A 38. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 39

A 38. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.09.15-19. 2014.09.15. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. I. Cs. + 4 fő

Kábítószerrel bűntette

visszaélés 2014.09.15.

09:30

Az első fokon eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2013 júniusában B. I. Cs. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 444.450.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. Bné K. R. II. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 810.600.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. K. K. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 2 év börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra és 580.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. J. Z. IV. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 1 év börtönre, 2 év közügyektől eltiltásra és 580.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. M. L. V. r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 3 év fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra és 790.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. Jné K. K. VI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 1 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. R. T. VII.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 160.000.- Ft pénzbüntetésre és 260.000.Ft vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott védője, valamint II. illetve V.r. vádlott és védőik felmentésért, enyhítésért, III. r. vádlott és védője enyhítésért, fellebbezett. IV.r. vádlott pedig, kizárólag a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés ellen fellebbezett azzal az indokkal, hogy az igazságügyi vegyészszakértő díjából csak a büntetőjogi felelősségével arányban álló részt állapítsa meg a másodfokú bíróság. Az ítélet VI. és VII.r. vádlottakkal szemben első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint B. Cs. I.r. vádlott 2007 év végétől 2008. október elejéig, az őrizetbe vételéig, rendszeresen értékesített részben ismeretlen személyektől, részben M. L. V. r. és R. T. VII.r. vádlottól beszerzett kábítószert Székesfehérváron. (marihuánát, ecstasy tablettát, speed port) A vádlott saját maga is rendszeresen fogyasztott különböző fajtájú kábítószereket. I. és II.r. vádlottak székesfehérvári lakásán, valamint a vádlottak két gépkocsijában is foglaltak le a rendőrök kábítószert. Bné K. R. II.r. vádlott 2008 őszén 2 alkalommal vásárolt M. L. V.r. vádlottól összesen 900 db ecstasy tablettát. Az első 300 db tablettát II.r. vádlott a J. Z. IV.r. vádlottól kapott 180.000.- forintért vásárolta meg, majd a következő 600 db tablettát szintén IV.r. vádlottnak adta át 300.000.- forintért VI.r. vádlott jelenlétében. II.r. vádlott a 600 db tablettából 100 darabot megtartott magának. J. Z. IV.r. vádlott az összesen 800 db tablettát K. K. III. r. vádlottnak adta értékesítés céljából, aki rövid időn belül eladta a kábítószert és tablettánként 800 forintot fizetett vissza IV. r. vádlottnak. II.r. vádlott néhány nap múlva újabb 700 db ecstasy tablettát vásárolt V. r. vádlottól 460 forintos darabonkénti áron. II.r vádlott egy székesfehérvári szórakozóhelyen több alaklommal adott el ecstasy tablettát. II., III. és IV.r. vádlottak alkalomszerűen fogyasztottak ecstasy tablettát. R. T. VII.r. vádlott 2008 szeptemberében Székesfehérváron 260.000.- forintért kb 120 gramm marihuánát adott el I. r. vádlottnak, aki továbbértékesítette a kábítószert. Első nyilvános ülés.

2 / 39 Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla G. B.

Információ:

Emberölés Bűntette

2014.09.015.

13:00

Az első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2014 januárjában G. B. vádlottat emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra legkorábban 25 év után bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban való megállapításáért, míg a vádlott és védője bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és néhai K. M. sértett házastársak voltak. 1992-ben ismerkedtek meg, közöttük szerelmi kapcsolat alakult ki. Még abban az évben összeköltöztek, 1999-ben házasságot kötöttek, együttélésüket 2002 júliusáig harmónia jellemezte. 2002 júliusában született meg a kisfiúk. A vádlott Ráckevén élő családjának jól menő porcelánüzlete volt Budapesten, az id. G. B. biztosította a fiai megélhetését, kifejezetten jómódban éltek. A vádlottnak nem kellett dolgoznia, a sértett az édesapjától örökölt ingatlan eladása után vásárolt Tökölön egy lakást, majd amikor Szigethalomra költöztek eladta ezt is és annak árát részben értékpapírokba fektette. Viszonyuk 2005-ben kezdett megváltozni, egyre jobban eltávolodtak egymástól. Ebben az évben már Id. G. B. ellen büntetőeljárás volt folyamatban, előzetes letartóztatásba került. Ebben a helyzetben a sértett elzárkózott attól, hogy segítsen, nem akarta saját apai örökségéből támogatni férje szüleit. Vitáik állandósultak, többnyire anyagiakról illetve a közös gyermek neveléséről szóltak. A vádlott anyagi helyzete egyre bizonytalanabbá vált. G. B. vádlott 2009-ben több millió forintos kölcsönt vett fel, azzal kizárólag ő gazdálkodott, erről a sértett nem is tudott. 2010 augusztusában a vádlott megismerkedett B. T-vel, közöttük rövidesen szerelem alakult ki. A felesége tudott a kapcsolatról és belenyugodott a válás gondolatába. Ezért jövőjét alakítva 2011-ben lakást vásárolt Budapesten azért, hogy gyermekével majd oda költözik. A vádlott és a sértett különválásukat tényként kezelték. Ebben az élethelyzetben a vádlottban felmerült, hogyan tudna végleg megszabadulni feleségétől. Halála esetén a gyermek örökli édesanyja lakását és több millió forintos megtakarítását. Ha viszont elválnak, végleg le kell mondania az asszony vagyonáról. Elhatározta, hogy végez feleségével. Tervet készített, mely szerint a sértettet a szigethalmi lakásban fogja megölni és rablógyilkosságnak álcázza a cselekményt. 2011 decemberének végén az éjszakai órákban érkezett Szigethalomra, kulcsával bement a házba, és egy húsklopfolóval az alvó feleség fejét ütlegelni kezdte. A sértett már nem tudott védekezni, a férfi pedig addig ütötte, amíg az asszony eszméletét vesztette. A vádlott még ezután is bántalmazta a nőt, egészen addig, amíg meg nem győződött arról, hogy nem mozdul. A sértett a sérülések súlyossága miatt perceken belül elhalálozott. A vádlott, hogy rablógyilkosságnak tűnjön, a lakást feldúlta. Miután végzett, a ház ajtaját bezárva távozott és oda csak 2 nap múlva tért vissza. Eljátszotta, hogy ö fedezte fel felesége holttestét és értesítette a mentőszolgálatot. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

3 / 39 DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/100. Vádlott: B. 330/2014 N. József

Információ:

Különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál 2014.09.15. 08.30 fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, közveszély okozása

1. tárgyalás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott hozzátartozóival Mikepércsen, a Vénszőlőskertben lakott, nem messze a sértettől. A két férfi korábbról is ismerte egymást, egyikük sem dolgozott, idejüket főként italozással múlatták. A sértett kocsmába nem járt, otthon iszogatott, hol egymagában, hol alkalmi ismerőseivel. 2013. július 16-án N. József már délre erősen a pohár fenekére nézett, családtagjai – tartva agresszív viselkedésétől – el is menekültek otthonról. A vádlott 16-17 óra körül útnak indult a szőlőskertben, ahol összetalálkozott a boltból éppen hazafelé tartó sértettel. A sértett nem sokkal azelőtt combnyaktörést szenvedett, ezért járókerettel közlekedett, de általános egészségi állapota sem volt túl jó. Szóba elegyedtek egymással, előbb a sértett udvarán kötöttek ki, majd bementek a házba. Az ügyészség szerint a vádlott azt állítja, hogy a sértett kikezdett vele, közeledését pedig minden módon próbálta elhárítani. N. József szerint azonban M. egyre határozottabban állt elő “kívánságával”, ezért egy idő után vita, majd dulakodás alakult ki közöttük. Mind a ketten testszerte ütötték egymást, a vádlott azonban ittassága és testi fölénye miatt felülkerekedett. A sértett fejét ütötte ököllel, illetve valamilyen tompa tárggyal, majd egy szúróeszköz – kés vagy tőr – is előkerült, amivel többször megszúrta az idős, beteges sértettet. Olyan erővel és intenzitással bántalmazta a férfit, hogy az belehalt sérüléseibe. Az orvos szakértő szerint életét a szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg, a bántalmazott néhány percen belül meghalt. A vádlott elmenekült a helyszínről, útközben azonban összefutott egy ismerősével, aki vérnyomokat és sérüléseket látott rajta. Érdeklődésére azt felelte, hogy négyen megverték. N. József estére átgondolta tettének következményeit és 21.30 – 21.45 körül visszatért a gyilkosság helyszínére, hogy eltüntesse a nyomokat. Felgyújtotta a fáskamraként szolgáló melléképületet, majd ismét távozott. A tűz gyorsan terjedt, a száraz aljnövényzet, az erős szél segítette a lángok elharapózását. A szomszédok hamar észlelték a tüzet, és a tűzoltók kiérkezéséig a kerítés és a szántóföld locsolásával igyekeztek megakadályozni a terjedését. A tűz a sértett lakóházát elérte, felrobbant a bent lévő gázpalack, az épület szinte teljesen megsemmisült. Az áldozat elszenesedett holttestére az oltást követően találtak rá. Ha a tűzoltók rövid időn belül nem fékezik meg a lángokat, a tűz biztosan továbbterjed – olvasható a vádiratban. N. József másnap felkereste családját és bevallotta nekik a történteket. A vádlottat még akkor este a házában elrejtőzve találták meg a rendőrök. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék I. Gábor és társai

2014. szeptember 15. Folytatólagos tárgyalások: 01.16. és 01.17. 08.30 kezdéssel! Hivatali vesztegetés bűntette

10.00 nagyterem

4 / 39 A pécsi egyetemmel összefüggő vesztegetési ügyben folytatódik a bizonyítási eljárás. Folytatólagos tárgyalás.

Információ:

dr. Máté Kinga – sajtószóvivő +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Járásbíróság (7621 Pécs, Széchenyi tér 14.) I. em. 32. V. F. nagy nyilvánosság előtt 2014.09. elkövetett rágalmazás vétsége 15.

8.30

A vádirat szerint V. F. vádlott nyílt levél közzétételét kérte több, pécsi híreket közvetítő internetes hírportáltól, mely kérelmére 2012. október 24-én a www.pecsinapilap.hu, www.pecsma.hu, majd 2012. november 5-én a www.pecsiujsag.hu internetes hírportálon közzétették hírlevelét, melyben a vádlott, négy pécsi MSZP-s, akkor önkormányzati képviselővel szemben tett tényállításai alkalmasak voltak arra, hogy a sértettekkel szemben kialakult általános társadalmi értékítéletet kedvezőtlenül befolyásolják. Ítélethirdetés várható. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) sz. II. tárgyalóterem Cs. B. Szexuális erőszak bűntette és 2014. 09. más bűncselekmény 15.

9.00

A vád szerint Cs. B. vádlott 2013. októberében, ittas állapotban, több alkalommal, szexuális erőszakot alkalmazott fia kiskorú barátnőjével, szemben, aki akkor lakásán tartózkodott. A kollégiumból 2013. október 30-án hazaérkező kk. Cs. B. I. a vádlott fia, kérdőre vonta a vádlottat a történtek miatt, ekkor az ittas állapotban lévő vádlott, a közöttük kialakult szóváltás során fia kiskorú barátnőjét ököllel megütötte, majd kk. Cs. B. I.-t 5-6 alkalommal ököllel megütötte, ezután felkapott egy kb. 10 cm pengehosszúságú kést és azzal kk.Cs.B.I. irányába köríves vágó mozdulatot tett, ennek során a kés pengéje elérte kk.Cs.B. I. alhasának bal oldali régióját. Az orvosszakértői vélemény szerint kk.F.V. sértett, a szexuális erőszakot is alátámasztó, 8 napon belül gyógyuló könnyű, míg kk.Cs.B.I. sértett szintén 8 napon belül gyógyuló könnyű sérüléseket szenvedett, azonban az alhasán keletkezett vágott sérülés tekintetében fennállt a súlyosabb sérülés bekövetkezésének reális veszélye. Az első tárgyalást tartja az ügyben a bíróság. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

5 / 39 Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34. ) fsz. II. tárgyalóterem K. J. és három társa emberölés bűntette és más 2014. bűncselekmények 15.

09. 13.00

A vád szerint K. J. I. r. vádlott és G.J. II.r. vádlott Pécsett egy italboltban találkoztak CS. J. sértettel, ahol együtt italoztak és beszélgettek. Később a vasútállomáson is találkoztak egy másik italboltban, ahol már T. K. sértett is jelen volt. A II.r. vádlott meghívta a sértetteket K. J. I.r. vádlott Cserdi Szőlőhegyen lévő otthonába. A sértettek 21 óra körül taxival érkeztek az I.r. vádlott házához, ahol látták, hogy az I.r. vádlott egy 50 cm hosszú fanyelű fejszével, a II.r. vádlott egy 20 cm pengehosszúságú késsel feléjük futnak és a testük előtt hadonásznak. CS. J. sértett megpróbálta elvenni a II.r. vádlott kezéből a kést, míg az I.r. vádlott a fejsze fokával T.K. sértett testét ütlegelte, közben CS. J. sértettet is megütötte, aki elveszítette az eszméletét. Az I.r. vádlott ez után folytatta T. K. sértett testének ütlegelését, aki ezt követően a másik sértettet hátrahagyva elmenekült. T. K. sértett barátnőjét felhívta, aki a cserdi templomhoz hívott számára mentőt. CS. J. sértettre egy ismeretlen talált rá, aki mentőt hívott számára. CS.J. sértett a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló súlyos, míg T.K. sértett 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett. Emellett K.J. I.r. vádlott és két társa D. G. III.r. és G. N. IV. r. vádlottak 2010. évben együtt laktak Cserdiben, a Szőlőhegyen, ahol B. I. sértett is lakott. A sértett 2010. májusában bejelentkezett az I.r. vádlott lakásába, azonban nem tartózkodott ott folyamatosan. Valamennyien alkalmi munkából éltek. 2010. augusztusában a sértett több heti munkabérét kapta meg alkalmi munkáltatójától, melyről a vádlottaknak tudomása volt. 2010. augusztus 25-én délután a III.r. vádlott belekötött a sértettbe és több alkalommal fején ököllel megütötte, combjánál megrúgta. Ezt követően mindezt elmondta I.r. vádlottnak, ezután ketten bántalmazták tovább a sértettet, akit többszöri sikertelen menekülési kísérlete után az I.r. vádlott baseballütővel tarkó tájékon megütött, tovább taposott, rugdosott. Miután az I.r. és III.r. vádlott észlelte, hogy a sértett életét vesztette, elvették tőle mobil telefonját és a munkabéréből maradt összeget, kb. 15.000 forintot. Ezután az udvaron lévő szemétgödörhöz húzták és testére éghető anyagokat és a bántalmazás során véressé vált ruháikat dobálták, majd I.r. vádlott meggyújtotta a holttestet, mely több órán át égett. Másnap a IV. r. vádlott orvoshoz készült és szólt az I.r. és III. r. vádlottaknak, hogy a holttestet tüntessék el, mire hazaér. Az I. r. és III. r. vádlottak a sértett testének maradványait egy szatyorba tették, azonban a fej nem fért bele, ezért azt I. r. vádlott a testről elválasztotta, és máshogy semmisítette meg. A szatyrot a maradványokkal egy környékbeli elhagyott ház udvari wc-jébe próbálták elrejteni, de az nem sikerült ezért azt I. r. vádlott egy távolabb lévő kiszáradt kútba dobta. A vádlottak megbeszélése szerint, hogy a sértett fia iránt érdeklődő anyjának gyanakvását eloszlassák, a IV. r. vádlott a sértett volt feleségének kiadva magát telefonon arról tájékoztatta, hogy ne aggódjon, a sértett ismét vele él. A maradványok hiányosan 2011. december 14-én kerültek elő. Ítélethirdetés lesz. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Járásbíróság (Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 17. számú tárgyalóterem P. L. vádlott

Rongálás bűntette

2014. szeptember 15.

10.00 óra

6 / 39 Az ügy lényege: B. S. és B-né B. Á. pótmagánvádlók vádindítványt terjesztettek elő P. L. vádlottal szemben rongálás bűntette miatt. A vádindítvány lényege szerint a vádlott által képviselt Szegedi V. és P. Ü. Kft. 2001. március hó 1. napján területbérleti szerződést kötött a pótmagánvádlókkal a Szeged, Mars téri piac területére a pótmagánvádlók tulajdonát képező T-05 számú pavilon elhelyezésére. A szerződés értelmében a szerződés hatályát veszti, és a pavilont a bérlőknek el kell távolítaniuk, amennyiben az illetékes hatóság vagy a tulajdonos a bontását rendeli el. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott 680/2004. (IX. 10.) Kgy. sz. határozatot követően az alpolgármester az önkormányzat nevében 2006. október hó 6. napján kelt levelében közölte B. S. pótmagánvádlóval, hogy kártérítés nélkül bontsa el a T-05 sz. pavilont. B-né B. Á. pótmagánvádló részére ilyen felhívás nem került megküldésre, a pótmagánvádlók a felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget. Az önkormányzat 2007. június hó 8. napján keresetet nyújtott be a Szegedi Városi Bíróságra több piaci bérlő, köztük a pótmagánvádlókkal szemben a Mars téri piac területének kiürítése érdekében. A keresetnek helyt adó, 2008. október hó 9. napján kelt elsőfokú ítéletet a Csongrád Megyei Bíróság a 2009. október hó 26. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Időközben az önkormányzat és a vádlott által vezetett gazdasági társaság 2009. május hó 25. napján konzorciumi szerződést kötött a DARFÜ által kiírt a Megyei Jogú Városok funkcióbővítő városrehabilitációs pályázata érdekében való együttműködésre és pályázat benyújtására. Az igényelt és megítélt 2 milliárd forint támogatás okán az önkormányzat a pavilonok lebontása mellett döntött a tulajdonosok tudta és a fenti per jogerős befejezése nélkül. A folyósítás feltétele ugyanis az volt, hogy a pályázattal érintett terület per- és igénymentes legyen. A vádlott 2009. november hó 5. napján kelt levelében elismerte, hogy tisztában van a Csongrád Megyei Bíróság határozatának tartalmával, amely miatt nem tudja, hogy mit csináljon. A pótmagánvádlók bérleti szerződése fennállásának hiányát nem állította, azonban a 2009. november hó 23. napján kelt levelében már azt közölte, hogy a pótmagánvádlók nem rendelkeznek érvényes bérleti szerződéssel, illetve azt, hogy a pavilonjaikat az áthelyezést követően a tér másik oldaláról megközelíthetik. Az ugyanezen a napon kelt másik levelében megismételte a fentieket, és csatolt egy 12 pavilont feltüntető táblázatot, amelyben megjelölte az állagsérelem nélkül át nem helyezhető pavilonokat, és amelyekkel összefüggésben állásfoglalást kért az önkormányzattól. Önmagában az, hogy pusztán 12 pavilonra tért ki a levele, nem jelenti azt, hogy a további 4 pavilon vonatkozásában nem kért volna állásfoglalást. Mindez a pótmagánvádlók álláspontja szerint azt jelenti, hogy a vádlott tudta, hogy a pótmagánvádlók tulajdonát képező árusítóhely nagyobb méretű károsodás nélkül nem helyezhető át, melyet alátámaszt az is, hogy a vádindítvánnyal érintett, betonalapra helyezett, a földdel szilárd köttetésben álló, T-05 számú pavilon áthelyezése szabad szemmel láthatóan is kizárólag a többmillió forintos tételű, speciális mozgatással lett volna kivitelezhető, amelyre kísérlet sem történt. Mindemellett a vádlott tudomással bírt arról is, hogy az ingatlan kiürítése iránt indított pernek nincs vége. Az önkormányzat Jogi és Ügyviteli Bizottságának 2009. november hó 25. napján kelt határozatában a Legfelsőbb Bíróság egyik ítéletében foglaltakra hivatkozással arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az érvényes bérleti szerződéssel nem rendelkező ideiglenes felépítmények áthelyezhetők a piac más területére, amely határozat azonban kötelező erővel nem bír, ezért a vádlottnak kellett a kivitelezési munkákról döntést hoznia. A vádlott a fenti határozatot követően, 2009. november 25. napján bontásra irányuló szerződést kötött az M. Kft.-vel, amelyet 2009. november 27. napján úgy módosítottak, hogy a szerződés a pavilonok áthelyezéséről és nem a bontásáról szól; az áthelyezés során ügyelni kell a pavilonok épségére. A fővállalkozóként eljáró M. Kft. 2009. november 27. napján 2 alvállalkozói szerződést kötött a G. Kft.-vel, amelyek közül az egyik azt tartalmazta, hogy a pavilonokat az eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani, a felépítéshez, amennyiben szükséges, új anyagokat és szerkezetet is használni kell. Mindebből az következik, hogy a vádlott utasításai alapján eljáró fővállalkozó az áttelepítésbe beleszámította a rongálódást is. 2009. november hó 29. napján, az esti órákban a pótmagánvádlók tulajdonát képező, T-05

7 / 39 számú pavilont daruval nem tudták a többi pavilonhoz hasonlóan megemelni, az már annak megkísérlése során megroppant, azonban az alvállalkozó munkavállalói a vádlott jelenlétében és általa instruáltan tovább folytatták az emelést, amelynek következtében az árusítóhely szétesett. A pavilon darabjait áthelyezték, majd azt más anyagokból, más technikával újjáépítették, a vádlott által a M. Kft.-vel kötött új szerződés alapján, majd azt 2010. január hó 20. napján a vádlott átvette; mindez azonban pusztán kárenyhítésre alkalmas. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. szeptember 15.,18.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak

8 / 39 ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti

9 / 39 megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó

10 / 39

Információ:

jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. -oAz ügyben a 2014. szeptember 15. és 18. napjain tartandó folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

11 / 39 2014.09.16. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem H. B.

Információ:

kémkedés bűntette

2014. 09. 16.

09.00

A terheltet az eljárt bíróságok 1975-ben tiltott határátlépés bűntette és kémkedés bűntette miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, melyet a terhelt letöltött. 1992-ben az egykori elítélése semmissé nyilvánítása iránt terjesztett kérelmet, melyet az eljárt bíróság az 1992. évi XI. törvény alapján elbírálva, elutasított. Az elutasító végzés ellen a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő, mivel álláspontja szerint a tiltott határátlépés az említett törvény 1. § i) pontja alapján semmisség alá esik, ezért a semmissé nyilvánítást megtagadó bírósági határozat ebben a részében törvénysértő, ám az más jogorvoslattal nem támadható meg (Be. 431. §). Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem V. B.

Információ:

szolgálatban kötelesség-szegés 2014. 09. 16. bűntette

10.00

A rendőr tiszthelyettes vádlottat a törvényszék katonai tanácsa bűnösnek találta szolgálatban kötelességszegés vétségében (1978. évi IV. törvény 348. § (1) bek.), ezért őt próbára bocsátotta; mivel a gépkocsizó járőr szolgálatra vonatkozó szabályokat a bíróság szerint súlyosan megszegte. Az ítélőtábla katonai tanácsa álláspontja szerint a kötelességszegés súlya nem érte el a bűncselekmény szintjét, ezért a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség jelentett be másodfellebbezést, a vádlott bűnösségének megállapítása, és vele szemben büntetés kiszabása érdekében. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla R. B. + 2 fő

Emberrablás bűntette

2014.09.16.

09:00

12 / 39 Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában R. B. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberrablás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. T. R. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és felbujtóként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. P. B. III.r vádlottat felbujtóként elkövetett emberrablás bűntette és társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. II. r. vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után, III. r. vádlott 2/3 részének letöltése után, de legkevesebb 3 hónap letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt és enyhítésért, II. r. vádlott védője téves jogi minősítés miatt és részbeni felmentésért, III. r. vádlott és védője téves jogi minősítés miatt részbeni felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott élettársi kapcsolatban él 2000-től V-K. L. sértettel Miskolcon, aki jelentős és sikeres vállalkozást tartott fenn. Közös gyermekük a bűncselekmény elkövetésekor 3 és fél éves volt. 2007 év közepén I.r. vádlott bankszámlájára a sértett átutalt 100.000.000.- Ft-ot, amit a lakásban egy széfben helyeztek el. I.r. vádlott és a sértett viszonya 2007 végén megromlott, melyről II.r. vádlott, aki „bejáratos volt” a sértett házába, tudott. Ismerte az ingatlant, tudta milyen a riasztórendszer, hány kamera figyeli a házat, az egyik széfet is ő szerelte be a lakásba. A sértett 2007 őszén egy másik széfet is vásárolt, amelyet a lakás első emeleti szobájába szereltetett fel és a pénzt ebbe helyezték el. II.r. vádlott 2008 januárjában elhatározta, hogy a pénzt megszerzi a sértettől és az I.r. vádlottól. 2008 februárjában P. B. III.r. vádlott és S. Cs. terhelt, II.r. vádlott megbízásából betört V-K. L. sértett házába és onnan az egyik széfből 5.000.000.- Ft készpénzt, 90.000.- Ft értékű vásárlási utalványt, valamint laptopot, és 1.016.630.- Ft értékben ékszereket vittek el. Azt a páncélszekrényt, amiben a 100.000.000.- Ft volt nem találták meg. II., III., r vádlott és S. Cs. terhelt az ékszereket egymás között elosztották. A betörés után nem sokkal a sértett a 100.000.000.- forintot a bankszámláját vezető bankban egy széfben helyezte el azzal a kikötéssel, hogy az ő tulajdona, amely majd a kisfiáé lesz. I.r. vádlott mivel a sértettel az élettársi kapcsolata megromlott, elhatározta, hogy a banki széfben lévő pénzt megszerzi, amellyel saját és gyermek jövőjét bebiztosítja. II.r. vádlott felajánlotta, hogy segít az asszonynak ebben. II.r. vádlott szólt III.r. vádlottnak, aki újra kapcsolatba lépett S. Cs. terhelttel, azért, hogy a sértettől akár erőszak útján is, de megszerezzék a 100.000.000.- forintot. A vádlottak részletesen kidolgozták a bűncselekmény elkövetésének minden mozzanatát. Abban is megállapodtak, hogy I.r. vádlott a 100.000.000.-forintból 70.000.000.- forintot kér, a többit egymás között osztják fel segítői. 2008 márciusában I.r. vádlott azzal az ürüggyel, hogy rosszul érzi magát, haza hívta a sértettet. A lakásban már bent tartózkodó S. Cs. terhelt – a tervnek megfelelően – egy gázpisztolyt tartott I.r. vádlott fejéhez, majd a sértett fejéhez és berántotta a férfit a házba. A rémült állapotba került V-K. L-val ordítva közölte, hogy adjon pénzt és akkor sem nekik, sem a gyerekeiknek nem lesz baja. Elhitette a sértettel, hogy több támadó van, akik közül négyen az első házasságából született lányánál vannak. I.r. vádlott sírást és félelmet színlelve könyörgött a sértettnek, hogy fizessen. A sértettel tovább kiabálva közölte, hogy hívja fel a bankot és mondja a banki ügyintézőnek, hogy az élettársa és az egyik barátja fog bemenni a bankba és adja oda nekik a széf tartalmát. A sértett teljesítette a követelést. R. B. I.r. vádlottat T. R. II.r. vádlott és J. E. terhelt vitte a bankba, ahonnan az asszony egy táskában elhozta a pénzt. Mindeközben S. Cs. a sértettet bezárta a lakás italtároló helyiségébe és közölte, hogy ha megvan a pénz, az asszonnyal elvitetik magukat és egy órán belül visszaengedik, és majd ő fogja az italtárolóból kiengedni. A bűncselekményt követően S. Cs., J. E. terheltek és P. B. III.r. vádlott, a T. R. II.r. vádlott által átadott 30.000.000.- Ft készpénzt egymás között elosztották, míg II.r. vádlott a fennmaradó 70.000.000.- készpénzt a nyékládházi családi házában a

13 / 39

Információ:

falburkolat mögött elrejtette. A nyomozóhatóság a házkutatás során megtalált 54.000.000.- forintot, így a kár részben megtérült. S. Cs. terhelt öngyilkosságot követett el 2008 júniusában. A sértett R. B. I.r. vádlottnak megbocsátott, az élettársi kapcsolatukat helyreállították. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla N. M. S.

Embercsempészés bűntette

2014.09.16.

10:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 áprilisában R. T. II.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 3 év fegyházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A. M. III.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év 4 hónap fegyházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. A. IV.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 2 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. D. A. V.r. vádlottat társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. I. E. VI.r. vádlottat társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. A. S. VII.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év 2 hónap fegyházbüntetésre és 2 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. B. M. X.r. vádlottat társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette és bűnszervezetben elkövetett embercsempészés vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. K. XII.r. és V. I. XIII.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntette miatt 39.000.- Ft illetve 45.000.Ft pénzbüntetésre ítélte. L. Zs. XV.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év 4 hónap fegyházbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 50.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Gy. G. XVI.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 2 év és 2 hónap fegyházbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 70.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Z. I. XVII.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, elkövetett embercsempészés bűntette miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A. S. XVIII.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, elkövetett embercsempészés bűntette miatt 10 hónap végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztette börtönbüntetésre és 40.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. M. D. XXI.r. vádlottat folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíróság megállapította, hogy II., III., IV., VI., VII., XI., XV., XVI. és XVII. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság N. M. S. I. r., L. I. XIX.r. és S. A. S. XX.r. vádlottat az ellene folytatólagosan, társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság S. Z. IX.r. vádlott ellen társtettesként, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette miatt indult eljárást megszüntette. Az ítélet ellen II., III., IV., V., VI., X., XI., XII., XIII., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI.r. vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért

14 / 39

Információ:

fellebbeztek. VII.r. vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. IX.r. vádlott vonatkozásában az elkövető halála miatt az eljárás megszűnt. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2001 2002 és 2003-ban nemzetközi szintű bűnszervezet alakult ki, melynek tagjai üzletszerűen segítették több száz külföldi menekült illegális határátlépését Magyarországról Szlovákián át az Európai Unióba, illetve Ausztriába és onnan többek között Olaszországba, Franciaországban Németországba. A bűnszervezet főleg Afganisztánból, de más ázsiai országokból is származó menekülteket juttatott be Pakisztánból, Törökországból és Bulgáriából Magyarország területére és itt különböző menekülttáborokban helyezték el őket, de esetenként raktárépületekben, szállodákban várakoztatták őket. A hazánkban tartózkodó külföldieket Budapestre vagy közvetlenül az államhatárra, Rajka és Mosonmagyaróvár térségébe utaztatták vonattal, személyszállító taxikkal, magángépjárművekkel. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) mfsz. 2. Z. V. I.r. vádlott és három kereskedéssel, társa mennyiségre kábítószerrel bűntette

jelentős 2014. elkövetett 09.16. visszaélés

9.00

Z.V. I.r. vádlott és Z.D. II.r. vádlott anyagi haszonszerzésre törekedve legális kábító anyagokkal és illegális kábítószerek kereskedelmével foglalkoztak 2012-2013. években. A kereskedelmi tevékenység során K. H. III.r. és G. D. S. IV.r. vádlottak segítséget nyújtottak. Házkutatás során a Z. V. I.r. vádlott által használt lakásban és tettenérésükkor jelentős mennyiségű kábítószer került lefoglalásra. Az ügyben az első tárgyalást tartja a bíróság. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. R. E. CS. I. r. vádlott és folytatólagosan elkövetett, 2014. társa jelentős vagyoni hátrányt 09.16. okozó hűtlen kezelés bűntette

10.00

A vád szerint R. E. CS. I.r. vádlott, mint a Pécsi Temetkezési Vállalat, majd ezt követően a Pécsi Temetkezési Kft. önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselője, 2007- 2009. években, az L. J. II.r. vádlott érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok és saját maga anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdításáért a cégvagyon megőrzésére vonatkozó vagyonkezelői kötelességét megszegve olyan üzleti döntéseket hozott, melyek az általa képviselt Pécsi Temetkezési Vállalat, később Pécsi Temetkezési Kft. vagyonát csökkentette, összesen 47.229.589 forinttal, ebből 46.046.421 forint erejéig L. J. II.r. vádlott segítséget nyújtott.

15 / 39

A bíróság folytatja a tárgyalást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2. sz. tárgyaló 1.Bf.966/2014. kábítószer-kereskedelem bűntette és 2014. 8,00 S. K. és társai más bűncselekmény szeptember óra 16. A másodfokú bíróság első nyilvános ülést tart. Az első fokon eljárt Veszprémi Járásbíróság bűnösnek mondta ki I. r. S. K. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében és kábítószer birtoklása vétségében, ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. II. r. M. L. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés bűntettében, kábítószerrel visszaélés vétségében, ezért halmazati büntetésül – 1 év börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. III. r. M. A. M. vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószerrel visszaélés vétségében, ezért 1 év időtartamra próbára bocsátotta. A bíróság rendelkezett a bűnjeleknek és a bűnügyi költségről. A megállapított tényállás szerint: I. r. S. K. vádlott 2011. év nyarán, közelebbről pontosan meg nem állapítható időben, Budapesten, a Keleti pályaudvaron ismeretlen személytől több alkalommal vásárolt kábítószernek minősülő növényi származékot, és szintetikus szereket, amelyeket részint elfogyasztott, részint értékesített. I. r. S. K. vádlott 2011. június 8. napján a Székesfehérvár, Vásárhelyi lakótelepen II. r. M. L. vádlott részére a fenti kábítószerből - terjesztés céljából - csekély mennyiséget meghaladó, de a jelentős mennyiséget el nem érő, összesen 9,6 gramm speed port, 0,4 gramm marihuánát, valamint 21 darab Extasy tablettát adott el. I. r. S. K. vádlott székesfehérvári lakásán 1,9 gramm nettó tömegű speed por és 2,1 gramm marihuána, valamint 1 darab Korona típusú fehér porral szennyezett digitális mérleg került lefoglalásra. Az ezen anyagokban található kábítószerek együttes mennyisége nem érte el a csekély mennyiség felső határát, annak mintegy 0,6-69 %- a. I. r. vádlott vizeletében delta-9-THC vegyület volt található, amely kábítószernek minősülő marihuána, illetve hasis fogyasztására utalt. II. r. M. L. vádlottat 2011. június 10. napján 19.55 órakor a Várpalotán igazoltatás alá vonták, amikor személygépkocsijával közlekedett. A jármű átvizsgálása során előkerült az I. r. S. K. vádlottól terjesztés céljából vásárolt kábítószer, melyet a

16 / 39

nyomozó hatóság lefoglalt. A II. r. vádlottól lefoglalt anyagokban lévő kábítószerek együttes mennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak mintegy 126-127 %-a, a jelentős mennyiség felső határát azonban nem éri el, annak 6,3-6,4 %-a. II. r. M. L. vádlott III. r. M. A. M. vádlott részére 2011. június 10. napján - pontosan meg nem állapítható időpontban - 2 gramm speed port adott el 5.000.- Ft értékben. III. r. M. A. vádlott szervezetében csekély mennyiségű kábítószernek minősülő amfetamin volt, amely a hivatkozott illegális szer fogyasztására utal. II. r. M. L. vádlott 2011. június 10. napján az esti órákban barátnőjével, Sz. B. gyanúsítottal a várpalotai Cseri Parkerdőben megrendezett Pannónia Fesztiválra ment személygépkocsival. II. r. M. L. vádlott az övtáskájából elővett fehér porból kínálta meg Sz. B. gyanúsítottat, ily módon együtt fogyasztottak a kábítószerből csekély mennyiségben. II. r. M. L. vádlott szervezetében amfetamin és kannabinoid vegyületek voltak kimutathatók, amelyek kábítószer (így speed és marihuána vagy hasis) fogyasztását támasztották alá. Sz. B. vizeletmintájában amfetamin nevű anyag volt fellelhető. Sz. B. gyanúsított az elterelést vállalta, és igazolta, hogy kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vesz részt, így a nyomozás vele szemben felfüggesztésre került. Az elsőfokú ítélet ellen I. r. S. K. vádlott és védője részfelmentésért és enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Veszprém Megyei Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

Veszprémi Járásbíróság 8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 11. I. em. 106. sz. tárgyaló 7.B.76/2014. Jelentős kárt okozó, üzletszerűen és 2014. 8,30 dr. H. T. folytatólagosan elkövetett csalás szeptember óra vádlott bűntette 16. A járásbíróság az ügyben 2014. május 06. napján tartott tárgyalást, melyen a vádlottat, és tanúkat hallgatott meg. A tárgyalást további tanúmeghallgatás miatt 2014. szeptember 16. napjának 8.30 órájára napolta el. A vádirati tényállás szerint: A Veszprémi Járási Ügyészség dr. H. T. vádlott ellen B. 5471/2012/11-I. számú vádiratában emelt vádat az alábbiak szerint: dr. H. T. vádlott 2005. évben ismerkedett meg a sértettekkel, akiknek kezdetben jogi ügyeit intézte, majd szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Erre a baráti kapcsolatra figyelemmel dr. H. T. vádlott több alkalommal kért kölcsön a sértettektől, melyet vissza is fizetett. Majd amikor anyagi helyzete kezdett megromlani, az újabb kölcsönök visszafizetésére egyáltalán nem került sor. dr. H. T. vádlott 2008. december 05., 2009. július 07. napján, 2009. augusztus 05. napján, és 2009. október 09. napján kelt kölcsönszerződésekben, illetve a kölcsönök átvételekor jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette a sértetteket, hiszen a felvett összegek visszafizetése nem állt szándékában, és erre lehetősége sem volt. dr.

17 / 39

H. T. vádlott a felvett kölcsönöket nem fizette vissza, de felajánlotta a sértetteknek, hogy a kölcsönök fejében tulajdoni részt kapnak a veszprémi ingatlanon épülő autómosóban. A vádlott azonban a tulajdonrész átadását különféle indokokra hivatkozva elodázta, majd a sértettek számára elérhetetlenné vált. dr. H. T. vádlott a sértetteknek összesen 13.340.000 Ft kárt okozott. Ezen tényállás alapján a Veszprémi Járási Ügyészség dr. H. T. vádlottat 1 rb. a Btk. 373.§. (1) bekezdésébe ütköző és figyelemmel a (2) bc.) pontjára az (5) bekezdés b.) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó üzletszerűen, és folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolja. Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

18 / 39 2014.09.17. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Sz. M.

Információ:

Vesztegetés bűntette

2014.09.17.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 januárjában Sz. M. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette és 100.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet ellen a vádlott felmentés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 márciusában a Tigáz DSO Kft nevében – névtelen bejelentés alapján – fogyasztói ellenőrként F. F. és H. N. megjelent Hajdúdorogon a vádlott édesanyja Sz. Mné ügyvezető által képviselt kft telephelyén. Sz. M. vádlott az ellenőröknek 100.000.- Ft jogtalan előnyt ígért azért, hogy kötelességüket megszegve a telephelyen a gázmérő ellenőrzését úgy hajtsák végre, hogy rövid időre hagyják el a helyszínt és a szükséges ellenőrzést csak ezután visszatérve végezzék el. Az ellenőrök ezt visszautasították, és értesítették feletteseiket, illetve a rendőrséget. Sz. M. tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Ó. I..

Emberölés bűntette

2014.09.17.

09:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 áprilisában Ó. I. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője kizárólag felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint Ó. I. vádlott 2012 áprilisában, albérletben lakott Hejőszalontán. A szomszédos házakban lakók kerti munkát végeztek, közben alkoholt fogyasztottak és ittas állapotba kerültek. A munka befejeztével Ó. M. és I. D. átment id. F. M. ingatlanába és tovább folytatták az italozást. Ifj. Ó. J. ezen a napon leutazott édesapjához Hejőszalontára, mivel börtönbe vonulása előtt el akart búcsúzni a családtól. Ó. I. kora délután szintén id. F. M. ingatlanában volt, majd este elindult a volt élettársához. A házban maradók tovább italoztak. A beszélgetés közben merültek fel a börtöni élmények a „csicskáztatás”, amely miatt ifj. Ó J. és id. F. M. között szóváltás alakult ki, ami az udvaron verekedéssé fajult. A verekedésbe I. D. is bekapcsolódott és ifj. Ó. J-t ütötték mindketten. A verekedő feleket Ó. M. választotta szét. Azonban id. F. M. és I. D. a távozó ifj. Ó. J. után futott és tovább folytatták a verekedést. Ekkor érkezett a helyszínre Ó. I., aki egy késsel először az oldalán, majd a nyakán megszúrta I. D. sértettet. Majd a vádlott id. F. M. felé fordult és őt egyszer háton szúrta. Ezt követően Ó. I. elment a helyszínről. Mindkét sérültet kórházba szállították, ahol I. D. másnap meghalt. Id. F. M. sértettet 3 nap múlva hazaengedték. Első nyilvános ülés.

19 / 39 Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Cs. Gy.

Információ:

Sikkasztás bűntette

2014.09.17.

10:30

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék megismételt eljárásban, 2014 januárjában Cs. Gy. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és sikkasztás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy fizessen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére 5.377.605.- forint tőkét, illetve annak kamatát 2008. szeptember 4-től kezdődően. Az ítélet ellen a vádlott és védője a sikkasztás tekintetében felmentésért, egyebekben enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2008 áprilisában Cs. Gy. vádlott megvásárolt egy kftt, amely a korábbi ügyvezető által kötött szerződések alapján 4 raktárépületet bérelt (Debrecenben, Apafán és Hajdúböszörményben) és azokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal rendelkezésére bocsátotta intervenciós gabona tárolására. A kft megvásárlásakor Cs. Gy. a tárolt gabonát is átvette. A tulajdonosváltást követően a vádlott az MVH-t az egyik debreceni raktárra vonatkozóan tévedésben tartva készletjelentéseket küldött annak ellenére, hogy a raktár bérleti jogviszonya még 2007 novemberében megszűnt. A készletjelentések alapján az MVH rendelkezési állási díjat állapított meg, teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján a vádlott számlákat állított ki. Az MVH 2008 szeptemberében 2.416.842.- forintot utalt Cs. Gy. vádlottnak. Hasonlóan járt el a vádlott egy másik debreceni, az apafai raktárral kapcsolatban is. Cs. Gy. vádlott az MVH-t tévedésben tartva, illetve tévedésbe ejtve a 3 raktárra vonatkozó valótlan intervenciós raktározási szerződés hiányában kiállított számlái alapján 5.377.605.- forintot utalt át a vádlott cégének folyószámlájára. Még 2008 januárjában egy kft az apafai raktárban tárolt intervenciós gabonáért 211.134.730.- forintot fizetett. A kft azonban a kukoricát a raktárból nem szállította el. Cs. Gy. vádlott 2008 májusában a már eladott gabonát értékesítette egy másik, saját vezetése alatt álló cégnek és el is szállította az árut. Így a másik kft tulajdonát képező kukoricával a sajátjaként rendelkezett rendszeres haszonszerzésre törekedve. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339 V. J. + 1 fő

Emberölés bűntette

2014.09.17.

10:30

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 júniusában V. J. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. V. B. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év

20 / 39

Információ:

közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért, eltérő minősítésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak testvérek. 2012 novemberében J. Z. és F. S. sértett Fehérgyarmaton egy sörözőben szórakoztak J. Z. a söröző előtt szóváltásba keveredett ismeretlenekkel, akik megverték. Ugyanezen a helyen tartózkodott I. és II.r. vádlott, nagybátyjuk és a barátaik. J. Z. másnap érdeklődni kezdett arról, hogy nem tudja-e valaki, hogy előző este ki verte meg őt. Így jutott tudomására, hogy a vádlottak nagybátyja, V. K. lehet az, aki őt bántalmazta, vagy tudomása lehet az elkövetőkről. J. Z. és F. S. sértettet ismerőseik elvitték V. K. csegöldi házához. F. S. sértett indulatosan felelősségre vonta a vádlottak udvaron teregető nagymamáját, hogy ki verte meg előző nap a barátját. A hangoskodást észlelve kijött az udvarra V. J. I.r. vádlott, magához vett egy csákányt és felszólította a sértettet, hogy menjen el. F. S. kikapta a csákányt I.r. vádlott kezéből és megütötte a férfit. Időközben megérkezett I.r. vádlott testvére, V. B. II.r. vádlott, aki már az utcán hallotta a veszekedést. Magához vett egy ásót, I.r. vádlott pedig közben egy konyhakést. II.r. vádlott az ásóval homlokon vágta a sértettet, aki kihátrált az udvarról, azonban a vádlottak utolérték és tovább bántalmazták. V. J. I.r. vádlott pedig mellkason szúrta a sértettet. A szúrt sérülés közvetlen életveszélyes állapotot idézett elő. Orvosi beavatkozás, műtét hiányában bizonyosan bekövetkezett volna a sértett halála. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. P. L. + 1 fő

Jogellenes bűntette

fogva

tartás 2014.09.17.

13:30

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 februárjában M. P. L. I.r. vádlottat és L. P. II.r. vádlottat az ellenük társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a felmentés miatt, bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2009 decembere és 2011 márciusa között a Miskolci Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Sajóbábonyi Rendőrőrsének parancsnoka volt. A kirendeltségen körzeti megbízottként beosztottja volt II.r. vádlott. 2010 augusztusában S. Tné sajókeresztúri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, zaklatás vétsége miatt. A feljelentés szerint őt ismeretlen személy rendszeresen zaklatta telefonon. A híváslista kiértékelését követően merült fel, hogy S. Tnét S. K. tolcsvai hívta több alkalommal a sértett által megadott telefonszámokról. I.r. vádlott 2010 decembere és 2011 januárja között a betörések megakadályozása érdekében figyelőszolgálatot szervezett. Ekkor tapasztalta, hogy S. K. az esti órákban Sajókeresztúr mellett megállt az autójával és ott hosszabb ideig tartózkodott. Ekkor I.r. vádlott társaival ellenőrizte, igazoltatta őt, de szerinte a nő nem tudta hitelt érdemlő módon igazolni ott tartózkodását. I.r. vádlott utasítására II.r. vádlott 2011 februárjában gyanúsítottként idézte a folyamatban lévő nyomozati eljárás során S. K-t a Körzeti Megbízotti Irodába. S. K. azonban az idézést csak annak másnapján tudta átvenni. A nő még aznap délután megjelent akkori ügyvédjénél, és közölte, hogy az idézést megkésve vette át, ezért kérte az ügyvédet, hogy erről tájékoztassa a rendőrséget. Az előző napokban S. Tiborné újra arról tájékoztatta a rendőröket, hogy S. K. őt autóval követte. A vádlottaknak már korábban tudomásuk volt arról, hogy S. K. rendelkezik egy miskolci tartózkodási

21 / 39

Információ:

hellyel is. Ezért I.r. vádlott utasította II.r. vádlottat, hogy másik két rendőrrel végezzenek adatgyűjtést a lakcímről, és ha megtalálják S. K-t, akkor őt a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt állítsák elő a Sajóbábonyi rendőrőrsre. Így is történt. S. K-t a miskolci címről előállították a Sajóbábonyi Rendőrőrsre. A rendőrhatóság mindkét nő meghallgatását követően S. K-t Miskolcra szállította és bűnügyi nyilvántartásba vették. Majd másnap éjjel szabadon bocsátották. S. K. és védője mind a gyanúsítás, mind az előállítás módja miatt panaszt nyújtott be a rendőrhatóság intézkedése ellen. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla V. V. + 1 fő

Információ:

Életveszélyt okozó testi sértés 2014.09.17. bűntette

14:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 februárjában V. V. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság vétsége és testi sértés bűntettének kísérlete miatt 4 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. V. L. II.r. vádlottat garázdaság vétsége, testi sértés bűntettének kísérlete és testi sértés bűntette miatt, erőszakos többszörös visszaesőt 3 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy I.r. vádlott büntetése ¾ részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, míg II.r vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 márciusában B. A. sértett hozzátartozóival a debreceni MÁV állomás Várótermében tartózkodtak, amikor a két vádlott megjelent. I. és II.r. vádlott hangoskodva belekötöttek az ott lévő személyekbe. Szóváltás majd verekedés alakult ki. II.r. vádlott megütötte Sz. J. sértettet, majd B. A. sértettet is. II. r. vádlott ezután T. K. sértett haját megrángatta és megharapta annak ujját. B. S. sértettet mindkét vádlott bántalmazta, majd a sértett védelmére kelő B. A-t I.r. vádlott egy rugós késsel megkísérelte mellkason szúrni. Azonban B. A-t a maga elé tartott bal kezén érte a szúrás. I. és II.r. vádlott a helyiségben tartózkodó, a tettlegességben részt nem vevő 3-4 ismeretlen személyeket is bántalmazta, azonban a sértettek elhagyták a várótermet. A további verekedésnek a kiérkező járőrök vetettek véget. A vádlottak kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen. A vádlottak tagadták a bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

22 / 39 FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055. Budapest, Markó utca 16. fszt. 3. D. Barbara vádlott adócsalás bűntette

2014. szeptember 17.

9:00 óra

A Fővárosi Törvényszék a 2013. december 2. napján kihirdetett 29.B.884/2013/25. számú ítéletében D. Barbara vádlottat bűnösnek mondta ki - adócsalás bűntettében (Btk. 310. § (1), (4) bekezdés) és - magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §). Ezért őt halmazati büntetésül 3 évi börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 5 évi időtartamra eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselője lehessen. Rendelkezett egyúttal a lefoglalt bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő: D. Barbara vádlott 2005. március 16. napjától 2006. december 8. napjáig a D. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője volt. 2006. december 8. napjától a D. Kft. ügyvezetését N. Istvánné vette át, azonban a cég ügyvezetői teendőit ténylegesen továbbra is D. Barbara vádlott látta el. A cég székhelyeként bejegyzett cím egyben a vádlott lakóhelye is volt, ahol azonban a Kft. tényleges tevékenységet nem végzett. A D. Kft. 20005. április 7. napjától működési engedéllyel rendelkezett egy vidéki ingatlanon hulladékés melléktermék felvásárló telep üzemeltetésére is, itt azonban hulladék begyűjtési és válogatási tevékenység ténylegesen nem zajlott. A cég egyéb raktárral, telephellyel nem rendelkezett, gépkocsiállománya, a tevékenységéhez szükséges eszközei, alkalmazottai nem voltak. A D. Barbara vádlott vezetése alatt álló D. Kft. ennek ellenére 2005. évben összesen 325.028.879 forint bruttó értékben értékesített fémhulladékot négy különböző cég részére. Ezeket a fémhulladékokat a vádlott magánszemélyektől, valamint a fenti cégekkel kapcsolatba nem kerülő jogalanyoktól szerezte be úgy, hogy akkor, amikor a tényleges tulajdonosok nevében szállítást végző személyek leadták a fémfelvásárló cégek telephelyein az árut, akkor a gépkocsivezetők a vádlott utasítására azt nem a saját nevükben, hanem a D. Kft. nevében adták le és mérlegeltették. A vádlott abban is megegyezett a tényleges szállítókkal, hogy az áru leadása után a parkolóban várja meg őket, és a fémhulladék megegyezés szerinti ellenértékét a mérlegjegyek vagy a más formában elkészült elszámolások alapján számla és pénzkifizetési bizonylat nélkül, készpénzben adja át a részükre. A tényleges szállítók és a D. Kft. között szerződés nem készült, az átvett árut a vádlott nem vette készletre és az ügyleteket semmiféle nyilvántartásban nem szerepeltette. A leadott fémhulladékról a vádlott állított ki számlát a felvásárló cégek felé, amelyek pedig annak ellenére, hogy az árut ténylegesen a D. Kft. adta el a részükre, a vádlott által kiállított eladási számlák alapján a D. Kft. részére fizettek. A hulladék értékesítéséről a tényleges eladók adólevonási jogot keletkeztető, Áfával terhelt, hiteles számlát nem állítottak ki, de a magánszemély eladók ilyen bizonylat kiállítására nem is voltak jogosultak. D. Barbara vádlott annak érdekében, hogy a D. Kft.-nek az értékesítés után keletkező Áfa-fizetési kötelezettségét csökkentse, a vele tényleges gazdasági kapcsolatban soha nem álló cégek nevében kiállított – valós értékesítést és árumozgatást nélkülöző – fiktív hulladékértékesítési számlákat fogadott be. A befogadott számlákat valamennyi beszállítói cég nevében egyazon ismeretlen személyazonosságú személy állította ki. Ily módon 2005. április 13. és 2005. december 28. napja közötti teljesítési dátummal összesen 324.396.421 forint összegben, 64.879.284 forint Áfa-tartalommal került sor számlák befogadására. A D. Kft. és a vele tényleges gazdasági kapcsolatban soha nem álló cégek között a - valójában létre nem jött - gazdasági eseményekről kiállított és a vádlott által is tudottan valótlan számlákat minden esetben a vádlott adta át a könyvelőnek. A könyvelő azokat a D. Kft. könyvelésébe beállította és összegüket a cég által az APEH-hez 2006. február 17. napján benyújtott 2005. évi általános forgalmi adó bevallásában a belföldi termékértékesítés után keletkezett 65.006.000 forint Áfa összegével szemben előzetesen

23 / 39 levonható Áfaként szerepeltette. A könyvelőnek a számlák fiktív voltáról nem volt tudomása. A vizsgált időszakban D. Kft.-vel tényleges gazdasági kapcsolatban nem álló cégek közül négy gazdasági társaság általános forgalmi adó bevallást egyáltalán nem nyújtott be; két gazdasági társaság az Áfa-bevallási kötelezettségének eleget tett ugyan, a D. Kft. felé a cégek nevében ismeretlen személy által kiállított, valótlan tartalmú számlák azonban ezekben az adóbevallásokban nem szerepeltek. A D. Kft.-vel tényleges gazdasági kapcsolatban nem álló cégek áruszállítás lebonyolítására alkalmas munkavállalói létszámmal, a hulladék tárolására alkalmas telephellyel, illetve a hulladék szállítására alkalmas tehergépjárművekkel nem rendelkeztek. A különböző személyek vezetése alatt álló cégek nevében egyetlen – sem a vádlottal, sem a könyvelővel, sem a beszállítói cégek képviselőivel nem azonos – ismeretlenül maradt személy a vád tárgyává tett számlákat visszadátumozva állította ki. D. Barbara vádlott az általa képviselt D. Kft., valamint a vele tényleges gazdasági kapcsolatban soha nem álló cégek valótlan tartalmú beszerzési nyilatkozatainak a könyvelésbe és az adóbevallásba történő beállításával, illetve levonható adóként történő figyelembevételével, majd – az ennek következtében valótlan adatokat tartalmazó – Áfa-bevallás benyújtásával az adóhatóságot megtévesztette és az adólevonási jog gyakorlásának az Áfa törvényben rögzített szabályait megsértve, az adóbevételt 2005. évben Áfa adónemben mindösszesen 64.879.273 forinttal csökkentette. Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected] PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Fk.F.R. és 2 társa halált okozó testi sértés bűntette

2014. szeptember 17.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – nyilvános ülés – határozathozatal várható Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg. A három vádlott 2012. november 1-jén a balatonboglári MÁV váróterembe mentek, ahol megláttak egy szeszesitaltól befolyásolt állapotban lévő hajléktalan férfit. Az I.r. és a II.r. vádlott minden különösebb előzmény nélkül a padon ülő sértetthez ment, akit előbb szidalmazni kezdtek, majd bántalmazták is. Mindkét vádlott több alkalommal megrúgta, illetve ököllel megütötte a férfit, aki a bántalmazás során a földre került. A jelenlévő III.r. vádlott a bántalmazásban nem vett részt. Amikor a vádlottak észrevették, hogy a sértett súlyosan sérült, elhagyták a helyszínt. A sértettet a helyszínre érkező rendőr járőrök által értesített mentők szállították kórházba, ahol 2012. november 5-én elhunyt. A vádlottak a bántalmazást követően a közeli buszállomásra mentek, ahol egy üres busz állt, melyben a vezetője bent tartózkodott. A vádlottak a busszal el szerettek volna menni, ezért a busz elejét a szélvédő alatti részen ütni kezdték. A sofőr az ajtót kinyitva megkérdezte őket miért ütik a buszt, a vádlottak válaszul a busz indulását kérdezték, mire a sofőr azt mondta nekik, hogy ittasságuk miatt nem fogja őket elvinni. A vádlottak ekkor elmentek a helyszínről, majd rövid idő múlva visszatértek és rugdosni kezdték a buszt. A sofőr leszállt a buszról, hogy elzavarja a vádlottakat. Az I.r. vádlott ekkor egy nála lévő műanyag boros palackkal egy alkalommal bal arcfelén megütötte a férfit, majd szidalmazni és üldözni kezdték a sértettet, aki a buszt megkerülve bemenekült a buszba és annak ajtaját bezárta és telefonon értesítette a rendőrséget. A

24 / 39

vádlottak ismét elmentek a busztól, majd visszatértek, ekkor a II.r. vádlott az egyik ajtó üvegrészét több alkalommal megrúgta, az I.r. vádlott pedig egy marék kaviccsal dobta meg a busz első ajtaját, amelynek ablaka kitört. A helyszínre érkező rendőrök elől a vádlottak elmenekültek, azonban őket röviddel később elfogták. A sofőr 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el. A Kaposvári Törvényszék az I.r. vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntettében, társtettesként elkövetett kisebb kárt okozó rongálás vétségében, csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és könnyű testi sértés vétségében bűnösnek találta, ezért őt 5 év fiatalkorúak börtönére és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II.r. vádlottat a bíróság társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntettében, társtettesként elkövetett kisebb kárt okozó rongálás vétségében, csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében találta bűnösnek, ezért őt 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, míg a III.r. vádlottat csoportosan elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész az I.r. és a II.r. vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében; az I.r. vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen eltérő minősítésért, másodlagosan enyhítésért, a II.r. vádlott részben felmentésért, részben enyhítésért, védője enyhítésért, míg a III.r. vádlott felmentésért, védője elsődlegesen felmentésért másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. I/122. Vádlottak: Bf. 251/2014 I.r. K. Mohamed, II.r. S. Ahmed

Felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények 2014.09.17

10.30

Másodfok, nyilvános ülés, jogerős ítélethirdetés is lehet 2014. február 6-án hirdette ki elsőfokú ítéletét a Debreceni Járásbíróság két algériai fiatal ügyében. A bíróság bűnösnek találta felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében és közokirattal visszaélés vétségében a két vádlottat, akik 2013 májusában raboltak ki két lányt Debrecenben. A támadókat a Sámsoni úti befogadó állomás felé menekülve fogták el a rendőrök. S. Ahmedet 7 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte a bíróság Lippai Mónika vezette büntetőtanácsa, míg K. Mohamednek az elsőfokú ítélet szerint 9 évet kell fegyházban töltenie. Őt egyébként bűnösnek mondta ki a tanács testi sértés kísérletében is. A bíróság ezen felül mindkét vádlottat 10 évre kiutasította Magyarországról, ez a büntetés majdani szabadulásukat követően lép életbe. A bíróság által is elfogadott tényállás szerint 2013. május 20-án éjszaka egy lány ikerpár tartott hazafelé gyalogosan Debrecenben a Mátyás király utcán. A két lányt követni kezdte a két fiatal algériai állampolgárságú vádlott, akik a debreceni menekülttáborban éltek, és menedékkérelmük elbírálása miatt jogszerűen tartózkodtak Magyarországon. Az ügyészség álláspontja szerint a vádlottak közösen tervelték ki, hogy elveszik H. értékeit. Egy óvatlan pillanatban K. Mohamed a lány mögé lépett és egy kést szorított a nyakához. A másik lány, G. angolul próbálta megkérdezni, hogy mi a gond, de a vádlottak egy számára ismeretlen nyelven kommunikáltak egymással. Válasz helyett S. Ahmed odaugrott hozzá, nyakát átkarolva földre rántotta és kétszer ököllel arcul ütötte. Közben a késsel fenyegetett H.

25 / 39

Információ:

is a földre került, K. Mohamed rátérdelt a lányra, letépte a táskáját a válláról, majd elszaladt. A másik algériai férfi is megszerezte a zsákmányt, ő G. kezéből a telefonját csavarta ki, és szintén futásnak eredt. Miután telefonjuk nem maradt, a közelben lakó lányok hazarohantak és otthonról értesítették a rendőrséget. A perceken belül kiérkező járőrökkel, két járőrautóval járták a környéket a támadók után kutatva. Éppen a Sámsoni úton haladtak, amikor jött a rendőrségtől az értesítés, hogy megtalálták a két rablót. A vádlottak egyébként menekülés közben eldobták mind a két telefont, amelyet később a rendőrök találtak meg és adtak vissza a kirabolt testvérpárnak. Az ügyész a Debreceni Járásbíróság ítéletét tudomásul vette, a vádlottak és védőik azonban enyhítésért fellebbeztek, ezért került az ügy a Debreceni Törvényszékre. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék 36/30 327 0464 [email protected], +36 52 526 755

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22.

B.I.A.

hivatalos személy erőszak bűntette

elleni szeptember 17.

13.30

A 31 éves vádlott 2013. december 21-ére virradó hajnalban kaposvári szórakozóhelyen az intézkedő rendőrökre támadt, őket több alkalommal is megpróbálta lefejelni, illetve megütni. Folytatólagos tárgyalás. Információ:

Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 115.

H.I.

Információ:

hivatalos személy erőszak bűntette

elleni szeptember 17.

8.30

Az 51 éves vádlottat a Siófoki Járásbíróság nem jogerős ítéletében, mint erőszakos többszörös visszaesőt 3 év fegyházra ítélte. A megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a gyermekével szemben intézkedő rendőrt fellökte, akinek ettől azonban sérülése nem keletkezett. Dr. Vadócz Attila sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. L. M. Emberölés bűntette és más 2014.09. bűncselekmény 17.

8.45

26 / 39

A vádirat szerint 2013. november 25-én a déli órákban Mohácson, a sértett házában együtt étkezett a sértett és L.M. vádlott. Miközben szóváltás alakult ki közöttük, L.M. vádlott a helyiségben lévő fejszét felvette és azzal a bal oldalról mért ütést a sértett fejére. A sértett a földre esett, a vádlott tovább bántalmazta, majd a magatehetetlen sértettet két takaróval letakarta, a ház bejárati ajtaját és a kertkaput bezárta, majd a kora délutáni órákban autóbusszal Dunaszekcsőre, onnan Budapestre utazott. L.M. vádlott a sértett bántalmazását követően, a magatehetetlen sértett aranyláncát, karláncát levette, és mobiltelefonját is eltette, valamint magához vett egy faliórát is, a sértettnek így 112.000 forint kárt okozott. A sértett a bántalmazás következtében elszenvedett sérülései miatt a helyszínen elhunyt, holttestét 2014. január 6-án fedezte fel szomszédja, és értesítette a rendőrséget. A bíróság megkezdi a tárgyalást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló B.J. és 13 csalás bűntette társa más bcs.

és 2014. szeptember 17.

08.30

A főügyészség 15 vádlottal szemben emelt vádat a tárgyban megjelölt minősített csalás miatt. Az ügy sértettje egy komáromi székhelyű Zrt. A sértetti cég bio üzemanyag előállításával foglalkozik, amelynek egyik alapanyaga a repceolaj. 2011. 04. - 05. hónapokban a repceolajat szállítási szerződés keretében egy dabasi székhelyű Kft-től szerezte be. Az alapanyagot azonban ténylegesen nem nevezett cég, hanem alvállalkozója, egy budapesti Kft. szállította, melynek ügyvezetője V.r. vádlott volt. A budapesti Kft. a sértett által megrendelt termék szállításhoz fuvarozót vett igénybe. A vád tárgyát, 5 napot érintő beszállítások képezték, amelyek 2011. április-május hónapokra estek. A beszállítást tehát a fuvarozó Kft. sofőrei végezték, akik I.r., VIXV.r. vádlottak voltak. A sértettnél a repceolaj átvételét IV.r. vádlott, mint műszakvezető, II.r. és III.r. vádlottak, mint tank-kezelők teljesítették, akik a sértett alkalmazottai voltak. A fuvarozó cég, a kamionsofőrök a tartályokban lévő repceolajat szállítólevélen szállították ki a sértett komáromi telephelyére, a szállítóleveleken azonban a ténylegesen kiszolgált, lefejtett alapanyagnál lényegesen nagyobb áru mennyiséget tüntettek fel. A sofőrök a kamionok mérlegelésénél összejátszottak a sértett alkalmazottaival, a lefejtett mennyiség – ami a számlázás alapját képezte – tekintetében valótlan adatokat tüntettek fel a mérlegjegyeken, ezáltal a beszállító cég a valójában teljesítettnél lényegesen nagyobb mennyiségről állította ki a sértett nevére a számláit. A sértett a számlák ellenértékét – amely tehát nem a valós teljesítést tükrözte – banki átutalással megfizette a budapesti Kft-nek, aki az árrés levonása után a számlák ellenértékét továbbutalta a dabasi Kft. bankszámlájára, ahonnan a pénzt V.r. vádlott felvette. A vádlottak tehát egymással összejátszva a valótlan tartalmú szállítólevelek, mérlegjegyek és számlák felhasználásával a ténylegesen lefejtett repceolaj mennyiség tekintetében tévedésbe ejtették a sértettet, és ezzel neki a jelzett időszakban nagyjából 160 millió forint kárt okoztak. Folytatólagos tárgyalás (bizonyítás felvétele (tanúk). Információ: Munkatárs neve Beosztás Jókuthy Zsoltné dr. Rémay törvényszéki Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra

sajtótitkár

Telefonszám E-mail cím titkár, 34/[email protected] 100/118 34/[email protected] 100/118

27 / 39 VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. I. em. 102. sz. tárgyaló B.531/2014. H. J.

Különös kegyetlenséggel, védekezésre 2014. 8,30 képtelen személy sérelmére elkövetett szeptember emberölés bűntette 17.

A törvényszék első nyilvános tárgyalást tart. A vádirati tényállás szerint: H. J. vádlott 2013. augusztus 7. napján nagyesztergári otthonából gyalog Zircre indult, hogy meglátogassa édesanyját, H. J-nét, majd a rossz egészségi állapotban lévő, lábfájdalmai miatt nehezen mozgó, 63 éves öccsét, H. J. sértettet, akivel jó viszonyban volt. H. J. vádlott az édesanyjától 21.00 óra körüli időben, szeszes italtól befolyásolt állapotban indult a zirci, használaton kívüli található gondnoki lakásban életvitelszerűen tartózkodó testvéréhez, H. J. sértetthez, ahová 21.30 óra körüli időben érkezett meg. A vádlott és a sértett a gondnoki lakás egyik lakószobájában az esti órákban közösen italoztak, nagyobb mennyiségű bort fogyasztottak, amelynek hatására a sértett súlyos fokú, a vádlott pedig közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került. H. J. vádlott 2013. augusztus 8. napján 02.00 ára körüli időben, pontosan meg nem állapítható okból bántalmazni kezdte H. J sértettet, aki a súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága és mozgási nehézségeket okozó rossz egészségi állapota miatt nem volt képes ellenállás kifejtésére és az ellene irányuló támadás elhárítására. H. J. vádlott a tettlegesség során emberi mivoltából kivetkőzve, ököllel legalább 10 esetben legfeljebb közepes erővel megütötte H. J. sértett felső végtagjait, legalább egy alkalommal a közepesnél nagyobb erővel pedig sértett orrát, továbbá legalább 13 alkalommal legfeljebb közepes erővel, célzott ütéseket mért a sértett agy és arckoponyájára, amelyektől a sértett eszméletét vesztette. H. J. vádlott azonban folytatta a földre esett sértett bántalmazását, a nyaki területeket célzottan, közepest meghaladó erővel többször megütötte vagy megrúgta, és a hason fekvő sértett hátára rátérdelve, a nyakát két kézzel megragadva szorította, s hátrafeszítette. A fejsérülései miatt erősen vérző, eszméletlen állapotban lévő H. J sértett belehelte a vérét a légutakba, a légútjainak elzárása a nyaki erek kétoldali, együttes és tartós leszorítása - a vérbeleheléstől függetlenül is - alkalmas volt a sértett halálának előidézésére. A bántalmazást követően a véres kezű és ruházatú H. J. vádlott a padlón élettelenül, vérben fekvő sértettet magára hagyta, majd lábbeli nélkül Zirc központjába, a Zirci Rendőrőrshöz ment. A rendőrjárőr Zircen, a Petőfi Sándor utca és Reguly Antal utca kereszteződésében igazoltatta a vádlottat, aki ennek során közölte, hogy a testvére a földön fekszik és „tiszta vér". A vádlott közlése alapján az üdülő területére 2013. augusztus 8. napján 03.00 óra körüli időben kiérkező rendőrjárőr, mentő szakápolók és ügyeletes orvos a gondnoki lakás szobájában, az ajtó mögött a földön hanyatt fekve találtak rá a sértettre, az ügyeletes orvos már csak a sértett halálának beálltát tudta megállapítani. H. J sértett halálának időpontjában a vérében 3,40 ezrelék, míg vizeletében 4,30 ezrelék alkoholkoncentráció volt. A bántalmazás következtében H. J sértett az orrcsont törését, homlokán, mindkét szem körül, a füleken, az ajkakon, az állkapcson, az arc mindkét oldalán, mindkét halánték és tarkórégióban, a bal falcsonti régióban zúzódásos, horzsolásos és repesztett sérüléseket, a hajas fejbőr, a halántékizmok, a nyak, a hát lágyrészeinek és a bordaközi izmok bevérzését, a jobb II. és III. borda törését, a nyelvcsont többszörös darabos

28 / 39

törését, a pajzsporc törését, gége kisizületi vérzést, a nyelv zúzódását, tüdőzúzódást, a felső végtagokon zúzódásos sérüléseket szenvedett. H. J sértett halála a légutak (nyaki erek) elzárása (megfojtás), és a vérbelehelés következtében állt be. A bántalmazás közvetlen okozati összefüggésben áll H. J sértett halálával. H. J. vádlott elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban nem szenved és nem szenvedett a cselekmény elkövetésének idején sem. Vádlottnál személyiségzavar, kezdődő szellemi leépülés (demencia), és krónikus alkoholizmus állapítható meg, azonban személyiségzavara, illetve a kezdődő szellemi leépülése a beszámítási képességét nem érinti, azt nem zárja ki, és nem is korlátozza. H. J. vádlottnál kórós részegség vagy annak csökevényes volta nem állapítható meg. Józan állapotú elkövetőt feltételezve H. J. vádlott nyilvánvalóan felismerte, hogy a sértett nyakának megragadásával, szorításával és hátrafeszítésével, továbbá a fejére és a nyaki területekre mért közepes, illetve közepest meghaladó ütésekkel, rúgásokkal a sértett halálát okozhatja, azt kívánta. A vádlott a bűncselekmény elkövetésének idején alkoholos befolyásoltság alatt állt. A vádlott vérében a bűncselekmény elkövetésének idején 1,85-1,92 ezrelék véralkoholkoncentráció volt, mely nála közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett. A Veszprém Megyei Főügyészség vádiratában H. J. vádlottat 1 rendbeli a Btk. 160. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés d) és j) pontjai szerint minősülő különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolta meg. Információ:

Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected]

29 / 39 2014.09.18. (CSÜTÖRTÖK) KÚRIA KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem dr. Á. L. és 3 társa

Információ:

Csődbűncselekmény

2014. 09. 18 és 09.00 22.

A Kúria 2014. szeptember 18. és 22. napjain nyilvános ülést tart a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt B. László és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben. Az eljárt bíróságok a felülvizsgálattal érintett II. rendű, IV. rendű, V. rendű és VI. rendű terheltek bűnösségét – személyükben nem azonos körben – különféle bűncselekmények (hűtlen kezelés, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, csődbűntett, tőkebefektetési csalás, bűnpártolás) elkövetésében állapította meg, és velük szemben részben végrehajtandó, részben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Az alapügyben megállapított tényállás rendkívül szerteágazó. Az I. rendű terhelt 1995-ben egy nagy cégcsoportot hozott létre. A cégcsoport élén egy olyan befektetési szövetkezet állt, amely már a megalakulásától kezdve fizetésképtelen volt, az újonnan belépő tagoktól jutott tőkéhez, majd a szövetkezeti üzletrészeket forgalmazta. A szövetkezetnek alapító tagja volt a II. rendű és a VI. rendű terhelt is, az I. rendű terhelnek pedig a IV. rendű terhelt a felesége, míg az V. rendű terhelt a fia. A cégcsoport működése a befektetők vagyonának hozamfizetés ígéretével történő összegyűjtésén és a cégcsoport gazdálkodó tevékenységébe történő befektetésén alapult. Ennek kapcsán követték el a terheltek a különféle bűncselekményeket. Az alapítélet ellen a következő felülvizsgálati indítványokat nyújtották be. A II. rendű terhelt védője a szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetést kifogásolta. A IV. rendű és V. rendű terhelt közös védője a bűnösség megállapítását azon az alapon sérelmezte, hogy nem követhettek el csődbűncselekményhez járuló bűnpártolást, mert az alapcselekményt képező csődbűncselekményt nem valósította meg a felülvizsgálati indítványt be nem nyújtó I. rendű terhelt. A VI. rendű terhelt védője szerint a másodfokú bíróság a kizárólag az I. rendű terheltnek felrótt hűtlen kezelés tényállását nagy mértékben kiegészítette védence szerepének leírásával, s ennek alapján szigorította a büntetését, miáltal (törvényes) vád hiányában járt el. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla N. Gy. + 2 fő

Szexuális erőszak bűntette

2014.09.18.

10:00

Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében N. Gy. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. I. J. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt 4 év

30 / 39

Információ:

börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Fk. I. J. IV.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt 2 év, végrehajtásában 4 évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte. A vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. A II.r. vádlott 2011 januárjában elhunyt. Az ítélet ellen az ügyész III. és IV.r. vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett. I.r. vádlott felmentésért, enyhítésért, III. és IV.r. vádlottak felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint kk. G. N. sértett 1997-ben született, vér szerinti anyja elhagyta, születése után anyai nagynénje G. I. II.r. vádlott eltartásában élt. G. I. II.r. vádlott 2002 májusában házasságot kötött I. J. III.r. vádlottal és közösen nevelték a kislányt a férfi 1991-ben született fiával IV.r. vádlottal együtt. 2007 nyarától októberig III.r. vádlott két alkalommal fajtalankodott a kislánnyal. IV.r. vádlott 2002 és 2005 között szexuálisan zaklatta kk. G. N-t. G. I. II.r. vádlott a kk. G. N-val 2007 októberében véglegesen elköltözött férjétől. II.r. vádlott összeköltözött I.r. vádlottal egy albérletbe, ahol 2007. december 31-ig közösen nevelték a kislányt. I.r. vádlott és a sértett között a viszony hamar megromlott, mivel I.r. vádlott rendszeresen bántalmazta és folyamatosan azzal fenyegette a gyermeket, hogy neki kell meghalnia, amiért meg akarja őket ölni. II.r. vádlott 2007 decemberében feljelentette III. és IV. r. vádlottat, mert szexuálisan zaklatták a sértettet. A feljelentés szerint III.r. vádlott szeretkezett a gyermekkel, majd átadott neki 2 db fehér tablettát azzal, hogy tegye I. és II.r. vádlott ételébe és ezzel ölje meg őket. Majd később azt mondta, hogy a gyermek még az ünnepek előtt késsel szúrja le őket. 2007 decemberében I.r. vádlott II.r. vádlott beleegyezésével rendszeresen bántalmazta a sértettet. Az együttélés ideje alatt N. Gy. I.r. vádlott arra kényszerítette, hogy saját ürülékéből egyen és igyon, valamint szexuálisan zaklatta a sértettet. Kk. G. N. attól tartva, hogy megölik 2007. december 31-én megszökött és 2008. február 1-ig nagyanyjánál tartózkodott. A sértettet a gyámhivatal határozata szerint egy lakásotthonban helyezték el. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla - fszt. 11-es tárgyaló emberölés és más bűncselekmények

Szeptember 18-19. csütörtökön és péntek

9 óra

R. Elemér és 5 társa ("Ároktői banda") ellen emberölés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügy Az ügyben a Szegedi Ítélőtábla ítélkező tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla tanácsaként jár el. Az ügy előzményeiről 2014. január 6-án született I. fokon ítélet a Fővárosi Törvényszéken az ároktői bandaként elhíresült hat vádlott ügyében, akik idős emberekhez törtek be, és kettőt olyan súlyosan bántalmaztak, hogy azok belehaltak a sérüléseikbe. Három vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott, közülük kettő esetében tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a bíróság. A három másik vádlottat többéves (20 10 - 8 év) szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet ellen az ügyész, valamint a vádlottak és védőik is fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára.

31 / 39 Az összesen hat vádlott az I. fokú ítélet szerint még 2008 végén és 2009 elején támadott meg és rabolt ki főként idős embereket. Kifigyeltek olyan idős embereket, akikről úgy gondolták, hogy jó anyagi körülmények között élnek. A vádlottak éjszaka - az arcukat maszkkal eltakarva, kezükre kesztyűt húzva - betörtek kiszemelt áldozataikhoz. Megverték őket, az értékeiket követelték, majd megkötözve otthagyták őket. Több embert brutálisan bántalmaztak, ketten bele is haltak a sérüléseikbe. Összesen 12 betörés történt Budapesten, Szihalmon, Horton, Andornaktályán és Görbeháza-Bagotán. A rendőrség 2009 áprilisában fogta el az egymással rokonságban lévő vádlottakat. R. Elemér és öt társa ellen 2011-ben emeltek vádat, többek között nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés, valamint több rendbeli jelentős értékre, bűnszövetségben elkövetett rablás bűntette miatt. Figyelem! A sajtóregisztráció kötelező! A tárgyalóterem befogadóképességére és a nagy sajtóérdeklődésre való tekintettel csak azon szerkesztőségek képviselőinek tudunk helyet biztosítani, amelyek előzetesen regisztrálnak. Kérjük, a regisztrációs kérelembe írják be, hány újságíróval, operatőrrel és hány kamarával kívánnak részt venni a tárgyaláson. A regisztrációs kérelmüket legkésőbb szeptember 15-e hétfőn 13 óráig juttassák el a Szegedi Ítélőtáblára dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár e-mail címére ([email protected]) dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott G.J.-né ügy 14. életévét be nem időpont 2014. töltött személy sérelmére szeptember 18. 9 óra elkövetett emberölés bűntettének kísérlete Folytatódik a gyermekkorú ismerősét megölni szándékozó nő tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott (43 éves nő) és a férje 2009. évtől együtt élt egy férfivel és annak családjával. 2010. évben a vádlott férje elköltözött, igy ettől fogva e lakásban élt a vádlottat befogadó férfi, az élettársa, a hét kiskorú gyermekük, egy másik férfi és a vádlott. A vádlottat befogadó férfi ellen a Kunszentmiklósi Rendőrkapitányságon 2012. november 28. napján eljárás indult egyrészt a gyermekei sérelmére elkövetett bűncselekmények, valamint a vádlott sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntettének gyanúja miatt. Ezen ügyben 2012. december 13. napjától őrizetben, majd 2013. május 20. napjáig előzetes letartóztatásban volt a gyanúsított. A gyanúsított ismerősei és a gyermekei nem hitték el az erőszakos közösülés megtörténtét, hittek a családfő ártatlanságában. 2013. április 21. napján a gyanúsított családfő még mindig előzetes letartóztatásban volt. Ezen a napon 14 óra tájban a vádlott egyedül volt a lakás konyha helyiségében a gyanúsított egyik gyermekével, a 11 éves lányával.

32 / 39 A vádlott rendszeresen szedett nyugtatót és altatót is, igy aznap is tartott ilyen gyógyszereket otthon. A vádlott - kihasználva ezt a helyzetet - azt ígérte a gyk. sértettnek, hogy ha az általa adott gyógyszert beveszi, akkor a letartóztatásban lévő édesapja ügyében elmondja az igazat annak érdekében, hogy az apa hazajöhessen. A sértett a vádlott által neki átadott 4 db 10 mg-os Medazepam-TEVA és 8 db 0,25 mg-os Frontin nevű gyógyszert az édesapja kiszabadítása érdekében lenyelte. A sértett rövid idő múlva rosszul lett, melyet észlelt az édesanyja. Amikor a sértett a rosszullét közben elmondta, hogy mi történt, miért lett rosszul, akkor édesanyja megütötte a vádlottat, majd idegességében a kezét az ajtó üvegébe belevágta. Az üveg a kezét elvágta. Az ekkor a helyszínre érkező férfi 15 óra 27 perckor kihívta a mentőket, akik az anyát és a gyk. sértettet kórházba szállították, ahol a gyomrát kimosták. A Medazepam-TEVA benzodiazepin típusú nyugtató, hatóanyaga a medazepam, míg a Frontin benzodiazepin típusú altató, hatóanyaga az alprazolam. A szakértői vélemények szerint a sértett enyhe fokú benzodiazepin mérgezést szenvedett el, mely egészségkárosodást nem okozott, viszont szakszerű ellátás hiányában a sértett halálához vezethetett volna. A vádlott tudatának át kellett fognia, hogy a saját részére is csak orvosi rendelvényre szedhető gyógyszer másnak - főleg gyermeknek - adása akár a gyermek halálával is járhat. A vádlott a lehetséges következményekbe belenyugodva cselekedett. Az ügyészség a szabadlábon lévő vádlottal szemben indítványozza, hogy a bíróság fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. A tárgyalás a terhelt kihallgatásával folytatódik. Ítélethirdetés nem lesz. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy [email protected] Szabolcs sajtószóvivő PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. K.J. és 2 társa Költségvetési bűntette

csalás 2014. 09.18.

9.00

A vád szerint K.J. I.r. vádlott a Keleti Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság és a Keleti Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója, míg G.D.L. II.r. vádlott a bizalmasa, és mint építésvezető mindkét gazdasági társaság építési tevékenységének szakmai irányítója volt. K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott szándékos segítségnyújtása mellett szervezetten és rendszeresen haszonszerzésre törekedve nyolc gazdasági társaság nevében kiállított valótlan tartalmú számlákat vásárolt meg és 2009. november 3. és 2011. december 20. napja között a Keleti Építőipari Kft. könyvelésébe, 2010. február 5. és 2010. július 20. között a Keleti-Ház Kft. könyvelésébe állította be. A fiktív számlák könyvelésbe történt beállításával, azoknak az adóbevallásban felhasználásával Keleti Építőipari Kft. a jelzett időszakban 69.855.988 forint, míg a Keleti-Ház Kft. 8.357.475 forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek. - Ennek során K.J. I.r. vádlott G.D.L. II.r. vádlott segítségével mindkét gazdasági társaság számviteli rendért felelős vezetőjeként, a megbízható és a valós képet

33 / 39

lényegesen befolyásoló hibát előidézve elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettét valósította meg. -A Keleti-Ház Kft. könyvelésében a házipénztár 2011. szeptemberének végére jelentős hiányt mutatott, ennek érdekében K. J. I.r. vádlott – a pénztár egyenlegét egyensúlyba hozandó – 2012. február 8-án ügyvéd előtt, ügyvédi ellenjegyzéssel 21,6 millió forint vonatkozásában valótlan tartalmú kölcsönszerződést kötött úgy, hogy visszamenőlegesen 2011. szeptember 26. napjával pozitív szaldóra hozta ki a Kft. egyenlegét. - A Keleti Építőipari Kft. tevékenysége elsősorban a Pécsi Vízmű Zrt., később a Tettye Forrásház Zrt. víz- és közműszolgáltatásához köthető, Pécs és Pécs környéki közmű beruházások mélyépítő tevékenységéhez kapcsolódott, mely munkákat a Tettye Forrásház Zrt. által kiírt pályázatokon nyerhettek el. A pályázatok nyilvánosak vagy meghívásos pályázatok voltak, azokon rendszeresen több pályázó mélyépítő cég is indult. 2010. novemberében B. Z. III.r. vádlott lett a Tettye Forrásház Zrt. logisztikai igazgatója, aki 2011. és 2012. években, anyagi ellenszolgáltatás – vesztegetési pénz fejében segítséget nyújtott a Keleti Építőipari Kft. részére a kiírt pályázatok elnyerésére. A bíróság az első tárgyalást tartja az ügyben. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék I. emelet 53. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2014. szeptember 15.,18.

9 óra

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-

34 / 39 nyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam.

35 / 39 A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor.

36 / 39

Információ:

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK

Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. -oAz ügyben a 2014. szeptember 15. és 18. napjain tartandó folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatásával folytatódik a bizonyítási eljárás. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected] M. Á. B.

különös kegyetlenséggel, 2014. védekezésre képtelen személy szeptember 18. sérelmére elkövetett emberölés bűntette

13. óra

Szolnoki Törvényszék, I. emelet 62. számú tárgyalóterem A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség M. Á. B. vádlottat különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével vádolja. A vádirati tényállás lényege szerint M. Á. B. vádlott 5 éves kora óta nagyszülei gondozásában élt. Nagyapja halála után nagymamája M. A-né sértett nevelte. 2011. október 27. napjáig Budapesten laktak. A vádlott az idős, beteg, mozgásában korlátozott hozzátartozójának ápolását elhanyagolta. A lakásuk szemetes, rendetlen és kellemetlen szagot árasztó volt. A sértettnek a házban lakók próbáltak segíteni, de a vádlott elzárkózott attól, hogy ő vagy a sértett e segítséget elfogadja. A vádlott és a sértett 2011. október 27. napjától egy Jász-Nagykun-Szolnok Megyében található faluba költözött. K. község önkormányzatának jegyzője a vádlottnak a sértett ápolására ápolási díjat állapított meg, mely összeget havonta utalták a vádlott és a sértett közös folyószámlájára. A sértett nyugdíja ugyancsak e folyószámlára érkezett. A vádlott a sértettel közösen használt házban egyáltalán nem takarított, a sértett személyi higiéniáját nem biztosította. A vádlott tömegével tartott macskákat, de az almot nem tisztította, nem ürítette. Orrfacsaró bűz áradt az egész lakókörnyezetben. Nagyfokú fertőzés veszélyében kellett élnie a sértettnek. 2012. májusát követően M. Á. B. vádlott a szociális munkatársat, az orvost, de még a szomszédot sem engedte be a házba, hogy azok a sértettnek segítséget nyújtsanak. 2012. augusztusától a sértettnek szükséges gyógyszereit sem íratta fel a háziorvosnál, az augusztusban felírt gyógyszert pedig nem váltotta ki. A sértett megfelelő

37 / 39 táplálásáról sem gondoskodott, miközben a sértett nyugdíját, ápolási díját magára és macskáira költötte. Nem fizette a közüzemi számlákat, ezért a telefont és a gázt kikapcsolták. A villanyszámlát a ház korábbi tulajdonosa egyenlítette ki. A vádlott 2013. január 16. előtti napokban már enni-inni sem adott a sértettnek. A kiszáradás, az elhanyagoltság az orvosi kezelés hiányában a sértett eszméletlen, vegetatív állapotba került. A vádlott megpróbálta felültetni, mely nem sikerült és a sértett visszahanyatlott az ágyra úgy, hogy beverte a fejét, melynek következtében a koponyaüreg mindkét oldalán keményburok alatti vérzés lépett fel, melynek vastagsága 1 milliméter volt. A vádlott 2013. januárjában kis erővel bántalmazta M. A-né sértettet, annak arcán a szeme környékén a bal oldalon az álcsúcs alatt, mellyel 8 napon belül gyógyuló sérüléseket okozott. 2013. január 13. napján a vádlott már tudta, hogy a sértett több napja kómás állapotban van, ezért nem tudja elkerülni azt, hogy ne szóljon senkinek. Mielőtt azonban erre sor került volna, a vádlott barátjának telefonált és arra kérte, hogy segítsen neki takarítani, mert attól félt, hogy a mentősök a sértettet az adott körülmények között találják. A vádlott ezt követően a mentőket értesítette, akik az eszméletlen sértettet kórházba szállították. 2013. január 18. napján a sértett a kórházban életét vesztette. Halála nagyfokú ellátatlanság miatt kialakult súlyos testi romlás, valamint szövődményként kialakult kétoldali gócos tüdőgyulladás miatt következett be, melyet heveny jobb szívfél elégtelenség eredményezett. A hosszadalmas éhezés, a felfekvések kialakulása, a higiéniás mulasztások a sértettnek nagyfokú szenvedést okoztak. A vádlott a védtelen sértettet magatartásával, mulasztásával, emberi méltóságában mélyen megalázta, illetve a vádlott közömbös maradt a sértett szenvedése láttán.

Információ:

-OA pszichológus szakértő meghallgatását követően - amennyiben egyéb bizonyítás felvétele nem indokolt - perbeszéd és ítélethozatal várható. Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Papp Judit sajtószóvivő 06-56/501-400 3109-es mellék [email protected]

38 / 39 2014.09.19. (PÉNTEK) TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK B.A. csalás 2014. 09. 19. és 3 bűntette társa és más bcs.

08.30

I.r. vádlottban és gyerekkori barátjában – aki egy zálogfiók tulajdonosa volt – felmerült, hogy érdemes lenne műtárgyak záloghitelezésével foglalkozni. I.r. vádlott javasolta, hogy a záloghitelezést a cs-i székhelyű Bt. közreműködésével végezzék, mivel az II.r. vádlott családi vállalkozása jelentős szakértelemmel rendelkezik a műtárgyak és festmények terén. I.r. vádlott beltagként belépett a Bt-be, kültagjává III.r. vádlott vált. A Zálogfiók Rt. sértett és a Bt. a cs-i zálogfiók működtetésére alvállalkozói szerződést kötött. A feladata volt a Bt-nek az elzálogosításra behozott járművek, festmények és műtárgyak folyamatos és pontos átvétele és ennek dokumentálása, a zálogba adott tárgyak biztonságos tárolása és megőrzése. A ki nem váltott zálogtárgyak értékesítése a Zálogfiók Rt. képviselőjének kifejezett és írásban dokumentált megbízása alapján volt lehetséges. A Bt-nek úgy kellett eljárnia, hogy amikor zálogtárgyat kívántak elhelyezni a fiókban, akkor I.r. vádlott telefonon tájékoztatta a Zálogfiók Rt-t és elutalta a számlára a záloghitel összegét. Az összeg felvételére I.r. vádlott volt jogosult. A Zálogfiók Rt. abban a hiszemben volt, hogy II.r. és III.r. vádlottak fogják a zálogtárgyak értékbecslését elvégezni. A zálogbecslés során a becsüsöknek meg kell állapítaniuk a zálogtárgy ún. becsértékét. Általában ennek 50 %-ban kerülhetett megállapításra azon hitelösszeg, amely a zálogtárgy tulajdonosát az 5 %-os kezelési költség levonása után megilleti. A zálogba vételkor zálogjegyet állítanak ki, amely nem tartalmazza az ügyfél adatait. A zálogjegy első példányát az ügyfélnek kell megkapnia, az igazolószelvényt a betett műtárgyon helyezik el, míg az ellenőrző lapot a Zálogfiók Rt-nek kell megküldeni. A zálogtárgy kiváltásakor a zálogjegy birtokosa 0,08 %-os napi kamattal növelt hitelösszeg kifizetésével válthatja ki a tárgyat. A beragadt tárgyak kényszer-értékesítése után a Zálogfiók Rt-ét illette meg a késedelmi kamattal növelt kölcsönösszeg. Ezzel szemben a fiók működése úgy történt, hogy a vádlottak egyrészt a saját tulajdonukban lévő festményeket helyezték zálogba és vették fel a Zálogfiók Rt. által leutalt hitelösszeget. Másrészt ismerőseik által behozott festményeket vásároltak meg úgy, hogy a tárgyakat névleg zálogba vették és a Zálogfiók Rt-től leutalt pénzösszegeket használták fel arra, hogy a tulajdonosoknak a festmények vételárát kifizessék. A Zálogfiók Rt. 63.174.079,-Ft-ot utalt le bankszámlán keresztül a Bt. számlájára, további 3.077.400,-Ft-ot pedig a gépkocsi üzletágból engedett át a másik üzletágnak. A működés során 340.264.893,-Ft zálogbevétele származott a cs-i zálogfióknak, mellyel szemben zálogkiadásként 403.606.006,-Ft-ot tüntettek fel. Ezen összegből I.r. vádlott összesen 2.689.664,-Ft befizetést teljesített a sértett bankszámlájára. I.r., II.r. és III.r. vádlottak a fiktív zálogtevékenységgel a sértettet tévedésbe ejtve 63.341.113,-Ft kárt okoztak. Később a záloghitelezési tevékenységet kiterjesztették, a cs-i fiókon kívül S-ban is folytatott zálogtevékenységet I.r. vádlott. Itt is hasonlóan fiktív záloghitelezési tevékenység folyt, melynek során a Zálogfiók Rt. 44.400.000,-Ft-ot biztosított a műtárgyak zálogba vételéhez. A s-i zálogfiók tevékenysége során összesen 65.001.393,-Ft zálogbevétel keletkezett, mellyel szemben zálogkiadásként 109.338.397,-Ft-ot tüntetett fel I.r. vádlott, a sértett bankszámlájára átutalást nem teljesített. Ezzel a tevékenységgel I.r. vádlott a sértettnek 44.337.004,-Ft kárt okozott. 2001. 08. hónapban megtörtént a cs-i fiók ellenőrzése, melynek során a sértett a b-i raktárába szállították a Cs-án zálogba vett és az üzletben található 177 db festményt. Ezen festmények egy része hamis, a többi tárgy pedig a gyanúsítottak által megállapított becsértéknél jóval alacsonyabb értékű. A megtérült kár összege cs-i zálogfiók esetében 10.206.200,-Ft, a s-i zálogfióknál 2.779.000,-Ft.

39 / 39

I.r. és IV.r. gyanúsítottak 2001. nyarán megállapodtak abban, hogy V. S. sértettnek hamis festményeket fognak valódiként értékesíteni A sértett a valódinak hitt festményekért 1 millió forintot fizetett ki I.r. vádlottnak, majd később ismét egy valódinak hitt festményért 2 millió forintot.

Folytatólagos tárgyalás – bizonyítás felvétele (tanúk meghallgatása).

Információ:

Munkatárs neve Jókuthy Zsoltné Rémay Gabriella Járási Dóra

Beosztás dr. törvényszéki sajtószóvivő sajtótitkár

Telefonszám E-mail cím titkár, 34/[email protected] 100/118 34/[email protected] 100/118