A 101. SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS VEGYES TÜZÉRDANDÁR VEZETÉSI PONTJAI ÉS FELADATAI A HADTEST TŰZTÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

MILOS ATTILA alezredes1—RUSZIN ROMULUSZ százados2

A 101. „SZIGETVÁRI” ZRÍNYI MIKLÓS VEGYES TÜZÉRDANDÁR VEZETÉSI PONTJAI ÉS FELADATAI A HADTEST TŰZTÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN „…akarom én a változást, de az adminisztráció (értsd kormányzati szervek) tele vannak olyan bürökratákkal, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek a változások lelassuljanak.” John F. Kennedy

A NATO csatlakozást követően megváltozott követelmények figyelembevételével kell a manővererők tűztámogatását tervezni, szervezni és irányítani. Ez a feladatkomplexum deklaráltan a tüzérség felelőségi körébe tartozik. Ha megvizsgáljuk a Magyar Honvédség lehetőségeit egy esetleges szárazföldi konfliktus, illetve háború során, meg kell, hogy állapítsuk, hogy az ellenség pusztításából mintegy 40%-ot a tüzérségnek kell magára vállalnia a sikeres harc, hadművelet megvívása érdekében.3 Az ellenség pusztításának jelentős feladata mellett a tüzér fegyvernem szakembereinek kötelessége minden tűztámogató erőforrás hatásának integrálása az összfegyvernemi parancsnok elgondolásába. Ezt a feladatot — melyet békében, háborúban, valamint nem háborús műveletek során olyan felelőséggel kell végrehajtani, amely alapvetően meghatározza saját csapataink tevékenységének sikerét és katonáinak biztonságát — csak egy valóban jól felkészült állomány képes végrehajtani, melynek feladatköre, jogosítványai és hierarchiája egységes rendszerben valósul meg. Egy precízen, mindenki által elismert, ismert és elfogadott struktúrában megjelenő tervező, szervező, irányító és ellenőrző rendszer képes a fent vázolt feladatok maradéktalan megoldására. Sokan persze mondhatnák — mint ahogyan hallatják is a hangjukat — hogy miért szükséges nekünk egy új rendszert életre hívni, amikor az a nemzetközi 1

101. „Szigetvári” Zrínyi Miklós ve. tü. dd., mb. parancsnok. ZMNE HTK egyetemi hallgató. 3 Dr. Szendy István ezredes által vezetett kutatócsoport: Elgondolás a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnem tüzér fegyvernemének minőségi átalakításáról, fejlesztéséről a 2000—2010 közötti időszakban. Tervezet, Budapest, 2001. 2

64

A KONFERENCIA VITAANYAGA

szervezet, melynek 1999. óta tagjai vagyunk pontos, és érthető módon vázolja az általa elfogadott normatívákat. Természetesen, nem egy teljesen új rendszert kívánunk megfontolás tárgyává tenni, hanem éppen a NATO szövetségi rendszerbe tökéletesen integrálható felépítés és munkamódszert támogató struktúra által biztosított feladat végrehajtás lehetőségét vázoljuk, amely figyelembe veszi nemzeti sajátosságainkat. Melyek ezek a nemzeti sajátosságok, amelyek befolyásolják, illetve meggátolják a szövetségeseink által használt rendszer átvételét? A NATO csatlakozás után 1999-ben végrehajtott stratégiai felülvizsgálat az alábbi konklúziókat hozta: ♦ a Magyar Honvédség alulfinanszírozott; ♦ fegyveres erőnk nagysága, haderőnemi és fegyvernemi összetétele, vezetési rendje, nem áll összhangban feladatrendszerével, valamint a költségvetési lehetőségekkel; ♦ felszereltsége és struktúrája nem felel meg a nemzeti és szövetségi elvárások nyomán a XXI. század magyar hadseregével szemben támasztott követelményeknek.4 Látható, hogy a vezetési rendszer önmagában is megjelent a felülvizsgálat eredményében, amely a teljes interoperabilitás eléréséig fejlesztésre szorul. Az eltelt három esztendő elegendőnek bizonyult a szövetségi vezetési rendszer megismeréséhez, és azon bázis kialakításához, amely szavatolja a flexibilis és hatékony vezetést, valamint irányítást akár nemzetközi színtéren is a tűztámogatás vonatkozásában. Jelenleg is működik a tűztámogatás rendszere, de a Magyarországon végrehajtásra került hazai és nemzetközi gyakorlatok tapasztalataira alapozva javaslatot teszünk a hatékonyabb és gyorsabb feladat végrehajtást elősegítő vezetési rendszer felépítésére. Véleményünk szerint a hadtest tűztámogatás érdekében telepített vezetési pontok felépítésének és részlegei funkciójának nem szabad jelentős mértékben eltérnie a manővererők által telepített vezetési pontok rendszerétől. A közös munkát jelentős mértékben megkönnyítheti, ha az elöljáró vezetési pontján működő részlegek minél könnyebben megtalálják az ugyanazon feladatokat ellátó részlegeket az alárendeltek harcálláspontján. A hadtest tűztámogatása érdekében működő önálló vezetési pontok nem léteznek, hanem azok a manővererők által telepített vezetési pontok szerves részét képezik. A kérdés az, hogy a tüzérdandár létesítsen-e önálló vezetési pontot, és ha igen, az milyen funkciót töltsön be a tűztámogatás rendszerében? Figyelembe kell azonban venni, hogy csak a tüzérdandár képes kiállítani azt a személyi állományt, amely garantálja a biztonságos feladat végrehajtást 24 órán keresztül a hadtest ösz4

Uo.

65


szes vezetési pontján. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták — mivel az információáramlás nincs támogatva digitális adatátviteli rendszerekkel — hogy nagyon lassú a tűztámogatás gyakorlati végrehajtása. A felderítési adatok — kivéve a dandár saját felderítő erőforrásaitól érkező adatokat — csak a hadtest vezetési pontján keresztül futnak be a tűztámogató részlegbe, ahonnan a döntés után kerül a tüzérdandár harcálláspontjára az adat, és csak ezek után kap valamely tüzérosztály tűzparancsot. Véleményünk szerint a tüzérdandár vezetési pontjait integrálni kellene a hadtest vezetési pontjának rendszerébe. A technikai feltételekkel a hadtest rendelkezik, tehát fizikailag biztosítható számára hely, amelyet bizonyított a legutolsó hadtest szintű törzsvezetési gyakorlat is. A tüzérdandár harcálláspontja képes csatlakozni tábori elhelyezési körülmények között, akár saját eszközei bevonásával, valamint beépített területen történő elhelyezkedés esetén is a hadtest harcálláspontjához. Ezzel a megoldással ki lehetne kapcsolni egy fölösleges híradási problémákat is felvető nehézséget, amely a tűzkiváltás gyorsaságát eddig percekkel megnövelte. Az együttműködés más fegyvernemekkel és szakcsapatokkal is könnyebb lenne ebben a formában, és jelentősen megkönnyítené a tervezés és irányítás folyamatát, hiszen a szakértői team azonnal kézzelfogható helyen állna rendelkezésre. A tüzérdandár G-s főnökei is könnyebben létesítenek így kapcsolatot szakmai elöljáróikkal, ami szintén a gyorsabb feladatmegoldást segítené elő. A tüzérdandár vezetési pont rendszere tehát a hadtest vezetési pont rendszerének részeként, de saját autonómiájának megtartásával kellene, hogy funkcionáljon, hisz a hadtest tűztámogatása a legfontosabb feladata és a saját alegységeinek vezetése és ellátása kényelmesen elférne a hadtest vezetési pontján. A tagolt elhelyezés újra prioritást élvezhetne a rendszeresített és működő, digitális adatátviteli rendszeren alapuló információáramlást biztosító berendezések elterjedése után. Az 1. sz. ábrán jól látható, hogy elképzelésünk szerint a tüzérdandár harcálláspontja közvetlenül a hadtest harcálláspontja mellett települ, méghozzá úgy, hogy annak egyik részlege a hadtest vezetési pontján belül, a hadtest tűztámogató részlegében foglal helyet. Ez a részleg nem más, mint a folyamatban lévő műveletek részlege, amely egyben ellátja a hadtest tűztámogatásának és — ezen belül a tábori tüzérségi támogatás — koordinálásának feladatát is. Ha a tüzérdandár nem közvetlenül a hadtest harcálláspontja mellett települt, akkor a tűztámogató részleghez kellett egy plusz részleget biztosítani a tüzérdandár állományából, amely a hadtest törzsében lévő tüzér tisztekkel közösen ellátta a hadtest tűztámogatásának koordinálását. A beérkező információkat továbbította természetesen a tüzérdandár harcálláspontjára is, ahol a kapott adatok feldolgozásra kerültek. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy mivel a digitális adatátvitel nem biztosított, a tüzérdandár harcálláspontján üzemelő folyamatban lévő műveletek részlege folyamatosan fáziskésésben volt, amely megnehezítette a pusztítandó célra bevonható alegység kijelölését. 66


HADTEST HARCÁLLÁSPONT

HÍRADÓ CSOPORT Tüzérdandár híradó csoport Parancsnoki munkacsoport

BIZTOSÍTÓ CSOPORT Törzs munkacsoport

Tüzérdandár biztosító csoport

Kiszolg. rlg

Tervező rlg

Törzs munkacsop.

Pk-i munkacsop. Feld. rlg Tü. dd. HVK Foly.lévő műv. rlg. Mű.

Lé.

Lé.véd.

Hdt. tűztám. lg.

Hdt. HVK

1. sz. ábra. A tüzérdandár harcálláspontjának elhelyezkedése a hadtest harcálláspontjához viszonyítva 67


Ezt könnyebb volt már a hadtest harcálláspontról meghatározni, vagyis az osztályok tűzvezetése gyakran onnan történt. Parancsot adni a tűzkiváltásra azonban csak a tüzérdandár harcálláspontjáról lehetett, hiszen az összeköttetés csak onnan volt biztosítva. Ha az 1. sz. ábrán feltüntetett javasolt települési rend kerülne megvalósításra, a beérkező tűzigények kielégítése gyorsabban megtörténhetne, hiszen az osztályok pontos helyzetéről történő jelentések feldolgozása, az összfegyvernemi helyzet nyilvántartása és a végrehajtásra kerülő tűzfeladatok ugyanazon végpontra futnának be, illetve a kiadásra kerülő parancsok ugyanazon végponton kerülnének leadásra, ezáltal valamennyi tevékenység a gyorsabb végrehajtást eredményezné. Az 1. sz. ábra szerinti telepítési rend használhatóságát igazolja a tüzérdandár felderítő részlegének közelsége is. A tűztámogatás egyik elengedhetetlen feltétele a pontos felderítési adat. Ezen adatokat képes biztosítani az egységes integrált felderítési rendszer részét képező felderítő zászlóaljak által szolgáltatott információk halmaza, amely a hadtest felderítő részlegéhez fut be. A gépesített lövészdandárok felderítő rendszere kiegészülve a század tűztámogató és tűzmegfigyelő csoportjai, valamint a lézeres felderítőrajok által felderített célokkal, ami a hadtest folyamatban lévő műveletek részlegéhez, vagy a hadtest felderítő részlegébe futottak be, és a tüzérdandár technikai felderítő illetve optikai felderítő rajai által biztosított információkkal, amelyek a tüzérdandár harcálláspontjára futottak be. Ezek azok a felderítő erőforrások, amelyek képesek olyan numerikus célfelderítési adatokat biztosítani, amelyekre a tűzkiváltás megtörténhet. Látható tehát, hogy a használható adatok akár három különböző részleghez is érkezhetnek. Véleményünk szerint, ha az összes lehetséges hírforrás közvetlenül a tűztámogató részleg rendelkezésére állna — amit biztosít az általunk javasolt elhelyezkedés — a döntés és a tűzkiváltás közötti idő lerövidülhetne. Ezt a tevékenységet még hatásosabbá tenné egy olyan számítógépes rendszer, amelyet dr. Furján Attila alezredes vezetésével már kifejlesztettek. Egy gyakorlati példán keresztül szeretnénk legitimizálni elképzelésünket a felderítő és a folyamatban lévő műveletek részleg elhelyezkedését illetően. A tüzérdandár SZNÁR—10 mozgócél-felderítő lokátora felderít egy ellenséges harckocsi menetoszlopot, amit jelent a tüzérdandár felderítő részlegének. A részleg az adatot továbbítja a folyamatban lévő műveleteken keresztül — hiszen neki van összeköttetése — a hadtest tűztámogató részlegének. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján a hadtest tűzkoordinátor úgy dönt, hogy a célt a tüzérdandárnak kell pusztítani, mert a repülők és a harci helikopterek egyéb tevékenység miatt nem tudnak részt venni a cél pusztításában. A tűzparancs tehát visszakerül a tüzérdandár harcálláspontjára, ahol kijelölik a tűzfeladatot végrehajtó tüzér, vagy sorozatvető osztályt és kiadják számára a tűzparancsot. Mire a tűzkiváltás megtörténik, lehet, sőt valószínű, hogy 68


a harckocsi menetoszlop már „lement a térképről.” Ha az általunk javasolt helyen települ a tüzérdandár harcálláspontja, legalább kettő összeköttetés-felvétel és híradó eszközön történő kommunikáció által elfecsérelt idő takarítható meg. Véleményünk szerint a tervező részleg közelsége is azon elképzelésünket támasztja alá, miszerint a tüzérdandár harcálláspontja közvetlenül a hadtest mellett kell, hogy települjön. A következő műveletek tervezéséhez szükséges pontos adatok, valamint a bekövetkezett változásokra történő reagálások megtervezéséhez szükséges információk és egyeztetések végrehajtása könnyebben megvalósulhat verbális úton, amit a részlegek közelsége nagyban elősegít. Ezen a tényen is csak a digitális és a hibátlanul működő informatikai háló változtathatna, amelynek kiépítése folyamatban van, de megbízható működése a gyakorlatokon még nem valósult meg. A tüzérdandár harcálláspontjának közelbiztosításába bevonható erők száma, valamint eszközeik minősége nem teszik lehetővé önerőből a fő és mögöttes harcálláspont folyamatos, aktív és hatásos védelmét, hiszen a törzstámogató üteg csak gyalogsági fegyverekkel rendelkezik, és maximum egy szakasznyi erőt tud kikülöníteni a harcálláspontok védelmére. Nincs sem páncélozott, sem páncéltörő, sem pedig légvédelmi eszköze, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Éppen ezért is javasoljuk a hadtest harcállásponttal történő közös települést, melynek biztosításába bevonásra kerülhetne természetesen a tüzérdandár törzstámogató ütegének állománya is. Javaslataink bizonyítását a fő harcálláspont részlegeinek bemutatásán keresztül mutattuk be, de természetesen a részlegek közelségének helyessége a mögöttes harcálláspont esetében is igaz, figyelembe véve azt a tényt, hogy a mögöttes harcálláspontnak képesnek kell lenni a feladatok átvételére. Úgy gondoljuk, elképzelésünk helyességét a vezetési pontokkal szemben támasztott követelmények sem cáfolják. „A vezetési pontokkal szemben támasztott legfontosabb követelmények a következők: mozgékonyság, korszerűség, operativitás, folyamatos működőképesség, védettség, komfortosság.”5 Ha ezeket a feltételeket figyelembe véve kell meghatározni a tüzérdandár vezetési pontjának helyét, akkor csak a védettség szenvedhet csorbát abban az esetben, ha a hadtest és a tüzérdandár vezetési pontja ugyanazon helyen települ. Pontosabban a védettség megteremtésének is csak részben mond ellent ez a fajta telepítési mód, hiszen csak a tagolt telepítés nem valósul meg. Tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy ez a nagyméretű és nagyfontosságú vezetési pont az ellenség céljai sorában prioritást élvez, de a hatékony, operatív, folyamatos, viszonylag korszerű és gyors feladat-feldolgozás és irányítás ennek 5

Dr. Hajdú István ezredes: A törzsszolgálat alapjai és a harcmező vezetési rendszerei. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Egyetemi jegyzet, Budapest, 1999, 41. o.

69


a telepítési módnak ad jelenleg létjogosultságot. Természetesen az olyan technikai eszközök fejlődésének előrehaladásával, — és a tüzérdandárnál, illetve a hadtestnél történő rendszeresítése után — amelyek képesek az információáramlást és feldolgozást real-time időben biztosítani bármely időben és viszonyok között, viszonylag nagy távolságokon megoldható lesz a feladat-feldolgozás és irányítás a széttagolt elhelyezés betartásának biztosítása mellett is. A fő harcállásponton működő tűztámogatást koordináló részleg felépítését az általános felépítés analógiájára készítettük el. A fő harcálláspont áll: vezetési csoportból, híradó csoportból, biztosító csoportból. A vezetési csoport áll: parancsnoki munkacsoportból, törzs munkacsoportból, harcvezetési központból (HVK). A harcvezetési központ felosztható: folyamatban lévő műveletek részlegére, felderítő részlegre, tervező részlegre, kiszolgáló részlegre.

VEZETÉSI CSOPORT HÍRADÓ CSOPORT HVK Parancsnoki munkacsoport Törzs munkacsoport

BIZTOSÍTÓ CSOPORT

2. sz. ábra. A vezetési pont tagozódása6

A híradó és a biztosító csoport Tekintsük át elsőként a híradó és biztosító csoport feladatait és állományát, mert ezeknek a csoportoknak nincs további részlege, ám jelenlétük és tevékenységük elengedhetetlen a precíz és biztosított munkavégzés érdekében. 6

Törzsszolgálat. Tankönyv, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2000, 69. o.

70


A híradó csoport feladata a fő harcálláspont és az alárendeltek, valamint a mögöttes és az előretolt harcálláspont között a híradás, a kommunikáció és információáramlás biztosítása. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásával esetleg a harcállásponton belül is biztosítja ugyanezeket a lehetőségeket a parancsnok igénye alapján. Folyamatos információáramlás nélkül elképzelhetetlen a megbízható tűztámogatás. Az elmúlt gyakorlatokon a tapasztalatok azt mutatták, hogy sajnos nem volt közvetlen összeköttetése sem a tüzérdandárnak, sem a hadtest tűztámogató részlegének a gépesített lövészdandárok tűztámogató részlegeivel, ezért a tűzigények és az esetleges tűzparancsok nem érhettek kellő időben a megfelelő helyre. Szükséges lenne ennek az összeköttetésnek a megvalósítása annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség Szárazföldi Hadtest tűztámogatásába bevonható tűztámogató erőforrások minél hatékonyabb kihasználása megvalósulhasson. Állománya a tüzérdandár híradó század állományából kerül ki, valamint a híradó és informatikai főnökség állományából beosztásra kerülő informatikai tiszt. Pontos feladatait a törzs munkacsoport szakmai irányítása mellett végzi. A biztosító csoport feladata a harcálláspont telepítése, áttelepítése, valamint működésének biztosítása. Biztosítja a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával a munka és pihentetési feltételeket, illetve az őrzésvédelem és közvetlen biztosítási feladatok végrehajtását. Konkrét feladatait a törzs munkacsoport határozza meg. A biztosítási feladatok ellátásában együttműködik a hadtest harcálláspontjának biztosítását végző alegységekkel. Állománya a tüzérdandár törzstámogató üteg állományából kerül ki.

Parancsnoki munkacsoport A harcálláspont legfőbb döntéshozó szerve. Fő feladata a harcálláspont tevékenységének irányítása, koordinálása, a helyzet adatainak elemzése, értékelése. A rendelkezésre álló adatok alapján dönt a hadtest tűztámogatásának, valamint a tűztámogató erőforrások alkalmazásának kérdéseiben, illetve javaslatokat fogalmaz meg a hadtestparancsnok számára a tűztámogatást illetően. A tüzérdandár parancsnok távollétében (ha az előretolt harcállásponton tartózkodik, vagy parancsnoki kötelességei szólítják el) a harcálláspont és a parancsnoki munkacsoport vezetője a tüzérdandár törzsfőnöke, aki egyben parancsnok helyettes is. A szervezetszerű parancsnok helyettes a mögöttes harcállásponton tartózkodik, hiszen a fő harcálláspont harcképtelenné válása esetén a mögöttes harcálláspont kötelessége a tűztámogatás tervezésének, szervezésének és irányításának átvétele, valamint a tüzérdandár alegységeinek irányítása. Állománya nem állandó, hanem a parancsnok dönt összetételéről az általános és aktuális feladatoknak megfelelően. Bevonható a hadtest törzsben dolgozó kiemelt hadműveleti és támogató főtiszt (főnök helyettes), a G-s főnökök, továbbá a más tűztámogató erőforrások parancsnokai vagy összekötő tisztjei, illetve specialisták. 71


Törzs munkacsoport A törzs munkacsoport legfontosabb feladatai közé tartozik az információáramlás biztosítása, a vezetési rendszer elemei működőképességének fenntartása, a harcálláspont telepítésével és áttelepítésével kapcsolatos munkák vezetése, a híradó és kommendáns katonai erők szakmai irányítása, a híradással és informatikai biztosítással kapcsolatos tervezési, szervezési és információvédelmi feladatok ellátása, titokvédelmi és ügyviteli feladatok tervezése, szervezése, valamint a híradó és biztosító csoport tevékenységének irányítása és ellenőrzése. A törzs munkacsoport vezetője a híradó és informatikai főnök. Állománya a híradó és informatikai főnökség állományából, a harckészültségi részleg vezetőjéből és az ügyviteli részlegből kerül ki. A döntések meghozatalához a munkacsoport vezetője kérje ki a törzstámogató üteg és a híradó század parancsnokának véleményét.

Harcvezetési központ A harcvezetési központ a fő harcálláspont alapvető eleme, a tűztámogatás szempontjából itt történik az érdemi munka. Fő feladatai közé sorolható: a hadtest tűztámogatásának vezetése és koordinálása; a mélységi, közvetlen és mögöttes területen folytatott tűztámogatás összehangolása; a beérkező felderítési adatok gyűjtése, értékelése, elemzése; az elkövetkezendő műveletek tűztámogatásának megtervezése; az alárendeltek és alegységek harcának vezetése. (Ha az előretolt harcálláspont nem működik.) A harcvezetési központ munkáját a tüzérdandár G—3 Hadműveleti főnök irányítja.

Folyamatban lévő műveletek részlege A folyamatban lévő műveletek részlegének feladata a hadtest tűztámogatásának folyamatos vezetése. Ennek a részlegnek a feladata, hogy a felderítő részleg által értékelt és azonosított célok pusztítására kijelölje a feladatot végrehajtó tűztámogató erőforrást, és ha ez a dandár közvetlen alárendeltje, parancsot ad a feladat végrehajtására. Folyamatosan nyilvántartja a pusztított célok adatait, a cél pusztításába bevont erők, alegységek tevékenységét, helyét, harcértékét és azonnal rendelkezésre álló lőszer mennyiségét. Intézkedik a tűztámogató erőforrások által végrehajtandó tevékenységekről, manőverekről, átcsoportosításokról. Együttműködik a hadtest fő harcállásponton dolgozó, a tűztámogató részlegben tevékenykedő légierő, légvédelmi, műszaki erők parancsnokaival és összekötő tisztjeivel. Kapcsolatban van a dandárok tűzkoordinátoraival, kielégíti a befutó tűzigényeket. A folyamatban lévő műveletek részlegének parancsnoka a hadtest tűzkoordinátora, mivel itt történik a mélységi és közvetlen harcterületen folyó tevékenység irányítása. 72


Állománya a tüzérdandár hadműveleti-, valamint a tűztámogató és összekötő részleg állományából kerül ki.

Felderítő részleg A felderítő részleg feladata az összes rendelkezésre álló felderítő erőforrás által felderített célok összegyűjtése, feldolgozása, értékelése. Folyamatosan tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni a tüzérdandár alárendeltségében lévő optikai-, és technikai felderítő erőforrások tevékenységét, illetve a dandár más alegységei számára is biztosítani a hiteles, pontos és időbeni információkat az ellenségről, terepről és saját csapatok tevékenységéről. Összeköttetést tart fenn és együttműködik a hadtest más felderítő erőivel, aktív része az integrált felderítési rendszernek. Nyilvántartja az ellenség tűztámogató erőforrásainak harcértékét, valamint az utolsó felderített helyüket. Következtetéseket von le helyzetükből és harcértékükből a várható tevékenységre vonatkozólag. Geodéziai adatokkal látja el a tüzér és sorozatvető osztályokat, valamint a felderítő üteget, amelyet kiegészít az összes a beméréshez szükséges információkkal. A felderítő részleg parancsnoka a tüzérdandár G—2 Felderítő főnök, állománya pedig a felderítő részlegből kerül ki.

Tervező részleg A tervező részleg a felderítő részleg által szolgáltatott új információk alapján folyamatosan pontosítja az elhatározást, illetve javaslatokat tesz annak megváltoztatására és lehetőségeire a tűztámogatás vonatkozásában. Az összfegyvernemi helyzetnek megfelelően és a hadtestparancsnok előzetes intézkedése alapján tervez, illetve javaslatokat tesz az elkövetkezendő műveletek tűztámogatásának biztosítására, kidolgozza a cselekvési változatoknak megfelelő tűztámogatási cselekvési változatokat, amelyek alapján a tűzkoordinátor meghozza elhatározását, és javaslatot tud tenni a hadtestparancsnoknak a tűztámogatást illetően. Elvégzi az erő-eszköz számvetést, a lőszer és manőver számvetést az elhatározás objektív meghozatalának érdekében. Elkészíti a bedolgozást és a tűztámogatási mellékletet a hadtestparancsnok parancsába a tűzkoordinátor elképzelése és parancsai alapján. Elkészíti és kiadja a Tábori tüzérség támogatási tervét az összes melléklettel. A tervező részlegnek állandó állománya van, melynek parancsnoka a tervező részleg parancsnoka, tagjai pedig a tervező részleg állományából kerülnek ki. Az ő feladatuk a szükséges számítások elvégzése, valamint a kiadásra kerülő okmányok és bedolgozások elkészítése, továbbá a tevékenység végrehajtása során az elhatározás pontosítása. Az elkövetkezendő műveletek tervezésének időszakában a tervező részleg kiegészül minden részleg szaktisztjével, illetve a G-s főnökökkel, a lehető legjobb elhatározás meghozatalának érdekében. 73


Kiszolgáló részleg A kiszolgáló részleg feladata a hadtest tűztámogatásából eredő feladatok és a tüzérdandár alegységeinek logisztikai támogatásával kapcsolatos adatok biztosítása, tevékenységek koordinálása, irányítása. Ennek a részlegnek a feladata a személyi és technikai veszteség nyilvántartása, a veszteség kiegészítés és veszteségpótlás koordinálása, együttműködve a mögöttes harcállásponttal. A kiszolgáló részleg parancsnoka a tüzérdandár G—1 Személyügyi főnök, tagjai pedig a Személyügyi és Logisztikai főnökség állományából kerülnek ki. (A G—4 Logisztikai főnök a mögöttes harcállásponton tartózkodik.)

Az előretolt harcálláspont A hadtest előretolt harcálláspontot telepíthet ideiglenes jelleggel, a hadművelet bármely időszakában a harcászati helyzettől függően. A fő harcállásponttól kikülönítve a parancsnokság első lépcsőjeként innen történik a tevékenység irányítása. Abban az esetben, ha a hadtest telepíti az előretolt harcálláspontját, a tüzérdandárnak kötelessége az előretolt harcálláspontról a folyó tevékenység tűztámogatásának irányítása. Mivel az előretolt harcálláspont mérete kisebb, általában gépjárműre telepítve működik, a résztvevő állomány létszáma is csak korlátozott lehet. Ezen a helyen csak gyors és azonnali döntések születnek. A tűztámogató erőforrások innen kapnak tűzparancsot. Az előretolt harcálláspont szorosan együttműködik a fő harcállásponttal. Az előretolt harcállásponton a tűzkoordinátor felelős a hadtest tűztámogatásának irányításáért. Döntései megalapozottságát segíti egy-egy fő a felderítő és hadműveleti részlegből, az összeköttetéséért pedig a híradó és informatikai főnökség biztosít szakembert. Mivel az előretolt harcálláspont csak rövid ideig működik, nem kell 24 órás folyamatos működésre felkészülni. Ha mégis elhúzódik a tevékenység, a fő harcállásponttal történő folyamatos kapcsolattartás elősegíti a váltás útbaindítását. A tűzkoordinátort a dandárparancsnok jelöli ki, amíg ő a pihenőváltásban van.

A mögöttes harcálláspont „A mögöttes harcálláspont feladata, a mögöttes területen elhelyezkedő alegységek igazgatása, mozgásainak koordinálása, adminisztratív feladatok ellátása, logisztikai támogatás összehangolása, a vezetés átvételére való felkészülés, annak átvétele a fő harcállásponttól vezetésképtelenné válása esetén.”7 7

Dr. Hajdú István ezredes: A törzsszolgálat alapjai és a harcmező vezetési rendszerei. Egyetemi jegyzet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 1999, 48. o.

74


A mögöttes harcálláspont tűztámogató részlegének parancsnoka a tüzérdandár parancsnokhelyettes. Felépítése eltér a fő harcálláspont felépítésétől, hiszen más a feladatrendszere, más a személyi állomány összetétele. A mögöttes harcálláspont vezetési csoportja áll: parancsnoki csoportból, hadműveleti csoportból, logisztikai csoportból. A tűztámogatás koordinálásának átvételére képes állomány a hadműveleti csoportban van, mégpedig a fő harcállásponton ismertetett részlegeknek megfelelően kettő váltásban. A figyelmes szemlélőnek rögtön szemet szúr, hogy az általunk javasolt felépítésből hiányzik az ellentűz szekció, a mélységi műveleteket tervező szekció és a célelemző részleg. A célelemző részleg csak nevében nem jelenik meg, hiszen a felderítő részlegnek az integrált felderítési rendszer részeként feladata a célelemzés és mindazon feladatok ellátása, melyet ennek a részlegnek kell elvégeznie. A mélységi műveleteket tervező szekció sajnos a „magyar sajátosságok” miatt a tűztámogatás egészét tekintve munkanélküli csoport lenne, hiszen mélységi műveletekre egyedül a légierőnk képes, így ezen feladatok tervezését a tervező csoport a légierővel közösen képes végrehajtani, míg az irányítás a parancsnok igényeinek megfelelően, a légierő összekötő tisztjei és csoportja útján valósítható meg a leghatékonyabban. Az ellentűz szekció azért nem üzemelhet folyamatosan — és így önálló csoportként sincs létjogosultsága — mert csekély számú tűztámogató erőforrásainkat a lehető legszélesebb spektrumban vagyunk kénytelenek foglalkoztatni a sikeres tűztámogatás érdekében. Ennek a feladatnak a koordinálása is a folyamatban lévő műveletek részlegének a feladata. A szövetségi rendszerben történő többnemzetiségű akciók során persze előfordulhat, sőt minden bizonnyal elő is kell, hogy forduljon a tűztámogató erőforrások megerősítése szövetségeseink által. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az általunk ismertetett vezetési rendszer képes a hiányzó elemeket a szövetségesektől kapott megerősítésekkel üzemeltetni, és a tűztámogatás feladatait szövetségi keretek között is ellátni.

A tűzkoordinátor Véleményünk szerint szükséges tehát mind a tervezés, mind a végrehajtás időszakában ezen feladatok koordinálására egy vezető, aki nem más, mint a hadtestparancsnok tűzkoordinátora, aki A JELENLEGI SZERVEZETET FIGYELEMBE VÉVE AZ EGYETLEN TÜZÉRDANDÁR PARANCSNOKA KELL, HOGY LEGYEN. Felvetődik a kérdés, hogy ezt a koordináló tevékenységet miért ne a hadtest törzsben dolgozó legmagasabb rendfokozattal rendelkező tüzér tiszt végezze? A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a támogató erők tevékenységét a támogató egységek törzsei végezték, vagyis például a műszaki zárcsomópont75


ok tervezését a műszaki dandár hajtotta végre. Úgy gondoljuk, hogy a közös munkát hatékonyabban össze tudja fogni a tábornoki rendfokozatot viselő tüzérdandár parancsnok, mint a hadtest törzsben dolgozó hadműveleti alezredes. A vezetés fogalmának tisztázását azért tartjuk fontosnak, mert véleményünk szerint rámutat arra a tényre, miszerint a leghatékonyabb vezetés az egyszemélyi parancsnok személyén keresztül valósul meg. A tűztámogatás vezetését is ezen irányelv alapján kell tehát megszervezni, mely azért is nehéz, mert a különböző tűztámogató erőforrások vezetőinek egyetlen közös elöljárója van hadtest szinten: a hadtestparancsnok. Az Ő feladata azonban nem lehet a tűztámogatás közvetlen vezetése és irányítása, hanem ezt a jogkört a hadtest tűzkoordinátornak adta át. „A vezetés az alárendeltek befolyásolásának folyamata, a feladat eredményes végrehajtása érdekében. A vezetés hatáskör és felelősség, amelyet az egyszemélyi parancsnokra ruháznak. Lényege a parancsnoki akarat és szándék megvalósítása. Magába foglalja az alárendelt csapatok alkalmazásának jogkörét és a felelősséget a feladat sikeres teljesítéséért.”8 A vezetés alapelvei: ♦ „a vezetés egysége; ♦ a vezetési és irányítási struktúra; ♦ az áttekinthető parancsnoki vonal (lánc, szolgálati alá-fölérendeltségi viszony) kialakítása és fenntartása; ♦ a vezetés és irányítás folyamatossága; ♦ a parancsnoki felelősség és a cselekvési szabadság megőrzése; ♦ a vezetés decentralizációja; 9 ♦ valamint az együttműködés és kölcsönös egyetértés.” A vezetés fogalma és alapelvei determinálják a tűztámogatás vezetését és annak alapelveit is. A vezetés egysége az egyszemélyi parancsnoki rendszer révén valósul meg. Elképzelhetetlennek tartjuk mellérendelt jogviszonyban lévő felelős parancsnokok közös munkája eredményeként a hatásos tűztámogatás megvalósítását. Az irányelvek meghatározását, a döntést, az irányítást és az ellenőrzést egyetlen személynek és az általa foglalkoztatott, valamint irányított törzsnek kell végrehajtania. A Magyar Honvédség szárazföldi hadtestének tűztámogatásában kimondva, vagy kimondatlanul egyenlőre nem teljesül maximálisan a fent említett normalizált vezetési forma. A legutóbbi gyakorlaton — amelyet szóbeli parancs is megerősített — a tüzérdandár parancsnoka a hadtestparancsnok legfőbb tanácsadója a tűztámogatás kérdéseiben, a hadtest tűzkoordinátor pedig a hadtest törzsben lévő tüzér főtiszt. 8 9

Uo. 7. o. Uo.

76


Véleményünk szerint ez funkciófelosztás nem szolgálja a hatásos tűztámogatás megvalósulását. Ennek a két funkciónak egy kézben kell összpontosulnia, hiszen a vezetés alapelveinek első tétele is a vezetés egységének fontosságát emeli ki. A javaslat és a tevékenység nem különülhet el egymástól, hiszen nem a hadtestparancsnoknak kell a tűztámogatást megvalósítania és még egy információs szintet közbeiktatva vezetni azt. Ha ezen feltételezés mentén folytatnánk a logikai sort, akkor a hadtestparancsnok mellett egy tanácsadói kör jönne létre, (légvédelmi tanácsadó, műszaki tanácsadó, vegyvédelmi tanácsadó, felderítő tanácsadó, informatikai tanácsadó stb.) amely a politikai életben elfogadható, de működő fegyveres erőknél hadműveleti szinten nem hogy nem jellemző, de teljességgel elfogadhatatlan. Ez a „tanácsadói kör” nem lehet más, mint a parancsnok helyettesei, törzse és alárendelt parancsnokai, akik a döntéselőkészítés folyamán mindent megtesznek a lehető legjobb változat megtalálása és kimunkálása érdekében, és résztvevőként a döntés meghozása után aktív szereplőként működjenek a minél gyorsabb és pontosabb megvalósítás érdekében. A vezetési és irányítási struktúra, valamint az áttekinthető parancsnoki lánc biztosítása is azon véleményünket támasztja alá, miszerint a tűztámogatásért egyetlen személynek kell vállalnia a felelősséget, a tűzkoordinátornak. Véleményünk szerint tehát a hadtest tűzkoordinátora és a parancsnok tanácsadója egyszemélyben a tüzérdandár parancsnok kell legyen, hiszen ő a legmagasabb beosztásban lévő tüzér a mai Magyar Honvédségben. Véleményünket alátámasztja az a tény is, hogy Ő rendelkezik azzal a törzzsel, amely képes a hadművelet előkészítése, tervezése és végrehajtása idején a szükséges számításokat, elemzéseket, értékeléseket biztosítani a parancsnok számára, valamint ezt a készséget a nap 24 órájában fenntartani. A hadtest törzsbe lévő tüzértisztek száma egyszerűen nem képes biztosítani a három vezetési ponton (előretolt, fő, mögöttes) történő folyamatos, megalapozott munkavégzést. Úgy véljük, hogy első olvasatra eretneknek tűnő gondolatainkat a következő idézet mélyebb értelme is igazolhatja: „…nincs a hadakozásnak olyan regulája, kit okvetlenül megtarthasson mindenkor a hadnagy. Különböztetni kell és változtatni a dolgokat, azt mint az idő és az alkalmasság parancsolja.” Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy

77

A 101. SZIGETVÁRI ZRÍNYI MIKLÓS VEGYES TÜZÉRDANDÁR VEZETÉSI PONTJAI ÉS FELADATAI A HADTEST TŰZTÁMOGATÁSI RENDSZERÉBEN

Recommend Documents