7

V

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA

2009/7

khét e r e s gy ó i ác k a

Gyerekhét

„Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök.” 1Móz 9,13

Útravaló (11.) – „Több haszna van…” (Elhangzott a Méliusz Rádióban, 2005. tavaszán) A tavaszi napsütésben többen azon gondolkoznak, hogy mit érdemes elvetni a kiskertben, mi hozna igazán hasznot és örömet is. Egy jézusi példázat szerint a jó földbe vetett gabonamag 30-60-100 annyit terem. A városi emberek közül sokan inkább a kamatokat, a tőzsdei híreket és a befektetési lehetőségeket figyelik, mert szeretnének minél nagyobb haszonra szert tenni. A továbbtanuló diákok pedig a nagyobb anyagi hasznot ígérő, jobban fizető szakmák, pályák felé fordulnak. Magunk és szeretteink életéhez, a mindennapi kenyérhez, öltözethez, meleg otthonhoz bizonyos anyagi javakra szükségünk van, ezekért naponta el kell végeznünk tisztességgel a munkánkat. Mások éjjel-nappal dolgozva próbálnak nagyobb hasznot szerezni, mert úgy gondolják, akkor sok mindent megvehetnek, és boldogabban élhetnek. A napi szükséges eszközökön túli birtoklás mindenáron való elérése azonban kevéssé teszi boldoggá az embert. Sőt, könnyen a minden áron való szerzés és birtoklás örömtelen rabjaivá válhatunk. A birtokolt tárgyakat, javakat azonban könnyen el is veszíthetjük, és így a birtoklás pillanatnyi öröme hamar szomorúságra változhat. A Péld 3,13. és következő verseiben azt olvashatjuk, hogy: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled…” A bibliai bölcsesség lényeges jellemzője az, hogy terveinkből, cselekedeteinkből az alkalmazott földi ismeretek mellett ne felejtsük ki az Örökkévaló Istent.

Miért van több haszna a bölcsességnek, mint a színaranynak? – Azért, mert a bölcsességet – szemben bármely vagyontárgyunkkal – senki sem veheti el tőlünk. – A bölcsesség bármikor, bármely élethelyzetben kéznél van, hogy segítsen. – A bölcsesség tanít meg helyesen használni életünket, erőnket, tudásunkat, időnket. – Abölcsesség segít az örömteli, békességes kapcsolatokra családtagjainkkal, barátainkkal, az emberekkel, és teremtő Istenünkkel. – A bölcsesség segít jól forgatni a ránk bízott anyagi javakat is, hogy azok által is gazdagodhassunk. – A pillanatnyi, de mindenképpen csak mulandó hasznot hozó földi javakkal szemben a bölcsesség elvezethet az örökkévalóság útjára is. – A bölcsességnek több haszna van, mert arra figyelmeztet, hogy először gondoljuk át a mai napunkat, sőt egész életünket, hogy nehogy a rövid távú hasznot hozó dolgok után fussunk csupán, és közben elveszítsük az Istentől nekünk is felkínált igazi, tartós békességet, örömet, boldogságot. Jézus nemcsak a jó földbe elvetett gabonamag szép tereméséről tanított, hanem az ószövetségi bölcsességet folytatva, kérdésével figyelmeztet ma is arra minket, hogy: „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig, kárt vall?” Merjük kipróbálni a bibliai igazságot a mai napon is: „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap: mert több haszna van ennek,… mint a színaranynak.”

Püski Lajos 2

„Az Úr csodásan működik” – Nem - kaptam a választ. Mégis nyugodtabb voltam én is, meg az egész óra. Úgy éreztem, most már megtettem, amit nekem meg kellett tennem. A többi nem érdekel. És ezután jött a következő hét. Az óra második felében a fiúcska maga hozta fel a témát: – Ildikó néni! Már tudom, hogy van Isten! – Mi történt? - kérdezek vissza. Gondolkozik egy kicsit, s nyugodtan mondja a szemembe: – Nem tudom. Már nem emlékszem, de már tudom, hogy van Isten! Ezt követően sorba jelentkeztek a gyerekek és mondták el átélt megtapasztalásaikat. Ujjongott a szívem. Nem győztem magamban hálát adni, s eszembe jutott a 2Kir. 3.16. „Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a patakmederben. Nem láttok szelet, nem láttok esőt, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel, és ihattok ti is, meg a jószágaitok, az állataitok is. De ez még csekélység az ÚR előtt. Ő Móábot is a kezetekbe adja.”

Nem is olyan régen történt… A szokásos időpontban bemegyek a másodikos gyermekeimhez a hittan órát megtartani. Egyesével futnak a gyerekek, mutatják a füzetüket, hogy mielőbb értékelhessem „koronával”, ami bizonyos szám kigyűlése után jelképes ajándékot jelent nekik. Persze, csak a kitartóbbak. Mert egyre kevesebb gyermeket tudok meggyőzni arról, hogy fontos a füzet. Szóval az órák eleje pár percig zajos. De most valami más történt. Az egyik gyermekem fennhangon bizonygatja a többieknek, hogy nincs is Isten! Érződik a hangján, hogy ez meggyőződése. Megszólal a másik rendetlenkedő. Persze, hogy nincs! Az apukám is megmondta. Nem is érti, miért erőlködök ezzel a sok mesével, mert ez mind csak hazugság... Valamit mondok rá, de érzem, nincs még elrendezve a dolog. Nem győztem meg. Nem vagyok hiteles a számára, mert neki az apukája most a tekintély. (Nyilván, az anyukája íratta be hittanra, mert jön rendületlenül minden héten, és elkövet mindent, hogy este hulla fáradtan essek az ágyamba.) Közben kiosztom a koronákat, s kezdem az órát. Énekek, új történet, s most következik a szokásos ima. Úgy szoktuk, hogy egy mondatot elmondok én, s a csoport hangosan megismétli ugyanazt a mondatot. Szeretek így imádkozni, mert van időm rendszerezni a gondolataimat. Mély lélegzetet veszek, és mégis csak belefűzöm az imámba a következő kérést is: Uram! Kérlek, egyértelműen, és világosan mutasd meg, hogy Te létezel. Nem tudom hogyan, de legyen egyértelmű a kétkedők számára is. A következő héten, akkor nagy bátran rá is merek kérdezni, hogy na, megmutatta már Isten, hogy létezik?

Kristófné Máthé Ildikó Gyerekhéten

3

Kitekintő – Apakép, atyakép Javában zajlott a Darwin-féle fejlődéselmélet terjedése, amikor Jung, neves svájci pszichológus, a másik oldalról, a komplex lélektan felől közelítve felfedezte az ember istenképűségét. Véleménye szerint az emberi lélek mély rétegeiben olyan őskép van Istenről, amelyet nem tapasztalati úton szereztünk, hanem immanensen, belsőleg hozzánk tartozóan létezik, mintegy az „isteni pecsétnyomó lenyomata”. Azért vagyunk képesek Istenről tudomást szerezni, mert Ő rögzítette bennünk „érintésének” nyomát. Az ember arra tud rezonálni, amiből valamilyen emlékeztető van benne. Kitalálni nem tudunk teljesen ismeretlen entitásokat, csak rátalálhatunk ilyenekre. Ezek persze akkor is léteznek, ha nem fedezzük fel őket. Az pedig, hogy a bennünk élő istenkép milyenné alakul, elsősorban a szülőktől, kiváltképpen az apától függ. Ha az apa domináns, autokratikus, uralkodó személy, akkor a gyermek istenképe is ennek megfelelő lesz: tekintélyes, de kemény, esetleg távoli és rideg, büntető, akinek engedelmeskedni kell. Ezt az engedelmességet azonban a félelem és nem a szeretet motiválja. Az a hívő ember, akinek ilyen az istenképe, könnyen válik törvényeskedővé, esetleg jobban szeret a bűnről és büntetésről beszélni, mint az evangéliumról, az üdvösségről és a jézusi szeretetről. A szigorú és domináns apa mellett egy elfogadó, szeretetteljes anya pozitívan formálhatja a gyermek személyiségét és istenképét. A feltétel nélküli szeretet megélése elvezet az agapé szeretet megértéséhez. „Ahogyan az anya vigasztalja fiát, úgy vigasztallak én titeket” (Ézs 66,13) – tárja elénk az isteni szeretet mélységét a Biblia.

Mai társadalmunkban azonban nem annyira a domináns apa, hanem az apahiány hat torzítóan nemcsak a gyerekek személyiségfejlődésére, hanem az istenkép alakulására is. Minden harmadik házasság válással végződik, sőt manapság már válás sem kell ahhoz, hogy a gyerekek apa nélkül nőjenek fel, hiszen a fiatal párok össze sem házasodnak. A magányos anya rendkívül nehéz feladatot végez: anya és apa egy személyben, pénzt keres, háztartást vezet, gyereket nevel, erejét megfeszítve küzd családjáért. Amikor a túlzott feszültség összegyűlik és robban, a gyermek lesz a villámhárító. Az anya bűntudatát igyekszik kompenzálni: kényeztet, megenged, tárgyakkal halmoz el, ugyanakkor gyakran érzelmileg túlterhel. Az apa nélkül felnövő fiú számára hiányzik a férfi-modell, és így torzulhat az apakép és az istenkép is. Az is gyakori, hogy ha a család együtt is marad, az apa másod- és harmad állásai miatt alig van jelen a gyerekek életében, így lényegében csak az anya neveli a gyerekeket. Ehhez társul még az is, hogy a nők munkavállalása miatt a gyerekek bölcsődébe, óvodába, napközibe kerülnek, ahol szintén kizárólag nőkkel találkoznak. A fiúknak nincs segítségük az önazonosságuk megtalálásában, így gyakrabban léphetnek fel lelki zavarok. Apa-hiány esetén természetesen a lányok fejlődése is féloldalasra sikerülhet, esetleg torzulhat a férfiakhoz való viszonyuk. Személyiségfejlődésünkben túl kell jutnunk a konkrét apa vagy annak hiánya feldolgozásán. El kell jutnunk egy mélyebb, örök emberi dimenzióig. Az Istenről bennünk élő őskép segítségével eljuthatunk a valóságos istenképhez, a valóságos Istenhez. Ha Őt megtaláljuk,

4

Kitekintő nem kell többé árváknak, félárváknak, elhanyagoltnak, elhagyatottnak lennünk, mert Ő lehet életünk irányítója. „Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok” (Ján 14,19) – olvashatjuk Jézus ígéretét a Bibliában. Pszichológusként, állami gondozásba (nevelésbe) vett gyermekekkel foglalkozva, gyakran kellett olyan esetekkel találkoznom, amikor a szülők jelleme vagy életmódja távolról sem volt követendő modell a gyerek számára. Az elhanyagoló, gyerekét „eldobó”, bűnöző, deviáns, alkoholista, prostituált szülő torz mintát nyújt. Az ilyen szülők gyerekeinek a szülőképe kivetül más tekintélyszemélyekre, a társadalomra és Istenre is. Ebből számos probléma keletkezik az önazonosság megtalálása és a beilleszkedés területén egyaránt. Isten ígéretei segítségével azonban még ezek a súlyos terhek is átdolgozhatók, ha megértjük, hogy Ő nem olyan, mint egy rossz szülő, hanem a legjobb szülőnél is sokkal-sokkal különb: „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.” (Ézs 49, 15-16)

Párizsban

Táborelőkészítés

Szó-széke volt „Felment a hegyre és miután leült odamentek hozzá tanítványai.” (Mt 5,1) Szó-széke volt a hegyoldal. Szóhoz, asztalhoz le kell ülni, hogy ne lehessen szemeit sem, s egymás szemét sem elkerülni.

dr. Kálmánchey Márta

Kovács Tibor

Gyerekhéten

5

Biblia a babaágyban – 1 A keresztyén gyermeknevelés hepehupás ösvényein templomkerülésre, az instant kakaópor mennyiségéről való füllentésre, a „szépen imádkozók” értékelésére, a hetek óta ki nem javított dolgozatok „otthon felejtésére”, a hittanórákon felbukkanó bibliai ellentmondások gyors elkenésére kényszerítenek bennünket. Immár nemcsak keresztyén nevelőként, hanem szülőként is személyesen tapasztaljuk a boldog rögvalóságot feleségemmel: egy közel négy éves gyermekkel és egy három hónapos csecsemővel az életünkben. Kollégáinkhoz, szülőtársainkhoz hasonlóan néha már-már mi is azt mondogatnánk, hogy mennyire naivak vagyunk. Miért is nem adjuk fel a keresztyén nevelésbe vetett hitünket, s nem kezdjük el végre gyermekeink számára kidolgozni az életre való tanítás nemzetközi szinten is versenyképes projektjét? Talán azért nem, mert ha a varázsszó oximoronnak is hangzik, ha úgy is tűnik, hogy a valóságban nem létezik, csupán vágyainkban és terveinkben él, mi, hívő szülők és nevelők mégis tudjuk, hogy Isten nem a létezőkre, hanem a láthatatlanokra tekint. Végtelen kegyelme, felfoghatatlan hatalma és kellő humora van ahhoz, hogy a hepehupás ösvényen való csetlő-botló járásunkat képes megáldani, és sokszor ügyetlen, következetlen és nem túl biblikus nevelésünk ellenére Krisztus követővé tudja tenni gyermekeinket, tanítványainkat. Sőt, ami még nehezebb, minket, szülőket, nevelőket is. Az elkövetkező hónapokban ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lesz szó e hasábokon, félig humoros, félig komoly formában. dr. Fazakas Gergely

A keresztyén gyermeknevelés varázsszó. Hívő házaspárként, leendő keresztszülőként, pályakezdő óvodai és iskolai pedagógusként, gyermekórai szolgálatra készülőként, tartozzunk bármely felekezethez is, életünk nagy vágyaként mormoljuk magunkban e kifejezést. Nagyszerű terveket vázolunk fel, nevelőként tanévekre, szülőként évtizedekre szóló álmaink vannak, és táblázatokba rendezett, színes segédanyagokkal bővített programban bontjuk ki mindazt, amit e varázsszóban sejteni vélünk. Egészen addig, amíg az első gyermekünk meg nem születik, amíg az első nebulót meg nem látjuk a maga valójában. Ekkortól már csak idő, vérmérséklet, őszinteség és humorérzék kérdése, hogy mikor ismerjük be lehajtott fővel: a szépen hangzó kifejezés oximoron. Feloldhatatlan ellentét van a jelző és a jelzett szó között, amire utal, nem is létezik. Épp olyan, mint a kecses orrszarvú, a tévedhetetlen futballbíró, a nagyvonalú parkolóőr vagy a racionális munkaszervezés. Merthogy a keresztyén gyermeknevelés nemcsak a puszta gyermeknevelés kanyargós ösvényénél, hanem az addigi keresztyén élet rögös útjánál is hepehupásabb. Annyira fárasztó ezen járni, hogy sokszor észre sem vesszük, már rég letértünk róla, pihenni. Adrian Plass azt mondja az Egy kegyes kétbalkezes naplójában, hogy „nagyon jó keresztyén lennék, ha időnként nem zavarnák meg mások az életemet”. Mi, szülők és nevelők, jól tudjuk: a szent élettől leginkább éppen azok a fránya gyerekek térítenek el. Kihoznak a sodrunkból, kiabálásra, következetlenségekre, elvtelen kompromisszumokra, érzelmi zsarolásra,

6

Keresztrejtvény

MEGFEJTÉS: I-II. JÉZUS SZAVAI A TANÍTVÁNYOKRÓL

Készítette: Ötvös Csaba

7

„Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.” (Zsolt 23,1-3)

Zenés áhítat (vasárnaponként 5 órakor)

Gyerekhéten

julása Iste n „Az E g yház meg ú evéssé függ az műve, amely oly k ól, mint a felit sa rá vá el k re be em hasonló csoda.” támadás vagy más

Kálvin János

Július 12. Karasszon Dezső orgonál, Nagy Csaba Zoltán oboázik. Július 19. 16 órától a Füredi úti templomban orgonaszentelés Dr. Karasszon Dezsőné Nagy Márta emlékére. Igét hirdet Dr. Bölcskei Gusztáv, Karasszon Dezső orgonál, oboán közreműködik Sándor Tímea. Júl. 26. Jäger Éva énekel, Tokodi Gábor lanton játszik. Aug. 2. Szabados-Szabó Bernadette énekel, Karasszon Dezső orgonál. Aug 9. Gyülvészi János orgonál. Aug. 16. Karasszon Dezső és Martos László zongorázik. Aug 26. Tabajdi Ádám orgonál.

Információ Gyülekezeti honlapunk címe, melyen a Szivárvány is megtalálható:

www.refnagyerdo.hu E-mail: [email protected] Kórházlelkészek: Kenézy Kórház – 511-777/1943 Klinika – 411-600/4978 (üzenetrögzítős) Méliusz Református Rádió – 88 MHz-en URH sávban városon belül

Imádkozzunk…

Gyerekhéten

Š a gyülekezet lelki épüléséért, Š tagjaink nyári lelki töltődéséért.

Szivárvány – a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség hírlevele 4032 Debrecen, Bolyai u. 25. Telefon: (52) 410-811 Felelős kiadó: Püski Lajos Tördelés: Bene Lászlóné Nyomda: REXPO Kft. Készült 500 példányban 17. évfolyam 7. szám Megjelenik havonta Egyházközségünk számlaszáma: 11738008-20012917 Gyülekezeti honlapunk címe: www.refnagyerdo.hu