TOMPA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET ÜZLETSZABÁLYZATA a Takarék számlabetétről I. Bevezetés A Takarék számlabetét olyan betét, mellyel lehetőség nyílik – tetszőleges összegű, gyakoriságú és elhelyezés szempontjából változatos formában (készpénz, jóváírás, stb.) történő rugalmas megtakarításra. Kifejezetten megtakarítási célokat szolgáló konstrukció, mely fizetési számla/ takarékszövetkezeti bankszámla nélkül is működhet. II. Általános rendelkezések 1. Számlatulajdonosok köre Devizajogi státusztól függetlenül a teljes cselekvőképességgel rendelkező természetes személyek. A betétszámla elhelyezhető (a törvényes képviselő jognyilatkozata alapján) korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves), illetve cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) természetes személyek nevére is. A Takarék számlabetét két névre is szólhat (tulajdonos és társtulajdonos minőségben). 2. A Takarék számlabetét szerződés megkötése A betétszámla nyitására és a szerződés megkötésére az 1. pontban meghatározott megtakarítói kör jogosult. A számlanyitásnak feltétele (pl.: számlanyitási díj befizetése, stb.) nincs. A Takarék számlabetét szerződés megkötésekor az ügyfelek azonosítására, átvilágítására a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok az irányadók. Két névre szóló számlabetét esetében a tulajdonos és a társtulajdonos közösen jár el a számla nyitás és a szerződéskötés folyamán. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-18 éves) személy nevére szóló Takarék számlabetét megnyitásakor és a szerződés megkötésekor a törvényes képviselő (szülő) jár el. A szerződést mind a számlatulajdonos, mind a törvényes képviselő aláírja. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú számla feletti önálló rendelkezési jogához a törvényes képviselő nyilatkozata szükséges. Cselekvőképtelen kiskorú (0-14 éves) személy esetében a számlanyitásra a szerződés megkötésére, valamint a számla feletti rendelkezésre a törvényes képviselő (szülő) jogosult. A szülői minőség igazolására a kiskorú születési anyakönyvi kivonatának, eredeti vagy hiteles másolata szolgál. Abban az esetben, ha egyértelműen megállapítható (pl.: az anya esetében az új személyi okmányokból is, az apánál a régi típusú igazolványából) a törvényes képviselők személye, valamint a gyermek adatai, el lehet tekinteni a születési anyakönyv bemutatásától.
A törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, amennyiben a jogügylet értéke a jogszabályban előírt értékhatárt meghaladja. (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét meghaladó mértékű). A megtakarítás céljainak megfelelően az ügyfél 1, 2, 3 hónapos lekötési időszakok közül választhat. A betét minimális összege: 10.000 Ft. Maximális összege nem korlátozott. A betét összege bármikor felvehető. Az eredetileg meghatározott lejárat előtti kivét esetén a Hirdetmény szerinti kamat jár. A Takarék számlabetét költségmentes megtakarítási lehetőség. Amennyiben az ügyfél a számlával kapcsolatban speciális szolgáltatásokat, tranzakciókat vesz igénybe (pl. természetes személyek esetében kedvezményezettet jelöl meg, haláleseti rendelkezést ad, a számlabetétből más banknál vezetett számlájára, vagy a megtakarítással összefüggésben más számlatulajdonos bankszámlájára utal át, stb.) a megbízások teljesítéséért a Hirdetményben szereplő díjtétel kerül felszámításra. 3. Rendelkezés a Takarék számlabetét felett A Számlatulajdonos, illetve a számlatulajdonosok jogosultak írásban bejelenteni a Takarékszövetkezetnek, hogy a Takarék számlabetét felett ki jogosult, illetve kik jogosultak rendelkezni. A Takarék számlabetét feletti rendelkezést - a rendelkezésre jogosult(ak) - bármikor módosíthatják. 4. A Takarék számlabetétben végezhető tranzakciók A Takarék számlabetéttel kapcsolatos műveletek kezdeményezése - az arra rendszeresített nyomtatványon történik. A Takarék számlabetétben betételhelyezés: pénztári befizetés, a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájáról történő átvezetés, és a számla javára érkező átutalás formájában történhet. A Takarék számlabetétből felvétel: pénztári kifizetéssel, a Számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájára történő átvezetéssel, illetve megszűntetéskor, a betéttulajdonos által megjelölt célszámlára utalással valósulhat meg. 5. Biztosítottság A Takarék számlabetét személyenként – a Számlatulajdonos egyéb, a Takarékszövetkezetnél elhelyezett, névre szóló betéteivel összevontan – kamatokkal együtt, a törvényben előírt mértékben van az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosítva.
A betétbiztosítás további feltételeit a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( Hpt.) tartalmazza. Az OBA a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének kezdő időpontjáig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a Hpt.-ben szereplő összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott – az idővel súlyozott – átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg. (A betétek befagyása, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének határozata, vagy a hitelintézet felszámolását elrendelő végzés közzététele után tizenöt napon belüli, három időpont közül a legkorábbiban kell megkezdeni és három hónapon belül be kell fejezni a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.) Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt minden Számlatulajdonos esetében külön veszi számításba az Alap. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a Számlatulajdonosokat azonos arányban illeti meg. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az alább felsoroltak betéteire, valamint a külföldi megfelelőinek betéteire. • • • • • • • • • • • • •
•
• • •
•
A költségvetési szerv A tartósan száz százalékban, állami tulajdonban lévő gazdasági társaság Az önkormányzat A biztosító intézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magán nyugdíjpénztár, A befektetési alap A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei, Az elkülönített állami pénzalap A pénzügyi intézmény Az MNB Befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató Kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektető védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja Kockázati tőketársaság és kockázati tőkealap A hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, A hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Az előző pontban szereplő személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet ( Ptk.685.§) A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire Az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot, vagy más vagyoni előnyt kap Az olyan betétre, amelyről a bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy pénzmosásból származik
•
Olyan betétre, amelyet nem Euróban, vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.
6. Titkosság A Takarékszövetkezetnél elhelyezett számlabetétek titkosak, azok adatairól (pl. a betétes nevéről, a betét összegéről) a Számlatulajdonos vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilágosítást a Takarékszövetkezet nem ad. A hozzájárulás közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban tett írásbeli nyilatkozat, amely pontosan tartalmazza a kiadható banktitok-kört és annak jogosultját. A Számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is köteles a Takarékszövetkezet tájékoztatást adni a Hpt. 51.§ és 52.§-ban meghatározott esetekben, az ott megjelölt szervek, intézmények részére. 7. Végrehajtás A Takarékszövetkezetnél kezelt számlabetét (ügyleti biztosíték alá nem vont) végrehajtás alá vonható. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. 79/A. §-ában foglaltaknak megfelelően: a Takarékszövetkezetnél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá. Közös számla esetén (ide értve a kisebb közösségek által elhelyezett betétet is), a számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében végrehajtás alá vonható. (A számla megterheléséről - a Takarékszövetkezet által közölt értesítési cím alapján - a végrehajtó értesíti a nem adós számlatulajdonost. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.) 8. Kamatozás A Takarékszövetkezet a Takarék számlabetétben elhelyezett összeg után az általa meghatározott, a Hirdetményben közzétett mértékű kamatot fizeti. A Hirdetményben a kamat mellett – az ügyfelek teljes körű tájékoztatása érdekében – feltüntetésre kerül az egységesített betéti kamatláb mutató (a továbbiakban: EBKM) is. A kamatláb a lekötési időn belül fix. A különböző lekötési időszakokhoz különböző kamatlábak tartoznak, és a lekötési idő lejárata előtt felvett betétre a Hirdetményben szereplő felmondásos kamat jár. Amennyiben a Számlatulajdonos a lekötési idő lejárta után a Takarék számlabetétet nem szűnteti meg, úgy a Takarékszövetkezet az eredeti lekötési időnek megfelelő mindenkori kamatot téríti. A kamat elszámolása mindig a lekötés lejártakor történik. A kamatozás a befizetés napján kezdődik, és a kifizetést megelőző napon végződik.
A Kamatszámítás képlete: Tőke x kamatnapok száma x kamatláb (%) 360 x 100 Kamatnapok számát úgy határozzuk meg, hogy minden hónapot 30 naposnak tekintünk. Az EBKM kiszámítását és közzétételének szabályait a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Kormányrendelet szabályozza. Az EBKM számítását az alábbiak szerint kell elvégezni: A lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. A lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:
ahol n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM századrésze, ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma, (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege. 9.
A Számlatulajdonos értesítése
A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost/Számlatulajdonosokat – eltérő megállapodás hiányában - a Takarék számlabetétben elhelyezett pénzeszközökről évente egyszer, kivonat formájában értesíti. 10. A Takarék számlabetét megszűnése A Takarék számlabetét megszűntetését a Számlatulajdonos, illetve a Számlatulajdonosok együttesen írásban kezdeményezik. A Takarék számlabetét-követelés kimerülése a számlabetét szerződést nem szünteti meg
A Takarék számlabetét megszüntetésekor a Számlatulajdonos(ok) köteles(ek) rendelkezni a számlaegyenlegre vonatkozóan, és rendezni az esetlegesen felmerült bankköltségeket és díjakat. A Takarékszövetkezet az Számlatulajdonossal történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles a Számlatulajdonos, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását, átvilágítását elvégezni az alábbi okmányok és adatok alapján. Okmányok: Belföldi természetes személy esetében: a személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa Külföldi természetes személy esetén: útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye, 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa. Adatok: -családi és utónevét (születéskori nevét); -állampolgárságát; -lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést); -azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait); -születési helyét, idejét; -anyja nevét. A Takarék számlabetét felett a Számlatulajdonos(ok) a jogszabályi keretek között önállóan és szabadon, más meghatalmazott személyek a Számlatulajdonos(ok) által meghatározott módon rendelkezhetnek. Az állandó meghatalmazottak számlabetét feletti rendelkezési jogosultsága megegyezik a Számlatulajdonos jogosultságával, kivéve: a számlabetét megszüntetés, újabb meghatalmazottak bejelentése, illetve meglévő meghatalmazottak törlése, kedvezményezettek megjelölése és visszavonása, banktitoknak minősülő adatok közlésére felhatalmazás megadása, eseteit. Két személy önálló rendelkezési jogosultságához kötött Takarék számlabetét esetén a Számlatulajdonosok elismerik, hogy a két néven vezetett közös számlára érkező összegekre történő külön-külön rendelkezést úgy foganatosíthatják, mintha a rendelkezést együtt tették volna meg. A Számlatulajdonosok tudomásul veszik, hogy a külön-külön rendelkezésű számlán a rendelkezési jogosultság módján változtatni (pl. egyik számlatulajdonos a másikat a rendelkezésből kizárja) csak együttesen lehet. A két néven vezetett közös számla tulajdonosai tudomásul veszik, hogy a Takarékszövetkezettel szemben a jelen szerződésből eredő jogaik és kötelezettségeik egyetemlegesek.
A nagykorú Számlatulajdonos úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a Takarék számlabetétben lévő követelést az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett Takarék számlabetét nem tartozik a Számlatulajdonos hagyatékához, a kedvezményezett(ek) a Takarék számlabetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet(nek). A Számlatulajdonos - feltételhez kötötten – kedvezményezettet jelölhet meg. A jognyilatkozatban a rendelkezési jog megnyílását egy általa meghatározott későbbi időpontra helyezi. A rendelkezési jog megnyílásáig a számlabetét felett a Számlatulajdonos korlátlanul rendelkezik, a kedvezményezett megjelölése a rendelkezési jog megnyílásának időpontjáig írásban visszavonható. III. A Takarékszövetkezet felelőssége A Takarék számlabetéttel kapcsolatban benyújtott ügyfélmegbízásnak helytelen kiállítása miatt, a téves könyveléséből vagy a megbízás teljesítésének jogszerű megtagadásából eredő károkért a Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget, a károk rendezéséről a Számlatulajdonosnak kell gondoskodnia. Nem felel továbbá az olyan károkért, amelyek erőhatalom (vis maior), bel-, vagy külföldi hatósági rendelkezés, a szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása folytán következnek be. A közös betét esetében a Számlatulajdonosok egymás közötti belső jogviszonya semmilyen módon nem tartozik a Takarékszövetkezet érdekkörébe és felelősségi körébe. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonosok egymás közötti jogvitájában nem vesz részt, és a közöttük fennálló belső jogviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért mindennemű felelősségét kizárja. IV. Vegyes rendelkezések A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályai, a Bankszámla- és betétszerződésre vonatkozó különös rendelkezései, a Pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések, valamint a Takarék számlabetét szerződésben foglaltak az irányadók. Kelt: Tompa, 2010. május 01.. Tompa és Vidéke Takarékszövetkezet
