9. Hogyan valósul meg a növények védelme Magyarországon? A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai.
Hogyan valósul meg a növényvilág védelme Magyarországon? • Jogi eszközökkel, az államigazgatás útján érvényesítve
• Faj védelem és területi védelem • Faji védelem – önmagában nem szolgálja a faj fennmaradását, ugyanakkor szankcionálhatóvá teszi a tv-i gyakorlatot
A gyakorlatban mindig az adott faj populációjáról, és annak élőhely védelméről van szó • Ökológiai szemléletű területi védelemé a jövő • A védett fajok növelik a természeti területek értékét
Növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai 1. A fajra jellemző génkészlet pótolhatatlansága – immanens érték – független a populációmérettől, de • Elterjedési területének nagysága • Reliktum jellege (reliktum fajok)
• Hazai előfordulásának kora (bennszülött fajok) • A faj filogenetikai elszigeteltsége
2. Ritkaság – (elterjedési területe lehet nagy) a kis populációméret genetikai veszélyeztetettséget jelent – különösen ha ritka és specialista faj – léptékfüggő – ez esetben területhez, Mo-hoz kötött
3. Veszélyeztetettség – jele a csökkenő populációméret, a leromló populáció Tényezői: •Civilizációs tevékenységek: területi igénybevétel, ökológiai viszonyok megváltoztatása, közvetlen pusztítás •Természeti, közvetett civilizációs : felmelegedés, özönvizek, áradások, suvadások, vadkár…
4. A faj indikátor jellege, ökológiai szerepe (tőzegmohák – lápjelzők, számos más lápi fajnak biztosítanak élőhelyet) 5. A faj feltűnő szépsége – nagy ezerjófű 6. Kultúrtörténeti jelentőség (fajták, gyomnövények –- konkoly) 7. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai - hóvirág 8. Összetéveszthetőség (védett fajjal – árvalányhajak, berkenyék, palástfüvek)
Biodiverzitás Biológiai sokféleség (milyen fajok, milyen mennyiségben és hogyan vannak rendezve) •Minőségi•Mennyiségi•mintázatban megnyilvánuló Monokultúrák (nem diverzek és nem önfenntartók) fenntartásához energiát kell befektetni.
A biodiverzitás értelmezése Szerveződési szintek szerint: • tájszintű- habitat- (társulás) diverzitás, • fajszintű, • gének szintjén értelmezett biodiverzitás: (allélgyakoriság csökkenése → alkalmazkodás csökkenése → beltenyészet kialakulása ↔ káros mutációk → populáció kihalása) Társulásokban: életforma, magasság, élőlénycsoport, areatípus, egyenletesség stb.
A biodiverzitás védelme – nagyobb szeletet ölel fel, mint a természetvédelem Vezérelvek a biodiverzitás védelemben:
1. A fajdiverzitást magasan kell tartani 2. A fajok kipusztulási esélyét a minimálisra kell csökkenteni
3. Az ökológiai komplexitás kedvező 4. Az adaptív evolúció kedvező
Etikai alapelvek: 1. Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat határozza meg! 2. Az ökológiai rendszerek természete az állandó változás (egyensúly is dinamikus) 3. Azok a természetvédelmi tevékenységek amelyek a társadalmi szempontok figyelembevétele nélkül próbálják céljaikat elérni, hosszú távon kudarcra vannak ítélve
Kitekintés:
A biodiverzitás alakulásának trendje a Földön Miért fajgazdagok a trópusok? • Nagyobb energiát kapnak a Napból • Nincs kedvezőtlen évszak
• Korábbi földtörténeti időszakokban kevesebb volt a stressz – több faj evolválódhatott, kevesebb pusztult – jégkorszak nem tizedelt
Korunk új kihívásai a biodiverzitás ellen 1. GMO szervezetek (növénynemesítést segítő géntechnológia?) Fogalom: Genetically Modified Organisms - GMO Living Modified Organisms – LMO Élő módosított szervezet: olyan élő szervezet, amelynek genetikai anyaga a géntechnológia alkalmazásával új genetikai kombinációkkal rendelkezik. Magától a természetben nem fordulna elő.
Modern biotechnológia: • in vitro nukleinsav technikák • nukleinsavak közvetlen organellumokba
injektálása
sejtekbe
vagy
• sejtek fúziója rendszertani családon kívül, amelyek meghaladják a természetes élettani és szaporodási korlátokat, ill. nemesítési és szelekciós módszereket
GMO szervezetek típusai: Első generációsak – ellenállóvá tétel Második generációsak – anyagcsere, fejlődés módosítása, íz, beltartalom változtatása, eltarthatóság, keménység fokozása, környezetükben élő más élőlényeket elpusztító kemikáliákra rezisztens gének beépítése
Harmadik generációsak – speciális anyagok előállítása, gyógyszer, műanyagipar, élelmiszeripar
Vélt előnyök: • Csökkenő vegyszerfelhasználás – tehát környezetbarát – egy ideig • Nagyobb termés – kevesebb szántó kell – világéhezés ellen • Termésstabilitás • Bizonyos anyagok pl. vitaminok koncentrációjának növelése • Gyógyászati jelentőség – génterápia • Környezetvédelemben pl. ipari hulladékok lebontására
Kockázatok: Gyorsan terjed – hatástanulmányok nem követik • Idegen fehérjék jelennek meg a termékekben – élelem, takarmány • rekombináns szervezetek, pl. vírusok jelenhetnek meg
• Rezisztencia faktoraiktól nem mindig csak a kártevők pusztulnak el • Növekedhet is a vegyszerfelhasználás új szervezetek bevezetésével • Génmegszökés – természetes génáramlás módosulása • Csökken a haszonélőlények genetikai diverzitása • Genetikai gyarmatosítás – függőség óriáscégektől- biodiv. csökkenése
Víziók: – Rezisztenssé váló kártevők, szupergyomok, növekvő vegyszerdózisok herbicid ellenálló gyomokra, kipusztult állatok, leromlott talajélet, labilis produkciójú mezőgazdaság, allergiás és más betegségek kialakulása – A GM termények génjei a megporzás miatt nem tarthatók kordában – nem lehet biotermesztés – negativ környezeti, humánegészségi és társadalmi hatásokbiodiverztiás csökkenése
GM következmények orvoslása: – Cartagenai jegyzőkönyv (Columbia) – a biológiai biztonságról – 2000 – 2004-ben lépett életbe (New York) 102 ország írta alá – a Biológiai Sokféleség Egyezményhez (CBD) kapcsolódik – Minden, ami a biológiai sokféleség megőrzésére, fenntartására – beleértve az emberi egészség kockázatát – káros hatás, megakadályozandó, így a GMO-ok kezelése, szállítása, felhasználása is – elővigyázatossági alapelv betartása – Helyrehozhatatlan károk elkerülése a természetes élővilágban és a kultúrflórában
Lényege – Tájékoztatási és engedélyezési kötelezettség van, termékeken szigorúan jelezni kell az eredetet – Kockázatbecslés KÖTELEZŐ
– Differenciáltan kell kezelni az egyes termékeket – lehetnek hasznosak is – ciszgénikus (természetes, nem idegen beültetett anyag) növények – Nehéz ellenőrizni és betartatni, multik, GM fajtatulajdonosok nem tartják be, sokan nem működnek együtt a kutatókkal
– 9.§ – 3. Tilos a vadon élő szervezetek genetikai állományának mesterséges úton történő megváltoztatása, az így keletkezett egyed terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása. – 4. … új élő szervezet betelepítése akkor engedélyezhető …ha a hazai életközösségekben nem módosítják a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására – 6. Tilos a biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, tenyésztésük, terjesztésük, az országból történő kivitelük és behozataluk – e törvény rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet kutatás
További ellenszerek: – Természeti örökség védelme - kultúrfajok és fajták védelme – A világfajták kiszorítják a régi, sokszínű barackokat, szilvát ….beltartalmuk, ízviláguk, ellenálló képességük más
– Kínában 8 éve GMO gyapotot ültettek amely a Bacillus thuringiensis génjét tartalmazta a gyapotmag-bagolylepke ellen – egyéb gyapotkárosítók, elsősorban poloskák szaporodtak el – a másodlagos kártevők elleni védekezés sokkal többe került, mint a nem GMO gyapot termesztése
– MON 810 fantázianevű kukoricafajta - Unió engedélyezte – ettől eltérés csak ha kísérlettel bizonyítják a károsságát – pillanatnyilag az ország költ erre, így nem engedélyezett. – Toxin tartalma igen nagy, a talajban nehezen bomlik és hosszútávon hat a mikroorganizmusokra és egyes rovarfajokra. – Mo-on 99 GMO növény kísérleti termesztése, nagy része kukorica – Jelenleg moratórium, amit nagyon nehéz védelmezni
2. A biodiverzitás és az energia növények
Milyen szempontokat vehetünk figyelembe az engedélyezéskor? • Nemzeti parkok 2 km-es körzetében tilos vetni (Minisztériumi megállapodás) • Csak magról szaporodhat • Más fajokkal történő hibridizációja legyen kizárt
• A nagy magsúlya megakadályozza a nagyobb távolságokra jutást
• A pollen terjedést is figyelembe kell venni • Virágzás (magérés) előtt le kell kaszálni Energiafű: Az évelő Agropyron elongatum és egy kelet-kaukázusi Agropyron - tarackbúza fajtakör kereszteződéséből nemesítették:
SZARVAS 1 néven Több helyen már vetik – erőművek Pécsett, Kazinbarcikán, Tiszapalkonyán, már kivadulva is látták.
Zöldenergia programok Biomassza - külföldi befektetők építik a fűtőanyagot, üzemanyagot, villamos energiát előállító üzemeket Energiafűz – Salix viminalis – kosárkötő fűz - folyók mentén, lápos, mocsaras területeken – gyorsan nő, magas az égéshője
Nemzeti kiegészítő támogatások: búzára, kukoricára, repcére, napraforgóra és energiafűre, fás szárúakra Jatropha curcas – purgó dió - hazája trópusi Amerika – biodiesel növénynek termesztik – veszélyes gyom - kroton rokon – vastagodott rizómák, drogot, olajat tartalmaz, gyógynövény ill. toxikus bőrre – Indiában halálozások Brazilia a világon legtöbb zöld üzemagyagot gyárt cukornádból (és hibrid autókat)
