A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERV
2014. 1
Tartalomjegyzék 1. Nevelés-oktatási szerkezet ..................................................................................................... 5 1.1. Alkalmazott kerettantervi szerkezet ................................................................................ 5 Új kötelező tantárgyak és óraszámok ..................................................................................... 5 Kifutó helyi tantervek ........................................................................................................... 11 1.2. Alkalmazott kerettantervi szerkezet a Szügyi Dániel Tagiskolában ............................. 17 Kifutó helyi tantervek ........................................................................................................... 17 Helyi tanterv a 2013-2014.- tanévtől .................................................................................... 18 Választható tantárgyi programok .......................................................................................... 21 1.3. Az iskola nevelés-oktatási feladatai............................................................................... 21 1.4. Esélyegyenlőség elősegítése .......................................................................................... 23 2. Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 24 2.1. Alkalmazott választható tantárgyi programok ............................................................... 24 2.2. Óraszám-felhasználás, tananyag-tervezés ..................................................................... 24 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások kimutatása, valamint a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ............................................................................................................................... 24 3. Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei ................................................................................ 25 3.1 Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása .................................................................... 25 4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .................................................................................................................................................. 27 4.1. A NAT és a kerettantervi szabályozás ........................................................................... 27 Fejlesztési területek - nevelési célok .................................................................................... 27 Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem, stb. ...................................... 27 4.2. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk ...................... 38 4.2.1. A hit- és erkölcstan oktatása ....................................................................................... 38 4.2.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése ............................................... 38
2
4.2.2.1. A sportiskolai képzés szervezésének és működtetésének elvei ............................... 39 4.2.3. A mindennapos művészeti nevelés ............................................................................. 39 4.2.4. Idegen-nyelv oktatás ................................................................................................... 40 4.2.5. Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai nevelés-oktatással....................................... 40 4.2.6 A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással .............................. 40 4.2.6.1. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló szervezett tevékenységi formák .......... 41 4.2.7. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei ............................. 41 4.2.8. Egész napos iskola pedagógiai programja .................................................................. 42 4.2.9. Osztálybontás és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, előírásai................... 42 5. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése........................................................................ 44 5.1. Az értékelés módjai ....................................................................................................... 45 5.2. Az értékelés nevelő hatása ............................................................................................. 46 5.3. Az értékelés fejlesztő hatása .......................................................................................... 46 5.3.1. Az értékelés esélyegyenlőséget befolyásoló hatása .................................................... 46 5.4. Az értékelés helyi szabályai........................................................................................... 47 5.4.1A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................................... 48 5.4.2. Az ellenőrzés eszközei ................................................................................................ 48 5.4.3. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés ........................................................... 48 5.4.4. A modultantárgyak értékelése .................................................................................... 49 5.4.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ...................................... 49 5.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei ......................................................... 51 5.5.1. Az értékelés alapelvei ................................................................................................. 51 5.5.2. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek ............................................................... 52 5.5.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei.............. 52 6. Az otthoni felkészülés meghatározása ................................................................................. 55 6.1. Alsó tagozat ................................................................................................................... 55 6.2. Felső tagozat, gimnázium .............................................................................................. 55
3
6.3. A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei a kollégiumban ...................................... 55 7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei................................................................. 57 7.1. Magasabb évfolyamba lépés .......................................................................................... 57 7.2. Az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete, teljesítése, továbbhaladás .. 57 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 59 9. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ....................................................................... 61 10. Kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere ............................................................ 63 11. Mellékletek ......................................................................................................................... 80 12. Záró dokumentum .............................................................................................................. 81
4
1. Nevelés-oktatási szerkezet 1.1. Alkalmazott kerettantervi szerkezet A 2013/2014. tanévtől az 1. 5. és 9. évfolyamon a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (12.21) EMMI rendelet 1-6. számú melléklete alapján felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
Új kötelező tantárgyak és óraszámok 1–4. évfolyam Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Hittan 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret Hittan 2 Összesen
1. évf. 7+1 +1 4 1 1 2 2 1 5 25 1 26
2. évf. 7+1 +1 4 1 1 2 2 1 5 25 1 26
3. évf. 6+1 +1 4,5 1 1,5 2 2 1 5 25 1 26
4. évf. 6+1 2 4+0,5 1 1 1+0,5 2 2 1 5 27 1 28
5
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan I. Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Egyházi ének Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Hittan II. Összesen
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3+1
7. évf. 3+1 3 3+0,5
8. évf. 4 3 3+0,5
2
2+0,5
2+0,5
2+0,5
1 2
1 2+0,5
1
1
1+0,5 1+0,5
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1+1 1+1 2 2 1 1
1 1 5 1 28 1 29
1 1 5 1 31 1 32
1
1 1 +1 1 +1 1 5 1 28 1 29
5 1 31 1 32
6
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon (Idegen- nyelvi tagozat) Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan I. Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Egyházi ének Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Nyelvtagozat Hittan II. Összesen
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 4
7. évf. 4 3 3,5
8. évf. 4 3 3,5
2
2,5
2,5
2,5
1 2
1 2,5
1
1
1,5 1,5
2 2 1,5 1,5 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 5 1 28 2 1 31
1 1 5 1 31 2 1 34
1
1 1 1 1 1 1 5 1 28 1 1 30
5 1 31 2 1 34
7
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan I. Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Irányultság Érettségire felkészítő órák Rendelkezésre álló órakeret Hittan II. Egyházi ének Összesen
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1 3+1
4 3+1
3+0,5
3+0,5
4 3+1 3 3+0,5
4 3+1 3 3+0,5
4 3+1 3 3
4 3+1 3+1 4
2+0,5
2+0,5
2+0,5
2+0,5
3
3+1
1
1 1 2 2
2
2 2 1 1 1 1
1+0,5 1+0,5 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 1 5 1
5 1
2 +1 1 5 1
36 2
+4 35 2
+4 35 2
38
37
37
1
1
1
5 1
5 1 +2
5 1 +2
31 1
31 1
32
32
35 2 1 38
2 +1
*11–12. évfolyamon: 11. évfolyamon ének-zene és Vizuális kultúra 1-1 óra, 12. évfolyamon énekzene és dráma, valamint tánc 1-1 óra
8
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Irányultság Érettségire felkészítő órák Rendelkezésre álló órakeret Hittan Egyházi ének Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3+1 3 3+0,5
4 3+1 3 3+0,5
4 3+1 3 3
4 3+1 3 3+1
2+0,5
2+0,5
3
3+1
1 2 2
2
2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 1 1
5 1
2 +1 1 5 1
36 2
+4 35 2
+4 35 2
38
37
37
1
1
5 1 +2
5 1 +2
35 2 1 38
2 +1
*11–12. évfolyamon: 11. évfolyamon ének-zene és Vizuális kultúra 1-1 óra, 12. évfolyamon énekzene és dráma, valamint tánc 1-1 óra
9
Sportiskola: Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport** Tanulásmódszertan Sporttörténet Sportági ismeretek Testnevelés-elmélet Sportegészségtan Edzéselmélet Sport és szervezetei Sportpszichológia Sportetika Osztályfőnöki Érettségi felkészítő órák Rendelkezésre álló órák Egyházi ének Hittan Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 4 3 3,5
4 4 3 3,5
4 4 3 3 1
4 4 3 4
2,5
2,5
3
4
2 2
2 2 2 2 1 1
2
2 1 1 1
2
2
1 1 1 5
1
1
1 1
5 1 1
5
5
1 0,5 0,5 0,5 0,5
35
1 3 35
1 1 1 3 35
2 37
2 37
2 37
1
1
35 1 2 38
*A 11–12. évfolyamon: 11. évfolyamon ének-zene és Vizuális kultúra 1-1 óra, 12. évfolyamon énekzene és dráma, valamint tánc 1-1 **Az 5-8. évfolyamos sportiskolai Testnevelés és sport kerettanterv heti három órára készült. A további két órát – igazodva a Nemzeti alaptantervben a mindennapos testnevelésről szóló rendelkezésekhez – kiváltja a sportiskolába járó tanulók tanórán kívüli sporttevékenysége.
10
Kifutó helyi tantervek A 2. 3. 4. 6. 7. 8. 10. 11. 12. évfolyamon 54/2011 számú Békési Egyházközség Presbitériuma, valamint az azt módosító 47/ 2012 számú, mint fenntartó által jóváhagyott központi kerettantervek alapján készült adaptációs helyi tantervek szerint kifutó rendszerben folyik az oktatás-nevelés.
Az 1-4. évfolyamon tanított tantárgyak és óraszámaik Tantárgy
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Kötelező tanórai foglalkozás Magyar
nyelv
és
8
8
8
7
Idegen nyelv
-
-
-
2
Matematika
5
5
5
5
Környezetismeret
1
1
1
1,5
Informatika
-
-
-
1
Technika
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Ének
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
Összesen
20
20
20
22,5
irodalom
Kötelezően választható tanórai foglalkozás Korrepetálás
1
1
1
1
Egyházi jellegből adódó kötelező óra Hittan
2
2
2
2
Összesen
23
23
23
25,5
Választható tantárgy Testnevelés
2
2
2
-
Vizuális nevelés
1
1
1
1
Ön- és emberismeret
1
1
1
1
Idegen nyelv
1
1
1
-
Drámajátékok
1
1
1
1
Népi játékok
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
11
Az 5-8. évfolyamon tanított tantárgyak és óraszámaik Általános tantervű osztályok Tantárgy
5. osztály 6. osztály Kötelező tanórai foglalkozás Magyar nyelv és irodalom 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 Idegen nyelv (Angol/Német) 3 3 Matematika 4 3 Természetismeret 1,5 Fizika Kémia Földrajz 1 Biológia 1 Informatika 1 1 Technika és életvitel 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 Ének-zene 1 1 Testnevelés 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Modulok Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon-és népismeret 0,5 0,5 Egészségtan 0,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen 26 23 Egyházi jellegből adódó kötelező óra Hittan 2 2 Karacs/Szegedi Egyházi ének 0/1 1/0 Választható tantárgy Multimédia 28 26 Karacs Összesen /Szegedi /29 /25
7. osztály
8. osztály
4 2 3 3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 2 1
4 2 3 3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 1
-
-
24,5
0,5 25,5
2 -
2 -
1
/0 27,5 /26,5
1
/0 /27,5
28,5
12
Magasabb óraszámú angolos/ németes, illetve kompetencia alapú oktatásban részesülő osztályok Tantárgy
5. osztály 6. osztály Kötelező tanórai foglalkozás Magyar nyelv és irodalom 4 4 1 Szövegértés, szövegalkotás 1 1 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 Idegen nyelv (Angol/Német) 3 3 2 Emelt angol/német 1 1 3 Társalgás angol/német nyelven 1 1 Matematika 4 3 Fizika Kémia Földrajz 1 Biológia 1 Természetismeret 1,5 Informatika 1 1 Technika és életvitel 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1,5 1 Ének-zene 1 1 Testnevelés 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 Modulok Tánc és dráma 0,5 0,5 Hon-és népismeret 0,5 0,5 Egészségtan 0,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret 28 25 Emelt nyelv Összesen /kompetencia alapú /27 /24 Egyházi jellegből adódó kötelező óra Hittan 2 2 Egyházi ének 1 Választható tantárgy Multimédia 4 2. idegen nyelv (német) 2 2 30 28 Emelt nyelv Összesen /kompetencia alapú /29 /27
7. osztály
8. osztály
4 1 2 3 1 1 3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 2 1
4 1 2 3 1 1 3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 2 1
26,5 /25,5
0,5 27,5 /26,5
2 -
2 -
1 2 29,5 /28,5
1 2 30,5 /29,5
1
Csak azokban az osztályokban, ahol magyar nyelv és irodalom tantárgyból kompetencia alapú oktatás történik. Csak az emelt óraszámú angolos/németes osztályokban. 3 Csak az emelt óraszámú angolos/németes osztályokban. 4 Azok a tanulók választhatják, akik heti három órában tanulják az angolt. 2
13
A gimnáziumban tanított tantárgyak és óraszámaik Hat évfolyamos gimnáziumi osztály Tantárgy 7. o. 8. o. 9. o. 10. o. Kötelező tanórai foglalkozás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 5 Történelem 2 2 2 1,5 I. Idegen nyelv 3 3 3 3 (Angol/Német) II. Idegen nyelv 2,5 2 Matematika 3 3 3 3 Fizika 1,5 1,5 1,5 2 Kémia 1,5 1,5 2 2 Földrajz 1,5 1,5 2 2 Biológia 1,5 1,5 1,5 Informatika 1 1 1,5 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 5 2,5 Technika és életvitel 0,5 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Modulok Tánc és dráma6 7 Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret 0,5 0,5 Mozgóképkultúra és 8 médiaismeret Művészetek – ének-zene9 Összesen 24,5 25 30 27,5 Egyházi jellegből adódó kötelező óra Hittan 2 2 2 2 Latin 1 Egyházi ének 1 Összesen 26,5 28 33 29,5 Idegen nyelvi irányultság 2 2 Érettségire felkészítő órák Összesen 26,5 28 35 31,5
11. o.
12. o.
4 3 3
4 3 3
3 3,5 2,5 2 1,5 2,5 1
3 4,5 2,5 1,5 2,5 1
0,5 0,5 1
1 0,5 1 0,5 -
1 29
1 29
2 31 4 35
2 31 4 35
5
Történelem órába beépítve 10. , 11., 12. és 13. évfolyamon a Társadalomismeret + 0,5 óra, együtt értékeljük Önálló tárgy, önállóan értékeljük. 7 Önálló tantárgy, önállóan értékeljük. 8 12 évfolyamon önálló tantárgy, külön értékeljük. 9 Önálló tantárgy, önállóan értékeljük 6
14
Hat évfolyamos gimnázium nyelvi előkészítő osztályaként Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem I. Idegen nyelv (Angol/Német) II. Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Informatika Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma10 Emberismeret és etika11 Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret12 Mozgóképkultúra és médiaismeret13 Művészetek – ének-zene14 Összesen
7. o.
8. o. 9.o. 10. o. Kötelező tanórai foglalkozás 4 4 3 4 2 2 2 2 3 3 12 5
3 2 2 2 2 1 0,5 1 1 2 1
3 1,5 1,5 2 1,5 1 1 1 1 2 1
3 4 5 1
11. o.
3 3 2 2 2 1 1 2,5 1
12. o.
13. o.
4 1,5 5
4 3 3
4 3 -
2 3 2 2 2 2 1 1 2,5 1
3 3 2 2 2,5 1
3 4 2 2,5 1 1 0,5 1 0,5
0,5 0,5
0,5
0,5
26,5 26 30 29 Egyházi jellegből adódó kötelező óra Hittan 2 2 2 2 Kötelezően választott tantárgy Latin 1 1 Egyházi ének 1 Összesen 29,5 29 32 32 Szabadon választott tantárgy Érettségire felkészítő óra Összesen 29,5 29 32 32
0,5 1
29,5
1 26,5
1 23,5
2
2
2
31,5
-
-
28,5
25,5
-31,5
4 32,5
4 29,5
10
Önálló tárgy, külön értékeljük. Önálló tantárgy, külön értékeljük 12 Történelem órába beépítve 10. , 11., 12. és 13. évfolyamon 0,5 óra, együtt értékeljük 13 Önálló tantárgy, külön értékeljük. 14 Önálló tantárgy, önállóan értékeljük 11
15
Magasabb óraszámú tantárggyal rendelkező négy évfolyamos osztályok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem I. Idegen nyelv (Angol/Német) II. Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Informatika Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma15 Emberismeret és etika16 Bevezetés a filozófiába Társadalomismeret17 Mozgóképkultúra és médiaismeret 18 Művészetek – ének-zene19 Összesen Hittan Egyházi ének Összesen Magyar20 Természettudományok21 Testnevelés22 Érettségire felkészítő óra Összesen
9. osztály 10. osztály Kötelező tanórai foglalkozás 4 4 2 1,5 3 2,5 2,5 2 3 3 1,5 2 2 2 2 2 1,5 1,5 1 1 1 1 1 5 2,5 1 1
11. osztály
12. osztály
4 3 3,5 3 3,5 2,5 2 1,5 2,5 1
4 3 3 3 4,5 2,5 1,5 2,5 1
0,5 1
1 0,5 1 0,5 -
1 29,5
1 29
2 31,5
2 31
4 35,5
4 35
0,5 0,5
0,5
30 27,5 Egyházi jellegből adódó kötelező óra 2 2 1 33 29,5 Szabadon választott tantárgy 2 2 2 2 2 2 35
31,5
15
Önálló tárgy, önállóan értékeljük Önálló tárgy, önállóan értékeljük 17 Történelem órába beépítve 10. , 11., 12. és 13. évfolyamon 0,5 óra, együtt értékeljük 18 Önálló tantárgy, önállóan értékeljük 19 Önálló tantárgy, önállóan értékeljük 20 Csak a magyar irányultságú csoportoknál. 21 Csak a természettudományos irányultságú csoportoknál. 22 Csak a testnevelés irányultságú csoportoknál. 16
16
1.2. Alkalmazott kerettantervi szerkezet a Szügyi Dániel Tagiskolában Kifutó helyi tantervek A 2014-2015. tanévben 3. 4. 7. 8. évfolyamon az „Apáczai kerettanterv család 1-8 osztályig„ kerettantervek alapján készült adaptációs helyi tantervek szerint kifutó rendszerben folyik az oktatás-nevelés. Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolg. ism. Idegen nyelv (német) Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Hit és erkölcstan Sport törvény szerint Kötelező óraszám tv. szerint
1 2 3 4 5 8 8 8 7,5 4,5 1,5 2,5 3 4+0,5 4,+05 3,5+0,5 3,5+0,5 4 0,5 1 1 1 1 1 1,5 1 1 1,5 1 1 2,5 1,5 1 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 3 3 3 3 2,5 0,5 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 20 20 22,5 22,5
6 4 1,5 3,5 4 1 1 2,5 1,5 1 2,5 0,5 0,5 2 2 22,5
7 3,5 2,5 3,5 3 1 2 1,5 2 1,5 1,5 1 1 2,5 0,5 2 2 25
8 3,5 2,5 3 3 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2,5 0,5 1 0,5 2 2 25
17
Helyi tanterv a 2013-2014.- tanévtől Az 51/ 2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A kerettanterveket a vonatkozó törvények alapján az tagiskolák a 2013. év szeptember 1-től felmenő rendszerben 1. 5. évfolyamon vezetik be. Kötelező tantárgyak és óraszámok 1-8. évfolyamok Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (német) Idegen nyelv (angol) Matematika hittan Környezetismeret Ének- zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Hon- és népismeret Informatika Osztályfőnöki Összes heti óraszám
1 8 4 2 1 2 2 1
2 7 4 2 2 2 2 1
3 8 4 2 1 2 2 1
4 7 2 4 2 2 2 2 1
5 4 3 4 2 1,5 1,5 1
6 4 3 4 2 1,5 1,5 1
7 4 3 3,5 2 1 1 1
8 4,5 3 4 2 1 1 -
5 -
5 -
5 -
5 -
5 2
5 2
5 2,5
5 2,5
25
25
25
27
2 1 1 28
2 1 1 28
2 1 2 1 1 1 31
1 2 1 2 1 1 31
18
A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező tantárgyak és óraszámaik 1. Iskolánk helyi tanterve az EMMI által kiadott központi kerettantervre épül, melyet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet dolgozott ki. Tagiskolánkban is a hitoktatás a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Zs.244/2012. 11.16. határozata szerint elfogadott kerettantervre épülő helyi tanterv szerint folyik. 2. tagiskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei többségében megegyeznek az Oktatási Miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Minden évfolyamon kötelező a heti 2 hittan óra. A tantárgyanként felhasználható 10%-os időkeretet a tanmenetekben a pedagógusok részletesen kidolgozva megtöltik református tartalommal. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre az ismeretek gyakorlására, elmélyítésére több idő jusson. Évfolyam 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 7. 8. 8. 8. 8.
Tantárgy megnevezése magyar hittan hittan környezetismeret magyar hittan magyar hittan környezetismeret matematika hittan ének-zene vizuális kultúra matematika hittan ének-zene vizuális kultúra magyar matematika hittan Történelem, társ. és állampolgári ismeretek magyar matematika hittan Történelem, társ. és állampolgári ismeretek
Óraszám megjelölése 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra
19
4. Tagiskolánk az 5. évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon-és népismeret tantárgyak közül a Hon –és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Tagiskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható „A” változat illetve „B” változat kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít. Évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam
Választott kerettanterv Ének-zene „A” változat Magyar nyelv és irodalom „A” változat Fizika „B” változat Kémia „B” változat Biológia „B” változat Földrajz „B” változat
A jelenlegi központi kerettanterv a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozza meg a tananyagot és a követelményeket. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeret meghatározása, a tankönyvkiadók tantervi javaslatai és a tankönyvek évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott tematikájához fognak igazodni. 6. Tagiskolánkban az idegen nyelvi órákon, felmenő rendszerben az angol nyelvet fogják
tanulni. Az első osztályosok szakköri keretek között játékos formában ismerkednek az angol nyelvvel. Magasabb évfolyamokon is lehetőséget biztosítunk az angol nyelv tanulására, szakköri formában. A 2015-2016. tanévtől a Szügyi Dániel Tagiskolában az 1. 3. 5. 7. évfolyamon felmenő rendszerben az alábbi óraterv szerint folyik az oktatás – nevelés: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf. 7+1 +1 4 1 1 2 2 1 5
2. évf. 7+1 +1 4 1 1 2 2 1 5
3. évf. 6+1 +1 4,5 1 1,5 2 2 1 5
4. évf. 6+1 2 4+0,5 1 1 1+0,5 2 2 1 5
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Hittan 2
1
1
1
1
Összesen
26
26
26
28
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Hittan 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
20
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hittan I. Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Egyházi ének Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Hittan II. Összesen
5. évf. 4 3 4
6. évf. 4 3 3+1
7. évf. 3+1 3 3+0,5
8. évf. 4 3 3+0,5
2
2+0,5
2+0,5
2+0,5
1 2
1 2+0,5
1
1
1+0,5 1+0,5
2 2 1+0,5 1+0,5 1 1
1+1 1+1 2 2 1 1
1 1 5 1 28 1 29
1 1 5 1 31 1 32
1
1 1 +1 1 +1 1 5 1 28 1 29
5 1 31 1 32
Választható tantárgyi programok
informatika: 5. évfolyam: intézményi helyi tanterv fizika 5-8. évfolyam: A változat kémia 5-8. évfolyam: B változat ének-zene 5-8. évfolyam: A változat informatika 4. évfolyam: szabadon választható tantárgy technika, életvitel és gyakorlat: 5-8. évfolyam: A változat magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam: A változat idegen nyelv 1-2-3. évfolyam: intézményi helyi tanterv biológia - egészségtan 5-8. évfolyam: A változat
1.3. Az iskola nevelés-oktatási feladatai - Nevelési-oktatási szakaszok:
Alsó tagozat:
Felső tagozat:
Bevezető szakasz: első és második évfolyam Kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam Alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam Fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam 21
Gimnázium:
Gimnázium:
Általános műveltséget megszilárdító szakasz: kilencedik és tízedik évfolyam Általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz: tizenegyedik és tizenkettedik évfolyam
- A 2012/2013. tanévtől kezdődően az általános iskola felső tagozatán csak szakrendszerű oktatás van. - Az intézményben integrált oktatás folyik. A különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását a 32/2012 (10. 8.) EMMI rendelet SNI tanulók iskolai oktatásának irányelveit (2. számú melléklet) figyelembe véve készült a Pedagógiai Program. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4.§ 25. pontja alapján az intézmény ellátja azt a sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő tanulót, akit a szakértői bizottság véleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, enyhe fokban értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Évfolyam
Szakasz
1-2. osztály
bevezető
-
3-4. évfolyam
kezdő
-
5-6. évfolyam
alapozó
-
7-8. évf.
fejlesztő
-
óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését tanítási és tanulási folyamatok erősítése a tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése az önálló tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítése a szakrendszerű oktatás előkészítése szakrendszerű oktatás
9 - 12. évf.
ált. műveltség megalapozó,
-
4 évf. képzés
-
6 évfolyamos képzés
7 - 12. évf. 7/Ny-13/Ny
-
érettségi vizsgára, felsőfokú tan.ra felkészítő
Nevelő-oktató munka legfőbb feladata
- 6 évfolyamos képzés nyelvi előkészítővel (kifutóban), összesen 7 év
Az alsó tagozaton napközi otthonos rend szerint és iskolaotthonos oktatás keretében is folyik a tanítás. A felső tagozaton napközis foglalkozást biztosítunk. A tanórán kívüli foglalkozások keretein belül szakköröket, korrepetálásokat, kézműves foglalkozásokat, könyvtári délutánokat, sportköri foglalkozásokat tartunk. Tehetséggondozó munkánk lehetővé teszi, hogy gyermekeink versenyeken vegyenek részt.
22
1.4. Esélyegyenlőség elősegítése - Az intézmény az országos felmenő rendszerű tanulmányi versenyek, egyházi versenyek, diákolimpiai versenyek nevezési díjait és az útiköltséget a tanulók számára biztosítja. Az egyéb foglalkozások tervezésénél elsődleges szempont a lemaradók fejlesztése, a tehetségek kutatása, gondozása. - A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozáshoz szükséges heti foglalkozási időkeret számításának módja 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 138.§ alapján történik. - Költségtérítés, térítési díj könnyítésére - az előírt feltételek teljesítése mellett (SZMSZ) – javaslatot tehet az osztályfőnök. - Az arra jogosultak kollégiumi (internátusi), externátusi férőhely biztosításában, valamint ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. - Felnőttoktatási lehetőséget biztosítunk az igénylők számára.
23
2. Az iskola helyi tanterve 2.1. Alkalmazott választható tantárgyi programok magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam: idegen nyelv 1-2-3. évfolyam: biológia - egészségtan 5-8. évfolyam: biológia - egészségtan 7-12. évfolyam: biológia - egészségtan 9-12. évfolyam: fizika 5-8. évfolyam: fizika 7-12. évfolyam: fizika 9-12. évfolyam: kémia 5-8. évfolyam: kémia 7-12. évfolyam: kémia 9-12. évfolyam: ének-zene 5-8. évfolyam: ének-zene 7-12. évfolyam: ének-zene 9-12. évfolyam: informatika 4. évfolyam: informatika: 5. évfolyam: technika, életvitel és gyakorlat: 5-8. évfolyam: művészetek 7-12. évfolyam: művészetek 7-12. évfolyam:
A változat intézményi helyi tanterv A változat B változat B változat A változat A változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat szabadon választható tantárgy intézményi helyi tanterv A változat vizuális kultúra 11. évfolyam dráma és tánc 12. évfolyam
2.2. Óraszám-felhasználás, tananyag-tervezés A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások kimutatása, valamint a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A központi kerettanterv által meghatározott rendelkezésre álló órakereten felül az intézmény egyházi elkötelezettsége miatt az egyházi ének és a hittan órákkal emelkedett az óraszám. Évfolyamonkénti megoszlását lásd: 1.1 fejezet táblázataiban. Az intézmény úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; nem választ a választható tantárgyakból, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.
24
3. Tankönyv, taneszköz, kiválasztás elvei 3.1 Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása Az igazgató tankönyvfelelőst jelöl ki. Feladata: -
-
Január végéig - a közoktatási tankönyvjegyzék megjelenésének függvényében - a Tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listáját közzéteszi (listán, vagy interneten). Lehetőség szerint beszerezi a tantárgyat az adott tanévben tanító pedagógusok létszámának megfelelő számú mintapéldányt. A pedagógusok kiválasztják a tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket és egyéb segédleteket.
A tankönyvrendelés szempontjai -
-
-
-
Az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A felmenő rendszerű évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskola a tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt (feltéve, hogy kiadásra került az adott tantárgyhoz kerettanterv) A tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzékről- a matematika műveltségterület kivételével – olyan tantárgyhoz, műveltségterülethez rendel az iskola tankönyvet, amely tartós tankönyvként került jóváhagyásra, a tartós tankönyvek közül kell választani. Tájékoztatni kell a szülőket az adott osztályban használni kívánt tankönyvek össztömegéről ( Az 1-4. évfolyamokon az órarendet úgy kell kialakítani, hogy az egyes napokon használt könyvek tömege a három kilogrammot ne haladja meg. Az 1-4. évfolyamok órarendjének összeállításával kapcsolatosan a szülőknek egyetértési joga van.) A tankönyvrendeléssel kapcsolatosan a szülők véleménynyilvánítási joggal rendelkeznek. Nyilatkozniuk kell arról, hogy az összes könyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy melyik könyvet milyen módon kívánja biztosítani (pl. használt könyvvel); különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére vonatkozóan. Az iskolának legkésőbb május 31-éig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
25
A tankönyv kiválasztásakor figyelembe kell venni az alábbi ajánlásokat: -
Lehetőség szerint az egy évfolyamon és egy képzési formában tanulók ugyanazt a tankönyvet kapják. A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben végig alkalmazzák. A választásnál számításba kell venni a meglévő, kölcsönözhető és tartós tankönyveket is. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A tankönyvrendeléshez ki kell kérni a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét.
Szakmai szempontok figyelembe vétele -
A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az Intézmény Pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg, hogy mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra.
Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele -
-
A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Az éves költségvetési törvény tartalmazza a központi tanulói tankönyvtámogatás összegét. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, a támogatásra vonatkozó törvények alapján. Ennek értelmében kell gondoskodnunk az ingyenes tankönyvellátásról.
A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele -
-
Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget.
A szakmai munkaközösség feladata Az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét, figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is, döntése után a tankönyvfelelőssel együtt ismertetik a tankönyvek listáját a szülőkkel és a diákönkormányzattal és véleményeztetik a választást. Taneszközök kiválasztása
A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell.
26
Az eszköz kiválasztásánál, javasolásánál a lehető legolcsóbb megoldást kell választani a folyamatos használhatóság és a feladat zökkenőmentes végzésének biztosítása érdekében (írószerszámok, vonalzók, körzők, testneveléshez szükséges felszerelések, stb.).
4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1. A NAT és a kerettantervi szabályozás -
-
-
-
A több változatban készült kerettantervek a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségtartalmak feldolgozását építik be a tantervi feldolgozásba a képzési szakasz sajátosságai szerint iskolatípusokra vonatkozóan. A kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, új feladatként a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. A szakmai önállóság jegyében egyedi tantervek készíthetők az intézményekben (akkreditáltatás). A Nat alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét és alapul szolgálhatnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A kerettantervek köre segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A műveltségterületek anyagai az 1-4. évfolyam, az 5-8. évfolyam és a 9-12. évfolyam kerettanterveiben kerültek feldolgozásra. A helyi tanterveink megfelelnek a választott kerettantervnek. A helyi tantervet az iskola arculatára jellemző tanítási-tanulási tevékenységekkel töltöttük meg a rendelkezésre álló, átlagosan tíz százalékos időkeretben.
Fejlesztési területek - nevelési célok Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem, stb. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása poszt konvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.
27
Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodása poszt konvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. A 9. évfolyamtól a tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - (erőszakmenteség, stb.) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egyegy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A tanuló ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet
28
beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. A gimnáziumi szakasz végére a tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A gimnázium első szakaszában a tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.
29
A szakasz második felében a tanuló megérti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismer beavatkozási lehetőségeket ezek megoldás-keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése - (társas kapcsolatok alapja, stb.) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stressz kezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A tanuló megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stressz kezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfinő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. Gimnáziumi tanulmányai végére a tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról
30
alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. Tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A testi és lelki egészségre nevelés (hitéleti megközelítések, mozgási és sportműveltség) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légző gyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stressz oldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stressz oldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A tanuló a gimnázium első szakaszának végére fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát, tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és a művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és
31
alkalmaz stressz oldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stressz oldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Gimnáziumi tanulmányainak végére a tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. A családi életre nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség-megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A 8. évfolyam végére a tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához
32
megfelelő segítséget tud kérni. A 8. évfolyam végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség-megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. Gimnáziumi tanulmányai végére a tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (közszolgálati tevékenység) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a
33
fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. A középiskola második szakaszában a tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyre több helyzetben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság (környezetvédelem) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.
34
A középiskola második szakaszának végére a tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. A tanuló képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció (önismeret, céltudatosság, foglalkozás-szerkezeti tájékozottság) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A 8. évfolyam végére a tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely területeken tudná hasznosítani. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. A gimnázium végére tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés
35
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A középiskola első felének végére a tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. A második szakaszban a tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 9–12. évfolyam Médiatudatosságra nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát
36
végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A középiskola első éveiben a tanuló már mind hatékonyabban tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább látja a közösségi oldalak, valamint az információk megosztásának esetleges veszélyeit. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A második szakaszban a tanuló egyre tudatosabban választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 7–12. évfolyam, valamint 9-12. évfolyam: A tanuló a gimnázium első éveiben megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni.
37
Felismeri saját tanulási stílusát, tudatában van, hogy tanulási módszereiben mely területeken kell fejlődnie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. A középiskola végére a tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. Ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 4.2. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk 4.2.1. A hit- és erkölcstan oktatása Intézményünkben minden osztályban hittan oktatása folyik kötelező jelleggel: Református hit- és erkölcstan, valamint katolikus hit- és erkölcstan Az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását az egyházak nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalta a köznevelési törvény. Intézményünkben ennek megfelelően folyik a hittan oktatása. 4.2.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése 2012-2013. tanévben az 1. 5. 9. évfolyamon a mindennapos testnevelést (5 óra/hét) felmenő rendszerben bevezettük. A heti öt testnevelési órából kettő órát a következő lehetőségekkel váltottuk ki: - Az első évfolyamon 2 óra néptánc oktatással. - Minden évfolyamon lehetséges az iskolai sportkörben való sportolás kötelező részvétellel - Versenyszerű sportolás (kérelem alapján és versenyeredménnyel, valamint spotszervezeti igazolással) - Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. - Az iskola kötelezően biztosítja a sportkör működését (Knt.27.§ (13)).
38
4.2.2.1. A sportiskolai képzés szervezésének és működtetésének elvei Az indítás oka Az iskola hagyományaiból és jelenlegi sporttevékenységéből, eredményeiből fakadó sporttisztelet, életszemlélet, versenyszellem jelentőségének ápolása, fejlesztése jelentőségének tudata. Cél: A tehetséges és előképzettséggel rendelkező, dél-alföldi középiskolába jelentkező tanulóknak megfelelő lehetőség biztosítása további fejlődésükhöz, színvonalas eredmények eléréséhez. - A jelentősebb versenyeredményt elérni nem tudó tanulók színvonalas mozgáskultúrájának, sportszeretetének kialakítása, életformává válása. - Az intézmény többi tanulója sportműveltségének, sport-tiszteletének erősítése, a rendszeres mozgás iránti igényének kialakítása, az egészséges életmód életigénnyé formálása, az eredményes sportversenyzéshez szükséges kitartás, erőfeszítés mintájának megfelelő munkakultúra kialakítása. Feladat Köznevelési típusú középiskolai sportiskolai osztály szervezése, indítása a meghatározott feltételeknek megfelelően: - sportiskolai kerettanterv az országos sportági szakszövetséggel kötött együttműködési megállapodással összhangban, - a sportolók felkészítési és versenyeztetési tevékenységének intézményi támogatása (hiányzások, beszámoltatás, elmaradt tananyag edzőtábor, versenyzés, edzés miatt) Feltételek -
Rendelkeznie kell az intézménynek az előírt infrastrukturális feltételekkel, A sportteljesítményi elvárást teljesíteni nem tudó tanulók közismereti tanulmányaikat folytathassák az intézményben, A sportszervezetekkel kötött megállapodások alapján nem finanszírozott többletköltségeket a fenntartónak kell biztosítania.
Indítandó sportági képzések: A jelenlegi szerződések alapján: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika, kajakkenu. További sportágak, valamint a táncok bevonása is lehetséges szükség esetén újabb szerződésekkel. 4.2.3. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata. Az iskola délutáni foglalkozási keretében kiegészíthető különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. Az 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli feltételeit, lehetőségeit. Ezt a műveltségterületet a művészeti tantárgyak (ének, rajz, technika) keretében valósítjuk meg.
39
4.2.4. Idegen-nyelv oktatás Az első idegen-nyelv oktatása legkésőbb a negyedik évfolyamtól kezdődően kötelező. -
Az iskola helyi tanterve alapján az első, második és harmadik évfolyamon heti egy órában folyik idegen nyelvoktatás. Választható angol, vagy német. A második idegen nyelv oktatása a kilencedik évfolyamon kezdődik. Választható angol, vagy német, hat évfolyamos képzésben latin nyelv. Az ötödik, nyolcadik évfolyamon emelt óraszámú (5 óra/hét) idegen nyelvoktatás folyik angol, vagy német nyelvből. A nyelvoktatás folyamatosságának biztosítása céljából a kilencedik évfolyamtól választható a magasabb óraszámú idegen nyelvi képzés.
4.2.5. Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai nevelés-oktatással Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott célokhoz szorosan kapcsolódik a NAT fejlesztési feladatrendszere. Iskolánkban: Nagycsoportos óvodásoknak évente két alkalommal az iskola Játszóházat szervez, ahol a leendő első osztályos tanulók ismerkedhetnek az iskolával játékos formában. Ezen rendezvényeken a szülők, óvónők és a tanítók is részt vesznek. Az első iskolai évek foglalkozásait is a játékos munkaformák alkalmazása jellemzi. 4.2.6 A kollégiumi nevelés kapcsolata az iskolai neveléssel-oktatással A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja (Nkt. 17. §): -
-
-
A távol lakó tanulók számára a szabad iskolaválasztási jog érvényesítése érdekében, A tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt, Externátusi ellátást is biztosíthat annak is, aki férőhely hiányában nem juthatott lakhatásoz, A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja figyelembevételével készíti el helyi pedagógiai programját, amelynek új elemei: Nevelési értékek, Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, Egészségnevelési és környezetnevelési elvek. A kollégiumi (internátusi) nevelés országos alapprogramja tartalmazza alapelveit. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A kollégium a foglalkozásokat a kollégiumba felvett és az externátusi ellátásban részesülő tanulók részére heti 24 órás keretben szervezi meg. Foglalkozásainak jellege felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, szabadidő eltöltését szolgáló; egyéni törődést biztosító.
40
4.2.6.1. A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló szervezett tevékenységi formák Foglalkozási időkeret tanévenként: 36 nevelési hét (végzős évfolyamon 31 nevelési hét) ezen belül minden héten 1 kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Felhasználás: Az időkeret 60%-a tematikus kollégiumi csoportfoglalkozás, a további idő az általános csoportfoglalkozások szervezésével telik. Minden nevelő éves munkatervben rögzíti a csoporttal megvalósítani kívánt elvárásokat, feladatokat. A kollégium munkarendje alkalmazkodik az intézmény tanulóinak iskolai munkarendjéhez. A kollégiumi életrendet ki kell alakítani. Rendszeres tevékenységek -
nevelőtestületi értekezletek (a kollégiumvezető szervezése), kollégiumi közgyűlés (a kollégiumvezető szervezése), szülői értekezletek (iskolai időpontokban a kollégiumban várjuk a szülőket), felkészítő foglalkozás (a Ktv. előírásainak megfelelően), szilenciumi foglalkozás (napi tanulásszervezési – ellenőrzési feladatok elvégzése): szaktantárgyak szerinti felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, csoportfoglalkozás (az éves tematika alapján), szabadidős program tartása (az éves tematika alapján), „csapatépítés felsőbb fokon” (társasjátékok segítségével), szakosztályi edzés, színjátszó szakkör, tánc.
Egyéb feladatok: -
élni kell az egyház, az iskola és a város által kínált lehetőségekkel: egyházi, iskolai, városi programokon, rendezvényeken a tanulók megjelenését, részvételét biztosítani kell, élet a kollégiumban: gólyaavatás, mikulás est, karácsony a kollégiumban, végzősök búcsúja, stb, speciális ismereteket adó foglalkozások (nevelőtárgyú beszélgetés – napi rendszerességgel).
4.2.7. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokkal valósítható meg. A nevelési-oktatási folyamatok szervezése a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz, és speciális igényeihez igazodóan: - lehetőség szerint rugalmas idősávokat és tágabb kereteket alkalmazni, - a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kialakítani és alkalmazni; - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és vizsgaszabályzata alapján segítő megkülönböztetéssel, egyéni támogatással, önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve segíteni továbbhaladásukat.
41
4.2.8. Egész napos iskola pedagógiai programja A Nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 4.§ 4. pontja rendelkezik az egész napos iskoláról: - Az egész napos iskolába a tanuló választásának megfelelően, kiskorú esetén a szülő egyetértésével jár a gyermek. - Olyan szervezési forma, ahol a kötelező és egyéb foglalkozásokat délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. - Az iskolaotthonos oktatásszervezést kifutó rendszerben váltja fel. - Biztosítja: a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, többlet pedagógiai támogatást a tananyag megértéséhez és elsajátításához azon tanulók számára, akik bármely okból egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek. - Az intézményben az alsó tagozaton évfolyamonként működtetünk napközis és iskolaotthonos osztályokat is. Az egész napos iskolai központi program megjelenése után a helyi programot mellékeljük. 4.2.9. Osztálybontás és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei, előírásai 4.2.9.1. A nevelés-oktatás megszervezése, kötelezően biztosítandó órakeretek (Nkt. 27.§) -
-
-
-
A nappali oktatás munkarendjét az alábbi foglalkozások keretében lehet megszervezni: kötelező és választható; egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban legalább tizenhat óráig terjedően kell megszervezni (felügyelet mellett tizenhét óráig is lehet). A tanuló heti kötelező tanóráinak száma (a választhatóval együtt) és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz lehet igénybe venni. Az előbbi időkeret különbözet terhére az általános iskola és a középfokú iskolaköteles megszervezni az alábbi foglalkozásokat: tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók, továbbá az első – negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést (egy-három fő). Az elsőtől negyedik évfolyamig az eredményes felkészítés érdekében lehetővé kell tenni legalább heti két alkalommal az egyéni foglalkozáson való részvételt, ha arra szükség van az eredményes felkészülés érdekében. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanuló egyéni felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek, és tanulók között átcsoportosítható.
42
4.2.9.2. Szabadon választott tantárgyak, foglalkozások meghirdetése -
-
-
Minden év május 25-éig, illetve az éves munkatervnek megfelelően teszi közzé az intézmény igazgatója a tantárgyválasztással kapcsolatos tájékoztatót, amelyet a fenntartó előzetesen jóváhagyott. A mindennapi nevelő-oktató munkánkban szorgalmazott kompetencia-fejlesztő programhoz tartozó, szabadon választható foglalkozások – következő tanévre vonatkozó kínálatát – a Házirendnek, illetve éves munkatervnek megfelelően tanév vége előtt hirdetjük meg. A kínált foglalkozási lehetőségeket a diák önkormányzati, szülői igényeknek megfelelően, a pedagógiai program célkitűzéseinek figyelembe vételével, valamint az óratervi, tantárgyfelosztási lehetőségek összehangolásával határozzuk meg.
Tagozatos szervezési forma A tehetséggondozás sajátos módja. Egy vagy két meghatározott tantárgy ismereteinek átadása a kerettantervek által meghatározott magasabb követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg (kerettantervi választással). Kiemelten támogatandó a természettudományok, a matematika, az idegen nyelvek, illetve a művészet területén történő fejlesztés. Iskolánk kínálata: Iskolánkban emelt szintű oktatást emelt szintű kerettantervvel nem folytatunk. Emelt óraszámban, csoportbontásban tanítjuk felső tagozaton és a hat évfolyamos gimnáziumi képzésben a választott idegen nyelvet, valamint a hat évfolyamos gimnáziumi képzésben a matematika tantárgyat. 4.2.9.3. Nem kötelező érettségi vizsgatantárgy választásának feltételei Középszintű érettségi vizsgatárgyat az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyak közül választhat a tanuló, amennyiben teljesítette az előírt kimeneti követelményeket. A felkészítést az iskola kötelezően vállalja. Emelt szintű érettségi vizsgatárgy választását az adott tantárgy követelményeinek legalább jó szinten, emelt szintű tantárgyi óraszámban való felkészülés esetén legalább közepes szintű felkészültség mellett ajánlja iskolánk a kötelező, valamint a tanévenként meghirdetett vizsgatárgyakból. A felkészülés segítését az éves munkatervben megadott formában és a jelentkezés függvényében vállalja iskolánk. 4.2.9.4. Érettségi vizsgatárgyak, a középszintű érettségi témakörei Az iskola a helyi tantervében szereplő tantárgyakból készít fel emelt és középszintű érettségi vizsgákra. Az a tanuló bocsájtható érettségi vizsgára, aki teljesítette a helyi tantervekben rögzített minimális követelményeket. Felsorolás Az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyakból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően választhatnak a tanulók vizsgatárgyat és ezekből felkészítésüket vállaljuk.
43
A középszintű szóbeli érettségi munkaközösségek kidolgozzák.
vizsga
témaköreit
tantárgyanként
a
szakmai
5. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése -
Az értékelés, a tanulók munkájának minősítése összetett pedagógiai folyamat, az oktatónevelő munka megvalósításának egyik eszköze. Az értékelési rendszer kialakítása és alkalmazása során szem előtt kell tartanunk, hogy azzal nemcsak építhetünk, hanem rombolhatunk is személyiségeket, amennyiben az értékelési módot rosszul alakítjuk ki. A tanulók eredményei a mi munkánk tükörképét jelentik!
Általános értékelési alapelvek -
Az objektivitás, az érvényesség, a megbízhatóság elve érvényesüljön. Személyre szóló, igazságos, tárgyilagos, mentes minden elfogultságtól, rendszeres és előremutató legyen. Jóindulatú, segítőszándékú, az emberek iránti bizalomra épülő, akár méltányló, akár bíráló jellegű. Igazodjon a tantárgy jellegéhez, a tanulók életkori sajátosságához, a tanuló különleges adottságaihoz (esélyegyenlőség). Fejlesztő hatású legyen, kifejezi a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását. Terjedjen ki a tanulónak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati megnyilatkozására, munkájára. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Az értékelés célja A tanulói teljesítmény minősítésével a teljesítménymotivációt, a tanulási tevékenységet erősíteni akarjuk. Ezzel a feladat- és funkciómegosztással biztosítanunk kell: - A pedagógiai szabadság, autonómia és felelősség elvének érvényesülését, - a tanulók személyiségjogainak védelmét, - az iskola és család közötti partneri viszony harmóniáját, - a személyiség sokoldalú fejlesztését, - a tanulók önértékelési képességének kialakítását és fejlesztését, - az önálló tanulásra, ismeretszerzésre való képesség és igény kialakítását. - A pedagógus és a tanuló is képet kapjon az elvégzett, illetve az elsajátított tudásról, - a kulcskompetenciák megfelelő alkalmazásáról, melynek további kettős célja: a diák lássa azokat a hiányosságokat, melyeket pótolnia kell tudásának elmélyítésében pedagógus is vegye észre azokat a szakmai hiányosságokat, melyek nem feltétlen a tanuló hibájából keletkeznek, hanem egy esetleges szaktanári mulasztásból.
44
A tanulók értékelésének alkalmai Osztályozó értekezletek Osztályfőnöki értékelés: a szülői értekezleteken a szülők közösségének – félévkor és a tanévzáró alkalmával osztályszinten értékeli a tanulói közösség évi munkáját. Szaktanári értékelés: osztály szinten tantárgyi óráikon, iskolai szinten egy-egy tantárgyi versenyen. Fogadóórán egyénileg. Igazgatói értékelés: A tanulói közösség munkáját a heti áhítatokon. A tanévzáró ünnepélyen közösségi és egyéni teljesítményt. Alkalomszerűen.
-
5.1. Az értékelés módjai -
A pedagógus az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
-
Folyamatos a verbális értékelés, melynek célja, hogy elősegítse a kommunikatív készség és a személyiség fejlesztését.
-
Folyamatos vizuális értékelés. Célja az esztétikai igény, az íráskészség kialakításának fejlesztése, a tömörítés, a lényeglátó gondolkodás kialakítása.
-
Diagnosztikus (előzetes helyzetfeltáró) mérés. Célja a tájékozódás egy-egy nagyobb tematikus egység előtt. A tanulási szakasz kezdetén segítse a célok, feladatok kidolgozását, a tanulók előzetes tudásának, képességének feltárását. A tanulók hozott tudását mérjük fel százalékos formában.
-
A diagnosztikus értékelést megalapozó mérések: szövegértés, számolási készség mérése, ok-okozati összefüggések, eseményeket alakító tényezők feltárása.
-
A formatív mérés során a tudáselemekre és nem a komplex tudásra irányuló, állandóan jelenlevő értékelést végzünk. Célja az eredményes tanulás elősegítése, az oktatási folyamat optimalizálását szolgáló, folyamatos visszajelentés.
-
Szummatív (összegző) mérés a nagyobb témák és a tanév végén. Célja, hogy információt adjon arról, milyen mértékben tudta a tanuló elsajátítani a globálisan az anyagot, és mennyire fejlődött szelektív készsége.
-
Minden tantárgynál a gyerekek tájékozottságának, gondolkodásának folyamatos megfigyelése a legfontosabb feladat.
45
5.2. Az értékelés nevelő hatása Feltétel: -
legyen kiszámítható és megalapozott,
-
legyen objektív, igazságos és széleskörű,
-
legyen ösztönző és fejlesztő hatású,
-
legyen személyre szóló,
-
legyen rendszeres.
5.3. Az értékelés fejlesztő hatása -
A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel.
-
Az ismeretek, készségek értékelése mellett, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók egyéni képességeinek, egész személyiségének önmagához mért fejlődését.
-
A tanulók mechanikus emlékezetének vizsgálata
mellett
fejlesztjük okkereső,
problémamegoldó gondolkodásukat is. Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. 5.3.1. Az értékelés esélyegyenlőséget befolyásoló hatása Feltételek -
A tanév elején történő felmérések, a tanuló előző tanévi eredményei, a szakértői vélemények alapján történő összevetés alapja a tanuló megfelelő kerettanterv alapján kialakított helyi tanterv szerinti továbbhaladásának, teljesítménye értékelésének.
-
Továbbhaladását a rá vonatkozó előírásoknak megfelelő tanári segítése az együttnevelés során. Az előírt kedvezmények, fejlesztő lehetőségek lehetővé tétele.
-
Az önbizalom fejlesztésére és a kitartó erőfeszítésre, a követelmények teljesítésére ösztönző rendszeres szóbeli értékelés.
Eredmény -
A minden egyes tanulóra vonatkozó feltételek biztosítása mellett a tanuló harmonikusan fejlődhet és a vonatkozó feltételek melletti számonkérést eredményesen teljesítheti.
46
5.4. Az értékelés helyi szabályai A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, mert az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. Az osztályzatok -
A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól.
-
A második évfolyamtól kezdődően numerikus jegyekkel, osztályzattal értékelünk (5,4,3,2,1). Tört jegyet nem használunk.
-
A jegyeknek időarányosan kell kialakulniuk és bekerülniük az osztályozó naplóba.
-
Félévkor és év végén minden szaktárgyból osztályzatot kapnak a tanulók. A félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján, az órai munka és a tanuló fejlődési tendenciája alapján kell meghatározni, figyelembe véve a témazárók kiemelt szerepét.
-
Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen nem térhet el a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától.
-
A dicséretes értékelésnél „5d” jelölést használunk az értékelő naplóban és a tájékoztató füzetben is, a bizonyítványba pedig „kitűnő” minősítést írunk.
-
A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát.
-
Kitűnő az tanuló, - a tantárgyak számától függetlenül - akinek minden érdemjegye ötös. Jeles az tanuló, - a tantárgyak számától függetlenül - akinek csak két négyese van.
Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés, ezért a heti -
1 órás tantárgyak esetén félévente minimum 3,
-
2 órás tantárgyból félévenként minimum 4, melyekből legalább 1 nagyobb, összefoglalt egységet öleljen át,
-
3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
Az értékelés közlése, indoklása -
A tanulókkal valamennyi tantárgyi osztályzatukat közölni kell szóbeli értékeléssel kiegészítve, s a jegyeknek az osztályozó naplóba (digitális naplóba) a megfelelő szabály szerint be kell kerülniük.
47
-
A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt.
5.4.1A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba akkor léphet a tanuló, ha teljesítette a helyi tantervekben rögzített minimum követelményeket. A minimum követelményeket tantárgyanként, évfolyamonként a helyi tantervek tartalmazzák. 5.4.2. Az ellenőrzés eszközei -
A tanulók ismereteikről, jártasságaikról, készségeikről szóban és írásban adhatnak számot. A készségtantárgyaknak megfelelő teljesítmények (technika, rajz), gyakorlatok (számítástechnika, testnevelés) is az értékelés alapjául szolgálnak.
-
A különböző tantárgyak esetén a folyamatos szóbeli, írásbeli ellenőrzés, értékelés alapjául szolgáló lehetőségek:
órákon való aktivitás beszámolók gépi programok tanulói kísérletek tanulói önértékelések társak értékelése gyűjtőmunka rajzok, zenei, technikai produktumok házi feladatok mozgásformák értékelése versenyek szervezése és azokon való részvétel
tanulói kiselőadások feladatlapos ellenőrzés témazáró feladatlapok tudáspróbák év eleji, évközi, év végi felmérések röpdolgozatok iskolai dolgozatok házi dolgozatok szakaszvizsgák („kisérettségi”) csoportmunka iskolai rendezvények szervezése azokon való részvétel
5.4.3. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést végzünk a tanév végén, amely értelmében a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul (Nkt. 54.§). A tanulók teljesítményének szöveges értékelésénél támpontot jelentenek azok a fejlesztési követelmények, amelyeket a helyi tantervünkben minden tantárgynál megfogalmaztunk, a fejlesztés várt eredményeinél összegeztünk. •
Kiválóan teljesített az a tanuló, aki: a fejlesztés várt eredményeinél felsorolt követelményeket optimálisan teljesítette. %-ban kifejezett teljesítménye 95%-100% között van.
48
•
Jól teljesített az a tanuló, aki: a fejlesztés várt eredményeinél megfogalmazott követelményeket nem tudta teljes mértékben elsajátítani, kisebb hiányosságai vannak. %-ban kifejezett teljesítménye 94-75% között van.
•
Megfelelően teljesített az a tanuló, akinek: a fejlesztés várt eredményeinél felsorolt követelmények elsajátításában nagyobb hiányosságai mutatkoznak. Az elsajátított ismereteket pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával alkalmazza. %-ban kifejezett teljesítménye 74-50% között van.
•
Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki: a fejlesztés várt eredményeinél kiemelt minimum követelményt sem tudta teljesíteni. Kizárólag nevelői segítséggel, vagy azzal sem képes önálló feladat megoldására. %-ban kifejezett teljesítménye 49-0% között van. Szöveges értékeléskor az 1. és 2.(első félév) évfolyamon 100
-
95
%
kiválóan teljesített
94
-
75
%
jól teljesített
74
-
50
%
megfelelően teljesített
49
-
0
%
felzárkóztatásra szorul
Kitűnő az a tanuló: akinek minden tantárgyból ötös érdemjegye van. Első évfolyamon ez úgy kerül kivitelezésre, hogy a tanulók teljesítményének %-arányát váltja át a pedagógus érdemjegyre. Jeles az a tanuló: akinek csak két négyese van. Első évfolyamon ez úgy kerül kivitelezésre, hogy a tanulók teljesítményének %-arányát váltja át a pedagógus érdemjegyre. 5.4.4. A modultantárgyak értékelése A tanulók dráma és tánc modult önálló modultantárgyként tanulják a 12. évfolyamon, a tanulók teljesítményét érdemjeggyel értékeljük. 5.4.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái Év eleji felmérés: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Írásbeli felelet: Néhány tanórai tanegység és azzal szorosan összefüggő ismeretek számonkérése, melynek időtartama legfeljebb egy tanítási óra. Ezt a tanár egy héttel hamarabb nem, de legkésőbb az írásbeli feleletet megelőző órán köteles előre bejelenteni.
49
Röpdolgozat: Egy tanegység részismereteire vonatkozik (1-3 tanóra). Időtartama maximum 20 perc. Javító dolgozat: íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak. az éves tantárgyi tanmenetekben betervezett –témazáró dolgozatok értékelése
100 89 74 49 34
Érdemjeggyel történő értékeléskor a 2 -13. évfolyamon 90 % = 75 % = 50 % = 35 % = 0 % =
5 4 3 2 1
Év végi felmérés: Több órás ismétlésnek kell megelőznie, legalább egy héttel előre be kell jelenteni. Súlya a témazáró dolgozattal egyenértékű. Egyéb szabályok -
-
-
-
A kötelező éves központi felmérő írásbeliket és időpontjukat az iskolai éves munkaterv tartalmazza. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat, próba érettségi vagy írásbeli vizsgarész íratható. Amennyiben egy tanítási napon két témazárót ír a tanuló, a tanórák nem következhetnek egymás után az órarendben. Témazáró dolgozatot kell íratni – félévenként legalább egyet – a kötelező érettségi tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek). A témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe. A témazáró dolgozatokat két héten belül ki kell javítani a szaktanárnak. Amennyiben a dolgozat kijavítása 10 tanítási napon belül nem történik meg, a tanuló dönt arról, hogy az osztályzat bekerüljön-e a naplóba. Az elégtelen témazárót írt tanulónak ugyanabból a témakörből legalább egyszer javítási lehetőséget kell adni. 50
-
-
Ha a tanuló (a naplóban bizonyíthatóan) azon a napon vagy a dolgozatírás időpontjában igazolatlanul hiányzott, dolgozatát bármikor, a tanár által meghatározott időpontban pótolnia kell. Az írásbeli felelet dolgozatának íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja. A röpdolgozat írásának időpontját a pedagógus nem köteles előre bejelenteni. A dolgozatot azonban egy héten belül ki kell javítania. A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.
Szövegértés, szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban részesülők értékelése: A kompetencia-alapú oktatásban részesülő tanulók teljesítményét szövegértésszövegalkotás tantárgyból a magyar tantárgy keretében érdemjeggyel értékeljük. Minősítésnél az irodalmi és nyelvi ismereteket külön érdemjeggyel értékeljük. Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe
A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése. A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése. Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban.
Az írásbeli beszámoltatás súlya -
-
Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minősítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetőséget kell adni szóbeli feleletre is, és minősítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – nagyobb súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál nagyobb súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül.
5.5. A magatartás és a szorgalom minősítésének elvei 5.5.1. Az értékelés alapelvei
Az iskolai közösség fejlettségének megfelelő magatartás és szorgalom követelményrendszerének megállapítása – a diákönkormányzat, az osztályközösségek, a szülői közösség véleményének meghallgatása után – a nevelőtestület feladata. A magatartás és szorgalom követelményrendszerét a tanév elején a tanulókkal ismertetjük. Az osztályfőnökök folyamatosan ellenőrzik a tanulók magatartásában, szorgalmában mutatkozó változásokat és a tapasztalataikról tájékoztatják a szülőket. A magatartást és
51
szorgalmat az osztályfőnökök havonta érdemjeggyel értékelik, az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélése alkalmával. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. A tanulók magatartási és szorgalmi minősítését félévkor és tanév végén az osztályfőnökök, az osztályközösség, az osztályban tanító pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros, fejlesztő pedagógus, napközis nevelők véleményének meghallgatásával állapítjuk meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. Ha szavazategyenlőség áll be, az osztályfőnök véleménye a döntő. A magatartási osztályzat a tanuló életkori sajátosságához igazodva kifejezi a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát, felelősségérzetét, önállóságát, tanórai és tanórán kívüli viselkedését, hangnemét. A magatartási jegyekben azt értékeljük, amiről a nevelőtestületnek biztos tudomása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. A minősítésnél minden iskolai keretben végzett tevékenységet értékeljük. A szorgalmi osztályzat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, kötelességtudatát, cselekvőkészségét, fegyelmét, pontosságát, önmagához viszonyított fejlődését, vagy visszaesését. A végleges minősítés a közösség és az egyén részére nevelő hatású kell, hogy legyen.
5.5.2. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek -
-
-
Konkrét feladat elvégzése, teljesítmény elérése (közösségi, kulturális, versenyeredmény,stb.) esetén - a Házirendben foglaltaknak megfelelően – az adható dicséretek megfelelő fokozatát kapja a tanuló. Folyamatos, önzetlen segítőmunka, közösségi tevékenység, erőfeszítéssel végzett, önmagához viszonyítottan fejlődést mutató magatartási, vagy tanulmányi teljesítmény esetén – amennyiben szaktanár, szaktanárok, osztálytársak is kezdeményezik - az adható dicséretek megfelelő fokozatát kapja a tanuló. A dicséretek – tantestületi döntés alapján (Házirend)- a magatartás és szorgalom osztályzatának megállapításában – egyéb tevékenységeinek értékelésével (követelmények) összevetve - meg kell jelenjen, tanév végi jutalomra terjesztést, vagy anyagi természetű kedvezményre vonatkozó javaslatot vonjon maga után.
5.5.3. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Magatartás Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti;
52
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; nincs igazolatlan hiányzása; szorgalma nem lehet hanyag.
Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása; három igazolatlannál több hiányzása nincs.
Változó (3) az a tanuló, aki. -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van; nyolc igazolatlannál több hiányzása nincs.
Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Szorgalom
Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; félévkor, illetve tanév végén elégtelen osztályzata nincs, tanulmányi eredménye 3,5-nél jobb;
53
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; társait segíti; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (3) az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
54
6. Az otthoni felkészülés meghatározása 6.1. Alsó tagozat - Maximum egy óra tanulási idő alatt elvégezhető szóbeli és írásbeli lecke adható. 6.2. Felső tagozat, gimnázium - Felső tagozaton maximum két óra, gimnáziumban maximum három óra tanulási idő alatt elvégezhető írásbeli és szóbeli feladat adható. - A fenti időkeretek egy átlagos felkészültségű és képességű tanulóra vonatkoznak. Minden esetben érvényes, hogy csak a tanítási órán már begyakorolt írásbeli feladattípusok adhatók fel házi feladatként. Az írásbeli leckéket ellenőrizni kell, akár ön-, akár tanári ellenőrzéssel. - Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania a mértékletességet. A házi feladatok adása során is érvényesülnie kell a differenciálásnak. - A nyári vakációra szabadon választhatóan adjuk fel a házi olvasmányokat. 6.3. A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei a kollégiumban -
-
-
A tanulók számára az iskolai, kollégiumi élet és minden kapcsolódó tevékenység tanulás. A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeret elsajátítás. A kollégisták számára az iskolai tanulás és annak segítése, a segítés megszervezése, az önművelés kialakítása, a rendszeres és folyamatos készülés begyakoroltatása a legfontosabb feladat. A kollégisták tanulásának segítését összehangoljuk az egyéb iskolai foglalkozások szervezésével.
A tanulás segítése -
nyugodt tanulási körülmények, a szükséges tanári segítség biztosítása mindenki számára; az iskolai felkészüléssel kapcsolatban az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése; az életkori sajátosságok és a teljesítmény szerinti differenciálás; a művelődés, az ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtése; a diákok rászorultsága, egyéni igénye, adottsága alapján való segítése, fejlesztése; lehetőségek nyújtása a képességek kibontakoztatására;
Az iskolai tanulást segítő foglalkozások napközis jellegű foglalkozás (igény szerint); tanulószobai foglalkozás (igény szerint); - a naponta történő felkészülés irányítása, segítségnyújtás, kikérdezés; - szükség szerint kiscsoportos foglalkozások; - elérendő: felkészületlenül senki ne jelenjen meg másnap az iskolában. felzárkóztatás: - lemaradt tanulók szintre hozása.
55
korrepetálás: - a napi felkészülés során tapasztalt hiányosságok pótlása, fejlesztő foglalkozások - szakvélemény alapján, egyéni tervnek megfelelően. Tehetséggondozás - A gyorsabb előrehaladásra képes tanulókkal való külön foglalkozás az iskolai egyéb foglalkozások szervezett igénybevételével.
56
7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 7.1. Magasabb évfolyamba lépés -
-
-
-
-
-
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítani kell (Knt. (54.§(6)) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette (Knt..§(2)). Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ekkor a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló (Knt.57.§(2)). A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti (Knt.57.§(3)). Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
7.2. Az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete, teljesítése, továbbhaladás -
-
-
Pedagógiai tevékenységünk során a minősítő, kategorizáló és a diagnosztizáló, elemző értékelés egyensúlyának megteremtésére törekszünk. A tantárgyakban elért teljesítményt ötfokozatú skálával minősítjük, értékeljük. A szakszolgálatok, rehabilitációs bizottságok javaslata alapján valamely tantárgyból felmentett tanuló nem kap osztályzatot. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a „Mentesítve” szót kell bejegyezni. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót nem kell osztályozni. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett „Felmentve” szót kell bejegyezni. A könnyített testnevelésről orvosi vélemény és javaslat alapján a testnevelő tanárok döntenek. Ezek a tanulók a normál testnevelés órán vesznek részt, de bizonyos gyakorlatokat nem, vagy más módon végeznek el. Értékelésük, minősítésük is ennek alapján, osztályzattal történik.
57
-
A gyógytestnevelést nem a kötelező órakeret terhére oldjuk meg, hanem – iskolaorvosi javaslatra – városi szervezésben járnak tanítványaink. Az itt kapott érdemjegyet megküldik, az kerül be a naplóba félévi, illetve év végi érdemjegyként.
Az értékelés szempontjai -
az ismeretek mennyisége és minősége a tanuló szorgalma, a tanulásba fektetett munka, a tanuló képességeinek figyelembe vételével a teljesítményben mutatkozó fejlődés vagy visszaesés az elkövetett hibák minősége a tanuló kifejezésmódja
58
8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Testnevelés órai, az országos sztenderdhez igazodó felmérések: Országosan elfogadott általános felmérés a „Mini Hungarofit”, amelyet minden évfolyamon ősszel és tavasszal elvégzünk. A „Mini Hungarofit” összetevői: • Cooper-teszt (az aerob állóképesség mérése) • Helyből távolugrás (a lábizomzat dinamikus erejének mérése) • Mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás (a karizom erejének mérése) • Hanyattfekvésben felülés térdérintéssel (a hasizom erejének mérése) • Hason fekvésben törzsemelés, leengedés (a hátizom erejének mérése) A felmérések iskolai időpontjai: Ősz: szeptember 20 – október 20 Tavasz: április 20 – május 20 Amennyiben országos felmérésre is sor kerül, a meghirdetett időpont előtt két héttel kerül sor a felmérések befejezésére További felmérési lehetőségeket ad az általános fizikai állapot felméréséhez az ún. egyszerű vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fitnesz-szint objektív megállapításában. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek I. Antropometriai adatok: az egészséges testsúly meghatározásához (egészségügyiek, ill. szükség esetén a tanár méri) testmagasság (m), testtömeg (kg), csuklókerület (cm) Motorikus próbák az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére. II.. Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (m), pulzusméréssel összekötve III. A mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erőállóképességének mérése: 1-2. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése helyből távolugrás (m) helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (m) 3. A kar, a törzs, a lábizmok együttes erejének mérése - Egykezes labdalökés helyből, az ügyesebb kézzel (m) 4. A váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése - Kétkezes dobás hátra, fej fölött (m) 5. A vállöv és a kar erejének, erő-állóképességének mérése - Mellső fekvőtámasz karhajlítás és –nyújtás, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) 6. A csípőhajlító és a hasizmok erő, állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) 7. A hátizmok erő, erő-állóképességének mérése - Hason fekvésből törzsemelés és –leengedés, folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db) A próbák elvégzése után – az értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye.
59
A tanulók teljesítményének pontértékelésre való átalakítását a „Hungarofit teszt” által megadott pontérték táblázat alapján végezzük.
Ajánlott tesztek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének méréséhez Alaptesztek 12 perc futás (m) Függés hajlított karral (s) Tömöttlabda-dobás hátra (cm) Felülés térdérintéssel (db) Helyből távolugrás (cm) Választható tesztek 60 m futás (s) Szlalom futás (s)
Karhajlítás-nyújtás mellső fekvőtámaszban (db) Egyensúlyozás (db) Négyütemű fekvőtámasz (db)
60
9. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei -
-
-
-
-
-
-
A nemzeti köznevelési törvény célja, hogy a köznevelési rendszer segítse elő a gyermekek, fiatalok harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését. Készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő fejlesztése valósuljon meg. Váljanak erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdekeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes emberekké, felelős állampolgárokká. A tanuló joga, hogy a nevelési és nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, és oktassák, óvoda életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A pedagógus kötelessége, hogy mindent megtegyen a gyermek testi-lelki egészségének megóvása érdekében felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával a szülő – és szükség esetén – más szakemberek bevonásával (eljárásrend SZMSZ-ben). A természet, külső-belső környezetünk, erőforrásaink értékeinek ismerete, megbecsülése, óvása, természetes energiáinkkal, egyéb kincsinkkel való takarékos gazdálkodás, a folyamatos karbantartás szoros összefüggésben van testi-lelki egészségünkkel, a fenntarthatóságra törekvéssel, egészségfejlesztési feladatainkkal. A teljes körű egészségfejlesztés célja a fontos egészségkockázati tényezők mindegyikére legyen hatásos, az iskola mindennapi életében rendszeresen és folyamatosan jelen legyen, az iskola minden tanulója vegyen részt benne, a teljes tantestület érezze feladatának és vállaljon részt benne, vonja be a szülőket, az egyházi közösségeket, az erre alkalmas civil szervezeteket, az iskola társadalmi környezetét is. Feladat Az egészségfejlesztő programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. A program megvalósításába a saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakon kívül csak olyan kívülálló szakember vagy szervezet programjait (alkalmazott munkatársa) vonható be tanórai vagy egyéb foglalkozás megszervezésébe, aki vagy amely, rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával A nevelési-oktatási intézmény vezetője választja ki a prevenciós programot, amihez be kell szereznie az alábbiak véleményét: az intézményben dolgozó iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ha van; KEF: www.kef.hu ).
61
Iskolánk feladata - Kiemelt feladatként kezeli a megjelölt területek között a drog-prvenciót (lásd: Nevelési terv); - Véleményegyeztetés mellett kapcsolatot keres a KEF-fel. (A KEF által koordinált közösség és együttműködést, a megelőzést, a gyógyítást, rehabilitációt és kínálatcsökkentés visszaszorítását szorgalmazó intézmények hatékony munkájának érdekében helyi stratégiát dolgoz ki. Tagjai állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviselői.), illetve a Károli Gáspár Református Egyetemmel. - A már kidolgozott programjainak elemeit, tantárgyi feldolgozáshoz alkalmas témaköreit továbbra is konkrétan beépíteni a mindennapi kerettantervi és egyéb foglalkozási nevelő munkába (melléklet programjai és a továbbiakban tervezhető programok).
62
10. Kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere Bevezető A program tartalmazza a SZKIRG elődintézménye, a Karacs Teréz Általános Iskola specifikációjának kiegészítő elemét. 10.1. A kompetencia alapú oktatás elvei, eljárásrendszere
Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából, az egyre növekvő elvárásoknak kívánunk eleget tenni a kompetencia-alapú oktatásmegvalósításával, melynek során biztosítjuk a hátrányos
helyzetű,
ill.
a
tanulásban
valamilyen
okból
lemaradt
tanulók
esélyegyenlőségét, valamennyi tanuló számára az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, az egyéni képességeiknek megfelelő eredmények elérését, ezzel is segítve a tanulók iskolai és majdan társadalmi szintű beilleszkedését.
A képzésben részt vett pedagógusaink az új adaptált tartalmakkal, eszközökkel és módszerekkel végzik nevelő-oktató munkájukat.
Az alapkészségek, kompetenciák fejlesztését kiemelt területként kezeljük. Különösen hangsúlyos feladat ez az alsó tagozaton, míg a felső tagozaton a folyamatosságot kívánjuk biztosítani.
A kompetencia-alapú oktatást hosszú távon kívánjuk fenntartani, a résztvevők körét bővíteni.
10.1.1. Kompetenciaalapú tananyag Moduláris felépítésű Tanuló – és tevékenység központú Differenciált eljárásokra épülő Egyéni fejlesztésre, tehetséggondozásra alkalmas Korszerű tanulásszervezési eljárásokra épülő Fejleszti a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit 10.1.2. A kompetencia területek tantárgyi megnevezése Szövegértés – szövegalkotás Matematikai logika Idegen nyelv Információs és kommunikációs technológiák használata
63
Szociális, életviteli és környezeti. 10.1.3. Alapelvek, értékek
Adaptív oktatás- és tanulásszervezés, gyermekközpontúság Nevelő-oktató munkánknak a gyerekek intellektuális, testi és mentális fejlődését kell szolgálnia, így minden programot, eljárást annak rendelünk alá. Mindenek előtt azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra.
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban, lehetőségek szerint valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia és megszereztetnie. Műveltségterület ismeretanyaga tantárgyi bontás nélkül. Olyan iskolai tapasztalatok biztosítása a tanulóinknak, hogy az élethosszig tartó tanulás természetes legyen a számukra, hogy képesek legyenek a környezetüket ennek megfelelően alakítani.
Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével lehetővé válik az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés. A képességeket ismeretek nélkül nem lehet fejleszteni, ezért az oktatás során mindkettőnek megfelelő teret biztosítunk. Az adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk. Tanulóink képességei és készségei fejlesztése érdekében olyan tanítási módszerek elterjesztésére vállalkozunk, amelyben az egyéni és a kooperatív tanítási- tanulási technikák alkalmazása mindenkinek - a közösségnek is - állandó fejlesztési lehetőséget nyújt. Kooperatív technikák alkalmazását, az egyéni képességeknek és haladási ütemnek megfelelő egyéni ill. csoportos foglalkoztatást, önálló ismeretszerzést preferálunk. E módszerek általános jellemzői, hogy tanulásközpontúak és gyakorlat orientáltak, célkitűzéseikben a tantárgyi specifikusságot jelenítik meg, az értékelés kritériumalapú.
A tanulói személyiség egészének fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép,
64
önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás, a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása A tanítási tanulási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Az így megszerzett ismeret a gyakorlatban alkalmazható, korszerű tudást eredményezzen olyan módon, hogy a megismerési folyamatban motiváltan, örömmel és aktívan vegyenek részt. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő
fejlesztést,
biztosítva
ezzel
a
hatékony
tanulás
szempontjából
nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy tanulóinkban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeik és lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
Valóságos tanulási környezet biztosítása Az ismeretszerzésnek a hagyományosnál nagyobb mértékben kell épülnie a valóságra annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése és vizsgálata által (projektpedagógia, terepgyakorlat). Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán, az iskolán kívüli munkán keresztül is megtapasztalják tanulóink.
Új típusú tanári attitűd Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra.
Tantestületünk
jelentős
része
felkészült
az
innovációval
járó
szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk a jó gyakorlat jegyében. Nemcsak a kiképzett pedagógusokat, hanem a tantestület egészét képessé
65
kell tennünk arra, hogy a megváltozott pedagógiai szerepeknek megfelelően a saját szakmai és módszertani kultúráját az új kihívásoknak és az új pedagógiai rendszernek megfelelően megújíthassa. Tanári szerepváltás eredményeként előtérbe kerül a szervező, irányító, együttműködő, támogató, a gyerekek ötleteire támaszkodó tanári attitűd. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Belső továbbképzéseinken ezt a mentalitást kívánjuk népszerűsíteni. Érzékenyen reagálunk az iskola használóinak igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra.
A pedagógiai módszertani kultúra megújítása Ennek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, belső műhelyfoglalkozások segítik.
Fokozatosság és folyamatosság A kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét a program minden elemével és minden eljárásmódjával erősíteni kell.
Integrációs elv Az önálló matematikai, angol és német nyelvi, informatikai, szociális, életviteli és környezeti, valamint szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan modulok és modellek alkalmazását is szorgalmazzuk, amelyek az egyes műveltségi területek más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”) való kapcsolatának megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.
10.1.4. Cél-, és feladatrendszer 66
Célunk a teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele, ennek érdekében legfontosabb feladataink: Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása. A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése. A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása. A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával. A mozgásnak, az ének-zenei, a vizuális tevékenységeknek, a drámajátéknak (a személyiségfejlődés egészére ható) szerepüknek megfelelő idő és tér biztosítása az iskolai tevékenységek összességében. Környezet iránt érzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása. A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.
Célunk motiváltság és a pozitív gondolkodás érvényesítése, ezt érintő legfontosabb feladataink: Az algoritmus helyes értelmezése, követése, ellenőrzés, önértékelés. Feleletterv, jegyzet, vázlat, készítése, forráshasználat, kiselőadás, recenzió alkotása. Állandó tevékenykedtetés, azonnali visszajelzés (önértékelés, mások értékelése). Életszerű, a gyermeki világhoz közel álló feladatok, problémák megoldása. Szövegek, szituációk elemzése, befejezése, variációk kitalálása.
Célunk a szegregáció csökkentése, az együtt nevelési környezet kialakítása, melynek eléréséhez a következő feladataink vannak:
67
A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása, egyéni fejlesztési tervek alkalmazása. A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése. A kooperatív tanulási technikák segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. A verbalitás túlsúlyának megszüntetése.
Célunk az önismeret, önértékelés igényének felkeltése, az elérését szolgáló legfontosabb feladataink: Tanulóink belső értékeinek felismertetése: kitartás, céltudatosság, elkötelezettség, segítőkészség. A korrekt értékelés eredményeként elfogadtatni a kudarcot, helyesen értékelni a sikert. Erősíteni az önbizalmat, a bizonyítási vágyat A kezdő, bevezető szakaszban a kisgyermek feladattudatára, személyes kötődésére támaszkodjunk Az alapozó, fejlesztő szakaszban a kritikai érzékenységet, az önállósodásra való törekvést vegyük figyelembe.
Célunk az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése. A program lehetővé teszi, hogy az irodalmi művek, hétköznapi és tudományos szövegek
kiválasztásában és csoportosításában hatásosan valósuljon meg a szövegértési- szövegalkotási készségek fejlesztése. Elősegíti, hogy a leíró nyelvtan és az irodalom kettősénél sokkal több diszciplína megjelenjen. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztésének előtérbe helyezése valósul meg: a nyelvi kreativitás adta lehetőségekkel az anyanyelvi kompetencia fejlesztésével. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértésszövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: 68
Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. Az első osztályosok hallásának fejlesztése. Integrált magyartanítás keretében: a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán. Matematikaórán például a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás fejlesztése. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók, kreativitásukra, önállósodási törekvéseikre építve, érdeklődési körüknek, és motivációjuknak megfelelően. A fejlesztés módszertani keretét a differenciálás, a báb-és drámapedagógia adja.
69
Célunk matematika tanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése. A matematikaoktatásnak az első évfolyamon az eddigieknél jobban kell fejlesztenie a
számfogalmat és a számérzéket. Előtérbe kell helyezni a számolást, a szám többféle használati lehetőségének tudatosítását, a 10-es számrendszer jobb megértését, a számérzék és a becslés, a nem egész számok megértésének és használatának fejlesztését. A konstruktív tanulási koncepció szerint a hatékony matematikatanulás önszabályozó, szituációs és együttműködő: a tanulót a környezettel való együtthatás során figyelmesen és erőfeszítést igénylően bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink a további évfolyamokon: A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének
fejlesztése.
A
kezdő
szakaszban
a
cselekvő,
személyes
tapasztalatszerzésre építünk. A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése kis csoportokban. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. 70
Matematikatörténeti
érdekességek
megismertetése
önálló
vagy
csoportos
kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során. A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.
Célunk az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése. Célja az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása, az Internet önálló használata, az
informatika etikai szabályainak ismerete, az algoritmizálás, adatmodellezés fejlesztése, a könyvtárra, internetre alapozott önművelődés képességének kialakítása, önálló munkára nevelés. Szükséges eszköz: könyvtár, laptop program alkalmazása Előismeret: a számítógép felépítésének ismerete, az alapvető eszközök funkciói, ezek célszerű használata. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A számítógépes kultúra iránti attitűdök, szokások kialakítása Az informatikához köthető általános tanulási, gondolkodási képességek fejlesztése. Az informatikához köthető komplex, inspiráló tanulási környezet biztosítása. Az informatikához köthető differenciálás megoldása. Az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése. A könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerű és célszerű használatának támogatása. Jártasság kialakítása az SDT - rendszer kezelésében, az SDT-n és az iskola tárhelyén elhelyezett tananyagok keresésében. A speciális multimédiás hardvereszközök megismertetése. 71
A digitális tananyagok, technikák szaktárgyi órákon történő alkalmazása. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás biztosítása. A digitális írástudás fejlesztése. Digitális tananyagfejlesztés. A multimédiás oktatóprogramok alkalmazása.
Célunk a kommunikatív idegen nyelvi (angol / német nyelvi) kompetencia fejlesztése. A Nemzeti Alaptantervben megjelölt szintek összhangban vannak az európai hatfokú
skálán meghatározott szintekkel. Célunk, hogy az általános iskola végére minden diák legalább egy élő idegen nyelvből elérje az A1-es szintet. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére A típusú programcsomag Kreatív kommunikáció moduljainak tantervbe illesztését valósítjuk meg. A hatékony fejlesztés és a célirányos alkalmazás érdekében a tanév egy részét lefedő, kiegészítő programcsomagot alkalmazunk. Így lehetőség nyílik a fejlesztést kisebb egységekben kipróbálni, alkalmazni. Mivel tanulóink hozott tudása rendkívül eltérő, a programcsomagok nyelvi órán történő tanítása nem minden csoportban valósítható meg. A halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelést igénylő tanulói csoportokban a csoport összetételének megfelelően a programcsomag moduljainak megfelelő szakaszait adaptáljuk. A modulok órai feldolgozását a szaktanár tanmenete tartalmazza. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: A mindennapi kifejezésekés a nagyon alapvető fordulatok gyakoroltatása, Szituációs feladatokkal rögzíteni a mindennapi szükségleteihez kapcsolódó gondolatait. Kialakítani az élőbeszéd helyzetében a következő beszédpaneleket: be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Meg tud válaszolni kérdésekre, és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl., hogy hol lakik), vagy amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgok felől érdeklődik, amelyekkel rendelkezik. Képessé tenni a tanulókat nagyon egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és világosan kommunikál, és segíti a tanulót a megértésben. Értékelési alapelvek, lehetséges értékelési módszerek Az értékelés kompetenciákra irányul és kommunikatív nyelvhasználat során történik.
72
Kommunikációs feladat során előre ismertetett és egyeztetett szempontok szerint figyeljük a tanuló nyelvi viselkedését és regisztráljuk a teljesítményét. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban vagy írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeli jövőben reálisan képes megoldani. A tanuló összegyűjti a legjobb munkáit, pl. leveleket, történeteket, posztereket, előadások jegyzeteit és szemléltető anyagát. A tanuló értékeli önmagát, majd a tanár is értékeli a munkákat. Az érdemjegy a fentiek összegzéséből születik Az érdemjegyek tartalmi követelményeit előre írásban közöljük, a tanulókkal, a szempontok meghatározásakor a tanulói javaslatokat is mérlegeljük.
Célunk a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése A kompetencia fejlesztés célja, hogy a gyerekekben harmonikus kapcsolatot alakuljon ki
ember és környezet, az épített-művi környezet; az egyén és szociális környezete és társai között. Ez változatos tevékenységek során valósul meg. Fontos cél továbbá, hogy a tudományos megismerést tekintsék hitelesnek, megkülönböztessék azt a szándékos megtévesztéstől. Szerezzenek gyakorlatot a megfigyelési módszerek, kísérletezés alkalmazásában. Célunk elérése érdekében feladatunk: Képessé tenni tanulóinkat a környezet állapotáért tanúsított személyes felelősség vállalására, a természet és az ember alkotta értékek felismerésére, megóvására Felhívni a figyelmet a modernizáció káros következményeire Megfigyeltetni a környezeti válságjelenségek emberre ható káros jelenségeit Tájékozódásuk biztosítása hazánkat veszélyeztető környezeti, társadalmi problémákról, ezek megoldását célzó együttműködésekről Szerepvállalás konkrét természetvédelmi, értékmentő programokban Adatgyűjtés, elemzés, vizsgálódás a közvetlen környezet élő és mesterséges elemi körében Veszélytérkép aktualizálásában részvétel Környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok hirdetése, tanulóink bevonása
Célunk a motiváció erősítése, melynek elérését szolgáló legfontosabb feladataink:
73
Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermekközpontúvá alakítása. Teret adunk a szabad képzettársításon alapuló spontán játékoknak a tanórán kívüli idejüket iskolában töltő diákok iskolai életében. Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára. A személyiség fejlődését szolgáló, a minősítés helyett a fejlődés követésére és a továbblépés lehetőségeire hangsúlyt helyező értékelési módszerek alkalmazása. A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása.
Célunk a diákok élethosszig tartó tanulási igényének megalapozása, legfontosabb, feladataink: Az alábbi személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. A várható többszöri pályamódosítás érdekében a tanulni tanulás kognitív kompetenciájának fejlesztése. A digitális tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A pozitív tanulási és tantárgyi attitűd kialakítása.
Célunk pedagógiai módszertani kultúránk megújítása. Ehhez kapcsolódó feladataink: A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani továbbképzéseken. A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálása. Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése munkaközösségeinkben és más követő intézmények pedagógusaival. A kompetencia alapú tananyagot oktató pedagógusaink bemutató órákat, szakmai konzultációkat tartanak nevelőtestületünk többi tagjainak.
10.1.5. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink 10. 1.5.1. A tanulásszervezés alapelvei differenciálás (az egyéni különbségek figyelembevétele, a tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése)
74
a szociális készségek fejlettsége, a szociális kompetencia szintje (divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek, metakommunikáció, önismeret, önkifejezés, társismeret) motiváló módszerek alkalmazása (kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia) 10.1.5.1.1. Módszertani elemek Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Egyéni és csoportos projektmunka Prezentációs technikák IKT technológiák, digitális tananyagok, taneszközök alkalmazása Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére: IPR működtetése, mentorálás Tanulói értékelési formák gazdagítása 10.1.5.1.2. Tanulásszervezési módszerek
A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka, a páros munka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. A kooperatív technikák alkalmazásának helye, szerepe minden tantárgy /műveltség terület/ esetében felértékelődött, motiváló hatású. A pedagógus és tanítvány, a tanuló-tanuló, az egyén és csoport sikeres együttműködését eredményezi. Lehetséges szinterei: új ismeret feldolgozása, ismeretek új feladat helyzetben történő alkalmazása, gyakorlás, témanap, projektoktatás, kísérlet, gyakorlat, számonkérés alkalmával. Hagyományos módszerek:
75
o Tanári magyarázat (frontális beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés) o Munkáltatás (egyéni, de nem önálló: variációs módszer, házi feladat) o Individuális (egyéni és önálló tanulás: egyéni feladatok) A csoportmunka módszerei: o Munkalappal irányított csoportmunka, páros munka. o Csoportos problémamegoldás o Vita o Játék o Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték o Projekt o Esettanulmány o Beszélgetés, megbeszélés o Kísérletezés, kutató-felfedező módszer o Kiállítás o Kirándulás o Ötletroham o Jövőkerék o Döntésfa A differenciált egyéni munka módszerei: o Munkalappal végzett tevékenység o Problémamegoldás egyéni munkában o Játék o Kísérletezés, kutató-felfedező munka o Kirándulás o Kiállítás o Tárgykészítés, történetírás, rajzolás o Mastery Learning o Esettanulmány o Mestermunka o Verseny o Számítógéppel végzett munka 76
A differenciált tanulásszervezés helye, szerepe a tanulók eltérő fejlődési üteme, szokásai, készség szintje miatt fontos szempont. Minden tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozás megszervezésének alapja az egyéni képességek, készségek, sajátos problémák és haladási ütem számbavétele az egyes gyermek esetében. A tanulási folyamat hatékonysága egy-egy gyermek fejlődésének eredményességén mérhető le.
A differenciáló eljárások kiválasztásának szempontja: a szövegértés-szövegalkotás, a kommunikáció, a kreativitás, az önállóság, a probléma megoldási képesség szintje. Differenciáltan lehet gyakoroltatni, ellenőrizni, számon kérni, feladatot, házi feladatot megoldatni.
10.1.5.2. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenység 10.1.5.2.1. Cél
A tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése.
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése.
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése.
10.1.5.2.2. Az IKT által támogatott tanulásszervezési eljárások
Csoportmunka
Páros munka
Egyénre szabott munka
Részben egyénre szabott munka
Önálló munka
10.1.5.2.3. Differenciáló eljárások a digitális pedagógiai módszertan területén
Mennyiségi differenciálás
Minőségi differenciálás
Tanulási követelmények differenciálása
10.1.5.2.4. Digitális tartalmak
Az iskola saját honlapján diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információk közlése.
Tagiskoláink saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok.
Multimédia
tartalmak
(képek,
mozgóképes
állományok,
animációk,
hangállományok). 77
Multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.
E-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok.
10.1.5.2.5. Óratípusok
Új ismeretanyag feldolgozásakor
Gyakorlás, alkalmazás
Összefoglalás, rendszerezés
Ellenőrzés, diagnosztikus mérés.
10.1.5.2.6. Feladattípusok
Problémamegoldó csoportfeladatok
Fejlesztő feladatok
Alkotó feladatok
Felfedező-kutató feladatok
Érvelésre, vitára alkalmas feladatok
Ellenőrzés, értékelés alkalmából
10.1.5.3. CMPC-vel támogatott 1:1 tanulási környezet, tanulói laptop program alkalmazása
A tanulói laptop rendszerét a tanári gépre telepített tanári felügyelő szoftver támogatja.
10.1.5.3.1. Cél
Olyan tanulási környezet megteremtése, amelyben a tanuló az általa használt laptopon végzi önálló munkáját. WIFI segítségével egymással kommunikálnak.
10.1.5.3.2. Feladat
Egyéni fejlesztésre, differenciálásra, az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésére, önellenőrzésre alkalmazni a programot. Az IKT kompetencia mellet a nyelvi, kommunikációs készségeket, a motivációt, kreativitást fejleszteni. Biztosított legyen az egyenlő hozzáférés: otthon is el tudják érni a gyerekek az önálló tanuláshoz szükséges felületeket, választhassanak a saját fejlettségüknek megfelelő fokozatú feladatsorok közül. Projektmunka tervezésekor, megvalósításakor (feladatok
78
elosztása, együttműködés, visszajelzés a tanárak a pillanatnyi állapotról), prezentáció alkalmával a tanulási folyamatba szervesen beépül a program. 10.1.6. Sikerkritérium
Eredményesebbé válik az önálló tanulás,
motiváltabbá válnak a gyerekek,
együttműködőbbek lesznek a közös siker érdekében,
az információ keresés és irányított felhasználás során önkorlátozóvá válnak.
79
11. Mellékletek 1. Szöveges értékelés az alsó tagozat egyes időszakaiban tantárgyanként 2. A középszintű érettségi témakörei
80
12. Záró dokumentum Záró rendelkezések, legitimáció A program érvényességi ideje: elfogadástól határozatlan ideig. A program felülvizsgálatának és kiegészítésének esedékessége minden tanév végén illetve az új tanév kezdetén. A Pedagógiai Program nyilvános. Az intézmény pedagógiai programja a következő tanév, 2014/2015. szeptember 1-jétől lép hatályba. A pedagógiai program módosítását el kell végezni rendelet-változáskor és az intézmény bármely közösségének kezdeményezésére. A módosítást az intézmény igazgatója végzi el az előírt legitimációs eljárás lefolytatásával.
Békés, 2014.08.22.
Kovács Dániel igazgató
81
