A 7-8. OSZÁLYOS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELZÁRKÓZTATÓ PROGRAM ÓRATERVE, FELKÉSZÍTÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA A képzési idő:
500 óra 100 nap 20 hét 5 hónap
A modul megnevezése Magyar nyelv és irodalom Történelem Földrajz Matematika Fizika Kémia Biológia Összesen
óraszám elmélet gyakorlat 125 50 50 125 50 50 50 500 -
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI
A magyar nyelv és irodalom felzárkóztató program célja, hogy: □ ismertessük meg a hallgatókkal nemzeti irodalmunk és a világirodalom kiemelkedő alkotásait, □ fejlesszük tovább az értő és kifejező, a néma és hangos olvasás készségét és képességét, □ alakítsuk ki tanulóinkban a szóbeli és írásbeli kifejezőképességet, □ olyan anyanyelvi alapműveltség biztosítása, amellyel kiküszöbölhet' az iskolán kívüli tényezők okozta nyelvi hátrányok.
A magyar nyelv és irodalom modul tananyagterve A modul óraszáma:
125 óra
A modul témabontása A téma megnevezése Bevezetés, tájékozódás Anyanyelvünk a magyar nyelv Népköltészet — vallás Petőfi: János Vitéz, Arany: Toldi, Fazekas: Ludas Matyi Irodalmi olvasmányainkból Kommunikációs kapcsolat felvétele, tartása Az írásbeli kifejezési készség fejlesztése Műköltészet „Jelszavaink valának: Haza és haladás" Világirodalom Az egyén és a család életében szükséges nyomtatványok megismerése Ady. József Attila. Radnóti költészete Nagy elbeszélők: Móra, Mikszáth. Tamási Áron Mai magvar költészet Ifjúsági irodalom Színház és filmművészet Beszédművelés, helyesírás Összesen
óraszáma 2 5 5 8 5 8 8 10 8 10 8
10 6 6 6 10 10 125
BEVEZETÉS, TÁJÉKOZÓDÁS ( 2 óra ) Ismerkedés a hallgatókkal. Tájékozódás meglévő tudásukról. A magyar nyelv és irodalom felzárkóztató modul anyagának megismertetése. ANYANYELVÜNK A MAGYAR NYELV ( 5óra ) A téma anyaga A magyar ABC A betűrend gyakorlati alkalmazása Tagolatlan szöveg mondatokra bontása A beszéd és az írás szerepe
Levélírás volt osztálytársnak Beszámoló a tanulók magánolvasmányairól Ismerjék a hallgatók a magyar ábécét. Tudják alkalmazni a betűrendet a gyakorlatban is (telefonkönyv és könyvtárhasználat, stb.). Legyenek képesek magánolvasmányaikról szóban és írásban beszámolni. NÉPKÖLTÉSZET — VALLÁS (5 óra ) A téma anyaga Mondókák, kiszámolok, találós kérdések Mesék, mondák Meserészlet dramatizálása Az olvasási készség felmérése Történetek a Bibliából A szólások, közmondások helyes értelmezése, jelentésének, tartalmának megvilágítása átélt vagy elképzelt helyzet elmondásával. A szerepjáték gyakorlása PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ ARANY JÁNOS: TOLDI FAZEKAS MIHÁLY: LÚDAS MATYI (8 óra ) A téma anyaga Petőfi Sándor: János vitéz A cselekmény szerkezeti tagolása idézetek alapján Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Riport az édesanyjához hazatérő Matyival Arany János: Toldi A főhős jellemének változása a történet során Tudják elmondani a cselekményt tömörítéssel, valamint feleleveníteni a könyv nélkül tanult részleteket. Használják és értsék a művekben szereplő régies és népnyelvi kifejezéseket. Kezeljék biztonsággal a szinonima szótárt.
IRODALMI OLVASMÁNYAINKBÓL (5 óra) A téma anyaga Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A regény eseménye A „grund" jelképes szerepe az „einstand" törvények embertelen tartalma Gárdonyi Géza: Egri csillagok A hazaszeretet megnyilatkozása a műben Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig A barátság és az emberi kapcsolatok rajza a regényben A szavak elválasztása A tulajdonnevek helyesírása A „j" hang kétféle jelölése Tudjanak számot adni az olvasott regények eseményeiről. Tegyenek szert megfelelő gyakorlatra a szavak elválasztása körében. Tudják pontosan leírni a történelmi személyiségek neveit (Kossuth Lajos, Széchenyi István) KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATOK FELVÉTELE, TARTÁSA (8 óra ) A téma anyaga Köszönés, tegezés, magázás Megszólítás, udvariassági fordulatok Bemutatkozás Társalgás Szituációs játékok A felszólalás, hozzászólás Ismerjék és alkalmazzák az emberi együttélés alapvető udvariassági fordulatait. Legyenek képesek mondanivalójukat, véleményüket hozzászólás formájában megfogalmazni.
AZ ÍRÁSBELI KIFEJEZÉSI KÉSZSÉG FEJLESZÉSE (8 óra ) A téma anyaga Mondatszerkesztés és mondatvariálás a mindennapi élet helyzetei alapján. A magánhangzók időtartamának megkülönböztetése szóban és írásban A magyar helyesírás alapelvei. A helyesírási szótár használata. Pénzesutalvány, feladóvevény, ajánlott levél-nyomtatvány kitöltése.
Tanulják meg a helyesírási szótár használatát. Legyenek jártasak a mindennapi élet eseményeivel összefüggő írásbeli dolgok intézésében. MŰKÖLTÉSZET (10 óra) A téma anyaga Petőfi Sándor, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály versei Feldolgozásra javasolt művek: Petőfi Sándor: A Tisza Az Alföld Pató Pál úr A nép nevében Föltámadott a tenger Szeptember végén Arany János: Családi kör A fülemile A walesi bárdok Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram A Reményhez Tudják felidézni a tanult verstani ismereteket. Értsék ezek szerepét a tartalom és forma egységében. Legyenek tisztában a kifejező és szép versmondás alapkövetelményeivel. Legyenek rendszeres nézői a „Vers mindenkinek" című televíziós műsornak. “ JELSZAVAINK VALÁNAK: HAZA ÉS HALADÁS" ( 8 óra ) A téma anyaga Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat A szókincs nem köznyelvi rétegeibe tartozó szavak jelentésének értelmezése a szövegkörnyezet alapján Egyes igealakok helyes ejtése és írása Tudják értelmezni a hallgatók, mit jelent a költők számára a haza. Képesek legyenek aktualizálni a reformok értelmezését. Készítsenek felelettervet közös vázlat alapján a Himnusz és a Szózat összehasonlításáról. Ismerjék a leggyakrabban használt igealakok kijelentő és felszólító módja közötti különbséget. Pl.: látja—lássa.
VILÁGIRODALOM (10 óra ) A téma anyaga Saint-Exupery: A kis herceg Dickens: Twist Olivér Mark Twain: Koldus és királyfi Deofoe: Robinson Tanácsok, kérések, felszólítások meghatározott helyzetekben a mondatszerkesztésnek és a felszólító módú igealakok írásának gyakorlására. Az igekötők szerepe az ige jelentésének módosításában. Az igekötők egybeírásának és különírásának esetei. A hallgatók a közlő-kifejező tevékenységükben jussanak el olyan fokra hogy önállóan megtalálják a mondanivalójuk kifejezéséhez legmegfelelőbb egyéni nyelvi eszközöket és előadásmódot. AZ EGYÉN ÉS A CSALÁD ÉLETÉBEN NYOMTATVÁNYOK MEGISMERÉSE ( 8 óra )
SZÜKSÉGES
A téma anyaga Kérvény Önéletrajz Hirdetés Űrlapok:
pénzesutalvány lakásbejelentés személyi igazolvány, stb. A címek, az intézménynevek, a földrajzi nevek helyesírása
A nyomtatványok megismertetésében törekedjünk az időszerűségre. A felhasznált űrlapok kitöltésében neveljük tanulóinkat önállóságra. ADY ENDRE, JÓZSEF ATTILA, RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE (10 óra ) A téma anyaga
Ady Endre:
A magyar ugaron A grófi szérűn Dózsa György unokája A föl-föl dobott kő József Attila: Anyám Favágó Születésnapomra Radnóti Miklós: Nem tudhatom
ÍRÁSFORMÁK,
Levél a hitveshez Az idézés Az idézés formái, írásjelei A hallgatók lássák világosan az elemzett irodalmi alkotások eszmei mondanivalóját. Egyszerű megfogalmazásban tudjanak számot adni azokról a gondolatokról és érzelmekről, amelyeket benne a megismert irodalmi alkotások kiváltottak. NAGY ELBESZÉLŐK: MÓRA FERENC, MIKSZÁTH KÁLMÁN. TAMÁSI ÁRON (6 óra ) A téma anyaga Móra Ferenc: Kellemes és hasznos tudományok Mikszáth Kálmán: Az első dolgozat Tamási Áron: Ábel a rengetegben (részlet) A köznyelvi és tájnyelvi ejtés eltéréseinek megfigyeltetése A hallgatók tudjanak összefüggően beszámolni a megismert alkotások eseménysorozatáról. Tudják alkalmazni elbeszéléseikben az időrendi, leírásukban a térbeli elrendezés módjait.
MAI MAGYAR KÖLTÉSZET (6 óra ) A téma anyaga Weöres Sándor néhány verse a Bóbita című kötetből Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola A ritmus: rend az időben és a térben A rím, a zeneiség megfigyeltetése Ünnepi irodalmi műsor összeállítása Legyenek képesek egyszerű verses szövegek gondolatmenetének áttekintésére. Szerezzenek némi jártasságot általuk megismert irodalmi művekből műsor összeállítására (tanári segédlettel). IFJÚSÁGI IRODALOM (6 óra) A téma anyaga Fekete István: Tüskevár Mándy Iván: Csutak és a szürke ló A nyelvművelés jelentősége a társadalom és az egyén szempontjából: nyelvhasználat és nyelvi magatartás: az ifjúság nyelve
,,Pályák vonzásában" Néhány foglalkozási ág és hivatás bemutatása szakszövegek olvasásával és szerepjátékkal Riportkészítés egy Magyarországon tanuló külföldi diákkal Törekedjünk a hallgatóknál az anyanyelvi nevelés módszereivel a teljes személyiség gazdagítására.
A kiválasztott szakszövegek legyenek az esztétikai ízlés formálásának és az ítéletalkotásra nevelésnek alkalmai és eszközei. A szakkifejezések értelmezését kérdésekkel irányítsuk. SZÍNHÁZ ÉS FILMMMŰVÉSZÉT ( 10 óra ) A téma anyaga Rómeó és Júlia (Zaffirelli) Szerelem (Makk Károly) Elveszett paradicsom (Sarkadi Imre) Végzetes diagnózis: AIDS A drámai szöveg olvasásának és értelmezésének alapvető tudnivalói Közös színház és mozilátogatás, irányított szempontok alapján kritika írása Jutassuk el a hallgatókat arra a szintre, hogy szóbeli és írásos közléseikben egyéni állásfoglalásuk, érzelmeik is tükröződjön. BESZÉDMŰVELÉS, HELYESÍRÁS (10 óra) A téma anyaga A tankönyvek illusztrációinak értelmezése Egyes tanulók esetleges kiejtési hibáinak megfigyelése, olvasás, beszélgetés és önálló szövegmondás alapján Szituációs beszédgyakorlatok Az íráskép és a kiejtés eltérése a toldalékos és az összetett szavakban A szavak alapjelentésének és alkalmi jelentésének, hangulatának megfigyelése, értelmezése szépirodalmi szövegekben, tanári kérdések alapján Gyakorlatok a rövid és hosszú mássalhangzópárok kiejtésének szembeállítása köréből: az ejtési hibák megfigyelése, javítása. A melléknevek minősítő, jellemző szerepének és hangulatának érzékeltetése irodalmi szövegek felolvasásával A keltezés helyesírása A névadás kérdései A helyesírási segédkönyvek használatának gyakorlása
TÖRTÉNELEM MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A történelem felzárkóztató program célja, hogy □ megismertesse a tanulókkal az e területhez tartozó alapvető tényeket, összefüggéseket, valamint azokat a képességeket, amelyek az ember, az emberi közösségek és a társadalom megértéséhez szükségesek, □ fejleszteni kell a társadalmi ismeretek megszerzéséhez és kezeléséhez szükséges képességeket A történelem modul tananyagterve A modul óraszáma: 50 óra A modul témabontása A téma megnevezése Történelmi korok, történelmi időszámítás Jogi alapfogalmak Az őskor A magyar államjog Az ókor A polgári jog, a családjog A középkor A jogérvényesítés módjai Az újkor A munkajog A legújabb kor Büntetőjog és szabálysértések Összefoglalás, modulzáró Összesen
óraszáma 2
9 9 9 9 10 2 50
TÖRTÉNELMI KOROK, TÖRTÉNELMI IDŐSZÁMÍTÁS JOGI ALAPFOGALMAK (2 óra) A téma anyaga Történelmi korok: őskor, ókor, középkor, újkor, legújabbkor Történelmi időszámítás: évtized, évszázad, évezred Történelmi források: írásos és íratlan emlékek Jogi alapfogalmak: magatartási szabályok az állam a törvényesség Legyenek képesek a hallgatók különbséget tenni a jelen, a múlt és a régmúlt között. Tudják a történelmi korok nevét. Ismerjék az időszámítást. AZ ŐSKOR A MAGYAR ÁLLAMJOG (9 óra) A téma anyaga Az őskor Őshaza - vándorlás - honfoglalás - letelepedés A természettel való küzdelem - élet az ősközösségben Az ősközösség felbomlása Az ősközösségi társadalom jellemzői A magyar államjog: Az Alkotmány szerepe A Magyar Köztársaság állami szerveinek rendszere Az Országgyűlés A köztársasági elnök Az Alkotmánybíróság Az. Állami Számvevőszék A helyi önkormányzatok A téma tárgyalása során tudatosítanunk kell a hallgatókkal, hogy az embert a szerszámokkal végzett közös munka emelte ki az állatvilágból. A történelmi fejlődés fontos része a gondolkodás és a beszéd: a vagyon kialakulása. AZ ÓKOR A POLGÁRI JOG, A CSALÁDJOG (9 óra ) A téma anyaga Az egyiptomi tudomány és vallás Az ókori görög élet és vallás
A rómaiak történetéből A rabszolgatartó társadalom jellemzői A polgári jog: a tulajdonjog az öröklés jogszabályai A családjog: a családi kapcsolatok keletkezése a házasság megkötése és felbontása Értsék meg a hallgatók, miben haladt előre az emberiség az őskorhoz képest. Legyenek tisztában a vallási szokások kialakulásával. Tudjanak összehasonlítást végezni, mi a különbség és mi a hasonlóság az eddig tanult történelmi korok között. KÖZÉPKOR A JOGÉRVÉNYESÍTÉS MÓDJAI (9 óra ) A téma anyaga A feudalizmus kialakulása Európában és hazánkban A tatárjárás Hunyadi a törökverő Dózsa György parasztháborúja A mohácsi csatavesztés Az ország három részre szakadása, várháborúk Bocskai István felkelése A kurucmozgalom A feudális társadalom jellemzői A jogérvényesítés módjai: a jog és érdekvédelem orvoslásának módjai a beadvány, a kereset, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem fogalma és alkalmazása Alakuljon ki a hallgatókban konkrét ismeret az ókori rabszolgatartó és a középkori feudális társadalom közötti különbségről. Jegyezzék meg a legfontosabb kronológiai adatokat. Fogalmazzák meg egy-egy kiemelkedő történelmi személyiséggel kapcsolatos véleményüket. A történelmi térben való tájékozódás érdekében jegyezzék meg a legfontosabb topográfiai adatokat. AZ ÚJKOR A MUNKAJOG (9 óra) A téma anyaga A reformkor hazánkban Kossuth és Széchenyi fellépése, politikai nézetei Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848. A kapitalizmus térhódítása
A gazdasági életjellemzői, a termelés módjával kapcsolatos fogalmak A munkajog: a munkaviszony fogalma A munkaszerződés A munkaviszony megszűnése A Kollektív Szerződés Tanulmányi kedvezmények Fegyelmi büntetések A társadalombiztosítás A hallgatók — a téma ismeretanyagának elsajátításával — értsék meg a középkor feudális és az újkor kapitalista társadalma közötti különbségek kialakulásának folyamatát. Legyenek világos fogalmaik a tanult történelmi összefüggésekről, törvényszerűségekről. Ismerjék meg a társadalom életével kapcsolatos legfontosabb fogalmakat. Értékeljék az eseményeket a társadalmi fejlődés szemszögéből. A LEGÚJABB KOR BÜNTETŐJOG ÉS SZABÁLYSÉRTÉSEK (10 óra) / A téma anyaga Forradalmak és fordulatok Oroszországban, Magyarországon és Európában (l 917-23) Európa és Magyarország a két világháború között A második világháború (1939-1945) Európa és hazánk a „jaltai világrend" időszakában (1945-1990) A bűncselekmények és fajtái A büntető - anyagi és eljárási jog A büntetések és intézkedések A szabálysértés fogalma és a szabálysértési eljárás Értsék meg a hallgatók a legújabb kor kapitalista és szocialista államai közötti különbségek kialakulásának folyamatát. Legyenek képesek ismertetni önálló gondolataikat egyes történelmi jelenségek törvényszerű okairól és következményeiről. Tudjanak beszámolni a tankönyvön kívüli forrásokból merített ismereteikről. ÖSSZEFOGLALÁS. MODULZÁRÓ (2 óra) A tanult ismeretek tétel szerinti áttekintése. A hallgatók felkészítése a vizsgára.
FÖLDRAJZ MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A földrajz program célja, hogy: □ ismereteinek segítségével megtanuljanak tájékozódni a világban, □ képesek legyenek nyomon követni az írott sajtó és a médiák gazdasági és politikai híreit, □ tudjanak párhuzamot vonni egy adott földrajzi környezet és annak gazdasági lehetőségei között. A földrajz modul tananyagterve: A modul óraszáma: 50 óra A modul témabontása A téma megnevezése
óraszáma
Csillagászati földrajz
4
A Föld és a kontinensek áttekintése
4
Éghajlat, vízrajz, mezőgazdaság
4
Energiahordozók, ásványkincsek
5
Legjelentősebb országok földrajza
5
Európa országai
10
Magyarország természetföldrajza
8
Magyarország gazdaságföldrajza
8
A tanultak összefoglalása (természeti, gazdasági földrajz) Összesen
2 50
CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ (4óra) A téma anyaga A Föld és a világegyetem A Föld alakja, méretei A Föld tengelykörüli forgása A földrajzi fokhálózat A napi időszámítás, a zónaidő A Föld felmelegedése A keringés következményei A tengelyferdeség következményei Az évszakok váltakozása A Naprendszer Legyenek elemi ismeretei a Földről, mint égitestről, a Világegyetemről. Tudják a már megismert jelenségek csillagászati okait.
A FÖLD ÉS A KONTINENSEK ÁTTEKINTÉSE (4 óra ) A téma anyaga A térkép A Föld felszíne A földrészek Európa helyzete, partvonala, felszíne, hegységei Ázsia fekvése, határai, partvonala, felszíne Amerika helyzete, parttagoltsága, felszíne Afrika fekvése, határai, partvonala, felszíne, nagy tájai Ausztrália helyzete, felszíne Ismerjék meg a hallgatók az Európán kívüli földrészeket, a hozzájuk kapcsolódó egyedi és általános fogalmakat, összefüggéseket. Lássák a kapcsolatokat a természeti környezet és a gazdasági élet között. ÉGHAJLAT, VÍZRAJZ, MEZŐGAZDASÁG (4 óra) A téma anyaga Az éghajlat A talaj Éghajlati övek a Földünkön A hideg éghajlati öv A mérsékelt éghajlati öv A forró éghajlati öv
Éghajlati területek: óceáni, Földközi-tengeri, szárazföldi, monszunéghajlat Ismerjék fel a tanulók a természet és a társadalom kölcsönhatását, tudják, hogy a természet törvényei azonos körülmények között, azonos módon hatnak. Tudjanak az összefüggések és a törvényszerűségek ismeretében a térkép jeleiből megfelelő következtetéseket levonni. ENERGIAHORDOZÓK, ÁSVÁNYKINCSEK (5 óra) A téma anyaga Az energiahordozók A villamos áram jelentősége Az ércek A vas és acélgyártás Jelentősebb államok energiahordozói Lássák a kapcsolatot a természeti környezet és a társadalmi fejlettség között. Ismerjék a jelentősebb energiahordozók termelésének feltételeit, a tájuk építhető iparágakat. Térkép segítségével adjanak tájékoztatást adott földrajzi hely energiahordozóiról. LEGJELENTŐSEBB ORSZÁGOK FÖLDRAJZA (5 óra)
A téma anyaga Az Amerikai Egyesült Államok ipara, mezőgazdasága Japán, Kína, India Afrika jelentős államai Ausztrália Eddig tanult ismereteik alapján legyen sajátos képük a felsorolt országok adottságairól, gazdasági tevékenységükről. Térkép segítségével adjanak általános képet a legjelentősebb országok természetföldrajzi viszonyairól, gazdasági alapjaikról. EURÓPA ORSZÁGAI (10 óra) A téma anyaga Nyugat-Európa országai Észak-Európa országai Dél-Európa országai Közép-Európa országai Ismerjék meg Európa gazdasági-, természetföldrajzát, országait. Tudják egybekapcsolni az Európáról szerzett ismereteket, a kontinensekről tanultakkal.
Tudják bizonyítani, hogy a földrajzi folyamatokban érvényesülő törvényszerűségek, a Földön egységesen hatnak. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA (8 óra ) A téma anyaga Hazánk fekvése, felszíne Hazánk éghajlata Hazánk vizei Hazánk természetes növényzete és talaja Ismerjék meg Magyarország természeti adottságait. Tudják beilleszteni tanulmányaik alapján Magyarországot a Föld természetföldrajzába, éghajlati területeibe. Legyenek meggyőződve a földrajzi törvényszerűségek egységes érvén érvényesüléséről . MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFÖLDRAJZA (8 óra ) A téma anyaga Hazánk gazdasági adottságai Gazdasági élet fejlődése Hazánk mezőgazdasága és mezőgazdasági ipara Hazánk ipara Hazánk közlekedése és kereskedelme Fővárosunk Budapest Ismerjék hazánk társadalmi berendezkedését. Legyen világos áttekintésük gazdasági életünk sajátosságairól. Lássák a gazdasági élet fejlődésének lehetőségeit és távlatait. Tudjanak összehasonlításokat tenni hazánk és más országok gazdasága között. A TANULTAK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE (2 óra) A téma anyaga Természetföldrajzi ismeretek Gazdaságföldrajzi ismeretek
MATEMATIKA MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A matematika felzárkózató program célja, hogy: □
a hallgatók elsajátítsák a számok, a műveletek tanulása során azokat az alapvető ismereteket, amelyek számolási készségük kialakulását, a továbbfejleszthetőség lehetőségét szolgálják,
□
szerezzenek jártasságot mérések és geometriai számítások végzésében,
□
neveljen, készítsen fel a gyakorlati életre, pótolja azokat az alapokat, hiányokat, amelyek szükségesek szakmai továbbképzések történő bekapcsolódásokhoz.
A matematika modul tananyagterve A modul óraszáma: 125 óra A modul témabontása A téma megnevezése Bevezetés, tájékozódás Természetes számok Törtszámok
óraszáma 2 15 8
Műveletek véges tizedes törtekkel
10
Műveletek közönséges törtekkel
10
Arány, arányosság
15
Százalékszámítás
15
Mértani alapfogalmak
10
Síkidomok
15
Testmértan
15
Összefoglalás, modulzáró
10
Összesen
125
BEVEZETÉS, TÁJÉKOZÓDÁS (2 óra) Ismerkedés a hallgatókkal. Tájékozódás az előzetes tudásukról. A matematika felzárkóztató modul anyagának megismertetése. TERMÉSZETES SZÁMOK (15 óra ) A téma anyaga Természetes számok fogalma A természetes számok összeadása A természetes számok kivonása A természetes számok szorzása A természetes számok osztása Elevenítsék fel a hallgatók a természetes számok írására, olvasására, helyesírására vonatkozó ismereteiket a milliós számkörben. Biztosan tudják alkalmazni a szóbeli és írásbeli műveletvégzésre vonatkozó algoritmusokat. Legyenek képesek megoldani — a gyakorlati életből merített adatokkal — egyszerű szöveges feladatokat. TÖRTSZÁMOK ( 8 óra ) A téma anyaga A tizedes törtek Mérés, mennyiségek A közönséges törtek Tudják értelmezi a tizedes törteket, mint különböző mérések (hosszúság, tömeg, terület, űrtartalom) mérőszámait. Legyenek képesek egyszerűbb mérések elvégzésére, mérőeszközök használatára (tömegmérés, űrtartalom, hosszúság). Ismerjék a gyakorlatban használatos mértékegységek átváltását. Tudjanak létrehozni közönséges törteket egy egész egyenlő részekre osztásával és több egész adott részre osztásával. Ismerjék és alkalmazzák a törtek bővítésére, egyszerűsítésére vonatkozó szabályokat. Használják a számláló, nevező fogalmát.
MŰVELETEK VÉGES TIZEDES TÖRTEKKEL (10 óra ) A téma anyaga Véges tizedes törtek összeadása Véges tizedes törtek kivonása Véges tizedes törtek szorzása Véges tizedes törtek osztása Lássák be, hogy a véges tizedes törtek körében a négy alapműveletet ugyanolyan algoritmus szerint kell elvégezni, mint a természetes számok körében. A tanultak alkalmazásával szerezzenek jártasságot az írásbeli műveletvégzésben. MŰVELETEK KÖZÖNSÉGES TÖRTEKKEL (10 óra) A téma anyaga Közönséges törtek összeadása Közönséges törtek kivonása Közönséges törtek szorzása Közönséges törtek osztása
Tudjanak összeadni és kivonni egyenlő nevezőjű törteket. Rögzüljön bennük,hogy a különböző nevezőjű törtek csak bővítés és egyszerűsítés után adhatók össze, vonhatók ki. Ismerjék a közös nevező fogalmát. Alkalmazzák a műveletvégzésben. Tudjanak törtet egész számmal és törttel szorozni. Tanulják meg az egésszel és törttel való osztás szabályát. Ismerjék és alkalmazzák a reciprokérték fogalmát. Szerezzenek jártasságot a témán belül egyszerű számfeladatok elvégzésében. ARÁNY, ARÁNYOSSÁG (15 óra) A téma anyaga Az arány Mennyiségek aránya Az egyenes arányosság Következtetés egyenes arányosság alapján A fordított arányosság Következtetés a fordított arányosság alapján Arányos osztás Tudják megállapítani két számpárról vagy mennyiségről, hogy az egyik hányszorosa illetve hányadrésze a másiknak. Ismerjék fel két mennyiség közötti kapcsolatban az egyenes és a fordított arányosságot. A felismert összefüggés alapján legyenek képesek egyszerű következtetési számítások elvégzésére.
Tudják alkalmazni az arányos osztást. Ismereteik alapján legyenek képesek eligazodni a gyakorlati élet problémái között. (Több mennyiség többe kerül. Többen kevesebb idő alatt végezhetjük el ugyanazt a munkát. Stb.) SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS (15 óra) A téma anyaga A százalékláb kiszámítása A százalékérték kiszámítása Az alap kiszámítása Ismerjék meg és fel a százalékszámítás alapmennyiségeit. Tudják kiszámítani az alapot, a százaléklábat és az értéket. Alkalmazzák ismereteiket az életből vett feladatok megoldására. (Pl.: árleszállítás, kamatszámítás, stb.) A téma kapcsán alakuljon, formálódjon szemléletük a családi költségvetésről, a takarékos gazdálkodásról, a takarékosságról. MÉRTANI ALAPFOGALMAK (10 óra ) A téma anyaga Mértékek Test, lap, vonal, pont Egyenes, félegyenes, szakasz A szög A síkidomok Ismerjék meg a sík- és térmértan tanulásához szükséges alapfogalmakat. Ismerjék fel és különböztessék meg a körülöttünk lévő tárgyakon a tanult elnevezéseket. Tudjanak egyenest, félegyenest, szakaszt és szöget szerkeszteni. Ismerjék fel a szögfajtákat. Tudják definiálni a síkidom fogalmát. SÍKIDOMOK (15 óra) A téma anyaga Háromszögek Négyszögek A kör Terület-, kerületszámítás Egyszerű szerkesztési feladatok Ismerjék meg és fel a háromszögek különböző fajtáit (egyenlő szárú, egyenlő oldalú, általános). A speciális négyszögeket (négyzet, téglalap, paralelogramma) valamint a kört. Tudják meghatározni a tanult síkidomok területét, kerületét.
Lássák be. hogy a terület-, kerületszámítás ismerete nélkülözhetetlen a mindennapi életben (pl.: kerítés hossza, lakás alapterülete, ruha varrása, stb.). Szerezzenek jártasságot az eszközök használatában, egyszerű szerkesztési feladatok elvégzésében. Neveljünk a téma kapcsán pontosságra, precizitásra, rendre és fegyelemre. TESTMÉRTAN (15 óra ) A téma anyaga Hasábok és hengerek A hasáb és a henger felszíne A hasáb és a henger térfogata A gúla A gúla felszíne A gúla térfogata A kúp A kúp térfogata Ismerjék meg és fel a legegyszerűbb mértani testeket, tudják leírni azokat a határoló lapjaik alapján. Ismerjék fel az összefüggést a felszín és a határoló lapok területe között. Tudják kiszámítani a tanult testek térfogatát. A térmértani ismeretek szolgálják a hallgatók térszemléletének fejlődését, formálódását. ÖSSZEFOGLALÁS, MODULZÁRÓ (10 óra) A hallgatók felkészülésének, tudásának témánkénti ellenőrzése, értékelése. Felkészítés a szóbeli és írásbeli vizsgákra. Tételek ismertetése.
FIZIKA MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A fizika tanulás célja, hogy: □ a hallgatók szerezzenek ismeretszerzésben,
jártasságot
a
természettudományos
□ pontosítsuk és egészítsük ki már meglévő természettudományos ismereteiket a fizikai vonások hangsúlyozásával, □ eligazodjanak a képzésben résztvevők a mindennapi élet fizikai, technikai jelenségei között, □ pontosabb fizikai ismereteikre támaszkodva könnyebben szélesíthessék és mélyíthessék szakmai tájékozottságukat, □ megértsék, hogy a tudományos kutatások eredményeit tükrözik vissza a fizikai ismeretek. A fizika modul tananyagterve A modul óraszáma: 50 óra A modul témabontása A téma megnevezése
óraszáma
Mérések a mindennapi életben
5
Hőtan
5
A testek mozgása
5
Munka, teljesítmény, energia
5
Erőátviteli eszközök Nyomóerő és nyomás
4
Az elektromos áram
8
Fogyasztók bekapcsolása áramkörbe, az áram hőhatása Az elektromos áram vegyi mágneses hatása Az elektromágneses indukció Összefoglalás, modulzáró Összesen
8 az
3
és
3 2 2 50
MÉRÉSEK A MINDENNAPI EEETBEN (5 óra) A téma anyaga A térfogat mérése A testek tömegének és súlyának mérése Az anyagok fajsúlya Ismerjék meg a térfogat, a tömeg és a súly mérésére szolgáló eszközöket. Tudják használni a mérésekben a hitelesített edényeket, a karosmérleget, a „súlysorozatot", a rugós erőméről. Lássák be a térfogat és az űrtartalom közötti összefüggést. Tudják, hogy l dm3 = l literrel. Tudjanak különbséget tenni a testek tömege és súlya között. Ismerjék a mértékeik közötti összefüggéseket, (l kg = 10 N) Tudják értelmezni a fajsúly fogalmát, alkalmazni számítási feladatokban a súly, fajsúly, térfogat közötti összefüggéseket. HŐTAN (5 óra) A téma anyaga A hőmérséklet és a hőmérő Testek hőmérséklet-változással járó tágulása A hőfelvétel és a hőleadás A hővezetés A hőáramlás A hősugárság Halmazállapot – változások A párolgás és a forrás A lecsapódás Ismerjék és tudják mérni a levegő, a víz hőmérsékletét, a lázmérő használatát. Tudják a hőmérőkészítés elvét. Ismerjék meg a hőmérsékletváltozással összefüggő tágulási, összehúzódási gyakorlati jelenségeket. Tudatosuljon bennük annak hasznossága, illetve káros volta. Lássák be a hőfelvétel és a hőleadás közötti kölcsönhatást, a leadott és felvett hőmennyiség egyenlőségét. Tudják a hőmennyiség kiszámításának módját, mértékegységét. Tudják megnevezni a gyakorlati életből vett példákban a hőterjedés különböző formáit (vezetés, az áramlás és a sugárzás). Tudatosuljon bennük, hogy milyen formában hasznosíthatjuk illetve védekezhetünk a hőterjedés jelenségei ellen. Kísérleti és mindennapi tapasztalataik alapján tudják definiálni az olvadás, fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás fogalmát. Tudják megnevezni a víz, fagyás, olvadás és forráspontját. Lássák be, a mindennapi életben hol és hogyan lehet építeni a halmazállapot változásokra.
A TESTEK MOZGÁSA (5 óra ) A téma anyaga A testek egyenes vonalú egyenletes mozgása Egyenes vonalon, egyenletesen mozgó testek sebessége A testek változó mozgása Ismerjék fel, hogy az egyenletes mozgás során a megtett út és az idő között egyenes arányosság van. Tudják meghatározni m/s-ben és km/h-ban a test sebességét. Tudják értelmezni a sebességet, ismerjék az átlagsebesség fogalmát, határozzanak meg gyakorlatból vett adatokból sebességet. Tudatosuljon bennük a mozgás sebességének korlátozására vonatkozó közlekedésbiztonsági jogszabályok fontossága. MUNKA, TELJESÍTMÉNY, ENERGIA (5 óra) A téma anyaga A mechanikai munka A teljesítmény A mozgási és a helyzeti energia Az energia megmaradása A hő és a munka kapcsolata Ismerjék a mechanikai munka fogalmát. Kiszámítási módját az erőből és az elmozdulásból. Tudják, hogy az l N m = l Joule Értsék a teljesítmény fogalmát, az időegységre jutó munkaként való értelmezését, meghatározását. Értsék a Joule/sec és a Watt közötti összefüggést. Ismerjék meg az energia és a munkavégzés azonosságát. Lássák be, hogy a mindennapi életünkben a helyzeti és a mozgási energia teremti meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik, korszerűbbé teszi életünket. Győződjenek meg az energia megmaradásáról. ERŐÁTVITELI ESZKÖZÖK (4 óra) A téma anyaga Az emelő Az álló- és a mozgócsiga A lejtő Munkavégzés az egyszerű gépekkel Ismerjék az egyoldalú és a kétoldalú emelő gyakorlati alkalmazásának lehetőségét, az emelő egyensúly feltételét. Az erő, az erőkar, a teher és a teherkar közötti összefüggést. Tudják hol lehet hasznosítani az álló és a mozgócsigát. Hogyan lehet erőt megtakarítani a csigákkal. Mikor használunk lejtőt. Hogyan lehet erőt megtakarítani a lejtővel. Tudják elvégezni az egyszerű gépek használatával összefüggő gyakorlati számításokat. Ismerjék fel, hogy munkát, nemcsak erőt lehet velük megtakarítani.
A NYOMÓERŐ ÉS A NYOMÁS (8 óra) A téma anyaga A nyomóerő eloszlása a nyomott területen A nyomás fogalma A nyomóerő és a nyomás a folyadékokban és a gázokban A levegő súlya és nyomása Összefüggés a gázok nyomása és térfogata között A felhajtóerő A testek úszása Ismerjék a nyomóerő, nyomás, nyomott felület fogalmát, a köztük levő egyenes és fordított arányosságot. Tudják számítani a nyomást. Ismerjék, hogy egy N/m2 = l Pascal. Kísérleti úton szerezzenek tapasztalatokat a folyadékok súlyából származó fenék-, oldal- és felfelé irányuló nyomásról. A folyadék nyomását meghatározó tényezőkről (magasság, fajsúly). Végezzenek megfigyeléseket a levegő nyomására vonatkozóan. Tudják a levegőnyomás értékének átlagos nagyságát a Torricelli-féle mérés alapján. Lássák be, hogy a gázok (levegő) nyomása és térfogata között fordított arányosság van (Boyle-Mariotte törvény). Szerezzenek jártasságot a felhajtóerő vizsgálatában, mérésében, számításában. Ismerjék meg Archimedes törvényét. Az úszás, a lebegés, az alámerülés feltételeit. Tudják az ismeretek gyakorlati vonatkozásait. AZ ELEKTROMOS ÁRAM (8 óra) A téma anyaga Az elektromos áramkör Az áramforrások Az elektromos áram iránya Az áramerősség Az áramforrás feszültsége A fogyasztók elektromos ellenállása Összefüggés a feszültség és az áramerősség között Ismerjék a zárt áramkör részeit. Tudjanak összeállítani egyszerű áramköröket. Tudják megkülönböztetni a vezetőket és a szigetelőket (gyakorlati vonatkozás). Ismerjék meg az áramforrásokat. Kísérleti úton szerezzenek tapasztalatokat az áram irányára vonatkozóan. Ismerjék az áramerősség, a feszültség, az ellenállás fogalmát és jelölését, mértékegységeiket, a köztük lévő összefüggéseket (Ohm törvénye). Tudjanak mérni áramerősséget és feszültséget. Tudatosuljon bennük, hogy a hálózati vezeték érintése életveszélyes.
Kísérleti úton szerezzenek ismereteket a vezeték ellenállása, hossza, keresztmetszete és anyaga közötti összefüggésre. Legyenek képesek egyszerű számítási feladatok elvégzésére. FOGYASZTÓK BEKAPCSOLÁSA AZ ÁRAMKÖRBE ÉS AZ ÁRAM HŐHATÁSA (3 óra) A téma anyaga Fogyasztók soros kapcsolása Az áram hőhatása A villamos munka és teljesítmény Tudják a soros kapcsolás létrehozását, legfőbb jellemzőit. Ismerjék meg, hogy háztartásukban milyen eszközök működnek az áram hőhatásán. Tudják, hogy a különböző teljesítményű villamos berendezések különböző munkát végeznek lakásukban, környezetükben. Tudják kiszámítani ezt a munkát illetve teljesítményt. Ismerjék a Wh és a kWh fogalmát. Tudják értelmezni lakásuk villamosenergia fogyasztását. Neveljünk takarékosságra. AZ ELEKTROMOS ARAM VEGYI ÉS MÁGNESES HATÁSA (3 óra ) A téma anyaga Az elektrolízis jelensége A mágnesek tulajdonságai A mágneses erőtér Áramjárta vezetők mágneses erőtere Az elektromágnes Az egyenáramú elektromotor Ismerjék az anód, katód fogalmát. Értsék az elektrolízis lényegét, gyakorlati alkalmazását, hasznosítását. Lássák be az azonosságokat (pólusok, erőtér) és különbözőségeket az állandó és az elektromágnes között. Kísérleti úton szerezzenek tapasztalatokat a mágneses erőtér létezéséről. Tudjanak készíteni egyszerű elektromágnest, ismerjék a részeit, gyakorlati felhasználását (elektromotor). AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ (2 óra) A téma anyaga Az indukció jelensége A váltakozó áram A transzformátor
Ismerjék Faraday nevét, az elektromágneses indukció jelenségét. A váltakozó áram keletkezését, a váltakozó áramú generátor működési elvét. Ismerjék Hertz nevét, a hálózati feszültség és áram frekvenciáját (50 Hz ). Legyenek büszkék arra, hogy a transzformátornak magyar feltalálói (Déry-BláthyZippernovszky) vannak. Tudják a részeit, ismerjék az összefüggést a primer és szekunder tekercsek menetszáma és a feszültségek között. Tudatosuljon bennük, hogy a nagyfeszültség életveszélyes. ÖSSZEGZÉS. MODULZÁRÁS (2 óra ) A képzés értékelése. A modul egyéni elsajátításának minősítése. Felkészülés a szóbeli vizsgára.
KÉMIA MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
□ Legyen képes értelmezni az élettelen környezetben lejátszódó eseményeket. □ Ismerje meg a legfontosabb anyagokat, anyagcsoportokat, azok tulajdonságait, fontosabb átalakulási folyamatait. □ Tudjon eligazodni a mindennap használatos kémiai anyagok között, azokat szakszerűen használni. A kémia modul tananyagterve
A modul óraszáma: 50 óra
A modul témabontása
A téma megnevezése
óraszáma
Anyagok tulajdonságai
2
Anyagok csoportosítása
5
Elemek és vegyületek
12
Oldatok
3
Kémiai átalakulások
8
Legfontosabb vegyületcsoportok
12
Szerves vegyületek
6
Összefoglalás, értékelés
2
Összesen
50
AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI (2 óra) A téma anyaga Halmazállapotok Szín, íz, szag jellemzők Legyen képes biztosan felismerni a leggyakrabban előforduló anyagokat fizikai és kémiai tulajdonságai alapján. AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA (5 óra) A téma anyaga Keverékek A levegő Az oldat A keverékek, elegyek, oldatok alkotórészeinek szétválasztási lehetőségei (ülepítés, leöntés, szűrés, desztillálás, összetett elválasztási módok) Értsék a hallgatók az egy és több komponensű anyag kifejezését. Ismerjenek gyakorlati példákat a több komponensű anyagok összetételének megváltoztatására. Értsék az oldott anyag, oldószer, oldat kifejezéseket. Ismerjék az anyagok szétválasztásának lehetőségeit, a hozzá szükséges eszközök használatát. AZ ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK (12 óra) A téma anyaga Az elektromos áram hatása vízre A hidrogén és felhasználása Az oxigén és felhasználása A víz, desztillált víz Az atomok Elemek jelölése, vegyjel
Atomok szerkezete Azonos atomok kapcsolódása, a molekulák Fémek, fémek szerkezete Fontosabb ipari fémek Vegyületek, molekulái, különféle molekulák kapcsolódása Vegyületek képlete Ionok A konyhasó kristályfelépítése, szilárd anyagok jellemző tulajdonságai Váljon meggyőződésükké, hogy az anyagok láthatatlan apró részecskékből épülnek fel. Tudjanak legalább tíz vegyjelet az első húsz elem közül. Tudják a proton, neutron, elektron jelölését. A periódusos táblázat segítségével tudják jelölni az atomokat, egyszerűsített vegyjeles, vegyérték elektronos jelöléssel. Értsék hogyan keletkeznek az atomokból ionok. Tudjanak megnevezni néhány ionvegyületet. Legyenek képesek felírni egyszerűbb képleteket. Megadott atomtömegek alapján molekulatömeget kiszámítani. OLDATOK (3 óra) A téma anyaga Különféle anyagok oldhatósága vízben Az oldhatóság függ a hőmérséklettől Az oldatok töménysége, telített, telítetlen oldat Súlyszázalékos töménységű oldatok készítése A kristályvíz, kristályosítás Értsék meg, hogy az oldás két anyag kölcsönhatásának eredménye. Vegyék észre, hogy ez a folyamat félúton van a fizikai és a kémiai változás között. KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK (8 óra) A téma anyaga A kémiai egyesülés A kémiai bomlás Az égés A tűzoltás Az oxidáció és a redukció A tömegmegmaradás törvénye A kémiai egyenlet, a kémiai átalakulások jelölésmódja Az anyagmennyiség mértékegysége Szerezzenek jártasságot az egyszerűbb vegyületekkel kapcsolatos kémiai folyamatok egyezményes jelölésére szolgáló egyenletek írásában. Váljék meggyőződésükké a tömegmegmaradás törvénye. Értsék az oxidáció, redukció kifejezéseket. Tudják, a kémiai reakciók sebessége több tényezőtől függ.
LEGFONTOSABB VEGYÜLETCSOPORTOK (12 óra) A téma anyaga A savak Az ásványi savak A sósav, kénessav, kénsav A savak általános jellemzése A bázisok A nátrium-hidroxid vagy marónátron Az ammónium-hidroxid vagy szalmiákszesz A bázisok általános jellemzése Vízben nem oldódó bázisok A semlegesítés A só A nátrium-klorid A réz-szulfát Az oxidok Ismerjék meg a savak jellemző közös tulajdonságait. Tudjanak magyarázatot adni a savak összetételére, szerkezetére, az azokban végbemenő változásokra. Ismerjék a szénsav, kénsav, sósav összetételét. Ismerjék meg a vízben oldódó bázisok közös tulajdonságait. Tudjanak arra magyarázatot adni. Sajátítsák el a semlegesítés lényegét, mint a savak és a bázisok közötti reakció lényegét. Tudjanak megnevezni néhány fontosabb sót, ismerjék annak felhasználását. Tudják megkülönböztetni a molekulákból illetve az ionokból álló oxidokat. A SZERVES VEGYÜLETEK (6 óra ) A téma anyaga A szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek A zsírok és olajok A szénhidrátok A fehérjék A műanyagok Ismerjék meg a két legfontosabb szénhidrogént, a kőolajat és a földgázt. Azok felhasználási lehetőségét. Tudják megkülönböztetni a metil-, illetve az etil-alkoholt. Tudatosuljon bennük az alkoholfogyasztás káros következménye. Tudjanak megnevezni a mindennapi életben használt zsiradékokat és olajszármazékokat. Ismerjék meg a mindennapi tapasztalataikból a legegyszerűbb szénhidrátokat, a cukrokat, a keményítőt és a cellulózt. Ismerkedjenek meg a táplálkozásunkhoz elengedhetetlenül szükséges fehérjékkel. Értelmezzék a műanyagok kedvező tulajdonságait. Tegyenek látogatást környezetükben lévő műanyag feldolgozó üzemekben.
ÖSSZEFOGLALÁS, ÉRTÉKELÉS (2 óra) A képzés értékelése A modul egyéni elsajátításának értékelése BIOLÓGIA MODUL KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEI ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
A biológia felzárkóztató program célja, hogy: □ a hallgatók közvetlenebb kapcsolatot tudjanak kialakítani élő környezetükkel, az élő természet részeinek érezzék magukat, □ szerezzenek jártasságot az élőlények közötti eligazodásban, lássák meg az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, tudják értelmezni törvényszerűségeit, □ éljenek egészséges életmódot, ismerjék saját testüket, egészségesen neveljék gyermekeiket, ápolják szakszerűen betegeiket. A biológia modul tananyagterve A modul óraszáma: 50 óra A modul témabontása A téma megnevezése A növény szervezete, élete
óraszáma 10
Az ember és az állat testének felépítése A kültakaró
5
A mozgás
4
A táplálkozás
4
Légzés, vérkeringés
4
A kiválasztás
2
Az érzékelés
4
Az életműködés szabályozása
4
Szaporodás, öröklődés
4
4
Az ember evolúciója
3
Összefoglalás, zárás
2
Összesen
50
A NÖVÉNY SZERVEZETE ÉS ÉLETE (10 óra ) A téma anyaga Növényi sejtek, szövetek A növény vegetatív szervei A növény generatív szervei A növények szerveződési szintjei A növények életműködései (anyagcsere, párologtatás, fotoszintézis, légzés) A növények szaporodása A növények fejlődése Tudja, hogy a legtöbb élőlény sejtekből épül fel, a sejtek szöveteket, a szövetek szerveket, azok szervrendszereket alkotnak, összehangolt működésük a szervezet. AZ EMBER ÉS AZ ÁLLAT TESTÉNEK FELÉPÍTÉSE (5 óra ) A téma anyaga Az emberi és állati test felépítése Az emberi test részei Az ember szervezete Az emberi sejt, szövetek Ismerje a sejt részeit, a növényi és állati test felépítése közötti különbséget, ismerje az egyszerűbb állatok testének felépítését. A KÜLTAKARO (4 óra ) A téma anyaga Az ember bőre Bőrünk függelékei A bőr ápolása, betegségtünetek Az állatok kültakarója A növények bőrszövete Legyen tisztában a kültakaró fogalmával, ismerje az ember bőrének és nyálkahártyájának felépítését. Tudja bőrét egészségesen tartani, ismerje fel az elemi bőrbetegségeket.
A MOZGÁS (4 óra) A téma anyaga Az ember mozgása A mozgás passzív szerve a csontváz A csontok összeköttetései A mozgás aktív szerve az izomzat Mozgásszerveink működése Mozgásszerveink betegsége Az állatok mozgása Ismerje az állatok mozgásának fő típusait, a gerinces állatok vázrendszerének főbb részeit, a csontok egymáshoz kapcsolódásának típusait, az ember mozgás-szervrendszerének felépítését és működését. A TÁPLÁLKOZÁS (4 óra) A téma anyaga Táplálék, tápanyag A vitaminok Az étel útja Az emésztőszervek betegségei Az állatok táplálkozása Ismerje a bélcsatorna kialakulását, tagozódását, az ember legfontosabb tápanyagait, a fontosabb vitaminokat, ismerje jelentőségüket. Tudja az emésztés folyamatát. A LÉGZÉS ÉS A VÉRKERINGÉS (4 óra ) A téma anyaga Az ember légzése Légzőszervek betegségei Az ember vérkeringése A vér A nyirok és a nyirokerek A érkeringés betegségei Az állatok légzése és vérkeringése Tudja, hogy a légzés során felvett oxigén a tápanyagok lebontásához szükséges, lebontáskor széndioxid képződik. Ismerje az állatok gázcseréjének típusait, az ember légző-szervrendszerének felépítését. Ismerje az állatok anyagszállításának különböző formáit, az ember keringési rendszerét. Tudja az egyes szakaszok nevét, a szív felépítését, a vér alkotóit, azok működését.
A KIVÁLASZTÁS (2 óra)
A téma anyaga Az ember kiválasztó szervrendszerének működése A vese megbetegedései Az állatok kiválasztó szervei
Tudja, hogy a lebontó folyamatokban termelődő fölösleges anyagokat minden szervezet kiválasztja magából. Ismerje az ember kiválasztó szervrendszerét. AZ ÉRZÉKELÉS (4 óra ) A téma anyaga Az ember érzékelése A látás A látás zavarai A hallás Az egyensúlyérzékelés A szaglás, ízlelés A bőr érzékelése Ismerje az érzékszervek csoportosításának főbb szempontjait, az emberi érzékszervek felépítését, vázlatos működését. AZ ÉLETMŰKÖDÉSEK SZABÁLYOZÁSA (4 óra) A téma anyaga Az ember idegrendszere A központi idegrendszer Reflex, ösztön, tudat A belső elválasztási mirigyek Az idegrendszer betegségei Az állatok idegrendszere Ismerje az állatok szabályozásának főbb típusait, az idegsejt felépítését. Ismerje a központi idegrendszer főbb részeit, tudja a szabályozások központjait. Ismerje a környéki idegrendszer elhelyezkedését. Tudja az ember szervezetében lejátszódó vegyi szabályozó folyamatok mechanizmusát. Értse meg a szervezet belső egyensúlya és a környezet közötti állandó kölcsönhatás érvényesülését.
SZAPORODÁS. ÖRÖKLŐDÉS (4 óra ) A téma anyaga A női szaporító szervrendszer A férfi szaporító szervrendszer Másodlagos nemi jellegek Az ember szaporodása Az öröklődés Ismerje az ember szaporító szervrendszerének működését, a férfi és a női ivarsejt kialakulása közötti különbséget. Tudja, hogy a kromoszómák a sejtmag anyagával képződnek, hogy a gén a tulajdonság örökítéséhez szükséges kromoszómakészlet. Ismerje az öröklődés meneteket. Tudja mi a mutáció. AZ EMBER EVOLÚCIÓJA (3 óra) A téma anyaga Az ember származása Az emberré válás folyamata Ősember – mai ember Egyensúly az élők világában
Tudja, hogy mi a faj és a populáció. Tudja, hogy a genotípus megváltozása öröklődik, míg a környezet hatására létrejövő fenotípus-változás nem. Ismerje az ember kialakulásának szakaszait. Értse, hogy az emberfajták egyenlő értékűek.
ÖSSZEFOGLALÁS, ZÁRÁS (2 óra) A téma anyaga A tanult ismeretek rendszerező ismétlése A munka értékelése
