A barokk zene Die Musik des Barock

„SZABADON SZOLGÁL A SZELLEM – FREIWILLIG DIENT DER GEIST“

G E R M A N I S T I S C H E S D E S

S E M I N A R

E Ö T V Ö S - J Ó Z S E F - C O L L E G I U M S

B U D A P E S T

Az Eötvös József Collegium Germanisztika műhelyében az NTP-SZKOLL-15 támogatásával megrendezett

A barokk zene ∙ Die Musik des Barock c. előadássorozat prezentációs anyaga ELTE EC, 1118 Budapest, Ménesi út 11–13., Díszterem ∙ 2015/16. II. félév ∙ kedd, 18.00–20.00 óra

Szinopszis

A

ZON HELYZET, hogy a hazai bölcsészkép-

zés adottságainál és lehetőségeinél fogva főleg egyes szakterületekre fókuszál, így az adott tanszékek örülnek, ha legalább nagy vonalakban meg tudják ismertetni hallgatóikat szakterületük főbb tárgyi tudásanyagával, óhatatlanul oda vezet, hogy a hallgatók nagy többsége a szakán szerzett ismereteket – legyen szó történelemről, irodalomról, filozófiáról stb. – nem tudja összekapcsolni a nagy stíluskorszakok kortárs zenei és képzőművészeti művészeivel ill. művészetük jellegével és jellegzetességeivel, esetünkben a barokk zene fő jellemzőivel. Ez az egyetemi képzési helyzet vázolt állapotán kívül arra is visszavezethető, hogy a szóban forgó területek a középiskolai oktatásban is elhanyagoltak. E félévi kurzusunkkal – melyet a későbbiekben igény esetén más korszakok bemutatásával is szívesen folytatnánk – az ELTE Eötvös Collegium Germanisztika műhelyében ezen a helyzeten (is) kívántunk ill. igyekszünk a lehetőségek nyújtotta kereteink között folyamatosan változtatni. A tervbe vett kurzus fő célkitűzése az volt, hogy a barokk kor legfontosabb komponistáinak fő műveit könnyen érthető elemzésnek vesse alá. Mivel a barokk meglátásunk szerint gyakorlatilag az egyetlen olyan nagy kultúrtörténeti korszak, melynek szellemisége a művészetek minden ágát és az európai népek gondolkodásmódját és világlátását alapjaiban és egyetemesen határozta meg és hatotta át, nem elhanyagolható

szempont volt a barokk kor legfontosabb művészettörténeti párhuzamainak bemutatása az építészet, a festészet és a szobrászat területén sem – ezekre a félév során ugyancsak különösen nagy hangsúlyt próbáltunk helyezni.

Johann Sebastian Bach az Eötvös Collegiumban Dr. Dávid Gábor Csaba kurzusvezető a Bachelőadások vendégével, Büki Mátyás hegedűművésszel (Magyar Rádió Szinfonikus Zenekara)



S E M I N A R


A kurzusvezető dr. Dávid Gábor Csaba az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar docense, később tanszékvezetője, majd nyugdíjazásáig az ELTE Germanisztikai Intézete Német Irodalomtudományi Tanszékének docense volt. Felkérését a kurzusvezetésre főleg az indokolta, hogy korábban már (a 2008/09-es tanév tavaszi féléve és a 2011/12-es tanév tavaszi féléve közt tartott) hét szemeszteres kurzussorozata során a hallgatók körében népszerű előadásain mutatta be a műhely hallgatóinak és más éredklődőknek a zenetörténet korszakait, további három szemeszteren át (2012/13. őszi félév – 2013/14. őszi

B U D A P E S T

félév) pedig az ó- és középkor képzőművészetének főbb fejezeteit (ld. a Germanisztika műhely kurzuskínálatát: http://honlap.eotvos.elte.hu/u ploads/muhely/german/uj_nemetkurzus%202 01415osz.pdf). Az alábbi dokumentum a kurzus során végzett munkáról a hallgatók által készített és a műhelyvezető által összesített prezentációk anyagát tartalmazza. Sára Balázs műhelyvezető ELTE Eötvös Collegium Germanisztika műhely

•

Tematika február 16.

A barokk művészet Európában: A barokk építészet, festészet és szobrászat mint a reneszánsz szerves folytatása.

február 23.

A barokk zene. Új műfajok (opera, oratórium) születése. MONTEVERDI.

március 1.

A kora barokk itáliai mesterei: GESUALDO, ALLEGRI. Stylus fantasticus (hangutánzás, improvizáció): FARINA, PANDOLFI MEALLI, BIBER. A concerto grosso születése: Corelli.

március 22. A concerto grosso és az opera kiteljesedése: VIVALDI. A billentyűs muzsika megújítója: D. SCARLATTI. április 5.

A francia barokk fénykora: LULLY, CHARPENTIER, COUPERIN, RAMEAU. Az angol barokk. PURCELL: az olasz és a francia barokk eredményeinek egyesítése az angol hagyománnyal, angol nyelvű operák, a semi-opera.

április 12.

A német barokk fénykora. TELEMANN: Humor a zenében (Kanarienvogel-Kantate). HÄNDEL: Az itáliai, az angol és a német barokk szintézise az operában (Julius Caesar in Ägypten, Orlando) és az oratóriumokban (Saul, Israel in Egypt, Messias).

április 26.

Az egyetemes lángelme: BACH. Szólóművek.

május 3.

BACH versenyművei. Az olasz és a francia előzmények kiteljesítése és meghaladása. Zenekari művek.

május 10.

BACH életművének betetőzése: kantáták, oratóriumok (Matthäus-Passion, H-moll mise, Musikalisches Opfer, Die Kunst der Fuge): a polifón zenei gondolkodás csúcsteljesítménye.



S E M I N A R


B U D A P E S T

Institutum Oratorii Sancti Pilippi Nerii (Róma) Francesco Borromini (1629-1650)

Archivio Storico Capitolino: Sala di lettura (Róma)

A barokk zene. Új műfajok születése: opera, oratórium

Claudio Monteverdi (1567, Cremona – 1643, Velence) Az opera első nagy mestere. Cremonai tanára Marc Antonio Ingegneri, a dóm karmestere.

Mantova (1590–1612) – Vincenzo Gonzaga 1595 – Magyarország; 1597 – Flandria 1600 – Artusi kanonok támadásai (harmóniai újítások ellen) 1601 – karmester 1607 – L’ Orfeo, felesége halála; 1608 – L’ Arianna – Lamento 1610 – Vespro della Beata Vergine



S E M I N A R


Velence (1613–1643) 1624 – Il Combattimento di Tancredi e Clorinda 1632 – felszentelés 1641 – Il ritorno d’Ulisse in patria 1642 – L’incoronazione di Poppea A tárgyalt zeneművek és előadók: 01 Monteverdi: Orfeo – Savall, Liceo 02 Monteverdi: Lamento d'Arianna (Lib. 6) 03a Monteverdi: Vespro della Beata Vergine 1610 – Gardiner 03b Monteverdi: Vespro della Beata Vergine – Gardiner 2014 04 Monteverdi: Il Combattimento di Tancredi e Clorinda – Porcelijn-Anderson-Koningsberger-Asko Ensemble 05 Monteverdi: Pur ti miro – Anne Sophie von Otter-Mireille Delunsch-Aix-en-Provence 1999 06 Monteverdi: Pur ti miro – De Niese and Coote, Glyndebourne 07 Monteverdi: Pur ti miro – Nuria Rial, Philippe Jaroussky 08 Monteverdi: Lasciatemi morire, Lamento d'Arianna – Anna Caterina Antonacci 09 Monteverdi: L'incoronazione di Poppea. Act. 1-2. 10 Monteverdi: L'incoronazione di Poppea. Acte 3.

A kora barokk itáliai mesterei: Gesualdo, Allegri. Stylus fantasticus: Farina, Pandolfi Mealli, Biber. A concerto grosso születése: Corelli

Carlo Gesualdo (1560 k., Venosa – 1613, Gesualdo) Venosa fejedelme 1586 – kormányzó fejedelem, elveszi unokahúgát, Maria d’Avalos-t 1590 – féltékenységi tragédia (in flagranti: a feleség és szeretője, Fabrizio Caraffa meggyilkolása) 1591 – fejedelem 1594 – második házassága Leonora d’Este-vel, két év Ferrarában

B U D A P E S T



S E M I N A R


Művei: a chromatika gyakori használata váratlan hangnemváltások a szövegek értelmezésének érdekében motetták, 6 könyvnyi madrigál 01 Gesualdo: Miserere 02 Gesualdo: Sesto libro di madrigali – Moro, lasso, al mio duolo – Ensemble Métamorphoses, Maurice Bourbon 03 Gesualdo da Venosa: Tristis est anima mea – The King's Singers

Gregorio Allegri (1582, Róma – 1652, Róma) 1591 – San Luigi dei Francesi, Róma 1607–21 – a fermói dóm karnagya 1621 – Tivoli 1628 – a római S. Spirito in Sassia karnagya 1629 – haláláig a pápai zenekar énekese 1650 – karnagy, Palestrina utódja A stile antico (historizáló kompozíció) képviselője Miserere – 1630-as évek: 1870-ig a nagyheteken a Sixtusi Kápolnában; másolása tilos volt, kettős kórusra írt, négy-, ötszólamú mű 04 Gregorio Allegri: Miserere - Choir of Claire College, Cambridge – Timothy Brown

A Stylus phantasticus az improvizációs gyakorlatból levezetett drámai játék disszonáns, bizarr figurák, végletesen chromatikus szakaszok eredeti, száguldó futamok

Carlo Farina (um 1600, Mantova – 1639, Wien) Kora „Paganini”-je. Párma, Lucca, Mantova, Drezda, Danzig, Prága, Köln, Bécs Effektusokban gazdag zene: Capriccio Stravagante (1627) macskanyávogás, kutyaugatás, kakaskukorékolás, kárálás, katonadobok, síp, spanyolgitár 05 Carlo Farina: Capriccio Stravagante – Jane Rogers

B U D A P E S T

Carlo Gesualdo feloldozása (Giovanni Balducci)



S E M I N A R


Giovanni Antonio Pandolfi Mealli (1624, Montepulciano – 1687, Madrid?) 1660–1665 – Innsbruck (az ausztriai Ferdinánd Károly főhercegnél) 1654 – „Komödienhaus”: az első operaház német nyelvterületen 1669–1675 – Messina; 1675 – Frankreich 1678–1687 – Madrid Op. 3 und 4: Sonate à Violino solo, per Chiesa e Camera (6–6 szonáta, Innsbruck, 1660) 06 Pandolfi: Violin Sonata Op.3 No.4 La Castella – Andrew Manze, Richard Egarr

Heinrich Ignaz Franz Biber (1644, Wartenberg/Stráž pod Ralskem, Csehország – 1704, Salzburg) 1670 – Salzburg; 1678: helyettes karnagy, 1684: karnagy Művei: hegedűszonáták, 2 requiem 1682 – Missa Salisburgensis a salzburgi apátság alapításának 1100. évfordulójára: legmunomentálisabb műve 53 szólammal (velencei többszólamúság) 07a Biber: Rosary-Sonata n. 11 – The Resurrection of Christ – Riccardo Minasi, Elena Russo, Le Bizzarrie Armoniche 07b Biber: Battalia a 10 in D major, C. 61 – Jordi Savall 08 Biber: Requiem ex F con terza minore – Richard Sparks, UNT Collegium Singers, UNT Baroque Orchestra 09 Biber: Missa Salisburgensis – La Stagione Armonica, Sergio Balestracci

Arcangelo Corelli (1653, Fusignano – 1713, Róma) Hallgatói beszámoló: Galac Ádám 1653-ban született Fusignano városában (Emilia-Romagna) apja egy hónappal születése előtt meghalt (kb. 60 évesen) tanulmányok: - valószínűleg Faenzában kezdett el zenét tanulni - Bologna (13–16 éves): hegedű - Róma: Accademia filarmonica utazások: - Párizs: a már híres Lully irigységből elzárkózott előle - Németország (Heidelberg, München) 1680-tól nem hagyja el Rómát: nagy sikerei vannak mint hegedűvirtuóz, karmester és zeneszerző támogatói: Christina von Schweden, Benedetto Pamphili (bíboros), Pietro Ottoboni (bíboros)

B U D A P E S T



S E M I N A R


1708-ban találkozik Händellel (akinek elvezényli egy oratóriumát) és Alessandro Scarlattival utolsó éveiben népszerűsége csökken, 1709-től nem szerepel nyilvánosan – 1713-ban hal meg (Ottoboni jóvoltából a római Pantheonba temetik) Művei (csak hangszeres művek, összesen 6 opus): op. 1: 12 Triosonaten da chiesa (Sonate a tre, Rom 1681) op. 2: 12 Triosonaten da camera (Sonate da camera a tre, Rom 1685) op. 3: 12 Triosonaten da chiesa (Sonate a tre, Rom 1689) op. 4: 12 Triosonaten da camera (Sonate a tre, Rom 1694) op. 5: 12 Sonaten für Violine und Continuo (Sonate a violino e violone o cimbalo, Rom 1700; Nr. 12: Variationen über La Folia) op. 6: 12 Concerti grossi Bibliográfia: Allsop, Peter; Schmidt, Birgit; Steinert-Lieschied, Oliver: Corelli und seine Zeit. Laaber, Laaber-Verlag, 2009. Rinaldi, Mario: Arcangelo Corelli. Milano, Curci, 1953. Pincherle, Marc: Corelli et son temps. Paris, Bon Plaisir, 1954.

A concerto grosso és az opera kiteljesedése:

Antonio Vivaldi (1678, Velence–1741, Bécs) Hallgatói beszámoló: Vitályos Réka Antonio Lucio Vivaldi 1678. március 4-én született Velencében Itáliai zeneszerző és hegedűművész Gyermekkora: édesapja, Giovanni Battista Vivaldi szintén hivatásos hegedűművész volt Antonio Vivaldi lett az egyetlen zenész a testvérei közül hegedűhöz való tehetsége és affinitása korán megmutatkozott Karrier: 25 éves korában pappá avatták, de nem sokáig gyakorolta a hivatását (valószínűleg egészségügyi okok miatt) 1704-ben a Pio Ospedale della Pietà conservatorio, egy velencei árvaház tanára lett hegedűt és viola d’amore-t tanított, valamint lánykórust vezetett ebben az időszakban (1704-1709) főleg hegedűversenyeket és szonátákat írt – a leghíresebb koncertgyűjtemény: Vivaldi: Concerto Grosso in D minor (L’estro Armonico) – Liszt Ferenc Kamarazenekar https://www.youtube.com/watch?v=2kaNnZFosm8

B U D A P E S T

Corelli: modern hegedűjáték, klasszikus kiegyensúlyozottság és kantabilitás



S E M I N A R


1712-ben szabadságot kapott a Pietából. Ezt az időt hegedűművészi és operaszerzői karrierjének és tevékenységének szentelte. 1713-ban mutatták be első operáját, az Ottone in villa-t: Cecilia Bartoli, Il Giardino Armonico – Vivaldi: Gelosia from Ottone in Villa (2000): https://www.youtube.com/watch?v=FymAUT-GmVU Innentől kezdve különös kettősség figyelhető meg az életében (Pietá vs. operaszerzői tevékenység) Az Ospedale della Pietá 1714-ben bemutatott egy Vivaldioratóriumot, a Moyses deus pharaonist, amelynek azonban sajnos csak szövegkönyve maradt fenn Az elkövetkező években Vivaldi elsősorban operákat írt és a színházi tevékenységnek szentelte az életét (pl. Néro császár lesz, Artabanus, a partusok királya) Eközben egyre ismertebbé vált Európa-szerte (Mantova, Firenze, München stb.) Továbbra is komponált egyházi zenét, főleg a Pietá számára. 1722–25 között Rómában tartózkodott, itt valószínűleg játszott a pápa előtt is 1725 végén publikálta legújabb versenyműgyűjteményét Il cimento dell'armonia e dell'inventione op. VIII címmel Ebben a gyűjteményben található a szerző leghíresebb műve is: A négy évszak (Le Quattro Stagioni): Anna-Sophie Mutter – Vivaldi: The Four Seasons, Summer (Presto) (Carnegie Hall, 2014): https://www.youtube.com/watch?v=124NoPUBDvA Anna-Sophie Mutter, Herbert Von Karajan, Berlin Philharmonic – Vivaldi: The Four Seasons (1987): https://www.youtube.com/watch?v=CS86maxUnXk Julia Fischer – Vivaldi: The Four Seasons (2011): https://www.youtube.com/watch?v=kS-W3lfcVvY Europa Galante – Vivaldi: The Four Seasons (2014): https://www.youtube.com/watch?v=HLSzcBuQnag 1727–1739 között komponált, színpadi művészete beérett, de a ’30-as évek végére Velencében egyre népszerűtlenebbé, keresetlenebbé vált; a Pietával is egyre inkább megromlott a viszonya. 1740-ben – leginkább anyagi okokból – úgy dönt, hogy elhagyja Velencét és Bécsbe utazik, ahol VI. Károly szolgálatába áll. A császár azonban szinte azonnal Vivaldi érkezése után elhunyt és kezdetét vette az osztrák örökösödési háború. Vivaldi Drezdába akart menni, ám hirtelen megbetegedett és 1741 július 28-án meghalt.

B U D A P E S T



S E M I N A R


B U D A P E S T

Vivaldi érdeme: Rendszerezés: a már meglévő és ismert formai elemekből megalkotja a concerto grosso szabályos struktúráit, világának ritmusát, dallamait és harmóniáját. Programmatikus zene: 28 koncertje rendelkezik címmel, melyek vagy valamely technikai megoldásra, vagy egy bizonyos programra utalnak, vagy pedig onomatopoetikum-jellegűek. 01 Vivaldi: The Four Seasons (Mutter, Karajan, BPO) [1987] 02 Vivaldi: The Four Seasons (Julia Fischer) 01 Vivaldi: Violin Concerto in D major, RV 208 – Il Giardino Armonico 02 Vivaldi: Spring – The Four Seasons – I Musici (1_4) [HD] 03 Vivaldi: Summer – The Four Seasons – I Musici (2_4) [HD] 04 Vivaldi: Autumn – The Four Seasons – I Musici (3_4) [HD] 05 Vivaldi: Winter – The Four Seasons – I Musici (4_4) [HD] 06 Vivaldi: The Four Seasons – Europa Galante, Fabio Biondi 07 Vivaldi: The Four Seasons – Summer (Presto) – Anne-Sophie Mutter 08 Vivaldi: Ottone in villa, Farnace – Gelido in ogni veni, Agitata da due venti – Cecilia Bartoli, Il Giardino Armonico

A billentyűs muzsika megújítója:

Domenico Scarlatti (1685, Nápoly –1757, Madrid) Nápoly – Alessandro Scarlatti (1660–1725) fia 1701 – a királyi zenekar orgonistája 1702 – Firenze: Ninfe belle e voi pastori (kantáta) 1703 – első operája: L’ Ottavia Ristituita al Trono 1705 – tanulmányok Velencében – Pio Ospedale della Pietà (Francesco Gasparini, Vivaldi) 1709 – Róma – Maria Casimira Sobieska lengyel királynő Corelli, Händel 1720 – Lisszabon – Maria Bárbara hercegnő

Az apa, Alessandro Scarlatti (1660–1725)



Maria Casimira Sobieska

S E M I N A R


Maria Bárbara portugál infánsnő

1729 – Madrid: Farina – opera Soler – egyházi zene csembalózenéjének betetőzése több mint 500 szonáta (Klangstück/Spielstück) Zenei karaktere jellemzői: életöröm, fiatalos lendület, melankólia egyszerű hangzásvilág, a dúr-hangnemek dominanciája technikai újítások: „kézkeresztezés“ a billentyűzeten nagy ugrások gyors hangismétlések szextekben és oktávokban írt szakaszok megtört akkordok gyors tempójú, több oktávot átfogó „hanglétrák” akár négy oktávos arpeggiók 01 Scarlatti: Fandango – Louis van Emmerik 02a Scarlatti: Sonata Burlesca in G minor (K 450) 02b Scarlatti: Sonata in G minor (K 450) – Pogorelich 03 Scarlatti: Sonata No 15 – Pogorelich 04 Scarlatti: Sonata K 96 in D major - La Chasse – Cziffra 05 Scarlatti: Sonata k. 141 – Martha Argerich 06 Scarlatti: Sonata L23 – Horowitz 07 Scarlatti: Sonata L224 – Horowitz 08 Scarlatti: Sonata L33 – Horowitz

B U D A P E S T



S E M I N A R


A francia barokk fénykora

Jean-Baptiste de Lully (1632, Firenze – 1687, Párizs) (Giovanni Battista di Lulli) 14 évesen: Párizs, táncot tanul 1653 – udvari zeneszerző, XIV. Lajos kedveltje Párizs vezető komponistája 1657 – zeneszerzői áttörése az Amour malade-dal 1661 – francia állampolgár lesz 1672 – saját színházat alapít 1664–1671 – együttműködése Molière-rel 1673 – Molière halála után megkapja annak színházát, a Palais Royal-t jelentős balett-komponista (Apolló szerepében maga a „Napkirály“ is többször fellép egyik művében) ügyes intrikák révén 1672–1685 közt a Tragédie lyrique egyeduralkodójává válik Zenéje: műfajteremtő komponista a francia operastílus, az udvari balett és a zenés komédia megalapozója operái: tagédie en musique vagy tragédie lyrique operái az ún. „francia nyitány”-nyal kezdődnek a cselekményt áriák, tercettek, dalok, balettek szakítják meg – a kórus drámai szerepe, nagy zenekar központi szerepet kap a tánc francia recitativo Művei: zenés betétek Molières darabjaihoz (1664–1671) operák: Amadis (1684) Roland (1685) Armide ( 1686) Acis et Galatée (1686) Achille et Polixène (1687) Te Deum (1677–1687) 01 Lully: Armide - Ouverture – Les Talens Lyriques 02 Lully: Armide Enfin, il est en ma puissance – Stéphanie d'Oustrac 03 Lully: Gavotte – Cziffra 04 Lully: Te Deum, for double chorus and orchestra – William Christie

B U D A P E S T



S E M I N A R


B U D A P E S T

1661 – Nicolas Fouquet pénzügyminiszter Vaux-le-Vicomte-i palotája felavatását ünnepli A korabeli Franciaország legnagyobb művészei: építész: Louis Le Vau parkok: André Le Nôtre belső terek kialakítása és díszítése: Charles Lebrun színház: Molière zene: Lully Az első Comédie-ballet

Moliére

Marc-Antoine Charpentier (1643, Párizs – 1704, Párizs) – a Saint Louis templom és a Kolleg Louis-le-Grand karnagya – 1698 – állandó alkalmazásban a Sainte Chapelle gyermekeinek tanáraként Művei: balett-komédiák Molière műveihez operák pasztorálok komédiák Te Deum 05 Charpentier: Te Deum Prelude – Lyndon Hills (organ) 06 Charpentier: Prelude from Te Deum – Miroslav Kejmar-Capella Istropolitana-Richard Edlinger



S E M I N A R


B U D A P E S T

François Couperin (1668, Párizs – 1733, Párizs) Zenészcsalád sarja: a család 1653–1827 közt a St. Gervais-i templom orgonistáit adja 1693 – a „Napkirály” orgonistája és csembalistája – a királyi család zenetanára Művei: – olasz hatások – 1692-es szonátaciklus – 1713–1730: csembalószvitek (27 szvit, 240 tétel – karakterdarabok) – a játékos olasz és az inkább komoly francia ízlés elegye 07 Couperin: Les Papillons – Cziffra 08 Couperin: Pieces de Violes – Jordi Savall 09 Couperin: Les Nations – Jordi Savall 10 Couperin: Le Tic-Toc-Choc – Cziffra

Jean-Philippe Rameau (1683, Dijon – 1764, Párizs) Élete: 18 évesen: milánói tanulmányút 1702 – a Clermont-i katedrális orgonistája 1706 – Pièces de clavecin, Párizs 1709–1722 – Dijon, Lyon, Clermont 1722 – első fontos elméleti műve: Traité de l’harmonie 1722-től: végleg Párizsban 1726 – Nouveau Système de musique theorique 1727-től a zenekari művekkel kísérletezik 1733 – első operája: Hippolyte et Aricie 1982 – Les Boréades Művei: hangszeres művek (3 kötetnyi csembalózene), tragédiák: 1737 – Castor et Pollux, 1739 – Dardanus, 1749 – Zoroastre, lírai komédiák, 1745 – Paltée, balettoperák, 1735 – Les Indes galantes 12 Rameau: Le Rappel des Oiseaux for piano – Cziffra 13 Rameau: Tambourin – Cziffra 14a Rameau: L'Egyptienne – Cziffra 14b Rameau: L'Egyptienne – Marco Gaggini 15 Rameau: Les Tendres Plaintes – Grigory Sokolov 16 Rameau: Les sauvages – Grigory Sokolov 17 Rameau: Les indes galantes – Les sauvages – Les arts florissants 18 Rameau: L'Orchestre de Louis XV – Jordi Savall, Le Concert des Nations

***



Az angol barokk Az olasz és a francia barokk eredményeinek egyesítése az angol hagyománnyal. Angol nyelvű operák, a semi-opera. Az „Orpheus Britannicus”:

Henry Purcell (1659, London

S E M I N A R


– 1695, London)

1679 – a Westminster Abbey orgonistája; 1683 – udvari zeneszerző 1689 – Dido and Aeneas (opera) 1691 – King Artur (semi-opera) 1692 – The fairy Queen (semi-opera) 1695 – The Indian Queen (semi-opera) anthémák, dalok Hallgatói beszámoló: Varga Gábor Henry Purcell 1659. szeptember 17-én született Westminsterben. Angol barokk zeneszerző volt, akit már életében a legjelentősebb angol zeneszerzőként tartottak számon, és ezért az Orpheus britannicus névvel tüntették ki. Az 1660-ban alapított Chapel Royal egyik tagjának fia volt. Ebben a kápolnában kapott kóristaképzést a kápolna elöljárójától, Henry Cooke-tól, és az ő utódától Pelham Humfrey-től. Humfrey halála után John Blow-nál és Matthew Locke-nál folytatta tanulmányait. 1676-ban a Westminster Abbey orgonistája lett. Ugyanebben az évben írt zenét John Dryden Aureng-Zebe című színdarabjához és Thomas Shadwell Epson Wells és The Libertine című darabjaihoz. Ezt több színházi zenéje követte, például egy ouverture és egy masque Shadwell Timon of Athens című darabjához, ami egy Shakespearefeldolgozás. 1682-ben amellett, hogy a Westminster Abbey orgonistája volt, a Chapel Royal orgonistájaként is elkezdték alkalmazni. Az első nyomtatottan megjelent műve a Twelve Sonatas: ez 1683-ban jelent meg. Ebben az időben főleg egyházi zenét és ódákat írt a királyi ház ünnepségeire. 1685-ben II. Jakab király koronázásának alkalmából írta két legismertebb himnuszát, melyeknek címe I was glad és My heart is inditing. 1687-ben felelevenítette kötődését a londoni színházakhoz és zenét írt Dryden Tyrannic Love című tragédiájához. 1690-ben dalokat írt Shakespeare The Tempest-jének Dryden-féle verziójához, vagyis a Full fathom five és Come unto these yellow sands-hez. Zenét írt még Betterton Prophetess-ének Fletcher és Massingers-féle feldolgozásához (ami később Dioclecian címen volt

B U D A P E S T



S E M I N A R


B U D A P E S T

ismert), és Dryden Amphitryon című művéhez; 1691-ben készült el a King Arthur, egy Drydenhez írt librettó után. 1692-ben zenét írt a The Fairy Queen című darabhoz (Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának feldolgozásához), 1693-ban pedig William Congreve két komédiájához, melyek címe The Old Bachelor és The Double Dealer. 1689-ben bemutatásra került első operája, a Dido és Aeneas, amihez később még 38 drámai zenés mű csatlakozott, amik (részben Shakespearetől, részben Drydentől származtak) alapanyaguk, eredetiségük, valamint magas művészeti értékük miatt indokoltan szereztek neki tekintélyt és elismerést. Emellett nem szabad megfeledkezni egyházi zenéjéről sem, melyet még Händel is nagyra értékelt. Purcell mesterműveihez tartozik még a Te Deum és a Jubilate, melyek az 1694-es Cecília-napra készültek: az első olyan angol Te Deumról van szó, amelyet zenekar kísért. Purcell nem sokkal élte túl ezt a kompozíciót, de szerzett még egy himnuszt II. Mária angol királynő 1694-es temetésére. 1695-ben halt meg erejének teljében, harmincas évei közepén. Özvegye, Francis Purcell 1706-ban hunyt el. Kiadta férje műveit: a híres gyűjteményt, az Orpheus Britannicust (két könyv: 1698-ból és 1702-ből). A „brit Orfeusz” címmel kortársai tisztelegtek előtte. Purcellt hosszú ideig a legnagyobb angol zeneszerzőként tartották számon, elsősorban főként énekes darabjainak köszönhetően. Ezekben a művekben szépen megfigyelhető az angol nyelv érzéki alkalmazása is. Henry Purcellt a Westminster Abbeyben temették el, az orgona mellé; sírján a következő felirat áll: "Here lyes Henry Purcell Esq., who left this life and is gone to that blessed place where only his harmony can be exceeded." (Itt nyugszik a kiváló Henry Purcell, ki elhagyta ezt az életet és elment az egyetlen olyan áldott helyre, ahol az ő harmóniája felülmúlható.”) Purcell: Dido and Aeneas – W Christie – DivX

A német barokk fénykora Humor a zenében:

Georg Philipp Telemann (1681, Magdeburg – 1767, Hamburg) Hallgatói beszámoló: Kukri Márta Georg-Philipp Telemann 1681. május tizennegyedikén született Magdeburgban, protestáns családban. Tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, hiszen autodidakta módon tanult meg hegedülni, fuvolázni, oboázni és a mai zongora ősén, a csembalón játszani. Tizenkét évesen írta meg első, Sigismundus című operáját, melyet élete során számos további mű követett. Családja azonban rossz szemmel nézte a tehetséges fiú zenei érdeklődését, ezért Lipcsébe küldték, ahol jogot tanult, de nem tudták elvenni a kedvét a zenétől. Egyetemi évei alatt sem hagyott fel a komponálással, Halléba is tett egy rövid utazást, ahol megismerkedett Händellel, egyre elismertebb lett zenei körökben.



S E M I N A R


1702-ben kinevezték a Lipcsei Operaház igazgatójának, így jogi tanulmányait abbahagyta, és a muzsikának szentelte életét. 1705ben Sorauban (a mai Lengyelország területén) lett udvari zenész Erdmann von Promnitz grófnál. Nagy hatással volt rá a francia barokk, Lully, Couperin, Rameau zenéje, ami későbbi munkáin is érezhető. 1708-tól az eisenachi hercegnél szolgált, Weimarban Bachhal is megismerkedett, aki szintén hatott munkásságára. 1712-től 1721-ig Frankfurt am Mainban egyházi zenét szerzett. Ő állt elő először az ötlettel, hogy a nyilvános koncertekért belépőt kelljen fizetni. 1721-től haláláig Hamburgban tevékenykedett az öt fő templom (St. Petri, St. Katharinen, St. Michaelis, azaz Michel, St. Jacobi, és St. Nicolai) kántoraként, emellett a Hamburgi Opera művészeti igazgatója is volt, és zeneelméletet is tanított. Ezek voltak élete legtermékenyebb évei: minden vasárnapra két kantátát kellett írnia, ami több ezer darabot jelent. Ezen kívül írt számos operát, illetve átdolgozta Händel néhány operáját is: az olasz recitativókat németekkel helyettesítette és komponált hozzá áriákat is. A hagyomány szerint ki akarták nevezni a lipcsei Tamás-templom karnagyának, ő azonban olyan jól érezte magát Hamburgban, hogy elutasította a címet, így Bach kapta meg a feladatot. 1737-ben Párizsba tett nyolc hónapos utazást, és számos hangversenyt adott, mely meghozta számára a világhírt. Bemutatta többek között a 71. zsoltár című művét is. A zenetörténelem máig a leggazdagabbak egyikeként tartja számon a telemanni életművet, munkáinak egy része máig kiadatlan. Negyven operát, negyvennégy passiót és harmincöt oratóriumot szerzett, emellett ő nevéhez fűződik az első német zenei folyóirat megalapítása is.

B U D A P E S T



Műveinek fogadtatása nem mindig volt egyhangúan pozitív: zenéjét sokáig unalmasnak tartották, manapság azonban egyre inkább felfedezik újra Telemann művészetét, zenei humorát. A Kanarienvogel-Kantate hűen példázza ezt a különleges zenei világot: a kanári halálának megzenésítése akár tragikus motívum is lehetne, Telemann viszont némi iróniával fűszerezi a témát. Eredeti címe is erre utal: Cantate oder Trauer-Music eines kunsterfahrenen Canarienvogels, als derselbe zum größten Leidwesen seines Herrn Possessoris verstorben. (Allen Liebhabern der edlen Music publizieret. Anno 1737, dem 16ten Oktobris in Hamburg). Magdeburgban máig megrendezik a Telemann-napokat, melynek magyar vonatkozása is van, ugyanis a Nemzetközi Telemann Társaság elnöke Székely András zenetudós. http://www.telemann.org/ueber-telemann/biographie.html http://www.klassika.info/Komponisten/Telemann/wv_gattung.html Grebe, Karl (1970): Georg Philipp Telemann in Selbstzeugnissen und Bilddokumenten. Hamburg: Rowohlt.

Az itáliai, az angol és a német barokk szintézise az operában (Julius Caesar in Ägypten, Orlando) és az oratóriumokban (Saul, Israel in Egypt, Messias):

Georg Friedrich Händel

S E M I N A R


(1685, Halle – 1759, London)

Hallgatói beszámoló: Somogyi Dániel Händel, a német származású barokk zeneszerző 1685-ban született a szászországi Halle városában. Apja – aki titkos kamarásként és orvosként is működött – eleinte tiltotta fiának, hogy zenéljen (aki így klavikordján a padláson gyakorolt); véleményét akkor változtatta meg, amikor Szász-Weissenfels hercege – Händel orgonajátékát zeneértőként hallva – meggyőzte az idősebb Händelt fia tehetségéről és támogatni kezdte a zenészt. A komponálás alapjait Friedrich Wilhelm Zachowtól sajátította el. 1701-ben került kapcsolatba Georg Philipp Telemannal, akivel azután kiváló kapcsolatot ápolt. Miután elvégzett egy évet a hallei egyetem jogi karán, a zeneszerző templomi orgonistának állt, 1704-től pedig a hamburgi opera zenekarában hegedült. Ekkoriban írta első operáját, az Almirá-t, amelyet 1705-ben mutattak be. 1706-ban Itáliába utazott, ahol megismerkedett Vivaldival és Scarlattival; az itáliai tartózkodás jelentős hatást gyakorolt művészetére, s az itáliai közönség is ovációval fogadta operáit. Ennek az utazásnak köszönhető sajátos stílusának kialakulása: a német és itáliai hagyományok összefonódása.

B U D A P E S T



S E M I N A R


1710-ben ismét német területen tevékenykedett, mégpedig a hannoveri választófejedelem udvarában, zeneszerzőként. Londonba 1712-ben költözött; Anna királynőt 1714-ben a hannoveri választófejedelem, Händel korábbi pártfogója követte a brit uralkodói székben, akit ebben a pozícióban I. Györgyként ismerhetünk. Händel alkotói és oktatói munkássága igazi fénykorát ekkortól élte: 1717-ben írta egyik legismertebb művét, a Vízizené-t (amelyet egy temzei hajós út során játszottak), 1726-tól a Royal Chapel zeneszerzője lett. 1727-ben, II. György király koronázására komponálta a Zadok, a pap-ot, amely azóta is állandó részét képezi a brit uralkodók koronázásának. 42 operát komponált élete során, ám ezeket a korabeli londoniak erkölcstelennek tartották, így a zeneszerző az oratórium műfaja felé fordult, amely – a bibliai témák miatt – ebből a szempontból problémamentesebbnek bizonyult, s amelyeket drámaiságuk miatt akár színpadon is elő lehetett adni. Utóbbi műfajt is sikerrel művelte, amit angliai sikere, valamint az elkészült 25 mű is jelzett. Leghíresebb oratóriumai az Izrael Egyiptomban, a Júdás Makkabeus, a Saul és a Messiás. Élete végén látásproblémák nehezítették munkáját; a komponista 1759-ben hunyt el Londonban, a Westminster apátságban temették el. Händel nagy hatást gyakorolt a bécsi klasszicizmus zeneszerzőire, akik számos munkáját feldolgozták. Reputációja Angliában azóta is rendkívül pozitív, az országban nemzeti zeneszerzőként tartják számon.

B U D A P E S T



S E M I N A R


01 Händel: Keyboard Suite No. 3 in D-minor 1–3 – Richter 02 Händel: Ode for St Cecilia's Day – Les Arts Florissants 03 Händel: Concerto grosso in D major, op. 6 No. 5 – Antonini 04 Händel: Water Music – Akademie für alte Musik Berlin 05 Händel: Music for the Royal Fireworks – Jordi Savall 06 Händel: Xerxes – Ombra mai fu – Enrico Caruso 07 Händel: Xerxes – Ombra mai fu – Cécilia Bartoli 08 Händel: Xerxes – Ombra mai fu – Philippe Jaroussky 09 Händel: Xerxes – Ombra mai fu – Andreas Scholl 10 Händel: Belshazzar (HWV 61) – The English Concert, Pinnock 11 Händel: Saul (HWV 53) – Jacobs 12 Händel: Israel in Egypt – Taverner Choir and Players, Parrott 13 Händel: Messiah – Choir of King's College Cambridge, The Brandenburg Consort, Roy Goodman 14 Händel: Messiah – Hogwood – AAM – Kirkby 15 Händel: Messiah – Richter 16 Händel: Messiah – Davis (Battle, Quivar, Ramey, Aler) 17 Händel: Messiah – Gardiner 18 Händel: Messiah – Klemperer 19 Händel: Messiah – Hallelujah – Pinnock, English Concert 20 Händel: Messiah – Hallelujah – Marriner, ASMF

B U D A P E S T



S E M I N A R


Az egyetemes lángelme:

Johann Sebastian Bach (1685, Eisenach – 1750, Lipcse) „Chronik der musicalisch-Bachischen Familie“ (Bach 1735-ben e címmel ír családja származásáról – tizenhét kézírásos oldalon dokumentálja életének főbb állomásait, felmenőit és gyermekeit.)

No. 1. Vitus Bach, ein Weißbecker in Ungern, hat im 16ten Seculo der lutherischen Religion halben aus Ungern entweichen müßen. Ist dannen hero, nachdem er seine Güter, so viel es sich hat wollen thun laßen, zu Gelde gemacht in Teütschland gezogen; und da er in Thüringen genugsame Sicherheit vor die lutherische Religion gefunden, hat er sich in Wechmar, nahe bei Gotha niedergelaßen, und seine Beckers Profession fortgetrieben. Er hat sein meistes Vergnügen an einem Cythringen gehabt welches er auch mit in die Mühle genommen, und unter währendem Mahlen daraufgespielet. (Es muss doch hübsch zusammen geklungen haben! Wiewol er doch dabey den Tact sich hat imprimiren lernen.) Und dieses ist gleichsam der Anfang zur Music bey seinen Nachkommen gewesen. Életének főbb állomásai (részletesen a következő oldalakon):

B U D A P E S T



S E M I N A R


1685–1695/96: Eisenach 1694: édesanyja halála; 1695 – édesapja halála

1685/86–1700: Ohrdruf bátyja, Johann Christoph veszi magához, orgonálni tanul

1700–1702: Lüneburg – Georg Böhm (1661–1733)

B U D A P E S T



S E M I N A R


1701: Hamburg – Johann Adam Reincken (1643–1722)

1703–1707: Arnstadt – a Neue Kirche orgonistája, a líceum kórusának karnagya

1705: Lübeck – Dietrich Buxtehude (kb. 1637–1707)

B U D A P E S T



S E M I N A R


B U D A P E S T

Johann Sebastian Bach Musik, Deutschland 2006, WDR, Erstausstrahlung Regie: Enrique Sánchez Lansch

1707–1708: Mühlhausen – a Divi-Blasii-Kirche orgonistája (ellentétbe kerül a pietizmussal, és annak az egyházi zenével szemben tanúsított ellenségessége miatt lemond)

1708–1717: Weimar – udvari orgonista és kamarazenész 1714-től karmester: orgonaművek, egyházi kantáták

1717–1723: Köthen – karmester (kamarazene, zenekari művek, koncertek; a Brandenburgische Konzerte Christian Ludwig zu Brandenburg-Schwedt őrgróf számára)

Musikalische Formstrenge einerseits, architektonischer Minimalismus andererseits: Bachs "Kunst der Fuge" findet in der Langen Foundation bei Düsseldorf, dem eindrucksvollen Ausstellungsbau des japanischen Architekten Tadao Ando, ihren vollendeten Ausdruck. Mitglieder des Ensembles Musica Antiqua Köln haben hier im Mai 2006 Bachs Werk eigens für den Musikfilm eingespielt. Er wurde von Enrique Sánchez Lansch realisiert, der sich bereits mit dem gefeier-ten Kinomusikfilm "Rhythm Is It!" einen Namen gemacht hat. WDR © WDR Im Mai 2006 haben Mitglieder des Ensembles Musica Antiqua Köln die "Kunst der Fuge" eigens für den Musikfilm eingespielt. Das visuelle Pendant hierzu bildet der Ausstellungsbau des japanischen Architekten Tadao Ando. Für die Langen Foundation bei Düsseldorf hat er einen Bau aus Sichtbeton, Glas und Stahl geschaffen, der sich durch klare Linien und hohe Transparenz auszeichnet. Der Blick durch den Glasmantel gibt die Sicht frei auf einen Gürtel von begrünten Erdwällen und einen Spiegelteich, in dem die gläserne Spitze des Baus zu schwimmen scheint. Diese Mischung aus Formstrenge und Reduktion auf der einen, und visueller Vielfalt und Opulenz auf der anderen Seite macht ihn zu einem idealen Schauplatz für Bachs Kunst der Fuge.



S E M I N A R


1723–1750: Lipcse – a Thomaskirche karnagya a négy lipcsei főtemplom zeneigazgatója Hallgatói beszámoló: Melich Dóra Ükapja, Veit Bach magyarországi (pozsonyi) pékmester és molnár volt, aki lutheránus vallása miatt német földre menekült az üldözések elől. Örömét lelte kis citerájában, melyen állítólag a búza őrlése közben játszott. A malom zakatolásából tanulhatta meg a zene szabályos mérőjét, és úgyszólván ez lehetett a zenélés kezdete a Bach-családban. Johann Sebastian Bach Eisenachban született régi zenészcsalád fiaként 1685. március huszonegyedikén. A zenetörtének egyik legnagyobb alakja volt. Apja városi muzsikusként dolgozott. Bach tizenévesen elvesztette szüleit, ekkor költözött Johann Christophhoz. Tanulmányai után előbb hegedűs, majd orgonista, hangversenymester és karmester lett. Arnstadtba (1703), majd Mühlhausenbe (1706) utazott. 1706-ban feleségül vette egy rokonát, Maria Barbarát, kitől hét gyermeke született. Bach funkcionális muzsikát írt, mindig olyant, amire szükség volt. Amikor udvari karmester volt, zenekarra komponált, versenyeket, szviteket, mikor jó hegedűse volt, hegedűversenyt, mikor jó oboistája, oboa-versenyt. Egyik leghíresebb művét (ha ugyan valóban ő írta), a d-moll toccata és fúgát 1703–1707 között komponálta. Minden idők egyik leghíresebb muzsikája lett, rengeteg stílusban átdolgozták és szinte minden fellelhető hangszerre átírták. A mű nem egyértelműen Bachtól származik. Egykori mestere, Dietrich Buxtehude d-moll toccatája (BuxWV 155) kísértetiesen hasonlít a Bachnak nyilvánított d-moll toccata és fúgához, így nem is csoda, ha felmerül a kérdés, vajon valóban Bachtól származik-e a mű, vagy csupán a kor divatos elvárásait követve, átvett elemeket, dallammotívumokat egykori mesterétől. Ld.: https://www.youtube.com/watch?v=gjHkzqSOxnw (Buxtehude d-moll toccatája – a BuxWV 155-ös jegyzékszámú mű).

B U D A P E S T

Das Ensemble Musica Antiqua Köln ist seit seiner Gründung durch Reinhard Goebel 1973 das deutsche Ensemble schlechthin für Musik zwischen 1650 und 1750. Musica Antiqua Köln sind der Inbegriff für authentische Pflege und virtuose Interpretation und Aufführung Alter Musik. Ihre Interpretation der Kunst der Fuge durchzieht die Geschichte des Ensembles, die das Werk in zahllosen Konzerten weltweit gespielt haben. Bereits 1986 haben sie eine Maßstab setzende CDEinspielung vorgelegt. Im Jahr der Auflösung des Ensembles haben sie nun das Werk neu für den Film eingespielt. Regie hat Enrique Sánchez Lansch geführt, bekannt durch Musikfilme wie "Schumann, Schubert und der Schnee", "Sing um dein Leben!" oder "Rhythm Is It!" Filmische Parameter wie Einstellungsgröße, Perspektive, Schnittrhythmus, Schnitt-frequenz, Lichtstimmung oder Verfremdungen korrespondieren mit der musikalischen Form und Dramaturgie. Aus immer wieder neuen Perspektiven und Bezügen zur Natur durch Blicke in das Gebäude hinein zur Musik und von den Musikern aus dem Gebäude heraus entsteht ein höchst abwechslungsreiches Spiel, das mit dem Einfallsreichtum, aber auch mit der technischen Kompromisslosigkeit von Bachs Komposition zusammenwächst.



S E M I N A R


B U D A P E S T

1720-ban meghalt első felesége, s a következő esztendőben feleségül vette Anna Magdalena Wülkent. Tizenhárom gyermekük született, legtöbben még csecsemőkorban, vagy kisgyermekkorban meghaltak. Johann Sebastian Bach 1723-tól Lipcsében élt és alkotott, ahol a Tamás-iskola tanára és a Tamástemplom karnagya lett, felügyelve a városi zene életét. Mivel látása egyre romlott, 1749-ben két szemműtétnek vetette alá magát. Egy divatos, de sarlatán orvos műtéteinek és orvosságainak áldozata lett. Három hónapnyi szenvedés után, 1750 július huszonnyolcadikán halt meg, hatvanöt esztendősen. A ma Bachnak nyilvánított sír helye a lipcsei Szent Tamás-templomban található. Fontosabb művek, műfajok: Szvitek (h-moll szvit), prelúdiumok, oratóriumok, passiók (János- és Máté-passió), világi és egyházi kantáták (például a BWV 147-es kantáta), toccaták és fúgák, prelúdiumok és fúgák, fantáziák és fúgák, passacaglia és fúga, korálok, a Brandenburgi verseny, két- és háromszólamú invenciók, korálharmonizációk, motetták. Utolsó műve: Die Kunst der Fuge. Az operán kívül minden műfajban alkotott. A d-moll Chaconne-t (BWV 1004) két feldolgozásban is meghallgattuk: a ma ismert felépítésű hegedűn, melyen az egyszerre hosszan kitartott kettősfogás még lehetséges, de mikor három, esetleg mind a négy húrnak egyenlő ideig, egyszerre kellene szólnia a kotta szerint, a mai hegedűkön nem megvalósítható. Egy-egy másodpercig „belereccsen” a harmadik, negyedik húr, de tartósan csak a kettősfogás képes szólni: https://www.youtube.com/watch?v=6q-Zqz7mNjQ (Jascha Heifetz). A korabeli hangszeren, melyen megoldható volt, hogy az összes húr egyszerre, egyenlő ideig szóljon, akár például az orgonán. Vagy a hegedű lába volt egyenesebb, mint a maiaké, vagy pedig a vonó volt íveltebb.

Előzmények 01 Georg Böhm: Organ Works – Graham Barber 02 Reincken: An Wasserflussen Babylon 03 Buxtehude: Te deum Laudamus (BuxVW 218) – Matteo Imbruno 04 Buxtehude: Toccata in D minor (BuxWV 155) – B. Foccroulle

Szólóművek 05 Bach: Toccata e Fuga in d-moll (BWV 565) – Karl Richter 06 Bach: Toccata, Adagio, and Fugue in C Major – Hans-André Stamm (Trost-Orgel Waltershausen) 07 Bach: Passacaglia and Fugue in C minor (BWV 582) – Hans-André Stamm (Waltershausen) 08 Bach: Cello Suites – Perényi Miklós 09aa Bach: Partita 2 – Chaconne (Rundbogen) – Telmányi Emil 09ab Bach: Partita 2 – Chaconne (Rundbogen) – Rudolf Gähler 09ac Bach: Partita 2 – Chaconne – Yehudi Menuhin 1956 09ad Bach: Partita 2 - Chaconne – Jascha Heifetz 09 Bach: Partita 2 – Chaconne – part1 – Baráti Kristóf 10 Bach: Partita 2 – Chaconne – part 2 – Baráti Kristóf 11 Bach: Das wohltemperierte Klavier – 1. No. 1 – C-Dur (BWV 846) – Preludium – Richter 13 Bach: Das wohltemperierte Klavier – 1. No. 7 – E-Dur (BWV 876) – Fuge – Glenn Gould 14 Bach: Chromatische Fantasie und Fuge d-Moll (BWV 903) – Evgeni Koroliov 14b Bach: Chromatische Fantasie und Fuge d-Moll (BWV 903) – Edwin Fischer 14c Bach: Chromatische Fantasie und Fuge d-Moll (BWV 903) – Glenn Gould



S E M I N A R


B U D A P E S T

14d Bach: Chromatische Fantasie und Fuge d-Moll (BWV 903) – Maria Yudina 14e Bach: Chromatische Fantasie und Fuge d-Moll (BWV 903) – Schiff András 15 Bach: Kunst der Fuge (BWV 1080) – Contrapunctus 7 – Kocsis Zoltán 16 Bach: Goldberg-Variationen (BWV 988) – Karl Richter 17 Bach: Sonata in Es-Dur (BWV 1031) – Emmanuel Pahud – Flöte 18 Bach: Kempff – Siciliana from (BWV 1031) – Dinu Lipatti 19 Bach: Partita I B-Dur (BWV 825) – Dinu Lipatti

Bach versenyművei. Az olasz és a francia előzmények kiteljesítése és meghaladása. Zenekari művek 01a Bach - Concerto in D minor BWV 1052, I. Allegro-Gould 01b Bach - Concerto in D minor BWV 1052, III. Allegro-Gould 02 Bach - Concerto in D minor BWV 1052, I – Richter 03 Bach - Concerto in D minor BWV 1052 I _ II - Helene Grimaud 04 Bach - Concerto in D minor BWV 1052 III - Helene Grimaud 05 Bach - Concertoin g Minor BWV 1058 – Gould 05b Bach - Concerto in G minor BWV 1058 - Sviatoslav Richter 06aa Bach - Concerto in F minor BWV.1056 - Sviatoslav Richter 06ab Bach - Concerto in F minor BWV 1056-2-3 - David Fray 07 Vivaldi Concerto für 4 Violine in h-Moll - Pham_Gjezi_Darmon_Tudorache - OCNE_Krauze 08 Bach - Concerto für 4 Klaviere in a-Moll BWV 1065 - Argerich, Kissin, Levine, Pletnev 08 Bach - Violin Concerto No. 2 in E major (Siwoo Kim, violin) 09 Bach: Violin Concerto in E-Dur (BWV 1042) – Andrew Manze, AAM 10 Bach: Violin Concerto (BWV 1042 – 1. Mov.) – David Oistrakh 11 Bach: Violin Concerto (BWV 1042 – 2. Mov.) – David Oistrakh 12 Bach: Violin Concerto (BWV 1042 – 3. Mov.) – David Oistrakh 13 Bach: Violin Concerto in E-Dur (BWV 1042) – Magnificat (BWV 243) – Mutter, Karajan 14a Bach: Violin Concerto (BWV1042) I. Allegro – Yehudi Menuhin (1_3) 14b Bach: Violin Concerto (BWV1042) II. Adagio – Yehudi Menuhin (2_3) 14c Bach: Violin Concerto (BWV1042) III. Allegro Assai – Yehudi Menuhin (3_3) 15a Bach: Violin Concerto in A minor (BWV 1041) II – Menuhin 15b Bach: Concerto for violin in A minor (BWV 1041) – Il giardino armonico 16aa Bach: Brandenburgische Konzerte 1-6 (BWV 1046–1051) – Karl Richter 16ab Bach: Brandenburgische Konzerte 1–6 – Abbado 16 Bach: Brandenburgisches Konzert No. 2 in F major (BWV 1047) – Freiburger Barockorchester 17b Bach: Brandenburgisches Konzert No. 3 in G major (BWV 1048) – Freiburger Barockorchester 17c Bach: Brandenburgisches Konzert No. 3 – Musica Antiqua Köln 17d Bach: Brandenburgisches Konzert No. 3 2 – Il Giardino Armonico 18a Bach: Brandenburgisches Konzert No. 4 1 – Il Giardino Armonico 18b Bach: Brandenburgisches Konzert No. 4 2 – Il Giardino Armonico 19 Bach: Brandenburgisches Konzert No. 5 in D major (BWV 1050) – Freiburger Barockorchester 20 Bach: Brandenburgisches Konzert No. 6 in B flat major (BWV 1051) – Freiburger Barockorchester



S E M I N A R


B U D A P E S T

21 Bach: Orchestersuite No.3 1 – Otto Klemperer 22 Bach: Orchestersuite No.3 2 – Berliner Philharmoniker, Herbert von Karajan 23 Bach: Bach - Orchestersuite No.3 2 – Akademie für Alte Musik Berlin 24 Bach: Orchestersuite No.3 2 – Otto Klemperer 25 Bach: Orchestersuite No.3 2 – Pablo Casals 26 Bach: Orchestersuiten (BWV 1066–1069) – Karl Richter 27 Bach: Orchestersuiten No. 1-4 – Jordi Savall, Le Concert des Nations 28a Bach: Die Kunst der Fuge – Karl Münchinger 28 Bach: Die Kunst der Fuge – Musica Antiqua Köln, Reinhard Goebel 29 Bach: Die Kunst der Fuge – Akademie für Alte Musik Berlin 29c Bach: Die Kunst der Fuge – Evgeni Koroliov 1990 30 Bach: Das musikalische Opfer (BWV 1079) – Musica Antiqua Köln, Reinhard Goebel 31 Bach: Das musikalische Opfer (BWV 1079) – Jordi Savall

Bach életművének betetőzése: kantáták, oratóriumok (Máté-passió, H-moll mise, Musikalisches Opfer, A fúga művészete): a polifón zenei gondolkodás csúcsa 00 Bach: 33. Kantate – Wie furchtsam wankten meine Schritte – Hamari Júlia 01 Bach: Magnificat in D major (BWV 243) – Harnoncourt 02 Bach: Magnificat – Monteverdichor Würzburg, Matthias Beckert 03a Bach: Johannes-Passion (BWV 245) – Karl Richter 03b Bach: Johannes Passion – Gönnenwein 04 Bach: Johannes Passion – Gardiner 05 Bach: Johannes Passion – Harnoncourt, Concentus Musicus, Tölzer Knabenchor 06a Bach: Matthäus-Passion (BWV 244) – Karl Richter (1971) 06b Bach: Matthäus-Passion (1) – Harnoncourt 07 Bach: Matthäus-Passion (2) – Harnoncourt 08 Bach: Matthäus-Passion – Koopman 09 Bach: Matthäus-Passion – Herreweghe 10 Bach: Matthäus-Passion – Furtwängler 1954 11 Bach: Matthäus-Passion – Gönnenwein 12 Bach: Matthäus-Passion – Klemperer (Ludwig, Gedda, Dieskau, Schwarzkopf) 14 Bach: Matthäus-Passion – Erbarme dich – Hamari Júlia 15 Bach: Messe in h-Moll (BWV 232) – Richter (Janowitz, Töpper, Laubenthal, Prey 1969) 16 Bach: Messe in h- Moll – Harnoncourt 17 Bach: Messe in h-Moll – English Concert, Harry Biscet 18 Bach: Messe in h-Moll – Gewandhausorchester, Thomanerchor Leipzig, Georg Christoph Biller 19 Bach: Weihnachtsoratorium – Rilling 20 Bach: Weihnachtsoratorium – René Jacobs 21 Bach: Mass in B minor (BWV 232) – Klemperer

A barokk zene Die Musik des Barock

Recommend Documents