A 38. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 34 A 38. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2013.09.16-20. HÉTFŐ (2013.09.16.) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla K.J.A.

Információ:

Pénzmosás bűntette

2013.09.16.

09:00

Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 februárjában K. J. A. vádlottat 6650 rb. csalás vétsége, 53 rb. folytatólagosan elkövetett csalás vétsége, folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette és magánokirat-hamisítás miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 41.673.390.- forint vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint, a vádlott és testvére K. L. illetve P. J. tagok létrehoztak egy kft-t, melynek főtevékenysége máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés volt. A cég önálló vezető tisztségviselője K. J. A. vádlott volt. K. L. és P. J. tagok 2007-ben egy másik kft-t alapítottak, mely nemzeti postai tevékenységgel foglalkozott. A két társaság megállapodása szerint ez utóbbi cég belföldi levélküldeményeket fog továbbítani a címzettek által fizetett díj ellenében. A 2005-ben alapított kft hirdetést tett közzé, melyben a hirdetésre jelentkezők részére otthon végezhető bedolgozási munkát kínált. A vádlott ígérete szerint a jelentkezők komolyabb jövedelemre tehettek szert. A munka elkezdésének feltételeként a vádlott a cég egy munkacsomagjának megrendelését határozta meg. Az utánvéttel megvásárolható munkacsomag útján juthattak hozzá a munkaleíráshoz, a munkaszerződéshez és a munkához szükséges anyagokhoz. A vádlott a munkát kereső személyek előtt azt a látszatot keltette, hogy a jelentkezők a vádlotti gazdasági társasággal kerülnek majd jogviszonyba. Az egyes munkaajánlatok megtévesztőek és nehezen értelmezhetőek voltak. A vádlottnak sem szándéka sem lehetősége nem volt arra, hogy a jelentkezőket bármilyen jogviszonyban foglalkoztassa. 2007. március közepe és 2007. november közepe között összesen 6208 fő fizetett kisebb-nagyobb összeget az egységcsomagokért, több mint 36 millió Ft értékben. K. J. A. 2008 augusztusában egy újabb kft nevében is országszerte kiadott hirdetési újságokban otthon végezhető bedolgozási munkát kínált. A módszer, hasonló: a munka elkezdésének feltétele, a társaság munkacsomagjának megrendelése volt. Ettől a cégtől megrendelt munkacsomagok díjaként 2008 augusztusa és 2009 januárja között 1473 befizetés történt, 13.373.575.- Ft értékben. A vádlott egy 2003-ban létrehozott alapítvány kuratóriumi elnökeként tudta, hogy az alapítvány az alapító okiratban megjelölt céljait nem teljesíti, ennek ellenére a távmunkát ajánló cég számlájáról adományként utalt át több esetben félmillió Ft-ot a szervezetnek. Ezt az összeget a vádlott saját céljaira használta. A vádlott részletes vallomást tett, azonban bűnösségét nem ismerte el. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

2 / 34

FŐVÁROSITÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.198/2012

emberölés

2013.09.16., 18., 23.

09:00

Az ügyben egyesített három vádirat szerint a vádlottak egy bűnözői csoport tagjai voltak, amelyben a csoporttagok a korábbi elítéléseik eredményeként a büntetés-végrehajtási intézetekben együtt töltött idő és korábbi bűnözői kapcsolataik kötötték össze. A csoport tagjai szabadlábra helyezésüket követően felvették egymással a kapcsolatot és változó összeállásban újabb bűncselekményeket követtek el, továbbá ilyen jellegű bűncselekmények elkövetését előkészítették, melyek végrehajtását bűncselekményeik felderítése és elfogásuk akadályozott meg. Az egyes vádlottakat az ügyészség különböző bűncselekményekkel, többek között több emberen elkövetett emberölés bűntettével, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, lőfegyverrel visszaélés bűntettével, robbanóanyaggal visszaélés bűntettével, valamint rablás bűntettével vádolja. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken volt folyamatban, azonban az I. r. vádlott kizárás iránti kérelmet terjesztett elő az ügyben eljáró bíró ellen, aki a kizáráshoz hozzájárult. A Budapest Környéki Törvényszék büntető ügyszakos bírái úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat és kérik kizárásukat. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. január 31-én a büntetőügyből a Budapest Környéki Törvényszéket kizárta és egyúttal az elsőfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki. Az ügyben a szeptemberi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ Fővárosi Törvényszék : Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, II. 36. 2.B.1280/2010

terrorcselekmény bűntette

2013.09.16., 18., 23., 25., 27.,

9:00

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21-én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és

3 / 34 itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sa a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta

4 / 34 a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotovkoktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a szeptemberi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

5 / 34

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott B.K.

ügy csalás bűntette stb

időpont 2013. szeptember 16. 9 óra

Folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken az a büntetőügy, melynek tárgya adócsalás és áru hamis megjelölésének bűntette. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott – aki két, gépjárművekkel foglalkozó gazdasági társaság ügyvezetője – folyamatosan végzett szerviz tevékenységet, amelyhez Mercedes alkatrészeket vásárolt. A megrendeléseket akkor is végezte, amikor már észlelte, hogy a társaság fizetésképtelen, miután a szállítóknak 70 millió forinttal tartozott. Az árukat átvette, a számlákkal kapcsolatosan kifogást nem emelt és így a sértettnek mintegy 77 millió forint kárt okozott. A vádlottat az ügyészség áru hamis megjelölésének bűntettével is vádolja, miután a Mercedes nemzetközi védjegyét a vele kötött szerződés felmondását követően is használta és a médiában úgy reklámozta magát, mint a cég márkaszervize. Ítélethirdetés is várható! Információ:Dr. elérhetőségek +36-20-3730790 Sárközy Szabolcs [email protected] sajtószóvivő SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék – I. em. 62. sz. tárgyalóterem M. B. és társai

Aljas indokból, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények

2013. szeptember 16..

8,30 óra

A vádirat szerint I., II. és III. rendű vádlottak hosszabb ideje egyre súlyosbodó anyagi gondokkal küszködtek. 2011. év nyarán szóba került közöttük, hogy a sértett jelentős vagyonnal rendelkezik, ezért tőle könnyen lehetne szerezni több millió forintot. I. rendű vádlott korábbi kapcsolatuk révén személyesen ismerte a sértettet. I. és II. rendű vádlottak figyelni kezdték a sértett környezetét. A cselekmény elkövetése előtt abban állapodott meg I., II. és III. rendű vádlott, hogy 2011. november 17-én erőszakot alkalmazva több millió forintot vesznek el a sértettől. A bűncselekmény végrehajtása érdekében magukkal vittek 2 db. lőfegyvernek látszó gázriasztó pisztolyt, elektromos sokkolót, csuklyákat, kesztyűket és ragasztószalagot, valamint egy I. rendű vádlott által készített kölcsönszerződés tervezetet. A cselekmény elkövetésének napján a sértett házát figyelték, és amikor a sértett kijött, I., II. és III. rendű vádlottak odamentek hozzá. A nyitott garázsban I. és II. rendű vádlottak rátámadtak a sértettre, akit sikerült legyűrni, kezeit összekötötték. III. rendű vádlott ez idő alatt a garázs előtt figyelt. A védekezésre képtelenné tett sértettet arra kényszerítették, hogy menjen vissza a házba. a sértett otthon tartózkodó feleségét felszólították, hogy öltözzön fel és a nappali szoba kanapéjára ültették. A pénz megszerzése érdekében először próbáltak aláíratni a sértettel egy kölcsönadási szerződést, amelyben a sértettnek 60 millió forint átutalásáról kellett volna rendelkeznie. A vádlottak azt akarták elérni, hogy ha már a sértettnél nincs pénz, internetes átutalással fizessen. Ez azonban nem sikerült, mert a sértett a kódot rosszul adta meg. Ezt követően I. és II. rendű vádlottak közös erővel a védekezésre képtelen sértettet a garázsban autójának hátsó ülésére ültették. Felesége kezét ugyancsak összekötötték és a férje mellé ültették. Ezt követően II. rendű vádlott autójával, illetve a sértett gépkocsijával

6 / 34 Ujszász felé indultak. Ujszász előtt egy erdő szélén leparkoltak. Ezután II. rendű vádlott saját gépkocsijával visszament Szolnokra körülnézni, hogy valaki felfedezte-e már a cselekményt. A sértett e közben megpróbált I. és III. rendű vádlottakra hatni, hogy megoldja a követelt 60 millió forint átutalását, de szüksége lenne a házban maradt telefonjára, amellyel a magánbankára intézkedését tudja kérni. A várakozás alatt az I. rendű vádlott felhívta IV. rendű vádlottat és megvételre kínálta a sértett Skoda Octavia típusú gépkocsiját. I. rendű vádlott a IV. rendű társától olyan segítséget kért, amely sikkasztásból származó gépkocsi továbbértékesítésére irányult. Miután II. rendű vádlott visszaérkezett a házaspár fogva tartási helyére, II. és III. rendű vádlottak Szolnokra indultak a sértett telefonjáért. A II. rendű vádlott elhozta a házból a sértett aktatáskáját a benne lévő telefonnal, iratokkal, pénzzel együtt, továbbá a sértett házaspár lányának bankkártyáját is elvitte. II. rendű vádlott kihozta továbbá a sértett felesége gépjárművének indító kulcsát is azért, hogy azt is eltulajdonítsák. Visszaindultak Ujszászra és útközben a II. rendű vádlott egy OTP terminálnál 100.000 Ft-ot leemelt a sértett lányának bankkártyájával, majd visszaérkeztek Ujszászra. A sértett a telefonjáról hívást kezdeményezett magánbankára felé, annak érdekében, hogy I. rendű vádlott feleségének bankszámlájára 60 millió forintot utaljanak át. Az átutalás azonban nem volt sikeres. Miután I., II. és III. rendű vádlottak rádöbbentek arra, hogy a remélt pénzhez már nem tudnak hozzájutni, elhatározták, hogy megölik a sértettet, illetve házastársát. A sértett szemét, illetve nyakát ragasztószalaggal körbe tekerték, kezét, lábát összekötötték. I. és II. rendű vádlottak egy vegyszer rakták közelében lévő kúthoz hajtottak, majd visszamentek a III. rendű vádlott által addig őrzött sértett feleségéhez. A nő szemét és száját ragasztószalaggal körbetekerték, kezét összekötötték. A kútnál I. és II. rendű vádlottak a sértett feleségének a fejét nagy erővel ütlegelték, az asszony intenzíven vérző sérüléseket szenvedett. Beragasztott szája miatt a vért nem tudta kiköpni, ezért levegő helyett a vért lehelte be, amely miatt a bántalmazást követően rövid időn belül életét vesztette. Ezt követően az I. és II. rendű vádlottak összekötötték az asszony élettelen testét a férje testével és mindkét sértettet a kút vizébe lökték, ahol a férj vízbe fulladt. Ezt követően csatlakoztak III. rendű vádlotthoz és Ujszászra indultak. A cselekmény elkövetését követően a sértett autójában megtalált tárgyakat megsemmisítették, a táskájában lévő okmányokat, telefont, bankkártyákat pedig ismeretlen helyre elrejtették. Ezt követően a vádlottak a II. rendű vádlott, illetve a sértettekről elvett két autóval Budapestre indultak. Itt IV. rendű vádlott eladta a sértett és házastársa autóját, V. rendű vádlottnak és ismeretlen társának, akik az eladás körülményeiből tudták, hogy a gépkocsik bűncselekményből származnak. Miután az I. rendű vádlottat a sértettek eltűnésével kapcsolatban a rendőrség kihallgatta és IV. rendű vádlott már tisztában volt azzal, hogy I., II. és III. rendű vádlottak a sértetteket megölték, segített II. és III. rendű vádlottaknak a hatóság előli elrejtőzésben. II. és III. rendű vádlottak egy budapesti lakásban tartózkodtak, melyet VI. rendű vádlott biztosított számukra, illetve miután a a rendőrség kereste II. és III. rendű vádlottakat, segítséget nyújtott ahhoz, hogy az elkövetők a hatóság elől elmeneküljenek.

Információ:

A bíróság az ügyben több tárgyalást tartott,. meghallgatta a vádlottakat, és tanukat. A további bizonyítás keretében a tanuk és szakértők meghallgatása folytatódik. Soós Róbertné dr. sajtóreferens – 06-56-501-400/3109 mellék [email protected] Pardi Erika sajtótitkár – 56/501-410 [email protected]

7 / 34

PESTI KÖZPONTI KERÜLETI BÍRÓSÁG Pesti Központi Kerületi Bíróság, II. 201. 7.B.1321/2010

emberrablás

2013.09.16.

9:30

A Fővárosi Főügyészség vádirat szerint a vádbeli időben az I. r. vádlott az Éden Night Club szórakozóhely üzletvezetője, míg a II. r. vádlott ugyanott felszolgálóként dolgozott. A holland állampolgárságú sértettek 2009. október 18-án hajnali 2.30 óra körül tértek be az Éden Night Clubba, ahol egy-egy martinit rendeltek. Ezután négy a szórakozóhelyen dolgozó táncosnő csatlakozott hozzájuk és „privát táncot” adtak elő a sértetteknek, melynek árát a két férfi előre kifizette a táncosnőknek. A két sértett egy-egy pohár tequilát is elfogyasztott, ami a táncosnők elmondása szerint a „ház ajándéka” volt. A táncosnők emellett láthatóan saját maguk részére azaz nem a sértettek felajánlása, meghívása alapján - 3-4 üveg bort is rendeltek, amiből a sértettek nem is fogyasztottak, illetve az egyikük kifejezett kínálásra ivott egy kortyot az egyik táncosnő poharából. Az egyik sértett kikérte a számlát, ezalatt az I. r. vádlott egy-egy pohár konyakot ajánlott fel nekik a „ház számlájára”. Az I. r. vádlott ekkor átadta a számlát, mely 568.000 Ft-ról szólt. A sértett (1. sz.) sokallta az összeget, mivel számítása szerint csak a martinit kellett volna kifizetnie. Az I. r. vádlott ekkor közölte, hogy kihívja a rendőrséget, mellyel a sértettek egyetértettek. A sértett (1. sz.) egy idő után szóvátette, hogy szerinte az I. r. vádlott nem is akarja kihívni a rendőröket, mivel ő is tudja, hogy a számla nem helytálló. Az I. r. vádlott ekkor dühbe gurult és a sértettet arcon ütötte. A másik sértett (2. sz.) megpróbálta csillapítania kedélyeket, a II. r. vádlott azonban odalépett elé és azzal fenyegette meg, hogy eltöri a lábát. Az I. r. vádlott közölte a sértettel (1. sz.), hogy a számla kifizetéséhez pénzt kell felvennie a bankkártyájáról, ellenkező esetben „agyonveri és utána megöli” őt. Az I. r. vádlott elment a sértettel a pénzfelvételt elintézni, a sértettet (2. sz.) pedig arra utasította, hogy maradjon a bárban, ahonnan mindaddig nem mehet el, amíg társa ki nem fizeti a pénzt. A sértett megpróbált távozni, azonban a II. r. vádlott elé állt és közölte vele ha megpróbál elmenni, akkor megöli. A sértett (1. sz.) a bankkártyája napi limitje miatt végül csak 150.000 Ft-ot tudott felvenni, melyből először csak 80.000 Ft-ot adott át az I. r. vádlottnak azzal, hogy a fennmaradó összeget barátja szabadon bocsátásakor fizeti ki. A vádlott ekkor többször megpróbálta megütni a sértettet, akit egy alkalommal el is talált, a pénzt azonban nem vette el tőle. Menet közben az I. r. vádlott értesítette a II. r. vádlottat, hogy a számla kiegyenlítésre került, így a II. r. vádlott a sértettet (2. sz.) szabadon bocsátotta. Amikor a sértett (1. sz.) látta, hogy a barátját elengedték átadta az I. r. vádlottnak a fennmaradó 70.000 Ft-ot is. A sértettek visszamentek a szálláshelyükre, ahol a recepcióról értesítették a rendőrséget. Az I. r. vádlott a sértettek távozása után felhívta a 112-es segélyhívószámot és az esetleges sértetti feljelentések kivédése érdekében azt a valótlan bejelentést tette, hogy két vendégük nem szeretne fizetni és ebben a pillanatban hagyta el fizetés nélkül a bár területét és neme tudták visszatartani őket. Az ügyészség a vádlottakat társtettesként elkövetett emberrablás bűntettével vádolja. Az ügyben a szeptemberi tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

8 / 34

KEDD (2013.09.17.) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem J. B.

Információ:

Közokirat-hamisítás bűntette

2013. 09. 17.

09.00

Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt 2008. február hónapban elhatározta, hogy földterületet vásárolva saját részre lakóházat épít és annak elkészültéig házat bérel. Ennek megfelelően bérleti szerződést kötött M. L.-lel, amelynek értelmében nevezett tulajdonát képező ingatlant bérbe vette határozatlan időre. 2009 tavaszán úgy döntött, hogy építkezés helyett a bérelt ingatlanon felújításokat végeztet, ezért azt megvásárolta a tulajdonostól. A vádlott ezen ingatlanban ténylegesen azonban soha nem lakott. A terhelt ügyvédje kíséretében bement a polgármesteri hivatalba, hogy a bérelt lakóingatlant lakhelyéül bejelentse. A vádlott -aki a magyar nyelvet nem beszéli, és őt sem a bérleti szerződésről tudomással bíró polgármester, sem a jegyző, sem az előadó nem oktatta ki a magyar jog erre vonatkozó szabályairól- a lakcímbejelentő adatlapot abban a hiszemben írta alá, hogy a lakcímbejelentésnek a tényleges beköltözés nem előfeltétele. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem

Információ:

E. G. E. Csődbűntett 2013. 09. 17. 10.05 Az ítéleti tényállás lényege szerint a II. rendű terhelt, mint az R. Rt. kereskedelmi igazgatója felkérte a C. Könyvvizsgáló Rt.-t, hogy készítse el az R. Rt. teljes körű gazdasági átvilágítását. A II. rendű terhelt ráébredve arra, hogy az R. Rt. felszámolási közeli helyzetben van elhatározta, hogy a likvid eszközök hiányában fizetésképtelenné vált R. Rt.-ből a még meglévő ingatlan vagyont különböző, a saját érdekeltségi körébe tartozó társaságokba menti át. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

9 / 34

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem Cs. E. III. r. és T. P. J. IV. r.

Rablás bűntette

2013. 09. 17.

11.30

Az ítéleti tényállás lényege szerint a sértett 2010. augusztusában albérlőként költözött a III. és IV. r. terhelt által bérelt házba. A sértett kiköltözése után a vádlottak 25.000,- forint albérleti díj megfizetését követelték a sértettől. Miután a sértett ennek nem tett eleget I. és II. rendű vádlottak ütlegelni kezdték a sértett fejét és testét. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected] KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem L. L.

Szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények

2013. 09. 17.

10.30

Az eljárt bíróságok a terheltet bűnösnek mondták ki folytatólagosa elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében, szemérem elleni erőszak bűntettében és 4 rb. - ebből 1 rb. folytatólagosan elkövetett – szeméremsértés vétségében. Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2006-ban, majd 2008. augusztus és 2010 novembere között összesen hat alkalommal gyermekkorú sértettek előtt végzett önkielégítést, 2 gyermekkorú sértettel szemben – akik közül az egyikük a terhelt felügyelete alatt állt – fajtalankadó magatartást tanúsított. A jogerős határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt részbeni felmentés és a büntetés enyhítése érdekében arra hivatkozással, hogy a szemérem elleni erőszak bűntetteként értékelt cselekménynél büntethetőséget kizáró ok áll fenn, mivel a sértett szülei joghatályos magánindítványt nem terjesztettek elő. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected] KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem Dr. N. N.

Rágalmazás vétsége

2013. 09. 17.

11.30

Az eljárt bíróságok a feljelentett ellen rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas büntetőeljárást megszüntették. Az irányadó tényállás szerint a feljelentett a magánvádló ellen folyamatban lévő büntetőügyben írásban tett tanúvallomásában rá sértő kijelentéseket tett, mely a tárgyaláson felolvasásra került, így az elkövetés nagy nyilvánosság előtt történt és ezáltal a magánvádló jelentősé érdeksérelmet szenvedett el. A jogerős határozat ellen a magánvádló nyújtott be felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected], [email protected]

10 / 34

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem P. A. és társai

Információ:

Emberölés bűntettének kísérlete 2013.09.17. 10.15. és más bűncselekmény Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott és a II. r. vádlott élettársak, közös gyermekük is van. Az általuk lakott, a város tulajdonában álló ingatlanon lévő hétvégi házban laktak, ahová a III. r. vádlottat szívességből befogadták. A II. r. vádlott 2009. decemberében szerelmi kapcsolatot létesített, emiatt az I. r. vádlottat többször elhagyta és a szeretőjéhez költözött. Az I. r. vádlott az élettársát minden alkalommal visszafogadta. 2010. június 4-én az esti órákban az ittas állapotban lévő sértett – cél nélkül, a részegsége miatt megjelent az I. r. vádlott házánál, akit az I. r. vádlott nem ismert, ezért felszólította a telke elhagyására. Közben kilépett a II. r. vádlott, aki közölte az I. r. vádlottal, hogy ő felismerte a sértettet. Ekkor az I. r. vádlott ismét megkérdezte a sértettet, hogy miért jött, de az nem válaszolt neki, hanem elhagyta a kertet. Az I. r. vádlottban felébredt a féltékenység, arra gondolt, hogy a II. r. vádlott szeretője küldhette ide a férfit, hogy üzenetet adjon át az élettársának. Ezért magához ragadt egy kemény fából készült csákány nyelet és a sértett után sietett. Utol érte a farakásban elbotlott sértettet, tőle ismét megkérdezte, miért jött, ki küldte. Mivel választ nem kapott, felhergelte magát és téves meggyőződésében a nyéllel ütlegelni kezdte a sértett jobb oldali halántékát, majd a bal arcát. A bántalmazást a II. r. és III. r. vádlottak is végignézték, a II. r. vádlott felszólította a III. r. vádlottat, hogy vegye el az I. r. vádlottól a szerszámnyelet, különben meg fogja ölni a sértettet. Ennek eleget tett a III. r. vádlott, a sértett közben összeesett, a sértett sorsa iránt közömbösen viselkedő I. r. vádlott besétált a házba, majd mind az II. r., mind a III. r. vádlottaknak megtiltotta, hogy értesítsék a hatóságot, az elkövetés eszközét pedig elrejtette. Az éjszaka folyamán a II. r. vádlott többször ellenőrizte a sértett állapotát, aki másnap a hajnali órákban hazagyalogolt a lakóhelyére, ahonnan kórházba szállították, és életmentő agyműtét hajtottak rajta végre. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 3 év 4 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, a II. r. és III. r. vádlottakat segítségnyújtás elmulasztásának vétsége miatt 1 – 1 év időtartamban próbára bocsátotta. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, az I. r. vádlott vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása céljából, a II. r. és III. r. vádlottak esetében pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott és a védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

11 / 34 PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Sz.L. és társa hivatali befolyással üzérkedés bűntette

2013. szeptember 17.

13 óra

Dr. Tóth Sándor tanácsa – másodfokú nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg. Az I.r. vádlott és egy másik pécsi férfi ellen 2012-ben büntetőeljárás volt folyamatban adócsalás bűntette miatt. Az I.r vádlott előzetes letartóztatását nem rendelték el, míg a másik férfiét igen. A férfi testvére megkérdezte az I.r. vádlottat, hogy ő miért van szabadlábon, mire az I.r. vádlott úgy nyilatkozott, hogy olyan kapcsolatai vannak, akik ezt el tudják intézni. A beszélgetés során megállapodtak abban, hogy az I.r. vádlott utánanéz annak, tud-e valamit intézni az előzetes letartóztatásban lévő személy érdekében. Ezt követően az I.r. vádlott felvette a kapcsolatot a II.r. vádlottal, akinek állítása szerint a fővárosban olyan kapcsolatai voltak, akik el tudták volna intézni a férfi szabadlábra helyezését 12 millió forintért. A II.r. vádlott azt is megemlítette, hogy mivel a férfi korábban őt mintegy 25 millió forinttal megkárosította, ezért 30 millió forintot fognak kérni, amelyből 12 millió a fővárosi kapcsolatot illetné meg, míg a fennmaradó összegen a két vádlott osztozna. Az I.r. vádlott ezt követően felvette a kapcsolatot a férfi testvérével, akivel végül 20 millió forintban állapodtak meg, de a férfi gyanút fogott és későbbi beszélgetéseikről hangfelvételeket készített, illetve később feljelentést is tett. Több találkozót és egyeztetést követően a rendőrség munkatársai 2012. május 4-én elfogták és őrizetbe vették az I.r. vádlottat, majd miután terhelő vallomást tett a II.r. vádlottra, társa őrizetbe vételére is sor került. A Pécsi Törvényszék a vádlottakat bűnösnek találta hivatali befolyással üzérkedés bűntettében, ezért az I.r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra, míg a II.r. vádlottat 2 év 10 hónap börtönre, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg az I.r. vádlott és védője enyhítésért, a II.r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 0630/631-5053 [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla L.E + 8 fő

Közösség tagja elleni erőszak bűntette

2013.09.17.

09:00

Az elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 májusában Ifj. L. E. I.r. vádlottat 3 rb. társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak, és társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. L. J. II.r. vádlottat 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, tástettesként elkövetett rongálás bűntette, lőfegyverrel visszaélés bűntette és 8 rb. szerzői jogok megsértésének vétsége miatt 3 év 3 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Id. L. E. III.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt, 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Gy. E. IV.r. vádlottat 3 rb. társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és

12 / 34

Információ:

társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt 2 év 9 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. L. Cs. V. r. vádlottat 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, társtettesként elkövetett rongálás bűntette és közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. L. R. VI.r. vádlottat 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. L. S. VII.r. vádlottat 3 rb bűnsegédként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és bűnsegédként elkövetett rongálás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. L. S. VIII.r. vádlottat 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt 2 év 9 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Fk. L. Sz. IX. vádlottat 3 rb társtettesként elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt 2 év 6 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a kiszabott büntetések súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. Az I., IV., V., VIII.- IX. r. vádlott elsősorban enyhítésért, a II., III., VII.,r vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezete 2009 novemberében Sajóbábonyban lakossági fórumot rendezett a párt programjának bemutatása érdekében. A fórumot azonban a nagy számú helyi cigányközösség tagjai provokációnak tartották. A rendezvény helyszíne előtt mintegy 100 fős helyi cigány származású férfiakból és nőkből álló tömeg tüntetett. Összemosták ugyanis a Jobbikot és az Új Magyar Gárda Mozgalmat. Hangos kiabálással szidalmazták, fenyegették a rendezvényt biztosító és zömében az Új Magyar gárda Mozgalomhoz tartozó személyeket. A helyszínre érkező rendőrök a tömeget feloszlatták. Másnap délelőtt a VII.r. vádlott szülei a rendezvény miatt felelősségre vontak, megöléssel fenyegettek egy másik asszonyt a helyi élelmiszerboltban. Egy másik Kft telephelyén 2 cigány származású férfi megfenyegette a tulajdonost, hogy családját kiírtják, a házára pedig Molotov koktélt dobnak. A tulajdonos értesítette a Jobbikkal szimpatizáló ismerőseit, meghívta őket bográcsozni, hogy békés keretek között védjék meg hozzátartozóikat. Ilyen előzmények után aznap délután 5 gépkocsival érkeztek a meghívottak és a településre vezető úton megálltak. Néhány perccel később az odaérkező rendőrjárőr igazoltatta a várakozókat, akik békés módon viselkedtek, részükről hangos szó, szidalom el nem hangzott. Hamarosan a bekötőúthoz érkezett a helyi cigány kisebbség 40-50 főre becsülhető csoportja, baltával, lapáttal, vascsővel, vasvillával felfegyverkezve, majd egy másik kisplatós tehergépkocsin legalább 15-20 ugyancsak cigány származású személy. Az összegyűlt tömeg folyamatosan azt kiabálta: „Megdöglötök, büdös, szemét magyarok!” Majd támadólag megindultak az út szélén várakozók felé. A rendőrjárőr próbálta őket feltartóztatni, de nem sikerült. A tömegből kivált az I.,II.,III.,IV.,V.,VI.,VII.,VIII.,IX.r vádlottak csoportja és ismeretlen társaik. A Jobbik szimpatizánsok menekülni kezdtek, de erre már nem volt módja a vendégségbe érkező egyik családnak. Azonban az autójukba még be tudtak ülni. A gépkocsit körülvette a tömeg, majd a náluk lévő eszközökkel, lényegében ahol érték ott ütötték az autót. Közben Miskolc irányából sorra érkeztek a rendőr járőrök, ezt észlelve a támadók többsége meghátrált, legtöbbjük eldobálta az addig nála lévő eszközöket. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

13 / 34

Debreceni Ítélőtábla H. Cs. + 1 fő

Információ:

Hivatali visszaélés bűntette

2013.09.17.

09:30

Az elsőfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2013 márciusában H Cs. I.r. vádlottat 3rb. hivatali visszaélés bűntette miatt, 2 év próbaidőre felfüggesztett, 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. K. A. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 1 év próbára bocsátotta. T. E. III.r. és M. I. IV. r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt, 2 év próbára bocsátotta. Az ítélet ellen az I.r. vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében az ügyész fellebbezett. Az ítélet ellen a II.r. vádlott fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint H. Cs. I.r. vádlott a Debreceni Rendőrkapitányságon teljesített szolgálatot, többek között a járműnyilvántartásból lekérdező jogosultsága volt. K. A. II.r. vádlottat 2011 márciusában tanúként idézték be. Ezért arra kérte ismerősét az I.r. vádlottat, tudja meg, hogy őt milyen ügyben, milyen céllal idézték. Az I.r. vádlott hivatali helyzetével visszaélve belépett a rendőrség rendszerébe és mivel nem rá kiosztott ügyről volt szó, jogosulatlanul megtekintette, hogy ki, milyen bűncselekmény miatt tett feljelentést. 2011 májusában T. E. III.r. vádlott arra kérte meg ismerősét az I.r. vádlottat, hogy nézzen utána annak, hogy unokáját milyen ügyben, miért idézték meg tanúként. H. Cs. a kérésnek eleget téve, hivatali kötelességét megszegve belépett a rendszerbe és megszerezte a kért információkat. M. I. IV. r. vádlott 2011 júniusában kérte meg az I.r. vádlottat hogy egy gépjármű rendszáma alapján, minden adatot tudjon meg. H. Cs. I.r. vádlott az eljárás során ténybeli beismerő vallomást tett, bűnösnek azonban nem érezte magát. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. F. + a fő

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette

2013.09.17.

13:30

Az elsőfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék 2013 márciusában B. F. I.r. vádlottat testi sértés bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. M. II.r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt 2 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen, a II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében, az ügyész az I. és II.r. vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. és II. r. vádlottak testvérek és együtt élnek harmadik testvérükkel Kállósemjénben. B. F. elsőrendű vádlott alkalmi munkát végzett és közben nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. A déli órákban hazament, ahol mindkét testvére szintén ittas állapotban voltak. Az I.r. vádlott szóvá tette, hogy a II.r. vádlott tartozását kifizette, azonban ezt nem adta meg, hanem italra költi a pénzét. Ezen veszekedni kezdtek és I. r vádlott egy 18 cm pengehosszúságú késsel mellkason szúrta a II.r. vádlottat. B. M. II.r. vádlott akkor az udvari fészerből magához vett egy baltát, azzal visszaindult, de a házba nem tudott már bejutni. Ekkor magához vette egy kaszát, amellyel az akkor már a nyitott konyhaajtóban álló B. F. I.r. vádlott felé csapott. Ezután a II.r. vádlott elment alkalmi munkát végezni. A munkaadója értesítette a mentőket. Az I.r. vádlott pedig egy presszóba ment, ott akarta elrejteni a kést. A sérüléseit látva a presszóban dolgozó pultos is értesítette a mentőket. Az I.r. vádlott 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett és csak a véletlenen múlott, hogy nem sérült meg súlyosabban. A II.r. vádlott sérülése viszont közvetett

14 / 34 életveszélyes állapotot okozott. Első nyilvános ülés.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2013.09.17.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év

15 / 34 börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta,

16 / 34 hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő szeptemberi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, fsz. 8. 39.P. 25644/2008

kártérítés

2013.09.17.

13:00

Az I. r. felperes és szülei az I. r.felperes 2007. szeptember 16-i balesete kapcsán indítottak kártérítési pert a H2O Team Kft. I. r. és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet II. r. alperesek ellen. A kereset szerint a felperes 2007. szeptember 16-án éjjel súlyoséletveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett, mikor a CsászárKomjádi Uszoda napozó teraszán lévő - a II. r alperes vagyonkezelésében álló, és az I. r. alperes által üzemeltetett - „Fecske terasz” nevű szórakozóhelyen az alacsony korláton ülve - annak megtévesztő kialakítása miatt - kb. 6 méteres magasságból hátrazuhant az alatta lévő területre. Az esés következtében kerekesszékbe kényszerült. Az I. r. felperes a baleset idején nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, és alkoholt is alig fogyasztott. A kereset szerint a baleset annak a következménye, hogy a helyszínt megtévesztően alakították ki, és az alapvető balesetvédelmi előírásokat sem tartották be. A korlát túl alacsony volt, és nem lehetett látni, hogy a mögötte felfüggesztett ponyvák 6 méteres mélységet takarnak. A kereset szerint amennyiben a korlát magassága az előírásoknak megfelelő lett volna, és a hangfogóleplet megfelelően rögzítik, úgy a baleset elkerülhető lett volna. (A felperesek az ügyben 2007. október 4-én feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozóhatóság azt 2008. május 8-án bűncselekmény hiányában megszüntette. Később az ügyészség elutasította a megszüntető határozat elleni panaszt, mondván a beszerzett adatok alapján baleset történt, az eset nem emberi mulasztás vagy gondatlanság eredményeként következett be, így a sérülések tekintetében senkit nem terhel büntetőjogi felelősség. A felperesek úgy döntöttek, hogy nem élnek a pótmagánvád lehetőségével, annál is inkább, mert céljuk elsődlegesen a felpereseket ért károk érvényesítése.) A felperesek több millió forint vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítését kérik, melyek egy részét havonta fizetendő járadék formájában igénylik. Az ügyben a szeptemberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék, Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099, e-mail: [email protected]

17 / 34

Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

előljárói intézkedés elmulasztásának 2013.09.17., 19., 24. bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával

18 / 34 a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki

19 / 34 kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben szeptember 17-én lesz az első tárgyalási nap. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék (Nyíregyháza, Bocskai u.2.) K. B.

vesztegetés bűntette

2013.09.17. 8 óra 45 perc

I.25.

K. B. 2010. március 22. napján a 4-es számú főközlekedési útvonalon rendőrként közúti forgalom ellenőrzést végzett, amelynek során ukrán forgalmi rendszámú személygépkocsikat állított meg és arra hivatkozással, hogy a gépjárművek „túlsúlyosak”, a gépjárművek vezetőitől pénzt kért, amely kérésnek a gépkocsivezetők eleget tettek. Egy ukrán állampolgártól 10 Eurót, egy másik ukrán állampolgártól szintén 10 Eurót vett át. A bankjegyeket az útpadka mentén lévő földre dobta. A cselekményét a helyszínen előzőleg rejtetten helyet foglaló és az RSZVSZ (Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata) állományában tartozó rendőrök figyelték és észlelték. A helyszínre érkező további rendőrök K. B.-t a ellenőrzés alá vonták, melynek során megtalálták az útpadka melletti rézsün a 3 db 10 Eurós bankjegyet, valamint még egy db öt Eurós bankjegyet. K. B. a cselekmény során gumikesztyűt viselt.

20 / 34

Információ:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. december 8. napján kihirdetett ítéletében K. B.-t 2 rendbeli hivatalos személy által elkövetett vesztegetés büntettében mondta ki bűnösnek és 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Ítélőtábla 2012. május 30. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a bűncselekmények megnevezését, 2 rendbeli vesztegetés bűntettére pontosította, valamint egyéb járulékos rendelkezések tekintetében és a tényállást érintően helyesbítette azt. A másodfokú bíróság azonban a megyei bíróság ítéletét a bűnösség kimondását és a büntetés kiszabását illetően helybenhagyta. K. B. védője 2013. március 8. napján újabb perújítási indítványt terjesztett elő a Debreceni Ítélőtáblához. A Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és az ügyet megismételt eljárás lefolytatása végett az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszéknek küldte meg. A Nyíregyházi Törvényszék az ügyben 2013. szeptember 17. napján tartja az első tárgyalást, amelyen a vádlott kihallgatása és szakértő meghallgatása várható. Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvivő 06-30/681-4005 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz.6-os tárgyaló M. R.

különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette

2013. szeptember 17.

09.00

Vádlott a táti családi házban szóváltást követően egy bozótvágó késsel és egy házi készítésű fémkalapáccsal megölte édesanyját és nagymamáját. Bizonyítás! Információ:

Dr. Rázsó Ferenc Sajtószóvivő 34-513-070 [email protected], [email protected]

21 / 34

SZERDA (2013.09.18.) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Életveszélyt okozó testi sértés 2013.09.18. 09:30 bűntette Az elsőfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék 2013 júniusában K. S. vádlottat testi sértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék a vádlottat az ellene szemérem elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól elmentette. Az ítélet ellen a vádlott és védője egyaránt a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 júniusában K. S. vádlott, mint az egyik futballcsapat tagja, az egyesület záró vacsoráján vett részt Pátrohán, ahol nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztott. Késő este onnan Rohod község sörözőjébe ment, ahol folytatta az italozást. A helyiségben tartózkodott a 15 éves fk. P. K. valamint H. K. sértett is. K. S. bement a mosdóhelyiségbe, ahol találkozott az ott lévő P.K-val. A vádlott és a fiatalkorú P. K. a férfi wc-ben tartózkodtak, maikor H. K. nyitott be. Őt K. S. vádlott többször ököllel megütötte. A bántalmazással a vádlott H. A. közbelépésére hagyott fel. Ezután tovább italoztak a sörözőben. H. K. sértett azonban rosszabbul lett ezért a vádlott és egy másik férfi hazasegítették, a felesége pedig értesítette a mentőket, akik sértettet a Mátészalkai Kórházba szállították. A sértett többszörös koponyaüregi sérülése közvetlenül életveszélyes állapotot eredményezett. A halálos kimenetelt a szakszerű orvosi ellátás akadályozta meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected]; [email protected] 0630/994-3339 K. S.

Információ:

Debreceni Ítélőtábla K. J.

Információ:

Lopás vétsége

2013.09.18.

11:00

Az elsőfokon eljáró Miskolci Városi Bíróság 2012 novemberében K. J. vádlottat az ellene lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést, változatlanul fenntartva a vádat. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 júniusában megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a vádlottat bűnösnek mondta ki lopás vétségében. Ezért őt 300 óra fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte azzal, hogy amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetve ennek hátralévő része helyébe fogházban végrehajtandó szabadságvesztés lép. A bíróság továbbá 37.500.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott felmentés iránt jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint K. J. vádlott 2010 júliusában szakított élettársával, akivel 12 évig éltek együtt. A vádlott az asszony elköltözése után annak használ ruhaneműi közül sokat eladott összesen 65.000.-Ft értékben. Ebből 28.000.- Ft értékű ruhanemű megtérült, mert azokat a sértett V. Sz. megtalálta a vádlott testvérének lakásában, valamint 1 eladott csizmát visszakapott. A vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

22 / 34 Debreceni Ítélőtábla R. R.

Információ:

Lopás bűntette

2013.09.18.

13:00

Az elsőfokon eljáró Berettyóújfalui Járásbíróság 2013 áprilisában bűnösnek mondta ki R. R. vádlottat lopás bűntettének kísérletében. Ezért őt 10 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bíróság a vádlott 7 hónapi 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésének utólagos végrehajtásáról is. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbezett. A másodfokon eljáró Debreceni törvényszék 2013 júniusában megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a vádlottat bűnösnek mondta ki állatkínzás vétségében is. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A további bűncselekményben való bűnösség megállapítása nyomán megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége. A másodfokú eljárásban az ügyész, fellebbezéssel élt a vádlott javára, az állatkínzás vétsége alóli felmentése érdekében. R. R. vádlott 2013 áprilisában éjféltájban jogtalanul behatolt P. Zné sértett hencidai ingatlanának egyik melléképületébe. Ott 16 db tyúknak, 1 db kacsának a fejét letépte és azokat két zsákba rakta. A bűncselekmény közben a szomszéd jelzése alapján kiérkező rendőrök tetten érték. Az általa elpusztított szárnyasok értéke 37.000.-Ft. Az ablak kibontásával 29.800.- Ft rongálási kár keletkezett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla K.L + 6 fő

Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette

2013.09.18.

14:00

Határozat hirdetés! Az elsőfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék 2013 márciusában K. L. I.r. vádlottat vesztegetés bűntette, bűnsegédként elkövetett csempészet bűntette és szolgálati titoksértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ny. L. II.r. vádlottat vesztegetés bűntette, bűnsegédként elkövetett csempészet bűntette, szolgálati titoksértés bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 100.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. K. S. III.r. vádlottat 2 rb. felbujtóként elkövetett vesztegetés bűntette, folytatólagosan társtettesként elkövetett csempészet bűntette miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. J. IV.r. vádlottat 2 rb. felbujtóként elkövetett vesztegetés bűntette, folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Cs. V. r. vádlottat 2 rb vesztegetés bűntette és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 2 év 5 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ny. Cs. VI.r. vádlottat 2 rb. vesztegetés bűntette és társtettesként folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. O. G. VII.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csempészet bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az I., II., III., IV., V., VI. és VII. r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint K. L. I.r. és Ny. L. II.r. vádlottat 2007 augusztusában a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Kölcsei Határrendészeti Kirendeltsége állományában teljesítettek szolgálatot, mint határrendészek. K. S. III.r. és M. J. IV. r. vádlottat ebben az időszakban rendszeres haszonszerzésre törekedve ukrán eredetű dohányáru csempészetét szervezték Milota és Tiszabecs térségében. A cigarettát Ukrajna területéről Magyarországra a zöldhatáron keresztül csempészték. K. S. tevékenységét segítette Ny. Cs. VI.r. vádlott szállítással, rakodással, K. Cs. V.r. vádlottnak a figyelés volt a feladata, O. G. VII.r. vádlott pedig mint rakodó és figyelő vett részt a bűncselekményben. 2007

23 / 34

Információ:

augusztusában az elkövetők több alkalommal csempésztek cigarettát Magyarország területére. Augusztus 14-én éjjel pl a Tiszán keresztül összesen 3600 karton ukrán eredetű cigarettát. Az áru forgalmi értéke 13.140.000.- forint. Másnap éjjel a III. és IV. r. vádlott ismét cigarettacsempészetet szervezett. K. L. I.r. és Ny. L. II.r. vádlott aznap este léptek szolgálatba a Kölcsei Határrendészeti Kirendeltségen. Az V. és VI. r. vádlott megkeresték az I. és II. r. vádlottat és anyagi előnyt ajánlottak fel azért, hogy a határőrök a szolgálati kötelességüket megszegve lehetővé tegyék a csempészést. Az I. és II. r. vádlott nem akadályozta meg a bűncselekmény végrehajtását és más szolgálati titoknak minősített adatokat is kiszolgáltattak a V. és VI.r. vádlottnak. Ezen a napon összesen 3498 karton ukrán eredetű cigarettát csempésztek a zöldhatáron keresztül az országba. Az áru belföldi forgalmi értéke meghaladja a 16 millió forintot. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem H. J. és társai

előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények

2013.09.18.

9.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott 2009. október 19-én hajnalban megtámadta az előtte haladó T. L. és L. J-né sértetteket egy gázpisztollyal, és őket a táskájuk átadására szólította fel, majd L. J-né sértett kezéből kirántotta a táskát. T. J-tól egy lőfegyvert is megszerzett, amelyet később a játékterem kirablásánál felhasznált. 2009. november 5-én az I. r. vádlott Budapest VIII. kerületébe szállítatta magát a III. r. vádlottal, a gépjárműben tartózkodott a II. r. vádlott is. Reggel 8 órakor felszólította a pénzváltással foglalkozó sértettet, - miközben fegyvert fogott rá - , hogy a nála lévő pénzt adja át. A sértett felszólításnak nem tett eleget, ezért az I. r. vádlott hátba lőtte a sértettet, majd tőle a táskáját – abban a hiszemben, hogy abban 50 millió Ft készpénz van - elvette, és a helyszínről elmenekült. Útközben észlelte, hogy a táskában csak egy millió forint volt. A kórházban a sértett ruházatából előkerült több mint 46 millió Ft készpénz, 6.150 USD, 1.010 EUR, amit az I. r. vádlott a szándékával ellentétben nem sikerült megszereznie. A sértett a kórházba szállítás közben életét vesztette. 2009. november 12-én az I. r. vádlott megjelent Budapesten egy játékteremnél azzal a szándékkal, hogy azt fegyverrel kirabolja. A teremfelügyelő sértettet combon lőtte, majd közölte vele, hogy „rablás, add ide a kulcsot, az összes pénzt!”. A sértett átadta a kulcsot, az I. r. vádlott jogtalanul eltulajdonított 681.000,- Ft készpénzt. A helyszínről az I. r. vádlott elmenekült. 2009. november 15-én az I. r. vádlott a II. r. vádlottal Hegyeshalomba utazott egy pénzváltó pavilonhoz azzal a céllal, hogy az alkalmazottat fegyvernek látszó tárggyal a pénzváltóban lévő pénz átadására kényszerítsék. Az alkalmazottat az I. r. megfenyegette és a pénz átadására szólította fel, aki összesen 3.727.039,- Ft értékű készpénz adott át. Az I. r. és a II. r. vádlottak a helyszínről elmenekültek. 2009. november 20-án az I. r. vádlott a II. r. és III. r. vádlottakkal megjelent a hegyeshalmi pénzváltó pavilonnál azzal a céllal, hogy az alkalmazottat fegyverrel a pénzváltóban lévő pénz átadására kényszerítsék. Az I. r. vádlott – miközben a másik két vádlott figyeléssel biztosított – próbálta elhúzni a pénzváltó ablakát, de a sértett ezt észlelte és meghúzta a riasztó jelzőjét. Az I. r. vádlott a társaival a helyszínről elmenekült. 2009. november 20-án az I-II-III. r. vádlott – az előzőleg, 19-én felderített – kőszegi pénzváltóhoz mentek, ahol előzetes rendszámtáblacsere után, a II. r. vádlott pénzváltást színlelve a pavilonhoz lépett. Amikor a sértett kinyitotta az ablakot, a II. r. vádlott fegyvernek látszó tárggyal fenyegetve a kassza

24 / 34 bevételének átadására kényszerítette. Miután a sértett átadott 395.125,- Ft-ot, a vádlottak a kőszegi határátkelő irányába menekültek. 2009. november 24-án az I-III-IV. r. vádlottak a III. r. vádlott korábbi munkahelyére mentek (Budapest), hogy a telephelyen lévő értékeket akár erőszak alkalmazásával jogtalanul eltulajdonítsák. A IV. r. vádlott a biztonsági őrt megtámadta, majd az I. r. vádlottal együtt a kezét, lábát megkötözték, kérdezték tőle, hogy hol van a széf, és hűtőszekrényről elvették a telep kulcsait. Az I. r. vádlott a biztonsági őrrel maradt, míg III-IV. r. vádlottak értékek után kutattak. A 40.000,- Ft értékű bútorszéfet, 110.000,- Ft értékű videószervert és egyéb mást eltulajdonítottak. A vádlottak a menekülés megkönnyítése érdekében a biztonsági őrt a helyszínen megkötözve hátrahagyták. A sértett kiszabadult, és a rendőrséget értesítette. Az I. r. és a III. r. vádlottak elhatározták, hogy kaszinó kirablásával próbálnak pénzt szerezni. 2009. november 24-én a III. r. vádlott egy budapesti játékterembe ment, ahol benn is maradt, ezzel jelezve az I. r. vádlottnak, hogy a hely alkalmas a bűncselekmény elkövetésére. Az I. r. vádlott is bement és biztonsági őr pultjánál kutatni kezdett. A felé szaldó biztonsági őrtől – a rászegezett lőfegyverrel – kérdezte, hogy a hol a pénz? A biztonsági őr közölte, hogy nincs nála pénz, de az I. r. vádlott combon lőtte és továbbra is pénzt követelt tőle. A teremben tartózkodó Sz. N. és K. A. sértettek próbálták a rendőrséget értesíteni, azonban az ijedtségük miatt nem sikerült. Az élet elleni fenyegetés hatására Sz. N. és K. A: sértettek átadták a pénzt, így az I. r. vádlott 360.000,- Ft készpénzt és 2.500,- Ft értékű bőr brifkót jogtalanul eltulajdonította. A vádlottak a helyszínről elmenekültek. 2009. november 29-én az I. r. vádlott a III. r. és IV. r. vádlottakkal egy budapesti játékterembe ment, hogy azt fegyverrel kirabolják. Sz. Cs. sértett az élet elleni fenyegetés hatására pénzt és pénzkazettát adott át. Az I. r. és IV. r. vádlottak a 294.000,- Ft-tal és a 100.000,- Ft összegű, a személyzet tulajdonát képező borravalóval távoztak. IV. r. vádlott a sértettekre a kaszinó bejárati ajtaját kívülről bezárta, hogy a menekülésüket megkönnyítse. A sértettek a hátsó gazdasági bejáratot ki tudták nyitni. A III. r. vádlott a társait a helyszínre szállította, ott három autó kerekeit kiszúrta, majd társait a helyszínről elszállította. 2009. december 8-án a II. r. vádlott magát más nevére kiállított vezetői engedéllyel igazolta. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt - 1 rb. emberölés bűntette, 1 rb. rablás, 6 rb. rablás – egy esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként elkövetett, 1 rb. társtettesként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. rablás bűntettének kísérlete, 1 rb. visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntette, 1rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisítás bűntette, 6 rb. – egy esetben társtettesként elkövetett – visszaélés okirattal vétsége, 2 rb. testi testi sértés bűntette, 1 rb. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, 2 rb. felbujtóként elkövetett ronglás vétsége, 1 rb. felbujtóként elkövetett rongálás vétsége miatt – halmazati büntetésül – életfogytig tartó fegyház büntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás időpontját legkorábban 30 évben határozta meg. A II. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 1 rb. rablás bűntette, 1 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérlete, 1 rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisítása bűntette, 1 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt – halmazati büntetésül - 13 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra és 2 év „b" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, 1 rb. rablás bűntette alól felmentette. A III. r. vádlottat – 3 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérlete, 1 rb. társtettesként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. visszaélés kábítószerrel bűntette, 1 rb. társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisítása bűntette, 1 rb. társtettesként elkövetetett visszaélés okirattal vétsége, 1 rb. bűnsegédként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, 2 rb. rongálás vétsége, 1 rb. rongálás vétsége, 1 rb. bűnpártolás vétsége miatt – halmazati büntetésül - 12 év fegyházra, 8 év közügyektől eltiltásra, 2 év „b" kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, az ellene emelt bűnsegédként elkövetett rablás bűntettjének vádja alól felmentette. A IV. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 1rb. társtettesként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. társtettesként elkövetett rablás bűntette, 1 rb. testi sértés bűntette, 1 rb. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette, 2 rb személyi szabadság megsértése bűntettének kísérlete, 1 rb. társtettesként elkövetett visszaélés okirattal vétsége miatt – halmazati büntetésül – 11 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte, a vele szemben 1 rb. visszaélés kábítószerrel vétsége miatt indított eljárást megszüntette. Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője megalapozatlanság és bizonyítottság hiánya miatt enyhítésért, a

25 / 34 II. r. vádlott és védője felmentés és enyhítés érdekében, a III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a IV. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész indítványozta, hogy az I. r. vádlott felelősségének megállapítását 1 rb. lőfegyverrel visszaélés bűntettében, I-III-IV. r. vádlottak egyik rablási cselekménye kapcsán annak megállapítását, hogy felfegyverkezve követték el, II. r. vádlott felelősségének megállapítását 3 rb. okirattal visszaélés vétségében, IV. r. vádlott erőszakos többszörös visszaeső, a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezés kiegészítését. Információ: Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected] FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, fsz. 38. 21.B.849/2010

sikkasztás

2013.09.18.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádiratának egyik vádpontja szerint az I. r. vádlott - a vádiratban részletezett tevékenységeivel - 887.500.000.- Ft vagyoni hátrányt okozott a MÁV ÁBE-nek, amelyben a II. r. vádlott 780.940.000.- Ft vonatkozásában, a III. r. vádlott 24.560.000.- Ft vonatkozásában nyújtott segítséget. A vádirat egy másik vádpontja szerint az I. r. vádlott 2008 áprilisában 666.000.000.- Ft-ot utalt át a MÁV ÁBE-től a fiktív cége részére, ahonnan saját, valamint a III. r. vádlott bankszámlájára utalta tovább az összeget. Ezen összeg kiutalásával a biztosítónál beállt a biztosítástechnikai tartalékhiány, melyre tekintettel 2008. április 8-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a MÁV ÁBE kötelező gépjármű felelősség biztosítási tevékenységét felfüggesztette, majd 2008. augusztus 15-én visszavonta tevékenységi engedélyét. Az ügyészség a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével, valamint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. A szeptemberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/122. Vádlott: Zsarolás bűntettének kísérlete Bf. 639/2011 Dr.Á.R. Tanács: dr. Hutkai Mariann 2013.09.18. 10.30 Másodfokú eljárás – 1. nyilvános ülés A Debreceni Törvényszék másodfokon tárgyalja az ügyet, első fokon 2011 márciusában a Debreceni Városi Bíróság hozott ítéletet, amely nem jogerős. A bíróság első fokon zsarolás bűntettének kísérlete miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetést szabott ki, 3 év próbaidőre felfüggesztve. Az elsőfokú ítéletben rögzített tényállás szerint a vádlott ügyvédként dolgozik egy szomszédos megye nagyvárosában. A sértettel egy büntetőeljárás során került kapcsolatba, amelyben a sértett szintén vádlottként szerepelt. Egy alkalommal, 2008. októberében félrehívta N.I-t és azt mondta neki, hogy másfél millió forint kifizetése ellenében védence nem tesz rá terhelő vallomást, ellenkező esetben azonban ezt nem tudja garantálni. Átadta a sértettnek a névjegykártyáját, mondván, hogy mielőbb keresse fel és tisztázzák a részleteket. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a férfi ezt követően

26 / 34 valóban elment az ügyvéd irodájába, az ott elhangzott beszélgetést pedig diktafonon rögzítette. A bírósági tényállás szó szerint is idéz ebből a beszélgetésből. A vádlott szájából elhangzott például az, hogy „Ha itt magára terhelő vallomást tesz M., 100 % hogy elítélik, 100 %”, „Hát, hát ez egy csúnya nem zsarolás, ez egy csúnya feltételszabás”. A sértett azonban az ügyészséghez fordult, feljelentést tett és átadta a hatóságnak a hangfelvételt is. Ezt követően a rendőrséggel egyeztetve személyes találkozót beszélt meg az ügyvéddel egy forgalmas bevásárlóközpontban, hogy átadja a pénz egy részét. A borítékba két db 10 ezres bankjegyet és közéjük a rendőrség által biztosított papírlapokat helyezett el. A vádlott átvette a borítékot és zsebre vágta. A sértett ekkor telefonhívásra hivatkozva távozott, a közelben várakozó rendőrök pedig lecsaptak a vádlottra. Az elsőfokú ítélet szerint az eljárás során a vádlott arra hivatkozott, hogy védence számára próbált behajtani egy korábbi, másfél milliós tartozást a sértettől, a pénzt ügyvédi letétbe akarta helyezni és ügyvédi díjának leszámolása után azt a védence számára akarta átadni. A sértett és a tanúk egybecsengő vallomásai és a hangfelvételek azonban ezt nem támasztották alá. A vádlott azzal is védekezett, hogy a sértett rendőrségi besúgó és próbálta őt csőbe húzni, de az elsőfokú bíróság ezt sem tudta elfogadni. A Debreceni Városi Bíróság súlyosító körülményként értékelte azt, hogy a vádlott ügyvédként eljárva, ügyvédi hivatását felhasználva, azzal visszaélve követte el a bűncselekményt. Maga az ítélet a foglalkozás gyakorlásától azonban nem tiltotta el, hiszen a 3 év próbaidő alatt a büntetlen előélethez kötött ügyvédi foglalkozását egyébként sem gyakorolhatja. Információ: Tatár Timea Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtószóvivő sajtótitkár Debreceni Törvényszék Debreceni Törvényszék [email protected] [email protected] 36/30 748 3847 36/30 327 0464 36/52 526 755 36/52 526 755 TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló U.M. és társai

a különösen jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette

2013. szeptember 18.

08.30

A 6 terhelt elleni, csalás miatt emelt vád szerint ügyben az alábbiak történtek: az IKR Zrt. (Bábolna) sértett a 2011. 02. 14. - 02. 22. közötti időszakban több hullámban, összesen 1.850 tonna takarmánykukoricát szállított le a szlovákiai, galántai székhelyű S. T. által bérelt Sered-i (Szlovákia) telephelyre. A kiszállított termény sértett által leszámlázott ellenértéke 112 millió forint volt, amit viszont a S. T. nem egyenlített ki az IKR-nek, és ez, tehát a pénzügyi teljesítés már a kukorica megrendelésekor és átvételekor sem állt a vállalkozás szándékában. A S.T. képviselője „papíron” II.r. vádlott, aki magyar állampolgár és a szlovák székhelyű céget IV.r. és V.r. vádlottak megbízásából, kérésére és segítségével anyagi ellenszolgáltatás 2,5 millió forint fejében vette a nevére, majd a cég átírását követően nyomban Thaiföldre távozott. IV.r. és V.r. vádlottak I.r. vádlott megbízásából intézték a cég átírását II.r. vádlott nevére, az ehhez szükséges tőkét is I.r. vádlott biztosította, ugyanis „a gabonakereskedelem” lebonyolításához feltétlenül szükségük volt a vádlottaknak egy szlovákiai (EU-s cégre). A szóban lévő, az IKR sértettnek 112 millió forint kárt okozó kukoricaügyletre röviddel a cég átírása után már sor került, az értékesítést és szállítást ténylegesen I.r. vádlott intézte és irányította III.r. vádlott segítségével, akinek a segítségéért, közreműködéséért I.r. vádlott fizetést is adott. A sértett részéről a VI.r. vádlott volt a kapcsolattartó, aki üzletági igazgató volt az IKR-nél. III.r. vádlott rendelkezett megfelelő szlovákiai kapcsolatokkal, ezért – I.r. vádlott megbízásából – ő szerezte a gabonaüzlet lebonyolításához szükséges szlovákiai céget, ő bérelte ki a seredi telephelyet és a kukorica Magyarországra történő visszaszállítását végző fuvareszközöket is ő intézte. III.r. vádlott a

27 / 34

szlovákiai telephely kibérléséhez és a kamionok kifizetéséhez szükséges pénzt I.r. vádlottól kapta meg. I.r. vádlott volt az is, aki biztosította a stróman, II.r. vádlott Thaiföldre, „menekítéséhez” szükséges anyagi eszközöket is. Az IKR 112 millió forint értékű gabonája tehát Szlovákiából „visszautazott” Magyarországra, mégpedig – egy magyarországi értékesítési láncolaton keresztül – az abdai A. Kft. vásárolta közvetlenül I.r. vádlott cégétől, az A. Kft-től, a vételárat nevezett vevő átutalta I.r. vádlott családi vállalkozásának bankszámlájára, ahonnan a pénz felvételre is került, azonban nem jutott el a szállító IKR sértetthez, így nevezett terménye kifizetetlen maradt (a szlovák cég egyébként a IV.r. vádlott nevén lévő S. Kft-nek, ez a cég pedig az A. Kft-nek értékesítette a gabonát, végül azt I.r. vádlott cége számlázta tovább az A.-nak, miközben az áru valójában az IKR-Szlovákia-Abda „utazott”). I-V.r. vádlottak szándékegységben cselekedtek és okoztak 112 millió forint kárt az IKR sértettnek a sok ezer tonna gabona ki nem fizetésével. A vádirat szerint VI.r. vádlott „bűne” az volt, hogy a sértett nevében általa, a szlovák céggel megkötött termékértékesítési szerződésben nem kötött ki fizetési biztosítékot, jelesül azért mulasztott, mert ezért I.r. vádlottól kemény pénzt kapott. Bizonyítás felvétele. Információ:

Dr. Rázsó Ferenc Sajtószóvivő 34-513-070 [email protected], [email protected]

KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG Díszterem vádlott B. S. P.-né

ügy lopás bűntette stb

időpont 2013. szeptember 18., 19. és 20. 8-30 óra

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a 8 vádlottas büntetőügy, melynek tárgyát – többek között - „trükkös lopások” képezik. A vádirat lényege szerint a II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r. albán és szerb állampolgárságú vádlottak, illetve a jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó társaik Magyarországon, Budapesten, egy albán kávézóban tartózkodtak rendszeresen. A kávézóban, illetve egyéb szórakozóhelyen ismerkedtek meg velük az I. r. és a VIII. r. vádlottak is. A II. r. vádlott és társai 2010. július 20. napjától elfogásukig terjedő időszakban munkahellyel, rendszeres legális jövedelemmel nem rendelkeztek, rendszeres haszonszerzésre törekedve a különböző autópályák és főutak mentén kialakított pihenőhelyeken külföldi állampolgárságú sértettek sérelmére vagyon elleni bűncselekményeket, ún. trükkös lopásokat” követtek el. A vádlottak a bűncselekmények elkövetése előtt előre megszervezték az elkövetés módját és az egymás közötti feladatokat. A vádlottak – akik esetenként hárman, vagy négyen közelítették meg a helyszínt a különféle, használatukban lévő gépkocsik egyikével módszere az volt, hogy a Magyarország területén átutazó és a fáradság miatt az éjszakai, kora hajnali órákban az autópályák és főutak mentén kialakított pihenőhelyeken, illetve benzinkutak parkolójában aludni megálló külföldi állampolgárságú sértettek külföldi rendszámú autójának ablakán benézve kiválasztották azt a gépkocsit, melyben a sértett egyedül, vagy másodmagával utazott, illetve esetleg az életkora alapján idősebb volt és látható helyen tárolta az értékeit – kisebb méretű táskákat és pénztárcákat. A vádlottak egyike a sértett gépkocsijának hátsó kerekét kivágta, kihasította - speciálisan hegyesre köszörült körömvágó ollóval, mint szúró eszközzel -, vagy a szelepet leeresztette, miközben elkövető-társa a közelben figyeléssel biztosította a bűncselekmény elkövetését,

28 / 34

majd a kerékgumit kihasító vádlott a gépkocsi ablakán bekopogtatva felébresztette az alvó sértettet, illetve sértetteket és jelezte számukra a defektet. A gépkocsiból kiszálló, álmából felébredt sértett hátrament a gépkocsihoz, az ablakán bekopogó vádlott vele tartott, így figyelmét elterelte, miközben elkövető-társa a pihenőhelyek megvilágítatlanságát, a sötétséget is kihasználva a sértett gépkocsijának másik oldalán a le nem zárt gépkocsiba nyúlva eltulajdonította a látható helyen hátrahagyott értékeket, többnyire kézitáskát, vagy pénztárcát, majd a közelben járó motorral várakozó elkövető-társukhoz beszállva gyorsan elhajtottak a helyszínről. Amennyiben a sértett nem szállt ki a gépkocsijából, akkor az elindulást követően észlelte a defektet, ekkor az őt követő vádlottak segítséget színlelve megálltak, a vádlottak egyike a segítség színlelése során elvonta a sértett figyelmét, miközben elkövető-társa a le nem zárt gépkocsihoz lopakodva abból eltulajdonította az ott hátrahagyott értékeket. A vádlottak a helyszíneket a használat jogcímén birtokukban lévő, egymásnak rendszeresen kölcsönadott, külföldi rendszámú gépkocsik egyikével közelítették meg. A vádlottak a cselekmények elkövetése során egymással mobiltelefonon tartották a kapcsolatot. A mobiltelefonokba tartozó SIM kártyát a Budapesten vásárolták névtelenül. A vádlottak a hívószámaikat, illetve a SIM kártyát üzemeltető, különféle IMEI számú telefonkészülékeket a lebukásuk elkerülése érdekében folyamatosan cserélték. A II. r. és a III. r. vádlottak ugyanilyen módszerrel elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt állnak, mely a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt indult. A vád tárgyát mindösszesen 31 vádpont képezi. Információ:Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő

elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected]

29 / 34 CSÜTÖRTÖK (2013.09.19.) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. A. és 4 társa

Csalás bűntette és más 2013. 09. 19. 9.00 bűncselekmények A nemzetiszocialista rendszer alatt Ausztriába hurcolt, kényszermunkára kötelezett magyar állampolgárok részére az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatást biztosított a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül. A kárpótlási eljárás során különböző magánokiratokat, többek között a cigány kisebbségi önkormányzatnál felvett, az önkormányzat által hitelesített „jegyzőkönyv”-et kellett benyújtania az érintetteknek. Az I. rendű terhelt az egyik roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyetteseként a kárpótlási igénylésekkel kapcsolatban járt el és ennek során kárpótlásra nem jogosultak részére közreműködött jogosulatlanul igényelt kárpótlási összegek megszerzésében. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected] KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B.I. és társai

Rablás bűntette

2013. 09. 19.

10.45

Az I. r. terhelt – társaival együtt – anyagi gondjai megoldása érdekében különböző települések postahivatalait rabolta ki. Információ: Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected] KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem

Információ:

B. Gy. és társa Hamis tanúzás bűntette 2013. 09. 19. 11.45 Az I. r. terhelt – a gyorshajtás miatti bírság megfizetése alóli mentesülés érdekében - a rendőrkapitányságon a hatóság félrevezetésének törvényi következményeire történt figyelmeztetést követően olyan valótlan tartalmú feljelentést tett, hogy a tulajdonát képező személygépkocsi forgalmi rendszámait korábban ismeretlen elkövető eltulajdonította, amikből az egyiket - állítása szerint - a szeméttárolóban találta meg. Az I. r. terhelt büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tett, amelyről tudta, hogy valótlan. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

30 / 34

DEBRECENI TÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V. Zs.

Információ:

Emberölés bűntette

2013.09.19.

10:00

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság még 2009 novemberében V. Zs. vádlottat az ellene különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól, bebizonyítottság hiányában felmentette. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2010 márciusában az ítéletet helybenhagyta. A Miskolci Városi Bíróság V. Zs.t felperesnek a magyar Állam alperes ellen kártalanítás iránt indított perében a felperes keresetét elutasította. A Miskolci Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Ilyen előzmények után a Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség indítványa nyomán 2012-ben az ügyben perújítást rendelt el és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására a Miskolci Törvényszéknek megküldte. Új bizonyítékként a vádlott testvérének „súlyosan terhelő”tanúvallomását nevezte meg. A perújítás során perbeszédében az ügyész az eredeti vádat maradéktalanul fenntartotta. A megismételt eljárásban elsőfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2013 márciusában V. Zs. vádlottat emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság által megállapított tényállás szerint a V. Zs. és családja/ szülei, 2 testvére és sógornője egy családi házban laknak Ózdon. A családban – betegsége folytán – kivételezett helyzetben volt a vádlott, gyakorlatilag eltartották. V. Zs. vádlottat „ csendes bolondnak „ tartották, általában nem volt ön- és közveszélyes, de olykor különösen, ha alkoholt fogyasztott, agresszívvá vált. V. Zs. nem szívlelte sógornőjét, testvére V. A. élettársát, V. N-t. 2007 őszére már azt sem tűrte, hogy ruháját a családi szennyessel együtt mossa édesanyja vagy az akkor második gyermekével várandós fiatalasszony. 2007 decemberében Ózdról Putnokra vonatozott, majd délután, amikor hazaért, alkoholos befolyásoltság alatt, emberei mivoltából kivetkőzve, váratlanul rátámadt a konyhában krumplit puculó sógornőjére. Ahol érte, szúrta, vágta legalább 13 alkalommal. Ezek összhatásukban közvetlenül életveszélyes, sokkos állapotot teremtettek a fiatalasszonynál. Az OMSZ esetkocsija légzés és keringés nélkül beszállította a kórházba, de ott már érdemi ellátásba nem kezdhettek. A fiatalasszony meghalt és a magzatát is elvesztették. A vádlott mindvégig tagadta a terhére rótt élet elleni bűncselekmény elkövetését. Folytatólagos tárgyalás, szakértő bevonásával. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI TÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem M. S. és társa

Emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény

2013.09.19.

13.00

Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. vádlott és a sértett unokatestvérek. Az I. r. vádlott élettársi kapcsolatot létesített a sértett volt élettársával, S.A-val, aki a sértettől több arany ékszert kapott. Ezeket az I. r. vádlott az anyagi problémai miatt zálogházba adta. A sértett felelősségre vonta az I. r. vádlottat az ékszerek eltulajdonítása miatt, majd szüleivel együtt megfenyegette. Az I. r. vádlottban félelem alakult ki a sértettel szemben, ugyanis sem az ékszerek, sem az azokért kapott pénz visszaszolgáltatására nem volt lehetősége, ezért elhatározta, hogy a sértettel szembeni konfliktusának a sértett

31 / 34

Információ:

megölésével vett véget. Az I. r. vádlott a másodfokú eljárásban nem érintett III. r. vádlottól 2011. június elején pisztolyt szerzett. 2011. július 19-én annak érdekében, hogy a II. r. vádlottat rábírja a sértett megölésére, felvette a kapcsolatot a II. r. vádlottal, aki korábban a kollégája volt. Azt mondta a II. r. vádlottnak, hogy a sértett azért fenyegette meg, mert elhagyta annak volt élettársát. Elmondta, hogy a sértett kilátásba helyezte, hogy tönkre teszi az I. r. vádlottat és annak családját és autóikat, valamint barátjának piros. Seatját. A II. r. vádlottnak, aki még látásból sem ismerte a sértettet, piros Seatja volt. Közölte, hogy ismerete szerint a sértett 40 millió Ft készpénzzel rendelkezik, amely a csatári telken van elásva. Arra kérte a II. r. vádlottat, hogy ölje meg a sértettet és szerezzék meg a pénzét. A II. r. vádlott vállalkozott a feladatra. Ezt követően a vádlottak kitervelték az ölési cselekményt. Első terv az volt, hogy a cselekményt a sértett csatári telkén hajtják végre, majd az I. r. vádlott úgy döntött, hogy a sértett veszprémi házánál. A II. r. vádlott Csatárhegyre ment, de az ölést elvetette, mivel a lövéseket a szomszédok meghallhatják. Felhívta az I. r. vádlottat, akivel rövid megbeszélés után Csatárra ment. Eredménytelen várakozás után ahhoz a konditeremhez mentek, ahová a sértett járt. A sértett azonban nem jelent meg. Megbeszélték, hogy kora este újból találkoznak. Ekkor újfent a Csatárhegyre mentek, figyelték a sértettet és barátait. Miután a II. r. hazavitte az I. r. vádlottat, visszament a helyszíne, majd később tájékoztatta az I. r. vádlottat, hogy sértett elindult a telekről. A II. r. vádlottnak a sértett veszprémi házához kellett menni, ahol egy órát várakozott, majd gyorsétterembe távozott. Az I. r. vádlott arra hívta fel a II. r. vádlottat, hogy éjjel fél egy és egy óra között menjen vissza a sértett házához és lője le. A II. r. vádlott elaludt, csak éjjel 3-kor indult a sértett házához. Fel-alá járkálást követően éjjel 4 órakor becsöngetett a sértetthez, a harmadik eredménytelen csengetést követően elindult a gépkocsijához, de ekkor kilépett az utcára a sértett, és a vádlott után ment. Amikor a sértett a II. r. vádlott közelébe ért, a sértett halálát kívánva annak felsőtestére 4-5 lövést adott le. A sértett elfutott, a II. r. vádlott utána futott és közbe több lövést adott le. A sértettnek sikerült az udvarára bemenekülni, a felesége kórházba vitte, rajta életmentő műtét hajtottak végre. A II. r. vádlott hazafelé autózva tájékoztatta az I. r. vádlottat, hogy a sértett túlélte a lövéseket. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat emberölés bűntette kísérlete, mint felbujtó, és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt – halmazati büntetésül – 11 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, míg a II. r. vádlottat emberölés bűntette kísérlete, és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt – halmazati büntetésül – 11 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a vádlottak és védőik eltérő minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 15.B.516/2013

emberölés bűntette

2013.09.19.,

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 1994. körül ismerkedett meg a II. r. vádlottal, aki egyik bizalmasa lett, 1996. év során elsősorban testőri, sofőri feladatokat látott el az I. r. vádlott mellett. A III. r. vádlott az 1990-es évek elejétől különböző budapesti szórakozóhelyeket üzemeltetett, így került kapcsolatba az I. r. vádlottal, valamint a sértettel is. L. A. 1996. év során egy takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, mely kapcsán több millió forintot kapott az I. r. vádlottól és a sértettől is. L. A. jelentős tartozást halmozott fel az I. r. vádlott és a sértett felé és még abban az évben tartozásai kiegyenlítése nélkül külföldre távozott. Ezt követően az I. r. vádlott és a sértett – a kölcsönadott pénzösszegek fejében – egyaránt jogot formáltak L. A-hoz köthető 3 budapesti ingatlan tulajdonjogára.

32 / 34 Az I. r. vádlott közölte a sértettel, hogy mindenképpen igényt tart az ingatlanokra, mire a sértett kijelentette, hogy egy kivételével ő is ragaszkodik az ingatlanokhoz és akkor sem adja át azokat, ha az I. r. vádlott megöli, vagy megöleti őt. Ezt követően az I. r. vádlott elhatározta, hogy megöleti a sértettet és intézkedéseket tett az emberölés elkövetésének megszervezésére. A cselekmény előkészítésébe és végrehajtásába a II. r. és a III. r. vádlottat is bevonta. Az I. r. vádlott 1996. október 28. napján M. T-vel és annak ismeretlen társával kézigránátot dobatott egy a sértetthez köthető budapesti autószalonra és a mellette lévő pizzériára. A sértett az autószalonban több olyan gépjárművet helyezett el, melyet az általa biztosított kölcsönöket nem fizető adósok értékesítés végett adtak át a részére. Az I. r. vádlott rávette a III. r. vádlottat arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtson a sértett megöléséhez oly módon, hogy információt szolgáltat a sértett napirendjére, tartózkodási helyére vonatkozóan. A cselekmény elkövetésének helyszínéül a III. kerületi Ladik utcát jelölték ki, ahova a sértett ügyintézés céljából ment volna. A helyszínt előzetesen felmérték és megtervezték a cselekmény végrehajtását is. Az I. r. vádlott a sértett megölése érdekében beszerzett egy lőfegyvert, amelyet átadott a II. r. vádlottnak. A III. r. vádlott telefonon tájékoztatta az I. r. vádlottat, hogy a sértett 1996. november 1-jén 11 órára megy a Ladik utcába. A helyszínen a sértett gépkocsijánál a II. r. vádlott a nála lévő lőfegyverrel célzottan fejen lőtte a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette. A III. r. vádlottat a helyszínről tanúkénti kihallgatása végett a rendőrségre szállították. A III. r. vádlott a nyomozó hatóság előtt tett tanúvallomásában tudatosan téves személyleírást adott az elkövetőről. Az ügyészség az I. r. vádlottat felbujtóként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével, a II. r. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével, a III. r. vádlottat bűnsegédként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével vádolja. A szeptemberi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, fsz. 30. 26.B.288/2011

hűtlen kezelés bűntette

2013.09.19.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába – került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal – az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével – aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft

33 / 34 vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ft-ban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a szeptemberi tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz.6-os tárgyaló N. A. Tuan

kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette

2013. szeptember 19.

09.00

2008. júniusától 2009. februárjáig legalább kilenc budapesti és érdi házat, egy csömöri műhelyt, valamint egy Győrött, a volt Győri Elektromos Sportegyesület sportcsarnokát vette bérbe marihuana ültetvények létesítése céljából. Bizonyítás! Információ:

Dr. Rázsó Ferenc Sajtószóvivő 34-513-070 [email protected], [email protected]

34 / 34