A BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÚJREÁL GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

A BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÚJREÁL GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NEVELÉSI PROGRAM 2009

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 2 ____________________________________________________________________________

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ.................................................................................................................................. 4 INTÉZMÉNY ADATAI............................................................................................................... 4 Alapító Okiratban meghatározott feladatok ............................................................................. 5 ISKOLATÖRTÉNET ................................................................................................................... 6 Pedagógiai koncepció ................................................................................................................... 9 Az iskola funkciói ....................................................................................................................... 11 Törvényben előírt kötelezettségek teljesítése ........................................................................ 11 Tanulói esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................... 12 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................................................... 13 Közösségi – szociális - állampolgári nevelés ............................................................................. 13 Kerületben élő nemzeti, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése .............................. 15 Kerületünk történelmének megismerése ................................................................................ 15 Demokráciára nevelés folyamata az alsó hat évfolyamon ..................................................... 16 Diákönkormányzat működése (1-8. évfolyamon).................................................................. 16 Diák Céh működése(gimnáziumi osztályoknál) .................................................................... 17 A tanítási-tanulási folyamat sokoldalúsága ................................................................................ 18 Egységes alapokra épülő differenciálás ................................................................................. 18 Tantárgyak egyenrangúsága (1-12. évfolyam) ...................................................................... 19 Idegen nyelvek ....................................................................................................................... 19 Informatika ............................................................................................................................. 20 Művészetek ............................................................................................................................ 20 Testnevelés és sport ............................................................................................................... 21 Hatékony, önálló tanulás megalapozása (1-12.évfolyam) ..................................................... 24 Szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének lehetőségei, formái ........................................ 26 Szülői közösség...................................................................................................................... 27 A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőivel az iskola igazgatója tart kapcsolatot 27 Hagyományrendszerünk ............................................................................................................. 28 A Kincskereső osztályoknak saját, külön hagyományai is vannak........................................ 29 Oktató-nevelő munka célkitűzései 1 – 6. évfolyamon................................................................ 31 Általános célkitűzések ........................................................................................................... 31 Fejlesztőpedagógus szerepe ................................................................................................... 32 Alapvető szokások ................................................................................................................. 33 Tehetséggondozás az első hat évfolyamon ............................................................................ 33 Délutáni élet (1-6. évfolyam) ................................................................................................. 34 Tanórán kívüli nevelés (1-6. évfolyam) ................................................................................. 35 Heti tanulmányi rend .................................................................................................................. 36 Megfelelő szabadidő biztosítása ............................................................................................ 36 Házi feladat ............................................................................................................................ 36 Felvétel az 1. évfolyamra............................................................................................................ 37 Előzetes információk – „iskolakezdés előtt” ......................................................................... 37 Zenei osztályok szerveződése ................................................................................................ 37 Montessori módszerű – iskolaotthonos osztály szerveződése ............................................... 38 Általános tantervű - iskolaotthonos osztály szerveződése ..................................................... 38 Kincskereső osztály szerveződése ......................................................................................... 38 Pedagógiai sokszínűség .............................................................................................................. 40 „Zenei” osztályok (1-6. évfolyam) ........................................................................................ 40

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 3 ____________________________________________________________________________ „Montessori” módszer és iskolaotthon .................................................................................. 42 Általános tantervű - iskolaotthonos osztály ........................................................................... 43 „Kincskeresők”(1-6. évfolyam) ............................................................................................. 44 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon......................................................................... 48 Ellenőrzés, értékelés a nem szakrendszerű oktatás keretében ............................................... 49 Nem szakrendszerű órák tantárgyankénti eloszlása ............................................................... 50 Továbbtanulás ..................................................................................................................... 50 Zenei osztályból, Montessori osztályból, Általános tantervű osztályokból ........................... 50 (6. évfolyam után) .................................................................................................................. 50 Kincskereső osztályból (6. évfolyam után) ............................................................................ 51 Továbbtanulás az általános tantervű 8. osztályából ............................................................... 51 Oktató-nevelő munka célkitűzései 7 – 12. évfolyamon.............................................................. 51 Általános tantervű 7 - 8. évfolyam (fejlesztő szakasz) .......................................................... 52 Újreálos évfolyamoknál ......................................................................................................... 52 Felvétel az Újreál 7. és 9. évfolyamára .................................................................................. 53 Az oktatás rugalmassága ........................................................................................................ 53 Kötelező egységes képzés ...................................................................................................... 54 Egységes alapokra épülő differenciálás ................................................................................. 54 Vizsgarendszer a gimnáziumban ........................................................................................... 55 Évfolyamfelelősök az Újreálban ............................................................................................ 57 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ................................................................. 59 Gyermekvédelem ................................................................................................................... 60 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia ....................................... 62 TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................... 63 Az értékelés szempontjai ....................................................................................................... 63 Tanulók értékelési rendszerének alapelvei ............................................................................ 63 Modulok értékelése, minősítése, beszámítása a tanuló év végi továbbhaladásába................ 65 Kincskereső osztályainknak sajátos értékelőlapjai vannak.................................................... 65 Ellenőrzés formái ................................................................................................................... 66 Tanulmányi munka értékelése ............................................................................................... 67 Magatartás értékelése ............................................................................................................. 68 Szorgalom értékelése ............................................................................................................. 68 Kincskereső Tagiskola ........................................................................................................... 69 Mentesítés az órák látogatása alól.......................................................................................... 69 Tanulók továbbhaladása......................................................................................................... 69 HÁZIREND ........................................................................................................................... 70 Egészségnevelési és egészségfejlesztési program ...................................................................... 71 Gyakorlati megvalósulás ........................................................................................................ 74 Alsó 6 évfolyam ..................................................................................................................... 75 Felső 6 évfolyamon ................................................................................................................ 76 Környezet-nevelési program....................................................................................................... 77 Fogyasztóvédelem az iskolában ................................................................................................. 86 Személyi és tárgyi feltételek ....................................................................................................... 92 TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM ............................................................................................... 92 Az iskola külső kapcsolatai ........................................................................................................ 95 Intézményi Minőségirányítási Program...................................................................................... 95 Óraszámok .................................................................................................................................. 96 Óraszámok az alsó 6 évfolyamon ....................................................................................... 96 Általános tantervű osztály .................................................................................................. 98 Óraszámok az Újreál évfolyamain ..................................................................................... 99


BEVEZETŐ 120 éves iskolánk az idei tanévben tovább bővült. Az 1996-ban hozzánk csatlakozott Kincskereső iskola után, az Önkormányzat döntése értelmében a Keveháza úti Általános Iskola 2008. szeptember 1-től a Bethlen részévé vált, iskolánk telephelye lett. Pedagógiai programunkat a 2008 - 2009-es tanév elejére újrafogalmaztuk és egységes szemléletűvé formáltuk. Munkánk során a korábbi pedagógiai programokban rejlő értékeket minden esetben megtartottuk és megjelenítettük ebben az új dokumentumban. A hozzánk beiratkozó diákok négyféle módszer szerint kezdhetik el az általános iskolai tanulmányaikat. Lehetőségük van hagyományos, általános tantervű iskolai képzésben részt venni; tanulhatnak „kincskereső” osztályban; választhatják a Montessori féle módszert, vagy az iskolánkban régi hagyományokra visszatekintő emelt szintű ének-zene oktatást. Diákjaink esélyegyenlőségét növeli, hogy akár a 12. évfolyam végéig folytathatják nálunk tanulmányaikat. Választhatják az „újreálos”: 6 évfolyamos gimnáziumi osztályainkat, vagy a kilencedik évfolyamon is bekapcsolódhatnak a gimnáziumi érettségihez vezető képzésbe.

INTÉZMÉNY ADATAI Alapító neve: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzat Iskola neve: Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium Tagiskola neve: Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium Kincskereső Tagiskola (továbbiakban: Kincskereső Iskola) Telephely neve: Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium Keveháza utcai Telephely Székhely címe: 1115 Budapest, XI. ker. Bartók Béla út 141. Tagiskola címe: 1119 Budapest, XI. ker. Fogócska utca 6. Telephely címe: 1119 Budapest XI. Keveháza utca 2. Intézmény típusa: Általános iskola és gimnázium Maximális férőhely: 1124 fő

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 5 ____________________________________________________________________________ Intézmény évfolyamainak száma: 6+6-os rendszerű általános iskola és gimnázium 8 évfolyamos általános iskola 6 általános iskolai évfolyam 1-6-ig Iskola fenntartója: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete. Székhelye 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. Alapító Okirat határozatának száma: 48/2008./XI.ÖK./II.26./

Alapító Okiratban meghatározott feladatok Nem haszonszerzés céljából biztosított ingyenes alapszolgáltatás Szakágazati rend besorolása: 852010- alapfokú oktatás Szakfeladat száma, szakfeladat megnevezése: 801214 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 802144 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása a Fogócska utca 6-ban: pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek többiekkel együtt történő nevelése, oktatása a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján. 805113 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 924036 Diáksport


ISKOLATÖRTÉNET 1888-ban a kelenföldi vasutasok kérésére létesítette iskolánkat a főváros a Magyar Államvasutak vezetőségével összefogva. 1888 szeptemberében megnyílt az „I. Kelenföldi elemi iskola” – egyetlen összevont 1-2. osztállyal, ún. „barakkiskolában”. Az iskola szellemisége hamarosan kiemelkedett a többi fővárosi iskola közül. A gyermekek száma évről évre emelkedett; újabb és újabb osztályokat kellett nyitni. … 1922-ben az osztályok száma 22-re emelkedett. Az iskola egyes osztályai a Vasút utcában lévő bérházakon kívül két ideiglenes barakképületet is elfoglaltak. … Kelenföld benépesülésével a tanulók létszáma annyira nőtt, hogy a főváros két részre osztotta az iskolát. Külön fiú, és külön leányiskola létesült. Felépült az új fiúiskola földszintes barakképülete az akkori Horthy Miklós út 141. számú telken. 1954 tavaszán kezdődtek a jelenlegi épület földmunkálatai. Falai között 1955-től 1991-ig nyolcosztályos általános iskolai oktatás folyt. Az 1957-es tanévtől kezdve iskolánk zenei tagozattal bővült, amely egyre több, más körzetben lakó gyereket vonzott hozzánk. Ebben az időben hódította meg a világot a Kodály-módszer. Több mint 50 éve folyik iskolánkban énekzene- oktatás magas színvonalon. „Az élményt semmi sem pótolhatja” – írta Kodály Zoltán, s hogy az élmény befogadására alkalmassá váljanak a gyermekek, ezért különféle készségeket kell kialakítani bennük. 1989 júniusától 1 éven át készítették elő az ún. „Újreál koncepciót”. Lényege: az iskola humanizálása. A vizsgálatok tanulsága alapján egy másfajta iskolaműködés körvonalai rajzolódtak ki. A középiskolai alapismeretek elsajátításán túlmenően a diákok számára egyéni differenciálás alapján módot kell adni a képességek és az érdeklődési kör szerinti további ismeretszerzésre. 1991-ben a XI. kerület Önkormányzatának képviselőtestülete átminősítette iskolánkat 6+6 osztályos általános és középiskolává, ez lehetővé tette, hogy a Művelődési Minisztérium által elfogadott 6 évfolyamos újreál középiskolai kísérleti program beinduljon. 1991/ 92-es tanév: Az első újreálos évfolyam. Az új koncepciónak megfelelően az osztályok vezetője nem az osztályfőnök, hanem az ún. évfolyamfelelős. Az iskola alapvető célkitűzése, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben, jól tudja teljesíteni a különböző osztályfokok és az érettségi vizsgák követelményeit. 1992-től a Környezetvédelmi Minisztérium programja alapján iskolánk Környezetvédelmi Oktatóközpont lett. A terepgyakorlatok során (7-12. évfolyamon) különleges lehetőség nyílik a környezettudatos nevelés megvalósítására. Jelenleg az „Ökoiskola” cím elnyerésére pályázunk. 1993-ban a tanulói, szülői és tanári testületek javaslatára felvettük a „Bethlen Gábor” nevet. Az 1994-es tanévet kibővített épületben kezdhettük meg. Megnyílhatott a könyvtár, valamint 3 új tanterem állt rendelkezésünkre. A legfelső szinten 2 új nyelvi terem is helyet kapott. Átadták iskolánk auláját is. Az ötletes építészeti megoldás eredményeként a rajz– művészettörténet tanterem és az aula összenyitható, és néhány mozdulattal színpaddá alakítható.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 7 ____________________________________________________________________________ A ’96-os tanév elejétől – a képviselőtestület határozata alapján – iskolánkhoz tartozik tagiskolaként a 6 évfolyamos Kincskereső Iskola. A Kincskereső Iskola 1988 szeptemberében alakult meg a Teleki Blanka Általános Iskola (Budapest, XI. kerület Bikszádi u. 61-63.) alsó tagozatos tagiskolájaként. Fenntartója a XI. kerületi Önkormányzat. Az iskolára érvényesek mindazok a szabályok, formák, kötelezettségek, melyek az önkormányzati fenntartású iskolákra érvényesek. A modellintézménynek tekintett iskola létrejöttét az Oktatási Minisztérium jogelődje és a Soros Alapítvány is támogatta. Az iskola pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában jelentős anyagi segítséget nyújt még a Kincskereső Alapítvány is. Fokozatosan bővült először négy, majd az 1996/97-es tanévtől hat évfolyamossá, minden évfolyamon egy-egy tanulócsoportot indítva. A hat évfolyamos iskolaszerkezet kialakítását az elmúlt évtized - hazai és nyugat-európai pedagógiai tapasztalatokra alapozó - oktatásügyi reformtörekvései tették lehetővé. Ezen iskolaszerkezet fenntartását a határozott szülői igények is indokolják. A Kincskereső Iskola 1996. szeptember 1-től a Bethlen Gábor Ének- és Zenetagozatú Általános Iskola és Újreál Gimnázium (Budapest, XI. kerület Bartók Béla út 141.) tagiskolájaként működik tovább, melyben hat délelőtti tanuló csoport, négy napközis csoport és két tanulószoba működik. Az iskola gyermekközpontú modellintézmény, ezt az elnevezést a Soros Alapítvány a következőkkel indokolta: „A gyermekközpontú szemlélet jellemzője a fejlődő gyermek testi és lelki állapotainak változásairól - s változó szükségletéről - való szakszerű tudás és az e tudás megismert tényekhez való viszonyulás metodikai és didaktikai képessége. Ebből fakad a belső, megújulásra kész erők ébren tartása s az önirányításra, a személyes autonómiára nevelés.” A Kincskereső Iskola feladatául tűzte ki e pedagógiai kultúra terjesztését, ezért vesz részt az ország különböző tájairól érkező főiskolai hallgatók és pedagógusok képzésében, illetve továbbképzésében. Emellett modellként szolgál olyan pedagógiai koncepciók megvalósításához is, melyek célul tűzik ki beilleszkedési és teljesítményzavarral küzdő gyerekek integrált nevelését kisközösségben. 1997-et írtunk már, amikor a Minisztérium pályázatot hirdetett, melynek célja az volt, hogy az erre érdemes iskolákat Internettel szerelik fel. Az eredményes pályázat után szinte az elsők között jutottunk hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. 1999 tavaszán újabb pályázatot nyertünk. „Microsoft által támogatott iskola” lettünk. A 2008 / 2009-es tanév elejére a Keveháza utcai telephellyel bővültünk. A 40 éves múltú Általános Iskola jogutódja lettünk. Ott már 2006-tól, az első 4 évfolyamon, 1 osztályban elkezdték bevezetni a Montessori-módszert. Sajátosságait leginkább a következőkben foglalhatjuk össze: „Segíts, hogy magam csinálhassam!” A gyerekek lelkesen, speciális eszközök segítségével, önállóan fedezik fel a körülöttük levő világot, a matematikai összefüggéseket, a betűkben rejlő titkokat. A speciális, tudatosan

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 8 ____________________________________________________________________________ tervezett környezetben kedvükre alkothatnak, kibontakoztathatják fantáziájukat és kreativitásukat. 2008/2009-es tanév: A fentieknek megfelelően, 12 évfolyamon zajlik az oktató-nevelő munka. A 2008 szeptemberében induló elsősök már 4 osztályt töltenek meg a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium tanulójaként. Testületünk tanárainak a száma így 103 főre emelkedett. 970 diákunk 3 épületben tanul.


Pedagógiai koncepció A Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium gyermekközpontú, a gyermekek harmonikus, komplex személyiségfejlesztését előtérbe helyező pedagógiai programmal dolgozik. Az iskola törekvéseinek lényege: a differenciált képzés és az egyéni bánásmód, valamint a tehetséggondozás. Az oktató-nevelő munka légköre és módszertani sokszínűsége lehetőséget ad a sikerorientált attitűd kialakulására, a magas - és következetesen érvényesített követelmények megvalósítására az értelmes rend szabályai mentén. Célunk, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben, jól tudja teljesíteni a különböző osztályfokok és/vagy a kétszintű érettségi vizsgák követelményeit. Tudatosítani, tisztelni és értékelni kell a különféle teljesítményeket! Fontosnak tartjuk tanulóink megfelelő önismeretének, reális énképének és sikerorientált attitűdjének kialakítását, az esélyegyenlőség biztosítását. Lehetővé tesszük – lehetőségeinkhez mérten - tanulóink folyamatos továbbhaladását akár 12 évfolyamon keresztül. A gyermekek alapos megismerése, képességeik, részképességeik és szociokulturális hátterük figyelembevétele határozza meg az aktuális fejlesztési célokat, melyek megvalósítása minden tanévben kiemelt feladat. Az idegen nyelvek tanulását és a számítástechnikai ismeretek elsajátítását kiemelten kezeljük. A felvehető első osztályosok létszámát a férőhelyek száma határozza meg. A Kincskereső osztály ismerkedési játék alapján szerveződik. A Montessori és a zenei osztályba szülői kérés alapján kerülnek a gyerekek. A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabálya szerint járunk el (KT. 6.§). Figyelembe vesszük a 11/1994-es (VI. 8.) MKM rendelet aktuális rendelkezéseit. Túljelentkezés esetén, - az általános iskolai beiratkozásnál - amennyiben a rendelettel nem ellentétes, hagyományainknak megfelelően a „Felvétel az 1. évfolyamra” c. fejezetben leírtak szerint járunk el. A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttgondolkodás alapvető feltétele a gyermekek differenciált oktatásának, nevelésének. (egyéni beszélgetések, közös megoldáskeresés, közös kirándulások, egyéb szabadidős programok, Bethlen-bál, fogadó órák, szülői értekezletek stb.) A tanulók értékelése minden évfolyamon gyermek-központú és fejlesztésorientált. Minden gyermekben felfedezzük a legkedvezőbb tulajdonságokat, tehetségeket, de szembenézünk esetleges részképesség-zavaraival is. Megtaláljuk a differenciált képzés és az egyéni bánásmód leghatékonyabb útjait. Az értékelés során figyelembe vesszük a gyermek önmagához mért fejlődését, a tanulás iránti motiváltság fenntartásának szempontját, valamint a gyermek biológiai, pszichológiai, szociokulturális hátterét. Mindehhez a tantestület összehangolt munkájára van szükség.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 10 ____________________________________________________________________________ A felső 6 évfolyamon évközi vizsgákat és „kisérettségit” szervezünk. Célja a tanuló és a szülő számára visszajelzést adni az aktuális felkészültségről vagy az esetleges hiányosságokról. Fontos szempont a tanulók fokozatos terhelése, az egyre nagyobb kihívásoknak való megfelelés képességének kialakítása, valamint a vizsgahelyzetben való megfelelés begyakorlása. (Közel két évtizedes pozitív tapasztalatunk támasztja alá ennek szükségességét és tanulóinkra gyakorolt jó hatását.) Tapasztalataink szerint a megfelelő bánásmód hatására a kezdeti hátrányok háttérbe szorulnak, és a gyermekek képességei a lehető legmagasabb szinten kibontakoznak. Vannak olyan diákok, akinél a sikert a 12 évfolyam elvégzése vagy a középszintű érettségi megszerzése jelenti, de vannak olyanok is, akik kiemelkedő tehetségük és szorgalmuk révén az emelt szintű érettségi követelményeknek is jól megfelelnek. Lehetnek olyan tanulók is, akik a 8. osztály elvégzése után kapcsolódnak be a gimnáziumi képzésbe, vagy szakmai végzettséget is adó iskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. Különösen fontosnak tartjuk a nemzeti- és kulturális hagyományok ápolását, a Hon- és népismeretet kiemelten kezeljük. Erősítjük az európai azonosságtudatot, nyitottá tesszük a gyermekeket az egyetemes kultúra iránt. Az osztálykirándulások mellett erdei iskolát, terepgyakorlatokat, témanapokat és külföldi cserelátogatásokat is szervezünk. Ünnepkörökhöz kapcsolódó hagyományrendszerünk jól kidolgozott. Az intézményben tanulók magas létszáma és a különféle szülői igények kielégítése több pedagógiai módszer egymás melletti megvalósítását teszi lehetővé számunkra: emelt szintű ének-zene; Montessori; általános tantervű iskolaotthonos; kincskereső; és az újreál évfolyamai. Módszereink mind a 12 évfolyamon megfelelnek az aktuális társadalmi elvárásoknak. Fontosnak tartjuk a tantestület továbbképzéseken való részvételét.

folyamatos

szakmai

megújulását,

képzéseken

és

A 12 évfolyam oktató-nevelő munkáját a differenciált képzés és az egyéni bánásmód szervezi egységes szemléletű pedagógiává.


Az iskola funkciói A Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium olyan egységes intézmény, melyben az oktató-nevelő munka 12 évfolyamon zajlik. A különböző évfolyamokon az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokféle metodikát alkalmazunk. A belső légkör, a tartalmas, együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár egyaránt. Diákjaink is alkotó részesei a tanítás-tanulás folyamatának: ötleteik, feladataik, kérdéseik, írásaik, programjaik szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásokba. Megalapozzuk a megfelelő tanulási stílus és stratégia kialakulásának lehetőségét is. A kooperatív tanulás, az iskolai projektek is azt szolgálják, hogy felébresszük a diákokban a tudás iránti vágyat, felfedeztessük velük a megismerés és az alkotás örömét. Módszertani sokféleség (a differenciált képzés és egyéni bánásmód egyik formája) -

1 osztály a „Zeneisek”; 1 osztály Montessori módszer szerint, iskolaotthonnal; 1 osztály általános tantervű, iskolaotthonos; 1 osztály a Kincskereső Tagiskolában, Winkler Márta pedagógiai szemléletét követő módszerekkel tanul. 1 általános tantervű 7.-8. osztály folytatja tanulmányait; 2 „Újreál” osztály indul 7. évfolyamon; 2 osztályban végeznek az érettségizők, a 12. évfolyamon.

Törvényben előírt kötelezettségek teljesítése Az iskola a hatályos közoktatási törvényben előírt kötelezettségeinek tesz eleget, amikor az államilag megfogalmazott tantervben rögzített követelmények teljesítéséig juttatja el tanulóit. A minden tanuló számára kötelező oktatási feladatok teljesítését azonban nem azonos tempóban követeli meg a nevelő. Az osztálytanító a már a kezdeti időktől (az ismerkedési játék, a szülőktől, óvónőtől kapott információ alapján) igyekszik tájékozódni tanítványa (rész)képességei, szociális érettsége, karaktere, családi körülményei felől. Ezért tudja, kitől mit, mikorra várhat el; kinek mely területen van szüksége intenzívebb fejlesztésre; ki mely képességével emelkedik az átlag fölé, és igényel kitüntetett figyelmet. A tanár ehhez a munkához igénybe veheti a fejlesztőpedagógus és a szaktanár kollégák segítségét is. Ez a gyerekek személyiségéhez igazodó munka teszi lehetővé, hogy minden gyerek folyamatosan, a saját ritmusát követve - erőszak nélkül - biztos tudást szerezve tanuljon meg teljesíteni. 6. évfolyam végére célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő önismeret birtokában hátrányaikat leküzdjék, és képesek legyenek - a pedagógusok személyétől függetlenül is egyenletes teljesítményt nyújtani, és kiemelkedő képességeiket kibontakoztatni. Általános iskolai tanterv szerint haladó 8. osztály végére célunk, hogy minden tanuló érdeklődési körének és képességeinek megfelelő irányba haladhasson tovább.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 12 ____________________________________________________________________________ 12. évfolyam végére célunk, hogy mindenki képességeinek megfelelően tudja teljesíteni az évfolyam követelményeit, majd közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tegyen.

Tanulói esélyegyenlőség biztosítása A tanulói esélyegyenlőség segítésének elvei A tudást minden gyermek számára biztosítjuk. Esélyt adunk a hátránnyal felzárkózhassanak társaik mellé.

indulóknak

arra,

hogy

behozhassák

lemaradásukat,

A képességfejlesztést előtérbe helyezzük az ismeretközpontú oktatással szemben. A kompetencia alapú oktatást tartjuk szem előtt, mely feltétele az egész életen át tartó tanulás megalapozásának. Az esélyegyenlőség biztosításának eszköze az egységes alapokra épülő differenciálás. A tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk. Megismerjük tanítványaink személyiségét, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszereket választunk, alkalmazunk. Feltárjuk tanulási nehézségeiket és segítjük megoldásukat. Feltárjuk tehetségjegyeiket és fejlesztjük a tanítási órán és a tanítási órán kívül. A tanulói esélyegyenlőség megvalósulása Pedagógiai programunk szerves része a tanulói esélyegyenlőség biztosítása, mely nem csak az iskolai élet megszervezésében, a tantárgyak egyenrangúságában, a segítő szakemberekkel való együttműködésben, hanem abban is megnyilvánul, hogy felvett tanulóinknak biztosítjuk a továbbhaladás lehetőségét akár mind a 12 évfolyamon. A részképesség-zavarok, a képességbeli vagy szociokulturális háttérből adódó hátrányok korrigálását elsődleges feladatunknak tartjuk. Ennek érdekében – a szokásosnál hangsúlyosabb – a fejlesztőpedagógus és/vagy logopédus, a pszichológus-konzulens, a gyermekvédelmi felelős és az évfolyamfelelősök munkája. A tanulók alapos megismerése után, képességeik, részképességeik és szociokulturális hátterük figyelembe vételével határozzuk meg aktuális fejlesztési céljainkat, melyek megvalósítása minden tanévben kiemelt feladat. Pedagógiai programunk alapvető célkitűzése a differenciált képzés és az egyéni bánásmód, valamint a tantárgyak egyenrangú kezelése. Pedagógiai módszereink sokszínűek, sokoldalú ismeretelsajátítást tesznek lehetővé. Ezt szolgálják – többek között – a kincskereső órák, a kötetlenebb tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli tevékenységek, drámafoglalkozások, az erdei iskola, a terepgyakorlatok, stb.


Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közös értékek átadása Iskolánk oktatására jellemző a világnézeti és vallási semlegesség. Törekszünk a társadalomban elfogadott közös erkölcsi értékek átadására. Európai kultúrában elfogadott pozitív személyiségvonások kialakítása Tanulóink legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló és teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző: - a színvonalas alapműveltség, nyitott sokoldalúság; - egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése; - a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás; - etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség; - egymás világnézetének és vallási meggyőződésének a tiszteletben tartása. Kreativitás Alapvető célkitűzésünk, hogy az iskolából kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére. A gimnáziumi évek során célunk, hogy kialakuljon tanulóinkban az önfejlesztő aktivitás képessége, hogy ismeretanyaguk alkalmazható legyen hétköznapi életükben és továbbtanulásukban egyaránt.

Közösségi – szociális - állampolgári nevelés „Minden egyes ember, még a legnagyobb is parányi része az egésznek, minden rész az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia” (Kölcsey Ferenc) A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. A szociális és állampolgári kompetenciák megerősítésével/fejlesztésével segítjük tanulóinkat, hogy: Hatékonyan, aktívan és demokratikus módon tudjanak részt venni a közügyekben, az egyre szerteágazóbb társadalmi és szakmai életben.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 14 ____________________________________________________________________________ Legyenek képesek az együttműködésre és a problémamegoldásra, szükség esetén konfliktuskezelésre is. Természetes legyen számukra a toleráns magatartás, és a hatékony együttműködés. Megismerjék a helyhez és helyzethez illő viselkedési szabályokat és gyakorolhassák azokat. Tudjanak megfelelően kommunikálni a különféle környezetekben, élethelyzetekben. Fejlődjön tárgyalóképességük és kialakuljon bennük az empátia képessége. Az ön- és társismeret során alakuljon ki reális énképük és megfelelő önbizalmuk. A sikerorientált attitűd kialakítása mellett tanulják meg elviselni a kudarcot, „kezelni a stresszt”. Fejlődjön feladattudatuk és felelősségérzetük. Az alábbi ismeretek elsajátítására van szükség: A személy önismerete, saját magával szembeni elvárásai, reális kép kialakítása önmagáról és környezetéről; A társadalom által általánosan elfogadott és támogatott viselkedési és illemszabályok ismerete. A személyi és szociális jóllét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét, egészséges életvitelét biztosítani tudja. Az ország nyelvének megtanulása, alkotmányának ismerete és megértése. A helyi, regionális, országos, európai és nemzetközi szintű politikai intézmények alapvető szerepkörének és feladatainak ismerete, megértése. A nemzeti és európai történelem, ill. a világtörténelem főbb eseményeinek, irányainak, fordulatok elindítóinak ismerete. Olyan fogalmak ismerete, mint pl. demokrácia, állampolgárság, kormányzati hatáskör, alkotmány, stb. A változások fő eseményeinek, tendenciáinak és szereplőinek ismerete a nemzeti, európai- és világtörténelemben és napjainkban, különös tekintettel az európai sokféleségre. A társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak ismerete. Az ismeretek átadásának formái: A közösség demokratikus értékeinek tudatosítása, a demokratikus működés általános szabályainak ismertetése, élményszerű szociális minták felkínálása. Ismerjék meg azokat a társas együttélési szabályokat, melyek a közösségben lévő harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenül fontosak.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 15 ____________________________________________________________________________ A szociális ismereteket cselekvésben, valós döntési helyzetekben, szimulációs helyzetekben kívánjuk feldolgozni. A szociális kompetenciák fejlesztése csak egymáshoz kapcsolódóan, komplex módon lehetséges. A gyermekek személyiségformálása során az alábbi attitűdök kialakítására törekszünk: Érdeklődést mutasson a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció, az értékek sokfélesége iránt. Tiszteljen másokat; felkészült legyen az előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra egyaránt. Elfogadó legyen a különböző vallási és etnikai eredetű csoportok értékrendbeli különbözősége iránt. Mások (értékei és magánügyei) iránti toleranciát és tiszteletet mutasson. A társadalmi és európai értékrendet figyelembe véve utasítsa el az esetleges antiszociális viselkedésformákat. (Emberi jogok védelme, egészségvédelem, környezetvédelem.) Fontosnak tartsa részt venni a demokratikus döntéshozatalban; a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatásában; Közösségi nevelés színterei -

Délelőtti tanítási órák és egyéb foglalkozások; Délutáni nevelés (napközi), tanuló szoba; Délutáni differenciált képzések, szakkörök; Iskolán kívüli tevékenységek: erdei iskola, terepgyakorlatok, osztálykirándulások, külföldi cserelátogatások, kulturális és egyéb foglalkozások; - Iskolai rendezvények: ünnepélyek, egyéb megemlékezések, Bethlen nap, sport nap, gólyabál, szalagavató bál, stb… - Diákönkormányzat és a diák-céh munkája.

Kerületben élő nemzeti, etnikai kisebbségek kultúrájának megismerése Kerületünkben több nemzeti és etnikai kisebbség él. Kultúrájuk megismerésére törekszünk. Minden évben az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évfordulóján egy-egy nemzeti kisebbség szokásait, zenéjét, táncát, ételeit ismerjük meg. Tanórákon /történelem, hon- és népismeret, földrajz és osztályfőnöki órákon / foglalkozunk a kisebbség kultúrájával, történelmével. Figyelemmel kísérjük a kerület ilyen típusú rendezvényeit, amelyeken tanulóinkkal részt veszünk

Kerületünk történelmének megismerése Intézményünkben hagyományosan minden évben megemlékezünk az iskola névadójáról a Bethlen-napon. Ekkor felelevenítjük az iskola történetét és ezen a napon megemlékezünk a kerület történelméről is.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 16 ____________________________________________________________________________ Kiemelten foglalkozunk november 11-én, a kerület napján, valamint az irodalom, a hon- és népismeret, a történelem, környezetismeret és informatikaórákon a kerület történelmével. A tanulókkal felkeressük a nevezetes helyeket, szép szobrokat, házakat, épületeket, amelyekről fényképeket készítenek a tanulók. A látottakról kiállításokat, vetélkedőket rendezünk. A kerület történelmének megismeréséhez a szabadidős és napközis foglalkozások is hozzájárulnak, mert a délutánok lehetőséget adnak a kerületi múzeumok megismerésére. Rendszeresen járunk a Helytörténeti Múzeumba, az Alberfalvai Múzeumba, az Emlékparkba, a Citadellára. Kerületünk szép tájait is felkeressük: Természetvédelmi Központ, Kamaraerdő, Gellérthegy, Feneketlen-tó. Kerületünk Budapest legnagyobb kerülete, a fővárosos nyugati kapujának is nevezzük, Újbuda néven válik egyre ismertebbé. Szeretnénk, ha iskolánk minden tanulója megismerné a régi és az új Budát, kerületünket.

Demokráciára nevelés folyamata az alsó hat évfolyamon A demokráciára nevelés sem elkülönült tantárgy a tanulók számára, hanem a tanórákon és a szabadidőkben folyamatosan szerzett - néha kínos - tapasztalat. Az iskolában adódó számtalan nézeteltérést a pedagógusok - a "ne árts a másiknak " alapelvét figyelembe véve - nem hatalmi szóval intézik el, hanem módot adnak a gyerekeknek konfliktusaik olyan megoldására, amelyben a másik fél szempontjai is érvényesülnek. A felnőttek világában megfogalmazott demokráciát az iskola nem tudja megvalósítani, hiszen a gyerekek életkori sajátosságai nem is teszik ezt lehetővé. Módjuk van azonban sokféle demokratikus technikát kipróbálni, megélni fejlődésük előrehaladásával.

Diákönkormányzat működése (1-8. évfolyamon) A DÖK feladata az iskolások önállóságra nevelése. A gyerekeknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy az iskola egy olyan fórumot nyújtson, ahol önállóan és őszintén elmondhatják véleményüket. Nagyon fontos az, hogy a tanulók minél előbb ráérezzenek arra, hogy ők is teljes jogú tagjai a közösségnek, akik szavaikkal, gondolataikkal olyanná formálhatják azt, ahol ők is jól érezhetik magukat. Ennek fő megnyilvánulási formája az iskolagyűlés, ahol évente rendszeresen, az osztályok képviselői kérdéseket, javaslatokat vethetnek fel az iskola vezetőségének, illetve elmondhatják véleményüket a problémákkal kapcsolatban. Év elején a gyerekek minden osztályból választanak két képviselőt, akik továbbítják az osztály javaslatait a diák-önkormányzati megbeszéléseken. A megbeszélések kéthavonta vannak, és az itt elhangzottakról tájékoztatják az osztály tanulóit. DÖK éves programja, feladatai: - őszi, tavaszi papírgyűjtés megszervezése, értékes jutalmakkal; - segítséget ad a kulturális rendezvényeken, megszervezi az ügyeletet; - a "Bethlen- nap" programjainak összeállításához javaslatokat ad, segítséget nyújt; - 1 tanítás nélküli nap megszervezése- Sportnap

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 17 ____________________________________________________________________________ - farsang lebonyolítása; - félévkor és évvégén kihirdetjük a tanulmányi és egyéb versenyeken eredményesen résztvevők névsorát.

Diák Céh működése(gimnáziumi osztályoknál) Intézményünkben a gimnáziumi diákönkormányzat az 1994/95-os tanévben került megszervezésre "Diák Céh" néven néhány lelkes tanuló és az iskola vezetősége jóvoltából. Az előzetes megbeszélések során mindkét részről megfogalmazást nyert egy szervezeti, működési szempontból stabil diákönkormányzat megteremtése iránti igény. Az előkészítő tárgyalások során tanúsított kölcsönös együttműködőkészség a mai napig fennáll, ez alapozta meg a Diák Céh tevékenységének kiszélesedését. A diákképviselet célja az érdekképviselet. Az érdekképviselet hozzásegít ahhoz, hogy diákjaink "birtokba vegyék" az iskolát. Ötleteiket, elképzeléseiket, terveiket így intézményes formában hozzák nyilvánosságra, a megvalósítás irányába pozitív lépéseket tesznek. A kapcsolattartás és a működés elősegítése érdekében a kezdetektől rendelkezésre áll a diákönkormányzat segítésével megbízott pedagógus. A "Diák-céh" tagjai iskolán belül aktív szerepet játszanak: különböző rendezvények, klubok, diákújságírás, iskolarádió, stb. szervezésében. Választott képviselet útján lehetőség nyílik a fővárosi, országos és nemzetközi diák-érdekvédelmi szervezetek munkájába bekapcsolódni. A "Diák Céh" vezetőségi tagjai rendszeresen részt vesznek a különböző szintű fórumok rendezvényein, találkozóin. Többen közülük külföldön is jártak érdekképviseleti tanfolyamra, és bekapcsolódtak az európai diákélet vérkeringésébe. Érdekképviseleti jogosítványaik körébe tartozik továbbá, hogy az alapszabályban rögzített elvek szerint kezdeményezhetik bármely tanulóval szemben sérelmesnek érzett intézkedés felülvizsgálatát, amelynek lebonyolítására létrehozott bizottság munkájában a többi taggal azonos jogok illetik meg a "Diák Céh" vezetősége által delegált tanulót.


A tanítási-tanulási folyamat sokoldalúsága A kompetencia alapú oktatás elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúránk megújítása. Ennek lehetséges eszközei: a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, és a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

Egységes alapokra épülő differenciálás Az egyes tanulók egyéni szükségleteihez, tapasztalataihoz, ismereteihez, képesség-fejlettségi szintjéhez igazítjuk: -

az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét; az oktatási módszereinket, a munkaformákat, a szervezés és az irányítás módját; az információszerző tevékenység folyamatának felépítését; a nevelés stílusát, a munkavégzés ütemét, tempóját; a feladatok kiválasztását, a tanári segítségnyújtást, az önállóság fokának meghatározását, az ellenőrzés és értékelés megvalósítását.

Így biztosítjuk a tanulók megfelelő fejlődését, a tanulási esélyek egyenlőségét. A differenciált tanulásszervezés során tanulóinkat: -

Sikerélményhez juttatjuk; Erősítjük pozitív viszonyulásukat a tanuláshoz és az élet problémáihoz; Képessé tesszük őket az önálló munkára és együttműködésre.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra figyelünk: A tanulók egyéni jellemzőinek megismerése; Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjának tartjuk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítjuk előtérbe. Az oktatási folyamat megszervezésénél a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására törekszünk, lehetőséget biztosítunk esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuk átrendeződésére. Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.


Tantárgyak egyenrangúsága (1-12. évfolyam) A harmonikus személyiségfejlesztéshez elengedhetetlen eszköz minden életkorban a tantárgyak transzfer hatásának felhasználása, a készségtantárgyak segítségével a személyiség kibontakoztatása. Fontos a tanulók készségtárgyak területén való sikerhez juttatása, mely tapasztalatunk szerint az átlagtól erősen eltérő fejlődési ütemet járó gyerekeknél még jelentősebb változást hozhat. Az iskolába lépő gyerek a világot még holisztikusan látja, ezért nem szerencsés ebben az életkorban az ismeretszerzés folyamatát különböző részekre bontani, illetve sokféle tantárgyat kialakítani. Bár a tananyag meghatározása és a feladatok elvégzésének követése miatt írásos dokumentációnkban megkülönböztetjük a tantárgyakat, a mindennapos gyakorlatban ezen ismeretek átadása komplex módon, a gyermekek tevékenységére, tapasztalataira építve történik. A kisiskolások legfontosabb kifejező eszköze a mozgás, a rajz, a zene. Szükséges ezért, hogy e tevékenységekkel a gyerekek a mindennapi életüket átszőve, természetes módon foglalkozhassanak. Ez a szemlélet folytatódik az Újreál koncepció egyéni bánásmódjában, differenciált képzésében és tehetséggondozásában.

Idegen nyelvek 1 – 3. évfolyamon Az idegen nyelv oktatása csak szakköri formában, játékos, „ismerkedő” jelleggel választható. Ezeken a foglalkozásokon angol és német nyelvvel „barátkoznak” a gyermekek. Célunk az idegen nyelv megkedveltetése és a használatába való bevezetés. 4. évfolyamtól – az általános iskola 8. osztályáig Az idegen nyelv oktatása órarendi keretek között valósul meg. Az angol és német nyelvek közül választhatnak tanulóink. Kezdettől fogva a beszéd-centrikus, az idegen nyelvi kommunikációt előtérbe helyező módszerrel dolgozunk. Célunk a szilárd alapozás egy választott idegen nyelvből. Újreál tanterv szerint Tanulóink ebben a rendszerben már 3 idegen nyelvből választhatnak. Lehetőség nyílik az angol és német nyelveken kívül a francia nyelv elsajátítására is. 7.-8. évfolyamon 1 idegen nyelv tanulása kötelező (három nyelvből választható) A 10. évfolyamtól 2 idegen nyelv tanulása kötelező. Nyelvi párosítások: Angol - Német; Német - Angol; Francia – Angol.


Informatika 1 – 3. évfolyamon Szülői igény esetén minden osztályban, játékos formában, ill. a Montessori- és általános tantervű osztályokban a 3. évfolyamtól heti 1 óra informatika órarendbe építve. (2010-től) 4. évfolyamtól – az általános iskola 8. osztályáig Órarendi keretek között kötelező órák; Differenciált képzésben további foglalkozások választhatók. Általános tantervű osztályoknál 5. osztálytól órarendbe épített informatika – technikával bontva Újreál tanterv szerint 7.-8.-9. évfolyamon órarendi órák keretében oktatjuk az informatikát. Differenciált képzés keretében középszintű érettségire készítünk fel, mely jeles osztályzat esetén ECDL vizsgát jelent. Minden nap délután 13 és 17 óra között szabadon használható az Internet terem.

Művészetek Mind a 12 évfolyamon sokoldalú művészeti oktatást-nevelést végzünk a délelőtti órákon, a délutáni élet során, valamint a szabadidős és a differenciált képzés keretein belül is. A művészeti nevelés eredményeképpen tanulóink érzelmi intelligenciája, kreativitása ki tud bontakozni. A művészetek befogadására képes, érzékeny, nyitott emberekké válnak. Kiemelt területek -

Bábozás, bábkészítés; Kézműves foglalkozások az ünnepkörökhöz kapcsolódóan is. Mesterségek- népi technikák; (Kincskereső) Drámafoglalkozások, színjátszás; Ének-zene emelt szinten is; Kórusmunka; Egyéni hangszerválasztás; Kamarazenélés; Rajz és vizuális kultúra; Művészettörténet; Műszaki rajz alapjai („kockológia”)

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 21 ____________________________________________________________________________ - Média és filmművészet; - Társastánc alapjai; A 12. évfolyam végén, az érettséginél sokan választják az ének-zenét, vagy a rajz és vizuális kultúra tantárgyat. Néhányan művészeti iskolákban tanulnak tovább. Mások a műszaki pályákhoz, vagy a pedagógusi hivatáshoz kapnak megfelelő indíttatást.

Testnevelés és sport Elsődleges célunk a testkultúra fejlesztése, a sportolás iránti igény kialakítása, a harmonikus, szép mozgásra való nevelés. A kisgyermek életeleme a mozgás, ennek segítségével ismerkedik a világgal, járja be a teret, amely a mozgás segítségével válik a számára egyre biztonságosabbá. Saját testét is a mozgás közben érzékeli, tanulja meg használni, és így tud fokról-fokra árnyaltabb, finomabb mozdulatokat végezni a célnak megfelelően. Az iskolába lépő gyereknek is még nagyon nagy a mozgásigénye. Mozgásszeretetét tisztelve és támogatva az iskolába járást örömtelivé lehet és kell tenni a számára. Woloszyn lengyel szakember írja: „Az iskolai nevelés legfontosabb próbaköve nem az, hogy mit csinál a tanítvány az iskolában, hanem az, mit cselekszik annak befejezése után, mik lesznek tartós szokásai, hozzáállása, hogyan fejlődik tovább.” Ezért a mindennapi testnevelés, ill. szabad és lehetőleg sok mozgás szükségessége, fontossága, biztosítása létkérdés. Mozgáskedvüket megtartani kell, a mozgáskedvét megőrző kisgyerekkel minden könnyebb, munka és játék egyaránt. Kívánsággá, szokássá kell érlelni a gyerekekben a mozgás szeretetét és gyakorlását, hogy később, középiskolában, egyetemen és felnőtt korukban is a fizikai erőnlét, a megújulás, a pihenés, a szabadidő értelmes kitöltése megteremtése fontos dolguk legyen. Megpróbáljuk minél jobban hasznosítani a mozgás, sportolás adta lehetőségeket a gyerekek nevelésében. Kétirányú ez a törekvés: 1. az irányított, tanított mozgások, játékok - testnevelés órán és a sportszakkörökön, úszásórákon, táncórákon stb. 2. a természetes spontán játékok - szünetekben, a délutáni szabadidőben. Ez a két terület nem különül el mereven, inkább kiegészíti egymást. Rendkívül fontos a számunkra, hogy a gyerekek minden szünetben, a kertben, az udvaron legyenek, levegőzzenek, mozogjanak. Fociznak, kosaraznak, kidobóst játszanak, fogócskáznak és újabb és újabb játékokat találnak ki, amelyekben lehetőleg loholni, eltalálni, és győzni lehet. A gyerekek mindkét területen fontos tapasztalatokat szereznek, de a folyamat itt nem ér véget, mert ezeket a tapasztalatokat megbeszéljük és értékeljük is. Annyi mindenről beszélhetünk: önismeretről, együttérzésről, segítőkészségről, bizalomról, részvétről, örömről, bánatról, önbizalomról, együttműködési és kezdeményező készségről, felelősségvállalásról, különösen a két végletes élmény a siker és a kudarc átélésekor.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 22 ____________________________________________________________________________ Tapasztalataikat biztonságban szerezhetik, mert számíthatnak a figyelmünkre és a segítségünkre. 1 - 4. évfolyam Az iskola első négy évfolyamán - a törvényben meghatározottak szerint - mindennapos testnevelést tartunk. Az első négy év megalapozó a testnevelés oktatásának szempontjából is. Elsősorban az alapvető (generikus) mozgáskészségeket kell tovább fejleszteni az órákon. Ezen felül a gyerekek életkorának megfelelő kondicionális és koordinációs képzés folyik. A legfontosabb cél pedig talán a mozgás iránti szeretet („a mozgáséhség”) fenntartása, a testmozgás iránti igény kialakítása és a mozgásos tevékenységeken keresztül a személyiségvonások fejlesztése (önfegyelem, kitartás, akaraterő, kudarctűrés, összpontosítás, szabályok betartása…). 5 - 8. évfolyam Sajnos itt már nincs mindennapos testnevelés, ezért igyekszünk a tanórákat a lehető legjobban kihasználni. Ennél a korosztálynál kiemelt feladatnak tartjuk az egészséges testi fejlődés biztosítását. Elsődleges cél a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése. A tanítási órákon kívül is sok lehetőségük van a tanulóknak mozogni, sportolni. (Délutáni és iskolán kívüli sport-programok.) 9 - 12. évfolyam Ennél a korosztálynál már a szigorúan vett célokon és feladatokon túl megjelenik az életpálya építés kompetenciája. Rendkívüli fontosságúnak tartjuk, hogy diákjaink felkészüljenek a felnőttkori szerepeikre, feladataikra, a testmozgás iránti igényüket élethosszig megtartsák. Fizikai állapotukra odafigyelő, arra gondot fordító felnőtteket szeretnénk az érettségi után útjukra bocsátani. A káros szenvedélyek elleni küzdelemben is nagy szerep hárul a testnevelőkre. Évek óta testnevelés érettségire is készítünk fel diákokat, akik ezt a megmérettetést is igen jól teljesítik. Célunk, hogy testileg-lelkileg egészséges, boldog, kiegyensúlyozott embereket neveljünk. Délutáni és iskolán kívüli programok (zenei, általános tantervű és az Újreál évfolyamai) MAFC előkészítő foglalkozásai 1-4.osztályosoknak. Cél a rendszeres testmozgásra való szoktatás, a tehetségesebb gyerekekből az utánpótlás nevelése. Kosárlabda-edzések: V. és VI. korcsoportú fiúknak V. korcsoportban alapozó edzések, csapatépítés, összeszoktatás. VI. korcsoportban a kerületi diákolimpia versenyein való jó szereplés a cél. Ezen kívül fontos a játék szeretete, a csapattagok egymás iránti megbecsülése, a társaság összetartása.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 23 ____________________________________________________________________________ Röplabda: V. korcsoportos lányoknak. Cél: a játék megszerettetése, versenyzési lehetőség biztosítása a kerületi diákolimpia mérkőzésein, rendszeres testmozgás biztosítása. Labdarúgás: IV. és VI. korcsoportos fiúknak. Cél: rendszeres testmozgás biztosítása, versenyzési lehetőség az „amatőröknek” is a kerületi diákolimpia mérkőzésein. Házibajnokság: Labdarúgásból ősszel osztályok közötti mérkőzések zajlanak, az őszi iskolai sportnapon ez döntőkkel zárul (I.-IV. hely) Őszi-és tavaszi iskolai sportnap: Hagyományosan minden évben megrendezésre kerül, október közepén, illetve a tanév utolsó hetében (június). Korcsolya-nap: Januárban egy pénteki napon a 9-12. évfolyamosokkal korcsolyázni megyünk a Műjégpályára. Sí-tábor: Február elején kb. 30 tanulóval egy hetes sítábort szervezünk. Bethlen-nap: Hagyományos sor-, és váltóversenyek és tanár-diákmérkőzések zajlanak. Nyári táborok: Nagyon sokszínűek. Volt már gyalogos vándortábor, evezős vízi tábor, lovasés kerékpáros tábor is. De gyakran sportági edzőtábort is tartunk augusztus végén. Érettségi előkészítő foglalkozások: 11.-12. évfolyamos fiúknak és lányoknak, akik a testnevelés tantárgyat választják érettségi tantárgyul. Nekik a gyakorlati felkészítésen túl heti egy alkalommal elméleti előkészítést is tartunk. Fiú torna-edzések 1-8. osztály; Felkészülés a diákolimpiákra és a bemutatókra Röplabda III. és IV. korcsoport; Felkészülés a diákolimpiára Ritmikus sportgimnasztika: Felkészülés a budapesti és országos diákolimpiára; A Bercik Sára Emlékverseny budapesti és országos döntőjére, valamint a bemutatókra. Házibajnokság: Röplabdából és labdarúgásból Sí tábor: Többségében RG-s lányoknak, egyúttal ez az alapozó időszak Nyári tábor: RG – tábor


Hatékony, önálló tanulás megalapozása (1-12.évfolyam) Tanulás tanítása Fontos, hogy a tanulók egyre nagyobb önállóságra tegyenek szert a tanulás terén. Szerezzenek tapasztalatokat és ismerjék meg a számukra leginkább eredményes tanulási módszereket és sajátítsák el a különböző tanulási technikákat. Az így megszerzett tudást képesek legyenek alkalmazni különböző élethelyzetekben. A kooperatív tanulás során fejlesztjük a döntéshozatali- és problémamegoldó-képességet, valamint a konfliktusmegoldó technikáikat is. Az élethosszig tartó tanulás elősegítése érdekében már az első évfolyamtól megteremtjük a megfelelő tanulási környezetet. Módszertani sokszínűséggel, differenciált képzéssel és egyéni bánásmóddal alakítjuk ki a tanulás iránti megfelelő motiváltságot. Önismeret a tanulási stílus és stratégia területén Szükséges, hogy a tanuló felismerje egyéni képességeinek és készségeinek erős és gyenge pontjait. Átgondolja, majd elsajátítsa a számára leginkább megfelelő egyéni tanulási technikákat, módszereket. (Ebben minden osztályfokon a tanító, a szaktanárok, az osztályfőnökök, évfolyamfelelősök, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős is – szükség szerint - segítséget nyújt.) Képességek, melyek kialakulását segítjük: -

Az egyénileg vagy csoportosan történő saját tanulás megszervezése; Az idővel való gazdálkodás; Az önálló információ-gyűjtés és lényegkiemelés; Önálló és önfegyelemmel folytatott tanulás; Kitartás a tanulási folyamat során; Figyelemösszpontosítás huzamosabb időn keresztül; Akadályok megszüntetése az eredményes tanulás érdekében; Alapvető készségek megszilárdítása (írás, olvasás, számolás, internet-használat, stb.); Igény az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és használatára; A tanulás szándékának, céljának kritikus mérlegelésére; Önértékelés, tanácsadás, információ és támogatás kérése.

(Ebben minden osztályfokon a tanító, a szaktanárok, az osztályfőnökök, évfolyamfelelősök, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős is – szükség szerint - segítséget nyújt.) Pozitív attitűdök kialakítására törekszünk -

Alkalmazkodás, kezdeményezés, rugalmasság, problémamegoldó hozzáállás; Egyéni motiváció a tanulásra; Énkép, amely fenntartja az egyén hajlandóságát az egyéni kompetenciák megváltoztatására, fejlesztésére; Sikerorientáltság;

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 25 ____________________________________________________________________________ - A tanulásnak, mint az életet gazdagító tevékenységnek az értékelése; - Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk; - A tanulás lehetőségének keresésére; - A tanultak alkalmazására irányuló kíváncsiság az élet különféle területein. (Ebben minden osztályfokon a tanító, a szaktanárok, az osztályfőnökök, évfolyamfelelősök, a fejlesztő pedagógus és a gyermekvédelmi felelős is – szükség szerint - segítséget nyújt.)


Szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének lehetőségei, formái A Közoktatási törvény meghatározza a pedagógusok, tanulók, és a szülők jogait és kötelezettségeit. Nyilvánvaló, hogy ez a „hármas kapcsolattartás” tudja a leghatékonyabban fejleszteni a gyermek személyiségét, a tanuláshoz való hozzáállását, a magatartási szokásait és egyben megalapozza a későbbi, társadalomba való beilleszkedését. A szülő – tanuló – pedagógus hatékony együttműködése, a gyermek sorsával kapcsolatos együttgondolkodása elengedhetetlen feltétele az iskolai nevelésnek - oktatásnak. Szerencsés esetben az iskola és a szülői ház elvárásai megegyeznek, más esetekben ezt az értékrendet egyeztetni kell. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából lényegesnek tartjuk, hogy a gyermek nevelésében résztvevők egységes értékrendet képviseljenek. A pedagógusok feladata, egyben felelőssége is, az iskola információs csatornáinak kiépítése, erősítése, a pontos, korrekt tájékoztatás érdekében. A szülőknek nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy a gyermek tudásáról, képességeiről reális képet kapjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a szülők aktív részvételét, konstruktív együttműködését az iskolai élet fórumain. A tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről az osztályfőnökök / évfolyamfelelősök, a fejlesztőpedagógus, a gyermekvédelmi felelős vagy a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. Ez a tájékoztatás történhet szóban, írásban, vagy e-mail formájában. Évente minimum két alkalommal szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályközösséget érintő feladatok megbeszélése történik. Az egyéni bánásmód és a korrekt tájékoztatás érdekében a szaktanárok, az osztályfőnökök / évfolyamfelelősök, a fejlesztőpedagógus és a gyermekvédelmi felelős fogadó órákat tartanak. Minden pedagógusnak van egyéni fogadó órája is. Telefonos egyeztetés alapján további időpontok egyeztetése is lehetséges. A szülőknek lehetőséget kell adni, hogy megismerjék az iskola nevelő-oktató programját, céljait, feladatrendszerét; illetve az adott közösség éves munkatervét. Értékelő, elemző jelleggel kell feltárni az oktató-nevelő munka eredményeit, illetve lehetőséget kell adni egy hatékony nevelőpartneri viszonyban a problémák feltárására, megoldási lehetőségek keresésére, a segítő szülői háttér kiépítéséhez. Nyílt órák, nyílt napok szervezésével lehetőséget biztosítunk a szülőknek és más érdeklődőknek iskolánk nevelő - oktató munkájának megismerésére. A nyílt napok szervezésére különös hangsúlyt fektetünk. Programjaink, rendezvényeink nyitottak. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős - szükség szerint - családlátogatást tarthatnak.


Szülői közösség A közoktatási törvény 59-60. és 61.§-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök, évfolyamfelelős közvetlen kapcsolatot tart. Egy osztály tanulóinak szülei szülői közösséget alkotnak, és két képviselőt választanak maguk közül az iskolai Szülői Választmányba. A Szülői Választmány tagjaiból delegálnak 2 szülőt az Iskolaszékbe. Az Iskolaszéket az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja az Iskolaszék véleményét és javaslatait. Vezetők és az Iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás Amennyiben az érdekelt felek az Oktatási törvényben meghatározott módon Iskolaszék létrehozását kezdeményezik, úgy annak működésére az alábbi szabályok érvényesek: Az Iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata Az iskola igazgatója és az Iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az éves iskolai munkatervben, illetve az Iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az Iskolaszék és nevelőtestület közötti információáramlásról az igazgató, illetve az Iskolaszékbe delegált nevelőtestületi tagok gondoskodnak. A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőivel az iskola igazgatója tart kapcsolatot A közoktatási törvény 59. §-a rendelkezik a szülők közösségéről. Ennek alapján iskolánkban a szülői munkaközösség egyetértési jogot gyakorol a szakkörök meghatározásában, a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézményi szülői munkaközösség részére az iskola igazgatója tanévenként 2 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök, évfolyamfelelősök tartanak kapcsolatot.


Hagyományrendszerünk Iskolánkban a hosszú évek során sok olyan szokás alakult ki, mely rendszeresen ismétlődve hagyománnyá vált. A hagyományokat a generációk egymásnak átörökítik. Az iskola vezetősége is gondot fordít arra, hogy e szokásokat a tanulók őrizzék, és színvonalasan ápolják. Leendő elsősök számára „iskolakostolgató” foglalkozásokat tartunk, közös játékot szervezünk. A tanév megnyitása, zárása, valamint a végzős osztályok szalagavató bálja és ballagása mindig ünnepélyes keretek között történik. Az év során valamennyi nemzeti-történelmi évfordulóról szintén ünnepélyes keretek között emlékezünk meg. (október 6.,október 23., március 15.). December 6-án, a „Mikuláskor” a nagyok megajándékozzák a kisebbeket, s műsorral szórakoztatják őket. (Egy-egy felső évfolyamos osztály látogat el egy-egy alsó évfolyamos osztályba.) Karácsonykor meghitt hangulatot teremtve a tanulók az osztályon belül ajándékozzák meg egymást. Iskolai szinten karácsonyi kézművesnapot és karácsonyi vásárt tartunk. Fontos események az évtizedes hagyományú karácsonyi és tavaszi hangversenyek is. Tehetséges diákjaink szülők, tanárok és más meghívott vendégek előtt mutatják be zenei és egyéb előadói képességeiket. Az év nem múlhat el farsangi mulatság nélkül. A jelmezbálra való készülődés különösen az alsó tagozatos osztályokban nagy esemény, de a felső tagozatos tanulók is szívesen készülődnek erre az alkalomra. A tanulmányi kirándulások ugyancsak szerves részei a tanévnek. Ilyenkor lehetőség nyílik az ismeretek szokásostól eltérő körülmények között történő alkalmazására. Évtizedes hagyomány, hogy az alsó tagozatosok, valamint az 5. és 6. osztályosok az ismeretek elmélyítését szolgáló erdei iskolába mennek. Intézményünk 1991 óta gimnáziumként is működik. Az Újreál gimnázium beindulásával új hagyományokat is kialakítottunk. A tanév elején 3 napos gólyatábort szervezünk. A 7. évfolyam tanulói jobban megismerkedhetnek egymással, és ez a néhány nap az osztályközösség kialakítása szempontjából is nagyon fontos. Néhány hét múlva ezt követi a gólyabál, ahol szellemes műsorok, vetélkedők, és tánc várja a résztvevőket. Amióta iskolánk egy emlékezetes névadó ünnepségen felvette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét, a "Bethlen-nap" is hagyománnyá vált. Tanulóink délelőtt versenyeket szerveznek egymásnak, előadásokat tartanak, szellemi vetélkedőket készítenek tanáraiknak és társaiknak. Ezen a napon kerülnek megrendezésre a „tanár-diák mérkőzések” is. Ezen a napon a délután is mozgalmas. A "Tiéd a színpad" c. műsor keretében a tanulók különböző produkciókkal szórakoztatják egymást, ahol a klasszikus és modern zene, versmondás, éneklés, tánc és színpadi jelenet egyaránt megtalálhatók. Az érettségizők legnagyobb ünnepe a szalagavató bál, melyet egy éves készülődés előz meg. A szülők is nagy szeretettel és érdeklődéssel várják ezt az eseményt.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 29 ____________________________________________________________________________ Iskolánknak tanulmányi téren is vannak sajátságos hagyományai. A gimnáziumi osztályok a biológia oktatás keretében többször is vidéki terepgyakorlatokon vesznek részt, ahol természettudományos ismereteiket mélyíthetik el. A német nyelv gyakorlását, a német kultúra megismerését teszi lehetővé egy szoros baráti kapcsolat a Hessen tartományban lévő niederaulai testvériskolával és egy hamburgi testvériskola tanulóival. Hasonló baráti kapcsolata van az erdélyi Bethlen városka iskolájával. Rendszeresen és kölcsönösen látogatjuk egymást, színes eseményeket és élményeket hozva ezzel tanulóink életébe. 1995 októberében tragikus hirtelenséggel elhunyt iskolánk szeretett igazgatóhelyettese és matematikatanára: Gyorgyovics Gáborné, leánykori nevén Czakó Éva. Az ő váratlan távozása akkor nagyon megrendítette iskolánk tanárait és tanulóit. Ezt követően minden évben megrendezzük a „Czakó Éva matematika verseny”-t. Az iskola összes osztályára kiterjedő, igazi „tömegverseny”, melyen rendszeresen több mint 200 tanuló vesz részt. A Bethlen Consort-ban tanárok és diákok együtt zenélnek. Főként reneszánsz táncok szerepelnek műsoraikon, de megszólal egy-egy komolyabb kompozíció is. Rendszeres fellépői a szalagavatóknak, az iskolai hangversenyeknek, a tanulmányi versenyek megnyitóinak és eredményhirdetéseinek is. Időnként szélesebb körben is bemutatkoznak. Táboraink is hagyományok mentén szerveződnek. Ilyenek: a nyári nyelvi tábor, a Dunántúli nyári tábor, valamint a téli és nyári sporttáborok: síelés, bringázás, vízitúrák, és a különféle sportágak köré szervezett nyári edzőtáborok.

A Kincskereső osztályoknak saját, külön hagyományai is vannak A Kincskereső Tagiskola a faluhoz hasonlóan áttekinthető közösség, így sok szempontból olyan közeg, amelyben a régi közösségi hagyomány működni tud. Mivel egy városi iskola környezete, tanárainak és diákjainak élethelyzete nagyon sokban különbözik a régi faluközösségétől, igyekszünk a népi szokásrend tartalmát megérteni és megtartani, majd annak formáját saját helyzetünkhöz igazítani. Iskolai ünnepeink hagyománya fokozatosan alakult ki, és kis mértékben folyamatosan változik úgy, ahogy a körülmények és a közösség alakítja. Átélt ünneplés Az iskolánkban megtartott népi ünnepekkel szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy a gyerekek teljes személyiségükkel vegyenek részt a készülődésben és az ünneplésben is, és ezáltal megismerjék a közösségben megült ünnep erejét. Egy ünnep akkor jelent igazán élményt, ha azt gondos előkészület előzte meg: a kisgyereknek ilyenkor módja van személyesen tenni valamit az ünnepért (tárgyakat készít, énekeket, táncokat tanul), és közben alkalma van hallani és elgondolkozni az ünnep tartalmáról. Az ünneplésnek pedig olyan formáit igyekszünk megtalálni, amelyekben mindenkinek megvan a maga tevékeny, rögtönzésre is teret hagyó szerepe, bár időnként az olyan betanult, előadásszerű elemeknek is megvan a helye, mint a negyedik osztály András-napi tánca. Az ünnepek adta keretek

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 30 ____________________________________________________________________________ Ünnepeink rendje már nagyjából kialakult, így a felnövekvő osztályok évről évre egyre otthonosabban mozognak annak formái között. Az évfolyamok különböző szerepet játszanak az egyes ünnepekben, így a kisebbek előre láthatják, hová fognak nagyobb korukra eljutni. A hagyományok a nagyokról a kisebbekre szállnak. Ezek a közösen előkészített, megült ünnepek is hozzájárulnak ahhoz, hogy növendékeinkben kialakuljon, és konkrét jelentést kapjon az azonosságtudat, melyet ők egyszerűen úgy fogalmaznak meg: „Kincskeresős vagyok!” Az ünnepek és a rájuk való készülődés az egész iskolaévet áthatja, sajátos ritmust adva életünknek. Egy-egy felkészülés során az éppen soron lévő ünnep kerül az iskolai élet középpontjába: e köré csoportosulnak a tananyagok, ezzel kapcsolatban olvasnak, írnak, számolnak, dramatizálnak, rajzolnak, furulyáznak a gyerekek, erről szól az osztály élete. A nevelők szerepe Nem elhanyagolható a nevelők szerepe a néphagyomány közvetítésében. Csak az tud értéket hitelesen átadni, akinek ahhoz személyes köze van, aki azt fontosnak tartja. Lényeges, hogy minden kollégánk, aki ezt az utat választja, találja meg azt a formát, ahogy ő meg tudja közelíteni az ünnepet, személyessé tudja azt tenni a maga számára is. Az együtt megalkotott rítusok átélésében is nagyon fontos évről évre az a változatosság, amely a nevelők és osztályaik eltérő, színes karakteréből fakad. A szervezés Meg kell még említeni, hogy a közös iskolai ünnepek sikeréhez elengedhetetlen a körültekintő, alapos szervezés. Az egész tantestület részt vesz az előkészítésben és lebonyolításban. Tapasztalataink szerint a jól sikerült ünnep öröme megéri az alapos előkészítést, munkát, fáradtságot. Az állami megemlékezéseken kívül megtartott ünnepek Szüreti mulatság Természetbúcsúztató András-napi bál Ádvent és karácsony Farsang Kiszézés Húsvét Pünkösd


Oktató-nevelő munka célkitűzései 1 – 6. évfolyamon Általános célkitűzések Az első 6 évfolyamot egységes fejlesztési szakasznak tekintjük minden osztályunkban, mely az alábbi szakaszokat foglalja magában: - bevezető és kezdő szakasz (1-4.oszt.) - alapozó szakasz (5-6. oszt.) 6. évfolyam végére cél, hogy a tanulók - életkoruknak megfelelő önismeret birtokában hátrányaikat leküzdjék, és képesek legyenek egyenletes teljesítményt nyújtani, valamint kiemelkedő képességeiket kibontakoztatni. Kiinduló pontunk Az iskola légköre olyan legyen, hogy a hozzánk tartozó gyerekek minél teljesebb életet élhessenek. Fantáziájukat, tenni akarásukat, teremtő erejüket minél tovább életben tartani, megőrizni kívánjuk. Fontos számunkra, hogy mindegyik gyerek a saját fejlődési üteme szerint érlelődhessen. Érésüket nyugalmasan vezetett foglalkozásokon segítjük elő. Gyors ismeretelsajátítási módszert nem alkalmazunk. Az elmélyülést ösztönözzük, hogy a búvármunkára szoktató munkaformákkal, az érdeklődéssel, kíváncsisággal végzett ismeretszerzést szokássá alakíthassuk. Személyiségük kibontását nagy gonddal segítjük elő. A tanulás kezdetén az otthonról, óvodából hozott ismeretekre építünk. Türelemmel hangoljuk rá az új környezetre, az újonnan megismert felnőttekre, gyerekekre, hogy minél előbb megtalálja a helyét az iskolában. A gyerekek alapos megismerése segíti elő az egyéni követéshez szükséges motivációkat. A gyerekek figyelmét, akaraterejét, megbízhatóságát, felelősségtudatát fokozatos és következetes gonddal fejlesztjük. Nagyon fontos számunkra, hogy gyerekeink erkölcsi kérdésekben jól eligazodjanak. Tudatosodjék bennük az idősebbek tisztelete, a szellemi és fizikai munka megbecsülése. Ismerjék meg jól, ápolják és színezzék tovább az iskolai hagyományokat. Konfliktus helyzeteket valósan értékeljék, legyenek jó elképzeléseik, kulturált technikáik azok megoldására. A társas kapcsolataik megfelelően fejlődjenek. Egymáshoz fűződő kapcsolataik tudatosan legyenek fontosak a számukra. Tudjanak barátságot kezdeményezni jól közeledve gyerektársaikhoz. Alakuljon ki alkalmazkodási képességük, tudják elfogadni a más tulajdonsággal rendelkezőket. Akarjanak együttműködni egymással. Legyenek segítőkészek, jóindulatúak társaikhoz. A tanulásba beépítjük eredeti ötleteiket, ösztönözzük őket arra, hogy kitartóan véghezvitt munkáikkal társaikban is keltsenek kezdeményező, kipróbáló kedvet. Vállalják elképzeléseiket,

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 32 ____________________________________________________________________________ egyéni megoldásaikat, de tudják azokat érveikkel megvédeni is. Alakuljon ki náluk a kulturált véleménymondás. A logikai készségeiket, gondolkodásukat, kreativitásukat az indulástól fogva gyakorlati problémák, helyzetek teremtésével műveljük ki. Igényességre nevelünk a helyes beszéd terén. Fontos, hogy jó írási és olvasási technikával, biztos szövegértéssel rendelkezzenek iskoláink tanulói. Minden osztálynak saját tanterme van. A könnyen mozgatható egyszemélyes asztalok és székek lehetővé teszik a legkülönfélébb tanulásszervezést: páros vagy csoportmunkát, ill. a különféle terek kialakítását az egyes foglalkozásoknak megfelelően. Az udvaron kialakított kosár- és focipálya is a gyerekek mozgásigényét elégíti ki. Olvasóvá nevelés Közös törekvésünk, hogy tanítványainkat olvasóvá érleljük. Ennek érdekében az életkori sajátosságoknak megfelelően megszerettetjük a gyermekekkel a mesék és egyéb történetek hallgatását, ill. olvasását. Rendszeres könyvajánlót tartunk, könyvtári foglalkozásokat szervezünk. Megismertetjük tanulóinkat a könyvtári katalógussal, lexikonhasználattal, illetve képessé tesszük őket egy adott témában való keresésre, kutatómunkára a könyvtárban. Az alsó 6 évfolyam kiemelt feladata az értő olvasás képességének kialakítása, a szövegértés és szövegalkotás fejlesztése. Ennek érdekében minden évfolyamon differenciált, egyéni feladatokat adunk, meseíró, ill. novellaíró iskolai pályázatokat hirdetünk, iskolaújságot szerkesztünk, olvasóversenyt hirdetünk, stb.

Fejlesztőpedagógus szerepe Az utóbbi évtizedben egyre több tanköteles korú gyerek számára jelent gondot az írás, az olvasás, a matematikai műveletek elsajátítása, mely a különböző részképességek zavarára, kiesésére vezethető vissza. A jelentkezők között többen vannak olyanok, akiknél már óvodáskorban előre jelezhető valamely részképesség zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség. Az iskola tanulói között így vannak olyanok, akiknek a hatékony oktatásához az egyre kifinomultabb és speciálisabb fejlesztőpedagógiai módszerekre is szükség van. E speciális fejlesztés megkezdését azonban hosszabb diagnosztikai szakasz előzi meg, melynek során a fejlesztőpedagógus az osztályban figyeli meg a gyermeket, szükség esetén diagnosztikai vizsgálatokat végez. A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket - a szülőkkel előzetesen egyeztetve - speciális szakemberekhez irányítja, illetve adott esetben rendszeresen konzultál velük. Ezután fejlesztési tervet dolgoz ki, mely alapján végzi munkáját és rendszeresen konzultál az osztálytanítókkal. A szülők mind a vizsgálatról, mind a fejlesztés módjáról pontos tájékoztatást kapnak. A fejlesztőpedagógus a szülőkkel való konzultációk során - ott, ahol ezt szükségesnek látja megmutatja azokat a játékokat, és egyéb eszközöket, melyek segítségével a családok az otthoni keretek között hozzájárulhatnak gyermekük hatékony felzárkóztatásához.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 33 ____________________________________________________________________________ A fejlesztés folyamatáról, annak módjáról, illetve a fejlesztési terv újrafogalmazásáról a fejlesztőpedagógus és az osztálytanító folyamatosan konzultál egymással. A pedagógusoknak igen nagy szerepe van abban, hogy a szülők gyermekük fejlődéséről reális képet kapjanak, mely nem ad teret sem az illúzióknak, sem a reményvesztett tehetetlenség érzésének.

Alapvető szokások A gyerekek az óvodából úgy érkeznek, hogy megszokták, a tisztasági szokások elvégzése, az étkezés, a környezet gondozása mind fontos feladat. Az alapvető szokások megerősítése az alsó évfolyamokon továbbra is kiemelt nevelési terület marad. (fogmosás, tisztálkodás, öltözködés, étkezési szokások, stb.) A tárgyi környezet rendben tartása - a gyerekek életkorának megfelelően egyre szerteágazóbb területeket felölelve - a nevelés, a személyiségfejlesztés eszköze marad. (tanulókörnyezet rendben tartása; virágok, növények gondozása; kisállatokról való gondoskodás, stb.) Az életkor előrehaladtával ezeknek az alapvető szokásoknak a közös újrafogalmazása szükségessé válik. A tanulók és tanárok közösen fogalmazzák meg a szokásrend alapelemeit. (A Kincskereső Tagiskolában ezt írásba is foglalják „Életünk rendje” címmel.)

Tehetséggondozás az első hat évfolyamon Az egyéni érdeklődés figyelembevételére mód nyílik mind a tanórán belül - a különböző módszerek, munkaformák alkalmazásával -, mind a tanórán kívül: a délutáni élet és a szakköri foglalkozások alakalmával is. Vannak szociális képességek, szokások, magatartásformák, melyeket, ha ebben az életkorban nem sajátítanak el a gyerekek, akkor szinte soha többé nem lesz rá módjuk. Az Iskola célja az, hogy a "tehetségcsírák" gondos ápolása mellett biztosítsa növendékei számára a tartalmas, igazi gyerekkort. Iskolánk egyik legalapvetőbb célkitűzése a képességfejlesztés és a tehetséggondozás. Ennek érdekében már az első tanévtől kezdődően, (egészen az érettségiig) a délelőtti oktatásban és a délutáni tevékenységek során is kiemelt figyelmet fordítunk ezek megvalósítására. Tehetséggondozás megvalósulása 1-6. évfolyamon A 6 - 12 éves korosztály számára a délelőtti oktatás része lehet a képzőművészeti műhelymunkán való részvétel, az úszás, tenisz, és a drámajátszás. Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést, de a korrepetálást is biztosítjuk. Mód van az érdeklődéstől függő sokrétű kézműves jellegű tevékenységek folytatására is mind a napköziben, mind pedig külön szakkör keretein belül (igény szerint).

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 34 ____________________________________________________________________________ Tanulmányi versenyekre való felkészítés folyamatos, melyben az adott osztály tanítói, tanárai vesznek részt. Első hat évfolyamon lehetőség van az emelt szintű ének-zene oktatás választására. Délutáni foglalkozások alkalmával, helyben van lehetőség - a Weiner Leó Zeneiskolával közösen - zenetanulásra: hegedű, zongora, furulya tanszakokon. Mindenkinek lehetősége nyílik a tantárgyakhoz kapcsolódó aktuális iskolai, kerületi, esetleg országos versenyeken való részvételre. Részt veszünk a kerületi versenyekre való felkészülésben (vers- és prózamondásból, helyesírásból, történelemből, matematikából, könyvtárhasználatból, stb). Kerületi kreativitás verseny a tehetséges tanulók számára minden évben (telephelyen) Tehetséggondozó tábor minden nyáron Lehetőséget adunk tanulóinknak az iskolai ünnepélyeken, ill. a karácsonyi és pünkösdi hangversenyeken való aktív részvételre; ezen alkalmakkor ki - ki tehetségének megfelelően léphet az iskola színpadára. Tehetséggondozó sportfoglalkozások a „Testnevelés és sport” alcím alatt találhatók. Ez a pedagógiai munka tovább folytatódik, illetve az életkori sajátosságoknak megfelelően kiegészül a magasabb évfolyamokon.

Délutáni élet (1-6. évfolyam) A délutáni foglalkozás szerves folytatása a délelőtti munkának, így szinte minden gyermek részt vesz benne. Ez a fesztelenebb együttlét a színtere a közösségi szokások megerősítésének. Fontos feladata mindazoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek a gyerekek bontakozó önállóságát segítik elő. Az önellátás-, önszervezés-, és kooperáció képessége csak gyakorlás közben alakulhat ki. A délutánok programjai a szabad cselekvésre, önkipróbálásra és együttműködésre adnak alkalmat a pedagógus által irányítottan. A konfliktuskezeléshez és feldolgozásához szükséges képességek kialakítását és az ehhez elengedhetetlen önismeret fejlesztését szintén fontos nevelési területnek tekintjük. A folyamatos „esetmegbeszélések” és értelmezések a felszínre segítik a lappangó feszültségeket, agressziót. A problémák elfedése és elnyomása helyett a gyermekcsoportok feladata és egyben munkája a mindenki számára elfogadható megoldások kimunkálása. Minden napközis csoportnak van - egy az órarend által meghatározott időkerete, melynek kitöltése nagymértékben függ a délelőtti órák szellemi igénybevételétől, a délutánra kiadott feladatoktól, és a gyerekek által választott szakkörök eloszlásától. A délutáni időbeosztásnak kötött a sorrendje: az ebédet szabad foglalkozás követi három óráig, majd egyórás tanulás következik, az uzsonna után a napot - a hazamenetelig - játék zárja. A csoportok programja a délelőtti oktatás tartalmát igyekszik kiegészíteni. Témaválasztásait befolyásolják még az évkör éppen esedékes ünnepei, a gyerekek aktuális érdeklődése, önálló

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 35 ____________________________________________________________________________ ötletei. A délutános nevelő által kínált foglalkozásokon felül a gyerekek különböző szakkörök közül választhatnak (pl.: matematika, számítástechnika, rajz, faragás, néptánc, testnevelés, hangszer stb.) Ezek a foglalkozások nemcsak a gyermekek, hanem a tanárkollégák előtt is nyitottan folynak. Az egyórás tanulási idő alatt azonban nincs átjárás a csoportok között. Ez a leckekészítés, a gyakorlás és a felidézés - senki által meg nem zavarható - ideje. A csoportos tanulás során a nevelő segíti az elakadókat, felhívja a figyelmet bizonyos tipikusan előforduló hibákra, tévedésekre, segíti a hatékony tanulási szokások kialakulását. A feladatok önálló elvégzésekor minden diák lehetőséget kap, hogy a saját ritmusa szerint végezze el a - már differenciáltan kiosztott - feladatokat.

Tanórán kívüli nevelés (1-6. évfolyam) Iskolánkban a délelőtt és a délután tanító pedagógus egyenrangú, ugyanúgy ahogy az általuk vezetett foglalkozásokon végzett munka sem állítható alá- és fölérendeltségi viszonyba. A délelőtti tanórák és a délutáni szabadidős foglalkozások egymásra épülnek és kiegészítik egymást mind az oktatási, mind a nevelési feladatok teljesítése terén. A tanórán és az iskola falain kívül töltött időnek, közös tevékenységeknek is komoly szerep jut a pedagógiai célok megvalósításában. A színház- és múzeumlátogatások, a kirándulások, az erdei iskola, majd a sí- és nyári táborok mind-mind olyan tapasztalatokhoz juttatják a közösséget - tanulót, tanárt, esetleg szülőt -, melyekre a tanév során az oktatásban is lehet építeni. A gyermeknek sokféle tevékenységben kell kipróbálnia önmagát, hogy egyre jobban megismerhesse saját értékeit, gyengeségeit. Az így megélt sikerei erősítik önbizalmát, önmagába vetett hitét, kudarcai pedig önismeretét fejlesztik. Az ezzel nyert energia azután átfordítható a személyiség többi területére. Ez azonban nem magányos út. Az osztálynak, mint közösségnek, a társaknak kitüntetett szerep jut e személyiségformáló folyamatban. Tehát a tanulásra - tanításra is visszaható jelentősége van annak, hogy a gyerekek iskolán kívüli helyzetekben is megtapasztalják egymást. A Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium alapítványa, a Kincskereső Alapítvány, és a Keveháza Alapítvány valamint a Keve-Diák Alapítvány – a szülők kérvényének alapján - anyagilag támogatja a rászoruló családok gyerekének iskolán kívüli foglalkozásokon való részt vételét. Erdei iskola Iskolánkban évtizedes hagyomány, hogy minden évben 1 hétre kirajzik az alsó 6 osztály, és erdei iskolába megyünk. Amikor ezt elhatároztuk, arra gondoltunk, hogy milyen jó dolog közösen felfedezni hazánk egy-egy tájának történelmi, néprajzi, természeti értékeit, szépségeit. Sok gyerek van, aki már nem egy idegen országot bejárt, de Magyarország nevezetességeit alig ismeri. A programot mindig úgy szervezzük, hogy a közös élményeket aztán életkori sajátosságoknak megfelelően saját évfolyamaikon is feldolgozzák a gyerekek tanítóik segítségével. Felmérhetetlen a hatása, értéke ezeknek az együtt töltött heteknek. A gyerekek egész más oldalról is megismerhetik egymást, és mi is őket. Az együttműködés, a felelősségvállalás, az önállóság, de az alkalmazkodás is igencsak szükséges ahhoz, hogy jól érezzék magukat, hogy jól szerepeljenek a versenyeken, közösen végezzenek el feladatokat. Az osztályok közösségé formálódásában is nagyot léphetünk előre.


Heti tanulmányi rend A tanítás iskolánkban öt napos munkarendben folyik. Az első tanítási óra 8:00-kor kezdődik és a KTV előírásai szerint fejeződik be. Tanulóink részére, szükség szerint, ebédszünetet biztosítunk.

Megfelelő szabadidő biztosítása Napközis tanulóink kötelező tanulási ideje délután 3 és 4 óra között van. A fennmaradó időben szabadidős foglalkozásokat szervezünk. A felsőbb évfolyamok és a napközis foglalkozásokra nem járók délutáni terhelhetőségét a

Házi feladat Arra törekszünk, hogy a KT 48§ (4) értelmében az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés időtartama (írásbeli és szóbeli feladatok), az életkori sajátosságok figyelembe vételével, lehetőleg ne haladja meg az 1-6. évfolyamon a napi egy, másfél órát; magasabb évfolyamokon a napi kettő, illetve a kettő és fél órát. A meghatározás átlagos képességű tanulókra vonatkozik. A heti pihenőnapra csak nagyon indokolt esetben, az igazgató előzetes jóváhagyásával adható feladat. Nagyobb anyagrészből való beszámoltatás előtt legalább öt nap felkészülési időt kell biztosítani. Iskolaotthonban 1-2. oszt.: Házi feladat nincs, önálló órán készítik el a házi feladatot. A házi feladat kijelölésének alapelvei: A házi feladatot mindenkor gondosan elő kell készíteni a tanórán. Cél, hogy a tanulók lehetőleg önállóan tudjanak dolgozni a délutáni feladatkészítés során. A feladatok tartalmának és mennyiségének a tanulók életkorának megfelelőnek kell lennie. A délelőtti és délutános tanítók folyamatos együttműködésére van szükség. Az 5-6. évfolyamon a szaktanároknak figyelni kell arra, hogy a tanulók egyenletesen legyenek terhelve, ne jusson aránytalanul sok feladat egy-egy napra vagy időszakra.


Felvétel az 1. évfolyamra A Zenei osztály, a Montessori osztály és az Általános tantervű - iskolaotthonos osztály körzeti beiskolázású, Kincskereső osztály nem. A különféle módszereket a differenciált képzés és az egyéni bánásmód szervezi egységes nevelési-oktatási rendszerré. Az induló osztályok közül a szülő választ.

Előzetes információk – „iskolakezdés előtt” Az érdeklődő szülők rövid írásbeli tájékoztatót kapnak iskolánkról, hogy tisztában legyenek az iskola főbb irányelveivel, célkitűzéseivel, elvárásaival. Ezután jelentkezési lapot töltenek ki, amelyben beszámolnak gyermekük fejlődéséről, röviden jellemzik őt leírva eddigi nevelési tapasztalataikat, valamint indokolják, hogy miért iskolánk egyik vagy másik osztályát választották. Mód van arra is, hogy az érdeklődő szülő - előzetes egyeztetés után - pár órát az iskolában töltsön, hogy személyes élményeket, tapasztalatokat szerezzen A felvehető első osztályosok létszámát a férőhelyek száma határozza meg. A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabálya szerint járunk el (KT. 6.§). Figyelembe vesszük a 11/1994-es (VI. 8.) MKM rendelet aktuális rendelkezéseit. Amennyiben a rendelettel nem ellentétes, hagyományainknak megfelelően az általános iskolai beiratkozásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

Zenei osztályok szerveződése Jelentkezési lapon, a szülő kérése alapján; Az emeltszintű ének-zenei osztályba való beiratkozásról, ill. felvételről - az óvodai szakvélemény, valamint a gyermek meghallgatása alapján - az osztályfőnök, az ének tanár és az igazgató dönt. A törvény által meghatározott beiratkozási napon a leendő elsős tanítók és az Ének-zene szakos kollega a beszélgetés során ismert dallam eléneklésére és egyszerű ritmus visszatapsolására kéri fel a gyermeket.


Montessori módszerű – iskolaotthonos osztály szerveződése Jelentkezési lapon, a szülő kérése alapján; A törvény által meghatározott beiratkozási napon a leendő elsős tanítók beszélgetést kezdeményeznek a szülővel és a gyermekkel, melynek során felidézik a Montessori pedagógia legalapvetőbb jellemzőit. Érdeklődnek a szülő ismereteiről az alternatív módszert illetően. Szükség esetén további tájékoztatást adnak.

Általános tantervű - iskolaotthonos osztály szerveződése Az általános tantervű osztályba való beiratkozáskor csak a törvényben kötelezően előírt szempontokat vesszük figyelembe A törvény által meghatározott beiratkozási napon a leendő elsős tanítók beszélgetést kezdeményeznek a szülővel és a gyermekkel, melynek során felidézik az általános tantervű, iskolaotthonos pedagógia legalapvetőbb jellemzőit. Érdeklődnek a szülő ismereteiről a módszert illetően. Szükség esetén további tájékoztatást adnak. Beiratkozási napokon: a jelentkezési lap előzetes kitöltése nélkül is lehet jelentkezni a fenti osztályokba. Túljelentkezés esetén: A körzetes tanulók közül azok, akiknek testvére már hozzánk jár, vagy járt, előnyt élveznek. Más esetekben, az első osztályban tanítók és az iskolavezetés közösen döntenek.

Kincskereső osztály szerveződése Az osztályok kialakításánál olyan közösség létrehozása a cél, melyben a sajátos nevelési igényű gyerekek (pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, testi, érzékszervi fogyatékos) aránya olyan, amit az induló osztály képes befogadni. Az írásban benyújtott jelentkezési lapok áttanulmányozása után a fenti szempontok figyelembe vételével hívjuk be ismerkedésre a gyerekeket. A közös játékon - 15-20 fős csoportban - a gyerekeké az iskola és a tantestület valamint a gyerekpszichológus teljes figyelme. Az ismerkedés során játékos formában elvégzett feladatok többek között a Nevelési Tanácsadók által használt iskolaérettségi vizsgálatban is szereplő részfunkciókat vizsgálják (pl.: számfogalom, relációfogalom, monotónia tűrés, ábrázolókészség, stb.) A közös játékok, a rajzolás, a mintázás, a kötetlen beszélgetés, az éneklés közben kapnak a pedagógusok képet a gyermek szociális érettségéről, testi-lelki problémáiról, mentális képességeiről, tanulási kedvéről, kreativitásáról, pszichés és fizikai állapotáról. Ezt a frissen kiformálódott személyes képet összevetve a szülők által leírtakkal tudják a pedagógusok a pszichológus-konzultáns

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 39 ____________________________________________________________________________ segítségével eldönteni azt, hogy kikből tudnak összeállítani a fent kifejtett elveknek megfelelő csapatot. Először azokat a gyerekeket válogatja ki a tantestület, akikre más iskolában vélhetőleg súlyos kudarcok várnának. Köréjük próbálnak a felvételiztetők egy olyan kiegyensúlyozott, dinamikus gyerekekből álló osztályközösséget szervezni, amely a rászorulókat segíteni tudja.


Pedagógiai sokszínűség „Zenei” osztályok (1-6. évfolyam) A zenének lélekre és szellemre kifejtett hatását már sokan felismerték és megfogalmazták. A legelsők között mintegy 2400 évvel ezelőtt Platón így fogalmazott: „Azért van olyan nagy fontossága a zenei nevelésnek, mert ritmus és dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, azt hatalmas erővel megragadják, s jó rendet hozva magukkal – azt, aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszik. A zene nem végződhetik másutt, csak a szép szeretetében.” Hagyományainkhoz híven, az egyik osztályunkban az ének-zene tantárgyat emelt szinten tanítjuk 1 - 6. évfolyamon. Az eredményes felkészülés érdekében minden 3 – 6.-os diák részt vesz a kóruspróbákon és az előadásokon. (A máshonnan érkező diákok felzárkóztatása folyamatos.) Kiemelt szerepet kapnak még a dramatikus játékok, mesehallgatás, bábszakkör, táncórák, nyelvi és informatikai szakkörök. Sokrétű kézműves foglalkozásokkal egészülnek ki a gyerekek mindennapjai a napköziben és a délutáni foglalkozásokon egyaránt. Az erdei iskola keretei szintén különösen alkalmasak személyiségfejlesztésre és a közösségfejlesztés is további teret kap. A kisiskolás kor a meghatározó élmények időszaka. A művészeteket tanító tanár a gyermek érzelemvilágát, és azon keresztül egész személyiségét formálja. Amit ebben az időben elmulasztunk, azt később már egyáltalán nem, vagy csak nehéz, fáradságos munkával lehet pótolni. Az a gyermek, aki nap, mint nap az énekórák keretében hozzászokik az igényes, kulturált zenei hangzáshoz, az énekkari munka során megszokja a fegyelmet, a közösségi munkát, és szereplési vágyát ki tudja elégíteni, az egész életében kulturált, igényes emberré válik. Szeretnénk, hogy kialakuljon tanulóinkban a megbízhatóság, pontosság, a minőségért érzett felelősség, valamint a kulturált, igényes feladatvégzés és életvezetés képessége. Az ének–zene tanítása-tanulása során fejlődik a tanulók kommunikációs, szociális és emocionális képessége. Az aktív csoportos zenei tevékenységek (zenehallgatás, éneklés) kínálják a megfelelő közösségi magatartásformák kialakításának lehetőségét, a tanulók pozitív személyiségfejlődését. A tantárgy jellegzetessége, hogy nemcsak a befogadásra épít, hanem aktív zenei tevékenységre. Az előadói gyakorlat, a kifejező szép, éneklés nagy sikerélményt jelent a tanulóknak, ha kellőképpen motiváltak. A fennhangon való, önálló éneklés segíti a kommunikációs készségük pozitív irányú fejlődését és erősíti kapcsolatteremtő képességüket. Az éneklésnek közösségteremtő szerepe is van.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 41 ____________________________________________________________________________ A zenei műalkotások befogadásának közösségi fórumai (koncertek) fejlesztik a koncentráció és az önfegyelem képességét, hiszen a zenehallgatás, a zenei élmény befogadása teljes odafigyelést kíván. Nagymértékben támaszkodunk az emelt szintű ének-zene, és a hangszeres zeneoktatás által nyújtott sokoldalú pedagógiai lehetőségekre. A zenei osztály 1-6. évfolyamán az általános iskolai tantervnek megfelelő oktatás folyik. Már az első iskolás évektől kezdve szem előtt tartjuk: a személyiség sokoldalú, komplex fejlesztését mind a tanórákon, mind pedig a délutáni foglalkozások alkalmával. Az egyéni hangszerválasztást szorgalmazzuk. A Weiner Leo Zeneiskola tanáraival szoros, jó kapcsolatot ápolunk. Karácsonykor és Tavasszal közös fellépéseket szervezünk iskolánk aulájában. Az emelt szintű zenei oktatás a többi tantárgy tanulását és a kreativitást is elősegíti. A kottaolvasás- írás során fejlődik a logikai készség, a daltanulás pedig elősegíti a memória fejlődését. A gátlásos gyermek önállóbbá válik, mert a szereplésekhez hozzászokik és magabiztosabb lesz a fellépése. A későbbiek során mindez pozitívan befolyásolja majd vizsgázási stílusát. A zenei nevelés megtanít a koncentrált figyelemre, a fegyelmezett munkavégzésre. Fenntartja a gyermek motiváltságát a tanulás iránt, hiszen megtapasztalja, hogy a kitartó gyakorlás, az összeszedett munka, a pontosság, az igényesség lehet csak eredményes. Az ünnepélyek, a bemutató órák, a hangszeres szereplések, a versenyek izgalma, a templomi hangversenyek felemelő hangulata életre szóló élményt jelent minden gyermek számára. Az ének-zene tantárgy szakmai céljai: A magyar és egyetemes zenei kultúrában való alapszintű jártasság kialakítása; A zenei ízlés formálása és a kritikai képesség fejlesztése; A nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a zenei hagyományok ismerete; Nyitottság az új befogadására. A zenei nevelésen felnőtt ember számára a zene sokféle jelentéssel bírhat, de mindenképpen pozitív hatást gyakorol az egész személyiségre. A zene sokak számára: - nyugalmat, belső harmóniát, békességet, meditálást, emlékeket; - szórakozást, művelődést, felüdülést, kikapcsolódást, pihenést; - jókedvet, vidámságot, örömforrást, az élet pezsgését; - alkotást, önkifejezést, feltöltődést, kiteljesedést, a közösséget, a létezést jelenti. Mások számára a zene: - feszültségoldó, hangulatjavító, vigasztaló, lelket megtisztító; - kitágítja a képzeletet, meghatározza az ember egyéniségét; - közvetítő ember és ember között, létszükséglet, szépség …


„Montessori” módszer és iskolaotthon 1-2. osztály Montessori módszer és iskolaotthon; 3-4. osztály Montessori módszer és „guruló” 5-6. osztály általános tanterv szerinti haladás, a délelőtti és a délutáni élet jobban elhatárolódik, elsősorban szaktanárok tanítanak. "Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!" A Montessori-pedagógia talán legismertebb alapelve: "Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!" Ez egyben a tanulásszervezés sajátosságát, más rendszerektől való különbözőségét is jelenti: a tanításközpontúság helyett az önálló, egyéni (individuális) tanulást helyezi előtérbe. Ezzel együtt az egész pedagógiai folyamat résztvevőinek szerepe alapvetően megváltozik. A gyermek nem a felnőtt által irányított "tanuló", hanem a világot saját tapasztalatokon, élményeken keresztül megismerő, aktív, cselekvő individuum. A tanítónak, a felnőttnek "...új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van." A pedagógus legfontosabb feladata a megfigyelés. Mindig akkor és annyi segítséget kell adnia, amikor és amennyi segítségre a gyereknek szüksége van az önálló tanuláshoz. A nevelő egyénenként vagy kis csoportban foglalkozik a gyerekekkel: kezdeményez, aztán hagynia kell, hogy a gyerek szabadon kibontakoztathassa képességeit, segít, hogy a gyermek a személyisége erejénél fogva fejlődjön, azáltal, hogy maga cselekszik. Ez a pedagógia a képességek, készségek önálló cselekedeten alapuló fejlesztéséhez speciális didaktikai eszközrendszert hozott létre. A különböző képességekhez célzott tevékenységeket rendelt, amelyeket egy vagy több eszköz képvisel. Tehát egy képesség, készség fejlesztésére több eszköz is használható, de vannak eszközök, amelyek több képesség, készség fejlesztésére szolgálnak. Az eszközökkel foglalatoskodva a gyerekek a saját tapasztalatuk alapján, s nem közvetítetten ismerik meg az anyagi világ tulajdonságait, s egy időben fejlesztik különböző képességeiket. Az eszközök mindig valamilyen problémahelyzetet hoznak létre, melynek megoldása eleinte sokszori próbálgatással, majd később tudatosan történik, biztosítva az önálló felfedezés örömét. Eszközei mindig tartalmazzák a feladatmegoldás helyességének ellenőrzését, ezáltal a gyermek maga javítja hibáját is. Célja, hogy minden gyermek közvetlen kapcsolatba kerüljön a természettel - saját tapasztalatai alapján szerezze meg az igazi tudást, váljék kreatívvá, mert csak így érheti el saját fejlődési lehetőségeinek felső határát. Az eszközöket a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vehetik elő, s tetszés szerint használhatják bármeddig. Montessori nevelési rendszerének minden mozzanata a képességek fejlesztésére, a valóság megismerésére, az ember megbecsülésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a tudás, a szépség szeretetére irányul.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 43 ____________________________________________________________________________ A tanulás különböző készségek alakulása, mely célszerű tevékenységeken, cselekvéseken keresztül valósul meg. Saját tevékenység alapján szerzett megismétlődő tapasztalat során alakulnak ki a fogalmak, a gondolkodási műveletek, a gondolkodási képesség. A manuális-finommotoros képességek a legkisebb kortól fejleszthetők, ami majd nagy segítséget jelent az olvasás, írás elsajátításánál. Állandó gyakorlással fejleszthető az érzékelés, az észlelés - ez megkönnyíti a világ megismerését s az abban való eligazodást. Minden gyerek számára biztosítani kell a szabad felfedezés örömét, a problémák önálló megoldását. A gyermek annál szabadabb, minél függetlenebb a felnőttől - ennek egyik eszköze az önkiszolgálás.

Általános tantervű - iskolaotthonos osztály 1-2. oszt. általános tanterv és iskolaotthon; 3-4. oszt. általános tanterv és „guruló”; 5-6. oszt. általános tantervű haladás, a délelőtti és a délutáni élet jobban elhatárolódik, elsősorban szaktanárok tanítanak. Az iskolaotthon feladata Az 1-2. évfolyamot iskolaotthonos formában indítjuk a szülői igények kielégítésére. Az iskolaotthonos forma alkalmas arra, hogy a bevezető szakasz végéig az elsajátítandó ismeretanyagot és nevelési programot az egyén fejlődési, haladási üteméhez igazítsa. Az iskolaérettséget eredményező fejlődési folyamat általában nem az óvodáskor végére fejeződik be, hanem kitolódik a kisiskoláskor elejére (7-8 életév). A bevezető szakasz átfogja a fenti életkort, jobban figyelembe tudja venni, hogy a gyermekek fejlődésének üteme egyénenként nagymértékben eltérhet. A személyiség megismerésére és fejlesztésére, a közösségfejlesztésre nagyobb időegységet tud biztosítani, amellyel a képességfejlesztés hatékonyságát növelheti. Az iskolaotthon napirendje is hozzájárul az óvodából iskolába történő átmenet megkönnyítéséhez. A gyerekek napirendje nem tanítási órával kezdődik, hanem reggeli beszélgetéssel. A beszélgetések segítik a gyerekeket feszültségeik, gátlásaik feloldásában, a közösségbe való beilleszkedésben, megtanulják a helyes kommunikálást.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 44 ____________________________________________________________________________ Tanulás a bevezető szakaszban A bevezető szakasz iskolaotthonos formája a Lépésről lépésre program adaptációja. Az iskolaotthonban a gyermekek 8-15 óráig tartózkodnak. Ez idő alatt a tanulás, képességfejlesztés, szabadidős tevékenységek (pl. játékos torna, kézműves foglalkozás, nyelvoktatás / választás szerint/) a gyermekek teherbírását figyelembe véve váltják egymást. Az 1.-2. osztályban, délután folyamán a házi feladatokat is elkészítik, így a tanszereket csak hétvégén kell hazavinniük. Az iskolában a fejlesztő tevékenységrendszer tantárgyi struktúrája: magyar nyelv és irodalom; matematika; természet- és társadalomismeret; ének-zene; vizuális kultúra; testnevelés; nyelv; informatika. Szakköri formában: sport, báb, néptánc, komplex művészeti nevelés ennek az életkori csoportnak a sajátosságait, igényeit figyelembe véve. Az iskolaotthonos formában kezdett osztály úgynevezett guruló formában folytatja munkáját. A kezdő szakaszban, a 3.-4. osztályban lehetőség szerint mindkét tanító munkájára szükség van ”guruló formában”. Egymás közt továbbra is felosztják az oktatandó tantárgyakat, de már nem iskolaotthonos formában zajlik az oktató-nevelő munka. Délelőtt folyik a tanítás, délután pedig a házi feladat megoldása és a szabadidős tevékenységek történnek. A tanulók minden nap haza viszik a táskájukat, szükség szerint otthon fejezik be a házi feladatot. 5-6. osztályban általános tanterv szerint haladnak. A délelőtti és a délutáni élet elhatárolódik, elsősorban szaktanárok tanítanak.

„Kincskeresők”(1-6. évfolyam) Délelőtti élet a „Kincskereső” osztályokban A tanulók és a tanárok munkarendjét és ritmusát nem csengőszó szabályozza. Az oktatási törvény által előírt mértékben kötött a napi és a heti kötelező órák száma, melyeket a délelőtti tanítási időben kell elvégezni. Kötött továbbá a tanítási nap kezdetének és végének időpontja. A tanórák hosszát azonban - a gyerekek mindenkori állapotát és igényeit figyelembe véve - az osztályfőnök dönti el. A szaktanárok, külső előadók által tartott órák kivételt képeznek ez alól. Az ő óráik előre meghatározott tanrend szerint pontosan kezdődnek és végződnek. Minden osztálynak megvan a maga foglalkozási rendje, melyet az osztálytanító dolgoz ki az osztályban tanító szaktanárokkal egyeztetve. A foglalkozási rend az osztályban ki van függesztve, melyet ismernek a tanulók és a tanárok egyaránt. A foglalkozási rend is tanulási folyamat során épül fel, formálódik ki, ebből következően nem pontosan ugyanazt jelenti az iskolába lépő elsős és a végzős számára. Az étkezések rendje az, ami előre meghatározott módon szabályozza az egyes osztályok foglalkozásokon kívüli időbeosztását. A tanórák hosszának kötetlenségéből következően a

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 45 ____________________________________________________________________________ szünetek rendje sem kötött. Szünet idején az osztályfőnök és a gyerekek közös kötelessége, hogy biztosítsák a nyugodt, kielégítő tanulás lehetőségét azok számára, akik éppen dolgoznak. A Délutáni élet – más osztályokétól eltérő mozzanatai Ötödik–hatodik osztályban a délelőtti és a délutáni tevékenység jobban elkülönül, jóllehet az osztályfőnök személye összekapcsolja ezeket. A délután jelentős részében a gyerekek az aznapi tanórákon feladott házi feladatokat készítik el, emellett szakkörök, hatodikban a felvételire történő felkészítők vannak, de természetesen helyet kap a szabadidős tevékenység is (sport, mozgás, egyéb). Az uzsonna idejétől (négy órától) érkezhetnek a szülők, akik rendszerint rövidebb-hosszabb időt még gyerekükkel együtt bent töltenek az iskolában. Ilyenkor kötetlen formában van együtt szülő, gyerek és pedagógus, és ez az idő alkalmas a közös játékra, beszélgetésre, az elkövetkezendő ünnepekre való készülődésre. A „Kincskereső” nevelőtestület működése: egység és sokféleség A nevelőtestület működését a pedagógiai szemlélet egysége és a módszerek, egyéni megoldások sokfélesége jellemzi. Az iskola pedagógiai arculatának egysége elsősorban annak köszönhető, hogy az itt dolgozó nevelők jól ismerik, és magukénak vallják az iskola vezetőjének, Winkler Mártának több évtizedes tanítói gyakorlatából leszűrődött nevelési elveit. A pedagógiai elvek és a követelmények egységéhez nagyban hozzájárul az együttes munkával létrehozott helyi tanterv, az értékelés közösen kidolgozott szempontrendszere, valamint a félévenként megtartott értékelési értekezletek, ahol a tantestület közösen beszéli meg az iskola minden egyes tanulójának fejlődését. Az 5. osztálytól a gyerekek nevelését szaktanárok veszik át. Az átmenetet megkönnyítendő a leendő osztályfőnök a negyedik osztály második félévében szakórák, vagy egyéb foglalkozások megtartását vállalja. Így az osztály és az értük a következő tanévtől felelős pedagógus kölcsönösen tapasztalatokat gyűjthetnek egymásról. A tanulókat a szaktanárok egy része ugyan már a korábbi évek során tanította, a gyerekek életében bekövetkező változás mégis jelentős. Az osztályfőnök feladata az, hogy olyan integráló szerepet töltsön be, mint amilyennel korábban az osztálytanító rendelkezett. E célt szolgálja, hogy az osztályfőnök - ideális esetben - egy személyben a délutános nevelő is, így hármas funkcióban van jelen a tanulók - és közvetve a szülők - életében: osztályfőnök, szaktanár és a délutáni tanulás és tevékenység koordinátora egyszerre. Mindhárom minőségében a felső tagozatba történő beilleszkedést, az új követelményeknek való megfelelést, az új szokások, szabályok kialakítását, elfogadását segíti. Az osztályfőnök integratív szerepe a szaktanárok közötti kommunikáció összehangolásában, az esetleges konfliktusok kezelésében is megnyilvánul. Az 5–6. osztályban megvalósítandó pedagógiai célok érdekében joga és egyben kötelessége, hogy kezdeményezője legyen a kollégák együttműködésének, hiszen lényegében ő osztályának egyszemélyes vezetője. A közös célok megvalósításához sok út vezet, melynek kiválasztásában a pedagógus személyiségének és nem utolsósorban osztálya arculatának megfelelően - teljes szabadságot élvez. Ez a szabadság megnyilvánulhat többek között a tankönyvek, a segédanyagok, az oktatási metódusok kiválasztásában. A módszerek, ötletek cseréje informálisan és szervezett

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 46 ____________________________________________________________________________ formában (értekezletek, óralátogatások) zajlik. E munka segítése a tagiskola vezető irányításával a munkaközösség-vezetők feladata. Tananyag kialakítása A tantervi követelmények megvalósításához a tanítók - a kerettantervre és a kollégák tapasztalataira alapozó - tananyagot állítanak össze, mely óráról órára figyelembe veszi a gyerekek által kínált témákat, ötleteket is. Így módot ad a tanulóknak, hogy alkotó részesei legyenek a tanulási-tanítási folyamatnak. Az iskola hagyománya a kincsgyűjtés, mely által megvalósíthatóvá válik a Kincskereső Iskola azon célkitűzése, mely a tanulás-tanítást élményszerűvé kívánja tenni. A tanulás-tanítás a gyermek világából indul ki, és az ismeretek elsajátítása a jól végzett munka örömévé, a személyiség pozitív irányú fejlődésének részévé válik. Eközben azonban a pedagógus által meghatározott oktatási cél sem szorul háttérbe. A Kincskereső Iskola törekvése, hogy a növendékek harmonikus személyiségfejlődését támogassa. Az oktatási feladat megvalósítása ennek a tágabb célnak fontos, de nem kizárólagos eleme. A tananyag kialakításának és óraszámainak meghatározásának főbb szempontjai a kerettantervi előírások figyelembe vételén túl a következők voltak: a tanulók életkori sajátossága, a tantárgyak egyenrangúsága és transzfer hatása, a tananyag komplex elrendezése, illetve a negyedik osztályban megjelenő nyelvtanulás egy másfajta élményhez, újfajta motivációhoz juttatja a tanulóinkat. Ezek alapján az 1-2. osztályban az anyanyelvi oktatás része a környezetismeret tananyag, és a technika ide vonatkozó része, valamint a többi évfolyamon a technika megfelelő részei a matematika illetve vizuális kultúra tantárgyba integrálódtak. Sajátos értékelőlapok A Kincskereső Iskola indulásakor a magyar oktatási intézményekben az értékelés - szinte kizárólagos - formája az öt számjeggyel, és az azt leíró öt jelzővel történő osztályzás volt. A kisgyermek számára azonban az értékelésben szereplő számjegy - az esetek többségében valóban pusztán egy számot jelent. Ez a - számban vagy egyszavas jelzőben kifejezett osztályzat nem ad módot a tanárnak arra, hogy az értékelés keretei között tanítványai illetve szüleik tudomására hozza, hogy meddig jutott a tanuló, hol mutatkoznak hiányosságok, és mit kell tenniük a továbblépéshez. Az a tapasztalat, hogy a kisiskoláskor életkori sajátosságainak a hagyományos osztályzás nem felel meg, késztette a tantestületet arra, hogy kidolgozzon egy új értékelési rendszert. A tanulók teljesítményének értékelése év közben szöveges negyedévi értékelőlap, a tanév végén Iskolalevél segítségével történik. Nyitott kisiskola A gyerekek személyiségének kibontakoztatását az iskola minden nevelője a családokkal partneri viszonyban együttműködve kívánja segíteni. A szülők és a nevelők - nemcsak a hivatalos szülői értekezleten, hanem a mindennapos érintkezésben is - megosztják egymással a gyerekekkel kapcsolatos örömeiket, gondjaikat. Az iskola méretei lehetővé teszik, hogy minden tanuló, családtag, az iskola teljes stábja (a pedagógusok, a gazdasági ügyintéző, a technikai dolgozók) ismerje egymást. A Kincskereső Iskola nyitottsága révén teret biztosít a családok közötti kapcsolatoknak, informális közösségek kialakulásának. Ez a barátságos, de az

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 47 ____________________________________________________________________________ összeütközéseknek is teret adó közeg segíti a gyerekek szociális érését is, többek között azzal, hogy nem hasítja életüket két élesen elkülönülő, egymásnak feszülő részre. Másság elfogadása Az iskola vállalt feladati közé tartozik, hogy a pedagógiai programban meghatározott csoportalakítási szempont alapján minden osztályba 6-8 ép értelmű, de speciális magatartási, beilleszkedési, alkalmazkodási problémával, és/vagy részképesség zavarral küzdő, és/vagy osztályonként 1 speciális szükségletű (testi, érzékszervi fogyatékos) gyereket vesz fel. (SNI) Az érzékszervi és testi fogyatékos gyermekek esetében különös hangsúlyt helyezünk az utazó gyógypedagógussal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartásra. Sajátos nevelési igényű gyerekekkel - amennyiben szükséges – a fejlesztőpedagógus is foglalkozik. Fejlődésüket fokozott figyelemmel kísérik a pedagógusok és a pszichológus-konzulens. A szakmai kompetencia messzemenő figyelembe vételével történik a tanulók vizsgálata, ha ez indokolt - a szülő beleegyezésével - az iskolán kívül, a megfelelő szakellátó helyen (pl. a nevelési tanácsadóban, beszédvizsgálóban, szakértői bizottság előtt). A szülők folyamatos és megkülönböztetett tájékoztatást kapnak gyerekük épüléséről, előrehaladásáról. Történik ez úgy, hogy az érintett felnőttek reálisan lássák gyermekük fejlődési kapacitását, annak lehetőségeit és korlátait egyaránt, valamint azokat az erőfeszítéseket, melyeket a gyermekek és nevelőik tesznek. Az ilyen gyerekek jelenlétének köszönhetően az osztály többi tanulója számára a másság elfogadása, a tolerancia nem a szavak szintjén jelenik meg, hanem a saját - konfliktusokkal terhelt - tapasztalataikon keresztül épül be személyiségükbe. Pedagógiai munkát segítő szakemberek -

Fejlesztőpedagógus; Pszichológus-konzulens

Fejlesztőpedagógus szerepe Részletesen lásd: a „Fejlesztőpedagógus szerepe az alsó évfolyamokon” c. fejezetnél! Pszichológus-konzulens szerepe A hatályos közoktatási törvény szellemével összhangban az iskola speciális céljainak megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a pszichológiai tudás igénybe vétele. Az iskolában dolgozó pszichológus-konzulens feladata szerteágazó. Előadás, továbbképzés formájában átadja szaktudását pedagógus kollégáinak; az egyes gyerekek ügyében külön-külön konzultál a tanárokkal; segíti a kollégákat azokban az esetekben, amikor a szülőkkel való kapcsolattartás nehezített; különleges esetben tanácsot ad a családnak; a szülőkkel és a pedagógusokkal együtt végiggondolja, hogy ki az a gyerek, akinek a szakellátásra van szüksége, illetve, hogy milyen típusú ellátás igénybevétele segítené leginkább a gyermek fejlődését. A gyerekekkel azonban sem vizsgálatot, sem pszichotherápiát nem végezhet, a pszichoterápia sajátosságaiból fakadóan.


Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon A 202/ 2007 (VII. 31.) törvénymódosítás előírja: „A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. … Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. … Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz.” A fentieknek megfelelően 2008. szeptemberétől, felmenő rendszerben, intézményünk az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatást szervez, melynek megvalósításában a törvény előírásának megfelelő képzettségű tanítók és tanárok vesznek részt. A nem szakrendszerű oktatás célja: az alapkészségek - olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és az elemi kombinatív képesség - fejlesztése, az életkornak megfelelő szintre hozása. Alapkészségek Olvasáskészség: a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Íráskészség: a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. Mivel 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt az íráskép alig olvashatóvá esik szét. Ezért gondot kell fordítani az 5-6. évfolyamokon a kiírt íráskészség kifejlesztésére. Elemi számolási készség: számírás készsége, mértékegység-váltás, négy alapművelet begyakorlott végzése 100-as számkörben. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális begyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika (későbbiekben a fizika és a kémia) tanítása. Elemi rendszerező képesség és az elemi kombinatív képesség: a fejlesztő munka szintén kiemelt feladata. A készség alkalmazására számos területen szükség van: szövegértésszövegalkotás, szöveges feladatok értelmezése, megoldása, gyakorlati feladatok megoldása, kivitelezése, valamint a hatékony tanulási technika elsajátítása, stb. A nem szakrendszerű oktatás keretei A nem szakrendszerű oktatás kereteinek meghatározása a tanulók alapképességeinek fejlettségi szintje alapján történik. Ennek ismeretében történhet a tényleges időkeret, a konkrét tematika meghatározása.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 49 ____________________________________________________________________________ A mindenkori év szeptemberében elindítandó oktatás pontos kereteit az előző év áprilisában a tanulócsoport akkori osztályfőnöke, az egyes tanulók fejlesztését végző fejlesztő pedagógus és a leendő – nem szakrendszerű oktatásban résztvevő – kollégák állapítják meg az adott tanulócsoportra vonatkoztatva. Munkájuk során figyelembe veszik a tanulók megismert, felmért képességeit (pl.: a 4. év végi kompetenciamérés eredménye). A nem szakrendszerű képzés minimálisan napi 1 tanórán, heti egy tanítási napon vagy havi egy tanítási héten valósulhat meg. A képzés megvalósításánál különös gondot kell fordítanunk a tanulók tanulási motivációjának optimális szinten tartására. Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kap módszertani kultúránk sokszínűsége: játékos, érdekes feladathelyzeteket teremtve, elsősorban páros munkát, csoportmunkát vagy kooperatív munkaformákat alkalmazva kell megszerveznünk a tanulási tevékenységet. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Önálló tanulás, jegyzetelési technikák 10-12 éves korban; - Információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képessége; - Kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése; - Szociális kompetenciák fejlesztése; - Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás. A nem szakendszerű oktatás megvalósítását egy olyan módszertani feladatgyűjtemény elkészítésével segítjük, mely a tanulókat jól motiváló tevékenységeket, feladatokat képességfejlesztési szempontokból rendszerezi, s a pedagógus számára lehetővé teszi az adott tanuló, tanulócsoport optimális fejlesztésének összeállítását. A nem szakrendszerű órákon csak szöveges értékelés zajlik.

Ellenőrzés, értékelés a nem szakrendszerű oktatás keretében Értékelés funkciói: Személyiségfejlesztés; Visszajelzés; Megerősítés; Motiválás. Vizsgált területek: Matematikai kompetencia; Szövegértési szövegalkotási kompetencia. Diagnosztikus mérés - Fejlesztés előtt Célja: A fejlesztési feltételek, a kiinduló állapot felmérése; Pedagógiai döntések meghozatala; A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók egyéni különbségeinek megállapítása; Fejlesztési területek, feladatok kijelölése; Az egyes fejlesztési feladatok időarányainak meghatározása. Vizsgálatok ideje: Szeptember - a fejlesztés előtt; ill. Május A mérési eredmények által kijelölt feladatok: A kommunikációs képességek, szövegértés, olvasási készség, íráskészség, problémamegoldás, elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség, elemi számolási készség. fejlettségi szintje szintjének megállapítása, majd a fejlesztés irányának, ill. a felzárkóztatás szükségességének a megállapítása. OKÉV kompetencia mérés: 4. 6. 8. 10. évfolyamon, május végén.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 50 ____________________________________________________________________________ Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához, a fejlesztés további irányának a kijelöléséhez. Az időkeret megállapítását és felhasználását minden évben befolyásolja az adott tanulók vizsgált teljesítményének a szintje (az alapkészségekben mutatkozó elmaradás). Formatív mérés - folyamat közben Célja: a hibák, eredmények feltárása, majd segítés, korrekció, megerősítés. Vizsgálatok ideje: Decemberben, ill. Márciusban. Szülők tájékoztatása: A készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel, valamint a további fejlesztés konkrét feladatai.

Nem szakrendszerű órák tantárgyankénti eloszlása A nem szakrendszerű órák tantárgyankénti eloszlása a pedagógiai program tantárgyi részeinél található.

Továbbtanulás Olyan nevelési-oktatási formát hoztunk létre, mely lehetővé teszi, hogy elsősorban saját intézményünk tanulóival töltsük meg a gimnáziumi osztályainkat.

Zenei osztályból, Montessori osztályból, Általános tantervű osztályokból (6. évfolyam után) Az Újreál Gimnázium 6. osztály után szerveződik. Azok a gyermekek, akik a Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnáziumban kezdték meg tanulmányaikat, a gimnáziumi felvételnél előnyt élveznek. Célunk, hogy minden gyermek megtalálja a személyiségfejlődésének legmegfelelőbb továbbtanulási formát. A differenciált képzés és egyéni bánásmód alapjai már az alsó 6 évfolyamon megtalálhatók. A felsőbb évfolyamokon a megkezdett munka kiteljesedik, tovább árnyalódik az életkori sajátosságoknak és a nevelési-oktatási céloknak megfelelően. Akik még nem döntöttek arról, hogy milyen irányba szeretnének továbbtanulni, vagy további fejlesztést igényelnek a számukra megfelelő iskolaválasztáshoz, az általános iskolai osztályokban folytathatják tanulmányaikat. (7-8. oszt.) A 8. osztály elvégzése után – korlátozott számban – ismételten jelentkezhetnek az Újreálba is.


Kincskereső osztályból (6. évfolyam után) Célunk az, hogy a tanulók szüleik segítségével megtalálják azt az intézményt, melyben mód nyílik további harmonikus fejlődésükre, és a kiválasztott intézménybe fel is vegyék őket. A gyerekek továbbtanulását természetesen a szülők kezdeményezik és irányítják, az iskola a maga eszközeivel segíti őket ennek megvalósításában. Alapvető cél, hogy minden tanuló a képességeinek és személyiségének megfelelő iskolában folytathassa tanulmányait. A sikeres felvételi érdekében az iskola minden olyan szülői elképzelést támogat, ami ezt szolgálja. Így például a felvételi előkészítőkön való részvételt (erre időt biztosít a gyerekeknek oly módon, hogy nem kötelezi őket más, tanórán kívüli iskolai foglalkozásra), a hatosztályos gimnáziumok által meghirdetett nyitott napokon való megjelenést (ezt igazolt hiányzásnak tekinti), sőt az iskola is kezdeményezhet közös iskola- és óralátogatást. Az iskolaválasztás időszakában az osztályfőnök az igényeknek megfelelő gyakorisággal tart szülői értekezleteket, fogadóórákat, a felvételikkel kapcsolatos tájékoztatókat, egyéni konzultációkat. Indokolt esetben, vagy a szülő kérésére maga is felkeresheti egy-egy iskola vezetőjét, tanárait a különösen problematikus tanulók sikeres továbbtanulásának előkészítése céljából.

Továbbtanulás az általános tantervű 8. osztályából Minden tanuló érdeklődési körének és képességeinek megfelelő irányba halad tovább. Az iskolaválasztást két éves elékészítő munka előzi meg a képességfejlesztés és a pályaorientáció terén. Az utolsó általános iskolai tanévben az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős a lehető legszélesebb körben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy a gyermeknek milyen lehetőségei vannak a következő évfolyam folytatására. Néhányan bekapcsolódhatnak az Újreál gimnáziumi osztályaiba, a többiek pedig más választott iskolában folytatják tanulmányaikat

Oktató-nevelő munka célkitűzései 7 – 12. évfolyamon Ez a korosztály három fejlesztési szakaszt foglal magában. -

fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam);

-

általános műveltséget megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam);

-

általános műveltséget elmélyítő pályaválasztási szakasz (11-12. évfolyam).

Alapvető törekvésünk, hogy minél több sikerélmény lehetőségét biztosítsuk diákjai számára.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 52 ____________________________________________________________________________ Azt szeretnénk, ha - az általunk kialakított sikerorientált attitűd - végzős diákjaink személyiségvonásává válna, és végigkísérné tanulóink felnőtt életútját is. Úgy kívánjuk felkészíteni tanulóinkat az életre, hogy sikeresen tudjanak akár emeltszintű érettségi vizsgát tenni, vagy nagyobb megrázkódtatás nélkül képesek legyenek később pályát módosítani. Az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítását fontosnak tartjuk. Koncepciónk egyik lényeges vonása a minden diák számára kötelező egységes, és egy differenciált egyéni képzés egymás melletti megvalósítása.

Általános tantervű 7 - 8. évfolyam (fejlesztő szakasz) Elsődleges célunk a továbbtanulás megalapozása. Hetedik osztály elején felmérjük a matematikai és magyar nyelvi, valamint az idegen nyelvi ismereteket. Felmérjük továbbá az olvasás- és szövegértés képességét. Saját eredményeinket összevetjük az előző év végi kompetenciamérés eredményeivel. Mindezek ismeretében a differenciált képzés és egyéni bánásmód alapelveit követve: minden tanulócsoportra, esetleg az egyes tanulókra fejlesztési tervet dolgozunk ki. A fejlesztési terv kidolgozásában részt vesz az osztályban tanító valamennyi pedagógus. A munkát az osztályfőnök fogja össze. Az elsajátítandó tananyag módszertanába ezeket a mérési eredményeket beépítjük. Erre a két éves periódusra megszervezzük a szükséges felzárkóztatást, korrepetálást, tehetséggondozást. Ennek megvalósításához a tanárok összehangolt munkájára van szükség. Az osztályfőnököt a pályaorientáció terén a gyermekvédelmi felelős különösen segíti.

Újreálos évfolyamoknál 7 – 12. ÉVFOLYAM -

fejlesztő szakasz (7 -8. osztály) általános műveltséget megszilárdító és általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz (9 – 12. osztály)

Alapvető törekvésünk, hogy minél több sikerélmény lehetőségét biztosítsuk diákjai számára. Azt szeretnénk, ha - az általunk kialakított sikerorientált attitűd - végzős diákjaink személyiségvonásává válna, és végigkísérné tanulóink felnőtt életútját is. Úgy kívánjuk felkészíteni tanulóinkat az életre, hogy sikeresen tudjanak akár emeltszintű érettségi vizsgát tenni, vagy nagyobb megrázkódtatás nélkül képesek legyenek később pályát módosítani. Az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítását fontosnak tartjuk. Koncepciónk egyik lényeges vonása a minden diák számára kötelező egységes, és egy differenciált egyéni képzés egymás melletti megvalósítása.


Felvétel az Újreál 7. és 9. évfolyamára Iskolánk 6+6-os tanítási rendszeréből fakadóan alapvetően az első és a hetedik évfolyamra történik a beiskolázás. Az intézményünk iránt megmutatkozó nagy érdeklődés és a kilencedik évfolyamtól emelkedő tanulói létszámok miatt - szükség szerint - felvételi eljárást tartunk, hogy igazságosan és jól átláthatóan egészíthessük ki a már meglévő osztályainkat. Felvételi eljárásunk során elsősorban a jelentkező személyiségvonásaira, érdeklődési körére vagyunk kíváncsiak, valamint a jó tanulmányi eredményt is elvárjuk. Amennyiben a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet lehetővé teszi, hagyományainknak megfelelően a járunk el: -

Felvételi beszélgetést tartunk; melynek célja a gyermekkel való személyes meg ismerkedés;

-

„Bemutatkozó levelet” fogalmaztatunk itt az iskolában;

-

Megtekintjük az ellenőrzőt, valamint figyelembe vesszük a magatartás és szorgalom jegyeket.

Törekszünk a jelölt: logikus gondolkodásának, szóbeli és írásbeli kifejező készségének; életkorának megfelelő általános műveltségének; jellemző személyiségvonásainak; és képességjegyeinek megismerésére. Amennyiben hagyományainknak megfelelő felvételi eljárást nem tarthatunk, akkor: A jelentkezők magas számára való tekintettel: a tanulmányi eredmények figyelembe vétele mellett: - 7. évfolyamon írásbeli; - 9. évfolyamon írásbeli és szóbeli vizsgát szervezünk.

Az oktatás rugalmassága Napjainkban különösen lényeges, hogy az oktatási rendszer rugalmasabb legyen. Az újreál gimnázium ellátva a gimnáziumi alapfunkciót, utat nyit a továbbtanulás felé. Azáltal, hogy a választást nem szükséges az iskolakezdéskor kinyilvánítani, az iskola elősegíti a megalapozott, egyénre szóló pályaválasztási döntéseket. Rugalmas működési rendjének köszönhetően nem csak széleskörű tudást tud adni, hanem kialakítja az újabb ismeretek és készségek elsajátítására törekvő kompetenciaigényt is. A tanulás-tanítás folyamata, szervezése rugalmas, a részvevők képességeihez, érdeklődéséhez és a tanulnivalók jellegéhez igazodó. Az alapozó évek után „spontán”, érdeklődés alapján alakulnak ki a humán- és reál- nyelvicsoportok, ill. válik nyitott és érdeklődő kamasszá az is, aki a normál csoportban folytatja tanulmányait. Célunk, hogy mindenki képességeinek megfelelő ütemben, jól tudja teljesíteni az évfolyamonkénti továbbhaladást, valamint a közép- vagy emeltszintű érettségi követelményeit.


Kötelező egységes képzés A kötelező egységes képzés az iskolában tanuló minden diák számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy a 12 évfolyam befejezéséhez és az érettségi vizsga letételéhez szükséges alapismereteket minden tantárgyból elsajátítsa. A tanulmányaikat gimnáziumi érettségi vizsga, és a felsőoktatási továbbtanulásra való felkészítés zárja. Az ehhez való eljutás módja azonban jelentősen eltér az iskolai tanulás megszokott rendjétől.

Egységes alapokra épülő differenciálás Az osztályközösségek megtartása mellett alakulnak ki a különféle differenciált csoportok. Pedagógiai szempontból két korosztályt különböztetünk meg: Alapozó évek: 7-8. évfolyam /idegen nyelvből normál és intenzív csoportok, humán- és reáldélutánok /. A diákok képességeinek figyelembe vételével alakulnak ki a normál és intenzív csoportok. Differenciálódás évei: 9-10-11-12. évfolyam: - Humán-, reál- és nyelvi csoportok kialakulása; - Felkészítés a kétszintű érettségire. - 10-11. évfolyamtól felkészítés az emelt szintű érettségire is. A differenciálódás szempontjai: A tanuló érdeklődési köre és az addig elért eredményei. - A diák kiválaszthatja, hogy mely differenciált foglalkozáson, illetve képzésen kíván részt venni. - Ha egy csoportba többen jelentkeznek, mint amennyit az objektív körülmények lehetővé tesznek, akkor az előző két év végén elért tanulmányi eredmény alapján dönt a szaktanár és az évfolyamfelelős. Kötelezően differenciált foglalkozások Szervesen kapcsolódnak a tanítási anyaghoz. A kötelező érettségi tantárgyak tartoznak ebbe a csoportba Ezeken az órákon a tanuló külön érdemjegyet nem kap, hanem teljesítménye a tantárgyi jegyében tükröződik. Választható tantárgyak Azok a foglalkozások, amelyeken a részvétel nem kötelező, de ha valaki választotta, úgy egész éven át számára épp úgy kötelező lesz, mint bármely más tanítási óra. Ezek az órák nem feltétlenül kapcsolódnak a délelőtti tanításhoz, többnyire ebédszünet utáni időszakban tartjuk meg. (Ebbe a csoportba tartoznak azok a humán- és reáltantárgyak, melyek az előbbi besorolásban nem szerepelnek, valamint nem készségtantárgyak.) A tanulók félévkor és a tanév végén is osztályzatot kapnak, amely külön jegyként kerül beírásra.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 55 ____________________________________________________________________________ Egyéb foglalkozások Ide tartoznak elsősorban a készségtantárgyak, és az iskolai csoportoktól független, valamely érdeklődési kör köré szerveződő csoportok. A jelentkezés – a meghirdetéstől függően – egész éves részvételt jelent. Felzárkóztatás Az a foglalkozás, amelyre a szaktanár kötelező jelleggel beosztja azokat a tanulókat, akik az adott tantárgyból nem érik el a közepes osztályzatot. (Természetesen a felzárkóztatások önkéntesen is látogathatók!) Választható idegen nyelvek -

7.-8. Évfolyamon 1 idegen nyelv tanulása kötelező 10.. Évfolyamtól 2 idegen nyelv tanulása kötelező

Nyelvi párosítások: angol-német; német-angol; francia-angol Informatika-oktatás -

7.-8.-9. évfolyamon órarendi órák keretében oktatjuk az informatikát.

-

Differenciált képzés keretében középszintű érettségire készítünk fel, mely jeles osztályzat esetén ECDL vizsgát jelent.

-

Minden nap délután 13 és 17 óra között szabadon használható az Internet terem.

Iskolánkban az évközi és év végi vizsgáknak jól működő, kidolgozott rendszere van. Ennek célja tanulóink felkészítése a szellemi erőpróbákra, valamint az ismeretanyag minél mélyebb elsajátíttatása.

Vizsgarendszer a gimnáziumban Iskolánkban az évközi és év végi vizsgáknak jól működő, kidolgozott rendszere van. Ennek célja tanulóink felkészítése a szellemi erőpróbákra, valamint az ismeretanyag minél mélyebb elsajátíttatása. A vizsgák egységes rendszert képeznek, melynek részei: évközi, felkészítő vizsgák, "kisérettségi", érettségi vizsga

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 56 ____________________________________________________________________________ Vizsgák eloszlása évfolyamonként Évfolyamok 7. Tantárgy Biológia

8.

9.

10.

11.

12.

Félé Évvé Félév Évvé Félé Évvé Félé Évvég Félé Évvége Félév Évvég v ge ge v ge v e v e V É

Fizika

V

É

Földrajz

V

É

Kémia

V

É

Informatika

V

Magyar

IV

Matematika

V

Nyelvek Történelem

V IV

IV

K

É

K

É

K

É

K

É

Megjegyzés:

V: Vizsga(évközi) K: "Kisérettségi" É: Érettségi vizsga IV: Írásbeli vizsga A 11. évfolyam végén a természettudományos tantárgyak közül egy kötelezően választandó! "Kisérettségi" "Kisérettségit" a 11. év félévében tartunk. Formai keretei megfelelnek az érettségi vizsga követelményeinek. A tanulók tételek szerint felelnek, tanáraik az érettségihez hasonló módon értékelnek. írásban: - matematika, - idegen nyelv, - történelem szóban: - magyar, - történelem tantárgyakból kell beszámolni emelt, illetve közép szinten. A megadott tételek négy és fél év tudásanyagát összegzik. Közoktatási Törvény által kötelezően előírt vizsgák és mérések A hatályos jogszabályok alapján államilag elismert vizsgákat tartunk: • érettségi vizsga Részt veszünk az oktatási miniszter által szervezett országos diagnosztikai mérésekben.


Évfolyamfelelősök az Újreálban Koncepciónk másik lényeges vonása az egyéni bánásmód, melynek megvalósítása érdekében – a megszokottól eltérő – ún. évfolyamfelelősi rendszerrel dolgozunk. A felső 6 évfolyamon két-két osztály osztályfőnöki munkáját látják el. Tantárgyat nem tanítanak. Munkájuk megfelelő körülményeinek biztosítására évfolyamfelelősi szoba áll rendelkezésükre. Az évfolyamfelelős: tisztában van a rábízott kamaszok életkori jellemzőivel, ill. a mögöttük meghúzódó pszichés részmozzanatokkal. A kiemelt fejlesztési feladatok megvalósításában jelentős részt vállalnak. A kamaszok legfontosabb kérdései ebben az életkorban: „Ki vagyok én?” „Merre tartok?” Életkori jellemzők – pszichés részmozzanatok -

A gyermekkorban megszilárdult énkép széttöredezik. Bekövetkezik a szülőktől való leválás krízise – identifikációs zavar, a csalódások, bűntudat megélése. Az infantilis ösztöntörekvések fellángolnak, összeütköznek az új ösztönformációkkal. A nemi szerep vállalásának problémái veszélyeztetik a kapcsolatokat és a szerepkísérletezéseket a kortárscsoportokban. Agressziós késztetések élednek fel a gyermekkori traumák emléknyomaiból. Szorongás, depresszió szövi át a banális történéseket is. A frusztrációtűrés küszöbe tartósan csökken. Az indulati elöntöttség alapmagatartássá válik. Az individualizációs folyamat kibontakozása utat nyit az egyénieskedésnek, az „originalitás” keresésének, a konvenciók elleni permanens lázongásnak. A társas és párkapcsolati kudarcok a magány élményével ismertetik meg. A szülők megváltozott magatartása és a környezet időnkénti negatív minősítése sérüléseket, traumákat okoz. Új modelleket kell keresni és a kompetenciáért küzdeni különböző csoportokban.

A fiatalnak ekkor fokozatosan integrálnia kell múltját, jelenét és jövőjét, vállalnia kell a társadalmi együttélésben elfoglalt helyét, perspektíváját.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 58 ____________________________________________________________________________ A hagyományos osztályfőnökökkel szemben az évfolyamfelelősök -

Naponta kezdeményezhetnek egyéni beszélgetést a tanulókkal. Tágabb időkeret áll rendelkezésükre a szülőkkel, szaktanárokkal való kapcsolattartásra. Szükség szerint órákat látogathatnak. Folyamatosan jelen vannak a diákok hétköznapjait átszövő tanórán kívüli és szabadidős tevékenységein is. Ők is kiállják a próbatételeket, vagy készítik a vacsorát a hazatérőknek. Elkísérik az osztály tanulóit a humán- vagy reál- délutánokra is. Számos lehetőségük adódik a gyermekek különféle helyzetekben való megfigyelésére, az egyes diákokról való tapasztalatgyűjtésre. A kistanári megfelelő színtere lehet az egyéni vagy kiscsoportos beszélgetéseknek, az esetleges egymás közti konfliktusok boncolgatásának, az életvezetési problémák megvitatásának kötetlen formában, egyénre szabottan. Az évfolyamfelelősök segítik a vizsgák, tanulmányi versenyek szervezését, ill. lebonyolítását. Részt vesznek a kisérettségi, ill. a kétszintű érettségi előkészítő munkáiban, ill. a lebonyolításukban. Tájékoztatják a tanulókat a differenciált képzés lehetőségeiről, törekszenek rá, hogy abban minél többen részt vegyenek. Bizonyos időszakonként ellenőrzik a részvételt. Segítik a lemaradó tanulókat információk nyújtásával, vagy akár egyéni korrepetálással, együttgondolkodással is. Kapcsolatot tartanak más segítő szakemberekkel, ill. ennek lehetőségeiről tájékoztatják a szülőket és a gyermekeket. Minden reggel – már a tanítási órák megkezdése előtt – várják a diákokat, és jelen vannak egész napjuk során. Bizalmi légkört tudnak kialakítani minden szülővel és tanulóval. Részt vesznek a diákokat érintő összes megmozduláson, értekezleten, esetmegbeszéléseken. Igyekeznek feltárni a tanulókban lévő képességeket és rávezetni őket azok kibontakoztatására. Részt vállalnak az egészségnevelésben és a drogprevencióban. Segítik a serdülőket önismeretük és reális énképük kialakításában. Elősegítik a rábízott tanulók pályaválasztását, leendő társadalmi szerepük megtalálását. Szükség szerint életvezetési tanácsadást végeznek.

Korosztályonként, részletesen kidolgozott munkaterv alapján fejlesztik a tanulók énképét, önismeretét, segítenek a tanulási stílusok tudatosításában és hatékony tanulási stratégiák kialakításában.


Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása szorosan illeszkedik iskolánk pedagógiai programjába, ill. a differenciált egyéni képzés módszerébe. Megvalósításában a szaktanárokon túl jelentős szerep jut a fejlesztőpedagógusnak, az osztályfőnöki tevékenységnek, évfolyamfelelősi rendszernek és a gyermekvédelmi felelősnek. A differenciált egyéni képzés felmérési rendszere által már igen korán értesülünk tanulóink tartós vagy átmeneti teljesítményzavaráról, mely a tanulmányi eredmény alacsony színvonalában mutatkozik meg elsősorban. Az egyéni bánásmód, a normál és intenzív csoportba sorolás kiegészül még a az egyéni fejlesztés és a tantárgyi korrepetálások rendszerével. Iskolánk gyermekvédelmi feladatai között is megtalálható a tanulási kudarcnak kitett tanulók számbavétele és a velük való speciális, egyéni pedagógiai munka. Ha azt tapasztaljuk, hogy tanulónk tartósan kudarcot vall - részben vagy egészen tanulmányi téren, akkor rá különös figyelmet fordítunk: -

Enyhébb tanulási kudarc, teljesítményromlás alkalmával a tanulónak felhívjuk a figyelmét az adott tárgy felzárkóztató lehetőségeire, melynek formája külön foglalkozás, vagy a tanulószoba lehetőségei.

-

Amennyiben az általános módszerek nem járnak eredménnyel, abban az esetben egyéni bánásmódra van szükség. Ha a probléma feltárása a szokásos módon nem lehetséges, akkor:

-

Az adott osztályfőnök vagy évfolyamfelelős felveszi a kapcsolatot a szaktanárral, valamint az iskola gyermekvédelmi felelősével.

-

Az évfolyamfelelős ill. osztályfőnök egyéni beszélgetést folytat a szaktanárral az adott gyermek tanulási teljesítményéről. Megpróbálják feltárni a tanulási kudarc "természetét". (Állandó alacsony teljesítményszint, hirtelen tanulmányi romlás, egy- vagy több tantárgyat érint, melyeket érinti, tanórai aktivitás, stb.…)

-

Hasonló jellegű beszélgetést folytat a szülővel, melynek során igyekszik még jobban megismerni a tanuló egyéni problémáját.

-

A gyermekvédelmi felelős megkeresi a tanulót és segítő beszélgetést folytat vele, melynek során további közvetlen információkra tehet szert és felajánlja segítségét egy egyéni stratégia kidolgozásában.

-

Egyéni beszélgetést folytat a szülővel; szükség esetén a szaktanárral (szaktanárokkal) is.

-

Amennyiben indokolt, felveszi a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadó, vagy a Gyermekjóléti Szolgálat megfelelő szakemberével és közösen folytatják a munkát. /Minden egyes esetben más - és más a megfelelő stratégia/.


Gyermekvédelem A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendők több, jól elhatárolható feladatkörre bonthatók. Együttesük végül egy egységes gyermek- és ifjúságvédelmi feladatellátást határoznak meg. Tanév eleji, félévenkénti felmérések Ezek a felmérések mind a 12 évfolyamot érintik. Módszere elsősorban az osztályfőnökökkel és évfolyamfelelősökkel folytatott közvetlen interjú, valamint a félévi és év végi osztályzatok figyelemmel kísérése. Elsősorban a bukott tanulók, valamint a 3 vagy több tárgyból kettes osztályzatot kapott diákok összegyűjtése a cél. Ennek alapján egyéni okkeresés indulhat meg együttműködve az osztályfőnökökkel, évfolyamfelelősökkel, napközis-nevelőkkel szaktanárokkal, szülővel és nem utolsó sorban az érintett gyerekkel. Előfordul, hogy vannak elfogadhatóan teljesítő gyerekek, de mégis „bekerülnek a gyermekvédelem látókörébe”, pl.:szülők pszichés zavara, munkanélküliségből adódó ideiglenes problémák, stb. miatt. Étkezési támogatások Ennek megállapítása (elfogadás, elutasítás, mértékének megállapítása) többnyire évenként egyszer, év elején történik. Az egyeztetés szintén az osztályfőnökökkel, évfolyamfelelősökkel, valamint a napközis-nevelőkkel történik, figyelembe véve a támogatásra fordítható összes pénzügyi lehetőséget. Alkalmankénti támogatások Ezek elsősorban erdei iskola költségeire, táborozásra, terepgyakorlatokra, osztálykirándulásokra fordíthatók, azon tanulók számára, akik családi hátterük miatt ezeket nem, vagy csak részben tudják kifizetni. Ennek feltétele, hogy a szülő a tanuló a lakhelye szerinti önkormányzat keretéből igényelje a "rendkívüli gyermekvédelmi támogatást". Ennek felmérése, koordinálása szintén gyermekvédelmi feladat, melynek során fel kell venni a kapcsolatot a kerületi szociális osztállyal, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal. Alapítványi keretből (lehetőségeinkhez mérten) Kivételes esetben, ha a tanuló valamilyen - az iskola hírnevét öregbítő - eredményt ért el, vagy tanulmányi téren kiemelkedőt nyújtott, esetleg a család anyagi helyzete indokolja, akkor kérelemmel fordulhat a kuratóriumhoz, hogy őt indokolt esetben az alapítványból anyagilag támogassa. Drog-prevenció A gyermekvédelmi felelős feladata első sorban a folyamatos továbbképzéseken való részvétel, illetve - a már elvégzett tanfolyamok ismereteinek birtokában - felvilágosító előadások tartása, szervezése a diákok és a tanárok körében. Adott esetben egyéni beszélgetések a gyerekekkel. Az egészségnevelési program megvalósításában való aktív részvétel.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 61 ____________________________________________________________________________ Mulasztott órák figyelemmel kísérése Figyelemmel kell kísérni mind az igazolt, mind pedig az igazolatlan órák számát (a törvényben foglaltak alapján). Erről értesíteni kell a szülőt, ill. a jegyzőt. Az egyes tanuló esetében törekedni kell az okok feltárására és a sorozatos hiányzások kiküszöbölésére. Együtt kell működni az osztályfőnökkel, évfolyamfelelősökkel, szülővel, vagy akár a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberével is. Folyamatos kapcsolattartás az iskolán kívüli szervezetekkel Ilyenek: A Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Központ, a kerületi Nevelési Tanácsadó, a Beszédvizsgáló Központ, a Logopédiai Intézet, a Szakértői és Rehabilitációs bizottság, és Újbuda Önkormányzatának oktatással foglalkozó osztályai. Ingyenes táboroztatások Amennyiben a XI. kerületi Önkormányzat ezt lehetővé teszi, akkor minél több rászoruló tanulót be kell vonni ebbe a lehetőségbe. Tanórán kívüli tevékenységekbe való bevonás, a tehetséggondozás és képességfejlesztés, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók figyelemmel kísérése. Szükség esetén egyéni segítő beszélgetések alkalmával személyre szabott stratégia kidolgozása a hatékonyság, felzárkózás mértékének növelése érdekében. Egyéb feladatok Az ingyenes tankönyvellátás és egyéb tankönyvtámogatások nyilvántartása, figyelemmel kísérése. A tanulmányi ösztöndíjra javasolt tanulók osztályonkénti felmérése az osztályfőnökök és az évfolyamfelelősök segítségével. Az összegyűjtött űrlapok ellenőrzése és továbbítása. Részvétel a gólyatáboron az új tanulók alaposabb megismerése érdekében. Folyamatos kapcsolattartás az iskolai védőnővel, szükség szerint az iskolaorvossal, valamint a szabadidő-szervezővel is. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos pedagógiai tevékenységek koordinálása. A beilleszkedési, koordinálása.

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

A szülők és a tanulók folyamatos tájékoztatása a fenti lehetőségekről.

tevékenységek


Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia A félévenkénti gyermekvédelmi felmérések megmutatják, hogy kik azok a gyermekek, akikre fokozottan kell figyelni. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek megkülönböztetett pedagógiai odafordulást igényelnek, és kapnak is iskolánkban. Az osztályfőnökök, ill. évfolyamfelelősök a szokott pedagógiai módszerekkel igyekeznek bevonni a tanulót az osztály közösségének tanulmányi és szabadidős tevékenységébe. Különösen figyelnek arra, hogy részt vegyen az iskolai differenciált képzés, ill. szabadidős tevékenységek valamelyikén. A szükséges esetben felveszik a kapcsolatot a szaktanárokkal, a gyermekvédelmi felelőssel, valamint a szülővel. Ennek célja a magatartási, beilleszkedési zavar okának feltárása a pedagógia és a szociálpedagógia eszköztárával. Az érintett felnőttek (osztályfőnök, évfolyamfelelős, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős és a szülők) egyeztetik egymással az iskola és a szülő elvárásait a gyermekkel szemben, hogy álláspontjuk egyértelmű, azonos alapokon nyugvó legyen. (ha a szülő és az iskola elvárásai között jelentős eltérés van, az önmagában viselkedészavarhoz vezethet.) Ha a fenti módszerek sem járnak eredménnyel, akkor iskolán kívüli szakemberek bevonására kerülhet sor. (Nevelési Tanácsadó; Logopédiai központ; Gyermekjóléti szolgálat; stb.)


TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Az értékelés szempontjai Az iskola értékrendjének - a tanulók által megismert és bizonyos mértékig átformált kifejezése az értékelés. Iskolánkban ezért az értékelés szerves részét képezi a gyermek fejlődését, tudatos fejlesztését segítő nevelésnek. 1.- 2.- 3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 4. évfolyamon félévkor: a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 1-4. évfolyam félévéig: minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 4. év végétől a 12. évfolyamig: a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben és év végén minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A 4.-12. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, valamint figyelembe vesszük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

Tanulók értékelési rendszerének alapelvei Már az iskolába lépés első napjaiban megkezdődik a közös értékrend kialakítása. Ezáltal válik minden osztály - a nagy közösségben - egyedivé. A tanulók - a saját maguk által, pedagógusi segítséggel kialakított szabályokat, értékrendet - könnyebben betartják és egymással is betartatják. Kezdetben a rövidtávú célok kitűzésén, s azok következetes, azonnali értékelésén van a hangsúly. Így az első osztályban a nap mindig értékeléssel zárul, ahol a tanulók magukról is, egymásról is véleményt mondanak. A jutalom elsősorban maga a tevékenység és annak sikeres elvégzése, valamint a tanító és a társak elismerése. Az életkori sajátosságokat is figyelembe véve: az első és második osztályban közvetlen visszajelzésre is szükségük van a növendékeknek. A tárgyi jutalom (apró virágok, csillagok, gyöngyök, stb.) sem marad el, de ez a jutalmazási forma mindig összekapcsolódik valamely szimbolikus jutalommal (például: kis virágok, ha megfelelő számban összegyűltek, beválthatók egy közös játékra, valamilyen kedvelt tevékenységre). A pedagógus a jutalmul szolgáló tárgyakat rendszeresen változtatja. Így mód nyílik arra, hogy az a tanuló, aki adott időszakban nagyon kevés jutalmat kapott, "új életet" kezdjen a megváltoztatott értékelő rendszerrel. A szabályok kialakítása - a tanár kínálta keretek között - közösen zajlik. Ebben a munkában, és a rend betartásában a felnőtt példamutatásán, megbízható, elfogadó, támaszt nyújtó és határt tartó személyiségén van a hangsúly. A tanár magatartásán keresztül a gyerekek megérezhetik,

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 64 ____________________________________________________________________________ hogy mindannyian mások vagyunk, s mindenkiben van valami - csak rá jellemző - jó. Ezen tulajdonságok elismerésével, hangsúlyozásával a gyerekeknek könnyebb lesz a csoport (az egyén számára) kellemetlenebb szabályait is betartani. A tévedés lehetőségét, elfogadhatóságát is a tanító személyén keresztül tapasztalják meg a gyerekek. Pedagógusainknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Ellenőrzésnél, értékelésnél nem szorítkozhatunk csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanuló képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. Törekedjünk arra, hogy minél több adattal rendelkezzünk a tanulókról, fejlődésükről, problémáikról, ezért az ismeretek feldolgozásának különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenység közben is figyeljük a tanuló magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésének jegyeit. Ügyelnünk kell arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktárgyi tudást és előrehaladást, hanem a tanuló valamennyi tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük. Vegyük figyelembe a gyermekek jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat és a közösségben elfoglalt helyzetüket. Értékelésünk minél tárgyszerűbb legyen, s arról tájékoztassa a tanulót, hogy tennivalójának mely részét oldotta meg sikeresen, hol miben hibázott, mi lehet a hiba oka, és mit kell tennie a hibák kijavítására. Kerüljük el, ugyanis hatástalan az eljárás, hogy a dolgozatokat leosztályozzuk, de vissza nem adjuk a gyerekek kezébe! Az osztályzat önmagában nem mutat rá a helyes és helytelen megoldásra, és nem szembesíti a tanulót a valós teljesítményével. Teremtsünk megfelelő légkört az ellenőrzéshez! A gyerekek értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés - és a vele együtt járó értékelés - arra szolgál, hogy tájékoztassuk őket arról, hogy a megfelelő ütemben, a megfelelő irányba haladnak-e a tanulásban. A készségtárgyak érdemjegyeivel motiváljuk, ne csak a kész produktumot értékeljük, hanem az odavezető utat, akarat-befektetést is! Iskolánk egyik fő jellemzője, hogy épít a gyerekek kreativitására, kezdeményezéseire,ezért nagy hangsúlyt kap az osztályzatok kialakításakor az órákon való aktív részvétel. Ez különösen azoknál a tanulóknál fontos, akiknek részképesség-zavara vagy fizikai adottsága miatt az írásbeli feladatok az átlagosnál nagyobb nehézséget jelentenek. A félévi, ill. az év végi osztályzatok egyik összetevője a témakörök lezárásaként íratott felmérők, témazáró dolgozatok érdemjegyei. A folyamatos információcsere érdekében a kijavított írásbeli munkákat a tanulókkal hazaküldjük, hogy a szülők azonnali visszajelzést kapjanak gyermekük addigi teljesítményéről. A növendékkel foglalkozó tanárok meghallgatása után a nevelő testület évenként, tantárgyanként dönt a továbbhaladásról.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 65 ____________________________________________________________________________ A lassú érés lehetőségét, a fejlődés mértékének különbözőségét tartjuk szem előtt, ezért amennyire ez lehetséges - elkerüljük az évismétlést. A társas kapcsolatok fejlesztése, a közösség ösztönző hatásának felhasználása, az iskola pedagógiai koncepciójának egyik legfontosabb eleme. Ez indokolja, hogy még olyan esetben sem javasoljuk két évfolyam összevont elvégzését, amikor a tanuló teljesítményei ezt lehetővé tennék. A kiemelkedő képességű tanulók esetében az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás tűnik a megfelelő megoldásnak. (Természetesen előrehozott érettségi tehető.)

Modulok értékelése, minősítése, beszámítása a tanuló év végi továbbhaladásába Moduláris oktatás iskolánkban jelenleg nincsen. A NAT műveltségi területeinek megfelelően, vagy más tantárgyba integráltan jelennek meg. Amelyik önálló tantárgyként jelentkezik ott a bizonyítványba is így kerül beírásra. Az integráltan oktatatott tantárgyaknál nem kerül a bizonyítványban feltüntetésre a modul, hiszen nem egy egységként tanítjuk, így az adott tantárgyi követelmények teljesítésével a modulra előírt követelményeket is teljesítik tanulóink.

Kincskereső osztályainknak sajátos értékelőlapjai vannak Negyedévi értékelőlap Először a tanuló maga töltik ki az értékelő lapot, így vet számot három hónap munkájával, és szembesül saját elvárásaival. Ez az értékelési rendszer az egyik útja az önértékelés és önismeret fejlesztésének, mely a Kincskereső Iskola személyiségfejlesztő munkájának sarokköve. Az osztálytanító, majd a szaktanárok már a tanuló által kitöltött ívvel dolgoznak. A pedagógusoknak módjuk van az ötfokú értékelésen kívül az egyéni elismerések, tanácsok szöveges megfogalmazására is. A negyedéves értékelések kiosztása osztálykeretben történik, ahol tanulónként elhangzanak a legfontosabb eredmények, változások. Az ív kitöltésekor végzett egyéni önismereti munka kibővül a társaktól, a pedagógustól kapott visszajelzésekkel. A diáknak itt is módja van kifejtenie akár a társaitól, akár a tanáraitól eltérő álláspontját. Iskolalevél Az év végét lezáró, bizonyítvány jellegű értékelés. (Csak a minisztérium által kibocsátott bizonyítvánnyal együtt érvényes, mely tartalmazza a tanulók adatait, mulasztását, felsőbb osztályba való lépésének engedélyét, hivatkozva az Iskolalevélre.) Az iskolalevél összefoglalja a negyedéves értékelés alapján az egész éves munkát. Az állítások háromváltozós nyitott mondatok. A megfelelő változó aláhúzásával válik egyértelművé, igazzá az állítás. pl.: Kezdeményezően - együttműködve - többszöri kérésre veszel részt tevékenységeinkben. A személyre szóló megjegyzésre itt is lehetőség van a tantárgyak után elhelyezett Utóirat c. részben.


Ellenőrzés formái A tanulói tudás felmérése történhet: - szóban - írásban - gyakorlatban - tanítási időn kívül elvégzett feladat formájában. A szóbeli feleleteknek és ezek értékelésének megfelelő arányban kell szerepelniük. Írásbeli felelet felölelhet:

(KT 48§ (4)

Egy órai anyagot: -

nem szükséges előre bejelenteni; a tanár döntése alapján lehet teljes értékű, vagy rész jegy.

Több tanítási óra tananyagának ismeretét: -

egy tanórával előbb be kell jelenteni; egy teljes értékű jegynek számít.

Egy nagyobb tanítási egységet: -

előre be kell jelenteni; biztosítani kell a megfelelő felkészülési időt (legalább egy hét); egy napon kettőnél több ilyen típusú írásbeli számonkérés nem iratható meg; különböző szempontok alapján több jegy is adható rá; hétfői számonkérésnél: a felkészülésre legalább öt munkanapot kell biztosítani. Készségtárgyak esetén a tananyag elsajátításának ellenőrzése gyakorlatban is történik. A tanítási időn kívül elkészített feladattal ellenőrizzük, hogy a tanuló az elsajátított ismereteket képes-e önállóan feldolgozni. Ez lehet pl.: kutatómunka, kiselőadás, otthoni dolgozat, stb. Normál és intenzív csoportok kialakításával erősítjük a motiváltságot és növeljük az aktivitást. Különösen fontosak a helyi tanterv nagyobb anyagrészt magába foglaló felmérői, ill. a helyi vizsgarendben szerzett érdemjegyek. Ha pedagógiai szempontból a szaktanár és az osztályfőnök / évfolyamfelelős indokoltnak tartja, soron kívüli javító dolgozat megírására is van lehetőség. A tanórai ellenőrzéseknek folyamatosaknak és rendszereseknek kell lenniük. A tanulóknak és tanáraiknak, valamint a tanulók szüleinek is látniuk kell az előrehaladást, vagy a nehézségeket. Az értékelési folyamat kizárólag előremutató, fejlődési lehetőségeket biztosító lehet. Szükség van 2-3 havonkénti eredménymérésre summatív, ill. diagnosztikai jelleggel.

Az ellenőrzés, értékelés elsősorban diagnosztikai funkciójú, mellyel a tanulók aktuális felkészültségi szintjéről kívánunk tájékozódni.


Tanulmányi munka értékelése A 4. évfolyam év végétől a tanuló tudásának értékelése, minősítése: Jeles; jó; közepes; elégséges; elégtelen. JELES ( 5 ) A tanuló biztos tárgyi tudással és annak gyakorlott alkalmazásával rendelkezik, melynek alapján önálló véleményt, gondolatokat, kérdéseket képes megfogalmazni. Kombinációs készségét az összefüggések és összevetések - tantárgyon belül és tantárgyak között egyaránt! önálló megfogalmazásával, érvek és ellenérvek bemutatásával képes szemléltetni. Tárgyi tévedései, hibái és hiányai nincsenek. Előadásmódja igényes, szabatos és folyamatos; igazi értelmező bemutatását tudja adni a tárgyalt anyagnak, beleszőve saját szókincsébe a tantárgy szaknyelvét. Tartalmi és formai igényessége egyaránt kifogástalan, eszközhasználata biztos. JÓ ( 4 ) A tanuló ismeri és tudja, a használat szintjén is képes bemutatni tantárgyi jártasságát. Önálló megoldásokkal és hozott példák alapján egyaránt számot tud adni az adott tantárgyi témákról. Kisebb, nem alapvető területeket érintő hibák, tévedések illetve hiányok lehetnek tudásanyagában, melyeket azonban jelzésszerű segítségek kapcsán önállóan képes kimerítően kijavítani. Előadásmódja szabatos, folyamatos, biztos tárgyi tudásról árulkodik, hallgatóságával szemben magyarázó és érthető. KÖZEPES ( 3 ) A tanuló a minimálisnál magasabb szintű és mélyebb tartalmú tudással rendelkezik az adott tantárgyból, s ezt képes bemutatni feladatokon keresztül illetve önálló előadásban. Ismeri és használja a tantárgy szaknyelvét, eszközeit, de nem elég gyakorlott és biztos ezeknek használatában. Alapvető szabályokat, összefüggéseket ismer, összehasonlításokról tud beszélni, de ezeknek felismerése illetve önálló példák alapján való szemléltetése már bizonytalan illetve kisebb segítséget igényel. Előadásmódja a tudott területeknél folyamatos, a bizonytalanok esetében akadozó, hiányos tehát kiegyenlítetlen és nem szakszerű. ELÉGSÉGES ( 2 ) A minimális tantárgyi követelményeket teljesíti a tanuló (alapfogalmak ismerete és használata; az adott tantárgy alapvető eszközeit képes felismerni és használni stb.), a felismerés és bemutatás szintjén ezeket képes alkalmazni is. Alapvető műveleteket, feladatokat képes elvégezni, kis segítséggel hibáit kijavítani. Előadásmódja érthető, fellelhető benne a tantárgy szaknyelve, a betanulás szintjéig képes tudását folyamatosan feltárni. ELÉGTELEN ( 1 ) A tanuló tárgyi tudása (fogalmak és használatuk; elméleti és gyakorlati tudás és annak alkalmazása stb.) a minimum követelmények alatt marad. Súlyos hibákat, tárgyi tévedéseket követ el, s ezeknek - kisebb jelzésre vagy segítségre - korrigálását nem képes végrehajtani. Előadásmódja sem üti meg a minimális mértéket - akadozó, pongyola, hiányzik belőle az összpontosítás.


Magatartás értékelése A tanuló magatartásának értékelése: példás; jó; változó; rossz. MAGATARTÁS-ból adott érdemjegyek feltételei: PÉLDÁS érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösség kialakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi, - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, - házirendet megtartja, és társait is erre ösztönzi, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. JÓ érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és az iskolai szervezésű, de az iskolán kívüli rendezvényen viselkedése ellen általában nincs kifogás - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait általában megtartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos VÁLTOZÓ érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem tisztelettudó és nem udvarias - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít - figyelme ingadozó, munkája pontatlan. ROSSZ érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és az iskolai szervezésű, de az iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetés ellenére sem, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.

Szorgalom értékelése A tanuló szorgalmának értékelése: példás; jó; változó; hanyag. A szorgalmat minősítő osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni: - az elvárható tanulmányi munkát - az életkörülmények befolyásoló szerepét - a képességek szintjét PÉLDÁS érdemjegyet kap az a tanuló:

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 69 ____________________________________________________________________________ - igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. - munkavégzése pontos megbízható - minden tárgyban elvégzi feladatát - az önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes - kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. JÓ érdemjegyet kap az a tanuló: - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. az órákra lelkiismeretesen készül föl. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. - tudja mihez kell segítséget nyújtania a közösségben, rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. - általában felkészült, de érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. VÁLTOZÓ érdemjegyet kap az a tanuló: - munkája ingadozó, időnként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. - munkája változékony jellegű - szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire HANYAG érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. - nem hajlandó munkavégzésre - nem törődik kötelességeivel - érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Kincskereső Tagiskola A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE A magatartás és szorgalom értékelésekor a gyermek személyiségéről mondunk véleményt. Számjegyekben ezt nem lehet korrekt módon, igényesen kifejezni, ezért iskolánkban e területek értékelése minden évfolyamon kizárólag szöveges formában történik.

Mentesítés az órák látogatása alól Azok a tanulók, akik valamelyik tantárgyból sikeresen leérettségiztek (előrehozott érettségi), nem kötelesek az adott tantárgy óráit látogatni.

Tanulók továbbhaladása A tanuló továbbhaladásánál: - magasabb évfolyamba lépés, évfolyamismétlés - figyelembe vesszük az 1993. évi LXXIX. tv „A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése” c. fejezetet, valamint a hatályban lévő NAT ide vonatkozó iránymutatásait. Lásd: a „Tanulmányi munka értékelése” c. fejezeténél, valamint az egyes évfolyamok tantárgyi részeinél: a „továbbhaladás feltételei” c. alatt.


HÁZIREND Lásd …… sz. melléklet.


Egészségnevelési és egészségfejlesztési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység. Egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére. Megkívánja az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítést. (differenciált képzés, egyéni bánásmód) Intézményünk a WHO megfogalmazásának megfelelően egészségfejlesztő iskola, mert: folyamatosan fejlesztjük környezetünket, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. -

Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

-

Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, a szülőkkel és a diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

-

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési és tanácsadási programjaival.

-

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremtünk a siker eléréséhez, elismerjük az erőfeszítést, a szándékot, támogatjuk az egyéni előrejutást.

-

Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainkat és az iskola dolgozóit, valamint a családokat egészségük megőrzésében.

Egészség Az egészség meghatározásában szintén a WHO meghatározásából indulunk ki, mely szerint az egészség: nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota; az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Célunk, hogy iskolánkban az egészség állapota minden egyénben ki tudjon teljesedni. Az iskola légkörével, a tantervek kidolgozásával, a pedagógiai program kimunkálásával egyaránt arra törekszünk, hogy az egyén életében az egészség minél inkább ki tudjon teljesedni, vagyis, hogy az egyén jól-léte az egészség kiteljesedését jelentse; Feltételei: - Az egyén társadalmilag integrálódjon (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozzon); - Tudjon alkalmazkodni a változó terheléshez; - Individuális önállóságát megőrizze; - Megteremtse az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 72 ____________________________________________________________________________ Egészségnevelés „Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.” (VHO) Iskolánk 12 évfolyamon (6+6) végzi az oktató-nevelő munkát. Ez a 12 év lehetőséget ad arra, hogy tanulóink személyiségébe beépíthessünk olyan vonásokat, melyek megalapozzák a tőlünk kikerülő gyerekek testi-lelki-szellemi egészségét, folyamatosan megújulni képes, egészséges személyiségét. Törekvésünk, hogy a nevelési folyamat végén belső kontrollos attitűddel rendelkező, kiegyensúlyozottan versengő, kompetenciaérzéssel bíró diákok induljanak el tőlünk „saját útjukra. Célunk elérésének kiemelkedő eszköze az együttes élmények sorozatos megélése (6-18 éves korig egyaránt.) Belső kontrollos attitűd „A történésekben maguk mérlegeljük saját szerepünket, magatartásunk következményeit, lehetőségeinket a választásra. Mind a pozitív, mind a negatív viselkedésünket úgy értelmezzük, mint amelyekért mi vagyunk a felelősek. Értékeinkkel összhangban cselekszünk, s ha – a körülmények (szituáció) kényszere nélkül, azzal nem magyarázhatóan – mégis másként cselekednénk, bűntudatunk támad.” Kiegyensúlyozottan versengők „Ők a versengést személyes fejlődésük eszközévé teszik. Az ilyen diákok egészséges önbizalommal rendelkeznek, számukra nem a nyerés a leglényegesebb, hanem a célhoz vezető folyamatot találják örömtelinek, a feladat megértése, megoldása és a maguk erejének a próbára tétele a legfontosabb” Kompetencia „Hozzáértés, valamely cselekvésforma eredményes végzésére való képesség, amely magabiztossá tesz, ezzel örömtelivé teszi a tevékenységet. Az oktatás-nevelés céljai között egyre hangsúlyosabbá válik a kompetenciák kialakítása, vagyis az ismeretek teljesítményképes tudássá történő emelése, az alkalmazási, felhasználási képességek fejleszt Együttes élmény „Arra utaló fogalom (Mérei Ferenc), hogy mivel a csoportlét a tagok számára közös tapasztalatok, értékek, normák és személyes kapcsolatok rendszerét jelenti, amelyeket átszőnek érzelmeink is, a csoportban társakkal együtt, közösségben átélt események érzelmi és kohéziós hatása jelentősen megnövekszik, s ezt a hatást az egyes csoporttagok utólag már nem értékelhetik másként. Az iskolában például a közös kirándulás, hangverseny-, múzeumlátogatás vagy a kooperatív tanulási módszer alkalmazásának egyik hozadéka éppen az együttes élmény fenti hatása.”

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 73 ____________________________________________________________________________ Prevenció, mint az egészségnevelési programunk kiemelt területe Iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programunk kidolgozása során kiemelt szerepet kap a prevenciós tevékenység megszervezése, tudatos és következetes végrehajtása. Köztudott, hogy a prevenció a megelőzésre irányuló tevékenységet jelenti. Nálunk ez az életkori sajátosságokat figyelembe véve, korosztályonként valósul meg. A prevención belül is az ún. elsődleges prevencióra fektetünk hangsúlyt. Elsődleges (primér) prevenció „A betegségek, önkárosító magatartásformák kialakulásának megakadályozására, az azokat elősegítő kockázati tényezők, okok kiküszöbölésére irányuló tevékenység. Primer prevenció maga a nevelés is, amely a pozitív értékek interiorizációja révén megakadályozza a deviáns magatartásformák kialakulását. A mentálhigiéné ugyancsak prevenciós hatású.” Prevenciós munkában részt vevő pedagógusok: - osztályfőnökök, évfolyamfelelősök; - tanítók, napközis nevelők; - gyermek és ifjúságvédelmi felelős (pszichopedagógus), - iskolai szabadidő- szervező, - biológia és földrajz szakos tanárok, - környezetismeret és egészségtan tantárgyat tanítók, - technika és életvitel tantárgyat tanítók, - testnevelők …és bármelyik pedagógus, aki részt vállal a különféle programok szervezésében, lebonyolításában. Az egészségügyi ellátást biztosítják - Iskolaorvos (heti kétszer), - Védőnő (heti kétszer), - Iskolai üzemorvos (havonta egyszer) - Gyermekfogászat. Állandó kapcsolatot tartunk továbbá: - A kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal, (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek megsegítése, team munkába való bekapcsolódás) - a családsegítő központtal, (szükség szerint, a családi krízishelyzetek kezelésére) - a Nevelési Tanácsadóval, (részképesség zavarok, egyéni terápia, családterápia) - a kerületi Logopédiai Intézettel, - szükség szerint a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Intézettel, - a KÉK PONT Drogkoordinációs Központtal.


Gyakorlati megvalósulás Egészségügyi ellátás és szolgáltatás: Tanulóink évente két alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt, mely szűrés után szükség szerint fogászati kezelésben is részesülnek. Rendszeres az iskolaorvosi és védőnői ellátás iskolánkban. Heti két alkalommal van jelen intézményünkben az iskolaorvos és a védőnő. Az ő szakmai felügyeletüket az ANTSZ látja el. Az iskola pedagógusai számára havi egy alkalommal, az épületen belül üzemorvos áll rendelkezésre. Orvosi szűrővizsgálatok - Az egész iskolát érintő rendszeres orvosi vizsgálatot és tisztasági szűrést végeznek. - Pediculosis szűrés: 1-8.o., szept., jan., ápr. /havonta jelentés készül az ANTSZ-nek/ - Szemészeti szűrés (látásélesség és szín: 5., 8.o.) - Hallásvizsgálat (7.o.) Oltások: - 6.o.: Di-Te, majd 1 hónap múlva MHR (szept., okt.) - 8.o.: Hepatitis B elleni oltás (szept., okt., ápr.) Felvilágosító munka (orvosi, védőnői): - 5.o.: az egészséges táplálkozásról; - 6.o.: Libresse csomagok kiosztása alkalmával egészségügyi, szexuális felvilágosítás az életkornak megfelelően; - 8.o.: Szexuális felvilágosítás az életkornak megfelelően, külső előadó bevonásával. Az iskolaorvos és a védőnő folyamatosan kapcsolatot tart: - a gyógytestnevelő kollégával; - az osztályfőnökökkel; - az évfolyamfelelősökkel; - a gyermekvédelmi felelőssel; - szükség szerint a szülővel. Testnevelés és sport Mindennapos testnevelés: Heti 3 testnevelés óra a délelőtti tanítás keretein belül zajlik, órarendbe építetten. A másik két napon: fél-fél óra „játékos testmozgást” biztosítunk tanulóinknak. Sportfoglalkozások, szakkörök: - Edzések: Kosárlabda, Röplabda, Labdarúgás (fiú, lány), RG, Cardio-edzések. Az edzéseket megmérettetés követi, hiszen rendszeresen részt vesznek tanulóink a kerületi és a budapesti versenyeken. (igen jó eredménnyel!) A szabadidő egészséges eltöltésére való nevelés:

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 75 ____________________________________________________________________________ Ennek érdekében a testnevelők és diákok rendszeresen részt vesznek még az alábbi szabadidős tevékenységeken: - éjszakai kosárlabda, tanár-diák mérkőzések, öregdiák-tanár-diák mérkőzések; - asztalitenisz, strandröplabda, utcai futóversenyek, - streetball, darts, bowling… A tanév során több alkalommal szerveznek közös kirándulásokat, vesznek részt turisztikai versenyeken testnevelőink és a diákok. Nyári sporttáborok: - Sportági edzőtáborok: kosárlabda, röplabda, foci. - Igény és lehetőség szerint minden évben szerveznek vagy kerékpáros, vagy evezős, vagy lovas, ill. gyalogos, turisztikai tábort a testnevelő tanárok. Téli sporttevékenységek: - Közös korcsolyázás, - Iskolai sítábor. Egészségnevelés korosztályonként:

Alsó 6 évfolyam -

1.-2. osztályban rendszeres úszásoktatáson vesznek részt tanulóink.

-

Már 1. osztálytól kezdődően, (6 éven keresztül) egyhetes erdei iskolát szervezünk az alsó évfolyamokon. Az erdei iskolában való részvétel lehetőséget biztosít az együttes élmények átélésére, annak közösségnevelő és személyiségformáló hatásának kibontakoztatására.

-

Szintén az 1.-2.osztályosok külön lehetősége az iskolai táncórákon való részvétel.

-

Rendszeres tömegsport-foglalkozásokon való részvétel, játékos testmozgás.

-

Rendszeresek az olyan kirándulások is, ahol tanár-szülő-diák közösen töltik a szabadidejüket egy-egy túra alkalmával.

-

Az életvitel órák lehetőséget biztosítanak az egészséges életmódról való beszélgetésre, annak tudatosítására, az egészséges ételek elkészítésére.

-

Egészséges ételek (saláták) készítése a napköziben, vagy különféle délutáni foglalkozások alkalmával.

-

A Kincskereső Tagiskolában hagyománnyá vált a gyümölcslánc, szülői segítséggel szervezzük meg, hogy a tanulóink mindennap friss gyümölcshöz, zöldséghez jussanak.

-

Természetismeret órán a környezetvédelem témakörei is fontos szerepet kapnak.

-

A délutáni napközis foglalkozásokon a hagyományőrzés mellett szintén gondot fordítunk az egészséges életmód és táplálkozás ismereteinek nyújtására.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 76 ____________________________________________________________________________ - Az osztályfőnöki órák alkalmával a drogprevenció kérdéseire is súlyt fektetünk, természetesen az életkori sajátosságoknak megfelelően. (Nálunk nem csak a gyermekvédelmi felelős, hanem tanító és tanár kollégák is részt vettek drogprevenciós tanfolyamon.)

Felső 6 évfolyamon -

Tanulóink rendszeres terepgyakorlatokon vesznek részt, melyek a tananyag szerves részei, tehát az egész diákságot érintik. A terepgyakorlatok sokoldalú lehetőséget biztosítanak az egészséges életmódra nevelés területén, hiszen túrázással, környezetvédelmi ismeretek elsajátításával, egészséges ételek és életformák megismerésével, a természettel való szoros kapcsolat kialakításával telnek a napok. Egyéni és kiscsoportos beszélgetésre szintén jó lehetőséget biztosítanak ezek az együttlétek. Egy-egy ilyen terepgyakorlaton a biológia, ill. földrajz tanár, valamint az évfolyamfelelős mindig részt vesznek.

-

A szelektív hulladékgyűjtés már hagyománnyá vált iskolánkban.

-

Osztály, ill. évfolyam-kirándulások szervezése.

-

Kétféle színjátszó kör is működik iskolánkban (1-12.évf.!), mely nem csak a szabadidő hasznos eltöltésére ad újabb lehetőséget, hanem teret biztosít a mélyebb önismereti munkára, a kommunikáció és metakommunikáció fejlesztésére, az egészséges önbizalom és kompetenciaérzés kialakítására is. Személyiségfejlesztő hatása köztudott, hiszen a „jó vizsgázás” alapfeltétele az egészséges stressz-tűrő képesség kialakítása, valamint az érzékeny, jó kommunikációs képesség . Ez utóbbiak kialakításában jelentős szerep jut a színjátszó köröknek.

-

Hasonló személyiségfejlesztő hatással bír a közös éneklés, zenélés lehetősége, melynek nevelő hatása szintén közismert. Nálunk erre is többféle alkalmat találnak tanulóink, hiszen a közös hangszeres zenélés és az énekkarokban való részvétel egyaránt biztosított számukra.

-

Bethlen nap, sportnap.

-

Tanár-diák mérkőzések.

-

7-11. évfolyamok: foglalkozássorozat, önismereti játékok különféle témák köré…

-

A KÉK PONT foglalkozásai.

-

Megfelelő érdeklődés esetén alternatív szülői értekezlet szervezése (meghívott szakember).

-

Egyéni és kiscsoportos foglalkozások, beszélgetések, egyéni felvilágosítások, melyek a mindennapjaink részei, hiszen az évfolyamfelelősök és a gyermekvédelmi felelős naponta beszélget a gyerekekkel az őket érintő problémákról, a kamasz korosztályt érintő kérdésekről.

-

A testnevelő tanárok is megkeresik az alkalmat és a tantárgyi kereteket az egyéni vagy csoportos felvilágosításra, az egészséges életmódra nevelésre.

drogkonzultációs

központ

évenkénti

előadásai,

drogprevenciós

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 77 ____________________________________________________________________________ -

A biológia és földrajz órák egy részén szintén tudatosan foglalkoznak a kollégák az egészségnevelés kérdéseivel.

-

A szabadidőszervező kolléga bevonásával, figyelve az aktuális kiállításokat és egyéb programokat szintén teret kap az egészséges életmódra nevelés és a drogprevenció.

-

Rendszeres az iskolai disco-k szervezése, mely példát mutat a drogmentes szórakozásra és a szabadidő kultúrált eltöltésére.

A fentiekből is jól látható, hogy iskolánk egészségnevelési programja komplex, hiszen átszövi az iskolai élet mindennapjait. Jellemző rá, hogy az egészségnevelés megvalósításában minden kolléga rész vesz. (Van aki szakterületének megfelelő ismereteket közvetít a gyerekek és a szülők, esetleg a kollégák felé, van aki aktív részvételével mutat példát a szabadidő hasznos és egészséges eltöltése terén.) A felvilágosító munkát, az egyéni életvezetési tanácsadást pedig az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekvédelmi felelős, az évfolyamfelelősök és osztályfőnökök, valamint a szaktanárok összehangolt munkával látják el. Továbbiakban is a prevenciót hangsúlyozva, és az együttes élmény nevelő hatásait kihasználva kívánjuk megvalósítani egészségnevelési programunkat.

Környezet-nevelési program Az iskola működése környezet-nevelési szempontból Iskolánk 1993 óta természet- és környezetvédelmi oktatóközpontként is működik, a KOKOSZ tagja, így a környezeti nevelés már elég régóta folyik itt a terepgyakorlatok (8 –10.) évfolyamok biológia és földrajz oktatását kiegészítve ) keretében, az erdei iskolai programok is kiegészülnek a témakörrel ( 1 – 4. évfolyamok részére ), és harmadik éve már a szelektív hulladékgyűjtés is beindult ( műanyag palackok, szárazelemek ).A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 78 ____________________________________________________________________________ Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán A tanév során az általános iskola 1 –4. évfolyama erdei iskolában tölt egy hetet. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket terepgyakorlatokon megtartott tanórákon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Tanórán kívüli programok -A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Csapody Vera Emlékverseny, Hermann Ottó Verseny). Több éve működik nyári ökológiai tábor. Az ötletet az keltette életre, hogy az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutassuk meg a gyerekeknek a természetben is. Igaz, ezek az alkalmak egyben a honismeretet is elősegítik, mivel hazánk különböző tájain szervezik ezt a kollégák. Különböző akciókban veszünk részt Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem- és papírgyűjtés, műanyag palackok) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról és a terepgyakorlatokról képes és szöveges anyagok kiállítását szervezzük meg. Tanulóink sok környezetvédelemmel foglalkozó csoport akcióiban vállalnak komoly feladatokat és pályázatokat is írnak e témában. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások -

Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai biológia és földrajz szakos tanárai látják el.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 79 ____________________________________________________________________________ Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a terepgyakorlatoknak a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi és reálmunkaközösség-vezetői feladat. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. -

Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A közvetlenebb kapcsolattartás érdekében szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 80 ____________________________________________________________________________ civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás munkaközösség-vezetői feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel ( pl. Pangea, Humusz stb. ) Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálattal. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. A Kincskereső Tagiskolában a pedagógusok és szülők egyetértenek abban, hogy nem működtetnek iskolai büfét. Anyagi erőforrások -

Saját erőforrások

Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Alapítvány. Az iskola alapítványai (Bethlen Gábor Újreál Alapítvány, Keveháza úti telephely alapítványa, Alapítvány Winkler Márta Iskolájáért)– rászorultsági alapon – támogatják a tanulók erdei iskolákban, nyári táborokban és terepgyakorlatokon való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. -

Külső erőforrások

Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért e területre külön támogatást kérünk. Ebből a pénzösszegből van arra lehetőség, hogy az 1 – 6. évfolyam erdei iskolai programon vegyen részt. A fennmaradó összegből a 7 – 9. évfolyam tanulóinak a tantervi környezeti nevelési programjait támogatjuk. A pénzösszeg elosztásáról egy olyan munkacsoport dönt, melynek tagjai a szabadidő szervező tanár, az osztályfőnökök-évfolyamfelelősök, a reál munkaközösség vezetője és a gazdasági vezető. Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melynek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 81 ____________________________________________________________________________ során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése munkaközösség-vezetői és szabadidő-szervezői feladat. Ők tájékoztatják a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segítenek a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; Tartsuk szem előtt, hogy gyerekeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diákok fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, tanítványaink.

jövőképünk,

hogy

környezettudatos

állampolgárrá

váljanak

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a környezettudatos magatartást és életvitelt; a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; a rendszerszemléletet; tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; az egészséges életmód igényét és el kell sajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat;

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 82 ____________________________________________________________________________ - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Budai iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A 90-es évek óta éppen ezért foglalkozunk tudatosan környezeti neveléssel. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, terepgyakorlatokon, nyári ökológiatáborokban vagy a nomád táborokban és az erdei iskolákban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Szaktárgyi célok: -

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); tanórán kívüli szakórák szervezése; természetvédelmi versenyekre felkészítés; multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 83 ____________________________________________________________________________ Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - DÖK-nap; - „jeles napok”: Bethlen-nap, karácsonyi és tavaszi koncert, szalagavató; - moduloktatás az eredi iskolában. - erdei iskola; - nomád tábor; - iskolai, nemzetközi projektek – több diákcsere valósul meg. Rendszeresen szervezünk olyan rendezvényeket, melyeken diákjaink aktívan vesznek részt. Itt a hagyományok ápolására, az épített környezet bemutatására sok lehetőség nyílik. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; - modellezés; riportmódszer; - projektmódszer; terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 84 ____________________________________________________________________________ Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok, terepgyakorlatok és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CDkönyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az évfolyamfelelősök és a gyermekvédelmi felelős segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 85 ____________________________________________________________________________ attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a 12. évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek tantárgyak közti követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente lehetőleg egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.


Fogyasztóvédelem az iskolában Jogi háttér Az ENSZ 1985ös Fogyasztóvédelmi Irányelveinek 11. pontja alapján az állampolgároknak jogukban áll a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátítása. Ezt szükséges az oktatás eszközeivel is segíteni, elmélyíteni. Az Országgyűlés 1997. december 15-én elfogadta az 1997. évi CLV törvény 1. rész V. fejezet 17. §-t, a fogyasztók oktatásáról szóló rendelkezést, mely szorosabban véve kapcsolódik a fogyasztóvédelmi jogok és feladatok oktatásba vonhatóköréhez. Mivel a fogyasztóvédelem állami feladat, s az oktatás állami intézmények sorát irányítja, így az oktatási intézmények is részt kell vállaljanak a maguk eszközeivel ebben a folyamatban. A 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatási törvény ( 1993. évi LXXIX. Törvény ) mér tartalmazza a fogyasztóvédelmi oktatást, mely az EU jogharmonizációs követelményekkel is összhangban van. A Kormány 243./ 2003. ( XII. 17.) számú rendelete, mely a NAT és a helyi tantervek erre vonatkozó követelményeit is tartalmazza, megkívánja a fogyasztóvédelem oktatásba történő bevonását, természetesen az adott intézménysajátosságaihoz igazítva ( környezet, életkor, tantárgyak stb. ). A NAT egyik kiemelt nevelési területe a felnőtt életre való felkészülés, melynek szintén eleme a fogyasztói kultúra kialakítása, alakítása. Kompetenciák és ezek fejlesztése Az egyes életkori területekhez mérten a fogyasztói magatartás más és más jellemzőkkel bír. Ezek megfigyelésével és fejlesztésével az oktatási intézmény is segítséget tud nyújtani a tudatos fogyasztóvá nevelés társadalmi folyamatában. (pl. szükségletek felismerése, az értékrendek megvilágítása, értékrendek közti választás képessége, az érdekek érvényesítése és ezek módjai stb.) Erősíteni kell a versenyképességet, és ennek fontosságát, törekedve arra, hogy ne az olcsóság legyen a szempont, hanem – ha küzdelmek árán is – a valódi értékek megismerése és „előállítása”. (pl. továbbtanulás, szakmai orientáció kezdetei, vállalkozóképesség kialakítása stb. ) Fontos terület a különböző szolgáltatások megismerése, hiszen az élet minden területén már egészen fiatal korban kapcsolatba kerülünk ezekkel. Lehetnek a közigazgatás, önkormányzat, igazságszolgáltatás vagy éppen a média elemei azok a szolgáltatások, amelyekkel már egy kisgyermek is találkozhat. Szükséges tehát ezekre , a szülőkkel együttesen, felhívni a figyelmüket és segíteni őket annak kiválasztásában, hogy a szolgáltatások melyik fajtája a legmegfelelőbb számukra. Így később már maguk is egy tudatosabb és stabilabb értékrenddel bíró fogyasztói társadalom részeivé válhatnak s azt formálhatják is. ( pl. energia , szennyvíz, lakóhelyi infrastruktúra, művelődési és szórakozási lehetőségek stb. ) Iskolánkban két fő életkori csoport él együttesen, melyeknek más és más az érdeklődési területe, az ismereteket befogadó képessége, kulturálódási igénye, világra való nyitottsága.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 87 ____________________________________________________________________________ Ezekből adódóan más és más az a terület, amelyen keresztül a fogyasztóvédelem témáját, számukra is megfoghatóan, lehet beiktatni az iskola nevelési-oktatási programjába. Az általános iskolai korosztály már kapcsolatba kerül az árukkal (pl. élelmiszerek, játékszerek, írószerek), így lehet figyelmüket már arra irányítani, hogy a minőséget helyezzék előtérbe a vásárlás során. Nézzék meg két azonos jellegű cikk (pl. édesség, tejtermék, ceruza stb.) összetételét, alkotóelemeit, és közülük az egészségesebbet, természetes anyagokat tartalmazót, környezetbarát csomagolásút válasszák. Az ő korosztályukban már szerepet játszik a döntés képessége, melyet épp az előbbi témakörrel lehet ötvözni. Kiemelkedő szerepe van életükben a bizalomnak, ami a családi körrel kezdődik, s ez adja meg az alapokat. Ez később a rokoni és baráti körrel bővül, majd iskolás korukban a pedagógusok személyével nyer újabb jellemző jegyeket. Ez a bizalom az, amin keresztül szintén formálható a tanulók értékrendje az értékek irányában, s jó magva lehet egy tudatosabb fogyasztói magatartásnak. A gimnazisták már a jogérzék növekvő szerepét mutatják, tanulmányaik során ezzel a fogalommal is egyre többet találkoznak (pl. történelem során), s életkori sajátosság is ennek megléte, fejlődése. Ők már fokozottabban kutatnak az érdeklődési köreiknek megfelelő szolgáltatások minősége iránt, nem fogadnak el mindent kész tényként; vizsgálnak, összehasonlítanak, kutatnak és vitatkoznak. Ott van bennük a vállalkozó kedv, a „valamit másként csinálni” vágya, és ez bizony egyre többük esetében majdan valódi vállalkozói életutat jelent (pl. számítógép programozás, rendszergazda, adótanácsadás stb.). Ezt már a tananyagok feldolgozása, csoportmunkák tervezése, önálló projekt jellegű előadások szervezése során is lehet fejleszteni. Igen jelentős hátteret ad mindezekhez a család, mint a fogyasztást alapjában meghatározó „intézmény”. Az iskola és a szülői háttér kapcsolata ezzel a területtel is bővülhet és új kapcsolattartási formákat, témákat, eszközöket jelent. Ezek érvényesítésére és fejlesztésére szolgálhat az iskola amúgy is működő Szülői szervezete, az Alapítványi bál és más, elsősorban a felnőtt korosztályt célzó és megmozgató rendezvénye, de alkalmat ad egy-egy a szülők részvételével együtt szervezett és lebonyolított iskolai kirándulás is. Fontos, főleg a gimnáziumi korosztályban, a napi eseményekkel való kapcsolattartás. Érdemes felhívni a tanulók figyelmét több olyan gazdasági, társadalmi, helyi vagy világpolitikai eseményre és jelenségre, amelyek – életkoruknak és neveltségi szintjüknek megfelelően – hatással lehetnek mindennapjaikra. Így, a saját életüknek szűkebb köre és a tágabb világ közti kapcsolat megvilágításával, maguk is felfedezhetik, mi az, amit ők a világból „fogyasztanak és fogyaszthatnak”. A környezetvédelmi problémák, a hírközlés fejlődése és újdonságai, energiahordozók, világpolitikai események és ezek hazai vonzatai legalább annyira érdeklődést váltanak ki bennük, mint az egyes szórakozási lehetőségek feltérképezése. A növekvő érdeklődést, mint jellemző vonást ebben a korosztályban érdemes tehát felhasználni arra, hogy jobb, mértékadóbb értékrendet, mint követendő és tovább adandó példát ismerjenek meg és vigyenek tovább magukkal.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 88 ____________________________________________________________________________ A NAT a következőket írja a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos célokról: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” Ezt a fenntartható fogyasztás fogalmának a tantervekbe történő integrálásával kell elősegíteni egy tanintézményben, ami nem jelenti egy külön tantárgy megjelenését, hanem a meglévő tanórák sajátosságait kihasználva (pl. matematikai szöveges feladatok, kémiai folyamatok jelentkezése a mindennapi életben, történelmi változások társadalmi háttere stb.) lehet kialakítani, elterjeszteni és a mindennapi életben képviselni. Ennek különböző módjai, eszközei és területei vannak. A mindennapi életben megismert fogyasztási területek feltárása jól megvalósítható, ha ezt nyomon követhetik a közös színházés múzeumlátogatások, a taneszközök beszerzésén, vagy éppen a körükben egyre elterjedtebb elektrotechnikai eszközök összehasonlítása során. Így erre jó alkalom egy-egy történelem vagy irodalom, informatika vagy éppen az osztályfőnöki óra keretében erre vonatkozó megbeszélés, vita, szervezőmunka vagy éppen értékelés. A szolgáltatások feltárása beiktatható a természetismereti órák vagy éppen iskolai terepgyakorlatok körébe ugyanúgy, mint egy fizikai feladat mindennapi életből vett hátterének ismertetésébe. De jelentkezik ez a az iskolán kívüli rendezvények közös előkészítésében is, hiszen közlekedni, telefonálni például nap mint nap általuk is átélt helyzetet jelent. Itt célunk, mint az eddigiekben is, a tanulókat olyan irányban nevelni, hogy számukra minden élethelyzetben – lehetőségeikhez mérten – a minőséget, az értékest válasszák. Egyre kiemeltebb helyen szerepel korunkban a természeti források és azok védelme, amit mi nem csupán egy-egy iskolai terepgyakorlat alkalmával tudunk számukra fontossá tenni, hanem irodalmi művek elemzése közben, vagy akár egy történelmi fordulópont gazdasági és természeti jellemzőinek, mint háttérnek a bemutatásakor. A környezetszennyezés és a hanyag felhasználás egyre több gondot jelent minden ország számára, így jó, ha már fiatal korban a tanulók szintjén felhívjuk figyelmüket a mérgező anyagok ismeretére és mérsékelt használatára. Ezt persze nem pusztán a kémia tantárgyi adottságain keresztül valósítható meg, hanem akár a biológia, táplálkozással kapcsolatos témakörében, vagy éppen a földrajz, vízrajzzal összefüggő egységeinél. Célunk egy átgondolt felhasználói magatartás kialakítása is, legyen szó Internet használatról, mozi látogatásról, nyárit tábor és erdei iskola helyének kiválasztásáról, vagy éppen iskolai verseny jutalmainak beszerzéséről. De ez vonatkozik a Bethlen-nap programjainak kialakítására is. A családokkal is együttműködve szeretnénk kifejleszteni, illetve megerősíteni a környezetvédelmet a fogyasztói szokásaikban. Mivel iskolánk környezetvédelmi oktatóközpont is egyben s jó kapcsolata van ilyen témájú intézményekkel is ( pl. KOKOSZ) , ezt a szelektív hulladékgyűjtés, a terepgyakorlatokon végzett víz- és talajvizsgálatok előmozdítják, de figyelmet szentelünk erre a szülőkkel együttesen lebonyolított kirándulásokon, ( pl. külföldi utak, alsó tagozatosok kirándulásai ) Meg kell ismertetni a tanulókat – életkori sajátosságaik és műveltségi szintjüket figyelembe véve – a fogyasztói kultúra néhány lapfogalmával.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 89 ____________________________________________________________________________ Olyan viselkedésmintákat kell adni számukra – tanórákon és tanórákon kívüli iskolai programokon egyaránt – mely a tudatos, kritikus fogyasztói magatartást segíti elő. Tehát az élet bármely területén A fogyasztóvédelem oktatási szinterei iskolánkban -

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán: Az oktatássorán az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazítva hozzárendeljük a fogyasztóvédelem egyes témaköreit, területeit. Ennek feldolgozását természetesen az adott óra jellege határozza meg. Kiemelten kezeljük a hétköznapi életben általuk is ismert és felismerhető vonásokat, jelentős szerepet hagyva az önálló ismeretszerzésnek, gyűjtőmunkának és feldolgozásnak, de interaktív módon adjuk át alapvetően az ismeretanyagot. A különböző technikai eszközök és információcsatornák használatával élményszerűvé tesszük a tanítást, így még mélyebbé tehetjük az elméleti alapokat. -

Nem hagyományos tanórai keretben

Tanórán: A szabadon választható órák során is lehetőség nyílik e téma sokszerű megismerésére, feltárására és felhasználására. Jó alkalmat nyújtanak erre a különböző érettségi szintekre való felkészítő órák csakúgy, mint a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, felzárkóztatók. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével tudjuk ezt alkalmazni az alsósok erdei iskolai táborában és a gimnazista évfolyamok terepgyakorlatos foglalkozásain is. Tanórán kívül: Az iskola hagyományait jelentő rendezvények előkészítésében már alkalmazni tudják azokat az ismereteket, melyeket a hagyományos órák keretében megismertek és elsajátítottak a fogyasztóvédelem témaköréből. Ez mutatkozik meg a iskolai tanulmányi kirándulások, nyári hazai és külföldi táborok, de a német csereprogramok során is. Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Ahhoz hogy az iskolai fogyasztóvédelmi nevelés célt érhessen, ki kell alakítani e témában is a munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők feladata, kiegészülve az évfolyamfelelősök közösségével. Diákok: Minden tanulónak fontos, hogy e témában is egyre nagyobb tájékozottságot szerezzen, és ezt nem csupán a szülők és tanáraik révén szerezhetik meg, hanem saját szerveződéseik jóvoltából is. Iskolánkban egyre jobban működik a DÖK, melynek vezetői és az osztályok képviselői igen sokat tehetnek ennek érdekében. Tanárok és diákok: A diákok és tanárok együttműködése a fogyasztóvédelem témakörében is szükséges, hiszen a felnőtt tapasztalatának és a tanulók érdeklődő természetének ad ez újabb hasznos területet. Jó alkalom erre a tanórák mellet az iskolai és iskolán kívüli, hagyományos és újabb keletű rendezvények sora (pl. Bethlen-nap, szalagavató, nyári táborok, terepgyakorlatok stb.). A tanórák e témához kapcsolódó tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, az egyéb foglalkozások esetében az igazgatóhelyettes és a évfolyamfelelősök egyeztetnek. Tanárok és szülők: Minden területen fontos a szülők és az iskola jó, működő kapcsolata, s a fogyasztóvédelem témája is erre jelent egy újabb lehetőséget. Ez részben az iskolában elsajátított magatartásformák otthoni alkalmazásában valósul meg, részben pedig a szülők iskolai rendezvényeken való aktív részvételén keresztül.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 90 ____________________________________________________________________________ Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola technikai dolgozói és az adminisztráció kezelői is fontos szerepet játszhatnak e témában. A papír, tisztítószer, tárolás, élelmezés és a karbantartás terén a fogyasztás ésszerű tervezése komoly előkészítést igényel, mert csak így adhatja ez hátterét az iskolai adminisztráció, az élelmezés, az épület állagának megóvása és karbantartása minőségi jellegének. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: A fenntartóval való egyeztetés határozza meg az iskolai költségvetést, és ezen belül az egyes területek anyagi megoszlását. Mivel minden szempontból – fenntartónak és intézményünknek egyaránt – fontos a gazdaságosság, ezért a költségvetés tervezésénél mindig számba vesszük, hogy mit és honnan kívánunk beszerezni, felhasználni. A fenntartóval való kapcsolattartás az igazgató feladata, hogy az iskola számára a legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a jövőben e téren is még további támogatást tudjunk fenntartónknál elérni. Intézmények a kerületben és azon kívül: Minden iskolai és iskolán kívüli rendezvény előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos munkánkban – tanárok és diákok! Iskolai büfé – Az iskola vezetése és a büfé vezetője között megállapodás van, mely szerint az itt vehető élelmiszerek az egészséges táplálkozás szempontjából, és a tanulók, mint fogyasztók érdekének figyelembe vételével kerülnek megrendelésre és árusításra. A Kincskereső Tagiskolában a pedagógusok és szülők egyetértenek abban, hogy nem működtetnek iskolai büfét. Anyagi erőforrások -

Saját erőforrások

Alapítvány: Az iskola Alapítványa – kérvény benyújtása és elbírálása alapján – támogatja az iskolai szervezésű programokat. -

Külső erőforrások

Fenntartó: Az iskola igazgatója és az Önkormányzat folyamatos kapcsolattartása révén évente kerül egyeztetésre a költségvetés, melynek keretén belül az területeken tervezett finanszírozási kérdésekbe a fogyasztóvédelem körét is beiktatjuk. Saját bevétel: Külön bevétel iskolánkban a termek kiadásából fakad, melyet részben iskolai eszközellátásra is tudunk fordítani, értve ez alatt elsősorban az irodai, adminisztrációs szükségleteket, de támogatva az iskolai diákönkormányzat és az évfolyamfelelősök osztályfőnökök - adminisztratív feladatainak ellátását is. Pályázat: Pályázataink alkalmával a munkaközösségek vezetői és a szabadidő szervező szem előtt tartja azokat az anyagi és szolgáltatás szintű lehetőségeket, amelyek megkönnyítik az iskolai és iskolán kívüli programjaink előkészítését és lebonyolítását. Ehhez gyűjtünk anyagi és humán forrásokat.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 91 ____________________________________________________________________________ Alapelvek, célok A fogyasztóvédelem alapfogalmai, tartalma, jelentkezésének területei direktebb formában kell megmutatkozzon az oktatás területén is : - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás – az olvasóvá nevelés területén, a színházlátogatások során, a kulturálódási területek igényes kiválasztása során ; -

ökológiai fogyasztóvédelem – a természetismeret különböző életkori szinteken való oktatásában elsősorban, de más műveltségi területeken is;

-

környezettudatos fogyasztás – a környezetvédelemmel kapcsolatos programmal összehangoltan beépíteni „iskolai mindennapjaikba”;

-

fenntartható fogyasztás – szolgáltatás és termék oly szempontú választásának elérése, amely egy a jelenhez képest jobb életminőség mintáját veti fel a tanulók számára;

-

megelőző fogyasztóvédelem – a jogérzékenység kialakítása, melynek segítségével már mint „fogyasztók” tisztában vannak és érvényesíteni is tudják jogaikat ;

Hosszú távú célunk ebben az irányban is művelni tanulóinkat, ezért ki kell alakítanunk: tudatos, érték centrikus gondolkodást és magatartást, a művelődés és képzés területén ugyanúgy, mint az egyszerű, mindennapi fogyasztás szintjén. Fontos e célok eléréséhez a következő készségek kialakítása és fejlesztése a különböző korosztályok esetében: a kisiskolásoknál a döntés, választás képességét az igényességgel és a környezetet kímélő szemlélet kifejlesztésével igyekszünk párosítni ; a gimnazista korosztálynál ezt már magasabb szintre szeretnénk fejleszteni, kiegészítve a jogi érzékenység tudatos képviseletével, a fogyasztói jogok érvényesítési lehetőségeivel. Az iskola fogyasztóvédelmi nevelésének szemlélete Modern világunkban két fontos szemléletet igyekszünk ötvözni oktató-nevelő munkánkon keresztül. Egyrészt megőrizzük és átadjuk tanulóink számára azt az értékszemléletet, mely a művelt és környezetét tudatosan használó és óvó emberré formálja őket. Másrészt felhívjuk figyelmüket az újonnan jelentkező környezeti és fogyasztói szokásokra és káros tényezőkre, hogy azokat kerülve és megelőzve ezt a magatartást tudják majd továbbadni. Konkrét célok Az eddigihez képest még koncentráltabb és tudatosabb, a fogyasztásra is nagyobb figyelmet szentelő magatartást és szemléletet szeretnénk kialakítani tanulóink és dolgozóink körében egyaránt. A hagyományos programok mellett célirányos foglalkozások és tevékenységek beiktatását tervezzük működésünkbe (viták, fogyasztói „kosár” készítése, érvelési technikai gyakorlatok, esettanulmány, ötletbörze stb.). Hagyományok beillesztése: Iskolánk sok hagyománnyal rendelkezik, ezek közül: Bethlen-nap, éjszakai kosármeccsek, sportnap, karácsonyi és tavaszi hangversenyek, szalagavató és ballagás, terepgyakorlatok, osztálykirándulások, nyári táborok és erdei iskolai programok, mozi és múzeumlátogatások keretein belül is felhívjuk diákjaink figyelmét a különböző fogyasztási területekre és az ezek közti több szempontú különbségekre, a választás és döntés felelősségére. Tantárgyi célok: A tantárgyak tanításába szeretnénk tudatosabban beilleszteni az egyes fogyasztóvédelemmel kapcsolatos fogalmakat, s ezeket nem mint pusztán „tananyagot”

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 92 ____________________________________________________________________________ kívánjuk elsajátítatni, hanem személyes példákkal megerősítve elérni azt, hogy tudatos emberekként alkalmazni is képesek legyenek diákjaink. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Tanórai: matematika – fizika – informatika ( pl. üzemanyag számítási feladatok, mérőeszközök a háztartásban, internetes fogyasztói veszélyforrások megismerése ) ; természettudományok területe ( eltérő fogyasztási szokások az egyes országokban, élelmiszeradalékok és vegyszerek a háztartásban, egészséges táplálkozás ), humán tantárgyak ( reklámok nyelvezete és információ hordozó szerepe, fogyasztástörténet, cikkek fordítása és elemzése ) Tanórán kívüli foglalkozások: iskolai rendezvények vetélkedőinek előkészítése; tanulmányi és osztálykirándulások, erdei iskola, nyári táborok szervezése és lebonyolítása; testvériskolai kapcsolatok (reklám, igények felmérése, fogyasztás felmérése, takarékosság és gazdaságosság szerepe, hulladéktárolás és szelektálás stb ) Módszerek Az alábbiakat kívánjuk beilleszteni az iskola nevelési-oktatási rendjébe : a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozatal valamint problémamegoldás ; egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés ; információfeldolgozás és ez alapján való döntés és végrehajtás módszerei ; a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése ; projektprogramok beindítása ( pl. interjúk, médiafigyelés, EU-s és helyi szabályozások tanulmányozása, szituációs játékok stb. ).

Személyi és tárgyi feltételek A Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium 3 épületben működik. Mindhárom épületben rendelkezik az adott metodika szerinti oktatás-nevelés törvényben előírt, ill. speciális személyi és tárgyi feltételeivel, a különféle módszerekhez szükséges eszközökkel, ill. helyiségekkel.

TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM Elvek A továbbképzés minden pedagógus joga, de az iskola zavartalan működésének biztosítása érdekében ütemezetten hajtható végre. A továbbképzésnek szolgálnia kell az Iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott nevelési-oktatási célokat, a pedagógusok szakmai ismereteinek gyarapítását, megújítását, az iskolarendszer működésével, irányításával, vezetésével összefüggő ismeretek megszerzését. A fenntartó joga az iskola továbbképzési programjának ellenőrzése. A vonatkozó rendeletek alapján kötelezettsége a fedezet biztosítása.

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 93 ____________________________________________________________________________ Az iskola továbbképzési tervébe a pedagógusok kérelmük alapján kerülnek be. Kivéve, ha a munkáltató elrendeli a továbbképzésben való részvételt. A tervbe való felvételről a munkáltató írásban értesíti a munkavállalót. A hétévenkénti továbbképzés kötelezettségét teljesítheti a pedagógus egy, vagy több, legalább 30 órás továbbképzés keretében, összességében 120 órás akkreditált foglalkozáson való részvétellel, illetve szakvizsgával egyenértékű képzés teljesítésével is. A pedagógus több módon kapcsolódhat be a továbbképzésbe: - írásban jelentkezik a továbbképzési jegyzék alapján - egyéni elképzeléseit egyezteti a munkáltatóval és ez alapján nyújtja be írásbeli kérelmét - a munkáltató rendeli el a továbbképzésben való részvételt a Munkatörvénykönyv alapján Továbbképzési program részei Szakvizsgára vonatkozó alapprogram, annak finanszírozási és helyettesítési rendjével. Továbbképzésre vonatkozó alapprogram, annak finanszírozási és helyettesítési rendjével. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. Elfogadás előtt ki kell kérni a Közalkalmazotti Tanács véleményét is. SZAKVIZSGA ALAPPROGRAM Általános elvek Szakvizsgára felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképesítéssel és legalább három év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlata van. A pedagógus szakvizsga alkalmazási feltételként első ízben azoktól követelhető meg, akik 1998. augusztus 31. után kezdték meg tanulmányaikat pedagógus képző felsőoktatási intézményben az első alapképzésben. A szakvizsga letételét az iskola olyan szakterületen támogatja, amelyek az iskola feladataival és működésével kapcsolatosak. -

NAT szerinti tantárgyak új ismeretkörei Matematika-informatika szakmai háttér fejlesztése Vezetői, irányítási ismeretek bővítése Az alapképzésben megszerzett ismeretek megújítása Montessori módszer elsajátítása

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 94 ____________________________________________________________________________ A finanszírozás alapelvei Az iskola számára központilag biztosított továbbképzési alapból a részvételi díj 80%-a téríthető. A továbbképzéshez kapcsolt egyéb költségek (utazás, jegyzet…) a központi és az iskola gazdasági helyzetétől függően iskolai forrásból. Helyettesítés alapelvei A továbbképzésben résztvevők szükséges helyettesítését lehetőleg szakszerű helyettesítéssel kell megoldani. A helyettesítést a túlmunka korlát figyelembe vételével kell megszervezni. A helyettesítés állandó helyettes, illetve nyugdíjas pedagógus részmunkaidőben való alkalmazásával is megoldható. Az iskola zavartalan működésének biztosítása érdekében előnyben részesülnek a munkaidőn túli továbbképzések. Az iskola órarendje készítésénél korlátozott mértékben figyelembe veszi a tervezett továbbképzésben való részvételt. HÉTÉVENKÉNTI TOVÁBBKÉPZÉSI ALAPPROGRAM Általános elvek A pedagógus joga, hogy szervezett továbbképzésben vegyen részt. A hétévenkénti továbbképzés az 50. életévüket be nem töltött pedagógusokra vonatkozik, amelyről az érdekelteket a munkáltató írásban értesíti. Teljesítette a hét évenkénti kötelező továbbképzést 2010-ig az a pedagógus, aki 2003-2010 között felsőoktatási intézményben oklevelet szerzett. A pedagógus a központilag kiadott továbbképzési jegyzék alapján írásban jelentkezik a továbbképzésre. A pedagógust a munkáltató kötelezi a továbbképzésben való részvételre. A hétévenkénti továbbképzés kiemelt területei: - A NAT és a helyi tantervekkel kapcsolatos továbbképzések. - Informatikai továbbképzések. - Osztályfőnöki feladatok ellátásával kapcsolatos továbbképzések. - Testi nevelés, egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos továbbképzések. - Az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújítása. Finanszírozás Azonos a szakvizsga alapprogram finanszírozásával. Helyettesítés Azonos a szakvizsga alapprogram finanszírozásával. MELLÉKLETEK: Adatlap; Kérelem.


Az iskola külső kapcsolatai -

Fenntartó:Újbuda Önkormányzata; Újbuda Pedagógiai Intézet (UPI) Gyermekjóléti Szolgálat; Nevelési Tanácsadó; Logopédiai Intézet; Szakértői és Rehabilitációs Bizottság; Fővárosi Pedagógiai Intézet ANTSZ XI. ker. GAMESZ; Magyar Államkincstár (MÁK) Alapítvány kuratóriuma a kerületi óvodák; a kerület zeneiskolája; a Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia; Pangea egyesület; Humusz egyesület.

Intézményi Minőségirányítási Program Lásd: …… sz. melléklet.


Óraszámok Óraterv 1-12. évfolyam

Óraszámok az alsó 6 évfolyamon évfolyam

1

2

3

4

5

6

Maximális heti terhelés (törvény szerint)

22

22

22

24,5

24,5

24,5

kötelező óraszámok

19

19

19

21,5

21,5

22

nem kötelező óraszámok

2

2

3

3

3

2

19

21,5

21,5

22

8

6,5

4

4

2

2

4

3

Kötelező óraszámok összesen

19

magyar nyelv és irodalom (dráma), anyanyelv történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)

8

matematika

4

19 8

4

4

3,5

informatika

1

idegen nyelv

3

1

természetismeret környezetismeret

1

1

*

1

3

3

2

1,5

1,5

földrajz

0,5

ének-zene

1

1

1

1

1

1

rajz és vízuális kultúra

1

1

1

1

1

1

technika és életvitel

1

1 **

1

testnevelés és sport (tánc)

3

3

3

**

1

**

1

3

osztályfőnöki

1

3

3

0,5

0,5

egészségtan összesen

**

0,5 19

19

19

21,5

21,5

22

2

2

2

1

1

1

1

1

3

3

3

2

1-2. kincskereső osztály: * A környezetismeret tantárgyat az anyanyelv tantárgyba integráltuk ** A technika és életvitel tantárgyat a matematika tantárgyba integráltuk 3-4. kincskereső osztály: ** A technika és életvitel tantárgyat a matematika és a vízuáliskultúra tantárgyba integráltuk 5-6. kincskereső osztály: ** A technika és életvitel tantárgyat a testnevelés és a vízuális kultúra tantárgyba integráltuk 6. kincskereső osztály: * A földrajz tantárgyat a természetismeret tantárgyba integráltuk *** Az egészségtan tantárgyat az osztályfőnöki tantárgyba integráltuk

Nem kötelező óraszámok emeltszíntű ének-zene osztályban emelt ének

2

2

karének összesen

2

2

*

**

***

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 97 ____________________________________________________________________________ montessori és általános tantervű osztályban magyar nyelv és irodalom (dráma), anyanyelv

1

0,5

matematika

0,5 1

természetismeret

0,5


1

környezetismeret

1

0,5 1

2

osztályfőnöki

0,5

összesen

0

1

1

1

1

3

2

2,5

kincskereső osztályban anyanyelv matematika

1

0,5 0,5

informatika

0,5

környezetismeret

0,5

természetismeret

1


1

1

1

1

1

2

2

2

0,5

0,5

4

4

4,5

3

3

3

rajz *

1

1


1

1

5

5

ének-zene

1 0,5

kincskereső óra

2

2

2

osztályfőnöki összesen

4

5

4

Osztott órák idegen nyelv

összesen

3

* A montessori és az általános tantervű osztályokban az informatika van megosztva a technika és életvitel tantárgyakkal

nem szakrendszerű oktatásba bevont tanórai foglalkozások (az adott tantárgy kötelező óraszámából) magyar nyelv és irodalom, anyanyelv

1

2

matematika

2

1

informatika

0,5

idegen nyelv (angol, német)

1

1

természetismeret

1

1

földrajz ének-zene

0,5 1


0,5

0,5

osztályfőnöki

0,5

0,5

7

7

összesen


Általános tantervű osztály évfolyam

7

8

magyar nyelv és irodalom

3

3

történelem és állampolgári ismeretek

2

2

1.idegen nyelv

3

3

matematika

3

3

informatika

1

1

fizika

2

1,5

biológia és egészségtan

0,5

1

kémia

1,5

1,5

földrajz

1,5

1,5

ének-zene

1

1

rajz, művészetek

1

1

KÖTELEZŐ ÓRÁK:

2.idegen nyelv

mozgóképkultúra és médiaismeret

1


1

1

testnevelés és sport

2,5

2,5

1

tö

0,5

0,5

24,5

24,5

magyar

1

1

matematika

1

1

biológia és egészségtan

1

1

testnevelés és sport

0,5

0,5

osztályfőnöki

0,5

0,5

4

4

ember- és társadalomismeret, etika osztályfőnöki tánc és dráma bevezetés a filozófiába összesen KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÓRÁK:

összesen

KÖTELEZŐ ÓRÁK ÖSSZESEN

28,5 28,5

OSZTOTT ÓRÁK: 1.idegen nyelv

3

3

informatika

1

1

technika

1

1


Óraszámok az Újreál évfolyamain

Humán csoport évfolyam KÖTELEZŐ ÓRÁK: 37 magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek 32 (hon-és népismeret) 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv matematika informatika fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz, művészetek mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel testnevelés és sport ember- és társadalomismeret, etika osztályfőnöki tánc és dráma bevezetés a filozófiába összesen KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÓRÁK: magyar történelem 1.idegen nyelv összesen KÖTELEZŐ ÓRÁK ÖSSZESEN VÁLASZTHATÓ ÓRÁK: emelt.magyar emelt.történelem emelt.1.idegen emelt.fizika emelt.bio közép.informatika közép.kémia közép.földrajz közép.fizika közép.biológia közép.rajz közép.ének-zene közép.testnevelés

7

8

9

10

11

12

4

4

4

4

4

4

2 4

2 3

2 4,5

3 1 1,5 2 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5 2 tö 0,5

4 2 1,5 2 2 2

3 4 4 3

3,5

3 1 1,5

2 3 4 3 2 2 2 2

2 2

1,5 1,5 1 1 1 2 1 0,5

1

1

2

2

0,5 mgy

0,5 mgy

4 4

2 1 0,5

1 1

2 1 1

2 1

25

27,5

27,5

29,5

1 21,5 1 1

2 2

1 1 1 3

1 1

0

1 1 1,5 3,5

2

2

25

27

31

30,5 31,5

25

2 1 2 2

23,5 2 1 3 5 4

3 1 1 1 1 1 1

1 1 2 1 1 1 1

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 100 ____________________________________________________________________________ évfolyam

7

8

9

4

5

6

10

OSZTOTT ÓRÁK: 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv magyar nyelv és irodalom matematika informatika testnevelés

1 2

ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS: emelt.érettségi összes óraszáma 6 év alatt magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek 1.idegen nyelv emelt.fizika emelt.bio

1149 óra 747 óra 947 óra 549 óra 498 óra

kötelező 24 15 18,5 8,5 8

közép.érettségi összes óraszáma 6 év alatt vállalt Informatika kémia földrajz vállalt fizika vállalt biológia rajz vállalt 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv ének-zene testnevelés

259 óra 328 óra 328 óra 416 óra 328 óra 355 óra 851 óra 444 óra 249 óra 503 óra

4 7 7 8,5 8 8 18,5 12 5 12

1 2

2 2

11

12

4 4 5

4 4 5

4 5

2

2

2

köt.vál. 4 4 4,5

választ. 4 2 3 7 6

összes. 32 21 26 15,5 14 108,5

3 2 2 3 1 2

7 9 9 11,5 9 10 4,5 23 3 15 2 7 2 14 114,5 megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika tantárgyak kötelező óraszámának teljesítése után középszintű érettségi tehető.


Reál csoport évfolyam KÖTELEZŐ ÓRÁK: 37 magyar nyelv és irodalom 32 történelem és állampolgári ismeretek 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv matematika informatika fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz, művészetek mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel testnevelés és sport ember- és társadalomismeret, etika osztályfőnöki tánc és dráma bevezetés a filozófiába összesen

7

8

9

10

11

12

4 2 4

4 2 3

4 2 4,5

4 2 3 4 3

4 3 4 4 3

4 3,5

2 2 2 2

2 2

3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 0,5 25

3 1 1,5 2 1,5 1,5 1 1 0,5 0,5 2 tö 0,5

1

1

2

2

0,5 mgy

0,5 mgy

2 1 0,5

1 1

2 t1 1

2 1 1 21,5

25

27,5

27,5

29,5

1 0,5 1,5 3

2

1

1 3

1

0

30,5 30,5

30,5

21.5

1

1 3 5 4

KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÓRÁK: matematika fizika 1.idegen nyelv összesen

0

2 2


25

27

VÁLASZTHATÓ ÓRÁK: emelt.matematika emelt.1.idegen emelt.fizika emelt.bio közép.informatika közép.kémia közép.földrajz közép.fizika közép.biológia közép.rajz közép.ének-zene közép.testnevelés

4 2 1,5 2 2 2

4 4

1

2 2

3 1 1 1 1 1 1

1 1 2 1 1 1 1

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 102 ____________________________________________________________________________ évfolyam OSZTOTT ÓRÁK: 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv magyar nyelv és irodalom matematika informatika testnevelés

7

8

9

10

11

12

4

5

6

4 4

4 4

4

1 2

5

4

4

2

2

2

ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS: emelt.érettségi összes óraszáma 6 év alatt matematika 1.idegen nyelv emelt.fizika emelt.bio

937 óra 947 óra 604 óra 498 óra

kötelező 20 18,5 8,5 8

köt.vál. 4 4,5 0,5

választ. 2 3 8 6

összes. 26 26 17 14 83



4 7 7 8,5 8 8 18,5 12 5 12

1 2

2 2

3 2 2 3 1 2

7 9 9 11,5 9 10 4,5 23 3 15 2 7 2 14 114,5 megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem,matematika tantárgyak kötelező óraszámának teljesítése után középszintű érettségi tehető.


Nyelvi csoport évfolyam KÖTELEZŐ ÓRÁK: 37 magyar nyelv és irodalom 32 történelem és állampolgári ismeretek 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv matematika informatika fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz, művészetek mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel testnevelés és sport ember- és társadalomismeret, etika osztályfőnöki tánc és dráma bevezetés a filozófiába összesen

7

8

9

10

11

12

4 2 4

4 2 3

4 2 4,5

4 2 3 4 3

4 3 4 4 3

4 3,5

2 2 2 2

2 2

3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 0,5 25

3 1 1,5 2 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5 2 tö 0,5

4 2 1,5 2 2 2 1

1

2

2

0,5 mgy

0,5 mgy

2 1 0,5

1 1

2 1 1

2 1 1 21,5

25

27,5

27,5

29,5

1

1

2 3

1 2

2

30,5

31,5

23,5

2 1

2 1 3 5 4

KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÓRÁK: magyar történelem 1.idegen nyelv összesen

1 1

2 2

1 1 1,5 3,5


26

27

31

VÁLASZTHATÓ ÓRÁK: emelt.magyar emelt.történelem emelt.1.idegen emelt.fizika emelt.bio közép.informatika közép.kémia közép.földrajz közép.fizika közép.biológia közép.rajz közép.ének-zene közép.testnevelés

4 4

2 2

1 1

3 1 1 1 1 1 1

1 1 2 1 1 1 1

ethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium pedagógiai programja 104 ____________________________________________________________________________ évfolyam OSZTOTT ÓRÁK: 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv magyar nyelv és irodalom matematika informatika testnevelés

7

8

9

10

11

12

5

5

6

5 4 5

5 4 5

4 5

2

2

2

köt.vá l. 4 2 7,5

választ . 4 2 3 7 6

összes . 32 19 29 15,5 14 109,5

1 2

1 2

2 2

ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTÉS: emelt.érettségi összes óraszáma 6 év alatt magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek 1.idegen nyelv emelt.fizika emelt.bio

1149 óra 673 óra 1058 óra 549 óra 498 óra

kötelez ő 24 15 18,5 8,5 8



4 7 7 8,5 8 8 18,5 12 5 12

3 2 2 3 1 2

7 9 9 11,5 9 10 7,5 26 3 15 2 7 37 49 152,5 megjegyzés: magyar nyelv és irodalom, történelem,matematika tantárgyak kötelező óraszámának teljesítése után középszintű érettségi tehető.

A BETHLEN GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÚJREÁL GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents