99. Szerkesztik: Dft- LENDL ADOLF én tslksíenislmonül es erayesl L A K A T O S }< Á R 0 LY, Budapest, II., Donáti-utcza 7

Le'téri

c

Kc

II. É V F O L Y A M . 1898/99

T A R T A L O M JEGYZÉK: (I-^)ÍIV.

szám.)

Szerkesztik: LENDL ADOLF én tslksíenislmonül es erayesl L A K A T O S }< Á R 0 L Y , Dft-

Á L L A T T A N I ES V A D Á S Z A T I

FOLYÓIRAT.

ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 3 FRT.

I. s z á m .

II. s z á m .

III.

szám.

I V . szám.

V . szám.

A k é r ő d z ő k í e j e é k e s s é g e . I. A z a g a n c s . Méhely Lajos. S z e p t e m b e r . Feleki Sándor. P u s z t a i h a n g u l a t o k . Bársony István. Állatélet s z e p t e m b e r b e n : Madárélet. Lakatos Károly. H a l a k és h a l á s z a t . Dr. Vutskits György. R o v a r o k . Sajó Károly. Apró közlemények: Megfigyelés a jégmadárról. Trischler Aladár. E g y érdekes hibridről. Lakatos K. A kazári f e c s k e ( C y p s e l u s apus) új f é s z k e l é s i m ó d j a . Betegh Lajos. Érdeke­ sebb h í r e k l a b o r a t ó r i u m u n k b ó l . Szerkesztői üzenetek. A k é r ő d z ő k f e j e é k e s s é g e . II. A s z a r v . Méhely Lajos. A p ó k m e g a z a r a n y b o g á r . Gárdonyi Géza. E g y eltűnt v i l á g . Lakatos Károly. V a d á s z a t : A k i s k a l i b e r ű s ö r é t e s feg3-verekről. Lakatos K. Foglyászat kitömött héjával. Bársony István., Vadászati szemle. A bátor n y u l a k r ó l . Dr. Agh Timót. A p r ó k ö z l e m é n y e k : A k a k u k r ó l . P. T. A f e c s k é k értelmi t e h e t s é g é r ő l . Dr. Tauffer Jenő. El­ itélt f e c s k e . Tarján Tibor. Szerkesztői üzenetek. K é p e k a b e r l i n i a k v á r i u m b ó l . Dr. Lendl Adolf. A h o r g á s z a t g y a k o r l á s á r ó l . —i. —r. O k t ó b e r . Feleki Sándor. M i t m o n d a n a k a z á l l a t o k . Perényi Adolf. Á l l a t é l e t o k t ó b e r b e n : M a d á r é l e t . Lakatos K. H a ­ l a k é s h a l á s z a t . Dr. Vutskits György. Ro­ v a r o k . Sajó Károly. Apró közlemények : A rühatka története. Kohaut. T é l i á l m o t a l v ó m a d a r a k . K. A z e m l ő s ö k n y a k c s i g o l y á i r ó l . K. R i t k a v a d á s z s z e r e n c s e . Kérelem. Világkiállítási k é s z ü l ő d é s e k . A fehér v e r é b . Krenediis Ferencz. Népies madár­ n e v e k Glück István. Kitüntetés. Szerkesztői üzenetek. A c s á s z á r m a d á r . I. Lakatos Károly. A h á z i l é g y r ő l . Kohaut R. H e r v a d á s . Kezdi Kovács László. V a d á s z a t : A s z a l o n k a v a d á s z a t a . Chernél István. Lakatos-féle messzehordó puska. Ijjlövészet P a r i s b a n . A király m i n t vadász. Levél a szer­ k e s z t ő s é g h e z . Glück István. Szerkesztői üzenetek. A h a l á l r ó l . Dr. Lendl Adolf. N o v e m b e r . Gárdonyi Géza. Á l l a t é l e t n o v e m b e r b e n : M a d á r é l e t . Lakatos K. H a l a k és h a l á s z a t . Dr. Vutskits György. Rovarok. Sajó Károly.

Budapest, II., Donáti-utcza 7.

V I . szám.

VII.

szám.

V I I I . szám.

I X . szám.

X . szám.

Apró közlemények: A m a g y a r halfauna. A halak s z a p o r a s á g a . K. I k e r - h a l a k . Krenedits Fe­ rencz. Szerkesztői üzenetek. A c s á s z á r m a d á r . I I . Lakatos Károly. P a t a k m e l l ő l . Váli Tibor. A z ő s z i b o g á r . Gárdonyi Géza Ő s z i h a n g u l a t . Forinyák Gyuláné. N o v e m b e r . Dobos Károly. N é p i e s m a d á r n e v e k . Klein József. V a d á s z a t : A z i d e i a g a n c s k i á l l í t á s r ó l . Jiiger Albert. M i l y e n a vadászkonyha. Bársony István. É r d e k e s e b b a d a t o k l a b o r a t ó r i u m u n k b ó l . L. K. Irodalom. Szerkesztői üzenetek E r d ő b e n . Feleki Sándor. V a d á s z a t és m a g y a r s á g . Tóth Béla. A z e m b e r i t e s t n e v e z e t e s e b b e l v á l t o z á s a i r ó l . Firbás Nándor. H a j a k és s z ő r m é k v i z s g á l a t a . Kohaut Rezső. Ő s z i k é p e k . Lakatos Károly. Á l l a t é l e t d e c z e m b e r b e n : M a d á r é l e t . Lakatos K. H a l a k és h a l á s z a t . Dr. Vutskits György. R o v a r o k . Sajó Károly. U r á n i a mag3'ar t u d o m á n y o s szinház-egj-esület. Szerkesztői üzenetek. T é l i v a d k a c s á i n k . Dr Lovassy Sándor. A f o x t e r r i e r . Dr. Miká Károly. A z á l l a t o k b e s z é d e . Gárdonyi Géza. F a r k a s - l e s e n . Petricsek Adolf. V a d á s z a t : A s ö r t e v a d t ö m e g e s f o g á s á r ó l . D. K. A d a t o k a z e m l ő s ö k és m a d a r a k n é p i e s elne­ v e z é s é h e z Molnár Lajos. A p r ó k ö z l e m é n y e k : A késmárki abnormális őza g a n c s . A k i s s ó l y o m r ó l . Dr. Löcherer Lőrincz. M i okozza a kergekórt ? Kohaut. É r d e k e s eset. Raák Gyula. Szerkesztői üzenetek. M e d v e v a d á s z a t o n . Fülöp Szász-Coburg-Góthai herczeg. A mammuth. —s—a. N y ú l f é s z e k . Gárdonyi Géza H o l d v i l á g a h ó r a . Kisteleki Ede. A » d a k k e l « g a z d á j a . Bársony István. Ál lat élet j a n u á r b a n : M a d á r é l e t . Lakatos K. H a l a k és h a l á s z a t . Dr. Vutskits György. Rovarok Sajó Károly. A p r ó k ö z l e m é n y e k : K o p o l t y ú - és t ü d ő n é l k ü l i hüllők. K r o k o d i l m u m i a . A z a n g o l n a s z a p o ­ rodása. Szerkesztői üzenetek. A c s á s z á r m a d á r . Lakatos Károly.

X I . szám.

X I I . szám.

X I I I . szám.

A z osztrigáról. Dr. Lendl Adolf. A vérről. K. R. A z ü g y e s tornász. Steinwalter Ödön. E g y v i z s l a ifjúsága. Bodon József. V a d á s z a t : A r a g a d o z ó k irtásáról. L a k a t o s K.-féle messzehordó f e g y v e r . Apró k ö z l e m é n y e k : A m a d a r a k repülési sebes­ s é g e . K. A v i d r a m i n t lúdtolvaj. M i i g a z a s z a r k a s z á m o l ó képességéről ? S z e r k e s z t ő i üzenetek. A z á l l a t o k s z e l l e m i világáról. Dr. Plntz Bonifácz. A m é h é s z k e d ő m e d v e . Vadászfy Jenő. C s a t á k a tengerben. Garády Gauss Viktor. T é l i d a l . Feleki Sándor. Állatélet februárban: Madárélet. LakatosK. Halak és halászat. Dr. Vutskits György. Rovarok. Sajó Károly. Apró k ö z l e m é n y e k : S z é k e l y c s o d a á l l a t o k . Kr. A halak gondoskodása ivadékukról. K. Hófú­ vások, mint a D i l u v i u m ősemlősei kipusztu­ l á s á n a k okozói. I r o d a l o m . Szerkesztői üzenetek. A császármadár. Lakatos Károly. Halászat a v a j a i réten. Schenk Jakab. A füzes télen. Boér Miklós. T é l i kép. Bán Aladár. V a d á s z a t : Vidrafogás vastőrrel. Dr. R. W. A tejről. Kohaut Rezső. Apró közlemények : Néhány érdekes megfigyelés a fogolyról. A P r o t e u s - n a k e g y új faja. E g y okos kutya. S z e r k e s z t ő i üzenetek. A z állatok s z e l l e m i világáról. Dr. Plntz Bonifácz A légy. Gárdonyi Géza. É r d e k e s e b b a d a t o k intézetünkből. D r . Lendl Adolf. R ü g y e k a hó alatt. Kezdi Kovács László. Állatélet m á r c z i u s b a n : Madárélet. Lakatos K. H a l a k és halászat. Dr. Vutskits György. R o v a r o k . Sajó Károly. Apró k ö z l e m é n y e k : II. F r i g y e s m i n t i c h t h y o l o g u s . H a l á s z a t kárakatonával. Cormoranus. Az É s z a k i - t e n g e r p a r t j a i n a k vízimadarakban való g a z d a g s á g a . A halász-pók. K. A rigó és a mókus. H. 0. A p o s t a g a l a m b g } o r s a s á g a . S z e r k e s z t ő i üzenetek. Márczius. Gárdonyi Géza. Muzsikáló h a l a k . Lasz Samu. K o r a t a v a s z s z a l . Lósy József. T a v a s z i h a n g u l a t . Bársony István. A d a t o k a m a d a r a k népies elnevezéséhez. Linder Károly. V a d á s z a t : A szalonka-hajtásról. Chernél István. Apró közleméiryek : T a v a s z i madárvonulás. E r e d ­ m é n y e s h i v a t a l o s hajtóvadászat. Ercsényi Béla. K o r a i g ó l y a . Linder Károly. Kígyó­ méreg. H o g y a n k e l l inni künn a szabadban a h e g y e k közt. Szerkesztői üzenetek. Süketfajd-vadászat a fogarasi h a v a s o k o n . Czvnk Ede. A tenger réme. Garády Viktor. A dolgozó méh szájrészei, lába és fulánkja. Kohaut. É b r e d ő t a v a s z . Feleki Sándor. Siró l o m b o k . Róth Miksa. Állatélet á p r i l i s b a n : Madárélet. L. K. H a l a k és halászat. Dr. Vutskits György. Rovarok. Sajó Károly. Apró., k ö z l e m é n y e k : V e r é b h á b o r ú . Steinwalter Ödön. A harkályról. A n e m n e k tetszés sze­ r i n t i megválasztása. A f o g o l y alkalmazkodó képessége. Irodalom. S z e r k e s z t ő i üzenetek. Avifaunánk e g y új alakjáról. Lakatos Károly. A m a d á r t o j á s o k okszerű gyűjtéséről. Dr. Lovassy Sándor. A g á r v e r s e n y (»coursing«) A n g l i á b a n . N. S. Áprilisban Kolbenheyer. V a d á s z a t : A sárszalonka vadászata. Apró k ö z l e m é n y e k : A z állatok életkora. Hanusz István. A kék vércséről. I r o d a l o m . S z e r k e s z t ő i üzenetek. r

X I V . szám. L^/

X V . szám.

X V I . szám.

X V I I . szám.

Avifaunánk e g y új alakjáról. Lakatos Károly. A m a d á r t o j á s o k okszerű gyűjtéséről. Dr. Lovassy Sándor. A c s e r e b o g á r pusztításáról. Dr. Bálint Sándor. A vízi k í g y ó . Csényi Gyula. Május. Dobos Károly. Állatélet m á j u s b a n : Madárélet. L. K. H a l a k és halászat. Dr. Vutskits György. Rovarok. Sajó Károly. Apró k ö z l e m é n y : Madártani j e g y z e t . S z e r k e s z t ő i üzenetek. X V I I I . szám. V a s t a g h G é z a . Gozsdu Elek. A g a b o n a háromféle l é g y e l l e n s é g e . Sajó Károly. M á j u s a rónán. Bársony István. Vadászat : A lotyósneff vadászata. Lakatos Károly. P r ó b a a L a k a t o s K.-féle fegyverek­ k e l . W. E. S z e r k e s z t ő i üzenetek. X I X . szám. A m a d a r a k szerelme és h á z a s é l e t e . I l e l l e r Richárd. A g a b o n a háromféle l é g y e l l e n s é g e . Sajó Károly. A z összetett szemről. Kohaut Rezső. T o m p a és a természet. Lakatos Vincze. Állatélet j ú n i u s b a n : Madárélet. I. K. H a l a k és halászat. Dr. Vutskits György.. Rovarok. Sajó Károly. A p r ó k ö z l e m é n y e k : A káposztalepkéről. Tafner Vidor. T u d o m á n y o s társulati m o z g a l m a k . Szerkesztői üzenetek. X X . szám. V a d á s z a t és m a g y a r s á g . Bodon József. A bölén}'ről s e g y újrahonosítását czélzó hazai kisérietről. Honig István. A »Duna-Drávaköz«-ben. Glück István. V a d á s z a t : Nyári sneffezés. Lakatos K. A z őza g a n c s o k értékének meghatározásáról. Jiiger Albert. Szerkesztői üzenetek. X X I . szám. Földi nász. Lakatos Károly. A lepkék ellenségei. D. O. M e s e e g y tengeri állatról. Garády Gauss Viktor. A nép madarairól. Krenedits Ferencz. A z örök h a r c z színteréről. Boér Miklós Állatélet j ú l i u s b a n : M a d á r é l e t . L. K. H a l a k és halászat. Dr. Vutskits György. Rovarok Sajó Károly. S z e r k e s z t ő i üzenetek. X X I I . szám. A n a g y Isten és a k i c s i ember. Kézdi-Kovács László. A konstantinápolyi ebek. Gárdonyi Géza. S a j á t s á g o s épitők. Kohaut. Z o o l ó g u s o k kirándulása. Simonyi. Július. Feleki Sándor. A n a g y »fürj.« Csényi Gyula. V a d á s z a t : Ozvadászat csalsíppal. L K. O r n i t h o l ó g u s o k gyűlése S a r a j e v ő b a n . Hermán Ottó és L.-Lorenz Lajos dr. Apró közlemények : V a d b ő s é g . E g y kinológiai kérdés, iíanvay Zoltán. Szerkesztői üzenetek. X X I I I . szám. A r o v i g n o i zoológiai állomás. Dr. Lendl Adolf. A v e l e n c z e i t a v o n . Jáger Albert. A n a g y s z e z o n elején. Nimród. Az erdő árvái. Boér Miklós. Állatélet a u g u s z t u s b a n : Madárélet. Lakatos K. H a l a k és halászat. Vutskits György dr. R o v a r o k . Sajó Károly. Apró k ö z l e m é n y e k : II. V i l m o s császár m i n t vadász. Halál l o v a . Krenedits Ferencz. A m. kir. m e z ő g a z d a s á g i múzeum. X X I V szám. B ú c s ú a tanyáktól. Kisteleki Ede. R a b l á s a bogárvilágban. Gárdonyi Géza. V a d á s z a t és m a g y a r s á g . P. J. A szúnyogról. Tafner Vidor. A m a d a r a k beszéde és félelme.' Kosztka László. V a d á s z a t : A u g u s z t u s i kép. — ny. Ozvadászat csalsíppal. Lakatos Károly. A Curól-ról. A lőporsalak letisztítása. A b u d a p e s t i e n t o m o l o g u s o k társasága. Apró közlemények : E g y különös siklófaj. B: S. dr. A m a j m o k m i n t munkások. A S y l v i a orpheus (Temni.) madár-faunánkban. Lakatos K. Szerkesztői üzenetek.

Mírkovita in Oarai.

II.

ÉVFOLYAM.

I.

SZÁM.

1898. IX. 1.

Szerkesztik: R

D - LENDL

Állattani, Vadászaisi és halászati folyóirat. ELŐFIZETÉSI

ÁRA

egy évre J forint.

Megjelenik m i n d e n hó l-én és 15-én.

fl

h é n ő d z ő h

I. A z aljóslatu hangzavar veri fel az őspagony csöndjét . . . . Zörög a haraszt s ropog az ág; kopók csaholása elől menekül a megriadt vad, — k i erre, k i arra . . . A rigónak torkán akad legédesebb dala, félénken lapul meg az erdő jókedvű kalapácsa, ijedt vijjogással rebben fel a vércse s a vörösbundáju is lába közé kapja bozontos farkát és sietve lohog valami odu felé, — fut, ki merre tud, k i merre lát. Csak az erdők királya áll még mozdulatlan, daczos némaságban, — mintha a földbe gyökereztek volna lábai. Kihívó daczczal veti fel büszke fejét s átható tekintettel kémlel a hangos sűrűbe. Majd ideges remegés fut végig pompás szügyén, orrczimpái viharosan hullámzanak, meg-megrándulnak karcsú lábainak aczélos inai, azután még egy pillantást vet a közelgő riadalomra s nekivág a sűrűnek, mint az ijjárói elpattant nyíl. Remek állat. Tizenkét tavasz növesztette pompás fejeékességét, hatalmas agancsát; kosara legalább mé­ ternyi széles, súlya sem kevesebb tiz kilogrammnál, de azért oly könnyedén s büszkén hordja homlokán, mint az indián-kaczika tollbokrétás vezéri süvegét. Száguld, rohan; koronájával egész utczát bont a sűrűségben, rohantában tör, tép, levág vele minden aka­

f e j e é h e s s é g e .

ADOLF

és csikszentsimonyi és ernyesi

L A K A T O S KÁROLY. B u d a p e s t , II., D o n á t i - u t c z a 7.

Irta: M E H E L Y L A J O S .

agancs. dályt M i n d hiába! A z álnok ólom lágyékába fúródik s piros vércsík serked nyomában. A kétségbeesés űzi, hajtja, de hajh ! büszke koronája súlyos teherré vá­ lik, beleakadozik ágakba, indákba s nyűgözi, békózza futását. H a elhajíthatná ezt a sokágú, széles alkotmányt, játszva szabadulhatna ül­ dözőitől, de ereje lankad, orrlyukai forró párát lövelnek, melle zihál, térde megcsuklik, . . . . végsőt imbolyog s mihamar egy pár gyors kopó üvölti rajta / ' győzelmi énekét. . Minek is a nemes gímnek ez a súlyos és alkal­ matlan korona ? Sokan kérdezték már ezt s ke­ veseket elégített k i a tu­ domány felelete, mely sze­ rint az agancs: fegyver

A muntyák szarvas (Cervulus muntjac Zimm.) feje. A Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Xantus János.

és ékesség, mert a tapasztalat embere jogosan veti ellen: dísznek sok, fegyvernek nem elég. Hírneves, derék tudósok, így Haeckel Ernő') Brandt A., Rütinieyer és mások, a hímszarvas agancsát csupán csak »ivari kiválás folytán keletkezett fegyver­ nek^ tartják. Magyarázatuk a lényegben kétségkívül helyes, mindazonáltal csak bizonyos megszorítással fogad­ ható el, — azonban, hogy ezt a kérdést megvilágíthassuk, egy kis kitérővel kell kezdenünk. A szarvas-félék (Elaphidae) homlokdísze a törzsfejlődés (phylogenia) szempontjából nagyon fia­ tal képződmény. Őseiknek, az E u ­ rópa és India harmadkori rétegei­ ben, nevezetesen az alsó miocánben ) található ásatag Dremotherium-íéléknek, még nem volt agancsuk. ) Agancsot csak a felső miocan rétegekben található Cer-

vulinák (pl. a Micromeryx, Blastomeryx, Cosoryx stb.) kezdtek hordani. E z még nagyon kezdetleges agancs volt; sima bőrrel volt borítva, rózsája nem volt s egy­ szerű nyárs, vagy villa alakjában fejlődött ki és soha sem hullott le. A Cervulinák ősi csoportjának még ma is élő maradványa a Szunda szigeteket lakó muntyákszarvas (Cervulus muntjac Zimm.), melynek kezdetleges agancsát 1-ső képünk mutatja be. A z állat homlokán hosszú csont­ csap (rózsatő) ül, a végén koszorualakúan megvastagodott rózsával; a rajta levő agancs pedig csupán egy kis tősarjjal ellátott egyszerű nyárs. Ugyancsak az ősi Cervulinák ma­ radványainak tekinthetők a dél­ amerikai vörös szarvas{ Cariacus rufus) s a kóbor szarvas (Caria­ cus nemorivagus), melyek agancsán még a tősarj is hiányzik s az agancs mindig csak egyszerű nyárs. A Cervulinákból a miocan időszak vége felé keletkeztek a fejlettebb ') S y s t e m a t i s c h e P h y l o g e n i e der agancsú igazi szarvasok (Cervina), W i r b e l t h i e r e , III. k. B e r l i n 1895. p. 560. melyek már évente lehullatták agan­ ) N e m g e o l ó g u s olvasóink kedvé­ csaikat. A z agancs azután a fiatalabb ért megemlítjük, h o g y a szaktudósok a földkéreg rétegeit h á r o m főkorszakba pliocan-időszakban megnyúlik és számos ágat sorolják. L e g f i a t a l a b b a k a harmadkori (tertiár) r é t e g e k , hajt, a rózsatő pedig megrövidül; végre a leg­ ezeket a másodkoriak (secundür) s őskoriak (paláozoi felső pliocánben veszi kezdetét a mai hatalmas, r é t e g e k ) előzték m e g . A h a r m a d k o r i r é t e g e k sorrendje, sokszorosan elágazó és gyakran lapátalaku a legfelsővel (legfiatalabbat) k e z d v e a k ö v e t k e z ő : agancs kifejlődése. pleistociin ( b a r l a n g i s f o l y a m i lerakodások^, — pliociin ( M a g y a r o r s z á g o n p l . a b e o c s i n i m á r g a és a P a l u d i n a Ebből a geológiai vázlatból az világlik ki, r é t e g e k ) , — miocan ( k o r o d i h o m o k , bujturi h o m o k , l a p u g y i a harmadkor A virginiai szarvas feje. hogy az agancs mint fegyver a g y a g ) , — oligocán (esztergomi C y r e n a m á r g a ) , — eocan A Nemzeti Múzeumnak közepe táján állt fejlettsége, vagyis helyeseb­ (budapesti Nummulit-mészkő, p l . a K i s - S v á b h e g y e n ) . ajándékozta Xantus J . ben hasznavehetősége tetőpontján, mert mint a ) Zittel »Handbuch der P a l a e o n t o l o g i e « , 1. A b t h . homlokcsonttal szorosan összeforrt, le nem hulló, hegyes végű, I V . B d . M ü n c h e n & L e i p z i g 1891—93, p . 399 s t b . tömött nyárs, a passzív védekezésnek minden bizonynyal Lydekker «Die geogr. V e r b r . u. g e o l o g . E n t w i c k nagyon hathatós eszköze volt. S ha meggondoljuk, hogy S á u g e t h i e r e « , Sicbert fordítása, J e n a , 1897, p . 261 stb. 2

8

s

3

Irta: Feleki

A z aranyszínű napsugár

A csöndet néha bontja csak

L o m b , pázsit közt bolyongva jár

A földre hulló tölgyfa-makk;

S az illat, mely a légbe vész,

Tompán koppan s oly bús e hang

Mint tömjén füstje, oly nehéz.

Mint csendülő lélekharang.

Bár kék az ég, kristály a lég,

Érzem, halálos lehelet

A sok lomb biborszínben ég,

Lebeg a fény a pír felett,

A harmat cserjék ágirul

S egy sóhaj száll a légbe fel:

Mégis mint bánat könye hull.

Készül már a halott — lepel!

Szellő nem lebben szerteszét, Madár sem hallatja neszét, Minden csöndesen várja itt A természet végperczeit.

Sándor.

ez időtáj t a földet a raga­ dozó állatoknak rendkívül sok, veszedelmesnél veszedelme­ sebb faja népesítette be, me­ lyekkel a patás állatok na­ ponta véres harczokat vív­ tak, be kell látnunk, hogy csakis az ilyen hathatós vé­ delmi eszközöket szerzett fajok tarthatták fenn magukat a létért való küzdelemben. A patás állatoknak azon fajai, melyekben kevesebb alkalmaz­ kodó képesség volt s melyek ily fegyverzetet nem szerez­ hettek, áldozatul estek a ra­ gadozók támadásainak, igy a páratlan ujjuaknak mindössze három neme maradt fenn (a ló, rinoczerosz és a tapir), ellenben a páros ujjuak a ragadozók meg-megújuló tá­ madásaira mindinkább tökéletesbülő homlokfegyverek k i ­ fejlesztésével válaszoltak s ennek köszönhetik, hogy negy­ ven, agancscsal, vagy szarv­ val felszerelt kérődző-nem és négy, agyarral fegyverzett sertés-nem mai napig is fentarthatta magát, holott egy­ kori üldözőiknek már a neme is kiveszett. — »Az agancs — mondja Cameron ) —

A nagyfülü szarvas fCariacus macrotis Say) feje. A Nemz Múzeumnak ajándékozta Xantus János.

4

4

) »The Origin and Purpose o f the H o r n s a n d A n t l e r s o f R u m i n a n t s « , Z o o l o g i s t (3) V o l . IS. J u l y , p . 241—252.

Az ó'sszarvas (Cervus giganteus Blumenb.) agancsa.

Pusztai hangulatok. — „A Természet" eredeti tárczája. — I r t a : B á r s o n y István.

apadt

fény festi a z e g e t , m e l y a z alanti aszályos mezőre veti bágyadt csillogását, amiben minden p o r s z e m aranyként r a g y o g .

A d o m b t e t ő n , a h o n n a n éppen a világ v é g é i g látni, l e g e l t e t P e t ő , a z öreg csordás. A d o m b e g y j ó k o r a h o m o k b u c z k a , amelyen m e g l e h e t ő s e n s o v á n y füvek t e r e m n e k . A z a l j b a n j o b b v a l a m i v e l . O t t m á r f e k e t e d i k a h o m o k és j ó c s k á n a k a d v i r á g a is a széles mezőségnek. A z t szereti a j ó s z á g . P e t ő a d o m b tetejére telepedett. A m i n t g u b b a s z k o d v a a n y a k á b a k e r í t i subáját, p e r s z e szőrével k i f e l é : o l y a n , m i n t h a valami roppant n a g y saskeselyű volna. M o z d u l a t l a n . A j ó s z á g ott t é n f e r e g k ö r ü l ö t t e ; a vén k o l o m p o s t e h é n ú g y o d a s z o k o t t már, h o g y n e m is lódul a r r á b b , a m í g a c s o r ­ dás m a g a n e m t e r e l i . E g y g ö m b ö l y ű ü s z ő , e g y r e m e k c s i p e j ű , szélestükrű s z é p s é g h á b o r g a t j a m e g m i n d ö s s z e a z z a l , h o g y m a j d á t g á z o l rajta. P e t ő b i l l e n t e g y e t a n y a k á n s p á s z t o r b o t j á v a l belesuhint a l e v e g ő b e , arrafelé, a m e r r ő l a m u r c z o s vén b i k a ü g e t v e l o h o l , azután m e g i n t c s a k nézelődik, b e l e a s e m m i b e , a nagy véghetetlen mindenségbe.

nem egyéb, mint biológiai fe­ lelet a ragadozók fogaira és karmaira, tehát a létért való küzdelemben szerzett fegy­ ver.« Siessünk azonban hozzá­ tenni, hogy ez a szellemes és alapjában helyes magya­ rázat csak a régmúltra nézve állhat meg, mert az agancs ma már a legtöbb fajnál nem fegyver többé. A z agancs az ember fellépése óta folytonos hanyatlóban van. A ragadozók a föld urával folytatott egye­ netlen küzdelemben rohamos pusztulásnak indultak s az agancs is idejét múlta és ma­ napság már jórészt elvesz­ tette eredeti jelentőségét. Fegyverszerü jellemét csak oly tájakon őrizte meg, hol a ragadozók veszedelmes fajai még a legutóbbi időben is nagy bőségben fordultak elő, így a délamerikai vörös és kóborszarvasnak mai napig is meg kellett tartania egy­ szerű nyársas agancsát, nem különben a Szunda szige­ tek muntyákszarvasának is. Más tájakon azonban, hol -— mint Észak-Ázsiában, Euró­ pában és Észak-Amerikában — a ragadozók vagy kevésbbé voltak veszedelmesek, vagy nagyon hamar megrit­ kultak, az agancs fejlődése is más, mondhatnók : békésebb

í m e e g y e m b e r , a k i t n e m b á n t a n a k a világ h i ú s á g a i ! A k i n e m ö s m e r i a r o m b o l ó s z e n v e d e l m e k közül a t i z e d i k e t s e m . A k i t a z e m b e r l e g v i s s z a t a s z í t ó b b bűne, a z ö n z é s , a l i g v e r h e t n s béklyóiba. N e k i s e m m i sem kell, mert 'iszen mindene v a n ; l e v e g ő j e , k e n y e r e , n a p j a . A z ég k é k b o l t o z a t a épp ú g y az ö v é is, m i n t a l e g h a t a l m a s a b b u r a l k o d ó é ; a t i s z t a , f u v a l m a s l e v e g ő ­ b ő l a n n y i t szí b e erős t ü d e j é b e , a m e n n y i n é l t ö b b e t s e n k i se szíhatna; tarisznyájában v a n kenyér m e g h a g y m a b ő s é g e s e n ; h a m e n y e i m a n n á t t á l a l n á n a k eléje, a z z a l se l a k h a t n é k j o b b a n , arra t á n m é g o l y a n j ó l se esnék a p o m p á s h i d e g kútvíz. H á t m i k e l l e z e n k í v ü l ? H á t n e m l e g j o b b ez í g y , itt, a c s ö n d e s j ó s z á g m e l l e t t ? E l n é z n i , h o g y m i l y e n g y ö n y ö r ű e n nő a G á t i n é b o r j a ; t a l á l g a t n i , v á j j o n ezt a szál kakukfüvet tépi-é le előbb a C s a t ó é k v ö r ö s tehene, v a g y a l ó h e r e b o k o r h o z nyúl-é i n k á b b , a m e l y i k a m á s i k o l d a l felől c s a l o g a t j a . A z t á n m e g m o n d o g a t n i s o r b a n a z e g é s z csordáról, h o g y m e l y i k t e h é n k e k i é ; m e l y i k m i k o r e l l i k ; hej l e s z fájn z s e n d i c z e a k k o r ! H á t él o l y a n n a l akármiféle r o s s z g y o m r ú király i s ? A z ilyen pásztorembernek a lelkét t u d o m irigyelni. H o g y nincsen a b b a n s e m m i csúf indulatnak ereje! M e r t a szabad, szent t e r m é s z e t ő n e k i mindene. A z az ö v é , m é g i n k á b b , m i n t a k á r k i m á s é . N e m i g a z a z , h o g y a z é a z a föld, a k i m a g a f o l y ­ v á s t a n a g y n y ü z s g ő v á r o s o k b a n költi azt a pénzt, a m i t a föld zsírjából k i s z e d . A z ö v é csak a t e l h e t e t l e n s é g , a p é n z v á g y , a z e l p u h u l t a k k é n y e l e m s z e r e t e t e , m e g a r o s s z városi l e v e g ő , a

irányba terelődött. Ily tájakon a korábbi időben oly ban az egész északi félgömbön volt elterjedve, a hasznakitűnő fegyver lassankint czélját vesztette, azonban a vehetetlenségig túlfejlett szemfogai ásták meg sirját. Egyébként a tapasztalat is bizonyítja s minden fajokban meggyökeresedett alakító hajlam és fejlesztő tehetősség mellett nem tűnhetett el többé, hanem — bár igazi vadász tudja, hogy a mi nemes gímünknek az egyelőre czéltalanúl — még tovább fejlődött és lassan­ agancsa mily hitvány fegyver. Nem is igen él vele, vagy kint túlfejlett. Minthogy az állatoknak fegyverképen csak úgy mellesleg. Akár vetélytársával küzd a rigyetés idejében, akár a kutyá­ nem volt már szüksé­ val, vagy más ragado­ gük reá, az agancsnak zóval szemben védeke­ nem kellett eredeti nyár­ zik, főképen mellső lá­ sas alakját megőriznie bainak csülkeit és erős s a szervezetbe beleol­ fejlettségű álcsülkeit tott alakító hajlam, me­ használja fegyverül, — lyet már a külső kény­ az agancs nagyon má­ szer sem tartott féken, sodrendű szerepet ját­ kicsapott rendes medré­ szik a védekezésben. ből. A z agancs mindin­ kább több és több ágat A z agancs túlfej lésé­ fejlesztett, megnöveke­ nek az lett a következ­ dett, terjedelemben szét­ ménye, hogy a vérhaj­ terült és erősen széttagozódott, mindaddig míg tás közzéppontjától nagyon távoleső ágaknak a mai, a védelem szempontjából nemcsak hatás­ táplálása leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, talan, de egyenesen alkalmatlan és czélszerűtlen minek folytán az agancs sorvadni, száradni kez­ bokorformát elérte. Ilyen túlfejlett, erősen tagozott dett és lehullt, de a fajokban gyökeret vert ala­ agancsa van a mi gímünknek (Cervus elaphus, kító irányzat nem engedte teljesen elveszni, hanem L.), ilyen az északamerikai nagy fülű szarvasnak újraépítette. így vette kezdetét az agancsváltás. (Cariacus macrotis Say), a virginiai szarvas-nak Mihelyest az agancs le kezdett hullni, sem­ (Cariacus virginianus Bodd.), vagy a vapiti-nek mikép sem lehetett többé fegyver, mert hiszen (Cervus canadensis L.) s a túlfejlés legfelső fokát Kanadai az ujrafejlődés hónapjaiban számba sem jöhetett, képviseli az épen azért oly korán kipusztult rAlces american. Járd.) sőt inkább még maga is védelemre szorult. S itt ősszarvas (Cervus giganteus Blumenb.) ) és a ^eumn^af'afándéko^t'a P o n t az agancs élettörténetében, kihalóban levő jávorszarvas (Alces america- . Batthányi Ödön. szervezet ugyan újraépítette, de nem fegyvernek többé, hanem dísznek, a hímeket kitüntető ékes­ nus Jard.) lapátos, óriási agancsa. A z ilyen agancsnak súlya és terjedelme következe­ ségnek. Most kezd az agancs a nemi élettel szorosabb tesen előkészíti a faj kipusztulását, ép úgy, mint a hogy viszonyba kerülni s a nemi élet periodikus jelenségeihez a kardos tigris-nék (Machaerodus), mely a harmadkor- alkalmazkodni, a minek az a következménye, hogy az agancsváltás rendszeressé válik s a nemi élet felada­ tainak sikeres megoldását támogatja. ) L á s d rajzát és leírását a » T e r m é s z e t « m . évi X X I . Ennek a szoros kapcsolatnak az egyik jelensége számában. 3

5

v

a

n

a

f o r d u l ó

A

g I

5

s o k - s o k e g y é b r o s s z a l e g y e t e m b e n , amit a városi v e r s e n y szül és t e r m e l . A föld istenigazában azé, a k i ott él r a j t a ; a k i t a p o d j a n a p r ó l - n a p r a ; a k i szeretettel, g o n d d a l m ű v e l g e t i ; a k i n e k a •virágok v i r u l n a k s i l l a t o z n a k ; a k i látja az ég h a j n a l i pírját s a l k o n y a t i s z e m é r m é t ; a k i a z o n frissiben k a p j a a v e t é s fölött suhanó s z e l l ő t ; a k i m i n d e n áldott n a p m e g p i h e n a szép zöld g y e p e n , a k á r a z á r o k p a r t o k o n s hozzányúlhat a m a g a kezével a hamvaskék szederhez s azt v á l o g a t j a k i , a m e l y i k n e k i tetszik. . . . P e t ő , az öreg csordás éppen i l y e n e m b e r . B ö l c s ember a szó szoros értelmében. B ö l c s c s é nevelte a természet, a k i v e l ö r ö k k é beszélget. P e d i g n e m is j á r t iskolába. N e m ' b ö k ö d t e ujjával s o h a s e m a b e t ű t : »a —b—ab, t ó t k a l a p c . . í r n i ? j ó s á g o s I s t e n ; a k é n e m é g ! K i n é z n é a pusztáról is a c s o r d a . S o h a m e g n e m értené e g y i k n e k s e m a szavát, p e d i g m o s t h o g y a n tudja, m i k o r k í v á n k o z i k b o r j á h o z a r i s k a , h a e l k e z d i a n ó t á j á t : »mú ! — m u ú ! !« . . . A m á s i k tehén is csak i g y b e s z é l : »mú«, •— m é g i s mást m o n d ; az már a vályúhoz kérezkednék. D e azt csak P e t ő érti, a k i e g é s z é l e t é b e n azt t a n u l t a . H a b e t ű t vetne, p a p i r o s t k a r m o l n a t o l l a l : h o g y ért v o l n a r á k i t a n u l n i , kitalálni, h o g y ug3'an m i c s o d a k ü l ö n b s é g lehet a k ö z t : »mú« — »mú«, P e t ő filozófus, m o n d o m . Csöndesen, szatirikusán m o s o l y o g m a g á b a n , m i k o r e z e r i b e n egyszer j ö n az uraság s azt m o n d j a : »a földem*, »a gulyám«. P e t ő u g y a n n e m gulyás, csak c s o r d á s ;

de h a a k á r m i : hát u g y a n kié itt m i n d e n ? azé-e vájjon, a k i s o h a sincs i t t ? a k i m e g n e m s i m o g a t j a s o h a a j ó s z á g o t ? a k i le n e m tép i n n e n s o h a e g y szál v i r á g o t sem ? a k i n e k e g y e t l e n e g y t e h é n k e se tejel ? H á t n e m azé i g a z s á g szerint m i n d e n , a k i hozzányúl, a k i élvezi, a k i a m e d d i g él, m i n d i g k i v e s z i a b b ó l a j a v a r é s z t , a m i v e l folyvást f o g l a l k o z i k ? M i ó t a m e g v a n P e t ő , öklömnyi k o r a óta, itt v a n és azt csinálja, amit ő akar. L e g fölebb t ő l e k é r n e k m é g t a n á c s o t is, n a g y i d ő k óta. O s z t ' mégis m á s v a l a k i m e r i m o n d a n i , h o g y itt minden az ö v é ! É p p e n m i n t h a a p a p azt mondaná, h o g y az övé az a s u b a , amit kará­ c s o n y k o r akasztott v o l t a P e t ő n y a k á b a e g y s z e r . H á t l e g y e n az övé, h a azért mégis P e t ő h o r d j a . N e m c s a k h o g y hordja, h a n e m el is hordja, e l is nyüvi A p a p csak h a d d m o n d j a , h o g y a z övé a suba. A földesúr csak h a d d m o n d j a , h o g y ö v é a föld. O s z t á n h a m i n d a k e t t e n m e g h a l n a k e g y s z e r , a földesúr is, m e g P e t ő is, m i lesz a k k o r ? E g y i k é s e m l e s z már a j ó föld, h a n e m ők l e s z n e k m i n d a k e t t e n a földé. D e a k k o r is i g a z a b b a n P e t ő . M e r t a n a g y urat beteszik érczkoporsóba, P e t ő t m e g odaadják e g y e n e s e n a v i r á g o s , hantos t e m e t ő n e k . O t t aztán, a másvilágon, eldisputálhatnak majd a z o n , h o g y kié v o l t hát inkább a föld, a világ, a természet, a c s o r d a , a virág, a levegő, az ég, a nap­ sugár, a p a c s i r t a dala, a nyári eső, a téli szüzhó, no m e g az a szép p i r o s leány, a k i b ő l azután a s s z o n y lett s a k i azután kijött a pusztára m i n d e n időben, m i n d e n h o v a az urához, a s z e g é n y pásztorhoz, a k i p e d i g n e m tudott n e k i egyebet a d n i , m i n t e g y

az, hogy az agancs a párosodás idejében van teljes pom­ pájában, a nász elmultával pedig lehull. E kapcsolat félreismerhetetlen tanújele az a körülmény, hogy az ivarmirigyeitöl megfosztott hím agancsa abban az álla­ potban marad, a melyben az állatot a csonkítás érte; nevezetesen, ha a csonkítás­ kor volt agancsa, az többé nem hull le, ha pedig nem volt, akkor nem is fejlődik újra, vagy legfeljebb lágy, csökevényes, mohos agancsa nő, mert az ivarmirigyeitől megfosztott hímnek már semmi szüksége sincs az üszőt csalogató ékességre. Még ér­ dekesebb jelenség, hogy ha az állatnak csak az egyik mirigye megy veszendőbe, agancsa csak a test sértetlen oldalán újul meg. Mindezek a biológiai té­ nyek az agancsnak a nemi élettel való szoros összefüg­ gésére utalnak; tünetek, me­ lyek azt árulják el, hogy az agancs ma­ napság a hímnek legfeljebb olyan dísze, mint a hím oroszlánnak a sörénye, a pávakakasnak ragyogó szemű farkkereke, számos gyíknak torokzacskója és hát­ taraja, — szóval az, a mit másodlagos ivarjellegnek szoktunk nevezni. Sőt még ez sem egészen, mert a másodlagos ivarjellegek állandó tulajdonságok, míg az agancs időről-időre elvész. Megúju­ lásának egész czélzata oda irányul, hogy a nász idejére érje el teljes pompáját, Baranyamegyei tehát — bármily különösen hangozzék (Cervus elaphus) is — sok tekintetben a nászruhára em­

d a r a b k e n y e r e t , m e g e g y ölelést, de o l y a t , h o g y az o l y a n r a visszakívánkozik minden asszony oda, ahol már egyszer bele kóstolt. A g a z d a g »földesúr«, a k i é a föld, m e g m i n d e n , úgy papi­ roson : az m e g sohase látta a napkeltét, h a n e m r o s s z s z a g ú l á m p a p i s l o g ó fénye m e l l e t t a l u d t a e l a l e g s z e b b h a j n a l o k a t . A z csak a kész kalácshoz nyulogatott étvágytalanul, savanyú a r c z c z a l és g y o m o r r a l és s o h a n e m t a l á l t a b b a n v a l a m i ö n z e t l e n ö r ö m e t , h o g y a p i r b s r a .érett b ú z a s z e m e k e t k i d ö r z s ö l j e a k a l á s z b ó l a t e n y e r é r e s ott f o r g a s s a , n é z e g e s s e , g y ö n y ö r k ö d j é k b e n n e és áldja az istent, a k i a pirosló é l e t e t ú g y e m e l i k i e g y s z á l k a l á s z fejével a földből, a h o n n a n m i n d n y á j a n v é t e t é n k . A z m é g a b b a n se b i z o n y o s , h o g y v á j j o n a k e d v e s e u t á n a m e n n e - é a p u s z t á r a , esőben, m e z í t l á b , , c s a k e g y d a r a b k e n y é r é r t m e g e g y c s ó k é r t , amit ott k a p a kiterített szűrön. N o , t e s s é k m e g p r ó b á l n i ! N o , u g y a n t e s s é k n e m v e n n i t ö b b e t szép ruhát, d r á g a é k s z e r t , könnyű, p u h a hintót a n a g y ú r i d á m á k n a k , o s z t ' t e s s é k k i c s a l o ­ g a t n i e g y p á s z t o r k u n y h ó b a , o d a , a h o l a n a p p ö r k ö l és n i n c s c s i p k e n a p e r n y ő , se f a g y l a l t , se p e r z s a s z ő n y e g e s s z a l o n ! h a j h , h o g y lefőzne a s z e g é n y p á s z t o r m i n d e n n a g y urat, akié a föld, m e g m i n d e n ! A z ám ! . . .

Nézem, nézem az öreg Petőt, a k i mindezt így elgondolja és t a n u l o k t ő l e tűnődni, b ö l c s e l k e d n i . M e g t a n u l o m t ő l e s z e r e t n i

lékeztet s ennek fokára sülyedt. Ámde honnan ered az, hogy a nőstények, az egyetlen tarándszarvas (Cervus tarandus) kivételével ), nem hordanak agancsot; vájjon soha sem is hordtak, vagy ha igen, mikép vesztették el ? Kennel, a dorpati egyetem tanára, nagyon figyelemre méltó okokkal támogatja"') azt a nézetet, hogy a har­ madkor megfelelő időszaká­ ban, addig, amíg az agancs csakugyan hathatós fegyver volt, a szarvasüszők is visel­ tek agancsot s ép úgy vé­ dekeztek vele, mint a hímek, de mikor az agancs túlfej­ lett és csak díszül szolgált, megújulása oly nagy terhet rótt a szervezetre, hogy azt a nőstények nem bírhatták meg. A méhében ivadékát is tápláló suta nem veszteget­ hette erejét és anyagát fölös­ leges hiúságokra s agancsa egyszer mindenkorra veszen­ dőbe ment. A z agancsfejlesz­ tés képessége még mai napig is megvan a sutákban, de csak akkor szabadul fel, ha a szaporítással járó nagy anyagvesztesség meg­ szűnik. Nem ritka eset, hogy az öreg, meddő őzsuta, sőt néha a szarvasüsző is agancsot 6

6

o-ímszarvas 18-as agancsa.

) M e g j e g y z e n d ő , h o g y Eversmann szerint az U r a l t á j á n v a d o n élő t a r á n d s z a r v a s n a k a sutái nem hordanak agancsot (Naturgeschichte v o n Orenburg, I I , p . 251). E g y é b i r á n t n a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y a tarándszarvas agancsával kaparja k i a hó alól táplálékát, az agancs tehát a táplálékszerzés n a g y o n fontos e s z k ö z e s m i n t i l y e n m a r a d h a t o t t g nőstényeken is. ') S i t z u n g s b e r i c h t e der N a t u r f o r s c h . - G e s . b e i d e r U n i v e r s i t á t J u r j e w , X . 1895, p . 216.

m

e

a

a m a g á n y t , a földi j ó s á g e l e g t ö k é l e t e s e b b b i z t o s í t é k á t . H i s z ' \ magány m i n d e n rossznak halálos ellensége. A magány nem ösztönöz s e m m i versengésre, a m i p e d i g az ördög találmánj'a. A h o l e g y e m b e r m a g á b a n v a n , (állandó m a g á n y t é r t e k ) ott a k a r v a se i g e n t u d r o s s z l e n n i . O t t v i s s z a f e j l ő d n e k , e l s o r v a d n a k b e n n e a z önző g o n d o l a t o k , a v e s z e d e l m e s v á g y a k . M i r e v á g y ­ nék ? m i t is k í v á n n a ? a fizikai szükségletek legegyszerűbbjével is beéri, m e r t n i n c s ö s s z e h a s o n l í t á s a , a m i i r i g y s é g e t k e l t h e t n e benne. I l y hangulatokban kikívánkozom a pusztára, a csend vég­ hetetlen, nyugalmas világába. T u d o k v a l a h o l e g y k i s n á d a s t , amellett e g y c s o n k a v é n fűzfát, azontúl e g y n a p o s b i r k a i e g e l ő t s o k v a d k ö r t e f á v a l . M e s s z e m e s s z e , a t ü n d ö k l ő k é k é g i s ott v a n . K i m e g y e k oda néha m e g b i z o n y o s o d n i múlik a világ, csöndesen, n a g y o n l a s s a n .

arról,

hogyan

M e r t múlik, a z b i z o n y o s , h a m i n d j á r t c s a k a m a i állapot múlik is azáltal, h o g y átváltozik m á s f o r m á v á , m i n t a m i n ő m o s t . D e ebben az átváltozásban igazság szerint nincsen szomorító, m e r t h i s z m i n d e n n y í l á s e g y s z e r s m i n d új életet j e l e n t . M á r p e d i g a h a l á l b ó l fakadó élet m e g v i g a s z t a l a z é r t a v e s z t e s é g é r t , a m i t a z elmúlás v a l a m i fajtája s z e n v e d t e t velünk. D e azért m é g s e m t u d o k e g y g o n d o l a t t a l kibékülni. A z z á ' , h o g y íme a b b a n a rövid kis időben, a melynek a határa közt a s z i v e m d o b o g s az a g y a m g o n d o l k o d i k : millió és millió szép-

rak fel, ép úgy, mint a hogy a meddő öreg tyúk sar­ nem egyszerre, hanem az arravaló hajlandóságnak nemkantyút, vagy a koros nő bajuszt kap. zedékről-nemzedékre való átörökítésével kapcsolatosan, Ami az agancs keletkezésének indító okát s hosszú idő folyamán játszódott le. Hasonló példák az első nyomát illeti, az agancsot Darwin szellemében és ember életéből is ismeretesek; nem is kell hozzá nagy sok hasonló példára támaszkodva, »külső hatások által idő, hogy a vállon hordott puskától az u. n. katonacsont, kiváltott alakító visszahatásnak« kell tekintenünk. A z vagy a gyakori lovaglástól az u. n. lovaglócsont kép­ ződjék k i . agancs,fejlődésének kez­ detén bizonyára csak a Hogy az agancs csak­ homlok bőrének egy­ ugyan külső erőmüvi szerű szarugumója volt, befolyások hatása alatt melyet az ellenségeik­ keletkezett, annak na­ kel és egymással öklegyon érdekes bizonyí­ lődzö állatok erőművi tékát adta Blasius V i l ­ hatásokkal, ütés, nyomás mos, ki egy agancsos és dörzsölés által hoz­ őzsutát ír le, ) melynek tak létre. Gondoljunk agancsa egy a csont­ csak a bőrszemölcsök hártyába nyomult üveg­ (tyúkszemek) képződé­ szilánk izgató hatása sére s tisztában leszünk alatt jött létre. A z azzal az élettani vizs­ agancsnak nem volt A dámvad (Cervus dáma L.) lapátjának fejlődése gálatok által is meg­ rózsája, de annak he­ erősített ténynyel, hogy lyén apró gyöngyök a felbőrsejtek állandó, képződtek ki. — Alak­ .vagy gyakori nyomás tani, illetőleg boneztani és dörzsölés révén mi­ tekintetben az agancs hamar megszarusodnak. két főtagból áll, a hom­ Mikor megvolt az első lokcsont folytatását ké­ homlokgumó, mely a pező, sima felületű csont­ bajvívó állatok ütéseit csapból, vagyis a rózsa­ felfogta, befelé is foko­ tőből s a rajta ülő és zódott a bőr alatti kötő­ vele szorosan összeforrt, A jávorszarvas (Cervus alces L.) lapátjának fejlődése szövetekre és a hom­ tömött bőrcsontból,mely lokcsontra gyakorolt a tulajdonképeni agan­ nyomás s ennek révén jött létre az a bőrcsont, mely a csot képviseli. A z agancs koszorúalakúan kiszélesedett, nevezik. mai agancs testét képezi. A mennyiben pedig ennek gyöngyalaku sarjakkal megrakott tövét rózsának nyomása ismét a homlokcsont csonthártyáját, illetőleg a benne levő csontképző sejteket ingerelte, megalakult a ) s S c h a d e l einer s o g e n . g e h ö r h t e n R i c k e « , I X . J a h r b u c h homlokcsap is, a rózsatő. E z a folyamat természetesen d. V e r f. N a t u r w i s s . B r a u n s c h w e i g lb'J4, N o v . 1G. p . 10 - l u . 8

8

s é g e v a n ennek a n a g y világnak, amiről é n n e k e m m é g csak f o g a l m a m sincs, a m i h e z m é g szemléletemmel sem j u t h a t o k el soha. A n a g y t e r m é s z e t k i m o n d h a t a t l a n g a z d a g s á g á t én p i l l a ­ natról p i l l a n a t r a c s a k e g y parányi, a r a s z n y i r é s z e c s k é b ő l ösmerhetem m e g , a m e l y e t e g y e t l e n t e k i n t e t e m m e l v é g i g futhatok. P e d i g m o n d h a t a t l a n u l emésztő v á g y él b e n n e m , e l n e m e n g e d n i semmit, a m i szép, annélkül, h o g y rá ne essék l e g a l á b b e g y e t l e n egyszer a szemem. Szenvedni tudok abbeli vágyamban, hogy mindent e g y s z e r r e és igazán lássak m a g a m (.lőtt, a m i v a n és a m i énnekem a t e r m é s z e t b ő l k e d v e s . S ezt az önámítást, ezt a m i n d e n t látást, s e h o l sem értem ú g y el, m i n t a pusztán. A h o l tulajdonképen s e m m i sincsen s rrúgis o l y a n s o k v a n . V a n v a l a m i n a g y - n a g y egyformaság, a m i b e n m é g i s csudás v á l t o z a t o s s á g o t t u d észrevenni a j ó l látó szem. H i s z ' a mező végtelensége a legigazibb egyformaságok e g y i k e , p e d i g n i n c s k é t egészen e g y f o r m a fűszál a z o n a v é g i g u g y a n e g y arczú m e z ő s é g e n . A z alól a vén, c s o n k a fűzfa alól m i n t h a m i n d e n t e g y ­ szerre látnék, a m i a világon szép lehet. L á t o m a legelő birká­ kat m e s s z i r e , ' l á t o m a vadkörtefára szálló v a d g a l a m b o k a t , látom az é g b e h a j l ó s í k s á g l e g v é g é t i s , egészen odáig, a h o l a távolság köd2Í e g y g y é v á l t o z t a t j á k az eget a földdel. É s m a g a m b a n vagj^ok, a m i a

fődolog.

E z a m a g á n y adja n e k e m a l e g n a g } ' o b b

megnyugvást.

E r d ő b e n ezt n e m t u d o m érezni. N e k e m ott n a g y o n s o k a z élet, akármityen h a l l g a t a g is a l o m b . S o h a s e m t u d h a t o m , m e l y i k galvról n é z rám e g y m e g l i p p e n t m a d á r ; m i n d e n p i l l a n a t b a n támadhatnak b e s z é l ő fuvalm a k , a m e l y e k a levelek nyelvén titkolóznak. N e m v a g y o k egye­ dül, n e m ! m i n d i g ú g y érzem. P e d i g n e m a k a r o m , h o g y hallgatózzanak az erdő szelle­ m e i , a m i k o r tűnődöm, a m i k o r i m á d s á g r a tanít az én i s t e n e m , a m i n d e n t m a g á b a foglaló hatalmas természet. P e t ő n e k , az ö r e g c s o r d á s n a k , j ó . Ö kiül a h o m o k b u e z k ó j á r a és leereszti a j ó s z á g o t a füves hajlatba. A k k o r egyedül v a n . E g é s z e n eg3'ediü. A réti sas, a m e l y ott k e r i n g fölötte hegymagasságban, n e m számit. A z m á r n i n c s a földön. A z úszó felhő sincsen a föl­ dön. C s a k a j ó s z á g v a n itt, az m e g m i n d egyet g o n d o l P e t ő v e l A z már hozzátartozik a z ö r e g csordáshoz v a l a m e n n y i . D e n e m ­ c s a k az, h a n e m a t ü c s ö k i s , m e g az ürge, m e g a t ö b b i aprócseprő j á r a n d ó s á g a is a m e z ő n e k . E z t i r i g y l e m tőle. É s ebben a k a r o m utóiérni.

A z agancs első nyomát az újszülött szarvasborju homlokán látható szörcsiga árulja el s e helyen még ugyanazon a nyáron fejlődik k i a bőr alatt a rózsatő. Következő tavasszal a rózsatő tetejét borító csonthár­ tyában élénk sürgés-forgás támad, nagyon finom és sűrű véredényhálózat lepi be, mely a csonthártya csontképző sejtjeinek gazdag táplálékot és építő anyagot szállít. A rózsatő csonthártyája Landois L . vizsgálatai szerint csakhamar jelentékeny csontanyagot rak le, mely mind­ inkább halmozódik, tömörül s végűi az agancs testét szolgáltatja. Mikor az agancs fejlettsége már bizonyos fokot ért el, szorosan összeforrad s közös egészet képez a homlokcsappal (a rózsatővel). A második évben kifejlődött agancs még csak egyágu íryárs (ilyenkor a bakot nyársas-nak nevezik), de első lehullása után már egy oldalággal (a szembog­ gal) gazdagabban újul meg (villás bak) s rendesen minden újraképződés után egy-egy ággal többet vesz fel. A z agancspárt az egyoldali ágak számának kétsze-

számát nem szabad szabályszerű képződésnek tekinteni s a fentebbi haladvány nyomán megítélni, mert ez a nagy szám gyakran egyes rendes ágak esetleges megoszlása következtében támad. Ép úgy megtörténik, hogy a következő évi agancs csak erősebb, de ágainak száma a régi marad ; megesik, hogy a következő fokozat kiesik a fejlődésből s pl. a 10-es után rögtön 14-es agancsot rak fel az állat, sőt az sem ritka dolog, hogy az agancs valamely korábbi fokra esik vissza (visszarakott agancs). H a az agancspár két felén nem egyforma az ágak száma, jelzésűi a magasabb szám kétszeresét vesszük s »páratlan«-nak mondjuk. Mikor az agancs megújulásának ideje elkövetkezett, meglazul a rózsatő s a rózsatő és a rózsa közötti szoros összeforradáson, a rózsa alatt gyűrűs duzzadás támad, mely feszesen megtelik vérrel, a rózsa és a rózsatő éles zeg­ zugos határral kezd egymástól elválni s a rózsatő tete­ jén beállott mozgalmas élet ereje letaszítja a holt agancsot.

A gímszarvas (Cervus elaphus L.) agancsának fejlődése. Balról jobb felé a nyársas, villás, hatos, nyolczas stb. formák következnek, a legutolsó a húszas.

rese szerint szokták elnevezni, tehát a villás után jő a hatos (ennek egyik formája a keresztes, a midőn a szembog és a fülbog véletlenül egy magasságba kerülve, keresztet képez az agancs szárával),, azután a nyolczas, tizes, stb. Mellékelt képünkön, mely Blasius és Altum nyomán az agancs fejlődésésének teljes sorozatát mutatja be, láthatjuk, hogy a villás agancson fellépő szemág évről-évre hosszabbodik s egyúttal lefelé görbül és mind­ inkább közeledik a rózsához; hasonlóképen viselkedik a hatos agancson fellépő középág s a tizes agancson a közép- és szemág között kisarjadzó jégág. A z agancs csúcsa a nyolczason hajtja az első bogot mellfelé, a tizenkettősön pedig hátrafelé s most már minden évben egyegy boggal többet kapva, alkotja a koronát. Hasonló­ képen tagozódik a dámvad, vagy a jávorszarvas lapátja s az őz agancsa is. Őznél már a tizes agancs is igen nagy ritkaság, azonban a gímszarvas sokkal tetemesebben tago­ zott agancsot fejleszt, — a korábbi időben 42, 46 és 50 águ. agancsokat is gyakrabban találtak, sőt Moritzburgban, a Drezda mellett levő királyi várkastélyban mai napig is őriz­ nek egy 66 ágú agancsot. ) Igaz, hogy az ágak ily nagy lJ

A régi agancs a rózsával együtt hull le, sőt még a rózsatő tetejéből is magával ragad egy kis darabot. A lehullt agancs törési lapja teljesen száraz, ellenben a rózsatő teteje vér- és nyirokalvadékkal borítva marad vissza, mely azonban már másodnapra sötétvörös kéreggé szilárdul. E kéreg alatt, a megduzzadt, vörös, forró tapintatú rózsatő tetején épül az új agancs teste, mely — mint általánosan ismeretes — szőrös bőrrel (moholylyal, háncs­ csal) borítva látja meg a napvilágot, de mihelyest eléggé megkeményedett, gazdája a fák törzsén s ágain meg­ hántja, fényesre csiszolja (lesepii). Nem egy suta tágra nyílt szemmel bámulja a czifra koronával hivalkodó • gavallért, — nem egynek hevesebben dobban meg a szíve, amint hom­ loka újjászületett ékességét a nap fényében csillog­ tatja s vele párját hívo­ gatja, csalogatja.

9

) Alium » F o r s t z o o l o g i e « , I. B e r l i n 1872, p. 213. Mojsisovics Á g o s t » D a s T h i e r l e b e n d. österr.-ungar. Monarchi'e«, W i e n 1897. p . 204 stb.

(Folytatása következik.)

F I G Y E L Ő

ŐZEK.

'(.

i.

Madárélet.

Erdőn-mezőn s á r g a s á g : a hervadó élet jele k e z d i k i v e r n i magát. Elhalaványul az e r d ő l o m b j a , m a j d b í b o r s z í n ű r e v á l t o z i k által. A kiálló s z á r a z á g a k o n őszi s z á l a k l e n g e n e k , mintha csillogó ezüsthajszálakat szőtt v o l n a az idő a f á k dús l o m b ü s t ö k é b e . —• A s z e l l ő egyre fésülgeti, s i m o g a t j a a tarkuló l o m b o k a t , elszakít e g y e t - e g y e t a z o k b ó l a c s i l l o g ó haj­ s z á l a k b ó l s repíti t o v a , m e s s z e - m e s s z e , m í g m e g a k a d i s m é t v a l a h o l e g y i k i s , m á s i k is. K e v e s e n tudják, h o g y a z o k n a k a fénylő szá­ l a k n a k a t ö v é n n e m a h e r v a d ó élet, de a szár­ n y a t öltött r e m é n y l é t e z i k . . . A k á r m e r r e j á r k ö r ü l s z e m ü n k , fakó színbe v e s z e l a t e k i n t e t . A m a g a s é g e n i s átszűri m a g á t az őszi h a l a v á n y s á g l i l á j a ; a n a p s á r g a s u g á r k é v é k e t s z ó r alá a s á r g u l ó v i l á g r a . E r d ő n e k - m e z ő n e k m á r n i n c s i l l a t a , c s a k színe. A színek k u l t u s z a j á r j a m o s t . C s u p a a r a n y , r a g v o g á s m i n d e n ; de ez a z é v s z a k b ú c s u p o m p á j a . . . M á r e g y r e g y a k ­ r a b b a n s ó h a j t a z erdő és m i n t h a sírna v a l a m i fönt a g a l y k ö z ö t t . . . S z é l j á t s z i k a l o m b o k k a l , a v i r á g fej é k k e l . L e t é p i a s z i r m o k a t , az e l h a l t l e v é l v á z a k a t s k i r a k j a v e l ő k a z a l a n t i s o r v a d ó g y ö p e t , t a l á n h o g y e l t a k a r j a kissé a föld a s z á l y á t , a h a m u t , m i t a t o l d k i s z ó r m a g á b ó l , h a a z élet, a v i r u l a t lefut a t e s t é r ő l . . . É s a c s e n d m i n d ü n n e p é l y e s e b b , c s a k a szél s i v í t n é h a ; b e s z ó l m i n ­ den z u g b a , b u j d o k l i k a z erdő fái k ö z t , m i n t h a a t e r m é s z e t szár­ nyas g y e r m e k e i t szólítaná. — O d a h e n p e d i g egyre n a g y o b b c s e n d e s s é g üt t a n y á t . . . A z é j e k h ű v ö s ö d n i k e z d e n e k s r e g ­ g e l e n k é n t a v í z g ő z ö k fehér p á r á z a t o k b a n l e p i k e l a t á j a t , a m i t ő l m e g b o r z o n g n a k a l a z a tollú k i s madártestek s nincs kedvök d a l r a g y ú j t a n i . I n k á b b mennének már, mint dalolnának. Integet m á r n e k i k a n a g y v é g t e l e n b ő l a t i t k o s h a t a l o m : jertek, jer­ tek!... M e g é r t i ezt, m e g é r z i ezt m i n d e n m a d á r a k i v á n d o r s e l c s i c s e r g i b ú c s u d a l á t a z ősi b ö l c s ő h ö z , a j ó h a z á h o z . A z t á n l e h a n g o l t a n , s z o m o r ú a n k é s z ü l ő d n e k a n a g y út f á r a d a l m a i r a é s a sereges j ö v é s - m e n é s kerül n a p i r e n d r e a t o l l a s v i l á g b a n . N a p ­ n a p m e l l e t t eltűnik n é h á n y faj v á n d o r m a d a r a i n k közül. A hó ele­ j é n m á r c s o p o r t o s u l n a k a fecskék, aztán n e m s o k á r a m e n n e k is a j l e d é r e k é g h a j l a t o t cserélni* — m i n t a k ö l t ő m o n d j a . A banka i s h á t r a c s a p j a a t a r é j á t s m e g y a v i l l á s o k után. A füle­ mülék, poszáták is e g y s z e r c s a k e l t ű n n e k , m i n t h a n e m is l e t t e k v o l n a . U g y tesz a t ö b b i a p r ó n ó t á s m a d á r is, azért k e z d o l y e g y ­ h a n g ú v á válni a l o m b o s t a n y a , m e l y n e k a t a r k a , v i d o r n é p h'jával a költészete is feloszlik C s a k kevés m a r a d ezekből az örökvidor l é n y e k b ő l , o l y a n o k t ö b b n y i r e , a m e l y e k e t e l ő b b é s z r e se i g e n v e t t ü n k ; de m o s t k e d v e s e k — a s z e m n e k i s , a fülnek is. M i l y e n szívesen h a l l g a t j u k m o s t a z erdei pinty ezüstcseng e t y ü j é t , a vörösbegy kedves, egyszerű dalolását, a czinkók, sármányok csicsergő hangicsálásait. — E z e k most kedvesek, m e r t h ű s é g e s e k . A lelkük i d e v o n z z a ő k e t a z ősi c s e r e s h e z , a ha^ai k u s z a l o m b o k világához, a h o l kis fészkök rejtezik, szerelm ö k , b o l d o g s á g u k édes t a n y á j a h o n o l . — A k i s s z á r n y a s o k c s i p e g é s e i t m o s t m á r n a g y h a n g ú m a d a r a k z a j a v á l t j a fel, h a r s o l a mátyás, k a c z a g a küllő jókedvében, mert végtől-végig az ö v é m á r a n é p t e l e n n é vált e r d ő v i l á g , a m e l y n e k h a l l g a t a g s á g á t a küllőn k i v ü l a l i g v e r i fel m á s m a d á r h a n g j a , l e g f e l j e b b a z ölyv n \ á v o g n é h a , v a g y sas s ü v ö l t az erdő fái feiett s v a l a h o n n a n , n a g y távolról, a z e r d ő k k i r á l y á n a k , a n e m e s a g a n c s o s v a d n a k a m e n y d ö r g ő s z ó z a t á t k a p k o d j a át a szellő s z a g g a t o t t a n . — A m i l y néptelen a z erdő, ép o l y n y ü z s g ő , v í g élet j á r j a m o s t a z a r a n y ­ g e r e z d e k t á j a i n . A » b o r á g « é d e s g y ü m ö l c s e o l y c s á b í t ó ; aztán oly s o k g u r m a n d v a n a szárnyasok világában is . . . L e p i is a m a d á r f é l e , a s o k seregély, rigó és a m a g t ö r ő h a d a k t a r k a e l e g y e a vinczellér n a g y b o s z u s á g á r a . H i á b a v a n n a k a » h e s s e g e t ő k « , a sok kelep-kelep, m e g a nagy pukkanású bumberdó a mérges csőszbácsi kezében. C s a k aludni járnak haza a kertekbe, erdőkbe. — O d a k i n t a t a v a k o n is n a g y a m o z g a l o m . A v í z i m a d a r a k lokális kószálásait l a s s a n k é n t k e z d i felváltani a n a g y k o n t i n e n ­ tális m o z g a l o m é l é n k s é g e . C s o p o r t o s u l n i k e z d e n e k s n a p r ó l - n a p r a m i n d t ö m e g e s e b b e n szállják m e g a m o c s á r t . H a n e m az á l t a l á n o s » t r a l l á r u m « m é g a t á v o l a b b i j ö v ő b e nyúlik b e l e . — A gerle, kék vadgalamb s fürj vonulásban; általában e hóban már a l e g t ö b b k ö l t ö z k ö d ő m a d á r n á l j e l e n t k e z n i k e z d az a b i z o n y o s izgatottság, m e l y a m o z g a l m a s n a p o k a t m i n d i g megelőzi. T a ­

p a s z t a l n i ezt a k a l i t k á b a z á r t m a d á r k á n is. A t i t k o s intelem r á n é z v e se l e h e t k ö z ö n y ö s ; c s a k m i n k n e m értjük. N e m is lehet annak a v é g é r e j u t n i a m i v é g e s eszünkkel, a m e l y n e k a titka az ö r ö k b ö l c s e s é g s z i m b ó l u m a i h o z v a n l á n c z o l v a .

Lakatos K. 2. Halak és halászat. A h a l a k élete n a g y o n e g y s z e r ű , lehet m o n d a n i : egyhangú, sőt majd­ n e m sivár lefolyású. É l e t m ű k ö d é s ü k csakis- ú s z á s r a , e v é s r e é s s z a p o r o ­ dásra s z o r í t k o z i k . U t ó b b i a z o n b a n c s a k e g y rövid, k e l l e m e s e b b m o z z a n a t é l e t f o l y á s u k b a n , m í g főte­ vékenységük a táplálékszerzésre v a n irányozva. Viszont kétséget k i z á r ó l a g a z i V á s i időszak képezi édesvízi halaink életének l e g ­ érdekesebb momentumát. L e g t ö b b halunknál ez az időszak k ü l ö n ö s e n a t a v a s z i h ó n a p o k r a és a n y á r e l e j é r e a m a d a r a k n á s z ü n n e p é l y é v e l e g y i d ő r e esik. U g y a n i s a v i z e k e z e n é r d e k e s l a k ó i n e m f ü g g n e k a n n y i r a az időtől, é v s z a k o k t ó l , m i n t a t ö b b i g e r i n c z e s á l l a t o k , h a n e m ivarzási fontos é l e t m ű k ö d é s ü k a z e g é s z é v r e v a n f e l o s z t v a é s s o k o l y a n faj i s v a n , a m e l y é p p e n a téli h ó n a p o k b a n ívik. S z e p t e m b e r b e n a z o n b a n m á r e l v e s z t e t t e a l e g ­ t ö b b h a l szép n á s z r u h á j á t é s e g y b e n a s z e r e l e m k é r d é s é t a g y o m o r és kitelelés n e h é z k é r d é s e váltja fel — k ü l ö n ö s e n h a e h ó n a p h ű v ö s e n k ö s z ö n t b e . A potyka m á r i s k e z d i m a g á t elásni az i s z a p b a , h o l n e m é v e l a d e r m e d t s é g n e k e g é s z f e b r u á r i g t á p ­ l á l é k nélkül él. E h ó b a n m é g e g y r e t a r t a n a k és v í g a n f o l y n a k a h o r g á s z a t s z é p n a p j a i ; h a n e m a f e j e d e l m i lazacz é s ideális pisztráng h a l á s z a t i t ö r v é n y e i n k (III. fejezet, 18. §.) é r t e l m é b e n szeptember 15-étől j a n u á r 31-ig a t i l a l o m védelme alá kerül G a z d a g halfaunánk a z o n b a n a teljes h a l á s z a t i s z a b a d s á g k e l l e m e s körülményei közt b ő s é g e s sportanyaggal járulhat horgászati szen­ vedélyünk kielégítéséhez. H a n e m a kellemes mulatozás közben a védelemről s e m s z a b a d m e g f e l e d k e z n ü n k s k i v á l t a sbelsö v i z e k e n * , zárt területeken n a g y g o n d o t k e l l fordítanunk a k á r o s elem pusztítására. Halászati törvényeink rendelkezéséhez képest u g y a n i s (26. § ) a h a l á s z a t r a j o g o s í t o t t a k , h a v a d á s z a t i j o g o s í t ­ v á n y n y a l n e m b i r n a k i s , lőfegyver használata nélkül elpusz­ títhatják a halakra nagyobb mértékben kártékonyak közül: a vidrát, a vidranyestet, a rétisast (Haliaetos albicilla), a halász­ sast ( P a n d i o n h a l i a e t u s ) , a jégmadarat, valamint a gémeket, kacsákat é s lúdféléket. P e r s z e , f e g y v e r nélkül v a l a m i n e v e ­ zetesebb s i k e r e k e t a l i g érhetni e l ; de m a m á r o l y t ö k é l e t e s s é g r e vitték a megfelelő csapdák (vasfogók, kaptányok) készítését, h o g y e z e k s e g é l y é v e l i s lendíthetni v a l a m i t a k á r t é k o n y i n v á ­ zióval s z e m b e n . P e r s z e , e g y ' k i s s é l e h a n g o l ó a t ö r v é n y n e k a z a rendelkezése, h o g y a vadászterület tulajdonosának, esetleg bér­ l ő j é n e k , a z i l y m ó d o n m e g f o g o t t ( v a g y elejtett) v a d a k iránt v a l ó t u l a j d o n j o g a fentartatott. H a n e m h a óvásról, védelemről van szó halaink érdekében, — egyéb kérdések egészen ; mellékesek l e h e t n e k a t ö r v é n ) - k o r l á t a i k ö z t . A z ó v á s és v é d e l e m é r d e k é b e n n a g y g o n d o t k e l l fordítani a t ö r v é n y a z o n i n t é z k e d é s é r e , , m i s z e r i n t a j>kíméleti terekent (26. §.) a h a l á s z a t , vadászat, a b é k a f o g á s , c s o l n a k á z á s , fürdés, k a v i c s - é s iszapszedés, á l t a l á b a n m i n d e n a Halászati ideán; és tilalom Í J J r^agtfarűpszágirq. halak ívását és fejlődését hátrál­ t a t ó m ű v e l e t tiltatik. — A m i már i 1i Hnl-!;i;ck l j . jj f. 1 i m o s t a v i z e k é l e t é h e z fűződő • ; :• í Faltok kedves sport érdekesebb mozzaI.' I -.ft Ui.Hi.br -tjpa) FjgM-ial*.--^- nait illeti, e hóra vonatkozólag r I <: a következőket jegyezhetjük fel: i t ! Édesvizeink tigrise, a küszeket KíiDIla Tt T repülésre késztető falánk csapó Máma ^ . V* . . TI l s ü g é r ü n k ( P e r c a fluviatilis) e h ó ­ TI napban már javában horogra j á r -TI Suntoí - .' és i g a z ö r ö m m e l t ö l t i e l a k e z d ő

-

1

h o r g á s z szivét, m e r t a n n y i r a n e m ó v a t o s , h o g y m é g a z s e m alterálja, ha a társát e g y másodperczczel ezelőtt szemeláttára rántották k i a vízből. A horgot, m e l y e t küszdarabokkal is felhal a z h a t u n k , l e g f e l j e b b 26 c m . - n y i mélységre szabad lebocsájtanűnk. Közeli rokonáról, a balatoni

TlBMllk. ,\ »" '. '.

1

Ponty - . . . . . íCr-pnau w H ----Pliitraoa...... (frau. fari.) ! Ltfanyhil • _ « _

JKTUi Rak - . . .j - _ .

l • i •j i

:

t

1' r

i r • i

I ;i Ti T T' rl

Egyéb halakra naiv* 11 laSB-kl XIX torvenyeilkk ntn . Intailedlk

T

halkirályról (fogas süllő, L u c i o p e r c a s a n d r a \ m e l y n a g y o b b folyó­ v i z e i n k b e n i s e l é g g é g y a k o r i s a m e l y e t hálón kivül s ü g é r e k k e l felhalazott l e b e g ő és f e n é k h o r g o k k a l s z o k á s halászni, a z í n y e n c z e k ö r ö m é r e Írhatom, h o g y p o m p á s a n foszló, fehér húsa e hónaptól k e z d v e ismét kifogástalan, mert a nyári h ó n a p o k b a n szilványrései k ö z t a p r ó enyvnemü h ó l y a g o c s k á k (sporospermiákl l á t h a t ó k és i l y e n k o r p o m p á s ízű húsának élvezetét e g é s z s é g t e l e n n e k tartják. A v i z e k i s z a p o s fenekén turkáló, r a v a s z és m é g a hálóból is k i u g r ó p o n t y o k r ó l ( C y p r i n u s c a r p i o ) szintén a g u r m á n o k n a k szolgálhatok k e d v e z ő hírrel, a m e n n y i b e n húsuk ősztől k e z d v e t a v a s z i g a legjobb ízű. A h o r o g r a is rájárnak, h a c s a l i n a k gilisztát v a g y főzött borsót teszünk. A bajuszos és torokfelé nyiiószájú márnát e g é s z éven át f o g j á k hálóval és h o r o g g a l is. A h o r o g r a csalónak v a g y apró halat t e s z ü n k , v a g y túró, t o j á s s á r g a és k e v é s k á m f o r b ó l k é s z ü k csalétket, m e l y e t g y o l c s b a h e l y e z v e a h o r o g r a erősítünk. F i g y e l m e z t e t j ü k háziasszonyainkat, h o g y ikráját s o k h e l y e n m é r g e s n e k tartják. A k i c s i n v , de j ó í z ű f e n é k j á r ó ' k ü l l ő t (kövi p o n t y , Gobio vulgáris — e legközönségesebb pataki halacs­ kát h o r o g g a l , v a l a m i n t sűrű szákkal l e g k ö n n y e b b e n s z e p t e m b e r és o k t ó b e r h ó n a p o k b a n lehet f o g n i . H a l a i n k törpéje : a c s a k n e m m i n d e n holtágban és á r o k b a n található szivárványos ö k l é t (Rhodeus amarus) k i c s i n y s é g e és keserűízű húsa miatt u g y a n n e m halászszák, de csalinak m e n y h a l és fogas süllő halászatára i g e n a l k a l m a s . M i n t akváriumi h a l a c s k a —• érdekes életmódja és n e m kényes t e r m é s z e t e m i a t t — n a g y o n a j á n l a t o s . M i n t kitűnő csalit m é g a seregesen j á r ó szélhajtó küszt (Alburnus lucidus) említhetem fel, m e l y a víz felszínéhez közel s z o k o t t úszni. K í v á n c s i és falánk h a l a c s k a , m e l y , h a a v í z b e d o b u n k v a l a m i t , a z o n n a l elmenekül, de k í v á n c s i s á g a és falánksága c s a k h a m a r v i s s z a h o z z a és i l y e n k o r g y a k r a n a h o r o g r a j u t . A b a l a t o n p a r t i lakók e m i n ­ denütt k ö z ö n s é g e s ezüstfényű k i s halat, m e l y n e k halpénzeiből a k e l e t i g y ö n g y e s s z e n c z i a készül, őszkor — m i k o r elerőtlenedik és n a g y g o m o l y o k b a összeverődik — sűrű s z á k k a l s z o k t á k t ö m e g e ­ sen „meríteni* és mindenestől e s z i k m e g , a m e n n y i b e n s e m pén­ zét n e m kotorják le, sem beleit n e m dobják k i , hanem tepsiben ( s e r p e n y ő ) k e v é s liszttel és zsírral megsütik. A t e k i n t é l y e s n a g y ­ s á g ú r a g a d o z ó ön-t (Aspius rapax), m e l y a z alföldi sebesen folyó v i z e k n e k barátja, szintén őszszel lehet h á l ó v a l l e g k ö n n y e b b e n f o g n i , sőt a felhalazott h o r o g r a is rájár. A t i s z t a és hűvös v i z e t szerető szép, n a g y ónos j á s z t (Idus melanatus) hálóval fogják és o l y h o r o g g a l i s , m e l y r e l e t é p e t t szárnyú sáskát, g a n a j t ú r ó b o g a ­ rakat, v a g y k i s h a l a t teszünk c s a l i n a k . E g y i k színfajtáját, a z a r a n y o s j á s z t , a k e r t i t a v a k e g y i k l e g k i v á l ó b b díszét a k ö z ö n s é g u g y a n i s m e r i , de rendesen óriási n a g y s á g ú kínai eredetű a r a n y ­ h a l n a k tartja.

Vutskits György dr. 3. Rovarok. A hatlábú világ s z e p t e m b e r i élete nagyrészt készülődés, v a g y némelyeknél m á r egész készültség a télre. Á m d e h a ezt általános szabályul veszszük is, azért n a g y o n s o k a k i v é ­ tel. L e g b ő v e b b a r a t á s a v a n e h ó n a p b a n a n n a k a r o v a r g y ü j tőnek, a k i poloskákkal f o g l a l k o z i k . E z e k közt n a g y o n s o k a z o l y a n faj, m e l y e g é s z e n kifejlődve húzza k i a telet és szep­ temberben, valamint a rákövetkező hónapban s o k k a l bővebben t a l á l h a t ó , m i n t t a v a s z s z a l a kitelelés után. A Metopoplax-, Lygaeus-, Microplax-, Macroplax-, Rhyparochromus-, Beosus-, Emblethis-, Microtoma-, Plinthisusés e g y é b L y g a e i d fajok, v a l a m i n t a z ö m ö k testű Erydema-, Carpocoris-, Staria-, Cimex-, Aeroplax-, Psacasta-, Trigonosoma-, Sciocoris-, Aelia-, Sehirus-, Brachypelta-, Cydnus-, Ochetostethus-, Odontoscelis-fajok; számos apró r e c z e p o l o s k a , Tingis-ek, Monanthiá-k, Zosmenusok, a z erdei fenyő fölrepedező k é r g e alatt m e g h ú z ó d ó fahéjszínű k é r e g p o l o s k a (Aradus cinnamomeus), e g y s e r e g r a b l ó p o l o s k a a Nabis-, Prostemma-, AltverAynaftus-génuszokból, Anthocoris-ok, a házakban ilyenkor nem ritkán e l ő b u k k a n ó és rémületet keltő n a g y Reduvius personatus, m e l y n e k álczája a d d i g v a l a m i s a r o k b a n l a p p a n g o t t és szor­ g a l m a s a n pusztította a k e l l e m e t l e n házi r o v a r o k a t , és s o k m á s poloskaféle, m e l y e k e t a l i g lehetne ebben a k e r e t b e n fölsorolni : lépten-nyomon t a l á l h a t ó k őszszel. S o k a p r ó kabócza is szökdel szanaszét, különösen azok, m e l y e k a g a b o n á n a k n e d v e i t szívják, néha e g é s z felhőforma r a j o k b a n röppennek föl előttünk a fiata! r o z s v e t é s e k r ő l ; e z e k közül gazdáink n é m e l y i k e már m e g l e h e t ő s alapos, de n a g y o n k e l l e m e t l e n i s m e r e t s é g e t k ö t ö t t a Deltocephalut striatus n e v ű k i c s i , de g o n o s z k a b ó c z á v a l . — A k i H e m i p t e r á k k a l a k a r m e g i s m e r k e d n i , a s z e p t e m b e r t e l ne s z a ­ l a s s z a ; e b b e n a h ó n a p b a n csinos g y ű j t e m é n y r e tehet szert. A

legyek közt a p l e b e j u s o k m é g erősen t a r t j á k m a g u k a t . A szobalégy g y a k r a n szeptemberben kulminál a szemtelenség pályáján, m i n t e g y érezve, h o g y n é h á n y h é t múlva m á r a n n y i r a a l á b b h a g y a z energiája, h o g y a k k o r már, a k i k e t a d d i g kínozott, m e g c s ú f o l j á k a k ö z m o n d á s b a vett » o k t ó b e r i l é g y « czímmel. A szuronyos légy (Stomoxis calcitrans), az u . n . húslégy (Sarcophaga), a fémfényű, r a g y o g ó n zöld Luciliá-k, az igazi húslegyek, (a k é k potrohú Calliphorá-k), m e l y e k petéiket a délről v a c s o r á r a eltett p e c s e n y é r e is szívesen rácsempészik, v a l a m i n t a h á z a k b a n g y a k o r i Cyrtoneura stabulans, még vígan élik v i l á g u k a t . A szúnyogok s z e p t e m b e r elején m é g s z ú r n a k ; de k é s ő b b k e z d e n e k k í m é l e t e s e b b e k l e n n i . M é g a s z o b á b a n i s c s ö n d e s e n m e g ü l n e k este a falon, annélkül, h o g y bántanának. E z , a h ű v ö s e b b idő b e á l l t á v a l , j e l e a n n a k , h o g y már n e m akar­ n a k p e t é k e t r a k n i , h a n e m téli odút keresnek. T r á g y a körül g y ü l e k e z n e k a s á r g a s z ő r ű Statophaga-k és n e m ritkán lehet közelükben e g y i k l e g n a g y o b b , a l ó d a r á z s h o z m a j d n e m hasonló n a g y s á g ú és színű r a g a d o z ó l e g y ü n k e t , a z Asilus crabroniformis-t találni, m e l y e t m i n d e n l a i k u s valóban darázsnak tart. — D e m é g a r é t e k e n is v a n elég l é g y . A S c a b i o s á k virágára s z á m o s Eristalis tenax és E. arbustorum t e l e p s z i k le. K ö z ö t ­ tük s z e p t e m b e r elején a z E, intricarius is föl-fölbukkanik, m e l y s z a k a s z t o t t o l y a n , m i n t a földi d o n g ó m é h (Bombus terrestris) munkás a l a k j a . H a s o k i l y e n n a g y o b b l é g y v a n , a k k o r a S c a b i o s a v i r á g o t ú g ) ' elfoglalják, h o g y a Prosena longirostris, hajszálnál v é k o n y a b b , csodálatosan hosszú c s ő r é v e l büszkélkedő légy a l i g j u t ételhez. A hesszeni légy, a fritlégy és a c z i í romsárga gabonalegyek (Chlorops) m e g j e l e n n e k és k e r e s i k a fiatal v e t é s e k e t . A h o l a h e s s z e n i l é g y v e s z e d e l m e fenyeget, a z o k o s g a z d a p á r b a r á z d á n y i k o r a i vetést r ö g t ö n ö z m i n d e n t á b ­ lán csalogatónak és a z i g a z i v e t é s t o k t ó b e r r e h a g y j a , m i k o r á r a a c s a l o g a t ó v e t é s t a bele került k u k a c z o k k a l együtt alászántotta m á r . A lepkék b i z o n y fajszám d o l g á b a n m á r n e m sűrűn képviselvék. D e kivált a h e g y e s e b b , h ű v ö s e b b t á j a k o n s z á m o s faj m é g s z e p t e m b e r b e n is röpül. M é g a fecskefarkú (Papilio Macimon) is vitorlázik az őszi t i s z t a l e v e g ő b e n , j o b b á r a a z o n ­ b a n éjjeli l e p k é k szerepelnek, m e l y e k e t c s a k a tapasztalt l e p k e gyűjtő bír m e g k e r í t e n i c s a l o g a t ó étellel és éjjeli lámpával. R é s z i n t csak szeptember elején, részint az e g é s z h ó n a p b a n talál­ hatók a Xanthia-, Orthesia-, Nonagría-, Polia-, Dryobota-, Miselia-, Episema-, Ammoconia-, Aporophila-fajok, a ritka Thecophora fovea, t ö l g y e r d ő k b e n a szép Dichonia aprilina, m e l y zölden tarkáit felső s z á r n y á v a l csalódásig híven utánozza a fakéreg zuzmóját. M é g a k ö n y v e i n k b e n » c s a l l a n g o k « - n a k k e r e s z t e l t n a g y Catocalák is, m e l y e k szürke felső szárnyukkal elfödik vérpiros, f e k e t e c s í k o s alsó szárnyukat, találhatók szep­ t e m b e r b e n . A búcsújáró hernyó pilléje (Cnethocampa processionea) szintén áthúzódik augusztusból s z e p t e m b e r b e . A h o l nyárfák v a n n a k , e z e k levelén é r d e k e s n a g y felnőtt h e r n y ó k a t találunk i l y e n k o r : a c s o d á l a t o s formájú iíarpia-hernyókat, m e l y e k zöld teste hátul v é k o n y , villásan e l á g a z ó f a r k b a n v é g ­ ződik. D e h o g y - h o g y n e m ? — föltűnő formájuk m e l l e t t is n é h a p e r c z e k i g ránézünk a h e r n y ó k r a , annélkül, h o g y látnók. A k e r ­ t e k b e n a g y o r s a n repülő, le n e m szálló Sphingidák nyújtogat­ j á k bele hosszú szívó csövüket a petúniák és j a l a p p á k v i r á g á b a . A fűtej-pille (Deilephila euphorbiae) és a folyólü-pille (Sphinx convulvuli) a l e g g y a k o r i a b b a k . A halálfejű pille (Acherontia Atropos) első példányai m e g j e l e n n e k és b e - b e h a t o l n a k a méhk ö p ü k b e , m é z e t s z í v n i ; de a házak a m a h e l y i s é g e i b e is b e t é v e d ­ nek, a h o l m é z z e l d o l g o z n a k a z emberek. A h o l oleanderek v a n n a k , ott néha-napján, de n e m m i n d e n évben, m e g j e l e n i k a g y ö n v ö r ű , zöld és r ó z s a s z í n t a r k a n a g y oleanderlepke is (Dei­ lephila nerii), m e l y n e k p u s z t a l á t á s á t ó l is lázat k a p a kezdő l e p k e g y ü j t ő . Á b a g o l y p i l l é k hernyói m o s t k e z d e n e k garázdál­ kodni a fiatal őszi v e t é s e k b e n . A szöcskékből m é g m a r a d t ittrott hír­ m o n d ó a n y á r r ó l ; sőt némelyik m é g e l é g b ő v e n m u t a t k o z i k , péld. a Sphingonotus coerulans. A m i kalandos formájú p á l c z a t ü c s k é n k , a Tryxalis nasuta, szintén vígan s u r r a n el előt­ tünk, m i n t a kilőtt nyíl. A z i m á d k o z ó Mantis religiosa, m e l e g füves helye­ ken leselkedik a legyekre. A tücs­ kök és lótetük még n e m n a g y o n lát­ szanak t ö r ő d n i a közeledő h i d e g év­ s z a k k a l . V a n o l y a n s z ö c s k e i s , péld a v ö r ö s alsószárnyú Oedipoda insubrica, m e l y c s a k őszszel r ö p k ö d és k i is t e l e l szárnyas formájában. A dara­ zsak és dongó méhek (Bombus)

á l l a m a i a l a p j u k b a n m e g r e n d ü l n e k és a z e l s ő h i d e g őszi s z e l e k ­ t ő l feloszlanak. C s a v a r g ó , e l k e d v e t l e n e d e t t h í m e k e t és m u n k á ­ s o k a t mindenfelé l e h e t látni, de e z e k n a p j a i m á r m e g v a n n a k számlálva. C s a k a m e g t e r m é k e n y í t e t t fiatal n ő s t é n y e k húzzák k i a telet t a v a s z i g és az első m e l e g áprilisi n a p o k b a n ők m a g u k f o g n a k új á l l a m o k a t alapítani. A hangyák rajzása (szárnyas h í m e k és n ő s t é n y e k r e p ü l é s e és párzása) m é g s z e p t e m b e r b e n i s tart, s ő t h a z á n k b a n s o k h e l y e n i m p o z á n s j e l e n s é g g é válik. E z e k e t a s z á r n y a s h a n g y á k a t látva, a j ó l i n f o r m á l t k ö z ö n s é g siet is j e l e n t e n i , h o g y »a h e s s z e n i l é g y m é r h e t e t l e n t ö m e g e k b e n j e l e n t m e g . « S ő t e m l é k s z e m a r r a is, h o g y s z á r n y a s filloxéráknak n é z t é k ő k e t ! A k e r t e k r ó z s á m a Ilylotoma pagana és rosea fekete p o n t o s zöld h e r n y ó i (a m á s o d i k i v a d é k , ) f e l n ő n e k és a földben b e t o k o z ó d n a k . D e a Cladius difformis hernyói (ugyan­ csak a r ó z s á n , ) m é g n o v e m b e r i g is r á g n a k . — A z e r d e i f e n y ő ­ n e k i s m e r t e l l e n s é g e , a v ö r ö s Lophyrus rufus ebben a hónap­ b a n r ö p k ö d és r a k j a petéit a fenyő t ű i b e . A r é t e k és k e r t e k b e n az Athalia spinarum és í'osea n e v ü k i s f e k e t e s á r g a levéldara­ zsak a hónap elején m é g bőven mutatkoznak, ámbár e g y részük szárnya m á r e l v a n k o p v a . K i s e b b - n a g j ' o b b fürkésző d a r a z s a k m é g g a z d á k a t k e r e s n e k é l ő s k ö d ő i v a d é k u k n a k . A töl­ g y e k golyóforma gubacsaiból e hónapban bújnak k i a Cynips Kollari nevű k ö v é r és e n e m b e n n a g y t e r m e t ű g u b a c s d a r a z s a i . A bogarak közül a futóbogarak, a n a g 3 ' o b b a k t ó l k e z d v e le a kis í r a r p a i t z s - f a j o k i g és a m é g k i s e b b Metabletus-okig, buj­ k á l n a k a k ö v e k , a h a r a s z t és l o m b alatt. A z o r r - m á r r y o s - b o g a r a k t e k i n t é l y e s s z á m á t teszik a s z e p t e m b e r i f a u n á n a k . Otiorrhynchus-ok m á r kifejlődve t a l á l h a t ó k a n ö v é n y e k t ö v é b e n , Barisok, és a k i s h o s s z ú c s ő r ű Apionok elég bőven vannak. A bödefélék n a g y része már csak kifejlődött b o g á r alakjában j e l e n t k e z i k . K ü l ö n ö s e n n a g y számmal v a n a hétpettyes böde (Coceinella 7-puneiata), m e l y , a h o l s z ő l ő k v a n n a k , t ö m e g e s e n k e r e s i föl a t ő k é k e t , b e l e b ú j i k a s z ő l ő f ü r t ö k b e és l e s e l k e d i k a s z ő l ő s g a z d a

Rppó

n a g y e l l e n s é g é r e a szőlőfürtmoly (Cochylis ambiguella) máso­ dik i v a d é k á n a k p i c z i h e r n y ó j á r a , m e l y i l y e n k o r a s z ő l ő b o g y ó k ­ ban vájkál. A spárgabogarak (Crioeeris asparagi, 12-punctata és 14-punctata) ez évi utolsó á l c z á i m o s t érik el reljes n a g y ­ s á g u k a t és s z e p t e m b e r v é g é i g j ó f o r m á n m i n d a f ö l d b e húzód­ n a k b e b á b o z ó d á s v é g e t t . A s ö t é t színű Tenebrionidák és a k u r t a s z á r n y u Staphilinidák nappal rejtőzköve, éjjel kóborolnak e n y h e l e v e g ő j ű i d ő b e n , h o g y a h i d e g b e á l l t a előtt j ó l ellássák t e s t ü k e t a téli k o p l a l á s r a . A Chrysomela Megérlel, mely a s z e p t e m b e r i hűvös h a j n a l i ó r á k a t választja p á r z á s r a , m i k o r a r e g g e l i nap első s u g a r a i érik. V a n o l y a n is, mely a nyarat a földben átaludta és a z őszi hűvös e s ő k v i z é n e k a t a l a j b a szivár­ g á s a é b r e s z t i föl h o s s z ú á l m á b ó l . A honvédbogár (Entomoscelis adonidis) ez, m e l y r ő l k í s é r l e t i l e g k i d e r í t e t t e m , h o g y n y á r i á l m o t a l s z i k a f ö l d b e n , m á j u s t ó l k é s ő ő s z i g és e t e r m é s z e t e e d d i g e g y e d ü l áll a r o v a r v i l á g b a n . M o s t őszszel fölocsúdik, m e g t i s z t o ­ g a t j a b a j u s z á t és l a s s a n m á s z i k fölfelé, h o g y a z őszi r e p c z e v e t é s e k k i k e l é s e k o r m á r készen l e g y e n a p á r z á s s a l és azután l e r a k ­ h a s s a m a j d a r e p c z é r e p e t é i t A z e r d ő k b e n a szúbogarak egy r é s z e m á r k i f e j l ő d ö t t , de m é g n y u g o d t a n v i s e l k e d k . A s z o r g o s k e r e s ő m e g t a l á l j a ő k e t . I l y e n e k p é l d á u l a Blastophagus piniperda, a Tomicus typographus, Dendroclonus micans, Trypodendron domestieum és lineatum; sőt helyenkint a íenyőorrmúnyos (Hylobius abietis) is t a l á l h a t ó . D e a z i g a z i rajzás m a j d csak a t a v a s z s z a l l e s z . — A bükkfák ugró ormányosa, a kis fekete Orchestes fagi l a s s a n k i n t a b b a h a g y j a a l e v e l e k átlyugg a t á s á t és a b ü k k r é g i ó k b a n k o r á b b a n b e k ö s z ö n t ő h i d e g e k k e l e l b ú j i k t e l e l ő r e . A m i n t látjuk, a v é n a s s z o n y o k n)'ara m é g s o k s ü r g ő - f o r g ó r o v a r r a á r a s z t j a g y e n g ü l ő m e l e g é t . D e m á r ez m i n d utolsó ez évi f ö l l o b b a n á s a a l e g t ö b b e c s o p o r t b e l i állat élet­ e n e r g i á j á n a k . A j ö v ő h ó n a p , az o k t ó b e r , m á r j ó r é s z t csak a z u . n. téli faunával fog rendelkezni.

Sajó Károly.

közlemények. i g e n v a d és a z e m b e r t szerfelett k e r ü l ő , m i t k é s ő b b is i g e n s o k s z o r tapasztaltam. H a v a l a k i t a p a r t o n feléje k ö z e ­ l e d n i látott, m á r messziről e l ő b b r e repült meglehetős darabra, ha p e d i g az illető f o l y t o n k ö v e t t e , éles sipítással mélyen k a n y a r o d v a a folyam fölé és n a g y í v e t í r v a l e , a z ő t f i g y e l m e s e n észlelőnek a h á t a m ö g é kanyarodott. Sokszor p e d i g merész kanyarulatot téve, a partot borító sűrűség közé vette magát.

Megfigyelés a jégmadárról. A z utóbbi években Újvidéknek meglehetős ritka vendége a k a d t . A z 1895. év t e l é n u g y a n i s a j e n ő s z i g e t i » Ó - D u n a « be n e m f a g y o t t , m e l e g forrásos h e l y e i n e g y p á r j é g m a d a r a t f e d e z t e m fel m a d a r á s z b a r á t a i m m a l . A z élénk színezetű, c z i f r a m a d á r a z o n ­ nal s z e m ü n k b e ö t l ö t t s ö r ö m m e l t a p a s z t a l t u k , h o g y i t t a r t ó z k o dása n e m c s a k n é h á n y n a p r a , h a n e m h o s s z a b b i d ő r e terjed. M i n d e d d i g c s a k híréből ismertük s o l v a s m á n y a i n k a l a p j á n t u d t u n k m á r v a l a m i t é r d e k e s halászati m ó d j á r ó l i s . T ö b b s z ö r a k a r t u k m e g k ö z e l í t e n i , h o g y szemtanúi l e h e s s ü n k m ű k ö d é s é n e k , de a szemfüles, rendkívül ó v a t o s és é b e r m a d á r l e g t ö b b n y i r e e l ő b b v e t t é s z r e b e n n ü n k e t , m i n t m i őt, ú g y , h o g y t ö b b n y i r e csak a k k o r p i l l a n t o t t u k m e g , a m i k o r m á r élesen v i s í t v a , j e l l e m zetes r e p ü l é s é v e l i p a r k o d o t t előlünk m e n e k ü l n i . E g y á l t a l á b a n

A következő évben már nag5'obb számmal jelentkezett, úgy, h o g y a v á r o s h a t á r á b a n mindenfelé feltalál­ h a t ó v o l t , a h o l be n e m f a g y o t t és haldús v i z e k v o l t a k . K ü l ö n ö s e n g y a k o r i v o l t a D u n a m e r e d e k h o m o k p a r t j a i n , a m á r e m l í t e t t * Ó D u n a « m e l e g f o r r á s a i n á l (télen) és e g y , a r é t vizét l e v e z e t ő foknál, m e l y , miután i g e n g y o r ­ s a n f o l y i k , csak n a g y ritkán és a k k o r s e m teljesen f a g y b e . S o k s z o r volt a z o n b a n látható a város közvetlen közelében is, kivált a h i d e g , téli h ó n a p o k b a n , a m i d ő n mindenütt bejegesedett, r e n d e s halászó h e l y e i t k é n y t e l e n v o l t az ö n t ö z ő c s a t o r n a t o r k o ­ latával v á l t a n i f e l és a zsilipeknél l e s n i a z a p r ó h a l a t . Az 1897. é v b e n ú g y látszott, h o g y Ú j v i d é k k ö r n y é k e állandó t a r t ó z k o d á s i h e l y e v é vált, m i v e l a z e g é s z é v e n keresztül s z á m o s p é l d á n v t lehetett találni. E n n e k d a c z á r a a z o n b a n Ú j v i d é k k ö r n y é k é n csak e g y s z e r é s z l e l h e t t e m m i n t k ö l t ő m a d a r a t és p e d i g a z u g y a n e z e n évi m á j u s h ó 2-án. A D u n a e g y m e l l é k á g á b a n a k a d t a m f é s z k é r e t ö b b t á r s a m m a l , e g é s z e n véletlenül, a m e n n y i b e n észrevettük, a m i n t

a c s ó n a k o t v o n t a t ó k lépteinek z a j á r a m i n ­ d e n h a n g nélkül előlünk m i n t e g y 2 0 l é ­ p é s n y i t á v o l s á g b ó l a túlsó p a r t r a repült a f á k k ö z é . E z á l t a l f i g y e l m e s e k k é téve, a partot átkutattuk s csakhamar m e g ­ leltük a fészket. A h o m o k o s , m e r e d e k , n e m t ú l s á g o s a n m a g a s p a r t b a vájt o d u körül­ belül 1 m é t e r n y i r e v o l t a v í z színétől. Á t m é r ő j e éppen c s a k a k k o r a v o l t , h o g y a m a d á r kényelmesen k i - és bejárhatott rajta. K é z z e l n e m i s lehetett benyúlni, a miért k i k e l l e t t f a r a g n i . A p a r t b a n kissé r é z s ú t o s a n felfelé h a l a d t a z ü r e g é s a b e ­

r?' s z á l k á b ó l állt, m e l y

j á r a t t ó l m i n t e g y 40—50 c m . t á v o l s á g b a n kiöblösödött. Itt volt e g y s z e r s m i n d a vége és a fészek i s . E z u t ó b b i m a g a e g y m a ­ r o k n y i apró, összetördelt halcsontból, i g e n halszagú v o l t . H é t d a r a b g ö m b ö l y ­

d e d , f é n y e s fehér t o j á s t találtunk b e n n e , m e l y e g y t ő l - e g y i g i g e n k ö l t ö t t v o l t , ú g y , h o g y e g y e t se lehetet közüle g y ű j t e m é n y s z á m á r a kifújni. A m a d á r a fészek kiszedése alatt e g y s z e r s e m mutatkozott. A partrész, m e l y b e a fészek v o l t építve, h o m o k o s , l a z a , o m l a d é k o s é s g y e p e s . S e m m i f é l e b o k o r v a g y fa n i n c s r a j t a . A d u n a á g s z é l e s s é g e középszerű. A z átellenes s z i g e t füzessel v a n b o r í t v a . A parttól m i n t e g y 1000 l é p é s n y i r e k o c s i ú t húzódik, m e l y meglehetős járt. U t ó b b i i d ő b e n a z o n b a n e g y e t l e n e g y e t se lehetett találni a vidéken e r i t k a s z é p s é g ű m a d á r b ó l , m i n d eltávozott, m i n e k o k a valószínűleg a z üldözésben r e j l i k , m e l y n e k feltűnő t o l l a z a t a m i a t t v o l t k i t é v e a k o c z a p u s k á s o k , l e g t ö b b n y i r e p e d i g a floberező diákság részéről. E z e k e n kívül n e m is v o l t a k m á s ellenségei, én l e g a l á b b sohase t a p a s z t a l t a m s csak e g y s z e r a k a d t a m e g y s z é t t é p e t t pél­ dányra a rétben, m e l y e t v a l ó s z í n ű l e g r ó k a k o m a c s í p e t t e l ; m á s s z o r m e g láttam, a m i n t e g y karvalyféle o r v m a d á r üldözött e g y e t , m e l y rémitő visítást c s a p v a i p a r k o d o t t menekülni ellen­ s é g e elől.

L e g u t o l j á r a f. é. j a n i á r i u s h ó 26-án láttam e g y e t a z » Ó Dunán« h a l á s z v a , m e l y valószínűleg a z utolsó is v o l t . B i z o n y á r a csendesebb t á j a k r a h ú z ó d t a k , m e l y e k e n k e v é s b b é v a n n a k k i t é v e a z ü l d ö z t e t é s n e k ; d e m e g l e h e t , h o g y c s a k délibb t ö z k ö d t e k s t a v a s s z a l ismét j e l e n t k e z n i f o g n a k .

vidékre

köl­

Trischler Aladár.

Egy érdekes hibridről. Gróf Keglevich Gyula Sió­ fokon a napokban egy felette érdekes és nagyon ritka vadásztrófeával gazdagíthatá gyűjteményét s ez nem más, mint egy, a kék vadgalamb (Calumba oenas L.) és a vadgerle (Turtur auritus Bp.) párosodásából származó basstard, a mely emiitett midkét galambfaj bélyegeit félreismerhetlenül magán viseli s ezek színeinek igazán érdekes és felette tetszetős kvodlibetjével a teggyönyörködtetőbb hatást gyakorolja a szemlélőre. A z érdekes madár preparatoriumunkba küldetvén be kitömés végett, azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy az unikum számba menő állatot (minthogy a tudomány kék vadgalalamb és vadgerle párosodásából származó korcsot még nem ismer) nemcsak leírásban, de képben is bemutathatjuk, A madár nagy­ sága kb. a kék yadgalamb-é; méreti viszonyai is kb. azonosak, általában összes arányaiban szem­ betűnően nagyobb a vadgerlénél. Csőre és lábai tel­ jesen gerleszerüek, csak sokkal erősebbek, na­ gyobbak s olyan arányúak, mint a kék vadgalambnál. Lábujjai szabadok (kötőhártya nél­ küliek). A csőr aczélkék, a lábak sötétveresek (mint a k. vadgalamb­ nál), a szem sárga. A fark erős, tö­ mött, csapott végű; a szélső kormánytollak külszéle alul-felül íehér. A fej idomai inkább a gerlére emlékez­ tetnek. — Homloka mákkékes, egész fejeteteje a nyakig egyfolytonosságu szürkés izabell színű ; ugyanily színezés dominálja felső nyakrészét, egész hátát és szárnyainak másod- és harmadrendű fedőtollait is, a háton és vállakon (a szárnytőben) egyes aczélszürke tollakkal kirakva. A nyakoldalak és a torok a begyig inkább kékes, mint aczél­ szürke, a nyakoldalokon igen finom izabellszínű fuvalommal és hullámzattal. A z első és másodrendű evezők (az 1-től a 6-ig) minta vadgerlénél, a többi galambkék, az egyes tollak nagy alakú (kissé elmosódott) fekete csúcs­ folttal. A z alsó hát és farrész, valamint a farkfedő tollak mákkékek izabell fuvalommal; a fark fölül kissé sötétebb, széles feketés végszalaggal s ezt megelőzőleg egy vilá­ gos (lilás) átfutással, melyet ismét egy elmosódott (homá­ lyos palaszínű) párhuzamos szélesebb szalag határol. A nyaktő és begy körül a vállig izabell színű. A begytől kezdve lefelé és oldalt az összes alrészek (a szárnyalj, testoldalak, czombok és az alsó szárnyfedőtollak) mák­ kékek. Alól a fark sokkal setétebb, kissé kékes, részben pedig elmosódott mélyebb színű, a fölül is látható vilá­ gos átfutással. A kis evezők alól elmosódott sötétebb nagy alakú csúcsfolttal. Lakatos K. A kazári fecske (Cypselus apus) uj fészkelési módja. Július hó közepe felé egy kiszállásom alkalmával Nagy-Küküllő és Brassó vármegye határán a mint szekér-

—

rel jöttem hazafelé, egyszerre sajátságos madárhang üti meg fülemet, a melyről azonnal a kazári fecskére ismer­ tem. E z t a körülményt annál is furcsábbnak találtam, mert a legközelebbi község mintegy 15 kilométernyire feküdt és az országút két oldalán rengeteg kiterjedésű bükkerdővel borított hegyek lejtői ereszkednek le. A mint a hang felé figyelek, azonnal meg is pillantottam két öreg kazári fecskét, melyek az út szélétói 400 — 500 lépésnyire álló öreg bükkfa körül repkedtek s arra gyakran le is szál­ lottak. A dolog rendkívül érdekesnek látszott előttem, mert hasonló esetről eddig tudomásom nincs s a szekeret megállítva, a bükkfa felé figyeltem. Ugyanerről a bükk­ fáról még két fecske repült ki, (melyek fiatalok voltak) a fának körülbelül közepe táján levő odúból. Összesen négy fecskét láttam ugyanarról a fáról elrepülni. E z t a jelen­ séget elég fontosnak és madártani szempontból elég érde­ kesnek találtam, hogy e helyen közzé tegyem, hogy ez által ez az eset, ujabb megfigyelések révén is megerősitessék. Magát a fészket, s annak berendezését közelebbi szemüg3're vennem részint a rövid idő, részint a magas­ ság miatt, lehetetlenség volt. Valószínűnek tartom, hogy felhagyott harkály fészek lehetett, mert ezen a területen aránylag sok a harkály s gyakran látni ilyen felhagyott fészkeket, melyekben rendesen czinke-félék, különösen a szénczinkék (Parus major) szoktak aztán fészkelni. Kazári fecskét ezen a vidéken különben sehol se látni, csak Brassóban, a mi innen 42 kilométernyire esik; annál inkább sajátszerűnek találom, hogy ez a család a fent nevezett területen fészkel. Betegh Lajos,

IS

—

m á s szép s z á r n y a s o k , de s z á m o s r e n d e l l e n e s e n k i f e j l ő d ö t t és különös színű f o g l y o k i s . A v i z i s z á r n y a s o k közül p e d i g f ő k é p e n g é m e k kerülnek m o s t k e z e i n k b e .

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Tárgyhalmaz

miatt

vadászati

rovatunk

a jövő

számra

maradt. S. R . ú r n a k . T ö b b s z a r v a s fejet i s k ü l d h e t b e e g y s z e r r e intézetünkbe kitömés v é g e t t ; n e m r o m l a n a k m e g útközben. A z a g a n c s o k a t szívesen e l f o g a d j u k m o n t i r o z á s v é g e t t . B. L . f ö e r d é s z ú r n a k . C z i k k e i t s z í v e s e n f o g a d j u k . T u d j u k , h o g y Bársony István, Gárdonyi Géza és Kezdi Kovács László t á r c z á i t ö r ö m m e l o l v a s s a m i n d e n k i . M á r bírjuk i g é r e t é t e z e k n e k a neves íróknak, h o g y a j ö v ő b e n is fogják támogatni lapunkat. Méhely Lajos a külföldön is j ó l i s m e r t h e r p e t o l o g u s ; a m a g y a r k í g y ó k r ó l és g y í k o k r ó l írt e g y i g e n t e r j e d e l m e s és n a g y b e c s ű munkát (amelylyel az Akadémia egyik pályadiját nyerte _ meg), de ez m é g n e m j e l e n t m e g e d d i g . Lóczy Lajos e g y e t e m i t a n á r nem zoológus, hanem geológus. Két előkelő vadász, n a g y o b b t e r ü l e t e t k i v a n b é r e l n i ; m e d v e , s z a r v a s és vaddisznó feltétel ; E r d é l y e l ő n y b e n r é s z e s ü l és o l y a n vidék, a m e l y n e k j ó k ö z l e k e d é s e v a n . A j á n l a t o k a t k ö z v e t í t szer­ kesztőségünk. Egy előkelő vadász s a s o k a t k i v a n l ő n i ; m a g a s lődíjat fizetne. Jó k ö z l e k e d é s B u d a p e s t r ő l feltétel. — A j á n l . k ö z v . s z e r k .

Haláleset miatt egy „Ogris-féle" hidegen kovácsolt, egé­ s z e n ú j , 450 c a l . , 120 Irt értékű, golyós fcgyyer 80 írtért eladó. — K ö z . felv. a s z e r k .

j . állatorvos. Érdekesebb hírek laboratóriumunkból. D a c z á r a a n a g y o n m e l e g időjárásnak, mégis naponta érkeznek intézetünkbe állatok friss á l l a p o t b a n k i t ö m é s v é g e t t . E z e k közül m i n t é r d e k e s e b b e k e t felemlíthetjük m o s t a k ö v e t k e z ő k e t : E g y i g e n s z é p vasvarju (Coracias garrula), a m e l y e t O F e n s é g e Fülöp Orleánsi Ilcrczeg lőtt A l c s ú t h o n ; — e g y v a d g a l a m b , a m e l y ú g y látszik a Columba oenas és turtur keresztezéséből á l l o t t elő, m e r t m i n d k é t faj b é l y e g é t m a g á n v i s e l i ( L s d . a l e í r á s á t ) ; l ő t t e Keglevich Gyula g r ó f S i ó f o k o n ; — k é t k i s f ó k a ( P h q c a c a s p i c a ) a k a s p i tó m e l ­ l é k é r ő l , a m e l y e t Zichi Jenő g r ó f Á z s i á b ó l küldött és a M . N . M u z e u m - n a k f o g ajándékozni; ezek tudományos szempontból i g e n b e c s e s á l l a t o k , m e r t a fajuk k i h a l ó félben v a n m á r és e d d i g a m u z e u m u n k gyűjteményében n e m is v o l t m e g ; — két i g e n n a g y szürke gém és t ö b b apró vízi madár, amelyeket O kir. F e n s é g e Ferdinánd b o l g á r f e j e d e l e m lőtt a S k u t a r i - t ó n é s a t r ó f e á k e l k é s z í t é s e c z é l j á b ó l i n t é z e t ü n k b e küldetett. M o s t k e z d ő d i k inté­ zetünkben egyrészt a nagy ragadozó mada­ r a k és a f o g l y o k s z e ­ z o n j a is ; nap nap után é r k e z n e k réti sasok, n á d i héják, m i l á n o k és

Egv 25 éves katonaviselt fiatal ember, k i a z o r s z á g e g y i k első u r a d a l m á b a n 5 é v i g m i n t erdész és v a d á s z s e g é d v o l t a l k a l ­ m a z á s b a n és í g y a v a d á s z a t és e r d é s z e t m i n d e n s z a k á b a n j á r t a s és m e g b í z h a t ó , e r d ő ő r i v i z s g á v a l , jó b i z o n y í t v á n y o k k a l r e n d e l ­ k e z i k , h á r o m n y e l v e t b e s z é l , s z e r é n y fizetés m e l l e t t m e g f e l e l ő állást keres. — K ö z . a s z e r k . »A Magyarországi Vadászati, valamint a Vadászati- és Fegy­ ver-adóra vonatkozó Törvények m a g y a r és n é m e t n y e l v e n a szük­ s é g e s m a g y a r á z a t o k k a l , p ó t t ö r v é n y e k k e l , r e n d e l e t e k k e l stb.« F o r d í t o t t a és k i a d t a Heytmánek R. Ferencz. A fönt k ö z ö l t c z í m m e l e l l á t v a e g y h é z a g p ó t o l ó , ü g y e s e n összeállított füzetecske küldetett be hozzánk, m e l y n e k megírá­ sánál szerzőt — m i n t előszavában m e g j e g y z i — a z o n g o n d o ­ lat v e z é r e i é , h o g y h a z a i v a d á s z a i n k n a k a m . v a d á s z a t i t ö r v é n y t és a z a t t ó l e l v á l a s z t h a t a t l a n v a d á s z a t i é s f e g y v e r - a d ó r a v o n a t ­ k o z ó törvényeket egy füzetbe egyesítve bocsássa rendelkezé­ sükre. M e g j e g y z e n d ő , h o g y a füzetben f o g l a l t t ö r v é n y c z i k k e k és m e l l é k l e t e i k m á r külön is m e g j e l e n t e k ; de i g y e g y e s í t v e h a s z ­ nálatra s o k k a l kényelmesebbnek s közvetlenebbnek mutatkoznak. K ü l ö n b e n a b r o s ü r a l a k ú füzet Frigyes főherczeg O Fenségé­ n e k v a n d e d i k á l v a . — M e g r e n d e l h e t ő a szerzőnél Budapesten. (Nagy Rókus-hegyi lépcső, V i l l a Józsa).

Kérelem. Kérjük, méltóztassál? e füzetei, h

a

nem tetszenél? megtartani, illetőleg

előfizetni reá, ércíel?lő3ő ismerősénei? átadni. — Gtz előfizetési pénz (3 frí évenl?inf)

dr. Cendl Gldolf intézeténél? l?üldendő (Oudapesf, 11., Donáti-

uícza 1) lehetőleg e füzethez mellékelt postautalvány felhasználásával. — Tanintézetei? levelezőlappal évi számlájol?ra rendelheti!? meg e folyóiratot. — Kérjül? az előfizetést mielőbb, hogy a füzetel? szétküldésében zavar ne támadjon. — Glz 1. évfolyam (1897/8) teljes s z á m ú példányaival még szolgálhaíunl? (3 fríérí) és hozzá való bel?ötési íáblál?hal is (1 frtért).

A Vad tilalmi ideié |_TJ BJaggaropszágoii. Vad-fajok

KINCSEM szab. készülék a kerékpározás la iHilAsára.

SiarvaBteh*n

K AYSER - kerékp árok Siket- és nylrTajitkaksi

Ö cs. és kir. Fensége

SUot- k» nylrfsJrJtytik . CsáMártnaúsr

JÓZSEF

FŐHERCZEG

udvaii szállítója, fi s;ellJ galamb r eh vízimadarak Éneklő madarak

O cs. és kir. Fensége J Ó Z S E F ÁGOST FŐHERCZEG

. .

SeregflyPk pr, teríb

kamarai szállítója és

S»rti'- ea duvad . . Üreg! nyúl stb. . . .

O

Ragadozó madarak . Holló, varjak atb. .

kir. F e n s é g e

FÜLÖP-SZÁSZ-COBURG-GOTHAI

Hajtó kutyával . .

valamint elsőrendű angol és amerikai kerékpárok jutányos árban és elő­ nyös fizetési feltételek mellett kap­ hatók közvetlen a » főraktárban «

Deményi és Angyalnál Budapest, Andrássy-út 50. A főváros egyedüli kerékpár-iskolája, a hol tanuló-készülékkel lehet tanulni. Nagy javító-műhely.— Mindennemű alkatrészek. Árjegyzék Ingyen.

HERCZEG s z á 1 i t ó ja. 1

A gyár alapíttatott 1865-ben.

SKABA KÁROLY H. Budapest, Váczi-körút 33. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát ki­ váló gonddal készült mindennemű

kézm i unka sörétes- és golyós fegyvereinek,

minden kaliberben. Kaphatók'-7fl^' ifabcrt-fegyverek, revolverek és mindenféle vadászeszközok. IAT N a g y t ö l t é n y - é s l ő p o r - r a k t á r , •AJV m

2Í

parábt üüegg\-ár raftára

István

(Börög

Bu&apest, Uíossittb £ajos*u. \5. Jtjául:

í)euga-ÜDe<jefet,

és mindenféle

*"

műegyetemi magántanár, kép. középiskolai tanár, a m. nemz. múzeum volt tisztviselője, számos bel- és küif. egyesület tiszt., örök., választm. v. rendes tagja,

kézi nagyítók

P R A E P A R A T O R I U M A ÉS

kaphatók

TANSZERKÉSZITŐ

intézetünkben.

INTÉZETE

BUBAPEST,

Képes árjegyzéket kívá­ natra ingyen küldünk.

II. ker., Donáti-utcza 7. sz. Budapest, 1892: arany-érem. Debreczen, 1894: elsőrendű állami érem. Letpzlo, 1894: díszoklevél. Lembero, 18Gt: elismerő oklevél. Zenta, 1895: első arany-érem. Moszkva, 1896: e. ezüst-érem. Budapest millenniumi kiállítás 1896: 2 érem. Lttflenscbelfl, 1897: ezüst-érem. Brűssel, 1897: arany-érem.

A Magyar Asphalt részvény-társaság

Budapest, Andrássif-ut 30. sz. Elvállal:

gyüjtöüüegefet, Legmagasabb és magas elismerések.

mifrosjfópi tárgy* és fe6öleme5efet stb. Dús

Mikroszkópok

Dr. L E N D L A D O L F

üálas5téf.

:

>— Kitűnő minőségben. — -

A Vallás- és Közoktatási, a Földmivelésiigyi Minisztériumok és Budapest Székes Főváros Tanácsának ajánlásai.

A Magy. Néma. Museum és Európa elsőrangú múzeumainak szállítója.

rlspholfbupkolásf, szárazzátételt. Vidékre

is

szállít

aspfyalí-anvagoí legolcsóbban jótállás mellett.

Dr. L E N D L A D O L F intézetében megrendelhetők: Kohaut, A M a g y a r o r s z . M a d a r a k meghatározó-'könyve, 2 frt. — Lakatos, Természeti és Vadász­ képek, 2 írt. — Lakatos. Vadászhit, kötve 2 frt. — Lakatos, Vadászati és Madarászati Emlékeimből, 3 frt." — Lakatos, M a g y a r o r s z á g n a p p a l i o r v m a d a r a i , 1-50 frt. — Thanhoffer, A Mikroszkóp és alkalmazása, 3 6 0 frt.

Iskolai könyvtáraknak számlára nuidjük meg e műveket, másoknak utánvéttel vagy a pénz előleges beküldésére. »A Természet*

s z e r k e s z t ő s é g e é s k i a d ó h i v a t a l a : B u d a p e s t , I I . , D o n a t i - u t c z a 7. d r . L e n d l A d o l f i n t é z e t e . 569.98. N y o m a t o t t M a r k o v i t s év G a r a i n á l , B u d a p e s t , L á z á r - u t c z a 13.