Natura Somogyiensis
13
195-202
Kaposvár, 2009
A 2006-2008-as gyűrűfűi Biodiverzitás Napok ornitológiai eredményei (Aves) Wágner László, Ónodi Miklós & Laczik Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Baranya megyei Csoportja H-7622 Pécs Siklósi u. 22., Hungary, e-mail:
[email protected] Wágner, L., Ónodi M., Laczik D.: Ornithological results of the Biodiversity Days held at Gyűrűfű between 2006-2008 (Aves). Abstract: Between 2006-2008, an investigation was carried out by the local group of Birdlife Hungary on the surrounding Gyűrűfű in the framework of the Hungarian Biodiversity Days. In 1 km2 area, in different habitats altogether 68 species were supervised. The characteristic groups of birds were associated with mature forests and bushy area (eg. Columba oenas, Merops apiaster, Dendrocopus medius, Anthus trivialis, Sylvus n isoria, Oriolus oriolus, Lanius collurio, Loxia curvirostra). The most interesting species is Milvus milvus. Keywords: Biodiversity Days, birds, Aves, Gyűrűfű, Hungary
Bevezetés A Zselic Kaposvár és Szigetvár között elhelyezkedő erdős terület, domborzatilag erősen tagolt, szabdalt. Gyepek, legelők, szántóföldek, erdők váltogatják egymást. Madárvilága ennek megfelelően változatos. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportja 1997-ben végezte el a terület községhatáros ponttérképezését. (MME Bm-i HCs, 1997) Ibafa község 2934 ha-os területén 76 madárfaj jelenlétét mutatták ki. A felmérés a költő vagy potenciálisan költő madárfajokra irányult. Az átvonuló, telelő vagy az esetlegesen előforduló inváziósfajok (csonttollú, keresztcsőrű) nem szerepelnek ebben a felmérésben. Tehát nem ad teljes képet a területen ténylegesen előforduló madárfajokról. A Dél-Zselic völgyeiben (Gyűrűfű, Ibafa, Almáskeresztúr, Almamellék) rendszeresen, de a csapadékviszonyoktól függően, változó egyedszámban fészkel a fokozottan védett haris (Crex crex). A fokozottan védett madárfajok közül Ibafa községhatárában egy pár rétisas (Haliaeetus albicilla) fészkel. Az 1980-as évek végén költött itt egy pár fekete gólya (Ciconia nigra) is, fészkeléséről jelenleg nincs tudomásunk. Madárvilágáról legátfogóbban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által összeállított, Zselici Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Tervében találunk adatokat. (DDNPI, 2003) A Tájvédelmi Körzet területéről, amely kb. 8000 ha, 140 madárfajt írtak le, melyből 130 faj (92,8%) védett vagy fokozottan védett.
196
Natura Somogyiensis
Anyag és módszer A felmérések során a Szentléleki-völgyben térképileg kijelölt, 1 km2 terület szisztematikus bejárását végeztük el. A felmérendő terület a madarak élőhelye szempontjából négy egységre osztható. Az első egység a völgylábi nedves, sásos rét, fűzbokrokkal és korosabb fűzfákkal, a déli felében nádfoltokkal. Második a két cserjésedő, száraz domboldal. A harmadik a becserjésedett, valamikori zártkertek, legelők. A negyedik az öreg cseres erdő, kevés cserjeszinttel, a hozzá D-ről csatlakozó akácossal, melyben jelentősebb bodzás cserjeszint van. A felmérendő területen épület nem található, ezért az urbánus környezethez köthető fajokat (házi veréb, házi rozsdafarkú, barázdabillegető, füsti fecske) kóborló fajnak vettük. Ezek a fajok csak táplálkozni járnak a felmért területre, de nem fészkelnek ott. A bejárás során, az első két évben csak vizuális és akusztikai megfigyelést végeztünk. A megfigyelésekhez 10x-es nagyítású binokuláris távcsöveket használtunk. Az akusztikai megfigyelésnél a madarak énekét és különböző hangjait (hívó-, riasztó-, figyelmeztető hang) is figyelembe vettük. A bejárásokat elsősorban a hajnali és a kora délelőtti órákban végeztük, mivel a madarak ebben az időszakban a legaktívabbak. Az éjszakai életmódot folytató fajok (baglyok, lappantyú) felmérése érdekében éjszakai bejárást is tartottunk. Éjszaka csak akusztikai megfigyelést alkalmaztunk. A madárfajok csalogatására, megszólaltatására semmiféle akusztikai berendezést nem használtunk. A harmadik évben a fenti megfigyelési módszereken kívül 4 db függönyhálóval madárbefogást is végeztünk. A befogáshoz 2 db 12 m-es 4 zsebes, 3 m magas, lengyel, valamint, 1 db 12 m-es és 1 db 9 m-es 4 zsebes 3,5 m magas, finn függönyhálót használtunk. A hálók 16x16 mm-es szembőségűek voltak. A hálók kihelyezésénél, a madármozgás szempontjából, nem a legoptimálisabb helyeket kerestük. A helyi adottságokat kihasználva, meglévő, kevésbé használt utakra raktuk ki azokat, ahol a növényzet minimális eltávolításával lehetőség volt a hálók felállítására. Kettő darab háló a temető közelében, a földút jobb és bal oldalán lett felállítva, galagonyás, cserjés területen. Ez a felmérendő terület K-i határán, dombgerincen található. A 9m-es hálót a Szentléleki-völgyben, a völgylábi sásos és erdős terület határán, kökénybokrok között elvezető úton helyeztük ki. A 12 m hosszú, 3,5 m magas háló a völgy K-i peremén középkorú cseres, gyertyános erdőben kb. 4,5-5 m magasra lett kihúzva. Ezzel a hálóval nem fogtunk madarat. A hálózás az első napon napkeltétől napnyugtáig, a második napon napkeltétől délig történt. A temetőnél csak az első nap voltak a hálók felállítva. A Szentléleki-völgyben lévő hálóval az első nap 12 madarat fogtunk, ebből a következő nap egy példányt ugyanott visszafogtunk. A hálókat folyamatosan ellenőriztük, a befogott madarak faját, korát, ahol erre lehetőség volt, ivarát is meghatároztuk. A szabadon bocsátás előtt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gyűrűzőközpontja által kiadott jelölőgyűrűvel láttuk el az egyedeket. A megfigyelt fajok rendszerezését a 2008-ban kiadott Magyarország Madarainak Névjegyzéke alapján végeztük el.
Eredmények és értékelés Magyarország Madarainak Névjegyzékében 398 faj szerepel. A felmérések során 68 madárfaj jelenlétét mutattuk ki az 1 km2 -es területen. Ez a hazai madárfauna 17,1%-a. Ornitológiai szempontból különleges előfordulásnak tekinthető a 2006.05.21-én megfigyelt vörös kánya. Baranya megyében 3 pár fészkel a Dráva-síkon, Gyűrűfű térségéből
197
Wágner L., Ónodi M., Laczik D.: Aves
nincs más adat erről a fajról. Annak ellenére, hogy költési időszakban történt a megfigyelés, nem feltételezhető a faj fészkelése a területen. 2008 őszén Magyarországon jelentős inváziója volt a keresztcsőrűnek. Ennek köszönhető a faj gyűrűfűi megjelenése is. Az alábbi táblázatban közöljük a megfigyelt fajokat, bejelöltük a megfigyelési alkalmakat is. A 68 madárfajból 26 fajt (33,2%) minden alkalommal megfigyeltünk (F!). Feltüntettük a megfigyelt fajok státuszát is (fészkelő, kóborló, vonuló, telelő, inváziós). Fészkelő fajok száma: 48 (70,6%) (Haraszty 1984). 5 faj (7,3%) esetében (darázsölyv, karvaly, kékgalamb, gyurgyalag, fekete harkály) - mivel nem találtunk fészket és nem tapasztaltunk fészkelésre utaló viselkedést - csak zárójelben utaltunk a fészkelési lehetőségre. Kóborlónak jelöltük azokat a fajokat, amelyek életmódjukból vagy a terület adottságaiból következően biztosan nem fészkelnek a területen. A kóborló fajok száma 8 (11,8%). A 2008. októberében végzett megfigyelés alkalmával a hazánkban nem fészkelő (ez alól kivétel a nádi sármány), de nálunk telelő fajok egy része is megjelent a területen. A 6 faj (8,8%) csak egy része a ténylegesen itt előforduló téli vendégeknek, hisz fenyőrigó, szőlőrigó, réti pityer nagy valószínűséggel előfordul a téli időszakban. Inváziós fajként (keresztcsőrű) jelent meg 1 faj (1,5%) (Haraszty 1990). 1. táblázat: A megfigyelt fajok listája, Gyűrűfű 2006-2008
Jelmagyarázat: X+ - gyűrűzött fajok, F - fészkelő fajok, K - kóborló fajok, T - téli vendég, In - inváziós faj, ! - minden alkalommal megfigyelt fajok Magyar név Fürj Fácán Vörös kánya Darázsölyv Rétisas Karvaly Egerészölyv Kék galamb Örvös galamb Vadgerle Kakukk Macskabagoly Erdei fülesbagoly Gyurgyalag Búbosbanka Nyaktekercs Hamvas küllő Zöld küllő Fekete harkály Nagy fakopáncs Közép fakopáncs Kis fakopáncs Mezei pacsirta Füsti fecske Erdei pityer Barázdabillegető Ökörszem Erdei szürkebegy Vörösbegy Fülemüle Házi rozsdafarkú
Tudományos név 2006 2007 2008 Coturnix coturnix X Phasianus colchicus X X X Milvus milvus X Pernis apivorus X X Haliaeetus albicilla X Accipiter nisus X X Buteo buteo X X X Columba oenas X Columba palumbus X Streptopelia turtur X X X Cuculus canorus X Strix aluco X Asio otus X Merops apiaster X X Upupa epops X Jynx toquilla X X Picus canus X X X Picus viridis X X X Dryocopus martius X X Dendrocopos major X X X+ Dendrocopos medius X X X Dendrocopos minor X X X Alauda arvensis X X Hirundo rustica X X Anthus trivialis X Motacilla alba X X X Troglodytes troglodytes X X+ Prunella modularis X+ Erithacus rubecula X X X+ Luscinia megarhynchos X Phoenicurus ochruros X X
Status F F K K(F) K K(F) F K(F) F F! F F F K(F) K F F F K(F) F! F F F K F K F T F F K
198 Magyar név Cigánycsuk Fekete rigó Énekes rigó Léprigó Berki tücsökmadár Barátposzáta Karvalyposzáta Kis poszáta Mezei poszáta Csilpcsalpfüzike Sárgafejű királyka Szürkelégykapó Őszapó Barátcinege Kékcinege Széncinege Csuszka Hegyi fakúsz Sárgarigó Tövisszúró gébics Nagyőrgébics Szajkó Holló Seregély Házi veréb Mezei veréb Erdei pinty Fenyő pinty Zöldike Tengelic Csíz Kenderike Keresztcsőrű Meggyvágó Citromsármány Nádi sármány Sordély
Natura Somogyiensis Tudományos név 2006 2007 2008 Saxicola torquatus X X Turdus merula X X X Turdus philomelos X X X Turdus viscivorus X X Locustella fluviatilis X Sylvia atricapilla X X X+ Sylvia nisoria X X Sylvia curruca X Sylvia communis X Phylloscopus collybita X X X Regulus regulus X Muscicapa striata X Aegithalos caudatus X X X Parus palustris X X X+ Parus caeruleus X X X Parus major X X X+ Sitta europaea X X X Certhia familiaris X Oriolus oriolus X X Lanius collurio X X Lanius excubitor X Garrulus glandarius X X X+ Corvus corax X X Sturnus vulgaris X X X Passer domesticus X Passer montanus X X X Fringilla coelebs X X X Fringilla montifringilla X Carduelis chloris X X X Carduelis carduelis X X X Carduelis spinus X Carduelis cannabina X Loxia curvirostra X Coccothraustes coccothraustes X X X Emberiza citrinella X X X Emberiza schoeniclus X Emberiza calandra X X
Status F F! F! F F F! F F F F! T F F! F! F! F! F! K F F T F! K F! K F! F! T F! F! T F In F F! T F
2008 októberében 9 madárfajt fogtunk be, amely a területen megfigyelt madárfajok 13,2%-a. A befogott fajok közül 1 faj (12,5%) (erdei szürkebegy) téli vendég, a többi faj költ a területen. Mivel az október már vonulási időszak, ezért a rendszerint nem vonuló fajok (nagy fakopáncs, barátcinege, széncinege, szajkó) befogott egyedei tekinthetőek ténylegesen a területen lakó madaraknak. A felmért 1 km2-es terület és az azon megfigyelt 68 madárfaj jól reprezentálja a Zselic változatosságát. Az öreg erdők jelenlétét jól tükrözték a harkályfajok, hisz a területre jellemző, erdős környezetben élő összes hazai faj jelenlétét kimutattuk. Az odúlakó fajok száma is jelentős. Egyedül az örvös légykapó (Ficedula albicollis) jelenlétét nem észleltük a területen, pedig a faj fészkelése a Madártani Egyesület felmérése alapján bizonyított (MME Bm-i HCs, 1997). A nedves élőhelyekhez köthető réti fajok (énekes nádiposzáta, berki tücsökmadár), annak ellenére, hogy van ilyen élőhely a területen, teljesen hiányoztak. Ez valószínűleg a száraz időjárásnak tudható be. A bokorlakó
Wágner L., Ónodi M., Laczik D.: Aves
1. ábra: Vörösbegy (Erithacus rubecula)
2. ábra: Énekes rigó (Turdus philomelos) fészke
199
200
Natura Somogyiensis
3. ábra: Seregély (Sturnus vulgaris)
4. ábra: Madárkiszedés közben
Wágner L., Ónodi M., Laczik D.: Aves
201
madárfajok száma a vártnak megfelelő volt. Ragadozó madarak közül a héja (Accipiter gentilis) jelenlétét nem tudtuk bizonyítani, pedig az erdős területek jellemző ragadozó madara. A téli vendégek száma szintén a vártnak megfelelően alakult. A felmért terület jelenlegi állapotának megőrzésével az itt élő fajok megőrizhetőek az utókor számára.
Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Kovács Tibornak, hogy részt vehettünk a programban, a Fridrik családnak a vendéglátásért, a kutatóknak a jó hangulatért és a lehetőségért, hogy bepillanthattunk munkájukba.
Irodalom Hadarics T., & Zalai T. (szerk.) 2008: Magyarország Madarainak Névjegyzéke. - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest pp-1-278. Haraszthy L. (szerk.) 1984: Magyarország fészkelő madarai. - Natura, Budapest pp. 1-246. Haraszthy L. (szerk.) 1988: Magyarország madárvendégei. - Natura, Budapest pp. 1-172. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI)(2003) Zselici TK természetvédelmi kezelési terve. Pécs. pp. 45-46., 129-132. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Helyi csoportja.(MME Bm-i HCs) 1997: Baranya megye Községhatáros Ponttérképezése. - Kézirat
