1929
30]
A BARNAKÁNYA
ÉS D A R Á Z S Ö L Y V
KÜLÖNÖS TÁPLÁLKOZÁSI MÓDJÁRÓL
|-J9
A barnakánya és darázsölyv különös táplálkozási módjáról. Irta:
D R .
VASVÁRT
MIKLÓS.
Szentbenedoken (Szolnok-Doboka-m.) K O R N I S K Á R O L Y gróf parkja felett 1 9 2 9 . július 2 0 - á n délután y 6 óra tájban megfigyeltem egy barna kányát (Milvus migrans Bonn.), amely keringése közben időnként előre lendült szárnycsapás kíséretében és lábát előrenyújtva, ujjai közül kievett valamit. Ugyanezt a jelenetet láttam másnap is, szintén a park felett déltájban, amikor a barnakánya mintegy 4 0 — 5 0 m . magasan keringett és v a l a m i v e l magasabban egy kabasólyom (Falco subbuteo L . ) szintúgy — de mint ismeretes, nála megszokott módon — vadászott. A két madár egymáshoz közel volt és békésen viselkedtek, m a j d néhány fecske is odarepült, hamarosan t o v á b b a d v a . Kisvártatva egy másik kabasólyom is ugyanott keringett, valamint egy vörös vércse (Cerchneis tinnunculus L . ) is, most már együtt m i n d a négy ragadozó. A Milvus azután keringés közben távozott el a néhány száz lépésnyire folyó Szamos felé, még mindig az említett módon vadászva. 2
Hasonló módon viselkedett egy d a r á z s ö l y v (Pernis apivorus L . ) , melyet P ó k a község (Maros-Torda-m.) határában 1 9 3 0 . augusztus 2 1 - é n délután 3 óra körül figyeltem meg. E z a madár is körözve repült jó maga san és forduláskor, amikor oldalvást volt felém, jól kivehettem távcső segítségével, hogy mint a fentemlített barna kánya, többízben előre nyújtotta lábait és ilyenkor csőrével mindjárt k i is ette a fogott rovart. Szászrégen mellett másnap délután folyamán kétízben ( 1 és 2 óra tájban) szintén megfigyeltem a darázsölyv azonos viselkedését. U t ó b b i alkalom mal még két példány szegődött a keringő darázsölyv mellé és hol játsza dozva csapkodtak egymásra, h o l pedig kis körben keringtek mindhárman. Lehetséges, hogy a másik kettő is a jelzett módon vadászott. E d d i g a saját megfigyeléseim. N o h a magát a fogott zsákmányt nem sikerült meglátnom, mégis teljes biztossággal csakis repülő rovarokra és pedig szárnyas hangyákra vagy tegzes szitakötőkre, esetleg kérészekre stb. gondolhatunk. A barna kánya táplálkozására vonatkozó irodalom ban alig fordul elő olyan adat. amely határozottan arra engedne követ keztetni, hogy a gyomortartalomban előforduló rovarokat a madár röpté ben fogta volna ( v . o . p l . R Ö R I G , U T T E N D Ö R F E B közleményeit). Egyedül D O M R O W S K Y R Ó B E R T könyvében (Ornis Romániáé, Bukarest 1 9 1 2 , p. 5 3 8 ) 9
D K . VASVÁRI
MIKLÓS
[Aquila
találtam,
utólag, i d e v o n a t k o z ó f o n t o s és tudomásom
méltatott
közléseket. 0
kabócavadászat
szerint eddig n e m
u g y a n i s ezt írja : ..Igen érdekes ezt a m a d a r a t
közben
megfigyelni.
A fogdosás a lábak
segítségével
történik, a m i k o r k e r i n g v e m a j d i t t . m a j d o t t f o g e l e g y - e g y kabócát cserjék rovart
koronáiról, azután
a
levegőben valósággal m e g á l l és a
lábaival v i s z i csőréhez ; a
Dunán júniusban milliószámra
jelenő kérészeket ( E p h e m e r e ) hasonló m ó d o n fogja.'" táplálkozási
a
fogott meg
H o g y a z ilyenféle
mód a Milvusoknál általában e l t e r j e d t e b b jelenség, i g a z o l j a
\ Y . a d a t a , a k i e g y N é m e t o r s z á g b a n (1009. április 29.) e l e j t e t t vörös
B A E B
kánya ( M i l v u s i c t i n u s S a v i g . ) g y o m r á b a n 60 d a r a b n a g y o b b P e r i i d á t ( v a l ó színűleg a z I s o g e n u s n u b e c u l a
X e w m . fajt)
talált. I g a z . h o g y e z e k e t
a
r
madár a földről, f o l y ó v a g y más \ í z partján is f e l s z e d h e t t e , d e é p ú g y a
levegőben is f o g d o s h a t t a
e l . Intézetünk
gyűjteményében
levő
egyik
M i l v u s m i g r a n s - g y o m o r t a r t a l o m b a n (Munkács, 1903. V . 21.) is s o k t e g z e s szitakötőt
taIáItam.
M E L L
( J o u r n . f . O r n i t h o l o g i e , 73.. 1 9 2 5 , p . 24.) m e g f i g y e l t e K í n á b a n ,
R.
hogy a Milvus linoatus tákat
és u g y a n c s a k
Bombay 7o
((ÍIIAY)
hivatkozik
Nat. Hist. Soc. X V I I .
korhadó FISCHER
p. 525
fatörzsből
szedegette a
('. E . megfigyelésére -526), a k i v i s z o n t
1 0 0 d a r a b a n e v e z e t i kányafajból a földön s z e d t e a
később e g y termitarajból,
40—50 m . magasan
termi(Journ.
látta, a m i n t
termitákat, s ő t
a földtől, repülés
közben
fogdosták a prédát. M i n d e z , ú g y v é l e m , eléggé megerősítheti említett megfigyeléseimen alapuló a b b e l i v é l e m é n y e m e t , h o g y a k á n y á k a köztudomástól eltérőleg a
rovarokat
repülés
közben és p e d i g tekintélyes
magasságban
is f o g
dossák. T e k i n t e t b e v é v e a M i l v u s - o k r ö v i d csüdjét és r ö v i d u j j a i t , m i n d e n esetre s o k k a l
kézenfekvőbbnek
látszik,
hogy
az ilyen
ragadozó
földön ülő v a g y l a s s a n m o z g ó prédát s z o k o t t zsákmányolni,
főleg
aminthogy
ez i s a z általános v é l e m é n y . A levegőben v a l ó rovarászás a l e g i s m e r t e b b a kabasólyom és kékvércse fajoknál, a m e l y e k n e k
röptében
való, k i s e b b
r o v a r o k a t fogó képességük szárny- és lábalkatuk által is biztosítva v a n . valamint
a
röpülés
közben
v a l ó táplákozásnak
e m l í t e t t két faj könnyedtermetü figyelmet
érdemel
azonban,
madár.
hogy
a
megfelelően a z
Ebből a szempontból
kabasólyomhoz
hasonlóan
utóbb különös ügyes
röptű, d e n a g y o b b és v a s k o s a b b v á n d o r s ó l y o m rovarfogásáról is t u d u n k példát
(1.
BAIÍIKLS
M . jr. W a n d e r f a l k e n
M o n a t s b e r i c h t e . 11127. p . 142.). való vadászást
a u f d e r Maikäferjagd.
A m i pedig
Ornith.
általában a repülés közben
és a nagyságbeii összefüggést m e g testalkotást i l l e t i , e r r e
nézve m e g j e g y z e n d ő , h o g y a kányák h a n a g y o b b termetű ragadozók i s , de azért k ö n n y e d m a d a r a k , a m e l y e k n e k hosszú és elég széles szárnyuk, v a l a m i n t hosszú és k i v á g o t t f a r k u k n e m c s a k a közismerten szép és könynyed
keringést
teszik lehetővé, h a n e m
a repülésnek
egyéb
változatos
1029/30]
A BARNAKÁJfYA ÉS DARÁZSÖLYV KÜLÖNÖS TÁPLÁLKOZÁSI MÓDJÁRÓL
fajtáit is : egyebek közt hivatkoznom kell az említett megfigyeléseim alkalmával jól érvényesült biztos kormányra, vagyis a kormánytollak nyújtotta támasztékra a körözéskor való rovarfogás közben. M i v e l a barna kányánál nagyobb (csaknem vöröskánya-nagyságú) ázsiai Milvus lineatus, mint fentebb láttuk, szintén képes repülés közben rovarokat fogni, ez is igazolja, hogy erre a vaclászási módra a nagy ragadozók is rátermettek és növeli ebbeli megállapításunk biztonságát még az. hogy a Milvus lineatus-ok idézett termita-vadászatában egy pár Haliastur indus ( B O D D . ) is résztvett, amely utóbbi faj. ha kisebb is a Milvusoknál, de azért még mindig , jó közepes nagyságú" ragadozómadár. A darázsölyv gyomortartalmaira vonatkozó irodalomban csupán egy oly adatot ismerek, amelyből gyanítani lehet, hogy a rovart repülés közben fogta, vagyis úgy, hogy a madár zsákmányszerzés közben saját maga is repült. A legtöbb szárnyasrovart, különösen a fulánkosokat, darázsféléket, mint ismeretes a földön járkálva, illetve kaparászás közben fogdossa el, miközben azok körülzümmögik. R Ö R I G azonban egy példány gyomrában ,.több tucat''(!) szitakötőt talált, ezeket valószínűleg nem a földön ülve kapdoshatta el. Lehetséges, hogy e rendkívül sebesröptü rovarokat, amelyeknek fogdosásában tulajdonképen csak a villámgyors kabasólyom az igazi mester, a darázsölyv akkor kerítette meg, amikor azok maguk is szunyograjból vagy más szárnyas rovartömegből szedték k i zsákmányukat. A darázsölyv rovarfogásait az irodalom szerint úgyszólván kizárólag a földön, az alacsonyabb növényzet közt, esetleg fán végzi és a rovart pl. N A U M A N N szerint is csak a csőrével és nem lábával kapja el. Tehát, hogy a levegőben keringve vadásszon rovarokra, lábával fogdosva őket. erre vonatkozólag megfigyelésről a sajátomon kívül nem tudok. Pedig, ha a darázsölyvnek termetét a barna kányáéval összevetjük, nem különben repülési jártasságát is, úgy inkább azon kellene csodálkoznunk, ha e ragadozók hosszú szárnyaik és farkuk révén kitüntetett és rövid, inkább gyenge csüdjük által jelzett repülésre való képességeiket az emlí tett táplálkozási irányban is — legalább alkalmilag (?) - ki ne hasz nálnák.
Besondere Ernährungsweise des Braunen Milans und Wespenbussards. Von
DR.
N I K O L A U S
V A S V Á R I .
In Szentbenedek ( K o m i t a t S z o l n o k - D o b o k a , Siebenbürgen) beobach tete ich am 2 0 . J u l i 1 9 2 9 gegen ^ 6 U h r nachmittag über dem Park des Grafen K a r l v. K O R N I S einen Braunen Milan (Milvus migrans B O D D . ) , 1
9*
132
DK.
X I K O L A C S VASV.ÍKI
I Aquila
w e l c h e r s i c h während d e s K r e i s e n s v o n Z e i t z u Z e i t m i t e i n g e z o g e n e n Flügeln n a c h v o r n e s c h w a n g u n d z w i s c h e n d e n Z e h e n s e i n e r vorgestreckten Fänge etwas herausfrass. Dieselbe E r s c h e i n u n g beobachtete ich a u c h t a g s d a r a u f , e b e n f a l l s über d e m P a r k , u m d i e M i t t a g s z e i t ; d e r B r a u n e M i l a n k r e i s t e i n e t w a 4 0 — 5 0 m H ö h e . E t w a s höher j a g t e e i n B a u m f a l k e ( F a l c o s u b b u t e o L . ) i n der v o n i h m b e k a n n t e n W e i s e . D i e b e i d e n Vögel w a r e n n a h e b e i e i n a n d e r u n d z e i g t e n s i c h f r i e d l i c h : e i n i g e S c h w a l b e n flogen h e r / u . um sich rasch wieder zu entfernen. N a c h einer kleinen Weile kreiste an derselben Stelle noch ein zweiter B a u m f a l k e s o w i e a u c h ein T u r m f a l k e ( C e r c h n e i s t i n n u n c u l u s L . ) . z u s a m m e n a l s o v i e r R a u b v ö g e l . D e r M i l a n e n t f e r n t e s i c h e n d l i c h , fortwährend k r e i s e n d u n d w i e o b e n b e s c h r i e b e n j a g e n d , i n d e r R i c h t u n g des e t w a 100 S c h r i t t e e n t f e r n t e n Szamos-Flusses. Ähnlich b e n a h m s i c h ein W e s p e n b u s s a r d (Pernis apivorus L . ) , w e l c h e n i c h am 2 1. A u g u s t 1030 g e g e n 3 U h r n a c h m i t t a g b e i P ó k a ( K o m i tat M a r o s - T o r d a ) b e o b a c h t e t e . A u c h dieser V o g e l k r e i s t e i n z i e m l i c h e r H o h e , u n d i c h k o n n t e b e i m W e n d e n , w e n n er s i c h m i r seitwärts präsen t i e r t e , m i t H i l f e des F e l d s t e c h e r s g u t e r k e n n e n , w i e er — ähnlieh d e m o b e n erwähnten B r a u n e n M i l a n — d i e F ä n g e m e h r m a l s n a c h v o r n e s t r e c k t e und j e d e s m a l m i t d e m S c h n a b e l d a s g e f a n g e n e I n s e k t s o g l e i c h h e r a u s h o l t e und verzehrte. B e i Szászrégen b e o b a c h t e t e i c h t a g s d a r a u f z w e i m a l n u n 1 u n d 2 U h r n a c h m . ) d a s s e l b e B e n e h m e n des W e s p e n b u s s a r d s . Bei d e r l e t z t e r e n G e l e g e n h e i t schlössen s i c h d e m j a g e n d e n W e s p e n b u s s a r d n o c h z w e i E x e m p l a r e an ; b a l d s t i e s s e n sie s p i e l e n d a u f e i n a n d e r h e r a b , b a l d k r e i s t e n a l l e d r e i e n g b e i e i n a n d e r . Möglicherweise j a g t e n a u c h die b e i d e n a n d e r e n nach d e r e b e n b e s c h r i e b e n e n W e i s e . Soweit meine eigenen B e o b a c h t u n g e n . W e n n g l e i c h i c h die gefan genen B e u t e t i e r e n i c h t sehen k o n n t e , glaube ich d o c h m i t B e s t i m m t h e i t a n n e h m e n z u dürfen, dass es s i c h n u r u m f l i e g e n d e I n s e k t e n , u n d z w a r u m fliegende A m e i s e n . L i b e l l e n , v i e l l e i c h t E i n t a g s f l i e g e n u . d g l . h a n d e l n k o n n t e . In d e r a u f d i e Ernährung des B r a u n e n M i l a n s bezüglichen L i t e r a t u r k o m m t k a u m eine A n g a b e v o r . w e l c h e m i t B e s t i m m t h e i t d a r a u f s c h l i e s s e n Hesse, dass d e r V o g e l d i e in s e i n e m M a g e n zu f i n d e n d e n I n s e k t e n i m F l u g e g e f a n g e n hätte ( v g l . d i e A r b e i t e n z. B p . v o n R Ö E I Q , U T T E N D Ö R F E B etc.). B l o s s in dem W e r k e v o n R O B E R T v. DOMBEOWSKJ (Ornis R o m a n i a e . B u k a r e s t . 1012. p. 538) f a n d i c h e i n e h i e r a u f bezügliche, w i c h t i g e und m e i n e s W i s s e n s b i s h e r n i c h t g e w ü r d i g t e A n g a b e . E r s c h r e i b t d o r t F o l g e n d e s : „Sehr i n t e r e s s a n t ist es. d i e s e n V o g e l b e i d e r C i k a d e n j a g d z u beobachten. D a s F a n g e n g e h t m i t d e n Fängen v o r s i c h , w o er k r e i s e n d b a l d d a . b a l d d o r t eine C i k a d e v o n d e n K r o n e n d e r Gesträucher fängt, d a n n s i c h i n d e r L u f t förmlich a u f s t e l l t u n d d a s gefangene I n s e c t m i t d e n Fängen z u m S c h n a b e l führt ; auob die a u f der D o n a u i m J u n i zu
1929/30)
BESOND. F.KNÄHRI
XCSWKISK
DESB R A U N E N MILANS
ü. W E S P E N B U S S A R D S
| j::;
Millionen erscheinenden Eintagsfliegen (Ephemere) werden von ihm auf ähnliche Weise gefangen." Dass eine derartige Ernährungsweise bei den Milanen im allgemeinen eine verbreitete Erscheinung ist. beweist die Angabe von W . B A E S , der i m Magen eines in Deutschland am 2 9 . A p r i l 1 9 0 9 erlegten R o t e n Milans 6 0 Stück Uferfliegen (Perlidae) (wahrscheinlich die A r t Isogenus nubecula Newm.) fand. Allerdings konnte der Vogel dieselben auch von der E r d e oder a m Ufer fliessender oder anderer Gewässer aufgelesen haben, doch konnte er sie ebenso gut auch in der L u f t gefangen haben. In einen; in unserm Institute befindlichen Mageninhalte von Milvus migrans (Mun kács, 2 1 . V . 1 9 0 3 ) fand ich ebenfalls viele Köcherfliegen. R . M E L L (Journ. f. Ornithologie, 7 3 . 1 9 2 5 . p. 2 4 ) erwähnt, dass der asiatische Milvus lineatus ( G R A Y ) die T e r m i t e n aus vermoderten B a u m stämmen hervorholte u n d beruft sich weiters auf die Beobachtung von C. E . F I S C H E R (Journ. B o m b a y N a t . H i s t . Soc. X V I I . p. . 3 2 5 — 5 2 6 ) . welcher sah, wie 7 0 — 1 0 0 E x e m p l a r e der erwähnten M i l v u s - A r t die Termiten v o m B o d e n auflasen, u n d dann später sich ihre Beute aus einem Termitenschwärm i n 4 0 — 5 0 m H ö h e i m Fluge holten. Dieses alles — glaube ich — bekräftigt meine auf eigenen Beobach tungenberuhende Meinung, dass die Milane i m Gegensatz zu der allgemein herrschenden Ansicht, die Insekten auch während des Fluges und zwar in ansehnlicher Höhe fangen. I m H i n b l i c k auf den kurzen L a u f und die kurzen Zehen der Milane erscheint es jedenfalls viel eher auf der H a n d liegend, dass ein solcher R a u b v o g e l hauptsächlich auf dem B o d e n sitzende oder sich langsam bewegende Beutetiere erjagt, wie dies auch der allge meinen M e i n u n g entspricht. D i e Insektenjagd in der L u f t ist a m bekann testen beim B a u m f a l k e n u n d Rotfussfalken, deren Fähigkeit, kleinere Insekten i m Fluge zu fangen, durch ihre Flügel- u n d Beinform bedingt ist ; ferner sind die beiden letzteren A r t e n , entsprechend ihrer Ernährung im Fluge, leichtgebaute Vögel. U n t e r diesem Gesichtspunkte verdient besondere Beachtung die Tatsache, dass der ähnlich dem Baumfalken geschickt fliegende, aber grössere u n d plumpere Wanderfalke gleichfalls als Insektenjäger beobachtet wurde (cfr. M . B A R T E L S j u n . „Wander falken auf der Maikäferjagd", O r n i t h . Monatsberichte, 1 9 2 7 , p. 1 4 2 ) . Was schliesslich i m allgemeinen den Zusammenhang zwischen J a g d i m F l u g e einerseits u n d Körpergrösse sowie Körperbau andererseits betrifft, so ist diesbezüglich zu beachten, dass die Milane trotz ihrer Grösse leichtbewegliche Vögel sind, deren lange u n d ziemlich breite Schwingen wie auch deren langer Gabelschwanz nicht nur das bekannt schöne u n d leichte K r e i s e n , sondern auch die verschiedensten Flugarten ermöglichen; von besonderer Wichtigkeit ist, auf G r u n d meiner Beobachtungen, für den Vogel beim Insektenfang während des Kreisens das sicher wirkende
DR. NIKOLAUS
lói
Steuer.
VASVÁRI
I Ai|
D a s s d e r a n Grösse d e n B r a u n e n M i l a n übertreffende (fast
iiila
dem
B o t e n M i l a n g l e i c h k o m m e n d e ) asiatische M i l v u s lineatus. wie w i r soeben sahen,
e b e n f a l l s befähigt
i s t , während des
Fluges Insekten
zu
fangen,
ist a u c h e i n B e w e i s dafür, d a s s für diese J a g d a r t a u c h d i e g r o s s e n R a u b vögel V e r a n l a g u n g h a b e n .
Bekräftigt w i r d diese F e s t s t e l l u n g n o c h d u r c h
die B e o b a c h t u n g , dass a n der oben besprochenen T e r m i t e n j a g d v o n M i l v u s lineatus auch ein Paar H a l i a s t u r indus ( B O D D . ) teilnahmen, welch letztere A r t , w e n n a u c h k l e i n e r a l s M i l v u s . d o c h n o c h z u d e n ,.gut m i t t e l g r o s s e n " Raubvögeln gehört. In
der
Literatur
über d i e
M a g e n i n h a l t e des W e s p e n b u s s a r d s
m i r bloss eine einzige Angabe bekannt, woraus m a n v e r m u t e n dass das
Insekt
V o g e l seihst
i m F l u g e erbeutet
Wespenarten,
könnte,
w o r d e n wäre, nämlich so. d a s s
a u c h flog. D i e meisten F l u g i n s e k t e n , besonders
helbewehrten
fängt d e r
Wespenbussard
ist
die
der stah-
bekanntlich vom
B o d e n a u f l e s e n d o d e r a u f d e m s e l b e n h e r u m s c h a r r e n d während i h n d i e s e Stachelträger u m s c h w i r r e n . R Ö R I G
dagegen
fand
in
d e m M a g e n eines
E x e m p l a r s „mehrere D u t z e n d " (!) L i b e l l e n , w e l c h e w a h r s c h e i n l i c h n i c h t v o m B o d e n e r l x u t e t w u r d e n . E s ist möglich, d a s s d e r W e s p e n b u s s a r d
diese
reissend fliegenden Insekten — i n deren F a n g eigentlich bloss der
blitz
schnelle B a u m f a l k e ein wahrer Meister ist — i n d e m M o m e n t e fing, als liese s i e h i h r e r s e i t s
ihre
Beute
aus
einem
Mückenschwarm oder d g l .
herausholten. D e r W e s p e n b u s s a r d fängt d i e I n s e k t e n a u f G r u n d d e r einschlägigen L i t e r a t u r sozusagen ausschliesslich auf d e m B o d e n , zwischen niedrigeren Pflanzen, allenfalls auf Bäumen u n d ergreift z. B . n a c h Insekt nur m i t dem Schnabel die Insekten
N A U M A N N
und nicht mit dem Fang.
D a s s er a l s o
h e i m K r e i s e n i n d e r L u f t m i t d e m F ä n g e n e r g r e i f t , darüber
ist m i r , ausser meiner eigenen, keine andere B e o b a c h t u n g b e k a n n t . doch, — wenn dem
des
man d e n
B r a u n e n
Flugfähigkeit wundern,
wenn
Schwingen ihrem
keiten —
der diese
und
kurzen
Luftjagd
das
Körperbau Milans beiden
und
vergleicht, die
doch
durch
langen Schwanz
schwächlichen
besondere
desgleichen
mit die
V ö g e l , so müsste m a n s i c h w i r k l i c h
Raubvögel,
ihren
Und
des W e s p e n b u s s a r d s
Veranlagung
ihre
langen
(im G e g e n s a t z
Lauf)
jedenfalls
haben,
w e n i g s t e n s g e l e g e n t l i c h (?) — n i c h t ausnützen
diese
zu zur
Fähig
sollten.
