2010. SZEPTEMBER / 77. szám
1
BEKÖSZÖNTŐ
Nyárutó vagy Őszelő?
Erre a kérdésre majd szeptember végén tudunk igazán válaszolni. Addig is reménykedjünk a kellemes időjárásban, a szép verőfényes nappalokban és a szelíden hűs hajnalokban. Az idei év eddig igencsak meglepő szélsőségeket „zúdított a nyakunkba”, de még így is hálásak lehetünk. Gondoljunk csak bele! Van tető a házainkon, nem dőltek össze. Igaz, a főúton Kozma köveit kerülhettük, néhol úgy közlekedtünk, mint egy szlalom pályán, de nem kellett egyetlen éjjelt sem tornacsarnokban, rokonoknál töltenünk. Aki többször veteményezett, annak termése is lett.
2
Lassan itt a szüret, mondhatnánk telik a pince. Sajnos, sok helyen még mindig talajvízzel. Jó lenne tudni, mit tartogat még nekünk az idei esztendő a hátralevő hónapokban. Addig is, míg várjuk a fentről jövő „áldást”, töltődjünk fel a nap sugaraival, az őszi színekkel, hogy majd a sötét, hideg időkben legyenek tartalékaink. Gyűjtsünk minél többet, így másoknak is tudunk majd adni belőle!
Kellemes, szép őszi napokat kíván a: Gesztesi Csengő! 3
FALUHÁZ PROGRAM SZEPTEMBER Néptánc: Szerda: 15.00 - Óvodás és iskolás tánccsoport Szombat: 10.00 - Gyermek és Ifjúsági tánccsoport Német Kultúregyesület Dalköre: Péntek: 19.00
Hagyományőrző Nyugdíjas Klub: Minden hónap második szerdája: 17.00 Aerobic: Szerda: 17.45
Rock zenekar: Kedd: 17.30 Vasárnap: 16.00 Fociedzés: Kedd: 17.30 Szerda: 17.30 Péntek: 16.30 Szeptember 20-tól délutáni nordic-wolking edzés indul
(információ: Varga Nóra 06-70/9460-755) 4
NAPTÁR SZEPTEMBER Őszelő, Szent Mihály hava
Utolsó negyed Újhold Első negyed Telihold
1-jén 8-án 15-én 23-án
19 óra 22 perckor 12 óra 30 perckor 07 óra 50 perckor 11 óra 17 perckor
Szeptember 3. 135 éve született Ferdinand Porsche német autókészítő, a Porsche, a Volkswagen megalkotója.
Szeptember 12. 305 éve II. Rákóczi Ferenc ezen a napon nyitotta meg Szécsényben az eredetileg Rákosmezőre összehívott országgyűlést, ahol a Konföderált Karok és Rendek vezérlő fejedelemmé választották őt. 70 éve ezen a napon fedezték fel Franciaországban a lascaux-i, közel 17.000 éves barlangrajzokat, az emberiség legrégibb ismert műalkotásait. 5
NAPTÁR SZEPTEMBER Szeptember 18. 105 éve született Greta Garbo svéd származású amerikai filmszínésznő, Anna Karenina, Walewska grófnő, Krisztina királynő alakítója. 36 éves korában visszavonult a nyilvánosság elől.
Szeptember 20. 120 évvel ezelőtt ezen a napon készült az első magyar hangfelvétel hírességről: rögzítették Kossuth Lajos torinói beszédét.
Szeptember 22. 115 éve egy Csillag utcai épületben ezen a napon nyílt meg a báró Eötvös Loránd alapította Collegium tanári pályára készülő, jó előmenetelű egyetemi hallgatók számára. Első székhelyéről 1910-ben költözött át mai Ménesi úti otthonába. 100 éve ezen a napon született Faludy György költő, műfordító.
Augusztus 24-től szeptember 22-ig a Szűz jegy uralkodik, köszöntjük a csillagjegy szülötteit! 6
VERS MINDENKINEK
Augusztus
Belenéztem a tomboló napba. Ismerlek, izzó tenyerem árnyékot vet a szíveden. Hűsölnek bíborbársony hamvak. Akkora csönd lennék, hogy ne maradjon semmi emlék. Csak szúró szikrázásod hatalma uralkodik végtelen egeid kékjén, s testmeleg ruhát ölt ma rajtam. Benned szobrozik lelkem. Fakulón, fájó kinti neszekre fordul, s szorítja arcára az óvó tenyeret ……eleredt
7
VERS MINDENKINEK
Tájra préselt az idő
Bukik a nap és egyet himbálva, aranylón telepszik a tájra. - szemek íriszén visszhangzó lárma Fut a világ, benne oldalaznak árnyak. Hangokat a földbe marva, gyöngyözőn sárga vérben áznak. Jön az idő, csikorogva a lelkem ássa. S ámulva figyelem, hogy érlel fakóra szorítása.
Csécsei János tollából 8
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL 38/2010. (VI. 24.) számú Képviselő-testületi határozat: 1./Várgesztes Községi Önkormányzat felhatalmazza Richter Ferenc képviselőt, hogy az iskola és óvoda által megnyert hintát a tervezett játszótérre felállítsa. Az erre felhasználható pénzkeretet a tartalékból biztosítja: legalább 200 ezer Ft-ot. 2./ Felkéri a Jegyzőt, hogy a játszótéri pályázatokat elejétől a végéig lemásolva adja át azon képviselőknek akik ezt igénylik. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 1. pontra folyamatos 2. pontra 5 nap
39/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a tartalékból biztosítja az Iskola-igazgatói pályázat meghirdetésére kifizetett 182. 000 -Ft-ot.(Egyszáz-nyolcvankettő ezer forintot) Felelős: Menoni Gabriella polgármester Határidő: azonnal
40/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Összekötő út alapjának kiépítésére benyújtott pályázatok bontására meghívja Dr. J. Nagy Éva közbeszerzési szakértőt. Meghallgatva a szakvéleményét dönt arról, hogy felbontja a pályázatokat vagy eredménytelennek tartva az eljárást, azt felbontatlanul visszaküldi. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Határidő: 06. 30. pályázatok esetleges postabontása
41/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3 igen és 3 tartózkodott szavazással nem fogadta el a Polgármester javaslatát arra, hogy a falugondnoki buszra vonatkozóan a Dr. Hidas Ügyvédi Iroda lássa el Várgesztes Község Önkormányzatának képviseletét. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Határidő: azonnal 9
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL 42/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete módosította a 38/2006. (VI.27.) számú a Várgesztesi Német Nemzetiségi Általános Iskola alapító okiratára vonatkozó határozatát, valamint kiegészítette azt öt ponttal.(melléklet a módosított alapító okirat) Felelős: a módosítások átvezetésére és a kiegészítés beillesztésére Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15. 43/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: 1./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hatályon kívül helyezte a 35/2009.(V.14.) és a 93/2009.(IX.)29. számú a Német Nemzetiségi Általános Iskola alapítására hozott határozatokat. 2./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztesi Német Nemzetiségi Általános Iskola módosított és kiegészített alapító okiratát elfogadja. Az alapító okirat 8/a pontja 2009. december 31-én hatályát veszti, a 8/b pontja 2010. január 1-től hatályos. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15. 44/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete módosította a 126/2004.(XI.24.)számú a Várgesztesi Német Nemzetiségi Óvoda alapító okiratára vonatkozó határozatát, valamint kiegészítette hat ponttal.(melléklet a módosított alapító okirat) Felelős: a módosítások átvezetésére és a kiegészítés beillesztésére Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15. 10
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL 45/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: 1./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hatályon kívül helyezte a 35/2009.(V.14.) és a 93/2009.(IX.29.)számú a Német Nemzetiségi Óvoda alapításáűra hozott határozatokat. 2./Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztesi Német Nemzetiségi Óvoda módosított és kiegészített alapító okiratát elfogadja. Az alapító okirat 8/a pontja 2009. december 31-én hatályát veszti, a 8/b pontja 2010. január 1-től hatályos. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15.
46/2010.(VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete módosította a 30/2004.(II.27.) számú a Várgesztes Faluház alapító okiratára vonatkozó határozatát, valamint kiegészítette azt tizenegy ponttal.(melléklet a módosított alapító okirat) Felelős: a módosítás átvezetésére és a kiegészítés beillesztésére Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15.
47/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: 1./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztes Faluház alapító okiratára hozott 34/2009.(V.14.) és a 92/2009.(IX.29.) számú határozatokat hatályon kívül helyezte. 2./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztes Faluház módosított és kiegészített alapító okiratát elfogadja. Az alapító okirat 8/a pontja 2009. december 31-én hatályát veszti, a 8/b pontja 2010. január 1-től hatályos. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15. 11
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL 48/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete módosította a 82/2007.(XII.12.) számú a Várgesztes Község Polgármesteri Hivatal alapító okiratára vonatkozó határozatát, valamint kiegészítette azt tíz ponttal.(melléklet: a módosított alapító okirat) Felelős: a módosítás átvezetésére és a kiegészítés beillesztésére Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15.
49/2010.(VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: 1./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztes Község Polgármesteri Hivatalára hozott 34/2009(V.14.) és a 92/2009.(IX.29.)számú határozatokat hatályon kívül helyezte. 2./ Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselőé-testülete a Várgesztes Község Polgármesteri Hivatal alapító okiratát elfogadja. Az alapító okirat 7/a pontja 2009. december 31-én hatályát veszti, a 7/b pontja 2010. január 1-től hatályos. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 15.
50/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul a Tatabánya Városi Rendőrkapitányság rendőrautó-vásárlásához lakosonként 100 Ft-tal, azaz összesen 60 ezer Ft-tal. A Polgármester gondoskodjon az átutalásról. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Határidő: 2010. július 30.
51/2010. (VI.24.) számú Képviselő-testületi határozat: Várgesztes községi Önkormányzat nem támogatja a Várgesztesi Lovagi Játékok 2010 szeptember 18-19-i megrendezését. Felelős: Menoni Gabriella polgármester Határidő: azonnal 12
ÖNKORMÁNYZATI OLDAL 52/2010. (VII.26.) Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztesi Német Nemzetiségi Általános Iskola Igazgatói álláshelyére kiírt pályázatra beérkezett pályázatokat érvényesnek, az elbírálást eredménytelennek nyilvánította, miután egyik pályázó sem kapta meg a pályázatához szükséges számú szavazatot. Kéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a pályázókat: Bokodi Blanka, Horváth Sándor, Pócsiné Gebhardt Ágnes és Nyerges.-Wohl Gyöngyi hölgyeket és urat értesítse. Felelős: Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 27. 53/2010.(VII.26.) Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Várgesztesi Német Nemzetiségi Általános Iskola Igazgatói feladatival 2010. augusztus 1-től 2011. július 31-ig megbízza Pócsiné Gebhardt Ágnes pedagógust. Felelős: a megbízólevél, illetve a kinevezés módosítására Menoni Gabriella polgármester, a Polgármesteri Hivatal előkészítésével Határidő: 2010. július 30. 54/2010. (VII.26.) Képviselő-testületi határozat: Várgesztes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nem fogadta el a Jegyző előterjesztését, melyet a Helyi Választási Bizottság tagjainak megválasztására terjesztett elő. Felelős: Dr. Jónás Béla jegyző Határidő: 2010. július 26.
13
EGYHÁZI OLDAL Szeptember 3. Nagy Szent Gergely Pápa (Róma, 540 körül - Róma, 604. március 12.)
A 6. században a római népet szinte megszakítás nélkül járványok, éhínség és nyomor sújtották. A népvándorlás különféle hódítói irgalmatlanul pusztították az ókori emlékeket. Az emberekben általános elkeseredettség uralkodott, és boldognak mondták a holtakat, mert egyszer s mindenkorra megszabadultak e földi élet bajaitól. A történelemben újonnan feltűnő népek kíméletlen nyers erővel keresték a helyüket ott, ahol a régebbi népek gyengébb ellenállást tanúsítottak. Így a félig pogány, félig ariánus longobárdok Pannónia felől 568-ban betörtek Itáliába. Alboin királyuk vezetésével meghódították Ravenna körzetét, ahol a császári helytartónak, az exarchának csak kevés katonája volt. Hatalmukba kerítették a római hercegséget és Rómától délre is néhány területet, amelyek eredetileg bizánci fennhatóság alá tartoztak. Ennek a nyomorúsággal teljes évszázadnak az utolsó évtizedében került Péter székébe az az ember, akit joggal neveznek így: „Az utolsó római és az első középkori pápa”; az Egyházban pedig a ,,Nagy” megtisztelő jelző ékesíti. Az ő személyében ragyogott fel még egyszer és utoljára a római szellem, amely antik mivoltában hanyatlóban volt, de éppen a pápa személyében egészen új formában jelent meg. Gergely ősei régi, római arisztokraták voltak. Maga a Monte Coelión lévő főúri palotában született. Ifjúkorában közigazgatási pályára készült, és az előkelő, szimpatikus fiatalember gyorsan haladt egyre feljebb a hivatali méltóságok fokozatain. Életének harmincadik éve körül járhatott, amikor 572-573-ban a város legmagasabb közigazgatási hivatalát viselte: Róma prefektusa lett. Ebből a pozícióból jól átláthatta a város, sőt egész Itália helyzetét is. Ekkor szerezte azokat az ismereteket, melyeknek birtokában később olyan hatásos kezdeményezései voltak nemcsak a város, hanem egész Itália 14
javára. Ismereteinek különösen akkor látta hasznát, amikor a császári hivatali gépezet fölmondta a szolgálatot, és a zsoldos csapatok, mivel fizetségüket nem kapták meg a császártól, átpártoltak a határvidékeken portyázó törzsekhez. Az ifjú prefektus azonban minden külső elismerés és siker dacára sem lelte belső békéjét. Csendes magányra vágyakozott, hogy a közügyek zajától távol, csak szellemi értékekkel foglalkozhassék. Ez a vágy élete végéig kísérte, de álmain és vágyain mindig uralkodott a valóságért felelősséget érző, gyakorlati ember. A történelmi óra parancsa szólította őt, mint „Isten konzulját” (ez a sírfelirata a római Szent Péter-bazilikában): „Szívünk szerint ugyan vágyódunk a csöndre, sokak java miatt azonban nélkülöznünk kell.” Szinte észrevétlenül mondott le a prefektusi tisztségről, és visszavonult atyja palotájába, ahol három nagynénje -Trusilla, Gordiana és Aemiliana- már a világtól visszavonult, elmélyült vallásos életet élt. A Monte Coelión lévő palotát Gergely kolostorrá alakította, és Szent András apostol oltalma alá helyezte. Békés, szemlélődő életét I. Benedek vagy II. Pelagius pápa zavarta meg azzal, hogy kiválasztotta és fölszentelte a római egyház diákonusává. Mint diákonus Gergely a hét kerület egyikének élére került, s az egyház karitatív, illetve anyagi ügyeit intézte. Amikor a pápa látta, hogy feladatát milyen gondosan és ügyesen teljesíti, megbízta az egyik legkényesebb és legmagasabb tisztséggel: kinevezte apokrisziárnak. Az apokrisziár a pápa követe és állandó képviselője volt a császári udvarban, Konstantinápolyban. Ő biztosította az Egyház nyugati és keleti része között a legmagasabb szintű összeköttetést. II. Pelagius pápa kinevezte és elküldte Gergelyt II. Tiberius császárhoz. Műveltsége, hivatali ügyekben való jártassága és személyének kedvessége hamarosan nagy tekintélyt szerzett a császári udvarban Gergelynek. Minden erejével azon fáradozott, hogy a sok oldalról veszélyeztetett itáliai népnek segítséget szerezzen a császártól. Minden ilyen törekvését meghiúsította azonban a ravennai helytartó, egy különben jelentéktelen ember. Gergely ezért 585/86-ban visszatért Rómába, lemondott hivataláról, és visszavonult az általa alapított Szent András-kolostorba. A pápa gyakran fölkereste, és tanácskozott vele. 15
589 őszén a Tiberis megáradt, s elöntötte a várost. A lakosság egy része a vízben lelte halálát, sokan pedig az áradás után föllépett járványok áldozatai lettek. Maga a pápa is e járványban halt meg. A római nép és a klérus a pápaságra egyetlen jelöltet látott: Gergelyt. Ő eleinte vonakodott e tisztség elfogadásától, de amikor Mauritius császár, akit apokrisziár korában Gergely keresztelt meg, nyomatékosan helyeselte és elfogadta a választást. 590. szeptember 3án szentelték püspökké, és azonnal teljesülni kezdtek a hozzá fűzött remények. Gergely a pápaságot az Egyház szolgálatának tekintette. A hízelgők által mondogatott „egyetemes pápa” címet elutasította, mint ahogy nem értett egyet a konstantinápolyi pátriárka „ökumenikus pátriárka” címével sem. Püspöktársaira való tekintettel így nevezte magát: „Isten szolgáinak szolgája”. Először a római és az itáliai népet vette gondjába. A szegényebbeket éppen éhínség fenyegette, ezért a Patrimonium Petri ez a római egyház Campaniában, Dél-Itáliában és Szicíliában elterülő nagy birtokainak volt az összefoglaló neve- jövedelmét az ínség enyhítésére akarta fordítani. Ám a longobárdok hadjáratai, a császári hivatalnokok túlkapásai és az egyházi vagyonkezelők lelkiismeretlenségei miatt e birtokok alig-alig jövedelmeztek valamit. Ezért Gergely pápa jó gyakorlati érzékkel és emberismerettel új vagyonkezelőket választott, akik a birtokot hamarosan fölvirágoztatták. Utasította gondnokait, hogy a császári hivatalnokokkal való jó kapcsolat érdekében ne fukarkodjanak, ha ajándékot kell adniuk. Nagyon szigorúan felügyelt arra, hogy az egyházi szolgálatban a bérlők és a parasztok igazságos és emberséges bánásmódban részesüljenek. Kamatmentes kölcsönnel segítette őket az elinduláskor. Egyik gondnokának félreérthetetlenül adta a tudtára: „Hallottad, mi az akaratom, most rajtad a sor, hogy megtedd!” Gazdaságpolitikája, amely az akkori Itáliában szokatlan volt, meglepő sikerrel járt. A most már bőségesen befolyó jövedelmeket a templomok, a papság, a longobárdok elől elmenekült szerzetesek -csak Rómában háromezer menekült apáca élt ezekben az években!- és nem utolsósorban a római nép megsegítésére fordította. Foglyokat is váltott ki a longobárdok rabságából. Bár nem kereste, hamarosan bele kellett szólnia a nagypolitikába is. A longobárdokkal szemben tanúsított 16
magatartását az elérhetőnek látszó eredmények határozták meg. A rosszul informált Mauritius császár heves vádaskodásai ellenére magas adókat fizetett a longobárdoknak, és ezzel könnyített a nép sorsán. Sűrű levelezést folytatott a bajor hercegnővel, Theodelindával, aki a longobárd király, Authari felesége volt; majd ennek utódával, Agilulf királynővel is, és ezzel előkészítette az egész longobárd törzs megtérését. Eljárása akkor kapta meg végső igazolását, amikor a trónörökös, Adlevald megkeresztelkedett. Hispániában a nyugati gótok későbbi királyának, Rekkarednek az arianizmusból a katolikus hitre való megtérése szintén Gergelynek volt köszönhető. A szűk látókörű kortársak nehezményezték, hogy kapcsolatban áll a hatalmas frank királynővel, Brunhildával. Kétségtelen, Brunhilda hatalomra vágyó, gátlástalan úrnő volt, ha érdekeiről volt szó. Gergelynek azonban, ha valamit el akart érni, a tényleges helyzetből kellett kiindulnia. Feladatát nem abban látta, hogy elítélje a királynőt, hanem hogy figyelmeztesse emberi kötelességeire. El is érte, hogy szabad átvonulást, kíséretet és támogatást kapott frank földön az a missziós csoport, amelyet Ágoston vezetésével Gergely az angolszászokhoz küldött. Az a törekvése azonban, hogy Kent tartományban emissziósok a szükséges egyházszervezetet is létrehozzák, nem ért célhoz. Emberi középszerűség akadályozta meg, hogy a misszionálásban messzemenően figyelembe vegyék az angolszászok nemzeti sajátságait és hagyományait. Gergely liturgikus szövegeket írt, s fölkarolta a liturgikus ének ügyét. Irodalmi hagyatékában mindenütt fölfedezhető a lelkipásztori szempont. 854 levele maradt ránk, melyek a nyáj körüli fáradhatatlan munkájáról tanúskodnak. Lelkipásztori regula c. művében olyan lényeglátással fogalmazta meg a papi méltóságot, hogy a középkor számára valóban regula volt. A Jób könyvéhez írt magyarázatai annak bizonyságai, hogy nagyon ismerte az embert, és mély életbölcsességet birtokolt. A Dialógus c. munkája az itáliai szentek csodás életrajzainak gyűjteménye. Gergely pápa a középkorban a legolvasottabb szerző volt. Ez magyarázza, hogy VIII. Bonifác negyedikként a nagy nyugati egyházatyák közé sorolta Szent Ambrus, Jeromos és Ágoston mellé, bár teológiailag Gergely nem volt önálló gondolkodó. Felelősségtudattól áthatott cselekedetei egyházfogalmából fakadtak. 17
Az Egyház az ő számára Krisztus. E test tagjai között -testen elsősorban az éppen élő egyházat érti- különbség van a felelősség viselésében és a döntések meghozatalában, de az összes tagok egymás szolgálatára élnek. A diákonusok, a papok és a püspökök annak az erőnek a birtokában vannak, amely Krisztus testét építi. Nagy Szent Gergelyt 604. március 12-én temették el Rómában, s a 8. századtól ezen a napon ünnepelték. Mivel nagyböjtbe esik, napját 1969-ben szeptember 3-ra helyezték át, amely napon 590-ben püspökké szentelték.
A nagy szerzetespápa életéről, akit korának nyomorúságai késztettek oly sok cselekvésre, hogy „gondjával átölelte a földkerekséget egyik szélétől a másikig, és gyógyított minden sebet” (E. Hello), a levelei, életrajzai és a legendák tudósítanak. Egyik legendája mondja el a következő történetet: Amikor Gergely még szerzetes volt és a kolostor íróműhelyében dolgozott, egy hajótörött képében angyal zörgetett az ajtón, s segítséget kért. Gergely adott neki egy ezüstöt. Nem sokkal később a hajótörött ismét visszajött további segítségért. Megint kapott egy ezüstöt. Mikor harmadszor tért vissza, Gergely egy árva tallért nem talált az egész kolostorban. Ezért fogta azt az ezüst tálat, amelyben az édesanyja főzeléket szokott neki küldeni, odaajándékozta a koldusnak, aki vidáman ment el. Később, amikor Gergely már pápa volt, gyakran meghívott az asztalához szegényeket. Az egyik nagycsütörtökön meghagyta a kancellárjának, hogy gyűjtsön össze tizenkét szegényt. Mikor asztalhoz ültek, Gergely meglepődve látta, hogy a vendégek tizenhárman vannak. Számon kérte a kancellártól a pontatlanságot, de az azzal szabadkozott, hogy ő csak tizenkét vendéget hozott, számoljon csak utána a pápa. És valóban, a tizenharmadik vendéget más nem látta, csak Gergely. Maga mellé vette tehát ezt a titokzatos vendéget az asztalnál, és érdeklődött a neve után. Akkor az idegen így 18
válaszolt neki: „Tudd meg, hogy én vagyok az a hajótörött, akinek annak idején az ezüsttálat ajándékoztad. És azt is tudd meg, hogy az Úr azon a napon választott ki téged arra, hogy az Egyház feje légy.” Gergely csodálkozva kérdezte, honnan tudja mindezt. Az erre így válaszolt: „Én angyal vagyok, és az Úr azért küldött hozzád, hogy őrizzelek. Amit csak kérsz az Úrtól, általam kapod meg tőle.” Egy másik legendából tudjuk, hogy első pápai cselekedete még a fölszentelése előtt egy könyörgő körmenet volt, amellyel a sokat szenvedett római népért vezekelt. Mezítláb ment a körmenetben, az emberek pedig imádkozva és énekelve vonultak vele a Lateránból a Szent Péter-bazilikába. Mikor a Tiberis felé közeledtek, csodálatos látványban volt részük: Hadrianus császár síremléke fölött megpillantották Mihály főangyalt, aki irgalmas tekintettel hüvelyébe helyezte lángoló kardját. És ezzel a várost sújtó csapások megszűntek. E jelenés emlékére áll ma is Mihály főangyal bronzszobra az Angyalvár felett. Pápaságának kezdetén világosan látta az Egyház vigasztalan helyzetét: „Én, a méltatlan és gyenge ember átvettem egy öreg és a hullámok által hányt-vetett hajót. A hullámok mindenünnen bezúdulnak a hajóba, korhadt gerendáinak nyikorgása az állandó viharban szüntelenül a hajótörés veszélyével fenyeget.” A szerzetes, aki szíve szerint inkább szemlélődő életet folytatott volna, de a körülmények miatt politikussá és a társadalmi bajok orvosává kellett válnia, nehéz hivataláról így ír: „Nagyon kemény dolog, amit most mondok: Ha beszélek, magamról szólok, mert a nyelvem nem úgy nőtt, ahogy a prédikáláshoz nőnie kellett volna; s ha meg is találom a szót, az életem messze elmarad a szavak mögött... Mióta vállamra vettem a pásztori hivatal terhét, a lelkemet nem tudtam teljesen összeszedni, hogy igazán magamra figyeljek, mert sokfelé kell figyelnem. Egyszer az egész Egyház, másszor egy kolostor ügyeiről kell tárgyalnom, gyakran pedig egyes emberek életéről és teendőiről kell gondolkodnom. Olykor tűrnöm kell, hogy polgárok kereskedelmi 19
ügyeikkel rontsanak rám, máskor a barbárok háborús fenyegetéseivel kell szembenéznem, de ugyanakkor a farkasoktól is őriznem kell a nyájat. Ismét máskor anyagi javakkal kell foglalkoznom, hogy gondoskodhassam mindazokról, akik ezt joggal elvárják tőlem. Ismét máskor higgadtnak kell lennem bizonyos rablókkal szemben, és azon fáradozom, hogy a szeretetet irántuk is megőrizzem.”
Példaadó volt Gergely magatartása a nem keresztényekkel szemben is. A terracinai püspök egyszer féktelen buzgóságában elvette a zsidóktól a zsinagógájukat. Ezek a pápához fordultak oltalomért, s ő így írt a püspöknek: „Azt akarom, hogy orvosold a panaszt. Hiszen azokkal, akik nem tartoznak a keresztény valláshoz, szelíden, jóságosan kell bánnunk, és barátságosan kell velük szólnunk, hogy a keménységünk el ne űzze őket, hanem elfogadják tőlünk a meghívást az evangélium szépséges hitére.” Ugyanúgy engedélyezte a megtért angolszászoknak, hogy a nagy egyházi ünnepeken tovább ápolják egyik-másik kultikus szokásukat, mert: „ha az ember föl akar jutni a magasba, nem érkezhet meg egyetlen ugrással, hanem egyik lépcsőfokról a másikra kell föllépdelnie”. Kisboldogasszony A Szűzanya születés napját üljük. Születésnapokon hálával emlékezünk az élet ajándékára, mindarra, amit Istentől kapott az, akit ünneplünk. Mária a hivatástudattal megélt élet példája. Szeptember 9-én fejeződik be Nagyszebenben az Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelynek ez a mottója: „Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. Reménység Európa megújulására és egységére”. A Boldogságos Szűzanya volt az első, akire ráragyogott Krisztus világossága. Így utat mutat számunkra, ő az igazi reménységünk. A mai evangélium szavai ezt így 20
fogalmazzák meg: „Íme, a szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten.” A hivatásból vállalt élet, mindig ezt az üzenetet közvetíti, hogy velünk az Isten. Így volt Mária életében. Életének eseményei, annak történései összhangban voltak Isten iránti szeretetével. Miközben a hit zarándok útját járta egész élete készséges Istenre figyelés volt. Már amikor méhében foganta az Ő Fiát a Szentlélektől csak a hit erejéből mondhatott igent, és boldogan mondhatta „íme az Úr szolgáló leánya”. Többször is megízlelte a földi élet bizonytalanságát, a kiszolgáltatottságot. Veszélyben volt a Józseffel kötendő házassága, Jeruzsálemben nem fogadják be őket, majd Egyiptomba kell menekülniük Heródes gyilkos haragja elől. Amikor Jézus elkezdte nyilvános tevékenységét aggódva, figyelte a sok rosszindulatú visszautasítást. Majd szomorúan kísérte el keresztútján, és fájdalmas anyaként ott ált a kereszt tövében. Nincs az életnek olyan mozzanata, amit ne ízlelt volna meg, de ő minden körülmény között az Úr szolgáló leánya maradt. Mindennapi tapasztalata volt Isten közelsége, Isten ereje, amelyre bizalommal ráhagyatkozhatott. Tudatában volt annak, hogy lelke világosságát és fényét egyedül Krisztustól kapja. Mi mindennapi csetlő-botló emberek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy könnyű volt a boldogságos Szűzanyának, a nagy szenteknek. Azt gondoljuk, hogy az ő esetükben egyenes, és állandóan felfele tartó út vezetett Istenhez. Ez összességében igaz is, mert az átlagosnál sokkal jobban felhasználták az Istentől kapott kegyelmeket. Azonban a szentek életrajzából tudjuk, hogy gyakran küzdelmes volt a lelki életük. Szeptember 5-én emlékeztünk meg Calcuttai Teréz anya halálának 10 évfordulójáról, akit II János Pál pápa avatott boldoggá. Az ünnepe körüli napokban a sajtó szenzációt akart kelteni azzal a közlésével, hogy Teréz anya mosolya mögött, nehéz lelki küzdelmek húzódtak meg. Ezzel kapcsolatban idézi egyik lelki bizalmasához irt leveléből az alábbi sorokat: „Önt Jézus különleges szeretettel szereti. De számomra olyan nagy a némaság és az üresség, hogy nézek, de nem látok, hallgatok, de nem hallok. A nyelv mozog, de nem beszél.” Azonban ez nem, hogy kisebbítené az érdemeit, hanem növeli. Nem eltávolítja tőlünk, hanem inkább közelebb hozza. Aláhúzza azt az igazságot és tényt, hogy Isten kegyelmi adománya csodákra képes. 21
Ugyanakkor gondolhatunk egy másik kortárs szentre Salkaházi Sára szociális testvérre, akit 2006. szeptember 17-én avattak boldoggá Budapesten. Jelmondata „Itt vagyok, engem küldj el.” Sára testvér erős, mondhatnánk akaratos jellemet kapott a Teremtőtől. Az Úr ezt felhasználta szolgálója megszentelődésére. Isten az Ő kegyelmével minden emberi adottságot, jellembeli sajátosságot át tud alakítani megszentelődésünkre. Határozottan és energikusan formálta egyéniségét. A kísértések nem hagyták el. Szenvedélyes természete állandó küzdelmet kívánt tőle. Belső és külső megpróbáltatások végigkísérték egész életét. Felismerhető, hogy mindezekben a Szentlélek világossága és ereje működött, ami mindig mélyebb lelki önátadásra késztette. Hősies lelkülettel végezte sok munkáját, hogy tudjon másokat segíteni. Sok belső küzdelme volt, amelyek következetesen vezették őt az Istennek való teljes önátadás vállalásáig. Egyik naplófeljegyzésében a következőket olvassuk: „Keresztül kell gázolnom önmagamon, keresztül kell lépnem önmagamon, meg kell ragadnom önmagamat, hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre”. (Dr.Jakubinyi György 2006 VI körlevele)
A mi életünk is Máriához, Calcuttai Teréz anyához, Sára testvérhez hasonlóan, hivatástudattal megélt élet kell, hogy legyen. Azonban arról sose feledkezhetünk meg, hogy Krisztus a mi világosságunk. Tőle kapunk fényt, erőt, kegyelmet, hogy bármilyen életformában is élnénk, akár családos, egyedül álló, szerzetes, pap, szóval és tettel tovább adhassuk az üzenetet: velünk az Isten. Ilyen formában hivatásból elvállalt, gyümölcsöző életünk lesz, amely tovább adja a Krisztustól kapott világosságot.
22
Szeptember 14. A kereszt felmagasztalása Szent kereszt felmagasztalása ünnepén két történelmi eseményre is emlékezünk. Egyrészt Krisztus keresztjének megtalálására, másrészt visszaszerzésére. A szent keresztet Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A róla szóló legenda szerint a Golgota hegyén talált maradványokat egy beteghez érintették, és amikor Krisztus keresztjének darabját nyújtották neki, meggyógyult. Az ereklyét, melyet később elraboltak a perzsák, Herakleiosz császár 628-ban szerezte vissza, és vitte őrzési helyére mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán. A szent keresztből a világ minden pontján őriznek ereklyéket, jóllehet a ma embere mindezt szkeptikusan szemléli, mondván: a világon található rengeteg ereklyéből sok keresztet össze lehetne rakni. A hívő ember számára viszont nem az a fontos, hogy egy adott kis ereklye tényleg az igazi keresztből származik-e, hanem maga a szent kereszt iránti tisztelet. A katolikus egyházban sohasem a tárgy az elsődleges, mi azt tiszteljük, amire az emlékeztet minket. A keresztfa üzenete A keresztet az egyház történelmében mindig együtt említették a szenvedés vállalásával. Avilai Szent Teréz erről azt mondja: „A kereszt a mi nagy nevelőnk, és ha hiányzik a kereszt az életemből, akkor félek, hogy elfeledkezett rólam az Isten". A neves német 23
teológus, Joseph Ratzinger bíboros, mikor megkérdezték tőle, miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a következőt mondta: „A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért.” A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is. A kereszt helye az életünkben Bár sokan díszítik magukat kereszttel, például úgy, hogy láncon hordják a nyakukban, ez sok esetben valóban csak dísz, és szó sincs tudatosságról. Mi viszont nem feledhetjük, hogy a szent kereszt Isten szeretetére és Krisztus értünk vállalt szenvedésére utal. A magyar liturgiában szép példát találunk a kereszt értékére az esküvői szertartásban. A fiatal pár a feszületre tesz esküt, majd ezt a keresztet megkapják, és otthonukban kiakasztják a falra, ami így napról napra emlékezteti őket házastársi hűségükre és Isten szeretetére. Őseink a falvak, az utak szélén kereszteket emeltek. Még ma is megfigyelhetjük, hogy az útszéli keresztek mellett mindig van friss virág, még a ma emberében is él a kereszt iránti hűség és szeretet. A mi feladatunk pedig az, hogy mindezt megőrizzük. Szurdokpüspökit az 1200-as években alapították. A falu neve a közeli szurdokra és a település egykori birtokosára, az egri püspökre utal. Az első templom a hegyoldalban állt, és már annak is szent 24
kereszt volt a titulusa. A teljesen elpusztult templom feltételezett helyének közelében egy kis forrás fakad, Szentkereszt kútja, ami mind a mai napig viseli a templom címét. Az itt lakók a keresztet annyira tisztelték, hogy az általános gyakorlat ellenére a határban nem építettek keresztet. A jelenlegi templomban egy nagyon régi szent kereszt ereklyét őriznek, melyet a búcsú idején (A szent kereszt felmagasztalása, szeptember 14.) elővesznek, és hódolnak előtte. Miközben a nép megérinti és megcsókolja az ereklyét, mint az elmúlt évszázadok során, ma is felhangzik az ének: „Szent kereszt, szent kereszt, te tiszteletedre/ És dicsőségedre jöttünk e szent helyre, szent kereszt/ Rajta Jézus teste fel van rá feszítve/ Örök üdvösségünk szent kereszt” és "Ismét eljöttünk e kedves szép helyre/ Hol ragyog Úr Jézus dicső keresztje/ Öleljük át, csókokkal illessük/ bajainkban így megsegíttetünk". A fájdalmas Szűzanya Szűzanyánk Fia életét kezdettől fogva kísérte. Mi sem természetesebb, mint hogy a kereszt alatt is ott találjuk. Fájdalma határtalan, de az igent, amelyet az angyalnak kimondott, és azóta újra és újra kimondta, itt újra kimondja. A fájdalmas anya fájdalmán átszűrődik a feltámadás fénye, hogy minden fájdalmunk enyhülést találhasson a szenvedő Jézusnál, és az Ő fájdalmas édesanyjánál. Szeptember 21. Szent Máté Apostol Máté apostolról, akit a hívő nép nagyon tisztel, s akinek sírját Salerno városában őrzik, nem sok olyan adat maradt ránk, amely történetileg hitelesnek tekinthető. Amit a hagyomány a Szentírásban foglaltakon kívül mond (pl. hogy az apostol Etiópiában, a pártusok között vagy Perzsiában működött), tipikusan legendás természetű. Euszébiosz, a történetíró püspök azonban közöl egy fontos tényt: 25
Máté, mielőtt a pogány országokba ment volna, Palesztinában héberül hirdette az evangéliumot. Távozása előtt anyanyelvén írásba foglalta, és hátrahagyta a zsidó-keresztények számára. Euszébiosz e közlését a 2. század elején élt Pápiász presbiterre alapozza, és azonosítja Máté apostolt az első evangélium szerzőjével. Csakhogy épp a Pápiásztól ránk maradt szöveg fölött sokat vitatkoznak a szakértők, nem látván föltétlenül elfogadhatónak az apostol és az evangélista azonosítását. Az evangélium révén elég mélyen megismerhetjük az evangélista gondolatvilágát, mert alkotása teológiai mestermű. Ezt annak ellenére állítjuk, hogy vannak, akik szerint Máté csak elindítója és gyökere annak a hagyománynak, amelynek végső írásba foglalása az evangélium, a kész mű nem az ő tollából származik, hanem valamelyik tanítványa foglalta írásba röviddel az ő halála után. Eszerint Máté szerzősége épp oly bizonytalan volna az evangéliummal kapcsolatban, mint Salamoné a Bölcsesség könyve vagy Dávidé a zsoltárok esetében. A Máté-evangélium keletkezését úgy gondolhatjuk el, hogy Máté különös figyelemmel gyűjtötte, s őrizte magában az Úr szavait és beszédeit. Miután rendezte, mint mondás- és beszédgyűjteményt adta tovább. A tudósok úgy vélik, hogy e beszédgyűjtemény és Márk evangéliuma volt a forrása annak a műnek, amelyet az Egyház hagyománya Máté evangéliumaként tart számon. Az Úr mondásait Máté úgy foglalta elbeszéléseibe, ahogy az ékszerész foglalja aranyba a drágaköveket. Egymás után fűzte a hasonló tartalmú, de eredetileg függetlenül elhangzott beszédeket, és így jött létre a hegyi beszéd (57. fejezet), a példabeszédek (13. fejezet), a farizeusok feletti jajkiáltások (23. fejezet) és az eszkatologikus beszéd (24-25. fejezet) gyűjteménye. Máté az apostol-névsorok közül kettőben a hetedik (Mk 3,18; Lk 6,15), kettőben a nyolcadik (Mt 10,3; ApCsel 1,3) helyen, Tamás mellett áll. Jézus legszűkebb tanítványai köréhez tartozott tehát, azokhoz, akik nem botránkoztak meg Krisztusban, s pünkösdkor megkapták a Szentlelket és a világra szóló küldetést. A Máté név a latin Matthaeus és a görög Matthaiosz közvetítésével a héber Mattajból ered, ami a Mattanjah rövid alakja, s annyit jelent, mint „Jahve ajándéka” vagy „a hűséges”. 26
A Máté-evangélium azt mondja róla, hogy vámos volt és a Lévi nevet is viselte. Márk még azt is tudja róla, hogy Alfeus fia volt. Foglalkozása alapján kissé beleérezhetünk ennek az apostolnak különleges helyzetébe az apostolok testületén belül is: „Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, aki ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az fölkelt és a nyomába szegődött. Amikor később a házában vendégül látta Jézust, odajött sok vámos és bűnös, és Jézussal meg tanítványaival együtt asztalhoz telepedtek. Ezt látva a farizeusok megkérdezték a tanítványaitól: „A mesteretek miért eszik vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok s nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket” (Mt 9,9-13). Lévi-Máté, a vámos Kafarnaumban dolgozott. Kafarnaum ugyanis határváros volt Heródes Antipász országa és Fülöpnek a Jordántól keletre elterülő országa között. Azt nem tudjuk, hogy a város vagy a negyedes fejedelem alkalmazottja volt-e. Mint vámos a zsidók szemében nyilvános bűnös, kitaszított, tisztátalan ember volt. Jézus azonban megszólítja: „Kövess engem!”, és csakhamar vendége lesz Máténak. Úgy tűnik, e meghívástól Máté helyzete nem változott, sőt! A vallási vezetők ujjal mutogatnak most már nem csupán rá, a vámosra, hanem Jézusra is, aki odáig alacsonyította magát, hogy közösséget vállal a bűnösökkel, a kitaszítottakkal. Máté pedig tudta, hogy amikor fölkelt a vámasztal mellől, nem egy dúsgazdag ember társaságába került, hanem az Emberfia követője lett, akinek nemhogy elvámolnivalója, de még hajléka sincsen, ahol álomra hajthatná a fejét. Az Emberfiának azonban van hatalma a földön bűnöket megbocsátani! Ez a Jézus az irgalmasság evangéliumát hirdeti és cselekszi, és Máté azzal, hogy meghívást kapott tőle, ennek lett a részesévé! Jézus nagyon tudatosan vállalta a közösséget a vámosokkal és a bűnösökkel. Ezzel a tettével igazolja azt, amit mond: azért jött, hogy a bűnösöket hívja a bűnbánatra és a bűnbocsánatra. Ezért szól mindenkinek hívó szava, mert az emberek valamennyien bűnösök, de a szó csak azoknak a szívéhez érkezik el, akik tudatában vannak nyomorúságuknak, és engedik, hogy meghívják őket, azaz fölkelnek 27
és követik Jézust. Aki pedig őt követi, az maga is Isten irgalmasságának a tanúja lesz. Annak az irgalmasságnak a tanúja, amely Jézus Krisztusban testet öltött az emberek között. Máté esetében a meghívottból tanítvány, tanú és apostol lesz, aki maga is Isten ajándéka a világnak. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy Máté, aki az írás és a számolás művészetében jártas volt, a mennybemenetel után összegyűjtötte és írásba foglalta azt az anyagot, melyből később kibontakozott a teljes evangélium. Egy apró adat az ő keze nyomát őrzi: Máté evangéliumában meglepően pontosak a pénzzel kapcsolatos közlések. Sokkal többféle pénzt ismer, mint a másik három evangélista, és soha nem véti el, hogy milyen helyzetben miféle pénznemmel kell fizetni! Ennél azonban sokkal fontosabb számunka, hogy Máténak köszönhetjük az Úr Krisztus szavainak és beszédeinek alapvető forrását. Az evangélium utolsó mondatai összefoglalják az Üdvözítő szándékát, aki a bűnösökért jött, hogy Isten irgalmát hirdesse és megmutassa az embereknek. Apostolait azért küldi szerte a világba, hogy minden népnek elmondják az irgalom evangéliumát: „Én kaptam minden hatalmat az égen és a földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. És én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig” (Mt 28,18-19). A Jeromos-féle martirológium szeptember 21-én hozza Szent Máté ünnepét. Rómában a 11. századtól ezen a napon emlékeztek meg róla.
Máté meghívásának történetét az evangéliumból ismerjük. Életének további eseményeiről csak a hagyomány közöl néhány szórványos adatot. 28
A legenda szerint az apostolok szétválása után Máté Etiópiába ment, ahol Kandaké királynő kincstárnoka -akit az Apostolok Cselekedetei elbeszélése szerint Fülöp diákonus keresztelt megfogadta és támogatta. Történt egy napon, hogy a király fia meghalt. A bennszülött varázslók mindent elkövettek, hogy életre keltsék, de hiába. Akkor a kincstárnok azt tanácsolta urának, hívja el Mátét. Ő el is ment és föltámasztotta a fiút. A király ettől olyan boldog lett, hogy örömében egész országába hírnököket küldött, akik ezt hirdették: „Jöjjetek, és lássátok Istent, aki emberi formában megjelent közöttünk!” Az emberek össze is sereglettek, Máté pedig tanította őket, hogy kinek a nevében és erejében támasztotta föl a halott királyfit. Az emberek hittek szavának, megkeresztelkedtek, a király pedig hálája jeléül egy pompás templomot építtetett. Volt a királynak egy Efigénia nevű leánya, aki szintén megtért, és Máté fölvette az Istennek szentelt szüzek közé. Ezután Egippus király meghalt, és utóda, Hirtacus szemet vetett Efigéniára. Máténak ígérte a fele országát, ha rábeszéli a leányt, hogy legyen a felesége. Egy alkalommal Máté a házasság szépségéről és szentségéről prédikált a szüzeknek és a népnek, és hangsúlyozta, hogy senkit nem szabad elválasztani a házastársától. A király azt hitte, hogy Máté az ő kérésének megfelelő szándékkal szól, és most beszéli rá Efigéniát a vele való házasságra, ezért nagyon megdicsérte a prédikáció után. Ő azonban így válaszolt a királynak: „Úgy látom, egészen félreértettél engem, ó király, hiszen tudod, hogy Efigénia az örök Király menyasszonya, és az ő szent fátyolát viseli. Hogyan vehetnéd el annak jegyesét, aki nálad sokkal hatalmasabb?” E szavaktól Hirtacus szörnyű haragra lobbant és kirohant a templomból. Aztán elküldte a hóhért, és az, miközben Máté kitárt karral imádkozott az oltárnál, hátulról leszúrta. Egy másik hagyomány szerint Máté máglyán halt meg. Ismét más hagyomány úgy tudja, hogy a máglya az apostol imádságára kialudt, és később Núbiában halt meg békességben.
29
Szent Gellért élete (980 körül - 1046. szeptember 24.)
Budapesten, az Erzsébet-híddal szemben a régi Kelenhegy sziklái között áll Jankovics Gyula gyönyörű alkotása, az első magyar vértanúnak, Szent Gellértnek hatalmas bronzszobra. A szobor magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a magyarok városa fölé, hírdetvén ezzel, hogy a nemzet a kereszt jegyében született, és annak védelme alatt áll. Gellért volt a magyar nép első nagy térítője. Származását tekintve viszont nem magyar: az Itáliában született főpapot a véletlen hozta hazánkba. Szent Gellért életének eseményeit két legenda őrizte meg, melyek jóval halála után íródtak, így a forráskritika által felvetett felvetett kérdések végérvényes megválaszolása még hátravan. Azonban ettől függetlenül Gellért életét és személyiségét a már rendelkezésre álló biztos adatok segítségével is hitelesen meg lehet ismerni. Itália egyik legjelentősebb városában, Velencében született, köztiszteletnek örvendő patríciuscsalád gyermekeként. Szülei a György nevet adták neki. Édesapja, Sagredo Gellért kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a bencések Szent György tiszteletére alapított monostorába vitték, és felajánlották a lovagszentnek. Megígérték, ha a kis György felépül, ő is felölti a szerzetesi csuhát. A kisfiú egészsége helyreállt, és a szerzetesek iskolájában tehetségével hamar kivívta tanárai megbecsülését. 15 éves volt, mikor édesapja a Szentföldre zarándokolt és ott meghalt. György ekkor édesapja emlékére a Gellért nevet vette fel. Hamarosan édesanyját is elvesztette. 30
25 éves korára Gellért mintaszerű szerzetessé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Vilmos apát javaslatára ezért Bolognába küldték tanulni. 7 év múlva tért vissza a kolostorba, ahol Vilmos apát halála után a társai az apáti tisztséggel bízták meg. Akárcsak édesapjának, Gellértnek is élete nagy álma volt, hogy a Szentföldön végigvándoroljon a Megváltó nyomdokain. Ezért 3 év múlva lemondott apáti tisztségéről, és hajóra szállt. Velencéből először Zára kikötőjébe akart hajózni, egy vihar miatt azonban Isztria partvidékén kötöttek ki. A kényszerű várakozás során a Szent András kolostorban találkozott Razin pannonhalmi apáttal, aki Rómából hazafelé tartva rábeszélte, hogy kísérje el őt, és látogassa meg a magyarok istenfélő királyát, Istvánt. A legenda szerint 1015 júliusában (más vélemények szerint viszont csak 1020 után) érkezett meg Pécsre Mór püspökhöz, akivel István királyhoz ment Székesfehérvárra. Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre - Gellért. A szónoklat után - a legenda szerint - Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tetszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tarttatta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle. Más alkalommal, amikor az erdőből fával megrakodva hazatért, kunyhója ajtajában egy 31
farkas feküdt. Jöttére az hozzá ment és a lábaira rogyott. A remete ekkor vette észre, hogy a vad oldalán seb tátong. Kimosta és bekötözte a sebet, majd a kunyhójába vitte a farkast. Mikor az magához tért, hálás kutya módján megnyalta a remete kezét, és szelíden a kis szarvas mellé heveredett. 1028-ban, miután István király hadai Ajtony vezért a Maros vidékén legyőzték, sor kerülhetett a kilencedik egyházmegye szervezésére, és István Gellértre bízta a püspökség, valamint a káptalan, a káptalani iskola és a papi utánpótlás megszervezését. Ennek Gellért és társai becsülettel eleget tettek, és a csanádi iskola híre gyorsan terjedt. A keresztény és európai értékrendnek a védelmében került szembe Aba Sámuellel, aki uralkodói tetteivel nem követte az 1038ban sírba szállt Szent István példáját. Az 1044-es év tavaszán Aba Sámuel Csanádon tartózkodott, és 50 ellene szervezkedő főurat kivégeztetett. Az április 22-i, húsvétra tervezett koronázást Gellért megtagadta, s félelmetes, prófétai szavaiban megjósolta a király halálát, a pogánylázadást és saját vértanúságát. Gellért ezzel megnyitotta a magyar püspökök azon sorát, akik a hatalommal is szembeszállva védelmezik az igaz értékeket. Péter király uralma ellen 1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők a békési Vata vezetésével csatlakoztak. Gellért püspöktársaival az ősz első napjainak egyikén Székesfehérvárról Budára igyekezett, hogy ott fogadja az oroszok közötti számkivetésből visszatérő Vazul-fiakat. Egyik este Diósd községben vacsora után megjövendölte püspöktársainak, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap, 1046. szeptember 24-én misét mondott a Szent Szabina templomban, ahol szintén megjövendölte vértanuságukat, és azt is, 32
hogy társuk Beneta püspök nem fog részesülni a vértanuság dicsőségében. Még aznap, a Buda felé tartó püspököket egy lázadó pogány csapat elfogta a pesti révhez közel, s egy kivételével megölték őket. Gellértet taligára tették, és a Kelenhegyről (a mai Gellért-hegy) letaszították, majd "mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották." Az első magyar vértanú holttestét a pesti oldal Boldogságos Szűz templomában temették el először, majd Csanádra vitték. Sírja körül egyre több csoda, rendkívüli gyógyulás történt. A spontán módon kialakult népi kultuszt követte a hivatalos szentté avatás 1083. július 26-an, Szent László király kérelmére.
33
FAKANÁL ROVAT
Francia hagymaleves
Hozzávalók 4 személyre: -
60 dkg vöröshagyma, 1liter leveskockából készített leves, 50 g vaj, 20 dkg reszelt sajt, 2 evőkanál liszt, 2 tojás
Megolvasztjuk a vajat majd beletesszük a vékonyra szeletelt vöröshagymát, és fél órán keresztül lassú tűzön dinszteljük, néha megkeverjük. Rászórjuk a lisztet, egy kicsit megpirítjuk, majd hozzá öntjük az előre elkészített kockalevest, felforraljuk, és további 20 percig lassú tűzön főzzük. A hagyma felét kiszedjük és összekeverjük a 2 tojás sárgájával, majd lassú tűzön, fokozatosan hozzáadva belekeverjük a levesbe. Sütőbe való kis tálkákba szétmerjük, fokhagymás pirított kenyeret helyezünk a tálkák tetejére, majd megszórjuk reszelt sajttal. 240 fokon addig sütjük, amíg a reszelt sajt meg nem pirul a tetején. 34
FAKANÁL ROVAT
Bazsalikomos, mozzarellás fasírt
Hozzávalók: - 0,5 kg darált sertéshús, - 2 zsemle, - 1 tojás, - 1 kis fej vöröshagyma, - 7-8 nagyobb friss bazsalikomlevél, - só, bors, - 10 dkg mozzarella sajt, - 2-3 db paradicsom A hagymát és a bazsalikomot apróra vágjuk, a zsemlét vízben megáztatjuk és kinyomkodjuk. A húshoz keverjük a zsemlét, a tojást, hagymát, a bazsalikomot, majd sózom és borsozom. Alaposan összegyúrjuk, összekeverjük. A paradicsomot és a sajtot nagyjából egyforma kis darabokra vágjuk, és a masszába keverjük. (A paradicsom kocsonyás, magos részét kikaparjuk.) Pogácsákat formázunk a masszából, miközben a sajtdarabkákat kicsit a közepe felé nyomkodjuk. Zsemlemorzsában megforgatjuk, és bő olajban megsütjük. Papírtörlőn leitatjuk róla a felesleges olajat.
35
FAKANÁL ROVAT Szilvás kevert Hozzávalók: - 35 dkg cukor, - 5 tojás, - 250 margarin vagy 2 dl étolaj, - 35 dkg sütőporos liszt, - citrom és narancsreszelék, - legalább 1/2 kg szilva. A gyümölcsöt megmossuk, megtisztítjuk, kimagozzuk. Kis kockákra vágjuk majd cukorral és fahéjjal egy tálban összekeverjük. Beleöntjük a torta forma kivajazott, lisztezett aljába. A cukrot és a tojás sárgákat habosra keverjük, hozzáadjuk a margarint vagy olajat, a reszeléket. Kemény habot verünk a tojások fehérjéből majd ezt is hozzáadjuk a masszához, majd ebbe óvatosan belekavarjuk a lisztet, annyit hogy sűrű, de még folyós massza legyen. Beleöntjük a formába, alsó rácson 180 fokon kisütjük, ahogyan a tortákat. Fokozatosan kihűtjük, majd tálra borítjuk.
Jó étvágyat kívánunk!:) 36
A KENYÉR ÜNNEPE
Augusztus 20-án a Német Kisebbségi Önkormányzat invitálta az érdeklődőket egy közösen eltöltendő, vidám délutánra a Faluházba. Színvonalas kultúrprogramok követék egymást, táncosok, dalosok vették birtokba a színpadot. Majd hajnalig tartó bállal zárult a jól sikerült rendezvény.
Köszönet a Német Kisebbségi Önkormányzatnak, valamint az összes szervezőnek! 37
OVI-MENETREND Az óvodákban oktatási évre tervezünk, ami szeptember 01 ↔ május 31-ig tart. Június-július-augusztus nyári hónap, nyári élet, nagyobb óvodákban ilyenkor már csoportösszevonások vannak. Az év fontosabb eseményei, rendezvényei összefoglalva: VII. Német Nemzetiségi Óvodák Találkozója Bajon szerepeltünk
A falu legidősebb asszonyának köszöntése a 100-ik születésnapján
38
A Föld napja keretén belül Planetárium Bp. „ A sün és a csillagok” című film megtekintése
Év végi gyerekes kirándulás Budakeszi Vadaspark
Óvodai búcsúztató- ballagás kerti partival
Szülőkkel együtt udvarrendezés ősszel-tavasszal
39
Úszótanfolyam középső és nagycsoportosoknak ősszel 4, tavasszal 6 alkalommal
Állandó, hónapokon keresztüli programok, események: nemzetiségi gyermektánc szerda délután színházlátogatás Vuk bérlet 6. előadás gyümölcs tízóraira
40
SPORT ROVAT MÉRKŐZÉSEK Megyei II. Osztályú Labdarúgó Bajnokság 1. forduló: 08.15. Várgesztes - Kömlőd gól: Hernádi J., Hévizi T., Eigner Zs. ifi: Várgesztes - Kömlőd gól: Pillmann R., Segesdi M. 2. forduló: 08.22. Süttői SC - Várgesztes gól: Eigner Zs., Kunyik Zs., Hévizi T. ifi: Süttői SC - Várgesztes 3. forduló: 08.29. Várgesztes - Kesztölc SE gól: Eigner Zs.(2), Havelda A., Boda H. ifi: Várgesztes – Kesztölc SE gól: Pillmann R.(2), Márkos B., Balog A., Segesdi M., Vincze R.
3-3 2-1
1-3 2-0
4-1 6-0
Következik: 4. forduló: 09.05. 14 és 16 óra: Gyermely-Szomor LE - Várgesztes 5. forduló: 09.12. 14 és 16 óra: Várgesztes – Csémi SE Vasért 6. forduló: 09.19. 14 és 16 óra: Kocs KSE - Várgesztes 7. forduló: 09.26. 14 és 16 óra: Várgesztes – Csolnok SZSE 8. forduló: 10.03. 12.30 és 14.30: Vértessomlói KSK - Várgesztes 41
SPORT ROVAT TABELLÁK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG 2010-2011. ÉVI BAJNOKSÁGA LEGEA - Megye II. o. Felnőtt Bajnokság állása a 3. forduló után H
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
CSAPATOK
Vértessomló KSK Koppánymonostori SE Bakonyszombathelyi KSE Várgesztes SFE Gyermely-Szomor LE Dunaszentmiklós SE Nagyigmándi KSK Kocs KSE Kömlőd Piliscsév Sport Egyesület Baj KSE Ászár KSE Csémi SE VASÉRT Kesztölc SE Süttői SC Csolnok SZSE
MSZ
GY
D
V
LG
KG
GK
Pont
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0
0 1 1 1 1 0 2 1 1 0 0 2 1 1 0 0
0 0 0 0 0 1 0 1 1 2 2 1 2 2 3 3
13 12 11 10 7 8 4 8 6 7 2 3 3 4 3 5
5 3 5 5 3 4 3 9 9 6 9 6 6 9 9 15
8 9 6 5 4 4 1 -1 -3 1 -7 -3 -3 -5 -6 -10
9 7 7 7 7 6 5 4 4 3 3 2 1 1 0 0
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG 2010-2011. ÉVI BAJNOKSÁGA LEGEA - Megye II. o. Ifjúsági Bajnokság állása a 3. forduló után H
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
CSAPATOK
Gyermely-Szomor LE Piliscsév Sport Egyesület Süttői SC Várgesztes SFE Dunaszentmiklós SE Vértessomló KSK Baj KSE Kocs KSE Ászár KSE Csolnok SZSE Nagyigmándi KSK Kömlőd Koppánymonostori SE Kesztölc SE Bakonyszombathelyi KSE Csémi SE VASÉRT
MSZ
GY
D
V
LG
KG
GK
Pont
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0
0 1 0 0 0 1 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0
0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 3
18 15 12 8 8 11 4 5 7 9 17 4 3 6 4 2
0 3 5 3 8 5 4 6 11 16 11 5 6 12 10 28
18 12 7 5 0 6 0 -1 -4 -7 6 -1 -3 -6 -6 -26
9 7 6 6 6 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 0
42
Gesztesi Csengő
Várgesztesi Önkormányzat Tájékoztató Havi lapja Alapítva: 2003. november Megjelenik évente 11 szám Előlap: P. Bogdándy Kornélia Szerkesztés: Gallai Edina Pillmann Zoltán Dr. Jónás Béla Pillmann Katalin Kelemen Zoltán Geiszt Róbert Molnár István Csécsei János Molnár Fanni
Elérhetőség:
[email protected] Nyomda: Micropont Nyomda 2800 Tatabánya, Fő tér 34. Tel./fax: 34/511-105; 511-106 E-mail:
[email protected] Web: www.micropont.hu 43
44
