Hogyan jelenik meg a Messiás a korai zsidó bibliafordításokban?
Edward Hicks, The Peaceable Kingdom (1826)
Koltai Kornélia, Montskó Benjámin ELTE-BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék
Az előadás vázlata • Az arámi nyelv térhódítása az i.e. I. évezred 2. felétől, s a Héber Biblia tanúságtétele e folyamatról • A Héber Biblia / Ószövetség zsidó, arámi nyelvű „fordításai”, a targumok: rövid ismertetés • Válogatás: messianisztikus szövegrészek a Targum Onkeloszból, a Targum Jonatánból és az Énekek éneke Targumból – a Héber Biblia / Ószövetség eredeti szakaszainak fényében
• A Messiásról alkotott kép jellege, módozatai, alakulása a zsidó hagyományban a targumok tanúsága alapján
Az arámi (egyre növekvő) szerepe a zsidók nyelvhasználatában
• i.e. 701 2Kir. 18,26:
„Ekkor Eljákím, Hilkijjá fia, Sebná és Jóáh ezt mondta a kincstárnoknak: Beszélj szolgáiddal arámul, mert megértjük! Ne beszélj velünk júdai nyelven a várfalon levő hadinép füle hallatára!” (RÚF, 2014) = Jes.
•
36,11
fordulópont: Babiloni fogság (i.e. 597536)
• a HB „tanúságtétele”: nagy, összefüggő arámi szövegek fogság utáni keletkezés: • Ezra 4,86,8; 7,1226 • Dániel 2,47,28
Az arámi nyelv korszakolása (S. Kaufman alapján, in: Hetzron, The Semitic Languages, 1997) 1. 2. 3. 4. 5.
Óarámi (i.e. 9.sz7.sz.) Birodalmi arámi (i.e. 7.sz3.sz.) Középarámi (i.e. 3.sz.i.sz. 250) Kései vagy klasszikus arámi (i.sz. 2501200) Modern vagy neo-arámi (18.-19. sz.)
A targum תּרגוּםszó jelentése • trgm ( )תרגםgyökből származik , vagy: sémi eredetű, vö. akkád targumanu: ’fordító’ vagy: hettita eredetű (a kereskedelem, diplomácia, adminisztráció fogalomkörében használatos), vö. tarkummai-tarkummiya: ’kijelent, magyaráz, fordít’ a rabbinikus irodalomban: tirgém ( )תּ ְרגֵּם ִ ’a Bibliát héberről arámira, (ritkán görögre) fordítani’ ’adott misnaszakaszt vagy bibliai verset magyarázni’
vö. parafrázis
A meturgemán „ ְמתֻ ְרגְּ מָ ןintézménye” • a héberről arámira fordító személy a zsinagógában • Misna, Megillah 4 a héber eredetit olvasó személy mögött áll a meturgemán, aki azonnal fordítja a szöveget • külön szabályok vonatkoznak a Tóra és a prófétai szövegek fordítására (Tóra versenként, Próféták 3 versenként)
• a fordítás mint rögtönzés (de: felkészült meturgemánok) • az arámi fordítás leírása és írásbeli hagyományozása
A targumok csoportosítása I. • Többféle lehet (a Tanakh részei, a keletkezés helye, a fordítás típusa, a kanonizáltság foka szerint) • A Héber Biblia (Tanakh) részei szerint: • A Tórához írt targumok: • Targum Onqelosz • Targum Jerusálmi I = Targum Pszeudo-Jonatán • Targum Jerusálmi II, III = „Fragmentum Targum(ok)” • Targumok a kairói genizából • Vatican Neofiti 1 • Szamaritánus targum
A targumok csoportosítása I. • A Prófétákhoz (neví’ím) írt targumok: • Targum Jonatán • Az Írásokhoz (ketúvím) írt targumok: • Megillót-Targumok, pl. Énekek éneke Targum • Egyéb, pl. Jób-Targum (11QtgJob)
A targumok csoportosítása II. • A fordítás típusa és a kanonizáltság foka szerint: • „Szó szerinti”, a zsidó hagyományban a legnagyobb tekintélynek örvendő, ún. kanonizált targumok: • Targum Onqelosz • Targum Jonatán
• Parafrázisok, az eredetitől elrugaszkodó, sok exegetikai betoldást, kiegészítést tartalmazó, nemkanonizált targumok: • Pl. Targum Pszeudo-Jonatán • Megillót-Targumok, pl. Énekek éneke Targum stb.
A Tóra „szó szerinti”, kanonizált targumjának bemutatása: Targum Onqelosz • tudományos irodalomban használt jelzete: TO • b.Meg.3a szerint: egy prozelita, Onqelos állította össze, de j.Meg.71c szerint: Aquilas • datálás vitatott: i.sz. 1./3./5. sz. • keletkezés helye: vlszg. Palesztina, de végső formáját Babilóniában kapta azaz: a szerkesztés Babilonban történt • b.Qidd.49a: „A mi targumunk”
A Próféták „szó szerinti”, kanonizált targumjának bemutatása: Targum Jonatán • tudományos irodalomban használt jelzete: TJ • b.Meg.3a szerint: Jonatán ben Uzziél (i.e. 1. sz. körül), id. Hillél tanítványa a szerző • datálás vitatott: i.sz. 1.-2. sz. • keletkezés helye: vlszg. Palesztina, de végső formáját Babilóniában kapta azaz: a szerkesztés Babilonban történt • az egyes prófétai könyvek fordítás tekintetében eltérnek egymástól • a költői szakaszokban több a parafrázis, mint a Tóra narratív egységeiben, de összességében a fordítás jellege a TO-éhoz hasonló
Egy parafrázis bemutatása: Énekek éneke Targum • Neve: Énekek éneke Targum, nem hivatalos fordítás, nagyon népszerű volt • Szerzője nagyon jól ismerhette a rabbinikus irodalmat, sok átfedés van az Énekek éneke Rabbával • Egy koherens, szisztematikus olvasatot ad az Énekek énekéről • A rabbinikus exegézist követi: allegorikus értelmezés, holisztikus • Historikus nézőpont: Izrael és Isten kapcsolatát egy történetként mutatja be, amely ciklikus, de egyenesen halad előre • 3 nagy ciklus: 1.) 1,35,1 – egyiptomi szolgaságtól Salamonig; 2.) 5,27,11 – babiloni fogságtól a Hasmóneusokig; 3.) az edomi/római fogságtól a Messiás király elérkeztéig • Ritmikusság Isten és Izrael kapcsolatában: 1. bűn, 2. fogság, 3. megtérés, 4. visszatérés a fogságból • Datálás: i.sz. 7-8. sz. (kései arámi, kevert dialektus, arabizmusok, állandó utalás az Exodusra, kapcsolat a Peszáhhal, a liturgiában a 7. századtól olvasták fel az Énekek énekét, az iszlám megjelenik Jismaélként)
Választott szakaszok a Héber Bibliából / Ószövetségből – és ezek targumi megjelenései:
• Gen. 49,1012 • Jes. 53,5;12 • Én. én. 7,13; 8,1;4
Héber Biblia / Ószövetség: Gen. 49,1012 (RÚF, 2014) Gen. 49,10: Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljő Síló, akinek engednek a népek.
Gen. 49,11: Szőlőtőhöz köti ki szamarát, nemes tőkéhez szamárcsikóját. Ruháját borban mossa, köntösét a szőlő vérében. Gen. 49,12: Szemei bornál ragyogóbbak, fogai tejnél fehérebbek.
TO: Gen. 49,1012 (Montskó Benjámin fordítása) Gen. 49,10: Az, aki az uralmat gyakorolja, nem fog eltávozni Júda házából, s az írástudó sem gyermekeinek gyermekeitől, örökké, addig, amíg el nem érkezik a Messiás, akié a királyság, s akinek a népek engedelmeskedni fognak. Gen. 49,11: Izraelt körbevezeti majd városában, a nép fel fogja építeni Szentélyét, az igazak körbeveszik majd őt, és akik a Törvényt szolgálják, vele lesznek a tanulásban, ruházata gyönyörű bíborból lesz, és öltözete finom gyapjúból, amely bíborszínűre lesz festve.
Gen. 49,12: Hegyei vörösek lesznek szőlőitől, szőlősajtói csepegni fognak a bortól, hegyei fehérek lesznek a gabonától, és nyájainak juhaitól.
A Gen. 49,1012 targumjának messiásképe: főbb megállapítások • Exegézise: a metaforákat kibontja, fordítása itt nem szó szerinti, hanem értelmezi a szöveget, érthetőbbé teszi
• 49,10: ʹjogarʹ – uralkodó, Júda – Júda háza, kormánypálcaírástudó, Síló – Messiás (rabb. irod. Síló = Messiás) • Messiás-képe: dávidi uralkodó Júda házából, már az Ószövetségben is messianisztikus, egyetemes uralom (Jes. 11) • Örökké – ígéret, Júda háza nem szakadt meg, folytatódni fog • Írnokok fontos szerepe: fontos a Tóra továbbhagyományozása is
To Gen. 49,1112 • 49,11: ʹszamaraʹ - ʹvárosaʹ → Jeruzsálem; ʹszőlőtőʹ – Izrael; ʹkötʹ – körbevezet → Izraelt bevezeti a városba • 1. Nemes tőke – Izrael; csikó – épít; szamár – Szentély → Izrael felépíti a Szentélyt • 2. szőlő – Tóra, szőlőfürtök – igazak, akik a Tórát tanulják; szamár – Messiás, aki szamárháton lovagol, tanulás – a rabbik, akik szamárháton utaznak és beszélgetnek a Tóráról • Funkciói: Izraelt visszavezeti városába, Jeruzsálembe • Szentély helyreállítása (Zakariás) – a nép lesz az, aki felépíti • A Tóra és az igazak fontos szerepet kapnak – a szőlő(tő) képe, mint a Tóra és fürtjei, mint a bölcsek vagy igazak képei (b.Hul.92a) • 49,12: Békesség : nincs nyoma a harcnak és vérnek (mint a PsJ-ben), szőlő vére – itt bíbor, királyok öltözete • Bőség: vörös - szőlő, fehér - gabona, nyáj • A Messiás király, de nem harcos, hanem igazságos uralkodó és tanító
Héber Biblia / Ószövetség: Jes. 53,5;12 (részlet az egyik ún. Eved-JHWH [az Úr szenvedő szolgája] dalból) (RÚF, 2014) Jes. 53,5: Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg. Jes. 53,12: Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért.
TJ: Jes. 53,5;12 (Montskó Benjámin fordítása) Jes. 53,5: Ő pedig fel fogja építeni a Szentélyt, amely bűneink által lett beszennyezve. Vétkeink miatt át lett adva, s az ő tanítása által lesz naggyá rajtunk a béke, és az ő okításának szavai által lesz számunkra megbocsátás. Jes. 53,12: Akkor majd kiosztom neki a nagy népek zsákmányát, ő pedig majd szétosztja, mint zsákmányt, a megerősített városok vagyonát, mivel átadta a halálnak a lelkét; a lázadókat pedig a Törvény betartására ösztökélte. Sokak bűnéért közben fog járni, az elpártolóknak pedig az ő kedvéért lesz megbocsátva.
A Jes. 53 targumjának messiásképe: főbb megállapítások • Exegézise: nem fordítás, parafrázis, kulcsszavak alapján újraértelmezi, reinterpretálja a szöveget • Messiás-képe: a Szenvedő Szolga képét átalakítja egy felmagasztalt, győzedelmes bajnok képévé • Felkarolja a szenvedő Izraelt, szerepcsere: E/3 – T/1 a szenvedő alany • A szolga a Messiás, de nem szenved: Izrael szenved a jelenben, és bízik a Messiás eljövetelében, aki megszabadítja • Több eszkatologikus funkciót olvaszt egybe: • Dávidi királyi messiási szerepkör: a fogságból való kiszabadítás, Izrael dicsőségének helyreállítása, a Szentély felépítése, ítélkezés: a gonoszakat a Gyehennára juttatja, az igazakat megjutalmazza
Jesája Targum 53,5 • 53,5: A szolgát a Messiással cseréli fel, polemikus?, nem, tendenciózus (ld. Jes. 43,10) • Szerepcsere: a Szentély ʹveszi felʹ a szenvedést, beszennyeződik, szójáték • Bűnhődött: héber szó – fenyítés → Targumban tanítás lesz • A tanítás összefügg a megbocsátással – a szavához való ragaszkodás váltja ki a bűnök bocsánatát • Izrael a tanítás által megbánja bűneit→ a Törvény szolgái lesznek, ezáltal megbocsátást nyernek • DE: Isten az, aki megbocsát! • Eredet: Jes. 42,14 – a Szenvedő Szolga tanítói szerepkörben
Jesája Targum 53,12 • 53,12: A Messiás, mint közbenjáró: • „...szavai által lesz megbocsátás” (53,5), „...az ő kedvéért lesz megbocsátva.” (53,12)→ nem ő az alany, passzivitás, Isten az alany • 53,6: „az Úr előtt tetszetős volt, hogy megbocsásson...” körülírás, de ő az alany • De: mégsem teljesen passzív szerep: ő imádkozik és jár közben Izraelért, de nem szenvedése miatt bocsát meg! • ʹÁtadta lelkét a halálnakʹ : MT – a szolga halála – kiönti lelkét; DE itt nem: a kontextus: harcban kockáztatta életét→ zsákmányosztás, utána még tanít és közbenjár!
Héber Biblia / Ószövetség: Én. én. 7,13; 8,1;4 (RÚF, 2014) Én. én. 7,13: Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel. Én. én. 8,1: Bárcsak bátyám lennél, ki anyám mellét szopta! Ha az utcán találkoznánk, megcsókolhatnálak, és nem szólnának meg. Én. én. 8,4: Kérve kérlek titeket, Jeruzsálem lányai: Ne keltsétek, ne ébresszétek föl a szerelmet, amíg nem akarja!
Énekek éneke Targum (Montskó Benjámin fordítása) Én. én. 7,13: ...Tanulmányozzuk a Törvény tekercseit, lássuk, mikor jön el Izrael házának megváltása,... Kérdezzük meg a bölcseket, hogy vajon az igazak érdeme feltárult-e az Úr előtt... Én. én. 8,1: Abban az időben, amikor a Messiás király feltárult Izrael gyülekezetének, Izrael háza így fog hozzá beszélni: Gyere és légy nekünk testvérünk, menjünk fel Jeruzsálembe és szívjuk ki veled együtt a Törvény értelmeit, éppúgy, ahogy egy csecsemő szívja az anyja melleit. Én. én. 8,4: A Messiás király azt fogja mondani: Kérlek titeket, népem, Izrael háza, ne bőszítsétek fel magatokat a világ népei ellen, nehogy felmenjetek Jeruzsálemből és nehogy megütközzetek Góg és Magóg seregeivel. Várjatok még egy kicsit, amíg a népek elpusztulnak...
Az Én. én. targumjának messiásképe: főbb megállapítások • 7,13: Izrael érdeklődik a Messiás eljövetelének ideje iránt: Mikor jön el a megváltás? (fakad-e szőlő?) • Gránátalma: az igazakat jelöli, telve vannak parancsolatokkal • a Messiás eljövetele kiszámíthatatlan, nincs pontos dátum, relatív függ: 1. az igazak érdemeitől, 2. a Szentírás tanulmányozásától, a Tóra-tanulástól; • nem szabad azt siettetni: eljön, amikor Isten úgy akarja (7,14) → rabbinikus nézőpont • 8,1: a messiási kor nyitánya: a fogságból való visszatérés után a Tórát fogják tanulmányozni a Messiás vezetésével, a helyszín a Templom lesz (= tanház) • 8,4: a megszabadítás egyedül Istentől jön, a Messiás nem avatkozik harcba: óvatosságra int, Izrael ne bocsátkozzon harcba, várjon az isteni közbeavatkozásra • Góg és Magóg itt = Edom vagyis Róma, nincs apokaliptikus csata, elmarad, a birodalmak sorsa a pusztulás (Dániel 7)
A három bemutatott korpusz messiási koncepciójának összehasonlítása • Hasonlóságok: mindhárom szöveghelyben hangsúlyt kap a tanítói szerepkör • Gen. 49 és Én. én.: pacifizmus, kevésbé aktív szerep, a hangsúly a tanuláson -tanításon és a békén van • Jes. 53: aktív szerep a szabadításban és a megváltásban, fontos számára a mihamarabbi katonai győzelem • Én. én.: a Messiás nem vállal szerepet a megváltásban, nincs katonai-politikai aspektusa, Messiás királyként említi, de kevésbé az uralkodáson van a hangsúly • Én. én.: az igazak és bölcsek fontos szerepe, nélkülük nincs megváltás!
Konklúzió • A messiáskoncepció alakulása a rabbinikus zsidóságban • Nem a mainstream targumi messiási koncepciót követik • TO Gen. 49,1012: • a hagyományos messiásvárás jelenik meg benne: dávidi uralkodó, politikai aspektus, egyetemes uralom, • De a harcos aspektust elhagyja ↔ Pszeudo-Jonatán képe • A hangsúly a Tóra tanításán van, az igazak kiemelt szerepe a messiási korban → 135 után keletkezhetett, rabbinikus hatás?
Targum Jesája 53 • a hagyományos koncepcióval van dolgunk: a Szenvedő Szolgát győzedelmes Messiásként ünnepli • számos szerepet egyesít egyetlen közvetítő alakban (harcos, tanító, közbenjáró)→ pluralitás (dualista messiásvárás Qumránban) • 1. mint harcos és a Templom felépítője: a dávidi Messiás szerepe, 2. mint tanító és közbenjáró: a papi Messiásé Qumránban (ároni) • A Templom pusztulása után keletkezhetett és 132 előtt → még lelkesedve várja a Messiás eljövetelét és győzelmét, amely hamar be fog következni
Énekek éneke Targum • Messiás-koncepciója kevésbé enthuziasztikus, nyugodtabb • A Messiás eljövetele ugyan közeli, de nem tudni, mikor lesz • de ami fontos: az igazak érdemei hozzák el, • elmarad az apokaliptikus csata: a Messiás inkább békére és a Tóra-tanulásra buzdít • Ez egy kiszólás lehet: szembehelyezkedés a megújuló apokaliptikus irodalommal
Konklúzió • A messianizmusból fokozatosan kiveszik az evilági, politikaikatonai aspektusú messiásvárás • A hangsúly átterelődik a spirituális harcra: a Messiás nem katonai eszközökkel, hanem spirituális eszközzel védi meg Izraelt (a Tóra fala) • A rabbinizmus befolyása a messianizmusra: • a megváltás a Tóra-tanuláson keresztül érhető el (babiloni Talmud Sabbat 118b), • Izrael erkölcsi magatartásán múlik, • a Messiás elsősorban Tóra-tudós (babiloni Talmud Berakhot 4a), nem uralkodó • A lázadás elítélése: Izrael ne lázadjon a pogány népek ellen (babiloni Talmud Ketuvin 111a), Isten majd elküldi a Messiást, ha eljön az ideje • Én. Én. Rabba: ha Izrael fellázad, akkor olyan, mintha önmaga akarná megváltását kieszközölni (2.7.1)
שנה טובה ומתוקה!
