(83)SINKA A.1, TAKÁCSNÉ, GY. K.2
Öntöző-beruházásgazdasági hatásainak vizsgálata egy mezőgazdasági vállalatnál Examination of an irrigation investment at an agricultural enterprise
1
[email protected] –
[email protected] SZIE GSZDI PhD hallgató, 1Agárdi Farm Állattenyésztő és Növénytermelő Kft.. 2Károly Róbert Főiskola, egyetemi docens, KRF
Kivonat A mezőgazdasági időjárási kockázatok csökkentésének, a biztonságos élelmiszertermelés elősegítésének egyik alternatívája az öntözéses termesztés. A fenntartható vízgazdálkodás megköveteli az ágazat szereplőinek közös gondolkodását, a termelői szinttől a megfelelő (köz)gazdasági szabályozórendszer kialakításáig. A nemzeti és uniós források fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében. Az öntözés hozambizonytalanságot csökkentő szerepe ismert, a növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a termelés vízfelhasználás-hatékonyságát. 2009 májusában az Agárdi Farm Kft. és az Elza-Major Kft. környezetkímélő, víz és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs beruházási pályázatot nyert Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaptól a vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztésére (40%-os támogatási rátával 356123 ezer értékkel.) Az öntözhető terület nagysága 333 ha, a kialakított vízbázis 200.000 m3 nagyságú, mely 4 mm csapadék kiöntözését teszi lehetővé kétnaponta. A tanulmányban vizsgáljuk két kultúrában (kukorica, borsó zöldség- és vetőmagtermesztésű felhasználás) az öntözés gazdasági hatását, táblaszintű termelési adatok felhasználásával, továbbá modellezzük a létesített lineár öntözőberendezés üzemgazdasági hatását. Kulcsszavak: beruházás, hozambizonytalanság, üzemgazdasági elemzés
Abstract Irrigation is one alternative and important tool for reducing the weather risk and for promoting the safety food production. Sustainable water management requires the mutual consideration from producers to the adequate framing economic regulatory system. National and EU sources can come up important role in promoting the efficient and sustainable agricultural water management. Role of irrigation in reducing yield uncertainty is well known, combination of crop species and irrigation methods can increase the efficiency of water use in crop production considerably. Agárdi Farm. Ltd. and Elza-Major Ltd. won a successful investment subsidy for energy-saving irrigation and to improve the soil’s water maintenance capacity, to protect soil quality, from European Agricultural and Rural Development Foundation (the rate of subsidy: 40 %, 356,123 thousand HUF). The irrigable area is 333 ha and the water base is 200,000 m3 that is suitable for spraying 4 mm per every two days. In this study it is examined the economic effects on irrigation implementation in two crops (sweet corn and green pea seed production) using table data and summarized its effect at farm level. Keywords: investment, yield uncertainity economic analyses
420
Bevezetés A klimatikus változások következtében megváltozott és további változás jellemzi az agrártermelés környezeti feltételrendszerét. A klíma kismértékű megváltozása is jelentős hatást gyakorol(hat) hazánk éghajlatára és ezen keresztül a mezőgazdaságra is. Mindez annak is következménye, hogy Magyarország a Kárpát-medencében terül el, éghajlatát három hatás – a száraz kontinentális, a nedves óceáni és a nyáron száraz, télen nedves mediterrán öv alakítja ki. (Láng – Csete, 1992; Csete – Láng, 2005) A növekvő szélsőségek miatt egyes években 15-20 Mrd Ft-ot maghaladó kárral lehet számolni. Ehhez képest az aszály ellenei intézkedésekről lényegében nem lehet beszélni. ˙(Somlyódi, 2011) Az éghajlat változás leginkább a vegetációs időszak kezdetének, végének, hosszának és a vegetáció alatti csapadék eloszlásának megváltozásában mutatkozik meg. A talaj nedvességtartalmának megváltozása másfajta talajművelési eljárások alkalmazását teszi szükségessé (Birkás et al., 2007; Birkás, 2010), megváltozik az agroökopotenciál alapján termeszthető növényfajok és -fajták köre, nő a mezőgazdasági termelés intenzitása, ami a vízhiány miatti kockázat növekedésével jár együtt. Ezen kockázat csökkentésének igénye, valamint a termelés inputjainak tartósan az outputok értékét meghaladó mértékű növekedése (az agrárolló nyílása) együttesen arra készteti a termelőket, hogy hozam oldalon minél nagyobb értéket állítsanak elő megbízhatóan és előre tervezhetően, magasabb ráfordítás felhasználással. Mindez együttesen teremtheti meg a jövedelmező gazdálkodást. (Nem is beszélve arról a piaci oldalról egyre erőteljesebbé váló követelményről, miszerint a hozamnak egyöntetű, homogén minőségűnek, és nagyon gyakran megfelelő értékesítési nagyságúnak kell lennie ahhoz, hogy a felvásárló, a feldolgozóipar megvásárolja a termelőtől a terméket.) A fenti néhány tény jelzi, hogy miért kell bővebben foglalkozni az öntözéssel, annak gazdasági megítélésével Magyarországon. Mint ismert, a Magyarországon rendelkezésre álló vízkészletek 800-900 ezer hektár öntözését teszik lehetővé (Ligeti et al., 2006), ezzel szemben az öntözésre berendezett terület közel 450 ezer hektár volt az ezredfordulón. Öntözés – gazdasági szerepe Az öntözés gazdasági szerepével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a növénytermesztés olyan speciális tényezője – hozam alakító ráfordítása –, ami a többi termelési tényezővel együttesen, mindig az adott évben, az adott növényi kultúrában, az adott gazdaságban fejti ki hatását. Az öntözés célja: a talaj nedvességtartalmának kiegészítése, a szükséges öntöző víz mennyisége a termesztett növényfajtól, -fajtától, a termelési céltól, az éghajlattól, a talajviszonyoktól és az alkalmazott agrotechnikai, valamint öntözési módszerektől függ. Az egységnyi öntözött területen termelt hozam mind mennyiségében, mind minőségében, a termés kiegyenlítettségében kedvezőbb paraméterekkel rendelkezik, mint az ugyanolyan feltételek mellett, de öntözés nélkül termelt termék, különösen igaz ez a vetőmag és szaporítóanyag előállítás esetén.. Így az öntözéses termelés során egységnyi felületről jóval magasabb termelési érték realizálható, bár igaz, hogy az öntözés nélküli termeléshez képest gyakran jelentős többletköltséggel. Az öntözéssel, mint hozamalakító ráfordítással szemben a következő elvárásaink vannak: Hozamnövelő hatás (intenzív termelés), ekkor a termesztéstechnológia minden eleme szoros kölcsönhatásban van az előre eltervezett öntözéssel, a növényi kultúrát a vegetáció alatt többször öntözzük, a kijuttatott öntözővíz mennyisége meghaladja a 120-140 mm/ha dózist. (Helyes, 2001) Hozam bizonytalanság csökkentő, hozam kiegyenlítő hatás, ami az utóbbi évtizedben jellemzővé vált vegetációs időszak alatti kevés és egyenlőtlen eloszlású csapadék káros következményeinek a kivédésére szolgál. Az egyes évjáratok között igen jelentős lehet a termésingadozás, ami a belőle eredő gazdasági kockázat jelentősen csökkenthető az öntözéssel.
421
Öntözéssel bizonyos korlátok között időzíthető, megnyújtható valamely növény betakarítási ideje, a fogyasztói és felvásárlási igényeknek megfelelően. Az öntözés, mint ráfordítás a termesztéstechnológia többi elemének a hatékonyságát is befolyásolja. Amennyiben előre tudható, hogy a talaj nedvességtartalma és vízháztartása, valamint a várható csapadék együttesen nem képes biztosítani a szükséges nedvességet, az öntözés lesz az a ráfordítás, ami segítségével az eredeti célok elérhetővé válnak. Öntözésnek betudható több, multifunkcionális hatás is. Cél lehet egyes esetekben a kelés elősegítése, gyümölcsösökben fagyveszély elhárítása vagy frissítő, gyümölcsszínező hatás elérése, növényvédő szer, tápanyag kijuttatása, aszúsító öntözés, homoklefogó öntözés. Meg kell említeni még az öntözésnek a szükséges termőterület nagyságára gyakorolt hatását is. A terület megtakarítást az öntözéssel elérhető többlettermés és a mindenkori öntözetlen területeken elérhető hozam különbsége határozza meg. (Kukorica termesztés esetén a hozamtöbblet átlagosan 0,25 hektár, míg magas hozam esetén 0,75 hektár megtakarítást is eredményezhet. Ugyanazt a hozam mennyiséget az öntözetlen termesztéshez képest csak 80, illetve 57% területen lehet előállítani, ami üzemi szinten jelentős nagyság.) Az öntözött területeken elérhető magasabb terméshozam üzemi szinten is és nemzetgazdasági szinten is új vagy más növények termelését teszi lehetővé, megváltoztatva a termelési szerkezetet, vagy nagyobb állatállomány eltartásának a lehetőségét teremti meg. Gazdasági értelemben a felszabaduló termőterületen elérhető átlagjövedelem (lekötött földterület elmaradó haszna) nagyságát is figyelembe kell vennünk a tevékenység ökonómiai megítélésekor, hasonlóan a növényvédelmi tevékenység megítéléséhez. (Takácsné, 2003; Kerek – Marselek, 2010) Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület Az adatszolgáltatásra kötelezett gazdaságok körében végzett megfigyelés alapján a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 169 ezer hektár volt 2010-ben, amely az előző évhez képest 5%-kal csökkent. Az öntözhető szántóterület 133 ezer hektárra esett vissza, 6%-kal kevesebb, mint 2009-ben. Ezen belül a rizs öntözhető területe 3 507 hektárra, a kukoricáé pedig 32 363 hektárra csökkent. Az előző évhez képest a gyümölcsösök vízjogilag engedélyezett öntözhető területe közel 700 hektárral, mintegy 12 022 hektárra emelkedett. Az összes megöntözött terület 37 ezer hektár, amely 60%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A művelési ágak közül növekedés (21%) csak az egyéb (erdő, fásítás) megöntözött területen figyelhető meg. A kiöntözött vízmennyiség 86 millió m3, ami kevesebb, mint a fele az előző évinek. A szántóterület öntözésére 30 millió m3-t, ezen belül rizs öntözésére 13 millió m3 vizet használtak fel. Országosan a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mindössze 22%-át öntözték. Az öntözésre engedélyezett szántó 19%-át, a zöldségfélék közül leginkább a paradicsomot, zöldbabot, paprikát és fejeskáposztát öntözték. A rizs 56%-át, a burgonya 39%-át, a gyümölcsök 15%-át, a gyep 6%-át a szőlő 2%-át öntözték 2010-ben. A halastavak feltöltésére az összes kiöntözött vízmennyiség 59%-át fordították. (AKI, 2010) 2011-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 201 ezer hektár, amely 19%-kal meghaladta a 2010. évit. Az öntözhető szántóterület 156 ezer hektárra nőtt, ami 17%-kal több mint 2010-ben. Ezen belül a napraforgó öntözhető területe 46%-kal esett vissza, míg a rizs területére kapott öntözési engedélyek 49%-kal emelkedtek. Az elmúlt években a gyümölcsösök engedélyhez kötött öntözhető területe folyamatosan növekszik, 2011-ben 650 hektárral, 12 672 hektárra emelkedett. A gazdák közel 6%-kal nagyobb szőlő területre kértek öntözési engedélyt 2011-ben Az öntözhető gyep a tavalyi drasztikus visszaeséséhez képest, 2011-ben kimagaslóan, 83%-kal az öntözhető egyéb terület (erdő, fásítás) pedig 22%-kal emelkedett. Az összes megöntözött terület 79 ezer hektár, amely több mint kétszerese az előző év azonos időszakának. A kiöntözött vízmennyiség 2011-ben 166 millió m3 volt. A szántóterület öntözésére 83 millió m3-t, ezen belül rizs öntözésére 29 millió m3 vizet használtak fel.
422
Leginkább az intenzíven termesztett növényekre (pl. zöldségfélék) koncentrálódik az öntözés. Országosan a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mindössze 39%-át öntözték. Az öntözésre engedélyezett szántó, zöldségfélék területének 39%-án végeztek vízpótlást. A zöldségfélék közül leginkább a paradicsomot, zöldbabot, paprikát és fejeskáposztát öntözték. A rizs 65%-át, a burgonya 77%-át, a gyümölcsök 44%-át, a gyep 25%-át a szőlő 6%-át öntözték 2011-ben. A halastavak feltöltésére az összes felhasznált vízmennyiség 41%-át fordították. Az öntözhető zöldorsó terület országos szinten 2011-ben 7.588 hektár volt, ebből a ténylegesen öntözött terület 2.502 hektár. Öntözhető kukorica terület 29.032 hektár, míg a ténylegesen öntözött kukorica terület 20.140 hektár volt, a statisztika nem tarja nyilván, hogy ebből mennyi volt a vetőmagkukorica terület. (Bojtárné, 2011) Fejér megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 11.655 hektár, ebből 1.384 hektárt öntöztek ténylegesen 2011-ben. Fejér megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület mintegy 11 ezer hektár, de a gazdálkodók jelentései szerint 2011-ben mindössze 1384 hektáron éltek a lehetőséggel, mintegy 1 millió köbméter vizet használva fel (zöldségféléknél, gyümölcsösöknél és a vízigényes szántóföldi kultúráknál a hiányzó természetes csapadékmennyiség pótlására). (Anonymus, 2012.) Országos szinten az öntözőkapacitás nem minden esetben kedvez az öntözővízzel való takarékosságnak. A 2000. évi AMO adatai alapján az öntözési módok közül 85-90% volt az esőszerű öntözés (ebből 18-26%-ot képviseltek a korszerűnek számító center pivot és lineár berendezések), a felületi öntözés (6-10%) és az altalajöntözés (3-5%) csökkenő arányú tendenciájú, míg az intenzív ültetvényágazatokban kívánatos csepegtető és mikroöntözés részesedése kicsi (1-1,6%), bár növekvő arányt képvisel. Ennek aránya az utóbbi években nőtt, pontos számadatok még nem állnak rendelkezésre. (A mezőgazdaság gép- és épületállománya 1991-2000., 2001) A tanulmány célja annak bemutatása konkrét vállalati példán, hogy üzemgazdasági szinten milyen feltételeknek kell megfelelni öntöző-beruházási támogatás elnyeréséhez, a megvalósított beruházás milyen változásokat eredményez(het) a gazdálkodásban, milyen kihatása van az egyes – öntözött – növények terméshozamára, jövedelmére és milyen megtérüléssel lehet számolni.
Anyag és módszer Gazdaság jellemzése Az Elza-Major Kft. és leányvállalata az Agárdi Farm Kft. 5850 hektáron (szántó: 5255 ha; gyep 595 ha) gazdálkodik Fejér megyében a Velencei-tótól 10 – 20 km-es távolságban. Mindkét cég a fenntartható mezőgazdaság jegyében integrált növénytermelést folytat, és 2004-től részt vesz az agrárkörnyezetgazdálkodási programban a terület 78%-ával. A földterületet az államtól bérli, az AK értéke 26-34 között változik. Fejér megye a Közép-Mezőföld termőtáj területén helyezkedik el, legnagyobb részét (64 %) a mészlepedékes csernozjomok fedik. Ezek a talajok kedvező termékenységűek (III.), mind humuszban, mind foszforban és káliumban ”igen jó” ellátottnak minősülnek. Az évi napsütés összege É-on 2000 óra, D-en 2050 óra. Az évi csapadékösszeg 550-600 mm, de K-en és Ny-on (Dunaújváros és Székesfehérvár térségében) még az 550 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban 320-340 mm eső a valószínű. Az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm. Legnagyobb területen búza (1400 ha) és kukorica (1500 ha) termesztése folyik, ezt követi a napraforgó és a repce (600 – 600 hektárral). Csak olyan növényt von be a termelésbe, amelyre igénybe vehetők az uniós és nemzeti forrásból származó támogatások. A növénytermesztési ágazatot egy ezres létszámú
423
tejtermelő tehenészet is kiegészíti, így elsődleges cél a minőségi tömegtakarmány (200 ha silókukorica, 100 ha olaszperje, 370 ha lucerna) termelés a jelentős mennyiségű terményértékesítés mellett.
Állattenyésztési telep
1.
39. tábla 41. tábla
Növénytermesztési telep
ábra: A vizsgált táblák elhelyezkedése. (Forrás: belső vállalati anyagok)
A két cég 2009 májusában pályázatot nyert a vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztésére. Az EMVAból finanszírozott projekt 40%-os vissza nem térítendő támogatást élvez. Az öntözhető terület nagysága 333 ha. A tervezett üzemi területeken körforgó (center pivot) öntözőberendezések (5 db) lettek kialakítva, esőztető öntözési módot tesznek lehetővé, üzemelésük rádió távirányítási rendszerrel történik, továbbá a corner tagok indukciós vezérlésűek (sarokbeöntözős kivitelűek). Felszínalatti nyomócsővezeték kiépítése történt, a csővezeték magas és mély pontjain légtelenítő és víztelenítő felszíni csomópontok vannak. Az öntözőberendezések a rögzített középpont körül forognak, itt van a csatlakozásuk a vízellátó csővezetékhez. A kialakított vízbázis 200.000 m3 nagyságú 1 hektáros szigettel a közepén, a természetes élőhely megőrzése érdekében. Az Elza-Major Kft., mint vízszolgáltató, öntözővizet biztosít az Agárdi Farm Kft. öntözőtelepéhez (313.440 m3/év), illetve saját 88 ha-os öntözőtelepéhez (141.600 m3/év) is. A vízmennyiség mérése a berendezések egyedi vízmérő óráin történik. (1., 2. ábra)
424
Agárdi Farm Kft. Tábla: 39. tábla Terület: 295 ha Öntözhető terület: 245 ha
Elza-Major Kft. Tábla: 41.tábla Terület: 112 ha Öntözhető terület: 88 ha
1.
ábra: A telepített körforgó öntözőberendezés területi lefedése. (Forrás: belső vállalati anyagok)
Az öntözőberendezés üzembe helyezésével – figyelembe véve a piaci viszonyokat, értékesítési lehetőségeket, költségeket, az elérhető termést és ezzel összefüggésben az elérhető árbevételt – vetőmagtermesztés folyik, valamint csemegekukoricát és zöldborsót kíván a cég a továbbiakban termelni. Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok a beruházás üzembe helyezésének első évéből származnak, nem teljes körűk, mivel a tanulmány készítésének idején még csak részadatok álltak rendelkezésre (táblaszintű költség adatok). Az öntözés jövedelmét az öntözés többlet árbevételének és többletköltségének különbsége határozza meg. A többlet árbevételt a vetésszerkezet, a gazdaságosan termeszthet! növénykultúra és annak piaci ára befolyásolja. Az öntözés gazdaságosságának megítélését a csapadékos évek rontják, az aszályos évek pedig javítják. A termelési cél, a vetésszerkezet hatása az öntözésre ismert, általában a magasabb magas hozamtöbblettel reagáló növénykultúrák jelentik. Az öntözés többlet termelési költségét az öntözőberendezés üzemeltetési költsége, a termesztéstechnológia többletköltségei jelentik. A beruházási költség végső összege a forrásszerkezettől és annak költségétől függ. (Takácsné, 2003; Bíró et. al, 2011) Az üzemgazdasági szintű elemzés során költség-hozam elemzést készítettünk. A kalkulációk elkészítésekor nem számoltunk dinamikus megtérülési mutatókat, célunk elsődlegesen a hozam, és a táblaszintű jövedelemalakulás bemutatása volt.
425
Eredmények A beruházás célja az intenzív, biztonságos növénytermesztés feltételének megteremtéséhez az agronómiai igényeknek megfelelő vízpótlás biztosítása. A tervezésnél a termelési cél megvalósítása mellett elsődleges cél a környezetvédelmi, természetvédelmi, talajtani, energiatakarékossági szempontok figyelembevétele. Az öntözésbe bevonásra kerülő táblák a vetésforgó, termelési cél és a fentiek figyelembevételével kerültek kijelölésre. (1. táblázat). Az öntözőberendezéssel egy sokkal hatékonyabb öntözés érhető el, hiszen egységesebb, gyorsabb a víz kijuttatása a területre, valamint egy egészen más klíma érhető el, így nagy mértékben megnő a termelés biztonsága. 1.
táblázat: Öntözött táblák jellemzése
Agárdi Farm Kft.
Elza-Major Kft.
öntözés helye
39. tábla
41. tábla
tábla mérete
295 ha
112 ha
terület gazdaságossága
26,80 AK/ha
25,30 AK/ha
igen jó
igen jó
öntözött terület
200 ha
88 ha
vetett kultúra
hibridkukorica
vetőmag borsó
elővetemény
zöldborsó
csemegekukorica
szármaradvány bedolgozása
igen
igen
szántás
igen
igen
műtrágyaszórás
8-24-24: 323 kg/ha AN: 229 kg/ha
tárcsázás
igen
igen
hengerezés
nem
igen
kultivátorozás + műtrágyaszórás
AN: 219 kg/ha
-
gyomirtás
2x
1x
műtrágyaszórás
AN: 43 kg/ha
AN: 204 kg/ha
rovarölő / gombaölő
igen
igen
vetés után
vetés előtt
humusz, ellátottság
Foszfor,
Kálium
Forrás: belső vállalati anyagok
Összehasonlításra került a különböző technológiával termesztett zöldborsó ágazat hozamadatai. A fajták konkrét megnevezésétől el kell tekinteni, de az öntözött tábla többlethozama (1,69 ill. 1,46 t/ha) igen jelentős (mindez nem tudható be csak és kizárólag az eltérő fajtatulajdonságoknak). Mivel sem a tervezett, sem a tényleges költségadatok nem álltak rendelkezésre a tanulmány készítésekor, így csak a hektáronként elérhető termelési értékbeli különbségeket tudjuk bemutatni. (2. táblázat)
426
2. táblázat: Vetőmag borsó terméseredményei
41. tábla
vetett terület
öntözés
termésátlag felvásárlási ár
termelési érték
vetőmag borsó
ha
m3
t/ha
Ft/t
Ft/ha
1. fajta
31
-
1,17
125 000
146 250
2. fajta
41
34 300
2,86
116 000
331 760
3. fajta
40
-
1,4
180 000
252 000
összesen
112
-
-
-
-
Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján
A hibridkukorica termesztés tervezett költségadataival számolva a tervezett jövedelem 369 ezer Ft/ha, ami – figyelembe véve a termelési célt – jelentős összeg a szántóföldi növénytermelésben. Fontos megjegyezni, hogy inkább az öntözés hozambizonytalanság csökkentéséből adódó gazdasági szerepe mutatkozik meg, amennyiben stabilan elérhető a tervezett hozam (4,3 t/ha). (3. táblázat) 3. táblázat: Hibridkukorica termesztés tervezett jövedelme
39. tábla
Megnevezés
Mértékegység
vetett terület
ha
200
öntözés
m3
225 900
Ft/tábla
15 060 753
Ft/ha
75 304
Ft
6 247 470
Ft/ha
31 237
elvárt hozam
t/ha
3,7
tervezett önköltség
Ft/ha
580 874
kalkulált felvásárlási ár
Ft/t
950 000
kalkulált nyereség
Ft/ha
369 126
Öntözés Ft/m3)
költsége
(66,67
idegenelés (diákmunka)
hibridkukorica
Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján
A beruházás üzembe helyezésének első évében nem sikerült az öntözőberendezést a teljes – öntözhető és egyben a pályázatkor tervezett – területen beüzemelni. A következőkben a korábbi – terv – adatokat is figyelembe véve a vélelmezett megtérülési időt mutatjuk be. A beruházási költség adatokat a 4. táblázat mutatja be. Ezen adatokkal kalkulálva, ha öntözni tudtuk volna a 41-es tábla teljes területét az idei évben, akkor Elza-Major Kft. esetében a 88 ha-on történt öntözés beruházás 4 év alatt térül meg, feltételezve egy vetőmag borsó és kukorica vetésforgót.
427
4. táblázat: Öntözőberuházás költsége, forrásai (ezer Ft)
Agárdi Farm Kft.
Elza-Major Kft.
39. tábla
41. tábla
(200 ha)
(88 ha)
körforgó bekerülési értéke
91 065
50 730
EU támogatás
36 426
20 392
körforgó összesen
54 639
30 337
vízszolgáltatás
116 419
51 224
EU támogatás
46 797
20 591
vízszolgáltatás összesen
69 621
30 633
beruházás költsége összesen
124 260
60 971
Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján
Az Agárdi Farm Kft. 200 ha-on vetett hibridkukoricája, ha az aszályos időjárás ellenére is hozza az elvárt 3,7 t/ha-os hozamot, akkor a vizsgálat évében 370.000 Ft többleteredménnyel lehet kalkulálni hektáronként. Feltételezve itt is egy vetőmag borsó és kukorica vetésforgót, a beruházási projekt 124 millió forintja már 3 év alatt megtérül. (5. táblázat) 5. táblázat: Várható többletjövedelem alakulása a tervezett növény, termelési cél függvényében
39. tábla 200 ha-on vetve elvárt hozam t/ha tervezett önköltség Ft/ha kalkulált felvásárlási ár Ft/ha többleteredmény Ft/ha többleteredmény Ft 41. tábla 88 ha-on vetve elvárt hozam t/ha tervezett önköltség Ft/ha kalkulált felvásárlási ár Ft/ha többleteredmény Ft/ha többleteredmény Ft
1.év
2.év vetőmag hibridkukorica borsó 3,7 4,5
3.év
580 000
309 000
580 000
950 000 370 000 74 000 000 1.év
522 000 213 000 42 600 000 2.év
összesen 1-3 év
309 000
950 000 370 000 74 000 000 3.év vetőmag vetőmag borsó hibridkukorica borsó 2,86 3,7 4,5
522 000 213 000 42 600 000 4.év
309 000
580 000
309 000
580 000
332 000 23 000 2 024 000
950 000 370 000 32 560 000
522 000 213 000 18 744 000
950 000 370 000 32 560 000
Forrás: saját számítás, belső vállalati anyagok alapján
428
4.év vetőmag hibridkukorica borsó 3,7 4,5
190 600 000 összesen
hibridkukorica 1-4 év 3,7
85 888 000
Következtetések Meglátásunk szerint a növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a mezőgazdasági termelés vízhatékonysága mellett a jövedelmezőséget is. A bemutatott két gazdaság évek óta termesztenek borsóvetőmagot, nagyon jó kapcsolatot ápolva a vetőmag-termeltető cégekkel. Az eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy még aszályos évben (mint az idei 2012-es év) is esély van arra (mivel elérhető a 2 tonnás termésátlag), hogy a tevékenység jövedelmező legyen. Ahhoz, hogy a viszonylag magas átvételi árban rejlő potenciális jövedelem realizálható legyen, megfelelő ráfordítás felhasználási szintet kell biztosítani. A borsótermesztés legkritikusabb pontja a keléskori és a virágzáskori csapadék ellátottság. A körforgó öntözőberendezés alatti termesztéssel ez a kritikus pont kiküszöbölhető, a termésbiztonság vízhiányból adódó rizikófaktora minimálisra csökkenthető, illetve kiküszöbölhető. A vizsgált gazdaságban a zöldségtermesztéssel (csemegekukorica és zöldborsó), valamint a vetőmagborsóval kapcsolatban több éves tapasztalattal rendelkeznek, ellenben hibridkukoricát idén termesztenek először, így a valós üzemi költség és jövedelem adatok csak a betakarítás után állnak majd rendelkezésre. Az előzetes várokozások azt mutatják, hogy mindenképpen megéri termeszteni, annak ellenére is, hogy kényesebb kultúráról van szó és nagyobb odafigyelést is igényel (címerezés, idegenelés), mivel átvételi ára jóval magasabb, mint a másik három növényé. Az öntözés – mint hozambizonytalanságot csökkentő és kiegyenlítő – ráfordítás, kulcstényező a növénytermelésben, különös tekintettel a változó klimatikus környezeti feltételekre. A vízhiány és aszály jelentette kihívás leküzdésében fontos szerepet játszhat ez a meliorációs beruházás, mert elősegítheti a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználást. Úgy gondoljuk, az öntözés beruházási támogatása kiemelt pioritással kell, hogy bírjon – természetesen az EU jogszabályoknak történő megfelelés mellett – a termelői biztonság különösen fontos a vetőmagtermesztés esetén. (Orlóczi – Szlávik, 2011)
Irodalonjegyzék
A mezőgazdaság gép- és épületállománya 1991-2000. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2001. 86 pp. ANONYMUS (2012) A szárazság ellenére nem nőtt az öntözött területek nagysága a megyében. http://fmh.hu/hirek/20120426_csapadekhiany_ellenere_sem_ontoznek (Letöltve: 2012. június 17.) BIRKÁS, M., JOLÁNKAI, M., STINGLI, A., BOTTLIK, L. (2007) Az alkalmazkodó művelés jelentősége a talaj- és klímavédelemben. In: Klíma-21 Füzetek. 51. 34–47 pp. BIRKÁS, M. (2010) Talaművelők zsebkönyve. Mezőgazda K. 282 p. BIRÓ, SZ., KAPRONCZAI, I., SZŰCS, I., VÁRADI, L., APÁTI, F., BOJTÁRNÉ, LUKÁCSIK, M., BOZÁN, CS., FELKAI, B. O., GYALOG, G., HAMZA, E., KÖRÖSPARTI, J., PEKÁR, F., SZÉKELY, E., SZŐLLŐSI, L., TÓTH, P., VALENTINYI, K., VARGA, E. (2011) Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. Agrárgazdasági Könyvek. Budapest. Agrárgazdasági Kutató Intézet. 164 p. BOJTÁRNÉ, LUKÁCSIK, M. (2011) Tájékoztató jelentés az öntözésről. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest. 44. p. CSETE, L., LÁNG, I. (2005) A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés MTA Társadalomkutató központ. Bp. 313 p. HELYES, L. (2001) Éghajlatváltozás – aszály – öntözés és termesztési vonatkozásai. Gyakorlati Agrofórum. 12. évf. 9. sz. 2-6 pp. KEREK, Z., MARSELEK, S. (2010) Öntözés. In: Gazdaságos zöldségtermesztés (Szerk.: Kerek Z. – Marselek S.) Szaktudás Kiadó Ház. Budapest. 186-198. p. LÁNG, I., CSETE, L. (1992) Az alkalmazkodó mezőgazdaság. Agricola kiadó. 210 pp. LIGETVÁRI, F., CSELŐTEI, K., KISS, K., DIMÉNY, J., SZILÁRD, GY., TAKÁCS-GYÖRGY, K., KIS, S., HELYES, L., PEKÁR, F., BOZAN, CS. (2006) Irrigation sector reform in Central and Eastern European
429
Countries – Hungarian report.. In: Dirksen W, Huppert W (szerk.). Irrigation sector reform in Central and Eastern European countries... Eschborn: Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ), pp. 161-250 ORLÓCI, I., SZLÁVIK, L. (2011) Jegyzetek a vízgazdálkodási politikához. Vízügyi Közlemények Bp., 2011. SOMLYÓDY, L. (2011) Quo vadis hazai vízgazdálkodás? Stratégiai összegzés. In: Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. (Szerk.: Somlyódi L.) Köztestületi Stratégiai Programok. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 9-84. p. TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2011. október 4-i jelentések alapján). (2011) Agrárgazdasági Kutató Intézet. Statisztikai jelentések, információk. 44 p. TAKÁCSNÉ, GYÖRGY, K. (2003) Mezőgazdasági vízgazdálkodás gazdasági kérdései. Vállalatgazdasági alapok. Egyetemi jegyzet. Gödöllő: SZIE MKK. 133 p.
430
