A 7. Kutatási Keretprogram általános modell szerzõdése

A 7. Kutatási Keretprogram általános modell szerzõdése

Készült az Európai Bizottság által támogatott Hungary for FP6 projekt keretében.

A 7. Kutatási Keretprogram általános modell szerzõdése

TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS

A kiadvány az Európai bizottság által támogatott Hungary for FP6 projekt keretében készült Budapest, 2007. június

1


Kiadja: Tudományos és Technológiai Alapítvány 1027 Budapest, Bem u. 2. Groó Dóra ügyvezetõ igazgató A kiadvány letölthetõ a Hungary for FP6 projekt honlapjáról: http://hufp6.tetalap.hu

2

Elõszó A Hungary for FP6 projekt legfontosabb célkitûzése, hogy különbözõ eszközök segítségével növelje a magyarországi kutatás-fejlesztési szervezetek és cégek sikeres részvételét az Európai Unió 6. illetve 7. Keretprogramjában. Ezt a célkitûzést több akcióvonal mentén valósítjuk meg, melyek egyike a kutatói közösségek támogatása személyre szabott információk szolgáltatásával és segítségnyújtással. Ennek a tevékenységnek fontos része, hogy naprakész és a gyakorlatban hasznosítható dokumentumok álljanak a pályázók, a projektgazdák és az õket segítõ adminisztratív szakemberek rendelkezésére. A 7. Keretprogram támogatási szerzõdés modelljének (Model Grant Agreement) magyar fordítását azért készítettük el, hogy a hazai elõírásoknak megfelelõen, magyar nyelvû dokumentáció alapján kezelhessék az intézmények a projekteket. Reményeink szerint a fordítás elérhetõsége és várhatóan széleskörû használata hozzájárul ahhoz, hogy a projektekben résztvevõ szervezetek egységesen, és az EU irányvonalaival összhangban értelmezzék a vonatkozó pénzügyi, szellemi tulajdonjogi stb. rendelkezéseket. Másrészt az intézményeknek a jövõben nem kell lefordít(tat)niuk a teljes szerzõdéskötési anyagot minden új projekt esetében, így jelentõs költségmegtakarítást érhetnek el. Bízunk benne, hogy a kiadvány megkönnyíti mindazok munkáját, akik 7. Keretprogram pályázataira projektjavaslatokat írnak, vagy FP7 projekteket menedzselnek. További információk a Hungary for FP6 projektrõl: http://hufp6.tetalap.hu/ Hungary for FP6 konzorcium

TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS 3

4


Tartalom 7. KERETPROGRAM TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS ..............................7 7. KERETPROGRAM, TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS – II. MELLÉKLET: ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ....................................12 II.1. Fogalom-meghatározások ................................................................................12 A. rész A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................13 1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS ALAPELVEK ....................................................................13 II.2. A konzorcium szervezete és a koordinátor szerepe........................................13 II.3. Az egyes kedvezményezettek meghatározott teljesítési kötelezettségei ........14 2. SZAKASZ – BESZÁMOLÓK ÉS KIFIZETÉSEK ........................................................16 II.4. Beszámolók és projektteljesítések....................................................................16 II.5. A beszámolók és projektteljesítések jóváhagyása, kifizetések határidõi ........19 II.6. A kifizetésre vonatkozó szabályok ..................................................................21 3. SZAKASZ – MEGVALÓSÍTÁS ..................................................................................22 II.7. Alvállakozói szerzõdések..................................................................................22 II.8. A projekt felfüggesztése....................................................................................23 II.9. Titoktartás..........................................................................................................23 II.10. Értékelés, hatás-felmérés és szabványosítás céljából közölt adatok ..............24 II.11. A tagállamoknak vagy Társult Országoknak nyújtandó tájékoztatás..............25 II.12. Tájékoztatás és közlések ..................................................................................25 II.13. Személyes adatok feldolgozása ........................................................................26 „B” rész PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK ..................................................................27 1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK ........................................27 II.14 A projekt elszámolható költségei ....................................................................27 II.15 Közvetlen és közvetett költségek meghatározása ..........................................28 II.16 A finanszírozás felsõ határai ............................................................................30 II.17 A projekt bevételei............................................................................................31 II.18 A Közösség pénzügyi hozzájárulása ................................................................32 II.19 A Bizottság által nyújtott elõfinanszírozásból származó kamatok ..................32

3. SZAKASZ – ELLENÕRZÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK ......................................................35 II.22. Könyvvizsgálatok és pénzügyi ellenõrzések ..................................................35 II.23. Szakmai ellenõrzések és felülvizsgálatok ........................................................36 II.24. Elõre meghatározott kártérítések......................................................................38 II.25. Pénzbüntetések ................................................................................................38 „C” rész SZELLEMI TULAJDONJOGOK, FELHASZNÁLÁS ÉS TERJESZTÉS ..........39 1. SZAKASZ – ÚJ ISMERETEK ÉS JOGOK ..................................................................39 II.26. Tulajdonjog ......................................................................................................39

5


2. SZAKASZ – GARANCIAALAP ÉS VISSZAFIZETÉSEK ............................................32 II.20 Garanciaalap ....................................................................................................32 II.21 Visszatérítés és követelések beszedése............................................................34

II.27. II.28. II.29. II.30.

Átruházás..........................................................................................................39 Védelem ..........................................................................................................40 Felhasználás ....................................................................................................41 Terjesztés..........................................................................................................41

2. SZAKASZ – HOZZÁFÉRÉSI JOGOK ........................................................................43 II.31. Kapcsolódó meglévõ ismeretek és jogok ........................................................43 II.32. Alapelvek ..........................................................................................................43 II.33. Hozzáférési jogok a megvalósítás érdekében..................................................44 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................45


II.35. Pályázati felhívások ..........................................................................................45 II.36. Kiegészítésre és megszüntetésre vonatkozó kérelmek a konzorcium kezdeményezésére............................................................................................46 II.37. A konzorcium által kért kiegészítések és megszüntetés jóváhagyása ............47 II.38. A támogatási szerzõdés, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetése a Bizottság kezdeményezésére........................48 II.39. Pénzügyi hozzájárulás a megszûnést követõen és a megszûnés egyéb következményei ................................................................................................50 II.40. Vis maior ..........................................................................................................51 II.41. Átruházás ..........................................................................................................51 II.42. Felelõsség ..........................................................................................................52

6

HETEDIK KERETPROGRAM

__________ sz. TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS PROJEKT CÍME (RÖVIDÍTETT CÍME) (a FINANSZÍROZÁSI FORMA feltüntetendõ) Az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia Közösség] („a Közösség”), képviseletében eljár az Európai Közösségek Bizottsága (a „Bizottság”) egyrészrõl, valamint [koordinátor megnevezése és gazdálkodási formája] (cégjegyzékszáma, ha van), székhelye [pontos cím, város/állam/tartomány/ország], képviseletében eljár (a törvényes képviselõ neve), (beosztása), [és/vagy (a törvényes képviselõ neve), (beosztása)], vagy meghatalmazottja, mint a konzorcium koordinátoraként eljáró kedvezményezett (a „koordinátor”)1, („1. sz. kedvezményezett”) másrészrõl ELFOGADTÁK az alábbi feltételeket, ideértve a következõ mellékletekben rögzített feltételeket is, melyek jelen támogatási szerzõdés (a „támogatási szerzõdés”) elválaszthatatlan részét képezik. I. Melléklet II. Melléklet III. Melléklet

[IV. Melléklet [V. Melléklet

[VI. melléklet

1

MEGJEGYZÉS: Az egyedi csoportok javára végzett kutatási tevékenységek esetében (ideértve a kooperatív kutatást és kollaboratív kutatást), a résztvevõk jellege a támogatási szerzõdésben meghatározandó: kutatási és technológiafejlesztési tevékenység végzõje/KKV/ vállalkozói csoportosulás/civil társadalmi szervezet.

7


[VII. melléklet

– A munka leírása [közös tevékenységi program (csak a Kiválósági Hálózatokhoz)] – Általános feltételek (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) – [A [jelen finanszírozási formára vagy tevékenységre] vonatkozó egyedi rendelkezések, miként az a (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) közzétételre került [nem alkalmazandó] – „A” jelû Nyomtatvány – Kedvezményezettek csatlakozása a támogatási szerzõdéshez, miként az a (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) közzétételre került – „B” jelû Nyomtatvány – Új kedvezményezettnek a támogatási szerzõdéshez való csatlakozására irányuló kérelem, miként az a (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) közzétételre került – „C” jelû Nyomtatvány – Finanszírozási formánkénti pénzügyi kimutatás, miként az a (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) közzétételre került – „D” jelû Nyomtatvány – A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás meghatározása, valamint „E” jelû Nyomtatvány – A módszertanra vonatkozó igazolás meghatározása, miként az a (hivatkozás a Hivatalos Lapban megjelent angol nyelvû változatra) közzétételre került

1. cikkely – A többi kedvezményezett csatlakozása a támogatási szerzõdéshez 1. A koordinátor annak biztosítására törekszik, hogy az alábbiakban megjelölt egyes jogalanyok kedvezményezettként csatlakozzanak jelen támogatási szerzõdéshez úgy, hogy a támogatási szerzõdés hatálybalépésének napjától vállalják a támogatási szerzõdésben meghatározott jogokat és kötelezettségeket azáltal, hogy három eredeti példányban aláírják a koordinátor által ellenjegyzett „A” jelû Nyomtatványt. – (a kedvezményezett teljes neve és gazdálkodási formája) (cégjegyzékszáma, ha van ilyen), székhelye [pontos cím, város/állam/tartomány/ország], képviseletében eljár (a törvényes képviselõ neve), (beosztása), [és/vagy (a törvényes képviselõ neve), (beosztása)], vagy meghatalmazottja (a „2. sz. kedvezményezett”) – (a kedvezményezett teljes neve és gazdálkodási formája) (cégjegyzékszáma, ha van ilyen), székhelye [pontos cím, város/állam/tartomány/ország], képviseletében eljár (a törvényes képviselõ neve), (beosztása), [és/vagy (a törvényes képviselõ neve), (beosztása)], vagy meghatalmazottja (a „3. sz. kedvezményezett”) – (…) Az összes kedvezményezett együttesen alkotja a konzorciumot (a „konzorcium”). 2. A koordinátor a Bizottság számára a támogatási szerzõdés hatálybalépését követõ legfeljebb 45 naptári napon belül minden egyes kedvezményezett vonatkozásában, egy példányban megküldi a megfelelõen kitöltött és aláírt „A” jelû Nyomtatványt. A két fennmaradó, aláírt eredeti példány közül egy a koordinátornál marad azért, hogy azt bármely kedvezményezett vonatkozó kérésére egyeztetési célból rendelkezésre bocsássa, illetve a másik példányt az érintett kedvezményezett tartja meg. 3. Amennyiben bármely, a fentiekben meghatározott jogalany elmulasztja vagy megtagadja a támogatási szerzõdéshez való csatlakozást az elõzõ bekezdésben elõírt határidõn belül, a Bizottságra nézve a továbbiakban nem kötelezõ érvényû annak korábbi, az ilyen jogalany(ok) felé tett ajánlata. A konzorcium a Bizottság felé az ez utóbbi által meghatározott határidõn belül megfelelõ megoldásokat javasolhat a projekt megvalósításának a biztosítása érdekében. A jelen támogatási szerzõdés módosítására vonatkozóan a II. Mellékletében meghatározott eljárás az irányadó. 4. [A kedvezményezettektõl elvárt, hogy elõzõleg konzorciumi megállapodást kössenek (a „konzorciumi megállapodás”) a konzorcium belsõ szerkezetére vonatkozóan.]2


2. cikkely – Alkalmazási terület A Közösség úgy határozott, hogy pénzügyi hozzájárulást biztosít az [a projekt címe (rövid címe)] (a „projekt”) címû, az I. Mellékeltben körülírt projekt megvalósításához a(z) [a specifikus kutatási és technológiafejlesztési program megnevezése] keretében, továbbá a jelen támogatási szerzõdésben meghatározott feltételek mellett. 3. cikkely – A projekt idõtartama és kezdõnapja A projekt idõtartama [számmal megadandó] hónap, amely a(z) [a támogatási szerzõdés 2

8

MEGJEGYZÉS: Ez a mondat nem szerepel azokban az esetekben, amikor a konzorcium megállapodás megkötése a pályázati felhívásban meghatározottak szerint nem kötelezõ.

hatálybalépését követõ hónap elsõ napja] [rögzített kezdõnap megadandó 3] [a koordinátor/kedvezményezett által közölt tényleges kezdõnap, amelynek a támogatási szerzõdés hatálybalépését követõ [számmal megadandó] hónapon belül kell lennie] kezdõdik (a továbbiakban a „kezdõnap”). 4. Cikkely – Beszámolási idõszakok és a beszámolók nyelve A projekt felbontásra került a következõ idõtartamú beszámolási idõszakokra: – I1: az 1. hónaptól az X. hónapig – I2: az X+1. hónaptól az Y. hónapig – I3: az Y+1. hónaptól a Z. hónapig – (…) – [végsõ]: az [N+1] hónaptól a projekt utolsó hónapjáig Bármely, a támogatási szerzõdés szerint elõírt beszámoló és projektteljesítés – miként az szükségessé válik – [nyelv megnevezése] nyelven készül. 5. cikkely – A Közösség maximális pénzügyi hozzájárulása 1. A Közösség maximális pénzügyi hozzájárulása a projekthez [összeg megnevezése] ([összeg szöveges megnevezése] EURÓ): A Közösség tényleges pénzügyi hozzájárulása a jelen támogatási szerzõdés rendelkezései alapján kerül kiszámolásra. 2. A Közösség pénzügyi hozzájárulásának részletezését a támogatási szerzõdés I. Melléklete tartalmazza, amely magában foglalja:

3.

4

a költségvetésnek, valamint a Közösség pénzügyi hozzájárulásának az egyes kedvezményezettek által, a projekt keretei között teljesítendõ tevékenységekre lebontott táblázatát. A kedvezményezettek jogosultak a különféle tevékenységek és maguk között költségvetési tételeket átcsoportosítani mindaddig, amíg az I. Mellékletben meghatározott munka megvalósításra kerül.

–

[kedvezményezettenkénti táblázatok, melyek meghatározzák az egyösszegû támogatásként visszatérítendõ költségvetést. A kedvezményezettek számára nem engedélyezett, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulását az egyösszegû támogatásként visszatérítendõ részbe csoportosítsák át. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik a nemzetközi együttmûködésben partner országokbeli kedvezményezettekre.]4

A koordinátor bankszámlája, melyre a Közösség pénzügyi hozzájárulásának teljes kifizetése történik: Számlatulajdonos neve: Bank neve: Számla hivatkozása: IBAN/bankazonosító és szám

MEGJEGYZÉS: Amennyiben a projekt kezdõnapja megelõzi a támogatási szerzõdésnek mindkét fél részérõl történõ aláírását, azaz annak hatálybalépését, a Pénzügyi Szabályzat 112. Cikkelye értelmében a konzorciumnak tudnia kell igazolni, hogy a tevékenység megkezdése a megállapodás aláírása elõtt szükségszerû. Mindazonáltal a projekt kezdõnapja semmiképpen sem elõzheti meg a projektjavaslat benyújtását. MEGJEGYZÉS: Ez a mondat csak akkor szerepel, ha a támogatás valamely része egyösszegû támogatásként, átalányösszegként (de nem közvetett költségként) vagy ezek kombinációjaként kerül visszatérítésre (ideértve az egységköltségekre vonatkozó elszámolásokat is).

9


3

–

6. cikkely – Elõfinanszírozás [összeg megadása] ([összeg szöveges megadása5] EURÓ) elõfinanszírozás kerül kifizetésre a koordinátor számára a jelen támogatási szerzõdés hatálybalépésétõl számított 45 napon belül. A koordinátor az elõfinanszírozást csak azon kedvezményezettek felé utalja tovább, akik csatlakoztak a támogatási szerzõdéshez, és csak akkor, ha a támogatási szerzõdéshez csatlakozott kedvezményezettek száma eléri a Részvételi Szabályzatban elõírt, a projekthez kapcsolódó pályázati felhívásban részletetezett minimális számot. A kedvezményezettek ezúton elfogadják, hogy a(z) [összeg megadása] ([összeg szöveges megadása] EURÓ) összeg, mely megfelel a kedvezményezetteknek a II. melléklet 20. cikkelyében hivatkozott Garanciaalaphoz való hozzájárulása összegének, és a Közösségnek az 5.1. cikkelyben rögzített maximális pénzügyi hozzájárulása [5%-át] képviseli, a Bizottság által az elõfinanszírozás összegébõl a Garanciaalap felé átutalásra kerül a kedvezményezettek nevében. Ugyanakkor úgy tekintendõ, hogy a kedvezményezettek megkapták az elsõ mondatban hivatkozott teljes elõfinanszírozást, amellyel kötelesek a támogatási szerzõdésnek megfelelõen elszámolni. 7. cikkely – Különleges rendelkezések [Jelen támogatási szerzõdésre különleges rendelkezések nem vonatkoznak.] [Jelen támogatási szerzõdésre az alább különleges rendelkezések vonatkoznak.] 8. cikkely – Közlések 1. A támogatási szerzõdéssel kapcsolatos bármely közlésben vagy kérésben meg kell jelölni a támogatási szerzõdés számát, az adott kérés vagy közlés jellegét és részleteit, továbbá az alábbi címekre nyújtandó be: A Bizottságnak: Commission of the European Communities [Európai Közösségek Bizottsága] Fõigazgatóság [neve] [B-1049 Brussels [Belgium] [Luxembourg] A koordinátornak:

[kapcsolattartó neve] [értesítési cím]


2. Az elektronikus eszközökkel küldendõ információk és dokumentumok esetében az alábbi címek használandók: A Bizottságnak: A koordinátornak: 3. Az értesítés elutasítása vagy az átvevõ fél elérhetetlensége esetén a kedvezményezett vagy a konzorcium – az adott esettõl függõen úgy tekintendõ, mint amely a legkésõbbi kézbesítés napján kézhez vette az értesítést, amennyiben a koordinátornak szóló értesítést az 1. vagy 2. bekezdésben meghatározott címek valamelyikére és azok törvényes képviselõinek küldték. A többi kedvezményezett esetében az értesítés kézbesítettnek tekintendõ, amennyiben azt az 1.1 cikkelyben meghatározott címre küldték meg. 4. A személyes adatok (II. melléklet 13. cikkely) feldolgozásával kapcsolatos bármely közlés 5

MEGJEGYZÉS: Az ilyen összegek az egyes idõszakok között megfelelõ likviditást biztosítanak a kedvezményezetteknek, és a tárgyalások során kerülnek meghatározásra. Általános szabályként a 2 idõszakot meghaladó projektek esetében ez az összeg az idõszakonkénti átlagos finanszírozás 160%-a (Átlag = teljes EK hozzájárulás/idõszakok száma).

10

vagy kérés a feldolgozásért felelõs Adatkezelõnek nyújtandó be a Bizottságnak az 1. és 2. bekezdésben meghatározott címére (címeire). Egységvezetõ (illetékes szolgálat) 9. cikkely – Irányadó jog és illetékes hatóság A Közösség pénzügyi hozzájárulása a Közösség kutatási költségvetésébõl származó hozzájárulásnak minõsül, melynek célja a 7. Kutatási Keretprogram (7. KP) megvalósítása. A 7. KP végrehajtása a Bizottság felelõsségét képezi. Ennek megfelelõen jelen támogatási szerzõdésre nézve a támogatási szerzõdés feltételei, a Közösségnek a 7. KP-ra vonatkozó jogi aktusai, az általános költségvetésre vonatkozó Pénzügyi Szabályzat, illetve az annak végrehajtásához kapcsolódó szabályok és egyéb közösségi jogszabályok, továbbá – kiegészítõ jelleggel – [az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásáról szóló belsõ szabályzatok értelmében felelõs, engedélyezõ tisztségviselõ székhelye szerinti ország] törvényei az irányadók. Továbbá a kedvezményezett tudatában van annak, és tudomásul veszi, hogy a Bizottságnak jogában áll a pénzügyi kötelezettségek meghatározására olyan döntést hozni, mely az Európai Közösséget létrehozó Egyezmény 256. Cikkelye, valamint az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Egyezmény 164. és 192. Cikkelye alapján végrehajtható. A Bizottságnak az elõzõ bekezdésben meghatározott azon jogát nem érintve, hogy közvetlenül döntsön a követelések beszedésrõl, az Európai Közösségek Elsõfokú Bírósága, illetve fellebbezés esetén az Európai Közösségek Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a Közösség és bármely kedvezményezett közötti bármely, jelen támogatási szerzõdés értelmezését, alkalmazását vagy érvényességét, továbbá a második bekezdésben említett döntés érvényességét érintõ jogvita eldöntésére. 10. Cikkely – A támogatási szerzõdés rendelkezéseinek az alkalmazása A támogatási szerzõdés jelen részének bármely rendelkezése elsõbbséget élvez a Mellékletek bármelyikének a rendelkezéseivel szemben. A III. Melléklet rendelkezései elsõbbséget élveznek a II. Melléklet rendelkezéseivel szemben, és mindkét Melléklet rendelkezései elsõbbséget élveznek az I. Melléklet rendelkezéseivel szemben. A 7. cikkelyben meghatározott különleges rendelkezések elsõbbséget élveznek jelen támogatási szerzõdés bármely más rendelkezéseivel szemben. 11. cikkely – A támogatási szerzõdés hatálybalépése Jelen támogatási szerzõdés a koordinátor és a Bizottság részérõl történõ aláírás után lép hatályba, az utolsó aláírás napján. Készült két példányban, [nyelv megnevezése] nyelven.


A koordinátor részérõl kelt [hely megnevezése]: Jogalany neve: Törvényes képviselõ neve: A szervezet bélyegzõje (amennyiben van ilyen): Törvényes képviselõ aláírása: Kelt: A koordinátor részérõl kelt [Brüsszel][Luxembourg]: Törvényes képviselõ neve: Törvényes képviselõ aláírása: Kelt:

11

7. KERETPROGRAM, TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS – II. MELLÉKLET: ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK II.1. Fogalom-meghatározások 1. „hozzáférési jogok” új ismeretekre és jogokra vagy meglévõ ismeretekre és jogokra vonatkozó licencek vagy felhasználói jogok; 2. „kapcsolt jogalany” bármely olyan jogalany, amely valamely kedvezményezett közvetlen vagy közvetett ellenõrzése, vagy a kedvezményezettével megegyezõ közvetlen vagy közvetett ellenõrzés alatt áll, ahol az ilyen ellenõrzés az alábbiakban meghatározott bármely formát jelentheti: a) az érintett jogalany kibocsátott részvénytõkéjébõl 50%-ot meghaladó részt, illetve az adott jogalany részvényeseit vagy tagjait illetõ szavazati jogok többségét közvetlenül vagy közvetett módon birtokolja; b) az érintett jogalany tekintetében a döntéshozatali jogosultságokat de facto vagy de jure közvetlenül vagy közvetett módon birtokolja. 3. „társult ország” olyan harmadik ország, mely nemzetközi egyezményt írt alá a Közösséggel, és ennek feltételei értelmében vagy alapján az pénzügyi hozzájárulást tesz a Hetedik Keretprogram egészéhez vagy bármely részéhez; 4. „meglévõ ismeretek és jogok” a jelen megállapodáshoz való csatlakozást megelõzõen a kedvezményezettek birtokában lévõ információk, valamint az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzõi jogok és más szellemi tulajdonjogok, amelyekre vonatkozóan a támogatási szerzõdéshez való csatlakozást megelõzõen tettek bejelentést, és amelyek szükségesek a projekt végrehajtásához vagy az új ismeretek és jogok használatához; 5. „terjesztés” az új ismeretek és jogok megfelelõ módon történõ közzététele, amely nem foglalja magában az új ismeretek és jogok védelmére szolgáló formális eljárásokból származó közzétételt, viszont magában foglalja az új ismeretek és jogok közreadását bármely médiában.


6. „méltányos és ésszerû feltételek” megfelelõ feltételek, ideértve az esetleges pénzügyi feltételeket, figyelembe véve a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azoknak az új és meglévõ ismereteknek és jogoknak a tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett felhasználás alkalmazási hatókörét, idõtartamát vagy egyéb jellemzõit; 7. „új ismeretek és jogok” a projekt keretei között létrehozott eredmények, ideértve az információkat is, függetlenül attól, hogy azok oltalom alá helyezhetõk-e vagy sem. Az ilyen eredmények közé tartoznak a szerzõi jogokhoz, a formatervezési mintaoltalmi jogokhoz, a szabadalmi jogokhoz, a növényfajta-oltalomhoz vagy ezekhez hasonló oltalmi formákhoz kapcsolódó jogok is. 8. „felhasználás” az új ismeretek és jogok közvetett vagy közvetlen alkalmazása további, a projekt körébe nem tartozó kutatási tevékenységekre, vagy valamely termék vagy folyamat kidolgozására, létrehozására és piaci forgalmazására , illetve valamely szolgáltatás létrehozására és nyújtására; 9. „harmadik ország” olyan állam, amely nem tagállam; 10. „szabálytalanság” a Közösségi jog bármilyen rendelkezésének megsértése vagy valamely kedvezményezett fennálló vagy jövõben esetlegesen felmerülõ kötelezettségének a

12

megszegése szerzõdésszegés vagy mulasztás útján úgy, hogy az indokolatlan kiadásokat okoz az Európai Közösségek általános költségvetésében vagy az általa kezelt költségvetésekben; 11. „költségvetési szervezet” bármely jogalany, melyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezetek; 12. bármely jogalany akkor minõsül „nonprofit” szervezetnek, ha a nemzeti vagy nemzetközi jog annak tekinti; 13. „kutatószervezet” olyan, nonprofit szervezetként létrehozott jogalany, amely egyik fõ célkitûzéseként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik; 14. „KKV-k” a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változatának értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások.

A. rész A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA 1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS ALAPELVEK II.2. A konzorcium szervezete és a koordinátor szerepe 1. Az összes kedvezményezett együttesen alkotja a konzorciumot, függetlenül attól, hogy külön, írásban konzorcium megállapodást kötnek-e. A Bizottság felé a kedvezményezetteket a koordinátor képviseli, aki a Bizottság és bármely kedvezményezett közötti bármely közlés tekintetében közvetítõként jár el, eltekintve azoktól az esetektõl, amelyeket a támogatási szerzõdés másképpen határoz meg. 2. A Közösségnek a projekthez való pénzügyi hozzájárulása a koordinátor számára kerül kifizetésre, aki azt a kedvezményezettek nevében átveszi. A Közösség pénzügyi hozzájárulásának a koordinátor számára történõ megfizetése mentesíti a Bizottságot a fizetési kötelezettségei alól. 3. A koordinátor köteles: a) kezelni a Közösség pénzügyi hozzájárulását a kedvezményezettek és a tevékenységek közötti elosztás tekintetében, a támogatási szerzõdéssel és a konzorcium által hozott döntéssekkel összhangban. A koordinátor gondoskodik arról, hogy a többi kedvezményezett felé megfelelõ kifizetések indokolatlan késedelmek nélkül valósuljanak meg;

c) tájékoztatni a Bizottságot a Közösség pénzügyi hozzájárulásának az elosztásáról, valamint a kedvezményezettek számára végzett átutalások idõpontjairól, amikor azt a támogatási szerzõdés vagy a Bizottság megkívánja; d) felülvizsgálni a beszámolókat – még mielõtt azokat a Bizottságnak továbbítaná – annak megállapítása érdekében, hogy a beszámolók összhangban vannak-e a projekt feladataival;

13


b) megfelelõ elkülönített számviteli nyilvántartásokat vezetni annak érdekében, hogy bármely idõpontban megállapítható legyen, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulásának mekkora része került kifizetésre az egyes kedvezményezettek számára a projekt céljaira;

e) folyamatosan ellenõrizni, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e a támogatási szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeiket. A koordinátor alvállalkozói szerzõdést nem köthet a fentiekben körülírt feladatokra. 4. A kedvezményezettek konzorciumként eljárva kötelesek az alábbi kötelezettségeknek eleget tenni: a) kötelesek minden részletes adatot átadni, amelyre a Bizottság igényt tart a jelen projekt megfelelõ adminisztrációja érdekében, b) a Közösséggel szembeni együttes és egyetemleges felelõsséggel végrehajtani a projektet úgy, hogy minden szükséges és ésszerû intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a projektet a jelen támogatási szerzõdés feltételeivel összhangban hajtsák végre; c) megfelelõ, jelen támogatási szerzõdés rendelkezéseivel összhangban álló, belsõ intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a projekt hatékony megvalósítását. Amennyiben azt az 1.4. Cikk elõírja, az ilyen belsõ intézkedések írásos konzorcium megállapodás (a továbbiakban a „konzorcium megállapodás”) formájában kerülnek rögzítésre. A konzorcium megállapodás többek között az alábbiakra irányadó: I.

a konzorcium belsõ szervezete, ideértve a döntéshozatali eljárásokat;

II. a terjesztés és felhasználás, valamint a hozzáférési jogok szabályai; III. a Közösség pénzügyi hozzájárulásának az elosztása; IV. a belsõ viták rendezése, ideértve az erõfölénnyel való visszaélés eseteit is; V. felelõsség, kártalanítás és a kedvezményezettek közötti titokvédelmi megállapodások. d) szükség szerint a kutatói közösségen kívül álló és a szélesebb körû nyilvánossághoz tartozó szereplõket bevonni annak érdekében, hogy megfelelõ párbeszédre kerüljön sor, továbbá vita alakuljon ki a kutatási tervekrõl, a kutatási eredményekrõl és a kapcsolódó tudományos kérdésekrõl a politikai döntéshozókkal és a civil társadalommal; szinergiákat kialakítani az oktatás minden szintjével, továbbá olyan tevékenységeket folytatni, melyek a kutatás társadalmi–gazdasági hatását mozdítják elõ.


e) lehetõvé tenni a Bizottság számára, hogy részt vegyen a projektre vonatkozó megbeszéléseken.

II.3. Az egyes kedvezményezettek meghatározott teljesítési kötelezettségei Minden egyes kedvezményezett köteles: a) elvégezni a teljesítendõ, az I. Mellékeltben meghatározott munkákat. Mindazonáltal, amennyiben azt a projekt megvalósítása szükségessé teszi, a kedvezményezett harmadik feleket is felhívhat arra, hogy bizonyos elemeket végezzenek el a II.7. Cikkben rögzített feltételekben vagy a 7. Cikkhez tartozó

14

bármely egyedi rendelkezés keretei között meghatározottaknak megfelelõen. A kedvezményezett felhasználhat olyan forrásokat is, melyeket harmadik felek bocsátanak rendelkezésre a munkák adott részének az elvégzése érdekében; b) biztosítani, hogy a kedvezményezett és bármely harmadik fél között a projekthez kapcsolódóan létrejött megállapodások vagy szerzõdések tartalmaznak olyan rendelkezéseket, melyek szerint az ilyen harmadik felek, ideértve a pénzügyi beszámolókra, illetve a módszertanra vonatkozó igazolást kiállító könyvvizsgálót is, jelen támogatási szerzõdés keretei között nem rendelkeznek jogokkal a Bizottsággal kapcsolatban; c) biztosítani, hogy a Bizottságnak és a Számvevõszéknek a könyvvizsgálatok végrehajtására vonatkozó jogai kiterjedjenek arra a jogra is, hogy bármely ilyen könyvvizsgálatot vagy ellenõrzést olyan bármely harmadik fél tekintetében is végrehajthassanak – a jelen támogatási szerzõdésben meghatározott, ugyanazon feltételek mellett –, melynek költségeit teljes mértékben vagy részben a Közösség pénzügyi hozzájárulásából térítenek meg; d) biztosítani, hogy a II.4.4., II.10., II.11., II.12., II.13., II.14. és II.22 Cikkek alapján rá vonatkozó feltételek vonatkozzanak bármely olyan harmadik félre is, melyeknek a költségeit a jelen támogatási szerzõdés rendelkezései értelmében a projekt terhére számolják el; e) biztosítani, hogy a számára elõírt feladatokat megfelelõképpen és idõben teljesíti; f)

2

3

•

azon személy(ek) nevérõl, akik munkáját irányítják és monitorozzák, továbbá a vonatkozó elérhetõségekrõl és az ilyen adatok esetleges változásairól;

•

bármely olyan eseményrõl, amely a projekt megvalósítását és a Közösség jogait befolyásolhatják;

•

bármely, saját törvényes megnevezését, címét, illetve törvényes képviselõinek a nevét, címét érintõ változásokról, a jogi, pénzügyi, szervezeti vagy szakmai helyzetet érintõ változásokról, ideértve az ellenõrzés tekintetében bekövetkezõ változásokat, továbbá a nonprofit költségvetési szervezetek, középfokú és felsõfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és KKV-k esetében a jogállásban bekövetkezõ változásokat is;

•

bármely körülményrõl, amely a Részvételi Szabályzatban1, vagy a Pénzügyi Szabályzatban2 rögzített részvételi feltételeket és a Végrehajtási Szabályait3, illetve

Az Európai Parlament és a Tanács 1906/2006/EK rendelete (2006. december 18.), HL L391, 2006.12.30., 1. o., valamint a Tanács 1908/2006/Euratom rendelete (2006. december 19.), HL L 400, 2006.12.30., 1. oldal, módosítás: HL L 54, 2007.2.22., 4. oldal. A Tanácsnak a legutóbb a Tanács 1995/2006/Euratom rendeletével (2006. december 13.), (HL L 390, 2006.12.30., 1. oldal) módosított, és késõbbi módosításokat tartalmazó 1605/2002/EK, Euratom rendelete (2002. június 25.), HL L 248, 2002.9.16., 1. oldal. A Bizottságnak a legutóbb a 1248/2006/Euratom rendelettel, (HL L 227, 2006.8.19., 3. oldal) módosított, és késõbbi módosításokat tartalmazó 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.), HL L 357, 2002.12.31., 1. oldal. 7. Keretprogram, támogatási szerzõdés – II. Melléklet – Általános feltételek

15


1

idõben tájékoztatni a többi kedvezményezettet és a Bizottságot a koordinátoron keresztül:

a támogatási szerzõdés bármely elõírását érinti, különös tekintettel arra, ha a projekt idõtartama alatt bármelyik megfelelõségi kritérium teljesítése megszûnik. g) közvetlenül a Bizottságnak – ideértve az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) is – és a Számvevõszéknek az összes, az ellenõrzések és a könyvvizsgálatok során kért információt átadni; h) részt venni az õket érintõ, a projekt ellenõrzésével, monitorozásával és értékelésével kapcsolatos megbeszéléseken; i)

minden szükséges lépést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az olyan kötelezettségvállalásokat, melyek nem összeegyeztethetõk a jelen támogatási szerzõdésben rögzített kötelezettségekkel, valamint tájékoztatni a többi kedvezményezetett és a Bizottságot bármely elkerülhetetlen kötelezettségvállalásról, amely a támogatási szerzõdés idõtartama alatt merül fel, és amelynek kihatásai lehetnek bármely, a támogatási szerzõdés alapján fennálló kötelezettségeire;

j)

biztosítani az állami támogatás keretfeltételeinek való megfelelést;

k) a projektet az alapvetõ etikai elveknek megfelelõen végrehajtani; l)

törekedni arra, hogy elõmozdítsa a férfiak és nõk egyenlõ esélyeinek biztosítását a projekt megvalósítása során;

m) figyelembe venni a Bizottság 2005. március 11-i, az Európai Kutatói Chartáról és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexérõl szóló ajánlásának alapelveit, különös tekintettel a munkafeltételekre, a felvételi folyamatok átláthatóságára, valamint a projekt érdekében felvett kutatók karrierfejlesztésére; n) minden szükséges elõvigyázatossági intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje bármilyen jellegû összeférhetetlenség kockázatát, amely gazdasági érdekekkel, politikai vagy nemzeti elkötelezettséggel, családi vagy érzelmi kötelékekkel vagy bármely egyéb érdekekkel kapcsolatos, és esetlegesen befolyásolhatja a projekt elfogulatlan és objektív teljesítését.

2. SZAKASZ – BESZÁMOLÓK ÉS KIFIZETÉSEK


II.4. Beszámolók és projektteljesítések 1. A konzorcium köteles idõszakos jelentés benyújtani a Bizottság számára minden egyes beszámolási idõszak vonatkozásában az egyes vonatkozó idõszakok végét követõ 60 napon belül. Az ilyen beszámolók az alábbiakat foglalják magukban: a) a projekt célkitûzéseinek elérése érdekében kifejtett munka elõrehaladásának áttekintését, ideértve egy nyilvánosságra hozható összefoglalót, illetve bármely, az I. Mellékletben körülírt mérföldkõ és projektteljesítés tekintetében az eredményeket és megvalósításokat. Az ilyen beszámoló magában foglalja az I. Melléklet értelmében elvégzésre tervezett munkák és a ténylegesen megvalósított munkák közötti különbségeket is, b) a források felhasználásának magyarázatát, valamint

16

c) pénzügyi kimutatást minden egyes kedvezményezettre vonatkozóan, valamint összefoglaló pénzügyi beszámolót, amely összesített formában adja meg az összes kedvezményezettre vonatkozó, a Közösségtõl igényelt hozzájárulást, amelynek alapját az egyes kedvezményezettek által a „C” jelû Nyomtatványon (VI. melléklet) szolgáltatott információk képezik. 2. A konzorcium köteles záróbeszámolót benyújtani a Bizottság számára a projekt végét követõ 60 napon belül. Az ilyen beszámoló az alábbiakat foglalja magában: a) záró, nyilvánosságra hozható, összefoglaló beszámoló, mely kiterjed a projekt eredményeire, következtetéseire és társadalmi–gazdasági hatására. b) a projekt szélesebb értelemben vett társadalmi összefüggéseit számba vevõ beszámoló, ideértve a nemi egyenlõség kapcsán tett intézkedéseket, etikai kérdéseket, más szereplõk bevonására irányuló erõfeszítéseket és a tudatosság terjesztését, valamint az új ismeretek és jogok felhasználására és terjesztésére irányuló terveket. 3. A koordinátor köteles a Közösség pénzügyi hozzájárulásának a kedvezményezettek közötti elosztására vonatkozó beszámolót benyújtani. Az ilyen beszámoló a végsõ kifizetés kézhezvételét követõ 30 napon belül nyújtandó be. 4. Az idõszakos és végsõ kifizetésekre vonatkozó igények tekintetében pénzügyi kimutatásokról szóló igazolás nyújtandó be akkor, amikor a kedvezményezett által, a Közösség pénzügyi hozzájárulásaként, költség-visszatérítés formájában igényelt összeg eléri vagy meghaladja a 375 000 eurót. Ez az összeg összevontan számítandó minden olyan korábbi kifizetés figyelembevételével, amelyek vonatkozásában a pénzügyi kimutatásokról szóló igazolás nem került benyújtásra. Az ilyen igazolás részletes, annak külsõ könyvvizsgálója által tényszerûként igazolt leírás formájában nyújtandó be („D” jelû Nyomtatvány – VII. Melléklet). Mindazonáltal a 2 éves vagy annál rövidebb idõtartamú projektek esetében a pénzügyi kimutatásokról szóló igazolás csak olyan, végsõ kifizetésekre vonatkozó igényekhez nyújtandó be, amikor a kedvezményezett által, a Közösség pénzügyi hozzájárulásaként, költségtérítés formájában igényelt összeg, az összes korábbi kifizetések összevonásával, eléri vagy meghaladja a 375 000 eurót.

A Bizottság saját belátása szerint elfogadhatja bármely kedvezményezett azzal kapcsolatos kérését, hogy a költségek kiszámítására vonatkozóan olyan módszertani igazolást nyújthasson be, melyet a kedvezményezett költségvisszatérítési igényeinek összeállítására használt a személyi és közvetett költségeinek, valamint a vonatkozó ellenõrzési rendszerek tekintetében. Az ilyen igazolás részletes, annak külsõ könyvvizsgálója által tényszerûként igazolt leírás formájában nyújtandó be („E” jelû

17


A pénzügyi kimutatásokról szóló igazolások azt bizonyítják, hogy az igényelt költségek és az adott idõszakra vonatkozóan bejelentett bevételek, továbbá az elõfinanszírozásból keletkezõ kamatok kimutatása összhangban áll a jelen támogatási szerzõdés feltételeivel. Amikor a támogatási szerzõdés keretei között az igény harmadik felek költségeire vonatkozik, az ilyen költségek jelen Cikk rendelkezései értelmében igazolandóak. A könyvvizsgáló igazolásában köteles feltüntetni, hogy közte és a kedvezményezett között az igazolás kiadásának tekintetében összeférhetetlenség nem áll fenn.

Nyomtatvány – VII. Melléklet). Amikor az ilyen igazolást a Bizottság elfogadja, egyúttal lemond arról a követelményrõl, hogy a kedvezményezett az idõszakos kifizetésekre vonatkozó igényeihez készülõ pénzügyi kimutatásokhoz idõközi igazolást nyújtson be. A pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatozó igazolásokat külsõ könyvvizsgáló készíti el és záradékolja, továbbá azok a jelen támogatási szerzõdés VII. Mellékletében rögzített meghatározások szerint készülnek el. Minden egyes kedvezményezett szabadon választhat bármely arra képesített, külsõ könyvvizsgálót, ideértve annak szokásos könyvvizsgálóját, feltéve hogy az alábbi követelmények mindegyike teljesül: I.

a könyvvizsgálónak függetlennek kell lennie a kedvezményezettõl;

II. a könyvvizsgálónak megfelelõ képesítéssel kell rendelkeznie számviteli dokumentumok törvény által elõírt könyvvizsgálatának az elvégzésére az éves jelentések és konszolidált jelentések törvény által elõírt könyvvizsgálatáról szóló, 8. Tanácsi Irányelv4 végrehajtására vonatkozó nemzeti törvények vagy a Közösség bármely, a nevezett Irányelvet felváltó jogszabálya értelmében. A harmadik országokban mûködõ kedvezményezettek kötelesek megfelelni az ugyanilyen tárgyú nemzeti törvényeknek, továbbá a pénzügyi kimutatások benyújtott igazolása a tényszerû megállapításokról olyan független jelentést is tartalmaz, melynek alapja a Közösség által elõírt eljárások. A költségvetési szervek, közép- és felsõfokú oktatási intézmények, valamint a kutatószervezetek úgy is dönthetnek, hogy arra képesített köztisztviselõt kérnek fel a pénzügyi kimutatásokat és a módszertant érintõ igazolás benyújtására, feltéve hogy az illetékes nemzeti hatóságok megállapították az adott képesített köztisztviselõ jogképességét a szervezet könyvvizsgálatára, továbbá hogy a tisztviselõ függetlensége – különös tekintettel a pénzügyi kimutatások elkészítésére – biztosítható. A jelen Cikk szerinti külsõ könyvvizsgálók által készített igazolások nem befolyásolják a kedvezményezettek felelõsségét, sem a Közösségnek a jelen támogatási szerzõdésbõl eredõ jogait.


5. A konzorcium a beszámolókat és egyéb projektteljesítéseket a koordinátoron keresztül, elektronikus formában juttatja el a Bizottságnak. Továbbá a kedvezményezett szervezetén belül a „C” jelû Nyomtatványt az arra meghatalmazott személy(ek) köteles(ek) aláírni, illetve a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolásokat a könyvvizsgáló társaság arra felhatalmazott személye írja alá, az eredeti példányok pedig a Bizottság felé megküldésre kerülnek. 6. A beszámolók formája és tartalma tekintetében a Bizottság által rögzített utasításokat és útmutatókat szükséges használni. 7. A Bizottság felé közzétételre benyújtott beszámolóknak közvetlen publikálásra alkalmas minõségûnek kell lenniük, továbbá azoknak a Bizottság felé publikálásra alkalmas formában történõ benyújtása arra utal, hogy az ilyen beszámolók bizalmas anyagokat nem tartalmaznak. 4

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-én kelt, 2006/43/EK sz. Irányelve az éves jelentések és konszolidált jelentések törvény által elõírt könyvvizsgálatáról, mely 78/660/EGK és a 83/349/EGK Tanácsi Irányelveket módosítja, illetve a 84/253/EGK sz. Tanácsi Irányelvet helyezi hatályon kívül.

18

8. Az I. Mellékletben meghatározott projektteljesítések az ott leírtak szerint nyújtandók be. 9. A Bizottság a beszámolók és projektteljesítések elemzésére és értékelésére külsõ szakértõk segítségét igénybe veheti.

II.5. A beszámolók és projektteljesítések jóváhagyása, kifizetések határidõi 1. A Bizottság mindegyik beszámolási idõszak végén köteles a konzorcium által benyújtott beszámolókat és az I. Melléklet rendelkezései által elõírt egyéb projektteljesítéseket az azok kézhezvételétõl számított 105 napon belül értékelni, illetve a vonatkozó kifizetéseket teljesíteni, kivéve akkor, ha a kapcsolódó határidõk, a kifizetés vagy a projekt felfüggesztésre került. 2. A kifizetésekre azt követõen kerül sor, hogy a Bizottság a beszámolókat és/vagy projektteljesítéseket jóváhagyta. Ha a megjelölt határidõn belül a Bizottság nem ad választ, az nem értelmezhetõ jóváhagyásnak. A Bizottságnak ugyanakkor írásos választ kell küldenie a konzorzium részére a 3. bekezdésnek megfelelõen. A Bizottság a beszámolókat és teljesítéseket a fizetésre vonatkozó határidõn túl is elutasíthatja. A beszámolók jóváhagyása nem jelenti azok szabályszerûségének, illetve az azokban foglalt nyilatkozatok és információk hitelességének az elismerését, továbbá nem jelentenek felmentést egyetlen könyvvizsgálat vagy felülvizsgálat tekintetében sem. 3. A beszámolók kézhezvételét követõen a Bizottság jogosult: a) teljes egészében vagy részben jóváhagyni a beszámolókat és projektteljesítéseket, esetleg az ilyen jóváhagyást bizonyos feltételekhez kötni. b) megfelelõ indoklás mellett elutasítani a beszámolókat és projektteljesítéseket, továbbá eljárást kezdeményezni a támogatási szerzõdés teljes vagy részleges megszüntetésére. c) felfüggeszteni a határidõt, amennyiben a beszámolók részben vagy egészben, illetve megfelelõ projektteljesítések nem kerültek benyújtásra, vagy azok nem teljesek, illetve ha tisztázásra vagy további információkra van szükség, kétségek merültek fel a pénzügyi kimutatásokban igényelt költségek elszámolhatóságával kapcsolatban és/vagy kiegészítõ ellenõrzések vannak folyamatban. A felfüggesztés azon a napon kerül megszüntetésre, amikor a Bizottság az általa kért utolsó beszámolót, projektteljesítést vagy kiegészítõ információt kézhez kapja, illetve ha a Bizottság úgy dönt, hogy az idõközi kifizetést részben teljesíti a 4. bekezdésnek megfelelõen.

A felfüggesztés azon a napon lép érvénybe, amikor arról a Bizottság értesítést küld. d) az érintett kedvezményezett(ek)nek szánt összegek kifizetését részben vagy egészben bármikor felfüggeszteni: •

ha az elvégzett munka nem felel meg a támogatási szerzõdés rendelkezéseinek;

19


A Bizottság köteles a koordinátoron keresztül írásban tájékoztatni a konzorciumot bármely ilyen felfüggesztésrõl, valamint a felfüggesztés megszüntetéséhez teljesítendõ feltételekrõl.

•

ha a kedvezményezett köteles saját állama felé bármely, állami támogatásként indokolatlanul kapott összeget visszatéríteni;

•

amennyiben a támogatási szerzõdés rendelkezéseit megsértik, vagy felmerül ennek gyanúja, illetve ez vélelmezhetõ, különösen a II. Melléklet 22. és 23. cikkelyében meghatározott könyvvizsgálat és ellenõrzés elvégzése nyomán;

•

amennyiben felmerül a gyanú, hogy egy vagy több kedvezményezett a támogatási szerzõdés teljesítése során szabálytalanságot követett el;

•

amennyiben fennáll a gyanúja vagy bizonyítást nyer, hogy egy vagy több kedvezményezett szabálytalanságot követett el egy másik olyan támogatási szerzõdés teljesítése során, melyet az Európai Közösségek általános költségvetésébõl vagy az általuk kezelt költségvetésbõl finanszíroztak. Az ilyen esetekben a kifizetés felfüggesztésére akkor kerül sor, ha a szabálytalanság (ill. feltételezett szabálytalanság) súlyos és szisztematikus jellegû, és feltételezhetõen befolyásolja az aktuális támogatási szerzõdés teljesítését.

Amennyiben a Bizottság felfüggeszti a kifizetést, a konzorciumot megfelelõképpen tájékoztatni kell arról, hogy a kifizetés egésze vagy bármely része miért nem kerül teljesítésre. 4. A Bizottságnak lehetõsége van valamely idõközi kifizetést részben teljesíteni, ha egyes beszámolók vagy projektteljesítések nem az elõírtak szerint kerülnek benyújtásra, esetleg azokat csak részben vagy feltételesen hagyják jóvá. Az egy adott beszámolási idõszakra benyújtandó, ám késedelmesen benyújtott beszámolók és projektteljesítések a következõ beszámolási idõszak beszámolóival és projektteljesítéseivel együtt kerülnek értékelésre. 5. A beszámolók jóváhagyására és a kifizetésekre vonatkozó határidõ lejártakor – figyelembe véve, hogy a Bizottság felfüggesztette-e a vonatkozó határidõt –, a Bizottság köteles a késedelmes kifizetésekre a Pénzügyi Szabályzatban és ennek Végrehajtási Szabályaiban meghatározott feltételeknek megfelelõen kamatot fizetni, melynek mértéke az Európai Központi Bank refinanszírozási ügyleteihez euróban meghatározott kamatláb plusz három és fél százalékpont. A kamatra vonatkozó referencia-kamatláb az adott kifizetésre érvényes utolsó nap hónapjának az elsõ napján érvényes kamatláb, ahogyan azt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozata közzéteszi.


Jelen rendelkezés nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, melyek az Európai Unió tagállamainak költségvetési szervei. A késedelmes kifizetésre vonatkozó kamat a kifizetési idõszak utolsó napjától – ahol ez a nap nem számít bele az idõszakba – addig a napig számolandó fel, amikor a kifizetés a Bizottság számláján terhelésre kerül – ahol ez utóbbi nap beleszámít az idõszakba. A kamat nem tekintendõ a projekt bevételének a támogatás végleges összegének megállapítása tekintetében. Az ilyen kamatfizetések nem minõsülnek a Közösség pénzügyi hozzájárulása részének. 6. A határidõ, a kifizetés, vagy a projekt Bizottság általi felfüggesztése nem minõsül késedelmes kifizetésnek. 7. A projekt végén a Bizottság dönthet úgy, hogy a Közösség vonatkozó pénzügyi hozzájárulása tekintetében nem teljesít kifizetést akkor, ha egy hónapos írásos

20

felmondás mellett jelzi, hogy valamely beszámolót, pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó igazolást vagy bármely más projektteljesítést nem kapott kézhez. 8. A Bizottság köteles a koordinátort tájékoztatni a Közösség pénzügyi hozzájárulása végsõ kifizetésének az összegérõl, valamint köteles ehhez az összeghez indoklást adni. A koordinátornak a kézhezvételt követõen két hónap áll rendelkezésére, hogy megindokolja bármely egyet nem értését. Ezen idõszakot követõen az ilyen jellegû kéréseket nem veszik figyelembe, és úgy tekintendõ, hogy a konzorcium elfogadta a Bizottság döntését. A Bizottság vállalja, hogy a kézhezvételt követõ két hónapon belül választ ad, és megindokolja válaszát. A fentiekben leírt eljárás nem érinti a kedvezményezett azon jogát, hogy a Bizottság döntése ellen fellebbezzen.

II.6. A kifizetésre vonatkozó szabályok 1. A Bizottság az alábbi kifizetéseket teljesíti: elõfinanszírozás a 6. Cikknek megfelelõen a) a több mint egy beszámolási idõszakkal megvalósítandó projektek esetében a Bizottság idõszakos kifizetéseket teljesít a Közösség pénzügyi hozzájárulásából az egyes beszámolási idõszakokra elfogadott összegekben. b) a Bizottság végsõ kifizetést teljesít a Közösség pénzügyi hozzájárulásából az utolsó beszámolási idõszakokra elfogadott összegben, valamint bármely szükséges korrekció összegében. Amikor a Közösség vonatkozó pénzügyi hozzájárulása nem éri el a konzorciumnak már megfizetett bármely összeget, a különbözetet vissza kell fizetni a Bizottság részére. Amikor a Közösség vonatkozó pénzügyi hozzájárulása meghaladja a konzorciumnak már megfizetett bármely összeget, a Bizottság köteles végsõ kifizetésként, az 5.1. és a II. Melléklet 21. Cikk szerinti határokon belül megfizetni a különbözetet. 2. Az elõfinanszírozás és az idõszakos kifizetések teljes összege nem haladhatja meg a Közösségnek az 5. Cikkben meghatározott maximális pénzügyi hozzájárulásának 90%-át. 3. A Bizottság általi kifizetések euróban történnek.

5. Az 5,3. Cikkben meghatározott bankszámla teszi lehetõvé, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulása és a vonatkozó kamatok azonosíthatóak legyenek. Egyéb esetekben a kedvezményezett vagy a közvetítõk számviteli módszereinek kell lehetõvé tenni, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulása és az abból származó kamatok vagy egyéb befolyó összegek azonosíthatóak legyenek.

21


4. A költségelszámolásokat euróban kell elkészíteni. A számláikat nem euróban vezetõ kedvezményezettek kötelesek a költségekrõl euróban beszámolni úgy, hogy az adott költség felmerülése napján érvényes vagy az adott beszámolási idõszak végét követõ hónap elsõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot alkalmazzák. A számláikat euróban vezetõ kedvezményezettek a más valutanemben felmerült költségeket kötelesek a szokásos számviteli gyakorlatuknak megfelelõen átváltani.

6. Bármely kifizetés képezheti könyvvizsgálat vagy felülvizsgálat tárgyát, továbbá az ilyen könyvvizsgálatok vagy felülvizsgálatok megállapításai alapján bármely kifizetés korrigálható vagy visszafizetésre követelhetõ. 7. A Bizottság kifizetései azon a napon tekintendõek teljesítettnek, amikor azok a Bizottság számláján terhelésre kerülnek

3. SZAKASZ – MEGVALÓSÍTÁS II.7. Alvállakozói szerzõdések 1. Az alvállalkozó olyan harmadik fél, amely üzleti alapon egy vagy több kedvezményezettel szerzõdést köt annak érdekében, hogy a projekt szerinti munkák valamely részét a kedvezményezett közvetlen felügyelete és mindennemû alárendeltségi viszony nélkül elvégezze. Amennyiben a kedvezményezett bármilyen alvállalkozói szerzõdést köt a projekthez kapcsolódó feladatok valamely részének az elvégzésére, a kedvezményezettre nézve a Bizottság és a többi kedvezményezett felé a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségei továbbra is érvényben maradnak, továbbá kizárólagosan felelõs marad a projekt végrehajtásáért, valamint a támogatási szerzõdés rendelkezéseinek való megfelelésért. Jelen támogatási szerzõdésnek az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezései azon külsõ könyvvizsgálók tekintetében is alkalmazandók, akik a pénzügyi kimutatásokat vagy bármely módszertant igazolják.


2. Amennyiben szükségessé válik, hogy a kedvezményezettek az elvégzendõ munka bizonyos elemeire alvállalkozói szerzõdést kössenek, az alábbi feltételeknek szükséges megfelelni: –

az alvállalkozói szerzõdések csak a projekt korlátozott részének végrehajtására vonatkozhatnak;

–

az alvállalkozói szerzõdések odaítélésének szükségessége az I. Mellékletben megfelelõképpen indokolandó, tekintettel az adott projekt jellegére, illetve a megvalósítás szükségleteire;

–

az alvállalkozói szerzõdéseknek a kedvezményezett általi odaítélése nem befolyásolja a kedvezményezetteknek a meglévõ ismeretekre és jogokra, valamint az új ismeretekre és jogokra vonatkozó jogait és kötelezettségeit;

–

az I. Mellékletben jelezni szükséges az alvállalkozásba adandó feladatokat, valamint a vonatkozó költségbecslést.

Bármely olyan alvállalkozói szerzõdés odaítélésének, amely elszámolható költségként kerül igénylésre, meg kell felelnie az elérhetõ legjobb érték (legjobb ár–érték arány), az átláthatóság és az egyenlõ feltételek alapelveinek. Ugyancsak elfogadhatók azok az alvállalkozói szerzõdések, amelyeket a projekt megkezdése elõtt létrejött keretszerzõdések alapján köt valamely kedvezményezett és alvállalkozó a kedvezményezett szokványos gazdálkodási alapelveivel összhangban.

22

3. A kedvezményezettek igénybe vehetnek külsõ támogató szolgáltatásokat az olyan kisebb feladatok elvégzésének elõsegítésére, melyek önállóan nem képviselnek projekt feladatot az I. Melléklet meghatározása szerint.

II.8. A projekt felfüggesztése 1. A koordinátor köteles azonnal tájékoztatni a Bizottságot bármely olyan körülményrõl, amely befolyásolja vagy késleleti a projekt megvalósítását. 2. A koordinátor javaslatot tehet a projekt valamely részének vagy teljes egészének a felfüggesztésére, amennyiben vis maior vagy egyéb kivételes körülmények a projekt végrehajtását túlzott mértékben megnehezítenék vagy gazdaságtalanná tennék. A koordinátor köteles a Bizottságot késedelem nélkül tájékoztatni az ilyen körülményekrõl, ideértve minden indoklást és tájékoztatást az eseménnyel kapcsolatosan, valamint egy becslést arra vonatkozóan, hogy a projektben végzendõ munka mikor kezdõdik újra. 3. A Bizottság jogosult felfüggeszteni a projekt alapján végzett munka egy részét vagy teljes egészét, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a konzorcium nem teljesíti kötelezettségeit a támogatási szerzõdéssel összhangban. A koordinátor késedelem nélkül értesítendõ az ilyen esemény indoklásáról, valamint a munkák újrakezdéséhez szükséges feltételekrõl. A többi kedvezményezettet a koordinátor tájékoztatja. Az ilyen felfüggesztés 10 nappal az után lép hatályba, hogy a koordinátor az értesítést kézhez vette. 4. A felfüggesztés ideje alatt nem lehet azokat a költségeket a projektre terhelni, amelyek a projekt felfüggesztett részeinek kivitelezéséhez kapcsolódnak. 5. A projekt teljes egészének vagy bármely részének a felfüggesztése akkor szüntethetõ meg, amikor a támogatási szerzõdés felei megállapodnak a projekt folytatásában, és ennek megfelelõen bármely szükséges módosítást, ideértve a projekt idõtartamának a meghosszabbítását is, írásos kiegészítés formájában meghatároznak.

II.9. Titoktartás

Amennyiben a bizalmas információk szóban kerültek átadásra, azok bizalmas jellegét az átadó fél köteles írásban megerõsíteni az átadást követõ 15 napon belül. 2. Az 1. bekezdés nem tekintendõ érvényesnek, amennyiben: a) a bizalmas információk a titoktartási kötelezettségek megsértése nélkül is nyilvánosan elérhetõvé válnak;

23


1. A projekt idõtartama alatt, valamint a lezárását követõ öt éven keresztül, illetve bármely más azt követõ, a konzorcium megállapodás keretei között meghatározott idõtartamra a kedvezményezettek vállalják, hogy bármely olyan adat, dokumentum vagy más anyag bizalmas jellegét megõrzik, melyet a projekt végrehajtásával kapcsolatban bizalmasként azonosítottak (a továbbiakban „bizalmas információk”). A Bizottság vállalja, hogy a projekt teljesítését követõ öt éven keresztül megõrzi a bizalmas információk bizalmas jellegét. Bármely kedvezményezett megfelelõképpen megindokolt kérésére a Bizottság vállalhatja, hogy egyes bizalmas információk tekintetében a nevezett idõszakot meghosszabbítja.

b) az átadó fél a késõbbiekben arról tájékoztatja az átvevõ felet, hogy a bizalmas információk a továbbiakban nem minõsülnek bizalmas jellegûnek; –

a bizalmas információkat a késõbbiekben az átvevõ félnek titoktartási kötelezettség nélkül olyan harmadik fél adja át, aki jogszerûen birtokolja azokat, és titoktartási kötelezettsége azok tekintetében nem áll fenn;

–

a bizalmas információk átadását vagy közlését a támogatási szerzõdés vagy a konzorcium megállapodás egyéb rendelkezése írja elõ;

–

a bizalmas információk átadását vagy közlését a kedvezményezettek valamelyikének nemzeti törvényei írják elõ, és a titoktartási elõírásokban ezt a kivételt a konzorcium megállapodás is rögzíti5.

3. A kedvezményezettek vállalják, hogy az ilyen bizalmas információkat kizárólag a projekt végrehajtásával kapcsolatosan használják fel, amennyiben arról az átadó féllel másképpen nem állapodnak meg. 4. Az elõzõ bekezdések érvényességnek meghagyása mellett a minõsített, illetve a biztonsági korlátozások alá esõ, vagy export és átadás szempontjából ellenõrizendõ adatok, dokumentumok vagy egyéb anyagok (a továbbiakban „minõsített információk”) kezelése megfelel a nemzeti vagy közösségi, az ilyen információkra vonatkozó jogszabályok által meghatározott szabályoknak, ideértve a Bizottság belsõ szabályait a minõsített információk kezelésére6. Amennyiben valamely kedvezményezett székhelye harmadik országban található, akkor az adott harmadik ország és a Közösség közötti bármely biztonsági megállapodás ugyancsak alkalmazandó.

II.10. Értékelés, hatás-felmérés és szabványosítás céljából közölt adatok 1. A Bizottság kérésére a kedvezményezettek kötelesek az alábbiakhoz szükséges adatokat szolgáltatni: –

az adott program, valamint a Hetedik Keretprogram folyamatos és szisztematikus felülvizsgálata;

–

a Közösség tevékenységeinek az értékelése és hatás-felmérése, ideértve az új ismeretek és jogok felhasználását és terjesztését is.


Az ilyen adatokra vonatkozó kérés történhet a projekt idõtartama alatt, valamint a projekt lezárásától számított öt éven belül. Az összegyûjtött adatokat a Bizottság felhasználhatja saját értékeléseiben, de kizárólag névtelen adatmegjelöléssel adhatja közzé. 5

6

Mivel egyes nemzeti törvények (például az információ szabadságára vonatkozó szabályozások) elõírhatják, hogy a valamely titoktartási kötelezettség hatálya alatt rendelkezésre bocsátott védett információk nyilvánosságra hozhatók, amennyiben az azokhoz való hozzáférést kérik, ennek megfelelõen a kedvezményezettek kötelesek egymást tájékoztatni az ilyen nemzeti törvények létezésérõl, továbbá arra megfelelõ intézkedéseket tenni a konzorcium megállapodás keretei között. 2001/844/EK sz. Bizottsági Határozat, ECSC, Euratom, 2001. november 29., OJ L 317, 3.12.2001, 1. o. (legutóbbi módosítása 2006/548/EK sz. Határozat, Euratom, OJ L 215, 5.8.2006, 38. o.). 7. Keretprogram, támogatási szerzõdés – II. Melléklet – Általános feltételek

24

2. Az új ismeretek és jogok védelmére, valamint a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket tiszteletben tartva a kedvezményezettek a projekt idõtartama alatt, valamint a lezárást követõ két éven keresztül – szükség szerint – kötelesek a Bizottságot és az európai szabványügyi testületeket tájékoztatni azon új ismeretekrõl és jogokról, melyek az európai és nemzetközi szabványok kidolgozásához hozzájárulhatnak.

II.11. A tagállamoknak vagy Társult Országoknak nyújtandó tájékoztatás 1. Vonatkozó kérésre a Bizottság köteles bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsátani bármely hasznos információt, mely az új ismeretek és jogok tekintetében a birtokában van, feltéve hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül: –

az érintett információk közérdekûek;

–

a kedvezményezettek nem szolgáltak megalapozott és elégséges indokokkal arra nézve, hogy az érintett információkat vissza kelljen tartani;

–

a Közösségnek a minõsített információkra vonatkozó szabályai nem tiltják az ilyen eljárást.

2. A Részvételi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelõen az információknak az 1. bekezdés szerinti átadása nyomán az átvevõ félre nem kerül semmiféle jog vagy kötelezettség átruházásra, továbbá az átvevõ fél köteles az ilyen információkat bizalmasan kezelni, eltekintve attól, ha az megfelelõképpen nyilvánossá válik, vagy a Bizottság felé a titoktartással kapcsolatos korlátozások nélkül került átadásra.

II.12. Tájékoztatás és közlések

25


1. A kedvezményezettek a projekt teljes idõtartama alatt kötelesek megfelelõ intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a közvéleményt és a médiát tájékoztassák a projektrõl, és abban kiemeljék a Közösség pénzügyi támogatását. Amennyiben azt a Bizottság másképpen nem írja elõ, minden nyilvános megjelenésben, ideértve a konferenciákat vagy szemináriumokat, illetve bármely típusú tájékoztató vagy promóciós anyagot (brosúra, katalógus, poszter, elõadás stb.), meg kell jelölni, hogy a projekt a Közösség kutatási finanszírozásában részesült, továbbá ott meg kell jeleníteni az európai emblémát. Amikor az európai embléma bármilyen logóval együtt kerül megjelenítésre, az embléma megfelelõ kiemeléssel jelenítendõ meg. Az európai embléma használatára vonatkozó kötelezettség olyan projektek tekintetében, melyhez az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia Közösség] hozzájárul, nem vonja maga után a kizárólagos használatra vonatkozó jogot. Az emblémára nézve a harmadik felek általi használatra vonatkozó általános korlátozások az irányadók, melyek nem engedélyezik az emblémának, vagy bármely hasonló védjegynek, illetve logónak bejegyzés vagy bármely más eszköz révén való felhasználását. Jelen feltételek mellett a kedvezményezettek mentesülnek azon kötelezettségük alól, hogy a Bizottságtól elõzetes engedélyt kérjenek az embléma használatára. Az EU emblémával kapcsolatos további tudnivalók az Europa honlapon találhatóak.

A projekttel kapcsolatban a kedvezményezettek általi bármely nyilvános megjelenésnek – tekintet nélkül annak formájára vagy a vonatkozó médiára – jeleznie kell, hogy az kizárólag a szerzõk álláspontját tükrözi, és a Bizottság nem felelõs az abban foglalt információk semmiféle esetleges felhasználásért. 2. A Bizottság jogosult bármely formában vagy média útján közzétenni az alábbi információkat: –

a kedvezményezettek neve;

–

a kedvezményezettek kapcsolattartási címe;

–

a projekt általános célja a konzorcium által átadott összefoglaló formájában;

–

a Közösségnek a projekthez nyújtott pénzügyi hozzájárulásának az összege és mértéke;

–

az elvégzett tevékenységek földrajzi helye;

–

az új ismeretekre és jogokra vonatkozó terjesztési tevékenységek és/vagy szabadalmak (bejelentések) listája;

–

az új ismeretekre és jogokra vonatkozóan a részletek/hivatkozások, valamint a tudományos publikációk absztraktjai, továbbá – ahol azt a II.30.4. Cikk megkívánja – a kiadott változat vagy a közreadásra elfogadott végleges kézirat;

–

az ahhoz benyújtott közzétehetõ beszámolók;

–

a projekt keretei között a Bizottságnak átadott bármely kép vagy audiovizuális, illetve internetes anyag.

A konzorcium köteles biztosítani, hogy az ilyen publikációkra az összes szükséges engedély megszerzésre kerüljön, továbbá hogy az információknak a Bizottság általi közzététele ne sértse harmadik felek jogait. Bármely kedvezményezett megfelelõképpen megindokolt kérésére a Bizottság vállalhatja, hogy tartózkodik az ilyen nyilvános megjelenésektõl, amennyiben a fentiekben meghatározott információk átadása kockáztatná vagy veszélyeztetné a kedvezményezett biztonságát, tudományos vagy kereskedelmi érdekeit.


II.13. Személyes adatok feldolgozása 1. A támogatási szerzõdésben megjelölt összes személyes adat az Európai Parlament és Tanács 45/2001. sz., a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történõ feldolgozása tekintetében az egyének védelmérõl, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Rendeletével (EK) összhangban kerül feldolgozásra. Az ilyen adatokat az Adatkezelõ kizárólag a támogatási szerzõdés megvalósításával és utókövetésével, a Közösség tevékenységeinek az értékelésével és hatás-felmérésével, ideértve az új ismeretek és jogok felhasználását és terjesztését is, kapcsolatosan dolgozhatja fel, tiszteletben tartva azt a lehetõséget, hogy az adatok olyan szervek felé kerülnek átadásra, melyek a Közösség törvényi elõírásainak és jelen támogatási szerzõdésnek az értelmében monitorozásért és felülvizsgálatért felelnek.

26

2. Írásos kérésükre a kedvezményezettek számára hozzáférés biztosítandó személyes adataikhoz, és azok javíthatnak bármely információt, melyet pontatlannak vagy hiányosnak ítélnek. Személyes adataik feldolgozása tekintetében bármely kérdést kötelesek az Adatkezelõhöz intézni. A kedvezményezettek a személyes adataik feldolgozásával szemben bármikor panasszal élhetnek az Európai Adatvédelmi Biztos felé. 3. Jelen támogatási szerzõdés keretei között az Adatkezelõ jár el a Bizottság kapcsolattartójaként, miként azt a 8.4 Cikk meghatározza.

„B” rész PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK 1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK II.14. A projekt elszámolható költségei 1. A projekt megvalósítása során felmerült költségtételeknek – az elszámolhatóság érdekében – a következõ feltételeknek kell megfelelniük: a) ténylegesek; b) a kedvezményezettnél merülnek fel; c) a projekt idõtartama alatt merülnek fel, kivéve a záróbeszámolókkal és az utolsó idõszakra vonatkozó jelentésekkel/beszámolókkal kapcsolatban felmerülõ költségeket, valamint a pénzügyi kimutatások igazolásait, ha ezeket az utolsó idõszakra kérik, és – ha szükséges – a záró felülvizsgálatokat, melyek a projekt végét követõ 60 napon belül vagy a részvétel megszûnéséig – illetve ezek közül a korábbi idõpontig – merülnek fel; d) a kedvezményezett általános számviteli és gazdálkodási alapelveinek, valamint gyakorlatának megfelelõen kerülnek meghatározásra. A költségek és bevételek nyilvántartására alkalmazott számviteli eljárások megfelelnek azon állam számviteli szabályainak, ahol a kedvezményezett mûködik. A kedvezményezett belsõ számviteli és gazdálkodási gyakorlatának alkalmasnak kell lennie arra, hogy lehetõvé tegye a projekt megvalósítása során jelentkezõ költségek és bevételek közvetlen összehasonlítását a vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal és bizonylatokkal. e) kizárólag a projekt céljaira és várt eredményeire használhatók fel olyan módon, ami összhangban áll a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség alapelveivel; a kedvezményezett számviteli nyilvántartásában szerepelnek; harmadik felektõl származó bármilyen hozzájárulás esetén, a harmadik felek számviteli nyilvántartásában szerepelnek;

g) feltüntetésre kerülnek az I. Melléklet szerinti teljes költségvetési elõirányzatban. Az a) pontra való tekintet nélkül, a kedvezményezettek dönthetnek úgy, hogy átlagos személyi költségeket mutatnak ki, ha azok a Bizottság által jóváhagyott módszertannak megfelelõen igazoltak, és összhangban állnak a kedvezményezett gazdálkodási alapelveivel és szokásos számviteli gyakorlatával. A kedvezményezett által a támogatási szerzõdés terhére elszámolt átlagos személyi jellegû ráfordítások,

27


f)

amennyiben ezeknek a módszerét igazolta, nem tekinthetõk olyan költségeknek, melyek lényegesen eltérnének a tényleges személyi jellegû ráfordításoktól. Az ilyen igazolás a II.4 Cikkben és a VII. számú Melléklet „E” jelû Nyomtatványának vonatkozó részében meghatározott rendelkezéseknek megfelelõen kerül kiadásra, kivéve, ha egy, a Hetedik Keretprogram alá tartozó elõzõ támogatási szerzõdéshez azt már benyújtották, és az igazolt módszertan nem változott. Azokat a költségeket, amelyek harmadik feleknél merülnek fel a kedvezményezettek számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott forrásokhoz kapcsolódóan, a kedvezményezett elszámolhatja, amennyiben a költségek megfelelnek az 1. és 3. bekezdésben meghatározott feltételeknek, mutatis mutandis, valamint azokat a II.17. Cikknek megfelelõen igénylik. 3. A következõ költségek nem elszámolhatónak minõsülnek, és nem terhelhetõk a projektre: –

azonosítható közvetett adók, ideértve az általános forgalmi adót,

–

illetékek,

–

kamattartozás,

–

az esetleges jövõbeni veszteségek, vagy kiadások fedezésére szolgáló céltartalék,

–

árfolyam-veszteségek, tõke-megtérüléssel kapcsolatos költségek,

–

más közösségi projekthez kapcsolódóan bejelentett vagy felmerült, illetve visszatérített költségek,

–

adósságok és adósságszolgálati költségek, túlzott vagy felelõtlen ráfordítások.

II.15. Közvetlen és közvetett költségek meghatározása 1. Közvetlen költség minden olyan elszámolható költség, mely közvetlenül a projekthez köthetõ, és a kedvezményezett számviteli alapelveinek és szokásos belsõ szabályainak megfelelõen azokat ilyennek határozza meg.


A személyi költségek tekintetében csak a közvetlenül a projekt keretében munkát végzõ személyek ténylegesen ráfordított munkaidejének költsége számítható fel. Az ilyen személyek: –

közvetlenül a kedvezményezett alkalmazásában állnak nemzeti törvényeik értelmében,

–

az utóbbi kizárólagos szakmai felügyelete és felelõssége alatt dolgoznak, és

–

a kedvezményezett javadalmazásban.

szokásos

gyakorlatának

megfelelõen

részesülnek

Az olyan személyek szülõi szabadságával kapcsolatos költségek, akik közvetlenül hajtják végre a projektet, elszámolható költségeknek minõsülnek a projektre fordított idõ arányában, amennyiben ezek kötelezõek a nemzeti törvények szerint.

28

2. Közvetett költség minden olyan elszámolható költség, mely a kedvezményezett által a projekthez közvetlenül nem rendelhetõ, de amelyeket a kedvezményezett számviteli rendszere értelmében a projekthez köthetõ, közvetlenül elszámolható költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülõ költségként lehet meghatározni és igazolni. Ezek nem tartalmazhatnak elszámolható közvetlen költségeket. A közvetett költségek a szervezet összes általános költségének egy méltányos hányadát képezik. Ezeket a következõ módszerek valamelyike szerint lehet meghatározni: a) A tényleges közvetett költségek alapján azon kedvezményezettek esetében, amelyek a fentiekben meghatározott közvetett költségek kimutatására szolgáló analitikus számviteli rendszert alkalmaznak. Erre a célra a kedvezményezettnek lehetõsége van, hogy a jogalany szintjén egy egyszerûsített módszert alkalmazzon az összes, közvetett elszámolható költségeinek kiszámításához, ha az megfelel a szokásos számviteli és gazdálkodási alapelveinek és gyakorlatának. Az ilyen módszerek alkalmazása csak ott fogadható el, ahol az analitikus elszámolás vagy a készpénz-alapú elszámolási forma használatához kapcsolódó jogi elõírások hiánya lehetetlenné teszi a részletes költségfelosztást. Az egyszerûsített megközelítés a legutolsó lezárt számviteli év pénzügyi elszámolásaiból levezetett tényleges költségeken alapul. b) A kedvezményezett választhatja a teljes közvetlen elszámolható költségeinek a 20%-os átalányösszegét, amelybe nem tartoznak bele az alvállalkozói szerzõdések közvetlen elszámolható költségei, valamint a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott olyan forrásoknak a költségei, melyeket nem a kedvezményezett telephelyein használnak. c) Az olyan nonprofit költségvetési szervezetek, középfokú és felsõfokú oktatási intézmények, valamint kutatószervezetek és KKV-k, amelyek – analitikus számviteli rendszer hiányában – nem képesek bizonyossággal meghatározni a projekt tényleges közvetett költségeit, amikor olyan típusú projektekben vesznek részt, melyek kutatást és technológia-fejlesztést, valamint demonstrációs tevékenységet foglalnak magukban, amint azt a II.16 Cikk táblázata meghatározza, választhatják a teljes közvetlen elszámolható költségeiknek 60%-os átalányösszegét7, amelybe nem tartoznak bele az alvállalkozói szerzõdések közvetlen elszámolható költségei, valamint a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott olyan forrásoknak a költségei, melyeket nem a kedvezményezett telephelyein használnak. Ha az ilyen kedvezményezettek megváltoztatják jogállásukat a projekt idõtartama alatt, az említett átalányösszeg addig a pillanatig alkalmazandó, amíg el nem veszítik adott jogállásukat.

7

MEGJEGYZÉS: A fenti mondatban meghatározott százalékos arány a 2010. január 1. elõtti benyújtási határidejû pályázati felhívások alapján odaítélt támogatásokra vonatkozik. A 2009. december 31. utáni benyújtási határidejû pályázati felhívások alapján odaítélt támogatások vonatkozásában a Bizottság köteles meghatározni az átalányösszeg megfelelõ szintjét, mely az érintett tényleges közvetett költségek becsült összege, de nem kevesebb mint 40%. Ekkor egy külön záradék is elfogadásra kerül, amelyet belefoglalnak a jövõbeli támogatási szerzõdésekbe.

29


Koordinációs és támogatási akcióknál a közvetett elszámolható költségek aránya a közvetlen elszámolható költségek maximum 7%-a lehet minden kedvezményezett esetében, amelybe nem tartoznak bele az alvállalkozói szerzõdések közvetlen

elszámolható költségei, valamint a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott olyan forrásoknak a költségei, melyeket nem a kedvezményezett telephelyein használnak. 3. A kedvezményezettnek a kiválasztott lehetõséget szükséges alkalmaznia minden, a Hetedik Keretprogram alá tartozó támogatási szerzõdésben. Mindazonáltal bármely kedvezményezett, aki korábbi, a Hetedik Keretprogramon belül finanszírozott támogatási szerzõdése során közvetett költségei megtérítésére a 2b) és 2c) bekezdésben leírt lehetõségeket választotta, választhatja jelen támogatási szerzõdés esetében a 2a) bekezdésben leírt módszerek valamelyikét. Jóllehet akkor az adott módszert kell alkalmaznia bármely ezután következõ, a Hetedik Keretprogram alá tartozó támogatási szerzõdésben is.

II.16. A finanszírozás felsõ határai 1. Kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek esetében a Közösség pénzügyi hozzájárulása a teljes elszámolható költség maximum 50%-át érheti el. Azonban azon kedvezményezettek esetében, amelyek nonprofit költségvetési szervezetek, középfokú és felsõfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és KKV-k, ez az arány a teljes elszámolható költségek maximum 75%-át is elérheti. Ha az ilyen kedvezményezettek megváltoztatják jogállásukat a projekt idõtartama alatt, az említett megtérítési arány addig a pillanatig alkalmazandó, amíg el nem veszítik adott jogállásukat. 2. Demonstrációs tevékenységek esetében a Közösség pénzügyi hozzájárulása a teljes elszámolható költség maximum 50%-át érheti el. 3. Koordinációs és támogatási akciók esetében a Közösség pénzügyi hozzájárulása elérheti a teljes elszámolható költség maximum 100%-át. 4. Egyéb tevékenységek esetében, melyek nem tartoznak az 1. és 2. bekezdés hatókörébe, mint például az igazgatási tevékenységek, továbbá a képzési, koordinációs, hálózatépítéssel kapcsolatos és terjesztési (ideértve a publikációkat is) tevékenységeket, a hozzájárulás elérheti a teljes elszámolható költség 100%-át. Az 1–4. bekezdés irányadó azon projektek esetében is, ahol költségátalányos vagy egyösszegû finanszírozást alkalmaznak a projekt egészére vagy valamely részére.


5. A konzorciumi tevékenységek igazgatása magában foglalja:

30

–

a konzorcium megállapodás gondozását, ha az kötelezõ,

–

a teljes jogi, etikai, pénzügyi és adminisztrációs igazgatást, ideértve, minden kedvezményezett tekintetében a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolások beszerzését, valamint a könyvvizsgálatokkal és szakmai felülvizsgálatokkal kapcsolatos költségeket

–

a konzorcium által új kedvezményezettek részvételére irányuló pályázati felhívások megvalósítását, ahol ezt a jelen támogatási szerzõdés I. Melléklete megköveteli,

–

minden egyéb igazgatási tevékenységet, melyet a mellékletek elõírnak, kivéve a kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységek koordinálását.

6. Képzési tevékenységek esetében a képzésben részesülõ személyek fizetése az ilyen tevékenység alatt nem minõsül elszámolható költségnek. A táblázat a Közösség pénzügyi hozzájárulásának maximális arányát mutatja be a projekttípusokhoz kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan: 0HJWpUtWpVLDUiQ\ IHOV}KDWiUD

.XWDWiVpV WHFKQROyJLD IHMOHV]WpVL WHYpNHQ\VpJHN

'HPRQVWUiFLyV WHYpNHQ\VpJHN

(J\pE WHYpNHQ\VpJHN

.LYiOyViJLKiOy]DW

.ROODERUDWtY SURMHNW

.RRUGLQiFLyVpV WiPRJDWiVLDNFLy

(*) A kutatás és technológia-fejlesztés magában foglalja a tudományos koordinációt. (**) Azon kedvezményezettek számára, amelyek nonprofit költségvetési szervezetek, középfokú és felsõfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és KKV-k. (***) Koordinációs és támogatási akcióknál a közvetett elszámolható költségek aránya a közvetlen elszámolható költségek maximum 7%-a lehet, amelybe nem tartoznak bele az alvállalkozói szerzõdések közvetlen elszámolható költségei, valamint a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott olyan forrásoknak a költségei, melyeket nem a kedvezményezett telephelyein használnak. (****) Ideértve az egyedi csoportok javára végzett kutatást (különös tekintettel a KKV-kra).

II.17. A projekt bevételei A projekt bevételei a következõkbõl származhatnak: a) Harmadik fél által a kedvezményezett számára pénzügyi átutalások vagy térítésmentes természetbeni hozzájárulások formájában rendelkezésre bocsátott források: I.

a projekt bevételének tekintendõk, amennyiben a harmadik fél kifejezetten a projekt keretei között való felhasználásra bocsátotta azokat rendelkezésre;

II. nem tekintendõk a projekt bevételének, ha felhasználásukról kedvezményezett vezetése saját belátása szerint dönthet.

a

b) A projektbõl származó bevételek: a kedvezményezett bevételének tekintendõk, ha a projekt megvalósítása során vállalt tevékenységbõl és a támogatási szerzõdés keretén belül beszerzett eszközök értékesítésébõl származik, a kedvezményezett által eredendõen a projektre terhelt költségek mértékéig,

II. nem tekintendõ a kedvezményezett bevételének, amennyiben a projekt eredményeként létrejött új ismeretek és jogok használatából származik.

31


I.

II.18. A Közösség pénzügyi hozzájárulása 1. A „Közösség pénzügyi hozzájárulása” a projekthez a II.16 Cikkben feltüntetett, a tevékenységekre és kedvezményezettekre vonatkozó felsõ finanszírozási határok mértékéig a Bizottság által elfogadott tényleges elszámolható költségek és/vagy költségátalányok és/vagy egyösszegû támogatások szerint állapítandó meg. 2. A Közösség pénzügyi hozzájárulása a projekt egészének költségeire vonatkozóan számítandó, és megtérítését az egyes kedvezményezettek elfogadott költségeire kell alapozni. 3. A Közösség pénzügyi hozzájárulása nem eredményezhet bárminemû nyereséget egyik kedvezményezett számára sem. Ennek érdekében a végsõ pénzügyi kimutatás benyújtásakor a Közösség pénzügyi hozzájárulásának végsõ összege a projekt egyes kedvezményezettjei által kapott bármely bevétel figyelembevételével számítandó ki. Az egyes kedvezményezetteknél a Közösség pénzügyi hozzájárulása nem haladhatja meg a projekt bevételeivel csökkentett elszámolható költségeket. 4. A Közösség által kifizetett teljes összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a Közösség pénzügyi hozzájárulásának az 5. Cikkben hivatkozott maximális összegét. 5. A támogatási szerzõdés megszüntetésének a II.38 Cikkben körülírt jogát nem érintve, valamint a II.24 és II.25 Cikkben meghatározott büntetéseket nem érintve – amelyeket a Bizottságnak akkor áll jogában alkalmazni, ha a projektet nem valósítják meg, vagy alacsony színvonalon, illetve csak részben, vagy késve valósítják meg – a Bizottság jogosult az eredeti támogatást csökkenteni a projekt tényleges megvalósításának megfelelõen, a jelen támogatási szerzõdés feltételeivel összhangban.

II.19. A Bizottság által nyújtott elõfinanszírozásból származó kamatok 1. Az elõfinanszírozás a Közösség tulajdonában marad a végsõ kifizetésig.


2. A Bizottság a szerzõdés megvalósítását követõen minden beszámolási idõszakra megkapja a koordinátortól az elõfinanszírozásból eredõ kamatok összegét, amennyiben az ilyen elõfinanszírozás meghaladja a Pénzügyi Szabályzatban és a Végrehajtási Szabályaiban meghatározott összeget.

2. SZAKASZ – GARANCIAALAP ÉS VISSZAFIZETÉSEK II.20. Garanciaalap 1. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelõssége a saját adósságaikra korlátozódik az alábbi bekezdésekben foglaltaknak megfelelõen. 2. A 6. Cikknek megfelelõen a kedvezményezettek hozzájárulnak a Garanciaalaphoz (a továbbiakban az Alap), amely a Hetedik Keretprogram szerinti támogatási szerzõdések kedvezményezettjei részérõl a Közösségnek járó, de vissza nem fizetett összegekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére jött létre. A kedvezményezettek

32

nevében, a Bizottság által átutalandó hozzájárulás nem használható más, a Közösséggel szemben esetlegesen fennálló adósság rendezésére. 3. Az Alap a folyamatban lévõ 7. KP-s támogatási szerzõdések kedvezményezetteinek tulajdonát képezi. Az Alapot a Közösség képviseletében a Bizottság kezeli eljáró megbízotti minõségben. Az Alapot egy, a Közösség képviseletében a Bizottság, mint eljáró megbízott által kiválasztott bankban (a továbbiakban a Bank) helyezik letétbe. 4. Az Alapból származó kamat az Alaphoz kerül hozzáadásra, és azt a Bizottság használja az Alapból történõ, a II. 21. Cikk 1. és 2. bekezdésében hivatkozott átutalások és beszedések (a továbbiakban a Mûveletek) céljaira. Az ilyen Mûveleteket a Hetedik Keretprogram szerinti elsõ támogatási szerzõdés hatályba lépésének napjától az utolsó támogatási szerzõdés végsõ kifizetésének napjáig lehet végrehajtani. Ezen idõszak végén az esetlegesen fennmaradó kamatok a Közösség tulajdonává válnak. Ha a kamatok nem elegendõk a Mûveletek fedezetére, az Alaphoz való hozzájárulásokat is fel lehet használni a Közösségnek azon kedvezményezettek felé fizetendõ pénzügyi hozzájárulásának az 1%-át nem meghaladó mértékben, akikre nem vonatkozik az 5. bekezdés az elõzõ bekezdésben körülírt idõszak végén. Az ilyen kereteken túl vagy a kérdéses idõszak leteltét követõen a Bizottság közvetlenül behajtja a kedvezményezettektõl azokat az összegeket, amelyekkel azok tartoznak. 5. A projekt lezárultát követõen teljesített végsõ kifizetéskor a jelen támogatási szerzõdés alapján az Alapba befizetett összeget a koordinátoron keresztül visszafizetik a kedvezményezetteknek. A visszafizetendõ összeg megegyezik a következõ összeggel: „hozzájárulás az Alaphoz a támogatási szerzõdés alapján” X „az Alap indexe” Az „Alap indexét” a Bank állapítja meg minden hónap végén, és ez alkalmazandó a következõ hónap során. Az Alap indexe az alábbi képlet alapján számítandó ki, és értékét 1-re kell csökkenteni, ha a képlet nagyobb értéket eredményez. Alap indexe = (C + I + B)/C ahol C= az összes folyamatban lévõ projekt hozzájárulása az Alaphoz az index megállapításakor I = az Alapból származó kamatok kumulatív összege az idõszak kezdetétõl számítva

Amennyiben a számítás alapján a kedvezményezetteknek visszafizetendõ összeg nem éri el az Alapba – a jelen támogatási szerzõdés szerint – befizetett hozzájárulásukat, a levonás nem haladhatja meg a Közösség pénzügyi hozzájárulásának egy százalékát, és nem vonatkozik azon költségvetési szervezeteknek vagy jogalanyoknak esedékes összegekre, amely szervezetek és jogalanyok részvételét a támogatási szerzõdés keretei között valamely tagállam vagy társult ország garantálja, illetve nem vonatkozik felsõfokú és középfokú oktatási intézményekre sem.

33


B= (az Alap javára történt beszedések) – (átutalások az Alapból és beszedések az Alap terhére)

Minden kedvezményezett ezúton elfogadja, hogy a számára visszatérítendõ összeg a részérõl a jelen támogatási szerzõdés vagy bármely más kötelezettség alapján a Közösség felé esetlegesen fennálló adósságának kifizetésére szolgál, és nincs szükség semmilyen további hivatalos eljárásra.

II.21. Visszatérítés és követelések beszedése 1. Amennyiben a Hetedik Keretprogram alá tartozó, folyamatban lévõ támogatási szerzõdés valamely kedvezményezettje a Bizottságtól kapott írásos felszólítás kézhezvételét követõ legfeljebb 30 napon belül nem téríti meg a kért összeget a koordinátornak, valamint ha a többi kedvezményezett megállapodik, hogy a kijelölt célokkal összhangban valósítja meg az adott támogatási szerzõdést, a Bizottság köteles megbízni a Bankot, hogy közvetlenül utalja át a megfelelõ összeget a koordinátornak. Az Alapból átutalt összegek a Közösségnek a kedvezményezett által meg nem térített pénzügyi hozzájárulását helyettesítik. Amennyiben valamely kedvezményezett részérõl a Közösségnek járó összeg a Hetedik Keretprogram szerint megkötött támogatási szerzõdés megszünése vagy teljesítése után kerül beszedésre, a Bizottság köteles a kinnlevõ összeg megtérítését igényelni az érintett kedvezményezettel szemben kiadott beszedési megbízás formájában. Amennyiben a kifizetés nem történik meg az esedékesség napjáig, a Közösségnek járó összegek levonhatók az érintett kedvezményezettnek járó bármely összegbõl, miután ez utóbbit errõl értesítették. Kivételes körülmények között, amikor a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme azt indokolttá teszi, a Bizottság a kifizetés esedékességének napja elõtt is beszedheti a kinnlevõ összeget beszámítás útján. Ehhez a kedvezményezett elõzetes jóváhagyása nem szükséges. Amennnyiben beszámítás nem lehetséges, a Bizottság a kinnlevõ összegeket az Alap terhére szedi be. 2. Amennyiben bármely kedvezményezett adósságát az 1. és 2. bekezdésnek megfelelõen az Alapból utalják át vagy annak terhére szedik be, az érintett kedvezményezett köteles a kérdéses összeget az Alapba visszafizetni. Ebbõl a célból a Bizottság beszedési megbízást ad ki az érintett kedvezményezettel szemben az Alap javára.


3. Minden kedvezményezett ezúton elfogadja, hogy: –

az elõfinanszírozás kivételével bármely, a Közösség részérõl az adott kedvezményezettnek járó, folyamatban lévõ kifizetés, függetlenül annak jogalapjától, az érintett kedvezményezettnek az Alap felé fennálló adósságának kifizetésére szolgál;

–

a Bizottságnak jogában áll a követelések beszedésére irányuló döntést hozni az 5. bekezdésnek megfelelõen.

4. A kedvezményezettek tudomásul veszik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Egyezmény 256. Cikkelye, az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Egyezmény 164. és 192. Cikkelye alapján, valamint a Pénzügyi Szabályzat rendelkezéseivel összhangban a Bizottság elfogadhat olyan végrehajtható határozatot, melynek keretei között az Államokon kívül egyéb személyektõl behajtandó összegeket állapít meg.

34

5. Amennyiben az esedékes összeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget nem teljesítik a Bizottság által elõírt idõpontig, az esedékes összegre a II.5 Cikkben meghatározott mértékû kamat fizetendõ. A késedelmes fizetés kamata a kifizetésre megállapított naptól – ahol ez a nap nem számít bele az idõszakba – az addig a napig tartó idõszakra jár – ahol ez utóbbi nap beleszámít az idõszakba –, amikor a Bizottság kézhez kapja az egészében megtérített, teljes kinnlevõ összeget. Bármilyen részfizetést elõször a késedelmes fizetéshez kapcsolódó költségek és kamatok kiegyenlítésére fordítanak, és csak ezt követõen a tõkeösszeg törlesztésére.

3. SZAKASZ – ELLENÕRZÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK II.22. Könyvvizsgálatok és pénzügyi ellenõrzések 1. A Bizottság a projekt megvalósításának idõtartama alatt bármikor, és legfeljebb öt évvel a projekt lezárását követõen intézkedhet könyvvizsgálat elvégzésérõl külsõ könyvvizsgáló, vagy magának a Bizottság szolgálatainak – ideértve az OLAF-ot – bevonása mellett. A könyvvizsgálati eljárás azon a napon tekintendõ megkezdettnek, amikor a Bizottság által küldött, vonatkozó levelet kézhez kapják. Az ilyen auditok kiterjedhetnek a pénzügyi, rendszerszempontú vagy egyéb elemekre (úgy mint számviteli és gazdálkodási alapelvek), melyek a támogatási szerzõdés megfelelõ végrehajtásával kapcsolatosak. Az eljárás lefolytatása bizalmasan történik. 2. A kedvezményezettek kötelesek közvetlenül hozzáférhetõvé tenni a Bizottság számára minden olyan részletes információt és adatot, amelyet a Bizottság vagy bármely általa felhatalmazott képviselõ megkövetel annak igazolására, hogy a támogatási szerzõdést megfelelõképpen, annak rendelkezéseivel összhangban irányítják és teljesítik, továbbá a költségeket annak megfelelõen számolják el. Az ilyen információknak és adatoknak minden esetben pontosnak, teljesnek és valósnak kell lenniük. 3. A kedvezményezettek kötelesek megõrizni a támogatási szerzõdéssel kapcsolatos összes dokumentumnak az eredeti példányait, vagy kivételes esetekben a megfelelõen hitelesített másolatait – ideértve az elektronikus másolatokat is – a projekt végét követõ öt éven keresztül. Ezeket a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ezt kérik bármely, a támogatási szerzõdéshez kötõdõ könyvvizsgálat során.

5. A könyvvizsgálat megállapításai alapján ideiglenes beszámoló készül. Ezt a Bizottság vagy annak meghatalmazott képviselõje megküldi az érintett kedvezményezett részére, aki ezzel kapcsolatban a kézhezvételtõl számított egy hónapon belül

35


4. Az ilyen könyvvizsgálatok lefolytatása érdekében a kedvezményezettek kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság szolgálatai és az általa megnevezett külsõ szervezetek a helyszínen bármely ésszerû idõpontban megfelelõ hozzáféréssel rendelkezzenek, különös tekintettel a kedvezményezettek irodáira, számítógépes adataira, elszámolási nyilvántartásaira és a könyvvizsgálatok elvégzéséhez szükséges minden információra, ideértve a projektben résztvevõ személyek személyi bérét érintõ információkat is. Biztosítaniuk kell, hogy az információk azonnal hozzáférhetõk legyenek a helyszínen a könyvvizsgálat idõpontjában, továbbá – bármely vonatkozó kérésre – az adatokat megfelelõ formában át kell adni.

észrevételeket tehet. A Bizottság dönthet úgy, hogy az említett határidõn túl beérkezett észrevételeket vagy beküldött dokumentumokat figyelmen kívül hagyja. A zárójelentést az említett határidõ lejárta után két hónapon belül meg kell küldeni az érintett kedvezményezett számára. 6. A könyvvizsgálat megállapításai alapján a Bizottság megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket, melyek magukban foglalják az addigi kifizetései bármely részére vagy teljes egészére vonatkozó beszedési megbízások kiállítását, továbbá bármely alkalmazható büntetés használatát is. 7. Az Európai Számvevõszék – saját szabályainak figyelembevételével – ugyanazon jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság, különös tekintettel az ellenõrzések és auditok céljaiból igényelt hozzáférési jogokra. 8. A fentieken túlmenõen a Bizottság folytathat helyszíni ellenõrzéseket és vizsgálatokat a Tanács 1996. november 11-i, 2185/96 (EURATOM, EK) sz., az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenõrzésekrõl és vizsgálatokról szóló Rendelete8, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i, 1073/1999 (EK) sz., az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló9, valamint a Tanács 1999. május 25-i, 1074/1999 (Euratom) sz., az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról10 szóló Rendelete alapján.

II.23. Szakmai ellenõrzések és felülvizsgálatok 1. A Bizottság a projekt megvalósítása során, valamint a projekt lezárásától számított legfeljebb öt éven belül bármikor kezdeményezhet szakmai ellenõrzést és felülvizsgálatot. A szakmai ellenõrzés vagy felülvizsgálat célja a projekt egy adott idõszaka során teljesített munka felmérése, többek között az adott idõszakra vonatkozó projekt beszámolók és projektteljesítések értékelése útján. Az ilyen ellenõrzések és felülvizsgálatok kiterjedhetnek tudományos, technológiai vagy más szempontokra, melyek a projekt és a támogatási szerzõdés megfelelõ végrehajtásával kapcsolatosak.


2. A Munka leírásával (I. Melléklet) kapcsolatban az ellenõrzés vagy felülvizsgálat objektíven értékeli a következõket:

8

–

az adott idõszakra vonatkozó projekt-munkaterv projektteljesítések megvalósításának mértékét;

–

a célok és az áttörési lehetõségek jelentõségének folyamatos meglétét a tudomány és ipar fejlettségi fokának tekintetében;

–

a tervezett és felhasznált forrásokat a teljesített elõrehaladás viszonylatában, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség alapelveivel összhangban;

–

a projekt igazgatási eljárásait és módszereit;

HL L 292, 1996.11.15., 2. oldal HL L 136, 1995.5.31. 10 HL L 136, 1995.5.31. 9

36

és

a

kapcsolódó

–

a kedvezményezettek hozzájárulását és integrációját a projekten belül;

–

a várt lehetséges hatást gazdasági, versenyképességi és társadalmi szempontból, továbbá a kedvezményezettek tervét az új ismeretek és jogok használatával és terjesztésével kapcsolatban.

3. Az ellenõrzések és felülvizsgálatok azon a napon tekintendõk megkezdettnek, amikor a Bizottság által megküldött, vonatkozó levelet a kedvezményezett(ek) kézhez kapja (kapják). 4. Az ilyen ellenõrzés vagy felülvizsgálat lefolytatása bizalmasan történik. 5. A Bizottságot a szakmai ellenõrzések és felülvizsgálatok során külsõ tudományos vagy technológiai szakértõk segíthetik. Az értékelési feladat végrehajtása elõtt a Bizottság jelzi a kedvezményezetteknek a kijelölt szakértõk személyét. A kedvezményezett(ek)nek jogában áll adott külsõ tudományos vagy technológiai szakértõ részvételét elutasítani üzleti titokra hivatkozva. 6. Az ellenõrzésekre és felülvizsgálatokra sor kerülhet a helyszínen kívül, a szakértõ otthonában vagy munkahelyén, illetve magában foglalhat a projekt képviselõivel folytatott megbeszéléseket a Bizottság telephelyein vagy a kedvezményezettek telephelyein. A Bizottság, illetve a külsõ tudományos vagy technológiai szakértõ hozzáféréssel rendelkezhet azon helyekhez és létesítményekhez, ahol a munkát végzik, továbbá az összes, a munkával kapcsolatos dokumentumhoz. 7. A kedvezményezettek kötelesek közvetlenül hozzáférhetõvé tenni a Bizottság számára minden olyan részletes információt és adatot, amit a Bizottság, illetve a külsõ tudományos vagy technológiai szakértõ kér annak igazolására, hogy a projektet megfelelõképpen, a támogatási szerzõdés rendelkezéseivel összhangban valósítják/valósították meg és teljesítik/teljesítették. 8. Az ellenõrzések és felülvizsgálatok megállapításairól jelentés készül. Ezt a jelentést a Bizottság megküldi az érintett kedvezményezett részére, aki ezzel kapcsolatban a kézhezvételtõl számított egy hónapon belül észrevételeket tehet. A Bizottság dönthet úgy, hogy az említett határidõn túl beérkezett észrevételeket figyelmen kívül hagyja. 9. A szakértõk formális ajánlásai alapján a Bizottság értesíti a koordinátort az alábbiak szerinti döntésérõl: a projektteljesítések elfogadása vagy elutasítása;

–

a projekt folytatásának engedélyezése az I. Melléklet módosítása nélkül vagy kisebb módosításával;

–

annak mérlegelése, hogy a projekt csak jelentõsebb módosításokkal folytatható;

–

a támogatási szerzõdés felbontásának vagy valamely kedvezményezett részvétele megszüntetésének kezdeményezése a II. 38. Cikknek megfelelõen.;

–

beszedési megbízás kiadása a Bizottság által teljesített kifizetések egy részére vagy egészére, valamint bármely alkalmazható büntetés kiszabása.

10. A Bizottsági szolgálatok saját hatáskörükön belül dönthetnek etikai ellenõrzés lefolytatásáról is a projekt lezárásától számított legfeljebb öt éven belül. A 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. bekezdések mutatis mutandis alkalmazandók.

37


–

II.24. Elõre meghatározott kártérítések 1. Ha valamely kedvezményezett esetében úgy találják, hogy túlzott mértékû összeget határozott meg, és emiatt a Közösség pénzügyi hozzájárulását jogtalanul vette igénybe – bármely más, a jelen támogatási szerzõdésben meghatározott intézkedést nem érintve – köteles kártérítést fizetni (a továbbiakban „elõre meghatározott kártérítés”). A Közösség jogtalanul igénybe vett pénzügyi hozzájárulásának visszafizetésén túlmenõen a kedvezményezettet az elõre meghatározott kártérítés teljesítése is terheli. Különleges esetekben a Bizottság eltekinthet az elõre meghatározott kártérítések követelésétõl. 2. Bármely elõre meghatározott kártérítés összege arányos az összegtúllépéssel és a Közösség pénzügyi hozzájárulásának jogtalanaul igénybe vett részével. A következõ képlet alkalmazandó a kártérítés kiszámításához: Elõre meghatározott kártérítés = a Közösség jogtalanul igénybe vett pénzügyi hozzájárulása x (összegtúllépés / a Közösség pénzügyi hozzájárulásának teljes igényelt összege) Az elõre meghatározott kártérítés számításához csak a kedvezményezett által az adott beszámolási idõszak(ok)ra igényelt közösségi pénzügyi hozzájárulást szükséges figyelembe venni. A számításhoz nem a Közösség teljes pénzügyi hozzájárulását kell alapul venni. 3. A Bizottság írásban, tértivevényes ajánlott levél útján köteles értesíteni követeléseirõl azt a kedvezményezettet, akit az elõre meghatározott kártérítés megfizetéséért felelõssé tesz. A kedvezményezettnek 30 napos idõszak áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Közösség követelésére. 4. A Közösség jogtalanul igénybe vett pénzügyi hozzájárulása visszafizetésének és az elõre meghatározott kártérítés kifizetésének az eljárása a II.21 Cikk elõírásainak megfelelõen határozandó meg. Az elõre meghatározott kártérítést a további kifizetésekbõl vonják le, vagy a Bizottság általi beszedés tárgyát képezi. 5. A Bizottság elõre meghatározott kártérítésre jogosult – az 1–4. bekezdések rendelkezéseinek megfelelõen – minden olyan túlzott mértékû összeggel kapcsolatban, amely a projekt lezárását követõen válik ismertté.


II.25. Pénzbüntetések 1. Az a kedvezményezett, aki valótlan nyilatkozatokat nyújtott be, vagy súlyosan elmaradt a támogatási szerzõdésben vállalt kötelezettségei teljesítésében, köteles az adott kedvezményezettnek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás 2–10%-ával egyenértékû pénzbüntetést fizetni. Ennek mértéke felemelhetõ 4–20%-ra, ha az elsõ szabálysértést követõ öt éven belül ismételt szabálysértésre kerül sor. 2. Az 1. bekezdésben szereplõ esetekben a kedvezményezetteket a Közösség minden támogatásából kizárják a szerzõdésszegés megállapításától számított legfeljebb két éves idõtartamra.

38

3. Jelen Cikk rendelkezései nem érintenek semmiféle közigazgatási vagy pénzügyi szankciót, melyet bármely, a mulasztást elkövetõ kedvezményezettre a Pénzügyi Szabályzat értelmében kiszabhatnak, illetve polgári jogi jogorvoslatot, amelyre a Közösség vagy bármely más kedvezményezett jogosult. Továbbá ezen rendelkezések nem zárják ki a büntetõjogi eljárás lehetõségét, melyet a tagállamok hatóságai kezdeményezhetnek.

C. RÉSZ SZELLEMI TULAJDONJOGOK, FELHASZNÁLÁS ÉS TERJESZTÉS 1. SZAKASZ – ÚJ ISMERETEK ÉS JOGOK II.26. Tulajdonjog 1. Az új ismeretek és jogok az azokat létrehozó munkát teljesítõ kedvezményezett tulajdonát képezik. 2. Amennyiben az új ismereteket és jogokat létrehozó munkát több kedvezményezett közösen végezte, és a munkából kivett részük arányát nem lehet bizonyossággal megállapítani, azok közös tulajdonjoggal rendelkeznek az ilyen új ismeretek és jogok felett. Megállapodást 11 kötelesek kötni a közös tulajdonjog elosztását és gyakorlásának feltételeit illetõen. Mindazonáltal amennyiben még nem kötöttek a közös tulajdonjog tekintetében megállapodást, úgy a közös tulajdonosok mindegyike jogosult nem-kizárólagos engedélyek kiadására harmadik felek részére anélkül, hogy az jogosulttá válna további engedélyezésre, az alábbi feltételeknek megfelelõen: a) legalább 45 napos elõzetes értesítéssel szükséges élni a többi közös tulajdonos felé, valamint b) méltányos és ésszerû ellenszolgáltatást szükséges nyújtani a többi közös tulajdonosnak. 3. Ha a kedvezményezett munkavállalói vagy egyéb személyzete is jogosult az új ismeretekre és jogokra jogot formálni, a kedvezményezettnek gondoskodnia kell az ilyen jogok gyakorlásának lehetõségérõl a támogatási szerzõdésben rögzített kötelezettségeivel összhangban.

1. Amennyiben valamely kedvezményezett átruházza az új ismeretekre és jogokra vonatkozó tulajdonjogát, azzal átadja az új ismereteket és jogokat érintõ kötelezettségeit is az engedményesnek, ideértve azon kötelezettséget is, hogy az továbbadja a kötelezettségeket bármely további engedményeseknek. 11

A közös tulajdonosok természetesen úgy is megállapodhatnak, hogy felhagynak a közös birtoklással, és más rendszer mellett döntenek (például egyetlen tulajdonos lesz, aki hozzáférési jogokat biztosít a tulajdonrészüket átadó többi kedvezményezettnek).

39


II.27. Átruházás

2. Bármely kedvezményezett titoktartást érintõ kötelezettségeinek megfelelõen, olyan esetekben mint például az összeolvadás vagy eszközei lényeges részének felvásárlása, amikor a kedvezményezettnek át kell adnia kötelezettségeit, hogy megfelelõ hozzáférési jogokat biztosítson, a kedvezményezett köteles legalább 45 nappal korábban értesíteni a többi kedvezményezettet a várható átruházásról, az új ismeretek és jogok várható új tulajdonosára vonatkozó, elégséges információkkal együtt, hogy a többi kedvezményezett gyakorolhassa hozzáférési jogait. Mindazonáltal a kedvezményezettek írásban megállapodhatnak bármely más határidõben, vagy lemondhatnak elõzetes értesítésükre vonatkozó jogaikról is abban az esetben, amikor a tulajdonjogot az egyik kedvezményezett pontosan meghatározott harmadik félre ruházza át. 3. A 2. bekezdésnek megfelelõ értesítést követõen bármelyik másik kedvezményezett az értesítéstõl számított 30 napon belül vagy írásban meghatározott egyéb idõhatáron belül élhet ellenvetéssel a tervezett tulajdonjog-átruházással szemben azon az alapon, hogy ez kedvezõtlenül érintené hozzáférési jogait. Amennyiben a többi kedvezményezett bármelyike megfelelõen indokolja, hogy a hozzáférési jogát kedvezõtlenül érintené, a tervezett átruházás nem történhet meg mindaddig, amíg megállapodás nem születik az érintett kedvezményezettek között. 4. Amennyiben valamely kedvezményezett az új ismeretek és jogok tulajdonjogát olyan harmadik félre kívánja átruházni, amely a Hetedik Keretprogramhoz nem társult harmadik országban mûködik, a Bizottság ellenvetéssel élhet az új ismeretek és jogok tulajdonjogának ilyen módon történõ átruházásával szemben, ha úgy ítéli meg, hogy az nincs összhangban az európai gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez fûzõdõ érdekekkel, vagy ellentétes az etikai alapelvekkel, illetve a biztonsági megfontolásokkal. Az ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása nem történhet meg, kivéve, ha a Bizottság meggyõzõdik arról, hogy megfelelõ biztonsági intézkedésekre került sor és az átruházást írásban jóváhagyta. Az Európai Atomenergia Közösség által finanszírozott projektekben a biztonsági megfontolásokat a tagállamok védelmi érdekeiként kell értelmezni az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó egyezmény 24. Cikkelyében foglaltak szerint.


II.28. Védelem 1. Amennyiben az új ismeretek és jogok ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmasak, akkor annak tulajdonosa köteles megfelelõ és hatékony védelmérõl gondoskodni jogos érdekei, illetve a többi kedvezményezett jogos – különösen kereskedelmi jellegû – érdekei figyelembevételével. Ha valamely, az új ismeretek és jogok tekintetében nem tulajdonos kedvezményezett saját jogos érdekeire hivatkozik, annak minden esetben bizonyítania kell, hogy a jogos érdekei aránytalanul nagy sérelmet szenvednének. 2. Az új ismeretekre és jogokra vonatkozó, valamely kedvezményezett által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentéseknek tartalmazniuk kell az alábbi nyilatkozatot, mely szerint az új ismeretek és jogok a Közösség pénzügyi támogatása mellett jöttek létre:

40

A jelen találmányt eredményezõ munka az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia Közösség] Hetedik Keretprogramjának ([FP7/2007-2013] [FP7/2007-2011]) [xxxxxx] sz. támogatási szerzõdése alapján finanszírozásban részesült.12 Továbbá az új ismeretekhez és jogokhoz kötõdõen benyújtott összes szabadalmi bejelentésrõl be kell számolni az új ismeretek és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervben, amely megfelelõ mennyiségû kiegészítõ adatot/hivatkozást tartalmaz ahhoz, hogy a Bizottság nyomon tudja követni a szabadalmat (bejelentést). A záróbeszámolót követõen benyújtott szabadalmi bejelentéseket a Bizottság felé ugyanilyen kiegészítõ adatokkal/hivatkozásokkal szükséges jelezni. 3. Amennyiben az új ismeretek és jogok ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmasak, és azok tulajdonosa védelmet nem biztosít, továbbá azokat másik kedvezményezettre, valamely tagállamban vagy társult országban mûködõ kapcsolt jogi személyre vagy bármely harmadik félre a kapcsolódó kötelezettségekkel együtt, a II.27. Cikk alapján nem ruházza át, az ilyen új ismeretekre és jogokra vonatkozó terjesztési tevékenységekre nem kerülhet sor, mielõtt arról a Bizottság tájékoztatást ne kapna. A Bizottság a tervezett terjesztési tevékenység elõtt legalább 45 nappal tájékoztatandó. Az ilyen esetekben a Közösség az érintett kedvezményezett jóváhagyása mellett átveheti az ilyen új ismeretek és jogok tulajdonjogát, valamint annak megfelelõ és hatékony védelme érdekében intézkedéseket tehet. Az érintett kedvezményezett csak akkor tagadhatja meg jóváhagyását, amennyiben bizonyítani tudja, jogos érdekei aránytalanul nagy sérelmet szenvednének. Amennyiben a Közösség átveszi a tulajdonjogot, köteles a hozzáférés jogok átadásával kapcsolatos kötelezettségeket is átvállalni.

II.29. Felhasználás 1. A kedvezményezettek kötelesek felhasználni a tulajdonukban lévõ új ismereteket és jogokat, vagy biztosítani azok felhasználását. 2. A kedvezményezettek az új ismeretek és jogok felhasználásáról és terjesztésérõl készülõ terv keretei között kötelesek beszámolni az új ismeretek és jogok várható felhasználásáról. Az ilyen tájékoztatásnak megfelelõképpen részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság bármely vonatkozó auditot el tudjon végezni.

1. Minden egyes kedvezményezett biztosítani köteles, hogy a tulajdonában lévõ új ismeretek és jogok terjesztése a lehetõ leggyorsabban megtörténjen. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a Bizottságnak jogában áll terjeszteni az adott új ismereteket és jogokat. 12

A nyilatkozat a szabadalmi bejelentés adott nyelvére fordítandó le. A fordítások a Közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre fognak állni.

41


II.30. Terjesztés

2. A terjesztési tevékenységeknek összhangban kell állnia a szellemi tulajdonjogok védelmével, a titoktartási kötelezettségekkel, valamint az új ismeretek és jogok tulajdonosának, illetve tulajdonosainak a jogos érdekeivel. Az Európai Atomenergia Közösség által finanszírozott projektekben a terjesztési tevékenységeknek összhangban kell állniuk a tagállamok védelmi érdekeivel az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó egyezmény 24. Cikkelyében foglaltak szerint. 3. Bármilyen terjesztési tevékenységrõl a többi érintett kedvezményezettet legalább 45 nappal korábban értesíteni kell. Az értesítésnek megfelelõ mértékû tájékoztatást kell nyújtania a tervezett terjesztési tevékenységrõl és a terjeszteni kívánt adatokról. Az értesítést követõ 30 napon belül bármelyik kedvezményezett jogosult ellenvetéssel élni a tervezett terjesztési tevékenységgel szemben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az új ismeretekkel és jogokkal vagy a meglévõ ismeretekkel és jogokkal kapcsolatos jogos érdekei aránytalan mértékû sérelmet szenvednek. Az ilyen esetekben a terjesztési tevékenységekre nem kerülhet sor, csak ha megfelelõ intézkedések történnek az adott jogos érdekek tiszteletben tartása érdekében. A kedvezményezettek írásos megállapodás formájában eltérhetnek a jelen bekezdésben meghatározott határidõktõl, ideértve a megfelelõ intézkedések meghatározására vonatkozó határidõt is. 4. Az új ismeretekre és jogokra vonatkozó összes közzétételnek vagy más terjesztésnek tartalmazniuk kell az alábbi nyilatkozatot, mely szerint az új ismeretek és jogok a Közösség pénzügyi támogatása mellett jöttek létre:


A jelen eredményekhez vezetõ kutatás az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia Közösség] Hetedik Keretprogramjának ([FP7/2007-2013] [FP7/2007-2011]) [xxxxxx] sz. támogatási szerzõdése alapján finanszírozásban részesült. 13 Bármely terjesztési tevékenységrõl be kell számolni az új ismeretek és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervben, amely megfelelõ mennyiségû kiegészítõ adatot/hivatkozást tartalmaz ahhoz, hogy a Bizottság nyomon tudja követni a tevékenységet. A záróbeszámolót megelõzõen vagy követõen közzétett, az új ismeretekre és jogokra vonatkozó tudományos közzétételekre való tekintettel az ilyen kiegészítõ adatok/hivatkozások valamint az adott közzététel kivonata legkésõbb a közzétételt követõ két hónapon belül átadandó a Bizottságnak. Továbbá ezzel egyidejûleg a közétett változat vagy a közzétételre elfogadott végleges kézirat elektronikus példánya szintén átadandó a Bizottságnak a II.12.2. Cikkben meghatározott célból, amennyiben az harmadik felek jogait nem sérti.

13

A nyilatkozat a terjesztési tevékenység adott nyelvére fordítandó le. A fordítások a Közösség valamennyi nyelvén rendelkezésre fognak állni.

42

2. SZAKASZ – HOZZÁFÉRÉSI JOGOK II.31. Kapcsolódó meglévõ ismeretek és jogok A kedvezményezettek írásos megállapodás keretei között meghatározhatják a projekt céljaira szükséges meglévõ ismereteket és jogokat, és amennyiben szükséges, abban is megállapodhatnak, hogy egyes meglévõ ismereteket és jogokat e körbõl kizárnak14.

II.32. Alapelvek 1. A hozzáférési jogokra vonatkozó mindennemû kérelem írásban történik. 2. A hozzáférési jogok biztosítása köthetõ olyan konkrét feltételekhez, melyek célja annak biztosítása, hogy az ilyen jogokat csak a szándék szerinti célra használják fel, valamint köthetõ megfelelõ titoktartási kötelezettségvállaláshoz. 3. A hozzáférési jogok biztosítására vonatkozó kötelezettségeiket nem érintve a kedvezményezettek kötelesek a lehetõ legkorábbi idõpontban tájékoztatni egymást bármely, a meglévõ ismeretekkel és jogokkal kapcsolatos hozzáférési jog biztosítását érintõ esetleges korlátozásról, illetve bármely más, olyan megkötésrõl, mely alapvetõen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását. 4. Bármely kedvezményezett részvételének a megszûnése semmilyen módon sem befolyásolja az adott kedvezményezett azon kötelezettségét, hogy hozzáférési jogokat biztosítson a többi kedvezményezett számára. 5. Amennyiben az új ismeretek és jogok vagy meglévõ ismeretek és jogok tulajdonosa más megállapodást nem köt, a hozzáférés jogok nem foglalják magukban a további engedélyezésre vonatkozó jogosultságot. 6. A 7. bekezdést nem érintve, bármely, az új ismeretek és jogok vagy meglévõ ismeretek és jogok tekintetében a kedvezményezetteknek vagy harmadik feleknek hozzáférés jogokat biztosító megállapodásnak biztosítania kell, hogy a többi kedvezményezett potenciális hozzáférési jogai megmaradjanak. 7. Egy adott új ismeretre és jogra vagy meglévõ ismeretre és jogra kizárólagos engedély csak az összes többi kedvezményezett írásos megerõsítése mellett adható, mely szerint azok lemondanak a vonatkozó hozzáférési jogaikról.

14

Az ilyen kizárás lehet ideiglenes (pl., hogy gondoskodhassanak a meglévõ ismeretek és jogok védelmérõl hozzáférés biztosítása elõtt) vagy korlátozott (pl. csak egy vagy több, meghatározott kedvezményezett kizárása). Mivel a meglévõ ismeretek és jogok természetükbõl adódóan úgy tekintendõk, melyek a megvalósításhoz vagy a felhasználáshoz szükségesek, a kedvezményezetteknek meg kell vizsgálniuk bármely kizárásnak a projektre gyakorolt hatását, különösen akkor, ha a kizárás nem ideiglenes jellegû.

43


8. Mindazonáltal amennyiben valamely kedvezményezett az új ismeretek és jogok tekintetében kizárólagos engedélyt kíván adni olyan harmadik félnek, amely a Hetedik Keretprogramhoz nem társult harmadik országban mûködik, a Bizottság ellenvetéssel élhet az új ismeretek és jogokra vonatkozó kizárólagos engedély biztosításával szemben, ha úgy ítéli meg, hogy az nincs összhangban az európai

gazdaság versenyképességének fejlesztéséhez fûzõdõ érdekekkel, vagy ellentétes az etikai alapelvekkel, illetve a biztonsági megfontolásokkal. Az ilyen esetekben a kizárólagos engedély biztosítása nem történhet meg, kivéve, ha a Bizottság meggyõzõdik arról, hogy megfelelõ biztonsági intézkedésekre került sor és az átadást írásban jóváhagyta. Az Európai Atomenergia Közösség által finanszírozott projektekben a Bizottság a jelen bekezdésben meghatározott, változatlan feltételek mellett kifogással élhet bármely nem kizárólagos engedély olyan harmadik félnek történõ tervezett megadása ellen, amely a Hetedik Keretprogramhoz nem társult harmadik országban mûködik. Az ilyen projektek esetében a biztonsági megfontolásokat a tagállamok védelmi érdekeiként kell értelmezni az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó egyezmény 24. Cikkelyében foglaltak szerint.

II.33. Hozzáférési jogok a megvalósítás érdekében 1. Az új ismeretek és jogok tekintetében hozzáférési jogokat kell biztosítani a többi kedvezményezettnek is, amennyiben arra az ilyen kedvezményezetteknek a projekt keretei között a saját munkájuk elvégzése érdekében van szükségük. Az ilyen hozzáférési jogok minden esetben jogdíj-mentesen biztosítandók. 2. A meglévõ ismeretek és jogok tekintetében hozzáférési jogokat kell biztosítani a többi kedvezményezettnek is, amennyiben arra az ilyen kedvezményezetteknek a projekt keretei között a saját munkájuk elvégzése érdekében van szükségük, azzal a további feltétellel, hogy az érintett kedvezményezett jogosult az adott meglévõ ismeretek és jogok biztosítására. Az ilyen hozzáférési jogok minden esetben jogdíj-mentesen biztosítandók, kivéve ha az összes kedvezményezett a jelen megállapodáshoz való csatlakozás elõtt másképpen nem állapodott meg.

II.34. Hozzáférési jogok a felhasználás érdekében


1. A kedvezményezettek az új ismeretek és jogok tekintetében hozzáférési jogokat élveznek, amennyiben azok saját új ismereteik és jogaik felhasználásához szükségesek. Megállapodástól függõen, az ilyen hozzáférési jogok méltányos és ésszerû feltételek mellett vagy jogdíj-mentesen kerülnek biztosításra. 2. A kedvezményezettek a meglévõ ismeretek és jogok tekintetében hozzáférési jogokat élveznek, amennyiben azok saját új ismereteik és jogaik felhasználásához szükségesek, azzal a további feltétellel, hogy az érintett kedvezményezett jogosult azok biztosítására. Megállapodástól függõen, az ilyen hozzáférési jogok méltányos és ésszerû feltételek mellett vagy jogdíj-mentesen kerülnek biztosításra. 3. Amennyiben arról a konzorciumi megállapodás másképpen nem rendelkezik, a valamely tagállamban vagy társult országban mûködõ bármely kapcsolt jogalany

44

szintén a fenti 1. és 2. bekezdésben meghatározott, a kapcsolódó kedvezményezettel azonos feltételek melletti hozzáférési jogokat élvez az új ismeretek és jogok, illetve meglévõ ismeretek és jogok tekintetében. Minthogy az 1. és 2. bekezdésben rögzített hozzáférési jogok tekintetében követelmény, hogy a hozzáférés a saját új ismeretek és jogok felhasználásához legyen szükséges, jelen bekezdés csak olyan mértékben alkalmazandó, amennyiben az új ismeretek és jogok tulajdonjogát korábban átruházták a tagállamban vagy társult országban mûködõ kapcsolt jogalanyra. A kedvezményezettek konzorciumi megállapodásuk keretei között rendelkezhetnek kapcsolt jogalanyoknak biztosított hozzáférési jogok tekintetében, ideértve az értesítési követelményeket is. 4. Az 1., 2. és 3. bekezdés szerinti, hozzáférési jogokra vonatkozó kérelem az alábbi eseményeket követõ egy éven belül tehetõ meg: a) a projekt vége; vagy b) a meglévõ ismeretek és jogok, valamint az új ismeretek és jogok tulajdonosa részvételének a megszûnése. Mindazonáltal az érintett kedvezményezettek más határidõben is megállapodhatnak15.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK II.35. Pályázati felhívások 1. Amennyiben azt az I. Melléklet feltételei elõírják, a konzorcium köteles az új kedvezményezetteket a jelen Cikk rendelkezéseivel összhangban álló pályázati felhívást követõen meghatározni és a Bizottságnak javasolni. 2. A konzorcium köteles a pályázati felhívást legalább egy nemzetközi lapban, valamint három különbözõ tagállamban vagy társult országban megjelenõ három különbözõ újságban közzétenni. Köteles továbbá széles körben hirdetni a felhívást a specifikus tájékoztatási szolgáltatások igénybevételével, különös tekintettel a Hetedik Keretprogramhoz kacsolódó internetes honlapokra, a szakmai sajtóra és brosúrákra, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontokra. A felhívás közzététele és meghirdetése során a Bizottság által meghatározott utasításokat és útmutatókat szükséges alkalmazni. A konzorcium a közzététel várható napja elõtt legalább 30 nappal köteles a Bizottságot tájékoztatni a felhívásról és annak tartalmáról.

4. A konzorcium köteles a beérkezett ajánlatokat – legalább két, a konzorcium által, a Részvételi Szabályzatban meghatározott kritériumok alapján kijelölt független szakértõ segítségével – azon szempontok szerint értékelni, amelyet a Bizottság alkalmazott a projekt értékelésekor és kiválasztásakor, és amelyet a vonatkozó pályázati felhívás határozott meg. 15

Ez a határidõ lehet ennél rövidebb vagy hosszabb is.

45


3. A pályázati felhívásnak legalább öt hetes határidõt kell biztosítania az érdekeltek számára, hogy a pályázataikat benyújtsák.

5. A konzorcium köteles értesíteni a Bizottságot bármely új kedvezményezettnek, illetve kedvezményezetteknek a javasolt csatlakozásáról a II.36. Cikknek megfelelõen. Ugyanakkor a konzorcium tájékoztatja a Bizottságot arról is, hogy milyen módon tette közzé a pályázati felhívást, továbbá azon szakértõk nevérõl és szervezetérõl, akiket az értékelésbe bevont. A Bizottság az értesítés kézhezvételétõl számított 45 napon belül kifogással élhet bármely új kedvezményezett csatlakozását illetõen.

II.36. Kiegészítésre és megszüntetésre vonatkozó kérelmek a konzorcium kezdeményezésére 1. Bármely fél kérheti a jelen támogatási szerzõdés kiegészítését. A kiegészítésre és megszüntetésre vonatkozó kérelmeket a felek törvényes képviselõi írják alá, és azt a 8. Cikknek megfelelõen nyújtják be. A konzorcium vagy bármely kedvezményezett(ek) általi kérelmet vagy jóváhagyást a koordinátor nyújtja be. Bármely, kiegészítést érintõ kérelemre, jóváhagyásra vagy elutasításra vonatkozó nyilatkozat aláírásakor, illetve megszüntetés kérésekor úgy tekintendõ, hogy a koordinátor az összes kedvezményezett nevében jár el. A koordinátor köteles gondoskodni arról, hogy megfelelõ módon tudja igazolni a konzorciumnak a kiegészítésre vagy megszüntetésre vonatkozó egyetértését. Audit esetén vagy a Bizottság kérésére ezt az igazolást rendelkezésre kell bocsátani. 2. Amennyiben megváltozik a koordinátor annak beleegyezése nélkül, a kérelmet az összes többi kedvezményezett együttesen vagy a többieket képviselõ egy kedvezményezett nyújtja be. 3. A megállapodás egynél több módosítását tartalmazó kiegészítésre vonatkozó bármely kérelem egyetlen csomagnak tekintendõ, mely nem osztható több kérelemre, így azt a másik fél teljes egészében köteles elfogadni vagy elutasítani, kivéve akkor, ha a kérelem kifejezetten redelkezik arról, hogy az külön kérelmeket tartalmaz, melyek egymástól függetlenül is jóváhagyhatók.


4. Bármely, új kedvezményezettel történõ bõvítésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell egy kitöltött, az új jogalany által megfelelõképpen aláírt „B” jelû nyomtatványt (V. Melléklet). Bármilyen bõvítésre vonatkozóan a Részvételi Szabályzat, a kapcsolódó pályázati felhívás, valamint a Pénzügyi Szabályzat feltételei minõsülnek irányadónak. A bõvítésbe bevont jogalany köteles vállalni a kedvezményezetteknek a támogatási szerzõdésben rögzített jogait és kötelezettségeit a csatlakozásának az aláírt „B” jelû Nyomtatványban rögzített napja szerinti hatállyal. 5. A kiegészítéseknek nem lehet az a célja vagy eredménye, hogy olyan változásokat idézzen elõ a megállapodásban, melyek kérdésessé teszik a támogatást megítélõ döntést, esetleg a kedvezményezettek számára nem egyenlõ feltételekhez vezet. 6. Az egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetésére vonatkozó kérelmeknek tartalmazniuk kell:

46

–

a konzorcium javaslatát az adott költségvetésének újra elosztására,

–

a megszüntetés kérésének okait,

kedvezményezett

feladatainak

és

–

a megszüntetés hatálybalépésének idõpontjára vonatkozó javaslatot,

–

azon kedvezményezett véleményét tartalmazó nyilatkozatot, melynek részvétele tekintetében a megszüntetést kérelmezik, valamint

–

az érintett kedvezményezett által a megszüntetés hatálybalépésének napjáig elvégzett munkára vonatkozó, a II.4. Cikkben meghatározott beszámolókat és projektteljesítéseket, a koordinátornak a konzorcium nevében tett, az ilyen beszámolókat és projektteljesítéseket érintõ észrevételeit, valamint egy nyilatkozatot a koordinátor által az adott kedvezményezett felé eszközölt kifizetések tárgyában.

A fenti dokumentumok kézhezvételének hiányában a kérelem nem minõsül érvényes kérelemnek. Az érintett kedvezményezett véleményét tartalmazó nyilatkozatot helyettesítheti annak megfelelõ igazolása, hogy a kedvezményezettet írásban kérték véleménye kifejezésére a részvételének a javasolt megszüntetésével kapcsolatban, illetve hogy küldje meg a vonatkozó beszámolókat és projektteljesítéseket, de az az értesítésben meghatározott határidõn belül ezt elmulasztotta megtenni. Ez a határidõ nem lehet rövidebb, mint egy hónap. Ez esetben, ha a megszüntetésre vonatkozó kérelemmel együtt beszámolók nem kerültek benyújtásra, a Bizottság nem veheti figyelembe az érintett kedvezményezett bármely további, költségekre vonatkozó igényét, illetve azokat nem térítheti meg. Amennyiben a Bizottsággal a felek másképpen nem állapodnak meg, azon kedvezményezett összes feladata, melynek részvételét megszüntetik, a konzorciumon belül újra felosztásra kerül. A támogatási szerzõdések megszüntetésére vonatkozó kérelmeknek tartalmazniuk kell a megszüntetés indoklását, valamint a megszüntetés hatálybalépésének napjáig elvégzett munkára vonatkozó, a II.4. Cikkben meghatározott beszámolókat és projektteljesítéseket.

II.37. A konzorcium által kért kiegészítések és megszüntetés jóváhagyása

2. Az 1. bekezdés rendelkezéseitõl eltérve, amikor a konzorcium kérelme kedvezményezettel történõ bõvítésre, illetve kedvezményezett részvételének megszüntetésére vonatkozik, az adott kérelem kézhezvételét követõ 45 napon belül a Bizottság válaszának a hiánya jóváhagyásnak minõsül, eltekintve azon esetektõl, amikor az érintett kedvezményezett beleegyezése nem áll rendelkezésre, továbbá amikor új koordinátor kerül kijelölésre, amihez a Bizottság írásos hozzájárulása szükséges. Amennyiben a Bizottság nem él kifogással az említett idõszakon belül, az úgy

47


1. A jelen támogatási szerzõdés felei vállalják, hogy a kiegészítésre vagy megszüntetésre vonatkozó bármely érvényes kérelmet annak kézhezvételét követõ 45 napon belül jóváhagynak vagy elutasítanak. Amennyiben a kézhezvételtõl számított 45 napon belül nem érkezik válasz, úgy az adott kérelem elutasítottnak minõsül.

tekintendõ, hogy a kérelem a vonatkozó határidõ utolsó napján jóváhagyásra került. A Bizottság vállalja, hogy hallgatólagos jóváhagyása esetén tájékoztató célú levelet küld. Amennyiben a kedvezményezettel történõ bõvítésre, illetve kedvezményezett részvételének megszüntetésére vonatkozó kérelem egyéb, a támogatási szerzõdést érintõ olyan módosításokkal kapcsolatos kérelmekkel társul, amelyek közvetlenül nem kötõdnek a bõvítéshez vagy a részvétel megszüntetéséhez, a teljes kérelemhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges. 3. A Bizottság a koordinátort köteles értesíteni a kért kiegészítés vagy megszüntetés jóváhagyásáról, aki azt a kedvezményezettek nevében átveszi. Egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetése esetén a Bizottság másolatot küld az érintett kedvezményezettnek. 4. A kiegészítések és megszüntetések a felek által közösen meghatározott napon lépnek érvénybe; illetve, amennyiben erre nem határoznak meg napot, az érvénybe lépés napja megegyezik a Bizottság általi jóváhagyás napjával.

II.38. A támogatási szerzõdés, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetése a Bizottság kezdeményezésére 1. A Bizottság a következõ esetekben mondhatja fel a támogatási szerzõdést, illetve szüntetheti meg valamely kedvezményezett részvételét. a) amennyiben egy vagy több, az 1. Cikkben meghatározott jogalany nem csatlakozik a támogatási szerzõdéshez. b) a munka nem teljesítése vagy nem megfelelõ teljesítése esetén, illetve a támogatási szerzõdésben rögzített alapvetõ kötelezettségek megszegésekor, amennyiben azt a konzorcium felé intézett írásos felszólítás ellenére sem orvosolják 30 napon belül; c) amennyiben a kedvezményezett szándékosan vagy gondatlanságból szabálytalanságot követett el a Bizottsággal kötött bármely támogatási szerzõdés teljesítése során; d) amennyiben a kedvezményezett alapvetõ etikai elveket sértett meg;


e) amennyiben az elõírt beszámolók vagy projektteljesítések nem kerülnek benyújtásra, vagy a benyújtott beszámolókat vagy projektteljesítéseket a Bizottság nem hagyja jóvá; f)

amennyiben lényeges szakmai vagy gazdasági okok alapvetõen kedvezõtlen módon befolyásolják a projekt teljesítését;

g) amennyiben az új ismeretek és jogok felhasználási potenciálja számottevõ mértékben csökken; h) amennyiben bármely kedvezményezett esetében olyan jogi, pénzügyi, szervezeti vagy szakmai változás következik be, ideértve az ellenõrzés tekintetében bekövetkezõ változásokat is, amely kérdésessé teszi a Bizottság döntését a kedvezményezett részvételének elfogadása tekintetében;

48

i)

amennyiben a fenti h) pontban meghatározott bármely változás vagy az érintett kedvezményezett(ek) részvételének megszüntetése alapvetõen befolyásolja a projekt megvalósítását, esetleg a Bizottság érdekeit, illetve kérdésessé teszi a Bizottság hozzájárulásának nyújtására vonatkozó döntést;

j)

a II.40. Cikk szerint bejelentett vis maior esete, amennyiben a felfüggesztést követõen a projekt újraindítása lehetetlen;

k) amennyiben a projektben való részvétellel kapcsolatos feltételek már nem teljesülnek a Részvételi Szabályzatban, illetve az azt esetlegesen módosító és a projekt kiválasztása alapjául szolgáló pályázati felhívásban rögzítettek szerint, kivéve, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a projekt folytatására szükség van az adott program megvalósításához; l)

amennyiben bármely kedvezményezettet vétkesnek találnak olyan, a szakmai magatartását érintõ szabálysértésben, melyet jogerõs ítélettel állapítanak meg, illetve bármely más megalapozott módon súlyos szakmai kötelességszegésben találnak vétkesnek;

m) amennyiben egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetését követõen a konzorcium a Bizottság felé nem tesz javaslatot a támogatási szerzõdés kiegészítésére a projekt módosításához szükséges módosításokkal együtt, ideértve a részvétel megszûnésével érintett kedvezményezett feladatainak az elosztását is, a Bizottság által meghatározott határidõn belül, vagy ha a Bizottság nem fogadja el a javasolt módosításokat. n) amennyiben bármely kedvezményezett csõdeljárás vagy felszámolás alá kerül. 2. Egy vagy több kedvezményezett részvételének a Bizottság kezdeményezésére történõ megszüntetése esetén az érintett kedvezményezett(ek)et értesíteni kell, valamint az ilyen értesítés másolatát a koordinátornak is meg kell küldeni. A részvétel megszüntetése az értesítésben feltüntetett napon, de legkésõbb a kedvezményezett általi kézhezvétel napjától számított 30 napot követõen lép hatályba. A Bizottság köteles tájékoztatni a konzorciumot a megszûnés hatálybalépésének napjáról. A támogatási szerzõdés megszûntetésekor a koordinátor értesítendõ, aki azt követõen köteles az összes többi kedvezményezettet értesíteni. A megszûnés 45 nappal azután lép hatályba, hogy az értesítést a koordinátor kézhez kapta.

4. A konzorciumnak attól a naptól kezdve, amikor a kedvezményezett részvételének megszûnése hatályba lép, 30 nap áll rendelkezésre, hogy a Bizottság számára

49


3. A megszûnés hatálybalépésének napját követõ 45 napon belül a részvétel megszüntetésével érintett kedvezményezett(ek) kötelesek benyújtani (a koordinátoron keresztül) az összes elõírt, a II.4.4 Cikkben hivatkozott és az addig a napig elvégzett munkára vonatkozó beszámolókat és projektteljesítéseket. Amennyiben az ilyen dokumentumok kézhezvétele a fenti határidõn belül nem történik meg, a Bizottság – a nevezett dokumentumoknak 30 napos határidõn belüli átadására vonatkozó írásos felszólítás mellett – úgy is dönthet, hogy semmiféle további költségekkel kapcsolatos igényt nem vesz figyelembe, illetve további költségtérítést nem teljesít, és – amennyiben szükséges – kéri bármely, a kedvezményezett(ek)nek kifizetett elõfinanszírozás visszatérítését.

tájékoztatást nyújtson a Közösség hozzájárulásának azon részérõl, melyet a projekt kezdete óta ténylegesen átutaltak az érintett kedvezményezett számára. 5. Amennyiben az adott határidõn belül ilyen tájékoztatás nem érkezik, a Bizottság úgy tekinti, hogy a részvétel megszûnésével érintett kedvezményezettnek nincs pénzbeli tartozása a Bizottsággal szemben, továbbá, hogy a Közösség részérõl már kifizetett hozzájárulás még mindig a konzorcium rendelkezésre áll, és azért felelõsséget vállal. 6. A fenti bekezdésben hivatkozott dokumentumok és információk alapján a Bizottság köteles meghatározni a részvételének megszüntetésével érintett kedvezményezett tartozását. 7. Amennyiben egy vagy több kedvezményezett részvételét megszüntetik, a részvétel megszüntetésével érintett kedvezményezett(ek) köteles(ek) 30 napon belül visszatéríteni a Bizottság felé esedékes összeget, illetve, a Bizottság kérésére, átutalni azt a koordinátor számára. Az ilyen kérés másolatát a Bizottság megküldi a koordinátornak. Ez utóbbi esetben a koordinátor köteles a Bizottságot legfeljebb 10 nappal ezen határidõ leteltét követõen tájékoztatni arról, hogy az adott összeg számára átutalásra került-e. 8. Ha a támogatási szerzõdést megszûntetik, a Bizottság köteles megállapítani a konzorcium tartozásának összegét, és arról a koordinátort értesíteni.

II.39. Pénzügyi hozzájárulás a megszûnést követõen és a megszûnés egyéb következményei 1. Megszûnés esetén a Közösségnek bármely pénzügyi hozzájárulása a megszûnés hatálybalépésének napjáig felmerült és elfogadott elszámolható költségekre, továbbá bármely törvényes, az adott nap elõtt vállalt és vissza nem vonható kötelezettségvállalásra korlátozódik.


2. A fenti bekezdésõl eltérve: –

a II.38.1.a) Cikkben meghatározott esetekben a konzorciumnál a projekt révén felemerült költségek nem hagyhatók jóvá, illetve nem fogadhatóak el a Közösség által visszatérítésre elszámolhatóként. A konzorciumnak juttatott bármely elõfinanszírozás és az elõfinanszírozásból származó kamatok teljes egészükben visszafizetendõk a Bizottságnak.

–

a II.38.1.b) Cikkben meghatározott esetekben a Közösségtõl származó bármely pénzügyi hozzájárulás azokra az elszámolható költségekre korlátozódik, melyek a kötelezettségszegés orvoslására felszólító írásos kérés kézhezvételének napjáig merültek fel.

3. Továbbá, a II.38.1.b), c), d), e), l) és m) Cikk szerint meghatározott esetekben a Bizottság kérheti a Közösség pénzügyi hozzájárulásának teljes vagy részleges visszatérítését. A II.38.1.b) és m) Cikkben leírt esetekben a Bizottság köteles figyelembe venni az elvégzett munkák jellegét és eredményeit, továbbá azoknak a Közösség számára való hasznosságát az érintett program tekintetében. 4. A megszüntetés keretei között benyújtott beszámolók és projektteljesítések úgy tekintendõk, mint amelyeket a vonatkozó beszámolási idõszak végén nyújtották be.

50

5. Amennyiben a Közösség bármely kedvezményezett részvételének megszûnését követõen vagy a támogatási szerzõdés megszûnése után kifizetést teljesít, az ilyen kifizetés az adott kedvezményezett(ekk)el illetve projekttel kapcsolatban végsõ kifizetésnek minõsül, és minden esetben a koordinátoron keresztül történik. A támogatási szerzõdésnek, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetését nem érintve, a II.9, II.10, II.11, II.12, II.21, II.22, II.23, II.24, II.25, II.35, II.36, II.38, II.41, II.42 Cikk, valamint a II. Melléklet C. Rész rendelkezései továbbra is érvényben maradnak a támogatási szerzõdés vagy az ilyen kedvezményezett(ek) részvételének a megszûnését követõen.

II.40. Vis maior 1. Vis maiornak tekintendõ bármely olyan, elõre nem látható és kivételes esemény, amely a támogatási szerzõdés szerinti bármely kötelezettségnek a felek általi teljesítését befolyásolja, és amely a felek beavatkozási körén kívül esik, és nem küzdhetõ le ésszerû erõfeszítéseik ellenére sem. Bármely termék vagy szolgáltatás hibája, illetve ezeknek a jelen támogatási szerzõdés teljesítése céljából történõ rendelkezésre bocsátásában bekövetkezõ késedelem, amely befolyásolja az ilyen teljesítést, ideértve például ezen termékek vagy szolgáltatások mûködésében vagy teljesítményében bekövetkezett rendellenességeket, valamint munkaügyi vitákat, sztrájkokat vagy pénzügyi nehézségeket, nem tekintendõk vis maiornak. 2. Amennyiben bármely kedvezményezett esetén olyan vis maior következik be, amely befolyásolhatja a jelen támogatási szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeinek teljesítését, akkor a koordinátor köteles késedelem nélkül értesíteni a Bizottságot a vis maior jellegérõl, valószínûsíthetõ idõtartamáról és elõre látható hatásairól. 3. Amennyiben a Közösség esetében következik be olyan vis maior, amely befolyásolhatja a jelen támogatási szerzõdésbõl fakadó kötelezettségeinek teljesítését, akkor a köteles késedelem nélkül értesíteni a koordinátort a vis maior jellegérõl, valószínûsíthetõ idõtartamáról és elõre látható hatásairól.

II.41. Átruházás A II.27. Cikkben (új ismeretek és jogok átruházása) meghatározott esetek kivételével a kedvezményezettek nem ruházhatják át a támogatási szerzõdésbõl eredõ bármely jogukat vagy kötelezettségüket a Bizottság és a többi kedvezményezett elõzetes és írásbeli felhatalmazása nélkül.

51


4. Nem tekinthetõ kötelezettségszegésnek, ha bármelyik felet vis maior akadályozza meg a projekt megvalósításában. Amennyiben a kedvezményezettek a projekt végrehajtására vonatkozó kötelezettségeiket vis maior miatt nem tudják teljesíteni, akkor csak a már a vis maiorként azonosított esemény felmerülésének a napjáig ténylegesen elvégzett tevékenységeikre vonatkozóan jogosultak felmerült, elfogadott és elszámolható költségeiknek megtérítésére. A felek a károk minimális mértékûre való csökkentése érdekében minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni.

II.42. Felelõsség 1. Jelen támogatási szerzõdéssel kapcsolatban a Közösség nem tartozik felelõsséggel a kedvezményezettek által elkövetett cselekedetekért vagy mulasztásokért. A Közösség nem tartozik felelõsséggel az új ismeretek és jogok alapján létrehozott bármely termék, folyamat vagy szolgáltatás hibájáért, ideértve például az azok mûködésében vagy teljesítményében tapasztalt rendellenességeket. 2. Minden egyes kedvezményezett teljes körû garanciát vállal a Közösség felé, és vállalja annak mentesítését abban az esetben, ha valamely harmadik fél bármiféle panaszt tesz, eljárást kezdeményez vagy keresettel él a Közösséggel szemben olyan károk miatt, amelyek a kedvezményezettnek a jelen támogatási szerzõdéssel kapcsolatos bármely cselekedetébõl vagy mulasztásából erednek, vagy a kedvezményezett által a projektbõl származó új ismeretek és jogok alapján létrehozott termékek, folyamatok vagy szolgáltatások révén merülnek fel. Amennyiben bármely harmadik fél valamely kedvezményezettel szemben keresetet nyújt be jelen támogatási szerzõdés teljesítésével kapcsolatban, akkor a Bizottság írásos kérés esetén segítséget nyújthat a kedvezményezettnek. Az ilyen összefüggésben a Bizottság részérõl felmerült költségeket az érintett kedvezményezett viseli. 3. Az egyes kedvezményezettek kizárólagos felelõsséggel tartoznak azért, hogy biztosítsák, a jelen projekt keretein belüli cselekedeteik nem sértik harmadik felek jogait.


4. A Közösség nem tartozik felelõsséggel annak következményeiért, hogy megfelelõképpen gyakorolja a Közösségnek a Részvételi Szabályzatban vagy jelen támogatási szerzõdésben rögzített jogait.

52

A 7. Kutatási Keretprogram általános modell szerzõdése

Recommend Documents