Berhida Városi Önkormányzat Jegyzője 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581
Családsegítő Központ Vezetője 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 455-153
ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. ÁPRILIS 25. NAPJÁN TARTANDÓ ÜLÉSÉRE Vilonya Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi átfogó értékelése
„A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló” 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. §. (6) bekezdése alapján Vilonya Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2015. évi ellátásáról. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 170/A. §-ában meghatározott tartalommal és szerkezetben készült átfogó értékelést az alábbiakban terjesztjük a Tisztelt Képviselő-testület elé: I. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Vilonya község népesség-statisztikai adatai 2015. december 31. napján. Állandó lakosság összesen: (a településen lakóhellyel rendelkezők száma) Korcsoport bontásban 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18-54 éves 55-59 éves 60-69 éves 70-79 éves 80-110 éves Összesen
Férfi (fő)
652 fő.
Nő (fő) 11 6 29 17 182 25 39 11 5 325
Együtt (fő) 7 11 28 12 167 27 38 24 13 327
18 17 57 29 349 52 77 35 18 652
2 II. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. 19. § (1) bekezdése értelmében: „A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a 151. § (5) és (5a) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, vagy a kormányablaknál terjeszti elő. A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a helyi önkormányzat jegyzője állapítja meg, egy év időtartamra. 2015. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására 20 kérelem érkezett. A kérelmezők jellemzően jövedelmi viszonyaikra hivatkozással kérik a támogatás megállapítását. Elutasításra 1 esetben került sor, a jogosultsági határt meghaladó egy főre jutó jövedelem alapján (amely a gyermeket gondozó családban 37.050.- Ft, egyedülálló kérelmező, tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyermek, valamint nagykorúvá vált gyermek esetében 39.900.- Ft). A 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatás: (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A természetbeni támogatás összege 2015. évben gyermekenként és alkalmanként 5.800,- Ft volt. A Gyvt. 20/A. §-a szerint: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján természetbeni támogatást folyósítottunk fogyasztásra készétel, ruházat valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet utalvány formájában az alábbiak szerint: 2015. augusztus hónapban 16 kiskorú gyermek és 2 nagykorú, összesen 18 fő részére folyósítottuk az ellátást: 104.400 forint összegben. 2015. november hónapban 16 kiskorú gyermek és 1 nagykorú, összesen 17 fő részére folyósítottuk az ellátást: 98.600 forint összegben.
3 Támogatásra felhasznált összeg 2015. évben összesen: 203.000 Ft. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása: Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a kedvezmény igénylésekor az Szt. szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a kedvezmény igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek aki esetében a fentebb felsorolt körülmények közül kettő fennáll. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők és a megállapított hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és nagykorúvá vált gyermekek adatai:
Megnevezés
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Hátr. vagy halm. hátrányos helyzet megállapítását kérők száma: Megállapított hátrányos helyzetűek száma szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége Ebből miatt
Tárgyévben nyilvántartásba vett 19
dec.31én nyilvántartott 17
Ebből 0-2 éves 1
3-5 éves
6-13 éves
14-17 éves
18 évesnél idősebb
1
6
8
1
6 1
1
1
1
1
1
5
5
szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága miatt
Megállapított halmozottan hátrányos helyzetűek száma
1
1
3
4 szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és a szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága miatt szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörny. miatt
Ebből
szülő(k) és a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és elégtelen lakókörny. miatt szülő(k), családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége és a szülő(k) vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága és elégtelen lakókörny. miatt
1
1
4
4
1
1
2
2
1
1
3
A gyámhivatal által hivatalból megállapított halm. hátrányos helyzetű nevelésbe vett gyermekek és utógondozói ellátásban részesülő nagykorúvá vált gyermekek száma
Családok száma, amelyekben a hátrányos helyzetű gyermekek élnek Családok száma, amelyekben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek élnek
Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A Gyvt. 20/C §-a alapján a települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelemre annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek a gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet legfeljebb annak a nevelési évnek a kezdetéig lehet előterjeszteni, amelyben a gyermek ötödik életévét betölti. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a)az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b)a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja.
5 Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és b) a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a rendszeres óvodába járásáról gondoskodik Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet december 4-ig, illetve június 4-ig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-ig, illetve június 4-ig nem kerül sor a további óvodáztatási támogatás folyósításának a fent részletezett időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani. A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2015. évben óvodáztatási támogatásban részesített gyermek nem volt. Kérelemre indul az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás megindítása. Kérelem nem érkezett. Az óvodáztatási támogatás 2015. szeptember 1. napjával megszűnt a Gyvt. 20/C. §-ának hatályon kívül helyezésével.
2. EGYÉB, A GYVT-BEN NEM SZABÁLYOZOTT PÉNZBELI TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK:
ÉS
2.1. Önkormányzati segély/települési támogatás: A Gyvt. 18. § (2) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. A szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján akkor indokolt a támogatás megállapítása (családban nevelkedő gyermekre tekintettel adott önkormányzati segély/rendkívüli települési támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §a 2015. február 28-ig önkormányzati segély, ezt követően települési támogatás odaítélésének keretszabályait tartalmazza. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat indokolt alkalmanként önkormányzati segélyben/rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk és családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások – különösen a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, illetve a gyermek családba való visszakerülése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.”
6 2015. évben gyermekre tekintettel önkormányzati segélyt/települési támogatást senki nem kért és nem kapott. 2.2. Nyári gyermekétkeztetés A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2015. évben nyújtott támogatás igénylésére a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény biztosított lehetőséget. Tartalmát tekintve a pályázat feltételei az előző évi kiíráshoz hasonlóak voltak. A támogatás feltétele, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy: 2015. június 6-tól 2015. augusztus 28-ig terjedő időszakban legalább 43 munkanapon keresztül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (a továbbiakban rászoruló), vilonyai lakóhellyel rendelkező, kiskorú gyermekek étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában. Az igényelhető támogatás egy rászoruló gyermekre jutó összege legfeljebb 440 Ft. Fentiek alapján biztosította az önkormányzat 5 főnek 44 étkezési napon át a nyári étkeztetést, ami a gyakorlatban napi egyszeri melegétkezést jelentett. Az Önkormányzat Suri Ferencné egyéni vállalkozóval kötött szolgáltatási szerződés útján a SZIKLA Vendéglőből történő elvitellel valósította meg a nyári gyermekétkeztetési feladatot, 540 Ft/nap/fő költségen. Így a nyári gyermekétkeztetés az önkormányzatnak 2015. június 29-től 2015. augusztus 28-ig 22.000 Ft-ba került. . 2.3. Ingyenes tankönyvellátás Berhida város oktatási intézményekben és a vilonyai tagintézményben tanulók közül összesen: 276 fő ingyenes tankönyvellátásban részesült az alábbiak szerint: Ady Endre Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Berhida összesen Vilonyai iskola tagintézmény MINDÖSSZESEN
123 fő 140 fő 263 fő 13 fő 276 fő
2.4. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj program Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesült az elmúlt évben 1 fiatal a képviselő-testület döntése alapján, összesen: 50.000,- Ft összegben. 3. A gyermekétkeztetés megoldásának részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok:
módjai,
a
kedvezményben
7 A gyermekétkeztetés a településen egyéni vállalkozóval kötött szolgáltatási szerződés útján biztosított, mind az óvodások, mind a általános iskolások részére. A SZIKLA Vendéglőből kiszállított étellel biztosított a gyermekek étkeztetése. a) A 151.§ (5) bekezdése értelmében a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100 %-át normatív kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés 2015. szeptember 1-től megváltozott szabályok szerint) a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130 %-át, vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók után, ha ba) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el; d) az 1-8 évfolyamon felüli nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. (5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (kedvezményes étkeztetés) a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül? b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes étkezésben.
2015. évben térítési díjkedvezményben részesülő gyermekek gyermekek száma (fő) Intézmények Összesen 50%-os díjkedv. 100%-os díjkedv. Ady Endre Általános Iskola 5 110 115 II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola 43 94 137 Süni Napköziotthonos Óvoda 7 117 124
8 Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde Berhida összesen Vilonya Iskola tagintézmény Vilonya Óvoda tagintézmény Vilonya összesen MINDÖSSZESEN
23 78 4 6 10 88
53 374 4 26 30 404
III. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA
76 452 8 32 40 492
SZEMÉLYES
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, célok és javaslatok: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében - veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése -veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében -szociális munka a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására -konfliktuskezelő szolgáltatás a családi konfliktusok megoldásának elősegítésére (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás….) A gyermekjóléti szolgáltatás célja: a gyermekjóléti szolgálatoknak nagyon fontos és meghatározó szerepet kell/kellene betöltenie a település gyermekvédelmi/gyermekjóléti rendszerében. Koordinációs, szervezési, gondozási és szolgáltatási feladataink végrehajtásával, megvalósításával lehetne biztosítani megfelelőbb ellátást. Ennek kialakítására mindenképp szükséges a helyi szükségletek, sajátosságok alapos ismerete és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti rendszerben érintettekkel való rendszeres együttműködés. Berhidán 1997. december 1-én kezdte meg működését az intézmény a Berhida, Hősök tere 38. szám alatt. VILONYÁN 2003. január 1-től társulási megállapodás keretében biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás. Családsegítő Központ Berhida Székhely: 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Területi iroda: Vilonya, Kossuth u. 18. Vilonya településen jól megközelíthető helyen, külön bejárattal a szolgáltatás ellátásához az önkormányzat épületében található az erre alkalmas iroda. Az iroda és a mosdó az ügyfélváróból nyílik. Az irodában tároló szekrény, íróasztal, és tárgyalás megtartásához is alkalmas tárgyi berendezés található. Számítógéppel, és telefonnal nem rendelkezünk. Szükség esetén azonban mindkettőt a hivatalban a családgondozó igénybe veheti.
9 Az iratanyagot a székhelyen tároljuk. Családlátogatás, ügyintézés heti egy alkalommal ügyfélfogadási időben történik. Mind a családsegítést, mind a gyermekjóléti szolgáltatást egy fő látta el 2015-ben. Ingyenes jogi tanácsadást–havi egy alkalommal- a székhelyen vehette igénybe a kérelmező Pszichológus havi 4 óra időtartamban látja el tevékenységét Berhidán. Előre egyeztetett időpontban a Vilonya településen élők is a székhelyen vehették igénybe a szolgáltatást. Az intézmény szakmai ellenőrzés 2015-ben: 2015. évben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályának gyermekvédelmi szakreferense tartott ellenőrzést. Megállapításai: „A gyermekjóléti szolgálat a gyvt. 11.§. (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően gyermek bántalmazása esetén a jogszabályban előírt egységes elvek és módszertan alkalmazásával járt el. Az adatok zártan kezelése a vizsgált esetben megtörtént. Az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködése az iratanyagokban dokumentált. Megállapítható volt, hogy együttműködésük kölcsönös, valamennyi észlelő- és jelzőrendszeri tag feladatát ismerve járt el. A gyermekjóléti szolgálat, mint az észlelő- és jelzőrendszer működtetője feladatát a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el. Általános tapasztalat, hogy a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal felkérésére, illetve javaslattétel esetén levél formájában igen részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtott.” A szolgálat feladatai szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A várandós kismamák gondozása az egyben együttgondozást is jelenthet. A védőnő szolgálattal rendszeres a kapcsolatunk, hiszen ő azok, akik a várandós anya és a csecsemő gondozása során leghamarabb találkozna a családdal. Továbbra is jellemző problématípusok a gyermeknevelési kompetencia hiányosságai, lakhatási, megélhetési, higiéniai problémák, túl fiatal anya, … stb. A védőnők az általuk szervezett programokról tájékoztatást nyújtanak, így az intézményünket felkereső érintett ügyfelek is tudomást szerezhetnek azokról. Családba történő visszahelyezést segítő családgondozás A családgondozó elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A család gondozása során fontos, hogy segítsük a szülő és a gyermek kapcsolattartását. Segítséget nyújtunk hivatalos ügye intézésében, illetve más szakemberhez való továbbirányításban. Támogatjuk a szülő gondozási, nevelési, háztartásszervezési ismereteinek a gyarapítását.
10 A családgondozó javaslatot tehet a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha szülők életvitelében, körülményiben történt változás azt indokolttá teszi. Helyettes szülői hálózat: A helyettes szülői hálózat a gyermekek védelmének rendszerén belül a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás, ezen belül a gyermekek átmeneti gondozásának egyik formája. A helyettes szülői gondozás azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő kérésére – átmenetileg, meghatározott ideig történik a gondozás és nevelés. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja -az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően- az ellátást, gondozást. A helyettes szülőnél történő elhelyezés rövid tartamú (max. 12 hó) elhelyezést jelent. Vilonya területén a helyettes szülői hálózat kiépítése a mai napig nem járt eredménnyel. . Helyettes szülők beiskoláztatására ugyan sor került, de ők végül nevelőszülőkké váltak, mert a feltételek kedvezőbbek voltak a jelentkezők számára. Az elmúlt években Vilonya területén helyettes szülői feladat ellátása nem merült fel, illetve ilyen irányú igénnyel senki nem élt. Szükség esetén átmeneti gondozásra kistérségi szinten kerülhetett volna sor.
Észlelő- és jelzőrendszer működtetése A gyermekjóléti szolgáltatás észlelő-és jelzőrendszert működtet, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek -életkörülményeit és szociális helyzetét -gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét -gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét -kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében -a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése A probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazoldó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személy ismert, és ezzel nem sérti meg a zárt adatkezelés kötelezettségét. Éves szakmai tanácskozást, jelzőrendszeri értekezleteket, esetmegbeszélést, esetkonferenciákat szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít Jelzőrendszeri értekezlet
11 A Vilonyán 2015-ben 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet megtartására. Résztvevők köre: Gyermekintézmények és gyermekekkel foglalkozó szervezetek képviselői Meghívottak a Gyvt-ben meghatározott jelzőrendszeri tagok, fiatalkorúak pártfogója, az önkormányzati képviselőtestület mindazon tagjai, akik a gyermekvédelem terén döntés-előkészítői, illetve döntési szerepet töltenek be. A 2016. február 29-én megtartott gyermekvédelmi tanácskozáson a 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelésére került sor VILONYA települést érintően A jelzőrendszer lényege az egyének, családok szociális helyzetéről, problémáiról szóló folyamatos információáramlás, segítségnyújtás érdekében intézmények, szervezetek, magánszemélyek közötti kapcsolat fenntartása. A jelzőrendszer tevékenysége a családsegítői tevékenység szerves része. A hatékonyabb beavatkozás érdekében a szolgálat esetmegbeszélést hív össze, melyre meghívja az ügyben érintett, a jelzőrendszerben nevesített szakembert. Meghatározott, konkrét esetekben esetkonferenciára/családkonferenciára –a gondozási folyamat során akár több alkalommal is- sor kerül. Esetkonferenciára az érintett családot és a családdal foglalkozó szakembereket hívjuk össze a család ügyében tartott megbeszélésre. Az esetkonferencia célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő, a családot és a gyermeket érintő információk cseréje, azok rögzítése, és a feladatok meghatározása, illetve azok elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között létrejöjjön. A családgondozók több alkalommal egyéni esetkonzultáció keretében a bevont szakemberrel, segítővel egyénileg beszéli meg a teendőket. Gyakoriak az intézményi esetkonzultációk, ahol egymás számára nyújtanak segítséget a kollégák. Gyermekvédelmi tanácskozás (a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról minden év május 31-ig –a külön jogszabályban meghatározott tartalommal- átfogó értékelést készít. Az átfogó értékelés alapját képezi a gyermekjóléti szolgálat által szervezett éves tanácskozás. A tanácskozás célja a településen a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek saját tevékenységének bemutatása, feladat ellátásuk akadályoztatásának feltárása. Az értékeléseket követően közös stratégia kidolgozására kell törekedni a színvonalasabb, hatékonyabb ellátások érdekében. jelzőrendszer tagjai által küldött jelzések száma 2015-ben Egészségügy/védőnő Egészségügyi szolgáltató Oktatási-nev. Intézmény napközbeni gyermek ellátást nyújtó int. rendőrség Más szociális intézmény
1 1 1
Gyermekjóléti szolgálat tevékenységei 2015
12 Ellátás típusa alapellátásban részesült védelembe vettek: nevelésbebe vettek Id. hatályú elhelyezés
Vilonya 5 család 7 gyermek 1 család 3 gyermek
gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint 2015. kezelt probléma szerint:
Vilonya
Anyagi (megélhetés, lakhatás): gyermeknevelési:
11
Gyerm.int-be való beill.n. magatart- és telj.zavar:
15
családi konfliktus szülők,ill.család életvitele:
3 23
családon belüli erőszak, bánt.: (fizikai) szülői elhanyagolás:
-
Fogy.retardáció: összesen
52
A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2015. év megnevezés információnyújtás segítő beszélgetés tanácsadás hiv.ügy.közreműk családlátogatás közv.más szolg. 1.vv. tárgyalás felülvizsg.tárgy. elh. értekezlet pszich.tan.adás szakmaközi megbeszélés esetkonferencia
szakmai tev.száma 13 13 7
ellátott gyermekek 1 2 1
15
5
4
2
52
11
Veszélyeztetett gyermekek adatai tárgyév (2015.) december 31-én
Okok nyilvántartott veszélyeztetett
a a veszélyeztetettség veszélyeztetettség fő oka halmozott okai 11
13 kiskorúak száma nevelési probléma szülők, család életvitele (szenv.bet., antiszoc.viselkedés) családi konfliktus szülő betegsége gyermek elhanyagolása fizikai gyermek elhanyagolása lelki kortárs csoport negatív hatása elégtelen lakáskörülmények munkanélküliség antiszociális viselkedés tankötelezettség elmulasztása tartós betegség magatart. v. tanulási zavar
10
30
2 1 3
16 10 2
1
2
1
1
Vilonyán szülő általi fizikai elhanyagolásról 5 esetben, lelki elhanyagolásról 1 esetben érkezett jelzés. 2015-ben fiatalkorú által elkövetett szabálysértésről, és/vagy bűncselekményről nem értesültünk. A jelzőrendszeri tagok beszámolói Általánosságban tapasztalható a helytelen nevelés, az ebből is adódó magtartási problémák. Nő a nehezen kezelhető gyermekek száma. Gyakori a szülői felügyelet, és a szülői kontroll hiánya. A tapasztalatok és beszámolók alapján összességében a gyermekek veszélyeztetettségeinek okai megegyeznek az előző években tapasztaltakkal: szülők életvitele, szülői elhanyagolás, gyermeknevelési problémák, , gyermek magatartás- és teljesítményzavara Oksági magyarázatok: -pszichológiai, pszichiátriai modellek A bántalmazás, illetve elhanyagolás, mint veszélyeztető magatartás gyakran a szülő személyében keresendő (pszichés, biológiai jellemzők: frusztráció, önbecsülés, érzelmi szegénység, alacsony toleranciaszint, autoriter, ill. merev személyiség, agresszió, stressz és alkalmazkodás…stb.) -gyermek közrehatását hangsúlyozó modellek az atipikus gyermekek (pl. mentális, fizikai, illetve viselkedésbeli abnormalitás esetében) fokozottan ki vannak téve a bántalmazás veszélyének. Ehhez hozzájárulnak a szülő tulajdonságai, melyek már vagy eleve jellemzik őt, vagy pedig a gyermekkel való negatív tranzakció során alakulnak ki. -személyközi kapcsolatok szerepét hangsúlyozó modellek a veszélyeztető magatartásokat az alábbi faktorok hangsúlyozzák: - a család struktúrája -családtagok közötti interakciók jellege, sűrűsége
14 -szülő viszonya a gyermekhez (gondozás és nevelés) -szülő, illetve gyermek kapcsolata a társadalmi környezettel Szociológiai megközelítések. -gazdasági feltételek -társadalmi szerkezet -kulturális tényezők
Szociális jellemzők A rossz anyagi helyzet, nélkülözés szintén nem kedvez a megfelelő családi élet kialakítására. Ennek kapcsán fokozódik a szülői elhanyagolás és a kezeletlen problémák tünethordozója a gyermek lesz. A családokon belül megfigyelhető a megfelelő kommunikáció, a problémamegoldó képesség hiánya, a tartósan fennálló higiéniai problémák. A fent leírtak következtében a családok működése diszharmonikussá válik. A családi minta, és a közvetlen környezet a gyermek életére, fejlődésére vonatkozóan negatív hatással bír. Bántalmazás, elhanyagolás A bántalmazó, elhanyagoló magatartás a társadalom minden rétegében előfordul, és mindegyiket védelem illeti meg a gyermekvédelem részéről. A szülő szegénységéből egyenesen következő helyzeteket azonban nem lehet bántalmazásnak, vagy elhanyagolásnak tekinteni. Ha a szülő nem elégíti ki a gyermeke alapvető szükségleteit, ez nem feltétlenül elhanyagoló magatartás, hanem inkább a források hiánya. Ilyen esetekben gyakran megfigyelhető hogy a szegénység olyan stresszes állapotot okoz a szülőnél, amely adott esetben kiprovokálhatja a gyermekkel való rossz bánásmódot. Ugyanakkor a kulturális kontextus különböző faktorai növelhetik, vagy csökkenthetik a gyermek bántalmazásának, illetve elhanyagolásának kockázatát. Ezen belül az egyedi feltételek is befolyásolják a szülő magatartásának jellegét. A gyermekvédelmi problémákkal összefüggő kulturális tényezők között elsősorban az alábbiakat érdemes említeni: -gyermek értékére vonatkozó felfogás -gyermekgondozás és nevelés megfelelőségére vonatkozó felfogások -fegyelmezésre vonatkozó felfogások (büntetés, mint a deviáns magatartás elhárításának eszköze) -gyermeknevelés individuális jellege (szülők szocializációs hiányosságai) -konfliktusok kezelésével kapcsolatos gyakorlatok és felfogások -szubkultúrák eltérő szokásai és értékei 2015. évben szülő általi fizikai bántalmazás 1 esetben, szülő általi elhanyagolás – fizikai- 34, -lelki elhanyagolás esetben került a látókörünkbe, illetve érkezett jelzés. 2015-ben két esetben kaptunk jelzést fiatalkorú által elkövetett bűncselekményről. Gyermekvédelmi prevenció: Mindenfajta prevenció célja, hogy a megcélzott jelenség ne jöjjön létre, vagy ha létrejött, ne váljon súlyosabbá. Ezen túlmenően azonban a prevenció több mindent
15 jelenthet. Például egy felfogásmódot, amely a problémák megelőzését preferálja a kialakult problémák kezelésével szemben (itt nem konkrét megoldásokról, hanem nézőpontról van szó). Fontos összefüggéseket ismerhetünk meg, ha megkülönböztetjük a prevenció típusait: -elsődleges prevenció általában véve a populációra irányul, a gyermekvédelminek tartott helyzetek, elsősorban a bántalmazó vagy elhanyagoló magatartások csökkentése, vagy kiküszöbölése céljából. -másodlagos prevenció a magas kockázattal bíró csoportokat igyekszik azonosítani és kezelni a fentebb említett helyzetek csökkentése, illetve kiküszöbölése céljából. -harmadlagos prevenció: azokat a szülőket és gyermekeiket veszi célba, akiknél már előfordult gyermekvédelmi probléma: itt a cél a következmények enyhítése és a hasonló problémák ismételt előfordulásának megakadályozása. Az minősül prevenciónak, amit ilyen céllal működtetünk, függetlenül attól, hogy a törekvésünk kisebb, vagy nagyobb sikerrel jár.
Megvalósult, a veszélyeztetettség megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére irányuló programok, tevékenységek 2015-ben A programok többfunkciósak, melyek biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, másrészt pedig preventív célzatúak. Vilonyán az elmúlt évben is szerveztünk szabadidős programok, melyek egyrészt jeles ünnepekhez kapcsolódtak. Másrészt a nyári szünidő idejére tevődtek. A gyermekek legszívesebben a kreatív játékokat részesítették előnyben, de népszerűek voltak mind az arcfestés és a csillámtetoválás. Célok és javaslatok Jelenleg is vezető helyet foglalnak el a gyermeknevelési problémák, a szülői elhanyagolás, és a gyermekek magatartási problémái. Továbbra is a prevenció körét érdemes bővíteni. Ehhez más szakterületek bevonása elengedhetetlen. A jövőre vonatkozóan a prevenció körét ki kell terjeszteni konfliktus kezelési kommunikáció, életvezetési, életmódbeli és életviteli kompetenciák fejlesztésére. Szülők részére javasolt a gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadás, csoportfoglalkozások lebonyolítása. Ennek keretében szükséges a szülői feladatok ismeretének elmélyítése, fejlesztése. stb. Programjaink lebonyolításához, az abban való részvételre feltétlenül szükséges más szakterület képviselőinek a közreműködése is, melyre a jövőt illetően még nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni. Bűnmegelőzést is szolgáló helyi szabadidős, kulturális programok szervezése, támogatása is indokolt.
16 A közös célok elérése érdekében mindenképp szükségszerű, hogy a jelzőrendszeri szervezetekkel még szorosabb együttműködést tudjunk kialakítani.
IV. A FELÜGYELETI SZERVEK ÁLTAL GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI, TOVÁBBÁ A GYERMEKJÓLÉETI ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK ELLENŐRZÉSÉNEK ALKALMÁVAL TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK BEMUTATÁSA: 1. 2015. évben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályának gyermekvédelmi szakreferense tartott ellenőrzést a Családsegítő Központban. Az ellenőrzés megállapításai: „A gyermekjóléti szolgálat a gyvt. 11.§. (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően gyermek bántalmazása esetén a jogszabályban előírt egységes elvek és módszertan alkalmazásával járt el. Az adatok zártan kezelése a vizsgált esetben megtörtént. Az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködése az iratanyagokban dokumentált. Megállapítható volt, hogy együttműködésük kölcsönös, valamennyi észlelő- és jelzőrendszeri tag feladatát ismerve járt el. A gyermekjóléti szolgálat, mint az észlelő- és jelzőrendszer működtetője feladatát a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el. Általános tapasztalat, hogy a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal felkérésére, illetve javaslattétel esetén levél formájában igen részletes és mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtott.” 2. 2015.07.07.-én a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Jogkörében eljárva hatósági ellenőrzést tartott a Hétszínvirág Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsődében. Az ellenőrzés során a szolgáltató működésével kapcsolatosan építészeti hiányosságokat tárt fel pl: akadálymentesítés, ajtókon üvegvédő rács, nem megfelelő kerítés anyag, kialakított homokozó a mai szabályozóknak nem megfelelő. A dokumentumokban a házirendet, szakmai programot kellet kiegészíteni. A szakmai dokumentumok javítása megtörtént, amit Berhidai Köznevelési Társulás 2015. 09.29-i ülésén elfogadott. Az építészeti felújítások pedig folyamatban vannak.
V. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján: Az elmúlt évek tapasztalatait, a jelzéseket, statisztikát figyelembe véve jelenleg is vezető helyet foglalnak el az életviteli, anyagi, gyermeknevelési problémák és az agresszív magatartás.
17 Továbbra is probléma a súlyos, magatartászavaros gyermekek nevelése, esetleges kezelésük. A gyermekek körében az egyre nagyobb számban jelentkező súlyos, agresszív magatartásos zavar a pszichológus magasabb óraszámban történő foglalkoztatását indokolná. A gyermekvédelmi prevenció körét ki kell terjeszteni az elsődleges és másodlagos prevencióra. A preventív jellegű programok lebonyolításához, az azokban való részvételhez valamennyi szakterület képviselőjét be kell vonni. Célszerű lenne valamennyi preventív tevékenységet kiterjeszteni a gyermekeket illetően már az óvodás kortól. A magyar gyermekvédelem megoldásai között többnyire csak a harmadlagos prevenciót fedezhetjük fel, tehát olyan megoldásokat, melyek azokra a családokra irányulnak, ahol már előfordult, illetve fennáll a gyermekvédelmi probléma. Tehát törekedni kell az elsődleges és másodlagos preventív tevékenységek kialakítására. A veszélyeztetett gyermekek száma nem csökken. Hosszútávú célunk, hogy tevékenységeinkkel megelőzzük a veszélyeztettség kialakulását. Éppen ezért szükséges a jelzőrendszer további erősítése, a velük való még szorosabb és hatékonyabb együttműködés, a szakterületek közötti rendszeres konzultáció.
A Védőnői Szolgálat tevékenységének – gondozotti csoportonkénti – bemutatása: III. körzet: Peremartongyártelep – Vilonya: Székelyné Kendi Ildikó védőnő tájékoztatója A körzetet Peremarton gyártelep és Vilonya község alkotja, az itt működő óvodákkal és általános iskolákkal. Vilonyán általában a hétfő a látogatónapom, és a páros hetek szerdáján vannak a védőnői tanácsadások.8 ó 30’-10 ó 30’-ig Várandós anya és nővédelmi tanácsadás,10 ó 30’-tól 12 ó 30’-ig Csecsemő és kisgyermek tanácsadás. Szaktanácsadás a gyermekorvossal közösen szerda du. 14 órától a védőoltásoknak és az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatoknak megfelelően. A hazaérkező újszülöttek látogatása a szakmai irányelveknek megfelelően történik. Peremarton gyártelepen önálló védőnői nővédelmi és várandós anya tanácsadás minden kedden 10-12 óráig, önálló védőnői csecsemő és kisgyermek tanácsadás minden csütörtökön 8-10 óráig van. Szaktanácsadás Dr. Csontai Erzsébettel csütörtökön 10-12 óráig. Iskola egészségügyi tevékenységi idő kedden 8-10 óráig LÉTSZÁMOK 2015.12.31.-ei állapot szerint :
18 Várandós anya: Csecsemő: 1-3 éves: 3-7 éves:
7fő ,ebből 18 fő ,ebből 37fő, ebből 82fő, ebből
4 fő 10 fő 11 fő 26 fő
Vilonya Vilonya Vilonya Vilonya
FORGALOM AZ ÖNÁLLÓ VÉDŐNŐI TANÁCSADÁSOKON : Várandós anya: 111 fő ebből Vilonyán megjelent : 54 fő Csecsemő: 164 fő ebből Vilonyán megjelent : 79 fő 1-3 éves: 123 fő ebből Vilonyán megjelent : 43 fő 3-7 éves: 89 fő ebből Vilonyán megjelent : 30 fő Nővédelmi tanácsadás : 197fő, ebből vilonyai megjelenés: 37 fő Orvossal tartott tanácsadáson az összes megjelenés 0-7 éves korig: 271 fő, ebből vilonyai megjelenés: 152. VÉDŐNŐI MUNKA MUTATÓI A SZÁMOK TÜKRÉBEN : A tavalyi év során 17 várandós anyát gondoztam. Az év folyamán szült anyák száma 18, védőnői látogatások száma körükben 96. Újonnan születettek száma 18, ebből vilonyai 10 újszülött. Csecsemő látogatások össz. száma:283. 1-7 évesek körében tett látogatások száma: 387. Összes családlátogatás 654, összes szaklátogatás 1075. Csoportos egészségnevelési alkalmak száma 39, résztvevők száma 221. Az év során 6 alkalommal munkaértekezleten, 8 alkalommal továbbképzésen vettem részt. Egy európai uniós projectnek köszönhetően elvégeztem a védőnői méhnyak szűrés elméleti és gyakorlati képzését. Megbízólevelem birtokában elkezdhettem a körzetemben élő 25-65 éves női korosztály szűrését. A behívó leveleket a megyei ÁNTSZ-nél dolgozó szűrési koordinátor postázza a hölgyeknek. Már hagyomány márciusban a „NŐK EGÉSZSÉGE A CSALÁDOK EGÉSZSÉGE„ szűrés .Ebben az évben 20 nőnek végeztem ingyenesen testsúly, testmagasság mérést, ebből BMI kiszámítást. Valamint látás, hallás szűrés, vércukor és vérnyomásmérés és vizelet szűrés történt. (Peremarton 9, Vilonya 11 fő). Május 08-án a SZÜLETÉS HETÉT ünnepeltük, ebben az évben a peremartoni védőnői tanácsadó adott otthont a rendezvénynek, melynek keretében „Babák az első év„ című filmet vetítettük az érdeklődőknek. (2fő) Július 31-én a Petőfi művelődési házban a szoptató édesanyákat köszöntöttük a SZOPTATÁSI VILÁGNAP alkalmából. Pergő Margit polgármester megnyitója után egy zenés diavetítés során a szoptatott gyermekekben gyönyörködhettünk. A meghívottak előadást hallhattak az anyatejes táplálás szépségéről, jelentőségéről. Sok vers, ének és Kerekítő bemutató után, ajándékokkal köszöntöttük a gyermekeket, valamint minden édesanya, nagymama egy szál virágot és kerámiát kapott ajándékba .
19 (47fő, ebből saját körzetből 38fő) Szeptember 12-én a Berhidai Napok rendezvényén a védőnői szolgálat vércukor és vérnyomás méréssel várta az érdeklődőket. Testmagasság és testsúlymérés után testtömeg indexet számoltunk, életmód és táplálkozással kapcsolatos tanácsokat adtunk. (21fő ) Babamasszázs tanfolyamot tartok a vilonyai és a gyártelepi mamáknak és csecsemőiknek. Helyszín a Szegfű utcai és a vilonyai védőnői tanácsadó. 2015ben 10 édesanyának és csecsemőjének tanítottam meg a babamasszázs művészetét. Szívesen eljönnek apukák, nagymamák és a nagyobb testvérek is. Az APRÓ - TALPAK Baba – Mama Klub Márciusban ünnepelte 7 éves születésnapját. Az összejövetelek 2015-ben a védőnői tanácsadóban voltak, általában havi egy alkalommal. A kicsiknek minden alkalommal volt játszóház. Az önkormányzat jóvoltából sok szép játékot vásárolhattam a klub részére. Köszönjük ! Tavasszal Dr. Csontai Erzsébet gyermekorvos volt a vendégünk, aki az allergiás betegségekről és a védőoltásokkal kapcsolatos hitek és tévhitekről beszélt. Júniusban szintén az önkormányzat anyagi segítségének köszönhetően előadó meghívására volt lehetőségem. Torday Szilvia dietetikus a kisdedkori táplálkozási problémákról tartott előadást, sok hasznos tanácsot,recept ötleteket adott az anyukáknak. Vendégünk volt még Lajosfalvi Ágnes logopédus. A kisgyermekkori beszédfejlődés és beszédzavarok témában hasznos ismereteket adott. Játékos lehetőségeket mutatott a hangképzésben résztvevő izmok tornáztatására, ezt a kicsik ki is próbálták. A karácsony előtti baba-mama klubban a kicsikre leselkedő ünnepi veszélyekre hívtam fel az édesanyák figyelmét. (10 alkalom,85 fő) ÓVODAI MUNKA : Mindkét óvodában megtörténtek a tisztasági vizsgálatok és a kötelező szűrő vizsgálatok. Fejtetvességi szűrést az óvodákban 6 alkalommal végeztem. (230 kisgyermeknek) Az óvodai dolgozókkal jó a kapcsolatom. Fogadóórát az óvodákban nem tartok, a szülők a védőnői tanácsadókban érhetnek el az önálló tanácsadásokon. Elérhetőségeim az óvodákban ki vannak függesztve. ISKOLAI MUNKA: 2015. augusztus 31-én részt vettem a tanévnyitó munka-értekezleten, ahol beszámoltam a 2014/2015-ös tanévben végzett iskola egészségügyi munkámról. Valamennyi első osztályban (Vilonyán a 2. osztályban is) előadást tartottam a helyes fogápolásról, a fogbarát élelmiszerekről. A kisdiákok fogkrém mintákat, matricákat kaptak ajándékba. (33fő) Az 5. osztályosoknak több osztályfőnöki óra során beszéltem a helyes táplálkozásról, a táplálkozással összefüggő betegségekről és azok megelőzéséről.
20 Ők már tudják, mit jelent a csontritkulás, vagy a magas koleszterin szint. Az órák végén a gyerekek Toto-t töltöttek ki és a telitalálatosokat egészséges finomságokkal jutalmaztam. Ebben segítséget kaptam az iskolától és a Gyermekeinkért Alapítványtól. (10 alkalom – 153 fő) Vilonyán a 3. és 4. osztályosoknak tartottam előadást az egészséges táplálkozásról, melynek során a polgármester úrnak köszönhetően gyümölcssalátát kóstolhattak a gyerekek.(7 fő) A hatodik évfolyamon a dohányzás káros hatásaira próbáltam felhívni a figyelmet. (2 alkalom 38fő) A 6. osztályos lányoknak a menstruáció élettanáról, higiéniájáról és a szervezetben bekövetkező serdülőkori változásokról beszéltem. Ezzel párhuzamosan családvédelmi szolgálatnál dolgozó kolléganőm a fiúknak tartott előadást: ”Serdülőkori változások fiúknak” (összesen 38fő) A 7. osztályban a „Barátság, szerelem, párkapcsolat” témában, (40 fő) a 8. osztályban pedig a serdülőkorról és a fogamzásgátlásról tartott projektoros vetítéssel kísért előadást felkérésemre a családvédelmi szolgálatnál dolgozó védőnő kolléganő. (30fő) A 7. osztályos diákok előadást hallgathattak meg a „TETOVÁLÁS, PIERCING-„ről. Felkért előadó a kormányhivatal egészségfejlesztője volt. (40fő) Decemberben az AIDS –ről tartottam előadást a 7. osztályos tanulóknak, (2 alkalom, 37fő) 2015-ben a vilonyai és a peremartoni általános iskolákban összesen 21 alkalommal végeztem fejtetvességi szűrővizsgálatot. 943 gyermeket szűrtem le, fejtetvességet mindkét intézményben találtam. Mindkét iskolában megtörténtek a kötelező szűrővizsgálatok, valamint a felső tagozatban a kampányoltások. Az oktatási intézményekkel jó a kapcsolatom. A családsegítő központ munkatársaival a kapcsolattartás folyamatos. Az év során 4 alkalommal szóbeli, 2 alkalommal írásbeli jelzést tettem feléjük. A jelzett esetek indoka fejtetvesség, rossz szociális körülmény volt, valamint egy vilonyai várandós nem járt rendszeresen gondozásra. 2015. márciusában gyermekvédelmi egyeztető fórumon vettem részt. BESZÁMOLÓ A VÉDŐNŐI MÉHNYAK SZŰRÉSRŐL A szűrés végzésére már korábban is szerettem volna jelentkezni, ezért nem volt kérdés, hogy a továbbképzésen a szűrés végzésének szándékát jelöltem meg. 92 kenetvételt végeztem el. Kevés volt azoknak a nőknek a száma, akik a behívólevél kézhezvételét követően felvették velem a kapcsolatot. Nagyon sok esetben kellett utánuk menni, azaz megkeresni őket. Úgy gondolom nem volt nehéz dolgom, mert a körzetemben, ahol 22 éve dolgozom,szinte mindenki ismer. Többször átolvasgattam a lakos listámat, hogy rögzüljön, kik kaptak behívólevelet,
21 ha kinéztem a tanácsadó ablakából, és láttam, hogy egy érintett nő arra sétál, kimentem és behívtam, de az utcán a boltban, a postán, vagy az iskolában, óvodában is személyesen tudtam beszélni a nőkkel. Az otthonukban tett látogatáskor sokszor kiderült, igen megkapta a levelet, szeretne is jönni, de, ha én nem megyek el hozzá ő nem keres meg. Sok olyan nőt szűrtem, aki 10-15, vagy több éve nem volt nőgyógyásznál. Volt, akit meg lehetett győzni – ők voltak többségben - és volt, akit nem. Volt, aki szívesen jött hozzám, mert ismert, de volt olyan is, akit pont ez zavart. A helyi újságban 2 alkalommal jelent meg cikkem a témával kapcsolatban: ”Figyelem, új szűrési lehetőség a védőnői tanácsadóban!” A polgármester asszony nagyon együttműködő és mindenben segítőkész volt. 21 nő jelentkezett nálam, akik nem kaptak behívólevelet, hogy szeretnének jönni hozzám. Nevüket, TAJ számukat e-mailben elküldtem a szűrési koordinátornak, aki sok esetben 1-2 órán belül vissza is írt, hogy jöhet, mert beválogatható a jelentkező. Egy a lakos listában lévő hölgy kérdezte, eljöhetne –e hozzám a lánya is? Amikor eljött a lánya, őt a sógornője hozta el, aki az anyukáját szerette volna, ha részt vesz a szűrésen, az anyuka pedig kisebbik lányát jelentette be. Egy esetben egy Vilonyán lakó, de Portugáliából haza költöző hölgyhöz mentem látogatni, aki nem tudott magyarul, érteni érti a nyelvet, de nem beszéli. A férje fordított Skype segítségével, a szűrésre pedig a nagylánya kísérte el, aki a paraván mögül tolmácsolt. Egy negatív leletet átadni nagyon jó érzés, főleg olyannak, aki régen volt orvosnál és meg tudtam győzni, hogy jöjjön el hozzám. EC sejt hiánynál természetesnek vették, hogy 3 hónap múlva újra eljönnek. Egy velem egykorú hölgyet szűrtem ki daganatgyanúval, orvoshoz küldtem, azóta is követem, mi van vele, a múlt héten műtötték meg. Remélem időben kiderült az elváltozás és meg fog gyógyulni, ha csak egyedül Neki tudtam segíteni már megérte a védőnői méhnyak szűrés! Szerencsés vagyok, mert a tanácsadómban van egy külön védőnői szoba, ezt rendeztem be. A régi nőgyógyászati vizsgáló székemet az önkormányzat áthúzatta, minden optimális feltétel biztosított, ennek a tevékenységnek a végzéséhez. Összefoglalásként azt mondhatom, nagyon sok hálát és köszönetet kaptam a hölgyektől, kihívás volt nekem is, sok újat tanultam. Bölcsődei beszámoló Hétszínvirág Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde Készítette: Mozgay Dóra intézményvezető Berhidán (Peremartongyártelepen) 2010 szeptembere óta végezzük a 2 és 3 év közötti gyermekek napközbeni ellátását. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését az orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. Az intézményünk közös igazgatású többcélú intézmény, melynek a bölcsőde egy intézmény egysége. Bölcsődének teljesen külön álló szakmai programja, házirendje van, ami jól szemlélteti a különálló intézményegységet.
22 1.A Bölcsődei Nevelés Alapprogramja szerint végezzük, amely a következő: A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának (a továbbiakban: Alapprogram) célja, hogy keretet adjon a Magyarországon működő bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szolgáltatásban folyó szakmai munkának. Az Alapprogram tartalma és szemlélete összhangban van Magyarország Alaptörvényével, a 3 év alatti korosztály ellátására és nevelésére-gondozására vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal, a bölcsődei ellátás keretében végzett nevelés(a továbbiakban: bölcsődei nevelés) hagyományaival, felhalmozott értékeivel, a nemzeti sajátosságokkal, a legújabb koragyermekkori kutatások eredményeivel. Az Alapprogram fejezetei valamennyi bölcsődei ellátásra (bölcsődére, mini bölcsődére, munkahelyi bölcsődére, családi bölcsődére) vonatkoznak, az egyes ellátási formák sajátosságainak figyelembevételével. A jogszabályi előírások, a szolgáltatást igénybe vevők szükségletei és az intézményi adottságok alapján a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak helyi szakmai programot kell készíteni, amelynek meg kell felelni az Alapprogramban foglaltaknak. A bölcsődei nevelés középpontjában a kisgyermek és közvetett módon a kisgyermeket nevelő családok állnak. Az Alapprogram a családra, mint komplex rendszerre tekint, melynek értelmében nem csak a kisgyermek nevelését, gondozását, hanem az egész család támogatását célozza meg. Úgy gondolom, hogy a bölcsődei működésnek itt van nagy felelőssége, hiszen mi is sokszor találkozunk családi problémákkal, ahol bizony sok-sok beszélgetés, türelem vezet ahhoz, hogy a gyermekek legalább az intézményben nyugodt, biztonságos körülmények között fejlődjenek. 2.A bölcsődei nevelés alapelvei. A család rendszerszemléletű megközelítése A családi nevelés elsődleges tisztelete A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása A kisgyermeki személyiség tisztelete A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe A biztonság és a stabilitás megteremtése Fokozatosság megvalósítása Egyéni bánásmód érvényesítése Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége A gyermeki kompetenciakésztetés támogatása 3. Személyi feltételek. A bölcsődei feladatok ellátását két gondozónő végzi, egy fő takarító személyzet az ANTSZ által előírt takarítási feladatokat végzi. A csoportban folyamatosan a maximum megengedett 14 kisgyermek jár. 4. Számok tükrében a 2015-ös év kihasználtsága: Beíratott gyermekek száma, kihasználtság % beíratott gyermek/ százalékos
23
január február március április május június július augusztus szeptember október november december
fő 14 13 14 14 14 14 14 14 9 9 10 10
kihasználtság 64.3 71.4 63.2 62.6 84.9 64.6 58 53.9 73.4 76.1 84.7 69.3
Bölcsődénkben a beíratott gyermekek száma és a kihasználtságunk változó. Több dolog befolyásolja: mennyi három évet betöltött kisgyermek ment át az óvodába, szülők munkába állásának lehetősége, demográfiai hullám, betegségek gyakorisága, évszakok (nyári zárvatartás). A gyermekek napi jelentését kell elvégeznünk egy Online felületen , aminek neve Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatás Igénybevételéről (KENYSZI). E rendszer alapján ellenőrzik a hivatalos szervek a normatívát, jogosult ellátás. 5. Év közbeni ellenőrzések: 2015. februárban belső ellenőrzési normatíva ellenőrzés, ahol a megállapított, figyelembe vehető létszámunk 9 fő. Sajnos szigorú szabályozók alapján vehető figyelembe az ellátotti létszám. Havi kimutatásba az a gyermek, aki 10 napnál többet hiányzott az intézményből, már nem vehető figyelembe az ellátásba. Tudni való, hogy a bölcsődei korosztály először lép intézményi ellátásba, ahol sok inger mellett sok új bacilus is éri, így eleinte sok a hiányzásuk. 6. Bölcsődei mindennapok Elvégzett feladatok A bölcsődei gondozás-nevelés célja a gyermek testi-lelki harmóniájának, kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése. A személyi és tárgyi feltételek megteremtésével lehetőséget biztosítunk a kisgyermekeknek az önfeledt játékra, nyugodt pihenésre, az egészséges életmód megalapozására. Bölcsődénkben minden gyermek családias légkörben, saját képességei szerint fejlődhet, megtapasztalhatja a szabad játék örömét, élmény és fantázia világa gazdagodhat. Arra törekedtünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből, a családjaikkal együttműködve, személyiségi jogaik tiszteletben tartása mellett, a világra nyitott, önálló, a közösségi együttélés alapvető szabályait elfogadó gyermekeket neveljünk. A közös élmények hozzájárulnak a gyermek egészséges fejlődéséhez, a családi nevelés segítéséhez. Az ünnepek megtartása, a népszokások, hagyományok, a múlt értékeinek megőrzése és beépítése a mindennapokba nagyon fontos nemcsak a családok, hanem a bölcsődénk életében is. A játék a gyermek
24 legfontosabb tevékenysége. Biztosítanunk kell az elmélyült, nyugodt, kreativitást fejlesztő játéktevékenységet, az ehhez szükséges játékeszközöket. A bölcsődei nevelési minden év szeptember 01. napjától következőév augusztus 31. napjáig tart. Bölcsődéink nyitottak a szülők és a szakemberek előtt, egyéb látogatót bejelentés útján fogadnak. A látogatóknak igazodniuk kell a Bölcsőde házirendjéhez, a gyermekek életrendjéhez. A Bölcsődék a napi nyitvatartási időn belül biztosítják a gyermek nevelését, gondozását A bölcsődei élet legyen színes, élvezetes, motiváló, tapasztalatszerzési lehetőségekre építő, társas közegben zajló, interakciót ösztönző. 7. Képzések: A bölcsődei szakembereink folyamatos képzésben részesülnek, amit, munkájuk során a kisgyermekekkel való foglalkozások alkalmával hasznosítani tudnak. tavaly, egy kolléga vett részt TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 pályázat keretében „Család Védő Faktorok alkalmazása a gyakorlatban című 40 órás továbbképzésen. Ezen felül részt vettünk a Magyar Bölcsődék Egyesülete Országos konferenciáján, a Megyei Bölcsődevezetői megbeszélésen. Ezeken a tájékoztatókon ismerjük meg az új jogszabályozókat, beszélhetjük meg a napi feladatokat. 8. A szülők tájékoztatására alkalmazzuk: napi kapcsolattartás szülővel történő beszoktatás, szülői értekezletek, szülőcsoportos beszélgetések üzenő füzet, egyéni beszélgetések, hirdetőtábla, nyílt nap, közös ünnepek, családlátogatás Napi kapcsolattartás A napi kapcsolattartás célja a rövid, kölcsönös informálás a kisgyermek érzelmi állapotáról, hangulatáról, az őt érintő napi történésekről, változásokról. Az egyéni igények, kérések megfogalmazására is ezen alkalmakkor kerül sor. Az interakciós helyzetet a pozitív hangvétel jellemzi, de a negatív eseményekről is tényszerű tájékoztatás történik, a szakmai etikai szabályoknak és az időkereteknek megfelelően. Szülői Értekezlet Bölcsődén belül a szülői értekezlet a szülők általános és az adott gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálja. Egy nevelési éven belül két-három alkalommal célszerű szülői értekezletet tartani (beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően és a nevelési év vége felé), de a
25 bölcsődét, vagy az adott gyermekcsoportot érintő különleges helyzetekben rendkívüli szülői értekezlet összehívására is sor kerülhet. Egyéni beszélgetés Az egyéni beszélgetés a kisgyermek fejlődéséről szóló részletes, kölcsönös tájékozódást vagy a hosszabb megbeszélést igénylő kérdések, nevelési problémák közös átgondolását szolgáló találkozási forma. Kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, az intézményvezető. A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben kérhető egyéb szakember közreműködése. A bölcsődében sokszor élünk vele, nagy segítségünkre vannak a Védőnők Székelyné Kendi Ildikó, Csányi Ramóna Mária, illetve gyermekorvosunk Dankáné Dr. Csontai Erzsébet, aki a szakmai konzultációk mellet minden héten megvizsgálja a gyermeket. A családlátogatás A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a kisgyermek és a szülők otthoni környezetben való megismerése. Lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, a kisgyermek ébrenléti idejében kerüljön sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családlátogatás fontos színtere a bizalmi kapcsolat megalapozásának, ami feltétele a későbbi jó együttműködésnek. A szülőkkel közösen szervezzük: Farsangot, ahol együtt játszhatnak gyermekeikkel. Mikulást és Karácsonyt megelőző ajándékkészítő délutánt, Gyereknapi rendezvényeket, ezek elősegítik a szülők mélyebb, és közvetlenebb partneri kapcsolatát, családi délutánt, ahol együtt játszhatnak gyermekeikkel a bölcsődében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről – ez alapvetően fontos a személyre szóló bölcsődei gondozás–nevelés kialakításában – és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles és személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. További kapcsolattartási formák: A kapcsolattartást vezetői szinten az intézményvezető gondozza. Az egészségügyi szolgáltatóval/gyermekorvos, védőnő, a kapcsolattartás a vezető feladata. Az intézményt a szakmai szervezetekben az intézményvezető képviseli. Kapcsolattartás a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztállyal, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatallal. Gyermekjóléti Szolgálattal jelzőrendszeri rendszer keretében havonkénti rendszerességgel illetve szükség esetén szakgondozónő feladata a jelzés.
VI. A BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA, VALAMINT A GYERMEKKORÚ ÉS FIATALKORÚ BŰNELKÖVETŐK
26 SZÁMÁNAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK, A BŰNELKÖVETÉS OKAINAK BEMUTATÁSA Településünk a Veszprémi Kistérséghez és tartozik. A Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása településeinek bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója 20 település, köztük Vilonya kedvező közbiztonsági nívójának fenntartása, és továbbfejlesztése érdekében született. Vilonya Község Önkormányzatának 2015. májusában készült bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciója lehetőségeket biztosít a bűnmegelőzés területén kiírásra kerülő pályázatok elnyerésére. A koncepció célja, hogy a településünkön az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében, a közrend megóvásához, a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben részt vevők közötti célirányos párbeszédet elősegítse. A település közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A bűnözés mérséklése a lakosság, az őket képviselő önkormányzat érdeke és a rendőrség feladata, összhangban az igazságügyi szervekkel /bíróság, ügyészség/. Egy fő cél: a helyi lakosok és érdekeik megvédése a bűnözéstől, a közlekedési és együttélési szabályokat súlyosan megsértőktől. A bűnmegelőzés vonatkozásában a mai körülmények között nem várható el, hogy ez csak a rendőrség és az igazságszolgáltatás feladata legyen szükséges az összefogás a társadalmi segítségnyújtás. Általánosan elismert segítők e vonatkozásban a polgárőrök. A települések többségében működnek ezek a társadalmi szervezetek – több-kevesebb hatékonysággal. Bevonhatók a körbe még az oktatási intézmények felelős munkatársai, az ifjúsági és sportszervezetek, a családsegítő és népjóléti szervezetek, az egészségügy dolgozói, az egyházak. A települési bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció főbb pontjai: I. Bevezetés 1. Előzmények 2. A koncepció célja 3. A koncepció jogi alapjai 4. A koncepció módszertani alapjai II. Települési viszonyok 1. Vilonya település földrajzi fekvése, bel- és külterületének leírása, természeti adottságai 2. A település szociometriai leírása, kulturális értékei 3. Gazdasági élet, a település életében jelentősebb szerepet játszó vállalkozások 4. Idegenforgalom, turizmus, átutazók 5. Közbiztonság 5.1. A helyi társadalom közbiztonság szempontjából releváns jellemzői 5.2. Bűncselekmény főcsoportok adatai, tulajdon elleni szabálysértések adatai 5.3. Rendőri jelenlét a településen, polgárőr szervezetek, önkormányzati alkalmazásban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek III. A koncepció elemei
27 1. Célok
- hosszú távú célok - középtávú célok - rövid távú célok 2. Kapcsolódás a nemzeti bűnmegelőzési stratégiához 2.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése 2.2. A településbiztonság fokozása 2.3. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatok segítése 2.4. A bűnismétlés megelőzése 3. Prioritások a bűnmegelőzésben - kiskorú veszélyeztetése bűncselekmények alacsony szinten tartása, - alkalmi lopások, trükkös módon elkövetett lopások, csalások, bekerített helyről történő lopások, zárt gépjármű feltörések megelőzése, - rongálás, rablás, lakásbetörések visszaszorítása illetve megelőzése, - fel nem sorolt bűncselekmények esetében a bűnmegelőzés módszereinek célirányos alkalmazása 4. Cselekvési terv a prioritások érvényesítéséhez IV. A koncepció megvalósítása 1. A megvalósítás eszközei 2. A megvalósítás alanyai 3. Az együttműködés szervezeti keretei, fórumai 4. A bűnmegelőzés kommunikációja V. A koncepcióban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése és az értékelés rendje Az önkormányzat és a rendőrség együttműködése Vilonya község a Balatonalmádi Rendőrkapitánysághoz tartozott 2015. I. félévében, július 1-jétől a Várpalotai Rendőrkapitányság körzetébe került. A település közrend és közbiztonsági helyzetéről szóló tájékoztatót 2015. májusában tárgyalta a testület. Áprilisban még a Balatonalmádi Rendőrkapitányság tartott közbiztonsági fórumot a lakosság részére. A Balatonalmádi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint 2015. I. félév adatai alapján: A gyermekkorúak és fiatalkorúak körében történt bűnelkövetések száma: Szabálysértés: nem volt Bűncselekmény: nem volt Jellemző problémák és azok gyakorisága a gyermekkorúak körében: - a helytelen nevelés miatt a korlátok hiányában jogszabályokba ütköző viselkedés, - már gyermekkorban is megjelent a tudatmódosító szerek használata, ami az interneten könnyen beszerezhető, és nincsenek tisztában azzal, hogy ezeknek a szereknek a hatásáról az orvostudománynak nincs tudása, és nem tudnak az egészségügyben segíteni Jellemző problémák és azok gyakorisága a fiatalkorúak körében: - Nő a nehezen kezelhető gyermek száma, aminek a családban és környezetben tapasztalt helytelen magatartási minta és a nevelés
28 elhanyagolása, vagyis a szülői felügyelet hiánya és engedékenység a fő oka. - Új pszichoaktív szerek használata, amelyeknek veszélyességével nincsenek tisztában. A családon belüli erőszak, bántalmazások előfordulása a településen: Nem indult eljárás. Gyermekkorúak sérelmére elkövetett: Szabálysértés: 0 Bűncselekmény: 0 A kábítószer terjesztésével, fogyasztásával kapcsolatos adatok, tapasztalatok: Nagy a látencia, és előtérbe került a pszichoaktív szerek fogyasztása, amelyek teljes ismeretlenségük miatt veszélyesebbek. 2015-ben 4 eljárás indult, ebből 2 ügy kábítószerrel kapcsolatos, 2 új típusú pszichoaktív szerrel. Vilonyai fk. érintettség nem volt. Érintett gyermekek száma: 0 A bűnmegelőzésben, prevenciós munkában végzett feladatok és szerzett tapasztalatok: Hiányosak az ismeretek a szülők kötelességeiről és a pedagógusok jogairól. A gyermekjóléti szolgálat felé nem történt jelzés. Észlelő- és jelzőrendszeri esetmegbeszélésen a helyi KMB vett részt. Gyermekvédelemmel kapcsolatos szakmai továbbképzésen, oktatáson nem vett részt. Javaslatok a gyermek- és fiatalkorúak védelmének javítása érdekében: - Szülői és tanári értekezleteken jogi felvilágosítás. - Szakterületek közötti folyamatos, nyílt konzultáció. 2015. évben a Balatonalmádi Rendőrkapitányságtól Stanka Mária r. őrnagy, megelőzési kiemelt főelőadó tartott előadást a vilonyai iskolában az internet veszélyeiről, a bűnmegelőzésről. Lőrincz Gábor r. főtörzsőrmester, körzeti megbízott vezetésével a vilonyai gyermekek részt vettek a Budapesten megrendezett Pindur-Pandur Országos Közlekedés-biztonsági Versenyen. A Várpalotai Rendőrkapitányságtól 2015. II. félévről adatokat a későbbiekben kapunk. A település közrend- és közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolójukra a májusi testületi ülésen kerül sor. VII. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK /ALAPELLÁTÁS, SZAKELLÁTÁS, SZABADIDŐS PROGRAMOK, DROGPREVENCIÓ STB./ A civil szervezetek elsősorban a szabadidős programok szervezésében és lebonyolításában vesznek részt. A 2015. évi tevékenységükről szóló beszámolót március hónapban tárgyalta a testület. (A felsorolás nem teljes körű)
29 - Az Iskolai és Óvodai Szülői Szervezetek a gyermekek részére szerveztek rendezvényeket, kirándulni vitték a Vilonyán tanuló iskolásokat és az óvodásokat. - A Vilonyai Kispályás Labdarúgó Csapat és a Testépítő Klub lehetőséget biztosít a mozgásra, sportolásra, a többletenergia levezetésére. - A Vilonyai Népdalkör és a Vilonyai Nyugdíjas Klub a szórakozás és szórakoztatás lehetőségét nyújtja a település lakóinak. Közösségépítő szerepük példaértékű a fiatalok számára is. - A Vöröskereszt helyi szervezete ruhaosztást szervezett és élelmiszerrel segítette a rászorulókat, a többgyermekes családokat. - A Vilonyai Polgárőr Egyesület rendszeresen lát el szolgálatot a településen. Jelenlétükkel hozzájárulnak a falu rendjéhez, a lakosság nyugalmához, a bűncselekmények megelőzéséhez. Rendezvények szervezésében és lebonyolításában, biztosításában rendszeresen részt vesznek. - A Perjésné Gacsályi Erzsébet vezetésével működő könyvtár és közművelődési helye keretében volt lehetőség a kézműves tevékenységek megismerésére, gyakorlására is. A gyermekekkel bábjátékot tanultak és mutattak be. De szervezett kiállítást, könyvbemutatót, előadást - közbiztonsági témában - is. A szervezett szabadidős programokon minden korosztály képviseltette magát.
ÖSSZEGZÉS: A településen élő gyermekek ellátásának megszervezése érdekében az Önkormányzat 2015. évben is biztosította a pénzbeli és a természetbeni ellátásokat valamint a már kiépített személyes gondoskodást nyújtó alapellátások működtetését. Berhida, 2015. április 21.
Dr. Cseh Tamás sk.
Hargitai Tünde sk.
jegyző
intézményvezető
