*
A betű- és szótagszavak neme (^-D 07). A betű- és szótagszavak hangsúlya ( —B 38 e ). A betű- és szótagszavak továbbképezhetők: FDJ — FDJler (kiejtése: e fd é -jo t/I e r ) „ Freie D eutsche Jugend“ (a „Sza bad Német Ifjúság” szervezet tagja) Velük összetételek alkothatok: S-Bahn —Schnellbahn, Stadtbahn (gyorsvasút, városi vasút) U-Bahn —Untergrundbahn (földalatti vasút) A hím- és semlegesnemű betűszavak az egyes számban birtokos esetben -s ragot kaphatnak: des LKW vagy des LKWs. A többes szám végződése ezeknél a szavaknál: -s die LKWs {d ie L a stk ra ftw a g e n — tehergépkocsik) die LPGs (die landw irtschaftlichen Produktionsgenossenschaften — mező gazdasági termelőszövetkezetek) die PK Ws (die P erson en kraftw agen — személygépkocsik)
TÁRGYMUTATÓ
a hang (rövid) B 04 ábécé B 02 Akkusativ -► tárgyeset alany (s Subjekt) M 3 9 -4 3 alanyeset (r Nominativ) C 03; M 05 - 34 alany kifejezése zu -I- Infinitiv szerkezettel M 124 alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 alárendelő Összetett mondat (s Satzgefüge) M 93 —118 állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 aller, alle, alles, alle; all E 55; 58 —62 állítmány (s Prädikat) M 02 —07; 36 —38 állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 als hasonlító kötősző F 3 0 —34; I 08 als időhatározó kötőszó M 107 als ob, als wenn kötőszópárok M 108 általános és határozatlan alany E 51; M 43 anstatt -1- zu -l- Infinitiv M 132 anstatt daß . . . mellékmondat M 132
B betűkapcsolatok B 03 betűsor (s Alphabet) B 02 betűszavak (Initialwörter) N 14 nemük D 07 hangsúlyuk B 38 e)
birtokos eset (r Genitiv) C 03; a tulajdonnevek birtokos esete D 3 2 —38 birtokos eset helyettesítése von + részeshatározó esettel (Dativ-val) D 31 birtokos eset használata — — birtokviszony kifejezésére D 30 — — elöljárószók (viszonyszók) mellett J 06 — — igék kiegészítőjeként (Genitivergänzung, Genitivobjekt) M 15, 22 — - jelzős szószerkezetekben M 54 birtokos jelző (s Genitivattribut) M 5 3 -5 5 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E 1 4 -1 7 bis, bis an, bis auf, bis in, bis über, bis zu elöljárószók J 03 bis kötőszó M 107 brauchen ige használata H 103 Brechung (e> i, e>ie-hang változás) — kijelentő mód jelen időben H 10 — felszólító módban H 60
célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 célhatározó kifejezése um -f zu + Infinitiv szerkezettel M 130 ch-hangok képzése B 12
CS cselekvő igeragozás (s Aktiv) H 07 - 60 kijelentő mód (indikativ) H 0 8 -3 4 kötőmód (Konjunktiv) H 3 5 -5 9 felszólító mód (Imperativ) H 60 cselekvő szerkezetű mondatok átalakítása szenvedő szerkezetei mondatokká H 66
D Dativ -*• részeshatározó eset der, die, das határozott névelő (r bestimmte Artikel) C 02, 04 der, die, das mutatónévmás (s Demonstrativpronomen) E 19—24 der, die, das vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45—46; M 99 der eine, der andere E 65 derjenige, diejenige, dasjenige mutató névmás E 29—31 derselbe, dieselbe, dasselbe mutató névmás E. 2 9 -3 1
448
dieser, diese, dieses mutató névmás E 2 5 -2 7 doch és ja használata az igenlés kifejezésére I 16; L 02 durch és über jelentéskülönbsége J 03 dürfen ragozása H 92, 118 — használata H 98
E e hangok ejtése B 0 5 -0 6 egyenes beszéd (direkte Rede) átalakítása függő beszéddé (indirekte Rede) M 115 -1 1 8 egyidejűség M 107 egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M 7 8 -8 7 ein, eine, ein határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel) C 02, 08 ein, eine, ein; eins tőszámnév G 05 einander kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen) E 13 einer, eine, eines határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 6 3 -6 4 einige határozatlan számnév G 31 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 hanglejtése B 53 szórendje M 61 átalakítása mellékmondattá M 104, 118 életkor kifejezése G 10 ellentétes mondatok M 92 előidejűség M 107, 133, 136 elöljárószó vagy v'iszonyszó (e Präposition) tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Akkusativ) J 03 részesethatározó esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ) J 04 részes- vagy tárgyesettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Dativ oder Akkusativ) J 05 birtokos esettel álló elöljárószók (Präpositionen mit Genitiv) J 06 kettős elöljárószók J 07 elválasztás B 27 erős ragozású főnevek D 23, 26 erős ragozású igék H 05, 10, 17, 51, 78, 106 erős és rendhagyó igék szótári alakjai H 107 erős igék ragozási táblázata H 112, 114 erős (névelőpótló) melléknévragozás F 0 5 -0 6 értelmező (e Apposition) M 5 6 -5 7 es névmás használata M 42 es gibt + Akk. M 12
449
F felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 felszólító mód (r Imperativ) H 60 — — körülírása M 87 felszólító mondat (r Aufforderungssatz) M 8 5 - 8 7 ; B 51 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 feltételes mód kifejezése H 48 —59 főnév (s Substantiv) D nyelvtani nem D 01 fontosabb nemi szabályok D 0 2 -0 5 az összetett főnevek neme D 06, N 03 a rövidített és betűszók neme D 07 azonos nemű, de kétféle többes számú és különböző jelentésű főnevek D 18 az egyes számban azonos alakú, de különböző nemű és jelentésű gyakoribb főnevek D 17 a többes szám képzésének módjai (e Pluralbildung) D 0 8 -0 9 a -mann utótaggal összetett főnevek többes száma D 19 a többes számú főnevek magyartól eltérő használata D 13 csak többes számban használt főnevek D 16 főnévragozás (e Deklination des Substantivs) D 20 —38 a főnév szótári alakja D 21 a hímnemű főnevek ragozása D 22—25 erős ragozású hímnemű főnevek D 23 gyenge ragozású hímnemű főnevek (-en Deklination) D 24 vegyes ragozású hímnemű főnevek D 25 a nőnemű főnevek ragozása D 28 a semlegcsnemű főnevek ragozása D 26—27 eltérő ragozású főnevek D 29 a tulajdonnevek birtokos esete D 32 —38 főnévként használt főnévi igenév (substantivierter Infinitiv) N 09 főnévként használt melléknév (substantiviertes Adjektiv) F 16 —18 főnévként használt tőszámnév G 16 főnevek képzése N 07 -1 1 főnévképzés szótagokból és betűkből N 14 főnévi igenév (r Infinitiv) H 69—74 cselekvő jelen idejű H 71 cselekvő múlt idejű H 72 szenvedő jelen idejű H 73 szenvedő múlt idejű H 74
450
*
főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M 119—133 puszta (zu nélküli) főnévi igenév (Infinitiv ohne zu) M 120 —121 zu + főnévi igenév (zu + Infinitiv, Infinitiv mit zu) M 121 —132 főnévi igeneves szerkezetek múlt ideje M 133 Futur I (folyamatos jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 30, 33 kötőmód (Konjunktiv) H 45, 47 Futur II (befejezett jövő idő) kijelentő mód (Indikativ) H 31, 34 kötőmód (Konjunktiv) H 46 —47 függő beszéd (Indirekte Rede) M 113 —118 a kijelentő mondat a függő beszédben M 116 a felszólító mondat a függő beszédben M 117 a kérdő mondat a függő beszédben (függő kérdés - indirekte Frage) M 118
Genitiv birtokos eset „gót” betűk (fraktúra) B 02
gyenge gyenge gyenge gyenge
ragozású hímnemű főnevek D 24 ragozású igék H 05, 16, 50, 78 igék ragozási táblázata H 113, 115 (névelőkísérő) melléknévragozás F 07
H h betűvel jelölt hang ejtése B 07 c), B 18 Imbeii ragozása táblázatban H 110 - használata H 12, 18, 20, 22, 24, 89; M 12 habén H- zu -I- Infinitiv M 128 hanglejtés (c lntonation) B 49 —56 hangsúly (c Betonung) szóhangsúly B 37 —41 mondathangsúly B 4 3 -4 8
451
•í
hangtani eltérések a német és a magyar nyelv között B 0 4 -1 9 hang változás (lásd: Umlaut, Brechung) hasonlító kötőszók F 30—35; I 08; M 108 hasonlító szerkezet F 30—35 hasonlító mellékmondat M 108 hasonulás B 20 határozók M 27—51 mint az igék kötelező kiegészítői (Adverbialergänzungen) M 27—34 mint szabad bővítmények (freie Angaben) M 35, 46 helyhatározó (Lokalangabe) M 47 időhatározó (Temporalangabe) M 48 módhatározó (Modalangabe) M 49 okhatározó (Kausalangabe) M 50 célhatározó (Finalangabe) M 51 határozói mellékmondatok M 106—112 helyhatározói mellékmondat (Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (Konzessivsatz) M 112 határozószó (s Adverb) 1 01 —06 névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, 22, 50, 69 —70 határozott névelő (r bestimmte Artikel) — — ragozása C 04 — ~* használata C 09—13 határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) ------ragozása C 05, 08 — — használata C 14—16 határozatlan névelő tagadott alakja — — ragozása C 0 5 ,0 6 ,0 8 használata C 17 a határozott és a határozatlan névelők közötti különbség C 07 határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 51—68 határozatlan számnevek G 2 8 -2 9
452
*
főbb helyesírási szabályok B 21—36 nagy kezdőbetű B 21 e vagy á, eu vagy áu? B 22 / , v vagy ph? B 24 fi vagy ss? B 23 w vagy v? B 25 mássalhangzók kettőzése B 26 szavak elválasztása B 27—31 hoch ragozása F 10, fokozása F 28 c) horen 4- főnévi igenév H 102, M 120
időbeli segédigék H 01 (-*• haben, sein, werden) időpont jelölése G 11 —13; M 48 ige (s Verb) H 01 —118 — mint a mondat magja M 02—03 — mondatalkotó képessége M 07 — kiegészítői (Ergänzungen) M 04—34 — „vegyértéke”, valenciája (e Valenz) M 04—34 igék felosztása erős, gyenge és rendhagyó igékre H 05 igemódok, igeidők H 04 kiejentő mód (r Indikativ) H 08—34 jelen idő (Präsens) H 08 —13 múlt idők: Präteritum (Imperfekt) H 14—19 Perfekt H 1 9 -2 3 Plusquamperfekt H 2 4 -2 8 jövő idők: Futur I H 3 0,33 Futur I I H 31, 34 kötőmód (r Konjunktiv) H 3 5 -5 9 Konj. I.: Präsens H 36—42 Perfekt H 3 4 - 4 4 Futur I - I I H 4 5 -4 7 Konj. II: Präteritum (Imperfekt) H 48—56 Plusquamperfekt H 57—59 felszólító mód (r Imperativ) H 60 igék képzése N 13 igekötős igék H 84 hangsúlyos igekötők H 84 hangsúlytalan igekötők H 85 hol hangsúlyos, hol hangsúlytalan igekötők H 86; B 41
igenevek (lásd: főnévi igenév, melléknévi igenév) igeneves szerkezetek főnévi igeneves szerkezetek (Infinitivkonstruktionen) M 119-133 melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen) M 134-136 igeragozás (e Konjugation) H 0 2 - 0 6 cselekvő igeragozás (s Aktív) H 07—60 szenvedő igeragozás (s Passiv) H 61—67 igeragozás táblázatokban H 108—118 ige szótári alakja H 0 5 ,106—107 Imperfekt (lásd: Präteritum, igemódok, igeidők) indulatszó L 01 Indikativ -*• kijelentő mód, igemódok, igeidők Infinitiv főnévi igenév intonáció -*> hanglejtés írásjelek használata B 3 2 —36 irgend határozószóval összetett határozatlan névmások E 68
J ja — doch használata az igenlés kifejezésére 1 15; L 02 je . . . , desto, je . . . umso kötőszópár F 35; M 108 jeder határozatlan névmás E 55—62 jedermann határozatlan névmás E 52 jelen idő (s Präsens) kijelentő mód (Indikativ) H 08—13 kötőmód (Konjunktiv) H 3 9 —42 jelző (s Attribut) M 52—55 jelzői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 (lásd még: vonatkozó mellékmondat Relativsatz M 99) jemand határozatlan névmás E 53 jener mutató névmás E 25—26 jövő idők képzése és használata -►Futur I, Futur II
kapcsolatos mondatok M 92 * kein, keine, kein tagadó határozatlan névelő C 02, 05—08,17; 1 12 keiner, keine, keines határozatlan névmás E 63 keltezés G 09, 20; B 33
454
kérdő mondat (r Fragesatz) M 81—83 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83; B 53 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82; B 4 4,52 kérdő mondat mint alárendelt mellékmondat M 104,118 kérdő névmás (s Fragepronomen) E 3 6 —44 keretes mondat (r Rahmensatz) M 63 kettős alanyesettel álló igék M 16 kettős eJöljárószők (viszonyszók) J 07 kettős magánhangzók (die Diphthonge) B 09 kettős tárgyesettel álló igék M 21 kiejtés és írás B 01 kijelentő mód (r Indikativ) H 08 —34 -*■ igemódok, igeidők kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79; B 50 Konjunktiv -*■ kötőmód kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 können ragozása H 92,118 — használata H 97 kötelező igei kiegészítők (notwendige Ergänzungen) M 0 4 —34 kötőmód (r Konjunktív) H 35—39 -* igemódok, igeidők kötőmód használata a függő beszédben M 114 kötőszó (e Konjunktion) mellérendelő kötőszók K 01—04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 alárendelő kötőszók K 05; M 97 alárendelő mondatok más kapcsoló szavai : kérdő névmások és határozószók („w-Fragen”) M 98 vonatkozó névmások M 99 következtető mondatok M 92
L lassen ige használata H 104—105; M 87
M magánhangzók (die Vokale) B 0 4 -1 0 magánhangzók időtartamának jelölése B 07 a szó- és szótagkezdő magánhangzók képzése B 10 a rövid és hosszú magánhangzók mennyiségi és minőségi különbsége B 08 a rövid a hang ejtése B 04 az e hangok ejtése B 05 a csökkentett nyomatékú, „mormolt” o B 06 a kettős magánhangzók B 09 magyarázó mondatok M 92 magyartól eltérő igei kiegészítők, igevonzatok M 05» 0 9 ,1 2 ,1 4 ,1 5 ,2 0 ,2 1 -2 6 ,3 2 man határozatlan névmás (és általános alany) E 51; M 43 mássalhangzók (die Konsonanten) B 1 1 -2 0 a b, d, g hangok szóvégi zöngétlenedése B 15 a eh betűkapcsolat kiejtése B 12 a g ejtése a szóvégi -ig szótagban B 16 a h kiejtése B 18 az ng betűkapcsolat B 13 a p, tt k hangok hehezetes ejtése B 14 az s betű hangértékei B 17 mássalhangzó-hasonulás B 20 * a német nyelvben nincsenek hosszú mássalhangzók B 19 a mássalhangzók kettőzése B 26 matematikai műveletek kifejezése G 15 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 mehr és mehrere használata G 30—31 mellékmondat (r Nebensatz) M 93—118 alanyi mellékmondat (r Subjektsatz) M 103 állítmányi mellékmondat (r Prädikativsatz) M 102 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104 jelzői mellékmondat (r Attributsatz) M 105 vonatkozó mellékmondat (r Relativ« satz) M 99 helyhatározói mellékmondat (r Lokalsatz) M 106 időhatározói mellékmondat (r Temporalsatz) M 107 módhatározói mellékmondat (r Modalsatz) M 108 okhatározói mellékmondat (r Kausalsatz) M 109 célhatározói mellékmondat (r Finalsatz) M 110 feltételes mellékmondat (r Konditionalsatz) M 111 megengedő mellékmondat (r Konzessivsatz) M 112 függő beszéd (indirekte Rede) M 113 —118
456
a mellékmondat helye az alárendelő Összetételben M 95 a mellékmondat kapcsolószavai M 9 6 -9 9 alárendelő kötőszók M 97 kérdő névmások és határozószók („w-Fragen”) M 98 vonatkozó névmások M 99 / vonatkozó mellékmondat (Relativsatz) kapcsolószó nélküli mellékmondat (r uneingeleitete Nebensatz) M 100 a mellékmondat szórendje M 62, 94 melléknév (s Adjektiv) F melléknevek képzése N 12 melléknév szerepe a mondatban és a melléknév alakjai F 01 - 0 2 a jelzőként álló melléknév ragozása F 03—15 erős (névelőpótló) ragozás F 0 5 - 0 6 gyenge (névelőkísérő ragozás) F 07 vegyes (névelőkiegészítő) ragozás F 08
*
a melléknévragozás néhány sajátossága F 0 9 -1 5 az -e- kiesése F 09 a hoch ragozása F 10 ragozhatatlan melléknevek F 11—13 nem ragozott melléknevek F 14 a többszörös melléknévi jelző ragozása F 15 melléknév a nyelvek jelölésére F 19 melléknév fokozása (e Komparation der Adjektive) F 2 0 -2 9 jelzőként álló melléknév fokozása F 22 módhatározóként álló melléknév fokozása F 24 összetett állítmány névszói részeként álló melléknév fokozása F 23 a melléknévfokozás néhány sajátossága F 25—27 rendhagyó fokozású melléknevek F 28 hiányos fokozású melléknevek F 29 melléknevek hasonlító szerkezete F 30—35 melléknévi igenév (s Partizip) H 76—81 folyamatos melléknévi igenév (Partizip Präsens) H 77,80 befejezett melléknévi igenév (Partizip Perfekt) H 78,81 melléknévi igeneves szerkezetek (Partizipialkonstruktionen) M 134-136 mellérendelő Összetett mondat (e Satzverbindung) M 8 8 -9 2 mellérendelő kötőszók K 04; M 90 mellérendelő kötőszóként használt határozószók M 91 mellérendelő Összetételek osztályozása tartalmi szempontból M 92 (kapcsolatos, választó, ellentétes, következtető, magyarázó mondat)
módbeli segédigék (Modalverben) H 91—100,118 — - ragozási jellegzetességei H 92 ragozása táblázatokban H 118 ------ragozása szenvedő szerkezetben H 93; müvelteto igével H 105 ------jelentése: müssen H 95, sollen H 96, können H 97, dürfen H 98, wollen H 99, mögen H 100 mondat (r Satz) M mondatértékű szavak (Satzäquivalente) L 01—03 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 mondatrészek (Satzglieder) M 35—57 állítmány (s Prädikat) M 36—38 az igei állítmány mint a mondat magja (das Verb als Satzkern) M 02—03, M 37 az állítmány névszói része (s Prädikativ) M 06,38 alany (s Subjekt) M 0 5 ,3 9 -4 3 „tárgy” (s Objekt) M 44 - 4 5 . tárgyesetben álló igei kiegészítő (Akkusativergänzung,' -objekt) M 1 1 -1 2 , M 1 9 -2 3 részes esetben álló igei kiegészítő (Dativergänzung, -objekt) M 13—14, M 20, 24 birtokos esetben álló igei kiegészítő (Genitivergänzung, -objekt) M 15, M 22 viszonyszós névszóval álló igei kiegészítő (Präpositionalergänzung, Präpositional objekt) M 2 3 -2 6 határozók M 46—51 igei kiegészítőként álló határozó (Adverbialergänzung) M 2 7 -3 4 szabad bővítményként álló határozó (freie Angabe) M 35,46 a határozók felosztása tartalmi szempontból -►határozók jelző (s Attribut) M 52—55 értelmező (e Apposition) M 56—57 az egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M 7 8 -8 7 kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79 felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 kérdő mondat (r Fragesatz) M 81 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 felszólító monda t (r Aufforderaungssatz) M 85 - 87 az egyszerű mondat szerkezeti alaptípusai M 08—26 kéttagú mondatszerkezet M 09 háromtagú mondatszerkezetek M 10—17 négytagú mondatszerkezetek M 1 8 -2 6
458
mondat hangalakja B 42 mondathangsúly B 43—48 mögen ragozása H 92,118 — használata H 100 múlt idők -►igemódok, igeidők mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 1 8 -3 5 müssen ragozása H 92,118 — használata H 95 műveltetés kifejezése H 104
N nein használata 1 10; L 02 névelő (r Artikel) C a határozott és a határozatlan névelő C 02,07 a határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 a határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) és tagadott alakjának ragozása C 0 5 -0 8 névmás (s Pronomen) E személyes névmás (s Personalpronomen) E 0 1 -0 7 visszaható névmás (s Reflexivpronomen) E 0 9 -1 1 kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E 1 4 -1 7 mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 1 8 -3 5 kérdő névmás (s Fragepronomen) E 36—44 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 4 5 -5 0 határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 51 - 6 8 névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, E 22, E 50, E 6 9 -7 1 névszóragozás (e Deklination) esetei C 03 ng betűkapcsolattal jelölt hang képzése B 13 nicht használata 111 nichts határozatlan névmás E 54 niemand határozatlan névmás E 53 Nominativ -►alanyeset nőnemű főnevek ragozása D 28
nyelvtani nem D 01 - 0 7 a német nyelv eredete A 01 - 0 3 a német nyelv történeti áttekintése A 04
459
módbeli segédigék (Modalverben) H 91—100,118 - ragozási jellegzetességei H 92 ragozása táblázatokban H 118 ------ragozása szenvedő szerkezetben H 93; műveltető igével H 105 ------jelentése: müssen H 95, sollen H 96, können H 97, dürfen H 98, wollen H 99, mögen H 100 mondat (r Satz) M mondatértékű szavak (Satzäquivalente) L 0 1 -0 3 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 mondatrészek (Satzglieder) M 35—57 állítmány (s Prädikat) M 3 6 -3 8 az igei állítmány mint a mondat magja (das Verb als Satzkern) M 02—03, M 37 az állítmány névszói része (s Prädikativ) M 06,38 alany (s Subjekt) M 0 5 ,3 9 —43 „tárgy” (s Objekt) M 44 - 4 5 . tárgyesetben álló igei kiegészítő (Akkusativergänzung,' -objekt) M 11 —12, M 1 9 -2 3 részes esetben álló igei kiegészítő (Dativergänzung, -objekt) M 13—14, M 20, 24 birtokos esetben álló igei kiegészítő (Genitivergänzung, -objekt) M 15, M 22 viszonyszós névszóval álló igei kiegészítő (Präpositionalergänzung, Präpositional objekt) M 2 3 -2 6 határozók M 46—51 igei kiegészítőként álló határozó (Adverbialergänzung) M 27—34 szabad bővítményként álló határozó (freie Angabe) M 35,46 a határozók felosztása tartalmi szempontból határozók jelző (s Attribut) M 52—55 értelmező (e Apposition) M 5 6 -5 7 az egyszerű mondatok fajai (die Satzarten) M 7 8 -8 7 kijelentő mondat (r Aussagesatz) M 79 felkiáltó mondat (r Ausrufesatz) M 80 kérdő mondat (r Fragesatz) M 81 kiegészítendő kérdés (e Ergänzungsfrage) M 82 eldöntendő kérdés (e Entscheidungsfrage) M 83 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 felszólító mondat(r Aufforderaungssatz) M 8 5 -8 7 az egyszerű mondat szerkezeti alaptípusai M 08—26 kéttagú mondatszerkezet M 09 háromtagú mondatszerkezetek M 10—17 négytagú mondatszerkezetek M 1 8 -2 6
458
mondat hangalakja B 42 mondathangsúly B 43—48 mögen ragozása H 92,118 — használata H 100 múlt idők igemódok, igeidők mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 18—35 müssen ragozása H 92,118 — használata H 95 műveltetés kifejezése H 104
N nein használata 1 10; L 02 névelő (r Artikel) C a határozott és a határozatlan névelő C 02, 07 a határozott névelő (r bestimmte Artikel) ragozása C 04 a határozatlan névelő (r unbestimmte Artikel) és tagadott alakjának ragozása C 0 5 -0 8 névmás (s Pronomen) E személyes névmás (s Personalpronomen) E 0 1 -0 7 visszaható névmás (s Reflexivpronomen) E 0 9 -1 1 kölcsönös névmás (s Reziprokpronomen) E 13 birtokos névmás (s Possessivpronomen) E 14—17 mutató névmás (s Demonstrativpronomen) E 18—35 kérdő névmás (s Fragepronomen) E 36—44 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45—50 határozatlan névmás (s Indefinitpronomen) E 5 1 -6 8 névmási határozószó (s Pronominaladverb) E 07, E 22, E 50, E 69 - 7 1 névszóragozás (e Deklination) esetei C 03 ng betűkapcsolattal jelölt hang képzése B 13 nicht használata 111 nichts határozatlan névmás E 54 niemand határozatlan névmás E 53 Nominativ -+• alanyeset nőnemű főnevek ragozása D 28 NY nyelvtani nem D 01 - 0 7 a német nyelv eredete A 01 —03 a német nyelv történeti áttekintése A 04
459
o ob kötőszó M 104,118 óhajtó mondat (r Wunschsatz) M 84 ohne + zu 4* Infinitiv M 131 ohne daß . . . mellékmondat M 131 okhatározói mellékmondat (r Kausalsatz) M 109 országnevek neme D 05 — használata hely- és irányhatározói szerkezetekben M 46
Ö összetett mondatok M 8 8 -1 1 8 alárendelő összetett mondat (s Satzgefüge) M 93—118 mellérendelő Összetett mondat (e Satzverbindung) M 8 9 -9 2 összetett főnevek N 03 összetett igék N 05 összetett melléknevek N 04
P Perfekt (I. összetett múlt idő) igemódok, igeidők — kijelentő mód (Indikativ) H 19—23, 27 — kötőmód (Konjunktív) H 43—44 Plusquamperfekt (II. összetett múlt idő, régmúlt) — kijelentő mód (Indikativ) H 24, 28 — kötőmód (Konjunktív) H 57,59 Präsens Gelen idő) — kijelentő mód (Indikativ) H 08—13 — kötőmód (Konjunktiv) H 39—42 Präteritum (Imperfekt, egyszerű múlt, elbeszélő múlt) — kijelentő mód (Indikativ) H 15—18, 26 — kötőmód (Konjunktiv) H 49 - 5 2 ,5 6 Präposition -> elöljárószó (viszonyszó) J Präpositionalergänzung (Präpositionalobjekt) az ige viszonyszós névszói kiegészítője M 17, 2 3 -2 6
460
R ragozatlan melléknevek F 11 Relativsatz (vonatkozó mellékmondat) M 99 rendhagyó fokozású melléknevek F 28 rendhagyó igék (unregelmäßige Verben) H 0 5 ,12» 1 8 ,5 2 ,1 0 6 ,1 0 7 részeshatározó eset (Dativ) használata ------elöljárószók (viszonyszók) mellett J 04—05 ------igék kiegészítőjeként M 13—1 4 ,1 9 —20 ,2 4 (Dativergänzung, Dativobjekt)
S s betű hangértékei B 17 segédigék (die Hilfsverben) H 01 időbeli segédigékhaben, sein, werden módbeli segédigék -* müssen, sollen, können, dürfen, wollen, mögen sehen + főnévi igenév H 102; M 120 sein ragozása táblázatban H 109 - használata H 12,18,20, 22,24, 67, 88; M 0 3 -0 6 sein + zu + Infinitiv M 129 seit elöljárószó (viszonyszó) J 04 seit, seitdem kötőszó M 107 selbst, selber; a személyes és a visszaható névmás nyomatékosító alakja E 12 selbst, selber mutató névmás E 28 semlegesnemű főnevek ragozása D 2 6 -2 7 sich visszaható névmás E 09—11 sich-cs igék (ttcA-Verben) H 82 sich helye a mondatban M 73 sollen ragozása H 92,118 — használata H 96; M 87
SZ számnév G tőszámnevek G 01—16 sorszámnevek G 17—20 törtszámnevek G 21—22 osztószámnevek G 23 szorzószámnevek G 24 ismétlőszámnevek G 25
sorszám-határozószók G 26 fajtajelölő számnevek G 27 határozatlan számnevek G 28—32 személyes névmás (s Personalpronomen) E 01—08 a személyes névmás ragozása E 04 a személyes névmás használata E 05—08 az udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 a személyes és visszaható névmás nyomatékosító alakja E 12 személytelen igék H 83 szenvedő igeragozás (s Passiv) H 61—67 folyamatot kifejező szenvedő igeragozás (s Vorgangspassiv) H 62—66 állapotot kifejező szenvedő igeragozás (s Zustandspassiv) H 67 a kétféle szenvedő igeragozás táblázatokban H 116—117 szóelválasztás B 27—31 szóhangsúly B 37—41 szóképzés (e Wortbildung) N 06—14 főnevek képzése N 07—11,14 melléknevek képzése N 12 igék képzése M 13 betűszavak (Initialwörter) N 14 szóösszetétel (e Zusammensetzung) M 02—05 összetett főnevek N 03 összetett melléknevek N 04 összetett igék N 05 szórend (e Wortstellung) M 5 8 -7 7 az ige rögzített helye a mondatban M 59 I. szórendi típus (Zweitstellung) M 60 II. szórendi típus (Spitzenstellung) M 61 III. szórendi típus (Endstellung) M 62 mondatkeret (r Satzrahmen) M 63 a mondatkeretből való kiemelés (e Ausklammerung) M 65 az ige kiegészítőinek és szabad bővítményeinek fontosabb szórendi szabályai M 64, 6 6 -7 7 a névmási helyettesítés hatása a szórendre M 71 a sich visszaható névmás helye a mondatban M 73 szótári alak a főnév szótári alakja D 21 az ige szótári alakja H 106 a leggyakoribb erős és rendhagyó igék szótári alakjai H 107
462
T tagadószók használata (nein, nicht, kein) 1 09—12; L 02 tagadás kifejezése névmásokkal és határozószókkal 1 13 (schon noch nicht; noch -+ nicht mehr; sogar -*• nicht einmal) tárgy (s Objekt, die Ergänzung) mondatrészek tárgyeset (r Akkusativ) használata — elöljárószók (viszonyszók) mellett J 03,05 — igék kiegészítőjeként (Akkusativergänzung, Akkusativobjekt) M 1 1 -1 2 , 1 9 -2 1 , 22, 23, 26 — időhatározóként M 48 tárgyi mellékmondat (r Objektsatz) M 104, M 113—118 telefonszámok olvasása G 14 tizedes törtek olvasása G 22 többes szám képzése (e Pluralbildung) főneveknél D 0 8 -1 2 többes számú főnevek használata D 13—15 csak többes számú főnevek D 16 tulajdonnevek birtokos esete D 32—38 \ U udvarias megszólítás (e Höflichkeitsform) E 03 udvariassági formák: bitte, danke L 03 um -f zu 4- Infinitiv M 130 Umlaut (a >■ ä, au >- äu, o >■ ö, u >- ü hangváltozás) — a főnév többes számának képzésében D 08 — a kijelentő mód jelen idejében H 10 — a Konjunktiv Präteritum (Imperfekt) alakjának képzésében H 51 —52 — a melléknév fokozásában F 25 utóidejűség M 107
V -val, -vei fordítása um + tárgyesettel J 03 valencia (e Valenz) — az ige „vegyértéke”, a szükséges kiegészítők meghatározása M 07 választó mondatok M 92 vegyes ragozású igék rendhagyó igék H 0 5 ,1 8 ,5 2 ,7 8 ,1 0 6 —107 vegyes ragozású hímnemű főnevek D 25 vegyes ragozású semlegesnemű főnevek D 26—27 vegyes (névelőkiegészítő) melléknévragozás F 0 5 -0 6 viel használata G 30
463
visszaható igék sich-es igék visszaható névmás E 09—11 viszonyszó -> elöljárószó vonatkozó mellékmondat (r Relativsatz) M 99 vonatkozó névmás (s Relativpronomen) E 45—50
W während elöljárószó J 06 während kötőszó M 107 wenig, weniger használata G 30 wenn és als időhatározói kötőszók használata M 108 wer, was kérdő névmás E 36—40 wer, was vonatkozó névmás E 4 8 —50 werden ragozása táblázatban H 111 - használata H 1 2 ,1 8 ,3 0 - 3 1 ,4 5 - 4 6 ,6 3 ,9 0 wie hasonlító kötőszó F 30—34; 1 08 wissen ragozása és használata H 101 wollen ragozása H 92,118 — használata H 99 würde-Form H 53—58 würde 4 Infinitiv Präsens (a magyar feltételes jelen kifejezésére) H 53—56 würde 4 Infinitiv Perfekt (a magyar feltételes mült kifejezésére) H 58—59
zu 4 Infinitiv-szerkezet M 122—133 - - mint a mondat alanya M 124, mint a mondat tárgya M 125, — — mint jelző M 126 scheinen + zu + Infinitiv M 127 haben 4 zu 4- Infinitiv M 128 sein 4 ■zu + Infinitiv M 129 um 4 zu 4 Infinitiv M 130 ohne 4 zu 4* Infinitiv M 131 anstattlstatt 4 zu 4 Infinitiv M 132
464
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
E. Agrícola- W. Fleischer—H. Protze—W. Ebért: Die deutsche Sprache (Kleine Enzy klopädie in zwei Bänden). Leipzig, 1970. J. Buscha: Deutsche Übungsbuch. Leipzig, 1967. J. Buscha—G. Heinrich—L Zoch: Modalverben. Leipzig, 1979. G. Desselmann—F. Kempter: Übungen mit Sprachmustern zum gesprochenen Deutsch. Leipzig, 1974, W. Franke—F. Birke—J. Wenzel: Übungen zu Schwerpunkten der deutschen Gram matik, Leipzig, 1976. H . Fleischer—A . Herzog—H. Riedel: Starke und unregelmäßige Verben im Deutschen. Leipzig, 1974. W. Fleischer: Wortbildung der deutschen Gegenwartssprache. Leipzig, 1969. G. Helbig—J. Buscha: Deutsche Graipmatik. (Ein Handbuch für Ausländerunterricht). Leipzig, 1972. G. Helbig—J. Buscha: Kurze deutsche Grammatik für Ausländer. Leipzig, 1974. G. Helbig—J, Buscha: Deutsche Übungsgrammatik. Leipzig, 1976. G. Helbig: Probleme der deutschen Grammatik für Ausländer. Leipzig, 1976. G. Helbig—W. Schenkel: Wörterbuch zur Valenz und Distribution deutscher Verben. Leipzig, 1973. G. H elbig—F. Kempter: Die uneingeleiteten Nebensätze. Leipzig, 1974.
465
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó a nyolcadik kiadáshoz........................................... ............ 5 Általános tudnivalók a német nyelvről (A) .................................. 7 Hangtani ismeretek (B) ......... .............. ......... ............................ 11 Alaktani ismeretek........... .............................................................. 45 A névelő (C) . . ............................................. 1............ ......... -.. 46 A főnév (D ) ............................................................................... 57 A névmás (E) ........................................................................ 83 A melléknév ( F ) ............................... ........................................ 121 A számnév (G )............................................... .......................... 144 Az ige (H) ............................ ........................ ....................... . 163 A határozószó (I) ...............'.................... .................................. 264 Az elöljárószó (J) ....... .................... .......... ............................ 274 A kötőszó (K) ............................................................................ 292 Mondatértékű szavak (L ).......................................................... . 295 Mondattani ismeretek (M )..............................................................298 Szóalkotási ismeretek (N) .......................................... .................430 Tárgymutató...................................................................................447 Felhasznált és ajánlott szakirodalom............................................. 465
466 1
