EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2011.8.17. COM(2011) 497 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Kutatási Tanács 2010. évi működéséről és az „Ötletek” egyedi program céljainak megvalósulásáról
1.
BEVEZETÉS ÉS JOGALAP
A 2007/134/EK bizottsági határozattal1 létrehozott Európai Kutatási Tanács (EKT) alapfeladata az „Ötletek” elnevezésű egyedi program végrehajtása 7,51 milliárd EUR összköltségvetésből. Az EKT-t egy független Tudományos Tanács és egy, a végrehajtó ügynökségekre vonatkozó szabályozásnak megfelelően létrehozott célzott végrehajtó struktúra, Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA)2 alkotja. Az „Ötletek” egyedi program végrehajtásának és a Tudományos Tanács támogatásának feladatát a Bizottság 2008-ban az Ügynökségre ruházta át, amely 2009 júliusában autonómiát kapott. Az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat 4. cikkének (4) bekezdése és I. melléklete értelmében ez, az EKT Tudományos Tanácsával és az EKT Végrehajtó Ügynökségével együttműködésben készült éves bizottsági jelentés a Bizottságnak az EKT 2010. évi tevékenységére és a 2010-es célkitűzéseinek teljesítésére vonatkozó értékelését tartalmazza. Ezt a jelentést kiegészíti a Tudományos Tanácsnak az egyedi program 2010. évi tudományos végrehajtásáról és eredményeiről szóló jelentése. 2.
STRATÉGIAI KÉRDÉSEK
Az EKT tudományos stratégiájáért – beleértve az EKT legfontosabb stratégiai dokumentumát képező éves „Ötletek” munkaprogramok megalkotását is – a Tudományos Tanács a felelős. 2.1.
Finanszírozási rendszerek
Az „Ötletek” munkaprogramban a Tudományos Tanács célul tűzte ki az EKT kutatási tevékenységei stabil keretének biztosítását. Emlékeztetni kell arra, hogy a Tudományos Tanács stratégiája ennek érdekében két, valamennyi kutatási területre kiterjedő támogatási rendszert hozott létre: – az EKT kezdő független kutatóknak szóló támogatását („ERC Starting Grants”), amely a nemrégiben doktori fokozatot szerzett kutatók önállóságának megteremtését segíti, – az EKT tapasztalt kutatóknak szóló támogatását („ERC Advanced Grants”), amely a tapasztalt kutatók által végzett élvonalbeli európai kutatást segíti. 2.2.
Az „Ötletek” egyedi program 2010. évi munkaprogramja
Az „Ötletek” egyedi program 2010. évi munkaprogramját (2010-es munkaprogram)3 a Tudományos Tanács 2009. április 2-án terjesztette elő, a Bizottság pedig 2009. július 29-én fogadta el.
1 2
3
HU
HL L 57., 2007.2.24., 14. o. A Bizottság 2008/37/EK határozata (2007. december 14.) az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az „Ötletek” közösségi egyedi program igazgatásával megbízott „Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége” létrehozásáról (HL L 9., 2008.1.12., 15. o.). C(2009) 5928 határozat, 2009. július 9., a HL-ben nem jelent meg.
2
HU
A stratégiát tekintve a 2010. évi munkaprogram nem hozott nagy változásokat, csak kisebb kiigazításokat vezetett be a támogatási rendszerekben a szerzett tapasztalatok alapján. A munkaprogram a kezdő független kutatóknak szóló támogatás keretében finanszírozásra pályázó két nagy csoport (a kutatói függetlenség kiépítésének korai szakaszában járó kutatásvezetők és a kutatási tevékenységüket vagy kutatócsapatukat konszolidáló kutatók) megfelelőbb értékelése érdekében a támogatásra jogosultak körét úgy bővítette, hogy abba a doktori fokozatot két-tíz éve megszerzett kutatók tartozzanak. Ezt részben a jelentősen nagyobb 2010. évi költségvetés tette lehetővé. Az értékeléskor ezen a jogosulti körön belül a pályázó kutatásvezetőket két alcsoportba: a doktori fokozatukat a pályázati felhívás közzététele előtt legalább két, de legfeljebb hat éve megszerzett („kezdő”), illetőleg legalább hat, de legfeljebb tíz éve megszerzett („konszolidáló”) kutatók alcsoportjába sorolják. A hasonló odaítélési arány biztosítása érdekében a két bírálóbizottság a költségvetésen a beérkezett pályázatokban megjelölt forrásigényekkel arányosan osztozik. További kiigazítás volt a pályázatok ismételt benyújtására és a többszörös pályázásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése, a harmadik országbeli kutatók szemében az EU és társult országai vonzerejének növelését célzó intézkedéscsomag, valamint a női kutatók részvételének további ösztönzése. Többletforrások válnak elérhetővé a harmadik országokból származó kutatók számára annak érdekében, hogy Európába csábítsuk őket és támogassuk letelepedésüket, a női kutatók részvételének fokozása érdekében pedig ezentúl körültekintőbben kerül megítélésre a pályafutás megszakítása vagy a hagyományostól eltérő szakmai életút. 2.3.
A szakmai értékelés módszertana
Az EKT számára a szakmai értékelést a Tudományos Tanács által összeállított magas szintű szakértői csoportok végzik, amelyek a természettudományok, a műszaki tudomány és a humán tudományok területén működő szakemberekből állnak, és tagjaik az EU-n belülről és kívülről egyaránt származhatnak. Ezek a szakértői csoportok valamennyi tudományterülettel foglalkoznak, és három nagy kutatási terület köré szerveződnek: fizika és mérnöki tudomány, élettudományok, valamint társadalomtudományok és humán tudományok. A korábbi felhívásokkal összhangban mindkét program esetében 25 bírálóbizottság működött. 3.
AZ EGYEDI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA
Az egyedi program megvalósítása érdekében több mint 1,1 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalásra és 528 millió EUR kifizetésére került sor, ami megfelel az „Ötletek” egyedi program 2010. évi teljes működési előirányzatának. A működési költségvetés mintegy 2,58%-át tették ki az igazgatási költségek. 3.1.
Támogatások
A 2008. évi munkaprogram óta az EKT pályázati felhívásai egyfordulósak, vagyis a pályázóknak teljes pályázati anyagot kell benyújtaniuk, amelynek értékelése azután két lépésben történik. A legjobb pályázatok a rendelkezésre álló költségvetés függvényében kaphatnak támogatást. A támogatási összeg a pályázó által megjelölt igény és a szakmai elbírálást végző bizottság által javasolt összeg alapján kerül megállapításra.
HU
3
HU
3.1.1.
Az EKT kezdő kutatóknak nyújtott támogatása
A kezdő kutatóknak szóló 2010. évi pályázati felhívás 2009 júliusában jelent meg 528 millió EUR indikatív költségvetéssel. Összesen 2873 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 1205 a fizika és a műszaki tudomány, 1230 az élettudományok és 638 a társadalomtudományok és a humán tudományok területén. Összesen 436 pályázó jutott támogatáshoz több mint 537 millió EUR értékben, pályázónként átlagosan mintegy 1,2 millió EUR költségvetéssel. A kezdő kutatóknak szóló 2011. évi pályázati felhívás 2010 júliusában jelent meg 661 millió EUR indikatív költségvetéssel. Erre a felhívásra összesen 4080 pályázat érkezett, 1690 a fizika és a műszaki tudomány, 1440 az élettudományok és 950 a társadalomtudományok és a humán tudományok területén. A három nagy kutatási terület részesedése tehát 42%, 35%, illetve 23% volt, ami a kezdő kutatóknak szóló 2010. évi pályázati felhíváshoz hasonló eloszlást mutat. 3.1.2.
Az EKT tapasztalt kutatóknak nyújtott támogatása
A tapasztalt kutatóknak szóló 2010. évi pályázati felhívás 2009 októberében jelent meg 590 millió EUR indikatív költségvetéssel. A felhívásra összesen 2009 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 902 a fizikai és a műszaki tudomány (45%), 621 az élettudományok (31%) és 486 a társadalomtudományok és a humán tudományok (24%) területén. Az értékelési folyamat eredményeként összesen 266 pályázó jutott finanszírozáshoz több mint 588 millió EUR értékben, pályázónként átlagosan mintegy 2,2 millió EUR költségvetéssel. A tapasztalt kutatóknak szóló 2011. évi pályázati felhívás 2010 novemberében jelent meg, jelentkezni 2011 februárja és áprilisa között lehetett, az indikatív költségvetés 661 millió EUR volt. A pályázók számának mindkét támogatási rendszerben tapasztalható növekedése azt mutatja, hogy töretlen az igény a kiváló kutatás európai szintű támogatása iránt. 3.2.
Programbizottság
Az „Ötletek” egyedi program programbizottsága hivatalos feladatainak ellátása mellett fontos kommunikációs csatornaként működik a tagállamok, a hetedik kutatási keretprogramhoz társult országok, a Tudományos Tanács, az EKT Főtitkársága és a Bizottság között. 2010-ben ez a bizottság március 23-án és október 22-én ült össze. 3.3.
Etikai felülvizsgálat
Az etikai felülvizsgálatot egy 40 szakértőből álló külső etikai felülvizsgálati bizottság végezte. A bizottság 2010 során minden pályázatot megvizsgált az etikai szempontok alapján, és mindössze három olyant azonosított, amely emberi embrionális őssejtekkel folytatott tevékenységekre vonatkozott. Mivel azonban ezek a pályázatok 2010 végén a tartaléklistán szerepeltek, az eljárás befejezése céljából csak akkor kerülhetnek a Bizottság elé, ha és amikor a főlistára kerülnek; ebből következően az „Ötletek” programbizottságnak 2010-ben nem kellett velük foglalkoznia.
HU
4
HU
3.4.
Jogorvoslat
2010 folyamán a két pályázati felhívás nyomán összesen 225, azaz az összes pályázat 4,6%ának megfelelő számú jogorvoslati kérelem érkezett. Bár a jogorvoslati kérelmek százalékos aránya némi növekedést mutat 2009-hez képest (0,7%), az újbóli elbírálások aránya az ERCEA jogorvoslati bizottságának összesítése alapján az előző évihez képest 71%-ra esett vissza (14-ről 10-re), és a 2010-ben benyújtott jogorvoslati kérelmek egyike sem volt sikeres. Egy újbóli elbírálás még folyamatban van. 3.5.
Kommunikáció
2010 folyamán az EKT tovább folytatta a kutatóknak kínált finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásával, valamint az EKT-nek és a kutatási projekteknek a nagyközönséggel és a médiával történő megismertetésével kapcsolatos erőfeszítéseit. Ezen belül az EKT Tudományos Tanácsa külön hangsúlyt fektetett az Európán kívüli térségek tájékoztatására, hogy innen is még több magasan képzett kutatót ösztönözzön az európai kutatásban való részvételre. Ennek érdekében célzott látogatásokra és kampányokra került sor az Egyesült Államokban, Kínában, Japánban, Indiában és Brazíliában, és az EKT részt vett több nagy nemzetközi kutatói konferencián, állásbörzén és műhelyprogramon is. Ilyen volt például az American Association for the Advancement of Science (AAAS) éves találkozója San Diegóban, az „MIT – European Career Fair” Bostonban, a Society for Neuroscience éves találkozója San Diegóban, az „ESOF” Torinóban, a „Research Career Fair” Párizsban, az „EMBO” Barcelonában, a világkiállítás Sanghajban és az „Indian Science Congress” Keralában. Ezenkívül az EKT küldöttségei egyetemeket látogattak meg az Egyesült Államokban (Berkeley, Stanford és UC Davis) és Brazíliában (São Paulo), valamint intézeteket és szervezeteket Pekingben, Sanghajban és Tokióban. Az Európán kívüli területek felé való nyitás céljával összhangban célzott tájékoztató füzetek készültek kínai, japán, orosz és spanyol nyelven, és EKT-s reklámfeliratok kerültek az Európai Unió küldöttségeinek amerikai, kínai, brazíliai és indiai irodáiba. Ezen tevékenységek közvetlen eredményeként megnőtt az EKT weboldalára az adott országokból érkező látogatók száma. Európában és a tengerentúlon sajtómegjelenésekre is sor került. Az év során az EKT nemcsak mint szervezet, hanem az általa finanszírozott kutatások és kutatók révén is egyre inkább a reflektorfénybe került. Így történt ez például az EKT által támogatott egyik kezdő kutatóval, Konsztantyin Novoszjolovval, aki 2010-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Világszerte nagy médiaérdeklődést váltott ki az EKT tapasztalt kutatóknak szóló támogatását elnyerő Alberto Broggi, aki Olaszországból a sanghaji világkiállításra tartva 10 000 km-es utat tett meg önműködő napelemes autókon. Annak érdekében, hogy semmilyen kommunikációs csatorna ne maradjon kihasználatlanul, az EKT több video-összeállítást is készített, bemutatva többek között az EKT történeti fejlődését, az ezredik odaítélt támogatás alkalmából rendezett ünnepséget és a sikeres ösztöndíjasok egyikét. Az EKT tovább ápolta a kapcsolatokat a legfontosabb érdekeltek meglévő hálózataival, és szoros együttműködést folytatott az Európai Bizottság megfelelő szolgálataival, valamint az Európai Unió küldöttségeinek hivatalaival az egész világon. Az Európa-szerte kialakított nemzeti kapcsolattartó pontok – amelyek megsokszorozzák a potenciális jelentkezők
HU
5
HU
tájékoztatásának hatékonyságát – folyamatosan naprakész információkat kaptak az EKT-vel kapcsolatos új fejleményekről és a pályázatai felhívásokról. 3.6.
Az „Ötletek” egyedi program nyomon követése és értékelése
2010-ben a Bizottság, az ERCEA és a Tudományos Tanács hozzálátott az EKT struktúráinak és mechanizmusainak felülvizsgálatára vonatkozó ajánlások4 gyakorlati megvalósításához. Az EKT-t létrehozó határozatot módosító határozatában5 a Bizottság megerősítette a Tudományos Tanács elnökének és elnökhelyettesének a munkahelyükön történő támogatását célzó intézkedéseket, és bevezette a Tudományos Tanács plenáris ülésein való részvételért járó tiszteletdíjat annak elismeréséül, hogy a Tudományos Tanács tagjai személyes elkötelezettségüket és idejüket áldozzák az EKT feladatainak megvalósítására. Ugyanez a határozat létrehozott egy állandó kiválasztóbizottságot, amelynek feladata a Tudományos Tanács jövőbeni tagjainak azonosítása lesz. Ezenkívül az EKT igazgatási eljárásainak javítása, valamint – különösen – az „Ötletek” egyedi program pályázatelbírálási folyamataiban részt vevő független szakértők kijelölési és díjazási rendszerének egyszerűsítése érdekében a Bizottság az EKT pályázatbenyújtási szabályait és a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési szabályokat is módosította.6 Az elektronikus eszközök széles körű használata, valamint az ily módon bevezetett egységes kijelölési okmányok csökkentik az EKT sikeréhez nagymértékben hozzájáruló szakértők munkaterhét a pályázatelbírálási folyamat során. A Tudományos Tanács a maga részéről két külön bizottságot hozott létre, egyet a szakmai értékelésre, egyet pedig az összeférhetetlenség, a tudományos visszaélések és az etikai ügyek kivizsgálására. A plenáris ülések összefoglalója az EKT weboldalán7 található. A közelgő „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramra való tekintettel a Bizottság – a Tudományos Tanáccsal folytatott szoros együttműködésben – tovább gondolkodott arról, hogyan lehetne az EKT irányítását fenntarthatóbbá és előremutatóbbá tenni. Ennek céljából 2010 decemberében a Tudományos Tanács, az EKT felülvizsgálati bizottsága és a Bizottság képviselőinek részvételével munkacsoport jött létre az EKT-n belül.8 A munkacsoport által elkészítendő jelentést a Tanács és az Európai Parlament is meg fogja kapni. A hetedik keretprogram időközi értékelésével foglalkozó szakértői csoport által elkészített, 2010. november 12-én közzétett jelentés9 elismerően nyilatkozik az EKT-ről, „amely hamar elismerésre tett szert mind a kutatói közösség, mind az európai kontinens politikai szereplői
4
5 6 7 8
9
HU
A felülvizsgálati bizottság jelentése: Útban a világszínvonalú felderítő kutatási szervezet felé: Az Európai Kutatási Tanács struktúrájának és mechanizmusainak felülvizsgálata (2009. július 23.) – http://erc.europa.eu/index.cfm?fuseaction=page.display&topicID=158. A Bizottság válasza: Közlemény a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, C(2009) 552 végleges, 2009. október 22. – http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/other_reports_studies_and_documents/commission _communication_on_the_erc_review_-_22_october_2009.pdf 2011/12/EU határozat, 2011. január 12., HL L 9., 2011.1.13., 5. o. 2010/767/EU határozat, 2010. december 9., HL L 327., 2010.12.11., 51. o. http://erc.europa.eu/index.cfm?fuseaction=page.display&topicID=60 IP/10/1759. sz. sajtóközlemény http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1759&format=HTML&aged=0&langua ge=EN&guiLanguage=fr http://erc.europa.eu/pdf/ERC_Update_FP7_interim_report.pdf
6
HU
között. Bár még új – és így kipróbálatlan – eszköz, az Európai Kutatási Tanács nyilvánvaló sikereket ért el a világszínvonalú kutatás vonzóvá tételében és finanszírozásában, és fontos szerepet játszik a tehetséges kutatók megtartásában.” 4.
AZ EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS FELÉPÍTÉSE
4.1.
A Tudományos Tanács
2010 februárjában Fotis Kafatos professzor távozott a Tudományos Tanács és az EKT elnöki posztjáról, helyére Helga Nowotnyt professzor asszonyt választották meg. A Tudományos Tanács 2010 során Európa-szerte több ülést tartott, rendszerint a nemzeti hatóságok kezdeményezésére. 2010. január 1. és december 31. között öt plenáris ülésre került sor: márciusban Bukarestben (Románia), áprilisban és decemberben Brüsszelben (Belgium), júniusban Santiago de Compostelában (Spanyolország), októberben pedig Luxembourgban. A plenáris ülések és a két állandó bizottság (a szakmai értékelést végző, illetve az összeférhetetlenséget, a tudományos visszaéléseket és az etikai ügyeket vizsgáló bizottság) munkája mellett a Tudományos Tanács tagjai konkrét ügyekkel megbízott munkacsoportokban dolgoznak. 2010-ben a Végrehajtó Ügynökség több értekezletet szervezett az EKT munkacsoportjai számára, például az „ipari kapcsolatok”, a „szabad hozzáférés”, a „harmadik országok részvétele” és a „nemek közötti egyensúly” témájában. A munkacsoportok elemzéseket végeznek, és javaslataikkal hozzájárulnak az EKT tudományos stratégiájának kialakításához. A munkacsoportok feladatát képező területeken a Tudományos Tanács plenáris ülésének kell elfogadnia a javaslatokat. Ezek a területek a következők: az EKT ipari/üzleti szektorhoz fűződő kapcsolatainak vizsgálata, valamint az EKT által finanszírozott kutatás hatása az innovációra; az EKT álláspontjának kialakítása a szabad hozzáférés kérdésében; az Európán kívüli, különösen BRIC-országokból (Brazília, Oroszország, India, Kína) származó kutatóknak az EKT támogatási rendszereiben való részvétele növelésére alkalmas mechanizmusok feltérképezése; annak biztosítása, hogy az EKT élen járjon a támogatottak körében a nemek közötti egyensúly kialakítását szolgáló bevált módszerek alkalmazásában. Az Európai Bizottsággal és a Végrehajtó Ügynökséggel való kapcsolat további erősítése céljából a Tudományos Tanács elnöke és elnökhelyettesei, az EKT főtitkára, valamint az Ügynökség igazgatója az EKT igazgatóságában rendszeresen találkoznak. Ezeken az üléseken az Ügynökség vezetősége is részt vesz. 2010-ben az igazgatóság kilenc alkalommal gyűlt össze, főként a Tudományos Tanács üléseinek előkészítése vagy összegzése céljából. A Tudományos Tanács plenáris üléseit, valamint tagjainak az EKT érdekeltjeivel való találkozóit szervezési és igazgatási szempontból a Végrehajtó Ügynökség támogatja. Ezenkívül az Ügynökség tanácsokkal és elemzésekkel is ellátja a Tudományos Tanácsot a feladatai elvégzéséhez – amint az az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat I. mellékletében is szerepel –, továbbá támogatja a munkacsoportok és az állandó bizottságok operatív tevékenységét.
HU
7
HU
4.1.1.
Új tagok kinevezése
A Bizottság 2010-ben „kiválasztóbizottságot”10 állított fel a Tudományos Tanács tervezett megújulásához szükséges új tagok kiválasztásához. A munkacsoport 2010 decemberében terjesztette ajánlásait a Bizottság elé, és jelentését megkapta a Tanács és a Parlament is. A javaslatok alapján a Bizottság a következő személyeket jelölte a Tudományos Tanács új tagjainak: Nicholas Canny professzor (Ír Nemzeti Egyetem, Galway), Tomasz Dietl professzor (Lengyel Tudományos Akadémia), Daniel Dolev professzor (Jeruzsálemi Héber Egyetem), Sir Timothy Hunt professzor (Londoni Kutatóintézet), Mart Saarma professzor (Helsinki Egyetem), Anna Tramontano professzor (La Sapienza Egyetem, Róma) és Isabelle Vernos professzor (Regulació Genómica Központ, Barcelona). 4.2.
Az EKT főtitkára
Az EKT főtitkára a Tudományos Tanács felügyelete alatt végzi tevékenységét, és kapcsolattartást biztosít a Tudományos Tanács, a Bizottság és az ERCEA között, továbbá felügyeli az ERCEA végrehajtó munkáját, ami elsősorban a Tudományos Tanács által meghatározott stratégia és állásfoglalások érvényesítéséből áll. Az EKT második főtitkára, Andreu Mas-Colell professzor, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem közgazdaságtan-professzora és a Barcelonai Gazdasági Mesterképző (Graduate School of Economics) elnöke, aki 2009. június 30. óta töltötte be ezt a funkciót, 2010. szeptember 1-jén távozott. Utódjának kijelölése jelenleg van folyamatban. 4.3.
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége
2009 júliusa óta a munkaprogramban meghatározottak szerint az Ügynökség felel az adminisztratív végrehajtás és a programok megvalósításának minden vonatkozásáért. Az Ügynökség tevékenységét a Bizottság által kinevezett operatív bizottság felügyeli, melynek tagsága három bizottsági tisztviselőből (a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója és erőforrás-gazdálkodási igazgatója, valamint a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságnak a kinevezési tanácsadó bizottságért felelős igazgatója), a Tudományos Tanács egyik tagjából (Mathias Dewatripont professzor) és egy független kutatóból (Catherine Cesarsky professzor) tevődik össze, míg az operatív bizottság munkájában az EKT főtitkára megfigyelőként vesz részt. 2010-ben az operatív bizottság négy értekezletet tartott, és határozatokat fogadott el az Ügynökség éves munkaprogramjára, költségvetésére és számláira vonatkozóan. Az Ügynökség igazgatója az ülések mindegyikén részletesen beszámolt az operatív bizottságnak az elért eredményekről.
10
HU
A kiválasztóbizottság tagjai Eero Vuorio professzor (a finnországi Biocenter igazgatója), Ann Dowling professzor (a Cambridge-i Egyetem mérnöki tanszékének vezetője), Andreu Mas-Colell professzor (a Pompeu Fabra Egyetem gazdaságtani tanszékéről), Gretty Mirdal professzor (a Koppenhágai Egyetem pszichológiai tanszékéről), Arnold Schmidt professzor (a bécsi műszaki egyetem Fotonikai Intézetének nyugalmazott professzora) és Maciej Żylicz professzor (a varsói Nemzetközi Molekuláris és Sejtbiológiai Intézet molekuláris biológiai tanszékének vezetője) voltak.
8
HU
4.3.1.
Az Ügynökség személyzete
A 2010-es működési költségvetés 100 ideiglenes alkalmazottra, 215 szerződéses munkatársra és 15 kirendelt nemzeti szakértőre – összesen 330 főre – vonatkozó létszámtervet irányzott elő. 2010. december végén az Ügynökség összesen 316 főt alkalmazott: 94 ideiglenes és 218 szerződéses alkalmazottat, valamint 4 kirendelt nemzeti szakértőt. Az Ügynökség vezetőségében jelenleg nincs betöltetlen pozíció. A 2010. decemberi statisztikák azt mutatják, hogy az Ügynökségnél dolgozóknak mintegy 35%-a férfi és 65%-a nő. A magas szinten szakosodott munkatársak (az ideiglenes alkalmazottak és a IV. besorolási csoportban foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak) körében a pozíciók 59%-át foglalják el nők. 2010 végén az EKT Végrehajtó Ügynökségének alkalmazottai 21 tagállam állampolgáraiból kerültek ki. A kiválasztáson és a toborzáson kívül a 2010-es év a humánerőforrás más területeinek megszilárdítását és fejlődését is magával hozta az Ügynökségen belül. Az operatív bizottság elfogadta a munkaerő-menedzsmenttel, és különösen a munkaerő értékelésével és a karrierfejlesztéssel kapcsolatos végrehajtási szabályokat. 5.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK 2011-RE
Az EKT támogatási programjai felkeltették az európai kutatói társadalom érdeklődését. Az első hat pályázati felhívásra több mint 20 000 pályázat érkezett. Míg 2009-ben mintegy 400 olyan folyóiratcikk jelent meg, amely utalt az EKT támogatására, 2010-ben ez a szám megháromszorozódott. Ez egyrészt a projektek növekvő számának köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a beérő projektek egyre több eredményt hoznak. 2009-ben 182 projektből, 2010-ben pedig 453 projektből származtak folyóiratcikkek, ami azt jelenti, hogy projektenként 2009-ben átlagosan két, 2010-ben pedig már átlagosan három cikk készült. A Bizottság azon felhívására válaszul, miszerint erősíteni kell az EKT szerepét az innovációs láncban,11 a Tudományos Tanács kialakított egy új támogatási lehetőséget, amely 2011-től fogja segíteni az EKT támogatottjait az EKT által finanszírozott projektjeikből származó ötletekben rejlő innovációs lehetőségek feltérképezésében. A program célja az innováció legelső fázisaiban jelentkező forráshiány pótlása. Így az EKT által támogatottaknak lehetőségük nyílik arra, hogy demonstrálják az EKT finanszírozásával létrehozott ötleteik életképességét, bemutassák a piacnak az azokban rejlő innovációs potenciált, és lehetőséget biztosítsanak kereskedelmi hasznosításukra. A Tudományos Tanács arról is gondolkozik, hogy hogyan lehetne változatosabbá és szélesebb körűvé tenni a szervezet támogatási rendszereit ugyanazon elvek alapján, amelyek az első két támogatási rendszert is sikeressé tették, vagyis egyfelől a kutatók által kezdeményezett kutatás, másfelől a tudományos kiválóság alapján végzett szigorú szakmai értékelésen alapuló elbírálás elvének alkalmazásával.
11
HU
Közlemény az innovatív Unióról, COM(2010) 546 végleges, 2010. október 6.
9
HU
2011-ben az EKT munkacsoportja időben be fogja nyújtani az EKT jogi és szervezeti felépítéséről szóló jelentését ahhoz, hogy a Bizottság még az év vége előtt megfogalmazhassa a „Horizont 2020” programra vonatkozó javaslatait.
HU
10
HU
