9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december
Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői Az ellenőrzés az irányítás, felügyelet, vezetés része és eszköze, amely során az ellenőrzést végző vizsgálja a célkitűzések, elvárások, normák megvalósulását. Az ellenőrzés összeveti a valóság tényeit és folyamatait a célokkal, normákkal, megállapítja, elemzi, értékeli az eltéréseket és intézkedik a céloknak, normáknak megfelelő helyzet megteremtése, illetve az azt szolgáló korrekciók érdekében. A gazdálkodó szervek ellenőrzését végezhetik külső szervek (felügyeleti szervek, hatóságok, civil szervezetek), és minden tevékenységnek szervesen belső részét is képezi a munkafolyamatokba épített és a vezetői ellenőrzés. A biztonsági szakterületeken az ellenőrzés egyik sajátos formája a jogszabályokban, szabványokban meghatározott üzembe helyezés előtti és időszakos biztonsági ellenőrzés, felülvizsgálat. Az ellenőrzés szakaszai Az ellenőrzés több szakaszból álló folyamat, amelynek fő elemei: • az ellenőrzés tervezése, • az ellenőrzés előkészítése, • az ellenőrzés megtartása, • a tapasztalatok értékelése, dokumentálása, • a szükséges intézkedések megtétele, illetve kezdeményezése. 10.1.
A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés tartalma és eljárási rendje
10.1.1.
A hatósági ellenőrzés általános jellemzői
A hatósági ellenőrzés fogalma A hatósági ellenőrzés jogalkalmazáson kívül eső hatósági tevékenység, amelynek végzése során a közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és körben, közhatalmi jogosítványok birtokában, bárkinél (magánszemélynél, jogi személynél, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnél) jogosult ellenőrizni a jogszabályok vagy az egyedi hatósági határozatok végrehajtását, illetőleg megtartását. A hatósági ellenőrzés, mint jog és kötelesség, a közigazgatási szervek hatósági jogkörének része. A hatósági ellenőrzés lényege A jogszabályi rendelkezések, illetve a közigazgatási határozatban megállapított jogok és kötelezettségek érvényesülése alapvetően az érintett természetes és jogi személyek önkéntes jogkövető magatartása útján megy végbe. Kizárólag az érintett személyek önkéntes jogkövető magatartására való hagyatkozás azonban nem elegendő. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a közigazgatási hatóságok ellenőrzési tevékenysége, melynek során egyfelől kiszűrhetők a
2 szabálytalankodók, a jogi és a hatósági előírásokat megszegő személyek, másfelől pedig a hatósági kontroll lehetőségének tudata preventív hatással is együtt jár és önkéntes jogkövető magatartásra ösztönöz. A hatósági ellenőrzés tehát a jogsértések megelőzését és a jogsértő személyek felelősségre vonását is szolgálja. A hatósági ellenőrzés jellege A hatósági ellenőrzés jellegét tekintve törvényességi ellenőrzés. A hatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a jogszabályok, illetve hatósági határozatok rendelkezéseit megtartják, illetőleg végrehajtják-e. Szakmai és egyéb szempontokat az ellenőrzést végző hatóság annyiban vizsgálhat, amennyiben e követelményeket jogszabályok vagy más hatósági normák, szabványok, műszaki előírások stb. állapítanak meg. Célszerűségi, gazdaságossági, illetve más tényezők értékelésére a hatósági ellenőrzés nem terjedhet ki, amivel azonban nincs ellentmondásban az, hogy az ellenőrzések túlnyomó többségénél nem csupán jogi jellegű, hanem gyakran műszaki-technikai, pénzügyi stb. normák megtartásának vizsgálata a cél. A hatósági ellenőrzés sajátosságai A közigazgatási szervek ellenőrző tevékenysége irányulhat szervezetrendszeren belüli és szervezetrendszeren kívüli folyamatokra. Hatósági ellenőrzésnek csak a szervezetrendszeren kívüli ellenőrzéseket nevezzük. A hatósági ellenőrzés sajátosságai, hogy: - hatásköri és illetékességi kereteken belül minden természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjedhet, - minden esetben kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján konkrét ügyekben és ügycsoportokban kerülhet rá sor, - a tevékenység jogilag szabályozott, - a tevékenység elsődleges célja a megelőzés és csak másodlagos a tapasztalt jogsértés kiküszöbölése szankció alkalmazásával. A hatósági ellenőrzés alanya A hatósági ellenőrzés alanya (az ellenőrzést végző szerv) minden esetben az a közigazgatási hatóság, amely az adott közigazgatási szakterületen hatáskörrel rendelkezik, és amely az adott ügyfél vonatkozásában az eljárás lefolytatására illetékes. A hatósági ellenőrzés tárgyai A hatósági ellenőrzés tárgya minden esetben a jogszabályban vagy közigazgatási határozatban megállapított előírások hatályosulásának vizsgálata. Alapvető feltétel, hogy az adott jogszabályi rendelkezés az ellenőrzés időpontjában hatályban legyen. (Kivételesen már hatályon kívül helyezett jogszabály alapján is sor kerülhet hatósági ellenőrzésre, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a hatósági ellenőrzést valamely jogi tény bekövetkezésekor – pl. a létesítmény felépítésekor – hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell megtartani.) A közigazgatási határozatok esetében a hatósági ellenőrzés lefolytathatóságának feltétele hogy az adott határozat jogerős és végrehajtható legyen. Jogerő hiányában a határozat hatályosulása akkor vizsgálható, ha a közigazgatási hatóság a határozatának rendelkező részében kimondta a határozat – fellebbezésre való tekintet nélküli – azonnali végrehajthatóságát. A hatósági ellenőrzés szabályozása A hatósági ellenőrzés szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. számú törvény (továbbiakban: Ket.) szabályozza.
3 A Ket. rendelkezései szerint a közigazgatási hatósági ügyek körébe tartoznak – egyebek mellett – mindazok az ügyek, amelyekben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő hatósági ellenőrzést végez. A Ket. a hatósági ellenőrzés szabályozásával elsősorban azt a célt kívánja elérni, hogy az ellenőrzések során egyaránt érvényesüljenek az ügyfelek jogainak védelme, személyes szférájának és/vagy üzleti tevékenységének kímélete, továbbá a mindezekhez fűződő garanciális szempontok (a tényállás bizonyíthatósága, az ügyfél részére a rögtöni védekezés lehetőségének biztosítása stb.), de ugyanígy fontos cél az is, hogy érvényesüljön a közérdek. A Ket. a VI. fejezetében a 87 -88§ –aiban, valamint a 92 - 94§ - aiban: - definiálja a hatósági ellenőrzés fogalmát; - meghatározza a hatósági ellenőrzés formáit (a szabályozás középpontjába a helyszíni ellenőrzést helyezve); - megfogalmazza a hatósági ellenőrzés lehetséges jogkövetkezményeit, - utal arra, hogy a helyszíni ellenőrzés lefolytatására, azzal kapcsolatosan az ügyfél értesítésére, és a helyszíni ellenőrzés akadályozására a Ket. szemlére vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni; - meghatározza az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentálási kötelezettséget, főszabályként a jegyzőkönyv készítését, - intézkedést nem igénylő esetekben a hivatalos feljegyzés készítését - és azok átadásának módjait. A Ket. 56§, 57§., 57/A§ és 57/B§ - ai a szemlére és egyben az ellenőrzésre is: - részletesen rendezi a helyszíni ellenőrzésről való értesítési kötelezettséget, ennek lehetséges megvalósulási formáit, valamint az értesítés mellőzésének (mellőzhetőségének) esetköreit; - meghatározza a helyszíni ellenőrzés lefolytatásának módjával kapcsolatos előírásokat, megfogalmazva az ügyfél kíméletével lefolytatandó ellenőrzés elvét; - részletezi a helyszíni ellenőrzést végző személy jogait, ellenőrzési eszközeit, illetve kötelezettségeit, - meghatározza a lefoglalás lehetőségét; Fontos kiemelni, hogy a hatósági ellenőrző tevékenység végzése során a Ket. VI. fejezete és a szemle szabályain túl és azokkal együtt érvényre kell juttatni a törvény alapelveit (így különösen a tisztességes eljáráshoz való jog elvét), alkalmazni kell a hatáskörre és az illetékességre, a kizárásra, a képviseletre, a jegyzőkönyvre, a hivatalos feljegyzésre, a nyelvhasználatra, a tényállás tisztázására, vagy éppenséggel az adatvédelemre vonatkozó előírásokat is. 10.1.2. A létesítmények tűzvédelmi hatósági ellenőrzése. A jogszabályokban, hatósági határozatokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülésének egyik fontos visszacsatolási módja a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés. A tűzvédelmi ellenőrzés a tüzek keletkezésének megelőzését, a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítását és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások érvényesítésének kontrollját hivatott biztosítani. A tűzvédelmi ellenőrzéssel egyfelől kiszűrhetők a szabálytalankodók, a jogi és a hatósági előírásokat megszegő személyek, másfelől pedig a hatósági kontroll lehetőségének tudata preventív hatással is együtt jár, és erősíti az önkéntes jogkövetést. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés tehát a jogsértések megelőzését és a jogsértő személyek felelősségre vonását is szolgálja. A tűzvédelmi ellenőrzés formái:
4 • • • •
tűzvédelmi átfogó ellenőrzés, utóellenőrzés, célellenőrzés, témavizsgálat, speciális (közös) ellenőrzések.
A létesítmények tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére vonatkozó hatáskör és illetékesség A tűzvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében a létesítményekben tűzvédelmi hatósági ellenőrzést – az adott létesítmény helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság (hivatásos tűzoltóság, katasztrófavédelmi kirendeltség, továbbiakban együtt: illetékes tűzoltóság) jogosult és köteles végezni. Ez az ellenőrző tevékenység a tűzvédelmi jogszabályok, műszaki követelmények létesítési és használati követelményei teljesülésének és az egyedi konkrét (az adott létesítményre vonatkozó) tűzvédelmi határozatban előírt kötelezettségek végrehajtásának vizsgálatára terjed ki. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására a 259/2011.(XII.7.) Korm. rendelet alapján hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi kirendeltségek (hivatásos tűzoltóságok) illetékessége jogszabályban [43/2011. (XI. 30.) BM r.] meghatározott térségben elhelyezkedő településekre terjed ki. Tűzvédelmi hatósági ellenőrzési tevékenységet tűzvédelmi hatósági hatáskörükhöz kapcsolódóan – illetékességi területükön - végeznek a BM OKF, valamint a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok is. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés tervezése A tűzvédelmi ellenőrzések tervezése során arra törekszik a tűzoltóság, hogy az ellenőrzések a települések tűzvédelme szempontjából jelentős létesítményeket üzemeltető, használó jogi személyekre, a magán és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire (továbbiakban gazdálkodó egységek, létesítmények) és a természetes személyekre egyaránt kiterjedjenek. Az illetékes tűzoltóság, az illetékességi területén működő gazdálkodó egységekről, létesítményekről – azok tűzvédelmi viszonyainak értékelése alapján - eldönti, hogy rendszeres tűzvédelmi ellenőrzése körébe vonja-e az adott létesítményt, vagy sem. A rendszeres tűzvédelmi ellenőrzés körébe vonást, főképp az alábbi tűzvédelmi viszonyok indokolhatják, amelyeket a döntés során a tűzoltóparancsnok mérlegel: • a létesítmény rendeltetése, • a tűz, vagy robbanásveszély foka (tűzveszélyességi osztály, tűzterhelés), • a veszélyeztetett személyek száma, a veszélyeztetettség mértéke, • a különösen nagy anyagi, vagy eszmei érték, • a társadalmi, vagy közellátási jelentőség, • a kritikus infrastruktúra biztonsága, • az építmények tűzvédelmi paraméterei, • az előző ellenőrzések tapasztalatai, • korábban tapasztalt létesítési problémák, stb. A létesítmények kimutatásba vétele A tervszerű, megalapozott hatósági munka és a tűzvédelem folyamatos fejlesztése, valamint a gazdálkodó egységek, létesítmények rendszeres tűzvédelmi ellenőrzése érdekében az illetékes tűzoltóság az illetékességi területén elhelyezkedő
5 jelentősebb létesítményekről kimutatást vezet, amelyben rögzíti a létesítmény tűzvédelmi ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb adatokat. A kimutatásba vételről értesíti a létesítmény vezetőjét, tulajdonosát, amiben célszerű, ha arról is tájékoztatja, hogy várhatóan milyen gyakorisággal fog a létesítményben átfogó tűzvédelmi ellenőrzést tartani. A kimutatásba az illetékes tűzoltóság indokoltan felveszi azokat az objektumokat és területeket: a) amelyeknél az előforduló tűzesetek és/vagy robbanások az emberi életet, testi épséget fokozottan, vagy nagy létszámban, továbbá az anyagi javakat jelentős mértékben veszélyeztetik például: - nagy forgalmú és/vagy tömegtartózkodásra szolgáló létesítményeket, épületeket, - pótolhatatlan és/vagy nagy értékek, információhalmazok befogadására szolgáló létesítményeket, stb. b) a tűz és/vagy robbanás kialakulásának veszélye az ott található anyagok fizikai, kémiai jellemzői, vagy a koncentráltan jelenlévő energia, illetve az állandó gyújtóforrás miatt folyamatosan fennáll, c)
működésük a település szempontjából meghatározó, többek között: • a helyi közszolgáltatást, a település működőképességét biztosító objektumok, különösen: - közintézmények, - energia szolgáltató közüzemek, - kereskedelmi létesítmények, - közlekedési létesítmények, - egészségügyi létesítmények. a polgárok biztonsága szempontjából: - a lakótelepeken a középmagas és/vagy magas lakóépületekből álló társasházak, lakásszövetkezetek. Az illetékes tűzoltóság által kötelezően nyilvántartásba veendő létesítmények körét a melléklet tartalmazza. Az illetékes tűzoltóság parancsnoka az OKF intézkedésben kötelezően előírtakon túl, saját mérlegelése szerint vehet kimutatásba létesítményeket. A kimutatást indokolt legalább évenként felülvizsgálni, hiszen a gazdálkodó tevékenységet folytatók köre, száma és a létesítményekben folyó tevékenység jelentős mértékben változhat. Valójában a tűzoltóságok folyamatosan követik az illetékességi területükön bekövetkezett változásokat. Ezt a célt is szolgálja egyebek mellett a gazdálkodó szervek törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsége, a tűzvédelmi helyzetben bekövetkező tűzveszélyességi osztályba sorolást érintő, valamint a termelés, raktározás legalább 15% - kal történő növelésével járó változásokról. A gazdálkodó egységek, létesítmények kimutatásból való törléséről és új létesítmények felvételéről is a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka dönt.
-
A kimutatásban leginkább a következő alapadatok szerepelnek naprakészen: a gazdálkodó szervezet, létesítmény neve, címe, tűzveszélyességi osztályba sorolása, a besorolást meghatározó tevékenységi kör(ök),
6 -
-
a kimutatásba vételt eldöntő körülmény(ek), utolsó és tervezett átfogó, utó- és célellenőrzés időpontja, a végrehajtó neve, tűzvédelmi feladatok szervezeti ellátása (belső-külső), a létesítményben dolgozók létszáma, létesítményi tűzoltóságra való kötelezettség, létszám, képzettség, felszerelés beépített tűzjelző- és/vagy oltóberendezés típusa, üzembe helyezés időpontja, közvetlen átjelzés megléte. Adatvédelmi szempontból fontos és bizalmi kérdésnek is tekinthető, hogy a kimutatásban szereplő adatok csak a tűzoltóság (katasztrófavédelmi szerv) ellenőrzési, szakhatósági és tűzvizsgálati tevékenységéhez, az ellenőrzések tervezéséhez használhatók fel, azok csak jogszabályban meghatározott szervek részére, vagy az érintett hozzájárulásával adhatók ki. Az illetékes tűzoltóságon a kimutatásba vett gazdasági egységekről, létesítményekről külön-külön iratgyűjtőt nyitnak, amelyben a létesítménnyel kapcsolatban keletkezett iratokat az iktatószámoknak megfelelően, időrendi sorrendben helyezik el. Így a tűzoltóságon egy–egy létesítmény teljes iratanyaga egy iratgyűjtőben van elhelyezve és kezelve. A kimutatásba fel nem vett, de ellenőrzésre tervezett gazdálkodó egységek, létesítmények nevét, címét az illetékes tűzoltóság a szakmai tevékenysége során nyert információk (pl.: használatbavételi, működési, telepengedélyezési eljárások stb.) alapján állítja össze. Ezekről a létesítményekről címlistát vezet a tűzoltóság. Az ellenőrzési tervek Az ellenőrzések végrehajtására az illetékes tűzoltóságok a tárgyévet megelőzően ellenőrzési tervet készítenek. Az ellenőrzési tervet a kimutatásba vett létesítményekre, gazdálkodó egységekre meghatározott ellenőrzési időintervallumok (ciklusok) megtartásával évenként, illetve havonkénti bontásban készítik. A kimutatásba vett létesítmények, gazdálkodó szervezetek általános ellenőrzési időintervalluma 6 év. Átfogó tűzvédelmi ellenőrzést tervez és tart a tűzoltóság: - az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekben, gazdálkodó szervezeteknél 2 évenként; - rendeltetéstől függetlenül minden magas épületben 2 évenként, - a "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt, továbbá a 200 fő feletti munkavállalót foglalkoztató, valamint a tömegtartózkodásra szolgáló létesítményeknél 3 évenként. - a zenés szórakozóhelyeken a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottak szerint (évente legalább 2 alkalommal). A tűzoltóságok a tervezett ellenőrzéseiken túl szükség szerint nem tervezett, soron kívüli ellenőrzéseket is tartanak. Ilyenekre általában jogszabályok külön előírásai alapján, lakossági bejelentések, más szervek megkeresése, vagy felettes szervek utasítása alapján kerül sor. A kimutatásban szereplő és abban nem szereplő gazdálkodó egységek, létesítmények ellenőrzéseit külön ütemezi a tűzoltóság.
7 Célellenőrzést tervez és tart a tűzoltóság, amennyiben: - az illetékességi területen a tűzvédelmi helyzetet negatív irányban befolyásoló tűzvédelmi szabályszegések számának és súlyosságának növekedése tapasztalható, az okok feltárása, megszüntetése (megszüntettetése) elengedhetetlen a tűzvédelmi helyzet optimalizálása érdekében, - a felügyeleti szerve elrendeli, - témavizsgálatok céljából, - a parancsnok egyéb okból elrendeli. Utóellenőrzést tart a tűzoltóság, amennyiben a végrehajtott átfogó, vagy célellenőrzés során több, illetve jelentős súlyú tűzvédelmi szabálytalanság feltárására, továbbá, ha az ellenőrzést követően hatósági, intézkedésre vagy annak kezdeményezésére került sor. Az utóellenőrzés a végrehajtott ellenőrzést követően legkésőbb 6 hónapon belül kerül megtartásra. Tűzvédelmi bírsággal járó esetekben az utóellenőrzést a bírságoló határozat jogerőre emelkedése után 6 hónap elteltével, de ezt követően legfeljebb 3 hónapon belül tartják meg. A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok folyamatosan vizsgálják és értékelik az irányításuk alá tartozó tűzoltóságok tűzvédelmi ellenőrzései tervezésének és az ellenőrzések végrehajtásának szakmai színvonalát. Az ellenőrzésekről, valamint a kapcsolódó intézkedésekről készült statisztikai elemzések alkalmasak a tűzvédelem területén bizonyos tendenciák kimutatására, amit a következő ellenőrzési tervezéseknél alapul lehet venni. Az ellenőrzést végző személyek felkészülése a hatósági ellenőrzésre A létesítmények tűzvédelmi ellenőrzését végző hatósági személy tehát az illetékes tűzoltóság parancsnoka, vagy az általa megbízott tűzoltótiszt. Előfordul, hogy nagyobb, bonyolultabb létesítmény tűzvédelmi hatósági ellenőrzését nem egy személy végzi, hanem tűzoltó tisztekből álló ellenőrzési csoport ellenőriz. Ilyen esetben a csoport vezetője ossza meg és koordinálja a csoport munkáját és ezen belül az ellenőrzésre történő felkészülést is. Az általános felkészülés keretében az ellenőrzést végző személynek tanulmányozni kell az általános, valamint a létesítmény sajátos viszonyai szempontjából releváns tűzvédelmi anyagi jogszabályokat, műszaki követelményeket, ágazati szabályozásokat. Célszerű ezeket a jogszabályokat, szabványokat elektronikus eszközre kigyűjteni, hogy ha szükséges, a helyszínen pontosítani lehessen a vonatkozó követelményeket. A felkészülés részeként a vonatkozó eljárási szabályok ismeretfrissítésére is szükség van. Az ellenőrző személynek a tűzvédelmi szabályok alapos és naprakész ismerete mellett gyakorlati tapasztalattal és széleskörű módszertani ismeretekkel is rendelkeznie kell. A felkészületlen ellenőrző többet árthat az ügynek, mint használ. Az alapos felkészültség csak folyamatos tanulással, önképzéssel valósítható meg. A hatósági ellenőrzést végzők megállapításainak jogszerűnek, műszaki és szakmai érvekkel alátámasztottnak, megalapozottnak kell lenniük. A felkészülés során elengedhetetlen az adott gazdálkodó szervezet tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységéből való felkészülés. Ehhez a tűzoltóságon rendelkezésre áll az ellenőrizni tervezett gazdálkodó szerv kimutatási adatlapja és iratgyűjtője. A gazdálkodó szerv iratgyűjtőjében többek között megtalálhatók a
8 gazdálkodó szervezet tűzvédelmével kapcsolatos előzmények, a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyvei, a hatóság levelezései, a bírságolási eljárások iratai, a kiadott tűzvédelmi határozatok, eltérési engedélyek, szakhatósági és tűzvizsgálati iratok, stb. A felkészülés érdekében az ellenőrző meg vizsgálja a fenti iratokat, valamint, hogy az ellenőrzés tárgyául szolgáló épület, épületrész rendelkezik-e használatbavételi, fennmaradási engedéllyel, át tanulmányozza az engedélyezési tervdokumentációt. Jól segítheti a felkészülést, ha az ellenőrzést végző tűzvédelmi hatóság parancsnoka előzetesen megkéri az ellenőrzött szervtől az alapvető tűzvédelmi dokumentumokat (Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó Terv, stb.) tanulmányozásra. A felkészüléshez tartozik az ellenőrzés-módszertani felkészülés is, vagyis annak meghatározása, hogy az ellenőrzés során mire kell helyezni a fő hangsúlyt, milyen ellenőrzési megoldásokat célszerű alkalmazni, mire vonatkozóan kér nyilatkozatokat, mit tervez megfigyelni, vizsgálni az ellenőrzés során. A fentiek alapján tervezhető meg az ellenőrzés gyakorlati megvalósításának folyamata, amit célszerű írásba foglalni, de legalább gondolatban felépíteni. Különösen célellenőrzéseknél jól segíti az ellenőrzés eredményességét, ha az ellenőrzést végző, kérdőlistát állít össze. Értesítés a tűzvédelmi ellenőrzés megtartásáról Az illetékes tűzoltóság parancsnoka a tűzvédelmi ellenőrzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint tartja meg. Ennek megfelelően a hatósági ellenőrzésről az ellenőrzött ügyfelet előzetesen köteles az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal értesíteni (írásban, telefonon). A törvény rendelkezéseit a tűzvédelmi hatósági ellenőrzést saját hatáskörükben végző országos és megyei katasztrófavédelmi szerveknek is alkalmazni kell. Az ellenőrző hatóság kivételesen eltekinthet az előzetes értesítéstől az alábbi esetekben: • Ha az előzetes értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné, elegendő az ügyfélnek az ellenőrzés megkezdésével párhuzamosan történő szóbeli tájékoztatása (pl. ha a tűzoltóság okkal tarthat attól, hogy az ellenőrzött személy a helyszíni ellenőrzésről tudva mindent megtesz - iratok, dokumentumok megsemmisítésével vagy éppenséggel ilyenek gyártásával - a reá nézve kedvezőtlen tényállás feltárásának megakadályozása érdekében). • Olyan helyzetben, ha az ellenőrzés megkezdése előtti tájékoztatás is nyilvánvalóan veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét, elegendő az ügyfelet az ellenőrzés befejezésekor tájékoztatni arról, hogy helyszíni ellenőrzést folytattak le, s egyúttal át kell adni, vagy tíz napon belül meg kell küldeni részére az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát. Ezt a megoldást csak nagyon indokolt esetben alkalmazza a tűzoltóság. • A helyszíni ellenőrzésről történő tájékoztatás akkor is mellőzhető, ha az objektív körülmények lehetővé teszik az ellenőrzés eredményes lefolytatását az ügyfél közreműködése nélkül (pl.: a létesítményen kívülről történő szemrevételezéssel, vagy műszeres méréssel, más külső vizsgálattal). • Objektív alapon kizárt az előzetes értesítési kötelezettség teljesítése akkor is, ha a helyszíni ellenőrzés előzetesen nem ismert ügyfeleket érint (pl.: a közúton végzett veszélyes szállítmány ellenőrzése). A gazdálkodó szerv felkészülése a tűzvédelmi hatósági ellenőrzésre
9 Az ellenőrzés sikere érdekében az ellenőrzött gazdálkodó szervnek megfelelően fel kell készülni az ellenőrzés megtartására, amire célszerű a figyelmét az ellenőrzésről szóló írásos kiértesítésben felhívni. A tűzvédelmi hatósági ellenőrzés megtartását nagyban elősegíti, ha az értesítést követően a gazdálkodó szervezet előkészületeket tesz pl. a tűzvédelemmel összefüggő iratok, nyilvántartások összegyűjtésére, a szükséges betekintés érdekében.
-
A tevékenységi körrel összefüggően az alábbi tűzvédelmi iratokat kell előkészíteni, és a létesítmény területén az ellenőrző részére bemutatni: a létesítmény használatbavételi engedélye, működési és telepengedélye; tűzvédelmi szabályzata; tűzriadó terve; tűzveszélyességi osztályba sorolása; hiteles munkavállalói létszámkimutatás; munkavállalói tűzvédelmi oktatás nyilvántartása; alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységek okmányai; villamos-és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyve /minősítő irata/ és a kapcsolódó intézkedési tervek; tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök jegyzéke /kimutatása/ az érintett dolgozók névsora, csatolva a szakvizsga bizonyítványok másolatait; tűzjelző berendezés dokumentációja, tűzoltó készülékek kimutatása /karbantartási napló/ stb. A fentieken túl értelemszerűen a létesítmény, illetve tevékenység sajátosságai alapján szükséges további iratokat is vizsgálja a tűzvédelmi hatóság. Az ellenőrzött szerv tűzvédelmi szakembere győződjön meg a fenti iratok, dokumentumok naprakészségéről illetve a bizonyítandó tények megtörténtéről, az esetleges elmaradások pótlására tegyen intézkedéseket. A felkészülés része az is, hogy a gazdálkodó szerv létesítményével, tevékenységével és szervezetével kapcsolatos aktuális adatokból is legyen az ellenőrzött szerv képviselője felkészülve. Az ellenőrzésre történő felkészülésnek fontos része, hogy az ellenőrzés időpontjáról a létesítmény egyes munkahelyeinek vezetőit ki kell értesíteni, azzal, hogy készüljenek fel a tűzvédelmi ellenőrzésre, és gondoskodjanak róla, hogy a munkaterületükön az ellenőrzés zavartalanul megtartható legyen. Meg kell szervezni, hogy az ellenőrzésen a létesítmény vezetője, vagy az általa írásban megbízott – intézkedésre jogosult - személy, valamint a tűzvédelmi szakember, vagy tűzvédelmi vállalkozó, illetve ha van létesítményi tűzoltóság, akkor annak parancsnoka vegyen részt. Ha a létesítményben működik tűzvédelmi bizottság, célszerű, ha egy megbízott tagja részt vesz az ellenőrzésen. A bejárás során a konkrét terület tűzvédelmi megbízottja és a munkaterület vezetője is vegyen részt az ellenőrzésen. A jó előkészítés érdekében indokolt lehet, hogy a gazdálkodó szerv tűzvédelmi szakembere (tűzvédelmi szolgáltató) a hatósági ellenőrzés előtt a létesítmény területén bejárást tart annak érdekében, hogy a valóságos tűzvédelmi helyzetről, állapotokról meggyőződjön, az esetleges hiányosságok megszüntetésére időben intézkedhessen. Az ellenőrzés megkezdése
10 Fontos figyelembe venni az ellenőrzés időpontjának kiválasztásánál, hogy az ellenőrzést az ellenőrizendő tevékenység folytatásának idején, - a nem székhelyként bejegyzett magánlakásban pedig munkanapokon 8.00 és 20.00 óra között - lehet végezni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott fontos okból az ellenőrzés haladéktalanul megtartható. Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, az ellenőrző hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Az ellenőrzött ügyfél, vagy képviselőjének távolléte nem akadálya az ellenőrzés megtartásának. Jogszabály határozza meg azokat az eseteket, amikor elengedhetetlen az ügyfél jelenléte az ellenőrzés során. Ilyen esetekben az ügyfél, vagy képviselője távollétében csak úgy lehet az ellenőrzést megtartani, ha hatósági tanút von be a hatóság az ellenőrzésbe. Az ellenőrzött nem kötelezhető az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó dolog ellenőrzésének biztosítására, ha nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettség alól. 10.1.3.
Az ellenőrzés résztvevőinek jogai és kötelességei
Az ellenőrzést végző tűzoltó jogai: A hatósági ellenőrzés alapelveit, az ellenőrzést végzők, valamint az ügyfelek jogait és kötelességeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tartalmazza. A tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint a gazdálkodó szervek – és személyek kötelesek a tűzvédelmi ellenőrzés megtartását tűrni, elősegíteni, megtartásának feltételeit biztosítani. Az ellenőrző tűzvédelmi hatóság vezetőjét (vagy képviselőjét) a létesítmény területén a tűzvédelmi ellenőrzés eredményes végzéséhez megilleti: - belépési jogosultság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe; - iratbetekintési jog, ennek körében az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot (pl. tűzvédelmi anyag – és eszköznyilvántartásokat, szerződéseket, bizonylatokat, műszaki dokumentációkat, elektronikus dokumentumokat, technikai adathordozókat) hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt megvizsgálhat; - tárgyakat vagy munkafolyamatokat megfigyelhet és megvizsgálhat; - felvilágosítást kérhet, (melynek keretében az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől, pl. munkavállalóktól adatot és tájékoztatást kérhet), - az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel; - a helyszínen kép- és hangfelvételt készíthet (a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról); - megilleti a mintavételi (ellenminta) -vételi jog; - lefoglalási joga van, melynek gyakorlása keretében a tényállás tisztázását segítő iratok, valamint más tárgyi bizonyítékok lefoglalhatók; - egyéb bizonyítást folytathat le. A hatósági ellenőrzést végző jogai (eljárási részjogosultságai) közül bármelyiket gyakorolhatja, amely a feladat eredményes elvégzéséhez szükséges, sőt egyben jogaival, jogosultságaival köteles is rendeltetésszerűen élni.
11 Amennyiben a nem kellő körültekintéssel végzett ellenőrzés során az ügyfelet kár éri, akkor a polgári jog általános szabályai alapján kell azt rendezni, jogvita esetén a bíróság dönt. Az ellenőrzést végző tűzoltó kötelességei Az ellenőrzött ügyfél kíméletét szolgáló általános szabály, hogy az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az, az ellenőrzött munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza, ne járjon indokolatlan zaklatással. A helyszíni ellenőrzés eredményessége, sikeressége, valamint az ügyfél jogainak védelme, személyes szférájának és/vagy üzleti tevékenységének kímélete, továbbá a mindezekhez fűződő garanciális szempontok (a tényállás bizonyíthatósága, az ügyfél részére a rögtöni védekezés lehetőségének biztosítása stb.) egyaránt – külön-külön és együttesen is – indokolhatják, hogy a helyszíni ellenőrzésre az érintett ügyfél jelenlétében kerüljön sor. A tűzoltóság az ellenőrzések előkészítése során arra törekszik, hogy a tűzvédelmi ellenőrzések megkezdésénél és lefolytatásánál az ügyfél, illetőleg annak intézkedésre jogosult alkalmazottja vagy meghatalmazottja, képviselője jelen legyen. A Ket. alapelvei és eljárási szabályai, valamint a tűzoltóságnál kialakult szakmai rend alapján a hatósági ellenőrzést végző tűzoltó köteles: • ellenőrzési jogosultságát igazolni, • az ellenőrzés során a törvényességet betartani, részrehajlás nélkül eljárni, • a tisztességes ügyintézéshez való jogot biztosítani a 2009. évi CLXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, • az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatni, azokat biztosítani, • minden tűzvédelemmel összefüggő lényeges körülményt tárgyilagosan feltárni, • helytálló, megalapozott megállapításokat tenni, • az eljárást lehetőség szerint gyorsan, bürokráciamentesen lefolytatni, • a tudomására jutott titkokat megőrizni, adatokat védetten kezelni, • elkészíteni az ellenőrzésről a jegyzőkönyvet és annak egy példányát az ellenőrzött részére átadni, vagy megküldeni, a hivatalos feljegyzést kérelemre átadni, vagy megküldeni, • az ellenőrzést lehetőleg úgy végezni, hogy az ellenőrzött tevékenységet ne akadályozza (kivéve a közvetlen veszélyhelyzet esetét), • biztosítani az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogainak védelmét, • a hatósági ellenőrzés során az esetleges ellenérdekű ügyfelek egyenjogúságát biztosítani, • a közvetlen tűz-, vagy robbanásveszély, illetve munkavállaló tűzvédelmi ismerethiánya esetén a szükséges (ideiglenes) intézkedéseket megtenni. Az ellenőrzött ügyfél jogai: • személyes és üzleti jogait, jogos érdekeit az ellenőrző tiszteletben tartsa, • joga van a tisztességes eljáráshoz* a 2009. évi CLXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, • az ellenőrzésről értesítést kapjon, • használhatja anyanyelvét, • az ellenőrzésen jelen lehet, vagy azon való részvétellel képviselőt bízhat meg,
12 • az ellenőrzés során tett megállapításokkal, a jegyzőkönyvbe foglaltakkal • • • • •
kapcsolatban nyilatkozatot tehet, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvből - és ha kéri a hivatalos feljegyzésből eredeti példányt kap, tájékoztatást kérhet jogaival és kötelezettségeivel, illetve a hatósági ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatban, amennyiben szükségesnek érzi, szakértő bevonására tehet javaslatot, a hatósági ellenőrzést végzővel szemben kizárási okot jelenthet be, az ellenőrzés során alkalmazott intézkedésekkel, illetve az ellenőrzésen megállapított hiányosságok miatt alkalmazott szankcióval szemben jogorvoslattal élhet.
Az ellenőrzött ügyfél kötelességei: • a hatósági ellenőrzés megtartását tűrni és az ellenőrzést végzővel jóhiszeműen együttműködni, a kért felvilágosítást megadni, adatot szolgáltatni, • az ellenőrzés tárgyát képező iratokat előkészíteni, bemutatni, kérésre előre eljuttatni a tűzvédelmi hatósághoz, • az ellenőrzés zavartalan végzéséhez szükséges feltételeket biztosítani, • indokolt esetben a hiányosságok megszüntetésére haladéktalanul intézkedni. *Megjegyzés A 2009. évi CLXIII. törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, vagy hatóságnak a magatartása, tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének gyakorlása során: – a teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségeket is, – a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél, – az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdekű ügyfél jogának vagy jogos érdekének védelméhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozza, – hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlő bánásmód követelményét másként megsérti, vagy – eljárási cselekményt jogszabálysértően végez vagy mulaszt el, ha ez a magatartás egyidejűleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan előny szerzését célozza vagy eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatott volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik személy e magatartással másnak okozott hátrány miatt kerül előnyös helyzetbe. A tisztességes eljárás követelményének sérelme megvalósul azzal is, ha az ilyen magatartásra azért kerülhetett sor, mert az arra köteles személy nem tett eleget felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének.
10.1.4.
A tűzvédelmi ellenőrzés akadályozásának jogkövetkezményei
A helyszíni tűzvédelmi ellenőrzés sikeres lefolytatásának fontos feltétele, hogy az ellenőrzési tevékenység helyszínéül szolgáló létesítmény, épület, üzlet, telephely, egyéb építmény, telek, stb. tulajdonosa (bérlője, stb.) vagy annak alkalmazottja, családtagja, illetve más ott tartózkodó személy ne akadályozza, ne hátráltassa az ellenőrzési tevékenységet. Ilyen akadályozó magatartás többféle formában is megvalósulhat, így például az ellenőrzendő épületbe való bejutás meggátolásával, iratok vagy más tárgyi bizonyítékok elrejtésével, vagy szándékosan félrevezető tájékoztatással. Amennyiben a helyszíni tűzvédelmi ellenőrzés eredményes lefolytatását valamely személy akadályozza, vele szemben a hatóság határozott intézkedéssel lép fel és ha kell, szankciót alkalmaz. Az
13 ellenőrzést akadályozó személyekkel szemben az ellenőrző az alábbi intézkedéseket teheti: az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében az ellenőrző hatóság a rendőrség közreműködését kérheti, a tényállás tisztázásához szükséges iratot, dokumentációt, egyéb adathordozót, gépet, berendezést, gépjárművet stb. (a továbbiakban: dolgot) lefoglalhatja. A lefoglalásról végzéssel kell dönteni és jegyzőkönyvet kell készíteni. - a Ket. – az eljárás akadályozása esetére vonatkozó - szabályai szerinti eljárási bírsággal sújtható az ellenőrzést akadályozó személy : • természetes személy esetében 5 000 Ft - tól 500 000 Ft-ig, illetve • jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 5 000 Ft - tól 1 000 000 Ft-ig, Ha az ellenőrzött ügyfél, vagy az eljárás egyéb résztvevője az ellenőrzés során rosszhiszeműen jár el, az eljárási bírság kiszabásán túl a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére is kötelezheti. Az eljárási bírság egy ellenőrzés során ugyanazon kötelezettség ismételt megsértése, vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. - előzetes ügyészi jóváhagyás birtokában, valamint a rendőrség és hatósági tanú közreműködésével megtarthatja a helyszíni tűzvédelmi ellenőrzést a lezárt terület (épület, helyiség stb.) felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenében is, feltéve, hogy az ellenőrzésre életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve ha ezt törvény más fontos okból megengedi; - előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül is megtarthatja az előzőekben taglalt módon és feltételekkel a helyszíni tűzvédelmi ellenőrzést, amennyiben az előzetes ügyészi jóváhagyás beszerzése miatti késedelem veszélyével járna. Ez esetben azonban köteles a helyszíni ellenőrzésről felvett és az azonnali intézkedési okot, illetve a megtett intézkedéseket részletesen tartalmazó jegyzőkönyvet öt napon belül az illetékes ügyész részére megküldeni. A helyszíni tűzvédelmi ellenőrzés során az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó dolog felmutatására, ilyen helyiségbe történő bejutás biztosítására nem kötelezhető annak birtokosa, ha nem kapott felmentést a dologra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól. 10.1.5.
A tűzvédelmi ellenőrzés lefolytatása
Az ellenőrzést végző tűzoltótiszt egyenruhában érkezik a helyszínre, amiből egyértelműen kiderül a tűzoltósághoz tartozása, ennek ellenére köteles az ellenőrzési jogosultságát igazolni, amire a szolgálati igazolványának felmutatása, illetve megbízó levele alkalmas. Az eredményes ellenőrzés fontos alapkövetelménye a kölcsönös bizalom, a segítőszándék és a szereplők egymás iránti tisztelete. Alapkövetelmény, hogy az ellenőrzés szakszerű, tárgyszerű és tisztességes legyen, semmilyen körülmények között ne legyen megalázó. Még a hiányosságokat és szankciókat is kulturált, de határozott hangnemben közölje az ellenőrző. Az intézkedésekből érezhető legyen, hogy azok nem öncélúak, a munkahely, a környezet biztonsága, a tűzesetek, robbanások megelőzése a cél. Különösen a felelősségre vonás mértékének meghatározásánál körültekintően mérlegeljen a döntéshozó és értékelje a méltányolható körülményeket is.
14 Az ellenőrzés általában egy tájékozódó megbeszéléssel kezdődik. Ennek során olyan kérdésekre keres az ellenőrző tűzoltó választ, hogy: - az előző ellenőrzés óta történt–e a létesítményben a tűzvédelmi viszonyokat is érintő változás, - történtek-e szervezeti, vagy személyi változások, - a tevékenységben történt-e változás, - keletkezett-e tűzeset, - az előző ellenőrzésen megállapított hiányosságok hogyan kerültek megszüntetésre, - az esetlegesen kiadott tűzvédelmi határozatok hogyan kerültek végrehajtásra, - hogyan működik a tűzvédelmi szervezet, - a cég tűzvédelmi viszonyainak értékelését is kérheti a szerv vezetőjétől, stb. A tűzvédelmi ellenőrzések folyamatára nincsenek kötött szabályok, a gyakorlatban azonban kialakult, hogy az ellenőrzés a tájékozódó beszélgetést követően a tűzvédelmi iratok tanulmányozásával, majd a helyszíni bejárással folytatódik. A tűzvédelmi iratok vizsgálata Az ellenőrző személy elkéri a létesítmény tűzvédelmi iratait és azokat alaki és tartalmi szempontból értékeli. Az ellenőrizendő iratok körét a teljesség igénye nélkül az előzőekben már felsoroltuk. Amennyiben a hatósági ellenőrzés során további adat, információ vagy irat szükséges, ami a helyszíni ellenőrzés során nem került bemutatásra, vagy annak alkalmával nem tette meg az ügyfél a szükséges nyilatkozatot, határidő megállapításával végzésben hívja fel a hatóság a nyilatkozattételre, illetve a hiányzó irat bemutatására. A helyszíni bejárás megtartása Az ellenőrző tűzoltó a létesítmény képviselőivel, meghatározott útvonalon bejárja a létesítmény területét, ahol értékeli a valóságban tapasztalható tűzvédelmi helyzetet, észrevételezi a tűzvédelmi hiányosságokat közli az ellenőrzött szerv képviselőjével és feljegyzi azokat. Szükség szerint helyszíni intézkedéseket is foganatosíthat (tevékenység leállítása, munkavégzéstől eltiltás, helyszíni bírság kiszabása, stb.). Az ellenőrzést végző tűzoltó a bejárás során elsősorban – és alapvetően a használati tűzvédelmi viszonyokat értékeli. Amennyiben létesítési jellegű tűzvédelmi hiányosságot tapasztal, azt is észrevételezi, de általában azokat visszamenőleg rendezni - különösen egy régóta működő létesítményben – már nem áll módjában. Ilyen helyzetben azt értékeli, hogy a fennálló helyzetben a használati jellegű műszaki, szervezeti, szervezési és magatartási viszonyok együttesen megnyugtatóan ellensúlyozzák–e a csökkent mértékű biztonságot. Javaslatot tehet a létesítési jellegű, biztonságosabb műszaki megoldások lehetőség szerinti megvalósítására (felújítás, átalakítás esetére). A bejárás során az ellenőrző főképp az alábbi tűzvédelmi kérdésköröket vizsgálja: • a munkaterület rendjét, • az egyes technológiák veszélyes pontjainak védelmét, • a figyelmeztető jelzések, biztonsági jelek meglétét, • a tűzjelzési lehetőségek biztosítását, • a tűzveszélyes tevékenység végzését, • a dohányzás, nyílt láng használatát, • a raktározás biztonságát,
15 • •
• • • •
a szállítás biztonságát, az építmények biztonságát, - a kiürítés, menekülés lehetőségét, - a tűzoltási felvonulás és megközelítés lehetőségét, - a kémények biztonságát, - a fűtés biztonságát, - a világítás biztonságát, - a villamos berendezések biztonságát, - a villámvédelem biztonságát, - szellőzés biztonságát, - a sztatikus védelem biztonságát, a beépített tűzvédelmi berendezések működőképességét, a tűzoltó eszközök és készülékek meglétét, használhatóságát, az oltóvíz biztosításának megoldását, a dolgozók tűzvédelmi ismeretszintjét (szúrópróbaszerűen ), stb.
Más a helyzet, ha az ellenőrzés bejelentett új telep, üzlet, vagy zenés, táncos rendezvény helyszínének a tűzvédelmi biztonsági helyzetének az értékelésére irányul. Ezekben az esetekben a létesítési és használati követelmények érvényesülését egyaránt vizsgálja a tűzvédelmi hatóság. Az ellenőrzés tapasztalatainak értékelése Az ellenőrzést végző tűzoltó az értékelést az ellenőrzés végén a szerv vezetőjének, vagy intézkedésre jogosult képviselőjének és tűzvédelmi szakemberének jelenlétében, szóban végzi. Az értékelés során kitér: • a tűzvédelem szervezési és irányítási színvonalára, • a tűzvédelmi iratok tartalmi értékelésére, • a létesítmény tűzvédelmi viszonyainak értékelésére (a hiányosságok és jó megoldások kiemelése, a hiányosságok rangsorolása), • javaslatokat tesz a nem kielégítő tűzvédelmi viszonyok rendezésének megoldásaira, • szükség szerint megteszi helyszíni intézkedéseit (tevékenység leállítása, munkavégzéstől eltiltás), • összegyűjti a további intézkedéséhez szükséges adatokat (a szabálytalan -ságokért felelős személyek kiléte, adataik, stb.), Az ellenőrzött létesítmény vezetője, vagy képviselője az értékelés során nyilatkozatot tehet az ellenőrzés és az értékelés megállapításaival kapcsolatban. Az értékelés során, vagy azt követően kerül sor az ellenőrzés dokumentálására. 10.1.6.
A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés készítése
Az ellenőrzésről készülő jegyzőkönyv Az ellenőrzési jegyzőkönyv pontos, az ellenőrzés folyamán történt eseményeket, tapasztalatokat, tényeket, nyilatkozatokat hűen tükröző, jogi szempontból megalapozott elkészítése kiemelkedő jelentőséggel bírhat. Ugyanis abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen a tűzoltóság hivatalból eljárást indít, vagy kezdeményez az ellenőrzött személy vagy szerv ellen, az ellenőrzési jegyzőkönyv bizonyítékként szolgál. Az ellenőrzés során készült hangfelvételre, valamint a kép- és hangfelvételre is a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ellenőrző munkáját ezek az eszközök nagymértékben megkönnyíthetik, hiszen sok esetben egy
16 helyszínről készült fénykép vagy a filmfelvétel több információt tartalmazhat, mint a látottak puszta leírása. A hangfelvételt, valamint a kép- és hangfelvételt hordozó eszközt az iratokhoz kell csatolni, vagy arról az eljárás befejezéséig a Ket. jegyzőkönyvre irányadó szabályainak megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a hangfelvételről vagy a kép- és hangfelvételről jegyzőkönyv készül, a felvétel megsemmisíthető, kivétel, ha valamelyik résztvevő a jegyzőkönyv aláírását megtagadja. A tűzvédelmi ellenőrzés tapasztalatainak dokumentálásával kapcsolatosan rendező elvnek tekinthető, hogy a tűzoltóság az illetékességi területén lévő, önálló intézkedésre jogosult vezetővel rendelkező gazdálkodó egységekben, létesítményekben tartott ellenőrzésekről külön jegyzőkönyvet készít, még akkor is, ha több gazdálkodó szerv egy telephelyen működik. A helyszíni tűzvédelmi ellenőrzés során az ellenőrző tűzoltó a tapasztalt hiányosságokat, a lefoglalást, valamint az ellenőrzött nyilatkozatát jegyzőkönyvbe rögzíti. Az ellenőrzési jegyzőkönyv készítése az eljáró tűzvédelmi hatóságnak abban az esetben kötelezettsége, ha az ellenőrzés tapasztalatai alapján intézkedésre van szükség. Amennyiben az ellenőrzés során hiányosságot nem tapasztalt, elegendő az ellenőrzés tényét hivatalos feljegyzésben dokumentálni. Az ellenőrző hatóság a költségtakarékosság és hatékonyság követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját. Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását. A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: − az eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltóság megnevezését, az ügyiratszámot, − a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, − a helyszíni ellenőrzést végző személy(ek) megnevezését (hivatali beosztását, jogosultságát); − az ellenőrzött szerv, vagy személy adatait, (nevét, lakcímét, telephelyét, eljárásjogi helyzetét, elérhetőségi adatait), − az ellenőrzés során meghallgatott személy (ügyfél, annak képviselője vagy más személy) nevét, lakcímét, eljárásjogi helyzetét (ügyfél, képviselő, tanú stb.) és elérési lehetőségét, − az alkalmazott hatósági tanú nevét és személyi azonosító adatait, − az ügy tárgyát, − az ellenőrzött, illetve a meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, így pl. az eljárás során: az ügyfél jogosult anyanyelvét használni, meghallgatása előtt az ügyfelet szükséges tájékoztatással el kell látni, jogszabályok ismeretének hiánya miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, az eljárás során az ügyfél írásban, szóban nyilatkozatot tehet, az ügyfél a nyilatkozatot megtagadhatja (ha nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, az eljáró tűzoltóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, erre az ügyfelet figyelmeztetni kell), az ügyfél köteles legjobb tudása szerint, jóhiszeműen közreműködni az eljárásban,
− az ellenőrzés során tapasztalt, az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat (hiányosságonként pontokba szedve);
Megjegyzés: A jegyzőkönyvben az ellenőrzés során tapasztalt jogszabályokban, és hatósági előírásokban foglaltak érvényesülésével összefüggő hiányosságok kerülnek rögzítésre. (Jogellenes magatartások, állapotok, pl.: tárolással, dohányzással, tűzvédelmi berendezés működőképességével, vagy az eseti eltérési engedélyben foglalt feltételek nem teljesítésével kapcsolatban stb.).
17 - az ügyfél, valamint az ellenőrzés során megszólaló más személyek (pl. meghatalmazott, munkavállaló, családtag) által tett nyilatkozatokat (az ügyfél a feltárt hiányossággal kapcsolatban nyilatkozhat, vagy későbbi határnapot is kérhet a nyilatkozat megtételére); Megjegyzés: A jegyzőkönyv készítése esetén nem kötelező minden esetben szó szerint rögzíteni az elhangzottakat, elegendő csupán az ügy szempontjából meghatározó jelentőségű körülmények, megállapítások feltüntetése. Ha azonban a meghallgatott személy ilyen irányú indokolt kérelmet terjeszt elő, kötelező a hatóság számára a nyilatkozatot, vallomást, szakértői véleményt vagy azok egyes részét a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni.
− a lefoglalást, ebben az esetben a jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és más tárgyi bizonyítékokat; − a hatósági tanú(k)nak a helyszíni ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos nyilatkozatát, az általa tapasztalt tényeket, amit a jegyzőkönyv aláírásával tanúsít, − a rendőrségi közreműködés igénybevételét, − az ellenőrzés helyszínén tartózkodó és az ellenőrzés szempontjából releváns idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként való igénybevételét, a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát, a tolmács jogairól, kötelezettségeiről történő tájékoztatásának megtörténtét, − a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. A hangfelvételre, valamint a kép- és hangfelvételre ez természetesen nem alkalmazható, csak abban az esetben, ha arról utóbb írásos jegyzőkönyv készül. Ha az eljárási cselekmény valamelyik résztvevője megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, akkor a hangfelvétel nem megsemmisíthető meg, azt az ügy irataihoz kell csatolni. A helyszíni tűzvédelmi ellenőrzés során a helyszínen a jegyzőkönyv egy példányát – az ügyfél ezirányú kérése nélkül – át kell adni az ügyfélnek. Ha erre nincs mód (például az ügyfél időközben eltávozott az ellenőrzés helyszínéről vagy nem volt jelen), akkor a jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül meg kell küldeni a tűzoltóság részéről az ügyfélnek és biztosítani kell számára, hogy arra nyilatkozatot tegyen. A jegyzőkönyvadási kötelezettség azt jelenti, hogy az ügyfelet a tűzvédelmi ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példánya illeti meg (és nem a másolata) és ebből következően a jegyzőkönyvért költségtérítés (például másolati illeték) az ügyféltől nem kérhető. Amennyiben a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére történt (ezt törvény teheti lehetővé) a tűzoltóság megküldi az ügyfélnek az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, vagy hivatalos feljegyzést. Abban az esetben, ha a helyszíni ellenőrzés során hiányosság, szabálytalanság nem kerül megállapításra és nem kerül kibocsátásra hatósági felhívás, vagy nem kerül megindításra elsőfokú hatósági eljárás, az ügyfelet erről tájékoztatni kell. A hivatalos feljegyzés tartalma Ha az ellenőrzés során nem vált szükségessé jegyzőkönyv készítése, akkor hivatalos feljegyzést kell készíteni. A hivatalos feljegyzés tartalmazza: – az ügy tárgyát és számát, – az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, – felvételének helyét és időpontját, – a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, – az eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását,
18 A hivatalos feljegyzés egy példányát az ellenőrző tűzoltóság az ellenőrzött ügyfél kérelmére adja át a helyszínen, vagy küldi meg tíz napon belül. 10.1.7.
A tűzvédelmi hatóság ellenőrzését követő intézkedései
Az eljáró tűzvédelmi hatóságot a tűzvédelmi ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése és a tűzkárok megelőzése érdekében intézkedési kötelezettség terheli. Lehetséges intézkedései az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. Az ellenőrzést végző tűzoltóság saját hatáskörében tehető intézkedései a)
A Ket. lehetővé teszi, hogy a tűzoltóság felhívja az ellenőrzött ügyfél figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésekre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére. A tűzoltóság a felhívást végzés formájában küldi meg az ügyfélnek. A Ket.94§ rendelkezései szerint, ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként
megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette: ha a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsz napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, ha felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy felhívás alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha a felhívás, vagy az eljárás indítás azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
b) Hivatalból megteheti a hatáskörébe tartozó alábbi intézkedéseket, megindíthat eljárásokat: Utó - vagy célellenőrzés megtartására intézkedik. Az utóellenőrzést a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka az ellenőrzésről készült irat záradékában rendelheti el a határidő meghatározásával. Célellenőrzések szükség szerint, a tapasztalt körülmények függvényében a negatív tendenciák okainak feltárása érdekében végzendők.
A tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen, ha a munkavállaló a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, a tűzjelzés lehetőségét, illetőleg a tűzoltóeszközök használatát nem ismeri, azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, eltiltja a további tevékenységtől.
az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha: -
a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy
d)
)
19 a kiürítési feltételeket nem biztosítják, a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy - az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek, Hatáskörében tűzvédelmi kötelezettséget állapít meg. -
Jogszabályban [259/2011.(XII.7.) Korm. r.)] meghatározott súlyos tűzvédelmi szabálytalanság elkövetőjével szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.
c) A tűzvédelmi szabályok tetten ért elkövetőjével szemben 20 000 forintig terjedő szabálysértési helyszíni bírságot szabhat ki. Más, intézkedésre jogosult hatóságot, vagy szervet megkereshet. Amennyiben a tűzvédelmi ellenőrzést lefolytató tűzoltóparancsnok a megállapított tűzvédelmi szabálytalanságok megszüntetésére nem rendelkezik hatáskörrel, akkor a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságot, vagy intézkedésre jogosult más szervet keresi meg, és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ebben a körben más közigazgatási szervet (pl. építésügyi hatóságot, működési engedélyt kiadó jegyzőt, piacfelügyeleti hatóságot, stb.) intézkedés végett megkeres. Megjegyzés: Ez esetben a megkeresett szerv köteles az illetékes tűzoltóság megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről, vagy mellőzésének okáról a tűzoltóság vezetőjét 30 napon belül tájékoztatni.
A felelősség megállapítása érdekében intézkedhet. Az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetése szabálysértési, büntető, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.
érdekében,
A tűzoltóparancsnok az ellenőrzés tapasztalatait figyelembe véve a fenti intézkedések és kezdeményezések közül többfélét is megtehet párhuzamosan, amennyiben az szükséges. Az intézkedések eredményessége érdekében az ellenőrzött szerv vezetője, mint ügyfél felhívható olyan tartalmú nyilatkozattételre, hogy a tűzoltóság részére adja meg az intézkedések megtételéhez szükséges adatokat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével. Amennyiben a vezető a nyilatkozattételt, adatszolgáltatást megtagadja, a szabálysértési felelősségre vonás vele szemben kezdeményezhető. Az ellenőrzés eredményességéhez szükséges, hogy az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzési jegyzőkönyv és a tűzoltói intézkedések alapján az ellenőrzés tapasztalatait értékelje, szükség szerint intézkedési tervben határidővel és felelőssel megjelölve gondoskodjon a hiányosságok megszüntetéséről.
10.2. A gazdálkodó szervek belső tűzvédelmi ellenőrzése A gazdálkodó szervezetnél a vonatkozó tűzvédelmi szabályok érvényesülését hivatott biztosítani a belső ellenőrzés részeként működő tűzvédelmi ellenőrzés. A gazdálkodó szervezet vezetője (vezetése) tűzvédelmi szabályzatban határozza meg a belső tűzvédelmi ellenőrzés rendjét.
20 A tűzvédelmi ellenőrzés fogalomkörébe tartozik a gazdálkodó szervezet vezetője (vezérigazgató, elnök, ügyvezető) beszámoltatási, ellenőrzési feladatai is, a vezető beosztású munkatársai tűzvédelmi feladatainak végrehajtását illetően. A belső tűzvédelmi ellenőrzés szabályozásában rendezni kell: - az ellenőrzés lefolytatására jogosultakat és kötelezetteket (üzlet, telephely, műhely, raktárvezető, a tűzvédelmi szervezet), - az ellenőrzés módszereit: helyi vizsgálat, üzemeltetési próba, iratok megtekintése, adatszolgáltatás, írásos helyzetjelentés, stb., - az ellenőrzés rendszerességét, időszakait, - az ellenőrzésen részt vevők körét, - az ellenőrzés szempontjait, - a megállapodás szerint tűzvédelmi szolgáltatóval végeztetett ellenőrzések körét, - jegyzőkönyv készítését, tartalmi, formai követelményeit, a leadás határidőit, - az ellenőrzésen tapasztaltak alapján tehető intézkedéseket (írásbeli, szóbeli) felelős, határidő megjelölése, - az intézkedésre jogosultak felsorolását, - a tűzvédelmi szervezet intézkedési jogosultságának körét, - az ellenőrzött kötelezettségeit az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságokkal kapcsolatosan, - az egyes veszélyes munkafolyamatokba épített ellenőrzési feladatokat és felelőseit. A belső tűzvédelmi ellenőrzés lefolytatása, dokumentálása és az intézkedések megtétele A gazdálkodó szervnél foglalkoztatott tűzvédelmi szakember munkaköri kötelezettségei közé tartozik, hogy rendszeresen ellenőrzi a létesítményt tűzvédelmi szempontból. E feladatkörén belül figyelemmel kíséri és koordinálja gazdálkodó szerv tűzvédelmi belső ellenőrzését. Ellenőrző tevékenységét értelemszerűen a helyi viszonyok figyelembevételével tervezze és végezze, hasonló szempontok szerint, a kockázatokra és korábbi tapasztalataira alapozva, mint ahogy az a tűzoltósági ellenőrzéseknél történik. Munkamódszerét a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott követelmények figyelembevételével szabadon, a helyi sajátosságokhoz igazítottan alakítsa. A gazdálkodó szerv belső tűzvédelmi ellenőrzése során különös figyelmet kell fordítani a legveszélyesebb technológiai szakaszok biztonságára, az általános rendre, a vezetők és dolgozók tűzvédelmi ismereteire, fegyelmére, a menekülési útvonalak szabadon tartására, a tűzoltási, mentési feltételek biztosítására. Tűzvédelmi szabályzatban kell rendezni, hogy a tűzvédelmi szakember a hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtételére jogosult és köteles. Mindenképp joga és kötelessége az észlelt hiányosságot észrevételezni, az érintett dolgozó és vezetője figyelmét felhívni a szabálytalanság megszüntetésére. A vezető felhatalmazása alapján felhívással élhet az érintett munkaterület vezetője felé, amelyben a hiányosság megszüntetésére határidőt is megállapíthat. Azokon a munkaterületeken, ahol gyakran tapasztal hiányosságokat, tartson soron kívüli ellenőrzéseket, és ha indokolt kezdeményezze az érintettek felelősségre vonását. A tűzvédelmi szakember a megtartott ellenőrzések időpontját és tapasztalatait dokumentálja, amelynek alapvető formái a jegyzőkönyv, a feljegyzés, vagy
21 jelentés, de akár ellenőrzési lista alkalmazását is bevezetheti tűzvédelmi szabályzatban. Az ellenőrzött területek vezetői részére tartson az ellenőrző tűzvédelmi szakember értékelést, ismertesse tapasztalatait, tegyen javaslatokat a hiányosságok megszüntetésének módjára és nyújtson szakmai segítséget a tűzvédelmi viszonyok rendezéséhez. Értesse meg, hogy a tűzvédelmi szabályok megsértésének súlyos következményei lehetnek az üzemi biztonság szempontjából. A tűzesetek jelentős része kapcsolatba hozhatók a munkafegyelem és a munkabiztonság hiányával.
10.3. A speciális tűzvédelmi hatósági ellenőrzési feladatok 10.3.1. A bejelentés köteles telepek és üzletek tűzvédelmi ellenőrzése A telepengedélyezési eljárást szabályozó 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint - a jegyző értesítése alapján - a bejelentés-köteles tevékenység esetén a telep fekvése szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság a bejelentés (értesítés) kézhezvételétől számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytat le, ha a tevékenység a rendelet 5. melléklet II. részében felsoroltak közé tartozik. A kereskedelmi tevékenységek működési engedélyezését szabályozó 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet előírása szerint olyan üzlet esetében, amelyben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak a jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, aki a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül tűzvédelmi hatósági ellenőrzést folytat le. A tűzoltóság – mindkét esetben - az ellenőrzést követő nyolc napon belül annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt. A jegyző az engedély köteles és bejelentés köteles telepekkel, illetve üzletekkel kapcsolatos adatváltozásról, valamint a tevékenység megszüntetéséről haladéktalanul értesíti a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot. A tűzoltóság a jegyző értesítése alapján szükség szerint hatósági ellenőrzést tarthat. A vásárok, piacok és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet előírásai szerint az egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadó képességű vásár, piac, bevásárlóközpont, továbbá a szabadtéren tartott vásár, piac esetében, amennyiben az egyidejűleg résztvevők létszáma az 1000 főt várhatóan meghaladja, a vásár, piac, bevásárlóközpont üzemeltetője köteles az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító esemény bekövetkeztére vonatkozó biztonsági tervet készíteni. Ha a vásár, piac biztonságát veszély fenyegeti, az üzemeltető a vásár, piac működését felfüggeszti. A biztonsági terv tartalmazza: - a vásár, piac, bevásárlóközpont helyszínének baleset, elemi csapás, közveszéllyel fenyegetés, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét, - szabadtéri vásár, piac esetén az időjárás változásának folyamatos nyomon követésének kötelezettségét.
22 A vásár, piac, bevásárló központ működésének engedélyezését illetve a helyi termelői piac bejelentésével kapcsolatos jogkört, valamint ezekről nyilvántartás vezetését a kistérség székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a kerületi jegyző végzi. A vezetett nyilvántartás nyilvános, az adatokat a jegyző a honlapon közzéteszi. A vásár, piac helyszíne szerint illetékes katasztrófavédelmi szerv ( katasztrófavédelmi kirendeltség) jogosult ellenőrizni, hogy a vásár, piac engedélyezése a helyi termelői piac bejelentése megtörtént – e, illetve a biztonsági terv megfelelő – e és annak érvényesítési feltételei biztosítva vannak – e? A hatóságként eljáró jegyző a kiadott engedélyt visszavonja, illetve a tevékenység folytatását megtiltja, és a vásárt, piacot bezáratja, valamint a nyilvántartásból törli, ha a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az ellenőrző hatóságok felszólítása ellenére sem felel meg. 10.3.2. A nem üzleti célú szabadidős szálláshelyek tűzvédelmi hatósági ellenőrzése A nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező szálláshely: - sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység, - nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett, - nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, - szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által üzemeltetett egyházi intézményi szállás. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint ilyen szolgáltatást csak az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett szolgáltató nyújthat. Az ilyen ügyekben eljáró hatóság az illetékes jegyző, aki a szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról két hónapon belül dönt. Üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház, kulcsos ház, valamint pihenőház esetén a jegyző a nyilvántartásba vételről értesíti a szálláshely szerint illetékes tűzoltóságot, a tűzvédelmi előírások teljesítésének vizsgálata céljából. A tűzvédelmi hatóság az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül hatósági ellenőrzést folytat le, amelynek eredményéről és a megtett intézkedésekről értesíti a jegyzőt. A tűzoltóság, mint első fokú tűzvédelmi hatóság működik közre. Az ellenőrzést végző tűzoltó a helyszín bejárása előtt felkészül a szemlére, ennek érdekében megvizsgálja, hogy az elhelyezésére szolgáló épület, épületrész rendelkezik-e használatbavételi, fennmaradási engedéllyel. Áttanulmányozza az engedélyezési tervdokumentációt, módosított engedélyezésre vonatkozó dokumentációt, az időközben megtartott egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket, feljegyzéseket. Az eljárás során vizsgálja:
23 -
-
-
-
a használati előírások teljesülését, a tűzvédelmi szabályzat és mellékleteit, munkavállalói tűzvédelmi oktatás nyilvántartását, a tűzriadó terv, annak évenkénti gyakoroltatásáról készült jegyzőkönyvet, a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkakörök jegyzékét, az ezen munkakörökben dolgozók listáját és tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának másolatait, a tűzvédelmi berendezések, készülékek, eszközök, felszerelések, tűzoltó vízforrások nyilvántartásai, felülvizsgálati dokumentumait, a közmű nyitó és elzáró szerelvények feliratozása, hozzáférhetőségét, a villamos és villámvédelmi berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatáról és a feltárt hibák kijavításáról készült dokumentumokat, az érintett épületek, útszakaszok, létesítmények, építmények megközelíthetőségét, a tűzoltási felvonulási terület biztosítottságát (útépítés során útzár, útszűkítés) a tűzcsapok (földalatti, földfeletti) meglétét, hozzáférhetőségét, új létesítését, áthelyezését, a tűzjelzés feltételét, a kiürítés megfelelőségét (kijáratok, belső közlekedési utak), a befogadó létszám pontos rögzítése mellett a kiürítést minden esetben kiürítési időszámítással kell igazolni, és az engedélyezett befogadóképességet a szakhatósági állásfoglalásban rögzíteni kell, a tűzoltás feltételeinek meglétét (megközelíthetőség, belső oltóvíz hálózat, tűzoltó készülékek, stb.).
10.3.3.
A zenés táncos rendezvények tűzvédelmi ellenőrzése
A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet rendelkezései fokozott ellenőrzési jogot és kötelezettséget állapítanak meg az érintett hatóságok részére. Az ellenőrzéseket a települési jegyző koordinálja. A tűzvédelmi hatóság a rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül köteles legalább két ellenőrzést végezni, a rendezvény résztvevőinek a lehető legkisebb mértékű zavarásával. A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel a hatáskörébe tartozó intézkedéseken túl az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: - figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést; - felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; - a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; - a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. Az ellenőrzést végző tűzvédelmi hatóság a tett intézkedésekről a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt. Amennyiben az ellenőrzést végző tűzvédelmi hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a Ket. – ben meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése (15%) ;
24 a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; az engedély hiánya; a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár; a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. -
10.3.4.
A sportlétesítmények biztonsági ellenőrzése
A sportról szóló 2004. évi I. törvény a sportlétesítmények biztonságtechnikai ellenőrzésére egy speciális, több szerv által közösen megtartott ellenőrzési formát határoz meg és rendel alkalmazni. Előírja, hogy a versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, de évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzést a sportlétesítmény üzemeltetője szervezi meg és annak időpontjáról – azt legalább tizenöt nappal megelőzően – értesíti az ellenőrzésben érintett szervezeteket. Az ellenőrzést végző szervek az ellenőrzés eredménye alapján döntenek arról, hogy a sportlétesítményben, nézők részvételével a sportrendezvény biztonságosan megrendezhető-e. Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. Az engedély a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg. Az ellenőrzésről – az ellenőrzést követően – jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek során valamennyi ellenőrzést végző szervezet képviselője jóváhagyó nyilatkozatot tehet, illetve az észrevételeit megteheti, valamint a sportrendezvények megrendezésének feltételeit meghatározhatja. 10.3.5. A bejelentés ellenőrzése.
–
köteles
tűzvédelmi
szolgáltató
tevékenységek
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény elrendeli a bejelentéshez kötött tevékenységek folytatásának hatósági ellenőrzését. A 259/2011.(XI.7.) Korm. rendelet a szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos hatósági felügyeleti hatáskörrel a BM OKF – et és a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságokat jogosítja fel. A tűzvédelmi szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését. Amennyiben a szolgáltatás felügyeletét ellátó tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentés - köteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki, és: - ha a szolgáltató egyébként megfelel az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, hivatalból nyilvántartásba veszi, vagy az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi; vagy - ha a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására
25 való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja az adott szolgáltatási tevékenység folytatását. Ilyen tűzvédelmi szolgáltatói tevékenység – ellenőrzéseket végeznek a tűzvédelmi hatóságok a tűzvédelmi törvény 12§. alapján a: tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelete, tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés, tűzvédelmi szakvizsgáztatás szolgáltatói tevékenységek esetén. Ezeket a tevékenységeket csak az folytathatja, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A tűzvédelmi hatóság a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet. A tűzvédelmi szolgáltató tevékenység folytatására való jogosultságot és a szolgáltatás folytatásának szabályszerűségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi. A szolgáltatás felügyeletét ellátó tűzvédelmi hatóság hiányosság esetén a …………….. BM rendeletben meghatározott intézkedéseket teheti a szolgáltatóval szemben. 10.3.6.
A halon oltóanyagok készenlétben tartásának ellenőrzése
Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai értelmében az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jár el a szabályozott anyagok és a legalább 3 kg fluor tartalmú üvegház hatású gázt tartalmazó tűzvédelmi rendszerek esetében az üzemeltetők számára előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban. A halon oltóanyag, beépített tűzoltó berendezésekben és tűzoltó készülékekben engedélyezett kritikus alkalmazása tekintetében ózonvédelmi felügyeleti hatóságként az OKF végzi a hatósági ellenőrzést és a hozzá kapcsolódó hatósági intézkedéseket. 10.3.7. A tűzvédelmi piacfelügyeleti ellenőrzés
-
A tűzvédelmi törvény szerint tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá építési termék tűzvédelmi biztonságossági követelményeknek való megfelelősége tekintetében piacfelügyeleti hatóságként a BM OKF jár el. Amennyiben e jogkörében a BM OKF megállapítja, hogy a megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező, rendeltetésszerűen használt tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá az építési termék tűzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, • megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, illetve • piacfelügyeleti bírságot szabhat ki. A piacfelügyeleti ellenőrzés szabályai
26 Az OKF mint piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi a hatáskörébe tartozó áruk és a szolgáltatások biztonságosságára vonatkozó követelmények betartását. A hatóságok az áruk és a szolgáltatások biztonságosságával kapcsolatos piacfelügyeleti feladat- és hatáskörüket a fogyasztóvédelmi törvény és a 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján gyakorolják. A piacfelügyeleti hatóság a fogyasztók széles körét érintő vizsgálatok eredményét és tapasztalatait jogosult nyilvánosságra hozni. Azok a piacfelügyeleti hatóságok, amelyek az üzleti titoktartás alá eső információkhoz jutnak hozzá, gondoskodnak az információk védelméről. A forgalomba hozatali engedélyezési eljárás és a megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső áruk forgalomba hozatala során a piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy: - a forgalomba hozott áru rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, illetve a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal, - az áru megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben vagy a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak. A piacfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során áruazonosítást és más vizsgálatot végezhet, vagy végeztethet, kijelölt, notifikált vagy akkreditált szervezettel. A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan kijelölt, notifikált vagy akkreditált szervezet, amely az áru megfelelőségét már korábban vizsgálta. A piacfelügyeleti hatóság az áruk és a szolgáltatások biztonságosságával kapcsolatos piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosult: – tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól, – biztonságossági vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv ellenében ingyenes minta és ellenminta vételére, – a biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását vagy a szolgáltatás nyújtását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha az áru vagy szolgáltatás nem tűnik biztonságosnak. Az ellenőrző hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés érdekében jogosult: - belépni az áru vagy a szolgáltatás biztonságosságának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatás esetén a rendőrség igénybevételére, - az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentum megtekintésére és azokról másolatok készítésére, - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvétel készítésére. Ha az ellenőrző hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy az áru vagy a szolgáltatás nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, jogosult: - az áru használatából vagy a szolgáltatás igénybevételéből származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni, - széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az áru használatából vagy a szolgáltatás igénybevételéből származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékben – a fogyasztók értesüljenek, - az áru forgalomba hozatalát vagy a szolgáltatás nyújtását, illetve az áru vagy szolgáltatás reklámozását korlátozni vagy megtiltani,
27 -
a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását vagy az igénybe vett szolgáltatás további nyújtásának megtiltását és az erről való tájékoztatást elrendelni, az áru – ha ez indokolt – megsemmisítését elrendelni a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.
10.3.8.
A veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi és légi szállításának ellenőrzése
A veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzését az 1988. évi I. törvény, a vízi szállítás ellenőrzését a 2000. évi XLII. törvény, a vasúti szállítás ellenőrzését a 2005. évi CLXXXIII. törvény, a légi szállítás ellenőrzését az 1995. évi XCVII. törvény rendelkezései több hatóság hatáskörébe utalja, de minden szállítási forma tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik az egyik legerősebb hatósági ellenőrzési és intézkedési jogkörrel. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik: a veszélyes áruk szállításra történő előkészítésére, valamint beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése; a veszélyes áruk szállítási létesítmények területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése, a veszélyes áruk közúti, illetve vízi szállítása közbeni ellenőrzése, A jogszabályban előírt veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások megsértőivel szemben a katasztrófavédelmi hatóság bírságot szabhat ki. Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmazhat. Az észlelt szabálytalanság miatt tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását, vagy a helyszíni intézkedést követően, illetve a vizsgálat lezárásáról 8 napon belül hivatalosan értesíti az ágazati közlekedési hatóságot. Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés). A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos Katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki. A veszélyes árut fuvarozó közlekedési társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett telephelyet, vagy hálózatot működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos rendkívüli eseményről haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a bejelentés alapján jogosult a veszélyes árut fuvarozó társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése érdekében készített tervekben
28 előírtak megtételére utasítást adni. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett működtetők, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végző személyek, szervezetek kötelesek haladéktalanul végrehajtani. Ha az ellenőrző hatóság, vagy hatóságok azt állapítják meg, hogy a járműből a veszélyes anyagok szivárognak haladéktalanul kötelesek értesíteni a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot.
10.4.
A közérdekű ügyintézése
kérelmek,
bejelentések
és
panaszok
A közérdekű kérelmekről, bejelentésekről, és panaszokról, illetve azok ügyintézési rendjéről a 2004. évi XXIX. törvény, a közérdekvédelmi bejelentések és azok kivizsgálásának szabályairól a 2009. évi CLXIII. törvény rendelkezik. 10.4.1. A közérdekű bejelentés és javaslat fogalma A közérdekű bejelentés olyan körülményre, (esetleg hibára vagy hiányosságra) hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Közérdekű bejelentésként értékelhető, pl. az olyan bejelentés is, ami felhívja a figyelmet jogszabályba ütköző magatartásra, vagy tényre, vagy amely ellentétes az erkölccsel, a gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sérti vagy veszélyezteti a köz érdekét. 10.4.2. A panasz fogalma A panasz olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott – így különösen bírósági, államigazgatási, eljárásra. A panasz tehát a jogos egyéni sérelmek orvoslásának eszköze. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésére kötelezett szervek • az állami szervek, • a helyi önkormányzati szervek. 10.4.3. A közérdekű bejelentés, javaslat ügyintézése A bejelentés, vagy panasz benyújtása Panaszt vagy közérdekű bejelentést bár ki benyújthat: • szóban írásban vagy elektronikus úton az elintézésre ügykör, tárgykör szerint hivatott, jogosult szervhez, • ha nem az ügykör szerinti szervhez érkezett, 8 napon belül áttételi kötelezettség terheli azt a szervet, ahová benyújtották. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell. • a szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni. Az ügyintézési határidő: A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni. Amennyiben az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. A körülmények vizsgálata
29 Az eljárásra jogosult szerv a bejelentés, panasz tartalmát megvizsgálja, tisztázza a körülményeket, ha szükséges bizonyítási eljárást folytat le. A tűzoltószerv vezetője a vizsgálat lefolytatásával olyan tűzoltót bíz meg, akivel szemben nem áll fenn kizárási ok. Ha a panasz a tűzoltóság tevékenységével kapcsolatos, akkor a felettes katasztrófavédelmi szerv végzi a vizsgálatot. A vizsgálatot végzők a körülmények tisztázása érdekében szemlét tartanak és fényképfelvételeket készítenek. A szemlén minden esetben legalább két fő tűzmegelőzési munkakörben dolgozó tűzoltó vesz részt. A vizsgáló szükség szerint meghallgatja a bejelentő, a panaszos, illetve a bepanaszolt személyeket. Ha a vizsgálat jogszabálysértést nem tapasztalt, az esetről feljegyzést készül, egyben értesítik a bejelentőt a tapasztaltakról, kivéve, ha a bejelentő a szemlén jelen volt és az előadottakat megértette. Abban az esetben, ha a szemlén megállapítható, hogy a jogsértés történt, akkor a Ket. szerinti I. fokú hatósági eljárás hivatalból történő megindítása indokolt és azt a helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzítik, vagy hatósági ellenőrzést folytatnak le. A bejelentő, panaszos tájékoztatása Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette. A bejelentés, panasz érdemi vizsgálatának mellőzhetősége A panasz, bejelentés érdemi vizsgálatát az állami, vagy önkormányzati szerv mellőzheti, ha: • a korábbival azonos tartalmú a bejelentés, vagy panasz, • ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt bejelentés, vagy panasz, • a névtelen bejelentés, • ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A bejelentés, panasz érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt az eljárásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül köteles elutasítani. 10.4.4. Intézkedések a panasz és a közérdekű bejelentés alapján A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – az eljáró szervnek gondoskodni kell: • a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről; • a feltárt hibák okainak megszüntetéséről; • az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá • indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. 10.4.5. A panaszos illetve a bejelentő védelme A panaszost, illetőleg a bejelentőt – a bizonyítottan rosszhiszemű bejelentő, panaszos kivételével – nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt. A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatait védeni kell, azok csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen
30 hozzájárult. A bejelentő adatai, az ő egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. A bejelentő védelmét garantáló rendelkezéseket tartalmaz a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról 2009. évi CLXIII. törvény is. A rosszhiszemű bejelentés jogkövetkezményei Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak. A bejelentő védelmét és a rosszhiszemű bejelentővel szembeni hátrányokat hangsúlyozzák a közérdekvédelmi bejelentéseket szabályozó 2009. évi CLXIII. törvény rendelkezései is. E törvény rendelkezései szerint, ha a hivatal a vizsgálati eljárása során kétséget kizáróan megállapítja, hogy a bejelentés alaptalan, és erről a bejelentő tudott, vagy a tőle elvárható körültekintés alapján tudnia kellett volna, a bejelentő természetes személyt legalább ötvenezer, legfeljebb háromszázezer forint, a bejelentő szervezetet legalább kétszázezer, legfeljebb egymillió forint összegű rendbírsággal sújthatja. A rendbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a bejelentéssel valószínűsíteni szándékozott sérelem súlyát és az indokolatlan eljárással az ügyfélnek okozott sérelmet, valamint tekintettel kell lenni a rendbírsággal sújtott személy (szervezet) vagyoni, jövedelmi viszonyaira is. A hivatal a bejelentőt a bejelentés megtételekor tájékoztatja az alaptalan bejelentés megtételének jogkövetkezményeiről. Ha a bejelentő a tájékoztatás alapján nyomban feltárja bejelentése alaptalanságát, vele szemben nem lehet bírságot kiszabni, és a hivatal a bejelentésben foglalt és a vizsgálat során keletkezett adatokat haladéktalanul törli. Ha a hivatal a rosszhiszemű bejelentőt bírsággal sújtja, az alaptalan bejelentéssel érintett természetes személyt, szervezetet annak kérelmére a hivatal tájékoztatja a rosszhiszemű bejelentő nevéről. A 2009. évi CLXIII. törvény részletesen meghatározza a közérdekvédelmi bejelentés kivizsgálásának rendjét, a bejelentő díjazásának és védelmének szabályait. Melléklet
Az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségek (tűzoltóságok) által kötelező jelleggel kimutatásba vételre kerülő létesítmények Tömegközlekedési szolgáltatók - Helyi közlekedési létesítmények (buszgarázsok, villamos kocsiszínek, javító, karbantartó üzemegységek, raktárbázisok) - Magyar Államvasutak Zrt. (24 órás szolgálattal biztosított pályaudvarok, javító, karbantartó üzemegységek, raktárbázisok) - VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt. (pályaudvarok, buszgarázsok, járműtelepek, javító-, karbantartó-, raktárbázisok) - Repülőterek. Energia szolgáltatók - Elektromos szolgáltatók, (Országos Teherelosztó, erőművek, főelosztó hálózati üzemmérnökség, alállomások) - Gáz szolgáltatók, (üzemek, javító-, karbantartó-, raktárbázisok stb.) - Távhő szolgáltatók. (hőerőművek, telephelyek).
31
-
-
Egyéb szolgáltatók - Közterületfenntartó, városüzemeltető létesítmények, - Vízművek, - Szennyvízkezelő létesítmények, - Magyar Posta központi ( országos, megyei, fővárosi) intézményei, valamint a 200 m2-nél nagyobb összetett alapterületű (postahivatalok) - Informatikai létesítmények, (távbeszélő központok) - Erdőgazdaságok. Járóbeteg-ellátást biztosító intézmények („C” tűzveszélyességi osztályba sorolás esetén) - Központi rendelő intézetek, - Területi rendelő intézetek, - Kezelőintézetek, utógondozók. Fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények - Kórházak - Klinikák - Egészségügyi gondozó kórházak Speciális ellátást biztosító intézmények (50 fő befogadóképesség felett) • Fogyatékkal élők számára létrehozott intézmények: - vakok, gyengén látók intézményei, - siketek intézményei, - mozgássérültek intézményei, - szellemi fogyatékosok intézményei. • Időskorúak számára létrehozott intézmények (50 fő befogadóképesség felett): szociális otthonok, idősek házai, napközi otthonai, idősek egészségügyi gondozó intézményei. Oktatási, kulturális intézmények • Gyermek és csecsemő ellátási intézmények (50 fő befogadóképesség felett): - csecsemőotthonok, - bölcsődék. • Közoktatási intézmények: - óvodák, - általános iskolák, - szakmunkásképzők, - középiskolák, - felsőoktatási intézmények, - kollégiumok, diákszállók. Kulturális intézmények: könyvtárak (200 m2 összesített alapterület felett), színházak, filmszínházak, kultúrházak, művelődési otthonok, múzeumok (200 m2 összesített alapterület felett). Sport és szórakozó helyek: sportlétesítmények, csarnokok (300 fő befogadó képesség felett), szórakozó helyek (300 fő befogadó képesség felett). Kereskedelmi és szolgáltató létesítmények: - áruházak,
32
•
•
-
- bevásárló központok, nagyáruházak (500 fő befogadó képesség felett), - háztartási, festék és vegyiáru üzletek („A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok 1.500 kg/l mennyiség feletti tárolása esetén). Szállásjellegű létesítmények: szállodák, motelek, panziók (50 fő befogadó képesség felett), üdülő-szállók (50 fő befogadó képesség felett) Közintézmények, irodai jellegű létesítmények: országos, illetve területi jelentőségű intézmények, televízió stúdiók (kábeltelevíziók, regionális adók), Magyar Rádió, egyéb irodalétesítmények (nyugdíjfolyósító, egészségbiztosító, APEH, stb.). Ipari termelő, tároló létesítmények: termelő, feldolgozó üzemek - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú üzemek, - „C” tűzveszélyességi osztályú létesítmények közül az 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztatók, - „D” és „E” tűzveszélyességi osztályú létesítmények közül a 100 fő feletti munkavállalót foglalkoztatók. tároló létesítmények „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú tárolók, „C” tűzveszélyességi osztályú tárolók (1.600 m2 nettó összesített alapterület felett). Lakóépületek: - középmagas és/vagy magas panelszerkezetből épült lakóépületekből álló lakótelepeken található lakásszövetkezetek és társasház képviseletek.
