Tanulm8nyok a fels50ktatasba torten5 bejutns tema!
Szal< PfJter F e 1 v G·t eli.
a1ak
1I
1 cJ
S
k ere
3 n a 1<
Az OI
t
5 Z
3 m (] k
ten cI c n cia .i
mer:[-ltJ~3i. bdzi.SD,
sok, n I<epzes szerepe () p81y()v81aszt8~i1J(]n es
1I
rnunl
ralllj;'1nal< !, :i.lIrJv rlnV;:1 Ol
Jnt6zct
l3ucJ8pe~:it
1900
a felv6l:el1. clj81'd-
BELSO HASZNALATRA! A tanulmany a jelzett kutatasi program I<ereteben I<eszlilt A1programv8zet6:Vtilgyesy Pel].
A kiadvanysorozat 5zerl<eszt6je: Szal< Peter Otmar
Lektoralta: Ladanyi·Andor NeuvJ:i.rtll Gabor
ISBN .963 404 142 6 ISSN 0238 -503 X
Fe1e10s kiado· az Oktatasl
o.
El6sz6 A '1's-4/2/4 jelll felsooktatasi kutat6prcgram egyikkozponti celja a fe186-
oktatasba torteno bekerUles,folyarnawrk1.k es meghataroz6inak. vizsgalata. Er1.I1ek kereteben k ivanjuk ,telvazolni azoka-t az osszefUggesek.et, amelyek tanulmanyunk temajat, . a felveteli keretszamokat jellemziJ<..
A tarsac1aJlui alrendszerkent felfogott felsooktatas "berneneti II oldalc1n, a folyamatindulasanal helyezkedjJ( e1 az akivalaszUlsi mechanizmus, amely elvileg arra hiva·tot·t, hcgy csak a va16ban arra erdemeseket engec1je be a felsooktataskepzesi folyamatclba .. Ez gyakorlatilagolyan felte·telrenc1szer kialakitasa·t jelenti, amely az ereclrnenyesen befejeze·tt kozepfoku t:anlllmanyok alapjan a bekeriiles pillanataban eldonti a jelent.kez6 kepzesre, a felsofoku tanulmanyok v8gzesere valeS' alkalmassa.gat, biztosftva az·t i.s, hogy ez afe].. tetelrenc1szer a tarsadalmiJ.ag k:Lvanatos, ,tudanany- es foglalkoztatas[..JOli..tikai1.ag szUkseCj'es igenyeket ervenyesftse az e...JYeni szandekok figyelembe ve'televel. Koztudot·t, hogy a kivcU.asztasfelada·tatteljesitofelve·teli renclszer 8z1nte mindig is a t<.lrsadalmi feszUl,tsegek. erotereben problem...:=tkent 16tezet't. Az ut6bbi. evek korszerllsftesi·torekvesei, a tarsadalmi, ezen beli.il c1emogxafiai sajatossagokhoz va16 alkalmazko:las csakkielezte ezeke·t a problen,akat olyanynyira, hogy jO:josan merUIt fel olyan ujabb szernpontll kivalasztasi feltetelrenc1szer megteremb~se, amely'i.gazsagosabban, nagyobb hab~konysaggal es objek.tiv±tassal mukOdi](, amely vecjrofokon egy fejle·ttebb, kulturaltabb ertelmisegkepzesi renc1szer pol:Ltikai. elemekent (:Ls) funkcional . EnneJ( a tanulmanynak nan celja a kivalasztas, az alkalmassag, a bevalas stb. teljeskorll elemzese, CSc:ik egyetlen reszmozzanatot, a felveteli eljaras "kemenyll elernenek tekintendo kere·tszamoka"t kivanja az elmlllt huszonot ev folyank1.taLJan erte]mezni.. Nyilvanva16, hogy ez a t(§nyezo onmagaban nero mutatja meg teljes szelessegeben a be].·::erUles tc1.rsaclalmi problemait, de mint adatszer(lseg-eben is megkozel:(thet6 teny, me..]is azt alapve·toenbefolyasolja
es
magyarazza ..
Munkank Saran arra toreJeedtUnk, hogy a tema tobbolclalu megkozelfteseben elsOdlegesen a szociol6giai osszefUggesekre iranyftsuk a figyelme-t. Abbel 1nc1ul·tunk ki, hogy a keretszamok hat1.l.sukat teJ
kivanunk. allast foglalni. abban, hoCJY ezek a korlatok rnennyi.re valosak, rnennyi-
3
benhatekonyak, egyaJ.talan jal vagy rosszu1 rnukoc1nek; csaJ<: arra ·torekszunk /I hogy szerepUket egy tagabb idokeretben meghatarozzuk i s eza]:tal kovetkezme-nyeiket ertelmezni tudjuk. Tessziik ezt annak remenyeben 1 hogy hozztljfu-ulhatunk. egy tUdananyosabb ismeret kialakulasahoz f a problema objel<:·tivebb megitelesehez ..
J Bevezetes 0
Tanulmanyunk muni~ank egyik felekent olvasanc16o Nasik fele't a hozzAtartoz6 tablamellekle"t jelenti f amely az alabb reszletezencl6 rn6dszerrel tartalrnazza mindazon adatokat, amelyek a felc101gozott forrasok.b61 osszegylljtl1etOk. voltak.
ugy
velji.ik, sern a tablclk onmagukban, sern a sz()veg nem ad kepet a folyama:tok-
raJ., csak e ke"ttO teljessege ti.iJ<:rozi, modellalja a va16sagot .. I{iindul6pontunk az volt, hogy a fe.lsOoktatasba t.orteno beke:t'ules folyama-
ta.ban meghataroz6 szerepet jtrtsz6kere·tszamoka·t u.gy elemezzUk ,hogy azok vaJ_tozasajb61 k.i.rajzol6:1j'anak azok a tartalrni osszeftig-gesek I clmelyek a felsOokte'ytasi rendszert .(8zC'JCiol6gi.ailag) jellemzjJ<:. Azertis vtilasztottuk e:r:re a celra a keretszamokat, mertezek bizonyos pontossaggal ny:1.1vanos kiac1vanyokban hoz-
zaferhetok i ilyenertelerrJJen ellen6rizhetok! tovabb elemezhetok
lepesk!§n-t
folt.~rtuk
c
Bzerl: elso
.es· foldolgoz·tuk a Muvel&lesi Ninisztel:'ium es jogeloc1jei.
alt:aI kiadott felve-teli tajekoz"tat6kat, igyekezve kigy(ijteni. azokb61valamennyi
hasznosithat6ada-tot. (Afeldolgozottkiadvanyok jegyzeke a XXI tablan talcl.l6
hata" ) A nyers ada·tok (tenyszamok) kigylljtese utan lehe'tet"t, csak eldon"teni az adatbazis ismereteben azt, h03Y ezeket a tenyszamokat hocJYan lehet csoportos itan~ I
tablaba rendeZl"li.. IYlivel celw1k eredendoen az volt I hogy a tenc1enciaka't
foltarhassuk, e1 kelIet·t donteni, hOtJY a· folyamato't ·tortenelmi sorrenclisegeben (ic1orendben), vagy a jelen kialakula.sti)rtene"tekent (re·tLospekl:iven) irjelk. Ie.. Azert dontoi:·tUnk az u-t6bbi mellett, mert meggy6zOdesUnl;:, hogy az ut6bbi evek sajatossagait csak a mult figyelt=rnbe vetelevel erthe"l:ji.ik meg I de nem egy-szeruen annak. kovetkezmenye](e11t .. Pontosabban fogalmazva, a jelen feszliltsegek hc3.tteretkeresve a tendenciakat visszafele konnyebb min"t a valtozasokb61 azokat le"trehozni
es
erec1menyesebb kiml1tatni,
G
Ezen meggondolas es mas szempon-tok alapjan keszitettlik e1 a ·ttlblakat. E16szor arra gondoltunk., hogy valamennyi f els6okta.tasi intezmenyr6l klilon tabla. t keszftlink, de az adatbazis strukturaja miatt celszerLfnek. az latszo·tt, hocJY a ·teljesen reszletes, szakon](en-ti. bonulst csak ot·t kozoljlik., ahol ez va.16ban rendelkezesre all. Ezert vegUl csak a. harcmt:udcmanyegyetem bolcsesze-ttudananyi
4
es ternleszettudorrsnyi karairol, illet61eg a ha-t tanarkepzo f61.skolarol kesztu..t on.al16 , intezmenyszintu b3hla (XII. -XX. tablak.) • A ·tobbi intezmeny acl.atai·t viszont llgy csoportosi-tottuk, hoqy egyresz'c az
intezmenyek. ·tortene-ti val-tozasait, atalakulasai-t nyomon kovethessUki rn.:isn2sz-t pedig az intezmenyeket kepzesi agankent es szintenkel1't egymas rnelle helyezhessUk. fgy keszUlt e1 az egyetemi szin·t(i szakkepzes·t (III.), a kozepis'kolai tanarkepzest (IV.) zest (VII.)
I
I
a m§rnok]cepzest (VI.), a foiskolai szi.n-t(i sza](kep-
a pedagoguskepzest (VIII.) es az lizemmernc,k]:.:epzest (XI . ) bennxta-
to 'tabla . A rendelkezesre alla adatokbal az altalanos iskolai tanarkepzesi: killon osszesitettUk (IX.), tovabba a kozepiskolai es alt.alanos isJ.;:olai tanarkepzes
szakparait osszevonva szakonkent cl.tszazalekoltuk (V. es X. ·tabla).
Vee-fitl agazatonl<_ent osszegeztlik a tenyszamokcl"t - (I.), il1e-toleg annak aranyai-t atszazalekoltllk (II .. tcilila) . A -teiblakban f61-ttinte·t-tUk
a rendelkezesre alI6 keretszeurokat (evcnk€:n't),
ahol nero vol·t ada-t, ot·t csak az e1ofordulas tenye-t (a st.atisztikaban hCisznalatos
00.
jelzessel), valamint a teljesseg ig-enyevel az intezm:§nyek megnevezese-
ben (tart:almaban) es helyeben (cilnEfuen) bek6vetkezett valtozasoka-l: « folyam.:Tl:ok erzeJ<.e1teb2se celjab61 . .2\.z igy elkesz.itett, a te1jes ac1atbazist: tartalmazo ttlblamelleld.et "teh.:it 6~lagah..m
is hasznalha·to, elemezhetow Megjegyezziik, hogy amely intezmenyrol
egyal ta.lan nero talal"l:unk ada-tot (kere·tszamot), azoka'l: jegyzeJ
kiadvan~lokban nan
szereplo fels60ktat....4si in-tezmenyekkel, ig1' peldaul az egyhc.lzi fenntartasu hit·tudomanyi :Lntezrnenyekkel nan t6r6dtUnki csclk jelezzUk, hogy 1985-ben 15 lelkeszkepzo muk6c1ott 6sszesen 520 hallgatoval. 1 . 1. M6dszertani megjegyzesek. A vazol·t kutatasi es ada·trendezesi
folyam~..t
soran tobb rnCdszertcu1i jelle-
gu problemaval kerliltimk szembe, amelyekben aIle1st kel1ett foglalni. El6szor ezekrol adunk tajakoztatast. 1 . 1 . 1 .. A felveteli ·tajekozta"tok saja·tossa.gai Nehany ko.rabbi, sz6rvan1'os tajekoz·tat6 kiadvany utaH '1964 6ta jelenik meg evente folyamatosan az a hivatalos felveteli ti:ljekoztato, am3ly a Niniszterium szerkeszteseben inforrnaci.okat ad a felveteliz6'k szamara a felsooktatcls1 1ntezmenyekrol, a felveteli kovetelmenyekrol. Ezek a k.ereskec1elmi forgaJ..ontlan meg~lasarolhato
megjegyzest tenni sajatossagaikr61o A kiadvanyok szerkezete a kovetkez6 volt: alt.a.lanos tudniva16k (a felso-
oktatasr61, a jelentkezesrol, a· tandijakr61 es osz·tondijakr61, kec1vezmenyek.-
rol
stb $); a nappali tagozatok isrnertetese (agazatonkent, ezen bellil intezme-
nyenkent); az esti es levelezo tagozatok ismertetese (azonos szerkezetben) ; a felveteli vizsgak tantargyi kovetelmenyei, ideertve nehanysajatos inb-§zmeny killfu kovetelmenyrendszeret is (peldaul a muvesze'ti foiskolaknal) .. 1969-tol az intezmenyek leirasanal eloterbe ke.riilt a szintek: szerinti felosztas (egyetem, egyetem.i jellegll foiskola, foiskola f felsofoku intezet, felsofoku szakiskol.a i fels6foJ.~u technikum), 1974-tol egyre tobb informaci6 jelent meg a. felveteli
rendrol, az alkal1uassagi vizsgak koveteJ.menyeirol f az intezmenyeJ<: koojeleirol. # azugynevezett helyet'tesito targyakr6l f a jelentkezesi lap 1985-ben kerUlt
kj:tolb~se.r616
sor arra, hogy killon kotetbe focJlaltc'ik (ilFelsofoku vegzet·tseg
f:elsofoku tanu.JJnanyok VI cimmel) afelsofoku vegzet'tsegek jegyzeke·t I az ecJYes intezmenyek tartalmi leirasclt, afelveteli renc1et; kU10n megjelen-tek a tant.arcYJi kovete1menyek (jelezve azeselyeke·t is);vegill. klilan kotetbe kertiltek azok a tablaza-tok" amelyek a keretszamokat intezmenyenkent tartal1n3.zzaJe 1986 6ta evente ket kotetk.erlil kiadasra: az egyiJc az e1626 evl felada·toka·t es ponthatarokat, a masjJ( .az adottooe ervenyes iiltalanos es intezmenyenkenti fel·te·teleket .. ezen belUl a keretszamok.at tel.rta1l11azza" Meg ke11 jegyezzlik, ho.JY a tel< belso
sz~rkeze'te
kote'~
tovabbiel b§reseJ.:et is mutcrt I teha"t igy mar a tfljekoz'ta·t6
kiadvanyok egyseges erteJ.mezese is nan keves gondot okozot·t" SoJdcal 'lenyegesebb~rtalmikercles az f hogy 1964-196S-ben pontosabb tenyszamok csak nehany f f6'ken·t mez6gazdasagi intezmenyb61 keriiltek kozlesre i 1966t6l folyamatos nappali t.agoza"tokon az intezmenyekeni:ikeretszam (nehany kive·tellell j 1967-t6l kozlia tudananyegyeterneknel es 'tanarkepzo f6iskolaknal sza]<parok szerint :is a keretszamokat (ez 1970-b51 a tanarkepzo :E6iskolakon megsZltnik) i 1980-t61 pontosabban feltlintetjkaz acla·toka-t szakonkenti 1982-·t61 pontos keretszelnnkatkozolnek az esti/levelezo ~1indez·t
es
akiegeszito kepzesrol is.
osszeg-ezve tenykent kell kezelnUnk azt, hogy killonbo2o idoszah:okban
nan egyfonna. reszletesseg({ adat:bazisall rendelkezesre, igy (fokent a nero nappalitagozatokntil es kepzesi for.maJma.l) tobb hianyossaggal kelle-t·t az aclatok tekinteteben megelegednlinko
Al talanos szernleletm6dunk f a visszateJd.nto-rek.onstl.'Llal6 e1v kovetkezb§ben a feldolgozasnc1l az 1988. evi felveteli tajekoztat6 szerkesztesebOl inclLlltunk ki, s ez·t pr6baltukmeg ervenyesiteni a korabbi kiadvanyok
6
adatkozlesf:~ineJ\. at-
szerkesztesevel~
A taj&oztat6kban kozolt szamada-tok bizonyos merteld.g cSllpan e16reje]_zesnek -tekinthetok I rnivel ezek a ter.vezes adot,t szakaszc1.ban ervenyesek. A "veglegeslO keretszamokat az intezmenyeknek kozvetlenUl eljutt,:l'tott, a mar veglegesen lefolytatott alku eredmenyet kifejezo utasftasok -tar-talrnazzak. A klilonfESle tovabbi lehet6segek kH1aszna1asanak kovetkezb3ben I illet61eg a felvetelin l1yLijtot-t tenyleges teljesitrnenyek alapjan alaktl1 ki a va16ban felve-ttek szama I azaz a teny1eges beh.J. Csat.asi mennyiseg.. E ]:;:e-t utc5bbi adat az al tah,mk hasznalt forrasb61 nEro ismeretes, de az elb:§resek erzekelteb2sere (Ladanyi Andor lektori jelentesel:iSI), k0201jiik az 1971-1985 kozotti, nappali tagoza-ti adatsort minden elemzes nelkUl:
1.1.2. Intezmenytortene·t: Mivel al.Tatorek szi..ink i hogy a val tozas -tenc1enciait, a megha.tltroz6 ass ze-
fUggeseke-t ragac1jul( meg I ezert szUkseges l.smertetni. az intezmenyhli19zat val-
tozasaval kapcsolatos saja-tossagokat is. Az ada·tgy(ijtes soran tobb I minot
ha-
ranszelz intezmenyszint(i ada-tot (!negnevezesbeli., tartalmi, cimbel.i valtozas-t) kellett f61 tarnunk i ezek a vonatkoz6 tc'1blclk je1negyarazat:ab61 01vasha-t6k ki.
A vell tozasok, s ezal tal az ada trenc1ezes-t m129ha tarozo tenyez6k ket jellegzetes
csoportra osztha.t6k: intezmenyek letesitesere
es
megszilntetesere, profiljanak,
szintjenek val-tozasara (-tarta1mi jel1eg') i valamint elnevezesbeli es atl.:;:ol-tozesi valtozasokra (fol1ualis jelleg) .. llilagat61 ert.et&11k, hogy ez ut6bbiak csak
az adatgyujtes egyertelmu$ege szempontjab61 je1entenek
nehl~zsegeti
mig az e-
16bbiek befolyasoljak ffi.::tgukat a tendenciakat is. Az ismeretes, hogy ezek a valtozasok nero egyenletesek, hanem bizonyos oktatasp::>litjJ<:aJ, fcjlesztesi ha-
1:c.1rozatok kovetkezmenyeikent ertekelhetOk. A 1egi.nkabb jelentos val tozc.lsok a ha-tvanas evek vegen - hetvenes evek ele- ,
7
jen azaltal kovetkeztek be, ahogy akorabbi fels6foku technikumokat, szakiskolc1ka"t, intezeteket atszerveztek foiskolal<::ka. Ezzel egyic1ejlileg is 1 majd 1976 es 1987 korlil jelenwsebb valtozasok tortentek a mez6gazdasagi felsOoktatasban (bizonyos technjJ(lunok. megszlintetese f anyaintezm$1yekhez tortEm6 kapcso16das stb.) , tovabba befolyaso16 tenyezo vol·t a foiskolai karok letrehozasa (es reszbeni megszlintetese) a hetvenes evekben .Az is jellegzetes, bogy a val·tozasokban egyforman megtalcUhat6 a kozpontositas I osszevonas
es
az onal16soclas iI
differencial6das .sajatossaga i azaz ezek az in"tezmeny-torteneti tenyezC5k. sokszor egyedi esetnek, nero tervszeru koncepci6kvegJ:,ehajt.asanaktunnek.. Munka.nk szempontjabOl igyel kellett donteni, f51 kellett·tami az·t, hogy mely :lntezmenyektekinthetok jogelOdnek, azaz folyamatken"t elernezhetCSneki illet61eg rnelyek azok, arnelyek jogut6d nelklil kerlil·tek megsztlntetesre.
Elemze~
sunk szerint mindossze nyolc ilyen ese·t tortent, ezek a l«:Sve"t:kezok: Felsofoku Banyagazdasagi Technikum .( 1965) Felsofoku Novenytenresztesi Technilium Karcag, Szekesfehervar, Szekszard( 1967) FelsCSfoku AJ.1attenyeszb§si Technjkum Budapes-t (1970) Felsofoku Vegyipari Gepeszeti Teclmikl.lm Esztergam (1972) Keszthelyi AgrartLldominyi. Egyetem Agron6miai Foiskolai Kar, Mezogazdasa.gi.
Ge-
peszeti Foiskolai Kar (1976) Ezek .a1apjanmegal1apitha'tjuk, herN a magyar· felsooktatasi .intezmenyrendszerben a vizsgaJ.t .ic10szakban alapvetO strukturalis va]:tozas nero tOl.-tent .. 1 . 1.. 3 ... Feloszte:is es renc1ezettseg Az intezmeny-torteneti sajatossagok figyele:mbe ve·televel azt is el kellett donteni, hogy a tenyadatokmilyenrendszerben kertiljenek kozlesre, milyen rendezoelvek szerint lehetseges a
legink~bb
a·ttekintheto kepet adni a tenden-
ciakr61 ... Konnylile-tt volna ezt wegoldani akkor, ha a rendelkezesi..inkre al16 kiadvanyokban valarnennyi intezrneny valamennyi tagozatanak valamennyi szakjar61 azonos
meru1~liseg(f es
szerkezetu infonnaci.6 t.alalhato. Azonban (mint ITk"r az
1 . 1 .1.. pontban jeleztUk) az adatkozles reszletessege es rel1dezet:tsege inkabb csak az ut6bbi neJ.1any evben tekin1:heto pontosabbnak 1 ezel.-t
e]J.~erlilhete·tlen
volt az a munkafazis, amelyben megpr6bc1lt"Uk optimaLLza1ni a fe1·tlinte-te·t-t adatokat . Abb61 indultlmk ki, hogy lehetCSseg szerint egyetlen kozolt aclat se vesszen e1 a csoportositas soran,ugyanakkor meg-is szrunos esetben kenytelenek v01·tunk 08szevonni bizonyos (intezmenyen belUli) ac1a-tokat, mivel azok nem minden evben ](erlUt€k nyilvanossagrav 8
Veglil az 1 ~ pontban m3r kozoJ..t szerkezet rnellet-t dont6ttUnk! elsocllE:qesen abb61 a megfontolasb61, hogy a pedag6guskepz6 inb3zmenyeknel tobbnyire ismert a szakonkenti (szaJqx-lron-
kenti) bontas;
az egyseges profilu faiskolak (-technikumok) ele\re nero bontlk1.tOk szakokra,
illetoleg azok szakok szerint.i osszesi tese az intezmenyek. kepzesi szerkezeb3ben bek.ovetkezet·t valtozasok miatt nero
h02
letre hcmo.Je.n csoportokat;
szamos intezmeny ba.r folsorolja a kepzesi agakat, szakokat., a keretszeUn tekinteteben nero hatarozza meg azok aranyai·t. Ennek rnegfelel6en ot·t, ahal viszanylag folyama'tos es reszletes bont.:asu tenyszamok allnak renclelkezesre, ott alapegysegnek a sza'kokat tel.::intjUk; ahol.
ped.ig nero,
az intezmenybol indulunk ki (beJ.eertve azokat a reszegysege-
ket ,tagozatokat is 1 amelyekrol csak az anyaintezmelmyel osszevont aclat all rendelkezesre). Ezzel egyUt:t a torteneti folyama-tok Eh:venyesithet:6sege erdekeben az adatokat ott is folyamataban kezeljiik.i' ahal ic16kozben
az~'intezmeny
ben valtozas ·tortent:,peldaul ujabb elnevezes, szintbeli fejleszb~s, ossze-
vonas vagy onal16soclas 5tb" kereteben.. Sokszor kenyszerUl-tUnk j.1,yen ertelemat~laki'tasi
es fejlesztesJ. folyc.unatokatl foltarni a jogfolytonossag ert.elm&en a szervezeti vaJ..tozasoka·t. Ugyanakkor 1:(~rmesze
ben rekonstrllalni korabbi
tesen igyekeztUnk kiilonvalasztani az adatok sor,:l.t akkor I ha az inb§zmenybel1
tartahni. je11eg(1 val-tozas, agaza-ti profilvalt.1s ·tortent (pelc1c)ul a zsambeki mezOgazclasagi foiskola gooollesi beolvasz·tasa utan eloszor az esztergomi ·ta-
nitOkepz6 f6iskola tagozata koltozo-t·t be az epliletbe) .. Mas okokb61 nero hasznalha-ttuk azt a. csoportositast sem, ami a kiUonfele
statisz·tikai kiadvanyokban haszna.latos" Ez ugyanis reszint az i.nb3zmenyt tekinti. alapegysegnek., ahboz sorolva a reszeSJYsegeket (karokc:rt, tagoza-toka-t)
is, ami altaI osszevonOclnak eltero kepzesi agaza-tok es szintek (kUlonosen az egyetemek £6isk01ai ka.rai eseb§ben)
d
Reszint pec1ig az intezmenyi ada-tokat
ne-
hany klilonbozo szelessegd agazatba rendezik, amely nero ad ke110 resz1etesse-
gli tenyszarroka·t .. fvU.vel mecJgyoz6desUnk, hogy az egyetemi es foiskolai szint(i kepzes alapvet6 tarsadalmi kiilonbsegeket hordoz, ezert az e1soc11eg'es felosz-
tasi elvnek az egyetemi es f018k01ai szjn-t elvalasztcisat tekintettUk (pelc1aul a muveszkepzesne1 mas he lyre sorol·tuk be a
csutx~n
nevUkben f6iskolaka·t,
val6:1i foiskolakat es a t..::markepzo intezmenyeket, vagy a mliszak:L foly6 Uzerrnnernokkepzest atemel'tUk a foiskolai szJntre stb.). tartalmi ok rniat:-t ugyan az al-talunk
v(~hezv.itt
a:
~1Yetel11eken
SZclInOS
ilyen
felosztiis nem komp3:tj.bili.s a
9
statisztj);:akkal, viszont azoknal "lenyegileg pon-tosabb, arnyaltabb elemzes·t tesz lehetOve. 1 .. 1 . 4 . Nappali, esti, levelezo
es
kiegeszi'tc5 tagozatok
Ismeretes, hogy a felsofoku kepzes szerkezeteben elsosorban az eselykiegyenl~tes
es a tovabbkepzesi lehetoseg erdekeben SZiJ1te valamennyi kepzesi
agazat.bari 'leteznek nap:r;aIl, esti es/vagy Ievelezo tagoza-tok, il1e-t61eg klilan:tele kiegeszito kepzesi fonnak.. A keretszc1mok elsodlegesen a nappali tagozatokra, teha:t a gradualis kepzesre vonatkoznak,c1e (fokent 1982 eta) az esti es leveiezo u sot a kiegeszit6 fonnak" is egyre pontosabban szabalyozOdnak .. A" rendelkezesre al16adatsorok igy reszle-tesebben csak a nappcl.li tagozatokon beltU ervenyesU-
10 tendenciak fo1:tarasara adnak "lehetosege't, a, 'tobbire vonatl\:ozolag joval kevesebb es"rovidebb" infonnaciokkal dolgozhatunl<:..
Bonyolitja a helyzetet az
is, hogy bizonyos szakok (v6:jzet'ts8<-Jek) csak kiegeszito fo:r.m:iban Ie'teznek .. 'O]r'"" , " 1-cavecle ':'11m"' , s tl") 1 ' (f·ol<.ent Nl .. " k~:I." . es , ( sza] <mernq~).J<:epzes, mun . ~L"'J' <.epzes - ) i tova'])j)a a musza 0
mezOgazdasagi .tanarkepzesben) ecfYl11C1ssal so](szor elkUlonithete'tlenlil keverednek.a. nappali tagozaton belUli, az alacsonyabb szil1't(i vegze-tts(.~re raepillo f
illeroleg ~"" valooan,·tovabbkepzO jellegu (posz'tgrac1ucH.is) fonnak, cunell'Tel<: aZl..ltan a v
es rendezzUkaz ac1atbazis'tu
Veg-ul
is a ktilonboz6 jE!llegli
es
tartalmu formakat
harem csoportlJa osztotttik: (gradualis .alapkepzest ado) nappali (tagozcl'tok) i (grac1ualis kepzest ac10,ml..Ulkavegzes rnelletti.) esti -
es
levelezo (tagozatok);
kiegeszito (posztgraduaJ.is, tovabbkepzo, szakosi-to) form3k (napp,.=tli I esti 'es leveJ.ezo tagozatok) . Nero tartottuk fontos" ktilonbsegnek, tartalmi megha-taroz6nal\. szetvalasztani
az esti es levelezotagozatokat. Ennek az is az aka"
110':W szamos i.ntezmenybert
idorol idore valtozot-t az esti yagy levelezo forma, esetleg parhuzamosan is m(ikooo-tt mindketto (a jelentkezok arc.lnyanakmegfelel6en)"; tovabb,3. sol-: esetben aszerint indult es'ti vagy. levelezo kepzes, hogy a jelentkez6k inkabb helybeliek. vagy az intezmeny szekhelyet6I tavolabb lakok voltak; vegUl bizonyos cigazatokban es intezmenyekben eleve csak esti vagy csak levelezo tagozatot szerveztek (sokszor a kepzes tartalmatol fUggetlenUl). Ugyanez
vonatkozjJ~
kiegeszfto tagozatokra is azzalaz elteressel f bogy i.tt meg osszetett,ebb a
'10
a
kep. Itt jegyezzlik meg az-t, hogy csupan ket agazatban (orvoskepzes es muveszkepzes) letezik kizar61agosan nappalitagozat. Tarsadalrni szempontb6l ervenyesUl els6c11egesen az a kiilonbseg, amely a jelzet-t harom csoportot val6ban elkliloniti. Afolyamatosan (bar lassan) val-toz6 kepzesi struktUrcIDan ugyanism.inosegiel·teresek tapasztalhat6k, ide ertve az-t is, amit a "rakepzes" fc:galm.:=t jelent. Ez magyarazza azt a b§nyt, hogy aranyaban valtoz6an, de lenyegeben rnindig is jelentos vol-t az esti/levelezo es kiegeszito forrra szerepe a fels6foku vecJzettseg megszerzeseben, sot, egyes agazatokban (ahogy az a tablakb6l kiolvashat6) rna is az osszkepzes felet jelenti (f6ken-t a f6iskolai szint(i agazatokban) . osszefcglalaskent rregismeteljlik, hogy a korabbiac1atok hianya miatt teljes osszehasonlitasra, a nappalies nem-nappali kepzes aranyainak hosszabbtaw elemzesere, ezaltal a j elze-tt tendencia valtozasanak resz:lete s bemutatasara nines
moo. 1 • 1 .5. Tanari
es
nem-tanari szakd(
Az egyetemi/f6iskolai sz:LntroogkiU.onboztetesehezhasonl6an az egesz fels6oktatast atfog6 alapvet6 tagolasielvlehet a pcdag6giai vegze-t-tseget biztosit6, illetve nero pedag6giai tartalmu (jellegu) szakok
oss~esitese.
sajnalatos m6don
ezt nan vegezhettlik el ke116 pontossaggal, mJ.vel a nem kifejezetten pec1ag6..JUskepz6. intezmenyek adatajJ)an nero, vagy csaJe reszlegesen killontil el a tanarkepzes. Konkretabban arr61 van sz6, hogy peldaul a muszaki es a kozgazdasagi intezmenyek jelentos reszeben van b:markepzes, de ennek aranyaakepzes -teljessegehez viszonyitvanem meghatarozott, vagy legalabbis a keretszamban nem ntindig es mindenii:t-tkerlil meghatarozelsra. Ezalta1atanari szakok osszessegerol nem kapunk pontos kepet, csak azokr61, amelyek a pec1ag6guskepzQ intezmenyeknt91 m(ikodnek (itt
terrneszeb~sen·beleertve
a kozepiskolai es altalanos iskolai ·tanarkepzest,
az 6vodapedag6guskepzest estani·t6kepze8t, is)
~
Hasonl6an az e<:JYetemi szint(i,
kozepiskola.itanari c1iplanat is ad6. m(ivesze'ti intezmenyekben san egyertelm(l a pedag6:riai kepesi-tesGek aranya a keretszcltron belill. A jelzett okokmiatt igy csal<. az egyertelmuen tanari vegze-ttsege·t ad6 egyetemi esf6iskolai szintli intezrnenyeknel osszegezhe-ttlik az adatokat. V:lszont ezeknel reszletesebbacla-t alIt rendelkezesre mint altalaban, ugyanis mind a kozepiskolai, mind pedig az eli talanos iskolai tanarkepzesben a szakparok (kiegeszim tagozaton a szakok) szerinti bontas altalaban tenyszamokban is meghatarozott. Ez. tette lehet6ve, hogy ezen a ket kepzesi. agazaton belli]. kUlon is folc101-
11
gozhaSSt1k. v elemezhessUk a szakparok es szakok aranyat, osszesitve a parhuzamosan mllk6d6 inre2.'menyek adatait (tudomanyegyeten1ek es tanarkepzQ foiskolak) .. Az is sajatsagos f hogy a kiegeszito tanarkepzesrol, it·t beleertve a muszaki z6gazdasagi agazatot i.s osszess<§gooen reszletesebb kepUnk
es me-
van (legalabbis
1982-t61) mint a nappali tagozatok teljesseger61 .. Vegezetlil megjegyezziik, hogy azokban az
ese~eJ
ahol elegge egyerte1m(i-
en tlgy veltUk, hiliasankeriUt az adat kozlesre (peldaul azonos osszesen mellett hianyzott a kozbees6 resz,' folcserelOdott a szam 5tb .. ) , ott locJikai uton nffiany ki.sebb korrekci6t vegeztlinJ<: e1 .
Ahhoz,hogy ertelmezni tudjuk az osszefUggeseket, meghatZirozhassuk a tendenciak.at, ecJYal tal an tartalmi olclalr61 kozeli thesstink a problemakhoz II elenged<= hetetlenlil szliksegesnek tartjuk neJ.lany alapfogalom tartall1lc-l't, ertelmezesi. tar";" tananyat kifejteni esmeghataroznioEz egyben kiserlet is arra, hogy kijelol.... jill<: tanu.l.rnanyunk tartalrni korla.·tai·t, rOgz i i:sUk,. hogy milyenmelys89i9 lehetse-
ges a feldolgozO"tt· adatbazisb61 kovetkezte-tese]c:;:e·t me<Jfogalmazn:i.
0
Ezen a ponton
vallalnunk kel1 azt ,a szubjektivitas·t is; amely a mooszerbOl, a valosag ismereb§bol kovetkezC5en paradigmakent e.rvenyesU.l ..
A felsqfoku vegzettsegu szakemberallomany 'ite:rmelese li a kozokte1.tasra epli16 fels60ktatasi intezmenyrendszerbentortenikc ArnennyjJ)en az intezmenyrendszert onallo szervezetnektekintjlik., akkor megallapi,thatjuk Blbemene·tet U (input) es nUkimenetetll(output) .A bemene'tioldalhoz tartozik a hallgatOkes az oktat6k halmaza u valamint mind az a targyi feltetel (eplilet, tclneszkoz,. penzUgyi fedezet sth .. ), ami a szervezetet mukOdteti .. A k:imenet olc1alan talaljuk az·t a szak-
embersz'W<.:segletet, amely konkretabban a munkaer6piacot jelenti . A szel.Ilezet te!1at els6 megkozeli'tesben emberek adot,t hallnazanak celiranyli fejlesz·tesevel (kepzesevel) foglalkoziJ(,. ez tarsadalmilag meghatarozott felaclata"
Ezt az alapviszonyt szarnos tenyez6 befolyasolja .. A· k.:ln\~eti oldalon jelentkezo lcikepzet·t emberhalmaz csak akkor ertekes
"b~rsadalm.ilag,
igy csak akkor
funkcional a szervezet feladatanak megfelelC5en I het alyan Ii'tenneket!e bocsa"t ki '"
amely a
II
pia con Ii hasznosithato, tehat· ha valamennyi ve9zett szakember kepesi-
tesenek. megfelelo mt.mkakorbe kertiJ.o Ebben a tek,intetben allftha:tjuk fol azt a
t.etelt, hogy a felsooktatast, mint rendszert egyreszt a'tarsadalmilag kivanatos munkaeroszlikseglet hateirozza me], 12
alakitja~
!'-1.3.sreszt a bemene·ti oldalon nero elhanyagolhat6 tenyez6 az egyedi. mot.ivacio, az egyen onervenyesitese, amely az egyent a fels60ktatassal j ar6 kotelezet'tsegek val1alasa fele tereli. Ez nyilvanva16an az adott nepesec1esi. helyze't t111ajdonsagain alapul, de szamos
mas
egyeni (kepessegbeli)
es
·tarsac1almi. (peldaul
mobilib:lsi) elem is befolyasolja, nem utolso sorban a kozoktatas, ezen belUl a kozepfoku (felsookta·tas·t e16kesziro) okta.tas tar·talJni es
sze~i(ezeti
saja-tossa-
gakent. A hannadjJ( dante tenyez6 maga a szervezet, a fels60kl:c'1tasi intezmenyek
renc1szere, ha16za.ta, annak mennyisegi es minosegi t111ajdonsagai, megha.UirozO"ttsaga. Elsodlegesen a szervezet atbocsa·t6kepesseg'e (kap..1.ci.tasa) fejezi ki ez't a tenyezot, ideertve a szerveze't adott minoseg:l ffiutat6i,t, ha.tekonysagat, szinvonalat is. Ezeke't a vegletesen leegyszerllsLtett tenyezoke't osszefoglalva. ugy
hat(,~
rozhatjuk meg a felsooktatas szerveze-ti saje.l-tossagai"t, mint a bksac1almi szlikseg-let 1 az egyeni igenyel<:: es a szervezet kaFUcitasanak ered6jet. Masoc1ik rnegkozelitesben azzal foglalkozunk I ahogy ezek a tenyez6k
es
ere-
doik jelentlceznek a felsooktatasba torteno bekeri.i1es osszefUg9(~seben.. ""Abb6l in-
dulunl<;: ki, ho..JY a szerveze"t IIbemeneten II ugyanazon 'b2.nyez6k
erv€:..~yesUlnek,
mint
az egesz rendszerben,teha"t az egyeni es tarsaclalJni elemek: egyUttesen hattlrozzak meg a sze.l.-vezet mennyisegi
es
kapaei"ti~san
keresztill a bemene't lehetoseget I osszete'telet,
minose.]i sajatossagait. Azaz a bejutas tenye az egyeni es 'tarsa-
dalmi detenninansok eredojekent szoros osszefliggesben van a szerveze"t beatbocsat6kepessegevel.. Ezt a bebcesa:that6sagot fejezi ki korlatkent,
es
llla".{iJ111.lll1-
kent a keretszam. Ez a rendszerelmeleti/szervezetszociol6giai lll.2gkozelib9s ket fUflkcionalis medell megalkotasat 'teszi lehetOve. Az egyiJc abb6l indul ki, hcxn' a tarsaclalmi szi.lksegle'tek az egyeni erclekek es motivaeiok feJ..teteleinek meg'reremtesevel val6sithat6k meg,' tehat a felsooktatlisba torteno bejutast, tagabbcln a felsooktatasi rendszer kapacitasat elsodlegesen a (tarsada.lmi.lag megCllapozo·tt) egyeni klva.no.lmakhoz ke11 igazitani .. Ebb61 kovetkezik, hcgy seITUl1i.fele korla"t nem ervenyeslilhet, hanem az igenyeknek megfeleloen
kel~
rugahnasan mlikOdtetni. a
szervezetet.. Ebben a :mcx:lellben nines szUkse.J a bemene·t szabcUyozasara, hanem a szerveze-t, majd a kiliocsatas visszaha'tasa szabalyozza a (kepzes kozbeni es utani) kivalasztooas·t. Ez a modell a gyakorlatban nehezen mukodtetheto, mivel veg'so fokon tervezhetetlenne, iranyithatatlanna teszi a felsofoku szakemberkepzest, raCldasul 13
maga t az intezme..nyrendszert is arra kenyszeri ti., ho.]Y allanc16an alkalmazkOC1j ek
egy elore pontosan nem felderitheto igenyszinthezo A masik modell viszont ab001 indul ki, ho..JY a tarsac1almi szill<.:segletek megva16sftasa kozvetlenltl a szervezet felada·ta, t..ehat az egyeni erdekeke·t es motivaciokat korla:tozni szmc~eges a sze:rvezet atbocsa:t6kepessegenek meghatarozasaval, azaz be leell epiteni egy olyan kivcilasztasi alrendszert, amely kepes a tarsaclalmi szl'ikse.gleteket ervenyesiteni az e.gyeni erdekekkel szemben" Ebb61 kovetkezJ.k, hogy a korlat, a kapacitas elsOdleges fontossagU, mivel a szervezetet (tobbe-kevesbe) valtozat-
lcumak g stabilnak tek.intjtik" Ebben a modellben tehclt a beJJOCscl:tas, azaz a keretszam az elsodleges (es szinte egye·tlen) szabalyzo ,hiszen a megfele16en meg·tervezett szUkseg-let lebontha·to, atformcfLhat6 olyan ha'tcll:.,ertekke u amelyvegso fokon nem csak annyiban kor1cl't, hogy maxjmt.:nn, hanem abban is.l' hogy a kibocsa.tas szUksegesseget jelenti" Ez az utobbi modell az, ami felfogasunk szerint e1vileg megva16sul a magyar felsooktatasban, ami teha:t sziiksegszer(ive p . megkerUlhete·tlenne teszi a
](j.-
vaJ.asztasi e1jarast (felveteli vi.zsgat), ami a 'tervezes·t kozpc>ntilag is lehe-t<5-
ve
teszi.. ami az intezrnenyrendszert stab:Lli.zcllja II vagy legalabbis nero teszi.
er-
dekel·t·te abban, hogyonmagat megujitsa, bCSvftseo Pontosan ez o]<:ozza elsocllegesen azt., hogy a "felve·teli", tehat a korla·t el.venyesUlese saha nemeshet egybe az e9ye11.i fes bizonyos· ertelernl)en a tarsada1111i) igenyekkel, igy magiit61. erte~=
toooen feszill tsegeket okozo, frusztra16 hatasu" Vegso fokon ebben a modellben a legkevesbe lI£ontos ll az
egyen
motivaci6ja, kepesSB:Jei sol.ucal inkabb ervenye-
sill a tarsadalmi l'nyomas" es az intezmeny onfenntarto erdek.e. Mindezzel azt kivantuk erzekel·tetni i ,hog'l a keretszam, mint a felsooktatas input kapaci.t.asanak hatarerteke miert a:lkal:m.as arra, hogy(egyolda.ll1Cln) jellemezze a felsooktatas teljesseget, ezen beli\l teljesit6.kelJessege·t,
ha-te].~onysa
g,it; .illetoleg ezek megfeleloen rendszerezett valtozasai miert fejezjJ( ki. ·tendenciakent az egesz i.ntezmenyrendszer mllkodesenek elle.ntmondasa:i;t.
1 ~ 2 ~ 2 ~ Keretszam - 9yakorlati mukc:x::les A modellszeru rnegkozeli·tes lehet6ve ·teszi ugyan a foga1mi tisz·tazast es a lenyeg rnegragadasat, viszon·t nem fejezheti ki a m(fkOdes ·tovabbi, gyakorlati. el1entmonc1asa:L't~A vazol·t moc1ellb61 kovetkezik, hogy a szervezetet opt.imalis m6-
don lehe·t mukootetni akkor, ha a keretszamokat val6ban ilkerneny" korlatnak tekintik abban az ,ertelellben, hogy az egy ·tudomanyos megalapozot·tsagd tervezes eredmenyeo A newazdas2.gi szintl1 munkaer6-·tervezes kereteben sajatos minosegu
14
feladcl't a felsofoku vegzettsegu szakember-cUlomany tervezese, a rnegfelelo munkahelyek es felb§telek. biz"tositasa. Ez a folyamat, arnelyneJo\: e.]YiJ\: lenyeges sajatossaga az, hogy a bejutashoz kepest a munkaba alIas csak haran-hat ev mUlva va16sul meg, jelen"tOs mertc§k(l elorela"tast, kello rugalmassagot, atgondolt fejleszrest kovetel. Pontosan ennek a tervezomunkanak a bonyolultsaga magyarazza azt I hogy optimalis es valos terve·t kesziteni, azt lebontva jntezmenyekre es szakokra vegrehajtatni szinte lehe·tetlen. Ezert sziiksegszeru, hogy az output £e161 torteno sZabalyozas mindig ellentmonda.sban van az intezmenye].r.. erdekeivel eppugy, minot bizonyos (tarsac1alrnilag negalapozott) egyeni.
·toreJ~vesekkel.
(Csak jelezztik,
hogy tovabbi nel1ezseget jelen"t az is, hCXjy egy ilyen rendszerben tenneszetes kovetelmeny a megfele16 foglalkoz"tatas biztositasa.) A gyakorlati mukooes igy azt jelenti.,
hogyegyiJ~
01dalr61 az illetekes £0-
hatosagok vEgrehajt:asi felaclatnak tekintik a megfelelo kere-tszamok sat, masikoldalr6l a
tenylE:~esen
kialakib..~
feladatmegold6 felsooktatasi intezmenyek to-
rekszenek sajat erdeki..ik, stabilitasuk ervenyesftesere. Olyan al]·a.lfolyamat jon ezal"t:-al letre, amelyben a felek: nem egyenlo
ertt~keket
kepvi.selnek, amelyben
szamos veletlenszertl, szubjektiv elem (erc1ek) is befolyasolja az eredmenyt. Maga az alkupozicio olyan, hogy nem teszi lehetove teljes mertekben az erdekegyez·tetes"t, kiilanosen. azert nero, mert a folyamat reszint egy me]hatarozottan nyi.lvanos tarsadalroi (hatalmi) erota-ben, reszint peclig a nyllvanossag kih.i.ls2obolesevel, oktataspoli-tikai elvek iitkoztetesevel zajlik. Tcnneszetesen nan tekinthe"tji.ik feladatunknak azt, hocJY maga't az alkufolyama-tot elemezzUk (nines :is hozza objektiv adatbazisunk) , csak erzekeJ..tetjUk ennek a folyamatnak nernely sajatossagat, egyenlotlensec-:fet. Lenyeget tekintve az a problema I hogy pontos aclat nem all renc1elkezesre az 1.2. 1. pont-ban jelze"t-t egyetlen -tenyezorol sem. Azt sem iSlnerjlik, hogy milyen m6c1on
val~ozik
a munkaerosztU\:seglet; te11neszetesen azt sem, hogy miJ.yen
osszefliggesek hatarozzak meg az egyenek torekveseit; de meg azt sem, hogy mekkora a felsooktateis reszeinek es osszessegenek kapacitclsa, mennyire va16sak az atbocsat6kepesseg t:ulterhelesevel kafCsolatos velekedesek. Ezal-tal harom ismeretlen tenyezo erec10jekent jon letre az alkufolyamatban a keretszelm, mint els&11eges szabcilyoz6, amely kihat minclharan -tenyezo ervenyesliJ.esere. Ez azt jelenti, hogy a keretszam eleve nem "teszi lehetove, hogy a felsooktatas inb"§zmenyrendszere kello
~l1galmassaggal alkalmazkodjon
a tar-
sac1almi szliksegletek val"tozasaihoz ;
15
-
valamennyi. 6-JYeni· torekves a kepessegek. fUggvenyebenmegva16sulhasson;
-
a tarsadalrni szint(i ffiunkaero.. . szukseglet meg£ele16min6segben kieleguJ.jon. Gyakorla·tilag ez olyan feszUltsegek allandosulasc1hoz vezet, min't peldaul
az u hogy -
a felsooktatasi intezmenyek nero el.venyesithetik ke116 rnertekben ona116sagu-
kat, min6segi kovetelmenyrendszeriJket ala kell .renc1elniok a korlatozaso]rnak II ami szuksegszerLien
tulszelekh~lashozvagy
ellenkez61eg 8 az igenyszin·t csok-
kenesehez vezet; a vales t.arsaclalmi sztiksegletek elrnosool1.ak az intezmenyrendszerm(ikooese
ko-
ve'tkezteJ)€n .. ami gondokat okoza megfele16 kepzet·tseg(i munkaero foglalkoz-
teTtasaban, megteremtve mind a hianyt! .mind a ttl1kinala-tot:; -
a felsooktatasba ·torten6 bejl1'tastenye onmag{:lban felertekel
egyenek
olc1alarol, felerositve· a mobilitasi folyarna:tok el1ent.1nondaScl..it egyenileg! illeteleg bizonyos kontraszelektiv mechanizmusok, preferenciak kiepiHeset teszi lehetave. Hosszasan lehetne ·tovabb .elemezni., reszle'tezni a keretszam-kozpontu· modell mukooesi zavarait, de sziJksegesnek ta.rtjuJ-:: ismetel·ten
hangsu.1yoZl~i.,
hogy
ezek a feszUltsegek szUksegszerllek .. lenyegile.g megoldhatatlanok, legfeljeJ)b
kozve'tlen hatasajJ(csoJckenthet6ko l\.bszolut ertelernben optimalis az lenne, ha a
kepzesre va16ban alkalma.sok ervenyesiteneJ.i: kizar61a.gosan egyeni 'torekveseiJ.\:et I ez a szam pontosan megfelelne a szervezet a.tbocscl"t6kepessegenekes
at4.~rsadal
mi szi.1ksegleteknek" Ez az idealis allapot viszont ujabb alapfogalom ertelme-
zese't .teszi szuksegesse
G
1 "2,, 3" Tendencia jelleqll valtozas A "keretszam" (elJUeleti .kateg6ria, tartalrn.a az inpu't kap:tciUis hat:arerteke) es a keretszam (gyakorla'ti tenyadat:, tartalma a kozve'tlen szabalyozas) finom megk:i..11onoozte-tese lehet6ve teszi annak a focJalomnElk a reszletezeset, amely a val·tozasb61 k6vetJ<.ezjJc
A IIkeretszam" ugyanis elvlleg minositi a folyamatot ..
a kere'tszamok viszoni: minden evben mas m6don hordoznak feszliltsegeke·te Az
e-
vente i.smetl&16 bekerlilesi £olyan13:t uj problem.akat ve·t £01, mas -es mas iranyba elezi ki a feszilltsegelt,:et ..
A folyarnat megragadasara az ad
lehetesecJ~t,
hOJY az intezmenyrendszer
strukturajat tobbe-kevesbe valtozatlannak tekinthetjUk. Ennek kovetkeztmen vilagosan elkiilonithet6k az intezmenyhii16zatban be.kovetkezQ valtozasok a keretszamok belse aranyailian -torteno, -tendencia jellegli val-tozasokt61. (Peldaul 16
egyuj inb:§zmeny beJeapcsolasa a hcU6zatba az e16bbi, egy mu1d:x:lo
inb~zmeny
ke-
retszamanak val toztatasa az ut6bbi csoportba tartozjjc.) Bar az elemzes soran
nero valaszthat6 el a ketfele vcUtozas, meg-is szamunkra a tendenciak megragCldasa tunik fontosabbnak .Ugyanisezek fejezik kikozvetlenebblil azokat a belso feszi.U.tsegeket, amelyek az okte-rtaspolitikai donb9sek, fo!1..qt6sagi beavatkozasok, az alkupozici6k elteresei altalnoveke&lek vagy csokkenneki nagyobbtavla-tban ervenyeslilo spontan· hatasokat
tartalmaznak .. Ezek a spontan hatasok abb61 ere-
deztethet6k, hogy az aktualis dontesek eredmenyekent eleve
nero tervezett
ko-
vetkezmenyek is ervenyesillnek, amelyek ujabb dontesi. folyaroatokat teszneksztiksegesse, ezaltal ujabb f IIkorrekci6s" feszUltsegeket hoznak lefre . Mint majd a reszleteselemzeseknel olvashatjuk, szmnos tenyszam valtozasamOgo'tt szor
ilyen hatasok, kozvetlenUlm6dosit6 politikai elvek
legtobb~
felb~telezhetok.
A hosszabb tavu, tendencia jellegu valtozasokegyszerretekinthetok kovet.... kezmenynekes oknak. A va.l'tozas ereclmenye az alkufolyamcrtnak, okaa toviibbi alku lehetosegepek.. Ezalta.l ezen m6dosulasok lenyeg€ben .pontosanirjc1kleazokat azosszefliggeseke"t, amelyek a korabban mar jellemzett tenyezc5k ·ellentmonclasaib61
kovetJ~eznek..
1 .. 2 .. 4. Keretszam
Elvileg
es
felvetel
illetve a felve teI i rendszer jogJ. norm:iiJ:x51 •kovetkez61eg a
keretszam betolti ahatarertek, a szalxllyoz6 kemeny korla't szerepet. Szabalyos esetben tehat akere-tszamtenye ponto$Cl.n egybeesjJ( a felvehetok .mennyis egeve1 , ilyenertelemben a· kere"tszam ... szuri lei lI· a kepzesrealkabna·tlanokat. Agyakorlat erme1bonyolultabb,mivel 5zamos lehe'tosegvan afelvetelifolyamatban akorrekci6ra. F..hnel< oka ketfele lehet: a "tuljelentkezes , i.l1etve a meghabirozottnal kevesebb szamu pal.yazo. Amennyiben a jelentkez6kszama meghaladja a kere"tszam erteket, aJ
reszt szlikseges a kivalasztast elvegezni; amennyiben ez nan9sokkenti a jelentkezoket ameghatarozott ertek,re, akkor masresztmukOdesbe lepnek arn6closf-to mechanizmusok (iitiranyitas ,e16felvetel, magasabb evfolyamratorteno felvetel stb.).. Ehhez jaull a fellebbezesi. lehe'tos€cJ valamint a klilonboz6 preferenciak ha-tasa .. Nero tekintjUk feladatunknak a felveteli. eljarc1s I ezen bellil a k.ivalasztas, az alkalmassag megallapitclsanak vizsgalatat, meg-is jelezzlik,
hogy az eljarasjogi I rrdnosi-tesbeli 5th. elemek.konkre"t feszi.iJ:tsegeket jelentenek mind a jelentkez6k, mind pedig az intezmenyek szamara I teret adva az objektiv megitelesen tulmen6 ertekelesnek is.
17
Amennyjben pedig akeretszam meghaladja (az a.lkufolyarnat ered!l12nyekent meghataroz6d6 Iitarsadalmi ll sztikseglet feli..iJrnlilja) a jelentkez6k szamat, altl<.or ez maga:t61· er·tetod6en a .. kivalasztas viszonylagos ertelmetlensege·t, ezti.ltal a minoseg ranlasat jelentii tovc'ibba szliksegesse 'teszi olyan m6d0sit6 mechanizmusak (atiranyitas fogadasa, p6tfelveteli stb.) mukoc1teteset, amely ismet tor-
zitja a sZabalyozas minoseget megorz6 (garantal6) szerepet .. Mindezen elemek es hatasaik kovetkezte:ben v8gi..U is nem meglep6, ho..)Y a felvettek mennyisege
nero egyezhet meg a kere·tszamual, sot, lenyegeben a 18keretszamll p3.radigmajanak sem feleimeg ... Ennek az egyil<: nyilvanva16 kifejez6dese a Uidivatos ll es ilnem-diva-tos l l aga-
venyesliI6 ertekrend a felsooktatason beliU" Azigy megha·tarozott presztizs-erteknetn azonos az adott rendszerelem va16di erb§kevel/ tarsadalmi hasznaval l min6segevel, harlem at·t6l eltero elemeket l hagyoma.nyokclt ist.artaJ.maz" Pontosabban fogalmazva: a tclrsadalmigondolkod.:lsban differencialatlanul keverednel<: a va16di kUlonbsegek es a fel-tE§telezet·t presztizs-hierarchia meghataroz6ii ami' visszahat a j elentkezok osszetete16re, minosegere, a ki.vala sztas lehetosegere,.ezaltal a keretszam realizalasara. Szamos.vizsgcUati. erec1meny tamasztja ala azt atapa.sztalati.
b~nyt,·
hogy
vaI6ban vannak az intezmenyha16zatban minosegi elb§l:-esek 1 vannak kiemel·tkozepiskola.k, egyetemi "eli·t ll · szakok stb.; va16ban erb'§kbeli·ki.ilonbsegek· tarhat6k fek. a (keretszamhoz viszonyftott)· tobbszoros tUljelentkezes vagy a be·t61theh5seg vonatkozas3ban. Ezzel egy{j-tt nyilvanva16, hogy hjbas oktataspolitikai elv lenne egyszeruen I'utana menni ll a diva:toknak, tagabban a ·tarsadalmi·tudat er-tekrendjenek I hiszen ez logikusan a korc1bban n-ar targyalt IIkere·tszam-nelkilli IV modellgyakorlati megva16sitbatatlansagahoz vezet . Magyarorszagon az ut6bbievtizedben al·talaban a jelentkez6k SZc1ma a keretszam -ket-haromszorosa (a nappali tagozatokon) , anti azt jelenti, hcx]y a jelentkezok tobb, mint fele vcirakozasra, paIyam6dositasra kenyszeri.il. Ezen a II sorbanallason u ugyan modos.it az esti/levelezo kepzes 1 a·trenclezo ha·tasu folyamatok is kimutatllat6k, de osszessegeben mindez nero valtoztat azon a tenyen, hogy a felvetelt szabalyoz6 keretszam va16ban kemeny korla·t .. Felada·tunktehat az I hogy ennek a valtozasa:t, mukodeset ragadjuk meg a tendenciak kibontasaval, a reszletesebb elemzessel ..
18
2 ~ AI talanos tendenciak A keretszamok tenyadatkent torteno, kezelesebOl kovetkez6en elernzeslink soran elsosorban azt pr6baljuk meg foltarni,ahogy a tendencic1. jelleguval,tozasok bekovetkeznek. Ezert keriiJ.t a bevezetesbe a tablakeszites m6dszerte1.na eppugy, mint a "keretszam" vizsgalata ,modelljellegu meghatarozasa. Munkank szemleleum6djab6l
](ove~cezoen az
elemzest a tablak szerlcezetevel
vegezzlik: tehat retrospektiv m6don es az
~~huzamosan
altalanososszesit<~s felol
kozelit-
vee
2. 1. A teljes keretszam Az I
.es
II. Mblazat tartalmazza a felsOoktatasi intezmenyrendszer ossze-
sitett adatai-t. Az I. rnagukat'a keretszamokat, a tenyadatokatkozliagazati bontasban; a II. ermek alapjan azagaza-tiaranyoka-t:Eejezi ki szazalekosan. Ez ut6bbinal keriilt sor azeven](entivclltozas es a nappalihozviszonyitot.tes·ti/ levelezo ,eskiegeszito,tagoza-ti'arany,kozlesere,is. Az osszesen sorokb61 lathat6,hogyanalakulta nappali,vdlamint az esti./
levelezo es akiegeszitOkepzes 1966-1988, il1etve1982-1988>kozott. 2.1.1. A teljes'nappali'keretszam A rendelkezesre al16huszonhararl', eves idoszak alatt a magyar felsookt.atas .bemeneti kapa.cite3sa40%-kalnovekedett. Ezertezt a novekedesi tlterre-ttartjllk atlagosan jellemzonek i ugyanakkor magat61 ertet&16, he>gyez szamos resztendencia vegeredrnenye. Tizenhat esetben tap:isztalhat6novekedes, hatesetben csokkenes az eloz6 evhez kepest.A legnagyolJbrner~eJ<:u,novekedes1978-banes 1985-ben tOrtent, mintegy het szazalekkal,
Kovetkezteteslink tehcl't az ,hogy akapacitastekinteteben a gazdasagi fel tetelek'ranlasavalegyidoben kerlilt sor bizonyosvisszafogasra.
2.1.2. Az egyeterni/foiskolai szint I
egyete~
,minel. 19
2" 1 ,,2·~ 1 ... A tel jes egyetemi keretszam Az egyeterni szintu kepzeshez sorol·tuk mindazon szakoka·t, amelyek tabb
I
mintnegyeves kepzesi id6tartamuaJeaA keretszam a vizsgalt ic10szakban alig valtozott, maximumat 1971-ben es 1988-ban, miniInUTTh:l.t1979-ben erte e1 (az elteres 13%) . Tizennegy esetben 'tapasztalha-t6 nove].:;:edes, ennek maximuma 1985ben 8%, tiz esetben esokkenes, legnagyobb lUertekben 1972-ben .. Ennel<. rnegfele-
loon arra kove-tkeztettink, hogy az egyetemi szintre fokent a stabilitas jel-
lenzo, amelyet bizonyos dontesek befolyasolnak .. 2 . 1"202,, A teljes foiskolai keretszam A foiskolai szjnt(l kepzeshez sorolb.ik mindazon szakokat, amelyek legfel-
jebb negyeves kepzesi idotar1:amuaki akko:r·is, ha ·egyetem ·kereteben tortennek ..
Foiskolanak tekintet·tiik ·tovabba az intezeti, techniJ{.umi es .szakiskolai intezmenyeket is, min·t afoiskolak jogelOdjeit" A kere-tszam a vizsgal·t ic10szakban
tobb ,mint 70%-kal novekede·tt,
1979-1g folyamatosan n6tt,az6ta mintegy at
szazalekos ingadozas tortent ..Ha't esetben tapasztalhat6 csokkenes, a legna9yobb 1981-ben (4%) i ezzel szemben a novekecles Uteme 1972-ben es 1978-ban meg-
e-
haladta a tiz- szazalekot . Mint majdkesobb latnifogjuk.l erre a szintre az lesebb strukturalis valtozelsok jellemzoek egy al·talanos fe,jlesztesi. koncep-
cion
belill~
2,,1$30 Az·esti/leve1ezo keretszam
Ahogy
mar jeleztllk, pontosabb ada-tok esak. 1982":-tol allnak rendelkezesre,
ezert itt nero val1alkozhatunk tendeneiak. f61tarasara .. Az 1.it6bbi evekben a tagozatkeretszama lenyegeben stabilnak tekinthetO, ezen bellil 1984-ig esokkenes, az6ta (isrnet) novekedes tapasz-talhat6 .. Lenyegesebb enne1 az, hogy a nappall kepzeshez viszonyitva az arany 40% korii.l mozog, az egyetenli szinten 20%,
a f6isko1ai szinten 50% korlil van.. Ez azt jelenti, hogy flz ut6bbi evekben a
f6isko1ai szintli vegzettseget szerzok mintegy harmadaes·ti/levelezo tagozaton nyerhetett esak felvetel-t, azaz ez a fanna val6szinuleg hosszu idore fennmarac1 ..
2 .. 1,,4.. A kiesresz fto. keretszam Az egyetemi szinten 1982-t61, a foiskolai szinten esak 1986-t61 ismertek
a p:>htos adatok . A kiegeszito kepzes lenyegEben (posztgradualis)
Ii
rakepzes
ll
,
ezert ez nero tekj11theto onmagc1ban inobili-tasi b§nyezonek, hanem inkabb a szakkepzes intenzitasat rnozditja ele). Az egyetemi szinten 1986-ig jelent6sebb no-
20
vekedes tapasztalhat6. A nappalikepzeshez;viszonyitot,t arany az egye·terni Szin'ten 40% korlil van, a foiskolai szinten nagyjab61 25%. Ba meggondoljuk. azt,
hogy foiskolai vegzettseg alapjan egyetemi vegzet·tseget szerezni csak ezen a tagozaton k8resztUl lehet, akkor
felte·te~ezhetjlik, hogy
a kiegeszit6 formaknak
komoly jelentosege van a minoseg 'teJ<:inteteben is. Az c3J.talanos tendencic1kat osszefoglalva a felsooktatasi szervezete't
ft9Y
jellernezhetjlik, mint egy folyarnatosan bOvlilo, de ezenbeliil az alacsonyabb szintet fejleszto, a munka melletti
Az elobbinel j6vaI pontosabb kepet kapunk akkor I ha a. szintek estagozatok szerinti bontas·tkiegeszi·tji.ik az agazatokkal. Az I.tablazatban hasznala-tos csoportositas
at egyetemi szintu (human, real, m(lvesz, kozepiskolai ta-
nar,memok) es haranfoiskolai szmtu (szak, peclag6gus, Uzemnernok) kepzesi agazatifocsoportra osztja afelsooktatasteljesseget. Eze]eenbelUl tovabbi. alcsoportokat ki.Uonboztet. meg; ezek bizonyos osszevonasai ismetloonek az esti/ levelezo es a kiegeszi to kepzesnel. A II .. , szazalekos t.c1blanal ViSZOl1'ta teljes felosztas megegyezik af6csoportokkal, valamintaz egyetemi es foiskolai szi.nt onmagcfuan vett' felosz-tasai az alcsopo:ctokkal..Az esti/levelezo es kiegeszit:o tagozatoknala tenyszamokattartalmaz6 tcfulclzat kerUlt aranyosi·tasra a nappali tagozathoz kepest .. 2.2.1 .. Human f6csoport A nemikepp onkenyesnek tekinthet6 rovatba.valamennyiolyan egyetemi'szintu
nappali kepzesi agazat bekerlilt,.amely ·nem-fanctCi, nero te~1neszet'L"l.ldanal1yos· . es
nero m(ivesze'ti'. Az eredetileg csupan jogasz es k6zgazdasz kere·tszam1969-tc51 kiegeszlilt a polito16gus,1973-'t6l azegyszakos bolcsesz' szakokkal. Gyakorlatilag az e16bbirolcsak 1'988-ban valt ismertte az aCiat. A fOcsoportr~ jellerozo ,hogy 1969-t61 valik jelentosebbe, iUFlXimumat (a PolitolcSgllS aclat nelklil is) 1988-OOn erte el. Aranyat tel<:intve a teljes felsooktatasban (1969-tol) 5,8-6,8%-ot foglal eli a rnagasabb ertekeket 1969-1971 es 1982-1988 kozotterte el e f6csoport. 2.2.1.1. Jogaszkepzes Az alcsoport hagyomanyos agazat, sulya a napp:1.1i tagozatokon (1969-tol) 4,7-8,1%; 1969-1974 es 1983--1987 kozo·t·t azonos b211yszamu .. FeltetelezhetjUk, 21
hogy a tobb jogi es aJ.lamtudananyi kar egysegesen, kozpontilag iranyi-tot't; fejlOdesere a staJJilitas jellemzo.. (Az ilyen adatsorokat nevezzuk hanogermek . ) Estiflevelezo tagozatait a 2 . 2 . 4 . pontban jellemezztik . 2.. 2 . 1 ,,2 Bol.cseszkepzes <>
Az
alcsoportba 1973-tol a nem-tanari bolcseszet'tudomanyi keretszc1mok ta.r-
toznak . Aranyuk nero eri el az egy szazalekot; k15lon kezelesliket az agazat sajatossaga (a tennesze·t-tudauanyi kepzeshez vale viszonyithat6saga) inc1okolja . 2.. 2 . 1,,3 . Politol6gusJcepzes A tudomanyagazat sajatos jellege metlet·t az is szUksegesse "teszi az alcsoport onal16si"tasat, hogy ez a MSZMP Poli-tiJcai Foi-skola keretszarnat jelen-tip amely 1988-ig nem kerUl,t kozlesre, bar 1969 ota muk&UJc .. 2 . 20 1 ~ 4 . ""K6zgazdaszkepzes Az alcsoport hagyananyos agazat, st11ya a nappali ·tagozatokon '(1969-tol) 7 v 7-8 , 8%, 1970-ben eseti okok miatt 9,7% .. A szinten hanogen jellegu ada-tsar elsosorban a
Ma~'X
Karoly J
nak nyauait vi-seli . Az es·ti/levelez6 es kiegeszito tagozatoka't a 2 . 2 .. 4 "pont-
ban jellemezzuk"
A human fOcsoporthoz hasonl6 meggondolasokalapjan ebben osszegezt:tik. a tenneszettudananyi es az orvoskepzeS't, ez ut6bbihoz hasonlo ,kepzesi sajatossagal miatt az alla"torvoskepzest is ideveve" Azagazatra 1982-ig a stabilitas jellemzQ a nappali tagozatDkon, az ut6bbi evekbenkJ.sebb csokkenes tortent.. Aranyat tekintve a felsooktatas egeszen bellil 1979-ig csokJ.-.:enes, azutan ingado;'" zasok jellenziJ(.. SUlya 1985-1986-ban volt a legkisebb, meg akilenc szazaIekot sem erte el" Az es·ti/levelezo es a kiegeszit6 tagozatokon csak a termeszettuc1osok szerepelnek, mivel az orvos"tudomanyi agazatban esak nappali tagozaton van kepzes" (A human f6csoporthozkepest aranya c1.l1n..."k tobb I mint masfelszerese 1982-ig, azota kisebb,;) 2,,2,,2,,1 .. Termeszettudosok kepzese Az alesoporthoz tartozik a tenneszettudananyi
karokon folyo nem-tanari
kepzes .. Ezek a szakok j.gel1yessegLik miatt erosen fliggenel: a felsooktatas iiltalanos helyzetetOl f ezert keretszam-valtozasaiJ<:. kUlon figyelrne"t erdemelnek" Tenyszamok tekinteteJJel1 a szelso erteJ<ek 210
es
355 (1983 es 1974evben); a
tendeneia 1974-1g novekvo (ezen bellil ese'tileg igen magas 1967-ben), 1981-ig
22
lassan csokkeno (ezen bellil 1979-ben esetileg nagyon alacsony), az 1983-as melypont utan lassan novekvo, de rne.g1988-ban is alacsonyabb, mint 1981-ig ,barmikor. Aranya az egyeterni szintu keretszamokban 4,2-5,6% (1982-ig), az6ta negy sZc1zaleJe alattl. Az esti/levelezoes kiegeszi to ad.,.tok a 2. 2 .. 4. panmal kertilnek jellemzesre.
2.2.2 . 2. Orvoskepzes Az agazatmindennelmeghataroz6bb sajatossaga alland6saga. 1969-1982 ]<0-' zott a keretszam azonos ,maradt, elo-tte magasCtbb volt, az6ta kevesebb ..
ugy
tli-
nil<:, az orvoskepzesalapvetCSenpontosan megfelel a szliksegleteknek, nines
szliksege korrigal6 valtozasokra. Ar~ya (az allatorvoskepzessel ~.llttt) jelentOs az egyetemi, szinten belli.!; az osszkepzes val"tozasai fliggvenyeben 1 9-22% • 2 .. 2.2.30' AllatorvoskeEzes
Hason16 stabilitasliithat6 ebben az agazatl)an is. Az A1la"torvostudomanyi Egyetem bar
szervezetj~egaz agrarfelsooktatashoz
(es iranyitashoz) tartozik,
megis min5seget, kivaiasztasi rendszeret, a, tuljelentkezes aranyat tekintve is j6val kozelebb all az orvoskepzeshezo Az agazaton' OOli.1.1 a hetvenes evekben alacsonyabb, 1977-1984 kozott azonosan magas vol-t a keretszam .. Aranyat az elozoponttal osszevonvakozoltlik. 2 .. 2 .. 3. IvlUveszkepzes
A felsooktatas szervezeten bellil sajatos helye vanarnllveszkepzesnek. ·Mivel jellegeben -ter.' el mas 'Cegyetemi) agazatokt61, .igy onall6 f6csoportnak ·tekintheto, amire jellemzo(az orvoskepzeshez hasonl6an) , hogy csak nappali tagozaton torteniJe, tovabba az, hogy tObbegyetemena kepzes soran pedag6giai kepesites is szerezheto. Tenyszamai 1976-ig alacsonyabbak, 1977-1:01
magasab~
bal<. Aranya azegyetemi szinten belli11976-ig 2,5%, 1980-t61 3% folott vC"in; a
felsooktatas egeszet>en 1,0-1,4% . Teljesen elfogadhat6·tehataz az allaspont, amely ezt az agazatot kivetelnektekinti a felsooktatasba torteno bejutas viszonyaban.
2.2 . 4. Egyetemi szintu szakkepzes(esti/levelezo es kiegeszft6' tagozat) A sokszor esetleges ada:tkozlesek miatt is sztikseges vol·t a hum.:ln es real fOcsoport jelzett alcsoportjainak ,( jogasz, kozgazdcisz, FOLi tolcSgus, tenueszettud6s) osszevonasa. Az igy ke1etkezett
ha~az
jelentos aranyd a tagozato-
kon bellil is, de fokent a nappali kepzeshez viszonyi"tva .. Az esti/levelezO tagozatok keretszama az ut6bbi he"t evben a nappalH10z kepest 56-63%, a kiecJe23
52,ito aranya mintegy 30% ~ Ez azt jelenti 1 hogy eppen ezekben· azagaza-tokban meghataroz6 jelentOseg(l azesti/levelezo forrnc"1. 1 kUlonosen a joga.szkepzesben .. 2~2.5"
Kozepiskolai tanarkepzes
Az
egyetemi szintLl ketszakos nappali es egyszakos kiegeszito kozepisJ.:olai
b51cseszettudomanyi es texmeszettuc1ananyi karain foly6 pedag6guskepzes kisebb ingadozasoka-t muta-t 1984...;ig i 1985 ota 40%-kal magasabb a keretszam a kor.c'lbbi evek maximumerte.keinel ~ Aranya a teljes felsooktatasban 5-7%, az ut6bbi negy evben 8,5%.. Az egye·temi szintu kepzesen bel{U aranya a nappali tagozaton 13-15%" 1985-t61 2'1 %, ami tL1bb, minot pelc1:l.ul az orvoskepzese" Esti/levelezo tagozat az utobbie\Tekben nan indu.l i a kiegeszJt6 tagozat aranya 30% kori.il van
a nappalihoz kepest,tenyszama:t tekintve1986-t61 ex."zekelheb5 jelentosebb, 30%-ot meghalad6 merbek.ll novekedes . Egyertelmtl, hogy a c1em::grafiai tenyezok. mia-tt meg idejeben megnovelb2:k kozponti
intezke(l~ssel
az clg-aza.t keretszanlteme-
get~
A· tanari szakok resz1etesebb elemzesevel kiilon is fogla]}:.ozunk a 3~' 2 .. 1 .
penthan! klilonr.)s ·tekintettel a szakok jellege.re es aranya.irae
Ez a focsoport a lec)l1agyobb csoportra
tagol6djJ~,
aran~i11
aZe<:JYetemi. szint(i kepzesben..
I<et
a m(iszaki es a mez6gazd:'1sagi agazatra. 'renyszclmcli
al-
1972-
ben jelentos, 1975-1978 koz6t-t' folyama·tos, 1982-ben kisebb csokJ(enes·t mutatnak, azota lenyegeben vitltozatlan.. A focsoport s·tabili-tasara jellernzo, hogy 1972-1974 kozot·t a.11ando kere·tszamot mutat .. Mind es'ti/levelezo, mind kiegeszito ta-
gozat mUkaclikfolyama·tosan, aranyuk(a mllszaki peclag6guskepzessel 8gylit·t) elecJ jelentos A naPI:Ja1i tagoza-tokon a mernokkepzes aranya a felsooktatcls teljessee
szaki (fejleszto f kutat6) me.n10kkepzes" 2. 2.6 . 2" Agrannerpokkepzes
Az agrarmernokok keretszamaban eloszor 1968-ban tortent jelentosebb, 1 0%at meghalad6 merb§ku cs6kkenes.. Az ezt kaveto evekben kisebb ingadozasok "tcl..pasztaJ.hat6k 1 majd 1977-re isme·t "IO%-nal nagyobb csoklc:entes kave·tkeze-tt be .. 1981-t61viszont novekedett a tenyszam,
bL~r
az utols6 harom evbenez a ten-
dencia megfordul t; igy osszessegeben ma mintegy 30%-kal kisebb, mint a hatvaI1cl.S
evek kozepen.. Ennek mecJfeleloen aranya azegyetemi szintu kepzesben 1968-
ig tobb, mint 14% (tObb , mint a kozepiskolai tanaroke), 1969-1976 kozo·tt
tu szaJ.;:.pedagOguskepzesrol. A mernok-tanarkepzes (egyetem:L vegze'ttsegre eplilo tanarkepzes)
f
valamint a m(lszaki tanarkepzes (foiskolaivegzet'tsegre epiUo ta-
narkepzes) novekvo g a szakokteTtokepzes (foiskolai vegze-ttsegreepiilo nem szakk6zeplskolai tanarkepzes) ingadoz6 jellegu .. Meg ·ke11 azt i.s jegyeznlink, ho:JY ennek jelentos hanyada a mllszak:i foiskolakon folyjk, sot, ismeretes az a szervezeti forma, amely a szakrnacsoportos felvetelihez hasonlaan am(iszaki pedag6guskepzest is intezrnenyek rendszereben (tehc1-tnan egyes intezmenyekben) ha·tarozzameg.
2 . 207 . . Foiskolai szintu szakkepzes A foiskolai szint(i focsoportok soraban elso he.lyen a nem-pedag6giaies nern-tizernmernoki agazatok osszes:(tese all: ez tartalmazzaa gazelasagi f6iskolakat (korabban szaJ<.iskolakat), toven)
0
Ez a (mestersegesen) osszetett focsoport 1972-tol
val-t jelentosebbe l majd ujabb jntezmenyek (szakok) letesib§sevel a legdinamikusabb fejlC5dest mutatja (1966-h02 kepest ,tobb; mint negyszeresere novekedett a keretszam) . Hason16an jelentos, a nappali. tagoza-tok mennyiseget kozelib5 tenyszamokat mutat az esti/levelezo tagozat is, a kiegeszftO kepzesrol alig van pontos adatunk A fC5csoport aranya a teljes felsooktatasban 1971-ig 5% alat0
ti, -1980-t61 10% fele-t-ti
G
Az
esti/levelezQ kepzes aranya
90~
korUl mozog
(1982-tol) a nappalihoz ]cepest, aklegeszito is mintegy 30%-08.
25
2"2,,7.1,, Gazdasagi kepzes Viszonylag hanogen alcsoportnak tekinthetO a foiskolai szint(f gazdasagi (kereskedelmi es
geben vcUtozatlan a nappali tagozatokon. A foiskolai szinten beltil ugyanakkor a novekedes nem ilyen jelent6s, aranya:t tek:i.ntve ugyanis az alcsoport 1968
6ta
8-10~-ot
A
kepvisel"
heterogen alcsoport az, ujabb intezmenyek bekapcsol6clasavaltobb sza-
kaszra tagolha·t6.. 19TI-ig csupan a nepnuvelokepzes·t mennyisegben), 1972-tol a programoz6
~trtalmazza· (val·toza-tlan
matema-tjJ~uskepzes,
1975-,tol az Eges2seg-
Ugyi Foiskola, 1978"""t6l az .A1lamigazgatasi Foiskola noveli meg a kere·tszamot"
fgy 1971-hez viszonyitva ·tizszeres, 1975-h5z kepes·t csak ma.sfelszeres a teljes !1Ovekedes a tenyszamokat tekintve .. Az utols6 tiz
evnekke~t maximlnnerteke van
1980=banes 1988-ban. Aranyat tekintve az alcsoport 1971-j.g 1, 1975....t616-8%-ot jelent afoisko1ai. szint(ikeretszamokban ..
Eza f6csoport a legnagyobb aranyti 1 977-t61a felsooktatas inl:ezmenyrendszerenek teljessegeben" A foi-skolai szintl{ pec1agoguskepzes igen c1inamiku·san fejlOdo·tt 1966-1979 kozott, utana kisehb csokkenes, majc1 ·1 98S-·to1· ujabb je-
lentos navekedes
erze~elhe·t6"
Atenyszamokat' ·tekintve 1966-1979 kozott a nO-
vekedes k6zel. Mranszoros; kiilonosen jelentos (nyilvtinva16an kozponti ell::epzelesen alapu16) 1972-ben, 1985-benes f6kent 1978-h.=in (-tObb,mint 25%) .. Abszolut maxjlnllmat 1986-OOn erte e1. Hason16an megha-taroz6 jelentosegu az esti/levelezo tagozatokban a f<Scsoport, de a kiegeszfto ta.goza·tok kozottis .. A munka melletti fonnak feltetelezhertoen a, korabbi evekben meg nagyobb
ara.. .
nydak·voltak., az ut6bbi negy evben 30% kori..ill mind az esti/levelezo, mind a kiegeszfto tagozatok aranya a nappalihoz kepest . Az aranYQka·t vizsgalva a fels60ktatas ·teljessegeben a pec1ag6gl1skepzes 1966-1977 kozo·tt 14%-r61 26%-ra novek.edet·t; 1978 6ta meghalac1ja a 30%-ot. A f6iskolai szint(i
nappalitagozatokon bellil az arany az 1966" evi 28%-r61
1986-ra 54%-ra not-t, j6val nagyobbaranyban, min·t a foiskolai. szint noveke.dese az egyetemhez kepest. 2"2~8 .. 1,,
26
A.ltalanos iskolai tanarkepzes
Ez az alesoport az intezmenyha16zat kiepill.esevel 1966-1975 kozcrtt tobb,
mint ketszeresere novekede'tt, de az6ta is mintegy 35%-05 keretszelmnaveJcedes tapasztalhat6. Csupan egyetlen evben, 1980-ban vol,t jelentosebb csokkenes, a
nappali tagozatokon az alesoport hozzavetolegesen. a f6csoport 50%-at jelenti ..
Az esti/Ievelezo tagozatok keretszama 1982-tol mintegy 20%/ a kiegeszib5ke 1985-wl 40% kOl.iili. .. A foiskolai szinten bellil az arany 1966-1986 kozott 15%ral 27%~ra n6t,t a nappali tagozatokon; 1982 6ta meghaladja az uzemmernokoke't, azaza legnagyobbc 2,,2e802~
Tanit6kepzes
Az alcsoport 1966-"1977 kozot't tCbb, mint ke'tszeresere novekeclett a nappaIi tagozatokon; 1978-ban hirtelen tobb, mint 60%-05 navekedeS'l: tapaszte'1lunk,
k6veto Ennek megfelelaen elesen elvaljJ( a folyarnatos fejIesztesi sza]<:asz a kozpontilag kiadott valtoztatasok szakaszat61. Ugyanak.kor ezek a,hatasok a nem-nappali tagoza-tokon szintealig erzekelhetok. Az esti/levelezotagoza-tok
aranya a nappalihoz kepest 30% korUli, a kiegeszito tagozatokori j6vaI1 0% alatig-y a. foiskolai szinten belli. ·1973.... ig 10% k5riilt,
A nappal.i 1974-1977 kozott 13%'
980 kozottes 1985-ben 20%·f616tti.
2 " 2" 8 .. 3. Ovodaped.ag6guskepzes'
Az alcsoport 1966-1972kozot·t novekede·tt ketszeresere ,hosszabb alland6s11las (1976-1980)
lltan 1984-tol novekedest, 1987-tCSl csokkenest muta-t a nappali
tagozatokon .. Az esti/Ievelezo kepzes 1982-1983-ban meghaladta a nappalikeretszarnot (sajnos 1984-rol nines aclat.unk), 1985-tol mintegy 50%-a, 1988-ban 75%-a.i a kiegeszito tagozatok keretszama198S-1987-bentobb ,mint 80%.. EbbOlarra kovetkeztetl'1ettink, hogy ebben az agazatban meghataroz6 sulyt1 az es'ti/ievelezo es kiegeszft6 tagozati mig a nappalikepzes aligvaltozjJc
0
A nappali keretszam
a foiskolai szinten bellil 1971 6t:a 6-7%.
Ez a f6csoport vol·t 1976-ig a legnagyobb aranyCl a felsooktatas ·teIjessegeren", A fels6foku technlkumokes az ebbel megszervez6d6 mLlszaki. esmez6gazdasagi f6iskolakezzeJ. egyli.t·t rna· is jelentos mennyiseget fejeznek ki f csak a pedagaguskepzes mulja felUlo A keretszam 1974-ben erte e1 maxirm.unat, elot'te 1'968-tol novekedes, utana1986-ig. folyamatos csokkenes jeI1emzo, ez ut6bbi merteke30%. Az lizemnernokkepzes aranya a felsooktatas teIjesseg'c§ben viszont folyamatosan csokken31-rel 18%-:ra; a f6iskolai szinten belUl a nappali tago27
zatok Reretszc1lna 1967-ig 60% folo·t·I:, 1974-to150% ,1978-·t6l 40%, 1985 6ta 30% ala·t·t vanG Az esti/levelezo tagozaton az U~emllerl1okkepzes aranya jelen-tos, 60% korlil mozocJ, a kiegeszito. vi.szont csupan 10% korlili (az utols6 harom evben) a nappalihoz
viszonyftva" A focsoport teha:t tenyszamban is, aranyaiban
fokozo·ttan keli:'ilt hc1:tb~rbe a foiskolai szinten bellil; mig 1966-ban a keretszam.
a pedag6guskepzes ·tobb, mint haranszorosa volt"
1975 korUl azonossa lett,
1985 qta alig tobb f mint fe1ere csokkent. Ugyanakkor az esti./levelezo tagozaton ma is rnagasabb az Uzerrnnen10kok keretszam..". 2 "2 . 9 • 1 • MLlszaki -Llzerrmlernokkepzes A
f6csoport):-a jellemz6 ·tendencia szinte azonos mOdon ervenyesUl az alcso-
portban" A napp.:l.li ·tag'Oza:tok teriyszamait ·tekintve 1966--1971 kozot·t kozel
50%~
os novekedes ,ez·t kisebb ingadozasok l1bin 1977-tol folyamatos, mirrtegy 25%-05 csokkenes kovet.i. 1984-ig, az6t.e"l alapvetoen stclbili·tas a jellernzo. A f6iskola:L szinten belUl az arany 1971-ig novekedve 40%folocti maximuITIot az arany
mar
er
el, 1972-ben
csak 35%, 1975-ben 30%, 1980-ban 25!2i, ·19856ta 22%. Az esti/le-
velezo arany 1983"'i.g 80% folott van, az6ta 75% korUl mozog es igy meghataroz6 fontossagl.1 ..
valtozasok vannak a napp;..ili tagoza-tokon. 1966-hoz kepes,t1967-ben 20%-ka1 csok'" ken a kere·tszam, ezt1971-ig fokozatos csokkeneskoveti I majd nOVekE:..x1eS lrtan (1970.evi szint alatt) 1:etozik 1973-1975 kozot·l:. I<e·t ev alat·t 30%-05 csokkenes utan kisebb ingac1ozelsok utan folyamatos csokkenessel "1985-1986-ra eri. e1 a minimunot, ami kevesebb, mint fele az 1966.. evinek .. A foiskolai szin't aranyaban ezugy jelentkezik, hogyaz 1966. evi 28%-r611971-re 15% ala, 1977-ben 10% ala esjJ( az agazat, az utobbi eveJ
2" 3 . Az agazati aranyok jellerozo terJ.denciaja Az agazati £6- es alcsor..ortok sorane:tk elemzese t:rtan rnegkisereljiik foltarni azokat az osszefliggeseket, amelyek a fels6ok'tat.:1s t:eljessegeben az agaza-ti aranyok val·tozasait jellemzik. Osszefogla16 jellegge1 szi:ikseges a tenc1enciak iranyat jelz6 nehany aranyszam .kozlese:
28
1966
1971
1975
1979
1983
1985 1987
pe:1agOgus
22
26
30
36
37
41
40
39
% a 'teljes felsookta-tasban;
mlfszaki
57
50
44
37
35
33
32
32
% a teljes fels6oktatasbani
foiskolai
95
108
144
169
155
151
151
149
1988
% az egj1'etemihez kepesto
A nappa.li tagozatok i-tt kozolt ,osszevont adatsora egyertelm(ibben mutatja
azt a strukturalis vaJ.tozasbeli foiranyt, amelya. m(iszaki es agra.r-felsooktatas abszolut tulsulyat61 a pec1ag6gusl<:epzes,mas ertelemben a rovic1ebb ic1ejues alacsonyabb szintll agazatok navekedese fele lnUta-t, az ut6bbi evekben e tendencia lassulasaval es az
lI
egyeb" agazatok aranyanak novekedesevel .. A II .. tablaza·t-
ban kozalt bontasok, a -teljes, az egyetemies a foiskolai szint aranyainak
reszletezese ezt a ,f6 t.endenciat jelzi j6val a:rnyal-tabban. Tudjuk, h09Y ezeka felosz·tasok, az al- es fCScscportok bizonyos ertelemben fukenyesek,mas szempontb61 az osszkeretszam val·tozasat f igyelmenk.ivUl hagyva egyolc1allwa ·teszik az agazatiaranyokat. Megis
ugy
veljUk., hogy ezekbol
az adatokb61pontos tenysztimok es szazalekok kozlese nelkiil is IIkiolvashat6"
szamos megha"tciro2ottsag, visszatekintve az eltelt kazelnegyec1szeizad "keretszam II-politjj<;:aj ara"
A f6 -tendencia az oktatas
bOvLlll~sen beltil
az.· ugynevezet-t tcmegoktatas elo-
terbe kertilese" Ezt mutatja a foiskolai szint hat.c;irozot-t navekedese ,ezt tc1Iuasz·tja ala a pec1ag6guskepzes folyamatos navekeclese, sot ,az esti/levelezo nyos
mertE~kj.g
a kiegeszito tagozatokjelentos szerepe.
~1iJl't
es
bizo-
majd kesobb olvas-
hatjtlk, az ugynevezett " elit ll kepzes (tud6skepzes) alig valtozott, vagy legaIabbis sokkal kevesbe m6c1osltlt, mint a nagyobb volurnen(i kepzes" r-tt utalunk az orvoskepzes vcu:tozatlan mennyisegere peldakent.
E9Y masik
~lapveto
tendencia a technikai.·· tudananyok ha:tterbe szorulasa"
Mind a muszaki, mind a mez6gazdasagi agazatokban a stagna.las e.s a szukliles jellernz6 az egyetemi szinten eppllgy I mint a foiskolai (technikumi) szinten. Ez-t minden adatunk je1zi, hozzatc.§ve azt, hogy f6kc§yt az agrarfelsooktataslxll1 hatarozott koncepci6val..tasok voltak az intezmenyhaloza-t tobbszori
atszeIVezese-
ben ..
Az e16bbi.eknel kevesbe atEog6 tendencia a gazc1asagi agazat novekedese .. Fokent a foiskolai szinten jelen-tOs a kereskedelll1i es pp-l1zligyi szakemberek aranyanak navekedese I hozzaszamitva a bontasb61 kozvetlenUl ki nero 01vasha-t6
29
gazdasagi me:r.noki es lizemmexnoki szakoka·t is ~ Sajatos kepet ad a pedag6guskepzesen be1Ul a klilonbozo iskolaszintekre torteno kepzes keretszamainak. aranyva.l'tozasa
hateisok eppugy 11 mint a minosegi
G
J61 lathat6,
fej1eszb~sek n~l1
h~J
a demografiai
el.'"V·enyesill.nek egyertelmu meg-
hatciroz6kente Leegyszer(lsitve ezt a kovetkez6 m6..ian ·tehetj-Uk erzekelhetove:
Ismerjiik azt a tenyt, hogy az '1975-1977 ktb:o·tti szlile·tesszambeli. csues kO\1etkezb~ben 1979-tol az 6vodakban, 1981-'b51 az al·talanos 18-
kola a1s6 osz·talyaiJJan, 1985-tol a felsobb osz·taIyokban I 1990-tdl a kQzepislcolakban jelentosentCbb pedag6gusra van szlikse.] 'Ennek megfele10en szUkseges 1977.;..to1 az 6v6nokepzQ intezetek, 1978-t61 a tan.itokepz6 £6iskol&, 1981-tol a tanch:'kepzo £oiskolak, 1985-tol az egyetemek tana.rkepzo szakjai kere·tszamainak bovitese, mintegy 20%ka1 Az I. ·tab1azat bsnyszamai szerint viszont az 6voclapedqg6guskepzes keretszama1976-ban b6vlilt kevesebb, mint 10%-kal, ujabb novekedes esak 1984-ben kavetkezett be; a tanit6k{§pzes "f()lporgetese li idoben ·torten-t 1978-ban, de tobb, mint 60%-ka1 es csupan haran evrei azaltalanos 1sk01a1 tanarkepzes ooviteseelhuzoooti: 1981-1986 koze (ek-' k:or erte e1' 1980-hoz kepest a 22%....ot) i veglil a kozepiskolai tanarkepzes az egyetlen, amely id6ben es kisse t(iJJnere-tezve b6vi.il·t 1985-be.n .. l\1indez magaval hozta az esti/levelezo es I8 rak.epzoen H kiegeszito tag-ozatok szerepenek. feltehetQleg minos8cJi megalkuvas·t. jclent6 fenntartasat, i1letve noveleset" Minc1ehhez jarult a fe1sookta.tas teljes keresztmetszetenekcsokkenese 1979-1983 kozott kozel 5%-ka1" G
0"
Vecjli1 jelezniJnk. sZilkseges alaptenc1eneiakent az·t a folyama:tot f amely a
hu,rnan
es
a real i.ranyli kepzesviszonyat jellemzi
G
Ez a f01yamat az·t fejezi. ki
hogy fCSkent a hetvenes evekben"igen jelentosen rnegnovekedtek a human agazatok (idesorolva a pedagoguskepzes ·teljesseg-et) a real agaza"tokhoz kepesto
1968-1978 kozott megketszerezooott a human kere·tszam, 1988-ra tovabhi 20%-kal novekec1ett, miJ<:Qzben a reaJ.. keretszam abszolu:t erte1emben is 1 300 fovel csokkent hUsz ev a1a·tt, evente koze1 1 szaza1ekkal. Maskepp fogalmazva, mig 1968-ban fel "human" keretszam juto·tt egy Vlrealra If, ac1c1i.g 1988-ban masEel.. Ez vit.c"1tl"kl.tatlanu1 a tenneszettuc1ananyok 1 elet-tudomanyok es -teehnika.i ·tuc1omanyok ertekenek esokkeneset tartalmazza meg akkoris, ha fordi-tva ugy ertekelhe-tji..ik, hogy eroteljesen rio-t·t a bo1csesze·t, a pec1ag6gia, a mllveszet stb"tarsadalmi szUkseglete. A nem-nappali tagoza·tok vonatk.ozasaban a te11c1enciak.at azert nero l:uc1juk ilyen vi1agosan erzekelni, mert esupan nehany ev ac1ata:Lb61 vonhatunk Ie kovet]eezteteseket.. Ezert 'egyetlen pelc1a1: kozlUnk: Ha osSZea.dj1..1k. a nappali es az esti/levelezo tagozatok elobb jelzett human es real adatait, akkor 1982-1988 kozot·t az e16bbi 1500 fove1 nott, az ut6bbi 450 fovel csokkent, azC1Z a tendencia. iranya es nagysagrenc1je nem mutat valtozas·t, legfeljebb erositi a nappalir61 1eirtakat.
30
Osszegezve az agaza·ti csoportositas ada'tsoraib61 kimutc1.that6 tendenciakat, a nappali keretszamok, vonatkozasaban pontos kepet kapha-turik. a.rr61 a strukturalis val. tozasr61, amely a felsooktatas szervezetet jellanzi a vclzolt iranyokbal'1 Legalabb ke't tekinte'tben azonfun hal1alyban maradnak az osszefUgG
gesek: egyresz't az esti/leve1ezQ· es kiegeszib5 k:epzesi fonnak valtozasai ,
•
·te-
~
kinteteben, ahal -tul rovid az elanezhet6 idcSszaki masreszt: peclig az egyes j.ntezmenyek es az iranyit6 hatosagok beavatkozasainak viszonycman. Ez utobbi azt jelenti, hogy a csoportositas elfedi az't a gyakorlati ha'tas't, ahogy az intezmenyek " e lszenvedik" f illeh51eg kiJ«5ve'telik a valtozasokat. Ki ke11 j elentenlinkugyanis, hogy a bevezetesben vazolt tarsadalmi eroterben
Iej atsz6d6· alkufo1yamatereclmenyeinek osszesitese az, amit: i,tt altalanos
es
agazati szLYltu 'tendenciakent erzekelhe·ttUnk i maguk. a tenyezok es eredoik: 80k-
ka.l inkabb egyedi (intezmenyi) es kUIonos (szakagi) erveny(iek, mintsem az gazatok aitalanos koncepci6it erint6k.
ugy
a-
is fOJalmazha-tjuk, hogy kesobb bizo-
nyitand6 felb8telezeslinkszerint az agazati tendGnciak sokszor ·vele·tlenszer(i kavetkezmenyek csupan ahhoz a szandekoltva.ltoztatasold10z kEipes·t, amelyek az
intezmenyek es a konkret szakagak szintjen jelentkeznek .. A kovetk,ez6 pontban teh3.t a fOcsoportok sorrendjeben probaljuk a. finomabb es kozvetlenebb teridencicikat·· kimuta tni., 3.. KUlonos tendenciak 3 .. 1.. Egyetemi szintll szakl<.epzes (III.t.ablazat) 3 ..·1 .. 1 ... Jogaszkepzes A
kara .. Az ada-tolc ertebnezesehez megkell jegyeznUnk, hogy1966-1968 kozott (csak ebben az ,agazatban) nem a teljes keretszcuno·t hoz·tEik.' nyilvanossi.lgra, hanan a be tal theta (tehat az elafelvettek utan marad6) tenyszamoti ez magyarazza az 1966 .. evi iinulla!e erteket .. Ezert elernzesUnk csak az 1969-1988 j.c1CSszakra terjed, beleert..v(;; az inb§zmenyekben foly6 esti/1eve1ez6 kepzes·t is .. A harem (illetve negy) egyetemi karon 1969-1974 kozo,t-t semrnilyen valtozas sem tor-tent. 1975-i:01 fejleszt:.es inc1ult meg f amely 1975-ben
es
1978-ban :jelen-
·tosebb mertekuvol·t . Ez a ke-tfejlesztes valamennyi intezmenyre ld..terjedt.l' tehat felb:§telezhetoen fahat6sagi indittatasu. 1974-1978 kozo't't szaz favel, tcbb I mmt 30%-kal novelb§k a keretszamo-t, s ez a -teL(tes akkor csokkent, amikor 31
1981-1:en. belepet·ta negyediJ<: inb2zmeny .. 1982-ben igreretlen okOO1 mecJ egy bels6 bovites tortent,majd 1983-1987 kozott ismet stabilizaledtak a keretszamok
es
azintezmenyi. aranyok .. Itt jelezziik, hogybar mindegyjJ(
inb~zmenyben azi-
doszak egeszeben folyt esti/levelez6 kepzes (kiegeszit6 tagozat nines), ez a kozol·t adatak szerint valtoza-tlan merteklj, a nappali 79%-a .. Vegi.il 1988-ra ki-
sebb oovites tortent ket intezmenyben,' igya szakag 'teljes keretszama ebben
az evben erte 'e1 xnaximumat .. Mivel elos2or ·talalkozunk ezzel a 'problernaval, itt jelezzill\.j hogy nero tud-
juk E§s nemis kivanjuk eldonteni azt ,hogy akar a tarsac1al1lli szuk,segletek., aJear az
egyeni,tor~vesek felcS!
kozelitve az
evi
470+370 jogasz sok, vagy keyes;
altalanosabba.n" a tenyleges keretszam mennyiben felel meg a kovetellnenyek,nek .. Csakarra keressUk a valaszt, hogy ezek a korlatok hogyan (es milyen roman)
valtoznak . 3 .. 1 .. 2 e. 'Poli tol6guskepzes A ~1SzMP Poli.tikai Foiskolaja 1969
eta mllkOdik nappali es levelez6 tagoza-
ton" Az intezmeny feladata az alapitast61'1987-ig vtl1.tozatlanul az vol,t, hogy
b.iz-tositsa a felsofoku poli,tikai vegze·ttsege"t egy megha·tarozot"t (vezeb5)
ka-
deraLlanany szamara I 'mind, a:lapkepzes, ',mind' pec11g munka' rnellet'ti posztgradualis kepzes formajclban" "98B-ban kozoltek e1.6szor a nappali
es
a levelezo tagoza:t
keretszamat i egyuttal'meghataroztak a rnegszerezhetl5 szakagi vegze't·tseget is (polito16gus)., Ezertegye16re it,t ,sernmilyen kovetkez'te-test nero latunk.•"levonhat6nak"
Ez a szakag tartalmazza a buclapesti
es
a debrecel1i bOlcseszettuc1omanyi.
karon foly6 pszicholOt]uskepzes (amely nero ad tariarikepesitest,egyszakos)es
a kizar61ag 1985-ben indftottegyszakos nepm(jvelokepzes osszesi tet't adatsorat.
1973 6:ta van ez a szakag, 1975
e
evbol nines ac1atunk .. A szakag kiilonos jellege
es igen szukkeresztrnetszete miat.t nero talaljuk szliksegesnek" tendencicik kikovetJeezteteset"
A haran termesze'ttuda11anyi karon az egesz ic10szakban folyik nem-tanari
jelle.]u tenneszettudes-kepzes nappali t..=:tgozaton ()-t sza].:;:agh..9l1 (ma-tematiJa.ls I bio16gus, fizjJ(us, geol6gus, kemikus) .. (f.l1egjegyezzuk, hogy a geo16gus
szakagb..~
gyujto-ttUk ossze a specifikus - 'peldaul meteoro16gus, geofizjJ;:us stb. - szako-
32
kat.) 1966-001 esak osszesftet"t adat all rendelkezesre, 1967-tol pontosan reszletezett. A matematikuskepzesben ha"tel.lmas konjlmkturalis helyzet lathat6 1970-1978
kozott, csucsan 1972-1974 kozott evi 180 fovel. Ezt mege16z6en es koveb:5en viS20nt a keretszarn legfeljebb 70, sot 1986-1987-ben ennekfele, 35. Ha meggondoljuk, hogy 1972 6ta folyik f6iskolai. szintu programoz6 mat.ematikuskepzes, tovabba van esti es kiegeszi to kepzes is, akkor szinte erthetetlen a szakag ilyen merteku bovlilese eshanyatlasa. Nehezen feltetelezhet6, hogyeppen a nlCl-
ternatikusokirant val-tozott volnailyen ero-teljesen azigeny, hogy· sjJ.;:erlilhe"t nehany ev alatt csupan negyedannyi szliksegle-tet teremteni, figyelembe veve a
matenatjJ<:atanari, keretszamokat i.s. Alig talalunk hason16 peldat az egesz £e1sooktatasban ilyen mertek(f hul1amraj igy csupEin
felb~telezhetjlik,
hogy inkabb te-
ves· tulbovftessel cUlunk szem'benl mint erote1jes korliitozassal, illet61eg 1979-iol va16szinllleg· megszigoritot"tak a kovetelmenyeket. A bio1.6guskepzesben ugyan 1974-tol tapasztalunkvaltozc)sokat, de ezek merteke javal csekelyebb, a szelso erteJeek mindossze ketszeres aranyllak .. A fizikuskepzesben egy viszonylag magas szinttol csokkenes b3rtenik 1972-
ig f majd nehany evi stabilitas utan 1978--1:61. kisebb vaJ:tozasok kovetkeznek.
Az 1980 .. evi maxjmumra csak eseti magyaraza"tot .talalha-tunk .. Ageologus (es mas kisebb t:ermesze'ttudcmanyi) szakkepzesben ke-t evig (19701971) sztinetel a felvetel. 1978-1981· kozott :i:tt is talalunk fel"tUnoen rnagasabb keretszamokat l az6ta nagyjab61 stabilizaJ.6c1ott a b§nyszam. r-tt jegyezzlik·· meg, mivel eloszor olvasha'tlu1kilyen ac1atot, hogy eleg nehezesszerll magyarazato-t talcilni arra, hogy '1980-1981 kozott miert l1ovelb:§k egyetlenfove1 a keretszamot .. Az ilyen bovitesek vagy sZllk:(-tesekoka -talanegyfajta "kerel(" szamokra val6
torekvesben.keresendo. Vegul· a kemikuskepzes (feltehetolegtudatosan tulzo,tt) JTlclXimLUna 1967-ben talalhat6 160fOOe1, eztegy hosszabb stabi.lizac:L6s szakaszokb61 al16 csokke-
nes kaveti egeszen 1987-ig. Ninc1ezen szakagi vaJ:tozasok eredojekent a tenneszettl1c16s-kepzes osszesib§se
elegge
sajatos ingadozasokat mutat ..
n..:
szelso
ertekek (355
fo
197t1-ben
es 210 fo 1983-ban) j6resz"t a ma-tema"tikuskepzesbol ad6dnak (a jelze'tt ket evben a matematikusok nelkill 175 es 160 a tenyszam).
Az esti es kiegeszi'to "tagozaton esak. mat.ematiJ(uskepzes van: sajatos, hogy 1982-1984 kozot"t majdnem annyi. esti, mint nappali, 1985-ben nem induJ:t kepzesi 33
a kiegeszfto (programtervezQ matenlatiJ<.us) tagozat az· adatok szerint aJ.lanc16
mermyisegu" 3 "1 ,,5 "
I~9zgazda.szkeEzes
egyetemi szintu kozgazdaszkepzes meghataroz6 intezmenye a N[arx Karoly Kozgazdasagtudananyi Egyetem, ehhez jaml 1970 6taa pecsi kar. Az 1967.... 1969 kozotti ac1at ugyanugy a tenyleges keretszamot jelenti, min:t a jogi karoknal .1 "1 ~pont)
ff
a maximumertek 1970-ben I tehcl't az uj kar belepesekor (de anelklil)
van" 1975-1977 kozot·ti a minimum. A pecsi kamal is Jd.sebb csokkenes' tapasztal-> de az ut6bbi. eveJilien stahil a keret.szam, osszesen 560 fo. Aranyat tekint-
ve jelent6s a k:i..ilonbozQ tartalmu es"ti/levelezo
es
kiegeszit.6 kepzes, amely
rnennyisegeben megkozeliti a nappali kere·tszamot" ..., 1 6· ~_~.
"I " " -Muveszcepzes N
.I'
A. neeJY
zatot
muveszeti egyetemi szilltli (neveben foiskola)
inb~zmeny
sajc'i-tos aga-
A vizsgalt idoszakket reszre oszthat6: '1973-ig teljes valtoza"t-
lansag jellafizl g 1974-tol elosz5r a szineszkepzesben van n5vekedes, majd 1977-
inb2zmeny boviti keretszamat .. Tovabbi ingadozasokat.okoz a
h51
idonkent jJlditot·t renclezQ esopera-tor szak i 'kesobb az Ipannuveszeti Fais...;
kola belsa atszervezese, kepzesikorszerusib2Se (a tcbblepcsos kepzes beveze-
tese) QM agazat maximumertekeit az utobbi hclran evben erte e1. Meg kell jegyeznlink, hogy akozgazdaszoknales a mLiveszeti foiskolaJmal
kozepiskolai tanarkepzes is folyik, de ezek aranya, keretszarna nem meghataro-
20tt, igy adatai itt ~szerepelnek. A muveszkepzesben nem-napp..1.1i tagozat esak veletlenszeruen indul"t I nem is vc'iJ:t be a korabbievekben; az lparmuveszeti iskolakiegeszfto rajztanari szakat a 3.2. pon-than targyaljuk.
Fo-
Velemenylink.
szerirrt ebben azagazatban eppen a szakmai sajatossagok miat·t nem ervenyesi"t-
hetOk a felsooktatasba ·tortffi6 bejutassal kapcsolatos
aJ..talanos
elvek; itt
sok.kal mc-ghataroz6bb szerepe van az egyeni kepessegnek I az egyedi I szemelyre szabott kepzesnek., ezal·tal a specifikusan szakmakozpontu kivala.sztasi rend-
szernek .. bar koztudottan itt a legnagyobb mertE§kli a tuljelentkezes I kUlonosen a
szines~~epzeffi)en.
Az orvoskepzeshez harom szakag (altalanos orvos f fogo~'"Vos, gy6gyszeresz)
es negy egyetem tartozik. (a III . tabltizatban mind szakagank.ent, mind intez-
menyenkent k0201jijk az adatokat) .Az agazat egeszere az alland6sag jellemzQ
34
(1969-1 983
kozott nines valtozas az osszrnennyisegben); igy reszei i.s stabilak 0
. Az altalanos orvoskepzes 1982-ig valtozatlanul 900 fo keretszarnot tartalrnazo·tt, az6tacsokkeno tendeneiaju, 1988-ban mar csak 8200 A fogo:l'Voskepzes 1967-1969 kozott egyharrnadaval csokkent, es esak 1984-tol novekedett
kismerb~k
ben .. A gy6:Jyszereszkepzes 1986-ig valtozatlanul 220 fo, az utols6 ket evben a .
fogorvosokehoz hasonl6 mertekben·novekedett. A buc1apesti intezmenyharem karan annyi a valtozas, hogy 1983-t61 esokkent az cUtalanos orvoskepzes, 1977-ig tabb lepcs6ben csokkent:. a fogorvoskep",,:, zes .(1967-1977 kozott 160 forol 60 fore), a gy6gyszereszkepzes az utols6 ket evben nett husz fovel. A debrecen.i inb:§zmeny keretszamat 1973-ban hllSZ,· 1976ban afogorvoskepzessel tiz, majd 1979-ben ujabb tiz :Eavel noveltek, 1983-ban tiz fovel csokkente-ttek .. A pecsi intezmenyben a keretszam valtoztatasa nelkUl vezettek be a fogorvoskepzest 1973-ban, 1983-ban ·tiz fovel csokkentet·tek a keretszamot. A szegedi intezrnenyben csak 1983-ban tortentvaltozas:tiz fo csokkentes az altalanos o:l'Voskepzesben..
ugy
tuniJ~
,az
inb~zmenyikapacitas
iltulfeszitesekent" 1988-ban harom-harem fCSvel nott a fogorvoskepzes (Pees, Szeged) es 14 favel a gy6gyszereszkepzes (Szeged) jezzel parhl1zamosan csokken-
b;;ttekhusz fovelaz altalanos orvoskepzest (Bucla.pes·t). Mindezen kisebb alakitasok eredmenyiikbennem valtoztatnak azon a tenyen, hogy a csak nappalitagozatu orvoskepzesiagaza-tban gyakorlatilag nines vclltozas 1 ami arra enged kovetkeztetni I .hogy az egyeni .torekvesektol· fUggetlenlil a tarsadalrni.es intezmenyi ·tenyezo pontosan megfelel.az igenyeknek. J .. 1 . 8 .• ·A11atorvoskepzes
AzAllatorvostudcmanyiEgyetem (amelyegyebkerrt az agrarfelsooktatas iranyitasi rendszereheztartozik) 1964-1988 kozott·tobb izben hajtott vegre csokken·test es navelest a keretszamokban (itt iscsak nappa.1.i ·tagozat van) 0 A monopolisztik.us helyzetben leva intezmenyrol mas elanezni vaJ.ot nero .t.alalunk .. 3.1 .. 9. Esti/levelezo es kiegeszito.bolcseszkepzes A bOlcseszettudananyi karokon, fokenta budapestin azon szakok egy reszeb6l, amelyek a nappali tagozaton ugynevezett "B" es lieu szakok (teha:t csak a kepzesi folyamatban lehet folvenni, specializa16dni), es·ti/levelezo es ki-
egeszitO tagozaton egyszakC?s (nem-tanari) kepzes
folyik .. 1964-196S-ben, majd
1975 6ta osszesen hat izben indult esti pszicho16gus szak, 198B-ban eloszor pedag6gia szak. Ennel j6val jelentosebb a
szinb~l1
esti es/vagy levelezo tago-
35
zaton foly6 kiegeszito kepzes; amely bizonyos szakok elvegzese-t tesz.i leheb:Sve egyetemi vagyrnegha-tarozo-tt esetekben foisko1ai oklevel alapjan. (A reszletes e16fordulasokr61 a XII-XIV. tablazatok adnak kepet.) Ezek osszesib9sene1 az 1982 6ta kozol·t kere·tszamokb61 arra kovetkeztethetiink., hogy alyan sajatosan funJ
and
nero vethe-to egybe a nappa-
Ii tagozatokeva1. A f i1ozofus I konyvtiiros 1 leveltaros, nepnuvelo, nyelvesz, pedag6gus I pszicho16gi..1S I szocio16gus I tudan.anyos szocia1izffius szakos e1Cado kepzes ugyanis reszint kozvetlenill sztiksegle"teke"t elegft ki (kutatasban
es
bi-
zonyos ertelemben az oktatasb,,:.tn is), reszint pedig 1ehetosege-t ad megleheto-
sen pontes szabalyok szerint a "tovabbkepzesre, szakoscx1asra,. osszesen ininte-nr
ketszaz £6 reszereG Az egyetemi szintu szak.k.epzesrol osszefoglalaskent az tillapithat6 meg, hogy bJ.zonyos agazatok.ra (jogasz i kozgazdasz, orvos) a nagyfoku·· a11and6sag es
-
nrt7.c.'7a1i--~-c;t:1""Y
-
jellemzQ f kisrnerb2k_ubovuJ.essel,
mas agazatok (bolcsesz
I'
tennesze-ttuc1os, mllvesz) viszont saja-tossagaikbc)l
k.ovetJ\.ezoleg nero tervezhe;tok ,nero. vonha-tok be az a.l"talanosabb felsOoktataspolj..tikai koncepci6k· e1veibe. Ide tartozik az is i hogy az adot"tagazatok eqy jelentos resze nemepiil folyarnataban a kozepiskolai tantargyakra, tehcit va16ban uj minoseget,tartalm..:.t-t jelent:: ennelfogva jogos a szakmai sajatossagoknak. megfelelo, a felsooktatasi inb2zmeny EiJ..tal kidolgozha.to kivaJ.asztasi rendszer. ·Nasagazatok pedig eleve mar az ac10tt szakagra iranyu16 kozoktatasi intezmenyrenc1szerre (pe1daul a zenemuveszeti szakkozepiskolakra) eplilve szinte kizarjak amashonnan torteno jelentkezest, igy a meri tes es palyava1a sztas ma.r korabban meghat.aroz6c1iJe 3 2 G
0
0
K6zepiskolai ·tanarkepzes (IV. "tab1azat)
Kozepiskolai tanarok kepzese a harem tudomanyegyetem bo1cseszettudananyi es te:rmesze"ttudananyi karain .. a pecsi egyetem tanttrkepzo karanak hUmc111 szakjaJn (1 983-t61)
[I
tovabba a tes-tneve16tanarkepzesben (kizarolagosan) a rres-tnevelesi
FOiskolan folyik nappali es kiegeszito -tagozatokon. A testneveles kivetelevel" a kepzes
szakparo~~an ·tortenik.
A tablazatban reszint intezmenyenkent, reszint szakonkent (szakparon]:.:ent.) talallmk adatokat
36
e
Ennek az az oka, hogy bizonyos szakparok az egyjJ:.: egyetemen
a bolcseszettudananyi, a masikon a tenuesze'ttudananyi karhoz tartoznak; az OS2szesib2snel viszont ez nehezi-tene a human es real agaza1:ok sze'tvc:tlasztasa:t .. Intezmenyi szinten 1966-t61van pontos ada-tun],\: a napIXl1i, 1982-tol a kiegeszito tagozatokr61, a szakokszerinti bontas 1967-tol ismeretes .. Azosszesite't't adatsor 'tendenciaja az, hocjy egy viszonylag magas' keretszamhoz kepes·t 1968-ig csokkenes, 1971--1g e.rrelkec1es ta.pas2talha-t6, 1972-1974 kozo,tt alland6,
az
1976-os minimum utan (az 1980-as visszaesessel egyUtt) 1984-ignovekvo,
1985-tol mintegy 40%-ka1 magasabb s2intenalland6 a keretszam. A l:€csi kozep15ko1ai. tanarkepzes meginditasa kisebb jelenroseg(i, mint a bOlcsesze'ttudcmanyi karok 1985 . evi bovitese(15,' illetve 29%) . Az ELTE BTI< minimuma 1967-ben volt, 1971-re a keretszam megketszerez&lott, majd 1977-ig csokkent, 1978-ra masfelszeresere emeltek, ezen a szinten maradt 1982-1g I 1983-1984-ben mintegy 10%-kal csoJrJ(entetb§k, majd 1985-tol megketszerezteki aszelso erb§kek 108 es 356 . Az ELTE 'ITI< igen magas keretszamr61 csokkent 1972-ig, egy stabilabb ic16szak utem 1977-t01 hirtelen csokkenes, majc1 1979-·tol lassu nevekedes erzeke1he·to, 1986 6tavta,tozatlan . A szelso ertekek '123 es 242. A JA'I'E B'I':K 1966-'t61 gyorsannovekede't-t 1971-ig I 1974-b51 ket ev alatt felere csOkkent, rnajd 1981-ben 40%-kal, 1985-ben 60%-kal. novekede-tt .. A szelso ertekek 58 es 190.. A JATE TrI( 1967-1977 kozot't sz:inte valtozatlan, ez·t kave-toen 1981-ig csokkeno, 1l1.::tjd 1985-ig novek"o tendenci.aju, az6ta allanc16. A szelso el.i:elcek 85 as 182. A ICLTE BrrK 197'\-ig erosen novekszik I majc1 alland6-
suI, 1976-OOn j6val kevesebb, majd 1979-ig novekszik, kisse alacsonyabb szint(i a11and6su1as utan 1983-1986 kozott rnegketszerezoo1k. Szelso .erte.kei 72 es 216 . A IU,TETTI< ingadozasai1984-ig rninimalisak, 1985-re masfelszeres navekedes -ta-
pasztaIhat6, az6takisse csokken. A szels6ertekek 105 es 195. A JPTETI< je1ent6sebb valtozasokat nero mutat (108 es 142) let TP tanari szaka.n i.s hos5zabb alland6 szakaszoktalalhatOk(peldaul 1976-1982 kozo·t·t), szelso ertel<ei. 50 es 100. Az intezmenyszint(i 'I:endenciak leirasaool lathat6, hogy kUlonoozo i.dofOntokban mintegy Mranszoros a szelso ertekek. elterese, ami arra utal, hogy szamos apr6bb hatas ervenyesUl az agazatteljessegeben. Ezek viszonl: j6reszt nem a.z il1'tezmeny't, hanern bizonyos szakoka-t erintenek, s csak ezek intezmenyi. lebon-
tasa, elosztasa a~, amely tovabb differenciaIja a ker~tszamokat .. A BTK/TrK aranyra vonatkoz61ag csak annyit jegyztink meg, hogy ebben is &-venyesill a mar ]<:orabban (2.3. pont) jelze·tt
"humanizalc~,siII
tendencia:
37
BTK/TTI<
1976 1984 1986 ,-----------
1966
1971
0,481
1 i 103
0,808
1,049
1 ,456
(JPTE nelklil)
Ezt azzal egeszithetjuk kif hogy a termesze-ttuc1allanyi karok ingadozasai java1 kisebbek .. tehat a valtoztatasok els6cUegesenabOlcseszettuc1ananyi karokat erintik"
Az e16bbinel javal reszletesebb kepet kapunk a szakparok szerinti oSszet.:e~3DCU_
es nagyletszamu szakparok (magyar-idegennye1v, idegennyelv-idegennyelv, idegennyelv-tortenelem, matema-ti.ka-fizika; ezek osszesen 1988-b.:l.l1 a testneveles nelkU_li osszesftes 62%-at jelentjJ<.) i hagyananyos es kisletszamu szakparok (pelfizik:a-kernia) i rneg-szi.:int szakparok (iclegennyelv-foldrajz, pszichol6gia-e-
(peldaul tortenelern-leveltar, neprajz-egyeb). Itt jegyezzUk meg I hogy a
szakparb61 kilenc human szakparban- barmilyen -"e..Jyeb ii szak szerepelA
kovet.kezoleg 21 szakpar jelentia sajl3.·tosabb C'elitebb tU )
szakagaJ<:at. f valamint a -testneveles is ide sorolhat6. (A tovaJ:ibi reszletezest
az egyes intezmenye1G1el vegez zUkel a 4.1 .-4 "3. -pen tokban • ) 1\ magyar=ideg-ennyelv sZakpar (az idegennyelv gYlfjt6fogaln1an bellil meg az orosz szak.r61 sincsenek mi.nden evbOl reszadataink) - 1976-1977-ben volt -a rnini-
murnon {
; 1985-ben a.maxirnumon (248) ,az6t:1. jelentosen csokkent (184) .. A ma-
gyar--tortenelem szakpar 1967-1970 kozott nero indul-t,inkabb csak 1978-t61 jelen:tosebb. Az idegennyelv-idegennyelv szakpa.r 1969-tolcsokkent 1979-i.g, -1985ben megke·tszerezodott, szelso erb2kei 46 ~s 244, 1988-bc'111a legnagyobb szamossagU", Az 1clegennyelv-t6rtenelem szakpar va.l'tozasa azelobbihez hasonl6, csak
kisebb merteic(l§ szels6 ertekei 42 es 202. Az idegennyelv-matema-tiJ.::a szakpar csak 1986 6ta· leteziki a t6rtenelem-foldrajz a hetvenes evekben ·tC.bbszor ki-
maradt", A konyvtar-egyeb szakpar a hetvenes evekben j6val
na~lobb
aral1yU vol-t,
mint a nyolcvanas evekben i a muvesze-t-tortenet viszont a pecsi kepzes megind.i-
tasa miatt valt jelentoserJbe. Az 1971-ben l1jrainc1fto-tt: ner:m(lveles es konyvtar szakok az ut6bbi evekben kevesbe jelentosek; a l1eprajz es pec1ag6gia szakok elegge eset.leg-esek; a pszicho16gia-egy8b tanari szakpar 1972-OOn megszlint. A matema.tDca-fizika szakpar 196B-t6l minilnalis ingadozassal meghataroz6
jelentoseg(l, szelso erb§kei 205 es 250 f 1967-ben 300 volt. A ma:tema·tika";'folc1rajz nem jelentos nagysagrendu f az 1978 6ta le-tezomaternatjJ<:a-kEmia alig val38
tozik, a matematika-technjJ(a esak 1985 6ta jelentosebb .. A bio16gia-folclcajz 1972-ben indult ujra, a biol6gia-kEmia
1975~1984
kozo·tt alaesonyabb I' elotte es
utana rnagasabb szinten stabil.A hagyananyos fizika-kemia szakpar· 1978-t61 jelentosen kisebb mertel
ille·toleg ezekeroteljes
csokkenese a hetvenesevek. kozepen. Vilagos ·tendencia az idegennyelv szerepenek novekedese I valarnint bizonyos hagyananyos· szakparok ehhez viszonyftott stagnaJasa 1 csokkenese. Az alapvetoen kisletszamu,"e'li:t" bolesesz-szakparok viszon·t iDleabb atud6skepzeshez, aI'lfk."=lk sajatossaga.il10z a.llnak· kozelebb" 3,,2.2 .. KiegE§szito szakok Itt esakaz utols6 h§t €!v keretszamai·telemezzuk osszessegiikben . 13 szakon
folyjJ~
kiegeszit6 tagozatikepzes, ideertvea testnevelest
es
az IpaJ.inuve-
szetiFoiskola rajztanariszakat is. A filoz6fia-tanari. kieg-eszft6 viszonylag magasaranyat az magyarazza, hogy ez nem mas, mint a korc1bbanvilagnezetUnk alapjai, az ut6bbi evel\.ben bevezetes afiloz6fic1ba nevet vise16 ·tantargy oktatasi bazisanak megteremtese .. A kiegeszit6 tagozatokkere·tszama (a testneveles nelki.il) osszessegeben alig valtozik, rnintegy300 fOakape"1ci·tas.. Atennesze-ttudananyi szakokra jellemzQ elsosorban, hogy a tanarkepzo foiskolai. vegzettseguek szamarateszilehetave akozepiskolai oktatas·t, ezert inc1okol,t 1ehetne b6vitese, de ugy tunik, hogyaz ennel j6val·hab§konyabb napp.."li. kepzest noveltek inkabb. 3 .. 2 .. 3 ., Szakok aranya a nappali tagozaton Atudananyagazati tendenciak erz€keltetesere keszftett.Uk el az V.1:ablazatot, arnely a nappali tagoza·tok szakparait tartalma.zza szakonkenti aranya.iban, tehat az adott idopontbana szakparok elerneinek rnegoszlasa·t mutatja 1967-1988 kozo·tt"
A ket szelsCS evben a human szakok aranya 31-r61 56%-ra nott, tehat erositi a tenneszettudomanyok viszonylagos (es i,tt abszolut) hatterbe kerlilesenek tendenciajat.. Ezen bellil feltun6, hogy az "egyeb" gylijtokateg6r:i.a aranya 1970ig 2% korilli, 1976-1979 kozott viszont kozeliti a 15%-0-(:, ami a tobbi szak csokkenesevel magyarazha·t6 elsoolegesen.
39
Az egyes szak_ok valtozasanal la:tha·tjuk, hogy a magyar aranya 1967-ben es 1976-1977-ben 7% ko:riili ,1968-1975 kozott es 1988-ban1 0% kortil:i.! mig 1978~1987
kozOtt 13% ko;Clili .. Az idegennyelv aranya 1968-1975 kozo·tt es 19Bt16ta.
meghalac1ja a 25%-ot, ezen beltil 1969-benes 198B-ban a 33%-O't, viszont 1976- . -1979 kozott 20% alatt rnarad .. Hat.arozott valtozas volt -1976-ban es 1985-ben negativ, illet.ve pozitiv iranyban. A -tortenelan aranya 1967-1969, valamint 1976-1977 kazo-tt 5% korUli, 1970-1975 kozott 7-8%, 1978-1982 kozot-t 10% kori.i.li,
1983
eta
13 % fele·t-ti .
Alapvetoen elter ezektol a te:rmeszettudananyi tanari szakok aranyainak val~tozasa"
~1975
A maternatjJ<:a az 1967 .. evi 25%-r61 1969-re 16%.:..ra eset-t vissza I 1971-
