A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában

Dr. Polgár Marianne, PhD. • Budai Allergiaközpont A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában

A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában Dr. Polgár Marianne, PhD. Budai Allergiaközpont

A bél mikroflórájának az egészségre gyakorolt hatása az utóbbi években egyre inkább a tudományos kutatás középpontjába került. Bizonyítékok sora igazolja, hogy a bél baktériumainak az összetétele a szervezet számos funkcióját befolyásolja. Tissier már 1900-ban megfigyelte, hogy az anyatejes csecsemők bélflórájában a Bifidobaktériumok vannak túlsúlyban, és ezek a baktériumok képesek meggátolni a pathogén baktériumok elszaporodását. További vizsgálatokkal igazolták, hogy a tápszerrel táplált csecsemők bélflórája az anyatejesekétől különbözik, túlnyomó többségben Staphylococcust, E. colit és Clostridiumot tartalmaz.

Hogyan és mikor alakul ki az egyénre jellemző bélflóra? Az emberi bél a születés időpontjáig steril, a magzat a szülőutakon áthaladva találkozik először baktériumokkal, melyek kolonizálódnak bélcsatornájában. A gyomor-bélcsatorna különböző helyein a baktériumok száma különböző: a gyomorban mennyiségük 0-10 3, lefelé haladva a bélben a baktériumok száma növekszik, míg legtömegesebb előfordulásuk a vastagbélben, ahol 1010 - 10 13 az élő mikroorganizmusok száma (1). Az újszülött csecsemő esetében a bélben megtapadó és kolonizálódó baktériumok függnek a szülés módjától, az anya saját baktéri umflórájától, és a csecsemő táplálásától. Ma már tanulmányokkal igazolt, hogy a hüvelyi szüléssel született gyermekek a szülőúton áthaladva az anyai baktériumflórával

A bélflóra 1014 mikroorganizmus > 500 különböző faj Lactobacilli

Gyomor

Streptococci Lactobacilli

Duodenum

Enteribacteria Enterococcus Faecalis Bacteroides Bifidobacteria Peptococcus Peptostreptococc Ruminococcus Clostridia Lactobacilli

101-102 10 1-9

Jejunum Ileum

10 4 -107

Coecum appendix

1011-1012

EMBO Rep. 2006. (1)

kolonizálódnak, szemben a császármetszéssel született gyermekkel, akik a környezet baktériumflórájával találkoznak először, így ezek határozzák meg az újszülött csecsemő

Az újszülött bélflórája függ a szülés és táplálás módjától


Az anyatejes táplálás hatására Bifidobacterium és Lactobacillus túlsúly alakul ki

bélbaktérium összetételét. A csecsemők követéses vizsgálata szerint ez a tényező lehet az oka, hogy a császármetszéssel születetett csecsemők hajlamosabbak táplálékallergia kialakulására, amit a kedvezőtlenebb bélbaktérium összetétellel hoznak összefüggésbe (2). A kedvező bélflóra kialakításában a szülés módja mellett meghatározó tényező a csecsemőkori táplálás. Csecsemőkorban a természetes táplálék az anyatej. Az anyatejben sok bioaktív anyag található, de csak az utóbbi évek vizsgálatai terelték a figyelmet az anyatejtáplálásnak a bél baktériumflórájára gyakorolt hatására. Az anyatejjel táplált csecsemőkben főként Bifidobacterium és Lactobacillus flóra kolonizálódik, szemben a tápszerrel táplált csecsemőkkel, ahol vegyes flóra alakul ki a pathogén baktériumok nagyobb előfordulásával. Az anyatejtáplálás hatására a colonban kialakult Bifidobacterium és Lactobacillus túlsúly képes megakadályozni a pathogén bak tériumok elszaporodását és toxintermelését, ezen kívül közvetlen kedvező hatást gyakorol az immunrendszerre, és szerepe van az infekciózus és atópiás megbetegedések megelőzésében.

Milyen tulajdonságok alapján nevezhetők egyes baktériumtörzsek probiotikumnak?

2

A Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok a szervezet egészére gyakorolt kedvező hatásuk alapján probiotikumnak tekinthetők. A probiotikumok élő élelmiszer alkotórészek, amelyek hatással vannak az ember egészsé-

gére. Az élő mikroorganizmusok közül leggyakrabban a Lactobacillus és Bifidobacterium csoportba tartozó baktériumok sorolhatók a probiotikumok közé. Az élelmiszerek egy része, mint a tejtermékek, a hústermékek, egyes italok, általában a fermentált élelmiszerek tartalmaznak probiotikumot. Nem minden Bifidobacterium és Lacto bacillus törzsnek van bizonyítottan probio tikus hatása. Ma már számos klinikai vizsgálat eredménye áll rendelkezésre, amelyek bizonyítják egyes törzsek probiotikus hatását. A teljesség igénye nélkül néhány olyan törzset sorolunk fel, amelyekkel kapcsolatosan már sikeres klinikai vizsgálatok történtek. Ilyenek a Lactobacillus acido philus, Lactobacillus casei rhamnosus (GG), Bifidobacterium breve, Bifidobacterium lon gum, Bifidobacterium animalis subssp lactis BB-12, Streptococcus termophilus (3,4).

Az anyatej mely összetevője segíti a bifidogén bélflóra kialakulását? Az anyatejben lévő szénhidrátok közül a laktóz után az oligoszacharidák vannak a legnagyobb koncentrációban jelen, amelyekről kiderült, hogy erősen bifidogén hatásúak. Azokat az anyatejben található oligoszacharidákat, melyek képesek a Bifidobacteriumok és Lacto bacillusok szaporodását elősegíteni pre biotikumnak nevezik. Az anyatejben lévő oligoszacharidok mint oldott rost frakció a vastagbélbe eljutva a baktériumok anyagcseréje számára szubsztrátként szolgálnak. A prebiotikumok nem csak az anyatejben lévő oligoszacharidok, hanem számos élelmi


A bélflóra változása a különböző életkorokban

A BÉLFLÓRA VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKOROKBAN

Mikrobaszám/g széklet

1012

Bakteroides, Eubacterium és Anaerob Streptococcus

1010

Bifidobacterium

108

Coliform baktérium és Enterococcus

106

Lactobacillus

104

Clostridium perfringens

Születéskor

Elválasztás után

Felnőttkorban

Időskorban

Mitsuoka, T. 1992. (6)

szerben is természetes módon előforduló szénhidrátok, melyekre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol fermentálódásuk során szelektíven táplálják a Bifidobacteriumokat és a Lactobacillusokat, gátolják a pathogén kórokozók megtapadását (5). A leggyakrabban előforduló prebiotikumok, például a fructo-oligoszacharidák, galactooli go szacharidák vagy a laktulóz, számos élelmiszerfajtában, tejtartalmú élelmiszerekben, tésztafélékben, hústermékekben megtalálhatók. További prebiotikus hatású oligo szacharidák a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikoriában, babban, borsóban találhatók. Ezekből a természetes anyagokból ipari úton tisztított formában előállíthatók a prebiotikumok.

A bélflóra változása és hatása az egészségre Az anyatejes táplálás során kialakult bélflóra összetétele az élet előrehaladásával megváltozik a táplálkozással összefüggésben. A tápszeres és később a vegyes táplálásra történő átállás során a bifidogén flórát vegyes flóra váltja fel. A csecsemőkorban kialakult bélflóra összetétele az egyénre jellemző és meghatározza a felnőttkori bélbaktériumok összetételét (7). De nem csak a táplálkozás, hanem egyes betegségek (vírus és bakteriális infekciók, gyógyszerszedés) is a bélflóra megváltozásához, egyensúlyának felborulásához vezethetnek. A pathogén baktériumok elszaporodása és a bifidogén flóra csökkenése különböző további kórállapotokat eredményezhet,

A csecsemőkori bélflóra meghatározza a felnőttkori bélbaktériumok összetételét

3


Probiotikumok védik a szervezet a patogén baktéri umokkal szemben

A probiotikum legfontosabb makrohatásai

Magas probiotikus csíraszám savanyú termékekben, étrend-kiegészítőkben

Közvetlen koleszterinemésztés a tejben

β-glaktozidáz termelés

25-30%-kal csökken a tej koleszterin-tartalma

csökken a tejcukor-érzékenység gyakorisága

Epesavak dekonjugálása

Mucosa védőgát stabilizálása, erősítése

Védi Vérszérum a szervezetet koleszterina patogén szintjének csírák ellen csökkentésével az érelmeszesedés veszélye kisebb

Rövid szénláncú zsírsavak termelése

GALT táplálása és elhízás elleni védelem

Egészséges bélflóra helyreállítása

Fekálenzimek aktivitásának csökkentése

Fekál-toxinok visszaszorítása

Csökken a vastagbélrák előfordulása

Dr. Szakály S. 2004. (8)

Bifidobacterium és Lactobacillus törzsek vissza telepítésével számos betegségben terápiás hatás érhető el

4

így szív és érrendszeri megbetegedéseket, fokozott hajlamot a carcinoma kialakulására (3). Ezért van nagy jelentősége azoknak a megfigyeléseknek, melyek arra utalnak, hogy a Bifido bacterium és Lactobacillus törzsek visszatelepítésével a bélbe és kolonizálódásuk elérésével számos betegségben terápiás hatás érhető el. Ez magyarázza, hogy életkortól függetlenül jelentőséget kapott az élőflórát tartalmazó tápszerek, étrend-kiegészítők és élelmiszerek fogyasztása.

Milyen kedvező hatás várható a probiotikumoktól? Jelen tudásunk szerint a probiotikum használata számos, orvosok által elismert, pozitív egészségügyi hatással jár. Tekintsük át a legfontosabbakat! A pro biotikumok a bélmucosa epithel sejtjein lévő receptorokhoz tapadva kompeticióba lépnek a pathogén baktériumokkal. A bélnyálkahártya


epithel setjeinek és a probiotikumoknak a kölcsönhatását gyakran nevezik „párbeszédnek” (crosstalk), aminek eredményeképpen a baktériumok a mucosális immunrendszer erősítésére képesek, fokozzák a szekretoros IgA termelést és a bélmotilitást, emellett olyan metabolitokat termelnek, melyek szekundér módon protektiv nutriensek, mint az arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak. A vastagbélben lévő baktériumok feladata a nem emészthető táplálék alkotórészeknek, főként a szénhidrátoknak a fermentálása. Amikor pl. étrend-kiegészítővel, vagy tejtermékkel nagyszámú probiotikumhoz jutunk, annak egyes törzsei olyan mennyiségű

β-galaktozidázt termelnek, amely a tej cukor-intolerancia gyakoriságát csökkenti. Ez úgy is megfogalmazható, hogy a probio tikus savanyú tejtermékeket (pl. joghurtot) a laktózérzékenyek nagy része már gond nélkül fogyaszthatja. Emellett a probiotikus törzsek a tej koleszterin-tartalmának részbeni megemésztésével és a bélben az epesavak dekonjugálásával együttesen hatékonyan csökkentik a plazmakoleszterin-szintet. A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelésével táplálják a GALT immunsejtjeit és az elhízás ellen hatnak. A kísérletes vizsgálatok szerint a kedvező bélflórának szerepe lehet a colon rák megelőzésében is (8).

Probiotikus baktériumhalmaz

5


A probiotikumok preventív és terápiás hatásának klinikai vizsgálata A probiotikumok hatása gastrointestinális kórképekben

Fertőző Hasmenés A probiotikum kedvező hatása az infekciózus hasmenésben

6

A probiotikumok kedvező hatásának hasznosítását kísérelték meg különböző kóros állapotokban. Az egyik legfontosabb alkalmazási terület az infekciózus hasmenéses betegségek csoportja, melynek jelentőségét az adja, hogy a hasmenéses betegségeket világviszonylatban a csecsemő- és gyermekhalálozás vezető tényezőjeként tartják számon. Minden terápiás és prevenciós eljárás, amely csökkenti a betegség kialakulásának gyakoriságát vagy a betegség súlyosságát és időtartamát, nagy figyelmet érdemel. Ez a magyarázata, hogy számos tanulmány foglalkozik a probiotikus törzsek hatékonyságával a gyermekkori in fekciózus hasmenések kezelésében (9). Kiemelt jelentősége van a nagyfokú dehidrációval járó rotavírus enteritisek kezelésének a csecsemő és gyermek populációban. Isolauri és mtsai infekciózus hasmenésben Lactobacillus rhamnosus GG-t adtak, és annak a kedvező hatásáról számoltak be (3). Mások gyermekkori rotavírus enteritisben Bi fidobacterium bifidumot és Streptococcus ter mophilust alkalmaztak, amivel a betegség időtartama lerövidült (10). Egy 2001-ben végzett metaanalizis bizonyította a különböző törzsek (Lactobacillus rhamnosus GG, Lactobacillus

reuteri, Bifidobacterium bifidum, Streptococ cus termophilus) külön és együttesen történő alkalmazásának hatékonyságát rotavírus enteritis esetében. A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált tanulmányok elemzésével igazolható volt csecsemők és gyermekek esetében a Lactobacillus rhamnosus GG törzs hatékonysága rotavírus enteritisben (11). Allen és munkatársai meta-analizise 23 kontrollált vizsgálat eredménye alapján, melyben 1449 gyermek és 1917 felnőtt vett részt, a probiotikum kedvező terápiás hatását tudta kimutatni infekciózus hasmenésben felnőttek esetében is. A probiotikumok alkalmazása 3 nappal lerövidítette a hasmenéses betegség időtartamát, összehasonlítva a kontroll csoporttal (12, 13).



A BifidobaCterium bifidum és a Streptococcus Thermophilus megelőzheti a hasmenéses betegségek kialakulását és a rotavírus fertőzést krónikusan kórházi kezelésre szoruló gyermekeknél (14)

Saavedra JM et al. 1994. (14) A Probiotikum hatása a rotavírus és a hasmenés gyakoriságára

% probiotikum

50

placebo

40 30

Mit bizonyít a vizsgálat? A Bifidobacterium bifidum (BB-12) és a Streptococcus Thermophilus (TH-4) baktérium törzsek adásával csökkenthető az akut hasmenés és a rotavírus fertőzöttség gyakorisága.

A probiotikum hatása a rotavírus és egyéb kórokozó által kiváltott hasmenés gyakoriságára

Módszer Cél: Az akut hasmenés előfordulásának és a rotavírus fertőzés gyakoriságának vizsgálata volt. • A randomizált kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatban 55 gyermek vett részt. Életkor 5-24 hónap. A megfigyelés ideje 17 hónap volt. A gyermekek krónikusan kórházi ápolásra szorultak. • 29 gyermek kapott étrendi szuplementációt (BB-12 törzset 0,19 milliárd CFU/g és TH-4 baktériumot 0,014 millárd CFU/g koncentrációban). • 26 gyermek nem kapott probiotikus étrend kiegészítést. • Akut hasmenés esetén széklet vizsgálat történt baktériumra és vírusra. • Heti rendszerességgel rotavírus antigén meghatározást végeztek valamennyi gyermeknél .

20

eredmények 10 0

Hasmenés gyakorisága

Rotavírus jelenléte

Rotavírus hasmenés gyakorisága

Antibiotikum asszociált hasmenés Az infekciózus betegségek antibiotikus kezelése együtt jár a bélflóra összetételének kedvezőtlen átalakulásával, esetenként a bélflóra pusztulásával, aminek a következménye nehezen kezelhető krónikus hasmenés kialakulása, melyet

• A szuplementált gyermekek 7%-ában alakult ki hasmenés, a kontroll csoportban 31% -ban (p=0,035). • A szuplementált gyermekek között a rotavírus jelenléte 10%-ban, a kontroll csoportban 39%ban fordult elő (p=0,025).

antibiotikum asszociált diarrhoea-nak neveznek. Antibiotikus kezelés esetben a kórállapot megelőzésére probiotikumok alkalmazásával próbálkoztak. Sazawal vizsgálatában az antibiotikum asszociált hasmenés kialakulása több mint 50%-kal (95%CI, 35-65%), szignifikánsan csökkent azoknál, akik probiotikumot kaptak az antibiotikum kezeléssel együtt (15, 16).

Az antibiotikum asszociált hasmenések száma akár felére csökkenthető probiotikummal

7


Csecsemőkori antibiotikus kezelés esetében a Bifidobacterium lactis (106) és Strepto coccus termophilus (107) preventív alkalmazása csökkentette az antibiotikum asszociált hasmenés kialakulását. Gyermekkorban az antibiotikum asszociált diarrhoea megelőzésében Lactobacillus rhamnosus GG, Sacharomyces boulardii, Bifidobacterium lacti és Strep- to coccus thermophilus alkalmazva csök

A probiotikummal kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a hasmenés időtartama

A Lactobacillus acidophilus LA-5 és a Bifidobacterium BB-12 alkalmazás biztonságának és hatékonyságának multicentrikus vizsgálata antibiotikum asszociált hasmenés megelőzése kapcsán (21)

A Probiotikum hatása a hasmenés időtartamára

NAP 5 4

A Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifido bacterium BB-12 baktérium törzsek csökkenthetik az antibiotikum asszociált hasmenés időtartamát.

Módszer

Eredmények

3

A mellékelt ábrán látható, hogy a probiotikummal kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a hasmenés időtartama a placebo csoporttal szemben. Nem volt szignifikáns különbség a hasmenés előfordulási gyakorisága tekintetében a probiotikummal kezelt csoportban (10,8%) a placebo csoporttal összehasonlítva (15,6%).

2 1

8

Mit bizonyít a vizsgálat?

Cél: A Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifidobacterium BB-12 hatásának vizsgálata volt a hasmenés gyakoriságára és időtartamára. • Randomizált, kettős vak placebo kontrollált vizsgálat 343 felnőttnél Lactobacillus acidophilus LA-5* és a Bifidobacterium BB-12-t adtak kapszulában. (4 milliárd CFU/nap koncentrációban). • A kezelés időtartama az atibiotikum szedés kezdetétől számítva 2 hét volt, az első hét egybeesett az antibiotikum kezeléssel.

Bhalla A. 2011. (21)

0

kentette az antibiotikum asszociált diarrhoea gyakoriságát (19). Idős betegekben Clostridium difficile ente ritis kezelésében a probiotikumok közül főként a Sacharomyces Boulardi volt hatásos Lactobacillus GG a gastroenteritis kezelésében alkalmazva csökkentette a relapsusok számát (17, 18).

Probiotikum

Placebo

A probiotikum használat biztonságos és a betegek által jól tolerált volt.


Utazók hasmenése Az utazók hasmenésének (travellers’ diarrhoea) megelőzésében, illetve kialakult enteritis kezelésére, a gyorsabb és enyhébb lefolyás elérésére probotikumokat adtak. Az alkalmazás alapját a probiotikumok bélnyálkahártyára gyakorolt kedvező hatása képezi. Immunológiai vizsgálatok igazolták, hogy a probiotikumok erősítik a mucosális barriert, fokozzák a mucintermelést Lactobacillus törzsek hatékonysága az utazók hasmenéses betegségének megelőzésében (23) Black FT. et al. 1989. (23)

és a bél védelmét szolgáló IgA mediált immunválaszt. A hasmenés gyakoriságának és időtartamának csökkenését randomizált dupla vak, placebo kontrollált vizsgálat igazolta. Az utazási hasmenés esetében nem volt törzsspecifikus különbség a Lactobacillus rhamnosus GG, a Lactobacillus acidophilus és a Saccharomyces boulardii között. A gyermekek esetében hatékonyabb volt a profilaxis mint a felnőtt utazók esetében (22).

Mit bizonyít a vizsgálat? Az utazók hasmenésének gyakoriságát csökkentette a négy különböző Lactobacillus törzs együttes alkalmazása.

60

Cél: az utazók körében a hasmenés gyakoriságának vizsgálata volt probiotikum szedése mellett. • A random, kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban 81 egészséges Egyiptomba utazó felnőtt vett részt. • Lactobacillus törzsek kombinációját tartalmazó kapszulát szedtek (9 milliárd CFU baktérium/nap koncentrációban) 2 nappal az utazás megkezdése előtt, és folytatva az utazás teljes időtartama (2 hét) alatt. • A kontroll csoport placebot kapott.

40

Eredmények

20

A Lactobacillus kombináció szedése szignifikánsan, 40%-kal csökkentette az utazók hasmenését.

% 100 80

Probiotikum

A probiotikum hatása a hasmenéses esetek számára

Módszer

A Probiotikum hatása a hasmenéses esetek számára

0

A Lactobacillus kombináció szedése szignifikánsan, 40%-kal csökkentette az utazók hasmenését

Placebo

Krónikusan fennálló gastrointestinális kór képekben: az obstipáció, irritabilis bél szind róma, colitis ulcerosa és Crohn betegség

a probiotikumok adásával a dysbacteriosis megszüntetésével a tünetek enyhülése várható (20).

9


Funkcionális bélbetegségek A felnőtt lakosság mintegy 20%-a szenved emésztőrendszeri megbetegedésben

Funkcionális bélbetegségekben, mint a csecse mőkori hasi kólika, a vigasztalhatatlan sírás és bukás (Róma III beosztás) is sor került a probiotikumok alkalmazására. Az egyébként egészséges, gyakran kizárólag anyatejes csecsemő órákon át tartó vigasztalhatatlan sírása a bél motilitásának a zavara, és refluxos tünetek estében a panaszok hátterében az esetek zömében a nem megfelelő összetételű bélflóra

A probiotikum hatása a székletürítés gyakoriságára, a széklet mennyiségére

Bifidobacterium lactis 120-at tartalmazó erjesztett tej hatása a széklet flórára, különös tekintettel egyes Bifidobacterium fajokra, valamint a széklet jellegére egészséges női önkénteseknél (26) Shioya M. et al. 2000. (26) A Probiotikum hatása a székletürítés gyakoriságára, a széklet mennyiségére

probiotikum

10

probiotikum nélkül

8

áll (24, 25). A csecsemőkorral nem szűnnek meg a funkcionális bélpanaszok, erre utal az a széleskörű felmérés, mely szerint a felnőtt lakosságnak mintegy 20%-a szenved emésztőrendszeri megbetegedésben, egy globális felmérés szerint pedig a világ felnőtt népességének mintegy 12%-át kínozza rendszeres székrekedés. Számos eredmény igazolja, hogy probiotikum szedésével az emésztőrendszer helyreállítható, a székrekedés és az akut hasmenés is megszüntethető.

Mit bizonyít a vizsgálat? A BB-12, és LA-5 baktérium törzsek javítják az emésztőrendszer működését.

Módszer Cél: A székletürítés gyakoriságának és minőségének vizsgálata volt probiotikum szedése alatt. • A randomizált, kettős vak placebo kontrollált parallel vizsgálatban 46 egészséges nő vett részt. • Bifidobacterium lactis (BB-12) 0,3 milliárd CFU/nap, Streptococcus thermophilus FK és Streptococcus thermophilus EK –t kaptak 50 milliárd CFU/nap koncentrációban. • A vizsgálat időtartama 10+10 nap volt.

6

Eredmények

4 2 0

10

Székletürítés gyakorisága 10 nap alatt

Standard székletmennyiség székletürítések alkalmával

A probiotikum fogyasztása alatt • szignifikánsan nőtt a székletürítés gyakorisága, • szignifikánsan nőtt a széklet mennyisége, • javult a széklet jellege, • javult a székelt baktérium összetétele.


A probiotikumok terápiás és preventív hatásának klinikai vizsgálata A probiotikumok immunrendszerre gyakorolt hatása

Atópiás betegségek Az allergiás betegségek száma világszerte növekszik, ezért egyre nagyobb az igény az allergia pathomechanizmusának jobb megismerésére, az allergia kezelési lehetőségeinek a bővítésére, és új eljárások keresésére az allergia megelőzésében. Az allergiás megbetegedések kutatása során Björkstén állapította meg először, hogy az újszülött kori bélflóra összetétele és az immunrendszerben az általa kiváltott priming döntően befolyásolja a későbbi atópiás meg betegedések kialakulását. Prospektív vizsgálatában, amelyet újszülöttkortól (5-6 élet naptól) 2 éves korig folytatott, arra a következtetésre jutott, hogy azokban a csecsemőkben, akiknek a bélflórájában újszülött korban túlnyomóan Staphylococcus aureus vagy Clostridium difficile volt, szignifikánsan gyakrabban alakultak ki atópiás betegségek, mint azokban a gyermekekben, akiknek a korai baktériális kolonizációja főként Bifido bacterium és Bacteroides volt. Björk stén megállapítása szerint már az első allergiás tünetek megjelenése előtt különbözik az

intestinális mikroflóra a későbbiekben allergiás és az egészséges gyermekek esetében. Az intestinális mikroflóra befolyásolja az allergia kialakulását (27). Az allergiás betegségek kialakulásának megelőzési lehetőségével, a probiotikumok immunrendszerre gyakorolt hatásával számos további tanulmány foglalkozott (21). A vizsgálatok szerint atópiás családok gyermekeiben a probiotikumok adásával szignifikánsan kevesebb volt az atópiás dermatitis, aminek magyarázata, hogy a probiotikumok hatására az allergén expozicióra Th1 sejtes immunválasz alakul ki, IL-2, IL-12 és INFgamma citokinek túlsúlyával, elnyomva a Th2 immunválaszt és az IL-4, IL-5, IL-13 citokin termelést. A T regulátor sejtek és citokinjei a TGF-β és IL-10 is segítik a Th1 válasz kialakulását és a mucosális védelemben nagy szerepet játszó IgA szekréció növekedését (28). Ezekkel az immunrendszerben bekövetkező változásokkal volt magyarázható, hogy szenzitizált atópiás dermatitises gyermek esetében Lactobacillus rhamnosus GG 4 hetes kezeléssel az atópiás dermatitis javulása volt elérhető (29).

Az intestinális mikroflóra befolyásolja az allergia kialakulását

11


Probiotikus kezelés tejallergiában és atópiás dermatitisben Atópiás dermatitisben és tehéntej allergiában a probiotikum alkalmazása erősíti az endogén barriert

12

Kedvező klinikai tapasztalatok állnak rendelkezésre a probiotikumok adásával táplálékallergiában. Többen vizsgálták tehéntej allergiában és atópiás ekcémában, hogyan változik az ekcéma súlyossága, ha Lactobacillus GG adásával egészítik ki a táplálásra alkalmazott extenzíven hidrolizált tápszert. Az extenziven hidrolizált tápszer és a probiotikum együttes adásával a csecsemőknél a szérum IgE szint csökkenését és az intestinális gyulladás javulását tudták elérni (30) . Egy másik munkacsoport nem csak a gyermekeket, hanem a szoptató anyákat is Lac to bacillus szupplementációban részesítette,

és a gyermekeknél vizsgálták az ekcéma súlyosságának változását. Három csoportot képeztek; az 1. csoportban olyan gyermekek voltak, akik extenziven hidrolizált tápszert és Lactobacillus GG-t kaptak, a 2. csoport csak extenziven hidrolizált tápszert kapott kiegészítés nélkül, a 3. csoportban az anyatejes gyermekeket sorolták, akiknél a szoptató anya kapott Lactobacillus GG–t. A gyulladásos paraméterek (a széklet a1-antitripszin men�nyisége és a TNF-α) a probiotikummal kezelt csoportokban szignifikánsan csökkentek, az ekcéma jóval enyhébb volt, mint a kontroll csoportban. Vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy atópiás dermatitisben és tehéntej allergiában a probiotikum alkalmazása az endogén barriert erősíti és enyhíti az intestinális gyulladást (31).


Érdekes vizsgálati eredménnyel járt az a primér prevenciónak tekinthető eljárás, amikor atópiás családok esetében Lactobacillus GG kapszulát adtak az anyáknak 2-4 héttel a szülés előtt, a kontroll csoport placebot kapott. A szülés után anyatejtáplálás esetén a szoptató anya szedte a probiotikumot, tápszeres táplálás esetében a csecsemő 6 hónapon át kapta a prebiotikumot. Az atópiás dermatitis (SCORAD index) kialakulását figyelték. A vizsgált 132 gyermek közül 2 éves korban az atópiás ekcéma a probiotikus csoportban csak 23% (15/64) volt, szemben a placebo csoport 46%-ával (31/68) (32). Yasilova 2012-ben számolt be atópiás dermatitises (N=40) 1-3 éves korú gyermek Lac to bacillus acidophilussal történő kezeléséről. Vizsgálatában az allergiára jellemző szerológiai markerek csökkentek, az atópiás dermatitis javult (33).


Swansea csecsemő tanulmány: A Lactobacillus és a Bifidobac terium törzsek együttesen hatékonyan képesek mérsékelni az ekcéma és az allergia kockázatát (34)

Mit bizonyít a vizsgálat? A két Lactobacillus acidophilus törzs és a Bifidobacterium bifidum, valamint a Bifidobacterium animalis együttesen hatékonyan mérsékli az atópiás ekcéma és az allergia kialakulásnak esélyét csecsemők esetében.

Allen S. J. 2012 (34) Módszer A Probiotikum és az ekcéma

Atópiás ekcéma a csecsemők körében

%

probiotikum placebo

14 12 10 8 6 4 2 0

6 hónapos

2 éves

Cél: A Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek hatásának vizsgálata volt az atópiás ekcémára és az allergiás betegségekre. • A randomizált, kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban 454 egészséges anya és újszülött csecsemője vett részt. • A csoport egyik része az utolsó trimeszter alatt probiotikumot (Lab4b) kapott (10 milliárd CFU/nap koncentrációban), amit szülés után a csecsemők is naponta kaptak, 6 hónapon keresztül. • Az anyák és csecsemők másik csoportja placebot kapott. • Az allergia vizsgálatára bőrtesztet végeztek a csecsemőknél a leggyakoribb allergénekre, mint tehéntej, tojás, pollen, házipor.

Eredmények

Probiotikum szedése mellett 57%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma

A probiotikum és az allergia

A Probiotikum és az allerga

Ahol az anya és a csecsemő is probiotikumot (Lab4b) kapott összehasonlítva a kontroll csoporttal • 57%-kal kisebb valószínűséggel alakult ki ekcéma, • 44%-kal csökkent a leggyakoribb allergénekre allergia kialakulásának valószínűsége.

%

Allergiás tünet 6 hónapos csecsemőnél

14 12 10 8 6 4 2 0

Probiotikum

Placebo

13


A probiotikum hatása atópiás dermatitisben és tejallergiában

A probiotikumok alkalmazásánál döntő fontosságú, hogy a táplálékkal bevitt élő baktériumok hatékonyak legyenek. Ennek feltétele, hogy a baktériumok képesek legyenek változatlan formában eljutni a célszervbe, a vastagbélbe, és ott kolonizálódni, ehhez prebiotikus oligoszacharidok szükségesek (35). A prebiotikus oligoszacharidok táplálékul szolgálnak a probiotikus baktériumok számára. Szelektíven segítik a bifidogén flóra kialakulását, gátolják a pathogén kórokozók megtapadását. Fermentációjuk során savas vegyhatás alakul ki a colonban, ami kedvezően hat a zsíranyagcserére és az ionok felszívódására. A frukto-oligoszacharidokkal felnőtteken végzett vizsgálatban az obstipáció megszűnését és a koleszterin szint csökkenését lehetett elérni. A probiotikumokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatok alapján atópiás dermatitisben és tejallergiában az étrend kiegészítése probiotikummal bizonyítottan kedvező hatású volt, amit a bél mikroflórájának megváltoztatásával és az immunrendszerre kifejtett hatásával lehetett magyarázni (28).

14

A szerző elérhetősége: Dr. Polgár Marianne, PhD. gyermekorvos-gasztroenterológus

Összefoglalás A rendelkezésre álló számos vizsgálat eredménye alapján szignifikáns javulásról számoltak be probiotikumok alkalmazása mellett, főként hasmenéses betegségekben, megváltozott bélflórával járó funkcionális kórképekben és atópiás dermatitisben. Ezek még nem jelentenek olyan evidenciákat, amelyek alapján nemzetközi állásfoglalás született volna a probiotikumok és prebiotikumok terápiás és prevencióban történő alkalmazásáról. A mindennapi orvosi gyakorlatban a probio tikumok használata csecsemőkortól a késői öregkorig elterjedt és jól bevált. A probiotikus készitmény alkalmazása esetén mindig a legmegbízhatóbb, megfelelő vizsgálatokkal alátámasztott készítmény ajánlott, és ezekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a felhasználóknak. A probiotikum kiválasztásánál az életkort, az alkalmazás indikációját és a várható eredményt kell mérlegelni. Figyelembe kell venni, hogy a csecsemőkori, a gyermekkori és a felnőttkori bélflóra összetétele nem azonos. A probiotikum alkalmazásánál az életkorra jellemző baktériumtörzs szuplementációjától várható a legkedvezőbb eredmény. Számos esetben a pre- és probiotikumok együttes alkalmazása (szinbiotikum) a legcélravezetőbb.

Budai Allergiaközpont 1015 Budapest, Ostrom u. 16. www.allergiakozpont.hu


Irodalomjegyzék 1. O’Hara AM, Shanahan F. The gut flora as a forgotten organ. EMBO Reports. 2006; 7(7): 688–693. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/ articles/PMC1500832/ 2. Koplin J, Allen K, Gurrin L, Osborne N, Tang MLK, Dharmage S: Is a cesarean delivery associated with sensitization to food allergens and IgE-ediated food allergy: a systematic review. Pediatr Allegy Immunol 2008;19:682-687.) 3. Isolauri E, da Costa R., Gibson G, Saavedra J, et al.: Functional foods and probiotics: Working Group Report of the First World Congress of Pediatric Gastroenterology, Hepatology and Nutrition. J.of Pediatric Gastroenterol and Nutr 2002; 35:S106-109 4. Correa NB, Peret Filho LA, Penna FJ et al.: A randomized formula controlled trial of Bifidobacterium lactis and Streptococcus thermophilus for prevention of antibioticassociated diarrhoea in infants. J Clin Gastroenterology 2005; 39:385-389. 5. Dai D, Nanthkumar NN, Newburg DS, Walker WA.: Role of oligosaccharides and glycoconjugates in intestinal host defense. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2000; 30: S23-33. 6. Mitsuoka, T. Intestinal flora and aging. Nutr. Rev. 50: 438-446. http://www.ncbi.nlm.nih. gov/pmc/articles/PMC1265947/ 7. Kirjavainen PV, Arvola T, Salminen SJ, Isolauri E.: Aberrant composition of gut microbiota of allergic infants: a target of Bifidobacterial therapy at weaning. Gut 2002; 51, 51-55 8. Szakály S.: Probiotikumok és Humánegészség (szerkesztett kiadvány). Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Mosonmagyaróvár 2004. 9. Paul DK, Ganguly S, Chatterje M, Chandra PK.: Efficacy of high-dose Lactobacillus rhamnosus GG in controlling acute watery diarrhoea in Indian children: a randomized controlled trial. J Clin Gastroenterology 2009; 43(3): 208-213.

10. Ruemmele FM, Bier D, Marceau P et al.: Clinical evidence for immunmodulatory effects of probiotic bacteria. J Pediatr Gastroenterol Nutr 2009; 48: 126-141. 11. Szajewska H. Mrukowicz JZ. Probiotics in the treatment and prevention of acute infectious diarrhoea in infants and children: a systematic review of published randomized double-blind placebo-controlled trials. JPGN 2001; 33:S17-25)). 12. Allen SJ, Okoko B, Martinez E. et al: Probiotics for treating infectious diarrhoea. Cochrane Database Syst Rev 2004; CD003048. 13. Basu S, P, Ganguly S, Chatterjee M, Chandra PK.: Efficacy of high-dose Lactobacillus rhamnosus GG in controlling acute watery diarrhoea in Indian children: a randomised controlled trial. J Clin Gastroenterol 2009; 43(3): 208-213. 14. Saavedra JM, Bauman NA, Oung I, Perman JA, Yülken RH. Feeding of bifidobacterium bifidum and Streptococcus thermophilus to infants in hospital for prevenetion of diarrhoea and shedding of rotavirus. Lancet 1994; 344(8929) 1046-9. 15. Sazawal S. Hiremath G, Dhingira U et al.: Efficacy of prebiotics in prevention of acute diarrhoea: a meta-analysis of masked randomised, placebo-controlled trials. Lancet Infect Dis 2006; 6: 374-382. 16. Jones K: Probiotics: preventing antibiotic-associated diarrhoea. JSPN 2010; 15(2): 160-162. 17. Pramodini B, Kale-Pradhan, Harjot K. Jassal et al.: Role of Lactobacillus in the prevention of antibiotic-associated diarrhoea: a meta-analysis. Pharmacotherapy 2010; 30(2): 119-126. 18. Mc Farlad LV.: Meta-analysis of probiotics for the prevention of antibiotic-associated diarrhoea and the treatment of Clostridium difficile disease. Am J Gastroenterol 2006; 101: 812-822.

15


19. Szajewska H, Ruszcinsky M, Radzikowski A. Probiotics in the prevention of antibiotic-associated diarrhea in children: a meta-analkysis of randomized controlled trials. J Pediatr 2006; 149(3) : 367-72. 20. Schulz M, Timmer A, Herfarth HH et al.: Lactobacillus GG in inducing and maintaining remission of Crohn’s dieaese. BMC Gastroenterology 2004¸15: 4-5.9.) 21. Bhalla A. Ramomized, placebo contolled doule-blind, multicentirc trial on efficacy and safety of Providac techsules (Lactobacillus acidophilus LA-5 és Bifidobacterium BB-12) for prevention of antibiotic–associated diarrhe on Indian patients. J CLin Pharmacol 2011; 51:1327 http://www.chr-hansen.com/ uploads/tx_tcdownloadables/antibioticassociated-diarrhea_probiotics.pdf 22. Guandalini S.: Probiotics for prevention and treatment of diarrhoea. J Clin Gastroenterol 2011; 45: Suppl S149-53. 23. Black FT, Anderson PL, Orskov J, et al: Laktobacillus törzsek hatékonysága az utazók hasmenése betegség megelőzése kapcsán. Travel Medicine. 1989; 333-335. 24. Savino F et al.: Bacterial counts of intestinal Lactobacillus species in infants with colic. Pediatr Allergy Immunol 2005; 16: 72-75. 25. Horvath A, Dziechciarz P, Szajewska H.: Meta-analysis: Lactobacillus rhamnosus GG for abdominal pain related functional gastrointestinal disorders in childhood. Aliment Pharmacol Ther 2011; 33(12):1302-10. 26. Shioya M, Nakaoka K, Igarashi R,Iizuka N, Abe T & Benno Y. Effect of fermented milk containing Bifidobacterium lactis FK120 on the fecal flora and fecal properties in healthy female volunteers. J Nutr and Food, 2000; 3 (1): 7-18. http://www.nutricionhospitalaria. com/pdf/5770.pdf

27. Björkstén B, Sepp E, Julge K,: Allergy development and the intestinal microflora during the five year of life. J Allergy Clin Immunol 2001; 108(4): 516-20 28. Viljanen m, Kuitunen M, Haahtela T et al.: Probiotic effects on faecal inflammatory markers and on faecal IgA in food allergic atopic eczema/dermatitis syndrome in infants. Pediatr Allergy Immunol 2005; 16. 65-71.) 29. Osborn DA, Sinn JK.: Probiotics in infants for prevention of allergic disease and food hypersensitivity. Cochrane Database Syst Rev 2007; 17(4): CD 006475. 30. Isolauri E.: Probiotics in the prevention and treatment of allergic disease. Pediatr Allergy Immunol 2001; 12 (Suppl;14) 56-59 31. Rautava S, Kaaliomaki M, Isolauri E . Probiotics during pregnancy and breastfeeding might confer immunmodulatory protection against atopic disease in infant. J. Allergy Clin Immunol 2002; 109: 119-221. 32. Kaaliomaki M, Salminen S, Arvilommi H, et al.: Probiotics in primary prevention of atopic disease: a randomised placebo-controlled trial. Lancet 2001; 357(9262):1076-9. 33. Yesilova Y, Calka Ö, Akdeniz N, Berktas M.: Effect of probiotics on the treatment of children with atopic dermatitis. Ann Dermatol 2012 24(2): 189-193. 34. Allen S.J.,Breakthrough in allergy prevention. Swansea baby trial, Allergy and Clin Immunology, 2012; http://www.familyrapp.com/ healthrapp/breakthrough-in-allergy-prevention/ 35. Vandenplas Y, De Greef E, Devreker T et al.: Probiotics and prebiotics in infants and children. Curr Infect Dis Rep 2013; 15(3): 251-262.

A bélbaktérium-flóra kialakulása és jelentősége a betegségek megelőzésében és terápiájában

Recommend Documents