felcím
Tabellio felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére
AHE-10267/2
ALCÍM
1/7
1. Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság – székhely: 1054 Budapest, BajcsyZsilinszky út 52., a céget nyilvántartó bíróság: a Fõvárosi Bíróság mint cégbíróság, cégjegyzékszám Cg. 01-10-041356, a továbbiakban: biztosító – aki a jelen szerzõdési feltételek szerint szakmai felelõsségbiztosítási fedezetet nyújt a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara területi szervezeteinek tagjai, mint szerzõdõk és biztosítottak részére. 2. Az a közjegyzõ – a továbbiakban: szerzõdõ és biztosított – akinek javára a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara a közjegyzõkrõl szóló, az 1999. évi XLIV. törvénnyel módosított 1991. évi XLI. törvény – a továbbiakban: Kjtv. – 10.§ (2) bekezdése értelmében a ötven millió forint/kár/év fedezetre szólóan az alapbiztosítást megkötötte. 3. A jelen biztosítás hatálya kiterjed a biztosítottal munkaviszonyban álló azon személyekre – így a közjegyzõ-helyettesekre, közjegyzõjelöltekre és irodai alkalmazottakra – is, akiknek szakmai és ügyviteli tevékenységéért a szerzõdõ/biztosított a magyar jog szabályai szerint felelõsséggel tartozik. A jelen szerzõdési feltételek szerint nyújt a biztosító fedezetet – a biztosított helyettesítésének idõtartama alatt a biztosított helyett végzett tevékenységre vonatkozóan – a távollevõ biztosított állandó helyettese, vagy a helyettesítésére a területi kamara által kirendelt közjegyzõ, közjegyzõhelyettes, kivételesen nyugalmazott közjegyzõ vagy nyugalmazott bíró eljárására is. 4. Abban az esetben, ha a területi kamara annak a közjegyzõnek a helyettesítésére, akinek közjegyzõi szolgálata a Kjtv. 22.§ alapján megszûnt, vagy akit más székhelyre neveztek ki, közjegyzõ-helyettest, vagy kivételesen nyugdíjas közjegyzõt, vagy nyugdíjas bírót rendel ki, a helyettesítés idõszakára a helyettesítést ellátó személyt a biztosított jogállása illeti meg.
A biztosítás tárgya 5. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzõdési feltételek szerint a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatályba lépése (a kockázatviselés kezdete) 6. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
7. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a biztosított ajánlatára tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõleges hatállyal jön létre. 8. A biztosítás az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ha a szerzõdõ felek a szerzõdésben a biztosítás hatályba lépésére vonatkozóan késõbbi idõpontban állapodnak meg, akkor a biztosító kockázatviselése ebben a késõbbi idõpontban kezdõdik.
A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idõszak 9. A biztosítási szerzõdés határozatlan idõre jön létre. 10. A szerzõdési tartamon belül a biztosítási idõszak egy év (a tört idõszak kivételével). 11. A biztosítási évforduló minden év január 1-e. A biztosítási idõszak elsõ napja január 1-e, utolsó napja december 31-e.
A biztosítás területi és idõbeli hatálya 12. A jelen szerzõdés alapján a biztosító a biztosított által Magyarország területén okozott azokat a károkat téríti meg, amely károk okozásáért a biztosított, mint a közjegyzõi tevékenység folytatója, kártérítési kötelezettséggel tartozik. A károkozás helye az a hely, ahol a kárt okozó kötelezettségszegést elkövették. 13. A biztosító kockázatviselése a szerzõdés idõtartama alatt okozott és bejelentett károkra terjed ki. A károkozás idõpontja az a nap, amikor a kárt eredményezõ kötelezettségszegést (tevékenységet, vagy mulasztást) elkövették. Ha a kárt mulasztással okozták, a kötelezettségszegést abban a legkésõbbi idõpontban kell elkövetettnek tekinteni, amikor a biztosított a kötelezettségét a jogszabályoknak és a szakmai elõírásoknak megfelelõen még teljesíthette volna. 14. Ha a biztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerzõdõ fél több egymást követõ idõszakra úgy köt közjegyzõk szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdést, hogy a késõbbi szerzõdés a korábbinak a megszûnését követõ napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülésre – a szerzõdések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki, azon idõszaki szerzõdése szerinti limit erejéig, amikor a kárt okozta, mely limit nem lehet magasabb, mint a jelenlegi élõ fedezet limitje. 2/7
AHE-10267/2
A szerzõdés alanyai
A biztosítási esemény 15. A biztosító a biztosított helyett – az e szerzõdésben meghatározott módon és mértékben – megtéríti azokat a biztosítottal szemben érvényesített károkat, amelyeket a biztosított közjegyzõi minõségében, kötelezettségszegéssel, szakmai tévedéssel, hibával, mulasztással a károsultnak okozott és amelyekért a biztosított, mint a közjegyzõi tevékenység folytatója, kártérítési felelõsséggel tartozik, és amelyekre a Magyar Közjegyzõi Kamarával megkötött szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdés az abban meghatározott ötven millió forint/kár/év szolgáltatási értékhatárra tekintettel nem nyújt fedezetet.
adatfeldolgozó rendszer olyan hibás mûködésébõl ered, amelynél a számítógép, illetve a rendszer - akár a biztosított tulajdonában van, akár nem - valamely dátumot nem a számítógépbe, illetve rendszerbe ténylegesen beírt dátumnak megfelelõen ismert fel, kezelt, képezett le, mentett el vagy dolgozott fel; f) arra a követelésre, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségén alapul, g) arra a követelésre, amely kizárólag a biztosított díjazását, illetve költségtérítését érinti.
A biztosítási összeg 16. A jelen szerzõdés keretében biztosított tevékenységek a Kjtv.-nek a jelen szerzõdés hatálybalépésekor hatályos rendelkezése által a közjegyzõ hatáskörébe utalt tevékenységek, így: a) a jogügyletekrõl és a jogi jelentõségû tényekrõl közokirat kiállítása; b) okiratok megõrzése; c) a felek megbízásából pénz, értéktárgy, értékpapír átvétele a jogosult részére történõ átadás végett (bizalmi õrzés); d) a közjegyzõ hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és más nem peres eljárások lefolytatása; e) a közjegyzõ hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban a felek részére, esélyegyenlõségük biztosítása mellett teljesített tanácsadás. A Kjtv.-nek és a kapcsolódó jogszabályoknak a közjegyzõ hatáskörébe utalt tevékenységéket érintõ módosítása estén a jelen feltételekben fel nem sorolt tevékenységekre a biztosítási fedezet nem terjed ki. 17. Több, azonos kötelezettségszegéssel okozott, az idõben egymással szorosan összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül (sorozatkár).
19. Egy adott biztosítási eseményre vonatkoztatva a biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosított által az ajánlatban megjelölt, káreseményenként és biztosítási idõszakonként meghatározott biztosítási összegig terjed. 20. A biztosító a biztosítási eseményenkénti, illetõleg a biztosítási idõszakonkénti biztosítási összegeken belül nyújt fedezetet a károk enyhítése és érvényesítése során felmerülõ költségekre.
Önrészesedés 21. A biztosított önrészesedés címen minden egyes káresemény kárösszegébõl 10%, de legalább 100.000 Ft-ot, azaz százezer forintot önrészesedés címén maga visel.
A biztosítási díj 22. A biztosítási díjat – a biztosítási összegek figyelembe vételével, a biztosított adatközlése alapján évente – a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A biztosítás díját az ajánlat, illetõleg az adatközlõtartalmazza.
Kizárások 23. A biztosítási díj összegét, valamint annak fizetési módját (átutalás vagy csekk) és esedékességét (amely idõpont legalább a díjról szóló értesítés megküldésétõl számított 15. nap) a biztosító írásban közli. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ fél nem kapott halasztást, illetõleg a biztosító a díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerzõdés megszûnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével felszólítja a fizetésre a szerzõdõ felet. 3/7
AHE-10267/2
18. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki (kizárások): a) az üzleti titoksértés, vagy hitelrontás útján okozott kárra; b) a váltóóvás olyan okból történõ elmulasztására, vagy késedelmes teljesítésére, amely a biztosítottnak felróható; c) a biztosítottat terhelõ kötbérre, illetõleg a biztosítottra személyesen kiszabott bírságra, pénzbüntetésre; d) az elmaradt haszonra; e) arra a kárra, amely adatok feldolgozására, tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógép vagy más
25. A biztosított a biztosítási kockázat teljes díját évente köteles - elõre - megfizetni. A biztosító az egyszáz millió forint/kár/év biztosítási összeget meghaladó, kármentes szerzõdések esetében a szerzõdõ kifejezett kérésére féléves díjfizetési gyakoriságot engedélyezhet.
A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 26. A biztosított a szerzõdéskötéskor adatközlõ kitöltésével köteles a biztosítóval közölni a díj meghatározásához szükséges adatokat, továbbá minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ugyancsak köteles a biztosítóval közölni – ha ilyen van – állandó helyettesének nevét és adatait. A biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat, továbbá azokat a körülményeket, amelyeket a biztosító a kockázat elvállalása szempontjából lényegesnek tart, a mindenkori adatközlõ tartalmazza. 27. A biztosított a kockázati körülmények szempontjából lényeges változásokra vonatkozó adatközlést az adatközlõ kitöltésével évente, legkésõbb november 30-ig köteles megismételni. 28. A biztosított a szerzõdéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását köteles haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosítónak. Abban az esetben, ha a távollevõ közjegyzõ helyettesítésére a területi kamara rendel ki helyettest, errõl a biztosított külön tartozik a biztosítót tájékoztatni. 29. Amennyiben a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot az annak elbírálásra vonatkozó szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
30. A közlésre, illetõleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosító szolgáltatása 31. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen szerzõdési feltételekben meghatározott körben, módon és mértékben, a biztosított helyett megtéríti azokat a károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. 32. A biztosító biztosítási eseményenként az önrészesedés figyelembe vételével és a biztosítási idõszakonként meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg a károsult kárait.
Kárenyhítési és kármegelõzési kötelezettség 33. A biztosított a károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható; ennek értelmében köteles minden szükséges intézkedést megtenni, valamint a rá vonatkozó elõírásokat maradéktalanul betartani. 34. A biztosító jogosult a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenõrizni.
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 35. A biztosított a tudomásszerzést követõen öt munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítóhoz, ha vele szemben kárigényt érvényesítettek. 36. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a) a biztosítási esemény leírását; b) a kár okozásának és bekövetkezésének idõpontját; c) a kár(ok) megállapított vagy becsült mértékét; d) azt a jogszabályt, amelynek alapján a közjegyzõ az adott ügyben eljárt; e) a biztosítottnak a felelõssége elismerésével vagy el nem ismerésével kapcsolatos nyilatkozatát; f) minden olyan egyéb lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges. 37. Amennyiben a biztosított valamely fenti 4/7
AHE-10267/2
24. A biztosítás elsõ díja – a felek eltérõ tartalmú megállapodása hiányában – a szerzõdés létrejöttekor, minden további díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
38. Amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggésben hatósági, bírósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot, annak kézhezvételét követõen haladéktalanul köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani. 39. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 40. A biztosító a szolgáltatását, az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történõ beérkezésétõl számított harminc napon belül, forintban teljesíti. 41. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult megalapozott és a biztosító által elismert követelését õ egyenlítette ki. 42. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott. 43. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerzõdõ fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegû megváltását (tõkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzõdõ fél, mind pedig a károsult elfogadja. 44. A biztosító az egyösszegû megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nõk esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerzõdésben rögzített biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
A biztosító visszakövetelési joga 45. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – illetõleg
akiért a biztosított jogszabály szerint felelõsséggel tartozik – a kárt szándékosan, vagy az alábbi pontban felsoroltak szerint súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. 46. A jelen szerzõdési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha a biztosított, illetõleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelõsséggel tartozik: a) nem tagadta meg a közremûködést olyan esetben, amikor erre – mert közremûködését olyan jogügylethez kérték, amely nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetõleg annak célja nyilvánvalóan tiltott, vagy tisztességtelen – köteles lett volna; b) olyan közokiratot készített, amelynek kiállítására nem lett volna jogosult, c) nem gyõzõdött meg az ügyfél személyazonosságáról, ügyleti képességérõl, jogosultságáról; d) tevékenységét a jogszabályban, vagy rá vonatkozó egyéb kötelezõ elõírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte; továbbá, e) ha a súlyos gondatlanság tényét a kamara Fegyelmi Bírósága jogerõsen megállapította.
A biztosítási szerzõdés megszûnése 47. A jelen szerzõdést a felek határozatlan idõre kötik, azt a biztosítási idõszak végére (biztosítási évfordulóra) bármelyik fél felmondhatja. A felmondást írásban, legkésõbb a biztosítási évfordulót megelõzõen harminc nappal kell közölni a biztosítóval. 48. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 49. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók AHE-10267/2
információnak vagy a biztosító által kért egyéb adatnak csak késõbb jut birtokába, azt a tudomásszerzést követõen haladéktalanul köteles bejelenteni, illetõleg a biztosító rendelkezésére bocsátani.
50. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. 5/7
58. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
52. Ha a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, illetve a szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ.
59. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
53. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat tartalmazza.
60. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
54. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. 55. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 56. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01-09-069-554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Rt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. 57. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató tartalmazza.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad: a) az általa kezelt adatokról, illetve b) az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, c) az adatkezelés céljáról, d) az adatkezelés jogalapjáról, e) az adatkezelés idõtartamáról, f) az adatfeldolgozó · nevérõl, · címérõl (székhelyérõl), · az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységrõl, továbbá arról, hogy · kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat. 61. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. 62. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 63. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. 64. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése 6/7
AHE-10267/2
51. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Ezen célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.
65. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Egyéb rendelkezések 66. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Írásban megtett nyilatkozatnak kell tekinteni a telefax útján tett nyilatkozatokat is. A biztosítási szerzõdés felmondását a felek tértivevényes levélben közlik 67. A jelen szerzõdésbõl fakadó igények 2 év alatt évülnek el. 68. A jelen szerzõdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 69. Fedezetkiterjesztõ záradék: A biztosító vállalja, hogy azon biztosítottak részére, akik a kiterjesztett fedezetet
az adatközlõn tett írásbeli nyilatkozatukkal kifejezetten igénylik – a jelen szerzõdés 18. pontjának b) alpontjától eltérõen – fedezetet nyújt a váltóóvás olyan okból történõ elmulasztásával, vagy késedelmes teljesítésével okozott kárra, amely a biztosítottnak felróható. Az ekként kiterjesztett fedezetért a szerzõdõ az érintett biztosítottanként az éves biztosítási díj 15%-át köteles pótdíjként elõre megfizetni. 70. Ha a biztosítás a biztosítottra nézve bármely okból (ide értve a közjegyzõi szolgálat szünetelésének és megszûnésének esetét is) megszûnik, a biztosító, a biztosítottal szemben az elévülésre vonatkozó törvényi szabályok szerint érvényesített, jogi úton kikényszeríthetõ követeléseket tekintve továbbra is fedezetet nyújt, éspedig ha a megelõzõ idõszakban a kárhányad 20% kárhányad alatt volt, úgy 100%-os pótdíj, 20-60% közötti kárhányad esetén 200%-os pótdíj, 60% feletti kárhányad esetén pedig egyedi elbírálás szerinti pótdíj megfizetése ellenében az abban az idõszakban felmerült okból eredõ valamennyi követelésre, amelyben a biztosítás érvényesen fennállt, amennyiben a követelést a biztosítottal szemben a követelés elévülése elõtt érvényesítik Allianz Hungária Biztosító Zrt.
AHE-10267/2
esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
7/7