A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere http://moodle.ejf.hu/

Oktatóknak szóló módszertani és felhasználói kézikönyv az EJF Moodle rendszer használatához

Készítette: Lévai Dóra ([email protected]) Virányi Anita ([email protected])

Budapest, 2010. május 20.

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/

Tartalomjegyzék

Bevezető...................................................................................................................................... 3 A Moodle általános leírása ......................................................................................................... 4 A Moodle és a Neptun kapcsolata: hogyan hozzunk létre kurzusfelületeket? ...........................4 Alapvető beállítások a Moodle oldalán....................................................................................... 8 A profil kialakítása...................................................................................................................... 8 A Moodle felületek felépítése................................................................................................... 11 A felület blokkjai....................................................................................................................... 11 Az oktatói adminisztrációs blokk.............................................................................................. 13 A felület beállításai....................................................................................................................14 A felület szerkeszthető része..................................................................................................... 18 A szerkesztés bekapcsolása....................................................................................................... 18 Tartalmak hozzáadása .............................................................................................................. 20 A címke .................................................................................................................................... 20 Kép beillesztése címkébe vagy weboldalra.............................................................................. 23 Szöveges oldal vagy weboldal létrehozása............................................................................... 24 Tartalom vagy honlap hozzáadása............................................................................................ 26 A tevékenységek hozzáadása.................................................................................................... 29 Csevegés....................................................................................................................................29 Feladat tevékenységmodulok ................................................................................................... 35 Felmérés ................................................................................................................................... 43 Fogalomtár................................................................................................................................ 47 Fórum........................................................................................................................................ 50 Gyűjtemény............................................................................................................................... 57 Teszt.......................................................................................................................................... 64 Válaszlehetőségek .................................................................................................................... 81 Wiki........................................................................................................................................... 85 Zárszó........................................................................................................................................ 89 Ábrajegyzék.............................................................................................................................. 90

2


Bevezető A bajai Eötvös József Főiskolán (a továbbiakban: EJF) a 2010/2011-es tanév őszi félévétől bevezetésre kerül a Moodle elnevezésű, oktatást kiegészítő és támogató keretrendszer. A Moodle egy olyan tartalomközlésre és tartalommegosztásra lehetőséget adó rendszer, amely hatékonyan egészíti ki a hagyományos tantermi tanulási és tanítási folyamatokat. Ez a tájékoztató kiadvány az EJF Moodle rendszerének használatához nyújt segítséget az oktató kollégáknak. A tájékoztató főiskola-specifikus, vagyis kifejezetten azokról a lehetőségekről írunk benne, amelyek a főiskola oktatói számára elérhetőek ősztől. A képernyőrészletek és a magyarázatok segítségül szolgálnak, hogy a rendszer használatát minél könnyebben elsajátítsuk, és a felmerülő kérdések esetén kapaszkodónk legyen a továbblépés kérdéseit illetően. A tájékoztató - kizárólag oktatást támogató célból – szabadon felhasználható és sokszorosítható a főiskolán belül. Bízunk abban, hogy a használati útmutató fogódzót ad az oktató kollégák számára, és biztosítja, hogy a rendszer minél szélesebb körben terjedjen el a főiskolán, kihasználva ezzel a Moodle nyújtotta előnyöket az oktatással kapcsolatos adminisztrációs, tartalommegosztó, tevékenykedtető feladatok terén.

Jó munkát és eredményes tanévkezdést kívánunk!

Üdvözlettel a szerzők: Lévai Dóra és Virányi Anita Budapest, 2010. május 20.

3


A Moodle általános leírása A Moodle egy olyan nyílt forráskódú keretrendszer, amely alkalmas a hagyományos tantermi oktatás kiegészítésére, valamint távoktatási célokra egyaránt használható. A rendszer hivatalos oldala a www.moodle.org, ahonnan a rendszer aktuális változata ingyenesen letölthető és telepíthető egy erre rendelkezésre álló szerverre. Az EJF-en bevezetésre kerülő rendszer előnye, hogy kifejezetten a főiskolai igényeket vettük figyelembe a rendszer kialakítása során, így például az EJF Moodle szinkronban van a főiskola Neptun rendszerével. Az EJF Moodle alkalmas az oktatók és a hallgatók között zajló kommunikáció megvalósítására, előadások, bemutatók, szakirodalmak és tematikák megosztására. Ezek a megoldások a kezdő felhasználók számára is könnyen megvalósíthatóak, vannak azonban ennél összetettebb tevékenységek is a rendszerben, amelyeket elsősorban a rendszert már ismerő és magabiztosabban használó oktatóknak ajánlunk. Ilyenek például a hallgatói feladatok feltöltő-felületének kialakítása, az évközi gyakorló feladatsorok és félév végi vizsgatesztek létrehozása, a hallgatói tevékenykedtetés a rendszerben, valamint a komplex, önálló tanulásra alkalmas online felületek kialakítása. Néhány példa a rendszer előnyeire: •

csak Neptun-azonosítóval rendelkező felhasználók léphetnek be. Ez biztosítja, hogy az internetes keresők (pl. Google) nem találják meg az ide feltöltött anyagokat

•

az online kurzusfelületek az EJF Moodle rendszerén belül is zárt rendszert jelentenek, amelyekhez csak azon oktatók és hallgatók férhetnek hozzá, akik a Neptunban felvették a tárgyat

•

a hallgatók megbízható forrásból (az oktatójuktól) kaphatják kézhez a kurzusokkal kapcsolatos előadásvázlatokat, tematikákat, jegyzeteketű

•

az oktató tanegységenként egyedi beállításokat alkalmazhat az online felületeken

•

az oktató egy felületen kommunikálhat a hallgatókkal

Ezen lehetőségek részletes bemutatására a tájékoztató alfejezeteiben később kerül sor.

A Moodle és a Neptun kapcsolata: hogyan hozzunk létre kurzusfelületeket? A főiskolán működő Neptun szinkronban van az EJF Moodle rendszerrel, amely biztosítja, hogy a Moodle csak olyan felhasználóknak engedjen hozzáférést az online 4

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ kurzusfelületekhez, akik a Neptunban felvették az adott tanegységet. A Moodle kiegészíti a Neptun adta lehetőségeket abból a szempontból, hogy míg a Neptunban a hallgatók hivatalos adminisztrációja zajlik (itt lehet felvenni a tanegységeket, itt lehet jelentkezni a vizsgákra és itt rögzítik a jegyeket az oktatók), addig a Moodleban tartalmak megosztására, közzétételére és számonkérésre is lehetőség van. Ahhoz, hogy létrehozzuk az első online kurzusunkat az alábbi lépéseket kell követnünk. 1. Lépjünk be a Neptun oldalára! A belépést követően ez a nyitókép fogad:

Válasszuk ki az „Oktatás” menüpontot!

1. ábra: a Neptun nyitóképe belépés után

2. Kattintsunk a felső lenyíló fülek közül az „Oktatás” menüpontra! Ekkor megjelenik a legördülő lista, amely tartalmazza a „Kurzusok” menüpontot is! 3. Válasszuk ki a „Kurzusok”-at! A kattintáskor ezt a felületet látjuk:

Válasszuk ki az „Oktatás” menüpontot, majd azon belül kattintsunk a „Kurzusok”-ra!

2. ábra: Neptun > oktatás > kurzusok

4. A kurzusaink közül válasszuk ki azt, amelyhez online kurzusfelületet szeretnénk indítani a Moodle-ban, majd a kiválasztott tanegység sorában kattintsunk a „Lehetőségek” linkre!

5

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ 5. Ezt követően válasszuk ki a listából a „Moodle kurzus megnyitása” menüpontot! Ekkor az alábbi képernyő jelenik meg:

Válasszuk a „Moodle kurzus megnyitása” lehetőséget!

3. ábra: Tanegységek > Lehetőségek > Moodle kurzus megnyitása

6. Miután rákattintunk a „Moodle kurzus megnyitása” lehetőségre, a rendszer automatikusan átvezet a Moodle oldalára. Ha még nem jártunk a rendszerben, akkor ide is a Neptunban való azonosítónkkal kell belépnünk. A belépést követően megjelenik a kurzus üres online felülete:

4. ábra: az online kurzus üres felülete

Abban az esetben, ha már nem az első alkalommal szeretnénk hozzáférni az online kurzusfelülethez, akkor nem szükséges a Neptunból indítani a belépést. Közvetlenül is elérhetjük az EJF Moodle oldalát a http://moodle.ejf.hu oldalról.

6


Lépjünk be a Neptunkódunkkal és az ahhoz tartozó jelszóval!

5. ábra: EJF Moodle, belépés

A belépést követően megjelennek azok a kurzusok, amelyek hozzánk tartoznak, amelynek a Neptun szerint a tagjai vagyunk. A kurzusok listájából választhatjuk ki azt a felületet, amelyen dolgozni szeretnénk.

6. ábra: üres, szerkeszthető felület

7


Alapvető beállítások a Moodle oldalán Az alábbi oldalakon bemutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével egy egyszerű, online felület alakítható ki. Első lépésként érdemes az online rendszerben elérhető profilunkat kialakítani. Ez ezért fontos, mert ezáltal személyesebb lehet a megjelenésünk a rendszerben. A profil kialakítása A profil kialakításához (belépést követően) kattintsunk a saját nevünkre. Ez általában a felület jobb felső sarkában érhető el, ahol a rendszer jelzi az aktuális állapotunkat.

Kattintsunk a felületen megjelenő nevünkre!

7. ábra: saját nevünk megjelenése

A kattintást követően az alábbi kép fogad:

8. ábra: saját névjegyünk

Ezen a „névjegyen” a felső sorban megjelennek különböző fülek. A névjegy arra szolgál, hogy információkat osszunk meg magunkról, és információt szerezzünk másokról.

8

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ 1. Az első fül a „Profil”. Ez tartalmazza a rólam megjeleníteni kívánt adatokat, illetve itt könnyedén átléphetünk egy másik online felületre, amennyiben a „Kurzusok” sorából kiválasztunk egy másik tanegység-címet. 2. A második fül a „Profil szerkesztése”. Ide kattintva van lehetőségünk szerkeszteni a rólunk szóló információkat. Itt tölthetünk fel képet magunkról, itt adhatjuk meg az email címünket, a fogadóóránk időpontját, a honlapunk címét, stb. Természetesen minden felhasználó csak a saját profilját tudja szerkeszteni, más felhasználók profilját csak megtekinteni tudja. 3. A „névjegyen” megjelenő harmadik fülecske a „Fórum hozzászólások”. Erre a fülre kattintva tudjuk listázni, hogy milyen fórumokhoz szóltunk hozzá a különböző felületeken. Ez a lehetőség a hallgatók névjegyére kattintva is elérhető, ezért előnyös abban az esetben, ha egy oktató a hallatója hozzászólásait szeretné megtekinteni felsorolás-szerűen. 4. A negyedik fülre kattintva webes naplót (blogot) tudunk vezetni, illetve más felhasználók blogját is ide kattintva tudjuk elolvasni. 5. Az ötödik fül „Megjegyzések” segítheti az oktatót, hogy 1-1 hallgatójáról megjegyzéseket mentsen el a rendszerben. Itt lehet pl. rögzíteni, ha valaki ECDLvizsgát tett, és emiatt bizonyos feladatok alól mentességet élvez. 6. A hatodik fül a „Tevékenységekről szóló jelentések”, amely arra ad lehetőséget, hogy részletesen követni tudjuk, hogy mikor milyen tevékenységet hajtottunk végre a felületen. Ha ide kattintunk, az alábbi felület jelenik meg:

9. ábra: napló áttekintése

Válasszuk ki a pirosan jelzett „Minden naplóbejegyzés” linket, hogy többet tudjunk meg a kiválasztott felhasználó tevékenységéről. A részletes naplóbejegyzések áttekintése segítheti az oktatót abban, hogy nyomon kövesse a hallgatója egyes kurzusokon elvégzett tevékenységét. Ide kattintva látható, hogy milyen névről jelentkezett be egy felhasználó, milyen időpontban,

9

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ milyen IP-címről, és pontosan milyen tevékenységet végzett. A 10. ábrán látható „Lépés” oszlopban található rekordokra kattintva bejön az a kép, amelyet a hallgató látott, amikor az adott tevékenységét végezte.

A lépések listázása

10. ábra: részletes naplózás

Az online felülethez a felső címsorban való léptetéssel könnyedén visszatérhetünk. Ebben a sorban hierarchikusan láthatóak egymás után azok az állomások, ahol éppen járunk az oldalon.

11. ábra: felületre való visszatérés

10


A Moodle felületek felépítése Minden Moodle felültet három fő részre oszlik. A felosztást a 12. ábra szemlélteti:

12. ábra: a felület felosztása, részei

A három, betűvel jelzett felület közül a B, a felület középső része az, ahol a tényleges szerkesztés, tartalomfeltöltés és tananyag-kialakítás zajlik. Ez az a rész az, amely minden egyes online kurzus esetében eltérő lehet, hiszen az adott oktató alakítja ki azokat. Ennek a résznek nincsenek kötelező elemei. Az A és a C betűkkel jelzett részek a felület jobb és bal oldala az oktatók által nem szerkeszthetőek, ezek csupán információt szolgáltatnak. Az A és C részek minden online felület esetében így jelennek meg, ezek az úgynevezett „kötelező elemei” a felületnek. A következőkben nézzük meg részletesebben, hogy milyen blokkok találhatóak az A és C részeken. A felület blokkjai

13. ábra: a felület blokkjai

11

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ a) A résztvevők blokkja: ebben a blokkban láthatjuk azokat a felhasználókat (oktató(ka)t és hallgatókat), akik a kurzusnak a Neptun szerint tagjai. Ha a „Résztvevők” linkre kattintunk, az alábbi képernyő fogad, ahol listaszerűen látjuk az online kurzus tagjait. Egy felhasználót kiválasztva elérjük a profilját, amelyről már korábban írtunk.

14. ábra: a résztvevők blokkja

b) A Tevékenységek blokkja: itt azok a felületen található tevékenységek érhetőek el, amelyeket oktatóként mi hozunk létre a felületen. Amennyiben nem szerkesztettük még a felületet, akkor is látható itt egy „Fórum” link, hiszen a hírfórum alapvetően tartozéka minden online felületnek. A hírfórum funkciójáról később írunk. A felület kialakításával egyre több tevékenység jelenik meg ebben a blokkban, és a tevékenységek felsorolásával áttekinthetőbbé válnak azok a fórumok, tananyagok, amelyek a felületen találhatóak. c) Keresés a fórumokban: ezzel a keresővel kulcsszavak és kifejezések alapján kereshetünk az online felület fórumüzeneteiben. Ez akkor hasznos, ha több fórum és számos vitatéma is található a felületen, hiszen ezzel a keresési lehetőséggel könnyedén szűrhetünk az egyes hozzászólások között. d) Adminisztráció: ebben a blokkban a felület beállításait módosíthatjuk, valamint itt találhatóak az online felülettel kapcsolatos átfogó információk is. Az adminisztrációs blokkról a későbbiekben részletesebben írunk. e) Legfrissebb hírek: ez a baloldalon található blokk a hírfórumban közölt híreket mutatja a blokkban. Itt figyelemfelhívó üzeneteket tehetünk közzé, amely a kurzus tagjait érinti. Előnye, hogy a fórumra való belépés nélkül is azonnal szembetűnik a felületen a legutóbbi hír.

12

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ f) Elkövetkező események: ebben a blokkban a határidőhöz vagy időponthoz kötődő tevékenységek időbeli sorrendje látható. Ha pl. 2010. szeptember 20-án tesztet írnak a hallgatók, akkor annak az ideje itt megjelenik szeptemberben. g) Legutóbbi tevékenységek: itt jelennek meg a legutóbbi belépésünk óta lezajló változások. Ha itt azt látjuk, hogy „Semmi hír az utolsó belépés óta”, akkor nincsen új tevékenység az utolsó belépésünk óta, akkor nem szükséges végigböngészni a felületet ennek kiderítésére.

15. ábra: a legutóbbi tevékenység blokkja

Az oktatói adminisztrációs blokk Az oktatói adminisztrációs blokk segítségével a felület főbb beállításait módosíthatjuk.

Ha rákattintunk a „Szerkesztés bekapcsolása” lehetőségre, akkor megjelennek a felületen azok az ikonok , amelyekkel szerkeszthetővé válnak a középső rész elemei.

A felületen pontozott tevékenységek pontlistája.

A beállítások menüpontot nézzük később részletesebben!

16. ábra: admin blokk/1.

Itt adhatunk hozzá oktatókat vagy hallgatókat a felülethez. Ezen felhasználók azonban hivatalosan nem veszik fel a kurzust, a Neptunban nem jelennek meg.

A felület hallgatóit csoportba szervezhetjük, majd itt kezelhetjük a csoportbeállításokat.

13


A „Jelentések” az online felületen zajló tevékenységek naplózását mutatja, felépítése hasonló a profilnál megismert személyes tevékenységek naplójához. Itt találhatóak az online felülethez tartozó tesztkérdések. (Ahhoz azonban, hogy ezek megjelenjenek, először ki kell azokat alakítani egy teszten belül.)

•

Az első négy menüpont a gyakorlott felhasználóknak ajánlott. Ezekkel a lehetőségekkel a meglévő kurzusunkat menthetjük el, majd vihetjük át egy másik Moodle felületre, esetleg egy másik Moodle rendszerbe.

17. ábra: admin blokk/2.

Itt érhetőek el az online felületre feltöltött fájlok. Olyan ez a link, mint egy nagy pendrive, hiszen egy kattintással elérhető minden (a kurzus tárhelyére feltöltött) fájl.

A profilról a korábbiakban már részletesen írtunk, az utolsó menüpontra kattintva, innen ugyancsak elérhető a saját névjegyünk.

A felület beállításai Az oktatói adminisztrációs blokk második lehetőségére („Beállítások”) kattintva az alábbi képernyő jelenik meg: Itt láthatóak a kurzus alapvető információi (cím, kód, név). Az adatok Neptunból jönnek át, ne írjuk felül ezeket!

Itt röviden összefoglalhatjuk, hogy miről szól a kurzus, de a mező kitöltése nem kötelező.

Itt módosíthatunk a kurzus blokkjainak számán. Alapvetően minden kurzus 10 blokkból áll.

Itt látható a kurzus kezdésének dátuma, amely a „heti forma” beosztásnál lesz kiemelt jelentőségű.

18. ábra: felületbeállítások/1.

14

Itt módosíthatunk a kurzus formáján. Alapvetően minden kurzus témaformájú. A további lehetőségekről később írunk.

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A felület lehetséges beosztásai:

19. ábra: témaforma

A felület blokkjainak beosztása nincsen időszakkal jelölve, hanem csak számok jelzik az egymás után következő egységeket. Ez a beállítás a leggyakoribb a rendszerben. A "téma" formának nincs időkorlátja. Ezt célszerű alkalmazni az egyes kurzusok tematikus felosztásakor. (Pl. a 0. blokkban szerepel a tematika és a szakirodalmi lista, az elsőben a bevezető előadás PPT-je és egy előadáshoz kapcsolódó tevékenységmodul, a másodikban a második előadás témájának összefoglalója és a szakirodalmi hivatkozások, stb.) Ez a forma illeszthető a legkönnyebben egy kurzushoz. Kezdő felhasználóknak ezt a formát javasoljuk:

20. ábra: heti forma

a kurzus hetenkénti elrendezésben szerepel, kezdési és befejezési időponttal. Minden hét tartalmazhat tevékenységeket. A hetek beosztását a kurzus kezdési időpontjától számolhatjuk. Ennek a formának az előnye, hogy hétről hétre, pontos dátummal megjelölve adhatunk tevékenységeket és feladatokat a felülethez, így a félév beosztása könnyebben követhető. Hátránya lehet, hogy a heti beosztást a kurzus létrehozásának kezdetétől számolja, tehát figyelni kell arra, hogy a kurzuskezdés dátumát is módosítsuk, ha ezt a beosztást választjuk.

21. ábra: fórumforma

Ez a forma egy fő fórum köré szerveződik, amely a címoldalon szerepel. Olyan helyzetekben hasznos ez a forma, amelyek nem annyira kötöttek, mint a tanegységek. Ezek a felületek lehetnek projektek felületei, ahol jól bevált módszer lehet a fórumon keresztül zajló online kommunikáció is.

15

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A beállítások második részében az alábbi lehetőségeink vannak:

A csoportmódnál a kurzus résztvevőit külön csoportokba sorolhatjuk kurzus-és tevékenységszinten is.

22. ábra: felületbeállítások/2.

•

Kurzuskezdési dátum: itt adhatjuk meg a kurzus kezdési időpontját. A Neptunból létrehozott kurzusok esetében ez az időpont a létrehozás ideje (és nem a szorgalmi időszak kezdete!), amely időpontot pl. heti forma beállítása esetén később meg tudunk változtatni. (Ha a heti kurzusformát használjuk, a kezdési időpont befolyással lesz a

16

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ hetek kijelzésére. Az első hét azon a napon kezdődik, amelyet itt megadunk.) Elképzelhető olyan is, hogy egy adott dátumtól indítjuk a kurzust és nem a félév elején, pl. egy projektnél, vagy közösségi felületnél. A rendszer sok modult ettől a kezdő időponttól számol. Ha tovább akarjuk vinni a kurzust, akkor elég a kezdő időpontot állítani és a határidők vele együtt változnak. •

A felvehetőség opcióval teljesen "elrejthetjük" a kurzusunkat. Ha már kialakítottuk a felületet pl. augusztus végén, de nem szeretnénk, hogy szeptember második hete előtt elérjék a hallgatók, akkor érdemes itt a ”kurzus tanulók számára nem elérhető” lehetőséget választani. Ezzel a megoldással a kurzusfelület a hallgatók számára nem lesz elérhető, csak a kurzust tanító tanárok számára lesz látható, illetve szerkeszthető. (Az elrejtett kurzusokat itt lehet elérhetővé tenni.)

•

A beiratkozási kód arra ad lehetőséget, hogy ha ide beírunk valamit, akkor azoknak a tanulóknak, akik ELSŐ ALKALOMMAL próbálnak belépni, meg kell adniuk ezt a szót vagy kifejezést, és csak ezt követően érik el a felületen található tartalmakat. Ez védi a felületet a jogosulatlan felhasználók belépése elől. Neptunból létrehozott kurzusok esetében nincs szükségünk kódra, mert ezen felületek esetében csak a kurzust felvett hallgatók érik el a felületet. A kódot pl. közösségi felületek, projektek beállítása esetén érdemes megadnunk, vagy egy vizsga céljából létrehozott, több kurzus felhasználóinak belépési lehetőséget adó felület esetében. Ha a kurzus „felvehető”-re van állítva, és nincs kód, akkor bárki hozzáférhet ahhoz a rendszeren belül.

•

A vendégek hozzáférését engedélyezhetjük, vagy blokkolhatjuk annak megfelelően, hogy biztosítjuk-e a lehetőséget „vendég” személyek felületre való beengedésére. Erre akkor lehet igény, ha pl. a Projektfelületek (és nem Neptunból létrehozott felületek) között kerül létrehozásra egy kurzus. Amennyiben ezt engedélyezzük, úgy a vendégek a kurzus felületére jutva maguk iratkozhatnak be. Ez a hozzáférés javasolt pl. más kurzusok oktatóinak, vagy olyan oktatóknak, akik a következő félévtől tanítják a kurzust.

•

A nyelv alapbeállítás szerint magyar, de ezt átállíthatjuk angol, német, francia nyelvre is, ha pl. külföldi hallgatóknak alakítjuk ki a felületet. (Amennyiben az „érvényesítés nélkül” opción hagyjuk a legördülő választéklistát, úgy a felület nyelve magyar lesz.) A nyelvváltoztatás természetesen csak a beépített tartalmak nyelvét módosítja (pl. menük elnevezése), de az általunk létrehozott tartalmakat nem.

17

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A felület szerkeszthető része A szerkesztés bekapcsolása A felület középső, szerkeszthető része az, amelyet az oktató tartalmakkal, információkkal, tevékenységekkel tölthet meg. Ahhoz, hogy a tartalomfelöltést megkezdhessük, a felületen a „Szerkesztés bekapcsolása” lehetőséget kell választanunk. A felületeket csak az oktatói joggal rendelkező felhasználók tudják szerkeszteni, a hallgatóknak nem jelenik meg ez a lehetőség. A szerkesztés bekapcsolását a felületen két helyen is elérjük, amely pontok (1. és 2.) a 23. ábrán láthatóak.

23. ábra: a szerkesztés bekapcsolása

A szerkesztés bekapcsolása után olyan ikonok jelennek meg a felületen, amelyek segítséget adnak a felületen lévő tartalom szerkesztéséhez, módosításához. Ha a felületen szerkesztünk valamit, akkor az elvégzett művelet visszavonására nincs lehetőségünk. Ha a felületen töröljük az egyik dokumentumot, akkor az véglegesen törlődött, mert a rendszerbe feltöltött anyagok egy központi szerveren vannak tárolva, és ezeket nem lehet visszahozni törlés után. Ha a felületre tartalmat, tananyagot töltünk fel (és elérhetővé teszünk), akkor azt azonnal minden felhasználó láthatja, függetlenül attól, hogy melyik gépen és milyen böngészővel kapcsolódik a rendszerhez. A következő oldalon tekintsük át az egyes ikonok jelentését!

18


Egy egység áthelyezése a kurzuson belül. Akkor lehet hasznos, ha egy tevékenységet vagy tananyagot másik blokkba szeretnénk áttenni. Kattintsunk egyet a négyágú nyílra, majd húzzuk a kiválasztott helyre az adott egységet! Egy egység léptetése jobbra. (Megegyezik a Word szövegszerkesztő tabulátor billentyűzetének használatával.) Egy adott tevékenység szerkesztése (móosítása) vagy a felületen található blokkok összefoglalójának megírása. Egy egység törlése. (A művelet nem vonható vissza.) Egy adott tevékenység elrejtése a tanulók elől. Erre abban az esetben lehet szükségünk, ha már elkészítettünk egy adott tartalmat, de még nem szeretnénk, hogy azt a hallgatók is elérjék a felületen. A csoportmód beállítása egy egységhez kapcsolódóan. A villanykörte bekapcsolásával kijelölhetünk egy aktuális témát, amire fel szeretnénk hívni a tanulók figyelmét. Ha több egységünk van a felületen, ezzel állíthatjuk be, hogy csak egy legyen elérhető. Ezt a hallgatók is állíthatják maguknak; az oktató által beállított változat tehát nem globális. Ha csak egy egységet látunk a felületen, akkor annak jobb oldalán 2 kis négyzet látható, amire kattintva ismét „kinyílik” a felület minden egysége. A nyitott szemre kattintva egy egységet rejthetünk el a hallgatók elől. Ha a szem csukva van, akkor a hallgatók nem érik el az adott egységet, ekkor erre kattintva tehetjük újra elérhetővé az egységet. Ez akkor lehet hasznos, ha elkészítettünk egy tartalmat/tevékenységet, de még nem szeretnénk elérhetővé tenni a felületen. 24. ábra: ikonok magyarázata

A 24. ábrán látható ikonokkal egyszerűen és jól (egy-egy kattintással) szerkeszthetjük az online felületünket. Ezek az ikonok minden egyes szerkesztés esetén azonosak. A felületen található blokkok (jobb és bal oldalon található elemek) (pl. Elkövetkező események, legutóbbi hírek) törölhetőek, majd újra visszahozhatóak a felületre, amennyiben igény van rá. A felület középső részén található elemek törlés után nem hozhatóak vissza a felületre, így érdemes erre figyelni.

19

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Tartalmak hozzáadása A továbbiakban arról fogunk írni, hogy hogyan alakíthatunk ki egy egyszerű felületet, amely lehetővé teszi az oktató által bemutatott előadások megosztását, szakirodalmak és tematikák közzétételét a Moodle keretrendszerben. A tartalmak a felületen egyirányú információközlést tesznek lehetővé, vagyis az oktató feltölti ezeket, a hallgató pedig elolvassa, letölti, de a hallgató nem vesz részt aktívan az ide tartozó interakciókban. A szerkesztés bekapcsolását követően a középső felület blokkjaiban megjelenik két legördülő menü. Az egyik a „Tartalom hozzáadása”, a másik a „Tevékenység hozzáadása”. A következőkben a tartalom hozzáadásával foglalkozunk.

25. ábra: tartalom hozzáadása

A felületen, a blokkok tetején található kis ceruzás kéz lehetőséget ad az online felületen található blokkok címének, összefoglalójának szerkesztésére. Ezek az összefoglalók exportálás (például a tananyagunk következő félévben történő felhasználása) esetén nem kerülnek át az új felületre. Létezik azonban egy ennél kedvezőbb megoldás, amely biztosítja, hogy a szerkesztett összefoglalók, címek átkerüljenek, amikor az online felületek tartalmát másolni szeretnénk. Ez a lehetőség a címke.

A címke A címke egy olyan felületen megjelenő szöveget vagy képet tartalmaz, amely információval szolgál a hallgatók számára az adott kurzussal kapcsolatban. Az itt megjelenő szöveget nem tudják letölteni, csak a felületen tudják olvasni. Ide érdemes beírni például a kurzus időpontját, az oktató elérhetőségeit, a kurzus helyszínét stb. Címke létrehozásához kattintsunk 20

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ a legördülő menü „címke beszúrása” -lehetőségre! (Egy felületre korlátlan számú tartalom, így címke is beszúrható.) A kattintás után az alábbi képet kapjuk:

Ide írhatjuk be a felületen megjelenítendő szöveget. A fejlécben lévő eszköztárral formázhatjuk a szöveget.

26. ábra: címke szerkesztése

Most vegyük sorra, hogy milyen elemei vannak a címkében található szerkesztőlécnek! Ez a szerkesztőléc több tartalom hozzáadása során azonosan fog megjelenni, így érdemes ezeket a lehetőségeket részletesen leírni. Az első három legördülő ablakban adhatjuk meg a betűtípust, a betűméretet és a stílust.

Itt formázh atjuk a beírt szöveg elrendez ését.

Itt állíthatjuk be a szöveg olvasási irányát.

Itt adhatjuk meg a beviteli nyelvet, de beépített helyesírásellenőrző csak a magyar nyelvhez tartozik.

Itt állíthatjuk be különböző felsorolástípusokat.

Itt formázhatj uk a beírt szöveget.

A felsorolás behúzásának módosítása (csökkentés, növelés).

A betűszín és háttérszín megadása

27. ábra: a szerkesztőléc elemei

21

Beállíthatjuk, hogy a beírt szöveg alsó vagy felső indexben jelenjen meg.

A szöveget HTMLkódra válthatjuk

Módosítá s visszavonása vagy ismétlése.

Külön ablakban szerkeszth etjük a felületet.


Vonalzó (elválasztó) beszúrása a szövegbe.

Ugrópont beillesztése e szövegbe.

Ugrópont eltávolítása a kijelölt szövegből.

Ugrópont kapcsolásának megakadályozása.

28. ábra: szerkesztőléc/2.

Ha kijelöltük a címke szövegének egy részét (egy szót), akkor itt van lehetőségün k egy weboldalho z kapcsolni.

Itt beállíthatjuk, hogy pl. ablakban jelenjen meg az oldal.

Adjuk meg a kapcsolandó weboldal URL-címét! (pl. http://google.com) 29. ábra: ugrópont beillesztése

új

A „Rendben” gombra kattintva menthetjük el a változásokat.

Ha nem tudjuk a kapcsolandó weboldal címét, itt kikereshetjük a Google segítségével.

Itt megadhatjuk a weboldal címét, ahova ugrani fog.

Ugrópontként, vagyis webhivatkozásként érdemes megadni az internetnek azokat az oldalait, ajánlott weblapokat, amelyekre a tananyaggal vagy az online tevékenységgel kapcsolatban az oktató szeretné felhívni a hallgatók figyelmét. Kép beillesztése, tallózással és feltöltéssel. (Részletesen a következő oldalon.)

Speciális karakterek beillesztése a szövegbe.

Egy szó keresése és cseréje a szövegben.

30. ábra: speciális karakterek a szerkesztőlécben

Táblázat beillesztése a szövegbe.

Érzelemkifejező jelek beillesztése a szövegbe.

A láthatóság minden egyes forrás és tevékenység esetében azt jelenti, hogy a kurzus hallgatói látják a felületen a mentett forrást vagy tevékenységet. A „nem látszik” lehetőség azt jelenti, 22

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ hogy ezt addig nem érik el a hallgatók, amíg ezt az oktató nem teszi elérhetővé számukra. Ez praktikus megoldás, hogy ha a félév elején szeretnénk előre elkészíteni az egész félévre vonatkozó összes tartalmat és tevékenységet, de nem szeretnénk, hogy a hallgatók már az első órán mindent előre lássanak. A látható és nem látható üzemmódokat tetszőlegesen tudjuk a későbbiekben is változtatni. A nem látható üzemmódban elmentett tartalmak és tevékenységek csak a szerkesztési joggal rendelkező oktató számára láthatók, a hallgató számára nem. Minden szerkesztést követően kattintsunk az oldal alján található „mentés” gombra, hogy a rendszer tárolja az adatokat! Kép beillesztése címkébe vagy weboldalra Ahhoz, hogy a címkében vagy egy online tartalomban ne csak szöveget, hanem képet is megjelenítsünk, az alábbi lépéseket kell követnünk. Kattintsunk a szerkesztőléc „Kép beszúrása” ikonjára! (30. ábra) Ezt követően az alábbi képet kapjuk:

Itt jelenik meg a kép elérési útvonala. Az „Alternatív szöveg” sorában adhatunk nevet a képnek!

A feltöltött fájlok között megjelenik a kép. Jelöljük be a kép előtti négyzetet, majd kattintson a kép nevére!

Válasszuk ki a számítógépről (tallózással) a feltöltendő képet!

Végül kattintsunk a „Rendben” gombra!

A kép, amit feltöltöttünk.

31. ábra: kép beillesztése

Kattintsunk a „feltöltés”-re!

23


Szöveges oldal vagy weboldal létrehozása Az alábbiakban olyan forrásokat mutatunk be, amelyeket csak az oktatók tölthetnek fel egy felületre, és a hallgatók olvashatják azokat. A szöveges oldal és a weboldal hozzáadása arra ad lehetőséget, hogy kézzel beírt, vagy más dokumentumból bemásolt szöveget tegyünk elérhetővé a kurzus felületén. A „Weboldal” egy olyan szöveges tananyag, amelyet a hallgatók a felületen olvashatnak, de nem tölthetnek le mint például egy prezentációt, vagy feltöltött szakirodalmat. Ide olyan rövid, legfeljebb néhány oldalnyi terjedelmű szöveget érdemes beírni, vagy bemásolni, amelyeket a felületen szeretnénk olvastatni a hallgatókkal. A „Weboldal” szerkesztése és megtekintése nem igényel külön programot, ez a tartalom a rendszeren belül könnyen létrehozható. Válasszuk ki a „Weboldal létrehozása” lehetőséget! (A „weboldal” és a „szöveges oldal” a rendszerben abban tér el egymástól, hogy a weboldal szövege formázható, míg a szöveges oldalé nem. Ebből az okból kifolyólag javasoljuk a „Weboldal” létrehozását.)

32. ábra: weboldal létrehozása

A kattintás után az alábbi felületet látjuk:

24


Adjunk nevet a tananyagnak! Ez jelenik meg a felületen.

Itt is megjelenik a már ismert szerkesztőléc.

Itt írhatunk egy rövid összegzést, hogy miről szól a tananyag.

33. ábra: weboldal szerkesztése/1.

Ez az a szöveg, amely a tananyag címér való kattintás után megjelenik a felületen.

Itt állíthatjuk be, hogy a hallgatók láthatják-e a tananyagot a felületen.

Itt állíthatjuk be, hogy a tananyag új ablakban jelenjen-e meg, és ha igen, akkor a továbbiakban módosíthatjuk az ablak tulajdonságait is. Érdemes a tananyagot új ablakban megjeleníteni

Mentsük el a változásokat!

34. ábra: weboldal szerkesztése/2.

A mentés után megjelenik a tartalom a felületen.

25


Tartalom vagy honlap hozzáadása Az online felületre elsősorban a kurzushoz tartozó oktatási tartalmakat célszerű feltöltenünk. Ezeket az anyagokat a hallgatók letölthetik, elmenthetik a saját gépükre, esetleg az internetes oldalról megnyitva is tanulmányozhatják. A leggyakrabban ide Word-ben megírt tematikákat, Power Point prezentációkat és szakirodalmat szoktak feltölteni. Ezen tartalom kiválasztásával lehetőség nyílik az állományokra és weboldalakra mutató hivatkozások megjelenítésére a felületen. A következő források és tevékenységek részletesebb magyarázata során már csak azokra az elemekre térünk ki, amelyek eddig nem fordultak még elő, és így nem ismertek az olvasó számára. Válasszuk a felületen a „Tartalom vagy honlap hozzáadása” lehetőséget!

35. ábra: tartalom vagy honlap hozzáadása

Ezzel a lehetőséggel a hallgatók számára letölthető anyagokat tehetünk közzé a felületen, vagy honlapokat szúrhatunk be, amelyek a kurzushoz kapcsolódnak. Kattintsunk a „Tartalom vagy honlap hozzáadása” lehetőségre! Ezt követően az alábbi képet kapjuk:

26


Ezzel a tartalommal két lehetőségünk van: vagy egy honlapot szúrunk be, vagy egy fájlt tölthetünk fel a felületre. Itt megadhatunk egy honlapot, amely a felületen linkként jelenik meg. (Ha fájlt töltünk fel, a fájl kiválasztását követően itt jelenik meg a fájl elérési útvonala is. )

Itt választhatjuk ki és tölthetjük fel a kívánt fájlt. (Részletesen a következő ábrán.)

Ha nem ismerjük a honlap címét, keresse ki a Google segítségével! 36. ábra: tartalom hozzáadása

A 36. ábra alapján Kattintsunk a tartalom / állomány kiválasztása vagy feltöltése gombra! Ha ez megvan, az alábbi képernyőrészletet láthatjuk:

37. ábra: állomány feltöltése

Ezt követően kattintsunk az „Egy fájl feltöltése” gombra! Akkor a következő kép fogad:

27


1. Tallózással kiválasztjuk a feltöltendő fájlt.

2. Elindítjuk a fájl feltöltését 38. ábra: egy fájl feltöltése

Ezt követően a fájl megjelenik a kurzus könyvtárában, és a rendszer jelzi, hogy a feltöltés sikeres volt:

39. ábra: sikeres feltöltés

A kurzus felületén, a kurzusadminisztrációs blokkban megtekinthető azon fájlok könyvtára, amelyeket a kurzus felületére töltünk fel. Az ide feltöltött fájlok közül nem mindegyik jelenik majd meg a hallgatók számára, csak amelyiket beállítjuk. Ez azt is jelenti, hogy ha valamit szeretnénk tananyagként megjeleníteni, azt nem elegendő feltölteni, hanem a megjelenítést külön be kell állítani. Fontos még egyszer megjegyezni, hogy a hallgatók mindaddig nem érhetik el ezeket a fájlokat, amíg nem rendeljük hozzá azokat a kurzus látható felületéhez. Ha megvan az a fájl, amit szeretnénk megjeleníteni, akkor a 39. ábra szerint kattintsunk a „Kérem, válasszon!” hivatkozásra! Ha ezzel megvagyunk, akkor egy korábbi oldalra jutunk vissza. A fájl megjelenítéséhez kattintsunk a lap alján a MENTÉS gombra! A könyvtár (mappa) megjelenítése lehetőség a gyakorlottabb felhasználók számára ajánlott, és akkor, ha már több fájl van a felületen, hiszen ezek segítenek a fájlok rendszerezésében pl. fájltípusok alapján.

28

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A tevékenységek hozzáadása A középső felület másik legördülő menüje a tanítási-tanulási folyamat során alkalmazható tevékenységek körét tartalmazza (lásd 40. ábra). A következőkben ezeknek a tevékenységeknek a bemutatásával foglalkozunk.

40. ábra: Tevékenységek hozzáadása

Csevegés A tevékenységmodulok között a listában első helyet elfoglaló csevegés ma még kevéssé elterjedt a felsőoktatásban, de alkalmazása nagyon rugalmasan, a témához, az oktató és a hallgatók kommunikációs aktivitásához egyaránt jól igazítható lehet. Természetéből fakadóan elsősorban az oktató és hallgatók közötti azonnali idejű kommunikációt segíti, mely témától függően kapcsolódhat a tartalmak feldolgozásának előkészítéséhez (például valamely témakörhöz adott szempontok szerinti megbeszélés, vita), a tartalom feldolgozásához vagy az órai tevékenység utólagos “levezetéséhez” (például csoportonként különböző szemszögből konklúzió kialakítása). Nézzük meg, hogyan tudjuk a csevegés tevékenységmodul felületét kialakítani, milyen beállításokat szükséges megtennünk, és melyek lehetnek még opcionálisak (lásd 41. ábra).

29


A csevegésnek a tartalomra utaló nevet érdemes adni. A csevegés bevezető szövegét röviden, egyértelműen érdemes megfogalmazni.

41. ábra: új 'Csevegés' tevékenységmodul hozzáadása

A kötelezően kitöltendő pontokat a piros színnel és csillaggal jelölt szöveges részek jelentik. Bevezető szöveg: célszerű formázni, így is lehetőségünk nyílik a fontosabb szövegrészek hangsúlyozására (pl. határidő kiemelése vastag betűtípussal, témakör megjelölése színes betűformázással stb.). A szöveg szerkesztésével kapcsolatos tudnivalókat és az ikonok jelentését megtalálhatjuk a 27. ábrán. A további pontoknál választási lehetőségünk van, hogy szeretnénk-e valamilyen beállítást kiválasztani, és ha igen, akkor pontosan mit és hogyan akarunk kialakítani. A következő csevegés időpontja: itt beállíthatjuk, hogy mikor legyen az az időpont, amikor a diákok és oktatójuk (vagy csak a diákok) számára ismét elérhető a csevegés funkció. Ez azért fontos, mert az azonnali idejűség miatt minden, a beszélgetésben részt venni szándékozó kurzustagnak ugyanabban az időben szükséges a felületet meglátogatnia, ellentétben a fórummal, ahol nem ugyanakkor kell a beszélgetés résztvevőinek online módon jelen lenni. A fórum tevékenységmodulról később szólunk.

30

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Csevegések ismétlése: eldönthetjük, hogy az iménti módon beállított időpont egyszeri vagy többszöri alkalom legyen, illetve ha ismétlődik, az milyen gyakorisággal történjen (lásd 42. ábra).

42. ábra: Csevegés ismétlődésének beállítása

Korábbi csevegések mentése: amennyiben szeretnénk a későbbiekben is felhasználni a csevegés modul alkalmazásával keletkezett beszélgetések szövegeit (a hallgatók és az oktató által írt részeket egyaránt), úgy módunk van azt megválasztani, hogy az mindig elérhető legyen, vagy mennyi ideig legyen hozzáférhető (2 nap és 1 év közötti intervallumban néhány opcióval) (lásd 43. ábra).

43. ábra: Korábbi csevegések mentésének beállítása

A korábbi csevegéseket mindenki megtekintheti: azt is ki tudjuk választani, hogy ameddig elérhetőek a korábbi beszélgetések, addig is mindenki láthatja-e azokat. Ezt egyszerű igen vagy nem beállítással tudjuk érvényesíteni. A tevékenységmodul beállításainál a fentebbiek voltak modulspecifikusak, a továbbiakban a szokásos modulbeállítások következnek (lásd 44. ábra), ezek minden modulnál megjelennek, ezért őket a későbbi tevékenységmoduloknál ismét már nem írjuk le.

31


44. ábra: 'Szokásos modulbeállítások' opciói

Csoportos részvétel: ahogyan arról korábban is írtunk, a hallgatókat csoportokba sorolhatjuk, és ezeket a csoportokat kurzus- vagy tevékenységszinten érvényesíthetjük. Tevékenységmodulok esetében ezt a hozzárendelést ebben a pontban tehetjük meg. Itt eldönthetjük, hogy amennyiben a kurzus tagjaiból létrehozott csoportok használni kívánják a tevékenységet (itt adott esetben a csevegést), azt úgy tehessék meg, hogy a csoportok csak saját csevegőmoduljukat látják (ilyenkor a 'külön csoportok' opciót kell választanunk), vagy egymás csevegését is megtekinthetik (ebben az esetben a 'látható csoportok' mód választása indokolt); mindez a témától, a hallgatóknak adott szempontoktól, az oktató szándékától függ. Látható: a beállításainkat jóval korábban is elkészíthetjük, mint amikor használni szeretnénk azt. Ekkor még nem szeretnénk, ha a hallgatók láthanák a majd csak később elkövetkező feladatot (adott esetben a csevegés modult), ezért azt elrejthetjük előlük, úgy, hogy a kurzusfelület többi modulja és a tartalmaik továbbra is elérhetőek, láthatóak maradnak számukra. Ezt a beállítást ebben a pontban tehetjük meg. A további két pont ('Azonosítószám' és 'Pontozási kategória') jelenleg nem kap szerepet a modul használatában, így ezekről most nem szólunk. Még egy fontos lépés van hátra csevegés tevékenységmodulunk beállításai kapcsán. Amikor minden pontot elképzelésünknek és célunknak megfelelően beállítottunk, és egyelőre nem szeretnénk rajta változtatni, nagyon fontos, hogy az oldal alján található 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gombra kattintsunk (pirossal keretezett gomb a 44. ábrán). Ezzel tesszük érvényessé a csevegés modul imént kialakított beállításait! A csevegés modul használatát egy példamodul segítségével mutatjuk be itt.

32

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A hallgatók gyakorlati helyük kiválasztásához használhatják a csevegés modult példánkban. A modul alkalmazásához a nyitó kurzusfelületen a kis szövegbuborék ikonnal jelzett, és a tartalomhoz kapcsolódó néven elnevezett ('gyakorlatszervezés') modul linkjére kattintunk (lásd 45. ábra).

45. ábra: Csevegésmodul a kurzus nyitóoldalán

Ekkor a következő oldal fogad bennünket (46. ábra):

Ide kattintva a modulbeállításokhoz tudunk visszalépni.

a b

46. ábra: a Csevegés modul nyitóoldala

Itt az oldal alsó részén jelenik meg az a bevezető szöveg, amit a beállításoknál elkészítettünk, megszerkesztettünk (lásd piros keret). A csevegés elindításához két lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik az a) betűvel jelölt pont, amelyre kattintva egy új ablakban megnyílik a csevegőszoba (47. ábra).

33


1

2

3 47. ábra: a szokásos csevegőablak

A csevegőszoba 3 nagyobb részre tagolható, a legnagyobb ezek közül az a felület, ahol a résztvevők által írt csevegés szövege jelenik meg (1). Tőle jobbra az az oszlop helyezkedik el, amelyben az látható, hogy mely tagok tartózkodnak éppen a csevegőszobában, vagyis kik vesznek részt a beszélgetésben (2). Itt egy kényelmi opciót is találunk, a saját nevünk melletti 'hangjelzés' felirat formájában, amelyre kattintva a beszélgetésben résztvevők rövid hangjelzést hallnak (amennyiben rendelkeznek hangszóróval, és az bekapcsolt állapotban van), illetve a beszélgetésfolyamban vizuálisan is megjelenik egy figyelmeztető szöveg. Az oldal alsó részében pedig megtaláljuk az a viszonylag kis méretű szövegdobozt (3), ahová azt az üzenetet írhatjuk be, amely azután az enter billentyű megnyomását követően megjelenik a beszélgetés folyamában. A csevegés elindítására rendelkezésünkre álló másik lehetőség a b) betűvel jelölt opció. Erre a linkre kattintva egy más elrendezésű, egyszerűbb megjelenésű csevegőszoba ablak nyílik meg (lásd 48. ábra). Jól láthatjuk, hogy lényegesen egyszerűbb az áttekintése, illetve szembetűnő, hogy itt alul található a beszélgetésfolyam (1), és felette helyezkedik el a szövegdoboz, ahová az üzenetünket beírhatjuk (3). Majd pedig legfelül találjuk azon tagok listáját (2), akik részt vesznek a beszélgetésben.

34


2 Áttekinthetőbb, ha csak az olvasatlan üzenetek látszanak egyszerre.

3

Nem automatikus, hanem külön gombbal szabályozható a frissítés rendszeressége.

1

48. ábra: Csevegőablak keretek és javascript nélkül

Az üzenet elküldésére szolgáló résznél két külön gombot is találhatunk, illetve egy kipipálható opciót. Ezek segítenek abban, hogy csak akkor és azt tegyük illetve használjuk, amit szeretnénk. Mindez azért fontos, mert ennek a csevegőablaknak a használata lehetővé teszi, hogy látássérült hallgatók vagy oktatók is bekapcsolódhassanak a csevegésbe, hiszen itt módjukban áll a saját szükségleteiknek megfelelően csak arra a tevékenységelemet használni, amelyiket éppen szeretnék. Ez a mód sokkal inkább támogatja a képernyőolvasó szoftverek használatát is, ezért is fontos a funkciók és terek elkülönítése és megfelelő (egymás alatti sorokba rendezett) megjelenítése. Kiválasztható az, hogy a beírt csevegési üzenetek közül csak a még nem elolvasottakat jelenítse meg, így egyszerűsítve az áttekintendő szöveges részt.

Feladat tevékenységmodulok A tevékenységek hozzáadása legördülő menüjében a következő egy modulcsoport, ami a 'Feladat' nevet viseli. A feladat tevékenységmodult akkor célszerű alkalmaznunk, amikor a hallgatókat valamilyen tanulási tartalom elkészítésére és beadására szeretnénk kérni. Az elkészített írásos munkát digitális formában ezen a tevékenységmodulon keresztül a hallgató feltöltheti az eLearning rendszerbe. Itt rendszerezetten, névhez rendelve az oktató egyszerűen áttekintheti a feltöltött fájlokat, amelyek bármilyen formátumúak lehetnek, és bármilyen hallgatói feladathoz illeszt35

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ hetőek (esszédolgozat, projektmunka produktuma, képfájl, hangfájl, videorészlet stb.). A modulcsoport elemei magukba foglalják a (számszerű és szöveges) értékelés, pontozás lehetőségét (illetve több, értékelést is tartalmazó modul eredményei kurzusszinten összesíthetők is). A Feladat tevékenységmodulok megszüntethetik a papíron beadott dolgozatokkal kapcsolatos oktatói gondokat (elkeveredés, cipelés otthon és munkahely között), az e-mailben elküldött elkészített feladatok email fiókban való keresgélését, nagy hallgatói létszám és több évfolyam vagy csoport esetén az egyes hallgatók és dolgozataik beazonosítását, csoportba sorolását stb. Az oktató adott kurzusfelületen csak a kurzustag hallgatók feltöltött feladatait látja, rendezetten, a hallgatók pedig csak saját feltöltött dolgozataikat láthatják, egymáséit nem. A kiválasztott modulformától és a beállításoktól függően a hallgatók egy vagy több fájlt is feltölthetnek ugyanannál a feladatmodulnál (például egy elkészített eszköz képe és szöveges leírása), valamint módosíthatnak is feltöltés után vagy kicserélhetik azokat. Módunk van a feltöltés idejét, időintervallumát meghatározni, attól függően például, hogy lezáró vagy gyakorló feladatot ké rünk-e a hallgatóktól, szigorú vagy lazább határidőt szeretnénk-e megszabni. A következőkben bemutatjuk részletesebben az egyes feladatmodulokat (mindegyiket egy papírlapot tartó kéz ikon jelzi). Négyféle modul sorolható ide: 1) Állományok továbbfejlesztett feltöltése 2) Online szöveg 3) Egyetlen állomány feltöltése 4) Offline tevékenység. (lásd 49. ábra)

49. ábra: A 'Feladatok' tevékenységmodul formái

Nézzük ezek közül elsőként a listában első helyen szereplő modult. Állományok továbbfejlesztett feltöltése Ezen tevékenységmodul fő jellemzője, hogy lehetővé teszi több fájl (1-20 db) feltöltését is a hallgató számára egyazon modulon belül, azaz akkor célszerű használnunk, ha a hallgatónak egynél több, de egymáshoz tartozó feladatelemet kell elkészítenie és feltöltenie. A beállítás során itt is találkozunk kötelezően kitöltendő pontokkal (ezt itt is piros színnel és *-gal jelölik), és további opcionális lehetőségekkel (lásd 50. ábra).

36

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A modul kialakításának első lépése ebben az esetben is az elnevezése. Adjunk olyan nevet a modulnak, amely egyértelműen jelzi a hallgató számára, hogy milyen témakörhöz vagy tartalomhoz vagy tevékenységhez kapcsolódik. Ez segíti a téves feltöltések elkerülését abban az esetben, ha a felületünkön több feladatmodult is elhelyeztünk. A feladatleírás pontnál célszerű összefoglalni pontosan az elvárt feladat főbb paramétereit. Az itt leírtakat olvashatja el a hallgató, amikor a feladatmodult megnyitja. A további beállítási lehetőségek opcionálisak, és egy-egy pontnál is többféle választásunk lehet (lásd 50. ábra).

1. Adjunk egyértelmű elnevezést.

2. Röviden foglaljuk össze itt a feladat fontosabb tudnivalóit.

1-100-ig terjedő skálán választhatjuk ki a pontozáshoz a megfelelő pontszámot.

Megengedhetjük vagy megtilthatjuk a határidő utáni feltöltést.

Kikapcsolhatjuk vagy pontosan beállíthatjuk a feltöltés kezdeti és/vagy záró időpontját.

50. ábra: új 'Feladatok' modul hozzáadása ('Állományok továbbfejlesztett feltöltése' forma)

A modul további beállításaival tovább finomíthatjuk az alkalmazás paramétereit.

37

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Itt a feltölthető fájlméret beállításán, a feltöltött fájlok törlésének engedélyezésén és a feltölthető állományok számának maximalizálásán túl (lásd 51. ábra) itt van lehetőségünk arra is, hogy eldöntsük, a feladatmodulhoz tartozzon-e olyan “ablak”, ahol a feladattal kapcsolatos, hallgató-oktató személyes szakmai kommunikációra nyílik mód. Ez hasznos lehet például projektmunka során, vagy olyan feladatnál, melynél folyamatos véleményezés nyomán a hallgató javításokat tehet a dolgozatban, módosíthatja azt. Amennyiben szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, a Megjegyzések engedélyezése pontban válasszuk a legördülő menüből az igen választ. Azt is eldönthetjük, hogy a feladatleírás csak a korábbi menüpontban beállított időponttól kezdve váljon láthatóvá a hallgatók számára, az általunk ugyanott meghatározott határidőig. Ilyenkor érdemes arra gondolnunk, hogy ezt az időintervallumot úgy állítsuk be, hogy figyelembe vesszük a hallgató számára az elkészítéshez szükséges időt is. Az oktatók gyakran nem szeretnek egyszerre sok dolgozatot értékelni, ezért, ha szeretnénk a feltöltött munkákat folyamatosan ellenőrizni, ahogy időnk engedi, akkor érdemes lehet bekapcsolni azt a funkciót, amelynek segítségével emailben értesülhetünk arról, ha valamely hallgatónk feltöltötte vagy frissítette feladatát. Azonban ha nagy hallgatói létszámról van szó, zavaró is lehet számunkra a sok értesítő email. Ezen döntésünket a 'Tanárok figyelmeztetése emailben' pontnál tudjuk érvényesíteni, a legördülő menü 'Igen' vagypedig 'Nem' pontjának kiválasztásával. Ha a 'Beküldés osztályozásra bekapcsolása' pontnál az 'Igen' lehetőséget választjuk, akkor a hallgatóknak módjuk lesz egy gomb megnyomásával jelezni az oktató számára, ha végleges a feltöltött dolgozatuk. Ezt a beállítást abban az esetben célszerű használnunk, ha a megjegyzéseket is engedélyeztük, vagy a hallgatóknak nem szabtunk szigorú határidőt a teljesítésre, vagy módosítást engedélyeztünk számukra a feladatukon.

38


Eldönthetjük, hogy a hallgató törölheti-e a feltöltött fájlját, és helyette újat tölthet fel.

Maximum 2 MB méretű fájlok feltöltését engedélyezhetjük a hallgatóknak.

A szokásos modulbeállítások tudnivalóit lásd a Csevegés tevékenységmodul leírásánál.

51. ábra: Feladatmodul további beállítási lehetőségei

Azoknak az információknak egy része, amelyeket itt beállítottunk, látható lesz a hallgató számára akkor, amikor a kurzus kezdőoldalán a feladatmodul nevére kattint, és egy új oldalra érkezik (lásd 52. ábra).

52. ábra: Feladatmodul hallgatói nézetben

Ezen az oldalon a képernyő középső részén elolvashatja a hallgató a feladatleírást (amit a második, kötelezően kitöltendő pontnál mi írtunk le). Automatikusan láthatja azt is, hogy mi a

39

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ kezdeti és a befejező időpontja a feladatnak (ha határoztunk meg ilyet, lásd következő oldalon) (lásd pirossal keretezett szakasz). Az oktató hasonló képernyőképet kap, és ugyanezen információkat szintén látja, amikor a feladatnévre kattint a kurzus nyitóoldalán (lásd 53. ábra). Láthatja még a jobb felső sarokban, hogy hány hallgatói munka került már fel (jelen esetben még senki nem töltött fel semmit, így a képen az 'Ezzel a feladattal még nem próbálkoztak' felirat olvasható), erre a linkre kattintva jut majd el az oktató arra a felületre, ahol a táblázatos formában elrendezett információkat megtalálja (lásd 54. ábra).

53. ábra: Feladatmodul oktatói nézetben

Ebben a rubrikában a beállításaink szerinti számszerű értékelés olvasható majd.

Itt látszik majd az oktató szöveges értékelése.

Itt a hallgató feltöltött feladatának fájlja látható majd. 4. ábra: Feladatmodul összegző felülete

Ezen az áttekintő oldalon hallgatóhoz rendelve megtalálunk minden fontosabb információt egyszerre, azaz a hallgató neve melletti rubrikákban ott szerepel majd a pontszám, amit mi adunk a hallgató munkájára az értékelés során, a 'Megjegyzés' rovatban jelenik majd meg a

40

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ szöveges értékelésünk (amit, ha kipipáljuk az oldal jobb alsó sarkában található – az 54. ábrán pirossal jelölt – pontot és utána az alatta található 'Preferenciák mentése' gombra kattintva rögzítjük ezt a beállítást, akkor közvetlenül ezen az áttekintő oldalunk tudunk beírni a rubriká ba, nem kell külön újabb ablakot nyitni hozzá), a következő rubrikában pedig a hallgató feltöltött fájlja mellett megtalálhatjuk annak feltöltési dátumát is. A mellette elhelyezkedő rubrikában saját megjegyzésünk időpontját látjuk, így nyomon tudjuk követni minden hallgatónál, hogy éppen hol tartunk az értékelés folyamatában. Az utolsó oszlopban pedig minden hallgató adott feladatra kapott végső pontszámait láthatjuk majd.

Online szöveg A 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüben a sorrendben következő tevékenység az 'Online szöveg' (55. ábra).

55. ábra: 'Online szöveg' feladatmodul kiválasztása a menüből

Ez a modul arra ad alkalmat, hogy felületén meghatározzuk, leírjuk azt a feladatot, amelyet a hallgatóknak teljesíteniük kell, azonban nem egy már elkészített fájl feltöltésével tehetnek ennek eleget, hanem ennek a modulnak a felületén kell megfogalmazniuk szöveges formában, majd azt a rendszerben kell elmenteniük. Tehát nem külön fájlokat nyitunk majd meg és olvasunk el, amikor értékelni szeretnénk a hallgatók teljesítését, hanem egy felületen láthatjuk minden hallgató szövegben megfogalmazott feladatteljesítését, a hallgatói tevékenység csak az eLearning rendszerben történik. Ezt a formát akkor érdemes választanunk, ha a hallgatóinktól rövidebb formában is megválaszolható, leírást jelentő feladatteljesítést várunk, hiszen ennél a modulnál nincsen mód hoszszabb szöveget tartalmazó dokumentum vagy pedig más fájlformátum (pl. kép-, hang- vagy videofájl) feltöltésére. A modul paramétereinek beállítása során kevés új szemponttal találkozunk a korábban bemutatott modulbeállítási lehetőségekhez képest; a beállítási felület 3 nagyobb blokkra tagolódik, 41

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ ezek közül az első, általános rész, és az utolsó, a 'Szokásos modulbeállítások' rész nem tér el a korábbiaktól, így arról itt részletesen már nem írunk, a középső blokk, az 'Online szöveg' név alatt pedig összesen három ponton van választásunk, ezek közül is csak a 'Sorközi megjegyzés' nem tűnik ismerősnek számunkra (lásd 56. ábra). Ezen a ponton azt dönthetjük el, hogy szeretnénk-e a hallgatók elkészített online szövegében a pontozás során lehetőséget arra, hogy az újabb és újabb értékelésink elkülöníthetőbbek legyenek. Az 'Igen' választása esetén a hallgató eredeti online szövege bekerül abba a mezőbe, ahová az oktató a megjegyzéseit írhatja, így közvetlenül a hallgató által elkészített írásműbe tudjuk a megfelelő pontokon elhelyezni hozzáfűzött értékelésünket, megjegyzéseinket. Hasonlatos ez a Word szövegszerkesztő használata során alkalmazott korrektúra megjegyzési lehetőségeihez, csak a megjelenítése némiképp eltérő attól.

56. ábra: 'Online szöveg' speciális beállításai

Ne felejtsük el a beállításainkat a lap alján található 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gombra kattintva elmenteni.

Egyetlen állomány feltöltése A soron következő feladatmodul az egyetlen állomány feltöltése nevet viseli, és ebből következik is az a gyakorlatilag egyetlen paraméterbeli különbség, ami a már bemutatott 'Állományok továbbfejlesztett feltöltése' modultól megkülönbözteti, azaz itt a hallgatónak nincsen lehetősége egyszerre több fájl feltöltésére egy feladathoz kapcsolódóan, csupán egyetlen állományt tud a feladat teljesítéseként elhelyezni. A modul egyéb opciói megegyeznek az említett másik modul beállítási lehetőségeivel.

42

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Offline tevékenység Az utolsó változat a feladatmodulok között az 'Offline tevékenység'. Ezt a modult akkor célszerű alkalmaznunk, amikor a hallgatók számára a feladatleírást ezen modul segítségével tes zszük elérhetővé, de a feladatteljesítés offline módon történik, azaz nincsen szükség internetre, a hallgatónak nem kell feltöltenie fájlt vagy beírnia online szöveget a rendszerben. Ugyanakkor az oktató szeretné minden hallgató nem online módon beadott munkáját egy felületen, számára átlátható módon értékelni (szöveges és/vagy számszerűsített formában) a modul segítségével. A diákok ebben az esetben sem látják a többiekről készült értékelést, csak a sajátjukat. A tanulással kapcsolatos attitűd, vélemény az oktatók számára rendkívül fontos lehet. Az eLearning rendszer az ezzel kapcsolatos információk gyűjtését is támogatja, hozzásegíti a felhasználókat (oktatókat és hallgatókat egyaránt) ahhoz, hogy bővebb és jól felhasználható ismeretekhez juthassanak az online felületen folyó tevékenységekkel támogatott tanulási-tanítási folyamatokról. Ehhez egy tevékenységmodul ad segítséget.

Felmérés A 'Felmérés' tevékenységmodulban előre kialakított kérdésekből készített kérdőívek segítségével készíthetünk felmérést hallgatóink tanulási folyamatairól, a rendszerben folytatott tanulási tevékenység és annak környezete különböző szegmenseiről. A modulon belül 5 különböző felmérésformát találhatunk (lásd 57. ábra), és attól függően választhatunk közülük, hogy milyen céllal szeretnénk a felmérést elkészíttetni a hallgatóinkkal. A felmérések alkalmazhatók a félév során több alkalommal is, például félév közben és a végén, a változás megismerésére, illetve több típusa beépíthető egy kurzuson belül is.

57. ábra: a 'Felmérés' típusai

A különböző felméréstípusok a következő módon értelmezhetők: 43

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ •

ATTLS: Attitudes to Thinking and Learning Survey (Megközelítések a gondolkodási és tanulási felméréshez) – ez a felmérés a tudásmódok sajátos formáit értelmező elmélethez kapcsolódik, és azt segít megmutatni, hogy a hallgatók elsajátított tudása inkább „összekapcsolt tudás” vagy pedig a „különálló tudás” csoportjába sorolható, milyen attitűddel rendelkeznek a tanulásra, tudásra vonatkozóan. Összegző attitűdskála kérdéseket tartalmaz. (Részletet lásd 58. ábra)

58. ábra: ATTLS felméréstípus kérdései

•

Fontos események: Nyílt végű kérdéseket tartalmaz, mely a hallgatók adott kurzussal kapcsolatos vélekedését hivatott megmutatni. Arra ösztönzi a hallgatókat, hogy gondolatban felidézzék a kurzushoz kapcsolódó fontosabb, tanulással összefüggő élményeiket, arra vonatkozó gondolataikat fogalmazzák meg a kérdésekre adott válaszaikban. (részletet lásd 59. ábra)

•

44


59. ábra: 'Fontos események' felméréstípus kérdései

• • •

COLLES: Constructivist On-Line Learning Environment Survey (Konstruktivista online tanulási környezetek felmérése) – a felmérésnek ez a formája 5 dimenzióban való tájékozódást tesz lehetővé a tanulási folyamattal kapcsolatban, ezek pedig a Relevancia, Reflexió, Interaktivitás, Tutortámogatás, Interpretáció. Szintén attitűdskála kérdéseket foglal magába. Három további típusa választható, attól függően, hogy az aktuális, az ideális és/vagy tényleges kontextust kívánjuk előtérbe helyezni a megismerés során. (Részletet lásd 60. ábra)

45


60. ábra: COLLES felméréstípus kérdései

A felmérés során összegyűjtött hallgatói válaszokat nem csupán online formában a felületen tudjuk megtekinteni, hanem lehetőségünk van arra is, hogy a nyers adatokat letöltsük további felhasználásra, különböző fájlformátumban (pl. Excel vagy SPSS alkalmazásával további elemzésre). Oktatóként választhatunk a nézetek közül, azaz eldönthetjük, hogy kérdésenként vagy hallgatónként szeretnénk az adatokat rendezni (lásd pirossal jelölt pontok). A hallgatók természetesen nem láthatják egymás válaszait, eredményeit.

61. ábra: Felmérés modul oktatói nézete

A 'Felmérés' tevékenységmodul beállításánál módunk van saját bevezető szöveget írni a kérdések sora elé, amit érdemes lehet alkalmaznunk, hiszen ez hallgatóink számára orientálóbb

46

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ lehet, illetve saját szempontunkat, kérésünket is belefoglalhatjuk (lásd 62. ábra). Ugyanakkor egyes formák eleve tartalmaznak beépített bevezető, tájékoztató szöveget . Itt tudjuk a felmérés típusát kiválasztani.

Ide írhatjuk a hallgatóknak szánt saját bevezető szövegrészt.

62. ábra: 'Felmérés' modul hozzáadása

Fogalomtár Egy tantárgy, kurzus esetében gyakorta dolgozunk az alapfogalmak bizonyos körével. Ezek meghatározása, kialakítása lehet a tanulási folyamat része is, a közös tanulási tevékenység egyik eleme. Ez abban az esetben is hasznos lehet, ha tantárgyunk során fontos kiindulási alap, hogy a hallgatók rendelkezzenek az alapfogalmak biztos ismeretével. Gyakran előfordul, hogy erről ZH vagy más típusú számonkérés alkalmával kell bizonyságot tenniük. Az eLearning rendszerünk egyik tevékenységeleme segít abban, hogy ez a folyamat érdekesebb, vonzóbb és eredménye tartósabb, biztosabb legyen. A 'Fogalomtár' alkalmazásával lehetőségünk lesz arra, hogy a hallgatók egymással együttműködve (ennek mértékét és formáját természetesen az oktató előre meghatározza) közösen hozzák létre a rendszerben a kurzusban használatos fogalmak „tárházát”, mely rendszerezhető, csoportosítható, kereshető fogalmak rendszerének kialakítását is jelenti egyben. 47

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Ha szeretnénk a kurzusunkhoz 'Fogalomtár' készítését lehetőév tenni, először ki kell alakítanunk a modulbeállítások segítségével azokat a paramétereket, amelyekkel működtetni szeretnénk. A már korábban is látott 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüből válasszuk ki a 'Fogalomtár' pontot. Ekkor a beállítások felülete jelenik meg előttünk a képernyőn. (63. ábra) Itt számos szempont szerint tudjuk a fogalomtárunk vázát alakítani. Ezek egy részét a 63. ábrán jelöljük, más részeit alább szövegesen részletezzük.

Itt adjuk meg a fogalomtár nevét, ami a kurzus főoldalán is megjelenik majd.

Itt foglaljuk össze a legfontosabb szempontokat a fogalomtár kialakításával kapcsolatban. Állítsuk be az egy oldalon megjelenő fogalmak számát. A négyzet kipipálásával fogalomtárunk a teljes rendszerben elérhetővé válik.

Egy fogalomhoz több definíció alkotását is engedélyezhetjük.

Speciális operátorokkal való keresést engedhetünk. Jóváhagyhatjuk a fogalmak betűrend szerinti keresését. Engedhetjük a fogalomtár összes elemének egyszerre megjelenítését. Ennek bekapcsolásával nem csak meghatározott ideig szerkeszthetők a fogalmak.

63. ábra: 'Fogalomtár' modul beállítási lehetőségei

48

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Fogalom típusa: minden kurzusfelülethez egy fő fogalomtár tartozhat csupán, és azt csak oktató frissítheti, ezért célszerű a másodlagos fogalomtár opciót kiválasztani ennél a pontnál, hiszen elképzelhető, hogy több fogalomtárat is készítünk majd kurzusunkhoz a hallgatókkal. A másodlagos fogalomtár fogalmait importálhatjuk a fő fogalomtárba a kurzuson belül. Megjegyzések engedélyezése: ennek bekapcsolásával lehetőségünk van a hallgatók által készített definíciókhoz megjegyzéseket fűzni, ezzel is kontrollálva azok tartalmát, megfelelő kialakítását. Fogalmak automatikus összekapcsolása: bekapcsolásával a fogalomtárban szereplő fogalmak összekapcsolódnak az adott kurzusban előforduló ugyanazon szavakkal vagy kifejezésekkel, azaz amikor a kurzort az adott szó/kifejezés fölé visszük, megjelenik a fogalomtárban szereplő definíció. Ez csak a fogalomtárat tartalmazó kurzus szöveges elemeket tartalmazó részeire (pl. fórum, blog/naplóbejegyzés, belső tananyag stb.) terjed ki. Alapesetben jóváhagyva: ezen opciónál kiválasztatjuk, hogy szeretnénk-e egyenként jóváhagyni a hallgatók által szerkesztett fogalmakat, avagy inkább enélkül is bárki elérheti azokat a kurzustagok közül. Kijelzési forma: itt meghatározhatjuk, hogy a hozzáadott fogalmak milyen megjelenési módban legyenek láthatóak a fogalomtárban. A lehetőségek a következők: •

Egyszerű szótárforma: hagyományos szótári forma különálló fogalmakkal. A szerző nincs megjelenítve és a csatolt állományok hivatkozásokként láthatók.

•

Folyamatos, szerző nélkül: a fogalmak egymást követik, csak a szerkesztő ikonok választják el őket egymástól.

•

Fogalomlista: a fogalmakat ugrópontok formájában sorolja föl.

•

Teljes, szerzővel együtt: fórumszerű kijelzési forma, tartalmazza a szerző adatait is. A csatolt állományok hivatkozásokként láthatók.

•

Teljes, szerző nélkül: fórumszerű kijelzési forma, nem tartalmazza a szerző adatait. A csatolt állományok ugrópontokként láthatók.

•

Enciklopédia: akárcsak a teljes forma szerzővel együtt, de a csatolt képek a sorba beszúrva láthatók.

•

GYIK: gyakran ismétlődő kérdések megjelenítésére használható. Automatikusan beszúrja a 'kérdés' és 'válasz' szavakat a fogalom, ill. a meghatározás helyére. 49


A fogalomtár elkészítése része lehet a hallgatók értékelendő feladatainak is, azaz szükséges lehet az ehhez kapcsolódó munkájukat is értékelni, szöveges és/vagy számszerű módon. Így a pontozást is beállíthatjuk, saját elképzeléseink alapján választva a lehetőségek közül. Nézzük meg a 64. ábra alapján részletesebben ezeket az opciókat.

Ahhoz, hogy az értékelést be tudjuk állítani, a négyzetet „ki kell pipálni”.

A beállításához pipáljuk ki a négyzetet, ekkor alább beállítható a kezdeti és záró időpont.

64. ábra: Fogalomtár pontozásának beállítása

•

Felhasználó: itt kiválaszthatjuk, hogy csak az oktató vagy pedig bárki értékelhesse a fogalomtár készítésének tevékenységét.

•

Pont: ebben a legördülő menüben kiválaszthatjuk az elképzeléseink szerinti legmegfelelőbb pontozási formát.

A fogalomtár elkészítése a hallgatók számára kiváló elmélyülési lehetőséget nyújt, és elősegíti az elsajátítás folyamatát, hiszen a hallgatók tevékenyen részt vesznek a tanulási tartalom kialakításában.

Fórum Az egyik legsokoldalúbban alkalmazható tevékenységmodul eLearning rendszerünkben a 'Fórum'. Ez a modul alapvetően a kommunikációt támogatja, különböző formájú és szabályozottságú fórumfelületek biztosításával. A fórum alkalmas például •

tanulással kapcsolatos események, helyszínek, témák stb. egyeztetésére 50


egy téma megvitatására, körüljárására, egy vagy több adott szempont szerint

•

a hallgatók véleményformálásra, érvelésre, vitára is késztetésére

•

egy következő óra témájára való előzetes ráhangolódás támogatására

•

előadáson, szemináriumon feldolgozott téma továbbgondolására

•

különböző szerepekből, nézőpontokból való megközelítés egy adott tanulási tartalom kapcsán

•

és számos egyéb módon is használható lehet, a tantárgy, a tartalom jellemzőitől, a hallgatók és az oktató szempontjaitól függően.

A fórumüzenetekhez csatolmány is kapcsolható. Lehetőség nyílik arra is, hogy a fórumban közzétett hozzászólásokat értékeljük, vagy a hallgatók egymás megjegyzéseit véleményezzék. A fórumüzenetek többféle módon strukturálhatók, a beszélgetésben való részvétel az oktató szándékaitól függően akár kötelezően is előírató a hallgatók számára. Nézzük meg, milyen lehetőségekkel élhetünk a fórum használata során. A kurzusunk nyitóoldalán a 'Szerkesztés bekapcsolása' gombra (jobb felső sarok az oldalon) kattintva elérhetjük újra a 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüt. Itt kiválasztva a 'Fórum' opciót, a következő oldal jelenik meg a képernyőnkön (lásd 65. ábra), ahol részben a korábban már bemutatott beállítási modulokat találjuk ('Általános' és 'Szokásos modulbeállítások'), részben a speciálisan ebben a modulban érvényesíthető pontokat. A következőkben ezekről szólunk részletesebben.

51


Adjunk egyértelmű nevet a fórumunknak. Röviden fogalmazzuk meg itt a fórummal kapcsolatos fontos információkat.

Meghatározhatjuk a csatolható fájl méretét.

65. ábra: 'Fórum' tevékenységmodul beállítása

A fórum típusa: 4 fórumtípus közül választhatunk (66. ábra)

66. ábra: Fórumtípusok

•

Egyszerű vita – mindössze egyetlen téma megadása lehetséges ebben az esetben. Hasznos lehet rövid, célratörő megbeszélések esetén.

•

Kérdések-válaszok fórum – ekkor a hallgatóknak egy témáról vagy felvetésről alkotott álláspontjukat a többiek üzenetének megtekintése előtt kell beküldeni. Az első üzenetet követően a hallgatók megtekinthetik a többiekét, és válaszolhatnak rájuk. Ennek köszönhetően minden hallgató azonos eséllyel küldheti be első üzenetét, ami ösztönzi az eredeti és független gondolkodást.

52


Mindenki egy vitatémát ad meg – mindenki csupán egy új megvitatandó témát küldhet (ezekre bárki válaszolhat). Ez akkor hasznos, ha azt szeretnénk, hogy minden hallgató megbeszélést kezdeményezzen, és arra mindenki válaszolhat.

•

Általános célú fórum - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet, és ahhoz bárki hozzászólhat. Egy fórumon belül több téma egymástól függetlenül alkalmazható. Ez a legjobb általános megbeszélésekre, beszélgetésre, nyitott vitára, egyeztetésre.

Mindenkit fel kell íratni?: ebben a pontban azt tudjuk megválasztani, hogy a létrehozott fórumban a kurzustagok milyen módon váljanak fórumtaggá, és tudjanak-e a tagságukon (feliratkozottságukon) változtatni. Alapbeállításban a hallgatók feliratkoztatása a fórumra nem kötelező, ennél a módnál eldönthetik, hogy feliratkoznak-e egy adott fórumra, vagy sem. Ehelyett a beállítás során választhatjuk: •

az 'Igen, kezdetben' módot, ekkor a hallgatóink tagjai lesznek a fórumnak, de lehetőségük van saját maguk leiratkozni róla, vagyis megszüntethetik tagságukat az adott fórumban (több fórum esetén ez mindig csak az adott fórumra válik érvényessé).

•

az 'Igen, mindig' opciót, ebben az esetben a hallgatóink kezdettől fogva tagjai lesznek a fórumnak, és ezen nem is tudnak változtatni. Ezt akkor érdemes alkalmaznunk, ha például egy kötelező feladatnak része a fórumban való véleményalkotás, vagy szükséges minden hallgató válasza egy bizonyos kérdésben.

•

A 'Nem engedélyezett' formát, ekkor csak azok a hallgatók lehetnek tagjai a fórumnak, akiket mi magunk egyenként feliratkoztatunk. Ez nem túl hasznos és ritkán használt forma, érdemes átgondolni, hogy valóban szeretnénk-e alkalmazni.

Minden, a feliratkozás formájára vonatkozó beállítás a később a kurzushoz csatlakozó hallgatókra is érvényes lesz. Ha mi magunk már meglévő fórum esetében szeretnénk ezen a beállítási ponton változtatni, akkor az a már feliratkozott hallgatókra nem lesz érvényes módosítás! A fórum nyomon követésének elolvasása?: ez a funkció a már elolvasott és még el nem olvasott fórumüzenetek nyomon követésének lehetőségét biztosítja. Három mód lehetséges: •

opcionális forma esetén a hallgatók maguk dönthetnek a nyomon követésről

•

bekapcsolása esetén a nyomon követés mindig érvényes 53


kikapcsolása esetében pedig nincs lehetőség nyomon követésre

A fórumtevékenység része lehet a hallgatói munka értékelésének. Ebben az esetben szükséges annak meghatározása, hogy az értékelés milyen paraméterek mentén történjen. Ehhez az iménti beállítási felületen tovább haladva, a 'Pont' blokkban találunk opciókat (lásd 67. ábra).

Ha véleményezést időhatárok között szeretnénk, akkor itt mindenképpen valamelyik értékelési formát válasszuk ki a további beállítási lehetőségek eléréséhez.

A dátum beállításának aktiválásához pipáljuk ki a kis négyzetet. 67. ábra: értékelés beállítása a Fórum modulban

A fórum használata során arra is van mód, hogy korlátozzuk az adott idő alatt személyenként elküldhető üzenetek számát, azaz azt, hogy egy hallgató például 2 nap időtartam alatt hány üzenetet küldhet az adott fórumban. Ez akkor lehet fontos, ha szeretnénk azt, hogy a hallgatóink alaposan átgondolt üzeneteket írjanak a fórumban, és megakadályozzuk a beszélgetés „szétáradását”. Ha korlátozzuk az üzenetek számát, akkor erről a rendszer értesíti a hallgatókat, az erre vonatkozó beállításainknak megfelelően. Nézzük meg, pontosan mit és hogyan tudunk beállítani erre vonatkozóan (68. ábra).

68. ábra: Az üzenetek számának beállításai

Időtartam zároláshoz: ebben a pontban 1 naptól 1 hétig terjedő skálán választhatjuk ki, hogy milyen időintervallum alatt elküldhető üzenetek számát szeretnénk szabályozni. Ha nem szeretnénk korlátozni az üzenetek számát, válasszuk a 'Ne zárolja' opciót.

54

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Határérték megadása zároláshoz: Ide beírhatjuk azt a számot, amennyi számú üzenete elküldése után már nem küldhet több üzenetet egy hallgató. Határérték megadása figyelmeztetéshez: Ide beírhatjuk azt a számot, amennyi számú üzenet elküldése után figyelmezteti a rendszer a hallgatót, hogy rövidesen eléri a maximálisan küldhető üzenetek számát. Az üzenetek számának korlátozása funkció használatát javasolt mindig alaposan átgondolni, hogy a megfelelő célt érjük el vele, és ne a hallgató tevékenységét gátoljuk vagy ne okozzunk frusztrációs érzést az esetleg túl alacsony üzenetszám, a késői értesítés, vagy a túl rövid időintervallum kiválasztásával. A beállítási opciók közül a továbbiak a 'Szokásos modulbeállítások', amelyekről korábban már írtunk. A fórummal kapcsolatos beállításaink elkészítése után ne feledjünk az oldal alján a 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gombra kattintani, és ezzel menteni a beállításainkat! Új fórumtéma kezdeményezése Amikor fórumot kezdünk használni a hallgatókkal való kommunikációra, akkor eleinte előfordulhat, hogy a modul használata döcögősen indul, kevés válaszüzenet érkezik a hallgatóktól, nem nagyon bátrak abban, hogy ők maguk indítsanak új fórumtémát stb. Ezért nekünk, oktatóknak célszerű a kezdeményezést „magunkhoz ragadni”. Például szívesebben vesznek részt a hallgatók egy már elindított beszélgetésben, ahelyett, hogy maguk indítanának ilyet. Tegyük meg mi, hogy olyan indítóüzenetet teszünk közzé fórumunkban, ami a hallgatókat ösztönzi a válaszolásra. Hasznos lehet, ha kezdetben kevésbé a tanulással, inkább a tantárgyhoz valamelyest kapcsolódó, de kötetlenebb témában indítunk beszélgetést a fórumban. Az is segítheti munkánkat, ha kezdetben az 'Általános célú fórum' formát alkalmazzuk, amikor is bárki bármikor hozzáfűzheti megjegyzését, véleményét, elképzelését az adott témához. Szintén könnyebb lehet a fórumozás akkor, ha indító hozzászólásunk részletes, sok informatív elemet tartalmaz. A továbbiakban nézzük meg azt, hogyan indíthatunk el egy új témát fórumunkban. Ehhez kattintsunk a kurzusunk nyitóoldalán az imént létrehozott fórumunk nevére. A megjelenő képen az alsó részen található 'Új fórumtéma hozzáadása' gombra kattintva a 69. ábrán látható képernyőkép fogad bennünket.

55


Itt olvashatjuk az általunk írt fórumbevezető szöveget.

Ide írjuk a rövid témacímet, amiről a fórumban beszélgetni szeretnénk. Ebbe a mezőbe kerüljön maga az üzenet, amit a hallgatók elolvashatnak.

Az üzenet elküldéséhez kattintsunk erre a gombra.

Itt kiválaszthatjuk, hogy kapjunk-e a továbbiakban emailt azokról az üzenetekről, amelyeket ehhez a témához fűznek hozzá. Csatolt állományt (pl. képet, szöveges dokumentumot) itt tudunk hozzákapcsolni üzenetünkhöz.

Az azonnali elküldés lehetősége csak az oktató számára elérhető, a négyzet kipipálásával aktiválható. 69. ábra: Új fórumtéma beállításai

A hozzászólás elküldése után rendelkezésünkre áll 30 perc a (a hallgatóknak is), hogy módosításokat tegyünk a fórumüzenetünkben (a szövegben, amit megírtunk), így a rendszer mindig csak 30 perc után jeleníti meg a fórumfelületen az új üzeneteket. Kivéve abban az esetben, ha oktatóként éltünk az üzenet azonnali elküldésének lehetőségével, akkor később már nem tudunk módosítani üzenetünkön. Ezután az elindított új fórumtéma megjelenik a fórum fő felületén (70. ábra). Több téma esetén a témacímek egymás fölött helyezkednek el, mindig a legutóbb indított fórumtéma van legfelül. Ebben a listában további információkat is láthatunk fórumtémáinkkal és a később hozzájuk kapcsolódó hozzászólásokkal összefüggésben, például megtudhatjuk,

56

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ hogy ki indította a témát, ahhoz hány hozzászólás, válaszüzenet érkezett, és ki és mikor írta a legutóbbi hozzászólást. Ezen a felületen láthatjuk azokat a pontokat is, amelyekkel a korábban már bemutatott feliratkozás állapotát tudjuk megtekinteni vagy megváltoztatni.

Itt látjuk a feliratkozás aktuális beállítási állapotát.

Erre a linkre kattintva megtekinthetjük a feliratkozottak listáját, és módosíthatjuk is azt. Az alatta és felette levő linkekre kattintva pedig leiratkozhatunk a fórumról, avagy minden kurzustagot felírathatunk.

70. ábra: Fórum a témák listájával

A 70. ábrán pirossal jelzett, a 'Fórum frissítése' gombra kattintva bármikor megváltoztathatjuk fórumunk beállításait, hiszen ekkor a 65-68. ábrákon látható beállítási felülethez jutunk viszsza.

Gyűjtemény A tanítás során témától függően, szükségünk lehet arra, hogy egyfajta adatbázist hozzunk létre tantárgyunkhoz, amelyben valamilyen szempontból gyűjteményt készíthetünk, akár mi magunk, akár hallgatóink. A gyűjteményben lehetőség van különböző formátumú elemek összegyűjtésére, ezek lehetnek például képek, állományok, URL-ek, számot és szöveget tartalmazó adatok is. Ilyen lehet például egy szakirodalmi gyűjtemény, ahol mi magunk, vagy a hallgatók feladatukként összegyűjtik megadott szempontok alapján azokat a szakirodalmi forrásokat, amelyek 57

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ szükségesek a kurzushoz vagy az adott témakörhöz, és ezek bibliográfiai adataiból készítik el a gyűjteményt. De elképzelhető az is, hogy mi bocsátunk rendelkezésükre egy bizonyos elolvasandó szakirodalmat, amelyről aztán a hallgatóknak kell készíteni feljegyzést, recenziót vagy rövid szöveges elemzést, és ezeket helyezik el az elolvasott forráshoz kapcsolódó gyűjteményben. Hasonlóképpen tehetünk képekkel, vagy online elérhető forrásokkal, amikor azt a feladatot adjuk hallgatóinknak, hogy egy adott témához, pedagógiai helyzethez, történelmi eseményhez stb. gyűjtsenek adott szempontok szerint megfelelő képeket, online írásokat; ilyenkor a hallgatók ezeket az összegyűjtött elemeket tudják a gyűjteményben elhelyezni. A gyűjtemény elemeit véleményezni is lehet, amennyiben ezt a beállításokban lehetővé teszszük, ez segíthet bennünket oktatóként abban, hogy a hallgatók egy-egy feladattal, témával elmélyülten foglalkozzanak, kritikusan gondolkodjanak, és például erős forráskritikával éljenek. A gyűjtemény készítése során mutatott hallgatói tevékenységet értékelhetjük is, és ez beszámíthat a hallgató összesített értékelésébe is. Gyűjtemény készítését egy kurzuson belül úgy is alkalmazhatjuk, hogy a hallgatókat csoportokba soroljuk a kurzuson belül, és a csoportokhoz eltérő szempontok szerint elkészítendő gyűjtemény készítését is feladatként adhatjuk, majd a később ezeket összesíthetjük, megbeszélhetjük hallgatóinkkal, ezzel is segítve a többszempontú megközelítést, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. A gyűjtemény elkészítésére rendelkezésre álló időtartamot meghatározhatjuk, illetve megtekintését is időkorlátok közé helyezhetjük, ha szeretnénk a hallgatók munkáját időben (is) kontrollálni. Tartalom tekintetében is lehetőségünk van ellenőrzésre, a hallgatók által elhelyezett elemeket oktatóként jóváhagyhatjuk (de ettől el is tekinthetünk, ha ennek nem szánunk szerepet). A továbbiakban nézzük meg először azt, hogyan is tudjuk létrehozni a 'Gyűjtemény' modult. A szerkesztés bekapcsolása után a már ismert, 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüből válasszuk ki a 'Gyűjtemény' opciót. Ekkor a modul beállítási opciókat tartalmazó felületére érkezünk (71. ábra).

58


Egyértelmű nevet adunk a gyűjteményünknek, és röviden leírjuk a készítésével kapcsolatos tudnivalókat. Ezt látják majd hallgatóink.

A kis négyzetekből “vegyük ki a pipát” az elérhetőség és a megtekinthetőség szabályozásához.

71. ábra: Gyűjtemény beállításai

Szükséges tétel: ebben a pontban 1-től 50-ig terjedő skálán módunkban áll azt meghatározni, hogy mennyi elemet szükséges a hallgatónak a gyűjteményben elhelyeznie ahhoz, hogy a feladatot teljesítse. Amennyiben nem éri el az itt beállított számot, a hallgató figyelmeztető üzenetet lát, és feladata csak akkor válik teljesítetté, ha megfelelő számú elemet hozzáadta a gyűjteményhez. Megtekintéshez szükséges fogalmak: azt határozhatjuk meg itt, hogy mennyi legyen azon elemek száma, amennyinek a hozzáadása után megnézheti a hallgató a többiek hozzáadott elemeit. Ezzel is az önálló gondolkodásra, véleményalkotásra késztethetjük diákjainkat. Maximális tételszám: itt azt állíthatjuk be, hogy mennyi legyen az egy hallgató által hozzáadható elemek maximuma. Ez akkor lehet hasznos, ha szeretnénk elkerülni a kevéssé átgondolt hallgatói tevékenységet. Megjegyzések: lehetővé tehetjük ebben a pontban, hogy a hallgatók (és oktatók) megjegyzéseket adjanak hozzá a saját vagy mások hozzáadott elemeihez. Ez hasznos lehet, ha szeretnénk a 59

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ hallgatókat kritikai gondolkodásra ösztönözni, vagy valamely elemekkel kapcsolatos vélekedésüket megismerni, esetleg egymás munkájának értékelésére késztetni. Akkor is kiváló opció, ha mi magunk szeretnénk a hallgatók hozzáadott elemeit mindenki által látható módon ér tékelni, hozzájuk megjegyzést fűzni. Jóváhagyás legyen?: ha szeretnénk közvetlenebbül kontrollálni a hallgatók által hozzáadott elemeket, akkor ebben a pontban az 'Igen' opciót választva a hallgatók elemei csak akkor válnak láthatóvá a többiek számára, ha mi magunk mindegyiket ellenőriztük, és jóváhagytuk. Üzenetek besorolhatók?: itt állíthatjuk be a kis négyzet kipipálásával a pontozási lehetőséget.

A fenti képen látható beállítási lehetőségeket a 'Szokásos modulbeállítások' pontjai követik, amelyekről már részletesebben írtunk. Ha elkészültünk a beállítási opciók kiválasztásával, az oldal alján feltétlenül kattintsunk a 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gombra, hogy beállításainkat elmentsük, érvényesítsük, és létrejöjjön a gyűjtemény készítésére alkalmas modulunk. A mentés után a kurzus nyitóoldalán már megtalálható lesz azon a néven a gyűjteményünk, amelyet a beállítás során adtunk neki. A kurzus nyitóoldalán a gyűjtemény nevére kattintva „belépünk” gyűjteményünk felületére. (72. ábra) Itt választhatjuk ki a legördülő menüből a hozzáadható elemek “típusát”.

72. ábra: Gyűjtemény nyitófelülete

Itt számos „fület” látunk, nekünk azonban ezek közül elsőként a 'Mező' feliratú füllel kell foglalkoznunk. A rendszer automatikusan ezt a „fülfelületet” teszi elérhetővé számunkra, így külön nem kell arra kattintani. Ezen a felületen a gyűjteményünk alapjául szolgáló mezőkategóriát tudjuk kiválasztani, azaz azt határozhatjuk meg, hogy milyen formátumú elemeket adhassanak hozzá hallgatóink a gyűjteményhez. 60

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Itt választhatjuk például a 'kép', 'szöveg', 'URL' vagy 'állomány' formákat is. Döntésünk attól függ, milyen gyűjteményt szeretnénk készíttetni hallgatóinkkal. Ha például szeretnénk, hogy egy pedagógiai szituáció elemzése kapcsán rövid szöveges írást készítsenek a hallgatók, akkor az 'állomány' mezőkategóriát érdemes beállítani. Ha az a célunk, hogy egy témához gyűjtsenek a hallgatók online elérhető (szakirodalmi) forrásokat, akkor az 'URL' mezőt válasszuk, így a hallgatók linkeket tudnak a gyűjteményben elhelyezni. A hallgatók látják egymás hozzáadott elemeit, így elkerülhető, hogy többen is ugyanazt az elemet (URL mező beállítása esetén linket) adjanak hozzá a gyűjteményhez. A gyűjteményhez hozzáadott elemek kereshetők, alapbeállítás szerint a hozzáadás időpontja szerint rendezett listában láthatjuk őket, az elsőként hozzáadott elemmel kezdve. Vegyünk most egy olyan példát, amikor állomány mezőt választunk, hogy a hallgatók egy adott témában elkészített rövid szöveges munkájukkal hozzanak létre gyűjteményt. A 72. ábrán látható képernyőképen az 'Új tétel létrehozása' legördülő menüből kiválasztjuk az 'Állomány' opciót. Ekkor a 73. ábrán látható oldalra érkezünk.

73. ábra: Állománymező beállításai

Itt a 'Mezőnév' melletti mezőbe írjuk be a feladatra utaló rövid nevet, pl. Összefoglalók. Ezt a hallgatók is láthatják majd. Ezután a 'Mező leírása' pontot is kitölthetjük, ezt azonban csak mi láthatjuk, a hallgatók felületén ez nem jelenik meg. Ezért célszerű már a gyűjtemény létrehozása során annak bevezetőjében leírni a feladathoz kapcsolódó tudnivalókat, hallgatóink számára az mindig látható. Attól függően, hogy milyen fájlformátumban kell a hallgatóknak a gyűjteményt bővíteni, pl. képek vagy prezentációk esetében fontos lehet, hogy a gyűjteményben elhelyezhető állományok mérete egyenként maximálisan 2 MB lehet. Szöveges dokumentumok esetében ez a méretkorlát kevésbé kritikus. A mező hozzáadásához legvégül kattintsunk a 'Hozzáadás' gombra. 61

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Ekkor a hozzáadott kategória megjelenik a következő megnyíló oldalon. Következő kép azt mutatja be, hogy ekkor milyen információkat látunk oktatóként (74. ábra).

74. ábra: A gyűjtemény felületének oktatói nézete

Itt pedig azt láthatjuk, hogy milyen opcióik vannak a hallgatóknak az iménti lépésünk megtétele után (75. ábra).

75. ábra: A gyűjtemény felületének hallgatói nézete

Mielőtt egy elem hozzáadásának lépéseivel foglalkoznánk, még meg tennünk egy adminisztratív jellegű, ámde fontos lépést. A „fülek” közül most a 'Sablonok' feliratúra kattintsunk (pirossal jelölt a 74. ábrán). Ekkor egy bonyolultnak tűnő képernyőkép fogad bennünket. Ezzel nincsen sok teendőnk, csupán annyi, hogy az oldal aljára navigálunk, és ott a 'Sablon mentése' gombbal jóváhagyjuk az itt kínált beállításokat. Mindez ahhoz szükséges, hogy láthatóak legyenek a modulban a hozzáadott elemek, vagyis azok az állományok, amelyeket mi vagy a hallgatók elhelyeztek a gyűjteményben. Lássuk tehát most már azt is, hogyan tudunk új elemet a gyűjteményünkben elhelyezni. Ehhez a „fülek” közül most a 'Tétel beszúrása'-ra kattintsunk. Az alábbi képernyőképet láthatjuk ekkor (76. ábra): 62


Ide kattintva a szokásos módon kiválaszthatjuk számítógépünkön a hozzáadni kívánt fájlt.

Ide kattintva indul el a feltöltés, a fájlmérettől függő sebességgel.

76. ábra: Új elem hozzáadása a gyűjteményhez

A gyűjteményben elhelyezett elemeket megtekinthetjük listázva ('Felsorolás megtekintése' fül), egyenként ('Egy megtekintése' fül), kereshetünk közöttük ('Keresés' fül) a szerző neve szerint, rendezhetjük különböző szempontok szerint a listát. Megjegyzést is fűzhetünk hozzá (a hallgatók is), ezt az 'Egy megtekintése' fülre kattintva kapott felületen tudjuk megtenni, a 'Megjegyzés beszúrása' linkre kattintva (77. ábra).

77. ábra: Megjegyzés hozzáfűzése egy elemhez

A gyűjteményben érdemes még egy pillantást vetni az 'Exportálás' fülre. Itt arra van módunk, hogy az összegyűjtött elemeket a rendszerből egyszerű szöveges, Excel vagy OpenOffice szöveges formátumban elmentsük. Ezt nem tudjuk azonban minden mezőkategória esetében megtenni, a rövid szöveges egységekből vagy számokból, illetve rövid válaszok mezői esetében vehetjük igénybe ezt az opciót. A hallgatóink a gyűjteményben tudják az elhelyezett elemeket listaformában áttekinteni, egyenként megnézni, keresni és új tételt hozzáadni. Emellett megjegyzést is fűzhetnek a hozzáadott tételekhez, saját és társaik által feltöltött elemek esetén egyaránt.

63

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Teszt A tevékenységmodulok sorában a következő a 'Teszt'. Gyakran kerül sor a tanítási-tanulási folyamatban az elsajátítandó tudás gyakorlására, illetve különböző célú számonkérésére. Mindkét szempontból megfelelő segítség lehet számunkra a 'Teszt' alkalmazása, hiszen beállítástól függően (lásd később) az ismeretek elmélyítésére is alkalmas lehet értékelés, minősítés nélkül, vagy formatív értékelés alkalmazásával, illetve kisebb vagy nagyobb témakörök szummatív értékelését is lehetővé teszi. A 'Teszt' modulnak számos előnye van a „papíros változattal” szemben: •

kérdésbank – lehetőség van arra, hogy nagyon sok kérdést, feladatot tartalmazó kérdésbankot hozzunk létre kurzusunkhoz, s a teszthez saját szempontjaink szerint rendelhetünk onnan különböző számú kérdést

•

kérdések importálása – lehetőség van megfelelő formátumban elkészített fájlban egyszerre nagy számú kérdés feltöltésére a kérdésbankunkba, így nem szükséges egyenként adott esetben több tíz vagy több száz kérdést létrehozni a felületen

•

automatikus javítás – a kérdésekre adott válaszokat a rendszer (az általunk megadott megoldások alapján) automatikusan, azonnal „javítja”, vagyis nekünk nem szükséges a javítással hosszú időt eltölteni (az oktatónak csak azokat a kérdéseket kell kézzel kijavítania a rendszerben, amelyekre szabad szöveges, pl. esszé jellegű válaszokat kell adniuk a hallgatóknak)

•

kérdések és válaszok sorrendjének összekeverése – a beállítások során kialakítható, hogy akár minden egyes hallgató esetében más sorrendben jelenjenek meg a képernyőn a kérdések egy teszten belül, sőt, az egyes kérdésekhez tartozó válaszlehetőségeket is összekeverhetjük (pl. feleletválasztós kérdések esetében)

•

automatikus pontozás, értékelés – beállításainknak megfelelően a javítással egy időben a rendszer önmaga azonnal elkészíti a hallgató elért eredményének értékelését (dönthetünk, hogy ez mikor legyen a hallgató számára elérhető)

•

távoli számonkérés – lehetőségünk van arra, hogy a hallgató otthonról (vagy bárhonnan) elvégezhesse a teszt kitöltését, az általunk kialakított szabályok mellett (pl. hozzáférés időtartama, a próbálkozások száma, a kitöltésre fordítható idő stb.)

•

áttekinthető eredmények – a rendszer a tesztet kitöltő hallgatók eredményeit táblázatos formában mutatja meg nekünk, de lehetőség van kérdésenkénti megtekintésre is

•

archiválható eredmények – mód van az összesített eredményeket mutató táblázat letöltésére is, különböző formátumokban (ODT, Excel, txt) 64


Ezek mellett még további előnyök is felsorakoztathatók a tesztmodullal kapcsolatban, de nézzük inkább azt, hogy hogyan is tudjuk létrehozni a tesztmodult kurzusunkban. A szerkesztés bekapcsolása után a 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüből kiválasztjuk a 'Teszt' opciót. Ekkor a következő oldal jelenik meg, ahol a beállításokat végezhetjük el (78. ábra):

Adjunk nevet a tesztnek (pl. ZH vagy vizsga május 25-én)

A bevezetés itt opcionális, de mindenképpen érdemes a fontos tudnivalókat itt leírni a hallgatók számára A teszt elérhetőségének beállíthatóságához “vegyük ki a pipákat” a kis négyzetekből.

Itt az időtartamot állíthatjuk be, ami rendelkezésre áll a teszt kitöltésére. (Előtte “tegyünk pipát” a 'Bekapcsolás' előtti négyzetbe.) Amikor az eltelik, a hallgató nem tudja folytatni a teszt megoldását. 78. ábra: Tesztmodul hozzáadása a kurzushoz

Próbálkozások száma: Amikor számonkérésre szeretnénk használni a tesztet, akkor engedélyezhetjük, hogy a hallgatóknak összesen két próbálkozásuk legyen (ez hasznos lehet, hiszen bármilyen technikai vagy eszközhasználati hiba miatt a hallgató eleshet a teszt kitöltésétől, amennyiben nem engedjük meg 2 próbálkozás lehetőségét). Ebben az esetben szabályozni tudjuk, hogy mennyi idő teljen el a két kitöltés között. A rövidebb időköz megnehezíti az esetleges nem megengedett eszközhasználatot a hallgató számára (pl. utánanézzen kérdéseknek vagy megkérdezze egy társát), így érdemes itt nem túl hosszú időt megadni. 65

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Ha gyakorlásra szánjuk a tesztünket, akkor további próbálkozásokat is engedélyezhetünk, és az ezek közötti időtartamot is meghatározhatjuk. Hosszabb időtartamot érdemes például beállítani akkor, ha el szeretnénk kerülni, hogy hallgatóink próba-szerencse alapon töltsék ki a tesztet, addig próbálkozva, amíg a helyes választ meg nem adják.

79. ábra: a Tesztmodul további beállítási lehetőségei

A 'Megjelenítés' részben tudjuk annak paramétereit beállítani, hogy hogyan jelenjenek meg a teszt kérdései a hallgatók képernyőjén (79. ábra). Oldalankénti max. kérdésszám: itt azt tudjuk szabályozni, hogy hány kérdést lásson egyszerre a hallgató a tesztből. Sokan hasznosnak vélik azt a megoldást, hogy egyszerre egy kérdés legyen látható, mert így a hallgató nem tudja a később következő kérdések alapján esetleg kikövetkeztetni egy korábbi kérdésre a választ. Ugyanakkor sokan olyan technikát alkalmazunk teszt kitöltésekor, hogy előbb azokat a kérdéseket válaszoljuk meg, amelyekre azonnal tudjuk a választ, s azokat, amelyeken el kell gondolkodnunk, a végére hagyjuk. Ha az 'egy oldalon egy kérdés' beállítást használjuk, akkor ezt a stratégiát nem tudják alkalmazni a hallgatók, hiszen addig nem tudnak a következő kérdésre lépni, míg meg nem adták a választ, így nem tudják majd a később következő kérdéseket megválaszolni, holott a választ tudták volna. Azaz nem a reális tudásukat ismerjük meg így hallgatóinknak. Kérdések összekeverése: ennél a pontnál beállíthatjuk, hogy a rendszer összekeverje az egy teszten belüli kérdések megjelenési sorrendjét, azaz például az akár egymás melletti gépeknél ülő hallgatók sem ugyanabban a sorrendben látják megjelenni a kérdéseket. Ez a beállítás nehezíti a hallgatók számára azt, ha esetleg a kérdés számának „súgásával” próbálnának egymásnak segíteni a teszt kitöltése során. Tehát minden hallgató ugyanazokat a kérdéseket kapja az adott tesztben, csak más megjelenési sorrendben találkozik velük. Kérdéseken belüli összekeverés: ez a pont a kérdésekre adható válaszlehetőségek megjelenési sorrendjére vonatkozik. Természetesen a kérdéshez tartozó válaszlehetőségeket jelenti, azok 66

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ sorrendje lesz más és más hallgatónként vagy egy hallgató többszöri próbálkozása esetén. Szintén a nem megengedett segítség igénybevételét nehezíti meg ez az opcióbekapcsolás a hallgatók számára. Ez a legtöbb kérdéstípus (kérdéstípusokról lásd később) esetében értelmezhető, kivéve az esszé, leírás, számításos kérdéstípusokat. A következő szakasz a beállítások adatlapján a 'Próbálkozások' rész, ahol még további paramétereket érvényesíthetünk az elején beállított, próbálkozások közötti időtartamokon kívül (80. ábra).

80. ábra: a kitöltési próbálkozások beállításai

Engedélyezett próbálkozás: lehetőség van arra, hogy 1-10 közötti alkalmat engedjünk meg a hallgatóknak, egy teszt kitöltésére. A magasabb számot abban az esetben érdemes választani, ha gyakorlásra szeretnénk a tesztet használni, vagy lehetőséget szeretnénk adni a hallgatóinknak arra, hogy minél több olyan kérdéssel találkozzanak, amilyenek a számonkérés, ZH alkalmával szerepelnek majd. Minden próbálkozás az előzőre épül: ha több próbálkozás lehetőségét választottuk és ezt az opciót is igenre állítjuk, akkor arra lesz módunk, hogy egy kérdéssort több próbálkozással teljesítsen a hallgató, hiszen így az előző megoldásokat mindig tartalmazza a következő „nekifutás”, nem kap próbálkozásonként új kérdéssort a hallgató. Adaptív mód: ennek bekapcsolásakor lehetőségük lesz a hallgatóknak arra, hogy egy adott kérdést egy tesztkitöltési próbálkozás alkalmával többször is megválaszoljanak, azaz, ha a hallgató helytelen megoldás visszajelzést kapott a rendszertől egy kérdésnél, akkor azonnal módja van újra válaszolni, bár a helytelen megoldásokért büntetőpont levonása járhat. A pontozás (és a helytelen megoldásokért levonandó büntetőpontok) módjának és mértékének paramétereit a 'Pontok' részben határozhatjuk meg (81. ábra).

67


81. ábra: A teszt pontozásának beállítása

Pontozási módszer: ha az előbbiekben a többszöri próbálkozás lehetőségét választottuk, akkor itt módunk van eldönteni, hogy a próbálkozások során szerzett eredményeket milyen formában számítjuk be a hallgató teljesítményébe. •

Legmagasabb pont: a próbálkozások során nyújtott legjobb teljesítmény pontszámát vesszük figyelembe. (Abban az esetben jó ezt választani, ha arra vagyunk kíváncsiak, mi a legjobb teljesítményük a hallgatóknak egy-egy témakörben.)

•

Átlagpont: a próbálkozások pontszámaiból nyert számtani átlagpontszámot vesszük alapul. (Akkor lehet hasznos, ha hallgatóink eredményeiben a gyengébb és jobb teljesítést is szeretnénk figyelembe venni, ha szeretnénk azt is tudni, ki mennyire tud egyenletes teljesítményt nyújtani.)

•

Első próbálkozás: a teszt legelső kitöltése során szerzett eredmény számít. (Ha szeretnénk például egy kiinduló tudásszintet megállapítani, de nem szeretnénk frusztrációs érzést kelteni az esetleges magas számú helytelen megoldással, akkor jó ötlet ezt a formát választani.)

•

Utolsó próbálkozás: a legutoljára teljesített próbálkozás pontszáma szolgál alapul. (Ennek a változatnak az alkalmazását abban az esetben érdemes választani, ha egy tanulási folyamat után szeretnénk megismerni a hallgatók teljesítményét, hiszen ez lehetővé teszi a tesztkitöltésre való „rátanulást” is, az online tesztelés bizonytalanságai nem befolyásolják a hallgató tudásának megjelenését.) 68


Büntetőpontok alkalmazása: a büntetőpontokat állíthatunk be helytelen megoldás esetére. Ez különösen az adaptív mód bekapcsolásakor hasznosítható, de alaphelyzetben is beállítható. A büntetőpontok adaptív módban csupán a kiválasztott néhány kérdés esetében használatosak, mértékét a kérdéseknél egyenként szükséges beállítani, így nem adaptív mód esetén érdemes átgondolni használatát, hiszen akkor minden kérdésnél egyenként kell beállítani a pontlevonás mértékét. Tizedesjegyek a pontozásban: itt tudjuk jelölni azt, hogy hány tizedesjegyig jelenjen meg a pontszám. Ha '0' az érték, akkor pontszámok egész számokra kerekítve jelennek meg. Azonban mindez a belső számításokat a tesztben nem befolyásolja. Az 'Ellenőrzési lehetőségek' résznél azt tudjuk meghatározni, hogy a hallgató a teszt kitöltése során mikor és mit láthasson a teljes teszt eredményére vonatkozóan. Azaz megengedhetjük azt, hogy próbálkozás után •

közvetlenül a próbálkozás után, azonnal (a 'Az összes leadás és befejezés' gombra kattintástól számítva két percen belül) ellenőrizze teljesítményét, ehhez a „pipák” elhelyezésével szabályozhatjuk, hogy milyen paraméterek segítségével (saját válaszai, helyes megoldások, kérdésre szabott és általános visszajelzések, pontszám és globális minősítés)

•

amíg a teszt elérhető, azaz addig az időpontig, amit a beállításoknál kijelöltünk a teszt lezárásának időpontjaként

•

a teszt lezárása után, vagyis az imént említett időpont elmúltával ellenőrizheti csupán a hallgató eredményét. Ha a tesztet úgy állítottuk be, hogy nincsen lezárási időpont, akkor ez a pillanat sosem jön el, vagyis a hallgató nem tudja megtekinteni teljesítményét, ha csupán a lezárás utáni ellenőrzést állítottuk be, de nem állítottunk be lezárási időpontot a tesztre.

A további opciókat a 82. ábrán láthatjuk.

69


82. ábra: További beállítási opciók

A böngésző biztonságossága: ha nem az 'Egy sem' opciót választjuk, akkor egy külön felugró, teljes képernyős ablakban jelenik meg a teszt. Ennek a módnak alkalmazásakor mindenképpen fel kell hívni a hallgatók figyelmét arra, hogy engedélyezzék gépükön a böngészőjükben a felugró ablakok megnyitását, máskülönben nem tudják elindítani a tesztet! Jelszó előírása: meghatározhatjuk, hogy a teszt megnyitásának feltétele az általunk itt megadott jelszó ismerete. Ez azt teszi lehetővé, hogy valóban csak olyan személyek férjenek hozzá a teszthez, akiknek erre joguk van. Ugyanakkor alkalmazható „beugró kérdés” válaszaként is, azaz csak azok tudják megnyitni a tesztet, akik ismerik egy általunk feltett kérdésre a választ (pl. Mi volt a foglalkozása Maria Montessorinak?), ami egyben a teszt jelszava is. Hálózati cím előírása: megadhatjuk, hogy konkrét alhálózatokhoz kötött legyen a kitöltéshez használt gépek köre, oly módon, hogy megadunk egy vesszőkkel határolt, részleges vagy teljes IP-címet tartalmazó listát. Ez különösen ellenőrzött teszt esetén hasznos, ahol biztosak akarunk lenni abban, hogy csakis egy meghatározott teremben lévők számára hozzáférhető a teszt. A 'Szokásos modulbeállítások' pontjai a már korábban leírtaknak megfelelő módon használhatók itt is. Még egy beállítási rész van a 'Teszt' tevékenységmodulnál, amelynek beállításai fontosak lehetnek. Ez a 'Globális visszajelzés' szakasz (83. ábra), ahol tulajdonképpen az ötfokozatú minősítésnek megfelelően teljesítménysávokat rendelhetünk a minősítéshez, azaz például a szokásos jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen szavakat a 'Visszajelzés' mezőbe írhatjuk, és ponthatárokat rendelhetünk hozzájuk (százalékos formában). De a hagyományos minősítés 70

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ helyett alkalmazhatunk más szöveges elemeket, vagy gyakorlóteszteknél biztató, ösztönző kifejezéseket is egy-egy teljesítménysávban.

83. ábra: A teszt globális visszajelzéseinek beállítása

Ha nem ötfokozatú visszajelzést szeretnénk alkalmazni, módunk van további mezők hozzáadásával bővíteni a lehetőségeket, a 'További 3 visszajelzésmező hozzáadása' gombra kattintva. A beállítások befejezése után a 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gomb használatával mentsük el a kialakított paramétereket. Ekkor létrehoztuk azt a modult, ahol 1. a kérdésbankot ki tudjuk alakítani, 2. a teszt kérdéssorát tartalmazó felületet tudjuk megalkotni. (lásd piros keretes jelzés a 84. ábrán) A kurzusunk nyitóoldalán a létrehozott teszt nevére kattintva jutunk be a modul szerkeszthető oldalaira. Ekkor az alábbi képet láthatjuk (84. ábra):

71


2.

1. 84. ábra: Kérdésbank szerkesztési felülete

Nézzük meg a továbbiakban, hogyan tudunk kérdéseket létrehozni a kérdésbankban illetve hogyan készül el a kitöltendő tesztfelület a kérdéssorral.

Új kérdés létrehozása A tesztmodulunkban kétféle módon tudunk kérdéseket elhelyezni: a) egyenkénti hozzáadással, a modulon belüli szerkesztéssel b) tömeges kérdéshozzáadással, importálás segítségével Az a) pontban jelzett mód kevesebb kérdés és nem gyakorlott felhasználó esetében mindenképpen javasolt választás. A következőkben ennek lépéseivel ismerkedhetünk meg. A folyamat a 84. ábrán látható felületen az 1. számmal jelzett jobboldali blokkban, az 'Új kérdés létrehozása' legördülő menüjében a készíteni kívánt kérdéstípus kiválasztásával kezdődik. A következő kérdéstípusok közül választhatunk: •

Számításos – A számításos kérdések helyettesítők alkalmazásával adnak lehetőséget kreatív egyedi számításos kérdések megfogalmazására, ahol a teszt során a helyettesítők helyére egyedi értékek kerülnek.

•

Esszé – a kérdésre (ami képet is tartalmazhat) a hallgató szabad szöveges formában (esszé formájában) ad választ.

72


Leírás – Ez tulajdonképpen nem kérdés, hanem szöveg (és esetleg ábra) megjelenítésére alkalmas szakasz, itt nem kell a hallgatónak választ adnia, nincs is erre módja. Ez a forma felhasználható például egy későbbi kérdéscsoporthoz szükséges információk megjelenítésére a teszt közben.

•

Párosító – itt tulajdonképpen alkérdéseket vagy kijelentéseket sorolunk fel, amelyekhez „párok” tartoznak, ezeket a „párokat” kell a hallgatóknak összekapcsolni a megfelelő alkérdéssel/kijelentéssel.

•

Beépített válaszos – a kérdések itt egy (Moodle formájú) szövegrészből állnak, melyekbe különféle válaszok vannak beépítve, ideértve a feleletválasztós, a kiegészítő és a számjegyes válaszokat.

•

Feleletválasztós – klasszikus kérdéstípus, amikor a hallgató egy (esetleg képet is tartalmazó) kérdésre több válasz közül választja ki a helyes megoldást. Ennek két további válfaja lehet:

•

egy helyes válasz lehetséges

•

több helyes válasz is lehetséges

•

Kiegészítő kérdés – egy (esetleg képet tartalmazó) kérdésre kell beírni egy szót vagy kifejezést. Több helyes válasz létezhet, melyekhez eltérő pontok rendelhetők. A válaszoknál beállítás szerint különbséget tehetünk kis- és nagybetűk között.

•

Számjegyes – a számjegyes kérdések alapvetően megegyeznek a kiegészítő kérdésekkel. A különbség annyi közöttük, hogy a számjegyes válaszoknak lehet elfogadottan hibás tartományba eső része. Így a válaszok folyamatos tartományt képezhetnek.

•

Véletlen kiegészítő – a hallgató szempontjából ez megegyezik a párosító kérdéssel. A különbség annyi, hogy az alkérdések az adott kategórián belül szereplő kiegészítő kérdésekből véletlenszerűen állnak elő.

•

Igaz-hamis – egy, esetleg képet is tartalmazó állításra a hallgatónak két válaszadási lehetősége van: az állítás igaz avagy hamis.

A leggyakrabban alkalmazott kérdéstípusok a fentiek közül a feleletválasztós, párosító, igazhamis, kiegészítő és esszé típusok. Egy kérdés elkészítéséhez válasszuk ki például a leggyakoribb formát, a 'Feleletválasztós' opcióra kattintással. Ekkor megjelenik egy újabb felület, ahol a kérdést tudjuk megszerkeszteni (85. ábra).

73


Kötelezően kitöltendő pont, adjunk nevet a kérdésnek (ez nem jelenik majd meg a tesztfelületen).

Ide írjuk le a kérdés szövegét.

Állítsuk be, hogy helyes válasz esetén hány pontot ér a kérdés. Rossz válasz esetén levonandó büntetőpontot itt állítsuk be, 0 és 1 közötti szám lehet az érték. Adapatív módban van számottevő jelentősége.

Válasszuk ki, hogy egy vagy több helyes megoldása lehet a kérdésnek. Ennek bejelölésével e kérdés válaszlehetőségeinek sorrendje minden megjelenéskor más lesz. Kiválaszthatjuk a válaszok számozásának formáját. 85. ábra: Feleletválasztós kérdés létrehozása

A beállítások sorában ezen a felületen a válaszok megadására szolgáló dobozok következnek, ezek közül egy esetében mutatjuk meg az opciókat (86. ábra), de mindegyik válaszlehetőségnél ugyanezen a módon kell a beállításokat elvégezni, az egyetlen különbség majd a helyes válasz megjelölésében lesz.

74


Ide írjuk be az egyik válaszlehetőséget. Ha egy helyes válasz van a kérdésre, akkor ha az itt megadott a megoldás, ide állítsunk be 100%-ot, ha ez helytelen válasz, hagyjuk az alapbeállításon. Ha több helyes válasz van, akkor azok számától függően állítsuk egyenlő %-os arányban helyes válasz esetében, hagyjuk alapbeállításon helytelen válasznál.

86. ábra: Válaszlehetőség beállítási opciói

Minden további válaszlehetőség esetében hasonlóképpen járjunk el. Végül pedig a 'Globális visszajelzés' nevű utolsó szekcióban arra van lehetőségünk, hogy globális, minden hallgató számára megjelenő visszajelzéshez írjunk be szöveget, helyes, részben helyes illetve helytelenül megadott válaszok esetére. Ha mindent beállítottunk, kattintsunk az oldal alján a 'Változás mentése' gombra. Ekkor kérdésünk megjelenik a kérdésbankban (lásd 87. ábra, zölddel jelölt sáv).

87. ábra: A hozzáadott kérdés a kérdésbankban

Ekkor még nem adtuk hozzá ahhoz a kérdéssorhoz, amivel a hallgatók majd a teszt kitöltésekor találkoznak.

75


Kérdés hozzáadása a kérdésbankból a teszthez Ehhez a kérdés előtti kis négyzetet ki kell jelölnünk ('Lépés' nevű oszlopban) (vagy sok kérdés egyidejű áthelyezéséhez a kérdésbankból a tesztbe, a kérdés alatt látható 'Az összes kiválasztása' linkre kell kattintanunk), majd a 'Hozzáadás a teszthez' gombra kell kattintanunk. Ekkor kérdésünk megjelenik a képernyő baloldalán levő „dobozban” is (lásd 88. ábra). Itt még további apróbb beállításokat tehetünk, mint például az oldaltörések megjelenítése vagy a pontszámok beállítása.

88. ábra: A kérdés hozzáadása a kérdésbankból a teszthez

A korábban a b) pontban jelzett, tömeges kérdéshozzáadás, importálás inkább a gyakorlottabb felhasználóknak javasolt, de sok kérdés egyszerre történő kérdésbankhoz adására kiváló megoldás. Ehhez azonban először a hozzáadni kívánt kérdéseket meghatározott jelek alkalmazásával egyszerű szöveges fájlban (txt) elő kell készíteni. A rendszer az ilyen típusú fájlokban megfelelően írt kérdéseket és megadott válaszaikat képes felismerni, és a rendszer paramétereihez alakítva megjeleníteni. Nézzük meg, hogy az importálás alkalmazásához először is milyen módon kell előkészíteni a txt fájlban levő szöveget. Ez nagyon fontos lépés, mert kis eltérés is hibát okoz a feltöltés során, ami miatt a kérdés nem lesz használható.

76

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Importáláshoz szöveges fájl (txt) elkészítése A különféle kérdésfajták egyetlen szöveges állományban vegyesen használhatók, emellett a formátum támogatja egysoros megjegyzések, kérdésnevek, visszajelzés használatát. Egyes kérdésfajták estében milyen jeleket használjunk: • Feleletválasztós: feleletválasztós kérdések esetén a helytelen válaszok előtt hullámjel (~) áll, a helyes válaszokat az egyenlőségjel (=) előzi meg. Pl. Melyik hónap követi az augusztust?{~január ~július =szeptember} • A kiegészítő forma automatikusan beszúr egy kitöltendő üres részt (például így: _____) a mondat közepébe. A szókitöltő forma használata esetén tegyük a válaszokat oda, ahol az aláhúzás a mondatban megjelenik. Pl. Az augusztust a {~január =szeptember ~július} követi. A kérdések elválasztása üres sorral történik. Az egyértelműség érdekében a válaszok megadhatók külön sorokban, akár a sorban beljebb is kezdhetők. Például: Portugália szomszédja { ~Franciaország ~Olaszország =Spanyolország } volt. • Igaz-hamis: ennél a kérdésfajtánál a válasz azt jelzi, hogy az adott megállapítás igaz, avagy hamis. A választ {TRUE} vagy {FALSE}, rövidítve {T} vagy {F} [magyarul igaz, illetve hamis] formában adhatjuk meg. Például: Az augusztust a január követi.{F} Karácsony decemberben van.{T} • Párosító: a párosító párjai egyenlőségjellel (=) kezdődnek, elválasztónak a "->" jel használatos. Legalább három párosítandó párt kell létrehozni. Párosító kérdés { =1. alkérdés -> 1. alválasz 77

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ =2. alkérdés -> 2. alválasz =3. alkérdés -> 3. alválasz } Például: Párosítsa az alábbi országokat és fővárosukat. { =Portugália -> Lisszabon =Olaszország -> Róma =Svédország -> Stockholm =Belgium -> Brüsszel } • Számjegyes: a számjegyes kérdések válaszokat tartalmazó részének számjegyjellel (#) kell kezdődni. A számjegyes válaszokban megadhatunk egy hibahatárt, melyet kettősponttal elválasztva a helyes válasz után írunk. Ha például a helyes válasz 1,5 és 2,5 közé eshet, akkor azt így adjuk meg: {#2:0,5}. Ez azt jelenti, hogy egy 0,5-ös (azaz 1,5-től 2,5-ig terjedő) hibahatárt megengedő 2 eredmény helyesnek tekintendő. Ha nem adunk meg hibahatárt, akkor a rendszer azt nullának tekinti. Például: Mikor született Maria Montessori? {#1870} Milyen értéke van a pi-nek (3 tizedes értékig)?

{#3,1415:0,0005}.

Ha az importálásra szánt kérdéseket tartalmazó txt fájl a fenti paramétereknek megfelel, akkor következhet a fájl feltöltése, aminek eredményeként a kérdésbankban megtalálhatók lesznek a txt fájl kérdései és válaszlehetőségei, abban a kérdéstípusban, amelynek megfelelően megszerkesztettük a feltöltés előtt. Nézzük, hogyan történik az importálás. A 89. ábrán pirossal jelölt 'Importálás' fülre kattintunk.

78


89. ábra: Kérdések importálásának indítása

Ekkor egy új oldalra érkezünk, ahol az alábbi beállítási lehetőségeket kell kiválasztanunk (90. ábra)

Jelöljük meg GIFT formátumot.

Vegyük ki a pipákat a négyzetekből. Válasszuk a 'Nem' opciót.

Állítsuk a 'Legközelebbi pont, ha a pont nem szerepel a felsorolásban' opcióra. A fájl kiválasztása után ide kattintva elindul a feltöltés. 90. ábra: Az importálás lépései

79

A 'Tallózás' gombra kattintva válasszuk ki számítógépünkön a feltöltendő txt fájlt.


A feltöltési folyamat elindulása után egy újabb képernyő jelenik meg, amelyen a feltöltendő kérdések jelennek meg, már Moodle formátumban. Ha mindent rendben találunk, alul kattintsunk a 'Tovább' gombra. Ekkor megjelenik a Kérdésbank oldala, ahol már megtaláljuk feltöltött kérdéseinket egymás alatt listázva (91. ábra).

91. ábra: Kérdésbank az összes feltöltött kérdéssel

Innentől módunkban áll ebből a kérdésbankból akárhány kérdést hozzáadni az adott teszthez. Fontos tudni, hogy amíg egy kérdés csak a kérdésbankban van és nem adtuk hozzá a teszthez (nem került át a baloldali mezőbe), addig a hallgató számára nem elérhető, nem része a teszt kérdéssorának. Amikor a megfelelő számú kérdést hozzárendeltük a kérdésbankból az adott tesztünkhöz, akkor el is készítettük a tesztet, kitöltésre alkalmassá tettük. Ettől kezdve a beállításainknak megfelelően próbálkozhatnak a hallgatók a teszt kitöltésével.

80


Az eredmények megtekintése A hallgatók eredményeit bármikor megnézhetjük, nem szükséges megvárni, míg mindenki kitölti a tesztet, de természetesen a végleges eredményeket akkor láthatjuk, ha már minden hallgató elkészült a válaszadásokkal. Ehhez a 92. ábrán látható jelölésnek megfelelő 'Eredmények' fülre kell kattintanunk.

92. ábra: A teszt eredményeinek megtekintése

Az ott megjelenő oldalon összesítő táblázatban láthatjuk a hallgatók teljesítésével kapcsolatos fontosabb adatokat (pl. a teszt megkezdésének és befejezésének pontos időpontja, a kitöltésre felhasznált idő, az összpontszám, a kérdésenként szerzett pontok, illetve a globális visszajelzés a teljesítménynek megfelelően (ha állítottunk be ilyet). Az eredményeket ugyanezen kategóriák szerint rendezett listában is rangsorolhatjuk (pl. összpontszám szerint csökkenő sorrendben). Oktatóként a tesztben nyújtott hallgatói teljesítményt nem csak online módon a felületen tekinthetjük meg, hanem el is menthetjük szöveges vagy Excel táblázat formájában. A hallgatók is megtekinthetik saját eredményüket, ha a kitöltés után a kurzus nyitófelületén a teszt nevére kattintanak. Ha az itt látható pontszámukra kattintanak, akkor a részletes értékelé sét is láthatják saját teszteredményüknek.

Válaszlehetőségek A tevékenységmodulok sorában a következő opciónk a 'Válaszlehetőségek' modul. Ez a modul lehetővé teszi számunkra egyszerű választások lebonyolítását a felületen. Használhatjuk például a hallgatóknak a kurzusunkon belül opcionálisan kínált feladatok közötti választás lebonyolítására, vagy különböző témában készítendő, prezentációval kísért kiselőadásra jelentkezés megszervezésére, de kiválóan alkalmas esetleg gyakorlati terep kivá-

81

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ lasztásának felületéül. Megfelel időpontok közötti választáshoz is, például intézménylátogatás időpontjának „megszavaztatásával”. Egyszerűen használható, csupán egy kérdés és a hozzá kapcsolódó választási lehetőségek szükségesek hozzá. A választás vagy szavazás megtörténte után az eredmények könnyen áttekinthető elrendezésben a továbbiakban is elérhetőek számunkra, sőt, beállítástól függően a hallgatók számára is láthatóvá tehetjük saját vagy saját és társaik választását is. Nézzük meg, hogyan tudjuk létrehozni a 'Válaszlehetőségek' modult. A szerkesztés bekapcsolását követően a már jó ismert 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüben kiválasztjuk a 'Válaszlehetőségek' opciót. Ekkor a következő oldalra navigál bennünket a rendszer, ahol beállíthatjuk a főbb paramétereket (lásd 93. ábra).

Adjuk meg a választásra utaló nevet. Ide írjuk be a kérdést, amely kapcsán a hallgatóknak választaniuk kell.

Ennek bekapcsolásával a választási lehetőségeknél beállíthatunk létszámkorlátot az adott lehetőségre. Kikapcsolásakor mindegyik lehetőségre korlátlan számban jelentkezhetnek. 93. ábra: Válaszlehetőség modul szerkesztése

A további pontokban a választási lehetőségeket adhatjuk meg, rövid szöveges formában, példánknál maradva, a gyakorlat helyszíneit írhatjuk be. Mindegyik esetében meghatározhatjuk, ha az előző pontban bekapcsoltuk a válaszok korlátozását, hogy hány hallgató választhatja az adott lehetőséget.

82

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Ez akkor lehet hasznos, ha például olyan intézmény is szerepel a lehetőségek között, ahol egyszerre nem tudnak sok hallgatót fogadni. Nézzük meg, hogyan is néz ki ez a beállítás (94. ábra).

94. ábra: Válaszok megadása

Az ezt követő pontokban a választás időtartamát tudjuk szabályozni, illetve az eredményei elérhetőségének paramétereit is kialakíthatjuk (95. ábra).

A választás indulása kezdeti és záró időpontjának beállításához pipáljuk ki a jelölőnégyzetet.

Elrejthetjük azon válasz oszlopát, amelyet senki sem választott.

'Igen' esetén a hallgatók többször is módosíthatják választásukat a lezárás előtt.

95. ábra: További beállítás a Válaszlehetőségek modulhoz

Kijelzési mód: eldönthetjük ennél a pontnál, hogy milyen elrendezésben szeretnénk látni majd a választás eredményeit. 83

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Eredmények közzététele: a választás eredményeit a tesztnél megismerthez hasonló módok között választva lehet láthatóvá tenni a hallgatóink számára, azaz •

elrejthetjük az eredményeket a hallgatók elől – ezt abban az esetben célszerű választani, ha nem szeretnénk, hogy hallgatóink tudják, kivel kerülnek azonos csoportba

•

a választás megtétele után azonnal láthatják – ez a lehetőség akkor hasznos, ha a hallgatóknak fentebb lehetővé tettük, hogy frissítsék (azaz módosíthassák) választásukat

•

a választás lezárulta után tekinthetik meg – a későbbi megtekintés engedése azért lehet jó, mert elkerülhető, hogy a csoporttagoktól függően válasszanak a hallgatók

•

bármikor láthatják a választás eredményét – amikor nincsen szerepe a feladatban annak, hogy látják-e a hallgatók, hogy társaik mit választottak.

Az eredmények titkossága: ebben a pontban lehetőségünk van azt kialakítani, hogy az eredményeket a hallgatók névvel és választott lehetőséggel együtt vagy ezek nélkül láthassák. Ezen a beállítási felületen már csak a 'Szokásos modulbeállítások' pontjai vannak hátra, melyekről itt már nem szólunk részletesen.

Az eredmények megtekintése A választás eredményeit oktatóként bármikor megtekinthetjük, ha a kurzusunk nyitóoldalán a választás nevére kattintunk. Ekkor áttekintő táblázatos formába rendezett módon látjuk a jelentkezések/választások helyzetét (96. ábra).

84


96. ábra: Az eredmények áttekintő táblázata oktatói nézetben

A részletes eredményeket a képernyő jobb felső részén található 'X tanuló által adott válasz megtekintése' linkre kattintva érhetjük el. Itt az előzőhöz hasonló képernyőképen (lásd 97. ábra) a választási lehetőségek (példánkban az intézmények nevei) alatt megjelennek majd azon hallgatók nevei, akik azt az opciót jelölték. A kapott eredményeket a választás lezárulása után el is menthetjük szöveges vagy Excel táblázat formájában.

97. ábra: az eredményeket részletesen mutató felület

Wiki A Wiki modul hasonló a webes naplóhoz (blog), azzal a különbséggel, hogy a beírt tartalmakat a kurzus minden résztvevője tudja szerkeszteni, és így közösen hozhatnak létre a

85

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ kurzushoz kapcsolódó tartalmakat a hallgatók. A Wiki modullal a résztvevők a tartalom hozzáadása, bővítése vagy módosítása céljából együtt dolgozhatnak a felületen. Az utolsó három változatot a rendszer nem törli, így azok visszaállíthatók. (A Wiki nem csupán lexikonként működhet, a Wiki alapú tartalomkezelő rendszerekkel nem csupán enciklopédiát lehet létrehozni, hanem bármilyen közösen szerkeszthető tartalmat.) A "wiki wiki" hawaii nyelven azt jelenti, hogy ’villámgyors’, így utal az így szerkeszthető és frissíthető oldalak fejlesztésének a sebességére. Általában véve a módosítások elfogadása előtt nem kerül sor azok felülvizsgálatára, hiszen (a megfelelő beállításokkal) a wikik a kurzustagok által szabadon szerkeszthetőek és módosíthatóak. Ezt a modult olyan feladatok esetében célszerű használni, amikor a hallgatótársak is segíthetnek egymásnak a tartalom létrehozásában, illetve tanulhatnak egymástól. A modul az online közös munka hatékony eszköze lehet. A Wiki modul hozzáadásához a szerkesztőgomb bekapcsolása után a 'Tevékenységek hozzáadása' legördülő menüből válasszuk a 'Wiki' opciót. Ezt követően az alábbi kép fogad (98. és 99. ábrák):

8. ábra: wiki létrehozása/1

86


99. ábra: wiki létrehozása/2

A név és az összefoglaló megadását követően ki kell választanunk a Wiki típusát. Típus: az alábbi típusok közül választhatunk: •

Csoportok: az oktató és a hallgatók is létrehozhatnak új lapokat és szerkeszthetik azokat.

•

Tanuló: minden tanuló (hallgató) a saját lapjait láthatja és szerkesztheti.

•

Tanár: a tanár (oktató) hozza létre a wikit, és ő is módosítja a tartalmat. Ebben az esetben a hallgatók csak olvashatják a tartalmakat.

Érdemes a „csoportok” típust választani, hiszen ezzel a lehetőséggel a hallgatók és az oktatók egyaránt szerkeszthetik a tartalmat. A wikinév nyomtatása minden oldalon: azt jelenti, hogy minden lapon látszik a név, ha ezt „igen”-re állítjuk. HTML üzemmód: itt beállíthatjuk, hogy milyen módon tudjuk a szöveges részt formázni. 1. Nincs HTML: minden HTML-elemet kiiktat. A beírt szöveg nem formázható. 87

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ 2. Biztonságos HTML: egyes elemek használata megengedett, de nem jelenik meg a szerkesztőléc. 3. Csak HTML: wikiszavak használata nélkül, csak HTML. Ezen opció esetén lehetőség van a HTML szerkesztő használatára. (Ez hasonlít a leginkább a Word szövegszerkesztőhöz.) Bináris állományok engedélyezése: ha engedélyezzük bináris tartalom (például képek) használatát, két lehetőség közül választhatunk. 1. Feltölthetjük és wiki-oldalakon képként használhatjuk azokat. Az oldal szerkesztése során egy feltöltési űrlap jelenik meg, melyet képek feltöltéséhez használhatunk. Sikeres feltöltés után egy képkód jelenik meg, amelyet szögletes zárójeleket használva építhetünk be az oldalainkba. Például: [internal://myimage.gif]. 2. Csatolhatunk állományokat wiki-oldalhoz is, amelyet a csatolt állományok paranccsal jeleníthetünk meg. A méretet a felületen érvényes beállítás határozza meg. Ha mindent beállítottunk, a lap alján kattintsunk a 'Mentés, kurzus oldalára visszatérés' gombra! A mentést követően a felületről a wikire kattintva az alábbi kép fogad (98. ábra):

100. ábra: wiki szerkesztése

88

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ A szerkesztőfelületen szerkeszthetjük az általunk beírt tartalmakat. Beilleszthetünk szöveget, képet, táblázatot és linkeket is. A tartalom létrehozását követően kattintsunk a lap alján a „mentés”-re! A szerkesztőfelület felett „füleket” találhatunk, melyek különböző lehetőségeket rejtenek: •

A 'Nézet' fülre kattintva mindig legfrissebb tartalom látszik.

•

A 'Szerkesztés' fület kinyitva a meglévő tartalmat módosíthatjuk.

•

Az 'Ugrópontok' fül azt mutatja, hogy a wiki milyen hivatkozásokat mentett el más wiki- oldalakra vonatkozóan.

•

Az 'Előzmények' fülre kattintva visszakereshetjük az aktuális tartalom régebbi változatait.

•

A 'Csatolt állományok' fül segítségével a már feltöltött állományokat tekinthetjük meg.

Új oldalakat úgy hozhatunk létre, hogy az új, létrehozni kívánt lap címét beírjuk szögletes zárójelbe a szerkesztőfelületen (pl. [Pedagógia]. Ezt követően, a mentés után ez egy új szerkeszthető lap lesz. A lapot úgy lehet tovább szerkeszteni, ha rákattintunk a mentés után a szöveg után látható kérdőjelre (Pedagógia?).

Zárszó A Moodle rendszert számos általános és középiskolában, felsőoktatási intézményben alkalmazzák Magyarországon is, az oktatási folyamat támogatására, a hallgatók tanulási tevékenységének elősegítése érdekében. Nem új módszer, csupán a kor szelleméhez illeszkedő eszköz. Kívánjuk és egyben reméljük, hogy a bajai Eötvös József Főiskola oktatói és hallgatói is megelégedéssel használják majd munkájuk, tanulásuk során.

89

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ Ábrajegyzék

1. ábra: a Neptun nyitóképe belépés után................................................................................... 5 2. ábra: Neptun > oktatás > kurzusok......................................................................................... 5 3. ábra: Tanegységek > Lehetőségek > Moodle kurzus megnyitása........................................... 6 4. ábra: az online kurzus üres felülete.........................................................................................6 5. ábra: EJF Moodle, belépés...................................................................................................... 7 6. ábra: üres, szerkeszthető felület.............................................................................................. 7 7. ábra: saját nevünk megjelenése...............................................................................................8 8. ábra: saját névjegyünk.............................................................................................................8 9. ábra: napló áttekintése.............................................................................................................9 10. ábra: részletes naplózás....................................................................................................... 10 11. ábra: felületre való visszatérés............................................................................................ 10 12. ábra: a felület felosztása, részei...........................................................................................11 13. ábra: a felület blokkjai.........................................................................................................11 14. ábra: a résztvevők blokkja...................................................................................................12 15. ábra: a legutóbbi tevékenység blokkja................................................................................ 13 16. ábra: admin blokk/1............................................................................................................ 13 17. ábra: admin blokk/2............................................................................................................ 14 18. ábra: felületbeállítások/1..................................................................................................... 14 19. ábra: témaforma.................................................................................................................. 15 20. ábra: heti forma................................................................................................................... 15 21. ábra: fórumforma................................................................................................................ 15 22. ábra: felületbeállítások/2..................................................................................................... 16 23. ábra: a szerkesztés bekapcsolása.........................................................................................18 24. ábra: ikonok magyarázata................................................................................................... 19 25. ábra: tartalom hozzáadása................................................................................................... 20 26. ábra: címke szerkesztése..................................................................................................... 21 27. ábra: a szerkesztőléc elemei................................................................................................ 21 28. ábra: szerkesztőléc/2........................................................................................................... 22 29. ábra: ugrópont beillesztése..................................................................................................22 30. ábra: speciális karakterek a szerkesztőlécben..................................................................... 22 31. ábra: kép beillesztése.......................................................................................................... 23 32. ábra: weboldal létrehozása.................................................................................................. 24 33. ábra: weboldal szerkesztése/1............................................................................................. 25 34. ábra: weboldal szerkesztése/2............................................................................................. 25 35. ábra: tartalom vagy honlap hozzáadása.............................................................................. 26 36. ábra: tartalom hozzáadása................................................................................................... 27 37. ábra: állomány feltöltése..................................................................................................... 27 38. ábra: egy fájl feltöltése........................................................................................................ 28 39. ábra: sikeres feltöltés...........................................................................................................28 40. ábra: új 'Csevegés' tevékenységmodul hozzáadása.............................................................30 41. ábra: Csevegés ismétlődésének beállítása...........................................................................31 42. ábra: Korábbi csevegések mentésének beállítása................................................................31 43. ábra: 'Szokásos modulbeállítások' opciói............................................................................32 44. ábra: Csevegésmodul a kurzus nyitóoldalán....................................................................... 33 45. ábra: a Csevegés modul nyitóoldala....................................................................................33 46. ábra: a szokásos csevegőablak............................................................................................ 34 47. ábra: Csevegőablak keretek és javascript nélkül.................................................................35 90

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ 48. ábra: A 'Feladatok' tevékenységmodul formái.................................................................... 36 49. ábra: új 'Feladatok' modul hozzáadása ('Állományok továbbfejlesztett feltöltése' forma). 37 50. ábra: Feladatmodul további beállítási lehetőségei.............................................................. 39 51. ábra: Feladatmodul hallgatói nézetben............................................................................... 39 52. ábra: Feladatmodul oktatói nézetben.................................................................................. 40 53. ábra: Feladatmodul összegző felülete................................................................................. 40 54. ábra: 'Online szöveg' feladatmodul kiválasztása a menüből............................................... 41 55. ábra: 'Online szöveg' speciális beállításai........................................................................... 42 56. ábra: a 'Felmérés' típusai..................................................................................................... 43 57. ábra: ATTLS felméréstípus kérdései................................................................................... 44 58. ábra: 'Fontos események' felméréstípus kérdései................................................................45 59. ábra: COLLES felméréstípus kérdései................................................................................46 60. ábra: Felmérés modul oktatói nézete.................................................................................. 46 61. ábra: 'Felmérés' modul hozzáadása..................................................................................... 47 62. ábra: 'Fogalomtár' modul beállítási lehetőségei.................................................................. 48 63. ábra: Fogalomtár pontozásának beállítása.......................................................................... 50 64. ábra: 'Fórum' tevékenységmodul beállítása........................................................................ 52 65. ábra: Fórumtípusok............................................................................................................. 52 66. ábra: értékelés beállítása a Fórum modulban...................................................................... 54 67. ábra: Az üzenetek számának beállításai.............................................................................. 54 68. ábra: Új fórumtéma beállításai............................................................................................ 56 69. ábra: Fórum a témák listájával............................................................................................ 57 70. ábra: Gyűjtemény beállításai...............................................................................................59 71. ábra: Gyűjtemény nyitófelülete...........................................................................................60 72. ábra: Állománymező beállításai..........................................................................................61 73. ábra: A gyűjtemény felületének oktatói nézete................................................................... 62 74. ábra: A gyűjtemény felületének hallgatói nézete................................................................ 62 75. ábra: Új elem hozzáadása a gyűjteményhez........................................................................63 76. ábra: Megjegyzés hozzáfűzése egy elemhez.......................................................................63 77. ábra: Tesztmodul hozzáadása a kurzushoz..........................................................................65 78. ábra: a Tesztmodul további beállítási lehetőségei............................................................... 66 79. ábra: a kitöltési próbálkozások beállításai.......................................................................... 67 80. ábra: A teszt pontozásának beállítása.................................................................................. 68 81. ábra: További beállítási opciók........................................................................................... 70 82. ábra: A teszt globális visszajelzéseinek beállítása...............................................................71 83. ábra: Kérdésbank szerkesztési felülete............................................................................... 72 84. ábra: Feleletválasztós kérdés létrehozása............................................................................74 85. ábra: Válaszlehetőség beállítási opciói............................................................................... 75 86. ábra: A hozzáadott kérdés a kérdésbankban........................................................................75 87. ábra: A kérdés hozzáadása a kérdésbankból a teszthez.......................................................76 88. ábra: Kérdések importálásának indítása..............................................................................79 89. ábra: Az importálás lépései................................................................................................. 79 90. ábra: Kérdésbank az összes feltöltött kérdéssel.................................................................. 80 91. ábra: A teszt eredményeinek megtekintése......................................................................... 81 92. ábra: Válaszlehetőség modul szerkesztése..........................................................................82 93. ábra: Válaszok megadása.................................................................................................... 83 94. ábra: További beállítás a Válaszlehetőségek modulhoz...................................................... 83 95. ábra: Az eredmények áttekintő táblázata oktatói nézetben................................................. 85 96. ábra: az eredményeket részletesen mutató felület...............................................................85 97. ábra: wiki létrehozása/1...................................................................................................... 86 91

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere - http://moodle.ejf.hu/ 98. ábra: wiki létrehozása/2...................................................................................................... 87 99. ábra: wiki szerkesztése........................................................................................................88

92

A bajai Eötvös József Főiskola Moodle rendszere

Recommend Documents