A BAUXITBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAI. Dr. Fazekas János oki. bányamérnök, vezérigazgató Bakonyi Bauxitbánya Kft

Publ. Univ. of Miskolc, Series A. Mining, Vol 53. (1999) pp. 69-90 A bauxitbányászat környezeti hatásai

A BAUXITBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAI Dr. Fazekas János oki. bányamérnök, vezérigazgató Bakonyi Bauxitbánya Kft.

Bevezetés Az ember léte óta a természettől veszi el, termeli ki a megélhetéséhez szükséges termékeket, nyersanyagokat, amiben ősidők óta jelentős szerepet játszik a bányászat (pl. Lovas festék-, Sümeg tűzkő bányái). így van ez napjainkban is, amit az 1997. évi ásványi nyersanyagok magyarországi termelését bemutató 1. sz. táblázat jól érzékeltet. Magyarország 1997. évi ásványanyag termelése Ásványi nyersanyag

1. sz. táblázat Mértékegység

Mennyiség

Széntermelés, ebből: - mélymüvelés - külfejtés Bauxittermelés, ebből: - mélyművelés - külfejtés

15.540.939 6.724.667 8.836.272 743.000 604.000 139.000

Andezit, bazalt

3.014.000

tonna

Kőolajtermelés

1.648.000

tonna

Földgáz termelés

4.365.000

m3

250.000

tonna

Egyéb*

tonna

tonna

* becsült adat a Magyar Bányászati Szövetség adatai alapján

Bakonyi Bauxitbánya Kft. Tapolca

Dr. Fazekas János vezérigazgató 69

A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

A bányászati beavatkozások nem öncélúak, hiszen a társadalmi szükségletek biztosítása, alapvető igények, életfeltételek kielégítése érdekében történik ez a tevékenység, megfelelő gazdasági feltételek között még akkor is, ha a társadalom egy részének erről más a véleménye. A bányászatnak a természeti környezetbe való (negatív) beavatkozáson túl, más jelentős pozitív hatásai is fennállnak, működnek. Mint például: -

Külszíni környezetbe való beavatkozás: fejlődése

infrastruktúra (víz, villany, stb.) út, vasút fejlesztése foglalkoztatás szociális ellátás kultúra, sport

Termeivény szállítás: Társadalmi hatások:

A pozitív és negatív hatások, beavatkozások általában hasonlóak más iparágak problémáihoz. Elég ha a másik ősi mesterséghez a mezőgazdasághoz, azaz a földműveléshez (pl. vízrendezések, kemizálás) hasonlítjuk, vagy a gyáripar kialakulásával vetjük össze. Az utóbbi esetében az inmobilitás, a látszólagos rendezettség kevesebb társadalmi ellenállást vált ki, bár ma már erre is egyre több példával találkozunk. A természetbe való beavatkozás lehet: reverzibilis azaz visszafordítható, vagy irreverzibilis azaz visszafordíthatatlan. A bányászati tevékenység mindkettőt kimeríti, hiszen a kitermelt ásvány in situ nem pótolható, ugyanakkor a tevékenység egyéb következményei visszafordíthatok, rekultiválhatók, és tudatos bányászati tevékenység mellett a legtöbb esetben az irreverzibilitás sem okoz problémát. A visszafordíthatatlan károkozás felvállalása a környezeti károk és a bányászati hasznos anyag társadalmi szükségleteinek komplex vizsgálata alapján dönthető el (konszenzus, gazdasági érdek). A kutatás és a külfejtéses tevékenység elsősorban a külszíni földtani és növényi környezetben jelent beavatkozást, termelési ág változást (flóra, fauna).

Dr. Fazekas János vezérigazgató

Bakonyi Bauxitbánya Kit. Tapolca 70

A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

A mélyműveléses bányászat következményei lehetnek az akár külszínig ható földmozgások, valamint a vízvédelmi tevékenység velejárójaként a vízháztartás egyensúlyának megbontása, a vízrendszerekbe való beavatkozás. Mindezen következmények tervezhetők, kezelhetők, a természet és a környezet egyensúlyának, összhangjának megtartása mellett. A kutatás, a bányanyitás, termelés mellett azokkal egyenértékű feladat a környezetvédelem és az ásványvagyon kimerülését követően a helyreállítás, a rekultivációs tevékenység is. Erre ad garanciát a Bányatörvény. A tudatos bányászati tevékenység azonban önmagában nem elég, hiszen a kitermelt ásvány a további feldolgozása, felhasználása során is jelentős környezeti hatásokat válthat ki, és az ott visszamaradó anyagok is jelentős problémákat okozhatnak, melyek kezelése legalább olyan gondos környezetvédelmi és rekultivációs tevékenységet követel, mint maga a bányászat. (Példaként elég a bauxit => timföld => vörösiszap problémakört megemlíteni.) Az ásványi anyagok felhasználási folyamata 1 .sz. ábra

Az 1. sz. ábra a teljesség igénye nélkül foglalja össze a bányászathoz kapcsolódó tevékenységeket, a haszonanyag feldolgozását követő fázisokat, illetve a hulladékkezelési problémákat.

Bakonyi Bauxitbánya Kit. Tapolca


A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

Bauxitbányászat A fentiek figyelembevételével történik az egyik jelentős hazai ásványvagyon, a bauxit kitermelése is. Hazánkban -jelenlegi határainkon belül— 1926 óta folyik a „vörös érc" bányászata, melynek fontosságát a magyarországi alumínium felhasználás alakulása érzékelteti. A készárugyártásra fordított alumínium mennyisége Magyarországon 1937-1995 között (2. sz. ábra). 225

200

175

150

1 75

50

25

1937

19AS

1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

Az elmúlt hetven évben több mint 100 millió tonna bauxit került kitermelésre hazánkban, mely során a kezdeti kizárólagos külfejtést követően - Gánt - jelentőssé vált a mélyműveléses termelés is.



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

A termelési mennyiségek alakulását - mint stratégiai alapanyagét - a politikai és hadiipari igények határozták meg az 1990. évi „világbéke" bekövetkezéséig. Ezt követően kemény piaci feltételek között kellett a hazai bauxitbányászat és a magyar alumíniumipar reorganizációját, privatizációját megvalósítani, és nem utolsó sorban a talpon maradását biztosítani. Az egyes időszakok termelését bemutató 2.sz. táblázat jól érzékelteti a kitermelt volument és sejteti a természetbe való beavatkozás mértékét. A magyar bauxitbányászat termelése 1926-tól napjainkig 2.sz. táblázat Összesen

Időszak

Külfejtés

Mélyművelés

1926- 1945

6.703,7

733,7

7.437,4

1946- 1954

3.053,7

3.519,3

6.573,0

1955 - 1957

1.183,7

1.857,1

3.040,8

1958- 1964

2.494,3

6.356,4

8.850,7

1965 - 1974

3.281,4

16.988,2

20.269,6

1975 - 1989

9.909,5

33.237,1

43.146,6

1990- 1995

1.853,7

7.625,6

9.479,3

1996-1998 várható

678,4

2.025,5

2.703,9

Összesen

29.158,4

72.342,9

101.501,3

Mindezekből a számokból, ábrákból érzékelhető a bauxitbányászat környezetvédelmi tevékenységének súlya, társadalmi fontossága. A bauxitbányászat működése során volt néhány a közvéleményt foglalkoztató kérdés, mint például: - Iharkút falu kitelepítése; - Nyirád-Hévíz összefüggése, melyek jelentős publikációt kaptak, de csak a napi sajtó szintjén váltak ismertté, és nem volt lehetőség a kérdések komplex bemutatására. Sajnos ezek a kérdések utólag, a károk rendezését, illetve az eredeti állapotok visszaállítását követően sem kerültek kiértékelésre, reális bemutatásra, pedig ezek az elemzések, összehasonlítások fontos tanulságokkal szolgálhatnak nemcsak a szakemberek, de a társadalom számára is. Bakonyi Bauxitbánya Kit. Tapolca


A

bauxitbányászat

környezeti hatásai

A bauxitbányászat környezeti problémái, eredményei A bányászati tevékenység esetében táblázatba foglaltam össze az érintett környezeti elemeket, a környezeti elemekre ható kiváltó okokat, a hatás időtartamát, környezeti hatását, a változás jellemzését, a hatás minősítését és kezelhetőségét a bauxitbányászat gyakorlata, tapasztalata alapján. A 3. és 4. sz. táblázatok (melléklet) részletesen összefoglalják a beavatkozások hatásait mélyművelés ill. külfejtés esetén. A bauxit külfejtéseknél elsősorban a jövesztési mód határozza meg a környezeti károk milyenségét a flóra és fauna megbontásán túl. Vannak irreverzibilis problémák. Ezért igyekszünk a gépi jövesztést alkalmazni. Természetesen keményebb kőzetviszonyok mellett elkerülhetetlen a robbantásos jövesztés, ahol kellően méretezett robbantóanyag felhasználással, esetleg sűrített levegős repesztéssel kívánjuk optimálissá tenni a rezgés-, zaj-, por- és hanghatásokat, a jövesztés hatékonyságát is figyelembe véve. (Az 1. sz. fénykép Óbarok XI. lencse művelését mutatja.) Az alkalmazott technikai eszközök rendszeres karbantartásával igyekszünk elkerülni a levegő- (gázkibocsátás) és talajszennyezést (olajfolyás). A porképződés elkerülhetetlen, mértékét viszont locsolással az előírt értékek alatt tudjuk tartani. (Lásd Újbarok külfejtés rendszeres pormérési eredményeit bemutató 5. sz. táblázat.) A mélvművelés területén a külfejtésnél felsoroltakon túl fontos követelmény a zárt térben az emberi szervezet számára elviselhető szennyező értékek betartása, biztosítása. Ergonómiai mérések segítségével vizsgáltuk és határoztuk meg azokat a műszaki fejlesztéseket (mind az alkalmazott technológiák, mind a gépek vonatkozásában), melyek az emberi szervezetre gyakorolt káros hatások csökkentését biztosították. Ugyanakkor ezek az új berendezések újabb szennyező anyagok kibocsátását is magukkal hozták a zárt bányatérségek területén, melyek megakadályozását, illetve mértékének korlátozását is meg kellett oldanunk.


Bakonyi Bauxitbánya Kit. Tapolca 74

A

bauxitbányászat


Új bárok pormérési eredményei 5. sz. táblázat Mérési pont száma

g/m /30 nap

Megengedett érték

V. hó

1,2,3

nem értékelhető

16,0

1. sz.

VI. hó

1

10,24

16,0

Új bárok, Fő u. 2 sz.

2

13,84

16,0

ház kertje

3

14,86

16,0

1

7,46

16,0

2. sz.

2

nem értékelhető

16,0

3

10,10

16,0

Új bárok, Fő u. 14 sz.

1

7,11

16,0

2

11,11

16,0

3. sz.

3

10,26

16,0

1

4,50

16,0

Újbarok, Fő u. 32 sz.

2

3,91

16,0

3

5,77

16,0

1

1,96

16,0

2

13,10

16,0

3

3,94

16,0

1

3,85

16,0

2

5,08

16,0

3

4,19

16,0

Mérés ideje

VII. hó

VIII. hó

IX. hó

X. hó

XI. hó

Összes por 2

Mérési helyek

g/m2/30 nap

ház kertje

ház kertje



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

Fentiek érdekében a termelő berendezéseinket védőfelszerelésekkel láttuk el, egyéni védőeszközöket alkalmazunk, a koncentrált karbantartást bányabeli műhelyekben végezzük (2.sz. fénykép: Gépi rakodás kamrafejtésben távirányítással, 3.sz. fénykép: Légzés- és hallásvédő eszközök, 4.sz. fénykép: Víztisztító berendezés Halimba III. földalatti műhelyben). Fontos környezetvédelmi kérdés a vízháztartásba való beavatkozás, mely a külfejtések esetében a talajvíz, folyóvizek szennyezését, elterelését jelenti, míg a mélyművelések esetében a hatás elsősorban az alkalmazott vízvédelmi megoldásoktól függ. A bauxitbányászatban egyaránt megtalálható az aktív- és passzív vízvédelem. Ezek alkalmazása az ércelőfordulás hidrogeológiai környezetének figyelembevételével dönthető el. Sajátos példa erre a Nyirád térségi előfordulásoknál alkalmazott megoldás, melynek elvi vázlatát a 3. sz. ábra mutatja be, és főbb adatait a 6. sz. táblázatban foglaltuk össze.

A nyirádi tervszerű vízszintsüllyesztés, az un. "aktív vízvédelem" jellemző adatai 6. sz. táblázat Időtartama

1963. IV. 1- 1990. XII. 31-ig kb. 29 év, fúrt aknákkal 25 év 305 m3/min éves átlagban

Maximális hozama:

3 milliárd m3

Kitermelt vízmennyiség: Eredeti víznívó:

+ 176 mAf

Végállapot:

+ 60 mAf 116 méter

Depresszió mélysége: Hasznos területe:

kb. 30 km2, egyidejűleg 20 km2 550-600 km2

Utánpótlódási területe:



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

A nyirádi "aktív vízvédelem" alkalmazási sémája 3. sz. ábra

f

CD

|s> «

Bányafelhagyás, vízfelengedés, rekultiváció A hatósági előírásoknak megfelelően müveit bányák, bányatérségek felhagyása környezetvédelmi szempontból nem okozhat különösebb problémát, gondot. A bányatérségekben visszamaradó idegen anyagok, szennyezések mennyisége elenyésző az érintett környezethez képest. Pl. Egy átlagosan 200 m mélységben művelt bánya felhagyott bányatérségeinek térfogata - 20 km vágathosszt feltételezve, 15 m szelvénnyel - 300 em (3x105), a visszamaradó anyagok térfogata ennek tizedrésze (3x104), ugyanakkor a fölötte elhelyezkedő kőzettömeg - 15 km2-es kiterjedést feltételezve - 15 x 106 x 200 = 3000 x 106 = 3 x 109 m3; 3 x 104 « 3 x 109; azaz nagyságrendileg a többszöröse.



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

A bauxitbányászatban elsősorban a karsztvíz-háztartással való együttélés és utóhatás jelentett és jelent speciális feladatokat. A már említett Nyirád-térségi bauxitbányászat felhagyása, a karsztvíz felengedése jelentett komoly feladatokat, illetve egy sajátos rekultivációt. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában kerül sor 1999-ben Kincsesbánya bezárására is. Az alapvető feladat kettős: -

a karsztvízrendszer védelme a közben kiépült regionális vízellátó rendszer ivóvízigényének biztosítása, a szabványban előírt paraméterek betartásával

Ennek megvalósítása külön fejezet a bauxitbányászat vonatkozásában. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az 1990.12.30-én megindult víz visszatöltődés során a nyirádi karsztvízrendszer nem sérült és a szállított ivóvíz mindvégig a kívánt minőségű paraméterrel valósult meg. A 4.sz. ábrán a karsztvízszint térségi alakulása és prognosztizált visszatöltődési üteme látható.

A Nyirád térségi főkarszt feltöltődése 2000-ig. 4.sz. ábra

HgN-63 Cn-1801 Cn-954 Tavasbarlang HgN-63 Trend Cn-954 Trend

dátum


Bakonyi Bauxitbánya Kft. Tapolca 78

A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

Megállapíthatjuk, hogy a visszatöltődés - a vízemelés során szerzett tapasztalatok és mért értékek alapján megszerkesztett számítógépes modell szerint - a prognosztizált ütemben valósult meg. Nagy jelentőségű eredmény a szakma számára az a monitoring rendszer, mely szintén a nyirádi vízemelés kapcsán lett létrehozva és szolgálja ma is a közép-dunántúli vízháztartás megfigyelését. A bányászati tevékenység befejező fázisa, a rekultiváció is két csoportba osztható: 1. eredeti, vagy ahhoz közeli állapot visszaállítása, 2. a felhagyott bányatérségek - vágatok, külfejtéses gödrök újrahasznosítása. A bauxitbányászat ez idáig elsősorban az eredeti vagy ahhoz közeli állapot visszaállítását valósította meg, a terület bányászat előtti és utáni művelőivel közösen kialakított rekultivációs tervének megfelelően. A bányafelhagyások utóéletét a külszínig terjedő felszakadások és az ebből adódó horpák, stb. figyelése, kezelése jelenti. Ezek a problémák a bányafelhagyást követően hosszú évekre jelentenek feladatokat (tájrendezés, vízkezelés, rekultiváció). A Dűltnyíresi aknaudvar biológiailag gyorsított rekultivációját mutatja be az 5.sz. fénykép a, b, c képsora. Itt a mesterséges felszíni létesítmények és burkolatok elbontását követően, a biológiai talajélet rekonstruálását, nagytömegű szerves anyag helyett felszaporított talaj mikroorganizmus koncentrátummal értük el. A gyártási elv: a környezetvédelmi szempontból stabil növényi hordozóra, fermentációs úton felszaporítva visszük be ezt a mikroorganizmus koncentrátumot. Az így készített humusz réteg elterítésével időben felgyorsítva és költségeiben olcsóbban tudtuk megvalósítani a helyreállítást. (5/a. fénykép: "0". év 1991. Bauxittöltő bontása; 5/b. fénykép: 1. év 1992. Biológiai rekultiváció előtti állapot; 5/c. fénykép: 3. év 1995. borsó ültetvény) A bányatérségek más célú hasznosítására egyelőre kevés példával rendelkezünk. A természetvédelmi szakemberekkel egyeztetetten került kialakításra és tettük látogathatóvá a Darvastó-i, illetve Gánt-Bagolyhegy-i külfejtéseket, mintegy földtani - geológiai látványtárként. (10. fénykép: Gánt-Bagolyhegy: az egykori bauxitkülfejtés panoráma képe, tájrendezés utáni állapot; Bauxitföldtani park) Több területen önkormányzatokkal, szakcégekkel (ASA) kezdeményeztük a rekultivációs költség felajánlásával - környezetvédelmi szempontból minden Bakonyi Bauxitbánya Kft. Tapolca


A

bauxitbányászat


elvárást kielégítő - hulladéktárolók kialakítását. Sajnos ezen törekvések minden alkalommal a lakossági ellenállás miatt meghiúsultak, mint ahogy hasonló okok miatt nem tudtuk megnyitni Szár község határában a külfejtéses bányánkat annak ellenére, hogy valamennyi szakhatóság hozzájárulását bírtuk. A legnagyobb gond, hogy nincs kompromisszum-készség, tárgyalási alap. Úgy gondolom a hazai bányászat és a társadalom együtt gondolkodása érdekében sokat kell tennünk azért, hogy teljes keresztmetszetében közismert legyen a bányászat környezetvédelmi tevékenysége. A szakemberek egymás között vitassák meg ezeket a kérdéseket' a tudomány érintett ágazatainak bevonásával. A közös állásfoglalással lépjünk ki a közvélemény elé, és ne hagyjuk a politika vitafórumává válni a szakmai kérdéseket.



A bauxitbányászat környezeti hatásai

A KÜLFEJTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 3. sz. táblázat

átmeneti

letakaritás, kitermelés

tájépítés befejezéséig

munkagépek meghibásodása

átmeneti

munkagépek, szállítójárművek működése


elviselhető

munkagépek meghibásodása (havária)

ásványvagyon ásványvagyon készlet csökkenés, csökkenése leművelt terület növekedése

Intézkedés

termőréteg külön deponálása, a későbbi újrahasznosításhoz, termőföld megfelelő kezelése

elviselhető

kitermelés befejezéséig

termőréteg rekultivációt követően, megszűnése, esetleg más jelleg (pl. mikrodombor eredetinél kedvezőbb zati viszonyok állapot kialakítása) változása

Hatás minősítése

hulladék lerakás tiltása

elviselhető

bauxit kitermelés

A kBrnyezet kiindulási állapotára viszonyított változás jellemzése

csepegést felfogó tálca, megfelelő karbantartás, felitató anyag tárolása felitatás ártalmatlanítás

elviselhető semleges

letakaritás

tájépítés (tájrendezés + újrahasznosítás) befejezéséig

KOrnyezeti hatás

övárok kiépítése, kártétel nélküli vízelvezetés

talaj (ásványkőzet-föld) szennyezése

átmenetileg határérték közelében

felszíni lefolyási viszonyok megváltozása

beszivárgás kismértékben változik

felszíni és felszínalatti vizek szennyezése

átmenetileg a határérték közelében

légszennyező anyag

időszakos terhelés; lakott területen az adott levegő-minőség változását nem eredményezi

gépek megfelelő karbantartása


időszakos tahelés; az adott levegőminőség változását nem eredményezi

vizes fojtás alkalmazása


viz, (felszíni, felszín alatti)

Hatás időtartama


föld (talaj, ásvány, közét)

Tevékenység/hatást kiváltó ok


Érintett környezeti dem

védőréteg (esetleg a fekün ásványvagyon) visszahagyás szennyezés megakadályozása (megfelelő karbantartás)

levegő robbantás

átmeneti (szakaszos)



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

3. sz. táblázat folytatása

Települési vagy művi környezet

bányászati tevékenység, szállítás


mozgások befejezéséig

A környezet kiindulási állapotára viszonyított változás jellemzése termesztett növények mennyiségi állapotváltozása

életfeltételek változása, flóra, fauna változás

ökoszisztémák változása

tájképi jelleg változása

a változás mértéke nem lépi túl a szakmailag megengedett mértéket

légszennyező anyag, zaj, rezgés

légszennyező anyag (gáz, por) növekedése, zajnövekedés, rezgés

légszennyező anyag, zaj, rezgés

légszennyező anyag (gáz, por) növekedése, zajnövekedés, rezgésnövekedés a lakott területen a meglévőkhöz képest minimális változás

épületek, létesítmények károsodása (bányakár)

létesítmények állapotának romlása

Intézkedés

elviselhető

növényzet, ill. művelési ág változás


elviselhető


Kűmyczeti hatás

elviselhető

bányászán tevékenység (letakaritás, kitermelés, tájrendezés)

Hatás időtartama

környezetbarát bányaművelés (pl. kulisszás kialakítás; a tevékenység lakott helyről, közlekedési utakról ne látszódjon)

elviselhe tő

élővilág ésa táj


elviselhető

Érintett környezeti elem

V

utak, depóniák szükség szerinti locsolása, szállítóeszközök leponyvázása, zajárnyékoló zónák kialaldtása tevékenységelőtt statikai felmérés, védőpillér robbanóanyag töltet optimalizálása

1




A MÉLYMÜVELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 4. sz. táblázat Érintett környezeti elem


bányaépítés (külszínen)

föld (talaj, ásvány, kőzet)

viz (felszíni, felszín alatti)

Hatás időtartama

bányabezárásig, tájépítés befejezéséig

KOrnyezeti hatás

termőréteg megszűnése, mikrodomborzati viszonyok változása

A környezet kiindulási állapotára viszonyított változás jellemzése

Hálás minősítése

tájépítés befejezését követően esetleg más jelleg

1U

1

feltárás (föld alatt) kitermelés

kitermelés befejezéséig külszínre ható mozgások befejezéséig

ásványvagyon csökkenés külszín mozgása (süllyedés, lehajlás)

ásványvagyon készletcsökkenés külszíni mozgások befejezése után esetleg más jelleg (pl. eredetinél kedvezőbb állapot létrehozása)

bányaépltés (ktliszlnen)

bányabezárásig, táj-építés befejezéséig

felszíni lefolyási viszonyok változása

a beszivárgás kis mértékben változik

M T3

Intézkedés

termőréteg külön deponálása, megfelelő kezelése a későbbi újrahasznosításhoz, hulladék lerakás tiltása

,5 ü

mozgásmérés süllyedések feltöltése vízelvezetés

£

övárok kiépítése, kártételnélkuli vízelvezetés

JE u feltárás (föld alatt) kitermelés

külszínre ható mozgások befejeződéséig

felszíni lefolyási viszonyok változása

a beszivárgás kis mértékben változik

bányabezárásig

vízbeáramlás

víz mennyiségének, minőségének változása, beavatkozás a vízforgalomba

t3 u VI «o

mozgásmérés süllyedések feltöltése

m

mnkagépek meghibásodása

átmeneti

felszíni és felszín alatti vizek szennyezése

S

fu

átmenetileg határérték közelében

passzív, preventív vízvédelem kártétel nélküli vízelvezetés, vízszennyezés megakadályozása (pl. megfelelő karbantartással) kárelhárítással megszűnik

1



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

4. sz. táblázat folytatása Érintett környezeti dem


bányaépltés (külszínen)

Hatás időtartama

bányaépltés alatt

Környezeti hatás


A környezet kiindulási állapotára viszonyított változás jellemzése időszakos terhelés, lakott területeken az adott levegőminőség változását nem eredményezi


gépek megfelelő kart>antartása, légszennyezés csökkentése (pl. porelszívás)

1 £ t>

t/1

13

levegő feltárás (föld alatt) kitermelés

kitermelés befejezéséig


időszakos terhelés lakott területen az adott levegőminőség változását nem eredményezi

pormérés, gázmérés, szükség esetén a bánya minősítésének kezdeményezése, védőeszközök (pl. porálarc), védőberendezések (pl. porelszívás, vizes fojtás), gépek megfelelő karbantartása

«

£ >

i>

bányaépltés (külszínen) humuszletaka ritás földmunka

bányabezárásig, táj-épftés befejezéséig

élővilág (és a táj)

feltárás(föld alatt) kitermelés kulszlnre kiható mozgások esetén

bányabezárásig

növényzet, illetve művelési ág változás, életfeltételek változás, flóra, fauna változása, tájképi jelleg változása életfeltételek változása, flóra, fauna változása

tájképi jelleg változása

termesztett növények mennyiségi állapotváltozása ökoszisztémák változása a változás mértéke nem lépi túl a szakmailag megengedett mértéket ökoszisztémák változása

au ua ?o

£

t/i

a változás nem lépi túl a szakmailag megengedett mértéket

£

£

u t/l u u l/l > t/l J; U 4)
£

£

u t/l '> u

Intézkedés

kulisszás kialakítás (lakott helyekről, utakról ne látszódjon): védőfásltás

mozgásmérés, sérült növényzet (pl. fák) kivágása süllyedékek feltöltése mozgásmérés, süllyedékek feltöltése



A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

4. sz. táblázat folytatása Érintett környezeti dem

települési vagy művi környezet


Hatás időtartama

KOrnyezeti hatás

bányaépftés (külszínen) szállítás (külszínen)

bányabezárás befejezéséig

légszennyező anyag, zaj rezgés

A környezet kiindulási állapotára viszonyított változás jellemzése gáz- és porteihelés növekedés, zajnövekedés, rezgésnövekedés


1 s

u

feltárás(föld alatt) kitermelés során a külszínre nyiló létesítmények környezetében

kitennelés befejezéséig

bányatelek területen belül

külszínre ható mozgások befejezéséig

légszennyező anyag zaj rezgés

légszennyező anyag növekedés zajnövekedés rezgésnövekedés

£

Intézkedés

utak, depóniák szükség szerinti locsolása, szállítóeszközök leponyvázása, zajárnyékoló zónák kialakítása geodéziai felmérés pótmérés, zaj- és rezgésmérés zajárnyékoló zónák építése, kialakítása

"ü

épületek létesítmények károsodása (bányakár)

létesítmények állapotának romlása

elviselhető (bányakár esetén káros)

védőpillér kijelölése tevékenységelőtt statikai felmérés külszíni robbantásnál: töltet optimalizálás



A

bauxitbányászat


1. sz. fénykép: Óbarok XI. lencse müvelésel997.

2. sz. fénykép: Rakodás kamrafejtésben távirányításos LHD géppel



86

A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

3. sz. fényképek: Hallás- és légzésvédő eszköz (fiiltok)



A b a u x i t b á n y á s z a t környezeti hatásai

4. sz. fénykép: Víztisztító berendezés Halimba-III-ban



88

A

bauxitbányászat

környezeti

hatásai

5. a. sz. fénykép 0. év, bauxittöltő bontása Dültnyiresben

1. év 1992. (Biol&gai rekultiváció előtti állapot) Diiltnylreal terület

5.b. sz. fénykép 1. év biológiai rekultiváció előtti állapot




3. év 1995. ( b o r s ó ) D i i l t n v i i e s

5.c. sz. fénykép 3. év nitrátnövelő borsóültetvény

6. sz. fénykép: Gánt, bauxitföldtani park



A BAUXITBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAI. Dr. Fazekas János oki. bányamérnök, vezérigazgató Bakonyi Bauxitbánya Kft

Recommend Documents