A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban
Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző Orvostani Intézet XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK, DEMIN XII. 2012. május 31.‐ június 1.
A 0‐64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU15‐átlaggal szemben Cerebrovascularis betegségek FÉRFIAK
FÉRFIAK
NŐK
NŐK
Relatív halálozási kockázat
Többlet esetszám
Relatív halálozási kockázat
Többlet esetszám
2006
4,27
1239
2,87
540
2007
4,29
1186
2,78
503
2008
4,20
1164
2,99
547
2009
3,95
1059
2,56
445
Év
Forrás: HFA 2011. január
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 1. A hipertónia primer prevenciója révén a stroke halálozás csökkenthető
Æ ÉLETMÓDVÁLTOZTATÁS ELEMEI (*MHT ajánlása) ‐
Sófogyasztás csökkentése.
•
Napi sóbevitel férfiak esetén 18 g, nők körében 14 g. (STOP‐SÓ Program)
‐
Testsúlycsökkentés, energia‐, zsír‐ és magas glykaemiás indexű szénhidrátokban szegény étrend.
•
A férfiak 60,9%‐a, a nők 50%‐a túlsúlyos vagy elhízott. (ELEF2009)
‐
Testedzés csak ellenőrzéssel. Ha nyugalmi szisztolés vérnyomásérték a 170 Hgmm‐t és a nyugalmi pulzus a 90/perc értéket meghaladja, ne végezzenek fizikai terhelést. Közepes intenzitással naponta 35‐40 perces fizikai aktivitás.
•
A lakosság 8%‐a egyáltalán nem végez testmozgást (az idős nők 20,5%‐a, az idős férfiak 18,7%‐ a). (OLEF2003)
‐
Dohányzás abbahagyása.
•
Dohányzik a férfiak 40,5%‐a, a nők 27,9%‐a. (OLEF2003)
‐
Az alkoholfogyasztás mérséklése.
•
Önbevallás szerint nagyivó a férfiak 17,7%‐a, a nők 2,5%‐a. (OLEF2003)
*A hypertóniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei. A MHT állásfoglalása és ajánlása. 2011.dec.
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 2.
Szekunder prevenció hatékonysága 1. Az 1 éven belüli vérnyomásmérés gyakorisága 18‐64 éves hipertónia, hiperlipidémia, hiperglikémia miatt nem kezeltek között Magyarországon (HMAP, WHO‐BCA, 2009)
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 3.
Szekunder prevenció hatékonysága 2.
A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programra (HMAP) épített Rejtett Morbiditás Vizsgálat (2001) A rejtett magasvérnyomás‐megbetegedés gyakorisága az 55‐64 éves korcsoportban Zala és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg (SZSZB) megyékben nem szerint
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 4/A A tercier prevenció hatékonysága 1. A keringési betegségben szenvedők dohányzási szokásai férfiak
24% dohányzik
nők
13% dohányzik
*A HMAP-ra épített ”Keringési betegségek szekunder prevenciója a háziorvosi gyakorlatban” c. vizsgálat eredménye, 2007
A hipertónia kontroll Magyarországon nem megfelelő 4/B A tercier prevenció hatékonysága 2. A betegek testtömeg‐ indexeinek nemek szerinti alakulása férfiak
nők
[13,60-21,23]
82% [78,77-86,40]
[15,44-24,56]
80% [75,44-84,56]
*Földvári A, Szabó E, Sándor J: Az elhízás és a táplálkozási szokások vizsgálata keringési betegségben szenvedők körében. Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció, 3: 14‐20, 2010.
Népegészségügyi monitoring hiánya Becslés a hipertónia epidemiológiájáról felnőttek között Magyarországon ÖSSZ SZ: 1000 (100%) Normotenzív SZ: 880 (88%)
Ismert hipertónia SZ: 60 (50%)
Gyógyszerekkel kezelt SZ: 30 (50%)
Kezelése megfelelő SZ: 15 (50%)
Kezelése nem megfelelő SZ: 15 (50%)
Magas vérnyomású beteg SZ: 120 (12%)
Nem tud róla (rejtett) SZ: 60 (50%)
Kezeletlen SZ: 30 (50%) *SZ: Dr. Szollár Lajos, Dr. Budavári István: Atherosclerosis, Lipidelmélet és kockázati tényezők (1989)
Célkitűzések 1) Különböző prevenciós szinteken ki nem használt lehetőségek miként rontják a stroke legfontosabb kockázati tényezőjének, a hipertóniának a kontrollját. 2) Az alapellátásban alkalmazott minőségindikátorok megbízhatóságának tesztelése.
HMAP‐ra épített Metabolikus szindróma (MS) vizsgálat • Keresztmetszeti vizsgálat, 2006 • A 40‐69 éves korcsoportra reprezentatív minta • Adatokat gyűjtött: a szocio‐demográfiai és életmódi tényezőkről • A fizikális vizsgálat során vérnyomás mérés történt (2x) • Felmérte a résztvevők betegségeit, és azt, hogy részesülnek‐e orvosi kezelésben
Az adatbázisok kapcsolása HMAP Prevalencia (2006.01.01) Az MS vizsgálat kezdete előtt a hipertóniások
HMAP Incidencia 2006.01.01‐ 2010.12.31 között regisztrált hipertóniások
MS
MS
Önkitöltős kérdőív N= 1787
Vizsgálati adatlap N= 1780
Kapcsolás után N=1753 kapcsolás egyéni (20-69 évesek) azonosítók által
40‐69 évesek n= 1153
40‐69 évesek n= 1106
Reprezentatív minta
(aki rendelkezett mért vérnyomásértékkel)
Vizsgált kimenetelek definíciója 1) Hipertóniás eset (N=701) Æ VAGY a HMAP‐ban regisztrált hipertóniás VAGY az Metabolikus‐szindróma (MS) vizsgálatban háziorvos által regisztrált hipertóniás VAGY mindkét mérés után vagy a szisztolés vagy a diasztolés érték meghaladta a >=140/90 Hgmm határértéket az MS‐vizsgálatban (*MHT ajánlása alapján)
2) Rejtett hipertónia (N=139) Æ az MS‐vizsgálatban két vérnyomásmérést követően, mindkét mérés után vagy a szisztolés vagy a diasztolés érték meghaladta a >=140/90 Hgmm határértéket, azok között akiknek nem volt ismert a hipertóniájuk 3) Nem kezelt hipertónia (N=18) Æ az MS vizsgálatban felismert hipertóniás, aki nem kap vérnyomáscsökkentő gyógyszert 4) Rosszul beállított hipertónia (N=288) Æ ha a vérnyomás szisztolés vagy diasztolés értéke meghaladta >=140/90 Hgmm értéket (*MHT ajánlása alapján)
Vizsgált kimenetelek definíciója HMAP
Hipertóniás eset
+
Metabolikus szindróma vizsgálat‐ háziorvos által regisztrált eset
Metabolikus szindróma vizsgálat‐ mérés által regisztrált eset
+
+
Rejtett hipertónia Nem kezelt hipertónia Rosszul beállított hipertónia
+ + +
A hipertónia 2006‐os prevalenciája 40‐69 évesek között a HMAP‐ra épített MS‐felmérés alapján ÖSSZ MS: 1106 (100%) Normotenzív MS: 405 (37%)
primer prevenció Magas vérnyomású beteg MS: 701 (63%) Nem tud róla (rejtett) MS: 139 (20%) szűrés
Ismert hipertónia MS: 562 (80%)
Gyógyszerekkel kezelt MS: 544 (97%)
Kezelése megfelelő MS: 256 (47%)
gondozás
Kezeletlen MS: 18 (3%)
Kezelése nem megfelelő MS: 288 (53%)
*MS: HMAP‐ra épített Metabolikus szindróma‐ vizsgálat (2006)
A hipertónia és a gondozás gyakorisága az MS‐vizsgálatban 40‐54 év
55‐69 év
*sz:szignifikáns nsz:nem szignifikáns
Következtetés 1. Egészségveszteségek alapján becsült prioritások 40‐69 év
1. Kialakul a hipertónia
701 (63%)
primer
2. Rosszul beállított hipertónia
288 (26%)
gondozás
3. Rejtett hipertónia szűrés 4. Nem kezelt hipertónia Minta mérete
139 (12,5%) 18 (2%) 1106
OEP indikátor definíciója (Magas vérnyomás betegség gondozása) Kezelt hipertónia prevalenciája 40‐54/ 55‐69 évesek között: az elmúlt 12 hónapban legalább 4 alkalommal vérnyomáscsökkentő gyógyszert kiváltók száma a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 40‐54 év/55‐69 év közötti biztosítottak A gondozás célja, hogy a háziorvos felismerje és kezelje a betegségben szenvedőket.
A kezelt hipertónia, mint indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett és a rosszul beállított hipertónia részarányával?
OEP indikátor vizsgálata 40‐54 évesek között 1.
OEP indikátor vizsgálata 40‐54 évesek között 2. Az OEP indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett hipertóniával és a rosszul beállított hipertóniával?
Rejtett hipertónia: b=-0,392; p=0,026 Rosszul beállított hipertónia: b=0,057; p=0,897 *Empirikus Bayes becsléssel korrigált standardizált adatok
OEP indikátor vizsgálata 55‐69 évesek között 1.
OEP indikátor vizsgálata 55‐69 évesek között 2. Az OEP indikátor milyen kapcsolatot mutat a rejtett hipertóniával és a rosszul beállított hipertóniával?
Rejtett hipertónia: b=‐0,172; p<0,001 Rosszul beállított hipertónia: b=‐0,493; p<0,001 *Empirikus Bayes becsléssel korrigált standardizált adatok
Következtetés 2. Az OEP indikátor jól korrelál azzal, hogy milyen a hipertónia szűrés és idősek között a gondozás.
Azon háziorvosok, akik sok beteget gondoznak jól is szűrnek (40‐54 és 55‐69 éves korcsoportokban) jól is kezelnek (55‐69 éves korcsoportokban).
Köszönjük a megtisztelő figyelmet!
