KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 2405-5/2012.
Előadó:
Árendás Orsolya dr. Ilosvay Zsuzsa Bágyi György Nagy Zoltán Takács Brigitta Farkasné Török Edit Tőzsér Károly Galamb István
Tárgy:
FESTO-AM Gyártó Kft. Budapest III. kerületi 19916/8 hrsz.-ú ingatlanon működő fém-megmunkáló és fém felületkezelő üzemének környezetvédelmi teljesítményértékelési eljárása
HATÁROZAT A FESTO-AM Gyártó Kft. (1037 Budapest, Csillaghegyi út 37., Cg. 01-09-160116; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából Hegedűs István Györgyné környezetvédelmi szakértő (a továbbiakban: Tervező) által a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) benyújtott környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján a Budapest III. kerületi 19916/8 hrsz.-ú ingatlanon működő fém-megmunkáló és fém felületkezelő üzem üzemeltetésére környezetvédelmi működési engedélyt adok a rendelkező részben foglaltak megtartásának kötelezettsége mellett. I. A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐ ADATAI 1. A telephely jellemzői Megnevezése:
FESTO-AM Gyártó Kft. 1. számú telephely
Helye:
1037 Budapest, Csillaghegyi út 32-34.
Helyrajzi száma:
19916/8
A telephely területe:
34 668 m2
Beépített bruttó alapterület:
12 777 m2 (37%)
Üzemelés kezdete:
2004.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
A Környezethasználó adatai: Neve: Címe: KÜJ száma: KTJ száma (telephely):
FESTO-AM Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság 1037 Budapest, Csillaghegyi út 37. 100199967 101301210
2. A technológia leírása Tárgyi üzem műhelycsarnokában a Környezethasználó pneumatikai rendszerekhez szükséges szelepeket, szabályzókat és egyéb részegységeket gyárt döntően alumínium profil alapanyagból és alumínium elő-gyártmányból. A műhelyépületbe telepített felületkezelési technológiák (vizes zsírtalanítás, elektrosztatikus porszórásos festés) környezetvédelmi szempontból az elérhető legjobb, legkorszerűbb felületkezelési eljárások, a lehető legkisebb környezetterhelő hatású technológiák, legalacsonyabb fajlagos anyag- és energiafelhasználással. Az elektrosztatikus porszórásos festés zártláncú technológia, melyből légszennyező anyag kibocsátás nincs, sem a porszórási fázisban, sem az elektromos fűtésű beégető kemencénél, ahol a porlakk ráolvasztása történik. A felületkezelő-sor maximális kapacitása 60 000 m2/év. A gyártás a következő technológiai folyamatokból áll: • mechanikai megmunkálás − automata célgépen történő megmunkálás (forgácsolás, marás, menetvágás, stb.) • vegyi felületkezelés − vizes zsírtalanítás − műanyagpor-bevonat kialakítás elektrosztatikus porszórásos festés • • • • •
műanyag fröccsöntés szerszámgyártás (saját célra) szerelés minőségi ellenőrzés, átvétel csomagolás, kiszállítás
Telephelyen folytatott tevékenységek: TEÁOR ’03 2851 2852 2524 2862
TEÁOR ’08 2651 2561 2562 2229 2573
Tevékenység megnevezése műszergyártás, mint főtevékenység Fémfelület-kezelés Fémmegmunkálás Egyéb műanyag termék gyártása Szerszámgyártás II.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi szempontból: 1. Amennyiben tárgyi telephely csapadékvíz elvezető rendszere a tervezett közcsatornára rákötésre kerül, abban az esetben a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § (12) bekezdése értelmében, ha építőipari műszaki engedéllyel vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyezett csapadékvíz előkezelő berendezésen 2
keresztül elválasztott vagy egyesített rendszerű zárt csatornába történik a szennyezett csapadékvíz kibocsátása, akkor a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében előírtak benyújtásával kibocsátási határérték megállapítását kell kérni a Felügyelőségtől. 2. Amennyiben egyedi előkezelő berendezésen keresztül történik a csapadékvíz kibocsátás, illetve a tisztított csapadékvíz elhelyezés szikkasztással vagy élővízi befogadóval történik vagy az előkezelő berendezés nem rendelkezik építőipari műszaki engedéllyel/ CE megfelelőségi jelöléssel, úgy a csapadékvíz elvezetésére a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] előírt mellékletek csatolásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni. 3. A csapadékvíz elvezető-szikkasztó rendszerre vonatkozóan a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. A kérelem részeként be kell nyújtani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 4. számú melléklete szerinti formai és tartalmi követelményeknek megfelelő elővizsgálati dokumentációt a Felügyelőségre az alábbiak figyelembevételével: 3.1. Az elővizsgálat keretein belül a C3 és C4 jelű ciszternák szikkasztó árokba történő bevezetési pontjai alatt alapállapot vizsgálatot kell végezni talaj és amennyiben 5 méteren belül elérhető, talajvíz vonatkozásában. 3.2. A vizsgálandó komponens talaj vonatkozásában: összes alifás szénhidrogén (TPH). 3.3. A vizsgálandó komponensek talajvíz vonatkozásában: szénhidrogén (TPH), általános vízkémiai komponensek. 3.4. Talaj esetén a vizsgálandó mélységtartományok: fenékszintjétől számított 0,2-0,5 m és 0,5-1,0 m.
a
összes
szikkasztó
alifás árok
3.5. A minőségvizsgálatokat és mintavételezéseket a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése szerint csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A mintavételi és laborvizsgálati jegyzőkönyveket a kiértékelt vizsgálati eredményekhez csatolni kell. 3.6. A mintavételi jegyzőkönyvekhez csatolni kell a mintavételi pontot ábrázoló részletes helyszínrajzot az EOV X és Y koordináták meghatározásával. A helyszínrajzon meg kell jelölni az egyes ciszternák szikkasztó árokba való bevezetési pontjait. 3.7. Felhívom a figyelmét, hogy a mintavételezéseknél, minőségvizsgálatoknál és azok értékelésénél a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet előírásai alkalmazandók. Kimutatási határértékként e rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértékeknél kisebbet kell alkalmazni. Benyújtási határidő: 2012. június 10. napja 4. Az alapállapot vizsgálat eredményének és az üzemeltetési feltételek figyelembevételével javaslatot kell tenni a felszín alatti vízvédelmi monitoring rendszer kialakításra (talaj és talajvíz monitoring) és az alapállapot vizsgálatról készített kiértékelt jelentés részeként a Felügyelőség részére meg kell küldeni. A tervnek tartalmaznia kell a tervezett monitoring pontok számát, helyét, kialakítását, üzemeltetési rendjét, vizsgált komponensek körét, gyakoriságát. Benyújtási határidő: 2012. június 10. napja 3
Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben [a továbbiakban: Hgt.] foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 3. A tevékenység során keletkező veszélyes, valamint nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásait. 4. A hulladékok kezelésénél be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet], illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] előírásait. 5. A veszélyes hulladékok tárolására szolgáló területet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt műszaki követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Veszélyes hulladékok egy éven túl nem tárolhatók a telephelyen. 6. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 1. A levegővédelmi követelményeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell betartani. 2. A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell. III. EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1. A környezetvédelmi működési engedély a jogerőre emelkedést követően 2017. december 31-ig érvényes. 2. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles – 15 napon belül, írásban – a Felügyelőségnek bejelenteni. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi működési engedély módosítását vonják maguk után. 3. A környezetvédelmi működési engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 4. A kötelezettség fenti határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ában foglaltak alkalmazásának van helye. 4
* A Felügyelőség megállapítja, hogy jelen eljárás igazgatási szolgáltatási díja 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. (Számlaszám: ÁK-384/2012.) E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton történő előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS Környezethasználó megbízásából a Tervező a Budapest III. kerületi 19916/8 hrsz.-ú ingatlanon működő fém-megmunkáló és fém felületkezelő üzemre vonatkozóan környezetvédelmi működési engedély kiadása céljából teljesítményértékelési dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre. A Tervező csatolta a felülvizsgálat elvégzésére jogosultságát igazoló engedélyeket. A beadott dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy az nem tartalmazta a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti összes szakértői jogosultság igazolását (élővilágvédelem), valamint az eljárás lefolytatásához nem állt rendelkezésre elegendő példányszámú dokumentáció. Ezért a Felügyelőség KTVF: 51220-1/2011. számú végzésében ezek pótlására szólította fel Környezethasználót, aki a végzésben foglaltaknak határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes környezetvédelemi egyesületeket és társadalmi szervezetet. A dokumentáció átvizsgálása során megállapításra került, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás tisztázása szükséges a csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatosan. Ezért a Felügyelőség KTVF: 2405-1/2012. és KTVF: 2405-2/2012. számú végzéseivel a tényállás tisztázása érdekében további adatok szolgáltatására hívta fel a Környezethasználót. A 2012. február 6. és 2012. március 6. napján benyújtott, kiegészítő dokumentációkat a Felügyelőség a felhívások teljesítéseként elfogadta. 5
Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a létesítmény egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció és annak kiegészítése alapján megállapítható, hogy tárgyi telephely csapadékvíz elvezetésére és kezelésére csapadékvíz hálózat került kialakításra. A telephely területéről csapadékvíz jelenleg nem kerül kivezetésre. A parkolóházban keletkező szennyezett csapadékvizek Hauraton BPPE10/1000 MÖA 40/3-IP típusú olajfogó berendezésen keresztül, míg az épületek tiszta tetővizei kezelés nélkül kerülnek bevezetésre a telephely csapadékvíz hálózatába. Az összegyűlt csapadékvíz elhelyezése a telephelyen belül ciszternákban történik, ahonnan a csapadékvíz a zöld területeken kilocsolásra, illetve tüzivíz tározásra kerül. Az esetlegesen keletkező többlet csapadékvizet a telekhatáron körbefutó szikkasztó árokba vezetik. A dokumentáció tévesen hivatkozik a KTVF: 1524-9/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélyre, ugyanis a hivatkozott engedély csak az öntözőkút üzemeltetésére vonatkozik, a csapadékvíz elvezető rendszert nem tartalmazza. A C1 és C2 jelű ciszternákba csak tiszta, tetőfelületi csapadékvíz kerül. A parkolóházi csurgalékvíz, illetve a gépjármű forgalom által esetlegesen szennyeződő csapadékvíz olajleválasztón történő átvezetést követően a C3 és C4 jelű ciszternákba, majd a szikkasztó árokba kerül. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, illetve a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése engedélyköteles tevékenység. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § c) pontja értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése értelmében vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). Tájékoztatásul közlöm, hogy a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a terület szennyeződés érzékenysége érzékeny. A Felügyelőség előtt a telephelyre vonatkozóan KTVF: 12662/2012. számon önellenőrzési terv jóváhagyása van folyamatban. A szennyvíz előkezelő műtárgy KTVF: 2659-1/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélye KTVF: 42617-3/2011. számon, a szennyvíztisztító berendezés KTVF: 45510-6/2006. számú vízjogi üzemeletetési engedélye KTVF: 407382/2011. számon módosításra került. A Felügyelőség víz- és talajvédelmi szempontú előírásait a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet figyelembevételével adta meg.
6
Hulladékgazdálkodási szempontból: Környezethasználó bemutatta a technológia és a tevékenység során keletkező hulladékok EWC kódjait, illetve a hulladék keletkezésével járó technológiákat. Ismertette a hulladékok gyűjtési, tárolási módját, valamint bemutatta a keletkező hulladékkategóriák esetében az ártalmatlanítást szolgáló műveleteket és szervezeteket. Benyújtotta a Felügyelőségre az Egyedi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Felügyelőség KTVF: 43459-2/2010. számon jóváhagyott. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a Hgt., a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján adta meg. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A benyújtott dokumentáció átvizsgálása során megállapításra került, hogy a telephelyen üzemelő technológiákhoz (mechanikai megmunkálás, vegyi felületkezelés, vizes zsírtalanítás, műanyag szórásos festékbevonat kialakítása, szerelés, műanyag alkatrészek gyártása fröccsöntéssel, szerszámok készítése saját célra) nem tartozik légszennyező pontforrás. A technológiák rendelkeznek – amennyiben szükséges – leválasztó rendszerrel és a megtisztított levegőt az üzemcsarnok légkörébe engedik vissza. Tárgyi telephelyen üzemelő fűtés technológia rendelkezik érvényes pontforrás működési engedéllyel. A P1 és P2 pontforrás engedélye KTVF: 37746-4/2009. számon (érvényes: 2014. október 31.), a P3 pontforrás engedélye KTVF: 37746-1/2009. számon (érvényes: 2014. június 15.) került kiadásra. Környezethasználó az engedélyekben előírt kötelezettségeinek eleget tesz (LM lapok, mérési jegyzőkönyv). A pontforrások hatásterülete a vizsgált légszennyező anyagokra 0 m2. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A dokumentáció 5. számú melléklete tartalmazza a Védett Környezet Ökosystem Környezetvédelmi és Munkavédelmi Kft. (1171 Budapest, Várvíz u. 46., Cg. 01-09-714776) által készített VK 192/2011. számú ”Környezeti Zajvizsgálati Szakvélemény FESTO-AM Gyártó Kft. 1037 Budapest, Csillaghegyi út 32-34. szám alatti telephely működésének környezeti zajvizsgálatáról Budapest, 2011.” című szakvéleményt. Meghatározásra került a zajvédelmi szempontú hatásterület, amelyet a zajvizsgálati szakvélemény 2. ábrája tartalmaz. A hatásterületen nincs védendő létesítmény, ezért a telephely részére zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. Természetvédelmi szempontból: A tevékenységgel érintett terület országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A terület nem tartozik barlangvédelmi zónába, barlang felszíni védőterületéhez, közvetlen környezetében jelenleg barlangok nem ismertek. A tevékenységgel érintett terület és közvetlen környezete belterületen található iparterület.
7
* A Felügyelőség a benyújtott dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy az abban foglaltak a fenti kikötésekkel megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A tervezett tevékenység működési engedélyének kiadásával kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Fentiekben részletezettek, valamint a hatások kiértékelése, vizsgálata alapján a Felügyelőség a határozat II. pontjába foglalt előírásokat tette. A Felügyelőség a fentiek és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 79. § (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése alapján a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezéssel egyidejűleg a környezetvédelmi működési engedélyt - a rendelkező részben foglaltak szerint - kiadta. A Felügyelőség döntése meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdései alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző haladéktalanul tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel helyéről és idejéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Felhívom a figyelmet, hogy a határozatban előírtak teljesítésének elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdése alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a Ket. 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, amelynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség a Ket. 72. § (1) bekezdés df) pontja alapján felhívta a Környezethasználó figyelmét a határozatban foglalt kötelezettségek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre. A Felügyelőség a Környezethasználó bejelentési kötelezettségéről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. számú melléklet I. fejezetének 54. pontja alapján került megállapításra. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. 8
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja állapítja meg. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. március 21.
Dolla Eszter s. k. igazgató
9
