7

Tartalomjegyzék

I. Összehasonlító és gazdasági adatok I/1.-I/7. mellékletek ………………………………....................................................... 2 II. Munkaerőpiaci adatok II/1.- II/8. mellékletek ………………………………………………………………... 9 III. Oktatási adatok III/1.- III/5. mellékletek ……………………………………………………………... 19 IV. Iskolázottsági trendek IV/1.-IV/7. mellékletek ………………………………………………………………24 V. Korábbi szakképzési stratégiák V/1.-V/2. mellékletek ……………………………………………………………….. 28

2 I/1. melléklet Összehasonlító adatok (megye – régió – ország) 2012. I–IV. negyedév Megnevezés

Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban állók száma, ezer fő számának indexe havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe havi nettó átlagkeresetec), Ft havi nettó átlagkeresetének indexec)

Baranya

Tolna

DélDunántúl

megye Gazdasági aktivitása) 54,7 52,1 54,2 53,7 47,1 47,8 49,9 48,0 14,0 8,3 7,9 10,6 Alkalmazásban állók száma és kereseteb) 78,9 99,2 184 500 102,8 119 706 99,2

Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalk. számának indexe 1000 lakosra jutó vállalkozás

57 405 100,5 149

Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft

74 174 191,7

Termelés volumenindexee) Egy lakosra jutó termelési értéke), ezer Ft Termelés volumenindexef) Értékesítés volumenindexef) Ezen belül: belföldi export Értékesítésből az export aránya, %

105,1 804,2 105,9 106,2 103,5 109,5 45,8

Építőipari termelés volumenindexeg) Egy lakosra jutó termelési értékg), ezer Ft

82,4 59,9

Épített lakás Épített lakások indexe Tízezer lakosra jutó épített lakások száma

285 76,6 7,3

Vendégek száma, ezer Vendégek számának indexe Vendégéjszakák száma, ezer Vendégéjszakák számának indexe

Somogy

242,9 102,3 581,8 106,2

69,5 44,9 193,3 101,3 97,9 99,6 177 125 199 328 185 158 105,5 105,8 104,4 115 122 129 039 120 142 100,9 101,7 100,3 d) Regisztrált vállalkozások 55 374 34 328 147 107 101,2 100,2 100,7 177 151 159 Beruházás 48 037 43 004 165 215 152,5 188,6 177,7 Ipar 89,0 106,0 97,9 1 483,2 1 474,3 1 198,4 84,0 107,9 94,1 84,0 108,0 94,3 88,8 108,7 103,4 83,4 105,4 89,0 87,3 21,3 59,9 Építőipar 87,7 76,4 82,5 80,0 79,0 71,4 Lakásépítés 339 119 743 109,7 99,2 92,8 10,7 5,2 8,0 Turizmus 472,5 71,4 786,9 106,3 106,1 105,0 1 341,3 156,6 2 079,6 106,5 106,0 106,4

Ország

57,2 51,1 10,7

2 674,4 99,4 222 990 104,6 144 040 102,0 1 666 402 100,9 168 3 067 039 308,5 98,3 2 327,8 98,2 99,1 97,1 100,3 64,4 95,6 113,3 10 560 83,4 10,6 8 311,6 103,6 21 608,7 104,8

a) A KSH munkaerő-felmérése alapján, IV. negyedévi adatok.– b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. – c) Családi kedvezmény nélkül. .– d) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt.– e) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai.– f) A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai.– g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

3 I/2. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma

Időpont

Gazdasági szervezetek száma összesen

Ebből társas

egyéni

összes

vállalkozás

nonprofit szervezet

Száma 2011. március 31.

62 406

17 932

38 194

56 126

5 206

június 30.

62 868

18 065

38 506

56 571

5 228

szeptember 30.

63 312

18 151

38 849

57 000

5 245

december 31.

63 460

18 433

38 696

57 129

5 277

63 404

18 582

38 451

57 033

5 310

június 30.

63 476

18 525

38 561

57 086

5 346

szeptember 30.

63 637

18 475

38 775

57 250

5 354

december 31.

63 816

18 410

38 995

57 405

5 392

2012. március 31.

Előző év azonos időpontja = 100,0 2012. március 31.

101,6

103,6

100,7

101,6

102,0

június 30.

101,0

102,5

100,1

100,9

102,3

szeptember 30.

100,5

101,8

99,8

100,4

102,1

december 31.

100,6

99,9

100,8

100,5

102,2

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

4 I/3. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2012. december 31.

Gazdasági ág

A B C D B+C+D E

B+C+D +E F G H I J K L M N O P Q R S T, U

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenységek Összesen

Gazdasági szervezetek száma összesen

Ebből társas

egyéni

összes

vállalkozás

13 584 31 2 587

774 30 1 534

48 2 666

44 1 608

– 1 049

44 2 657

4 6

147

108

21

129

11

2 813 3 528 6 448 1 273 3 140 1 350 1 819 10 047

1 716 1 996 4 012 529 1 019 781 530 1 153

1 070 1 521 2 433 744 2 110 560 1 284 6 912

2 786 3 517 6 445 1 273 3 129 1 341 1 814 8 065

17 10 2 – 9 8 5 1 980

6 167

2 917

3 184

6 101

57

2 589

928

1 640

2 568

20

– 8 1 667 2 133 570 1 479 1 148 1 472 1 390 1 738 – – 38 995 57 405

37 135 109 757 2 197 1 5 392

807 8 2 376 466 1 636 909 2 250 324 3 935 348 54 – 63 816 18 410

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

12 762 13 536 1 31 1 048 2 582

nonprofit szervezet

48 – 2

5 I/4. melléklet A megyei székhelyű ipar adatai Termelés

Belföldi

Export-

Összes

értékesítés

Időszak

millió Ft

Egy Alkalmaz alkalmazás ásban ban állóra állók jutó száma, fő termelés, ezer Ft

B+C+ Ipar, víz- és hulladékD gazdálkodás nélkül 2011.

2012.

I. negyedév

52 027

33 004

21 410

54 414

12 876

4 041

I. félév

104 996

62 268

48 446

110 713

12 781

8 215

I–III. negyedév

164 532

93 569

74 942

168 511

12 672

12 984

I–IV. negyedév

222 945

129 530

105 890

235 420

12 385

18 001

56 225

34 241

26 116

60 358

11 976

4 695

I. félév

116 850

67 466

54 938

122 404

12 039

9 706

I–III. negyedév

179 215

101 629

84 675

186 304

12 083

14 831

I–IV. negyedév

246 045

141 185

119 489

260 674

12 083

20 362

I. negyedév

Előző év azonos időszaka = 100,0 2012.

I. negyedév

102,2

98,1

114,1

104,4

93,0

109,9

I. félév

105,1

102,7

106,3

104,3

94,2

111,6

I–III. negyedév

103,4

103,0

107,0

104,8

95,4

108,4

I–IV. negyedév

105,9

103,5

109,5

106,2

97,6

108,5

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

6 I/5. melléklet A megyei székhelyű ipar adatai ágazat szerint, 2012. I–IV. negyedév Belföldi Ágazat, ágazatcsoport

Export-

Összes

Termelés értékesítés millió Ft

B+C+ Ipar, víz- és D hulladékgazdálkodás nélkül Ebből: C CA CB CC

CG

CH

CK

Feldolgozóipar ezen belül: élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása gép, gépi berendezés gyártása

CL

járműgyártás

CI– CL CM

gépipar

D

egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

Egy alkalmaAlkalma zásban zásban állóra állók jutó száma, fő termelés, ezer Ft

246 045

141 185

119 489

260 674

12 083

20 362

176 319

54 994

119 489

174 483

9 644

18 283

42 706

25 364

16 010

41 374

2 509

17 024

6 358

184

6 174

6 358

902

7 051

17 296

1 608

15 554

17 162

310

55 778

32 436

15 055

17 313

32 368

1 799

18 029

20 413

5 093

15 289

20 383

1 469

13 897

40 192

2 614

37 292

39 906

1 260

31 905

9 788

1 225

8 572

9 797

783

12 504

50 913

3 847

46 790

50 637

2 211

23 024

3 421

1 112

2 302

3 414

368

9 291

69 723

86 188

–

86 188

2 437

28 609

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

7 I/6. melléklet Az építőipari tevékenység

Időszak

Építőipari termelés

Új szerződések értéke az évkezdettől a tárgyidőszak végéig

Szerződésállomány értéke a tárgyidőszak végén

Millió Ft 2011. I. negyedév

4 813

3 856

6 042

I. félév

12 102

7 514

4 699

I–III. negyedév

19 476

12 115

4 183

I–IV. negyedév

27 614

17 060

2 930

3 252

1 852

2 749

8 564

5 592

2 982

I–III. negyedév

15 661

10 489

2 822

I–IV. negyedév

23 164

14 564

2 841

2012. I. negyedév I. félév

Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév

66,2

47,1

44,5

I. félév

69,4

73,3

62,3

I–III. negyedév

78,9

85,3

66,2

I–IV. negyedév

82,4

84,2

95,5

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

8 I/7. melléklet A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Időszak

Külföldi

Belföldi vendég

Összes

Külföldi

Belföldi Összes vendégéjszaka

Száma 2011.

2012.

I. negyedév

4 430

32 497

36 927

11 687

60 933

72 620

I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév

17 763

88 129

105 892

56 348

172 995

229 343

35 663

145 676

181 339

122 020

310 135

432 155

42 694

194 809

237 503

142 125

405 627

547 752

I. negyedév I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév

5 040 17 876

32 084 92 238

37 124 110 114

16 080 59 799

62 642 192 165

78 722 251 964

34 277

152 331

186 608

113 511

348 546

462 057

42 548

200 394

242 942

136 538

445 227

581 765

Előző év azonos időszaka = 100,0 2012.

I. negyedév

113,8

98,7

100,5

137,6

102,8

108,4

I. félév I–III. negyedév I–IV. negyedév

100,6

104,7

104,0

106,1

111,1

109,9

96,1

104,6

102,9

93,0

112,4

106,9

99,7

102,9

102,3

96,1

109,8

106,2

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

9

II/1. melléklet Az alkalmazásban állók száma Alkalmazásban álló, fő Időszak

2011. I. negyedév

fizikai foglalkozású

szellemi foglalkozású

összesen

41 494

36 509

78 003

I. félév

43 091

36 530

79 621

I–III. negyedév

43 580

36 374

79 954

I–IV. negyedév

43 380

36 154

79 534

41 264

34 868

76 133

I. félév

43 324

34 917

78 240

I–III. negyedév

44 028

34 831

78 858

I–IV. negyedév

44 118

34 767

78 885

2012. I. negyedév

Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév

99,4

95,5

97,6

I. félév

100,5

95,6

98,3

I–III. negyedév

101,0

95,8

98,6

I–IV. negyedév

101,7

96,2

99,2

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

10 II/2. melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2012. I–IV. negyedév

Gazdasági ág

Fizikai Szellemi foglalkozású foglalkozású

Összesen

Ebből: teljes munkaidős

fő Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, D légkondicionálás Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás B+C+D nélkül Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, E kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés B+C+D+E Ipar F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, I vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki M tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást N támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező O társadalombiztosítás P Oktatás Humán-egészségügyi, szociális Q ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás A–S Összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra A

3 537

1 117

4 655

4 295

61 11 868

39 3 212

100 15 080

90 13 113

1 651

821

2 472

2 464

13 579

4 072

17 651

15 667

955

556

1 511

1 423

14 534 2 910 4 381 1 477

4 628 710 2 518 365

19 162 3 619 6 900 1 842

17 090 3 075 5 210 1 704

2 064

640

2 705

1 966

92 52 255

446 666 272

538 718 527

487 628 407

262

1 204

1 465

1 193

1 798

590

2 388

1 747

2 364

4 703

7 067

6 747

2 210

11 694

13 903

12 746

7 466

4 300

11 766

10 361

289 425 44 118

617 300 34 767

906 726 78 885

742 598 68 993

31 285 11 702

13 267 19 266

44 552 30 969

37 868 28 370

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

11 II/3. melléklet A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, 2005–2011 (efő) Régiók 2005 Dél-Dunántúl Összesen 2006 Dél-Dunántúl Összesen 2007 Dél-Dunántúl Összesen 2008 Dél-Dunántúl Összesen 2009 Dél-Dunántúl Összesen 2010 Dél-Dunántúl Összesen 2011 Dél-Dunántúl Összesen Forrás: KSH

Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb

Szakmunkásképző, szakiskola

Gimnázium, egyéb középiskola

Főiskola, egyetem

Összesen

51,6 550,3

133,0 1 223,9

108,0 1 299,3

61,0 828,0

353,6 3 901,5

52,9 519,2

129,5 1 243,2

106,0 1 325,1

63,0 842,6

351,4 3 930,1

54,8 495,1

117,6 1 250,1

102,2 1 331,7

60,6 849,3

335,2 3 926,2

50,2 483,7

113,9 1 190,8

108,0 1 308,2

63,4 896,7

335,5 3 879,4

44,6 441,0

120,2 1135,3

106,4 1297,1

66,6 908,5

337,8 3781,9

44,4 433,2

123,0 1 127,9

104,6 1 300,1

70,2 920,0

342,1 3 781,2

37,5 420,4

118,1 1 114,7

102,2 1 298,3

76,1 978,5

333,9 3 812,0

A foglalkoztatottak számának változása legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, 2005–2011 (2005 megfelelő adata = 100%) Régiók 2005 Dél-Dunántúl Összesen 2011 Dél-Dunántúl Összesen

Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb

Szakmunkásképző, szakiskola

Gimnázium, egyéb középiskola

Főiskola, egyetem

Összesen

100,0 100,0

100,0 100,0

100,0 100,0

100,0 100,0

100,0 100,0

72,7 76,4

88,8 91,1

94,6 99,9

124,8 118,2

94,4 97,7

12 II/4. melléklet A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői

Időpont

2011. március

Nyilván -tartott álláskeresők

Ebből nő

pályakezdő

25 éven aluli

Bejelen Álláskeresési SzociáAktív -tett be- járadék segély lis elláfogl.pol. töltet-ban -ben tásban eszközzel len áltámogatott részesült láshely Száma

31 959

15 007 2 749 4 818

1 401

5 789 2 973 11 150

5 870

június

27 763

13 605 2 550 4 194

1 649

4 076 1 923 10 170

9 746

szeptember

27 230

13 697 2 939 4 477

1 581

4 663 1 719

9 198

9 068

december

28 770

14 107 2 763 4 348

1 029

5 033

264 11 047

7 335

30 532

15 200 2 977 4 547

1 652

4 595

166 11 653

1 964

június

26 636

13 549 2 783 3 974

726

1 821

196 10 921

11 483

szeptember

26 840

13 583 3 648 4 642

834

1 776

209 10 575

13 756

december

28 566

13 743 3 583 4 672

647

2 271

237 11 242

..

2012. március

Előző év azonos időpontja = 100,0 2012. március

95,5 101,3 108,3

94,4

117,7

79,4

5,6

104,5

33,5

június

95,9

99,6 109,1

94,8

43,9

44,7

10,2

107,4

117,8

szeptember

98,6

99,2 124,1 103,7

52,8

38,1

12,2

115,0

151,7

december

99,3

97,4 129,7 107,5

62,9

45,1

89,8

101,8

..

Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

13 II/5. melléklet A regisztrált álláskeresők száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs 01 Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalk 02 Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalk 03 Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő fogl 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 11 Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 14 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvh 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozás 22 Egészségügyi foglalkozások (felsőf képzhez kapcsolód) 23 Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőf képz kapcs) 24 Oktatók, pedagógusok 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 26 Jogi és társadalomtudományi fogl 27 Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzhez kapcs) 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 32 Szakmai irányítók, felügyelők 33 Egészségügyi foglalkozások 34 Oktatási asszisztensek 35 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl 36 Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök 37 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások 39 Egyéb ügyintézők 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 41 Irodai, ügyviteli foglalkozások 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari fogl 52 Szolgáltatási foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 61 Mezőgazdasági foglalkozások 62 Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati fogl 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 71 Élelmiszer-ipari foglalkozások 72 Könnyűipari foglalkozások 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 74 Kézműipari foglalkozások 75 Építőipari foglalkozások 79 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 7 Ipari és építőipari foglalkozások 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 82 Összeszerelők 83 Helyhez kötött gépek kezelői

Kom

3 1 1 1

Moh 1 1 1 3 1

Sik

Selly

Szig

Szlő

0 1 1

4 2 5 134 36 177 281 41 29 212 142 107

1 49 7 57 56 8 9 44 13 17

10 5 16 53 3 5 32 25 22

1 18 3 22 25 3 4 23 12 9

92

8

16

6

18 922 245 15 141 3 133

4 159 98 5 53 1 67

2 158 42 4 42 1 55

3 85 42 6 39 0 35

437

85

68

37 41 1052 814 105 919 1502 345 1847 78 9 87 60 263 476 26 508 11 1344 68 206 58

7 18 334 258 26 284 619 166 785 69 31 100 61 216 287 13 275 4 856 61 152 26

4 0 216 181 14 195 415 117 532 71 19 90 39 99 134 3 183 15 473 52 41 14

2 7 2 1

0 16 2 18 27 1 2 15 4 5

3

3

8 1 9 9

19

1 58 38 6 27 1 30

36

12

2 4 164 218 34 252 475 137 612 133 12 145 44 128 150 23 180 4 529 29 54 12

2 60 25 5 30 128 27 155 37 15 52 10 47 64 2 78 4 205 25 74 7

24 17 3 7

14 6 3

4 2 4 10 3 7 245 57 312 461 59 51 347 204 164

1

129

1 1

0

Bm

10 3 13 10 3

29

28 1443 500 47 326 6 368

39

22

699

0 6 147 123 8 131 288 64 352 33 25 58 60 79 97 4 155 4 399 61 27 10

1 4 99 39 3 42 140 52 192 7 9 16 17 32 59 2 79

51 75 2072 1658 195 1853 3567 908 4475 428 120 548 291 864 1267 73 1458 42 3995 307 614 137

37 18 8 17

189 11 60 10

14 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások

353 685 698 1950 146

186 425 333 1356 55

149 256 104 1364 41

162 257 334 1172 135

56 162 27 577 13

95 193 81 729 33

39 120 37 351 10

1040 2098 1614 7499 433

9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 2794 1744 1509 1641 617 843 398 9546 Összesen 9831 4746 3448 3709 1314 2200 1107 26355 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékelt könyvtárban) Megjegyzés: egy regisztrált álláskeresőnek természetesen több szakmája is lehet. A fenti adatbázis ebből csak egyet tüntet fel, azt, amelyet az adott személy a legfontosabbnak tart, amelyben szeretne elhelyezkedni.

15 II/6. melléklet Az új bejelentett álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 14 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalk 24 Oktatók, pedagógusok 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 26 Jogi és társadalomtudományi fogl 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 2 Felsőfokú képzetts önálló alkalmazását igénylő foglalk 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 32 Szakmai irányítók, felügyelők 33 Egészségügyi foglalkozások 35 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl 36 Üzleti jellegű szolg ügyint, hatósági ügyintéző, ügynök 39 Egyéb ügyintézők 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 41 Irodai, ügyviteli foglalkozások 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 52 Szolgáltatási foglalkozások 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 61 Mezőgazdasági foglalkozások 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 71 Élelmiszer-ipari foglalkozások 72 Könnyűipari foglalkozások 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 75 Építőipari foglalkozások

Pécs Kom Moh 2 0 0 2 0 3 0 1 3 1 2 1 1 2 11 1 2 3 1 0 1 0 2 2 9 0 2 1 15 1 5 5 1 4 9 1 7 1 2 5 0 12 1 2 0 0 0 0 0 3 0 2 0 1 1 12 0 0 2 0 2

Sik

Selly

Szig

Szlő

1

1

2 0 2 0 1 1 1 0 1 1 1

7 Ipari és építőipari foglalkozások 17 1 5 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 5 0 1 83 Helyhez kötött gépek kezelői 1 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 6 0 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 12 0 1 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 8 1 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozás 38 0 0 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 5 2 1 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozáso 51 2 1 1 Összesen 129 7 15 4 1 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

2

0 6

2

6

10 4 10 0

0 1 0 0 1 16

4

1 1 2 12

Bm 2 0 2 5 4 3 1 2 15 4 1 2 4 9 3 23 6 5 11 19 5 24 1 1 5 2 22 8 37 6 1 6 13 10 39 9 58 184

16 II/7. melléklet A rendelkezésre álló (érintett) üres álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) 131 Termelési egységek vezetői 133 Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolg tevéket folytató egységek vezetői 141 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 211 Ipari, építőipari mérnökök 213 Egyéb mérnökök 214 Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők 215 Adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők 221 Orvosi, gyógyszerészi foglalkozások 222 Humán-egészségügyi (társ)fogl 231 Szociális szolgáltatási foglalkozások 242 Középfokú nevelési-oktatási intézm oktatók, tanárok 243 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők 244 Speciális oktatók, nevelők 249 Egyéb szakképzett oktatók, nevelők 251 Pénzügyi és számviteli foglalkozások 252 Szervezetirányítási, üzletpolitikai fogl 253 Kereskedelmi és marketingfoglalkozások 261 Jogi foglalkozások 262 Társadalomtudományi foglalkozások 271 Kulturális és sportfoglalkozások (felsőfokú képz kapcs) 272 Alkotó- és előadó-művészi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 291 Egyéb magasan képzett ügyintézők 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl 311 Ipari, építőipari technikusok 312 Elektrotechnikusok 313 Egyéb technikusok 314 Számítástechnikai (informatikai) és kommunikációs fogl 316 Üzemfenntartási foglalkozások 317 Vízi- és légijármű-vezetők, légiirányítók 319 Egyéb műszaki foglalkozások 321 Ipari, építőipari szakmai irányítók, felügyelők 322 Egyéb szakmai irányítók, felügyelők 331 Ápolási és szülészeti kapcsolódó fogl 332 Egészségügyi asszisztensek 341 Oktatási asszisztensek 351 Szociális foglalkozások 361 Pénzügyi, gazdasági ügyintézők 362 Kereskedelmi és értékesítési ügyintézők, ügynökök 363 Egyéb üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői 364 Igazgatási és jogi asszisztensek 365 Hatósági ügyintézők 371 Művészeti és kulturális foglalkozások 391 Egyéb ügyintézők 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 411 Általános irodai, ügyviteli foglalkozások

Pécs Kom 2 3 1 6 3 5 5

Moh

Sik

Selly

Szig

Szlő

1 1 1

Bm 2 4

1 1 6 8

0 0 0

2 8 4 7 8 4 1 1 6 8

4

4

8

1

1 2 2 3 2 1 1 6

1

1 1 1 3 2

2

2 1 3

1 2

1 1 4

0

1

1

4 9 58 1 9 6 1 9 2 4 1 2 1 16 6 12 3 1 14 26 114 25

4 9 1 3 1

4 1

0

1 1

1

6

2 1

1 2

1 1 1 1 2 1

2 1

1

11

2

2

4 15

1 0 1 4 2 19 7

1 8 3 29 10

7 3

2 4

3 25 4

1 1 4

9 78 3 3 12 6 4 1 11 2 4 5 4 2 36 8 28 4 2 1 26 35 197 57

17 412 Számviteli foglalkozások 10 2 1 413 Irodai szaknyilvántartási foglalkozások 7 2 419 Egyéb irodai, ügyviteli foglalkozások 4 0 2 422 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 8 1 2 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 54 12 11 7 4 511 Kereskedelmi foglalkozások 28 17 5 3 1 512 Egyéb kereskedelmi foglalkozások 1 1 513 Vendéglátó-ipari foglalkozások 40 7 2 7 1 521 Személyi szolgáltatási foglalkozások 7 1 2 522 Személygondozási foglalkozások 3 2 2 1 4 524 Épületfenntartási foglalkozások 1 1 525 Személy- és vagyonvédelmi foglalkozások 3 0 2 529 Egyéb szolgáltatási foglalkozások 2 1 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 85 28 10 16 6 611 Növénytermesztési foglalkozások 2 8 3 12 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások 1 621 Erdőgazdálkodási foglalkozások 4 1 1 622 Vadgazdálkodási foglalkozások 1 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 6 10 5 12 711 Élelmiszergyártók, -feldolgozók és -tartósítók 3 2 5 721 Ruha- és bőripari foglalkozások 2 9 1 722 Faipari foglalkozások 3 5 0 723 Nyomdaipari foglalkozások 1 732 Fémmegmunkálók 10 13 6 1 1 733 Gépek, berendezések karbantartói, javít 16 3 734 Villamossági berendezések műszerészei, szerelői 5 1 1 741 Kézműipari foglalkozások 751 Építőmesteri foglalkozások 11 5 8 3 752 Építési, szerelési foglalkozások 5 0 2 2 753 Építési szakipari foglalkozások 11 6 1 2 791 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 1 7 Ipari és építőipari foglalkozások 67 42 26 9 1 812 Könnyűipari gépek kezelői és gyártósor mellett dolgozó 34 3 1 10 813 Vegyipari alapanyagot és terméket gyártók, gépkezelők 1 1 815 Fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelői 3 819 Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői 1 821 Összeszerelők 2 832 Egyéb, helyhez kötött gépek kezelői 1 13 12 841 Járművezetők és kapcsolódó fogl 10 6 3 1 842 Mobil gépek kezelői 2 7 1 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 54 17 5 14 22 911 Takarítók és kisegítők 50 11 108 9 1 921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások 2 12 922 Szállítási foglalkozások és rakodók 10 5 1 923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások 190 339 81 78 27 931 Egyszerű ipari foglalkozások 15 2 932 Egyszerű építőipari foglalkozások 3 1 1 1 4 933 Egyszerű mgi, erdészeti, vadászati és halászati foglalk 15 0 2 9 7 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 285 358 192 110 39 Összesen 729 496 283 175 75 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

1 1 3 9 11 1 4 1 0

1

5 6 1 1

1 17

9

3 1

13 4 1 13 1 1 37 4

5 2 3 10

3 2 9 11 1 162 4 1 179 282

1 1 5 1 76 3 1 1 87 113

15 10 6 14 102 71 4 62 11 12 2 6 3 171 25 1 6 1 33 13 13 8 1 44 23 7 1 45 12 24 1 192 52 2 3 1 5 26 22 11 122 195 15 17 953 24 11 35 1250 2153

18 II/8. melléklet A baranyai lakónépesség nem és korcsoport szerint, 2012. január 1. Korcsoport, év 0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90– Összesen Ebből: –14 15–64 65– Forrás: KSH

Férfi

Nő

8 968 9 455 9 333 11 251 13 151 13 333 15 831 15 442 13 345 11 752 13 277 14 148 10 907 8 060 6 746 4 762 3 006 1 208 478 184 453

8 478 8 735 8 896 10 931 12 777 13 341 14 881 14 912 13 358 12 310 14 164 16 271 13 783 11 272 10 500 8 801 6 338 3 420 1 286 204 454

17 446 18 190 18 229 22 182 25 928 26 674 30 712 30 354 26 703 24 062 27 441 30 419 24 690 19 332 17 246 13 563 9 344 4 628 1 764 388 907

27 756 132 437 24 260

26 109 136 728 41 617

53 865 269 165 65 877

fő

Összesen előző év azonos időpontja=100,0 97,0 100,1 98,4 96,1 99,1 96,6 97,4 103,2 101,3 98,4 95,2 102,2 103,8 98,2 100,7 100,2 99,9 101,2 116,7 99,3 98,5 99,3 100,2

1000 férfira jutó nő 945 924 953 972 972 1 001 940 966 1 001 1 047 1 067 1 150 1 264 1 399 1 556 1 848 2 108 2 831 2 690 1 108 941 1 032 1 715

19

Tanító speciális képesítéssel

Gyógypedagógus

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus

Középfokú végzettségű óvodapedagógus

Szakoktató

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített

Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű

kevesebb, mint 25 éves

25-29 éves

30-34 éves

35-39 éves

40-44 éves

45-49 éves

50-54 éves

55-59 éves

60-64 éves

Több mint 64 éves

7

1

104

10

52

24

16

0

0

0

0

0

1

0

0

103

1

5

13

12

20

19

20

13

0

0

103

Komlói

228

8

236

221

5

2

228

47

75

18

74

11

0

0

0

1

0

0

0

226

2

13

29

22

33

54

48

24

0

1

226

Sásdi

118

4

122

110

2

6

118

2

49

41

16

3

0

0

0

0

1

0

0

112

1

4

16

5

21

22

21

22

0

0

112

Mohácsi

295

3

298

265

18

12

295

63

93

32

76

17

0

0

0

1

0

0

1

283

0

9

31

30

54

51

66

39

3

0

283

93 1541 1341

88

19 1448 487

397 114 311

267 254 328

Pécsi

102

1

0

0

14

2

0

1 1429

9

207

12

3

1429

Pécsváradi

111

5

116

100

7

4

111

18

37

20

19

10

1

0

0

0

0

0

2

107

2

6

17

18

14

20

14

15

1

0

107

Sellyei

111

3

114

108

1

2

111

6

47

27

20

3

0

0

0

6

0

0

0

109

2

7

14

11

19

20

22

13

1

0

109

Siklósi

296

9

305

271

15

10

296

54

100

23

93

10

0

0

0

5

0

0

1

286

4

12

42

32

50

49

48

46

3

0

286

Szentlőrinci

156

6

162

137

6

13

156

20

51

23

38

11

0

0

0

0

0

0

0

143

1

10

16

15

26

27

31

17

0

0

143

Szigetvári

226

4

230

214

1

11

226

23

77

11

91

12

0

0

0

0

1

0

0

215

4

16

29

29

39

33

43

20

2

0

215

978 333 754

179

2

0

0

27

5

0

5 3013

26

543 549 641

416

22

4

3013

Összesen

1448

3093 135 3228 2863 150

80 3093 730

54 126 169

összesen

Tanító

96

összesen

Általános iskolai tanár

104

összesen

0

nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott

104

pedagógus

Bólyi

Járás

középiskolai tanár

fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma életkor (korcsoport) szerint

összesen

fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma képesítés szerint

óraadó

pedagógusok száma munkaidő szerint

részmunkaidős

pedagógusok száma munkakör szerint

teljes munkaidős

III/1. melléklet

136 333 343

20 III/2. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma ISCED szakterületek szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 ISCED Szakterület kód 140 211 212 213 215 341 342 343 344 345 346 347 462 481 521 522 523 524 525 541 542 543 581 582 621 622 720 723 724 726 761 762 811 812 813 815 841 852

Általános oktatási ismeretek oktatása Képzőművészet, szépművészet Zene- és előadóművészetek Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek Kézművesség Nagy- és kiskereskedelem Marketing és reklám Pénzügy, bank és biztosítás Könyvelés és adózás Menedzsment és igazgatás Titkársági és irodai munka Munkahelyi ismeretek Statisztika Számítástechnikai tudományok Gépgyártás, műszer- és fémipar Energetika, elektromosság Elektronika és automatizálás Vegyipar Gépjárművek, hajók, repülőgépek tervezése és gyártása Élelmiszergyártás Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás Építészet és várostervezés Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés Növénytermesztés és állattenyésztés Kertészet Egészségügy Ápolás, gondozás Fogászat Terápia és rehabilitáció Gyermek- és ifjúságvédelem Szociális munka és tanácsadás Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás Sportok Fodrászat és szépségápolás Szállítási szolgáltatások Természeti környezet és élővilág Összesen

résztvevő tanulók 59 111 188 97 121 628 75 254 204 154 181 11 15 262 564 106 80 30 281 207 91 389 17 620 199 60 390 269 95 239 174 306 1056 297 25 248 20 16 8039

Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 114, 118

eredményes vizsgát tett tanulók 22 8 9 37 55 186 22 53 51 37 53 3 17 104 109 34 23 17 166 59 17 57 22 160 43 29 90 39 29 18 109 142 168 132 24 84 18 2246

21 III/3. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 kód

Szakterület

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem, vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen

993 480 84 426 619 143 287 30 508 91 289 13 281

eredményes vizsgát tett tanulók 176 236 61 47 124 41 113 17 137 12 57 8 166

473 192 912 1353 291 272 302 8039

121 56 317 300 89 78 80 2246

résztvevő tanulók

Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 121, 123

22 III/4. melléklet A tanulószerződésesek száma szakma és gyakorlati képzőhelyek szerint Ács, állványozó Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autótechnikus Burkoló Bútorasztalos Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Cukrász Díszműkovács Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Épületfalazó kőműves Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Étkezdés Fényképész és fototermék-kereskedő Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Fodrász Fogtechnikus Gépi forgácsoló Géplakatos Hangszerkészítő és -javító Hegesztő Hidegburkoló Húsipari termékgyártó Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Járműfényező Karosszérialakatos Konyhai kisegítő Kozmetikus Kőműves Könyvkötő Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő Műszaki-cikk eladó Pék Pék-cukrász Pincér Postai ügyintéző Ruházati eladó Sütőipari munkás Szakács Szállodai szobaasszony Szerkezetlakatos Szobafestő Tartósítóipari termékgyártó Vendéglős Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Összesen: Forrás: PBKIK 2012

Tanulók száma 30 42 60 36 33 110 25 51 1 259 4 6 3 37 30 121 62 54 93 1 80 12 54 24 26 73 1 54 94 3 49 19 11 68 256 31 61 13 360 22 49 12 17 124 63 16 2650

Cégek száma 7 14 18 15 5 16 3 14 1 27 1 3 2 4 5 25 20 15 19 1 19 1 6 5 18 1 18 22 1 13 7 3 8 54 1 17 2 71 5 10 1 1 45 14 10 568

23

III/5. melléklet SÁSD

SZENTLŐRINC

KOMLÓ

Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 130 Tanár: 118

Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: 1 875 Tanár: 202

Általános iskola: 9 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 282 Tanár: 156

BARANYA MEGYE

TANKERÜLETI ADATOK FELADATELLÁTÁSI HELYEK SZÁMA LÉTSZÁMADATOK

PÉCSVÁRAD Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: 812 Tanár: 111

SZIGETVÁR Általános iskola: 13 Gimnázium: 1 Tanuló: 2 186 Tanár: 226

PÉCS MEGYEKÖZPONTI TANKERÜLET

Általános iskola: 38 Gimnázium: 7 Szakképző (szki., szakisk., spec. szakisk.): 24 Kollégium: 15 Ped. szakszolg.: 4 Ped. szakm. szolg.: 3 Tanuló: 14 219 Tanár: 2 399

MOHÁCS Általános iskola: 15 Gimnázium: 1 Tanuló: 1 802 Tanár: 254

BÓLY SELLYE Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 059 Tanár: 111

SIKLÓS Általános iskola: 13 Gimnázium: 2 Tanuló: 2 483 Tanár: 296

Általános iskola: 7 Gimnázium: 0 Tanuló: 953 Tanár: 92

24

Hermann/Varga: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig1 IV/1. melléklet

IV/2. melléklet

1

Forrás: Hermann Zoltán – Varga Júlia: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig – Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2012/4, MTA KRTK-KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, Budapest, 2012

25

IV/3. melléklet

IV/4. melléklet

26

IV/5. melléklet

IV/6. melléklet

27

IV/7. melléklet A tankötelezettségi kor csökkentésének és a szakiskolai továbbtanulási arány növelésének várható hatása a szakiskolai végzettségűek arányára

28

29 V/1. melléklet

Baranya megye képzés-fejlesztési stratégiája Pécs, 2007. május A megyei Közgyűlés 2004-ben fogadta el Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programját, majd 2006-ban a megye közoktatásának működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatát és módosítását. A Baranya Paktum keretében 2006-2007-ben készült el Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiája. Ez pedig azt indukálja, hogy érdemes és szükséges aktualizálni a képzési stratégiát is. Az említett foglalkoztatáspolitikai stratégia is abból indult ki – követve egyúttal az uniós és hazai fejlesztéspolitikai elveket – hogy az egyes részpolitikák önmagukban biztosan nem lesznek működőképesek és eredményesek, ha nem kapják meg a társ fejlesztési politikák támogatását. Vagyis integrálni kell a munkaerőpiaccal kapcsolatos különböző stratégiákat: a növekedési, foglalkoztatási, képzési, intézményfejlesztési stb. cél- és eszközrendszereket. Ez a képzés-fejlesztési stratégia is ezt az elvet követi. Tudatában van annak, hogy egy rendszer fontos eleme, ezáltal illeszkednie kell a növekedési, versenyképességi, foglalkoztatási és szociális célokhoz, a maga eszközrendszerével segítenie kell azok megvalósulását, miközben hasonlóképpen igényli, elvárja, hogy azok is segítsék a képzés-fejlesztési célok realizálását.

Alapvető célok A képzési stratégia a következő alapvető tézisekre épül:  A képzés rendszere, annak színvonala és szerkezete alapvető jelentőségű a megye, a régió társadalmi-gazdasági fejlődése, versenyképessége, jövője szempontjából. Ebből következően csakis olyan képzési rendszer kialakítását tűzhetjük ki célul, ami elősegíti a gazdaság versenyképességének javítását és a gazdasági aktivitás növelését, képes megfelelni a tudásalapú társadalom által generált igényeknek, azáltal, hogy felkészíti a munkaerő-kínálatot a tudásalapú gazdaság igényeihez való igazodásra, az elvárásoknak való megfelelésre.  A képzés nemcsak a munkaerő fejlesztését jelenti (és ezáltal nemcsak gazdasági, munkaerőpiaci szempontból lesz meghatározó jelentősége), hanem a társadalom fejlődésének is alapfeltétele, ide értve a társadalom XXI. századi „érettségét”, a globalizálódó társadalmakba való beilleszkedését, de a szociális kohézió szempontjait, a települések kulturális színvonalát is. Ebből következően a képzési rendszer minden szintjén egyformán fontos a szakmai (elméleti és gyakorlati) kompetenciák mellett a társadalmi-szociális-kulturális kompetenciák kialakítása, felépítése.  Tisztában kell lenni azzal, hogy minden képzési rendszer érdekkapcsolatok bonyolult hálózatában működik. Ezt sosem szabad elfelejteni, de abszolutizálni sem lenne helyes annak egyes elemeit. Ebben a megközelítésben a legfontosabb érdekek három csoportját szükséges kiemelni: 1) Alapvető, feltétlen tiszteletben tartandó értéknek tekintjük a közvetlen érdekeltek elvárásait: ide soroljuk  a „megrendelők”, vagyis a családok, a tanulók, valamint  a „fogyasztók”, vagyis a munkaerőpiac, a gazdaság igényeit, illetve  az európai és hazai szakmai irányvonalakat, elvárásokat. 2) Ugyancsak feltétlen érvényesítendőnek tekintjük a szakképzés közvetett (külső) érintettjeinek (az ún. stakeholderek fontos csoportjának) az elvárásait:  a térség, a település, a társadalmi szféra illetve  a fenntartó önkormányzat, valamint  az érintett érdekképviseletek, gazdasági kamarák szempontjait 3) Továbbá értelemszerűen érvényesülési lehetőséget kell biztosítani a belső érintetteknek:  a szakképzést végző iskoláknak és  a szakképzés oktatóinak, illetve  a gyakorlati képzést végző oktatóknak.

30  A társadalmi-gazdasági környezet állandó mozgásban van, ami folyamatosan változó, új kihívásokat és alkalmazkodási kényszereket jelent. Mindez még fokozottabban érvényes a munkaerőpiacra, és ezen belül a képzési rendszerre. Ez az alkalmazkodás nem lehet eredményes, ha nincsenek a képzési rendszer egészét átfogó stratégiai válaszaink a változásokra, így a demográfiai folyamatokra, a településfejlesztési problémákra, a koncentrációs tendenciákra, a beilleszkedési igényekre, vagy akár a jogszabályi változásokra, az uniós iránymutatásokra stb. vonatkozóan.  A képzés egész külső és belső rendszere, külső jogszabályi és piaci környezete, belső szakmai struktúrája és tartalma alapvető változások korát éli. Ezért a képzési stratégia jelen pillanatban csak alapvető értékeket képes megfogalmazni. Meg tud jelölni kritikus fontosságú kitörési pontokat is, de több esetben nem lehet képes egyértelmű utakat meghatározni (épp a környezeti/jogszabályi feltételek napirenden lévő, de még nem eldöntött változása, és a belső feltételek ennek nyomán bekövetkező, még nem kiforrott tartalmú változása miatt). Ezért több helyen még nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon fogalmazni konkrét követendő irányokat, akcióprogramokat, hanem „csak” problémaköröket lesz képes megállapítani, azzal, hogy annak kiértékelése, a konkrét célok és kitörési pontok, feladatok meghatározása még a következő időszak feladata lesz. Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programja (Pécs, 2004. október) a következő alapvető célok megvalósítását tekintette feladatának: A) A megye a gazdaságának fejlődését nem az olcsó/képzetlen/betanított munkavállalókra, hanem a tudásalapú társadalomra és gazdaságra, ennek megfelelően alapvetően a képzett, innovatív, termelékeny munkaerőre építi. B) A munkaerőpiac kínálati oldalának „foglalkoztathatóvá tétele” a tanuló- és felnőtt-korúak körében egyaránt, vagyis a versenyképes tudás, készségek és képességek kialakítása. C) Az oktatási és képzési rendszer munkaerőpiaci orientációjának, minőségének és hatékonyságának növelése, a szakma-szerkezet, a képzés tartalmának, színvonalának, technikai felszereltségének folyamatos és rugalmas igazítása a munkaerőpiaci követelményekhez. D) Az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányokkal élők ennek megfelelő külön támogatása. E) A rendszer-szerű egymásraépülés a képzés különböző szintjei és programjai között, amely az elérhetőséget és fenntarthatóságot egyaránt szolgálja, valamint F) A fenti célok megvalósíthatóságát támogató horizontális célként a partnerségi és hálózati rendszerek kialakítása a képzés egész rendszerében.

Stratégiai célok Ezen alapvető célok megvalósításának érdekében Baranya megye képzési stratégiája a következő elvistratégiai irányok és eszközök alkalmazását tartja szükségesnek: 1) A tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) A Dél-dunántúli régió (és ugyanúgy a megye, a kistérség) a rendszerváltást követően jórészt elveszítette korábbi növekedési potenciáljait, és – sokféle okra visszavezethetően – nemigen tudott megfelelő új növekedési esélyeket szerezni/teremteni magának. Más mobilizálható erőforrás hiányában egyébként sem lenne más esélyünk, mint a tudásra alapozott gazdasági fejlődés. Ennek viszont – munkaerőpiaci oldalról – alapvető feltétele, hogy a munkaerőpiac valóban kitermelje azt a tudás-, képesség-, készség-tömeget, amely kell a tudás-alapú gazdasági növekedés megvalósításához. Meg kell teremteni azt az emberi erőforrás-kínálatot (volumenében, szakmai szerkezetében és tudás-színvonalában, kompetenciáiban), amely majd el tudja látni az említett Pólus és EKF működtetésének, megvalósításának feladatait. 2) Az oktatás- és foglalkoztatáspolitika integrált kialakítása és működtetése A képzés nem önálló társadalmi/munkaerőpiaci rendszer, hanem része a társadalmi/gazdasági folyamatoknak. Tehát az oktatás rendszerét és a képzés fejlesztés-politikáját is együttesen kell működtetni a munkaerőpiac más rendszereivel (gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, társadalom/szociál-politika, területfejlesztés, kultúra). Nekünk is meggyőződésünk, hogy a mi képzési

31 rendszerünk is csak így lesz képes saját funkciójának is megfelelni, és kölcsönösen szinergikus hatások révén egyszerre javítani saját hatásfokát és a kapcsolódó más társadalmi/gazdasági folyamatok eredményességét. 3) A képzés, képzési rendszer társadalmi/szociális/kulturális funkcióinak érvényesítése A képzési rendszer ugyancsak elengedhetetlen és nélkülözhetetlen általános tudásbővítő, ismeretszerző, érték-képző, kulturális, nevelő funkciót tölt be. Bár az általános és a szakmai tudás közvetítése, átadása – a korlátozott szellemi befogadó képességek, illetve időbeli lehetőségek miatt – időnként egymással szembekerülnek, illetve ütköznek a társadalmi/családi, iskolai és munkaerőpiaci érdekek, a stratégia szintjén csak ezek együttes érvényesítése fogadható el. Kell az általános képzés, műveltség, nyelv, informatika, társadalom- és gazdaság-ismeret (ld. PISA-felmérés), és kell a foglalkoztathatóságot biztosító, munkaerőpiacra figyelő képzés. Kell az adott munkaerőpiaci elvárások teljesítését tanuló, és a tanult társadalom is. 4) Stratégiai együttműködési (partnerségi) rendszer kialakítása a képzési rendszer szereplői között A cél egy olyan együttműködési rendszer kialakítása és működtetése, amely „összehozza” a szakképzési rendszer minden érintettjét. 5) A képzés rendszer-jellegű modernizálása A képzés egyes szintjei és programjai egymásra épülő rendszert alkotnak, ezért a képzési rendszer egészét együttesen, rendszer-szemléletben kell modernizálni. A szintek és programok egymásra épülnek, a kompetenciák fokozatosan alakulnak, fejlődnek ki. A szakképzés és a munkaerőpiaci képzés is része a rendszernek, nem kezelhető önállóan. Nemcsak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika „integrált” fejlesztése, vagy az oktatás- és foglalkoztatáspolitika együttműködése szükséges, hanem – ugyanezen integrált célok megvalósítása érdekében – az oktatás rendszerén belül is erősíteni szükséges az integrált fejlesztések megvalósítását. 6) A pályaválasztási munka hatásfokának növelése A pályaválasztás korábban viszonylag jól működő rendszerét újra kell építeni, mert jelenleg a tanulók (a szülők, családok) elsősorban saját vágyaik alapján döntenek a pályaválasztásban. Hiányzik a megalapozás mind a gyermek képességei és készsége, mind a kiválasztott szakképzési irány piacképessége (telítettsége), mind a képzés várható eredményessége szempontjából. 7) A képzési rendszer erőteljesebb közelítése a munkaerőpiaci igényekhez; a képzési rendszer rugalmassága, alkalmazkodóképessége A beiskolázási arányok és a szakma-struktúra befolyásolása. El kell érni, hogy a képzési rendszer egyes szintjeinek beiskolázási arányaiban és struktúrájában ne csak a szülők (családok, tanulók) – gyakran nem eléggé megalapozott – és az iskolák – saját kapacitásaik minél teljesebb lefedésére irányuló – döntései jelenjenek meg, hanem abban érvényesüljenek a gazdaság szempontjai is. 8) A képzés intézményrendszerének fejlesztése Biztosítani kell a rendelkezésre álló erőforrások koncentrált felhasználását, magas színvonalú hasznosulását. A közoktatás viszonylag stabil rendszerét dinamikusabbá kell tenni, folyamatosan igazítva a változó demográfiai, szakmai, gazdasági stb. feltételekhez. Ezen keresztül is el kell érni növekvő szakmai színvonalát, hatékonyságát és versenyképességét. A megyén belüli párhuzamos képzések külön vizsgálatot igényelnek abból a szempontból, hogy indokolt-e a fenntartásuk. A minőségi és gazdaságossági szempontok is a koncentráció szükségességét vetítik előre. Ebben az esetben különösen kritikus kérdéssé válik, hogy az esetlegesen megszűnő szakképző iskola helyére kell-e, és ha igen, milyen képzési profilt lehet állítani. 9) A képzés tartalma, új kompetenciák A képzési rendszernek ma már nem egy egyetlen, egész életen át tartó szakmai pályafutást kitöltő szakmára kell felkészítenie, hanem korszerű, általános és általános szakmai kompetenciákat kell kifejlesztenie. A képzés befejezéseként pedig olyan speciális szakmai kompetenciákat kell kialakítania, amelyek elsősorban az első munkahelyek megszerzését, és az ottani elvárásoknak való megfelelést teszik lehetővé, beleértve a későbbi szükségszerű szakmaváltások eredményességét is, (amelyek legtöbbször szintén újabb speciális szakmai kompetenciák megszerzésével járnak). Tartalmi szempontból a kulcs-képességek fejlesztése jelenti a központi feladatot. Ennek meg kell jelennie az alapfokú iskolarendszerű képzésben is, majd ugyanez végig kell, hogy kísérje a következő

32 szinteket is. Fontos ugyanakkor a stabil, standard képzési tartalmak követése, a közös-központi előírásokhoz való igazodás mellett a helyi munkaerőpiaci/gazdasági sajátosságok (ágazati, technológiai specialitások) figyelembe vétele, beépítése a képzésbe. 10) A hátrányos helyzetűek támogatása A különböző okok miatt hátrányokkal küzdő tanulók képzésbe való bekapcsolása, majd előrehaladásának elősegítése adott esetben különleges támogató eszközök alkalmazását is igényli. Az iskolai végzettséggel nem rendelkezők munkaerőpiaci esélyeit növelő, gyakorlat-centrikus szakmai felkészítésének lehetőségét meg kell teremteni az iskolarendszerű oktatásban. 11) Felnőttképzés Az iskolarendszerű képzés fontos kiegészítője a felnőttképzés. Ez a piaci szegmens kevésbé szabályozott és ellenőrzött, mint az iskolarendszerű képzés. Ebből adódó előnye a rugalmasság, de ugyanebből a helyzetből adódik az akkreditáció, a minősítés és folyamatos ellenőrzés fontossága is. A felnőttképzésben különösen fontos, hogy megtalálja az „életciklus” alapján különös figyelmet érdemlő célcsoportok megszólításának, tanításának speciális eszközeit, a piacképes tudást biztosító képzési formákat és tartalmakat 12) Az életen át tartó tanulás, a vállalati képzés Bár a hazai vállalati munkaerő-fejlesztési gyakorlat, a vállalkozói mentalitás ezt nem mindig ismeri el, tudomásul kell venni munkáltatói és munkavállalói oldalról is, hogy az iskolarendszerű képzés nem képes az adott szinttel kapcsolatos vállalati igényeknek mindenben megfelelő szakembert biztosítani. Az általános képzés egyre feljebb tolódik, miáltal csökken a szakmai képzésre, illetve a szakmai gyakorlatra fordítható idő. Ezt az üzemi képzés rendszerében kell pótolni (gyakorlatilag – üzemspecifikus szintre emelve – befejezni a képzést). Másrészt az iskolarendszerű képzésben megszerzett végzettség, tudás, hamar elveszti az értékét. Ezért elengedhetetlen az, hogy a mindenki valóban az egész életén át tanuljon, mert egyik oldalról a vállalat csak így tudja biztosítani önmaga számára a folyamatosan naprakész ismeretekkel, megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező emberi erőforrást, másik oldalról pedig a munkavállalók csak így tudnak megfelelni a vállalati elvárásoknak, így tudják megőrizni munkahelyeiket. Alapvető fontosságú annak tudatosítása, hogy az életen át tartó tanulás (a munkahelyi képzés) képzés egyaránt érdeke (egyaránt szükséges) a munkaadónak és munkavállalónak is. Ebből következően tartjuk közösnek/párhuzamosnak az erre vonatkozó felelősséget, és azt az igényt, hogy a haszon is ugyanilyen közös/párhuzamos legyen.

Kitörési pontok: a képzési rendszer fejlesztési irányai, megoldandó feladatai A következő lépés már a megvalósítás kereteinek meghatározása: melyek lehetnek a képzési stratégia megvalósításához elvezető legfontosabb feladatcsoportok, megoldási irányok, akcióprogramok. 1. Koordináció A képzés jelenlegi rendszerét Baranya megyében az információ-hiány és intézményesen a nem elég hatékony koordináció jellemzi. Ez elsősorban a középfokú szakképzés problémaköre, amennyiben alapvetően ezen a szinten jelennek meg különböző fenntartók, akik között szükségessé válhat a koordináció, valamint itt szerveződnek olyan (különböző) programok és szakirányok, amelyeknél valós probléma azok összehangolása az intézményi, szakmai és munkaerőpiaci érdekek mentén. Megyei szinten még vannak párhuzamos képzések, rendkívül szétaprózott és térben egyenetlen elhelyezkedésű az intézményrendszer, az intézmények közt az együttműködés részleges, esetleges, az érintettek saját piaci érdekei által vezérelt… 2. Intézményrendszer, koncentráció és kohézió Az iskola-koncentráció, kisebb képzőhelyek ellehetetlenülése többé-kevésbé elkerülhetetlen ténnyé vált vagy válik már a közeljövőben is. Kérdés, hogy ez meghagyható/meghagyandó-e egy spontán/koordinálatlan folyamatnak, vagy – többek között az előző szervezeti változatok felhasználásával – egy olyan egyeztetett folyamattá válik, amelyben a kooperáció és regionális/megyei szintű beiskoláztatási stratégia mindenki számára elfogadható megoldást alakít ki. Értelemszerűen ez utóbbi megoldásra kell törekedni, feltéve az összes érintett partnerségét, és a koncentrációval együtt járó politikai és gazdasági szempontok egyeztethetőségét. Feltétlen egyeztetni

33 kell ugyanis a szakmapolitikai és gazdaságossági szempontokat a települési érdekekkel is: ha pl. egy település egyetlen iskolája szűnik meg, amelyik eddig település-fenntartó, társadalmi-kulturális szerepet is betöltött, ott nyilvánvalóan ezt is mérlegelni kell. 3. Alapfokú képzés Több középfokú intézményvezető szerint az alapfokú képzésből több diák egyenesen funkcionális analfabétaként érkezik. A képzés során a készségek/képességek egyértelműen háttérbe szorulnak, nem alakulnak ki a megfelelő kompetenciák, a diákok problémamegoldó megoldó képessége gyenge, és ez elsősorban a lexikális tudás erőltetése miatt alakul így. A szakképzés alapvetően a következőket várja el az alapfokú képzéstől 2:  Szilárd, megalapozott alapkészségeket /értő olvasást, elfogadható írásképet és helyesírást, biztos számolási készséget, beleértve a mértékegységek ismeretét és az egyszerűbb méréstechnikák használatát/.  Tudják használni az ismerethordozókat, tudjanak tanulni.  Legyen műszaki érdeklődésük /a technika ne töltelék tantárgy legyen, ne a kötelező óraszám kiegészítésre használják/.  Az általános iskola ne csak oktasson, de neveljen is. Alakítsák ki mindazoknak a képességeknek és készségeknek az alapjait, amelyek kellenek majd a kollektív munkavégzéshez. Összefoglalva: az általános iskola kevesebbet, de alaposan oktasson úgy, hogy közben képességeket fejleszt és nevel. Ennek keretei között különösen a következőket tartjuk fontosnak: a) A túlterhelés (a lexikális tananyag-mennyiség) csökkentése. A „kevesebbet, de azt jól” szemlélet – a szakképzés szempontjából – sokkal hasznosabb lenne, mint a magasabb elvárások globális nem-teljesítése. b) Készség-fejlesztés. Az alapfokú képzésben természetesen vannak olyan lexikális ismeretek, amelyeket mindenkinek tudnia kell. Emellett ugyanakkor indokolt lenne nagyobb hangsúlyt helyezni az alapvető készségek kifejlesztésére, valóban készség szintű elsajátíttatására. Ide tartoznak az alapvető írási, olvasási, szóbeli kifejezési, matematikai készségek, lehetőleg kiegészítve a mindennapi, gyakorlati élet, a munkavégzés során szükséges készségekkel (pl. manuális készség, térlátás stb.). Az alapkészségeken felül – az info-kommunikáció világában – nagyon fontos a tanulásismeretszerzés módszertani tudás közvetítése. Az önállóságra nevelés is sokat segíthetne. 4. Pályaorientáció A tanulók alig ismerik az egyes iskolatípusok jellemzőit, a képzés tartalmát, a képzések követelményrendszerét, az egyes iskolatípusok közötti eltéréseket, a jellegzetességeket, holott ezek a döntés alapvető befolyásoló tényezői lennének. A tanulókban és a szüleikben fel kell kelteni az igényt a pályaválasztáshoz elengedhetetlen információk megszerzésére, azok feldolgozására, értelmezésére. El kell(ene) érni, hogy a döntést valamennyi releváns döntési szempont mérlegelésével hozzák meg. A pályaorientációs munkában minden érdekeltnek össze kell fogni: fenntartóknak, képzőknek, vállalkozásoknak, kamarának, munkaügyi központnak. Már az általános iskolákban intézményesíteni kell(ene) ezt a folyamatot, kidolgozva és használva azon pedagógiai, kompetencia elvű mérési módszereket, amelyek a pályaorientációt és a továbbtanulási szándékot nagyban elősegítik. A pályaorientáció csak egy tudatosan szervezett, együttműködésre épített információs tevékenységgel oldható meg, amiben egyszerre vesznek részt a pedagógusok (az egyén tulajdonságainak felmérése, kompetencia-javaslatok, intézményi tevékenység), és a szakmai intézetek (a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja, a Baranya megyei székhelyű Pályaválasztási Egyesület), a vállalkozások (a szakma-igények előrejelzése, megkövetelt kompetenciák, szakma-bemutatók, összességében a „munka világának” szűk bemutatása), az önkormányzatok (megyei/városi, elsősorban mint fenntartó és döntéshozó szerv), valamint az állami foglalkoztatási szolgálat (az iskolák pályaválasztást segítő munkájának összefogója a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a FIT) és a gazdaság, a munkaerőpiac képviselője (a kereskedelmi 2

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a szakképzés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól az elmúlt négy év gyakorlati képzőhely ellenőrzésének tükrében. MKIK, Bp. 2003. 17. o.

34 és ipar-, illetve az agrárkamara) megadva az egész tevékenység szervezési kereteit, biztosítván a szükséges forrásokat, (tovább)képzési tevékenységet és adatbázisokat. 5. Információs rendszer, prognózis Nem alakult még ki a megye egészét átfogó egységes informatikai/információs rendszer a középfokú szakképzésről. Ahhoz, hogy az alapvető fontosságú. stratégiai döntések egyértelműen szakmai megalapozást is nyerjenek, elengedhetetlen egy egységes, átfogó információs és elemzési rendszer kialakítása, működtetése. Ugyanez vonatkozik a munkaerőpiaci elemezésekre is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (és helyi szervezeteként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara), valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (és helyi szervezeteként a Munkaügyi Központ) is külön-külön készítenek felméréseket, állítanak össze prognózisokat: ezek eredményei publikusak, de a prognózis időtávja csak fél év. Mindenképpen megoldandó feladat a gazdaság igénye és a szakképzés szerkezete közötti jobb összhang megteremtése: ez pedig elsősorban a szakképzés rugalmasabb igazodását igényli. Az igazodáshoz viszont a gazdaság, a munkaerőpiac oldaláról meg kell adni a szükséges irányokat, paramétereket. 6. Középiskola: gimnázium, szakközépiskola A középfokú képzés beiskolázási szempontjait – kimondva vagy kimondatlanul, elismerve vagy nem – elsődlegesen két alapvető tényező határozza meg: a „megrendelői” oldal, vagyis a diákok jelentkezései, valamint az adott iskola saját szervezeti érdeke. Ugyanakkor minimum két fontos érdek nem (vagy nem elég erőteljesen) jelenik meg ebben a folyamatban: egyrészt a munkaerőpiaci szempontok (a gazdálkodók és intézmények jövőbeni foglalkoztatási igénye) és a fenntartók vagy még inkább a térség (a megye, a régió) szempontjai. Ezek nem feltétlen esnek egybe az előzőekkel. Ezt az ellentmondásos állapotot is a regionális és megyei egyeztetés, koordináció érvényesítése oldhatná fel. A képzési programok arányainak legkritikusabb pontja a gimnáziumi képzés és a szakképzés viszonya, aránya. Értelemszerűen egyeztetést, koordinációt igényel, de a fentiek alapján indokolt általában is, Pécsett pedig különösen is csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát, és ennek arányában / mértékében növelni a szakközépiskolák és a szakiskolák tanulóinak számát. (Ez persze egyáltalán nem jelenti/jelentheti azt, hogy ne lenne szükséges és indokolt, támogatandó a gimnáziumok szakmai és infrastrukturális, minőségi fejlesztése.) Megítélésünk szerint az érettségi megszerzését támogatnunk kell, de differenciáltan:  a jelenleginél szűkebb sávban indokolt a gimnáziumi érettségihez vezető programokat indítani, mert a pillanatnyi (elsősorban Pécsre vonatkozó) arányok magasabbak annál, amit bemeneti oldalon a jelentkezők felkészültségi színvonala, kimeneti oldalon a munkaerőpiac és/vagy a felsőoktatás igényel  ugyanezek alapján szélesíteni indokolt a szakképzést, majd a szakmunkás végzettség megszerzése után – akár közvetlen, akár később, munka mellett – legyen külön is támogatandó cél, hogy a motiváltak és arra alkalmasak szerezzenek érettségit. 7. Szakképzés a) Az átfedések kiszűrése b) A TISZK c) Az új OKJ d) Részképesítés e) Vizsgáztatási rendszer f) Gyakorlati képzés, tanulószerződés 8. Hátrányok leküzdése A hátrányoknak sajnos nagyon sokféle megjelenési formájával kell szembesülnünk és valamilyen adekvát választ találni azok kiegyenlítésére. A) Szegregáció B) Diszkrimináció C) Fogyatékkal élők D) Tanulási zavarokkal küzdők E) Szociális hátrányok F) A roma etnikum

35 G) A tartósan munkanélküliek H) A falun lakó fiatalok I) A hátrányos helyzetű térségekben élők 9. Felsőfokú szakképzés Az elsődleges feladat a felsőfokú szakképzés megfelelő „pozícionálása” mind a képzési rendszeren belül, mind a munkaerőpiaci keresleti struktúrában. 10. Felsőoktatás A felsőoktatás akár az intézményfenntartó, a működtető oldaláról, akár a képzés tartalmának oldaláról, az egyetemi autonómia oldaláról nézzük, külön és önálló problémakör. Az Egyetem ezzel együtt sem lehet „külön sziget” a megye, illetve a képzés rendszerében. Ezért az eddigieknél intenzívebb, kétoldalú kapcsolat kell, hogy kialakuljon az Egyetem és a Megye képzés-irányítása, képzési rendszere között. 11. Felnőttképzés A felnőttképzés iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül szerveződik. Az iskolarendszeren kívüli, munkaerőpiaci képzésnek általában egy hárompólusú intézményrendszere alakult ki az elmúlt évtized közepére3, amelynek résztvevői: – a munkaerőpiaci képzéssel alapvető profilként foglalkozó vállalkozások és nonprofit szervezetek gyorsan változó köre; – a regionális képző központok; – az iskolarendszerű oktatást folytató közép- és felsőfokú oktatási intézmények, amelyek bekapcsolódnak az iskolarendszeren kívüli szakmai felnőttképzésbe is. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés mással nem pótolható, alapvető funkciót tölt be a munkaerőpiacon: lehetővé teszi  az álláskeresők számára a munkavállaláshoz szükséges képzettség megszerzését (a foglalkoztathatóságot), vagyis a re-aktív képzést,  a munkahellyel rendelkező, de a nem megfelelő képzettség miatt a munkahely elvesztésével fenyegetett munkavállalóknak a munkahely megőrzését, vagyis a pro-aktív képzést,  az átképzést, szakmaváltást,  a konvertálhatóság erősítését, második/harmadik szakképzettség megszerzését. Más dimenzióban alapvető előnye és jelentősége az, hogy a munkaerőpiac jellegéhez jobban igazodó képzési szférát hoz létre, amelyik  piaci közegben, piacorientáltan, lényegében és általában vállalkozásként működik, és  lehetővé teszi az életen át tartó tanulást, illetve a szakmai mobilitást. 12. Munkahelyi képzés Az életen át tartó tanulást a vállalatok és a munkavállalók mindennapi értékévé és követelményévé kell tenni. Ennek érdekében egyrészt tudatosítani kell a vállalkozói körben az életen át tartó tanulás (mint a vállalkozások hosszú távú létét, rugalmasságát és piacképességét meghatározó tényező, mint befektetés, az emberi tőkébe való beruházás) meghatározó szerepét.

3

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a szakképzés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól az elmúlt négy év gyakorlati képzőhely ellenőrzésének tükrében. MKIK, Bp. 2003.

36 V/2. melléklet A Dél-dunántúli Régió szakképzési stratégiája 2009-20134 2. Szakképzési problémák, a megoldáshoz kapcsolódó lehetséges eljárások, célok 2.1. Az iskolaszerkezet változásának következményei A 90-es években olyan társadalmi helyzetben tették négy évessé a szakiskolai képzést (a szakmai képzés kitolásával a 11-12. évekre, valamint a szakképzés rendszerébe eddig szokatlan 9-10. általánosan képző osztályok beillesztésével), amikor az egyes rétegek, térségek között nagymértékű differenciálódás kezdődött. A hátrányos helyzetű térségekben élő szegény szülők gyermekei számára még inkább bezárult az eddig sem túl szélesre tárt „esélyegyenlőségi kapu”. Erre a munkanélküliséget is 1-2 évvel elodázó oktatáspolitikai intézkedésre a szakképző iskoláknak ma sincs igazi válaszuk. Az elszegényedett rétegekbe tartozó szülők felvételt nyert gyermekeinek többsége ugyanis nem, vagy csak nagy nehézségek árán tud megbirkózni az elméleti tananyaggal. A szakiskolai képzés egyértelműen a legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni struktúraváltozásnak. Míg a 90-es években a szakiskolai képzés több mint felét tette ki a középfokú képzés szereplőinek, addig ma részesedése igen jelentősen csökkent. A szakiskolai oktatást jellemzően ma már csak azok választják, akik nem kerültek be a középiskolákba, illetve azokból kimaradtak. A szakiskolák hármas funkciót kénytelen betölteni: - Egyfelől képezik azokat, akik szakmunkások akarnak lenni. - Másfelől képezni kell azokat, akik általános iskolai tanulmányaik során nem sajátították el azokat az ismereteket és képességeket, amelyek a gimnázium, illetve a szakközépiskola elvégzéséhez szükségesek. - Harmadrészt képzési tevékenységükkel ki kell elégíteni a helyi munkaerőpiac igényeit, mind a szakmastruktúra és az ehhez kapcsolt mennyiségi, mind kibocsátottak szakmai - tartalmi tudásai készségei tekintetében. A 90-es évek elhibázott oktatáspolitikája az érettségi vizsgával záruló képzések arányának ésszerűtlen növelésével mostanra elsorvasztotta a szakiskolai képzést. A valamikori szakmunkásképzők átalakultak szakközépiskolákká, és többségükben még gimnáziumi képzést is indítottak. A szerkezeti átalakulásoknak egyenes következménye lett, hogy az addig szakiskolai képességekre predesztinált tanulók egy jelentős része már bekerült a középiskolai képzésbe. Az ide felvett tanulók természetesen már nem akarnak fizikai munkát végezni. Nem véletlen, hogy ennek a tevékenységnek napjainkban egyre inkább nincs becsülete. A tanulók és a szülők megítélése szerint az érettségi egyre fontosabb szerepet tölt be. Úgy vélik, hogy érettségi után lehetővé válik a továbbtanulás a felsőfokú intézményekben, ha ez nem megy, akkor is középszintű (technikus) munkaköröket lehet majd ellátni. Hasonló a helyzet az érettségi utáni szakképzésbe kerülő fiatalokkal, akik többsége már nem akar szakmunkásként fizikai munkát végezni. Most felismerve a probléma gyökerét úgy tűnik, hogy a „magasabb kvalifikáltság nagyobb siker” illúziójából nem is olyan könnyű a visszalépés. A személyi és tárgyi feltételekkel megtámogatott iskolarendszerek, a szülői attitűdök, a manuális tevékenység megítélésének presztizse mind az ellen „dolgoznak”, hogy helyreálljon a munkaerőpiac igényeinek megfelelő állapot. 2.2. A 9-10. osztályok a szakiskolákban Ma a szakiskolákba főként a maradék elv alapján kerülnek a fiatalok, s jobbára abból a 30%-ból, aki az általános iskolában sem volt sikeres. A gyakorlatot csak orientáció jelleggel tartalmazó 9-10. osztályos képzés többnyire kudarcok forrása az általános iskolát is nehezen átvészelő fiataloknak. Ebben az iskolatípusban a pedagógusok többsége maga sem ért egyet a közismereti tananyag ilyen mértékű oktatásával. Ennek eredménye a két évre előírt tananyag alacsony szintű elsajátítása. A magas bukási- és lemorzsolódás arány ellenére jelentős részük mégis túljut az elméleti évfolyamokon, amely nagy részben a tanárok erőfeszítésén túl, abban is rejlik, hogy a pedagógusok sem akarják azt a látszatot kelteni, hogy képtelenek teljesíteni vállalt kötelezettségeiket. Ellentmondásosnak tartjuk, hogy míg az érettségi vizsga 4 év alatt megszerezhető. addig egyes szakképesítések megszerzéséhez szükséges idő 5év (9-10. osztály plusz 3 szakképzési év). 4

Felülvizsgálta a DDRFKB a 2011. december 16-i ülésén

37

2.3. A tankötelezettségi korhatár megváltozása A tankötelezettség 18 évre történt emelése további nehézségeket (iskolában tartás) okoz az intézményeknek és a fenntartó önkormányzatoknak egyaránt. 2.4. A nevelési oktatási folyamat szereplői A rendszerváltást megelőző időszakban a nyolcadik osztályt végzettek, valamint az általános iskolákból kimaradtak mintegy 15–19%-a nem folytatta tanulmányait. Ők voltak a segédmunkások az építkezéseken, alkalmi munkások a mezőgazdaságban stb. Ma a tankötelezettségi előírások szigorodásával nekik is iskolába kell járniuk. A gyenge képességű tanulóknak kevés lehetősége van a felzárkózásra és a szakmai ismeretek kellő elsajátítására, még kevesebb azoknak a fiataloknak, akik még az általános iskolát sem tudták elvégezni. Az intézmények működése szempontjából a problémát ma is az jelenteti, hogy a szerényebb képességű diákok már nem tudják teljesíteni a középfokú iskolák követelményeit. A nagymértékű lemorzsolódást elkerülendően csak egy megoldás kínálkozik: Csökkenteni kell a színvonalat, le kell szállítani a követelményeket. Az így kialakult helyzethez még egy negatív szükségszerűség is társul. Az iskoláknak túlélésük, pedagógusaik, alkalmazottaik megtartása érdekében a fogyó népességből is biztosítani kell a szükséges tanulólétszámot, hogy fenntartóik élni tudjanak a normatív támogatás lehetőségével. Évek óta problémát jelent az iskolák szakmai munkájának megszervezésében a megfelelő személyi feltételek megteremtése. Egyre nehezebb a gazdaságban is keresett felsőfokú végzettségű szakemberek alkalmazása a szakmai elméleti oktatásban. 2.5. A hátrányos helyzetű fiatalok tömeges részvétele a szakiskolai képzésben A szakképzésnek számtalan egyéb problémája mellett még két másikat is meg kell oldania: Az egyik a fogyatékkal élők, a másik az egyre nagyobb számban megjelenő roma származású tanulók szakmai oktatását. Sajnos a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők és a roma fiatalok képezik a szakiskolások „derékhadát”, akikből a jövő elvárásainak megfelelő, innovatív, a felgyorsult világhoz rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlati szakembereket kell képezni. A körülmények ismeretében ez nem könnyű feladat. 2.6. A gazdaság igénytámasztása és vélekedése A gazdaság képviselői főleg az általuk preferált szakmákban, létszámban és minőségben sem tartják megfelelőnek a végzett pályakezdőket. Többségében nincsenek megelégedve a fiatal szakmunkások szakmai felkészültségével, képességeivel, ami elsősorban az önálló munkavégzés képességének hiányában jelentkezik. Súlyosnak ítélik a munkafegyelmi problémákat, illetve a munkakultúra béli hiányosságokat. 2.7. Keresett foglalkozások, hiányszakmák A régióban a felkeresett, 938 válaszadó gazdálkodó szervezetnél a teljes alkalmazotti létszám 55.326 főt tett ki. A mintavétel a versenyszférában foglalkoztatottak 42%-át érintette. Tartós munkaerőhiány a Dél-Dunántúlon 2010. év (10 fő felett) Szakma (FEOR) Cipész, cipőkészítő, -javító Lakatos Hegesztő, lángvágó Egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők Forgácsoló Szabó, varrónő, modellkészítő Cipőgyártó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó Fémmegmunkáló gépkezelő

Fő 45 39 28 21 16 11 10 10

Időtartam (hó) 12 12 12 6 12 6 12 24

Bér (eFt) 95 100 120 75 100 70 12 250

38 2.8. Párhuzamos képzések Sokféle megközelítésben lehet vizsgálni az oktatás, a képzés hatékonyságát. Egyik ilyen megközelítés az osztály vagy csoportlétszám. Könnyű kimondani, hogy optimálisnál alacsonyabb létszámú osztályokat, csoportokat nem szabad indítani. Ez azonban egyoldalú megközelítés. Amennyiben a képzés keresett foglalkozásra (hiányszakmára) felkészítő, vagy halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok munkára felkészítését célozza, nem lehet elsődleges szempont az oktatásgazdasági érdek. Ezeknek a csoportoknak a beiskolázása még akkor is indokolt, ha rontja a képzési rendszer eredményességét, és fölös forrásokat emészt fel. A másik megközelítés, a manapság egyre gyakrabban emlegetett párhuzamos képzések kiküszöbölése, megszüntetése. A Dél-dunántúli Régióban, mint mindenütt, vannak képzési szakirányok, amelyek több iskola képzési struktúrájában szerepelnek. Lásd az alábbi táblázatot. Szakirányok száma 1 1 2 1 1 2 1 1 2

5

Szakirányok megnevezése Asztalos Kőműves Szakács Szerkezetlakatos Szobafestő-mázoló és tapétázó Nőiruha-készítő Pincér Varrómunkás Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Bolti eladó Karosszéria lakatos Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ács-állványozó Cukrász Fodrász Géplakatos Logisztikai ügyintéző

A szakirányt oktató elméleti képzési helyek (iskolák) száma 17 16 12-12 11 10 9-9 8 7 6-6

5-5

2.9. Gyakorlati képzés, üzemi és iskolai tanműhelyek A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás nem tette lehetővé az addig meglehetősen nagy tanulói létszámokat foglalkoztató vállalati tanműhelyek továbbélését. A szakképző intézmények további működése érdekében a fenntartók nagy számban hozták létre a költségesen működtethető iskolai tanműhelyeket. Éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy az alakuló és újjászerveződő vállalkozások ismét elkezdjenek tanulóképzéssel foglalkozni. Sajnos jelenleg sem tartunk ott, hogy a gyakorlati oktatás meghatározó szinterei lennének a nagyüzemek által működtetett tanműhelyek. 2.10. Szakmakövetési, pályakövetési rendszer Egyre tudatosabbá válik valamennyi szereplő számára, hogy a szakképzés egyik legfőbb célja a munkaerő-piaci igények kielégítése, a humánerőforrás utánpótlása. Ez csak úgy valósulhat meg, ha az oktatás által biztosított szakmastruktúra, a képzési kínálat a legmesszebb menőkig és folyamatosan igazodik a munkaerő-piaci igényekhez. Az elmúlt években a lakossági-társadalmi igények helyett a kínált szakmastruktúrát gyakran az egyes iskolák sajátos érdeke és kapacitása határozta meg. Ennek következtében a végzett szakemberek egy része munka nélkül maradt a túlképzés miatt, míg egyes szakirányok, szakmák keresetté váltak, hiányszakmák alakultak ki. 2.11. Felnőttképzés Feladata a szakképzéssel nem rendelkező munkaképes felnőtt lakosság felkészítése a munkavállalásra, illetve a szakmai végzettséggel rendelkezők továbbképzése, átképzése a gazdaság „megrendelésének” megfelelően. A szükségessége elvitathatatlan, hiszen a változó gazdasági feltételeknek csak így tudnak megfelelni a munkavállalók. A működésével, hatékonyságával, szakmai színvonalával kapcsolatban már felvetődnek kételyek.

39 2.13. Szakképzés fejlesztési-kitörési irányok hangsúlyozása A jelenlegi gazdasági helyzetben fejlesztési, szakképzési irányokat meghatározni rendkívül nehéz, rövidtávon szinte lehetetlen. A világválság elhúzódása és következményei megjósolhatatlanok. A világpolitika vezetőinek és a hazai társadalmi elitnek nem feltétlenül koncentrálódik most a figyelme a szakoktatásra. Azoknak a szakmáknak az oktatását, melyekre egyáltalán vagy csak nagyon kis mértékben van szükség a gazdaságban, célszerű tovább csökkenteni. A bizottság minden évben az irány-arány meghatározásoknál figyelembe kell, hogy vegye ezt. A felszabaduló iskolai kapacitásokat szellemi és tárgyi infrastruktúrát át kell csoportosítani olyan szakképesítések oktatására, melyekre a jelenlegi válsághelyzetben, illetve a kilábaláskor is szükség lesz. A szakképzés fejlesztés kitörési irányai a fentiekben megfogalmazottakon túl nagymértékben függenek a jó kommunikációtól is. Valamennyi szakképzésben érintett szervezet feladata az egységes és a hiány-szakképesítések szükségességére rávilágító kommunikáció. Ezen szervezetek egyike a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, mely az iskolákkal, önkormányzatokkal, egyéb társadalmi és gazdasági szervezetekkel karöltve érhet el csak eredményeket. 3. Célok, fejlesztési stratégia, elvek 3.1. Demográfiai helyzet kezelése A gyereklétszám csökkenése miatt a szakképzés nehéz helyzetbe kerülhet, ha a gimnáziumi beiskolázás visszaszorítására nem történik hatásos intézkedés. A mai munkaerő-piaci jelzések alapján a legtöbb hiány a szakmunkásokból van (31 és 33 OKJ szint), továbbá a nyugdíjazások miatt itt lesz szükség a legintenzívebb pótlásra is. Ennek megoldására mindenképpen növelni kell a szakmunkás beiskolázási arányt elsősorban a gimnáziumi oktatás rovására. A probléma igen összetett, melynek megoldására az oktatásirányítási, szervezési megoldások mellett egyéb szociális ösztönző rendszerek (ösztöndíj, útiköltség térítés, családtámogatási rendszer, stb.) kidolgozása is szükséges lesz. A győri önkormányzat egyik kezdeményezése is mutatja, hogy a helyi irányítás sokat tehet a szakképzés érdekében. 3.2. Pályaválasztás segítése, pályaorientáció A demográfia csökkenés várható negatív hatásának, a hiányszakmák kezelésének egyik alapvető eszköze a pályaválasztás. Pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadás kiemelt feladata, hogy 7-8. osztályban a tanulók és a szülők kellő tájékoztatást kapjanak ne csak az aktuális középiskola felszereltségéről, hanem a kiszemelt szakmáról, a munkakörülményekről, a munkaerő-piaci kilátásokról. Ebben a korban a szülő még jelentős befolyással bír a döntésben, ezért részére a „fajsúlyosabb” piaci információkat kell közvetíteni. A tanulóknak meg kell mutatni a szakmákat, a munka világába kell bepillantást adni, egy-egy üzemlátogatással, szakmai bemutatóval. Ebbe be kell vonni a cégeket is. A szakképzésbe való bekerüléshez minőségi követelményeket kellene meghatározni. Másik két kiemelt időpont szakiskolákban a 10., szakközépiskolákban a 12. osztály, ahol a konkrét szakmaválasztás történik. A középiskolák mai presztizse abból is táplálkozik, hogy kedvezőbb esélyeket biztosítanak a továbbtanuláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az intézmények sokszínű oktatási-képzési kínálata lehetőséget biztosít a tanulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tanuló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékrend átalakulása, divat-jelenségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamint egyre erősödő - de még nem elegendő - mértékben a továbbtanulási, illetve a várható elhelyezkedési lehetőségek. Alapvető követelmény azonban egy megfelelő irányítás alatt álló pályaválasztási rendszer kialakítása, hozzáértő, szakmailag felkészített szakember hálózattal az általános iskolákban és az irányításra kijelölt intézményben is. A pályaorientációs munkában minden érdekeltnek össze kell fognia: fenntartóknak, képzőknek, vállalkozásoknak, kamaráknak, munkaügyi központnak.

40 3.3. A 18 éves tankötelezettségből következő nehézségek kezelése, rész-szakképesítés A tankötelezettség 18 évre történt emelése további nehézségeket (iskolában tartás) okoz az intézményeknek és a fenntartó önkormányzatoknak egyaránt. Azzal a tanulóval szemben, aki nem jelenik meg az órákon, fegyelmezetlen, nem jár el a gyakorlati képzésre, és még nem töltötte be a 18. évét, jelenleg nincs hatékony fegyelmezési eszköz. Nincs mód arra, hogy elmehessen dolgozni. Úgy véljük, hogy nem ez a legmegfelelőbb eszköz a demográfiai csökkenés miatt kiürülő iskolák megtöltésére, a tanári munkahelyek megtartására. A szakképzésben egyébként is tömegesen kerülnek be hátrányos helyzetű, nehezen nevelhető, s tanulási problémákkal küzdő gyerekek. Amennyiben nem lesz mód magatartási és fegyelmi, tanulási problémák kezelésére, ha kell azzal, hogy eltávolítják az osztályból a renitens tanulót, komoly romboló hatása lesz a többiekre. Ennek várható következménye: a szakképző iskolák még kevésbe lesznek kívánatosak a konszolidáltabb családok gyerekeinek, mert ilyen közösségű iskolákban nem szívesen adják a gyerekeiket. Tehát, „kényszer” megoldásként marad a gimnázium. Másik már jelentkező probléma, hogy a tanulószerződéssel céghez gyakorlatra kihelyezett tanulók „eltűnnek”. Az érvényben lévő szerződés alapján a gazdálkodónak akkor is kell fizetni, ha a tanuló nem jelenik meg. A vállalkozásoknál ez a rendszer így is túl sok adminisztrációval jár, hát még ha a tanuló be sem jár. A hatályos törvény alapján az iskola csak akkor folytathat elméleti képzést, ha van gyakorlati helye a tanulónak. Amennyiben a szerződést a cég felbontja, s a kamara és az iskola nem tudja elhelyezni, 18 éves kora előtt ki kellene zárni az oktatásból. Az a szándék, hogy mindenkinek legyen szakma a kezében, ha kikerül az oktatásból, így valószínűleg nem éri el célját. Az viszont már látszik, hogy ebben az intézménytípusban nő a deviánsok aránya. Ennek olyan következménye is lehet, hogy egy idő után nem lesz minőségi tanár ezekben az intézményekben. A tanuló hiába bukik meg, hiába gyűjt igazolatlan hiányzásokat, nem lehet kizárni az iskolából - legfeljebb elküldeni egy másikba. Tanulni nem fog, a záróvizsgán nem lesz eredményes tehát hiába töltötte az idejét. Már most látható, hogy nagyon sok probléma forrása lesz ez a jogszabályi rendelkezés, amely túlságosan megterheli a szakképzési rendszert olyan szociális feladatokkal, melyeket nem itt lehet megoldani. Fentiek miatt átgondolásra javasoljuk a tankötelezettség 16 éves korra történő visszaállítását. 3.4. A szakmai gyakorlati oktatás súlyának és minőségének erősítése Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a készségek és képességek fejlesztésére, az elméleti tudás gyakorlati jellegű átkonvertálására, növelve a tanulási motivációt, kiegészítve mindezt új tanulás- és oktatás-módszertani eszközökkel. A munkaadók jelentős része a szakképzést túlzottan elméletorientáltnak, a gyakorlati képzés megkezdését túl későinek, az üzemi gyakorlóhelyek szükségességét valamennyi szakma oktatásában elengedhetetlennek tartja. A jelenlegi gyakorlatot két oldalról is kritizálják. Elégedetlenek az iskolai tanműhelyekből kikerülő tanulók gyakorlati tudásával, de a termelőüzemi gyakorlatot sem tartják mindenütt megfelelőnek. Emellett azt is javasolják, hogy a tanulói gyakorlatot csak bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelő gazdasági egységekben lehessen folytatni. Egyben több pályázati lehetőséget és lényegesen egyszerűbb pályázati feltételeket szeretnének a tanulók szakmai gyakorlati képzésének a vállalásához. A jelenleg érvényben lévő vizsgarendelet szerint a szakmák 60%-ánál 3-4 teljes napos vizsgák vannak, rengeteg adminisztrációval. Ez annak köszönhető, hogy minden modulból a képzés végén vizsgát kell tenni. Nincs meg az a lehetőség, hogy a tanuló és/vagy tanár, ismerve a tanuló képességeit, „előéletét”, kérhesse/javasolhassa, hogy - ha van lehetőség rész-szakképesítés kiadására - csak a részképesítés megszerzéséhez szükséges néhány modulból vizsgázzon a tanuló. Mindenképpen átgondolásra érdemes irányítási szinten, hogy hogyan lehetne a modulok zárását más, beszámítható módon megoldani. Elgondolkodtató az is, hogy ma Magyarországon félnapi vizsgával diplomát lehet szerezni, de az OKJ-s szakmai vizsgához esetenként 4 nap kell.