A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2006. február 9.(*)
„Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának első bekezdése – Az Európai Unióhoz való csatlakozás – 77/388/EGK hatodik irányelv – Időbeli hatály – 33. cikk –Helyi iparűzési adó – A Bíróság hatáskörének hiánya”
A C-261/05. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz 2005. június 22-én érkezett, 2005. április 29-i határozatával terjesztett elő az előtte a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között folyamatban lévő eljárásban, A BÍRÓSÁG (negyedik tanács), tagjai: K. Schiemann tanácselnök, N. Colneric (előadó), K. Lenaerts bírák, főtanácsnok: L. A. Geelhoed, hivatalvezető: R. Grass, mivel eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának első bekezdése alapján a Bíróság indokolt végzéssel kíván határozni, a főtanácsnok meghallgatását követően, meghozta a következő Végzést 1
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az 1991. december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 376., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 160. o.) módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű
különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.; a továbbiakban: hatodik irányelv) és különösen ezen irányelv 33. cikkének értelmezésére irányul. 2
E kérelmet a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között, az 1999–2002. évekre vonatkozó helyi iparűzési adó utólagos megfizetése tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében nyújtották be. Jogi háttér A közösségi szabályozás A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz
3
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2003. L 236., 33. o., a továbbiakban: csatlakozási okmány) 2. cikke előírja: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”
4
A csatlakozási okmány ötödik részének „Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága” című II. címében található 53. cikk az alábbiak szerint rendelkezik: „A csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK-Szerződés 249. cikke és az Euratom-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve hogy ezeknek az irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, az új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról.”
5
A csatlakozási okmány ugyanezen címében található 54. cikk előírja: „Amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke […] szerinti irányelvek […] rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek.”
6
A csatlakozási okmány X. mellékletének „Adózás” című 7. része a hatodik irányelv vonatkozásában kizárólag ezen irányelv 12. cikkének (3) bekezdése tekintetében ír elő átmeneti eltéréseket. A hatodik irányelv
7
A hatodik irányelv 1. cikke rögzíti: „A tagállamok jelenlegi hozzáadottértékadó-rendszerüket rendelkezéseinek megfelelően módosítják.
a következő
cikkek
A tagállamok elfogadják a szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy a módosított szabályok a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 1978. január 1-jén hatályba lépjenek.” 8
A szóban forgó irányelv 33. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Az egyéb közösségi rendelkezések, különösen a jövedéki termékek birtoklására, szállítására és ellenőrzésére vonatkozó általános, hatályban lévő közösségi rendelkezések sérelme nélkül, ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat a biztosítási szerződésekre vonatkozó adók, a fogadásokra és szerencsejátékokra vonatkozó adók, a jövedéki adók, a bélyegilletékek és még általánosabban az olyan adók, illetékek vagy terhek fenntartásában vagy bevezetésében, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni, feltéve ugyanakkor, hogy ezen adók, illetékek vagy terhek a tagállamok közötti kereskedelemben nem vezetnek alaki követelményekhez a határátlépéssel összefüggésben.” A nemzeti és nemzetközi szabályozás
9
Az 1997. évi CIX. törvénnyel (Magyar Közlöny, 1997/100. [XI. 15.]) módosított, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Magyar Közlöny, 1990/138. [XII. 30.]) felhatalmazza a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy rendelettel helyi iparűzési adót vezessenek be.
10
A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten 1977. július 18-án aláírt és 1979. október 27-én hatályba lépett egyezmény (a továbbiakban: magyar–német egyezmény) a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően olyan adókra alkalmazandó, amelyek között nem szerepelnek a forgalmi típusú adók. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
11
Az alapeljárás felperesei magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaságok. Ugyanakkor Németországban is rendelkeznek telephellyel és adóigazgatási azonosító számmal, ahol – a kérdést előterjesztő bíróság szerint – az e tagállamban elért árbevételük alapján iparűzési adót fizetnek. A Németországban elért árbevételüket a magyarországi helyi iparűzési adóalapjuk kiszámításánál nem vették figyelembe.
12
Az önkormányzat adóhatósága, majd az alperes mint másodfokon eljáró közigazgatási szerv – mivel úgy ítélték meg, hogy a magyar helyi iparűzési adó kiszámításakor az elért árbevétel egészét kell figyelembe venni – 2004. május 1-jét követően a helyi iparűzési adónemben az 1999–2002. évekre vonatkozóan utólagos adó megfizetésére kötelezte az alapeljárás felpereseit.
13
Ezen adómegállapítás ellen benyújtott keresetük alátámasztására az alapeljárás felperesei arra hivatkoztak, hogy ha a helyi adó vagyoni típusú adó, akkor az
alapeljárásban megtámadott határozatok sértik a magyar–német egyezményt, ha pedig forgalmi típusú adó, akkor e határozatok ellentétesek a hatodik irányelvvel. 14
Az alapeljárás alperese szerint, mivel a szóban forgó helyi adó forgalmi típusú adó, a magyar–német egyezmény nem alkalmazható. Ez az egyezmény ugyanis a vagyoni típusú adókra írja elő a kettős adóztatás tilalmát.
15
A kérdést előterjesztő bíróság szerint annak megállapítása szükséges, hogy az alapeljárásban szereplő adó vagyoni vagy forgalmi típusú adónak minősül-e. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá azt kérdezi, hogy figyelembe kell-e venni a Tanács irányelveit, ha a szóban forgó adók a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé.
16
E körülményekre tekintettel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: „1)
A [hatodik irányelv] szerint mely szempontok alapján minősül egy adófajta forgalmi adó típusú adónak? Forgalmi adó típusúnak tekinthető-e az az adófajta, amelynél az adóalap az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, vagy annak bizonyos hányadával?
2)
A [hatodik] [i]rányelv 33. cikkének helytálló értelmezése-e az, hogy a tagállamokban csak egy fajta forgalmi típusú adó tartható fenn?
3)
Amennyiben két vagy több forgalmi adó típusú adót tartanak fenn egy tagállamban, az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően – a csatlakozást megelőző időszakra – visszamenőleges hatállyal történő adómegállapítás ellentétes-e a [hatodik] [i]rányelv 33. cikkével?”
A Bíróság hatásköréről 17
Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-a első bekezdésének értelmében, amennyiben a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság indokolt végzéssel határozhat.
18
Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből az következik, hogy a KomáromEsztergom Megyei Bíróság a célból kéri a hatodik irányelv 33. cikkének értelmezését, hogy értékelhesse a helyi adókra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. Az alapeljárásban vitatott adók azonban a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé.
19
Márpedig a Bíróság az irányelvek értelmezésére kizárólag azoknak az új tagállamban való – és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő – alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel (ebben az értelemben lásd a C-302/04. sz., Ynos Kft. ügyben 2006. január 10-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 36. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
20
Jelen esetben az alapeljárásban vitatott adók beszedésének időszaka megelőzi a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását.
21
Következésképpen a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések megválaszolására. A költségekről
22
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: Az Európai Közösségek Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által feltett kérdések megválaszolására. Aláírások
