A BIOTECHNOLÓGIA GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A biotechnológia megjelenése és gazdasági hatásai Finnországban Tárgyszavak: biotechnológia; kutatás, Finnország; alapkutatás; innovációs park; vállalkozói tőke.
A biotechnológia Finnországban Bár Finnország inkább ismert a halakról, erdőkről és a mobiltelefonról, a biotechnológia jelenléte is jól érzékelhető. A biotechnológiai kutatásnak jó alapot adott a már meglévő biológiai és orvosi kutatási háttér, amely mögött bőkezű és tudatos állami és magánadakozás állt. Ma a vállalkozói tőkére építve öt biotechnológiai központ (tömörülés) épült fel Finnországban. A fiatal, magántőkére épülő vállalkozások jó környezetet jelentenek a biotechnológia továbbfejlődése számára. Finnország szegény olyan nyersanyagokban, mint a kőolaj, földgáz vagy a szén, ezért korábban is bevételének jó része inkább a gépiparból vagy a faiparból és a hozzá kapcsolódó iparágakból származott. Mikor a 80-as években egyik fő exportpiacuk a Szovjetunió gazdaságilag egyre jobban lemaradt, majd széthullott, a finn gazdaság is mélyrepülésbe kezdett, és a kormány belátta, hogy hozzá kell járulnia a modern ipar bázisának kialakításához. A kormány mellett a helyi üzleti körök is egyre több pénzt fektettek abba, hogy olyan programok indulhassanak, amelyek növelik a helyi know-how színvonalát olyan kulcsiparágakban, mint a távközlés vagy a biotechnológia. A finn kormány kitartóan finanszírozta a kutatás–fejlesztést, 2001ben a nemzeti jövedelem (GDP) mintegy 3,4%-át (közel 4 Mrd USD-t) fordították fejlesztésre, ami Svédország után a legmagasabb fajlagos befektetést jelenti. A befektetés mintegy 30%-a volt állami, a többi a magánszektorból érkezett. Finnországban az ötmilliós lakosság többsége is pozitívan áll hozzá a technológia fejlődéséhez. A Nokia cég jó példával járt elöl és bemutatta, hogy Finnországnak a csúcstechnológiák területén is van keresnivalója. Mára Finnországban kb. 120 biotecnológiai cég dolgozik (köztük szolgáltatók is), amivel Finnország a 6. helyet foglalja el Európában az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Hollandia és Svédország után. Finnország olyan területekre koncentrálja erőfeszítéseit, ahol már eddig is erős kutatási háttérrel rendelkezett: a gyógyszeriparra, diagnosztikára, bioanyagokra, funkcionális élelmiszerekre és enzimekre.
A cél a csúcstechnológia A finn technológia színvonalának emelkedése a 80-as évekre tehető, amikor a kormány elindította ezzel kapcsolatos programjait. A Nemzeti Technológiai Hivatal (Tekes) 1983-ban alakult meg a programok koordinálására, és később a technológiai K+F fő finanszírozási csatornájává vált. A Tekes a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szervezetén belül működik 240 ipari szakértővel. A Tekes éves költségvetése mintegy 390 M EUR, ami a teljes nem magán kutatási költségek mintegy 30%-a. Ennek mintegy harmada jut a biológiai tudományokra. A Tekes cégekkel, kutatóintézetekkel, egyetemekkel együtt tervezi meg a technológiai programokat, ami elősegíti a kutatók és az ipar közötti szorosabb együttműködést. A programok 3–6 évesek, számos különálló helyen folynak egyszerre, és több tíz államilag vagy magánúton finanszírozott részprogramot tartalmaznak. A támogatáshoz pályázni kell, és a Tekes a költségek 50–60%-át állja. A NeoBio program célja például a biotechnológiai technológiák platformjának fejlesztése, nemzetközileg is versenyképes biotechnológiai vállalkozások megindítása. A program 2001-ben indult, 32 projektet tartalmaz, amelyek támogatása eléri az 50 M EUR-t. Az ipari jelentkezők valamivel gyakrabban kapnak támogatást, mint a kutatók. A NeoBio programban összesen 53 projekt van, ha hozzávesszük a már korábban futó Tekes projekteket és azokat, amelyeket korábban a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium finanszírozott. A projektek között van olyan, amelyik a mezőgazdasági biotechnológiához kapcsolódik, de van köztük ipari biotechnológia vagy sejtalapú gyártástechnológia is. 13 projekt folyik iparvállalatoknál, 40 kutatóintézetekben. A projektek mind Finnországban folynak, de a Tekes ahhoz is nyújt támogatást, hogy külföldről hívjanak meg vezető szakembereket. Erre azért is szükség van, hogy a kutatások valóban elérjék a nemzetközi színvonalat. A Tekes szorgalmazza az eredmények ipari bevezetését és értékesítését. A jelentkezőktől megkérdezik, hogy van-e olyan cég, amelynek át tudják adni a kidolgozott technológiát, vagy hogy maguk terveznek-e céget alapítani a szellemi tulajdon hasznosítására. Ha új cég alakul, a Tekes megvizsgálja a projekt kereskedelmi potenciálját. Ha az eredmény pozitív, a Tekes a Nemzeti Kutatás Fejlesztési Alappal (Sitra) együtt finanszírozza az innovatív projekt kereskedelmi hasznosítását. A kutatók 35 000 EUR-ig kapnak támogatást üzleti tervek készítésére, amelyben egy helyi technológiatranszferrel foglalkozó cég segít. A mostani NeoBio programon belül jelenleg négy ilyen, közösen finanszírozott projekt van. A fő hangsúly azonban ebben a programban nem az új cégek alapításán van, hanem a tudásbázis felépítésén és a szabadalmi bejelentéseken, amelyek később alapul szolgálhatnak egy ütőképes ipar kialakításához. Minden projekttől elvárják, hogy legalább egy szabadalmi bejelentést eredményezzen.
Az alapkutatás fontossága A Tekes mellett a Finn Tudományos Akadémia is részt vállal az innovációs projektek finanszírozásában. Az Akadémia egyik fő célja a finn alapkutatás színvonalának emelése és nemzetközi elismertségének elősegítése. Az Akadémia 160 M EUR költségvetéssel dolgozik, ami az állami kutatási pénzek mintegy 12%-át jelenti Finnországban. A biológiai tudományok finanszírozására 1999-ben mintegy 40 M EUR jutott, és a támogatás az utolsó három esztendőben évente 20–30%-kal nőtt. Az Akadémia támogatásának mintegy 85%-a az akadémiai kutatásra jut. Az Élet 2000 program pl. 14 M EUR támogatást kap 2000-2003-ban, amelynek keretében 89 kutatócsoport dolgozik 39 projekten, az idegélettan, fejlődésbiológia, funkcionális genomika, biofizika és bioinformatika területén, de vannak olyan projektek is, amelyek a biológiai kutatás etikai, jogi és társadalmi–kulturális aspektusaival foglalkoznak. Az Akadémia ezzel a kutatók kívánságának szeretne eleget tenni, akik igénylik a segítséget a megfelelő projektek megtervezésében. A projektek tervezésében és elbírálásában nemzetközileg elismert, gyakorló kutatók vesznek részt. A Finn Akadémia Kiválósági Központok kiépítésén dolgozik, ahol kreatív, multidiszciplináris kutatási programokat finanszíroznak. A 26 Kiválósági Központból 11 biotechnológiához kapcsolódik. A Helsinki Egyetem campusának területén pl. egy orvosi genetikai központ alakult, amely a finn lakosság genetikai adottságait és ezeknek a megbetegedésekkel való kapcsolatát analizálja. A központ a központi idegrendszer betegségeire, valamint egyéb, Finnországban gyakran előforduló betegségek genetikai hátterének vizsgálatára koncentrál. A Biomedicum Helsinki, ahol a központ dolgozik, 1000 kutató és diák számára biztosít kitűnő munkafeltételeket. A Biomedicum hat másik Kiválósági Központnak (Centres of Excellence), valamint a Finn Genomikai Központnak ad otthont és sokféle szolgáltatást is nyújt. A biológiai tudományokhoz kapcsolódó Kiválósági Központok átlagosan 50–50 főt foglalkoztatnak, és különféle projektjeik felölelik a sejtfelületi receptorokat, a betegségek genetikai hátterének kutatását, erdészeti biotechnológiát, rákbiológiát, virológiát, de vannak bioanyagokal és szövettechnológiával kapcsolatos kutatások is. A Kiválósági Központok finanszírozásában részt vesz az Akadémián kívül a Tekes, az egyetemek, egyéb kutatóintézetek stb. Az elmúlt nyolc évben a kormány is sokat költött a regionális fejlesztésre, részben a Szakértői Központokon keresztül. Míg a Kiválósági Központok helytől függetlenül támogatják a kutatásokat, a Szakértői Központok az adott régióban próbálnak megfelelő hátteret teremteni az üzleti élet kialakulásához, valamint olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek megkönnyítik a fejlesztések ipari bevezetését.
Csapatmunka A programok egyik feladata a régión belüli együttműködés erősítése, ami javítja nemcsak a régiók teljesítőképességét, de az ottani vállalatok versenyképességét is. Az ipar, az önkormányzatok, az egyetemek, kutatóintézetek együtt döntenek a jövő beruházásairól. A biotechnológia területén öt régió működik: Helsinki, Turku, Tampere, Kuopio és Oulu. A helyi technológiai központok végzik a programokat, amelyek különböző forrásokból összesen évi 200 M EUR támogatást kapnak. Az alapkutatás támogatottsága tehát kiemelkedő, de még mindig problémák vannak a laboratóriumi eredmények gyakorlatba való bevezetésével. Különösen nehéz az akadémiai kutatóknak tőkét szerezni a vállalkozás legkorábbi stádiumának beindításához. A Tekes ezért egy-egy ígéretes találmány esetében maximum 13 000 EUR összeget ajánl fel marketingtanulmányok készítéséhez, ami az üzleti terv elengedhetetlen része. A másik sajnálatos hiányosság az, hogy kevés olyan menedzser van, aki a biológiai tudományok területén képes a termékfejlesztés és az üzleti stratégia kialakítására. Mivel Finnországban viszonylag korlátozott a gyógyszeripar, nehézséget jelent a posztok megfelelő emberekkel való betöltése. Szerencsére azonban a friss végzősök között egyre többen vannak, akik alkalmasak az ilyen jellegű munkára. Az új biotechnológiai cégek többségét a kockázati tőke társaságok finanszírozzák meg, amelyek nagyrészt finn tulajdonban vannak (pl. BioFund vagy a Sitra). A BioFund külföldön is aktív, de 180 millió EUR-os portfoliójának jó fele Finnországban működik. A Sitra, amely a finn parlament irányítása alatt áll, 70 millió EUR-t fordít új biotechnológiai cégek beindítására. A legnehezebb az első lépéseket megtenni, mert egy már működő és sikeres cég – még ha kicsi is – viszonylag könnyen szerezhet további tőkét a kockázati tőke piacról. Jelenleg a biotechnológiai ipar Finnországban nagyon fiatal, és zömmel magántulajdonban van. Eddig két céget vezettek be a tőzsdére: az egyik a Bionx Implants, amely sebészeti implantátumokat (protéziseket) készít, ezt a Nasdaq jegyzi, a másik a BioTie Therapies nevű cég, amely a Helsinki Tőzsdén szerepel. A Fibrogen Europe, amely egy amerikai cég leányvállalata és kollagénalapú termékekkel foglalkozik, hamarosan bevezetésre kerül a tőzsdén, de sok egyéb cég is rendelkezik piaci bevezetésre érett termékekkel, úgyhogy a finn biotechnológiáról a skandináv biotechnológia részeként bizonyára sokat fogunk még hallani a közeljövőben.
A regionális finn biotechnológiai központok A Helsinki Egyetem a legnagyobb Finnországban, és jelentős hagyományai vannak a daganatbiológia, a molekuláris idegélettan, a növényi molekuláris biológia és a virológia területén, ezért természetes volt, hogy otthont adjon
az egyik biotechnológiai központnak. 1995-ben épült egy önálló Biocenter nevű épület, amelyhez egy innovációs park is kapcsolódik kezdő vállalkozások számára. 1996-ban mindössze négy ilyen vállalkozás működött, ma már 40 – ebből 30 az egyetem falai közül „nőtt ki”. A cégeknél kb. 300 ember dolgozik, de még kb. 2000 főnyi kutató és technikai személyzet veszi körül őket, hogy segítsenek, ha kell. Az innovációs park segítséget nyújt a szabadalmaztatásban, ill. a licencszerződésekben, a marketingmunkában, a gazdasági és a menedzseri tevékenység oktatásában. Az egyetem képzést nyújt a gyógyszeripar által megkövetelt gyártási (GMP) és laboratóriumi (GLP) módszerek területén is. A Tampere régió biotechnológiai tömörülése a Finn-Medi Technológiai Központ köré épült, amely magába foglalja a Tampere Egyetem Orvosi Karát, az Orvostechnikai Intézetet, valamint a Finn Műszaki Kutatóközpont biológiai és orvosi problémákkal foglalkozó részlegeit, a Klinikai Vizsgálóközpontot és más oktatási és kutató intézményeket. A Finn-Medi Technológiai Központ 12 000 dolgozójából több mint 1000 foglalkozik biotechnológiával és orvosi technológiával. Az intézet több mint 40 cégnek adott életet, ezek között van a Bionx Implants és a FIT Biotech. A csoport fő erősségét a biológiailag aktív implantátumok jelentik. Jelenleg épül egy kórház az itt kifejlesztett protézisek beültetésére, de épülőben van egy szövetbank, egy szövettechnológiákkal foglalkozó központ és egy mozgástani kutatóintézet is. A Tampere Egyetem a projektekhez kapcsolódva bioinformatikai és szövettechnológiai képzést is indított. A Kuopio régió központja ugyancsak egy egyetem köré épült, amelynek erőssége az egészség és a környezet összefüggéseinek kutatása. A Virtanen Intézet (amely nevét egy Nobel-díjas finn biológusról kapta) világszerte elismerést váltott ki biotechnológiai, idegélettani, molekuláris biológiai, gyógyszertervezési és élelmiszer-biotechnológiai kutatásaival. A környéken 3000 ember foglalkozik biotechnológiával, ezek közül mintegy 850-en az 58, újonnan létrejött cégben. Az újonnan épülő Mediteknia Központ gyógyszerkutató, klinikai, élelmiszer-egészségügyi kutatórészlegeket fog tartalmazni. Az új központ egyik feladata a gyógyszerkutatási eredmények eljuttatása a gyógyszeriparhoz, de ugyanúgy céljuk az egész táplálkozási lánc egészségügyi hatásainak vizsgálata a mezőgazdasági termeléstől a fogyasztókig. Az Ouluban 1986-ban létrehozott Biocenter volt Finnország első biotechnológiai központja. A Biocenter tulajdonképpen egy virtuális intézmény, amely az Oulu Egyetem biológiai és orvosi kutatásait foglalja össze. Az Oulu Biocenter volt a Kiválósági Központ program modellintézménye, amelynek alapján a többit kialakították. Több mint 10 cég jött létre a helyi kollagénkutatások eredményeinek hasznosítására. Épült egy kísérleti üzem is, és egy új innovációs park, amely 40 további cégnek ad otthont. Hamarosan más karokkal együttműködve egy bioszenzor-fejlesztő részleg is megalakul Ouluban.
A turkui régióban helyezkedik el Finnország gyógyszeriparának több mint a fele, és 300 szabadalmaztatott gyógyszer- és diagnosztikai találmány származik erről a vidékről. A BioTurku klaszter három egyetemet, egy műszaki főiskolát, 30 biotechnológia céget és kb. 600 kutatót foglal magába. A finn állami stratégia jó példát mutat a húzó iparágak állami támogatással történő kifejlesztésére, és az együttműködést ösztönző regionális fejlesztési programok is példaértékűek más, hasonló helyzetbe került, de jövőbe tekintő országok számára. (Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes) Lähteenmäki, R.: Finnish biotechnology – built on solid foundations. = Nature, Science and technology networks in Scandinavia, Supplement, 420. k. 6916. sz. 2002. dec. 12. p. A34, A35, A39. Finnland's biotechnology clusters. = Nature, Science and technology networks in Scandinavia, Supplement, 420. k. 6916. sz. 2002. dec. 12. p. A 37
BME OMIKK
Innovációk – Trendek – Prognózisok Havonta a műszaki–gazdasági világ újdonságairól, aktualitásairól és jövőjéről
[email protected] ▪ 061/ 45 75 322
