EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.8.25. COM(2014) 531 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Kutatási Tanács 2013. évi működéséről és az „Ötletek” egyedi programban meghatározott célkitűzések megvalósításáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Kutatási Tanács 2013. évi működéséről és az „Ötletek” egyedi programban meghatározott célkitűzések megvalósításáról 1.
BEVEZETÉS ÉS JOGALAP
A 2007/134/EK bizottsági határozattal1 létrehozott Európai Kutatási Tanács (EKT) fő feladata a 7,51 milliárd EUR összköltségvetésű „Ötletek” egyedi program végrehajtása. Az EKT-t egy független Tudományos Tanács és az annak támogatására – a végrehajtó ügynökségekre vonatkozó szabályozásnak 2 megfelelően – létrehozott célzott végrehajtó struktúra, Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) alkotja. Az „Ötletek” egyedi program végrehajtását és a Tudományos Tanács támogatását a Bizottság 2008-ban az Ügynökségre bízta, amely 2009 júliusában kapott autonómiát. Az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat 4. cikkének (4) bekezdése és I. melléklete értelmében ez az éves jelentés, amelyet a Bizottság az EKT Tudományos Tanácsával és az ERCEA-val együttműködésben készített, a Bizottságnak az EKT 2013. évi működésére és a célkitűzések megvalósítására vonatkozó értékelését tartalmazza. A jelentést kiegészíti a Tudományos Tanácsnak az egyedi program 2013. évi tudományos végrehajtásáról és eredményeiről szóló jelentése.3 2
STRATÉGIAI KÉRDÉSEK
Az EKT tudományos stratégiájának kialakításáért – és ezen belül az EKT legfontosabb stratégiai dokumentumának, az „Ötletek” egyedi program éves munkaprogramjának megalkotásáért – a Tudományos Tanács felel. 2.1 A cselekvések típusai Az „Ötletek” egyedi program munkaprogramjának gerincét két támogatástípus alkotja: A pályafutásuk kezdeti szakaszában járó kutatókat megcélzó úgynevezett indító támogatások (Starting Grants) célja olyan munkakörülmények megteremtése, amelyek lehetővé teszik számukra az önálló vezető kutatói munkára való felkészülést. A már „befutott”, kiemelkedő kutatókat megcélzó úgynevezett élkutatói támogatások (Advanced Grants) célja olyan források biztosítása, amelyek segítségével a támogatásban részesített kutatók kutatócsoportjai folytathatják tevékenységüket, és kutatási területükön új áttöréseket érhetnek el.
1 2
3
HL L 57., 2007.2.24., 14. o. A Bizottság 2007. december 14-i 2008/37/EK határozata az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a felderítő kutatás területén az „Ötletek” közösségi egyedi program igazgatásával megbízott „Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége” létrehozásáról, HL L 9., 2008.1.12., 15. o. erc.europa.eu/sites/default/files/publication/files/erc_annual_report_2013.pdf
2
A Tudományos Tanács 2012-ben kísérleti jelleggel két évre egy újabb támogatástípust (Synergy Grants – szinergiatámogatások) vezetett be, amelyet kutatásvezetőkből és kutatócsoportjaikból álló kisebb tömörülések vehetnek igénybe. Ezt a fajta támogatást nem konzorciumok, hanem olyan egyéni kutatók kaphatják meg, akik egymást kiegészítő ismereteik, tudásuk és erőforrásaik együttes mozgósításával olyan, az emberi tudás határait feszegető kutatási problémákkal kívánnak foglalkozni, amelyeket az egyes kutatók különkülön nem tudnának megoldani. A szinergiatámogatások az EKT szigorú, kizárólag a kiválóságra összpontosító elvei alapján kerülnek odaítélésre, és a természet- és a társadalomtudományok valamennyi területén igénybe vehetők. Egy további támogatástípus (Proof of Concept Grants – ötlet-életképességi támogatások) lehetővé teszi az EKT-támogatásban részesülő kutatók számára, hogy meghatározzák az EKT által finanszírozott projektjeikkel összefüggésben felmerülő ötleteik innovációs potenciálját. Ezeknek a támogatásoknak az a célja, hogy pótolják az innováció kezdeti szakaszaiban jelentkező forráshiányt. 2.2
Az „Ötletek” egyedi program 2013. évi munkaprogramja
Az „Ötletek” egyedi program 2013. évi munkaprogramját a Tudományos Tanács 2012. március 12-én terjesztette elő, és a Bizottság 2012. július 9-én fogadta el.4 A beérkező pályázatok egyre nagyobb számára reagálva a Tudományos Tanács az indító támogatások addig egységes kategóriája helyett 2013-ban különválasztotta az „induló” kutatásvezetőknek és a pályafutásuk „konszolidálásán” fáradozó kutatóknak szánt támogatásokat („konszolidátori támogatások”). A konszolidátori támogatások olyan kutatókat támogatnak, akik pályafutásuk kezdeti szakaszában vannak (hét-tizenkét éve rendelkeznek doktori fokozattal), és nagyon gyakran már saját kutatócsoportjukban dolgoznak, míg az „induló” kutatásvezetők a független kutatóvá válás folyamatának még ennél is korábbi szakaszában járnak (legalább két, de legfeljebb hét éve kaptak doktori fokozatot). Emellett a Tudományos Tanács elkezdte kialakítani a tudományetikai vétségekkel kapcsolatos tevékenységének formális kereteit. 2.3
A szakmai értékelés módszertana
Az EKT-nél a pályázatok elbírálása magas szintű szakmai értékelő bizottságok keretei között folyik, melyek tagjait a Tudományos Tanács választja ki. A bizottságok tagjai között az EUban és azon kívül dolgozó tudományos, illetve műszaki szakemberek egyaránt vannak. A bírálóbizottságok lefednek minden tudományágat, és három nagy kutatási terület köré szerveződnek: fizika és műszaki tudomány, élettudományok, valamint társadalom- és humán tudományok. A korábbi pályázati felhívásokhoz hasonlóan az indító, a konszolidátori és az élkutatói támogatások esetében összesen 25 bírálóbizottság működött. Az ötlet-életképességi támogatásokra irányuló pályázatokat egy külön értékelőcsoport bírálta el távoli munkavégzés keretében. A szakértők kiválasztása annak alapján történt, hogy mennyire jártasak a projekteknek a piachoz, illetve a társadalom igényeihez való közelebb hozásában. A szinergiatámogatásokat öt különböző bírálóbizottság bírálta el egy külön erre a célra kialakított kétlépcsős eljárással.
4
C(2012) 4562, 2012. július 9., nem került közzétételre.
3
3.
AZ EGYEDI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2013-ban soha nem látott összegű működési költségvetésből gazdálkodott: a kötelezettségvállalási előirányzatok 1,8 milliárd EUR-ra, a kifizetési előirányzatok 1,1 milliárd EUR-ra rúgtak. 2013 végéig mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatokat sikerült teljes mértékben kihasználni. 3.1
Támogatások
A 2008. évi munkaprogram óta az EKT pályázati felhívásai egylépcsős pályázatbenyújtási eljáráson alapulnak, vagyis a pályázóknak teljes pályázati anyagot kell benyújtaniuk, amelynek elbírálása azután kétlépcsős eljárás keretében történik. A támogatást a legjobb pályázatok kapják a rendelkezésre álló költségvetés függvényében. A támogatási összeg a pályázatban megjelölt igény és a szakmai értékelésen alapuló elbírálást végző testületek ajánlásai alapján kerül megállapításra. 3.1.1. Indító EKT-támogatások (2013) Az indító EKT-támogatások 2013. évi pályázati felhívása 2012 júliusában került közzétételre 398 millió EUR indikatív költségvetéssel. Összesen 3329 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 1486 a fizika és a műszaki tudomány (45%), 1073 az élettudományok (32%), 770 pedig a társadalom- és a humán tudományok (23%) területén. Összesen 300 pályázat került kiválasztásra finanszírozás céljából (2013. decemberi adat). Az odaítélt támogatások összege több mint 430 millió EUR, a pályázónkénti átlagos támogatási összeg pedig körülbelül 1,5 millió EUR volt. 3.1.2.
Konszolidátori EKT-támogatások (2013)
A konszolidátori EKT-támogatások 2013. évi pályázati felhívása 2012 novemberében került közzétételre 523 millió EUR indikatív költségvetéssel. Összesen 3673 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 1668 a fizika és a műszaki tudomány (45%), 1203 az élettudományok (33%), 802 pedig a társadalom- és a humán tudományok (22%) területén. Összesen 312 pályázat került kiválasztásra finanszírozás céljából (2013. decemberi adat). Az odaítélt támogatások összege több mint 590 millió EUR, a pályázónkénti átlagos támogatási összeg pedig körülbelül 1,9 millió EUR volt. 3.1.3.
Élkutatói EKT-támogatások (2013)
Az élkutatói EKT-támogatások 2013. évi pályázati felhívása 2012 júliusában került közzétételre 662 millió EUR indikatív költségvetéssel. Összesen 2408 pályázat érkezett, szakterületek szerint a következő megoszlásban: 1053 a fizika és a műszaki tudomány (44%), 788 az élettudományok (33%), 567 pedig a társadalom- és a humán tudományok (23%) területén. Az elbírálási folyamat eredményeként 289 pályázat részesülhet finanszírozásban (2013. decemberi adat) összesen mintegy 670 millió EUR összegben, pályázónként átlagosan mintegy 2,4 millió EUR támogatással. 3.1.4.
Ötlet-életképességi EKT-támogatások (2013)
Az EKT ötlet-életképességi támogatásaival kapcsolatos 2013. évi pályázati felhívás 2013 januárjában került közzétételre. A pályázatokat két határidőhöz (április 24. és október 3.) igazodva kellett benyújtani, a felhívás költségvetése pedig 10 millió EUR volt, amely megközelítőleg egyenlően oszlott meg a két határidő között. Az első határidőre összesen 145, a másodikra összesen 147 pályázat érkezett. Az elbírálási folyamat eredményeként az első 4
határidőre beérkezett pályázatok közül összesen 33, a másodikra beérkezettek közül összesen 34 pályázat részesülhet finanszírozásban. 3.1.5.
Az EKT szinergiatámogatásai (2013)
Az EKT Tudományos Tanácsa a 2012. és a 2013. évi munkaprogramjában kísérleti jelleggel egy újfajta, „szinergiatámogatás” elnevezésű támogatástípust is előirányzott. A szinergiatámogatások odaítélése érdekében közzétett második (2013. évi) pályázati felhívásra 449 pályázat érkezett, ami messze elmaradt a 2012. évi több mint 700 pályázattól. A 2013ban beérkezett pályázatok közül 13 kaphat támogatást. Mivel mindegyik szinergiatámogatásban két, három vagy négy kutatásvezető érdekelt, a 13 projekten keresztül 45 kiváló kutató részesülhet támogatásban. A 13 finanszírozásra kiválasztott projekt közül kilenc már a 2012. évi pályázati felhívásra is nyújtott be pályázatot. A szinergiatámogatások odaítélése érdekében 2013-ban közzétett pályázatok teljes költségvetése 150 millió EUR volt. 3.2
Együttműködés az EKT és az NSF között
Azt követően, hogy az Európai Bizottság és az USA-beli National Science Foundation (NSF) képviselője 2012. július 13-án aláírta az EKT és az NSF közötti „végrehajtási megegyezést”, további lépések történtek annak érdekében, hogy az USA-ban működő, az NSF által előzetesen kiválasztott tehetséges fiatal kutatók 6 és 12 hónap közötti időszakot tölthessenek Európában, EKT-támogatásban részesülő kutatócsoportok munkájába bekapcsolódó vendégkutatóként. A kezdeményezés célja, hogy összehozza egymással a hasonló érdeklődésű, egymást kiegészítő erősségekkel rendelkező kutatókat annak érdekében, hogy közösen keressék a tudomány határait feszegető tudományos problémák megoldását, és ily módon javuljon a két földrész közötti tudományos és technológiai együttműködés. Az első pályázati felhívás nyomán 12 amerikai kutató készülhet arra, hogy tagként egy-egy, az EKT támogatását élvező kutatócsoportoz csatlakozzék; a második felhívás jelenleg is folyamatban van. A Koreai Köztársaság Tudományos, Informatikai és Jövőtervezési Minisztériuma és az Európai Bizottság 2013. november 8-án megállapodott egymással egy hasonló, a pályafutásuk elején járó koreai kutatók Európába jövetelét és az EKT támogatását élvező kutatócsoportokhoz való csatlakozását támogatni hivatott kezdeményezés létrehozásáról. 3.3
Programbizottság
Az „Ötletek” egyedi program programbizottsága formális feladatainak ellátása mellett fontos kommunikációs csatornaként működik a tagállamok, a hetedik kutatási keretprogramhoz társult országok, a Tudományos Tanács, az EKT főtitkársága és a Bizottság között. 2013-ban ez a bizottság április 16-án és október 15-én ült össze. 3.4
Etikai felülvizsgálat
A 2013. év folyamán négy olyan pályázat kapott zöld utat az etikai felülvizsgálaton és ennek nyomán jóváhagyást a szabályozási bizottsági eljárásban, amely emberi őssejtekkel kapcsolatos kutatást tartalmaz. Két további épp most teljesítette az etikai felülvizsgálat követelményeit. A folyamatban lévő projektek etikai vonatkozásainak figyelemmel kísérése érdekében a belső kontrollrendszer részeként kialakításra került egy úgynevezett etikai nyomonkövetési rendszer, amely biztosítja, hogy az előirányzott kutatás megfeleljen a pályázatbenyújtási
5
szabályzatban meghatározott etikai elveknek. A 2013. évben a rendszer keretei között körülbelül 270 jóváhagyó etikai nyomonkövetési feljegyzés készült. 3.5
Jogorvoslat
A beérkezett 261 felülvizsgálati kérelem azt jelzi, hogy a jogorvoslatoknak a 2013-ban benyújtott pályázatok számához viszonyított aránya 2012-hez képest nem változott lényegesen (körülbelül 2,5%). Bár 2013-ban két felülvizsgálat nyomán sikeres újbóli elbírálásra került sor, nincs jele annak, hogy az elbírálási folyamat rendszerjellegű hiányosságoktól szenvedne. 3.6
Kommunikáció
A 2013. évben a majdani „Horizont 2020” keretprogramhoz kapcsolódóan több olyan fontos kezdeményezés is útjára indult, amelynek célja az EKT Európán belüli és Európán kívüli ismertségének növelése. Az EKT számos sajtóközleményt jelentetett meg pályázati felhívásairól, és az általa finanszírozott projektek eredményeire alapozva sok sikertörténetet is ismertetett, amelyek rendkívül népszerűvé váltak az internetes közösségi médiában. Néhány rendezvény kifejezetten jó alkalomnak bizonyult a kommunikációra és a sajtóban való megjelenésre: ilyen volt a háromezredik EKT-támogatott megünneplése, a davosi Világgazdasági Fórum, a Kínában megrendezett „Nyári Davos” találkozó, valamint az EKT és a Gyáriparosok Európai Kerekasztala közös, az európai kutatási költségvetés támogatása érdekében megfogalmazott levele. Szeptemberben a litván elnökség konferenciát szervezett a társadalom- és a humán tudományokba való beruházás hasznosságáról, amelyen az EKT is aktívan részt vett. Az EKT főtitkárának vezetésével folytatott „Világjáró EKT” nemzetközi ismertségnövelő kezdeményezés újabb szakasza Argentínában, Chilében, Mexikóban, Indiában, Kínában, Ausztráliában és Új-Zélandon adott tájékoztatást a kutatóknak az EKT finanszírozási tevékenységéről, és igyekezett szorosabb kapcsolatokat kialakítani ezen országok vezető egyetemeinek fontos képviselőivel és kutatóival. E látogatások mellett az EKT jelen volt a legfontosabb nemzetközi tudományos konferenciákon, rendezvényeken, kiállításokon, állásbörzéken és műhelytalálkozókon: az agykutatás európai hónapján, a Nobel-díjasok hatvanharmadik lindaui találkozóján, az Európai Kognitív Pszichológiai Társaság, az Európai Közgazdaságtudományi Egyesület és az Európai Szociológiai Társaság konferenciáján, az Alpbachi Európai Technológiai Fórumon, az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet ülésén, az Ifjú Európai Akadémia éves találkozóján, valamint az American Association for the Advancement of Science (AAAS) 2013 februárjában Bostonban tartott éves ülésén. Az Európa-szerte kialakított nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek megsokszorozzák a potenciális pályázók tájékoztatásának hatékonyságát, folyamatosan naprakész információkat kaptak az EKT pályázati felhívásairól és rendezvényeiről, és a 2013. júniusi és novemberi brüsszeli féléves találkozón is tájékozódhattak az újdonságokról. A „Világjáró EKT” kezdeményezésnek köszönhetően a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózata fokozatosan bővül az érdeklődő harmadik országok felé. 2013-ban első ízben került sor Brüsszelben az európai kutatási térségen kívüli nemzeti kapcsolattartó pontok képviselőinek eseti találkozójára.
6
3.7
Az „Ötletek” egyedi program nyomon követése és értékelése
Az EKT 2013. január 15-én ünnepelte fennállásának háromezredik támogatottját. Az „Ötletek” egyedi program folyamatos értékelése alapján a következők állapíthatók meg 2013ban: •
Az EKT nyolc Nobel-díjast és három Fields-érmest tudhat támogatottjai között. Összesen 134 EKT-támogatott más tekintélyes nemzetközi tudományos díj vagy kitüntetés tulajdonosa.
•
A nagy idézettségű lektorált szakfolyóiratokban megjelent cikkek közül 2008 és 2013 között több mint 20 000 hivatkozott az EKT támogatására.
•
Az EKT-támogatottak átlagosan hat további kutatót foglalkoztatnak, hozzájárulva ezzel a kiváló kutatók új generációjának képzéséhez.
•
Egy nagyszámú projekt vizsgálatán alapuló elemzés megállapította, hogy az EKT által finanszírozott kutatócsoportok összes tagjának körülbelül fele más állampolgárságú, mint a projekt kutatásvezetője. Az EKT által támogatott kutatócsoportok tagjai között az európai kutatási térség csaknem valamennyi országának állampolgára megtalálható, és 55 további ország is képviseltetve van közöttük. Ez kétségbevonhatatlanul bizonyítja az EKT nemzetközi vonzerejét. Ugyanez az elemzés kedvező fejleményekről számol be a nemek közötti egyensúlyt illetően: a jelenlegi becslések szerint az EKT támogatását élvező kutatócsoportok tagjainak körülbelül 38%-a nő, ami nagyobb, mint a női támogatottak 20%-os részaránya. Az élettudományok, valamint a társadalom- és a humán tudományok területén a kutatócsoportok tagjai között már csaknem 50%-ban találhatók nők (a fizikában és a műszaki tudományban ez az arány 23%). E kutatók többsége kutatói pályafutásának elején jár, és vagy nemrégiben szerzett doktori fokozatot, vagy még doktori tanulmányokat folytat.
•
2012 júliusában Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége harmadik olyan évét zárta le, amelyben már autonóm szervezetként működött. Megtörtént az Ügynökség külső értékelése, amely egyebek mellett költség-haszon elemzést is magában foglalt. A 2013-ban elkészült értékelő jelentést 2014. január 27-én kapta kézhez a költségvetési hatóság (az Európai Parlament és a Tanács),5 illetőleg a Számvevőszék.6
4
AZ EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS FELÉPÍTÉSE
4.1
A Tudományos Tanács
2013 februárjában és áprilisában két szakaszban megújult a Tudományos Tanács tagsága, és az új tagok névsoráról a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett tavalyi éves jelentésében7 már beszámolt. A Tudományos Tanács 2013-ban öt plenáris ülést tartott: hármat Brüsszelben, egyet Pozsonyban, egyet pedig a hollandiai Utrechtben. A Tudományos Tanács tagjai konkrét kérdésekkel (innováció és ipari kapcsolatok, szabad hozzáférés, nemzetközivé válás, nemek 5 6 7
Ares(2014) 181203. Ares(2014) 181052. COM(2013) 318, 2013. május 30.
7
közötti egyensúly) foglalkozó munkacsoportokban is találkoznak egymással. 2013-ban egy újabb, a legfontosabb eredményességi mutatókkal foglalkozó munkacsoport kezdte meg működését azzal a feladattal, hogy – annyiban, amennyiben ez a fajta eszközrendszer erre lehetőséget ad – összeállítsa az EKT által a küldetésének teljesítésében elért eredmények nyomon követésének és értékelésének útitervét. Az EKT-nek a tudományetikai vétségekkel kapcsolatos, a Tudományos Tanács által 2012 októberében elfogadott politikájával összhangban az Ügynökség és a Tudományos Tanács összeférhetetlenséggel, tudományos visszaélésekkel és etikai ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága 2013-ban tíz tudományetikai ügyet vizsgált ki. A Tudományos Tanács plenáris üléseit, valamint tagjainak az EKT érdekeltjeivel való találkozóit szervezési és igazgatási szempontból a Végrehajtó Ügynökség támogatja. Ezenkívül az Ügynökség tanácsokkal és elemzésekkel is segíti a Tudományos Tanácsot az „Ötletek” egyedi programot létrehozó tanácsi határozat 1. mellékletében előírt feladatainak elvégzésében, továbbá támogatja a munkacsoportok és az állandó bizottságok operatív tevékenységét. Az Európai Bizottsággal és a Végrehajtó Ügynökséggel fenntartott kapcsolatok további erősítése céljából rendszeresen ülésezik a Tudományos Tanács elnökéből és alelnökeiből, az EKT főtitkárából, valamint az Ügynökség igazgatójából álló EKT-igazgatóság. Ezeken az üléseken az Ügynökség felső vezetői is részt vesznek. Az igazgatóság 2013-ban tíz alkalommal tartott ülést Brüsszelben, főként a Tudományos Tanács üléseinek előkészítése vagy összegzése céljából. 4.2
Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége
2009 júliusa óta a munkaprogramban meghatározottak szerint az Ügynökség felel az adminisztratív végrehajtás és a programok megvalósításának minden vonatkozásáért. Az Ügynökség működését a Bizottság által kinevezett operatív bizottság felügyeli. Az operatív bizottság elnöke a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója, és munkájában tagként a Tudományos Tanács két tagja is részt vesz. Az operatív bizottság 2013-ban három ülést tartott, és határozatokat fogadott el az Ügynökség éves munkaprogramjára, költségvetésére és elszámolásaira, valamint szervezeti felépítésére vonatkozóan. 4.2.1. Az Ügynökség személyi állománya A 2013. évi operatív költségvetés 100 ideiglenes alkalmazott, 281 szerződéses alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő, összesen tehát 389 fő foglalkoztatását irányozta elő. Az Ügynökség 2013. december végén összesen 379 főt foglalkoztatott: 99 ideiglenes és 270 szerződéses alkalmazottat, valamint 10 kirendelt nemzeti szakértőt. A 2013. decemberi statisztikai adatok azt mutatják, hogy az Ügynökségnél dolgozóknak mintegy 35%-a férfi és 65%-a nő. A magas szinten szakosodott munkatársak (az ideiglenes alkalmazottak és a IV. besorolási csoportban foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak) körében a pozíciók 59%-át foglalják el nők. 2013 végén az Ügynökség alkalmazottai 25 EUtagállam állampolgárai közül kerültek ki. 5 KÖVETKEZTETÉSEK 2020” KERETPROGRAMBAN
ÉS KILÁTÁSOK
2020-RA – AZ EKT
HELYE A
„HORIZONT
Az EKT 2013-ban – létrehozása óta most először – egy év leforgása alatt négy nagyszabású pályázati felhívást is közzétett, melyek Európa-szerte együttesen 1,8 milliárd EUR összegű támogatás odaítélését teszik lehetővé 900 kedvezményezett részére. Az EKT napjainkig több mint 4000 támogatottat finanszírozott és egyre több pályázó figyelmét kelti fel, 8
tevékenységéhez számos új tudományos felfedezés, ismeret és ötlet köthető. Fennállásának hat éve alatt világszinten is elismerést vívott ki magának, és gyorsan a kiváló európai felderítő kutatás motorjává vált. 2013-ban zárultak le az EU új többéves pénzügyi keretének kialakítására és megszilárdítására, valamint az új kutatási és innovációs keretprogram, a „Horizont 2020” elfogadására irányuló tárgyalások. Az EKT megnövekedett költségvetése elismerése annak, hogy az EKT az európai integráció sikertörténete, és világviszonylatban is kitűnően megállta helyét. A tavalyi éves jelentésben foglaltaknak és az EKT-munkacsoport (ERC Task Force) ajánlásainak megfelelően, ahogyan az a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó javaslatokban is megjelenik, a Bizottság magas szintű független jelölőbizottságot hozott létre az EKT következő elnökének kiválasztására. 8 A „Horizont 2020” keretprogram szerint az EKT elnöke egyben az EKT főtitkárának feladatait is el fogja látni, Brüsszelben fog dolgozni, és idejének legnagyobb részét az EKT-nak szenteli. A Lord David Sainsbury of Turville elnökletével működő jelölőbizottság 2013 júliusában nyújtotta be jelentését a Bizottságnak, és ennek alapján Jean-Pierre Bourgignon professzor lett a „Horizont 2020” keretprogram időtartamának első EKT-elnöke.9 A „Horizont 2020” keretprogram időtartamára az EKT jogi kerete 2013 decemberében, a 2013/C 373/09. sz. bizottsági határozat 10 elfogadásával jött létre, amely egyúttal a Tudományos Tanács tagságának megbízatását is megújította. A határozat három új tag kinevezéséről is rendelkezik: az Oslói Egyetem Ökológiai és Evolúciós Szintetikai Központjától Nils Christian Stenseth professzor, az Amszterdami Egyetem Bölcsészettudományi Karának Filozófiai Tanszékéről Martin Stokhof professzor, a párizsi École des hautes études en sciences sociales „Fondation Maison des sciences de l’homme” elnevezésű intézetétől pedig Michel Wieviorka professzor csatlakozott a testülethez. Végezetül a Bizottság a 2013/779/EU határozatával11 Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségének megbízatását is megújította.
8 9 10 11
europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1393_hu.htm europa.eu/rapid/press-release_IP-13-1260_en.htm HL C 373., 2013.12.20., 23. o. HL L 346., 2013.12.20., 58. o.
9
