A gondolattól az ezüst korongig (Alapanyag, forgatókönyv, keretprogram) Hajdú József VT Informatika Kft. 8002 Székesfehérvár, Berényi út 100. Pf.: 314. Abstract. After clearing up some misunderstanding relating to the multimedia we can succeed the process of making of the multimedia programs from the basic idea to the ready programme fixed on the CD. We can get considerations relating to the content and the form and to the selection of the illustrations. The generally useful pieces of advice relating to the application of the component parts (ie. text, voice, picture, movie, anamation) can give help for arranging our own multimedia material. Last we get a brief survey of the most frequent multimedia authoring softwares.
Bevezetés Amikor felkérést kaptam elõadásom megtartására, végiggondoltam, vajon mirõl érdemes szólnom e rendelkezésre álló rövid idõ alatt. A hely szelleme és a rendezvény címe azt sugallja, hogy a jelenlévõk a multimédia alkalmazásának, az oktatási rendszerben való térnyerésének útját kívánják egyengetni. A szándék azonban csak akkor vezethet sikerre, ha minden területen elegendõ multimédiás anyag áll az oktatók és a hallghatók rendelkezésére. Ezeknek esetleg kisebb része lehet külföldön készült program, vagy annak adaptációja, többségét a hazai viszonyok ismeretében, itthon kell elkészíteni. Úgy gondolom tehát, hogy a tisztelt jelenlévõknek bõven lesz tennivalójuk az elkövetkezendõ években, nem csupán a multimédiás tananyagok elterjesztésében, de azok készítésében is. Éppen ezért talán nem haszontalan, ha nagyvonalakban áttekintjük a multimédiás anyagok elõállításának folyamatát az alapgondolattól a CD lemezen rögzített kész mûsorig. Szempontokat kapunk a tartalmi és formai kialakításhoz, az illusztrációk kiválasztásához. Az egyes alkotóelemek (szöveg, hang, kép, mozgókép, animáció) alkalmazásával kapcsolatos állásfoglalások hangsúlyozottan szubjektívek, megszívlelésük mégis hasznos segítséget nyújthatnak saját multimédiás anyagunk összeállításánál. Mindenekelõtt azonban tegyünk egy rövid visszatekintést, próbáljunk meg eloszlatni néhány gyakran tapasztalható félreértést, illetve próbáljuk meghatározni a multimédia lényegét. Nem minden multimédia, ami fénylik! A CD ROM meghajtók árcsökkenése, a CD lemezek elõállítási költségeinek zuhanása új távlatokat nyitott a személyi számítógépek gyártói és felhasználói számára egyaránt. A CD ROM gyors karrierje elsõsorban nagy tárolókapacitásában, egyszerû és olcsó sokszorosíthatóságában rejlik. Ezek a jellemzõi határozták meg elsõdleges felhasználási területét is. Kezdetben fõleg jelentõs adatbázisok, nagymennyiségû szöveges információk hordozójaként találkozhattunk az ezüst korongokkal, melyekhez többnyire speciális, az adott célra készült kezelõ, illetve keresõ programok tartoztak. Tipikusan ilyen felhasználást jelentettek a közkedvelt lexikonok, enciklopédiák CD-s változatai, vagy a hazai piacon is gyorsan elterjedt törvénytárak és telefonkönyvek.
A CD lemezek nagy kapacitásában rejlõ lehetõség azonban új fejlesztési elgondolásokra is ösztönzött. Ezek közül az egyik legfrissebb eredmény a KODAK cég által kidolgozott PhotoCD rendszer, amely viszonylag nagymennyiségû fénykép kiváló minõségû, idõálló archiválását teszi lehetõvé. S most be kell vallani, hogy nem véletlenül hagytuk említés nélkül eddig a legjellemzõbb, s minden bizonnyal legígéretesebb karrier elõtt álló felhasználási területet, a multimédiát. Szeretnénk eloszlatni ugyanis egy gyakori tévedést, mely fõleg a laikusok körében gyakran megfigyelhetõ. A számítógép plusz CD ROM matematikai képlet eredménye – mint azt fenntebb már láthattuk – nem minden esetben a multimédia. Nem nevezhetünk mindent multimédiának, aminek adathordozója az alcímben is említett fénylõ CD korong! S bár a multimédiás alkalmazások manapság – de a belátható jövõben is – jellemzõen kötõdnek a nagy kapacitású, olcsó CD-hez, nem biztos, hogy ez a házasság örök és megbonthatatlan. Könnyû elképzelni, hogyan befolyásolná ezt a kapcsolatot egy még nagyobb kapacitású, még gyorsabban olvasható, esetleg még olcsóbb adathordozó megjelenése. Az pedig érezhetõen csupán idõ kérdése, hogy az adatátviteli rendszerek sebessége alkalmazkodjék a multimédia elvárásaihoz, lehetõséget teremtve ezáltal arra, hogy közvetlenül adatbázisokból hívhassunk le ilyen alkalmazásokat. Mi is az a multimédia? Mint a nevébõl következtethetõ, valami olyan dolgot kell ezen értenünk, ami többféle információt, vagy pontosabban az információ többféle megjelenési formáját képes egyidejûleg közvetíteni. A multimédiás anyagokban jellemzõen együtt találunk szöveges, hang (beszédhang, zene, zajok, stb), és képi (rajz, fénykép, mozgófilm, animáció, stb.) információt. Ezeket egymás után, vagy akár egyszerre is meghallgathatjuk, illetve megtekinthetjük. Fontos, hogy az esetek többségében a multimédiás programok interaktivitást biztosítanak, ami azt jelenti, hogy módunkban áll befolyásolni az elõadás lefolyásának menetét. Többször megtekinthetünk egyes részleteket s átugorhatunk másokat. Eldönthetjük, hogy például egy szöveges információhoz kapcsolódó hang, vagy képi információt szeretnénk-e meghallgatni avagy megtekinteni. Mindezen tulajdonságoknak köszönhetõen a multimédia felhasználása szinte önkéntelenül kínálkozik az oktatás, az önképzés és a tájékoztatás területén. Bizonyos multimédiás anyagot tartalmazó CD lemezeket találó kifejezéssel élõ könyveknek is nevezhetnénk. Valóban sok tekintetben felfedezhetõ a könyvekkel való rokonság, bár nyilvánvalóan nem helyettesíthetik, csupán kiegészíthetik egymást. Egy jól megszerkesztett multimédiás programban ugyanúgy lapozgathatunk, akár egy könyvben, vagy az elsõ laptól (képernyõtõl) az utolsóig végigolvashatjuk (végigélvezhetjük) azt. Könyv és multimédia CD valószínûleg békésen megférnek majd egymás mellett a könyvtárak polcain. A könyvvel való analógia azonban sok más tekintetben is kínálja magát. Mindkét mûfaj nyelv- illetve kultúraspecifikus, egy (vagy esetleg néhány) nyelvhez/kultúrához kötõdõ. Hazánkban aligha számíthat egy angolul vagy más idegen nyelven megszólaló multimédiás alkalmazás olyan széleskörû sikerre, mint egy magyarul, magyaroknak megszerkesztett hasonló anyag. Természetesen ez fordítva is igaz. Ugyanakkor aligha számíthatunk a világ más részeirõl érkezõ, s a magyar történelmet, irodalmat, mûvészetet feldolgozó multimédiás CD-k tömeges megjelenésére. Ezeket minden bizonnyal nekünk, itthon kell elkészítenünk, s
ez is a könyvvel való rokonságra emlékeztet! És folytathatjuk ezt a párhuzamot sok egyéb mellett azzal, hogy amint egy könyv a gondolattól a megvalósulásig számos szakma (szerzõk, szakértõk, lektorok, fotósok, grafikusok, szedõk, tördelõk, nyomdászok, könyvkötõk, stb.) harmónikus együttmûködését igényli, ugyanez hasonlóan igaz az igényes multimédiás anyagok elõállítására! Persze aligha remélhetõ, hogy éppen a multimédia esetében sikerül elkerülnünk azt a „hordalék tömeget”, amelyet a számítástechnika divathullámai szoktak nyakunkba zúdítani. Gondoljunk csak a Commodore számítógépek idõszakára, vagy a PC-s korszak hajnalára, amikor egyik pillanatról a másikra a fél ország „programozó” lett. Soha annyi átgondolatlan, rosszul megírt számítógép program nem született. Vagy folytathatjuk a példát a számítógépes kiadványszerkesztéssel, melynek hatására a fél ország „tördelõ” lett, természetesen a legelemibb tipográfiai ismereteket is nélkülözve. Valószínûleg soha annyi ízléstelen nyomdatermék nem látott napvilágot, mint éppen napjainkban. Bizonyára a mostanában kibontakozó multimédiás õrület is világra hozza a maga torzszülöttjeit. Mint az élet más területein, úgy itt is igaz lehet, hogy az értéket és a bóvlit ugyanazon eszközökkel állítják elõ. Mégis remélem, hogy a hazai piacnak is szüksége lesz jól szerkesztett, ízléses és tartalmas multimédia CD-kre, melyek valószínûleg több szakma képviselõinek összehangolt, közös munkája révén születnek meg. Ezért talán nem hiábavaló, ha röviden áttekintjük, hogyan készítenénk ideális esetben ilyen anyagokat. Hogyan szerkeszthetünk jó multimédiás elõadást? Ha egy multimédiás anyag terve túljut a szerzõ(k)ben megfogant gondolaton, akkor célszerû egy részletes forgatókönyvet készíteni, mely nem csupán a program tartalmát és didaktikai elveit rögzíti, hanem utasításokat ad a formai, mûvészi megjelenéssel kapcsolatosan is. Egy ilyen forgatókönyv már lehetõséget kínál arra, hogy a speciális ismereteket igénylõ munkafázisok elvégzésénél – mint például a grafikai arculat tervezése, vagy a számítógépes szerkesztés – bekapcsolódhassanak az adott terület képzett szakemberei. De lássuk mindezt kicsit közelebbrõl! A részletes tematika kidolgozása és az anyaggyûjtés nagyjából hasonló feladatot jelent, mint bármely más elõadás, vagy kiadvány elõkészítése esetében. Azonban már az illusztrációk összeállítása során figyelembe kell vennünk a multimédia kínálta speciális lehetõségeket. Éljünk bátran a szöveges és képi információk átadása mellett a hang, valamint a digitalizált mozgó képek, illetve animációk alkalmazásával! Ne essünk azonban az új lehetõségek bódulatába! Szenteljünk különös figyelmet arra, hogy ezek az illusztrációk se legyenek soha öncélúak, ellenben mindig szervesen illeszkedjenek az elõadás szerkezetébe. Ajánlatos, hogy a munka elkezdése elõtt alaposan nézzünk át néhány már elkészült multimédiás anyagot. Ezek erényeibõl és hibáiból egyaránt sok tanulságot meríthetünk. Ezeket is figyelembe véve próbáljuk kidolgozni saját elképzelésünket. Magunk is látni fogjuk, mily fontos, hogy elõadásunknak legyen stílusa. A stílus pedig biztosítsa a tartalom és a forma harmóniáját, legyen tiszta, közérthetõ és mindvégig következetes. Hasonlóan fontos, hogy a program kezelõi felülete legyen könnyen áttekinthetõ, „kézhez simuló”. Mindezen tulajdonságok nagymértékben segíthetik a felhasználót abban, hogy figyelmét ne a program kezelésére, az abban való eligazodásra, hanem annak tartalmi részére összpontosíthassa.
Hasznos lehet, ha már a munka elkezdése során tisztában vagyunk azzal, hogy anyagunkat milyen multimédia-szerkesztõ programmal fogjuk (illetve fogják) elkészíteni. Ismerkedjünk meg ezen keretprogram által nyújtott lehetõségekkel, s tudatosan éljünk azokkal elõadásunk szerkezetének kialakítása során. A rendelkezésünkre álló eszköztár ismeretében mindig a realitások talaján mozoghatunk anélkül, hogy energiánkat az adott keretek között megvalósíthatatlan vágyálmokra pazarolnánk. Multimédiás elõadásunk megtervezése során fordítsunk különös figyelmet az interaktivitásra. Ennek segítségével lehetõséget biztosíthatunk leendõ felhasználóink számára, hogy az elõadás menetének alakítóivá, a mûsor aktív résztvevõivé váljanak: bizonyos részleteket többször megtekinthessenek, másokat átlapozhassanak. Ezek a döntési lehetõségek azonban alapjaiban megváltoztatják a multimédiás program egyes részleteinek egymáshoz való viszonyát, s az anyag összeállítójától is újszerû gondolkodásmódot követelnek. A szöveges részeknek, valamint a hag-, képi-, illetve video illusztrációknak oly módon kell illeszkedniük, egymást kiegészíteniük, hogy eközben egyenként is kerek egészet alkossanak. Képzeljük el, hogy ha a programunkat megtekintõ felhasználó csupán a szöveges részeken „rágja át” magát, vagy csupán a video részleteket nézi végig, mindkét esetben hasznosnak és élvezetesnek kell éreznie az elõadást. Ha viszont – eredeti szándékunknak megfelelõen – a program minden ágát bejárva alapos kirándulást végez, akkor se büntessük azzal, hogy ismétlésektõl, redundáns elemektõl unalmas mûsorban legyen része. A multimédia építõkövei Ahhoz, hogy mûsorunk valóban érdekes legyen, nem elég csupán az ismétlõdésektõl óvakodni. Fantáziadús formai ötleteken túlmenõen jól kell sáfárkodnunk a különbözõ építõelemekben rejlõ lehetõségekkel. Szöveges anyagaink lehetõleg rövid, lényegre törõ blokkokból álljanak. Ezek összefûzésére használjuk a hypertext megoldásokat. (Ez azt jelenti, hogy a szöveg bizonyos elemeire kattintva további információkat kaphatunk.) Ügyejünk az esztétikus, jól olvasható betûtípusok és betûméretek megválasztására. A multimédia igazi varázsát a szöveges részekhez kapcsolódó illusztrációk változatos gazdagsága adja. Még állóképek (fényképek, rajzok) esetében is extra lehetõségekkel élhetünk. Ilyen lehetõség például, ha a kép bizonyos részeire mutatva az adott részlet kinagyítódik. Ily módon áthidalhatjuk a képernyõ méreteibõl adódó korlátokat is. Hasonlóan, a kép egyes részleteihez további szöveges információkat fûzhetünk, vagy rájuk kattintva kiválthatjuk valamilyen esemény elindítását. Az ilyen, és ehhez hasonló praktikák a felfedezés élményét nyújthatják, fokozva az étvágyat multimédiás menünk további fogyasztásához. Fényképek és grafikák esetében jogos elvárás, hogy azok jó minõségûek legyenek, és valójában semmiféle mûszaki korlát sem indokolja, hogy ezen elvárásoknak ne tegyünk eleget. Hasonló követelmények támaszthatók a hangeffektusokkal szemben. A CD lehetõséget ad kiváló minõségû, akár sztereo hang rögzítésére, a ma kapható hangkártyák többsége pedig gondoskodik ezek hû visszaadásáról. Hangok esetében legkevésbé kell törekednünk azok
rövid idõtartamára, hiszen például egy aláfestõ zene mellett párhuzamosan képesek vagyunk további szöveges, vagy képi információk befogadására. A digitalizált mozgókép (video) hatásos és hasznos illusztrációs eszköz. Mással nem pótolható adalékot szolgáltathat mûsorunk egyéb részleteihez. A mai technikai színvonalon azonban többnyire kis méretû ablakban darabos mozgású, gyenge minõségû filmrészleteket nézhetünk. Ezért úgy gondolom, hogy alkalmazásuknál józan önmérsékletre van szükség. A túl hosszú filmrészletek vontatottá, unalmassá tehetik egész elõadásunkat. A kellemetlen csalódások elkerülése végett korrekt megoldásnak érzem, ha idõtartamukat a képernyõn elõre feltüntetjük. Az animációk üde színfoltjai és tartalmas kiegészítõi lehetnek mûsorunknak. Akár az egész elõadás vázát is képezhetik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy elõállításuk drága és sok szakértelmet igényel. Multimédia-szerkesztõ programok Ha a szövegek, képek és hangok a multimédia építõkövei, akkor ezek habarcsa az a szerkesztõ keretprogram (authoring software), melynek segítségével az elemekbõl kész mûsort állíthatunk össze. Multimédiás anyagok szerkesztésére számos program kapható. Ezek egymástól általában különböznek megtanulhatóság, kezelhetõség szempontjából, a programozó számára kínált eszközök bõségében és természetesen árban. Az elterjedtebb szoftverek a teljesség igénye nélküli felsorolásban: HyperCard, HyperStudio, Multimédia ToolBook, InterActive, Microsoft Viewer, valamint a Macromédia cég Director és AuthorWare nevû programjai. Közülük csupán egyet emelek ki néhány mondatos ismertetés erejéig. Mint sok egyéb, így a multimédiás alkalmazások is az Apple Macintosh számítógépein terjedtek el az elmúlt évek során, s onnan kerültek át a Windows világába. A Macintosh platform legelterjedtebb multimédia-szerkesztõ programja mindmáig a Macromédia cég Directorja. Ez a program lényegesen olcsóbb, mint testvére, az AuthorWare, és annál könnyebben kezelhetõ. Már minimális programozási ismeretek elsajátításával hatásos bemutatókat készíthetünk, ugyanakkor bõséges eszköztárral segíti a programozót a bonyolult feladatok elvégzésében is. A legmesszebbmenõkig támogatja animációk készítését és interaktív megoldások kialakítását. Végeredményként a bemutatónak egy hordozható (runtime) változatát kapjuk, melynek futtatása nem igényli a Director meglétét, ugyanakkor megakadályozza a program utólagos módosítását. Nem elhanyagolható tény, hogy ma már mind Apple Macintosh számítógépeken, mind pedig Windows környezetben futtatható, s lehetõséget ad a két platform közötti szakadék áthidalására, illetve mindkét számítógép típuson lejátszható, úgynevezett hibrid CD-k elõállítására. VIDEOTON: Otthon a multimédiában A Videoton Holding két tagvállalata, a VTCD Kft. és a VT Informatika Kft. a multimédia gyártás utolsó fázisaiban kíván a megrendelõk szolgálatára állni. A VTCD – mint az egyetlen hazai CD lemez gyártó – már hosszabb ideje foglalkozik CD ROM elõállításával. A nemrégiben megvalósított médiakonverziós beruházás eredményeként a legkülönbözõbb
adathordozókon képesek fogadni a gyártásra elõlészített anyagot. Már 100 darabtól vállalják CD ROM lemezek gyártását. A VT Informatikánál jelenleg folyik egy multimédia mûhely kialakítása, melynek tervezett tevékenységi köre elsõsorban a „hozott anyagból” történõ multimédia szerkesztés – mind Apple Macintosh, mind pedig Windows platformon. Ezen túlmenõen szaktanácsadással is állunk leendõ ügyfeleink szolgálatára. Kérem, forduljanak hozzánk bizalommal!
