8 A SZERZŐDÉSKÖTÉST KÖVETŐEN BEÁLLT VÁLTOZÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE (BÍRÓSÁGI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS, CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS)

B/8 A SZERZŐDÉSKÖTÉST KÖVETŐEN BEÁLLT VÁLTOZÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE (BÍRÓSÁGI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS, CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS)

A szerződő felek szerződéseiket többnyire úgy kötik, hogy az eredeti formájában és tartalmában alkalmas legyen a szerződési érdek kielégítésére. Előfordulhatnak azonban a felek egymás közti viszonyában vagy körülményekben olyan változások, amelyek a szerződés módosulását eredményezik. Módosulás alatt – szűkebb értelemben – a felek szándékán kívül álló olyan jogi tényeket értjük, amelyek a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatják. Módosítás pedig akaratlagos magatartás, amelyek a felek akaratából – ideértve az egyik fél igényére előálló bírói módosítást is – vezet ugyanezen következményre. 198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 277. § (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

A MÓDOSULÁS FAJAI A) Alanyi kör tekintetében Alanyváltozásról akkor beszélünk, ha a szerződés alanyainak körében utóbb, a szerződéskötést követően módosulás következik be. E változás leginkább a felek közös akarata folytán állhat be: kétpólusú kötelmeknél a jogosult a követelését másra engedményezheti, a kötelezett helyébe pedig tartozásátvállalás folytán - a jogosult hozzájárulásával - harmadik személy léphet. A többalanyú kötelmek nyitott konstrukciója eleve széles teret enged az alanyi kör módosulásának. Ezen a téren talán a legfontosabbak a társasági szerződésekben bekövetkező alanyváltozások: a tagok be- és kilépése, valamint a jogutódlás egyes esetekben a szerződés teljes alanyi átrendeződését eredményezhetik. Alanyváltozásként lehet értékelni - bár e felfogás vitatott - a felszámolási eljárás során a felszámoló kirendelését is. Egyfajta alanyváltozást okoz a felek kötelmi viszonyában a kezesi szerződés megkötése is. Ennek következtében ugyanis az addig kétpólusú szerződés mintegy hárompólusúvá bővül: ha az adós nem teljesít, a jogosult számára a kezes vagyona jelent biztosítékot arra, hogy követeléséhez hozzájusson.

1


B) A szerződés tárgyában  vagylagos kötelem (alternatív obligatio) 230. § (1) Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át. (2) Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. A választás az erre jogosult fél egyoldalú, címzett jognyilatkozatával történik.  bírósági úton a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatja át [589.§ (2)]

C) A szerződés tartalmában  a módosulás bármely tartalmi elemre vonatkozhat  közös elhatározással módosíthatják pl. § kialkudott vételárat § megállapodhatnak részletfizetésben § szolgáltatás helye, ideje, módja § ügyleti kamatcsökkentés  bírósági szerződésmódosítás: a bíróság az eltartott kérelmére a tartási szerződés keretében természetbeni szolgáltatás helyett járadék fizetésére változtatja a tartást nyújtó fél kötelezettségét  jogszabály által

D) Szerződés jogcímében A felek – kizárólag közös megállapodással, tehát módosító szerződés útján – megváltoztathatják a kötelezettségvállalás jogcímét is. Pl.: vételártartozást kölcsöntartozássá alakítják át, kölcsön visszafizetésként pénzeszköz hiányában ingatlanának tulajdonjogát ruházza át a másik félre (ezeket korábban új szerződés létrehozásaként értékelte a magyar jog (novatio)

A Ptk. azonban – szakítva a korábbi megoldással – a jogcím megváltoztatását is szerződésmódosításnak ismerte el, azaz lehetővé tette a jogcím megváltoztatását anélkül, hogy az az eredeti szerződés megszűnését eredményezte volna. A jogirodalom azonban egységes a tekintetben, hogy a felek – a törvény diszpozitivitásából adódóan – továbbra is alkalmazhatják a novációt a szerződésmódosítás speciális módjaként. A gyakorlat azonban kizárólag a felek kifejezett rendelkezése esetén tekinti novációnak a szerződésmódosítást. A Javaslat úgy ítélte meg, hogy a gyakorlatot nem segítené, ha a Javaslat újra bevezetné a nováció intézményét, ezért a Javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy felek a szerződés tartalma mellett a jogcímet is módosítsák. A szerződés megváltoztatására főszabályként a felek konszenzusa alapján kerülhet sor. Kivételes esetekben azonban az egyik fél egyoldalú jognyilatkozata is módosíthatja a szerződést. Ilyen helyzetet a felek megállapodása vagy jogszabály hozhat létre.

2


1. MÓDOSÍTÁS A FELEK MEGÁLLAPODÁSA ALAPJÁN A) Szerződés útján 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak. A módosító szerződés létrehozására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint kötelemalapító szerződésre: ugyanolyan alakban kötendő, mint az eredeti, módosítani kívánt ügylet. Ha a jogszabály vagy a felek egy szerződés érvényességét meghatározott alakszerűségekhez – tipikusan írásba foglaláshoz – kötik, a feleknek legalább a szerződés lényeges elemeit írásba kell foglalniuk. A módosító szerződés is megkívánja a felek akarategységének meglétét. Ha tehát az egyik fél egyoldalúan, a másik beleegyezése nélkül kívánná „módosítani” a szerződést, pusztán saját akaratnyilatkozata útján ezt nem teheti meg. Ha egy vállalkozási szerződés keretében a vállalkotó jelzi, hogy a munkát határidőre nem tudja befejezni, ez a másik fél kifejezett elfogad nyilatkozata hiányában nem jelenti a szerződés módosítását. A kötelezett nyilatkozata legfeljebb akadályközlésnek minősül, amely önmagában sosem módosítja a szerződést, ám egyéb joghatások kapcsolódhatnak hozzá.

A módosulás megszakítja az elévülést. A törvény a módosított szerződést nem tekinti új szerződésnek, ezért mondja ki, hogy a szerződésnek mindazok a rendelkezései, amelyeket a módosítás nem érintett, változatlanul maradnak. A jogviszony folytonosságából következik, hogy a szerződés módosítása nem érinti (nem szünteti meg) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. E kötelezettségek közül a törvény külön nevesítve a főköveteléshez igazodó, járulékos természetű kezesség és zálogjog esetére szabályoz korlátozó rendelkezést - összhangban a Ptk. 251. § (2) és 273. § (2) bekezdésében foglaltakkal.

B) Egyezség útján (3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.

3


Az egyezséggel rendezett szerződési feltétel az alapszerződés érintett rendelkezésének helyébe lép, azaz az egyezséggel nem jön létre új szerződés és nem módosul a kötelezettségvállalás jogcíme sem. A törvény értelmében az egyezség is megszakítja az elévülést. Az anyagi jogi egyezség fogalmi elemei: a felek között már fennálló szerződési (vagy egyéb kötelmi) kapcsolat ennek tartalmában tisztázatlan, bizonytalan, vitatható elemek vannak a felek között létrejövő konszenzus

-

a felek mindegyike engedett álláspontjából, és a bizonytalanság eloszlott

Az anyagi és az eljárásjogi azonos megnevezésű jogintézmények közötti azonosságot a felek megállapodása jelenti. Több lényeges körülményben azonban az ún. bírói egyezség eltér az anyagi jogi egyezségtől. Így: 1. a perbeli egyezségnek nem fogalmi eleme a kölcsönös engedmény, ezért megkötésére tágabb körben kerülhet sor, 2. a perbeli egyezség a bíróság jóváhagyó végzésével jön létre, 3. a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségnek a jogerős ítélettel azonos a hatálya (Pp. 148. §), 4. az egyezséget a sérelmet szenvedő fél a szerződésekre irányadó általános szabályok szerint megtámadhatja [Ptk. 201. § (2), Ptk. 210. § (1), (4)], de az eljárásjogi szabályok szerint is élhet jogorvoslattal (fellebbezés, perújítási kérelem, felülvizsgálati kérelem).

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról Csődeljárásban: 18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. (2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. (6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak.

Felszámolási eljárásban: 43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. 44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

2. EGYOLDALÚ JOGNYILATKOZAT ⇒ az alakító jog (“hatalmasság”) gyakorlója, a jogosított egyoldalú nyilatkozatával jogviszonyt létesíthet, módosíthat ill. megszüntethet, pl.: 230. § (1) Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a

4


kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át. (2) Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. 543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. (2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

3. A BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÓ JOGKÖRE (ez tartozik szorosan a tételhez) A) Tartós jogviszonyban 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

GKT 79/1973. szám Ha a kivitelező a költségvetésben előírtnál drágább anyagot használ fel, ez a kikötött ellenérték emelkedését csak akkor vonhatja maga után, ha a felek szerződésüket e részben – kifejezett nyilatkozatukkal vagy ráutaló magatartásukkal – módosították. Ennek hiányában, ha a drágább anyag felhasználását rendkívüli körülmény indokolja, a Ptk. 241. §-a alapján szerződésmódosításnak lehet helye.

GKT 82/1973. szám A bíróság a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak.

A módosítás konjunktív feltételei: - a felek között tartós jogviszony legyen - szerződést követően beálló - jelentős változás, mely - valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti ⇒ clausula rebus sic stantibus (részletekben ld. alább): a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése el nem várható.

5


Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre csak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. A bírói gyakorlat ennél szélesebb körben tartós jogviszonynak ismeri el az olyan szerződéses kapcsolatokat is, amelyek a felek egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre meghatározzák - függetlenül attól, hogy a teljesítésre egy aktussal kerül-e sor vagy sem. A jogviszony minősítésekor lényeges elem a szerződésből eredő kölcsönös jogosultság és kötelezettség ténye. Ha az egyik fél teljesítése lezárult, a jogviszony annak ellenére nem minősíthető tartósnak, hogy a másik fél teljesítésével összefüggésben a szerződéses kapcsolat még fennáll. Csak a szerződéskötést követően bekövetkezett körülmény-változás szolgálhat a módosítás alapjául. Ebben a körben azonban nem csak a szerződés megkötéskor már ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bírósági módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek a jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak, vagy amelyekkel az adott helyzetben az ésszerű üzleti kockázatvállalás keretében számolniuk kellett volna. A kivételes bírósági beavatkozás kiváltásához szükséges érdeksérelem akkor éri el a lényeges mértéket, ha az olyan súlyú, amelynek alapján megállapítható, hogy a felek a megváltozott körülmények között a szerződésüket az eredeti tartalommal nem kötötték volna meg.

BH1999. 129. Amennyiben a kölcsönszerződés feltételeit – annak megkötése után – jogszabály módosítja, és e változott feltételeket a kölcsönbevevő elfogadta, utóbb a szerződésnek a Ptk. 241. §-a szerinti megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a szerződés bírósági úton való módosítására alapot adó változások a szerződésmódosítás időpontjához képest később következtek be. BH1998. 274. II. Megszűnt szerződés utólagos módosítására nincs lehetőség (Ptk. 241. §). BH1997. 242. Az adásvételi szerződés vételárának részletekben való megfizetése a felek között nem hoz létre olyan tartós jogviszonyt, amelynek folytán a bíróság jogosult lenne a szerződés módosítására [Ptk. 241. § 365. §]. BH1995. 514. I. Önmagában az a körülmény, hogy a bérlő a huzamos időre kötött bérleti szerződés esetén a bérleti díjat egy összegben előre fizeti meg – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén –, nem zárja ki a szerződés bírósági úton való módosításának a lehetőségét (Ptk. 241. §). BH2003. 116. Az önálló bérlő a lakás használatát szabályozó egyezség megváltoztatását kérheti, ha azok a körülmények, amelyekre tekintettel volt házastársát a lakás kizárólagos használatára feljogosították, lényegesen megváltoztak, és a használat változatlan fenntartása lényeges jogos érdekét sérti. [Csjt. 31/B. § (3) bek., 31/A. § (1) bek., Ptk. 241. §, PK. 279. sz.].

B) Érvénytelenség körében  B/5 Pl. • • • •

a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalanságot megszünteti kölcsönszerződés uzsorás jellegét orvosolja leszállítja vagy mérsékeli a kamatot egyéb úton beavatkozik a szerződésbe és megszünteti az érdeksérelem okát

C) Szerződéskötési kötelezettség körében 206. § (1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a

6


bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. (2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. 208. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. (2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. (3) A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható. (4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja. (5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. (6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

D) Részletfizetés engedélyezése és bírói mérséklés •

amennyiben a felek szerződésszegésből eredő vitájukat bíróság elé viszik, a bíróságot megilleti az a jog, hogy a szerződést ítéletével a körülményekhez képest megváltoztathassa, pl. részletfizetést engedélyezzen

•

a bíróságnak lehetősége van arra, hogy a túlzott mértékűnek tartott foglalót, kötbért, kamatot, bánatpénzt mérsékelje, amennyiben az az adott felet aránytalanul sújtaná

4. JOGSZABÁLY ÁLTALI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS (beletartozhat a 4. pontba is) 226.§ (2) Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti,

7


a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerződéstől elállhat.

CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS ⇒ a körülményekben beálló lényeges változás. - amelyik félre nézve a változás méltánytalanul hátrányos helyzetet jelent, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: § kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását § felmondhat § elállhat - kivételként alkalmazható, korrekciós elv: - a szerződésekbe vetett bizalom, a szerződés szentsége leve érvényesülését csak meghatározott, szűkkörű feltételsor fennállta esetén ronthatja le - csak az hivatkozhat rá, akit súlyos hátrány érint és anélkül, hogy a változásra számíthatott volna - eredményeként az adott szerződés vagy tartalmában módosul, vagy megszűnik 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

Egy vonatkozásban – a Ptk.-hoz hasonlóan – általános jelleggel is érvényesülni engedi a Javaslat a clausula rebus sic stantibus elvét. Tartós jogviszonyoknál mód van bírósági szerződésmódosításra, ha a szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény folytán a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges érdeksérelemmel járna. (1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően bekövetkezett körülmény folytán a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy a) a körülmények megváltozásának lehetőségével a szerződés megkötésének időpontjában nem lehetett számolni, b) azt nem a fél maga idézte elő, és c) a körülmények változása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázatának körébe. (2) A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.

PACTA SUNT SERVANDA  Code Civil 1134. §: “A szerződésnek a felek között törvényereje van” = főszabály, a szerződési jog alapelve  a szerződő feleket kötelezi, akik kötelesek a szerződésben foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani  harmadik személyre a szerződésből annak hozzájárulása nélkül jogok, de különösen kötelezettségek nem háramolhatnak

8


 a szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni  amennyiben a törvény egyoldalú alakító jogot ad az egyik félnek a másik féllel szemben ⇒ sérti a pacta sunt servanda elvét ⇒ kivéve, ha ez a másik fél jogsértő magatartásával szembeni védekező eszközként áll elő ( késedelemben levő féllel szemben az elállás joga meghatározott feltételek esetén) Pacta sunt servanda alóli kivételek:

§ 241.§ bírósági szerződésmódosítás § 206.§ (1) második mondat nemzetgazdasági érdek / nem képes a teljesítésre § 208.§ (3) előszerződés § 312.§ lehetetlenülés § 374.§ (4) visszavásárlási jog § 375.§ (2) vételi jog § 381.§ (2) szállítási szerződés § 395.§ (1) vállalkozás § 421. § (1) mzgi szerződések § 428.§ (1) bérlet § 455.§ (2) haszonbérlet § 492.§ (4) fuvarozás § 508.§ (3) bizomány § 524.§ (1) kölcsön § 541.§ (1) biztosítás § 580.§ ajándékozás § 583.§ (2) haszonkölcsön § 589.§ (2) tartás § 595.§ (1) kötelezettségvállalás közérdekű célra

(A szürkével jelzett szabályok inkább a pacta sunt servanda alóli kivételekként értékelhetők [nincs egységes kidolgozott tételsor erről], a feketével írottak a szorosabb értelemben vett clausula rebus sic stantibus)

vételi jognál 375.§ (3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el. mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 421. § (1) A termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdéséről a megrendelőt az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a termelő felelős. (2) A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni. bérlet, haszonbérlet 428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. 431.§ (3) A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésőbb a hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják. 455.§ (2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. (3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni. 458. § (1) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. (2) Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják.

9


letét 462.§ (2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné [466. § (2) bek.]. 466.§ (2) Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az időnek az elteltével köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni. Ezt megelőzően a letéteményes a dolog visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik. bizomány 508. § (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg. (2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta. (3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti. kölcsönszerződés 524. § (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak (525. §) van helye. 525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el. (2) Ha a hitelező pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) az adós hitelképtelenné válik, b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;

10


c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi. ingyenes szerződések 580. § Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. 582. § (1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. (2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. (3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. (4) Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. (5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. 583.§ (2) A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár a kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye [585. § (4) bek.]. 585.§ (4) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a) haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált; b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni; c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott; d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

11


biztosítás 541. § (1) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. (2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. [Életbiztosítás] 563. § (1) Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja. [Balesetbiztosítás] 566.§ (3) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított foglalkozásának megváltozásával a biztosítási összeg – a veszélyviselésnek megfelelően – kifejezett megállapodás nélkül is módosul. tartási, életjáradéki szerződés 589. § (1) A bíróság a tartási szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja. (2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. (3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg. 590.§ (3) A kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá nézve túlságos megterheléssel járna. (4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell. egyoldalú nyilatkozatok 592.§ (3) A díjkitűzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény megvalósulása előtt legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés. 595. § (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható.

12


(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye.

13

8 A SZERZŐDÉSKÖTÉST KÖVETŐEN BEÁLLT VÁLTOZÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE (BÍRÓSÁGI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS, CLAUSULA REBUS SIC STANTIBUS)

Recommend Documents