A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2004.) a csalás elleni közlekedési ellenőrzési rendszereknek az EU magyarországi külső határánál átmeneti támogatási finanszírozással történő megerősítéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a 2003. évi csatlakozási okmányra és különösen annak 34. cikkére, mivel: (1)
A csatlakozási okmány 34. cikke az új tagállamoknak átmeneti támogatás néven átmeneti pénzügyi támogatás nyújtását teszi lehetővé, és azt a folyamatosan jelentkező igényt szolgálja, hogy az intézményi kapacitás egyes területeken megerősítésre kerüljön a strukturális alapokból nem finanszírozható intézkedések révén.
(2)
Az ezen határozattal finanszírozott intézkedések a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem területén a csatlakozási okmány 34. cikke (2) bekezdése szerint támogathatók.
(3)
Az átmeneti támogatás a csatlakozási okmány 34. cikke (4) bekezdése értelmében az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban kerül végrehajtásra.
(4)
Ki kell jelölni a költségvetési rendelet 164. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő és a szükséges személyzeti forrással rendelkező végrehajtó szervet. A PHARE keretein belül rendelkezésre bocsátott támogatás kezelésének átadására irányuló előkészületek összefüggésében és számos egyéb ellenőrzés révén a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a központi pénzügyi és szerződéskötő egység teljesíti a szóban forgó feltételeket.
(5)
Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban állnak a Közép-Kelet-Európa bizonyos országainak gazdasági szerkezetátalakításához nyújtott támogatással foglalkozó bizottság 30/11/04-i véleményében foglaltakkal,
(1)
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk
A Bizottság Magyarországnak átmeneti támogatásként e határozat melléklet 4. pontjában meghatározott projektek finanszírozására 1 237 500 euro pénzügyi hozzájárulást hagy jóvá.
2. cikk 1.
A határozatot decentralizált alapon, a Magyarországgal 22/06/04-én aláírt, átmeneti támogatás megvalósításáról szóló egyetértési megállapodással összhangban kell végrehajtani.
2.
A program végrehajtó szerve a központi pénzügyi és szerződéskötő egység lesz. 3. cikk
1.
A pénzügyi hozzájárulás hatálya alá tartozó szerződéseket legkésőbb 2006. december 15-ig alá kell írni.
2.
A szerződések teljesítési határideje 2007. december 15. 4. cikk
E határozatnak Magyarköztársaság a címzettje. Kelt Brüsszelben, …-án/-én.
a Bizottság részéről […] a Bizottság tagja
MELLÉKLET FINANSZÍROZÁSI JAVASLAT AZ ÁTMENETI TÁMOGATÁS MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁRA A 2004. ÉVRE VONATKOZÓAN 1. AZONOSÍTÁS Kedvezményezett
Magyarország
Program
A csalás elleni kereskedelmi ellenőrzési rendszer megerősítése az EU külső határánál
CRIS-szám
2004/016-954
Év
2004
Költség
1 237 500 €
Végrehajtó hatóság
Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU)
Határidő
Szerződéskötés: határidő: 2006. december 15. A szerződések végrehajtása: 2007. december 15.
Ágazati kód
DAC kód: 15020
Költségvetési sor
22 03 01
Bizottsági feladatigazgató
Mika Makela (OLAF) Hendrik Van Maele (DG ELARG)
2. ÖSSZEFOGLALÁS Az EK-Szerződés 280. cikke szerint a Közösség és a tagállamok fellépnek a Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás és minden más törvénytelen tevékenység ellen olyan elrettentő hatású intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik a tagállamok hatékony védelmét. A tagállamok továbbá, miközben fellépnek a saját pénzügyi érdekeiket érintő csalás ellen, megteszik ugyanezeket a Közösség pénzügyi érdekeit érintő csalás elleni intézkedéseket. E célból a Bizottsággal együtt megszervezik az illetékes hatóságok közötti szoros és rendszeres együttműködést. Az EK-Szerződés 280. cikkét az új tagállamokban a csatlakozás napjától kezdve kell alkalmazni. A csatlakozási okmány 34. cikke átmeneti támogatási programot hoz létre az új tagállamok támogatásának folyamatos biztosítása céljával olyan területeken, ahol a közigazgatási és intézményi kapacitás még mindig gyengébb, mint a jelenlegi tagállamokban. Finanszírozza „a közigazgatás erősítését a Bizottság átfogó jellegű ellenőrző jelentésében megjelölt azon szükséges területeken, amelyekre a strukturális alapok támogatásai nem terjednek ki”. Az átmeneti támogatás programozási és végrehajtási útmutatója1 részletezi, hogy az egyik fő terület, amelyen különösen szükség van további segítségnyújtásra, a „Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem és a külső határok őrizete.
1
C(2003) 4884
E program célja, hogy megerősítse a csalás elleni ellenőrző rendszereket, hogy a Közösség pénzügyi érdekeinek az EU magyarországi külső határánál történő védelme érdekében, hogy az megfeleljen az EU színvonalának.
3. STRATÉGIA A Közösség költségvetése fokozatosan növekedett az Európai Közösség megalapítása óta, és jelenlegi összege 109 milliárd €. Finanszírozása több forrásból történik: (a közös piacra való behozatalra kivetett) mezőgazdasági járulékok, ÁFA és a tagállamok GNP alapú befizetései, illetve (a harmadik országokból származó behozatalra kivetett) vámok. A jelenlegi program az Unió új külső határain áthaladó áruforgalom figyelemmel kísérésére összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy a vámok kivetése megfelelően történjen, és így azok a Közösség költségvetésébe áramoljanak. A Közösség költségvetésének védelmét ezért nagyszámú különböző pénzügyi rendszerre kell alkalmazni, és az érintett közösségi szolgálatoknak szembesülniük kell a tagállamok nagyon eltérő közigazgatási struktúráival mind a saját források oldalán, mind a ráfordítások tekintetében. Míg a tagállamokra és a Bizottságra tartozik, hogy szorosan együttműködve észleljék a csalásokat és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő egyéb szabálytalanságokat, a fő kötelezettség a tagállamokra hárul, mivel ők szedik be a hagyományos saját forrásokat a Közösségek számára, és ők kezelik a Közösség költségvetési kiadásainak mintegy 80%-át. A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmére és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervében (2001–2003)2 a Bizottság olyan átfogó stratégiai megközelítést fogadott el, amely meghatározza azokat a fő feladatokat, amelyeket 2005 végéig eredményesen meg kell oldani. Az egyik célkitűzés az új tagállamok és a tagjelölt országok eredményesebb középtávú bevonása a csalás megelőzésébe. Az Európai Parlament és a Tanács többször hangsúlyozta3, hogy mennyire fontos biztosítani az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek az új tagállamokban történő védelmét. Ehhez hasonlóan a 2002. évi stratégiai dokumentumában a Bizottság ismét kiemelte, hogy szükség van az Eőcsatlakozási Alapok és a majdani Strukturális Alapok megfelelő kezelésének biztosítására és közigazgatási struktúráik megerősítésére a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmében, és előírta, hogy 2003 második felére meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A Bizottság 2003. évi átfogó Monitoring-jelentései4 azonban feltárták, hogy több csatlakozó országban még mindig további fejlődésre van szükség e tekintetben. Annak érdekében, hogy az új tagállamok és a tagjelölt országok segítséget kapjanak a Szerződésből és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló más jogi aktusokból fakadó kötelezettségeik teljesítésére irányuló erőfeszítéseikben, jelenleg megvalósítás alatt van a Phare 2000 által finanszírozott, több országra kiterjedő „A Közösség pénzügyi érdekeit védő csalásellenes program”5. A program egyik kulcsfontosságú tevékenységei közé sorolja, hogy támogatást nyújtson a a Közösségek pénzügyi érdekei eredményes védelmének az új tagállamokra való kiterjesztéséhez szükséges csalásellenes struktúrák létrehozásához. A program egyik elsődleges célkitűzése, hogy különösen az Unió jövőbeni határainál bővítse a 2
COM (2001) 254 final. COM (2003) 154 – (2002/2237 (INI)) 4 Átfogó figyelemmel kísérő jelentések a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia EU tagságra faló felkészültségi állapotáról, COM (2003) 675 final, 2003. november 5. 5 PH/2002/1412, a Bizottság által 2002. május 16-án elfogadva. 3
nemzeti hatóságok által végzett ellenőrzések és vizsgálatok módszertani ismereteit és növelje azok eredményességét.. A bővítés utáni új konfigurációban a Közösség szembekerül a 6000 kilométernyi szárazföldi és 85000 kilométernyi tengeri külső határ hatékony védelmének biztosításával kapcsolatos kihívással. Ezt tekintetbe véve várható, hogy az új külső határok védelme bizonyos gyengeséget mutat, amelyen többek között az ellenőrzés és a felügyeleti hatékonyság javítása által kell javítani.6. A 2001. május 28-i ülésén a Tanács célként tűzte ki a határellenőrzéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok meghatározását, hogy azok példaként szolgálhassanak az Unióhoz csatlakozó és a schengeni vívmányokat alkalmazó országok számára. Az eredmény a javaslatok és gyakorlatok részletes listája (vagy katalógusa)7 és egy olyan általános határstratégia volt, amelynek alapja egy átfogó integrált határbiztonsági modell. Az általános határstratégia alapvető jellemzője egy határellenőrzésekből és határőrizetből álló, működő határkezelés. E tekintetben a politikára, az infrastruktúrára és a személyzeti képzésre is kiterjedő megfelelő intézkedéseket kell tenni a külső határok védelmének megerősítésére. Bár a katalógus az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzését célzó intézkedésekre összpontosít, a csalás elleni megelőző intézkedések célkitűzései nagyon hasonlók a határellenőrzés tekintetében: a gyanús szállítmányok észlelésére és az áruk mozgásának figyelemmel kísérésére alkalmas, hatékony határellenőrzés kialakítása a külső határokon. A Program az EU új külső határainál történő végrehajtás és ellenőrzés javítására teszi a hangsúlyt a csalás megelőzésére vonatkozóan. 4. CÉLKITŰZÉSEK ÉS LEÍRÁS 4.1. Célkitűzések A Program átfogó célkitűzése, hogy segítséget nyújtson az új tagállamoknak abban, hogy eredményes megfigyelő rendszerek létrehozása által eleget tegyenek az EK-Szerződés 280. cikkéből és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről szóló más jogi aktusokból fakadó kötelezettségeiknek. A konkrét célkitűzés a csalás elleni ellenőrzési rendszerek megerősítése az EU külső határánál az EU-ba Magyarországon belépő és onnan kilépő gyanús forgalom figyelemmel kísérésére alkalmas speciális műszaki berendezés biztosításával. 4.2 Tevékenységi típusok Társfinanszírozási segítség olyan speciális berendezés biztosításával és telepítésével, mint az automatikus rendszámtábla-felismerő (ALPR) és a konténerkód-felismerő (CCR) rendszerek az EU kiválasztott magyarországi külső határátkelőhelyeinél és az ilyen berendezésnek a nemzeti határinformációs rendszerbe történő beépítésének megkönnyítésével. A Program három összetevőre oszlik: Az alapösszetevő tartalmazza azokat a hardvereket (érzékelőket, fényforrásokat, kamerákat, képrögzítő rendszereket, száloptikai hálózati kábeleket, hálózati csatlakozókat, képfelismerő számítógépeket, rendszerkiszolgálókat és munkaállomásokat) és szoftvereket (optikai karakterfelismerő szoftvereket és rendszerszoftvereket), amelyekre a kereskedelmi
6 7
COM (2004) 133 végleges COM: EU Schengeni Katalógus, 2002. február
közlekedési sávok integrált ALPR és CCR rendszerekkel való felszereléséhez és figyelemmel kíséréséhez van szükség. A kiegészítő összetevő tartalmazza azokat a hardvereket (érzékelőket, fényforrásokat, kamerákat, képrögzítő rendszereket, száloptikai hálózati kábeleket, képfelismerő számítógépeket, rendszerkiszolgálókat és munkaállomásokat) és szoftvereket (optikai karakterfelismerő szoftvereket és rendszerszoftvereket) amelyekre a kiegészítő közlekedési sávok integrált ALPR-rendszerekkel való felszereléséhez és figyelemmel kíséréséhez van szükség. A kommunikációs összetevő tartalmazza azokat a berendezéseket, amelyek a meglévő nemzeti riasztási adatbázisokkal (például rendszám-adatbázissal, vámügyi figyelmeztető adatbázisrendszerrel stb.) való biztonságos adatcsere kommunikációs kiszolgálójának szerepét betöltő fekete dobozhoz szükségesek. Az ilyen berendezések beszerzése hozzájárul a magyar hatóságoknak a csalás elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítéseihez. Az EU új szárazföldi határátkelő helyeinek nagy száma és méretbeli sokfélesége miatt nem valószínű, hogy ez a program képes lesz felszerelni minden határállomást. A Bizottság ezért a határforgalom típusa és volumene alapján kiválasztotta azokat a határátkelőhelyeket, amelyek részesülnek ebből a támogatásból. 4.3 Eredmények • • •
az EU külső határainál történő ellenőrzés megnövekedett hatékonysága az illegális termékek és tisztességtelen áruk szállításával foglalkozó bűnszervezetek kézre kerítésének nagyobb esélye eredményesebb többszereplős együttműködés az EU külső határainál
5. KÖLTSÉGVETÉS Célkitűzés
Befektetés
Műszaki berendezések beszerzése Összesen
1 237 500
Intézmények Összesen létrehozása 0,0 1 237 500
1 237 500
0,0
1 237 500
5.1 A társfinanszírozás elvei Az átmeneti támogatásra vonatkozó útmutatóval összhangban az átmeneti támogatás által támogatott valamennyi befektetési projektnek társfinanszírozásban kell részesülnie a nemzeti állami alapokból. A közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes támogatható ráfordítás 75%-át. Az 1685/2000/EK bizottsági rendelet 7. szabályát kell alkalmazni. 6. SPECIÁLIS FELTÉTELEK Amennyiben a magyar kormány hatáskörébe tartozó okok miatt nem sikerül eleget tenni a megállapodott kötelezettségvállalásoknak, a Bizottság felülvizsgálhatja a programot azzal a céllal, hogy a Bizottság szabad mérlegelése szerint részben vagy egészben visszavonja azt
és/vagy az átmeneti támogatás célkitűzéseivel összhangban lévő más célokra újra felossza a fel nem használt pénzeszközöket (ez nem vonatkozik a kérelmező országok általi társfinanszírozásra).
