A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola HÁZIRENDJE

1

A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola

HÁZIRENDJE 2013

Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola (Székhely: 6430 Bácsalmás, Szent János u. 5.)

1

2

Tartalom

A házirend célja, hatálya

3.oldal

I. A tanulói jogok gyakorlása

3.oldal

II. A tanulók véleménynyilvánítása, a tanulók és a szülők tájékoztatása

4. oldal

III. A tanulók közösségei IV. A tanuló kötelességei

5. oldal 5.oldal

V. Késés, mulasztás igazolása

7.oldal

VI. Iskolai munkarend, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

8.oldal

VII. A tanulók tantárgyválasztása

9. oldal

VIII. A tanulmányok alatti vizsgák

10. oldal

IX. Tanórán kívüli foglalkozások

11. oldal

X. Létesítmények, helyiségek használatának rendje

12. oldal

XI. A menza rendje

15. oldal

XII. Jutalmazás elvei és formái

15.oldal

XIII. Fegyelmező intézkedések

16.oldal

XIV. Tiltott tanulói magatartás

17.oldal

XV. A tankönyvtámogatási keret és a könyvtári tankönyvkészlet felhasználására vonatkozó szabályok

19.oldal

XVI. Általános elvárások

19.oldal

XVII. Az osztályozóvizsgák témakörei

21.oldal

Zárórendelkezések

81.oldal

2

3

A házirend célja: Intézményünk házirendje helyi jogforrás, amelynek olyan szokások kialakítása, érvényesítése a célja, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő- oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. A házirend feladata, hogy szabályozza az iskolahasználók, de főként a tanulók egymással való kapcsolatát és kialakítsa azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítja az egyéni és a kollektív jogok érvényesülését. A diákság érdekében olyan szabályokat is rögzít, amelyek az iskolai hagyományok őrzését is szolgálják, s ezáltal a tanulók szellemi és lelki gyarapodását is segítik. A házirend szabályozási köre, hatálya a.) Személyi hatálya vonatkozik az intézmény pedagógusaira és oktatóira más alkalmazottaira tanulóira b.) területi hatálya az intézmény teljes területén (beleértve az udvart, sportudvart, sportcsarnokot, a tanműhelyt és az egykori kollégiumot is) az intézmény által szervezett rendezvények (ünnepélyek, osztálykirándulások, túrák stb.) területén és az oda- és visszavonulás ill. utazás alatt is a nem az intézmény által szervezett, de a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó rendezvény (pl. versenyek, múzeum- vagy színházlátogatás stb.) területén c.) időbeli hatálya kiterjed a házirend kihirdetésének napjától a teljes tanévre az intézmény területén (rendezvényén) való tartózkodás teljes időtartamára a tanítás teljes idejére A nevelőtestület által meghatározott házirend biztosítja az intézmény közösségi életének szervezését, hozzájárul a pedagógiai programban foglalt célok megvalósításához. A házirend elősegíti az oktató és nevelő feladatok ellátását, ezért betartása kötelező minden érintettre nézve. A házirendben foglaltak megsértése fegyelmező ill. fegyelmi intézkedést von maga után. I. A tanulói jogok gyakorlása 1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. 3. Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére DÖK-öt hozhatnak létre.

4. Választhat ill. választható a különböző szintű önkormányzati szervekbe (ODB, DÖK, Iskolaszék) 5. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési rendje szerint működik, joga van a diákságot képviselni minden olyan kérdésben, ami a tanulókat érinti. 3

4

6. A tanuló pályairányulásának megfelelően választhat a gimnázium által felkínált fakultatív lehetőségek illetve a szakiskola által kínált szakmák közül. 7. A tanuló a gimnázium 11. és 12. évfolyamán folytatott tanulmányai során – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között és az iskola helyi tantervének megfelelően – megválaszthatja azokat a tantárgyakat, amelyekből vizsgázni kíván. Joga van megválasztani a specializációs tantárgyat tanító pedagógust, ha erre lehetőség van. 8. A szakiskolában a szakmai vizsga szabályzata szerint jelentkezhet illetve vizsgázhat a tanuló. 9. A tanulónak joga, hogy az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről (késés, mulasztás, fegyelmező intézkedések) folyamatosan értesüljön. A szülőnek lehetősége van a gyermek tanulmányi előmeneteléről tájékozódni szülői értekezleten, illetve a gimnáziumban fogadóórán is. 10. Közössége érdekében kezdeményezhet, javaslatokat tehet. 11. Részt vállalhat az intézmény kulturális, sport, diákköri munkájában, tanulmányi és sport versenyeken, pályázatokon vehet részt. 12. Térítésmentesen igénybe veheti az intézmény könyvtárát és más létesítményeit. 13. Az Oktatási Törvényben előírtak szerint iskolán kívüli sport- és kulturális tevékenységet folytathat engedély nélkül, de az osztályfőnök tudtával. 14. Kiemelkedő munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesülhet. 15. Valamennyi tanuló önkéntes balesetbiztosításban részesülhet. 16. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 17. Joga van ahhoz, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön. A szűrővizsgálatok időpontjáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulókat. 18. A tanulónak joga van részt venni diákkörök munkájában. Diákkör előzetes igényfelmérés alapján, az iskola rendelkezésére álló órakeretének lehetőségeihez mérten legalább 8 fő jelentkezése esetén indulhat. 19. A 7. és 8. évfolyamos tanulók kérelmet nyújthatnak be napközis-, illetve tanulószobai foglalkozáson való részvételre. Napközis csoport legalább 20 fő jelentkezése esetén indulhat. II. A tanulók véleménynyilvánítása, a tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden őt érintő kérdésről az iskola működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem sértheti az iskola alkalmazottainak ill. tanulóinak személyiségi jogait. 2. A tanulónak jogában áll megismerni az iskola pedagógiai programját, SZMSZ-ét, házirendjét és minőségirányítási programját. Az említett dokumentumoknak egy-egy példánya az iskolai könyvtárban megtekinthető. 3. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 4. A tanulók a diákönkormányzati üléseken és az 1. emeleten kihelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékozódhatnak az iskola programjairól, életéről. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják, illetve a szülői munkaközösség ülésein is folyamatosan tájékoztatást kapnak a szülők. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban szülői értekezleteken, a nevelők fogadóóráin, nyílt tanítási napokon és írásban az ellenőrző könyvben. 4

5

7. A tanulók és a szülők az iskola aktuális programjairól, eredményeiről az honlapján is tájékozódhatnak. Az iskola honlapjának címe: www.hunyadibalmas.sulinet.hu

iskola

III. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

megválasztott

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog illeti meg.

IV. A tanuló kötelessége, hogy 1. megtartsa a szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. 2. tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 3. az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak a dolgozatát, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ, a szaktanár elégtelenre értékeli. 4. a tanórákon jelen legyen, hiányzásait e házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanulónak kölessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is megjelenjen, amikre előzetesen jelentkezett. Hiányzásait ugyancsak igazolnia kell. 5. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. 6. A tanuló kötelessége, hogy mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan és tisztelettudóan viselkedjen. 7. A tanuló kötelessége, hogy az iskola tanárainak, alkalmazottainak, tanulótársainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 8. minden foglalkozásra magával hozza a szükséges felszerelést. Ennek többszöri elmulasztása írásbeli figyelmeztetést von maga után (szaktanári figyelmeztetés). 9. személyisége sokoldalú fejlesztése érdekében munkaidejét úgy ossza be, munkáját úgy végezze el, hogy tanulási kötelezettségeinek maradéktalanul és legjobb tudása szerint eleget tudjon tenni! Egyéni érdekeit a közösség érdekeivel egyeztesse. 10. jogait felelősséggel gyakorolja. 11. az iskolai tevékenységek területén erősítse a demokratizmust, tevékenységével legyen aktív formálója környezetének. 12. A tanulók egymás emberi méltóságát, világnézeti meggyőződését tartsák tiszteletben, saját világnézetüket és értékrendjüket ne kényszerítsék a másikra. 13. A felmentett tanuló köteles megjelenni a testnevelési órán. A sportcsarnokot ill. a sportudvart csak a testnevelő tanár engedélyével hagyhatja el. Az osztályteremben nem tartózkodhat tanuló a testnevelési óra alatt. 5

6

14. A testnevelés órán felmentett tanuló az iskola udvarának és környezetének rendezésébe bevonható. 15. életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. (KOTV.12.§ (1) c.) 16. Az ellenőrző könyv dokumentum, a tanuló mindig hozza magával! A beírt értesítéseket, érdemjegyeket a szüleivel írassa alá. Kötelessége az érdemjegyek folyamatos beírása. Az ellenőrző többszöri hiánya esetén – szaktanári jelzést követően – a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. Ha a tanuló elveszíti az ellenőrzőkönyvét, haladéktalanul jelentenie kell az osztályfőnöknek, és igazgatói engedéllyel újat kell vennie. 17. Kötelező a részvétel az iskolai ünnepségeken, valamint azokon a városi rendezvényeken, amelyek megszervezése, műsora vagy lebonyolítása az intézmény feladata. 18. A tanulók ismerjék meg az épület mentési, kiürítési tervét, és vegyenek részt annak évenkénti gyakorlatában. 19. A tanulók adminisztrációs ügyekben (tanulói jogviszony igazolás, diákigazolvány érvényesítése stb.) a nagyszünetben kérjék az iskolatitkár segítségét, lehetőleg osztályilletve csoportszinten keressék a gyors elintézést! 20. A tanulónak a tanítási órán, a foglalkozásokon és rendezvényeken pontosan kell megjelennie. Az ötödik késés után osztályfőnöki intésben részesül. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások 21. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát. 22. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletben részesülnek. A szűrővizsgálatok időpontjáról az osztályfőnök előre tájékoztatja a tanulókat. 23. Testnevelés órán a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót és testékszert, mert balesetveszélyes. 24. A minden tanulónkra és dolgozónkra érvényes balesetvédelmi és tűzrendészeti utasítást be kell tartani! Bármilyen rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén tanórák alatt a szaktanár, óraközi szünetekben pedig az osztályfőnök (ügyeletes tanár) vezetésével a levonulási terv szerint kell elvégezni az épület kiürítését. A tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul jelezni kell tanórán a szaktanárnak, tanórán kívül (óraközi szünetben, osztálykiránduláson, túrákon, iskolai rendezvényeken) a felügyelő tanárnak. Minderről értesíteni kell az intézmény vezetőjét is. 25. A tanuló nem hozhat be az iskola területére illetve iskolán kívüli rendezvényeire olyan tárgyakat, melyek saját és mások testi épségét veszélyeztetik. A taneszközökért, felszerelésekért felelősség szabályai, a „rábízás” rendje 26. A gimnáziumban az osztályok tisztaságát havonta két alkalommal ellenőrzi a két ügyeletes tanár és az általuk kijelölt két ügyeletes tanuló az alábbi szempontok figyelembe vételével: - osztálydekoráció (virágok, faliújság, egyedi ötletek stb.) - falakra, ajtóra, padokra, szegélylécre, lambériára szegelni, ragasztani, valamint az ablakokra ragasztani nem szabad. - a tanterem tisztasága - a padokban a könyveket, taneszközöket nem szabad hagyni. 6

7

Az ellenőrzést végzők 1 – 10 pont között értékelik az osztályokat, az eredményeket az I. emeleti fordulóban teszik közzé. A legtöbb pontot elérő osztály – meghatározott idősszak után – jutalomban részesül. 27. Az intézmény épületeit, udvarát, tantermeit, a tanműhelyt, a szociális helységeket és azok minden felszerelését - mint társadalmi tulajdont - a tanulók kötelesek megvédeni, a rongálástól megóvni. Az esetleges károkat azonnal jelenteni kell. A szándékos rongálást okozót kártérítési felelősség terheli, ellene fegyelmező intézkedés hozható, ill. fegyelmi eljárás indítható. V. Késés, mulasztás igazolása 1. „Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell.” (30/2004.(X.28.) OM.rend. 10.§.(3.). A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. Késés esetén a késés idejét is be kell írni. Ha a tanuló önhibájából késett, a 3. alkalom után az osztályfőnök értesíti a szülőt. Igazolatlan késés esetén a következő fegyelmező intézkedéseket illetve büntetéseket kell alkalmazni.: 5 késés után osztályfőnöki intő, 10 késés után osztályfőnöki megrovás, 15 késés után igazgatói intő 20 késés után fegyelmi eljárás kezdeményezhető „ A késések ideje összeadható! Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozások idejét, a késés egy igazolt vagy egy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.” (30/2004. (X.28.) OM rendelet 10.§ (3). 2. A tanulók betegségük miatti hiányzásukat orvosi igazolással igazolják az ellenőrzőben a következő osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 napon belül. Az igazolás bemutatásának elmulasztása esetén a mulasztott órák igazolatlan óráknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a tanuló később az igazolást bemutatta vagy sem. Igazolatlan hiányzás esetén a következő fegyelmező intézkedéseket ill. büntetéseket kell alkalmazni: 5 óra igazolatlan után osztályfőnöki megrovás 10 óra igazolatlan után igazgatói intés 20 óra igazolatlan után fegyelmi eljárás 3. Ha a tanuló az iskolából vagy a tanítási óráról engedély nélkül távozik, vagy hiányzásait nem igazolja, igazolatlan órát kap. 4. Tanköteles tanulónál az első igazolatlan óra után értesíteni kell a szülőt. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola – gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül – a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 5. Nem tanköteles tanuló esetében 10 igazolatlan óra után értesíteni kell a szülőt. 30 igazolatlan óra után a tanulói jogviszony megszűnik. 6. A szülő egy tanévben 3 napot igazolhat indokolt esetben. 7

8

7. A tanuló hiányzását a szülőnek az első napon be kell jelentenie. 8. Amennyiben a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai elérik a 150 órát, az iskola írásban értesíti e tényről a tanulót és szüleit. Az értesítésben felhívja a figyelmet a mulasztott órák következményeire is. Ezt az értesítést a 200 elért óra esetén meg kell ismételni. 9. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, a gyakorlati órák 20%-át meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható kivéve, ha kérelmére a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Amennyiben a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévi vizsgát kell tennie. 10. Ha a tanuló közép- vagy felsőfokú, illetve azzal egyenértékű, államilag elismert nyelvvizsgán vesz részt ( egy tanévben legfeljebb 2 alkalommal), országos tanulmányi versenyre készül, akkor a vizsga napján, a területi vagy országos forduló napján, illetve az azt megelőző két tanítási napon hiányozhat felkészülésre való hivatkozással. OKTV esetében a tanulók szaktanári javaslatra a verseny helyi fordulójának délelőttjén távol maradhatnak. A tanuló hiányzását az osztályfőnök igazoltnak tekinti. 11. Ha a tanuló egyéb tanulmányi versenyek helyi fordulóján vesz részt, az 5. és 6. óra alól kap felmentést. VI. Munkarend, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraközi szünetek rendje 1. A tanulók rendben, fegyelmezetten érkezzenek az iskolába! A tanítás 8 órakor kezdődik. Az iskolai felügyeletet 7 óra 45 perctől biztosítjuk. A szakiskolában a tanműhelyi felügyeletet a szakoktató látja el. A tanműhelybe a tanulók csak a szakoktatóval együtt mehetnek be, illetve a tanműhelyben csak szakoktatóval tartózkodhatnak. 2. A közlekedési okból későknek hivatalos igazolást kell hozniuk (a forgalmi irodából vagy az autóbuszvezetőtől) 3. A tanulók a tanórák és egyéb foglalkozások előtt pontosan érkezzenek meg. Az órák kezdetéig a feladatra való felkészüléssel foglalkozzanak. 4. 7 óra 55 perckor jelzőcsengetés figyelmezteti a tanulókat arra, hogy a tanóra kezdetére legyenek az osztálytermekben ill. a szaktanteremben felszerelésüket előkészítve, testnevelés órára átöltözve. 5. Becsöngetéskor a tanulók az osztálytermekben fegyelmezetten várjanak nevelőikre! A szaktantermekbe úgy vonuljanak el, hogy a csengetés után azonnal megkezdődhessen a tanítás. A szakiskolában a tantermekbe a tanárral együtt vonulhatnak be a tanulók. 6. A tanítási órákon minden tanuló feladata, hogy: - előkészítse a szükséges tanfelszereléseket, 8

9

-

figyeljen és képességeinek megfelelően aktívan részt vegyen a tanórák munkájában, teljesítse feladatait, kézemeléssel jelezze, ha szólni kíván, a tanterembe belépő és távozó felnőttet felállással üdvözölje.

7. Az óraközi szüneteket lehetőleg az udvaron töltsék el a tanulók. Ügyeljenek a rendre, tisztaságra, az egészségügyi követelmények betartására. 9. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: 1.óra 2.óra 3.óra 4.óra 5.óra 6.óra 7.óra

8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 10.00 – 10.45 10.55 – 11.40 11.50 – 12.35 13.00 – 13.45 13.50 – 14.35

Szakiskolában: 6. óra 12.45 – 13.30 7. óra 13.40 – 14.25

10. Az osztályfőnök minden héten két-két tanulót bíz meg a hetesi feladatokkal. A megbízott tanulók nevét bejegyzi az osztálynaplóba. 11. A hetes kötelességei: - felügyel a házirend osztályteremben való betartására, - jelenti az igazgatóhelyettesnek, ha a tanteremben 10 perccel a becsengetés után nincs pedagógus, - minden szünetben szellőzteti a tantermet, letörli a táblát, a krétáról gondoskodik, - a hetesek 8.00 óráig írják fel a táblára a hiányzók nevét, majd a hiányzást óráról órára követve jelentik a hiányzókat a pedagógusnak, - azonnal jelenti az ügyeletes tanárnak a tanítás előtt és a szünetekben történő rendbontást, károkozást - gondoskodik a tanterem tisztaságáról és rendjéről (szemét összeszedése, tábla törlése, ablakok zárása, villany leoltása, a tanterem zárása), tiszta törölközőről, virágok locsolásáról, dekoráció megóvásáról. - minden meghibásodást, veszélyforrást haladéktalanul jelez a gondnoki irodában - a szünetekben felmerülő problémákat jelzi az ügyeletes tanárnak. A hetesi kötelességek elmulasztása írásbeli figyelmeztetést von maga után (első alkalommal osztályfőnöki intő). 12. Egy tanítási napon az osztályközösség csak egy tantárgyból írhat egészórás dolgozatot, melynek időpontját a szaktanár 1 héttel előre köteles bejegyezni az osztálynaplóba. A szülő joga, hogy a dolgozatot fogadóórán megtekintse. 13. A dolgozatokat 10 munkanapon belül ki kell javítani, ki kell osztani a tanulóknak, az osztályzatot be kell írni a naplóba. 14. A tanítási óra helyett szervezett foglalkozásokon a részvétel kötelező (Hunyadi-nap, sportnap, ismeretterjesztő előadások). A tanuló hiányzását ebben az esetben is köteles igazolni. 15. Szertárosi feladatok ellátására a szaktanárok adnak megbízást a tanulóknak, feladataikat is a szaktanárok határozzák meg. VII. A tanulók tantárgyválasztása 1. A tanuló a gimnázium 11. és 12. évfolyamán folytatott tanulmányai során megválaszthatja azokat a tantárgyakat, amelyeket specializációként és fakultációként 9

10

kíván tanulni. Joga van megválasztani a specializációs tantárgyat tanító pedagógust, ha erre lehetőség van. 2. E jogok gyakorlásáról a 10. évfolyam második félévében kapnak felvilágosítást a tanulók. A tanulók tájékoztatást kapnak a specializáció és a fakultáció szerepéről, óraszámáról és a választási lehetőségekről. 3. Az iskola előzetes felmérést végez az igényekről április végén. 4. Az iskola az előzetes felmérés alapján meghatározza a specializációk és fakultációk kínálatát, majd egy újabb felmérést végez. 5. A végleges jelentkezés május 20-ig írásban történik. 6. Változtatásra csak a 11. évfolyam elvégzése után van lehetőség. Egy specializációs vagy fakultációs csoporthoz való csatlakozáshoz sikeres különbözeti vizsga szükséges. A változtatásra ill. a választott tantárgy következő tanévi lemondására vonatkozó kérelmet írásban kell benyújtani az igazgatóhoz. VIII. A tanulmányok alatti vizsgák Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó, pótló, különbözeti, szintfelmérő, szintmérő, javító, érettségi vizsga, szakmai vizsga. a) Ha a tanuló mulasztásainak száma meghaladja a 250 órát, a nevelőtestület év végi osztályozó vizsgát engedélyezhet számára a rendeletben foglaltaknak megfelelően. b) Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, aki előrehozott érettségit kíván tenni. Az osztályozó vizsgát és az előrehozott érettségit kérelem benyújtását követően az iskola igazgatója engedélyezheti. c) Pótló vizsgát az a tanuló tehet, aki az előírt vizsgán objektív és igazolt okok miatt nem tudott részt venni. d) Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki a 11. évfolyam végén specializációt akar változtatni, valamint a más intézményekből átjelentkezőknek azokból a tantárgyakból, melyeket az iskolában nem tanult. e) Szintfelmérő vizsgát tesznek a gimnáziumi 8. és 10. évfolyam tanulói. A szóbeli vizsgák bizottság előtt zajlanak. A vizsga formája az érettségi előírásaihoz igazodik. f) Szintmérő vizsgát a szakiskolás tanulók tesznek a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A vizsga tárgyai: A 8. évfolyamon: Matematika Irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv

írásbeli szóbeli írásbeli (szövegértési feladatsor) írásbeli és szóbeli írásbeli és szóbeli

A 10.évfolyamon: Matematika írásbeli Irodalom szóbeli Nyelvtan írásbeli (szövegértési feladatsor) és szóbeli Történelem írásbeli és szóbeli Választott: földrajz írásbeli és szóbeli kémia írásbeli és szóbeli fizika írásbeli és szóbeli biológia írásbeli és szóbeli id.nyelv írásbeli és szóbeli 10

11

Az írásbeli feladatokat az osztályban tanító szaktanár állítja össze, illetve javítja ki a PPben meghatározott %-os ponthatárok alapján. Ha az írásbeli vagy a szóbeli vizsga eredménye elégtelen, javításra nincs lehetőség. A vizsga jegyei súlyozottan befolyásolják az év végi osztályzatot. Az írásbeli vizsgákat a munkaközösségekből kijelölt vizsgabizottsági tagok is átnézik, ellenőrzik. A tanuló mentesül a nyelvi szintfelmérő azon vizsgarésze alól, amiből 8. évfolyamon alapfokú, 10. évfolyamon középfokú nyelvvizsgája van. A vizsgajegy az adott vizsgarészből jeles. g) Javítóvizsgát az a tanuló tesz, aki az adott tárgyból tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. h) Érettségi vizsgát az országban egységes vizsgakövetelmények szerint a vizsgaszabályzatnak megfelelően kell megtartani. A vizsga megszervezését, lebonyolítását, a vizsgatárgyak általános követelményeit, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a vizsgára való jelentkezést, az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket a vizsgaszabályzat határozza meg. Az osztályozóvizsgák június első 2 hetében zajlanak; a különbözeti- és javítóvizsgák megszervezésére augusztus utolsó hetében kerül sor. Az időpontot a tanévzárón ismertetjük. IX. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 7-12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

11

12

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Színházlátogatás. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente több alkalommal színházlátogatást szervezhetnek. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. X. Létesítmények, helyiségek használatának rendje: 1. Osztálytermek és szaktantermek: Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon az védelméért, állagának és tisztaságának megőrzéséért, energiafelhasználással való takarékoskodásért. A stúdióban csak a stúdiósok tartózkodhatnak. Ők felelősek a stúdióban leltár alapján átvett felszerelésért. Egyes helyiségek és létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni indokolt esetben. Vagyonvédelmi okok miatt az előadótermeket, a raktárakat, a szertárakat zárni kell. A szertárból, előadóból vitt eszközöket, felszereléseket (térkép, szemléltető eszközök stb.) a tanóra után nem szabad a tanteremben hagyni, vissza kell vinni a szertárba, előadóba. Felelősei a szaktanárok és a szertárosok. A tantermek az iskolai normáknak megfelelő ízléssel dekorálhatók. A falakra, ajtókra és az ablakokra ragasztani nem szabad. A dekoráláshoz (pl. díszléc, faliújság, képek, virágtartók felszereléséhez) a karbantartó segítségét kell kérni. Ez az igény a gondnoki irodában jelenthető be. 2. Számítástechnika terem Csak a szaktanár felügyeletével használható. Ételt, italt bevinni nem szabad. A teremben elhelyezett eszközökért, berendezésekért felelősséggel tartozik a tanuló és a szaktanár. 3 .Tanműhely használat rendje Az iskolai szakmai gyakorlati oktatás helyszíne. A tanműhelyben az oktatás csoportokban történik. Egy csoportban maximum 12 fő tanuló lehet. A tanműhely rendje: 12

13

Délelőtti foglalkozások szünetek:

6.00 - 13.00 8.00- 8.20 11.00– 11.10 Délutáni foglakozások 13.00– 18.30 Szünetek: 15.00 - 15.20 18.00 - 18.10 A helységek rendeltetésszerű használatát a Munka és Tűzvédelmi Szabályzat írja elő, melyet mindenkinek kötelessége betartani. A foglakozások a szakoktató vezetésével és felügyelete mellett zajlanak. A szakoktató felel a tanműhely rendjéért, a munka és tűzvédelmi szabályok szigorú betartásáért és betartatásáért, a biztonságos és balesetmentes munkavégzésért. Az oktató köteles munkakezdés előtt felhívni a tanulók figyelmét a munkavégzéssel kapcsolatos balesetveszélyekre, illetve a munkafolyamatoktól függően, de havonta egyszer oktatást tartani, melyet az oktatási naplóba köteles vezetni és a foglakozáson való részvételt a tanuló aláírásával igazoltatni. A tanműhelybe csak az oktató adhat engedélyt a tanuló belépésére, illetve távozásra. A tanuló csak az oktató engedélyével hagyhatja el a tanműhelyt. Az oktató felelős a foglakozáson felhasznált anyagokért. A felhasznált anyagokért és szerszámokért elszámolási kötelezettség terheli. A tanműhely kulcsait a portán kell tárolni, a kulcsot elviheti az oktató, az igazgatóhelyettes, és az, aki erre engedélyt kap, az írásos engedélyt a portán kell tartani.( engedélyt ig. vagy ig.h. adhat) 4. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtárból a közismereti és a szakmai könyvek kölcsönözhetők, illetve helyben használhatók. A könyvek átvételét és visszaadását is aláírással kell igazolni. A kölcsönzött könyvek állapotát a használat során meg kell óvni. Összefirkált, tépett hiányos könyvet nem veszünk vissza, illetve a könyvekben okozott kárt az érintett tanulónak meg kell téríteni. 5. A tanári szobába a tanuló csak tanári felügyelettel léphet be. 6. Ebédlő A gimnáziumi tanulók ebédszünete az 5. és a 6. óra között 12.35-től 13.00 óráig tart. 12.00 órakor csak azok a tanulók ebédelhetnek, akiknek nincs 5.ill.6.órájuk. A szakiskolások – órarendtől függően – 13.00 órától ebédelnek. Az ebédeltetés önkiszolgáló rendszerben történik. Az étkezés után a tányérokat, evőeszközöket, poharakat mindenkinek vissza kell vinnie a mosogató-ablakhoz. 7. A büfé (gimnázium) az óraközi szünetekben tart nyitva. A büfében történő vásárlás nem mehet a tanítási órák rovására.

13

14

8.

Az előadótermekben, a számítógépteremben, a könyvtárban, a tornateremben és szertárban, a szaktantermekben a tanulók csak a tanárok felügyelete mellett tartózkodhatnak és a gépeket, eszközöket, felszereléseket csak a szaktanár irányításával használhatják.

9. Sportcsarnok Minden nap 8 órától 14 óra 35 percig testnevelési órák, 15 órától 16 illetve 17 óráig sportköri foglalkozások, tömegsport és a diáksportköri foglalkozások megtartására szolgál. a csarnok rendjéért, a tanulók biztonságáért a testnevelő felelős a csarnokba utcai cipővel bemenni tilos az értékekért felelősséget az iskola csak abban az esetben tud vállalni, ha a tanuló leadja a tanárnak 10. Sportpálya Az intézményi sportpálya 8.00 órától l4 óra 35 percig testnevelési órák, l5 órától l6.00 óráig sportköri foglalkozások, tömegsport és a diáksportköri foglalkozások megtartására szolgál. A sporttevékenységet a tanulók csak tanári felügyelettel kezdhetik meg ill. folytathatják. Tanári felügyeletet az iskola csak tanórákon ill. a délutáni foglalkozások idején biztosít. 11. Az iskolában plakátokat és hirdetményeket az erre kijelölt helyen, előzetes engedélykérés után az iskola pecsétjével ellátva szabad kifüggeszteni. 12. A tanítási idő alatt az üres tantermeket a hetesek mindig zárják, az ablakot becsukják, a villanyt lekapcsolják. 13. Tanulóink a délutáni elfoglaltságok rendje szerint tölthetik idejüket az iskolában. Délutáni foglalkozás 16 óra után általában nincs (kivéve a gyakorlati oktatást). . Ettől eltérően az iskola intézkedik. 14. A különböző rendezvények az iskolavezetés engedélyével szervezhetők az iskola helyiségeiben. 15. Az iskolai rendezvényeken tanári ügyeletről az iskola gondoskodik. 16. Benttartózkodás rendje Az intézményben tartózkodhatnak: a dolgozók a tanulók a tanítás és az iskolai foglalkozások ideje alatt. Az intézménybe idegeneknek belépni, az intézményben tartózkodni csak azoknak lehet, akik hivatalos ügyet intéznek illetve árubeszállítók. Az intézmény udvarára gépjárművel a dolgozókon és az árubeszállítókon kívül kizárólag igazgatói engedéllyel szabad behajtani. Amennyiben a tanuló motorkerékpárral érkezik az iskolába, az udvarban köteles leszállni járművéről a balesetek megelőzése érdekében. Kerékpárral, motorkerékpárral bejáró tanulók a kijelölt helyen tárolják a járművüket. Az iskola a járművekért felelősséget nem tud vállalni. 17. Az intézményben a tanítási órák végéig a szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles ellenőrizni a házirend alapján a tanulók 14

15

magatartását, biztosítani az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket az ügyeleti beosztás szerint végzik. Az órarendi órák befejezése után az intézmény a délutáni foglalkozások idejére biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak.

XI. A menza rendje -

A tanulóknak a menzadíjat meghatározott napokon és időpontban kell fizetniük a bácsalmási önkormányzat menzáján Davcsik Istvánnénál (6430 Bácsalmás, Gr. Teleki József utca 4-8.). Az időpontokról a tanulók a hirdetőtáblán ill. az osztályokban elhelyezett plakátokról értesülhetnek.

-

Az ebédlőben csak az érvényes ebédjegy leadása után lehet ebédelni.

-

Menzalemondás csak indokolt esetben (betegség, versenyek, rendezvények, hivatalos elfoglaltságok miatt) lehetséges személyesen (6430 Bácsalmás, Gr. Teleki József utca 48.) vagy telefonon (06-30/529-6992) 12.00 óráig. Az aznapi ebéd lemondására nincs lehetőség.

-

Ha a tanuló lemondta az étkezést és leadta a menzajegyet (vagy jegyeket), akkor a túlfizetést a következő havi térítési díjnál számítják be. Jegyleadás nélkül a túlfizetés elszámolása nem lehetséges.

-

50%-os térítési díjra az a tanuló jogosult, aki: - tartósan beteg (szakorvosi igazolás másolata) vagy - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (határozat másolata) részesül, vagy - 3 vagy többgyermekes családban él (augusztusi családi pótlék igazolása, és 18 évesnél idősebb testvér nappali tagozatos tanulása esetén iskolalátogatási igazolás) - A fenti igazolások másolatát legkésőbb szeptember 1-ig leadja -

Elveszíti a menzai étkezés lehetőségét az adott tanévben az a tanuló, aki 2 alkalommal indokolatlanul elmulasztja a menzadíj határidő szerinti befizetését.

-

A gimnáziumi tanulók ebédszünete: 12.35 – 13.00 (kivéve, ha az osztálynak csak 4 órája van.) Szakiskolai tanulók órarendtől függően 13.00 óra után ebédelhetnek. Ettől eltérő időpontban ebédelni (pl. versenyek miatt) csak igazgatói engedéllyel lehet.

-

A tanulók az ebédjegy leadása után rendben vonuljanak az ebédlőbe, az asztaloknál levő üres helyeket foglalják el.

-

Az ebéd után az evőeszközöket, tányérokat, poharakat mindenkinek vissza kell vinnie. 15

16

XII. A jutalmazás elvei és formái A tanulók jutalmazásával kapcsolatos elvek Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, ill. hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez, az intézmény dicséretben részesíti, ill. jutalmazza. Az intézmény ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, - területi, országos versenyen helyezést ért el. A kiemelkedő eredménnyel végzett munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazásra az igazgató, a nevelőtestület tagjai és a Diákönkormányzat tehet javaslatot. A jutalmazás mértékének differenciáltnak kell lennie: - országos szintű eredmény - megyei szintű eredmény - intézményi szintű eredmény esetén. A jutalmazás formái: a. Szóbeli dicséret b. Írásbeli dicséret - szaktanári - osztályfőnöki - igazgatói Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba/törzskönyvbe kell bevezetni. c. Színházjegy d. Könyvjutalom f. Díjak: A Hunyadi János Gimnázium kiváló tanulója – díj; A Hunyadi János Gimnázium kiváló sportolója – díj; A Hunyadi János Gimnázium kiváló tanulója és sportolója-díj; A Hunyadi János Gimnáziumért – díj A díjakat a gimnáziumban a ballagási ünnepélyen adják át. (Az odaítélés feltételeit az IMIP tartalmazza.) A vándordíjat a jutalmazott tanulók adják tovább a következő tanévben. XIII. Fegyelmező intézkedések A tanulók fegyelmi, kártérítési felelősségével kapcsolatban a Közoktatási törvény 76. és 77.§-a az irányadó. Elmarasztalás jár az alábbiakért: - A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességek szándékos, vagy gondatlan megszegése - A Közoktatási törvényben megfogalmazottak be nem tartása - A házirend megszegése - Társadalmi tulajdon elleni vétség - Vállalt feladatok hanyag végzése - Igazolatlan késés, mulasztás A fegyelmi intézkedés kihirdetése a fegyelmi vétség súlyosságától függően történhet: a) osztályközösség előtt 16

17

b) igazgató előtt c) tantestület előtt d) az intézmény közössége előtt. Fegyelmező intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. Az iskolai büntetések formái: - szóbeli és írásbeli figyelmeztetés - intés - megrovás Szóbeli és írásbeli figyelmeztetést adhat: - a szaktanár (a tanulói kötelességek elmulasztása, a megfelelő szorgalom vagy felszerelés hiánya, házi feladat többszöri hiánya, valamint tanítási órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt) - az osztályfőnök - az igazgató - a tantestület Írásbeli intésben és megrovásban az osztályfőnök, igazgató vagy a tantestület részesítheti a tanulót. - osztályfőnöki intés - igazgatói intés - tantestületi intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatóhelyettesi megrovás (szakiskola) - igazgatói megrovás - tantestületi megrovás Amennyiben a tanuló többször is fegyelmező intézkedésben részesül, az intézkedés formájánál az alábbi halmazati szabályokat kell figyelembe venni: - három szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki intést von maga után - két osztályfőnöki intés után a tanuló osztályfőnöki megrovásban részesül - két osztályfőnöki megrovás után a tanuló igazgatói intést, majd igazgatói megrovást kap. Az iskolai büntetések kiszabása a vétség súlyától függ, indokolt esetben el lehet tekinteni a fokozatosságtól. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetésről az erre jogosult nevelő illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést a szülő tudomására kell hozni, írásba kell foglalni, be kell jegyezni az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi bizottságot az igazgató hívja össze. A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállni. XIV. Tiltott tanulói magatartás 1. A tanulók számára a tanítási idő és az iskolai rendezvények ideje alatt a dohányzás, a szeszesital- és drogfogyasztás tilos! Ez vonatkozik pl. az osztálykirándulásokra, 17

18

múzeum- és színházlátogatásokra, túrákra és minden olyan programra, melyet az intézet szervez. Vonatkozik továbbá az intézményen kívüli tartózkodás azon időszakára, amikor a tanuló az intézmény felügyelete alatt áll (azaz az intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időre). A dohányzás az iskola épületében, létesítményeiben, különálló helyiségeiben és az ezekhez tartozó területeken is tilos a tanulók számára. A dohányzásra az 1999-es év XLII. törvény tilalma és korlátozásai is vonatkoznak. A fenti szabályok megszegése esetén a tanulók fegyelmi büntetésének fokozatai: osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás igazgatói intés igazgatói megrovás további ismétlődés esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető A fegyelmi vétség elkövetését észlelő tanár (ügyeletes tanár) az osztályfőnököt értesíti, aki a megfelelő fegyelmi intézkedés végrehajtásáról gondoskodik. 2. A tanuló – a közoktatási törvény szerint – a tanítási időben az intézmény felügyelete alatt áll. Ezért ebben az időszakban – 8.00 órától az utolsó tanítási óra végéig, a tanuló írásbeli engedély (kilépő) nélkül nem hagyhatja el az iskola területét. Engedélyt rendkívül indokolt esetben az osztályfőnöktől ill. igazgató-helyettesektől kaphat a tanuló az erre szolgáló iskolai nyomtatványon. E szabály megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül, a fent megfogalmazott fegyelmi intézkedést vonja maga után, melyet be kell jegyezni az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba is. A büntetésről értesíteni kell a szülőt is. 3. A másik tanuló bántalmazása, megalázása, mások egészségét veszélyeztető jogellenes magatartás (kábítószer terjesztése, dohányzás, gyógyszerrel, mérgező anyaggal való visszaélés stb.) esetén a tanuló súlyos büntetéssel, vagy fegyelmi intézkedéssel szankcionálható. 4. Az udvar területén kerékpározni, motorozni tilos, mert balesetveszélyes. 5. Az osztály- és előadó termekben, a folyosón ill. az iskola épületében, valamint a tanműhelyben tilos futkározni, bármilyen labdajátékot játszani. 6. A mobiltelefon, walkman, CD-, MP3-, MP4 lejátszó, játékkonzol, fényképezőgép, videokamera és egyéb elektronikai eszközök nem szükségesek a tanulói jogviszonyból származó kötelességek teljesítéséhez. A fentebb felsorolt eszközöket tilos behozni a szakiskolába. Gimnázium: Ha a tanuló mégis behozza a fenti eszközöket, a tanítás ideje alatt nem használhatja őket. A mobiltelefonokat a tanórán és az iskolai foglalkozásokon, valamint iskolai ünnepségeken tilos bekapcsolva tartani diáknak, tanárnak egyaránt. A fenti eszközökért csak akkor vállal felelősséget az intézmény, ha a tanítás kezdete előtt (legkésőbb 7 óra 55 percig) a tanuló leadja a gondnoki irodában megőrzésre. A megőrzött tárgyat a tanítás végén lehet elvinni. A le nem adott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. 7. Az intézmény területén kép- és hangfelvétel kizárólag az érintettek és az igazgató engedélyével készíthető a törvényben garantált személyiségi jogok védelme érdekében. 18

19

8. A tanuló öltözékével és viselkedésével is adja meg a tiszteletet tanárainak, társainak. Éppen ezért sapkát az épületben (különösen a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon) ne viseljen. 9. Ne viseljenek az iskolában hivalkodó ékszereket, divatcikkeket és ne használjanak az életkornak nem megfelelő kozmetikai szereket. Balesetvédelmi okokból tilos a testékszer viselete (KOTV.10 § (3) bek. e.) pontja alapján).

XV. A tankönyvtámogatási keret és a könyvtári tankönyvkészlet felhasználására vonatkozó szabályok a. Az intézmény minden év november 15-ig felméri, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló tv.8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, illetve kik és milyen tankönyveket szeretnének kölcsönözni az iskolai könyvtárból. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. b. A tankönyvtámogatás iránti igényt az iskola által biztosított igénylőlapon kell benyújtani, ezzel egyidejűleg be kell mutatni a kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. c. Mindezekről a tanulók az osztályfőnökökön keresztül kapnak tájékoztatást. d. A nevelőtestület minden év dec.15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját e. Az ingyenes tankönyvellátás biztosításán túl további kedvezményekre akkor van lehetőség, ha a normatív kedvezmények nem emésztik fel az iskola tankönyvtámogatási keretét. Az erre vonatkozó igénylés benyújtásának határideje: ugyancsak november 15. Az odaítélés elveit a nevelőtestület határozza meg figyelembe véve az iskolaszék és a DÖK javaslatait. f. A további kedvezmények szétosztásának elveit valamint a könyvtári tankönyvkészlet felhasználására vonatkozó szabályokat az iskola SZMSZ-e szabályozza. g. Az a tanuló, aki a fenti határideig nem nyújtja be igénylését, elveszíti a kedvezményre való jogosultságot. h. XVI. Általános elvárások 1. Az iskola politikamentes terület, ezért a tanároknak és a diákoknak egyaránt tartózkodniuk kell mindenféle politikai befolyásolástól, mások politikai meggyőződésnek bírálatától, politikai propagandától illetve ennek akár külsőséges megnyilvánulásától (pl. ruházat) is. 2. Nagy értékű tárgyakat, nagyobb összegű pénzt feleslegesen ne hozzanak a tanulók az iskolába. Az iskolai munkához nem szükséges eszközökért, felszerelésekért az iskola nem vállal felelősséget, csak abban az esetben, ha a tanuló legkésőbb 7.55ig megőrzésre leadja a gondnoki irodában. 3. Elvárjuk és megköveteljük tanulóinktól, hogy kerüljék a kirívó megjelenést, öltözködést, hajviseletet és viselkedést. A tanulók önmaguknak és közösségüknek is tartoznak azzal, hogy megjelenésük mindig kulturált, öltözködésük mértéktartó, az iskolai elvárásoknak megfelelő és higiénikus legyen. 19

20

4. Városi és iskolai ünnepélyeken a lányok fehér blúzban, sötét aljban, a fiúk fehér ingben lehetőleg zakóval, nyakkendővel, sötét nadrágban jelenjenek meg. Ünnepélyes alkalmakkor (ballagás, szalagavató) az alkalomnak megfelelő, egységes, az iskolai hagyományoknak megfelelő öltözékben jelenjenek meg a tanulók. 5. A tornaórákon kötelező öltözékről a tanév elején a testnevelő tanár ad tájékoztatást 6. A tanulóink számára rendezett zártkörű iskolai rendezvényeken (bál) a meghívó tanuló felelősséggel tartozik vendége viselkedéséért. 7. Az intézmény minden év február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, ezt megelőzően lehetővé teszi, hogy a tanulók és a szülők megismerjék a következő tanévben szükséges tankönyvek, munkafüzetek és segédkönyvek listáját. A tanuló aláírással nyilatkozik arról, mely könyveket rendeli meg az iskolán keresztül. Az ily módon megrendelt könyveket, munkafüzeteket, segédkönyveket ki kell fizetnie, és át kell vennie a tankönyvek szállításakor. (Kivéve, ha ingyenes tankönyvellátásra jogosult.) 8. Az intézmény legkésőbb június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 9. Véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának minősül a tanulók létszámának 50%-a+1 fő. 10. A felvételi eljárás során előnyben kell részesíteni pontazonosság esetén: 1.) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, 2.) Akinek a lakóhelye (ennek hiányában) a tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, 3.) Akinek „sajátos helyzete” azt indokolja. (11/1994. (VI.8.) MKM 8.sz.melléklet) Iskolánk „sajátos helyzetű”-nek azt a tanulót tekinti, aki: 1.) Az egységes írásbeli felvételin jobb eredményt, magasabb pontszámot ért el 2.) Igazolható megyei versenyhelyezéssel rendelkezik közismereti tárgyból/tárgyakból 3.) Nyelvvizsgával rendelkezik 4.) Akinek testvére iskolánk tanulója (volt)

20

21

XVII. Az osztályozó vizsga témakörei tantárgyanként és évfolyamonként

Magyar nyelv 7. évfolyam - A kommunikáció folyamata, tényezői - A hangtörvények - A szóelemek fajtái, jellemzői - A szófajok rendszere - Hangalak és jelentés kapcsolata - A szószerkezetek fajtái, jellemzői - A szóösszetételek típusai - Az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai - Helyesírási alapelvek - Különböző nézőpontú és műfajú szövegek alkotása: elbeszélés, jellemzés, vélemény 8. évfolyam - A kommunikáció típusai - A mondatfajták - A mondat szerkezete - Az összetett mondatok jellemzői - A magyar nyelv eredete, rokonsága - Nyelvemlékeink -

A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata

9. évfolyam - A kommunikáció folyamata, tényezői, funkciói - A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, műfajai - A nem nyelvi kommunikáció elemei - A hangtörvények - A szóelemek fajtái, jellemzői - A szófajok rendszere - A szószerkezetek fajtái, jellemzői - A szóösszetételek típusai, helyesírási szabályai - Helyesírási alapelvek - A mondatfajták - A mondat szerkezete - Az összetett mondatok jellemzői - Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata -

Magánjellegű és hivatalos szövegek jellemzői (hivatalos levél, kérvény, motivációs levél, önéletrajz)

10. évfolyam - A szöveg fogalma, jellemzői - A szöveg szerkezete és szerkezettípusai - A szövegkohézió - A szövegtípusok jellemzői 21

22

- A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei - A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája - A leggyakoribb stílusrétegek jellemzői - A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése mindennapi szövegekben - Szóképek és alakzatok - Hangalak és jelentés viszonya

művészi

és

11. évfolyam - A nyelv mint jelrendszer - A nyelvek típusai és jellemzőik - A szónoki beszéd felépítése, kommunikációs funkciói - A beszéd megszerkesztésének menete - Az érv fogalma, fajtái - Az érvelés technikája - A hozzászólás és felszólalás jellemzői - Szövegalkotás a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében - Az érvelő esszé szerkezete 12. évfolyam - A nyelvművelés fogalma, feladatai - A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek jellemzői - A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői - A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái - A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra - A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai - A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek - A magyar nyelv történetének főbb korszakai - A nyelvújítás története - A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai

Irodalom 7. évfolyam - Az epika műneme és az epikai műfajok - Egy szabadon választott novella elemzése - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú műelemzés - A líra műneme és a lírai műfajok -

Az epigramma műfaji jellemzőinek bemutatása Janus Pannonius Pannónia dicsérete vagy Kölcsey Ferenc Huszt című verse alapján

-

Az elégia műfaji jellemzői Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című költeményének elemzése alapján

-

Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések A rapszódia műfaji jellemzői: Petőfi – Egy gondolat bánt engemet Jókai Mór: A kőszívű ember fiai – sok szempontú regényelemzés A dráma műneme és a drámai műfajok

-

22

23

-

Moliére: Fösvény – sok szempontú műelemzés Történet és elbeszélés a mozgóképen

8. évfolyam - A komikus eposz műfaji jellemzői: Petőfi – A helység kalapácsa - A ballada műfaji jellemzőinek bemutatása Arany János Szondi két apródja című műve alapján - Az ars poetica műfajának bemutatása Petőfi A XIX. század költői című verse alapján -

A tájleíró költemény jellegzetességeinek bemutatása Petőfi Az alföld című költeménye alapján A hazaszeretet megjelenítése Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményében A karcolat műfaji jellegzetességei: Karinthy Frigyes – Tanár úr kérem Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének sok szempontú elemzése Az impresszionista és a szimbolista költészet jellemzői Juhász Gyula és Tóth Árpád egy-egy verse alapján Shakespeare: Romeo és Júlia – sok szempontú műelemzés A népszerű irodalom műfajai, formái A szerzői és a műfajfilm meghatározó jellemzői A sajtóműfajok és jellemzőik

9. évfolyam - Az antik görög epika: Homérosz eposzai - Az antik tragédia: Szophoklész – Antigoné - A római líra: Horatius és Vergilius költészete - A Biblia - A középkori irodalom jellemző műfajai (Dante, Villon munkássága) - Az itáliai reneszánsz (Petrarca, Boccaccio) -

Legjelentősebb nyelvemlékeink (Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom) Janus Pannonius költészete Balassi Bálint munkássága Az angol reneszánsz színház: Shakespeare - Romeo és Júlia, Hamlet A francia klasszicista dráma: Moliére -Tartuffe A barokk eposz: Zrínyi – Szigeti veszedelem

10. évfolyam - Az európai felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai, alkotói és stílusirányzatai - A magyar felvilágosodás alkotói (Bessenyei, Batsányi, Kazinczy) - Csokonai Vitéz Mihály költészete - Berzsenyi Dániel munkássága - Az európai romantika jellemzői, jelentősebb alkotói - Nemzeti drámánk bemutatása: Katona József - Bánk bán - Kölcsey Ferenc költészete - Vörösmarty Mihály munkássága - Petőfi Sándor életműve - Jókai Mór regényei – Az arany ember elemző értelmezése

23

24

11. évfolyam - Arany János életműve - Madách: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés -

A realista regény jellemzőinek bemutatása egy szabadon választott világirodalmi mű alapján Az impresszionista- szimbolista líra jellemzői (Baudelaire, Verlaine. Rimbaud) Az európai dráma a 19. század 2. felében (egy Ibsen- vagy egy Csehov-dráma elemző bemutatása) Vajda János költészete Mikszáth Kálmán novellái és regényei A magyar impresszionista líra: Juhász Gyula és Tóth Árpád költészete Ady Endre életműve Móricz Zsigmond novellái és regényei Avantgárd irányzatok a világirodalomban, a magyar avantgárd Kosztolányi Dezső életműve Karinthy Frigyes és Krúdy Gyula novellái Babits Mihály életműve

12. évfolyam - József Attila életműve - Művek és alkotók XX. századi világirodalomból (epika, líra, dráma) - Radnóti Miklós költészete - Szabó Lőrinc költészetének jellegzetességei - Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága - Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében - Márai Sándor életműve - Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés - Illyés Gyula munkássága - Németh László regényei - Nagy László költészete - Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és a Tóték alapján - Alkotók és művek a XX. század 2. felének magyar irodalmából - Kertész Imre Sorstalanság című regényének elemző bemutatása

Specializáció 11. évfolyam -

A nyelv mint jelrendszer A kommunikáció és a tömegkommunikáció A nyelvi szintek (hangtan, alaktan, szófajtan, mondattan) A szöveg és a szövegfajták A szöveg szerkezete, a szövegkohézió Az intertextualitás jelensége A retorika jelentősége és alkalmazási területei A szónoki beszéd felépítése és létrehozása Az érvek fajtái és elrendezésük 24

25

-

A műnemek és műfajok rendszere

-

A magyar irodalomtörténet főbb korszakai Művek értelmezése az antikvitástól a századfordulóig a korszak szellemi irányzataival és a korstílussal összefüggésben Színház és dráma a különböző korszakokban Az irodalom határterületei: egy-egy tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása Regionális kultúra: Az alföldi táj megjelenítése a magyar költészetben

-

12. évfolyam -

A nyelv és a beszéd funkciói A nyelv mint változó rendszer A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Szókészletünk rétegei Az egységes írott norma kialakulása A nyelvművelés szerepe A nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Állandósult nyelvi formák Stíluseszközök Stílusrétegek Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila életműve Műfaji, kifejezésmódbeli és tematikai sajátosságok a magyar irodalomban a XVI-XX. századig Epikai, lírai és drámai művek a kortárs magyar irodalomból Néhány téma, motívum, toposz feltárása érvekkel, példákkal

Történelem 9. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Az újjáépítés kora Magyarországon Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 11. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között 25

26

Magyarország a két világháború között A második világháború 12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás 6 évfolyamos oktatás témakörei 7. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma 8. évfolyam A középkor A magyar őstörténet és az Árpádok kora Magyarország története a vegyes házi királyok korában 9. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A felvilágosodás kora 10. évfolyam Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon A forradalmak és a Szent Szövetség kora A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig 11. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 12. évfolyam Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 26

27

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás

MATEMATIKA 7. osztály Mértékegységek Gondolkozz és számolj! (hatványozás, oszthatóság, négy alapművelet a racionális számok halmazában, egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás, egyenletek, egyenlőtlenségek) Síkidomok, testek Hozzárendelés, függvény Geometriai transzformációk Algebrai kifejezések A háromszögekről és a négyszögekről tanultak rendszerezése 8. osztály Mértékegységek Gondolkozz és számolj! (halmazok, hatványozás, oszthatóság, arányosság, százalékszámítás, algebrai kifejezések, normálalak, számok négyzete, és négyzetgyöke) Síkidomok, felületek, testek (háromszögek, háromszögek nevezetes vonalai, Pitagorasztétel, négyszögek, sokszögek, kör, hasáb, henger, gúla) Relációk, függvények, sorozatok Geometriai transzformációk (egybevágósági transzformációk, középpontos hasonlóság) Egyenletek, egyenlőtlenségek Kombinatorika, valószínűség 9. osztály Kombinatorika Algebra és számelmélet Függvények Háromszögek, négyszögek, sokszögek Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Geometriai transzformációk Statisztika 10. osztály Gondolkodási módszerek A gyökvonás A másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, négyzetgyökös egyenletek Geometria: - a körrel kapcsolatos ismerek bővítése - a hasonlósági transzformáció és alkalmazásai - hegyesszögek szögfüggvényei - vektorok 27

28

Szögfüggvények Valószínűség-számítás 11. osztály Kombinatorika, gráfok Hatvány, gyök, logaritmus A trigonometria alkalmazásai (skaláris szorzat, szinusztétel, koszinusztétel, összegzési képletek, egyenletek, egyenlőtlenségek) Függvények Koordinátageometria Valószínűség-számítás, statisztika

12. osztály Logika, bizonyítási módszerek Számsorozatok Térgeometria Valószínűségszámítás, statisztika Rendszerező összefoglalás (gondolkodási módszerek, algebra és számelmélet, függvények, geometria)

Specializáció 11. évfolyam Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Binomiális együtthatók binomiális tételt. Gráfelméleti alapfogalmak (pont, él, fok, út, kör, összefüggő gráf, fa) definiálása, alkalmazásuk n-edik gyök fogalma, azonosságai. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. exponenciális egyenletek. exponenciális egyenlőtlenségek A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. logaritmusos egyenletek. Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg). A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x) c , f (x c) ; cf (x) ; f (cx) . Az exponenciális függvények. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. Határérték,folytonosság A végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Differenciálszámítás Alkalmazza a differenciál számítást: 28

29

-

érintő egyenletének felírására,

-

szélsőérték – feladatok megoldására, polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alak) vizsgálatára

Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Sorozat-jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. Egyszerű rekurzív képlettel megadott sorozatok. A számtani és mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggések és az összegképletek bizonyítása. Kamatoskamat-számítás. Gyűjtőjáradék, és törlesztő részletet számítása. Szinusztétel, koszinusztétel. Bizonyítása a szinusz-és a koszinusz tételnek.. Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. A skalárszorzat kiszámítása koordinátákból.

A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. Vektoriális szorzat.A helyvektor koordinátái.Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. A kör egyenletének levezetése A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Két kör kölcsönös helyzetének meghatározása, metszéspontjainak felírása. Külső pontból húzott érintő egyenletének felírása. A parabola egyenletének levezetése, feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. A hiperbola, és az ellipszis egyenletének levezetése, alkalmazása feladatokban. .Események egyesítésének metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételen valószínűség, függetlenég, függőség. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén, a binomiális eloszlás. Visszatevés nélküli mintavétel. 12. évfolyam Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”, „akkor és csak akkor” . Kijelentés fogalma, műveletek kijelentésekkel: konjunkció, diszjunkció, negáció, implikáció, ekvivalencia. Logikai műveletek igazságtáblázatai, egyszerű azonosságok. Ismerje a folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalmát és tulajdonságait Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a Newton-Leibniz-tételt. Síkidomok kerületének és területének számítása. 29

30

Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

Egyszerű példák a valószínűség kiszámításának geometriai modelljére. A binomiális eloszlás és a hipergeometriai eloszlás tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma, és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. A binomiális eloszlás alkalmazása. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai. Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

Bizonyítsa és alkalmazza a permutációk, variációk, kombinációk kiszámítására vonatkozó képleteket. Oszthatóság. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, prímszám, összetett szám. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.

Összetett feladatok megoldása f (cx) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a Függvénytranszformációk: f (x) c , f (x c) ; cf (x) ; tengelyre merőlegesen. Az egyváltozós valós függvények analízise (határérték, folytonosság, differenciálszámítás, integrálszámítás Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. az egybevágósági transzformációk Egybevágóság, hasonlóság. Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. A konvex sokszög átlóinak száma a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása. Körre vonatkozó tételek kimondása és bizonyítása (a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, külső pontból húzott érintő szakaszok egyenlő hosszúak). Igazolja és alkalmazza a középpont és kerületi szögek tételét. Ismerje és használja a látókört. Egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban, feladatok megoldása. Kör egyenletének levezetése. Két alakzat közös pontja. 30

31

Külső pontból a körhöz húzott érintő

egyenletének felírása.

A parabola, hiperbola, ellipszis egyenletének levezetése és alkalmazása feladatokban. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Diagramok (hisztogram is). Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. Geometriai valószínűség. A binomiális eloszlás és a hipergeometriai eloszlás tulajdonságai és ábrázolása.

Angol és német nyelv 7. évfolyam Szóbeli interakció A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet folytat. Összefüggő beszéd A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről. Munkáját bemutatja egyszerű nyelvi eszközökkel. A tanuló elmesél rövid, egyszerű történetet. Egyszerű állításokat, összehasonlítást, magyarázatot, indoklást fogalmaz meg. A tanuló egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ. Olvasott szöveg értése A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket. Megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi szövegekben. Megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, kiszűri a szövegekből az alapvető információkat. A tanuló elvégez az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat.

Íráskészség A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról. Használja az írást a kommunikáció eszközeként 31

32

egyszerű interakciókban. Kifejezi gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban. Témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Természet, állatok Kedvenc állataim. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. 32

33

Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat és növényvilág. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás. Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. Tudomány, technika Feltalálók és találmányok. Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Földünk és a világűr A naprendszer és a bolygók. A Nap és a csillagok.

Nyelvtani követelmények angol nyelvből A létige ragozása Személyes névmások Tőszámnevek 0-100 A főnevek egyes és többes száma A birtoklás kifejezése: have, ’s, my, your… Egyszerű jelen idő A gyakoriság kifejezése Szórend A can módbeli segédige Egyszerű múlt idő Időbeli, térbeli viszonyok: határozók, elöljárószavak A there is / was szerkezet A személyes névmások tárgyesete A going to szerkezet

Nyelvtani követelmények német nyelvből A gyenge és az erős igék ragozása jelen időben A „sein” és a „haben” igék ragozása A személyes névmás A kijelentő mondat szórendje A kérdő mondat szórendje A „möchte” alak A „wo” „woher” „was” és „wer” kérdőnévmások Elöljárószók: in, aus, von Az általános alany: man A birtokos névmás: alanyeset 33

34

Tagadás a „nicht” és „kein” szavakkal Számok A főnevek többes száma A határozott névelő: alanyeset A „wie geht’s” szerkezet 8. évfolyam Szóbeli interakció A tanuló megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján. Képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét. Megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. Összefüggő beszéd Lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket, és fejez ki ok-okozati összefüggéseket. Képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat. Beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót. Olvasott szöveg értése Képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez. Növekszik tájékozottsága a célnyelvi kultúráról. Fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.

Íráskészség Kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról. Felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit. Témakörök Család Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa. Otthon Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban. Otthontalanok. Étkezés 34

35

Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.

Idő, időjárás Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. Öltözködés Divat világa. Sport Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia. Iskola, barátok Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Internet, interaktív játékok. Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal. Természet, állatok Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága. Nyelvtani követelmények angol nyelvből Mutató névmások Tőszámnevek 0-1000 Névelők Rendhagyó többes szám Időbeli és térbeli viszonyok: határozók, elöljárószavak Birtokos névmások A like ige vonzata Rendhagyó múlt idejű igék Folyamatos jelen idő Egyszerű vagy folyamatos jelen idő Mennyiségjelzők: some, a lot Melléknévfokozás Present perfect Nyelvtani követelmények német nyelvből A módbeli segédigék: mögen, können A fordított szórend A határozott és a határozatlan névelő tárgyesetei Tagadás a „kein”, „nichts”, „nicht” szavakkal Az összetett főnevek A felszólító mód magázó alakja 35

36

Elöljárószók: in, an, vor, neben, zu, mit, über, durch Az „es gibt” szerkezet A „zu+Infinitiv” szerkezet Időhatározók A visszaható igék Az elváló és nem elváló igék A birtokos névmás alany-, tárgy- és részes esete A részes eset A birtokviszony kifejezése személynevekkel 9. évfolyam Szóbeli interakció Boldogulás a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon. Összefüggő beszéd Önkifejezés begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben.

Olvasott szöveg értése Hétköznapi nyelven írt, érdeklődési körhöz kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegek megértése. Íráskészség Egyszerű, rövid, összefüggő szövegek fogalmazása ismert, hétköznapi témákról. Minták alapján több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

Témakörök Személyes vonatkozások, család A tanuló személye. Család. A családi élet mindennapjai. Ember és társadalom Emberek külső jellemzése. A legjobb barát. Környezetünk Az otthon (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). Időjárás. Az iskola Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör. 36

37

Az iskola épületének bemutatása. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Életmód Napirend, időbeosztás. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Utazás, turizmus Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika Az internet szerepe a magánéletben. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás.

Nyelvtani követelmények angol nyelvből Kérdőszórend Jelzői mellékmondatok (defining) Folyamatos múlt idő Egyszerű vagy folyamatos múlt Kötőszavak A jövő idő kifejezése: going to, folyamatos jelen, will Vonzatos igék Present perfect + yet, already, just Az infinitive használata Ige + ing végződés Modalitás: have to, must, mustn’t

Nyelvtani követelmények német nyelvből Módbeli segédigék: dürfen, müssen, sollen, wollen Az alárendelő összetett mondatok Múlt idő: Perfekt A Partizip Perfekt képzése Präteritum: a sein és a haben igéknél A felszólító mód 10. évfolyam Szóbeli interakció A leggyakoribb kommunikációs forgatókönyvek ismerete, egyre 37

38

kevesebb zökkenővel történő alkalmazásuk. Alkalmazkodás a kommunikációs helyzethez stílusban, regiszterhasználatban. Összefüggő beszéd A folyamatoshoz közelítő, érthető beszéd, a mondanivaló nyelvtani és szókincsbeli megtervezése és szükség szerinti módosítása. Egy gondolat vagy probléma lényegének kifejtése megközelítő pontossággal. Olvasott szöveg értése Az érvelés gondolatmenetének felismerése. Íráskészség Jegyzetet készítése olvasott és hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről. Minták alapján több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegek létrehozása a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

Témakörök Személyes vonatkozások, család A tanuló személyisége, belső tulajdonságok. Családi élet. Otthoni teendők. Ember és társadalom Emberek belső jellemzése. Baráti kör. Női és férfi szerepek. Családi ünnepek. Öltözködés, divat. Környezetünk A lakóhely és környéke. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Éghajlat. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. A munka világa Önéletrajz, állásinterjú. Életmód Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. 38

39

Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Szabadidő, művelődés, szórakozás Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Tudomány és technika Az internet szerepe a tanulásban és a munkában. Gazdaság és pénzügyek A pénz szerepe a mindennapokban. Nyelvtani követelmények angol nyelvből Feltételes I Feltételes II Modalitás: may, might, should Szóképzés Present perfect + for, since Used to Szenvedő I Névmások: something, … Mennyiségjelzők: few, enough Phrasal verbs Egyetértés Régmúlt Függő beszéd I Nyelvtani követelmények német nyelvből Hasonlító szerkezetek A melléknév fokozása A „werden” ige Főnévragozás: birtokos szerkezet A gyenge ragozású főnevek Célhatározói mondatok Múlt idő: Präteritum Időhatározói mondatok: az als, wenn, nachdem, bevor, während kötőszavak A jövő idő: Futur I. A közvetett kérdés A megengedő mellékmondat: az obwohl és trotzdem kötőszavak A „was für ein…?” és „welch…?” kérdőnévmások 11. évfolyam Szóbeli interakció A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni. 39

40

Képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is. vizuális és verbális segédanyagok alapján. Összefüggő beszéd A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre. Tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondanivalójának tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség szerinti módosítására. Képes egy gondolat vagy probléma lényegét tartalmilag pontosan kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket.

Követi az írott véleményt, érvelést, képes ezekből a lényeges részinformációkat kiszűrni. Íráskészség A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről írásban beszámolni, valamint véleményét alá tudja támasztani. Képes hatékony írásbeli interakciót folytatni. Jegyzetet tud készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez tartozó szövegről, illetve saját ötleteiről.

Témakörök Személyes vonatkozások, család A tanuló életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk. Ember és társadalom Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Ismerkedés. Egyházi ünnepek. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők. Társadalmi szokások nálunk. Környezetünk A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Az iskola Az ismeretszerzés különböző módjai. 40

41

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Iskolai hagyományok nálunk. A munka világa Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód Ételrendelés telefonon és interneten. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Szabadidő, művelődés, szórakozás Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Utazás, turizmus Turisztikai célpontok. Célnyelvi és más kultúrák. Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Nyelvtani követelmények Non-action verbs A múlt idők használata Shall Present perfect continuous Hasonlító mondatok Módbeli segédigék: kötelezettség, valószínűség, képesség, lehetőség -ed, -ing végű melléknevek Phrasal verbs Kölcsönös és visszaható névmás

Nyelvtani követelmények német nyelvből A feltételes mód: Konjunktiv II. és a würde-alak A vonatkozói mellékmondat: a vonatkozó névmás Múlt idő: Plusquamperfekt Feltételes mód: múlt idejű mondatok Az igék vonzatai A szenvedő szerkezet Folyamatos és befejezett melléknévi igenév A határozatlan névmás: einer/eine/eines 12. évfolyam Szóbeli interakció Ismeri és biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket. Stílusában, regiszterhasználatában alkalmazkodni tud a kommunikációs 41

42

helyzethez. Az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben képes viszonylag zökkenőmentes kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján.

Összefüggő beszéd Képes az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozásra, témakifejtésre (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján. Olvasott szöveg értése Képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános és részinformációinak megértésére.

Íráskészség Képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával. Jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában. Témakörök Személyes vonatkozások, család A tanuló életrajza. Egyén és család a célországokban. Ember és társadalom Kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Állami ünnepek. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások a célországokban. Környezetünk Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért? Az iskola Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Iskolai hagyományok a célországokban. A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Életmód 42

43

Életünk és a stressz. Életmód nálunk és más országokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.)

Szabadidő, művelődés, szórakozás A művészetek szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és más országokban. Utazás, turizmus Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. Gazdaság és pénzügyek Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban. Nyelvtani követelmények angol nyelvből Időhatározói mellékmondatok Feltételes II: could, might Usually vagy used to Névelőhasználat Gerund or infinitive Mennyiségjelzők: a few, all, every, … Függő beszéd II Szenvedő II Jelzői mellékmondatok (non-defining) Feltételes III Utókérdés Elöljárószavak

Nyelvtani követelmények német nyelvből Az „egyenes beszéd” és a „függő beszéd” A visszautaló névmás Módhatározói mellékmondat: a”indem” kötőszó Főnevek és melléknevek vonzatai Az állapotot kifejező szenvedő szerkezet A szenvedő szerkezet módbeli segédigével

43

44

ERKÖLCSTAN 1. Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

  Nyelv és gondolkodás 

   

 

Tudás és értelem



Ösztönzők és mozgatóerők  Érték és mérték



2. Párkapcsolat és szerelem

  Vonzódás 

   



Együttjárás



Házasság, család és otthonteremtés  Visszaélés a nemiséggel



3. Egyén és közösség

  Közösségeim     



Erőt adó közösség



Korlátozó közösség



Szabadság és korlátozottság



4. Helyem a világban

  Tágabb otthonunk: Európa     



Színesedő társadalmak



A társadalmi együttélés közös normái  Új technikák, új szabályok



5. Mi dolgunk a világban?

  Jóllét és jólét 

  

 Boldogulás, boldogság  A média és a valóság

6. Hit, világkép, világnézet

  Az ember mint értékelő és erkölcsi lény     



A nagy világvallások világképe



A nagy világvallások erkölcsi tanításai  Párbeszéd és együttműködés



ETIKA 1. Alapvető etika

  Tények és értékek. 

  

A társas lény: erkölcsi lény.  Etika és nyelv



44

 































45 Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az



erkölcsi szabályok természete, az egyén

erkölcsi méltósága.

A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.



Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése.  A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.  Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény.  A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet.  Kötelesség és szabadság.



Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért.  Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés.  Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.



2. Egyén és közösség

  Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek.  



















  





 

Szeretetkapcsolatok. Párválasztás.



Házasság. Családi élet. Otthonteremtés.  Hátrányos élethelyzetek.



A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.  A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika.



Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Állampolgárság és nemzeti érzés.



Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek.



A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok.



3. Korunk kihívásai

  Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika.  

























 

Születés és halál. Családtervezés.  Egészségvédelem és etika.



Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában.  Magánérdek és közjó.  Világszegénység – a szegények világa.  Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Az élet tisztelete.



Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó.  Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.

a

Biológia 7.évfolyam Témakör Tartalom Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati Környezeti tényező, életfeltétel, övben tűrőképesség, környezethez való alkalmazkodás; trópusi esőerdő, erdős és füves szavanna, trópusi sivatag, elsivatagosodás; versengés, együttélés, táplálkozási lánc; gerinces, hüllő, madár, 45

46

emlős. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez

Tundra, plankton, egysejtű, moszat, szivacs, csalánozó, gerinces, hal, madár, emlős; környezeti tényező, tűrőképesség, táplálkozási hálózat, fenntartható fejlődés. Keménylombú erdő, lombhullató erdő, füves puszta, tajga, nyitvatermő, zárvatermő, gerinces, hüllő, madár, emlős; táplálkozási hálózat, táplálkozási piramis.

Rendszer az élővilág sokféleségében

Növények és állatok rendszerezése, rendszertani kategória; ország, törzs, osztály

Részekből egész

Szerveződési szint, sejt, szövet; sejtalkotó, táplálkozás, anyagszállítás, légzés, ivaros és ivartalan szaporodás.

8. évfolyam Témakör Szépség, erő, egészség

Tartalom

A szervezet anyag- és energiaforgalma

Tápanyag, anyagcsere, alapanyagcsere, emésztés, vér, vércsoport, véralvadás, immunitás, szűrlet, vizelet, só- és vízháztartás. Receptor, érzékszerv, reflex, reflexkör, feltétlen és feltételes reflex, központi és környéki idegrendszer. Ivarsejt, nemi hormon, elsődleges, másodlagos nemi jelleg, nemi szerv, nemi identitás, szexualitás, abortusz, fogamzásgátlás, tudatos családtervezés.

A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig

Kültakaró, mozgás-szervrendszer, ízület.

10. évfolyam 1. Bevezetés a biológiába, a biológia tárgya és módszerei. (Botanika, zoológia, antropológia, etológia, pszichológia, szisztematika, paleontológia, in vivo, in vitro, röntgensugár, ultrahang, komputertomográf (CT).) 2. Az egyed szerveződési szintje, Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek. (Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág. Sejtes és nem sejtes szerveződés.)

46

47

3. Önálló sejtek, szerkezet és működés a prokarióták világában. (Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció.) 4. Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői. (Szilicium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető és emésztő űröcske, sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-,gél állapot, mixotróf táplálkozás, kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.) 5. Többsejtűség, sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok. (Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid, antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra, bimbózás, gyöngysarjképzés, hímnős.) 6. Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői. (Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit, axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.) 7. Szerkezet és működés az állatok világában, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak. (Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés, kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként, vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer; hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés, hormonális/kémiai szabályozás.)

8. Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése, a gerincesek nagy csoportjai. (Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllőés madártojás, magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag, tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.) 9. Az állatok viselkedése. (Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás, tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció, tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.) 10. A növényi sejt, szerveződési formák. (Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás, féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf anyagcsere, heterotróf anyagcsere, fotoszintézis.) 11. A növények országa, valódi növények. (Moha, spóra, ivarsejt, kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis, hajtásos növény, nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős megtermékenyítés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.) 12. A növények élete. (Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás, egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció, kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszállítás, párologtatás, csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus.)

47

48

11. évfolyam

1. Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje. (Biogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszaharid, +

+

aminosav, peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP, NAD , NADP , koenzim-A, DNS, RNS. Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma, mitózis, meiózis, enzim, glikolízis, citrát-kör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció, fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.) 2. Az emberi szervezet szabályozó működése, jelátvitel testfolyadék révén. (Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese, az ivarmirigyek és ezek hormonjai.) 3. Az emberi szervezet szabályozó működése, jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése. (Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, +

+

axondomb, velőshüvely, glia, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na /K pumpa, depolarizáció, repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis, reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy, kisagy, nagyagy, agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, érzékszerv,

receptor,

extrapiramidális

és

piramis-pályarendszer,

szimpatikus,

paraszimpatikus hatás.) 4. Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása, kültakaró és mozgás. (Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület, miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás, izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatin- foszfát, mioglobin, Cori-kör.) 5. Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása, az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés. (Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigy, emésztőnedv, emésztőenzim, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere, külső gázcsere, légcsere, léghólyag, hasi légzés, mellkasi légzés, vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, szűrés, visszaszívás, kiválasztás,

szűrlet,

vizelet,

vérplazma,

limfocita,

granulocita,

monocita,

pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.)

48

49

6. Az ember önfenntartó működése és ennek

szabályozása,

szaporodás,

egyedfejlődés és növekedés. (Kromoszomális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció, tesztoszteron, ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszteron, menstruáció, megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropinok, vetélés, abortusz, magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény, köldökzsinór, akceleráció.) 7. Immunológiai szabályozás, az immunválasz alapjai. (Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejtek, falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a veleszületett (természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória, allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.)

12. évfolyam 1. Ökológia, az élőlények környezete. (Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és hosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis, kompetíció, kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.) 2. Ökoszisztéma. (Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó (reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai produkció, biomassza.) 3. Életközösségek. (Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus, szukcesszió, pionír társulás, zárótársulás, degradáció, klímazonális társulás, intrazonális társulás, invazív faj.) 4. Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai. (Szemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis genetikai elem, mutáció, mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim, transzgenikus élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.) 5. Genetika: az öröklődés. (Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma, hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve, tesztelő keresztezés, reciprok keresztezés.) 6. Evolúció, biológiai evolúció. (Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikroés makroevolúció, ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, speciáció, hibridizáció, izoláció, horizontális géntranszfer, relatív és abszolút kormeghatározás, „élő kövület”, lenyomat, kövület, koevolúció, kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.) 49

50

7. Rendszerbiológia és evolúció. (Biológiai hálózat, betegségtérkép, bioetika, személyiségi jog, bioszociális háló, hálózatos evolúciós kép.) 11. évfolyam specializáció Témakör A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek

Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek

Szövetek, szervek, szervrendszerek

Az ember szervrendszerei

Tartalom Hipotézis, elmélet, kísérletek értelmezése,modellalkotás lényege Élő rendszerek tulajdonságai,példákkal Ozmózis, kromatográfia, enzimekkel kapcsolatos kísérlet magyarázata I,F,Si szerepe, Na+, K+, Cl-, nitrit, nitrát, klorid, foszfát ionok természetes előfordulásai, szteránvázas hormonok,konjugált kettős kötés szerepe e fotokémiai folyamatokban Hidrolízis, kondenzáció példákkal, ,aminosavak képlete, peptidképződés, stresszfehérjék, nukleinsavak szerkezete, NAD+, NADP+, ATP, DNS –sel kapcsolatos kísérletek, , glükolízis egyenlete, citrátkör, aminosavak lebomlása, aktív, passzív transzport, sejtváz, lizoszómák,Na-K pumpa, programozott, nem programozott sejthalál Vírusok kialakulási elméletei, prion, Baktériumok típusai példákkal életmód szerint, baktérium DNS , endoszimbionta elmélet, gombák-növények-állatok összehasonlítása, mohák-harasztok nemzedékváltakozása, kettős megtermékenyítés, módosult szervek, víz szállítása a növényben, gázcserenyílások működése, hosszúnappalos növény, rövidnappalos növény,növényi hormonok, Paál Árpád kísérletei, állati szövetek felismerése Homeosztázis, aktin, miozin, izomláz, vitaminok, fehérjék, szénhidrátok, lipidek sorsa a szervezetben,máj, légzési perctérfogat,légzőmozgások térfogatváltozásai,hangszalagok, légmell, keszonbetegség, dohányzás, hemoglobin, véralvadás, nyirok, erek, vérnyomás, szinuszcsomó, nefron felépítése, működése, Magzati és anyai vérkeringés kapcsolata

50

51

12. évfolyam specializáció Témakör Idegrendszer

Emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai Idegrendszer egészsége Hormonrendszer Immunrendszer Populáció

Életközösségek

Bioszféra Ökoszisztéma

Környezetvédelem Genetika

Evolúció

Tartalom Idegrendszeri modellek, drogok hatásai, gliasejtek, szklerózis multiplex, jobb és bal félteke, szimpatikus, paraszimpatikus idegrendszer összehasonlítása, Kísérleti módszerek az emberi magatartás vizsgálatára példákkal, emlékezés, társas kapcsolatok okai, pszichoszomatikus betegségek okai, Alzheimer-kór, Parkinson -kór, agyalapi mirigy, hipotalamusz, mellékvesekéreg,növekedési hormon, Specifikus, nem specifikus immunválasz, immunglobulinok, vérszérum, autoimmun betegségek, Populáció jellemzői, K-és R-stratégista fajok,Liebig féle minimumelv, niche és tipusai, Gauze elv, állati, és emberi kommunikáció, populációs kölcsönhatások magyarázata, Mintázat, szukcesszió, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös, ligeterdő,, szikes puszták, sziklagyepek,gyomtársulások, az ember szerepe Városok, közlekedés, fenntartható fejlődés, Tápláléklánc, táplálékhálózat, foszfor körforgása, nitrogén körforgása, ökológiai produkció, energiapiramis, diverzitás a gének, a faj, az ökoszisztéma szintjén Szennyezést csökkentő gazdasági és jogi lehetőségek, kísérlet elemzése a környezetszennyezés igazolására, Kodonszótár, sarlósejtes vérszegénység, albinizmus, fenil-ketonúria, mutációk típusai példákkal, laktóz-operon, Mendel kutatási módszere, kapcsolt öröklődés, ecetmuslica, két génes öröklődés – példamegoldás,családfák elemzése, nemhez kapcsolt öröklődés, mennyiségi jellegek öröklődése, ikervizsgálatok, ideális populáció, Hardy-Weinberg szabály alkalmazása a számításokban, genetikai sodródás, beltenyészet, kormeghatározási módszerek,evolúció bizonyítékai, háziasítás, biotechnológia, Miller kísérlete, korai emberfélék evolúciója, Homo nemzetség evolúciója

51

52

Fizika 7. évfolyam Mérőeszközök használata. A mért mennyiségek mértékegységei és átváltásai Körmozgás jellemzői (keringési idő, fordulatszám). A sebesség. Mozgás grafikus ábrázolása. A sebesség SI-mértékegysége. Az egyenes vonalú mozgás gyorsulása/lassulása (kvalitatív fogalomként). A tömeg. A tehetetlenség, mint tulajdonság, a tömeg mint mennyiség fogalma. Mértékegység. A sűrűség mint tulajdonság és mint az anyagot jellemző mennyiség. A test lendülete a sebességtől és a tömegtől függ. A magára hagyott test fogalmához vezető tendencia. A tehetetlenség törvénye. Az erőhatás, erő. A hatás-ellenhatás törvénye. A súrlódás A gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező. Gravitációs erő. A súly fogalma és a súlytalanság Az erőhatás forgásállapotot változtató képessége. A forgatónyomaték elemi szintű fogalma. Az egyszerű gépek alaptípusai és azok működési elve. A nyomás fogalma mértékegysége. Szilárd testek, folyadékok és gázok által kifejtett nyomás. A folyadékban (gázban) a testekre felhajtóerő hat. Sztatikus felhajtóerő. Arkhimédész törvénye. A hang keletkezése, terjedése, energiája. Rengés terjedése a földkéregben és a tengerekben: a földrengések kis rezgésszámú hangrezgések formájában történő terjedése Az energia elemi, leíró jellegű fogalma. Az energia és megváltozásai. Az energia megmaradásának felismerése és értelmezése. Munkavégzés és a munka fogalma. Halmazállapotok és halmazállapotváltozások. Hőtágulás és gyakorlati szerepe Hőátadás”, hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. 8. évfolyam Mágnesek, mágneses kölcsönhatás. Az anyag elektromos tulajdonságú részecskéinek (elektron, proton és ion) létezése. Az atomok felépítettsége A feszültség fogalma és mértékegysége. Az elektromos áramkör és részei (telep, vezetékek, ellenállás vagy fogyasztó). Az elektromos egyenáram. 52

53

A vezetéket jellemző ellenállás fogalma, mérése és kiszámítása. Az ellenállás mértékegysége (1 Ω). Ohm törvénye. Az áram mágneses hatása Az elektromágneses indukció jelensége. Váltakozó áram és gyakorlati alkalmazása. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényvisszaverődés és a fénytörés: Hétköznapi optikai eszközök képalkotása. Valódi és látszólagos kép. Síktükör, homorú és domború tükör, szóró- és gyűjtőlencse. Fókusz. A szem képalkotása. A fehér fény színeire bontása. A Naprendszer szerkezete. A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei. Geocentrikus és heliocentrikus világkép 9. évfolyam Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás. Égitestek mozgása.

A tehetetlenség törvénye (Newton I. axiómája). A tehetetlenség, az azt jellemző tömeg fogalma Az anyag sűrűségének fogalma és mennyiségi jellemzője. A mozgásállapot fogalma és jellemző mennyisége a lendüle Lendületmegmaradás párkölcsönhatás (zárt rendszer) esetén. Az erő fogalma. A lendületváltozás és az erőhatás kapcsolata. Lendülettétel Newton II. axiómája. Erőtörvények, a dinamika alapegyenlete. A rugó erőtörvénye. A gravitációs erőtörvény. A nehézségi erőhatás fogalma és hatása. Tapadási és csúszási súrlódás. Az egyenletes körmozgás és más mozgások dinamikai feltétele. Newton gravitációs törvénye. Pontrendszerek mozgásának vizsgálata, dinamikai értelmezése. A kölcsönhatás törvénye (Newton III. axiómája). A rakétameghajtás elve Pontszerű test egyensúlya. A kiterjedt test egyensúlya. Forgatónyomaték. Légnyomás kimutatása és mérése.

Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás. Hidraulikus gépek. Felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban Az energia fogalma és az energiamegmaradás tétele. Fizikai munkavégzés, és az azt jellemző munka fogalma, mértékegysége. Mechanikai energiafajták (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia). Munkatétel. A mechanikai energiamegmaradás törvény 53

54

10. évfolyam Elektrosztatikai alapjelenségek Coulomb törvénye Az elektromos térerősség mint az elektromos mezőt jellemző vektormennyiség Az elektromos mező munkája homogén mezőben. Az elektromos feszültség fogalma. Töltés eloszlása fémes vezetőn A kapacitás fogalma. A kondenzátor energiája. Az elektromos mező energiája. Az elektromos áram fogalma Ohm törvénye, áram- és feszültségmérés Fogyasztók (vezetékek) ellenállása. Az elektromos mező munkája az áramkörben. Az elektromos teljesítmény. Ohm törvénye teljes áramkörre. Elektromotoros erő (üresjárási feszültség) kapocsfeszültség, a belső ellenállás fogalma. Mágneses mező (permanens mágnesek). Az egyenáram mágneses hatása. Áram és mágnes kölcsönhatása. Lorentz-erő – mágneses tér hatása mozgó szabad töltésekre. Hőtágulás. Szilárd anyagok lineáris, felületi és térfogati hőtágulása. Folyadékok térfogati hőtágulása Gázok állapotjelzői, összefüggéseik Boyle– Mariotte-törvény, Gay–Lussac-törvények. Az ideális gáz állapotegyenlete Az ideális gáz kinetikus modellje. A gáz nyomásának és hőmérsékletének értelmezése Az ekvipartíció tétele, a részecskék szabadsági fokának fogalma. Melegítés munkavégzéssel A belső energia fogalmának kialakítása. A termodinamika I. főtétele. A természeti folyamatok iránya. A termodinamika II. főtétele

. A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése, energetika és mikroszerkezeti értelmezése. Az olvadás és a fagyás jellemzői Párolgás és lecsapódás (forrás 11. évfolyam A rugóra akasztott rezgő test kinematikai vizsgálata. A rezgőmozgás energetikai vizsgálata. A hullám fogalma és jellemzői. Hullámterjedés egy dimenzióban, kötélhullámok 54

55

Felületi hullámok. Térbeli hullámok. A hang mint a térben terjedő hullám. A hang fizikai jellemzői. A hang mint a térben terjedő hullám. A hang fizikai jellemzői. Az elektromágneses indukció jelensége. Váltakozó feszültség fogalma.. A váltóáramú generátor elve A váltakozó feszültség és áram jellemző paraméterei. Transzformátor. Az elektromos energiahálózat. Tudomány- és technikatörténet A dinamó. Jedlik Ányos, Siemens szerepe. Ganz, Diesel mozdonya. A transzformátor magyar feltalálói. Az elektromágneses rezgőkör, elektromágneses rezgések. Elektromágneses hullám, hullámjelenségek. Az elektromágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazása. A fény terjedése. Árnyékjelenségek. A vákuumbeli fénysebesség. A fény mint elektromágneses hullám. A fény visszaverődése, törése új közeg határán (tükör, prizma). Elhajlás, interferencia A fehér fény színekre bontása. Prizma és rácsszínkép. A spektroszkópia jelentősége A geometriai optika alkalmazása. Az anyag atomos felépítése, felismerésének történelmi folyamata. A modern atomelméletet megalapozó felfedezések. A korai atommodellek. Bohr-féle atommodell Thomson-modell. Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. A fény kettős természete. Az elektron kettős természete, de Broglie-hullámhossz Fémek elektromos vezetése. Félvezetők szerkezete és vezetési tulajdonságai. Az atommag alkotórészei, tömegszám, rendszám, neutronszám. Az erős kölcsönhatás Magreakciók A radioaktív bomlás. 55

56

Mesterséges radioaktív izotópok előállítása és alkalmazása. Maghasadás. Az atombomba. Az atomreaktor és az atomerőmű. Magfúzió. A radioaktivitás kockázatainak leíró bemutatása. Leíró csillagászat,a csillagászat kultúrtörténete. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. A Naprendszer és a Nap. Csillagrendszerek, Tejútrendszer és galaxisok. Fakultáció 11. évfolyam Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták: . Egyenes vonalú egyenletes mozgás . Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Az egyenletes körmozgás Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Mechanikai hullámok Munka, energia Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka A speciális relativitáselmélet elemei Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Hőtágulás Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Halmazállapot- változások A termodinamika II. főtétele Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám

56

57

12.évfolyam Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező : Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

Kémia 7.osztály A kémia tárgya, kémiai kísérletek részecskék, halmazok, változások, keverékek (halmazállapot változások) A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok ( elemek,vegyületek, vegyületek, fémes és kovalens kötés) 8.osztály A kémiai reakciók típusai ( egyesülés, bomlás, közömbösítés,égés és típusai ) Élelmiszerek és az egészséges életmód (szénhidrátok,fehérjék, zsírok és olajok, szenvedély betegségek) Kémia a természetben ( légköri gázok, vizek , hidrogén,ásványok és ércek , Kémia az iparban ( aluminíum gyártás, vasgyártás) Kémia a háztartásban ( savak és lúgok használata, sók) 9.osztály A kémia és az atomok világa ( halmazok ) Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban ( másodrendű kötések ) Anyagi rendszerek ( halmazállapotok, halmazkeverékek ) Kémiai reakciók és reakciótípusok ( protolitikus, redoxi, kémiai egyensúly ) Elektrokémia ( elektolízis, galvánelemek ) A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei

57

58

10.osztály A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek( hidroxi vegyületek,éterek, oxovegyületek, karbonsavak, észterek ) A nitrogéntartalmú szerves vegyületek( aminok, amidok és heterociklikus vegyületek ) 11. osztály specializáció Elektrokémia Szervetlen kémiai bevezető Nemesgázok Hidrogén Halogének Az oxigéncsoport Nitrogéncsoport Széncsoport A fémek általános jellemzése Az s-mező fémei A p-mező fémei A d-mező fémei Szervetlen kémiai számítások

12.osztály specialízáció Kémia körülöttünk és bennünk A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére A kémia előtt álló nagy kihívások Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása

FÖLDRAJZ 7. osztály I. A földtörténet eseményei A Föld naplójából

Kulcsfogalmak: Kőzetöv; ásvány, kőzet, érc; magmás, üledékes és átalakult kőzet; ősmaradvány; építőanyag, nyersanyag, energiahordozó Geológiai (belső) és földrajzi (külső) erő. Óceáni és kontinentális lemez, magma, vulkán, láva, földrengés. Szilárdhulladék-lerakó, földtani természetvédelem. Geológiai idő, földtörténeti 58

59

időegységek. II. Afrika és Ausztrália Titokzatos-e még Afrika? Afrika születése és mai felszíne A legforróbb kontinens Élet Afrikában A legkisebb kontinens, Ausztrália Kulcsfogalmak: Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna). ózonréteg, korallzátony, Világtenger; tengeráramlás; árapályenergia, túlhalászás, Őslakos, bevándorló. Topográfiai ismeretek: Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél- és Kelet-afrikai- magasföld, Kongó-medence, Szahara, Szudán; Száhel. Vörös-tenger, Guineai- öböl, Kongó, Nílus, asszuáni Nagy-gát; Egyiptom, Alexandria, Kairó, Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, NagyVízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea, Murray. Ausztrália, Új-Zéland; Melbourne, Perth, Sydney.

III. A nyugati félgömb kontinense: Amerika Földrész a nyugati félgömb északi és déli részén: Amerika Amerika kialakulása és felszíne Éghajlati övezetek A tundráktól az esőerdőkig Az Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok mezőgazdasága Kulcsfogalmak: Tagolatlan és tagolt partvidék; gyűrt- és röghegységrendszer, szárazföldi árokrendszer. Hurrikán, tornádó; vízesés, időszakos folyó, artézi kút, tóvidék, sivatagtípus. Emberfajta, bennszülött. Túlnépesedés, éhségövezet, menekült, járvány, túllegeltetés, ökológiai katasztrófa. Gyűjtögetés, talajváltó, ültetvényes és oázisgazdálkodás, vándorló és istállózó állattartás, monokultúra, vadfoglalás, farmgazdaság. Egyoldalú gazdaság, banánköztársaság, gazdasági befolyás, bérmunka, világcég, tudásalapú társadalom, világgazdasági nagyhatalom. Tipikus táj (ültetvény, farm, rezervátum, menekülttábor, technológiai övezet, urbanizáció, városövek, városövezet, agglomerációs zóna). ózonréteg, korallzátony, Világtenger; tengeráramlás; árapályenergia, túlhalászás, Őslakos, bevándorló.

59

60

Topográfiai ismeretek: Kanadai-ősföld, Atlasz, Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Brazil-felföld, Mexikói-fennsík, Amazonas-medence, Mississippi- és Paraná-alföld, Préri, Floridai- és Kaliforniai-félsziget; Amerika részei. Mexikói-öböl, Amazonas, Mississippi, Orinoco, Paraná; Nagy-tavak, Panama-csatorna. Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela; Atlanta, Brazíliaváros, Chicago, Houston, Los Angeles, New Orleans, New York, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Szilícium-völgy, Washington. IV. A legnagyobb földrész: Ázsia Ázsia, a legnagyobb kontinens A változatos felszínű Ázsia Ázsia éghajlata, élővilága és vízrajza A Föld legnépesebb országa: Kína

A világgazdaság egyik központja: Japán Délkelet-Ázsia országai A túlnépesedett India A kőolaj és a gyér legelők földje: Délnyugat-Ázsia Kulcsfogalmak: Vulkáni szigetív. Kontinentalitás, szélsőségesen szárazföldi terület, monszunvidék és monszunterület; mérsékelt övezeti sivatagi, forró és mérsékelt övezeti monszun éghajlat, tájfun, cunami, talajpusztulás. Népességrobbanás, világvallás, zarándokhely. Öntözéses gazdálkodás, zöld forradalom, technológiaátvitel, csúcstechnológia, informatikai társadalom. Eurázsia, Ázsia részei, Közel- és Távol-Kelet; Arab-félsziget, Fülöp- és Japán-szigetek, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Dekkán- és Középszibériai-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Pamír, Csomolungma, Fuji, Góbi, Hindusztáni-, Kínai- és Nyugat-szibériai-alföld, Mezopotámia, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Urál; Fekete-, Japán- és Kaszpi-tenger, Perzsa-öböl, Aral- és Bajkál-tó, Boszporusz, Brahmaputra, Indus, Jangce, Gangesz, Mekong, Ob, Sárga, Urál-folyó, Tigris. Dél-Korea, India, Japán, Kína, Kuvait, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Hongkong, Kalkutta, Kanton, Mumbai, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi. Topográfiai ismeretek:

V. Kontinensünk: Európa Európa fekvése, felosztása, népessége Európa születése és mai felszíne Európa a mérsékelt övezetben Az Európai Unió

VI. Észak- és Nyugat-Európa Észak-Európa országai Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Nyugat-Európa legnagyobb országa: Franciaország

VII. Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa természeti képe A Pireneusi-félsziget országai Az Appennini-félsziget országa: Olaszország 60

61

A Balkán térség földrajzi képe Élet Európa napfényövezetében

VIII. Kelet-Európa és Oroszország Kelet-Európa természeti és társadalmi képe Szomszédunk, Európa legnagyobb országa: Ukrajna Két kontinens országa: Oroszország Gazdasági körzetek Oroszországban Kulcsfogalmak: Kaledóniai-, variszkuszi- és alpi hegységképződés; eljegesedés. Időjárási front. Öregedő társadalom; indo-európai nyelvcsalád; soknemzetiségű ország; uniós polgár, állampolgár; letelepedési engedély, munkavállalási engedély. Gazdasági és politikai integráció; euró-övezet, Schengeni övezet. Fjord, moréna. Kikötőövezet, üdülőövezet, karsztvidék, tengeri bányászat, vízerőmű, földhőerőmű. Kereskedelmi flotta, bérfuvarozás, parasztgazdaság, földbérleti rendszer, mezőgazdasági szövetkezet, munkamegosztás, vendégmunkás, munkaerővándorlás, időszakos idegenforgalom. Bányavidék, átalakuló ipari körzet, szélpark, savas ülepedés és eső, a környezet savanyodása.

Topográfiai fogalmak: Európa részei; Észak-atlanti-áramlás. Az Európai Unió tagállamai és fővárosuk; Strasbourg, Vatikán. Adriai-, Balti- és Északi-tenger; Appenninek, Appennini-, Balkán-, Pireneusi (Ibériai)-, Skandinávfélsziget, Izland, Kréta, Szicília. Balti-ősföld, Balkán-, Dinári- és Skandinávhegység, Pireneusok, Dalmácia, Etna, Finn-tóvidék, Vezúv; Pó. Norvégia; Bergen, Helsinki, Oslo, Várna, Velence, olasz ipari háromszög. Brit-szigetek, Francia-középhegység, Londoni- és Párizsi-medence, Mont Blanc, Pennine; La Manche, Rhône, Szajna, Temze. Anglia; Birmingham, Glasgow, Lyon, Manchester, Marseille; Közép-angliai-iparvidék.

8. osztály I. rész. A sokszínű Közép-Európa Különböző világok síkon és rögökön A természet kínálta lehetőségek A történelmi sorsforduló nyertesei és vesztesei Az unió tartópillére, Németország Az egész világgal kereskedő gazdasági nagyhatalom Gyengélkedő, lábadozó és viruló országrészek Gazdasági sorsfordulók Európa közepén Medenceország Közép-Európa szívében Nyugatra és keletre is nyitott lengyel kapuk Sorsközösség a Balti-tenger mellett A közép-európai magashegységek vonzásában Európa kanyargó gerincén A hegyvidéki sors Boldogulás alpi környezetben 61

62

A gazdaság ereje az emberben rejtőzik A fejlődés kárpáti útvesztői Kényszerű szomszédság vagy együttműködés Útkeresés a lehetőségek földjén Kulcsfogalmak: Természetátalakítás, kultúrtáj. Katonai és politikai nagyhatalom, tervgazdálkodás, gazdasági körzet, nagyüzemi gazdálkodás, családi mezőgazdálkodás, energiagazdaság, hegyi turizmus. Topográfiai ismeretek: Alpok, Kaukázus, Lengyel- és Német-középhegység, Szudéták, Cseh-medence, Kelet-európai-síkság, Német–Lengyel-alföld, Kaszpimélyföld; Ruhr-vidék, Szilézia; Boden-tó, Dnyeper, Don, Duna–Majna–Rajna vízi út, Visztula, Volga. Oroszország, Svájc; Brno, Frankfurt, Gdańsk, Hamburg, Katowice, Köln, Krakkó, Moszkva, München, Plzeň, Stuttgart, Szentpétervár, Volgográd. Bécsi-medence, Duna-delta, Grazi-medence, Isztria, Magas-Tátra, Hargita; Maros, Olt, Vág. Horvátország, Szerbia, Ukrajna; Vajdaság; Arad, Belgrád, Brassó, Fiume, Graz, Kassa, Kijev, Kolozsvár, Marosvásárhely, Munkács, Nagyvárad, Salzburg, Újvidék, Ungvár, Temesvár, Zágráb. II. rész. Élet a Kárpát-Medencében Nyitott határok a zárt medencében A medence földjének története A kincses medence évmilliói A tájba rejtett múlt és jövő A medence mindenbe beleszól A nagyhatású találkozások földje Honalapítók medencenézőben A tájformálás évszázadai Kultúrpuszta a "tarkaerdő" helyén Küzdelem a víz ellen és a vízért Nehezen szerzett, könnyen vesztett termőföldek Változó megélhetés és átalakuló otthon Az otthont teremtő mezőgazdaság A fekvés megszabja a gazdasági esélyeket Az elhatalmasodó városodás A népesség régi és új keletű gondjai Népek összeolvadása és együttélése A népesedési válsághoz vezető út Miből élünk? Hogyan élünk? A megélhetés változó esélyei A nemzetközi környezettel változó szereposztás III. rész. Alföldi tájak a hegyláncok menedékében Védett kultúrtáj - félreismert ősi táj A Duna és a Tisza kalandozásának nyomában A múlt emlékeinek védelmében Az Alföld hagyományos "hivatása" 62

63

Zöldség- és gyümölcskertek a hordalékkúpokon Gabonatáblák a löszvidékeken

Öntözéses gazdálkodás az árterületeken Az iparosított Alföld "Vegykonyha" a szénhidrogénmezők felett Iparágak a folyóvíz vonzásában Iparosítás a munkaerő csábításában Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja Hús és tej a nedves hordalékkúpról Virágzó iparvidékek a nyugat vonzásában Kulcsfogalmak: Hordalékkúpsíkság, löszvidék, árterület, szikes puszta, dombvidék, hegységközi medence, romhegység, tanúhegy, karsztosodás. Világörökségi védettség, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, történelmi emlékhely, a törvény erejénél fogva védett terület és érték, bioszférarezervátum, Ramsari terület, termék-eredetvédelem.

IV. rész. A medence magaslatai A dombok és a hegyek kincsei A származás nyomai a felszínen és a mélyben Gazdálkodás a szerény függőlges övezetességgel Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain A medence nyugati szegélye elzár és összeköt Remény és reménytelenség az Északi-középhegységben Gazdasági élet a medence üledékes vonulatain

Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék Sokrétű, mértékletes gazdaság a dombvidéken Az elfáradt üdülőövezet Topográfiai fogalmak: Aggteleki-karszt, Badacsony, Balaton-felvidék, Baradla, Bükk-fennsík, Budai-, Kőszegi-, Soproni-, Tokaj-Eperjesi- (Zempléni-), Villányihegység, Cserehát, Cserhát, Gerecse, Pilis, Vértes, Baranyai-, Somogyi- és Tolnaidombság, Bodrogköz, Dráva menti és Pesti-síkság, Győri-, Marcal- és Tapolcaimedence, Hajdúság, Hegyalja, Jászság, Őrség; Szigetköz, Mohácsi- és Szentendreisziget, Tihanyi-félsziget; Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Sajó, Sió, Tisza-tó, Zagyva, Zala. A magyarországi világörökség helyszínek és nemzeti parkok. V. rész. A főváros határokon túl nyúló karjai Világváros alföld és hegyvidék találkozásában A két évezredes növekedés Az óriás megingott hatalma Változó kapcsolattartás kívül-belül Nem mindegy, hogy hol vagyunk Kereskedés Európával és a világgal Kulcsfogalmak: Fogyó társadalom, településhálózat, régió, eurorégió, tranzitország, menekültstátusz, termelői támogatási rendszer, kistermelő, vállalkozás, fogyasztói kosár, idegenforgalmi körzet, gyógyturizmus, bor- és gasztronómiai turizmus, falusi turizmus, szolgáltatáskereskedelem, tudásipar, infopark. 63

64

Topográfiai fogalmak: Magyarország megyei jogú városai. Balatonfüred, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hévíz, Kalocsa, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Mohács, Paks, Röszke, Siófok, Százhalombatta, Szentendre, Szentgotthárd, Tihany, Tiszaújváros, Visegrád, Visonta, Záhony.

9. osztály A Föld és kozmikus környezete A Nap A Naprendszer. A Föld-típusú bolygók A Jupiter-típusú bolygók, üstökösök, meteorok A Föld forgása és a napi időszámítás A Föld keringése a Nap körül A Hold, a Föld mellékbolygója Csillagok, csillagrendszerek Mesterséges égitestek, űrkutatás, távérzékelés Tájékozódás a földgömbön és a térképen I-II. Kulcsfogalmak: Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, exobolygó, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás.

Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepesés nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. A geoszférák A Föld belső szerkezete, a földi szférák kialakulása A kőzetlemezek mozgása A lemezmozgások következményei I-II. Ásványok, kőzetek keletkezése Miről ismerhetők fel a kőzetek? A földtörténet eseményei I-II.

Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában Szárazföldek felszínformái A vízburok kialakulása, óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai A világtengerek jelentősége A felszín alatti vizek A szárazföldek felszíni vizei Édesvizek a fagy fogságában Gazdálkodás a vizekkel - A vizek védelme A levegőburok anyaga, szerkezete 64

65

Időjárás, éghajlat Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok A nagy földi légkörzés Időszakosan változó és helyi szelek Víz a légkörben - A csapadékképződés A légkör jelentősége, védelme A talaj: a földrajzi burok összetett rendszere Zonális talajok Kulcsfogalmak: Geoszféra, földkéreg, földköpeny, földmag, asztenoszféra, magma, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, ősmaradvány (fosszília), földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, abszolút / relatív páratartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma.

Topográfiai ismeretek: Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiaihegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Telekivulkán, Kilimandzsáró-csoport, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Popocatépetl, Krakatau, Hawaii-szigetek Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó; Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.

A természetföldrajzi övezetesség Az éghajlati és a földrajzi övezetesség A forró (trópusi) övezet I. - Az egyenlítői öv A forró (trópusi) övezet II-III. - Az átmeneti és a térítői öv, a monszun vidék A mérsékelt övezet I. - A meleg- és a hidegmérsékelt öv A mérsékelt övezet II. - A valódi mérsékelt öv A hideg övezet A hegyvidékek övezetessége 65

66 Kulcsfogalmak: Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár.

A természeti és a társadalmi környezet A földrajzi környezet összetevői A világ népességének gyarapodása A népesség összetétele A népesség földrajzi eloszlása A települések I. - A magányos települések és a falvak A települések II. - A városok Az urbanizáció és a városok szerkezete Kulcsfogalmak: Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció. Topográfiai ismeretek: Nyugat-európai, észak-amerikai és keletázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai.

10. osztály A világgazdasági folyamatok A gazdasági élet szerkezete, mutatói A gazdasági rendszerek A világgazdaság globalizációja A transznacionális vállalatok világa A nemzetgazdaságok szerepe régen és ma Középpontban a regionális gazdasági integrációk A nemzetközi szervezetek szerepe a világgazdaságban Pénz, pénz és pénz A nemzetközi tőkeáramlás Az adósságválság Kulcsfogalmak: Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció, területi fejlettségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke, zöldmezős / barnamezős beruházás, értékpapír, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD. Topográfiai ismeretek: A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A mezőgazdálkodás és feltételei A hagyományos mezőgazdaság A modern mezőgazdaság 66

67

Az energiaéhes világ Az ipar átalakulása A hagyományos és a korszerű ipar A gazdaság új zászlóshajói: a szolgáltatások A szolgáltatások gyorsan fejlődő ágazatai

Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban Iránytű a világgazdaságban való tájékozódáshoz Az amerikai gazdasági erőtér Úton az egységes Európa felé Az európai együttműködés alapjai Az Európai Unió magterületei

A magterületek szomszédságában Kelet-Ázsia erőterének központja: Japán Kelet- és Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott gazdaságai A világgazdaság "sárkánya", Kína India, a feltörekvő gazdasági nagyhatalom A kőolajra épülő gazdaságok

Külön utakon a Közel-Keleten: Izrael és Törökország Az USA árnyékában: Latin-Amerika Afrika: a világ peremén? Kis helyek - nagy jelentőséggel Magyarország az új évezred elején Hazánk népessége és települései Hazánk az új évezred elején Gazdaságunk legsikeresebb ága: a szolgáltatás A gazdasági szolgáltatások példái: a turizmus és a kereskedelem A gazdaság kulcsa: az energiagazdaság Húzóágazataink: a gépipar és a vegyipar Átalakuló agrárgazdaságunk A globális problémák A túlnépesedés és a népességfogyás Éhezés és túlfogyasztás a Földön A geoszférák környezeti állapota és védelme Nemzetközi összefogás a jövőért Kulcsfogalmak: Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökkenése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Topográfiai ismeretek: Környezeti világegyezmények aláírásának 67

68

helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei. Topográfiai ismeretek 10. évfolyam végére: Világegyetem Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold. Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör); Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál– Indiai-lemez, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Északamerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiaihegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikushegységrendszer, Variszkuszi-hegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikaimagasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsáró-csoport), Kongó-medence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Telekivulkán; Száhel (öv); Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna,Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuánigát (asszuáni Nagy-gát); Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalachehegység (Appalache), Atacama-sivatag, Bahama-szigetek, Brazilfelföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-alföld, Popocatépetl, Préri, 68

69

Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, LosAngeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, ÉszakÁzsia, Kelet-Ázsia, KözépÁzsia, Belső-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-fennsík (Dekkán-ősföld), Délkínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériaifennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugatszibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tiensan, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöpszigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel AvivJaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet69

70

Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandinávfélsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál (folyó), Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék. Közép-Európa Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, ÉszakkeletiKárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-alföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, KeletiKárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva-medence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is) Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, 70

71

Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék, Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúlidombság), Dunántúli-középhegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugat-magyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegi-hegység, Marcalmedence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zemplénihegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park, BükkiNemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros 71

72

Nemzeti Park, Őrségi NemzetiPark; Aggteleki- és Szlovákkarsztvidék, Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, BudapestVárnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsiókeresztény sírkamrák, TokajHegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, BorsodAbaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-MosonSopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-NagykunSzolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, KözépMagyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció.

Vizuális kultúra 7. évfolyam - Jelek és jelrendszerek - A művészi közlés, a mű és jelentése - Műalkotások formai és színviszonyainak értelmezése - Művészettörténeti stíluskorszakok - A mozgóképi nyelv alapvető eszközei - A montázs néhány alaptípusa 8. évfolyam - A vizuális kommunikáció formái - A mozgókép kettős természete: reprodukálás és ábrázolás - A dokumentum és a fikció fogalma - A kiemelés alapeszközei a a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban - A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban - Tárgyak, épületek elemzése különböző szempontok alapján - Az épített környezet története 9. évfolyam - A művészi közlés, mű és jelentése - A technikai kép alapvető kifejezőeszközei - Művészettörténeti korszakok 72

73

-

A századforduló művészeti irányzatai Az avantgárd irányzatok A tömegkommunikációs eszközök alaptulajdonságai A tapasztalati valóság és a reprezentált valóság viszonya A tv-reklám és a videoklip sajátosságai

10. évfolyam - A mozgókép képalkotó módszerei és műtípusai - Tárgyak, épületek elemzése adott szempontok alapján - Tárgy és funkció kapcsolata - Építeszettörténeti korszakok - A divat fogalma - A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségei - A műemlékvédelem jelentősége - A hagyományos és a modern társadalmak tárgykultúrája

Dráma és tánc 9. évfolyam - Színházi korszakok, stílusok és műfajok jellegzetességei -

Dramaturgiai alapfogalmak

-

Színpadi hatáselemek

-

Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok

-

A gesztusnyelv jellemzői

-

Beszédműfajok és hatáskeltő eszközeik

Művészetek 11. évfolyam -

A drámai műnem sajátosságai Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak Színház- és drámatörténeti korszakok Filmtörténeti korstílusok Társadalmi csoportok megjelenítése a médiában Az internetes kommunikáció sajátosságai A médiaipar működése A reklám hatásmechanizmusa Az infotainment műsortípus jellemzői A befogadáselméletek jellemzése

73

74

12. évfolyam -

Művészettörténeti korszakok és stílusirányzatok A fotográfia kettős természete: reprodukció és reprezentáció Egy néprajzi csoport bemutatása Az építészettörténet legfontosabb korszakai A kortárs építészet, és kortárs téralakítás jellemzői A divat fogalma Divat és hagyomány kapcsolata A kulturális értékmegőrzés jelentősége

Informatika 7. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata Tájékozódás a különböző informatikai környezetekben. Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásáról szerzett ismeretek bővítése. Az informatikai eszközök használata és működési elveinek megismerése. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásainak használata. Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardverés/vagy szoftvereszköz kiválasztása. 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. A dokumentumtípusok megismerése. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek készítése. Előadások, bemutatók készítése. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az adatbázisból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Véletlenszám generálása, véletlen esemény szimulálása. Véletlen események modellezése. 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Az információk hatékony keresése, a legfontosabb információk megtalálása, a hiteles és nem hiteles információk megkülönböztetése, információk kritikus kezelése, a tartalmak publikálásra való előkészítése. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata 4.3. Médiainformatika A legújabb médiainformatikai technológiák használata, alkalmazása; önálló és kritikus attitűd fejlesztése. 5. Az információs társadalom 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 74

75

Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése. Az elektronikus szolgáltatások használata, a biztonság figyelembevétele, a kritikus szemléletmód kialakítása. 6. Könyvtári informatika Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. 8. évfolyam 1.Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előadások, bemutatók készítése 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Az adatbázisból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmus leírása. A feladatmegoldást segítő eszközök ismerete. Csoportos feladatmegoldás. Összetett probléma fejlesztői környezetben való megoldása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Összetett algoritmusok készítése, és ezek programban való megvalósítása. Az alulról felfelé építkezés elvének ismerete. Az eljárások és a rekurzió alkalmazása. Az összetett adattípusok alkalmazása és kezelése. A fejlesztői környezet program állapotjellemzőinek kezelése. 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az információ előállítása, megosztása, terjesztése, használata, átalakítása. Az információ kezelése során felmerülő veszélyek felismerése, elhárításuk lehetőségei. Az információforrások hitelességének értékelése. Viselkedési szabályok közös kialakítása, a kulturált együttélés szabályainak betartása. 6. Könyvtári informatika Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során.

75

76

9. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása. 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése, felhasználása. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek 4.3. Médiainformatika Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata. 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. 6. Könyvtári informatika A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz. 10. évfolyam 1. Az informatikai eszközök használata Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése. 2.Alkalmazói ismeretek 76

77

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek A dokumentumok önálló publikálása. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában 6. Könyvtári informatika A különböző információforrások önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz. 11. évfolyam (Fakultáció) 1. Információs társadalom Kommunikációs modell, Összetett keresési módszerek az interneten. Informatika fejlődéstörténete. Ergonomikus környezet kialakításának lehetőségei. Jogi ismeretek. 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Tömörítési módszerek, archiválás. Víruskeresés és, -irtás. Lemezműveletek. Hálózat működése. 5. Táblázatkezelés 77

78

Táblázatok, formázása, diagramok készítése, függvények használata, összetett feladatok megoldása táblázatkezelővel. 6. Adatbázis-kezelés Adatbázis kezelő program alapfogalmainak ismerete, a program használata. Adatbázisok létrehozása, módosítása, rendezése. Lekérdezések, jelentések, űrlapok készítése. 12 évfolyam (Fakultáció) 1. Informatikai alapismeretek - Hardver Jelátalakítás és kódolás. Számrendszerek. Neumann elvű gépek felépítése, részei. Kiviteli és beviteli eszközök, háttértárak. Hálózatok felépítése. 2. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztési műveletek, tabulátorok használata, oldalformázási műveletek, élőfej-élőláb formázása, Szövegjavítási funkciók: keresési csere funkciók, helyesírás ellenőrző funkció használata Táblázatok, objektumok a szövegben, körlevél szerkesztése 3. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten. Állományok letöltése, átvitele. Web-lap készítése. 4. Prezentáció és grafika Prezentációs programok használata, prezentációs anyag készítése. Különböző képformátumok használata. Készszerkesztési műveletek. Képek javítása, transzformálása. 4. Könyvtárhasználat Könyvtárak típusai, funkciói. Dokumentumok fajtái. Katalógusok használata

Technika és életvitel gyakorlati ismeretek 7.évfolyam Témakör A háztartás és a közszolgáltatások

Közlekedés

Tartalom Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, használati melegvíz, vízvezeték, vízszerelvény, szennyvízvezeték, csatornázás, szennyvíztisztítás, gázenergia, gázfogyasztás, gázfűtés, gázszivárgás, gázmérgezés, füstmérgezés, füstgázelvezetés, szilárd tüzelés, hulladék, veszélyes hulladék, újrahasznosítás, hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla. Motor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti 78

79

terhelés. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás

Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés, technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér.

Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés

Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai munka, kétkezi munka, szellemi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás, foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó, munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.

12. évfolyam Témakör Család, otthon, háztartás

Tartalom

Közlekedés

Közlekedési rendszer, járműpark, járatsűrűség, menetrend, károsanyag-kibocsátás, környezetvédelmi vizsgálat.

. Életpálya-tervezés, munkavállalás, felnőttkori tanulási lehetőségek

Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás, álláskeresés, közalkalmazott, köztisztviselő, vállalkozó, munkaszerződés, munkaügyi ellátás, önéletrajz, motivációs levél, foglalkozási mobilitás, felsőoktatás, felvételi, kétciklusú, illetve egységes képzés, egész életen át tartó

Életmód, életvitel, házasság, élettársi viszony, várandósgondozás, csecsemőgondozás, költségvetés, jövedelem, bevétel, kiadás, megtakarítás, szolgáltatás, közüzemi díj, fogyasztóvédelem, jótállás, szavatosság, reklám, piac, marketing, élelmiszer-biztonság, higiéné, testápolás, háztartási vegyszer, veszélyes anyag, használati utasítás, egészség, betegség, járvány, lappangási idő, betegség, tünet, betegápolás, egészségkárosító hatás, stressz, szenvedély- és kedélybetegség, karitatív munka, fogyatékossággal élő, önkéntesség, digitális ügyfélkapu, internetes vásárlás, pénzügyi tranzakció, ügyfélszolgálat, biztosítás, bank, öngondoskodás.

79

80

tanulás (LLL), munka melletti tanulás, munkavégzés tanulás mellett, felnőttképzés, közművelődés, távoktatás, egyéni tanulás, önképzés.

80

81

Záró rendelkezések A házirend nyilvánossága 1. A házirend a kihirdetést követően 2013. május ….-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 2. Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend jóváhagyását, módosítását követően egy-egy példányát az osztályoknak, osztályfőnököknek, a diákönkormányzatnak és az iskolaszéknek át kell adni. 3. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap címe: www.hunyadi-balmas.sulinet.hu 4. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az osztálytermekben, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyettesénél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolaszék elnökénél. 5. A házirendet az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal a jóváhagyást követő héten, a szülőkkel pedig a jóváhagyást követő első szülői értekezleten. 6. A házirend 1 példányát beiratkozáskor a tanulónak és szülőjének át kell adni. A házirend módosításának és elfogadásának szabályai 1. A házirend módosítását a tantestület, az Iskolaszék, a SZMK, a DÖK jogosult kezdeményezni. A javaslatot írásban kell benyújtani az intézményvezetőnek. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 2. A házirend tervezetét megvitatja diákönkormányzat vezetősége, nevelők munkaközösségei, iskolaszék és az iskolai szülői szervezet. 3. A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

Bácsalmás, 2013. ……………..

igazgató

DÖK elnöke

Iskolaszék elnöke

81

82

Nev.test.határozat:…………./2013.

Elfogadó határozat A házirend módosításához az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola házirendjét elfogadjuk.

Bácsalmás, 2013. március…….. A nevelőtestület nevében:

……………………………….. a KT elnöke

82