7192 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE 2011

ÁTIKTATVA: B/85

J/7192

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK ÉVES JELENTÉSE

2011.

A FELÜGYELET KÜLDETÉSE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. A Felügyelet alapvető küldetése: 







 

a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének biztosítása, szükség esetén kikényszerítése, rendeleteivel, valamint egyéb szabályozási javaslataival a pénzügyi piacok stabilitásának, zavartalan működésének és az Európai Unió joganyagával összhangban álló, biztonságos és versenyképes fejlődési kereteinek a megteremtése, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatok feltárása, preventív intézkedéseivel azok hatékony megelőzése, a már kialakult kockázatok csökkentése, illetve felszámolása, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése, az európai szintű pénzügyi felügyelés előmozdítása érdekében – az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként – a magyar érdekek képviselete mellett együttműködés az európai és más felügyeleti hatóságokkal.

2

TARTALOM A FELÜGYELET KÜLDETÉSE .............................................................................................. 2 ELNÖKI ELŐSZÓ ..................................................................................................................... 7 RÖVIDÍTÉSEK ....................................................................................................................... 13 A FELÜGYELET STÁTUSZA ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE ........................................ 16 A PSZÁF ALKOTMÁNYOS STÁTUSZÁNAK VÁLTOZÁSA .................................................... 16 AZ ÚJ EURÓPAI PÉNZÜGYI FELÜGYELETI RENDSZER ÉS A PSZÁF ................................. 16 Az új pénzügyi felügyeleti struktúra ............................................................................................. 16 A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS MŰKÖDÉSE .................................................................. 18

A FELÜGYELET STRATÉGIÁJA ......................................................................................... 21 A Felügyelet stratégiai célkitűzései ............................................................................................... 21

KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELÉS .................................................................................... 23 Hatásbesorolás és intézményértékelés ........................................................................................... 23 Módszertanok felülvizsgálata ........................................................................................................ 25 A felügyelés kiemelt ellenőrzési célterületei ................................................................................. 26 2011 első félévében kiemelten kezelt kockázatok ......................................................................... 27 A kiemelt ellenőrzési célterületek 2011 második felében ............................................................. 28

INTÉZMÉNYFELÜGYELÉS ................................................................................................. 34 HELYSZÍNI ÉS NEM HELYSZÍNI FELÜGYELÉS....................................................................... 34 Nem helyszíni felügyelés .............................................................................................................. 34 Helyszíni felügyelés ...................................................................................................................... 38 Pénzpiaci vizsgálatok .................................................................................................................... 41 Biztosításpiaci vizsgálatok ............................................................................................................ 42 Tőkepiaci vizsgálatok .................................................................................................................... 43 Pénztári vizsgálatok ....................................................................................................................... 43 SREP-vizsgálatok eredményei ...................................................................................................... 46 Felügyeleti kollégiumok ................................................................................................................ 47

PRUDENCIÁLIS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG ................................................ 50 3

Állásfoglalások kiadása ................................................................................................................. 50 Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítés ................................................................................................ 51 Biztosítási jogérvényesítés ............................................................................................................ 54 Pénztári jogérvényesítés ................................................................................................................ 56 Hatósági vizsgával kapcsolatos jogérvényesítés ........................................................................... 57

FOGYASZTÓVÉDELEM ....................................................................................................... 59 FOGYASZTÓPOLITIKA ................................................................................................................. 59 A FELÜGYELET FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPJAI ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZÖK ........................................................................................... 60 Hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás ...................................................................................... 60 Hatósági eljárások ......................................................................................................................... 62 A Pénzügyi Békéltető Testülettel való együttműködésből származó határozatok ........................ 67 Közérdekű keresetek és közérdekű igényérvényesítések .............................................................. 68 Fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység .................................................................................. 68 Rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció, az ügyfelek korszerű tájékoztatása .............. 70 A fogyasztók tájékoztatása az ügyfélszolgálaton és a civil tanácsadó hálózaton keresztül ................. 72 PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET .......................................................................................... 74 Az eddigi tapasztalatok.................................................................................................................. 75

PIACFELÜGYELÉS ............................................................................................................... 77 A piacfelügyeleti tevékenység ....................................................................................................... 77 Piacellenőrzés ................................................................................................................................ 77 Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos felügyeleti tevékenység .. 78

ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG .................................................................................... 82 Pénzpiaci engedélyezés ................................................................................................................. 82 Tőkepiaci engedélyezés ................................................................................................................. 82 Biztosítási engedélyezés ................................................................................................................ 83 Pénztári engedélyezés .................................................................................................................... 83 Hatósági vizsga engedélyezése...................................................................................................... 84

BELFÖLDI EGYÜTTMŰKÖDÉS .......................................................................................... 85 4

Konferenciák, rendezvények ......................................................................................................... 85 Együttműködési megállapodások .................................................................................................. 85

SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK ................................................................................................. 86 Ajánlások ....................................................................................................................................... 86 Vezetői körlevelek ......................................................................................................................... 88 Módszertani útmutatók .................................................................................................................. 89 Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés ................................................................. 90

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................... 92 EURÓPAI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS ...................................................................................... 92 A PSZÁF részvétele az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrában .......................................... 92 AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK .............................................................................. 92 EU-elnökség .................................................................................................................................. 94 AZ EURÓPAI UNIÓN KÍVÜLI NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ....................................... 95

A FELÜGYELET GAZDÁLKODÁSA .................................................................................. 99 HUMÁNPOLITIKA, HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS ................................................. 99 Humánpolitika ............................................................................................................................... 99 Humánerőforrás-gazdálkodás ........................................................................................................ 99 BELSŐ SZABÁLYOZÁS, SZERVEZETFEJLESZTÉS, ERŐFORRÁS ELOSZTÁS ................. 100 Belső szabályozás ........................................................................................................................ 100 Szervezetfejlesztés....................................................................................................................... 101 Képzés, fejlesztés ........................................................................................................................ 101 A belső kontrollrendszer.............................................................................................................. 103 Belső ellenőrzés ........................................................................................................................... 103 KOMMUNIKÁCIÓ, A FELÜGYELET HONLAPJA, FOGYASZTÓK TÁJÉKOZTATÁSA, SAJTÓ ......................................................................................................................................................... 105 Kommunikáció, honlap, a fogyasztók tájékoztatása ................................................................... 105 Sajtótevékenység ......................................................................................................................... 106 INFORMATIKAI PRIORITÁSOK ................................................................................................ 106 EBA, EIOPA, ESMA informatikai együttműködések ................................................................ 108 5

A felügyelt intézmények informatikai vizsgálata ........................................................................ 109 FELÜGYELETI AKTIVITÁS AZ ADATSZOLGÁLTATÁS, AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ÉS A KOCKÁZATI MONITORING TERÜLETÉN ............................................... 109 ELEMZÉSI TEVÉKENYSÉG A FELÜGYELETEN .................................................................... 112 PERES ÜGYEK .............................................................................................................................. 113 TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTÉS .......................................................................................................... 114 Közreműködés törvények előkészítésében .................................................................................. 114 Rendeletalkotási jogkör ............................................................................................................... 116 A FELÜGYELET 2011. ÉVI GAZDÁLKODÁSA ........................................................................ 118 A gazdálkodás jogszabályi keretei .............................................................................................. 118 A Felügyelet bevételei ................................................................................................................. 118 A Felügyelet kiadásai .................................................................................................................. 122 A Felügyelet által 2011-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások ............................................... 127 Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos, külső szerv általi ellenőrzések.................................. 129

A 2011. ÉV FONTOSABB FELÜGYELETI ESEMÉNYEI IDŐRENDBEN ..................... 130 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 134

6

ELNÖKI ELŐSZÓ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke évente számol be az Országgyűlésnek a Felügyelet tevékenységéről. A 2011. évi jelentés a tárgyévben folytatott tevékenységet, a szervezeti-működési feltételekben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi felügyeleti környezet fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett tapasztalatokat. Az éves jelentés azonban nem csak az Országgyűlésnek szóló beszámoló, hanem a szakmai és a szélesebb közvéleményt, valamint a pénzügyi szervezeteket is tájékoztatja arról, hogy a PSZÁF miként látta el törvényben meghatározott feladatait, hogyan végezte el munkáját, miképp gazdálkodott a részére biztosított forrásokkal. Az a pénzügyi-gazdasági környezet, amelyben a Felügyeletnek el kellett látnia feladatait, a tavalyi évben is számos bizonytalanságot és nem várt fejleményt hozott. Ezek mind a hazai pénzügyi szervezeteket, mind pedig a Felügyeletet komoly erőpróba elé állították. Az intézmény 2010 júliusában megújult vezetésének irányítása alatt a 2011. év volt az első teljes esztendő, és ez számos, még 2010-ben elindított szabályozási, felügyelési kezdeményezés kiteljesedését, életbe lépését hozta. A szervezet intézményi helyzetének jogszabályi megerősítését jelentette, hogy az Országgyűlés döntése alapján a felügyeleti státusztörvény meghatározott részei sarkalatossá váltak, azaz módosításukhoz ezentúl az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A pénzügyi közvetítő rendszert érintő kihívások egy része azonnali intézkedések megtételét követelte meg mind a hatóságtól, mind a piaci szereplőktől. A hazai pénzügyi szektor e viharos időszakban nagyfokú alkalmazkodó- és ellenálló képességről tett tanúbizonyságot, a bevezetett intézkedések hatására szilárd maradt, s továbbra is stabilan és megbízhatóan működik. A Felügyelet 2011-ben összességében eredményesen és hatékonyan végezte prudenciális, piacfelügyelési, jogérvényesítési és fogyasztóvédelmi tevékenységét is. Az éves jelentés részletesen bemutatja a Felügyelet céljait, munkamódszereit, eszközeit és eredményeit. Tavaly számos területen komoly előrehaladás történt. Mégis, a szokásoktól eltérően a bevezetőben nem a sikereinkre, hanem néhány, megoldásra váró fontos és aktuális kérdésre helyezem a hangsúlyt. A PSZÁF hatékonyságának növeléséhez, ütőképességének erősítéséhez bizonyos területeken további jelentős erőfeszítéseket kell tenni. Ezek egyike a felügyeleti rendeletalkotás tartalmának bővítése. Több mint tízéves vita előzte meg annak a megválaszolását, vajon kaphat-e a Felügyelet jogot arra, hogy a piaci szereplőkre nézve általános érvényű és jogilag kötelező jogszabályt adhasson ki? A napjainkban egyértelműen kirajzolódó nemzetközi szabályozási tendencia azt mutatja, hogy a stratégiai irányokat, a keretet jelentő garanciális szabályokat törvényekben rögzítik, a végrehajtási, illetve technikai jellegű részletszabályozás viszont leggyakrabban a rendeleti jogkörrel felruházott felügyeletiszabályozó hatóságok hatáskörébe utalják. A magyar jogalkotás is ebbe az irányba indult el, és az Országgyűlés 2010-ben a PSZÁF alkotmányos szintre emelésével, a rendeletalkotási jog megadásával összhangba hozta a hazai felügyelési rendszert az európai főirányokkal. Az elfogadott jogszabályi felhatalmazások alapján 2011-ben összesen 28 elnöki rendelet jelent meg, döntően az intézmények adatszolgáltatására vonatkozóan. A Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogkörrel történő felruházása tehát teljes mértékben összhangban állt a nemzetközi tendenciákkal, így ez a tény önmagában is nagy előrelépésnek tekinthető. Ugyanakkor – a jogalkotási alapelvek és a jogszabályi hierarchia figyelembevétele 7

mellett – szükséges a rendeletekkel szabályozott ügyek további tartalmi kiszélesítése is. Ezért a Felügyelet a változó szabályozási feltételrendszerhez igazodva rendeletalkotási jogkörének további bővítésére tett javaslatot 2011-ben. A szélesebb jogkör birtokában ugyanis a pénzügyi piacokat és viszonyokat legközelebbről ismerő hatóság válhatna erőteljesebbé. Ezáltal ténylegesen a hatékony reagálás, valamint a megelőző beavatkozás lehetősége teremtődne meg, gyorsabb, rugalmasabb és valóban korszerű megelőző fellépési eszközök állhatnának a rendelkezésünkre a felügyelt intézmények stabilitásának biztosítása és fogyasztóvédelmi feladataink hatékony ellátása érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a PSZÁF szakértőinek javaslatai alapján a Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogköre 2012 elejétől további 19 felhatalmazással bővült, a jövőben azonban a jogkör további szélesítésére lenne szükség. A pénzügyi rendszer stabilitásának erősítése kiemelt feladat. A pénzügyi szervezeteknél jelen lévő, sokszor egymással összekapcsolódó és egymást erősítő kockázatok időben történő felismerésével és mérséklésével eredményesebbé tehető a felügyelés egésze. Ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács keretei között szorosabbra fontuk kapcsolatunkat a fiskális politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a monetáris politikáért felelősséget viselő Magyar Nemzeti Bankkal. Az európai szinten létrehozott új rendszerkockázati testülethez hasonlóan, a hazai viszonyok között tevékenyen együttműködünk a makroprudenciális felügyelés eszköztárának fejlesztésében, a rendszerkockázatok időben történő azonosításában és kezelésében. A Felügyelet – az egyenjogúság teljes tiszteletben tartása mellett – elkötelezett az együttműködés elmélyítésében. Időszerűvé vált a rendelkezésünkre álló eszköztár korszerűsítése is. A meglévő felügyeleti eszközök rugalmasabb, a konkrét helyzethez jobban és gyorsabban alkalmazkodó és a megelőzést is szolgáló felhasználhatóságának megteremtése elsősorban a jelenlegi merev jogi kötöttségek oldása révén jelentősen növelné fellépésünk hatékonyságát a hitelintézeti szektorban. Ezért a PSZÁF 2011 végén javaslattal fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy tekintse át a hitelintézeti törvényben foglalt felügyeleti intézkedési lehetőségekre vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy alkalmazhatóságuk jelenlegi merev kötöttségei ne akadályozzák a preventív eljárásokat. Ezáltal – az arányosság elvének szem előtt tartásával – jelentősen erősödhetne a hatósági munka gyorsasága, rugalmassága. A könyvvizsgálókkal történő együttműködés erősítése szintén fontos stratégiai cél. A pénzügyi felügyelés rendszerében több védelmi vonal létezik, ahol a könyvvizsgálók megkülönböztetett szerepet játszanak. Munkájuk során ők is olyan szabálytalanságokat és hiányosságokat tárhatnak fel, amelyek adott esetben az intézményre és ügyfeleikre nézve komoly kockázatokat jelenthetnek. Ha a Felügyelet ezekről időben tudomást szerez, korábban tudja a problémát feltárni és szükség esetén előbb tud megelőző intézkedést hozni. Ha a hiányosságot a könyvvizsgáló nem észleli, vagy az általa megismert szabálytalansággal kapcsolatos információt nem osztja meg az arra illetékessel, vagy arról nem ad tájékoztatást a jogszabályban megjelölt személyeknek, illetve szervezeteknek, és az éves beszámoló felülvizsgálata során úgynevezett „korlátozás nélküli” záradékot ad ki, akkor ezzel megtéveszti a piac szereplőit, és a pénzügyi piacok zavartalan működéséért felelős hatóságot megakadályozza abban, hogy időben tudjon reagálni. Ezért a közös célok érdekében ma már számos OECD országban a könyvvizsgálók és a pénzügyi felügyeletek fokozott együttműködése – egymás hatáskörének tiszteletben tartása mellett – magától értetődő. A megváltozott jogszabályi környezet és a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembevételével, valamint a piaci folyamatok eredményes követése érdekében a PSZÁF 2011-ben kezdeményezte a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával való együttműködés továbbfejlesztését. Az egyeztetések során felülvizsgáltuk és módosítottuk a hitelintézeti törvényben előírt külön könyvvizs8

gálói jelentések tartalmára vonatkozó közös ajánlást. A jövőben a törvényalkotó által biztosított felhatalmazásnak megfelelően a Felügyelet elnöke a számvitel szabályozásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével rendeletet ad ki e kérdéskör szabályozására. Több területen történt előrelépés, de maradtak még nyitott kérdések, amelyekre jogszabályi felhatalmazás hiányában eddig nem sikerült megoldást találni. Ezek közé tartozik a minősített könyvvizsgálókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokról, valamint a minőségellenőrzési eljárások során meghozott elmarasztalásokról történő automatikus tájékoztatás hiánya és a Felügyelet által kezdeményezett fegyelmi eljárások lefolytatásának esetenkénti túlzott elhúzódása. Emiatt előfordulhat az, hogy a Kamara által is megállapított szakmai hiányosságokkal rendelkező könyvvizsgáló tölti be egy pénzügyi intézménynél a megkülönböztetett felelősséggel bíró kontrollfunkciót. A pénzügyi közvetítőrendszerbe vetett bizalom és a szolgáltatók prudens működésének mindenkori biztosítása feltételezi, hogy ezt a külső védelmi funkciót csak szakmailag kifogástalanul felkészült, a Felügyelettel folyamatosan együttműködni képes és kész könyvvizsgálók láthassák el, teljes összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A pénzügyi fogyasztóvédelem viszonylag új keletű feladatköre a PSZÁF-nak, amely éppen a válság megjelenését követően vált kiemelten fontossá. A válságok velejárója, hogy a pénzügyi intézményekbe vetett korábbi fogyasztói bizalom meggyengül, rosszabb esetben elvész. A fogyasztói bizalom erodálódása egy idő után a pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztető tényezővé válhat, amelyet az állam sem nézhet tétlenül, ugyanis a csalódott fogyasztók elkerülik a pénzügyi szektort, amely ennek következtében már kevéssé lesz képes a gazdaság fejlődésének finanszírozására, biztonság nyújtására, valamint az öngondoskodás támogatására. A pénzügyi fogyasztóvédelemért felelős Felügyelet a pénzügyi szektortól olyan magatartásformákat követel meg, amelyek biztosítják a fogyasztók korrekt kiszolgálását, a számukra legmegfelelőbb termékkel történő ellátást, a valós választási lehetőséget, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos várakozásaik és a tényleges teljesítés közötti összhangot, panasz esetén pedig a teljes körű és kielégítő választ, illetve ügyintézést. A prudenciális szempontok és a fogyasztóvédelem egymást kiegészítő érvényesítése elengedhetetlen. Az erős, jól működő, fogyasztóbarát pénzügyi intézményrendszer hosszútávon nemcsak a szektor, hanem a nemzetgazdaság érdeke is. A pénzügyi fogyasztókat szolgáló jelentős eredménynek tekintjük a 2011-ben létrehozott, a Felügyelet által szakmailag és anyagilag támogatott országos pénzügyi tanácsadó irodahálózat tevékenységét. Tavaly a civil fogyasztóvédelmi szervezetek konzorciuma a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és a megyei kormányhivatalokkal közösen 8 megyeszékhelyen ingyenes tanácsadó irodát működtetett, amelyek megismertetését országjárással és médiakampányokkal segítettük. A civil szervezetek és a hatóságok közötti együttműködés e formája újszerű és egyértelműen sikeresnek bizonyult. A vidéki pénzügyi fogyasztóvédelem létjogosultságát jelzi, hogy ezek az irodák a múlt év során, 8 hónapos működésük alatt, közel 4000 fogyasztói megkeresést kezeltek, tanácsot adtak és információt szolgáltattak. A kedvező tapasztalatok birtokában 2012-ben tovább bővítettük a tanácsadó irodák számát. Júliusban kezdte meg tevékenységét a Felügyelet vezetésének kezdeményezésére létrehozott Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amelynek eddigi munkája beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A PBT 2011-ben, fél éves működése alatt, közel 1200 pénzügyi fogyasztói jogvitára vonatkozó fogyasztói kérelem ügyében járt el, ami jelentősen meghaladja a korábbi, kamarák mellett működő országos békéltetői hálózat egész évi ügyszámát. A fogyasztók a PBT előtt ingyenesen, gyorsan és hatékonyan rendezhetik a szolgáltatókkal a vitás ügyeiket. Számos je9

lentős pénzügyi szervezet általános alávetési nyilatkozatot tett már a PBT-nél, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a PBT eljárásának, és egyezség hiányában az eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. A testület honlapján megjelent kötelezések, ajánlások és egyezségek iránymutatásul is szolgálnak a pénzügyi szervezetek számára a fogyasztókkal történő együttműködést illetően. A pénzügyi termékek és szolgáltatások közvetítése az elmúlt években gyökeresen átalakult: a pénzügyi közvetítők szerepe megnőtt, s ezzel együtt működési zavarok is jelentkeztek. Míg korábban a közvetítés elsősorban a biztosítási szektorra volt jellemző, ma már csaknem az öszszes pénzügyi terméket el lehet érni független közvetítőkön keresztül. Tevékenységük több szektorra is kiterjed, létszámuk jelentősen nőtt. A közvetítők körében magas fluktuáció miatt kevesen törődnek azzal, hogy tevékenységükbe „befektessenek”, képezzék magukat, hogy ezáltal ügyfeleiknek színvonalasabb tanácsokat adhassanak, hogy jó szakmai hírnevük legyen. Ehelyett sokuk számára a rövid távú haszonszerzés a cél, és ennek érdekében az ügyfeleket – főleg a tájékozatlan lakossági fogyasztókat – rábeszélik a számukra előnytelen szerződések megkötésére, illetve elhallgatják az egyes termékek előnytelen vonásait. A közvetítők jellemzően szerzési jutalék alapú díjazása is ezt a rövid látó szemléletet erősíti, ami különösen problematikus az olyan hosszú futamidejű szerződések esetében, mint a megtakarítási típusú életbiztosítások. Mindezek miatt a közvetítőkkel kapcsolatos szabályozás és a felügyelési módszerek alapos átgondolására és reformjára van szükség. Már kezdeményeztük az erre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát, a közvetítői piac megváltozott sajátosságait jobban kifejező jogszabályok megalkotását, többek között a közvetítőkkel szemben támasztott, szektoroktól független követelmények egységesítését, díjazásuk hosszútávra történő „terítését” és átláthatóságát, valamint a megbízó általi díjazás elvének bevezetését. Magyarországon a hitelintézeti szektoron belül sajátos szerepet töltenek be a szövetkezeti hitelintézetek. A válság jellemzően kevésbé érintette őket, devizakitettségük alacsony, tőkehelyzetük, jövedelemtermelő képességük a bankokhoz képest kissé magasabb, ennek ellenére üzleti aktivitásuk a hitel-kihelyezési oldalon alig nőtt. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe ugyanakkor kiemelkedően fontos és megkerülhetetlen, különösen a vidéki Magyarország életében, a kisebb térségek gazdasági kapcsolataiban. Jelen vannak a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben, a kisvállalkozások, köztük a családi vállalkozások finanszírozásában. A Felügyelet már korábban átfogó koncepciót dolgozott ki a szövetkezeti hálózat dinamizálása, az itt rejlő üzleti potenciál, a helyi közösségek egymást ismerő, egymásban bízó, egymást ellenőrző és támogató, üzleti alapon is hatékonyan működtethető intézmények jobb hasznosítása érdekében. Szükség van modernizálásukra, a szövetkezeti hitelintézetek működését összhangba kell hozni a szektor egészére vonatkozó tőke- és likviditási szabályozási rendszerrel. Ezért elkerülhetetlen, hogy mielőbb elinduljon ezeknek az intézményeknek a mainál sokkal szorosabb integrációja, amely lényegét tekintve egy koordinált és egységes intézményvédelmi-, tőke-, likviditás-, kockázatkezelési, termékfejlesztési és informatikai rendszer kiépülését célozza. Ez nagyban hozzájárulhat versenyképességük emeléséhez, a szövetkezeti rendszer stabilitásának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához. Fontos feladat a követeléskezeléssel kapcsolatos szabályozási rendellenességek kijavítása. A hitelt nyújtó pénzügyi intézmények, illetve a közműszolgáltatók és egyéb vállalatok számára elemi érdek, hogy adósaik a törlesztőrészleteket, fogyasztóik a díjakat pontosan fizessék, valamint, hogy fizetési nehézségek esetén a kötelezettek ne rejtőzzenek el, hanem kölcsönösen, egymással együttműködve keressék a fizetési problémák rendezésének lehetőségeit. A fogyasz10

tóval szemben fennálló pénzkövetelések kezelésének, behajtásának jogi szabályozottsága jelenleg erősen hiányos, mert nincsenek meg azok a jogi garanciák, magatartási normák, ügyféltájékoztatási minimumkövetelmények, amelyek az adósi pozícióban lévő fogyasztó jogait és emberi méltóságát védenék. Ezek megteremtése – a fogyasztói érdekek erősítésén túlmenően – növelné az adósok együttműködési hajlandóságát, kedvező hatással lenne a megegyezésre, a magasabb megtérülési érték elérésére, a pénztartozások rendezésének kulturált és kívánatos kimeneteleire. A Felügyelet fogyasztóvédelmi szerepkörében azonosítani tudta a pénzkölcsönből eredő követelések kezelésének és behajtásának területén fellelhető, a joghézagokból származó, a fogyasztók érdekeit sértő jelenségeket. Ezért felülvizsgálta a hatályos jogi szabályozást, és javaslatot tett a hitelpiac minden területét összehangoltan kezelő, új, teljes körű szabályozási koncepcióra, a gyakorlati problémák kezelésére. A szabályozási javaslat 2012 márciusára készült el, amely újból meghatározta a követelésvásárlás, követeléskezelés, mint gazdasági tevékenységek fogalmát. Az indítvány engedélyhez és a jelenleginél magasabb szintű működési követelményekhez javasolja kötni az úgynevezett követeléskezelő cégek piacra lépését és működését, a fogyasztói visszásságok megszüntetése érdekében pedig szigorú magatartási szabályokat ajánl a követeléskezelő intézményeknek. A fogyasztók tájékoztatása érdekében javasolja a rendszeres, részletes tájékoztatási kötelezettség bevezetését. A koncepció tartalmazza a végrehajtási eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá, költségtakarékosabbá tétele érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény átfogó módosítására irányuló felügyeleti javaslatot is, amely egyszerre hitelezői és adósi érdek, így e változtatásoknak nemzetgazdasági szempontból is jelentős hozadéka lehet a jövőben. Lényeges kiemelni, hogy e téren csak akkor érhető el érdemi változás, ha nem csak a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések, hanem a különböző közszolgáltatásból eredő követelések behajtására is azonos szabályrendszer lesz érvényes. Ehhez viszont egységes kormányzati szabályozói akarat szükséges, amelynek a Felügyelet csupán kezdeményezője lehet. A nem pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók védelmét más közigazgatási szervek hivatottak ellátni. E logikusan és megalapozottan kiépített hatásköri és feladatköri rendszernek a megőrzése alapvető fontosságú, amelynek mentén már ma is fogyasztóvédelmi szerepet töltenek be az egyes hatóságok. Végül említést kell tenni az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységről is. Magyarország európai uniós tagsága, a társfelügyeletekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, az európai szintű szabályozói és felügyelési munkálatokban történő részvétel 2011-ben jelentős kihívások elé állította a Felügyeletet, mert az év első felében hazánk látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Munkatársaink pénzügyi területen végzett odaadó tevékenységének is szerepe volt a feladat sikeres megoldásában. 2011. január elseje történelmi mérföldkő, ez volt az európai pénzügyi felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület megalakulásának időpontja. Az új struktúra növeli a nemzeti felügyeleteknek az európai folyamatokra való rálátási és ráhatási lehetőségeit. Ennek megfelelően a nemzetközi szervezetekben a magyar Felügyelet felkészülten, aktívan és eredményesen vesz részt az európai szintű szabályalkotásban és felügyeletközi együttműködésben. A 2011 áprilisában Gödöllőn megrendezett informális Ecofin összejövetelen a három európai felügyeleti hatóság vezetőjének részvételével a pénzügyminiszterek áttekintették és megvitatták a felügyeleti rendszer addigi tapasztalatait. A magyar felügyelet szakmai elismerését jelenti az is, hogy európai kollégáim az Európai Bankhatóság igazgatótanácsának tagjává választottak, a PSZÁF korábbi elnökét pedig e hatóság főigazgatójává nevezték ki. 11

**** A Felügyelet szakmai küldetését még 2010-ben fogalmazta meg. A múlt évben ezek alapján törekedett a törvényben rögzített feladatait ellátni és dolgozta ki középtávú stratégiáját. Meggyőződésem, hogy a PSZÁF 2011. évi tevékenysége nyomán nemcsak a hazai és a nemzetközi partnereink, hanem a felügyelt intézmények és a fogyasztók számára is világossá vált: a Felügyelet minden körülmények között szakmai alapon tevékenykedő, jogszabályalkotó, illetve azt kezdeményező, a jogalkalmazást felügyelő és jogszabályt betartató, a piacok biztonságos működését garantáló, a fogyasztók jogainak védelmében fellépő, s ezen elvek alapján kiszámítható, stabil partner a pénzügyi világban. Olyan, a közjót szolgáló intézmény kívánunk lenni a jövőben is, amely folyamatosan figyelemmel követi a pénzügyi piacok és a nemzetközi szabályozói színtér fejleményeit, igazodik a változásokhoz a hazai pénzügyi rendszer stabilitása és fogyasztóik érdekében. Budapest, 2012. május Dr. Szász Károly elnök

12

RÖVIDÍTÉSEK • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

ACP – Autorité de contrôle prudentiel (Francia Prudenciális Felügyeleti Hatóság) ÁKK – Államadósság Kezelő Központ ÁSZ – Állami Számvevőszék ASC – Advisory Scientific Committee (Tudományos tanácsadó bizottság, ESRB) ATC – Advisory Technical Committee (Szakmai tanácsadó bizottság, ESRB) BoS – Board of Supervisors (felügyelő bizottság) BaFin – Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht (Pénzügyi Szolgáltatások Szövetségi Felügyelete, Németország) Bszt. – A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény CDS – Credit Default Swap (hitel-nemteljesítési csereügylet) CESR – Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CFD – Contract for Difference (különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodáshoz kapcsolódó ügylet) CEBS – Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők Bizottsága) CEIOPS – Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottsága) CESR – Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) CIRC – China Insurance Regulatory Commission (kínai biztosításfelügyelet) COREP – Common Reporting (a tőkemegfelelésről szóló adatszolgáltatási táblák) CRD – Capital Requirements Directives (tőkekövetelmény-irányelv, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek) CRR – Capital Requirements Regulation (tőkekövetelményekről szóló rendelettervezet, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális követelményeiről szóló rendelettervezet) EBA – European Banking Authority (Európai Bankhatóság) ECB – European Central Bank (Európai Központi Bank) Ecofin – Council of Economic and Finance Ministers of the EU (az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa) EFC – Economic and Financial Committee (Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) EIOPA – European Insurance and Occupational Pensions Authority (Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság) ERA – A PSZÁF elektronikus rendszere hitelesített adatok fogadásához ESAs – European Supervisory Authorities (Európai Felügyeleti Hatóságok) ESFS – European System of Financial Supervisors (Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer) ESMA – European Securities and Markets Authority (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság) ESRB – European Systemic Risk Board (Európai Rendszerkockázati Testület) Felügyelet – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete FEUVE – Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fgytv. – A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 13

• FINREP – Financial Reporting (általános pénzügyi adatokat tartalmazó felügyeleti adatszolgáltatás) • FMA – Financial Market Authority (Osztrák Pénzügyi Felügyelet) • FSI – Financial Stability Institute (Pénzügyi Stabilitási Intézet) • FX – Foreign exchange (deviza) • Gfbt. – A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény • GVH – Gazdasági Versenyhivatal • HAS – Hungarian Accounting Standards (magyar számviteli szabványok) • HBA – Hitelintézetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja • Hpt. – A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény • ICAAP – Internal Capital Adequacy Assessment Process (a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata) • ICP – Insurance Core Principal (biztosítási alapelvek) • IAIS – International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége) • IMF – International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) • IFRS – International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Szabványok) • IIF – Institute of International Finance (Nemzetközi Pénzügyi Intézet) • IOPS – International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők Nemzetközi Szervezete) • IOSCO – International Organization of Securities Commissions (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) • Jat. – A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény • KEF – Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság • KEHI – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal • KELER – Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. • Ket. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény • Kgfb – Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás • KOMÓD – A PSZÁF kockázat alapú felügyelési módszertana • LLC – Limited Liability Company (korlátolt felelősségű társaság) • MABISZ – Magyar Biztosítók Szövetsége • MiFID – Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó irányelv) 2004/39/EK • MKVK – Magyar Könyvvizsgálói Kamara • MMoU – Multilateral Memorandum of Understanding (multilaterális együttműködési megállapodás) • MNB – Magyar Nemzeti Bank • Mpt. – A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény • NCBs – National Central Banks (Nemzeti Központi Bankok) • NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium • NSAs – National Supervisory Authorities (nemzeti felügyeleti hatóságok) • NYESZ – Nyugdíj-előtakarékossági számla • OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) • OeNB – Oesterreichische Nationalbank (Osztrák Nemzeti Bank) 14

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

OEP – Országos Egészségbiztosítási Pénztár ONYF – Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság OTIVA – Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap PBT – Pénzügyi Békéltető Testület PGA – Pénztárak Garancia Alapja PKN – Pénztárak Központi Nyilvántartása PM – Pénzügyminisztérium PSZÁF – Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Psztv. – A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény PST – Pénzügyi Stabilitási Tanács QIS – Quantitative Impact Study (mennyiségi hatástanulmány) SEPA – Single Euro Payments Area (Egységes Euró Fizetési Övezet) SREP – Supervisory Review and Evaluation Process (felügyeleti felülvizsgálati folyamat) Stv. – A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény SZMSZ – Szervezeti és Működési Szabályzat TMM –Tőke-megfelelési mutató Tpt. – A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény UL – Unit-linked (befektetési egységhez kötött)

15

A FELÜGYELET STÁTUSZA ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE A PSZÁF alkotmányos státuszának változása A Felügyelet rendeletalkotási jogkörének kialakítása előtt fontos lépés volt a Felügyelet alkotmányos szervvé emelése. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény a 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása folytán, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.), valamint az ágazati törvények felhatalmazó rendelkezései alapján a Felügyelet elnöke meghatározott tárgykörökben rendeletet alkothat. A 2011. évben hatályos jogszabályi környezet alapján a Felügyelet elnökének rendelete a miniszteri rendelettel állt azonos szinten a jogforrási hierarchiában. 2011 során e felhatalmazás alapján 28 rendelet kiadására került sor. Az Országgyűlés 2011. április 18-i ülésnapján elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Magyarország Alaptörvényének 23. és 42. cikke következtében szükségessé vált a Psztv. módosítása, amely a Felügyeletet önálló szabályozó szervként határozza meg. Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az Alaptörvény 42. cikke kimondja, hogy „a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” E rendelkezés végrehajtása érdekében az Országgyűlés elfogadta az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvényt. E törvény 385. és 386. §-a [275. pont]: - a Felügyeletet önálló szabályozó szervként határozta meg, amely csak a törvénynek van alárendelve, - módosította a Felügyelet alelnökeinek kinevezésére, felmentésére és jogállására vonatkozó szabályokat, és - rögzítette, hogy a Psztv. 1-4. §-a, 7. §-a, 13-35. §-a, 78-82. §-a, 113-115. §-a és 117. §-a az Alaptörvény 23. és 42. cikke alapján sarkalatosnak minősül. Az Alaptörvény T) cikk (4) bekezdése szerint a sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alaptörvény előírja, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben rendezni, így ezek közé tartoznak a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályok is.

Az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer és a PSZÁF Az új pénzügyi felügyeleti struktúra Az Európai Unió 2010 novemberében az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott Rendeletekkel létrehozta a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét (ESFS). Európa új pénzügyi felügyeleti rendszerében kétpilléres, mikro- és makroprudenciális felügyeleti blokkot tartalmazó struktúra jött létre 2011. január elsején. 16

1. ábra: Az Európai Pénzügyi Felügyeleti Struktúra

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere

Európai Bankhatóság (EBA) Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-nyugdíjhatóság (EIOPA) Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)

Makroprudenciális felügyelet EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET (ESRB) Igazgatótanács (GB) Irányítóbizottság (SC) Szakmai tanácsadó bizottság (ATC) Tudományos tanácsadó bizottság (ASC)

Vegyes Bizottság (JC)

EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOK (ESAs)

Mikroprudenciális felügyelet

Európai Központi Bank (ECB) Nemzeti Központi Bankok (NCBs)

Nemzeti felügyeleti hatóságok (NSAs) (beleértve a felügyeleti kollégiumokat is)

Európai Bizottság (EC) Európai Felügyeleti Hatóságok (ESAs)

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke (EFC, szavazati jog nélkül) Nemzeti Felügyeleti Hatóságok (NSAs, szavazati jog nélkül)

A mikroprudenciális felügyeletért az újonnan létrehozott három Európai Felügyeleti Hatóság (Európai Bankhatóság (EBA), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj Hatóság (EIOPA), valamint Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA)), és az EU-tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai felelnek. Mindhárom Európai Felügyeleti Hatóság (ESA) tevékenységének célja a rájuk vonatkozó rendeletek alapján a belső piac működési hatékonyságának fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén a tagállamok különböző érdekeinek, valamint a pénzügyi piaci szereplők eltérő jellegének figyelembevételével. A hatóságoknak meg kell védeniük a közös értékeket, például a pénzügyi rendszer integritását és stabilitását, a piacok és a pénzügyi termékek átláthatóságát, valamint a befektetők érdekeit. A hatóságoknak törekedniük kell a szabályozói arbitrázs kialakulásának megakadályozására és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítaniuk, továbbá erősíteniük kell a nemzetközi felügyeleti együttműködést a gazdaság egészének érdekében, beleértve a pénzügyi intézményeket és az egyéb érdekelteket, a fogyasztókat és a munkavállalókat is. Feladataik közé tartozik a felügyeleti konvergencia előmozdítása és az uniós intézményeknek való tanácsadás a felelősségi körükbe tartozó kérdések tekintetében. A makroprudenciális felügyeletet a szintén ekkor alapított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) irányítja, amely figyelemmel kíséri és értékeli a makrogazdaság, illetve a pénzügyi rendszer egészének alakulásából eredő pénzügyi stabilitási kockázatokat, korai figyelmeztetéseket ad ki az esetlegesen kialakuló rendszerszintű kockázatokról, adott esetben pedig ajánlásokat tesz az azonosított kockázatok kezelésére. Az ESRB célja megelőzni, illetve mérsékelni az Európai Unió pénzügyi stabilitását fenyegető rendszerkockázatokat. A makroprudenciális megközelítés indokolta az összes pénzügyi szektort figyelemmel követő új, független testület létrehozását. Ennek hátterében az a felismerés állt, hogy európai szintű pénzügyi kockázat a rendszer bármelyik részéből kiindulhat és ennek megelőzése, feltárása és szoros figyelemmel kísérése átfogó szemléletet követel meg. 17

A három új Európai Felügyeleti Hatóság alapításával az EU-szintű mikroprudenciális felügyelet továbbra is szektor-orientált marad, de az Európai Felügyeleti Hatóságok létrehozták a Vegyes Bizottságot (Joint Committee) is, hogy – az indokolt esetekben – biztosíthassák a felügyeleti konzisztenciát a három szektorban, illetve, hogy a szektorális határokat átlépő kockázatok kezelésére koherens megoldást találjanak. 2011. január 1-től az új európai pénzügyi felügyeleti struktúra kialakításával, magasabb szintre emelkedett az EU-tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak – korábban az Európai Felügyeleti Bizottságok keretében folytatott – együttműködése, továbbá létrejöttek a pénzügyi szabályozás és felügyelés EU-szintű intézményei. Az Európai Felügyeleti Hatóságok helyzete sajátos, hiszen a nemzeti felügyeletekkel szemben egyrészt alárendeltségi viszonyban állnak akkor, amikor a nemzeti felügyeletek vezetői adják az Európai Felügyeleti Hatóságok fő döntéshozó szervének (BoS) tagjait, másrészt fölérendeltségi viszonyban vannak, amikor az adott Európai Felügyeleti Hatóság közvetlenül a nemzeti felügyeletet, vagy annak felügyelete alá tartozó pénzügyi intézményeket értékeli. A PSZÁF integrált pénzügyi felügyeletként mindhárom ESA, valamint az ESRB munkájában is részt vesz. Ez jelentős új feladatokat rótt a Felügyeletre és szükségessé tette tevékenysége megfelelő átalakítását. Az új európai mikro- és makrofelügyeleti rendszerbe mind a PSZÁF, mind pedig az MNB aktívan bekapcsolódott. Ez egyszerre lehetőség és felelősség is, hiszen megköveteli, hogy az európai szabályozói munkában a PSZÁF is részt vegyen. A hazai hatóságok feladata, hogy az európai szintű elemzésekben, szabályozási javaslatokban, felügyeleti útmutatókban megjelenítsék a hazai pénzügyi rendszer sajátosságait, másrészt a nemzeti hatóságok kontrollt is gyakorolnak az európai mikro- és makrofelügyeleti struktúra intézményeinek és testületeinek működése fölött. Annál is inkább fontos ez, mert az új európai felügyeleti struktúra egyik legfőbb célja, hogy egységes szabályozói elvárásokat és felügyeleti gyakorlatot alakítson ki a nemzeti hatóságok szintjén. Annak érdekében, hogy a hazai hatóságok az európai mikro- és makrofelügyeleti hatóságok irányába egységes üzeneteket tudjanak küldeni, első körben a Pénzügyi Stabilitási Tanács keretein belül kell rendszeresen és átfogóan foglalkozni a hazai pénzügyi rendszer kockázataival. Az európai szintű kockázatcsökkentő felhívások vagy ajánlások esetén különösen fontos a hazai pénzügyi stabilitásért felelős hatóságok gyors és együttes reakciója, hiszen az új európai intézmények csak akkor lesznek valóban hatékonyak, ha intézkedéseik koordináltan történnek és időben eljutnak az egyedi intézményi szintig.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) a Psztv. alapján a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület. Feladata, hogy tevékenységével összhangot teremtsen a mikro- és a makroprudenciális felügyelés között, a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat osszon meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozzon és szükség esetén állást foglaljon. A PST szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, valamint megvitatja az azokból adódó esetleges tennivalókat.

18

A PST folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket. Elemzi azokat az intézményi vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve. Nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és azokat a kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat. Szükség esetén a PST javaslatot tesz a Kormánynak vagy a Kormány tagjának jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére. A PST a pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalását egyhangúlag fogadja el. A testület elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be. 2011-ben a PST elnöki tisztét a PSZÁF elnöke töltötte be. A PST a maga által meghatározott ügyrend alapján működik, a működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el. A Felügyelet 2011. január 1-jétől a rugalmas együttműködést erősítő, kölcsönösen kiegyensúlyozott és egyenlőségen alapuló feltételekkel vesz részt a PST ülésein. A törvény legalább háromhavonkénti PST ülést irányoz elő, 2011-ben erre ténylegesen hat alkalommal került sor. Az első negyedévben a PST megtárgyalta az MNB stabilitási jelentését, a stratégiai külföldi tulajdonossal nem rendelkező három hazai bankcsoport likviditási helyzetét, értékelte a Kormány devizaadós-mentő programját, valamint az árverezési és kilakoltatási moratórium feloldásának várható hatásait. Tájékoztatást kapott az EBA által koordinált 2011. évi európai szintű banki stressztesztek fejleményeiről, megállapodott arról, hogy az osztrák vezetésű határon átnyúló stabilitási csoport magyarországi állandó testülete a PST legyen, továbbá közös MNBPSZÁF hatástanulmány alapján döntött a Bázel III likviditási mutatókhoz kapcsolódó számítási módszertanról, valamint a hazai bankok külföldi forrásrövidülésének és a mérlegen belüli magas nyitott devizapozícióinak szabályozási feladatairól is. Támogatta a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) javadalmazási politikára vonatkozó felülvizsgált szabályaihoz kapcsolódó kormányrendelet és felügyeleti ajánlás megjelenését, értékelte a Jógazda Takarékszövetkezet és az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet fizetésképtelenségének pénzforgalmi és válságkezelési tanulságait, továbbá a hazai pénzügyi stabilitás biztonsága érdekében támogatta azt, hogy Magyarország kezdeményezze az Európai Bizottságnál a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (Stv.) által a hitelintézetek számára megteremtett hitelnyújtási/tőkejuttatási lehetőség meghosszabbítását. A második negyedévben a PST tájékoztatást kapott az EBA által koordinált 2011. évi európai szintű banki stresszteszt eredményeiről, megtárgyalta a PSZÁF 2011. évi első kockázati jelentését, megvitatta a vállalati hitelezésre ható keresleti és kínálati tényezőket, elemezte az Otthonvédelmi Akciótervet, illetve támogatta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának és megerősített felügyelésének szükségességét, valamint a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának a nemzetközi számviteli előírásoknak megfelelő (IFRS) alapokra helyezésének elősegítését. Áttekintette a Bázel III likviditási munkacsoport első beszámolóját, döntött a bázeli előírások európai szintű implementációjára hivatott, európai tőkekövetelmény-irányelveket módosító szabályozási javaslat (CRD IV-CRR) likviditási előírásaihoz megfogalmazott – a magyar sajátosságokat figyelembe vevő – módosítási javaslatokról, és a hazai bankrendszer devizafinanszírozá19

sában jelentkező lejárati eltérés kezelésére megfogalmazott szabályozási javaslatokról, valamint áttekintette a PSZÁF 2011. évi első fogyasztóvédelmi jelentését. A harmadik negyedévben a PST megvizsgálta a magyar bankrendszer piaci kockázati stressztesztjének eredményeit, a rendszer sokktűrő-képességét, külföldi forrásköltségeinek alakulását, az önkormányzati szektor eladósodottságának kockázatait, valamint a vállalati hitelezés ösztönzésének eszközeit. Megtárgyalta a devizahitelesek terheinek könnyítése és a bankrendszer kockázatainak kezelése érdekében az MNB által megfogalmazott 10 pontból álló javaslatcsomagot, a természetes személyek fizetésképtelenségének kezelésével kapcsolatos szabályozási javaslatokat, továbbá áttekintette a Bázel III likviditási munkacsoport második beszámolóját és a PSZÁF 2011. évi második fogyasztóvédelmi jelentését is. A negyedik negyedévben közös MNB-PSZÁF hatástanulmány alapján az új Bázel III/CRRCRD IV tőkeelőírásainak várható hatásai alapján döntött a hazai nagybankok tőkehelyzetére, és a hazai szabályozásra vonatkozó felülvizsgálati feladatokról, megtárgyalta a PSZÁF hazai hitelintézeti szektor tőkekövetelményének szigorítására és a tőkeszint emelésére vonatkozó kezdeményezését, a PSZÁF 2011. évi második kockázati jelentését, az akkor folyamatban lévő banki hitelkockázati stresszteszt fejleményeit, továbbá a Bázel III likviditási munkacsoport harmadik beszámolóját. Hazai szempontból kiértékelte az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) által 2011. november 21-én bejelentett jelentős osztrák bankszabályozási változásokat. A formálódó új európai válságkezelési szabályozás alapján áttekintette a nemzetközi bankcsoportok kezelésének kérdéseit is. Napirendre vette a Bankszövetség devizaadós-mentő koncepcióját, a makroprudenciális politika kereteivel és a makroprudenciális hatóság létrehozásával kapcsolatos hazai kérdéseket, s végül európai összehasonlítás alapján a jelzáloglevelek kibocsátói körének hazai kiszélesítési lehetőségét és annak felügyeletpolitikai vonzatait. A PST a fenti kiemelt témákkal párhuzamosan rendszeresen megtárgyalta és makroprudenciális kockázati szempontból véleményezte a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat, valamint a magyar uniós elnökség pénzügyi témáival kapcsolatos stratégiai kérdéseket és a pénzügyi szabályozási folyamatokat. Ugyancsak megvitatta az MNB által érzékelt fontosabb pénzügyi stabilitási kockázatokat, és a problémakezelés lehetséges irányait, a hitelintézeti portfólió minőség és jövedelmezőség alakulását, továbbá tájékoztatást kapott a várható hazai pénzügyi jogszabályalkotásról. A Felügyelet a PST-t a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) és az MNB-vel folytatott konzultációra, valamint a három intézmény tevékenységének összehangolására szolgáló nagyon fontos fórumnak tartja, amely a jövőben akár további jelentős funkciókat kaphat, különösen a válságkezelési koordináció, valamint a makroprudenciális felügyelés eszköztárának fejlesztése tekintetében. A makroprudenciális intézkedések megvitatásának, előkészítésének, illetve az ezzel kapcsolatos konzultációk lefolytatásának elsődleges színtere is a PST kell, hogy legyen.

20

A FELÜGYELET STRATÉGIÁJA A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tevékenységének célját és alapvető feladatait a Psztv. határozza meg. A feladatok részletes kibontása, valamint a Felügyelet részére biztosított törvényi felhatalmazások a pénzügyi intézmények és piacok szabályozását szolgáló ágazati jogszabályokban találhatóak meg. Mindezek tömörítve jelennek meg a „Felügyelet küldetése” című dokumentumban (lásd 2. oldal). A Felügyelet a legfontosabb középtávú célkitűzéseit – a törvényekben meghatározott feladatainak hatékony, célirányos és következetes végrehajtására, cselekvési irányainak kijelölésére, az átláthatóság elősegítésére – a Felügyelet stratégiája1 című dokumentumában fogalmazta meg és tette közzé honlapján. A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi- és gazdasági válság hatásai mindmáig éreztetik hatásukat. Az egyes nemzetgazdaságok kilábalásának erőtlensége, a gazdasági növekedés törékenysége, a szuverén adósság problémája, a fiskális egyensúlytalanságok tartóssá válása, a pénzügyi piacok ideges reagálása a nem kívánatos fejleményekre világszerte jellemzik a pénzügyi rendszert és a pénzügyi felügyelést övező környezetet. Mindezen körülmények hatására a nemzetközi gazdasági- és szabályozási környezet egyrészről intenzív és folyamatos változásokon megy keresztül, másrészről ezek a változóban lévő rendszerek még maguk is számos bizonytalanságot hordoznak. Éppen ezért a Felügyelet egy olyan áttekinthető, tömör, a reálisan előrevetíthető három éves időhorizontra koncentráló stratégia megfogalmazását látta célszerűnek, amelynek fókuszában a hazai és európai szintű makro- és mikroprudenciális feladatainak hatékonyan eleget tevő, a prudenciális szabályozás, a piacfelügyelet és a fogyasztóvédelem eszközeivel következetesen élő felügyeleti hatóság áll. A Felügyelet a piaci szereplőkkel párbeszédre törekvő, a piac mozgásaira és fejleményeire érzékeny, a meglévő és újonnan jelentkező kockázatokra időben reagáló, egyenlő mércét alkalmazó, transzparens, a pénzügyi fogyasztókat segítő és védelemben részesítő, a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos közbizalmat erősítő, korszerű európai felügyeleti és szabályozó hatóság kíván lenni. A Felügyelet a stratégia megvalósítása érdekében egyes működési területein részstratégiákat készít (pl. a fogyasztóvédelemre), illetve munkatervének kialakítása során prioritásként kezeli a stratégiai célkitűzések megvalósítását.

A Felügyelet stratégiai célkitűzései 1. A Felügyelet szabályozói szerepkörének kiterjesztése és célirányos alkalmazása, egy átlátható, gyorsan reagálni képes, a közjót szolgáló prudenciális szabályozási rendszer kialakítása. 2. Aktív és tevőleges magyar részvétel az európai szintű szabályalkotásban és felügyelésben, ami a Felügyeletnek érdeke és alapvető kötelessége is, tekintettel a magyar pénzügyi közvetítő rendszer nagyfokú nyitottságára és európai beágyazottságára.

1

http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/alapdokumentumok/strategia_2011 21

3. A proaktív, kockázatalapú felügyelés szerepének erősítése, a jogszabályi megfelelésen túl a felügyelt intézmények kockázatainak, kockázatkezelésének és stressztűrő képességének figyelemmel kísérése. 4. Az új, kockázatalapú nemzetközi szabályozási rendszerek – mind a banki területen bevezetés előtt álló Bázel III, illetve a biztosítási szektort érintő Szolvencia II – hazai implementálása felkészülten, hatékonyan és a megfelelő időben történjen. 5. Együttműködés a makroprudenciális felügyelés kereteinek és eszköztárának folyamatos fejlesztésében, a pénzügyi rendszerkockázatok időben történő beazonosításában azért, hogy a feltárt rendszerkockázatot hordozó – sokszor egymással összekapcsolódó – jelenségek fontos kockázatai kellő időben csökkentésre vagy kiiktatásra kerüljenek, hatékonyabbá téve ezzel a pénzügyi felügyelési tevékenység egészét. 6. A pénzügyi fogyasztóvédelem további erősítése és erélyes képviselete a nemzetközi pénzügyi válság következtében megingott fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében, a fogyasztók érdeksérelmei kezelésének új eszközeivel is, mint a Pénzügyi Békéltető Testület, vagy a pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó hálózat. 7. A Felügyelet hatékonyságának növelése, feladatainak független, erős, integrált felügyeleti hatóságként való ellátása.

22

KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELÉS Hatásbesorolás és intézményértékelés A Felügyelet a Psztv. 38. §-a alapján folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett, amelynek része az engedélyezési, az intézményfelügyelési (prudenciális), a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti tevékenység is. A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, illetve a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert információk ellenőrzésével és elemzésével valósul meg. A pénzügyi felügyelés európai gyakorlatában mindinkább teret nyerő megközelítés arra a felismerésre épül, hogy a rendelkezésre álló erőforrások mindig végesek, és azok egyetlen felhasználási módja sem járhat valamennyi fennálló kockázat teljes semlegesítésével. Ezért került kifejlesztésre a kockázatalapú felügyelés, ami a felügyeleti erőforrások lehető legjobb elosztására, illetve a leghatékonyabb kockázatkezelő módszerek kiválasztására törekszik az arányosság elvére építve. A Felügyelet intézményfelügyelési feladatainak ellátásában több éve a kockázatalapú felügyelés elvére épülő módszertan (KOMÓD) szerint működik. Ez a módszer a felmerülő törvényességi és prudenciális felügyelési feladatok ismeretében optimális felügyeleti eredményesség elérésére törekszik. A kockázatalapú felügyelés alkalmazása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a Felügyelet minden egyes intézményt, valamint a pénzügyi piacokon megfigyelhető és azonosítható kockázatot hordozó jelenséget a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásukkal arányos felügyeleti erőforrás-ráfordítással felügyel. Az arányos felügyelés azt is jelenti, hogy a pénzügyi rendszerre másmás módon veszélyes intézményeket a Felügyelet nem azonos eszközökkel felügyeli. A differenciálás az alkalmazott felügyeleti módszerekre és a felügyelés mélységére, terjedelmére, intenzitására egyaránt kiterjed. A kockázatalapú felügyelés tehát a felügyelési folyamatot a kockázatokhoz igazítja. 1. táblázat: A hatásbesorolt intézmények száma szektoronként (2011. végén)

Megnevezés Csoportok Hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Tőkepiaci intézmények Pénzforgalmi intézmények Biztosítók Pénztárak Összesen

Erős hatású (db) 15 9 0 1 17 0 8 16 66

Közepesnél Közepesnél erősebb alacsonyabb hatású (db) hatású (db) 9 7 29 40 7 3 34 31 160

10 30 18 15 28 0 11 35 147

Gyenge hatású (db)

Összesen (db)

19 4 90 204 39 0 54 53 463

53 50 137 260 91 3 107 135 836

A Felügyelet az egyes intézmények, intézménycsoportok kockázatát a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk (hatásbesorolás) és az egyes intézmények, intézménycsoportok kockázatos23

sága (intézményértékelés) alapján méri. Első lépésben a rendszerre gyakorolt hatás méréséhez a felügyelt intézményeket meghatározott szempontok alapján kategorizálja. Az alkalmazott mérőszámok az egyes szektorok, illetve intézménytípusok jellemzőihez igazodnak. A mérőszámok alapvetően az intézmény méretét, az intézménnyel kapcsolatban álló fogyasztók számát, valamint az intézmény által kezelt ügyfélvagyon méretét veszik alapul, de egyéb, a felügyeleti jelentőséget kifejező jellemzőket is tartalmaznak szektoronként eltérően. A következő lépésben a rendszer az egyes felügyelt intézmények kockázatosságát állapítja meg az intézmények egyedileg elvégzett értékelése alapján. Az intézményértékelés periodikusan ismétlődő – az adatszolgáltatás és monitoring által is támogatott – eljárás, amelynek során a Felügyelet az intézmények kockázatosságát számos mennyiségi és minőségi mutató alapján, jellemző kockázataikat értékelve kockázati kategóriákba sorolja be. Az intézmények egyes kockázatainak megítélése a környezet, az üzleti teljesítmény (pénzügyi és működési kockázatok) és a kínált termékek, továbbá a vállalatvezetés körébe tartozó számos tényező szerinti értékelés alapján történik, eredménye pedig az intézményértékelő lapon kerül feltüntetésre. Az intézményértékelő lap részletezettsége eltérő lehet a felügyelési intenzitás függvényében. Az intézmény összesített (nettó) kockázatát, azaz az intézmény egészére ható kockázati szintet az határozza meg, hogy a felvállalt kockázatok kezelése a különböző kockázatcsoportoknál milyen mértékben enyhíti a tevékenységben rejlő és azonosított kockázatokat. E folyamat végén az intézmények besorolási értékeik súlyozott átlaga alapján kerülnek különböző kockázatossági kategóriákba. 2. táblázat: Az egyes intézménytípusok kockázati besorolási arányai (2011. végén)

Megnevezés Hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Tőkepiaci intézmények Pénzforgalmi intézmények Biztosítók Pénztárak Összesen

Magas kockázatú (%) 21 16 34 24 0 16 18 25

Jelentős kockázatú (%) 50 51 52 37 50 51 25 48

Mérsékelt kockázatú (%) 26 32 11 37 0 32 49 24

Alacsony kockázatú (%) 2 0 3 2 50 0 8 3

Az összesített besorolás az intézmény hatásbesorolásával együttesen határozza meg az intézmény helyét a felügyelési mátrixban, kifejezve az intézmény kockázatosságát és annak hatását a felügyeleti célokra, illetve a megteendő lépésekre. Az előző két lépés eredményeként sor kerül a felügyelt intézmények ún. hatás/valószínűség mátrixba való besorolására. Ez a pénzügyi szektor intézményeinek egészét felölelő egyfajta kockázati térképként írható le, amelybe az intézmények a rendszer egészére való hatásukkal súlyozott kockázatosságuk szerint kerülnek. Az egyes intézmények kockázati besorolása jelzi az intézmény felügyeletére fordítandó felügyelési erőforrás-szükségletet. Az intézményfelügyelés az intézmények mátrixban elfoglalt helye alapján történhet egyedileg, illetve együttesen.

24

Együttesen felügyelt intézmények Az együttesen felügyelt intézmények körébe nagyszámú, de a pénzügyi rendszer egésze szempontjából egyedileg kis hatással bíró intézmények tartoznak, amelyekkel kapcsolatban a Felügyelet feladata biztosítani azt, hogy a piac e szegmensében se jelenhessenek meg, főként pedig ne halmozódhassanak fel a pénzügyi rendszer megfelelő működését jelentősen veszélyeztető kockázatok. A piacok stabilitását kevésbé veszélyeztető intézményeket hasonló tevékenységű és kockázatú „csoportokban”, együttesen vizsgálja a Felügyelet. Az együttes felügyelés során az egyes intézmények vonatkozásában a hasonló kockázati struktúrájú intézményekből képzett csoportok egyes kockázatelemeit összehasonlítva kerülnek kiemelésre azok az intézményi kockázatok, amelyek egyedi beavatkozást igényelnek. Az együttes felügyelés monitoring alapú felügyelés. Az együttes felügyelés során a kockázatok szűrése a hasonló adottságú és kockázatú intézménycsoport együttes vizsgálata alapján történik, elsődleges célja pedig e csoport együttes kockázatainak azonosítása, mérése és csökkentése. A kockázatcsökkentő hatást kiváltó intézkedések egyrészről az egyes intézményekkel szemben kerülnek előírásra, hatásuk az egyes intézmények kockázati szintjének csökkenése útján összeadódva érvényesül. Másrészről, amenynyiben a Felügyelet több intézménynél is olyan kockázatokat, jelenségeket tapasztal, amelyek kezelése megítélése szerint minden érintett intézmény esetében fontos lehet, akkor a felügyeleti elvárásokat ajánlás vagy vezetői körlevél formájában hozza nyilvánosságra. Egyedileg felügyelt intézmények A Felügyelet a méretüknél, tevékenységüknél, a pénzügyi rendszer stabilitásában betöltött szerepüknél, illetve a fogyasztókra gyakorolt hatásuknál fogva nagy hatást gyakorló intézményeket az egyedi intézményfelügyelés módszerével felügyeli (egy adott intézmény vagy intézménycsoport kockázatainak egyedi értékelésével), és az intézményhez, intézménycsoporthoz azok kockázatainak ismeretéért, kezeléséért felelősséggel tartozó felügyelőt rendel. Az egyedi intézményfelügyelés intenzitása (az intézmények kockázati besorolása, valamint a hatásbesorolása függvényében) lehet szoros, illetve sztenderd. A sztenderd felügyelés a monitoring tevékenységet egészíti ki az intézményről beérkező egyéb információk figyelésével, az átfogó vizsgálatok tapasztalataival, illetve az egyszerűsített intézményértékelő tábla negyedéves áttekintésével. A sztenderd felügyelés jellemzően a közepesnél erősebb hatású intézményeknél valósul meg. A szoros felügyelés a sztenderd felügyelést meghaladja intenzitásában, ugyanis a felügyelés kiegészül a folyamatos kapcsolattartással és a teljes részletezettségű intézményértékelő tábla folyamatos, naprakész aktualizálásával. Szoros felügyelés elsősorban az erős hatású intézmények jellemzője, alkalmazását egyéb esetben az intézmények kockázati besorolása is indokolhatja.

Módszertanok felülvizsgálata 2011-ben elkészültek az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelő szövetkezeti hitelintézeti, befektetési vállalkozási, banki és bankcsoporti korszerű helyszíni vizsgálati kézikönyvek, valamint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) jogszabályi felhatalmazás alapján ellátandó, 25

közjogi feladatai teljesítésének vizsgálati kézikönyve. A további szektorok új, naprakész vizsgálati kézikönyveinek elkészítése a 2012. év feladatát képezi. A vizsgálati kézikönyvek főbb kockázatokként gyűjtik össze azokat az információkat, szempontokat, amelyek alapvetőek az adott szektorokba tartozó intézmények, illetve a csoportok egyes kockázatainak átfogó helyszíni vizsgálatához. A kézikönyvek további célja, hogy hozzájáruljanak a felügyeleti ellenőrzések gyakorlatának egységesítéséhez. 3. táblázat: Kockázati térkép – hatás/valószínűség mátrix (2011. végén)

HATÁS

VALÓSZÍNŰSÉG Alacsony

Mérsékelt

Jelentős

Magas

Összesen

Erős hatású

0,2%

4,0%

3,7%

2,3%

10,2%

Közepesnél erősebb hatású

1,4%

6,2%

7,7%

2,5%

17,8%

Közepes alatti hatású

0,0%

5,3%

9,0%

6,9%

21,1%

Gyenge hatású

1,1%

9,1%

27,4%

13,4%

51,0%

Összesen

2,6%

24,6%

47,8%

25,0%

100,0%

Megyjegyzés - A táblázat színei a felügyelési intenzitásra vonatkoznak, az alábbiak szerint: Szoros felügyelés

Sztenderd felügyelés

Monitoring alapú felügyelés

A 2011. év folyamán megkezdődött az európai tőkekövetelmény-irányelv (CRD) hatálya alá tartozó intézmények (pl.: bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások) tőkemegfelelésének belső értékelési folyamatával foglalkozó kézikönyvek felülvizsgálata is. A felülvizsgálat keretében került sor az intézmények által készítendő tőkeszükséglet számítások (Internal Capital Adequacy Assessment = ICAAP), valamint ezek felügyeleti ellenőrzésére (Supervisory Review Process = SREP) vonatkozó módszertani útmutatók szakmai áttekintésére és módosítására. A felülvizsgálat során a módszertani útmutatókba bekerülnek az új uniós irányelvek, útmutatók, ajánlások, amelyeket mind a felügyelt intézményeknek, mind pedig a Felügyeletnek implementálnia kell. A felülvizsgálat 2012-ben zárul le.

A felügyelés kiemelt ellenőrzési célterületei A Psztv. 21. § e) pontja szerint a Felügyelet elnöke félévente határozza meg a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit. Ez összhangban van a kockázatalapú felügyelés filozófiájával. A Felügyelet féléves kockázati jelentései, a fogyasztóvédelmi kockázati jelentései, valamint a negyedéves intézményi kockázatértékelések alapján felszínre kerülnek az adott időszak legfontosabb veszélyforrásai, amelyekre akár a törvényben előírt időközönként lefoly26

tatandó átfogó vizsgálatok, akár külön témavizsgálatok, illetőleg célelemzések keretében a Felügyeletnek kiemelt figyelmet kell fordítania. A kiemelt ellenőrzési célterületek az adott időpontban rendelkezésre álló információk és felügyeleti tudás alapján kerülnek kijelölésre, a későbbi események és történések tükrében azonban sor kerülhet hangsúlyeltolódásokra. A kiemelt ellenőrzési célterületek a beszámolási időszakban támpontként szolgáltak: -

az átfogó vizsgálatoknál, cél-, illetve témavizsgálatoknál, a módszertanok kidolgozásánál, az elemzéseknél, jogszabály-változtatási javaslatok, felügyeleti ajánlások, rendeletek kidolgozásánál, illetve az adott témákban a felügyeleti kollégák tudásának fejlesztésénél.

2011 első félévében kiemelten kezelt kockázatok 1. Hitelkockázat A magyar pénzügyi rendszer szerkezete és tevékenysége, a hitelintézetek domináns szerepe, illetve a hitelezési tevékenység meghatározó súlya miatt a hitelkockázat az egyik legjelentősebb kockázat. Az elmúlt időszakban a hitelpiaci szolgáltatók eszközminősége folyamatosan romlott, az ügyfélcsődök száma nőtt, a devizaárfolyamok kedvezőtlen mozgása a devizahitelben eladósodottak hitelterheit tovább növelte 2011 első felében. További kockázatokat jelentett, hogy a hitelszolgáltatók kezében lévő eszközfedezetek értéke az ingatlan- és a gépjárműpiac stagnálása, illetve az itt tapasztalható áresések miatt csökkent, illetve értékük nem minden esetben fedezte a bank, a takarékszövetkezet vagy a pénzügyi vállalkozás kintlévőségét. A Felügyelet fontosnak tartja, hogy a hitelpiaci szolgáltatók a kintlévőségeket folyamatosan figyeljék, szükség esetén pedig megtegyék a kötelező minőségi átsorolásokat és megképezzék az értékvesztéseket, céltartalékokat. Tekintettel azonban arra, hogy a hitelkockázat széles spektrumot ölel fel, a felügyeleti erőforrásokat fókuszálni kellett. Ennek megfelelően a hitelkockázaton belül a projekthiteleket, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleket, valamint az építőiparhoz és az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó hitelezést kezelte kiemelten a Felügyelet 2011 első hat hónapjában. A hitelkockázat kezeléséhez kapcsolódóan elsősorban a felügyelt intézmények fedezeteinek nyilvántartása és értékelése, az átütemezett portfóliók kezelése és monitoringja, valamint a behajtási folyamatok ellenőrzése kapott nagyobb hangsúlyt az átfogó vizsgálatok során. 2. Jövedelmezőségi és tőkekockázat Több szektort is érintettek az értékvesztés-képzésekből, a nem-teljesítő eszközökből várt bevételek kieséséből, illetve a pénzügyi termékek iránti kereslet visszaeséséből, a kedvezőtlen árfolyamokból, a természeti katasztrófákból eredő veszteségek, amelyek mellett különadó-fizetési kötelezettsége is volt az intézményeknek. A pénzügyi szektor veszteséges intézményeinek száma növekedett 2010-ben is, aminek a hatása 2011 első félévében is érezhető volt. A jövedelmezőség visszaesése – tekintettel arra, hogy ez hatással van a belső tőketermelő képességre – az intézmények szolvens működését is veszélyeztetheti. Ennek alapján a 2011-re kidolgozott üzleti stratégiák megfelelő kialakítása, a várható bevételek és kiadások, valamint a tőkehelyzet gondos tervezése, a kapcsolódó jövedelmezőségi és tőkekockázatok körültekintő felmérése és 27

értékelése, illetve a körülményeknek megfelelő tőketartalék létrehozása mind kiemelt figyelmet kaptak a folyamatos felügyelés során. 3. Likviditás A bankszektor eszközoldali likviditása 2011 elején biztonságosan magas szinten állt. A forrásoldalon azonban tovább csökkent az ügyfélbetétek állománya és súlya, ami egyértelműen kedvezőtlen folyamat. Fokozódott a nagykereskedelmi forrásoktól való függőség, nőtt a források megújítási kockázata. A nagykereskedelmi forrásokon belül nőtt a külföldi források, s azon belül is az anyabanki finanszírozás részaránya. Az anyabanki források szintjének fennmaradása önmagában kedvező volt, melynek előnyeit némileg csökkentette a rövid lejáratú elemek súlyának e körben látható térnyerése. Nőtt viszont a mérlegen belüli nettó devizapozíció, valamint a teljes nettó devizapozíció mértéke, ami a bankrendszer sérülékenysége szempontjából kedvezőtlen fejleménynek minősült, és szükségessé tette, hogy a Felügyelet a hitelintézetek likviditását folyamatosan figyelemmel kísérje. 4. A pénzügyi fogyasztók védelme A pénzügyi válság számos fogyasztót és háztartást érintett hátrányosan. A fogyasztók és a szolgáltatók között fennálló jogi és információs aszimmetria kezelése így a korábbiaknál is sürgetőbb feladattá vált a Felügyelet számára 2011 első félévében. Az eladósodott és törlesztési nehézségekkel küzdő, gyakran fizetésképtelenné vált, lakóingatlanuk elvesztésével fenyegetett adósok méltányos és mindenki számára kedvező megoldást kínáló kezelése elengedhetetlenül fontossá vált mind az áthidaló megoldások keresése, mind a behajtás különböző szakaszai során. További kockázatnak ítélte a Felügyelet, hogy a fogyasztók bizonyos köreinek fizetési hajlandóságát csökkentették a várható állami mentőakcióról szóló sajtóhíradások, ugyanakkor a fogyasztók érdeke elsősorban azt kívánta, hogy a hitelezőkkel közvetlenül és közösen találjanak megoldást. A magyar lakosság pénzügyi ismereteinek korlátozottsága is jelentős probléma, ezért a Felügyelet fogyasztóvédelmi szerepvállalását a pénzügyi kultúra fejlesztésére is ki kellett terjeszteni. 5. Adatszolgáltatás A folyamatos felügyelet, valamint a felügyelt intézmények felügyeleti kockázatértékelésének meghatározó eleme és alapja az adatszolgáltatás. A Felügyelet csak akkor kaphat kielégítő és folyamatosan valós képet a pénzügyi rendszerről, ha annak szereplői a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek határidőre és pontos tartalommal tesznek eleget. Ezért az adatszolgáltatás helyességének, tartalmi megfelelőségének ellenőrzése a felügyeleti vizsgálatok állandó és kiemelt területét jelentik.

A kiemelt ellenőrzési célterületek 2011 második felében A magyar gazdaságban 2011 első féléve során végbement folyamatok fejleményeként a Felügyelet 2011 második félévére a törvény előírásainak figyelembevételével kijelölt célterületei részben megegyeztek a korábban meghatározott felügyelési prioritásokkal, így minden szektorban továbbra is kiemelt figyelmet kapott a hitelkockázat, a jövedelmezőségi és a tőkekockázat. Az egyes alszektorokban azonban további részterületek is kiemelésre kerültek. A hitelintézeti szektor vonatkozásában az alábbi új elemek jelentek meg: 28

1. Az otthonmentő csomag kvóta rendszerének és az árfolyamrögzítés rendszerének ellenőrzése A 2011 közepéig meghosszabbított árverezési és kilakoltatási moratórium2 korábban megakadályozta, hogy a hitelezők értékesítsék a jelzáloghitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanokat. A lakóingatlanok egyidejű, tömeges kényszerértékesítésének és az ingatlanpiacra gyakorolt káros hatásainak megelőzése érdekében született új szabályozás3 értelmében a Felügyelet hatáskörébe tartozó hitelezők esetén a lakáshitel-szerződésből eredő követelésekhez tartozó lakó- és fedezeti ingatlanok kényszerértékesítése kvótákkal korlátozott, mely vonatkozásában a hitelezőknek adatszolgáltatási kötelezettségük van a Felügyelet felé. Az új jogszabályi előírások miatt az ún. otthonmentő csomag kvóta rendszerének betartását a Felügyelet kiemelt figyelemmel kíséri. Az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti tompítása és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetének kiszámíthatóbbá tétele céljából megalkotott jogszabály nyomán a fogyasztóvédelmi szempontok megkívánták, hogy a devizakölcsönök törlesztési árfolyam-rögzítési rendszerének működtetése, az ügyfelek tájékoztatása fokozott ellenőrzés mellett valósuljon meg. 2. Engedély nélküli követelésvásárlás Az előző ponthoz kapcsolódóan szintén kiemelt figyelmet kapott a hitelintézeti szektorban a követeléskezelés és követelésvásárlás jogi szabályozottságának szintje. E tekintetben a tevékenység folytatásának engedélyhez kötöttségével, továbbá a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségével kapcsolatos kérdéseket kiemelten kezelte a Felügyelet. A Magatartási Kódex4 és a 2011. év túlnyomó részében hatályos árverezési és kilakoltatási moratórium voltak azok az eszközök, amelyek a hitelt felvevő adósok otthonának, lakhatásának védelmét szolgálták. Ezzel együtt is a piacon több hitelbiztosítéki ingatlan került értékesítésre. mint egy évvel korábban. A követelésvásárlást (ami a Hpt. szerint pénzkölcsön nyújtásnak minősül) csak erre a célra létrejött, a tevékenységet üzletszerűen végző, felügyeleti engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltató cégek végezhetik. Az engedély nélküli követelésvásárlás és a moratórium feloldását követő nagyszámú értékesítés együttesen jelentős kockázatokat hordozott az ügyfelek védelme szempontjából. A felelős hitelezés magatartási elveinek okán a Felügyelet fokozottan elvárta és elvárja, hogy a hitelezők csak felügyeleti engedéllyel rendelkező, regiszterben szereplő pénzügyi szolgáltató cégek felé engedményezzék vagy értékesítsék követeléseiket. Javaslat a követeléskezelés szabályozásának módosítására: A Felügyelet megállapította ugyanakkor, hogy a fogyasztóval szemben fennálló pénzkövetelések kezelésének, behajtásának jogi szabályozottsága jelenleg hiányos, ezért a követeléskezeléssel foglalkozó társaságok hatékony felügyeléséhez szabályozási változások szükségesek. E körben az e tevékenységet végzők

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény átmeneti rendelkezései. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény. 4 A Magatartási Kódex kimondja, hogy a hitelezőknek a végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezés magatartási elvei szerint követeléskezelés során az arányosság, fokozatosság, átláthatóság és kiszámíthatóság elvének megfelelően kell eljárniuk, a méltányosság szem előtt tartásával. 29 2 3

piacra lépési feltételeinek szigorítása lenne indokolt. Hiányoznak azok a jogi garanciák, magatartási normák, ügyfél-tájékoztatási minimumkövetelmények is, amelyek az adósi pozícióban lévő fogyasztó jogait, jogos érdekeit védenék. Ezen garanciák biztosítása nem csupán az elsődleges fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése miatt lényeges, hanem ezen normák betartásának és betartatásának közvetett módon ösztönző hatása lehet a felek (a jogosult és a kötelezett) együttműködésére, megegyezésére, a pénztartozások rendezésének kívánatos kimeneteleire. A Felügyelet a fentiek mellett azonosította azt a problémát is, hogy a végrehajtási törvény nem szolgálja a követelések érvényesítésének kellő hatékonyságát, amely hátrányosan érinti mind a fogyasztói, mind pedig a szolgáltatói érdekeket. A fenti célok elérése érdekében a Felügyelet − szem előtt tartva a hitelpiac működését, illetve az onnan kapott jelzéseket − a követeléskezelési/vásárlási tevékenység vonatkozásában új szabályozási koncepciót készített, amely három részre tagolódik az alábbiak szerint. A koncepció legfontosabb és a piacra feltehetően legnagyobb hatást gyakorló új eleme, hogy az eddig gyakorlatilag különösebb működési feltételek nélkül, nem PSZÁF engedélyköteles tevékenységet végző, más javára megbízás alapján eljáró „behajtó cégek” piacra lépésével kapcsolatban a Felügyelet szigorítások bevezetését javasolja. Ennek eredményeként a jelenleg rendkívül sok problémát generáló „követeléskezelői piacon” vélhetően koncentrációs és tisztulási folyamat menne végbe. A koncepció második része a Felügyelet által tapasztalt fogyasztói anomáliák, valamint a fogyasztóvédelmi jellegű szabályozási hiányosságok orvoslását szolgálná. A javasolt fogyasztóvédelmi rendelkezések egyrészt a követeléskezelő intézmények számára határoznának meg minimális – az ügyfelekkel szemben tanúsítandó – magatartási követelményeket, másrészt a fogyasztó tájékozott döntéshozatalát segítenék elő a kialakítandó ügyfél-tájékoztatási rendelkezések által. A koncepció harmadik része a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok módosításával összefüggésben felügyeleti javaslatokat tartalmaz, annak elérése érdekében, hogy a jelenleg költséges és időigényes eljárást olyan módon változtassák meg, hogy egy olcsóbb, egyszerűbb, az adós és a hitelező érdekét egyaránt jobban szolgáló végrehajtási eljárás keretében kerüljenek érvényesítésre a követelések. A Felügyelet az általa elkészített koncepciót megküldte a nemzetgazdasági miniszter részére is.

3. SREP kockázatos portfóliók ellenőrzése A CRD hatálya alá tartozó intézményeknél a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) keretében kiemelten kezelt kockázatos portfóliókkal és a hozzájuk kapcsolódó többlet-tőke előírással kapcsolatos rendelkezések betartásának ellenőrzése szintén kiemelten kezelt terület volt 2011 második félévében. A Felügyelet nagy hangsúlyt fordít annak ellenőrzésére, hogy az érintett intézmény részletesen be tudja mutatni azt, hogy az ICAAP során hogyan kezelte a Felügyelet által közzétett tájékoztatóban megjelölt kockázatos portfóliókat. 4. Bázel III várható hatásának vizsgálata: tőke- és likviditáshelyzet figyelése A CRD hatálya alá tartozó intézmények tekintetében a következő évek kiemelt feladata a Bázel III szabályrendszerhez való igazodás, illetve az intézmények felkészültségének nyomon követése. Az európai szabályozásban is bevezetésre kerülő likviditási követelményekre, az annak való jövőbeni megfelelés fontosságára, valamint a külföldi források futamidejének folyamatos rövidülésének problémájára a Felügyelet kiemelt célterületként tekint. 5. A pénzügyi szervezetek hirdetési tevékenységének vizsgálata A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálati eljárásai során gyakran találkozik a transzparencia és összehasonlíthatóság követelményének sérülésével a pénzügyi termékekkel/szolgáltatásokkal kapcsolatos információk közérthetősége, átláthatósága és hozzáférhetősége tekintetében. A 30

Felügyelet ezért kiemelt figyelmet szentelt a pénzügyi szervezetek elektronikus formában és papír alapon megjelenő hirdetési tevékenységének ellenőrzésére, különös tekintettel a hiteltermékek teljes hiteldíj mutatója (THM) mértékének feltüntetésére, a közvetítők hirdetési tevékenységére, az adósságrendezést ígérő hirdetésekre, a rulírozó hitelekkel kapcsolatos előzetes tájékoztatásra, valamint az online kereskedési platformokat működtető befektetési vállalkozások internetes marketingtevékenységére. 6. A fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos előzetes és folyamatos tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések vizsgálata A felelős hitelezés általános normáinak megfelelő – az ügyfél hosszú távú megtartását és a hitel sikeres visszafizetését elősegítő – viselkedés ellenőrzése érdekében a Felügyelet fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás keretében kiemelt figyelmet fordított a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartásának vizsgálatára. Ennek során a Felügyelet fokozottan ellenőrizte a hitelezőt és a hitelközvetítőt terhelő előzetes kötelező adattartalmú formanyomtatványon történő tájékoztatási kötelezettség, valamint jelzáloghitelek és fizetési számlához kapcsolódó hitelek esetén a hitelszerződés futamideje során történő, a jogszabály által előírt adattartalmú időszakos tájékoztatási kötelezettség betartását. Ezen terület kiemelt figyelemmel kísérése azért szükséges, mert nagymértékben hozzájárul a fogyasztók tájékozottságának növeléséhez, a szükséges információk birtokában történő és tudatos ügyleti döntések meghozatalához, továbbá közvetve a pénzügyi kultúra fejlesztését is elősegíti. A tőkepiaci szektor vonatkozásában is további új elemek kerültek be az első féléves kiemelt ellenőrzési célterületek mellé: 1. MiFID szerinti állapotfelmérés Kiemelt figyelmet kapott a tőkepiaci szektor (hitelintézetek, befektetési vállalkozások, befektetési alapkezelők) a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) szerinti állapotfelmérése, amely az alábbiakban meghatározott témakörökre terjedt ki:  előzetes tájékozódási kötelezettség az ügyfelekről (megfelelési és alkalmassági tesztek alkalmazása és kiértékelése),  a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása,  érdek-összeütközés, összeférhetetlenség, ösztönzések. Az állapotfelmérés célja az volt, hogy az említett témakörök kapcsán a Felügyelet információt kapjon a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények által alkalmazott gyakorlatokról, módszertanokról, majd ezt követően kialakítsa a piaci szereplők magatartásával kapcsolatosan a Felügyelet elvárásait. 2. Ügyfélkövetelések védelme A befektetési vállalkozások működését jellemző fő kockázatok egyike az ügyfél- és saját értékpapírok nem megfelelően elkülönített kezelése, amely esetén sérül(het) az ügyfélkövetelések védelme. A Felügyelet ellenőrzései során ezért továbbra is kiemelt figyelmet fordít az ügyfélkövetelések fedezettségének bizonylat alapú és nyilvántartási rendszerbeli kontrolljára, vagyis annak ellenőrzésére, hogy az ügyfelek követeléseinek pénz- és értékpapír fedezete a vizsgált időpontban a befektetési vállalkozás számláin, pénztárában és értéktárában megtalálható, illetve a befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő, vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja. 31

3. Egyedi kockázatok: megbízáskezelés és letétkezelés kockázatainak feltárása A Felügyelet az átfogó vizsgálatok során valamennyi befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézménynél részletekbe menően kitért a megbízáskezelés és letétkezelés kockázatainak feltárására. 2011 során különös figyelmet fordított a forgalomgenerálás (jutalékbevétel maximalizálása a megbízáskezelésre vonatkozó szabályok megsértésével, ügyfél érdeksérelem okozása) kiszűrésére, illetve a hitelintézeteknél az intézményi letétkezelés vizsgálatára. 4. Front running A Felügyelet alapvető céljának tekinti a befektetés-kezelési tevékenységet végző szervezetek esetében a jogszabályi követelményeknek és az ügyfelek, valamint a tulajdonosok érdekei védelmének megfelelő szervezeti keretek és eljárások kialakítását, továbbá a hatékony kockázatkezelési rendszerek működtetését. Piacfelügyeleti eljárások során – amelyek a bennfentes kereskedelem vizsgálatára indultak – tapasztalható volt, hogy egyes intézmények az információs előnyükkel visszaélnek, és ezzel megsértik a jogszabályi követelményeket, főként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) előírásait. Ennek egyik formája a „front running”, amikor a megbízás végrehajtója az ügyfél megbízásának ismeretében, annak teljesítése előtt olyan saját vagy érdekeltségi körébe tartozó ajánlatot ad a befektetési szolgáltatást nyújtónak, amellyel saját javára kihasználja az ügyfél megbízásának árakra gyakorolt hatását. Egyes befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények nem a kellő gondossággal jártak el az ügyletek megkötése, nyilvántartásba vétele során, így például az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységekben részt vevő alkalmazottak szervezeti elválasztása (ún. „kínai fal”) elégtelen volt. Ezért 2011 második félévétől a front-running ellenőrzés beépült a prudenciális vizsgálat módszertanába. A biztosítási szektor további kiemelt célterületei a következők voltak. 1. Szolvencia II-vel kapcsolatos belső modell pre-applikációs vizsgálatok A Felügyelet kiemelt célterületként kezeli a hazai biztosítók Szolvencia II-re való felkészülését. Ennek érdekében 2011 második félévében a Szolvencia II által bevezetendő belső modellek előzetes ún. pre-applikációs vizsgálataira került sor, amelyeket részben átfogó vizsgálatok részeként, részben helyszínen kívüli (off-site), illetve intenzívebb felügyeleti kollégiumi részvétel keretében végzett a Felügyelet. 2. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyfélvédelem A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 23. §-a szabályozza a biztosítók díjhirdetésre vonatkozó eljárását. A Gfbt. 23. § (5) bekezdése szerint „a biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.” Erre tekintettel a Felügyelet kiemelten fontosnak tartotta a biztosítók gépjármű felelősségbiztosítási díjhirdetési kampányához kapcsolódó témavizsgálat lefolytatását, mert az előző évek tapasztalatai alapján a biztosítók által meghirdetett díjtarifák nem minden esetben feleltek meg a jogszabályi követelményeknek, illetve lehetőséget adtak az ügyfelek megtévesztésére.

32

A pénztári szektorban az alábbi részterületeket kezelték kiemelten: 1. Vagyonátadás jogszerű végrehajtásának ellenőrzése és a pénztártagokkal való elszámolás prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontú vizsgálata A Felügyelet 2011 második félévében kiemelt vizsgálati célkitűzésként tartotta számon a Nyugdíjreform és Adósság csökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról szóló 2011. évi XIII. törvényben meghatározott, a pénztárban maradó és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos pénztári feladatok jogszerű végrehajtásának ellenőrzését. Ennek keretében a Felügyelet minden magánnyugdíjpénztár esetében vizsgálta a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő és a pénztárban tagsági jogviszonyt fenntartó tagokkal kapcsolatos feladatok, illetve az Alap részére történő vagyonátadás törvényes végrehajtását, valamint a pénztártagokkal való elszámolás jogszerűségét. 2. Keresztfinanszírozás az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári ág között A rendelkezésre álló információk alapján 2011 első félévének végén – a Felügyelet megítélése szerint – a pénztári szektor jövőbeni lényeges kockázatát jelentette a megmaradó magánnyugdíjpénztárak működőképességének az új körülmények között rendelkezésre álló költségfedezettel történő fenntarthatósága, figyelembe véve a szabályozás és a méretgazdaságosság szabta korlátokat. A bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése miatt a magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportoknál a közvetett keresztfinanszírozást is veszélyforrásként értékelte a Felügyelet, ezért kapott kiemelt figyelmet ez a vizsgálati terület.

33

INTÉZMÉNYFELÜGYELÉS Helyszíni és nem helyszíni felügyelés A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. A folyamatos felügyelet keretében a prudenciális szempontoknak megfelelő felügyelés, valamint a piacfelügyelés és a fogyasztóvédelem eszközeivel (helyszínen kívül és helyszínen) a PSZÁF folyamatosan figyelemmel kíséri a pénz- és tőkepiaci intézmények, pénztárak, biztosítók (pénzügyi szervezetek), valamint az ún. pénzügyi infrastruktúrát alkotó intézmények (szabályozott piac, elszámolóház, központi értéktár) tevékenységét, folyamatait. A folyamatos felügyelés célja a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése. A folyamatos felügyelés eszközei a helyszínen kívüli ellenőrzés keretében: a rendelkezésre álló adatok, információk feldolgozása, monitorozása, folyamatos kapcsolattartás az intézménnyel, egyeztetések, egyéb kommunikáció a folyamatban lévő kérelmekkel, bejelentésekkel kapcsolatban, helyszíni ellenőrzés keretében pedig vizsgálatok lefolytatása. A folyamatos felügyelés során nyert információk beépülnek a kockázatértékelésbe, a kockázatértékelés, illetve az intézményértékelés pedig visszacsatol a folyamatos felügyeléshez, meghatározva az intézmény felügyeleti kezelésének módját és intenzitását, valamint a vizsgálatok ütemezését, illetve egyes vizsgálatok fókuszpontjait. A Felügyeleten az elmúlt másfél évben jelentősen átalakult az intézményfelügyelés módszere és gyakorlata, szervezetileg is szétváltak a helyszíni vizsgálatokat végző (on-site) és a nem helyszíni (off-site) felügyelést folytató területek. Az átalakítás óta eltelt időszak tapasztalatai és eredményei igazolták a szervezeti elkülönítés szakmai megalapozottságát. Az elmúlt évben mind a helyszíni vizsgálatok, mind pedig a helyszínen kívüli munkafolyamatok során, a szervezeti elkülönítés gyakorlati tapasztalatai alapján, a változtatásban rejlő további előnyök kihasználása, valamint a két terület közötti együttműködés magas színvonalú megvalósulása érdekében módszertani fejlesztések, illetve a hatékonyabb felügyelést elősegítő munkaszervezési átalakítások történtek.

Nem helyszíni felügyelés A nem helyszíni felügyelés alapvető célja, hogy a beérkező adatszolgáltatások, a felügyelt intézmények vezetőivel tartott prudenciális találkozók, szakértői megbeszélések és egyéb információk alapján a Felügyelet folyamatosan nyomon kövesse a felügyelt intézmények kockázatainak alakulását, és szükség esetén proaktív intézkedésekkel biztosítsa biztonságos működésüket. A felügyelt intézmények tevékenységének, kockázatainak folyamatos figyelemmel kísérése céljából rendszeres időközönként (havonta, negyedévente) részletes elemzés készül, amelyben a felügyelői területek szabályozott keretek között kiértékelik az egyes szektorokat, tevékenységeket és a nagyobb hatású intézmények jellemző főbb üzleti kockázatait, a kockázatok mértékét, tendenciáit, a kapcsolódó egyéb információkat, piaci híreket, a szektorból kapott értesüléseket. Tekintettel arra, hogy a gyorsan változó gazdasági környezetben fokozott jelentőséggel bír a napi szinten végzett, a felügyelt intézmények adatszolgáltatására épülő monitoring és kockázat34

értékelő tevékenység, a Felügyelet kiemelt figyelmet fordított a felügyeleti jelentések struktúrájára, adattartalmának aktualizálására, a beérkező jelentések pontosságára és megfelelő minőségére. Konszolidált monitoring tevékenysége során jelentős erőfeszítéseket tett a Felügyelet arra is, hogy a magyar számviteli előírások (HAS) helyett a nemzetközi számviteli előírásoknak (IFRS) megfelelő jelentési struktúra alakuljon ki a felügyelt intézményeknél a tőkemegfelelésről szóló adatszolgáltatási (COREP) táblákat illetően. A helyszínen kívüli felügyelésnek továbbra is szerves része a piacra lépő, engedélyezés előtt álló társaságok képviselőivel történő egyeztetés, illetve a már működő nagyobb hatású, vagy valamilyen szempontból kockázatot hordozó intézmények esetében a személyes kapcsolattartás különböző formái, a rendszeres, vagy eseti jelleggel tartott prudenciális megbeszélések, felső vezetéssel, jogi képviselővel, könyvvizsgálóval folytatott egyeztetések. A prudenciális megbeszélés az adott pénzügyi intézmény aktuális folyamatainak, kockázatainak, jövedelmi- és tőkehelyzetének áttekintésén túl alkalmat ad az aktuális témák (pl. a bankok, hitelintézetek otthonvédelmi programban való részvétele) megvitatására is. Az intézményfelügyelési tevékenység rendszeresen visszatérő fontos részeként a felügyeleti felülvizsgálat folyamatában került sor a pénzügyi szektorhoz tartozó intézmény belső irányításával, kockázatkezelésével és tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek értékelésére, annak eldöntése érdekében, hogy a pénzügyi szektorhoz tartozó intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e az intézmény által vállalt kockázatok fedezetét és megbízható kezelését. A felügyelési feladatokat egyre inkább jellemzi azok nemzetközivé válása. Ennek része az EU és egyéb nemzetközi együttműködésből fakadó felügyelési feladatok elvégzése: a magyarországi anyavállalattal és külföldi leányvállalatokkal rendelkező intézmények felügyelése, a külföldi hatóság összevont alapú felügyelete alá tartozó leányvállalatok magyarországi szabályok szerinti felügyelése, a külföldi székhelyű intézmények magyarországi fióktelepének, illetve a határon átnyúló tevékenységek felügyeletének elvégzése. A home-host (anyaországi és fogadó országi) együttműködés keretében – összhangban az erre vonatkozó európai szabályozással – rendszeres a kapcsolattartás a társfelügyeletekkel, a felügyelői kollégiumi üléseken kerül sor a személyes egyeztetésekre, információcserére, valamint a szakmai konzultációkra. A folyamatos felügyelés során, 2011-ben is számos esetben merült fel jogszabály-értelmezési kérdés, amely jogszabályok módosítására tett felügyeleti javaslatoknak, felügyeleti ajánlások, állásfoglalások, módszertani útmutatók kiadásának képezte alapját. A bankcsoportok, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások nem helyszíni felügyelésének aktualitásai A megfelelő szintű banki likviditás biztosítása érdekében – a forint jelentős árfolyamgyengülésével összefüggésben – a Felügyelet napi szinten vizsgálta a bankcsoportok likviditási pozícióját. Kockázat azonosítása esetén a Felügyelet felhívta a bankok vezetőinek figyelmét, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a likviditási pozíció biztonságos szinten tartására. A bankcsoportok aktuális tőkehelyzetének folyamatos vizsgálata mellett a Felügyelet rendszeresen elemezte a banki portfóliók és a jövedelmezőség alakulását, valamint felügyeleti előrejelzés készült a várható tőkehelyzetről – stresszelt tőke-megfelelési mutató (TMM) becslése –, figyelembe véve a forint esetleges szélsőséges árfolyamromlását, a végtörlesztés, valamint a portfólióromlás eredménycsökkentő hatását is. Potenciális tőkehiány esetén a Felügyelet felhív35

ta a bankok figyelmét, tényleges tőkehiány esetén pedig felszólította a bankokat a szükséges intézkedések megtételére. 2011. III. negyedévtől a hitelezés jelentős visszaesése, a növekvő kockázati költségek, továbbá egyes európai hatósági – pl. EBA vagy az osztrák FMA-OeNB – előírások, illetőleg elvárások következtében a Felügyelet folyamatosan nyomon követte a külföldi tulajdonosok stratégiaváltásának elemeit, illetve ezzel összefüggésben folyamatosan elemezések készültek a tulajdonosi intézkedéseknek a magyarországi leánybankok likviditási-, jövedelmezőségi- és tőkehelyzetére gyakorolt hatásáról. A 2011. év során kiemelt feladat volt az „Otthonvédelmi”, valamint az „Országvédelmi” csomag igénybevételének figyelemmel kísérése, az intézkedések hatásának elemzése, mint pl. az árfolyamgát, a lakóingatlanok kényszerértékesítésére vonatkozó moratórium feloldásának hatása, az ingatlanértékesítési kvóták alkalmazása. Kiemelten kezelte a Felügyelet a válság kapcsán refinanszírozási forrás hiányában új ügyletet kötni nem képes, a meglévő ügyfelek fizetési hajlandóságának romlása következtében, valamint a végtörlesztés miatt veszteségessé váló, illetve romló tőkehelyzetbe került pénzügyi vállalkozásokat. A szövetkezeti hitelintézetek felügyelése során 2011-ben a Felügyelet nagy hangsúlyt helyezett a tulajdonosi és vállaltirányítási problémák elemzésére és kezelésére. Megállapításra került, hogy a szövetkezeti hitelintézetek megerősítése, valamint a közöttük kialakult intézményvédelmi és integrációs együttműködés szorosabbra fűzése indokolt, ennek érdekében a rájuk vonatkozó szabályozási környezet módosítása is szükségessé vált. A Felügyelet a szövetkezeti hitelintézetek ellenőrzése során szerzett tapasztalatait az intézmények részére szervezett konferencián, illetve a részükre rendszeresen küldött szakmai kör-e-mailekben osztotta meg. A Felügyelet célja ezekkel a kockázatok kialakulásának megelőzése és a legjobb gyakorlat megismertetése volt. A helyszínen kívüli felügyelés folyamatai a pénztári területen A pénztári területen 2011. évben a helyszínen kívüli felügyelés általános folyamatai (adatszolgáltatások folyamatos figyelése, a negyedéves jelentések és éves beszámolók adatai alapján képzett mutatók értékelése, közgyűlési anyagok feldolgozása és az ezekkel kapcsolatos intézkedések megtétele stb.) mellett kiemelt szerepet kapott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogszabály-módosítások hatásainak nyomon követése. Központi helyet foglalt el a magánnyugdíjpénztárak működési tartaléka, fizetőképességének, likviditási helyzetének figyelemmel kísérése. A 2010 decemberében elrendelt, a működési tevékenység adott időszaki bevételeire, ráfordításaira és a 30 napon belül várható kiadásaira kiterjedő havi adatszolgáltatásokat a Felügyelet hét, a heti adatszolgáltatásokat négy pénztár esetében elemezte és értékelte, több alkalommal a negyedéves és a havi adatszolgáltatás gyakoribbá tételéről döntött, illetve konzultációt kezdeményezett a pénztárak vezetőivel. A Felügyelet és a pénztárak együttműködésének köszönhetően nem alakult ki egyetlen pénztárnál sem likviditási válság, az érintett pénztárak a működési tevékenység finanszírozására rendelkezésre álló források kimerülése előtt meghozták a szükséges döntéseket, intézkedéseket (beolvadás más pénztárba, végelszámolással a tevékenység megszüntetése). A helyszínen kívüli felügyelés keretében, a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagokkal kapcsolatos elszámolás zavartalan lebonyolítása érdekében, a Felügyelet a magánnyugdíjpénztárak részére belső ellenőri vizsgálatot írt elő a visszalépő tagi kifi36

zetések számítási módszertanával kapcsolatban. A Felügyelet a belső ellenőri jelentések áttekintését követően négy pénztárnál az adott tagi kör esetében megtiltotta a kifizetést és határozatban kötelezte a pénztárakat a visszalépő tagok kifizetésének újraszámítására. A pénztárak a határozatban foglaltakat teljesítették, a számítást elvégezték, és a volt tagok részére a kifizetéseket a jogszabályban előírt határidőben teljesíteni tudták. A tőkepiaci helyszínen kívüli intézményfelügyelés főbb aktualitásai Az elmúlt évben a kiemelt tőkepiaci intézményeknél (Budapesti Értéktőzsde Zrt., Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt., KELER Központi Szerződő Fél Kft.) számos olyan koncepcionális változás történt, amelyek hatásukat illetően nagy jelentőséggel bírnak, ezért a Felügyelet által történő folyamatos figyelemmel kísérésük, felügyelésük kiemelt feladat. A BÉT-nél ide sorolható a kereskedési rendszer cseréjével kapcsolatos döntés elhalasztása, a BÉTa piac (MTF platform) elindítása, az állampapírok EuroMTS platformra történő 2012. évi bevezetésével kapcsolatban hozott ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) döntés. A KELER-csoportot érintően is több, a Felügyelet tevékeny közreműködését igénylő koncepcionális változás történt, illetve van folyamatban (pl.: a klíring tevékenység KELER Központi Szerződő Fél (KSZF) Kft-be integrálása, a KSZF kapcsolódó feltőkésítése). Az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjednek az online kereskedési platformokon történő, elsősorban devizához (FX) és különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodáshoz (Contract for Difference = CFD) kapcsolódó ügyletkötések, ezért a befektetési szolgáltatást végző intézmények felügyelése során prioritásként jelentkezett a lefolytatott témaelemzés által feltárt kockázatok felmérése és kezelésének kontrollja. A befektetési szolgáltatást végző intézmények ügyfélkapcsolatainak minősége, annak fogyasztóvédelmi vonatkozásai miatt a Felügyelet a befektetési szolgáltatást végző intézményeknél kiemelten vizsgálta a vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazását, betartását és ezekkel kapcsolatban kérdőíves felmérést végzett, illetve elemzést készített. A fenti két témakör a kiemelt ellenőrzési célterületeket tartalmazó részben került részletesen ismertetésre (MiFID szerinti állapotfelmérés). A biztosítók helyszínen kívüli felügyelésének új vonásai A biztosítók folyamatos felügyelése során kiemelt feladatként jelentkezett a biztosítók romló jövedelmezőségi- és tőkehelyzetének, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatok növekedésének folyamatos felügyelése és vizsgálata. A biztosítók eredményességét és tőkehelyzetét ugyanis több körülmény is kedvezőtlenül befolyásolta. Ezek közé sorolható a magán-nyugdíjpénztári vagyonkezelésből származó bevételek csökkenése a biztosítók leányvállalatainál (befektetési alapkezelők), a nemzetközi csoportokhoz tartozó intézmények esetében pedig a külföldi tulajdonosok növekvő arányú tőkekivonása. A gazdasági válság biztosítási szektort érintő, évek óta begyűrűző sokrétű hatása a biztosítók jelentős részénél üzletpolitikai irányváltásra, sőt sok esetben alapvető stratégiaváltásra ösztönözte a tulajdonosokat. Ennek aktív és folyamatos nyomon követése mind az intézményi szintű prudenciális felügyelés, mind pedig az elmúlt években gyakran változó piaci folyamatok lekövetése szempontjából kiemelt jelentőségű. A Szolvencia II szabályozási keretrendszer bevezetésére történő felkészülés, az intézmények felkészültségi szintjei közötti eltérések mérséklése, megszüntetése növekvő intézményfelügyelési feladattal jár. 37

A fentiek mellett a lakossági devizahitelek végtörlesztése teljesítéséhez az életbiztosítások, elsősorban a unit-linked (UL) biztosítások visszavásárlásának likviditási oldalról is történő folyamatos nyomon követése (adatszolgáltatás elrendelésén, elemzéseken keresztül) jelentette az egyik legfontosabb feladatot. A biztosításközvetítők felügyelése során tovább erősödött a sztenderd kezelés (éves adatszolgáltatás beérkezésének ellenőrzése, a tőkehelyzet vizsgálata, a szakmai felelősségbiztosítás meglétének ellenőrzése), és ennek következtében a felügyeleti intézkedések időtartama lényegesen lerövidült. Ennek köszönhetően növekvő számban szüntetik be tevékenységüket azok a piaci szereplők, akik tényleges közvetítő tevékenységet már huzamosabb ideje nem végeznek.

Helyszíni felügyelés A helyszíni vizsgálatok tapasztalatai A pénzpiaci intézmények esetében, a helyszíni vizsgálatok lefolytatására 2010 szeptemberében külön főosztály jött létre. A Pénzpiaci vizsgálati főosztály feladatkörébe a bankok, bankcsoportok, szövetkezeti hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások helyszíni vizsgálatai tartoznak5. A szervezeti változással párhuzamosan átalakult a felügyeleti ellenőrzések lebonyolításának eljárásrendje, a Felügyeleti igazgatóság tervezési rendszere, valamint megerősödött a helyszíni vizsgálatok erőforrás-ellátottsága. A 2011-es vizsgálatok lebonyolítására már az új tervezési rendszer alapján, főosztályonként, napra lebontott részletes tervek szerint került sor. A Felügyeleti igazgatóság helyszíni vizsgálati terveinek összehangolása szintén a Pénzpiaci vizsgálati főosztály feladata volt. A vizsgálati tervek elkészítése során a Felügyelet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a) b) c) d)

a felügyeleti vizsgálatok középtávú ciklustervét (a Psztv. alapján a felügyelt intézményeknél 3-5 évenként helyszíni szakaszt is magában foglaló, átfogó vizsgálatot kell tartani), a rendelkezésre álló erőforrásokat, az intézmények kockázati besorolását, méretét, tevékenységét, és ennek alapján a vizsgálathoz szükséges erőforrásigényt és vizsgálati időtartamot, a vizsgált intézmények körébe való bekerülésre kialakított pontozásos rendszert, amely az intézmény egyedi jellemzőit is vizsgálja.

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy 2011-ben mind a pénzpiaci, mind a biztosítási területen emelkedett az átfogó vizsgálatok száma. Kiemelendő a szövetkezeti hitelintézeteknél és a kisés középbankoknál lefolytatott átfogó vizsgálatok számának jelentős növekedése, amit a három- , illetve ötéves ciklusokban, jogszabály által kötelezően lefolytatandó átfogó vizsgálatokra vonatkozó előírások teljesítése tett szükségessé. 2011-ben informatikai biztonsági részvizsgálatot összesen 78 esetben folytatott le a Felügyelet (ebből 59 történt átfogó vizsgálat keretében). Pénztári területen lényeges változást okozott a vizsgálati tervben a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő

A biztosítás-, pénztár- és tőkepiaci intézmények esetében az on-site és az off-site felügyelés azonos főosztályon, de külön osztályokon történik. 5

38

törvények módosításáról szóló 2011. évi XIII. törvényben meghatározott, a pénztárban maradó és a Társadalombiztosítási Nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos pénztári feladatok jogszerű végrehajtásának ellenőrzése. Ennek keretében 3 ütemben került sor minden magánnyugdíjpénztár célvizsgálatára, így a tervezett átfogó vizsgálatok helyett a Felügyelet 43 estben célvizsgálatot folytatott le a pénztárban maradó és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos pénztári feladatok jogszerű végrehajtásának ellenőrzésére. 4. táblázat: Vizsgálati statisztika

Helyszíni vizsgálatok száma (db) Nagy bankcsoportok Kis- és középbankok Szövetkezeti hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások (bankcsoporton kívüli) Biztosító részvénytársaságok Biztosító egyesületek Pénztárak Tőkepiaci szereplők Összesen

2010 tény 2011 tény 2012 terv átfogó egyéb átfogó egyéb átfogó egyéb 1 10 4 2 4 2 2 3 11 0 5 0 12 3 30 1 36 0 5 5 0 0 0 0 11 0 29 14 74

5 1 4 5 36

12 0 8 14 79

0 1 43 6 53

9 9 24 14 101

1 0 13 0 16

A tőkepiaci tevékenység vizsgálatával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálatára a tőkepiaci szereplőkön kívül az átfogó vizsgálat keretében sor került azoknál a hitelintézeteknél is, amelyek e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkeznek. 5. táblázat: A 2011. évi vizsgálatok száma (db) Pótlólagosan Lefolytatott Tervezett Törölt tervbe vett vizsgálat öszvizsgálat vizsgálat vizsgálat szesen

Főosztályok Pénzpiaci vizsgálati főosztály (PVF) 49 Tőkepiaci intézmények felügyeleti főosztálya 6 15 +9 (TIFF) Biztosításfelügyeleti főosztály (BFF) 13 Pénztárak felügyeleti főosztálya (PFF) 27 Összesen 104+9=113

4

3

48

1

6

20+9

1 21 27

1 45 55

13 51 132+9=141

A vizsgálat folyamatának szabványosítása A vizsgálat folyamatának szabványosítása és a vizsgálati jelentések formai egyszerűsítése, tartalmi koncentráltságuk növelése jelentősen javította a vizsgálati dokumentáció átláthatóságát, ésszerűbbé, könnyebben kezelhetővé tette a vizsgálati folyamatokat, egyúttal támogatja az alkalmazott intézkedések nyomon követését.

Az év során a Tőkepiaci intézmények felügyeleti főosztálya kilenc befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató univerzális bank vizsgálatában vett részt. 6

39

Könyvvizsgálókkal történő együttműködés Rendszeressé váltak a vizsgált intézmény könyvvizsgálójával folytatott, vizsgálatot megelőző konzultációk, határozott előrelépés történt a Felügyelet és a könyvvizsgáló együttműködése terén. A megbeszélések a vizsgálatok fókuszálásához jól felhasználható információkkal segítik a Felügyelet vizsgálatra való felkészülését, a feltett kérdések pedig jelzik a könyvvizsgáló számára, melyek azok a kulcsfontosságú területek, amelyekre a Felügyelet figyelme irányul. A megbeszélések során felmérhető, mennyire épültek ki a vizsgált intézmény védelmi vonalai, hogyan működnek a belső és külső kontrollok. Ez támpontot ad a vizsgálat mélységének meghatározásához és az alkalmazott vizsgálati módszerek kiválasztásához. A tapasztalatok alapján a könyvvizsgálókkal történő konzultációk gyakorlatát hasznosnak, és a vizsgálatokra való felkészülés folyamatát segítő elemnek tartja a Felügyelet, amelyet a jövőben is folytatni kíván. Ugyanakkor egyes könyvvizsgálók tevékenységével kapcsolatban problémák merültek fel, ami szükségessé teszi a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával (MKVK) történő együttműködés fejlesztését. A vizsgálatokat lezáró intézkedések 2011. évben 151 vizsgálat lezárására került sor, ebből 50 vizsgálat 2010-ben indult. A lezárt 151 vizsgálatból 23 zárult intézményi bírsággal, 2 pedig személyi bírsággal. Személyi bírság kiszabására akkor került sor, amikor a vizsgált intézménynél feltárt magas kockázat kialakulásában valamely vezető tisztségviselőjének személyi felelőssége megállapítható volt. A kiszabott bírságok a következőképpen alakultak:    

Pénztári ágazat: 100 millió Ft intézményi bírság, Biztosítói ágazat: 24 millió Ft intézményi bírság, Tőkepiaci ágazat: 24,7 millió Ft intézményi bírság, Pénzpiaci ágazat: 9 millió Ft intézményi bírság és 8 millió Ft személyi bírság. 2. ábra

A Felügyeleti igazgatóság vizsgálatai alapján hozott határozatok száma (db) 160 intézkedő határozat bírság nélkül

140 120

intézkedés nélküli határozat

100 80

intézkedő határozat+intézményi bírság intézkedő határozat+személyi bírság

60 40 20 0 PVF

TIFF

BFF

40

PFF

Pénzpiaci vizsgálatok 2011. évben a pénzpiaci területen négy nagy bankcsoport, ezen belül a csoportokba tartozó 19 intézmény, 11 kis- és középbank, valamint 30 szövetkezeti hitelintézet átfogó vizsgálatára került sor. Az átfogó vizsgálatok kiterjedtek az intézmények fontosabb tevékenységeire és azok lényeges kockázataira. A vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítottak a válság nyomán fellépő eszközminőség-romlás következményeire, az átstrukturálás gyakorlatára, a rossz eszközök kezelésére, a tartalékolás megfelelőségére és a tőkehelyzet alakulására. A vizsgálatok eredményeként erősödött az intézmények informatikai vészhelyzeti felkészültsége. A vizsgálatok során a Felügyelet felhívta a figyelmet az internetes bankolás biztonsági kockázataira, illetve módszertani útmutatót is kiadott ebben a témában. A szövetkezeti hitelintézeteknél hangsúlyt kapott továbbá a belső kontrollrendszerek, így a kockázatkezelés, belső ellenőrzés, megfelelőségi tevékenység ellenőrzése és a felügyeleti elvárásoknak megfelelő erősítése, valamint a likviditási és piaci kockázatok terén a kockázat mérésének és kezelésének ellenőrzése, erősítése. Informatikai szempontból a Felügyelet előírta a szektorban használt szoftverek biztonsági kontrollkörnyezetének szigorítását (ellenőrizhetőség, jogosultságok), így a követelményeknek nem megfelelő szoftverek kiszorultak a piacról. 2011. május 24-én és 25-én a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatairól konzultációt tartott a Felügyelet az intézményeknek. A pozitív tapasztalatok tükrében a konzultáció 2012. évben is megtartásra kerül, hogy a Felügyelet ezzel is elősegítse az intézmények elvárásoknak megfelelő működését. Az év kiemelt vizsgálatai: A pénzpiaci vizsgálatok fókusza a hitelintézeti portfóliók minőségének áttekintése volt, ezen belül is a vállalati hitelek, különösen a projekt hitelek állapota. A vállalkozások gazdasági helyzetének romlása és az ingatlanpiac hosszabb ideje tartó illikviditása a portfóliók jelentős mértékű romlását eredményezte, különösen azoknál a hitelintézeteknél, amelyek kockázatvállalási gyakorlata a válságot megelőző években nem volt kellően prudens, vagy amelyeknél a válság sújtotta ágazatokra koncentrálódott a portfólió. A hitelintézeti tevékenység súlypontja jellemzően eltolódott a hitelezésről a követeléskezelésre, a work-out funkciók mind szervezeti, mind erőforrás téren megerősítésre kerültek, így a vizsgálatok súlypontja is ez irányban mozdult el. A vizsgálatok során az átstrukturálás jogszabályi előírásoknak való megfelelését, a hitelek kezelésére kialakított monitoring rendszert, a fedezetek nyilvántartására és értékelésére kialakított eljárásokat, a minősítés és értékvesztés folyamatát és a rosszá vált hitelek kezelését vizsgálta a Felügyelet kiemelten, s az átstrukturálás gyakorlatát illetően a hitelintézetek többségénél hiányosságot tárt fel. Sok helyütt hiányzott a számviteli politikában a szükséges szabályozás, a megfelelő definiálás, illetve az alkalmazott definíció nem felelt meg az előírásoknak. Voltak olyan egyedi hitelek, illetve portfóliók, amelyeket átstrukturáltként kellett volna nyilvántartani és ennek megfelelően minősíteni, valamint értékvesztést képezni rá, ennek ellenére problémamentes minősítésük volt, s a minimum 1%-os értékvesztés megképzése sem történt meg. A hitelintézeti vizsgálatokat lezáró határozatok jelentős része tartalmazott előírást az átstrukturálás gyakorlatára vonatkozóan. A Felügyelet minden esetben intézkedést alkalmazott, ha a portfólió romlását elfedni szándékozó gyakorlattal találkozott. A pénzpiaci vizsgálati határozatok döntő többsége tartalmazott előírásokat a fedezetek megfelelő nyilvántartására, rendszeres értékelésére, valamint a minősítési és értékvesztés képzési gyakorlatra vonatkozóan. A fedezeteknél jellemző probléma, hogy rendszeres újraértékelésük nem, vagy nem megalapozottan, nem megfelelő minőségben történik meg. A minősítés és értékvesztési gyakorlat sok esetben nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, jellemzően a teljeskörűség, valamint az alkalmazott értékvesztési kulcsok megfelelő módszertani alkalmazása volt hiányos. A vizsgálatok tártak fel olyan eseteket is, amelyekben bebizonyosodott, hogy a hitelintézet szándékosan manipulálta az adatszolgáltatást, egyik esetben a hitelezési kockázat tőkeszükségletének számítását azzal, hogy nem a valós adatokat jelentette a lejárt hitelekre, így a Felügyeletet a beküldött adatszolgáltatással a tőkemegfelelés tekintetében megtévesztette, másik esetben pedig a hitelek lejáratát manipulálták a rendszerben, ami hasonló következményekkel járt. Mivel az adatszolgáltatás a helyszíni vizsgálatok közötti időszakban a felügyelés legfontosabb eszköze, a helyszíni vizsgálatok során kiemelt feladat minden koc-

41

kázatnál az adatszolgáltatás ellenőrzése. Nem megfelelő adatközléssel jellemzően téves értelmezés (likviditási kockázat, kamatkockázat, portfólió minőség, átstrukturált hitelek), nem megfelelően kialakított folyamatok, rendszerhiba, adathiba miatt találkozik a Felügyelet, a feltárást minden esetben határozati intézkedés követi. Azoknál a hitelintézeteknél, ahol a vizsgálat jelentős mértékű nem kimutatott hitelezési veszteséget tárt fel, számos, a kockázatvállalást jellemző szabálytalanság, felelőtlen gyakorlat volt tapasztalható. Az ilyen esetek feltárásakor alkalmazta a Felügyelet a személyes felelősség megállapítását, személyi bírság kiszabását. A jellemző problémák között megemlítendő még a szövetkezeti hitelintézeteknél szaporodó belső csalások feltárása is. Bár a Felügyelet 2010-ben e témában a teljes szektort érintő témavizsgálatot folytatott le, és megfogalmazta a megelőzésre vonatkozó elvárásait, 2011-ben mégis előfordult olyan eset, amikor a vizsgálat megállapította, hogy a belső csalás megelőzésére és feltárására az intézmény vezetése nem tette meg a szükséges lépéseket, sem a Felügyelet ajánlását, sem a saját, működési kockázat kezelésére vonatkozó szabályozását nem tartotta be, lehetővé téve további veszteségek keletkezését. Az eset feltárása szigorú határozati kötelezést vont maga után, a Felügyelet megállapította az intézmény vezetőjének személyes felelősségét. Az ügy kapcsán a büntetőfeljelentést a Szövetkezet tette meg.

Biztosításpiaci vizsgálatok Az átfogó vizsgálatok fókuszában a jelentős és magas kockázatú tevékenységek, valamint a biztosítók belső irányítása és kontrollrendszere elégségességének részletes vizsgálata, valamint az intézmények pénzügyi és működési kockázatainak széleskörű feltárása állt. Az átfogó vizsgálatokban kiemelt fontosságú volt egyrészt a Szolvencia II követelményeinek való megfelelésre történő felkészülés vizsgálata, másrészt a biztosítók befektetési egységhez kötött (UL) életbiztosítási termékeinek, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékek állománykezelési és ügyfél-tájékoztatási szempontból történő vizsgálata. Az első félévben a Felügyelet több előadást tartott nagy érdeklődés mellett a vizsgálatok tapasztalatairól. A pozitív visszajelzésekre tekintettel az azóta lefolytatott vizsgálatok eredményeinek ismeretében 2012. második félévében a Felügyelet ismételten tájékoztatja a felügyelt intézményeket a tapasztalatokról. Az év második felében a Felügyelet megkezdte az érintett intézmények esetében a Szolvencia II irányelv által lehetővé tett intézményi belső modellek pre-applikációs vizsgálatát, amelyek lezárását követően az összefoglaló dokumentumokat a Felügyelet az érintett csoportfelügyeleteknek is minden esetben megküldte. Az év kiemelt vizsgálatai: Az átfogó vizsgálatok egyik fókusza volt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) terméket értékesítő biztosítóknál a kgfb rendszerre vonatkozó, 2010-től hatályba lépett jogszabályokban foglalt előírások teljesítésének vizsgálata. A kgfb állománykezelés vizsgálata arra irányult, hogy a belső szabályzatok, a nyilvántartó rendszerek, illetve a kontrollkörnyezet biztosítja-e a szerződési feltételekben, illetve a jogszabályokban foglaltak megfelelő teljesítését. A vizsgálatok a biztosítók nyilvántartási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei területén számos hiányosságot állapítottak meg, amelyek miatt a biztosítók nem tudtak maradéktalanul eleget tenni a jogszabályokban foglalt kötelezettségeiknek. Jellemzően az ajánlatok kezelésével, kötvényesítésével, a fedezetlenségi díj kiszámításával és beszedésével, a kártörténeti adatok beszerzésével, a díjhátralékos szerződések kezelésével kapcsolatos kötelezettségek, továbbá a kötvénynyilvántartó szerv, a kárnyilvántartó szerv, illetve az üzembentartó felé fennálló, a szerződések létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos értesítési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban állapított meg a Felügyelet jogsértő hiányosságokat. Előbbieken túl a gépjárműflottára, illetve a bonus-malus besorolásra, a kárigény határidőben történő elbírálására, valamint a kártérítési javaslat határidőben történő megtételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával kapcsolatban tárt fel a Felügyelet jogszabályba ütköző, esetenként a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásait is sértő gyakorlatokat. Az említett hiányosságok felügyeleti bírságok kiszabását tették indokolttá.

42

Tőkepiaci vizsgálatok A 2011. évi átfogó vizsgálatok során, a tőkepiaci területen a hazai befektetési szolgáltatók körében a Felügyelet kiemelten vizsgálta a MiFID és a Bszt. előzetes tájékozódási kötelezettséggel, a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásával, az érdek-összeütközéssel, összeférhetetlenséggel és ösztönzéssel kapcsolatos előírásainak betartását. A tárgykörben sor került egy kérdőíves felmérésre is, amelyben 62 befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmény vett részt. A felmérés célja az volt, hogy a Felügyelet átfogó helyzetképet kapjon a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézményeknél alkalmazott gyakorlatról és módszerekről, továbbá információkat szerezzen a felmerülő gyakorlati problémákról, a piaci szereplők észrevételeiről. A Felügyelet a felmérés során szerzett tapasztalatait és az egyes témakörök vonatkozásában kialakított véleményét, elvárásait 2011. év végén nyilvános konzultációra bocsátotta abból a célból, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző intézmények szakmai észrevételeinek és javaslatainak figyelembe vételével ajánlásokat adjon ki a piaci szereplők számára7. Az év kiemelt vizsgálatai: A befektetési szolgáltatást végző intézményeknél az elmúlt években egyre nagyobb mértékben terjedt el az online kereskedési platformokon történő kereskedés, elsősorban FX és CFD termékekre irányuló tőkeáttételes ügyletkötés lehetősége. A Felügyelet az elmúlt évben végzett átfogó vizsgálatai keretében kiemelten vizsgálta azokat az intézményeket, amelyek ilyen szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek. Mivel a tőkeáttételes ügyletek magas kockázatokat hordoznak, a Felügyelet a vizsgálatokon túlmenően szükségesnek tartotta annak felmérését, hogy az online kereskedési platformokon történő deviza és CFD termékekre történő ügyletkötés milyen jellemzőkkel bír, és milyen kockázatokat (esetlegesen milyen mértékű veszteségeket) hordoz. Ennek keretében a Felügyelet a hazai befektetési szolgáltatók körében, rendkívüli adatszolgáltatás keretében bekért adatok alapján 2011 szeptemberében felmérést végzett, melynek eredménye rámutatott ezen ügylettípusok fokozott kockázataira, veszélyeire. A felmérés során szerzett tapasztalatokról a Felügyelet a honlapján figyelemfelhívó tájékoztatást tett közzé 8, amelyben felhívta a befektetők figyelmét a tőkeáttételes ügyletek veszélyeire, a befektetők részéről elvárható körültekintő eljárásra. A Felügyelet a felmérés eredménye alapján tapasztalt kockázatok és tendenciák tükrében további intézkedéseket tart szükségesnek a fogyasztóvédelmi célok elérése érdekében. A felmérés eredményét idézte a szaksajtó jelentős része, illetve a legfontosabb üzenetek megjelentek egy ügyfél-tájékoztató kisfilmben is. A nagy tőkeáttételes tőkepiaci ügyletekről készített felmérés angol nyelvű változata az ESMA-n belül is komoly érdeklődést váltott ki.

Pénztári vizsgálatok A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.) – Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvénnyel módosított – 23-24. §-a alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok 2011. január 31-éig (néhány speciális esetben 2011. február 28-ig) dönthettek arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságukat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tett nyilatkozatukkal fenntartják. A nyilatkozatot nem tett tagok magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével a törvény erejénél fogva au-

7

http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/magas_tokeattetel_111105.html

8

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/fogyved_hirek/online_bekehtetesek_kockazatai.html 43

tomatikusan megszűnt. A magánnyugdíjpénztárak a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint a visszalépő tagok 2011. május 31-re, mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő eszközökben 2011. június 12-ig átadták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. Az eszközöket a visszalépő tagok eszközeinek portfólión belüli arányának megfelelően kellett átadni. A volt magán-nyugdíjpénztári tagok jogosultak voltak a visszalépő tagi kifizetésre9, melynek felhasználásáról 2011. május 31-éig nyilatkozhattak, azaz dönthettek arról, hogy a visszalépő tagi kifizetést készpénzben felveszik, bankszámlára utaltatják, önkéntes nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlájukon íratják jóvá, vagy a társadalombiztosítási rendszerben jövőben megnyíló egyéni számlájukon való jóváírás érdekében átutaltatják a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. A visszalépő tagoknak kifizetendő összeget a magánnyugdíjpénztárak számították ki, és ezt 2011. július 20-áig igényelték vissza az Alap vagyonkezelését végző ÁKK-tól és a beérkezést követő 8 napon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 30-ig a tag nyilatkozata szerint rendezték, ami több mint 2,45 millió volt tagot érintett. A visszalépő tagokkal történő elszámolás kapcsán a Felügyelet nem tárt fel súlyos hibákat. A több mint 3,12 millió magán-nyugdíjpénztári tagból 3,01 millió fő nem tett a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartására vonatkozó nyilatkozatot, így ők a törvény erejénél fogva visszakerültek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A visszalépő tagok vagyonát, 2.925 milliárd Ft-ot a magánnyugdíjpénztárak 2011. június 12-ig – kisebb értelmezési problémáktól eltekintve – zavar nélkül átutalták az ÁKK részére. A maradó magánnyugdíjpénztári tagok létszáma 101 ezer fő volt, vagyonuk 237 milliárd Ft. A tagok részére teljesített visszalépő tagi kifizetések összege 232 milliárd Ft volt, amelyből 86 milliárd forint a Posta által került kézbesítésre, 138 milliárd Ft-ot bankszámlákra utaltak, 6 milliárd forintot önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlákon írtak jóvá, míg a társadalombiztosítási rendszerben vezetett egyéni számlákon történő jóváírás érdekében a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2 milliárd Ft-ot utaltak át a magánnyugdíjpénztárak. A Felügyelet a visszalépő és a maradó magán-nyugdíjpénztári tagok érdekeinek védelme, a visszalépési folyamat zavartalansága, a pénztárak működésének biztonsága érdekében három ütemben célvizsgálatot folytatott, illetve folytat 2011. március – 2012. július között a magánnyugdíjpénztáraknál. Az I. ütemben 2011. március – 2011. május között a Felügyelet azt vizsgálta, hogy a pénztárak felkészültek-e a maradó és a társadalombiztosítási rendszerbe viszszalépő tagok és vagyonuk különválasztására, a visszalépő tagok vagyonának és a függő tételeknek az átadására és a visszalépő tagi kifizetés kiszámítására. A II. ütemben 2011. május 2011. augusztus között a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok vagyona és a függő tételek kiszámításának, ÁKK részére történő átadásának jogszerűségét, módszertanát, az ezzel kapcsolatos költségek elszámolását, a függő tételek visszaigénylését és a maradó tagok

Az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja alapján a visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére, vagy annak önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására. 9

44

vagyonának rendelkezésre állását vizsgálta a Felügyelet. A III. ütemben 2011. szeptember 2012. július között kerül sor a visszalépő tagi kifizetések és a hozamgarantált tőke számítás, a kifizetések tagi nyilatkozatok szerinti rendezésének, a költségek elszámolásának jogszerűsége és a pénztárak működési tevékenységének likviditás ellenőrzésére. Az eddig elvégzett vizsgálatokat, amennyiben szükséges volt, határozattal és/vagy vizsgálati levéllel zárta le a Felügyelet. 3. ábra: A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálatok

I. ütemű vizsgálatok

II. ütemű vizsgálatok

(db)

(db)

8 7 6 5 4 3 2 1 0

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Intézkedés nélküli Intézkedés nélküli Határozati Határozati kötelezés lezáró határozat, lezáró határozat és kötelezés, vizsgálati és vizsgálati levél vizsgálati levél nem vizsgálati levél levél nem született kibocsátása született kibocsátása

Intézkedés nélküli Intézkedés nélküli Határozati Határozati kötelezés lezáró határozat, lezáró határozat és kötelezés, vizsgálati és vizsgálati levél vizsgálati levél nem vizsgálati levél levél nem született kibocsátása született kibocsátása

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos jogszabályi változásokból a PSZÁF-ra háruló feladatok zavartalan lebonyolítása érdekében a Felügyeleten belül 2011 januárjában megalakult a Változáskezelési munkacsoport, amely folyamatosan, heti rendszerességgel ülésezve, operatív módon követte nyomon a pénztárakkal kapcsolatos eseményeket, akciókat, elemezte a várható piaci hatásokat és amennyiben indokolt volt, kidolgozta és a vezetés elé terjesztette a lehetséges döntési alternatívákat, javaslatot tett azok megvalósítására. A munkacsoport 2012. évben folytatja tevékenységét, tekintettel a 2011. decemberi jogszabályi változásokra. A Felügyelet a magán-nyugdíjpénztári változások során kiemelt feladatának tekintette a visszalépő és a maradó tagok érdekeinek védelmét. Ennek megfelelően a korábbi időszakok felügyelési tapasztalataival, szakvéleményeivel támogatta a jogalkotó tevékenységét, részt vett a jogszabály-előkészítésben. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a Felügyelet mind szektorszinten, mind kétoldalú találkozók keretében konzultációkat folytatott a pénztárakkal a visszalépési folyamattal kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban. Vezetői körlevelekkel segítette a hozamgarantált tőke számítása során figyelembe veendő indexek egységes alkalmazását és az ÁKK-val kapcsolatos pénztári eljárásokat. Szükség szerint egyeztetések kezdeményezésére került sor az államigazgatás és a magán-nyugdíjpénztári változásokban érintett egyéb szervezetek képviselőivel (NGM, ONYF, ÁKK, KEHI, pénztári letétkezelők). Az év kiemelt vizsgálatai: A Felügyelet már 2010 nyarán – azaz jóval a visszalépés lehetőségét megteremtő jogszabály megjelenése előtt – elkezdte vizsgálni a magánnyugdíjpénztárak közvetett befektetéseire (pl. befektetési jegyek) vonatkozó, a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 2. és 2/A. sz. melléklete azon előírásának teljesülését, amely szerint „A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke – a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten – a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen”. A Felügyelet ezért megvizsgálta a magán-nyugdíjpénztári vagyont kezelő alapkezelők (mint vagyonkezelők) által felszámított vagyonkezelési díjak (közvetlen költségek), valamint az alapkezelők által a magán-nyugdíjpénztári portfóliókba elhelyezett befektetési alapok (pl. alapkezelési) díjainak – mint a pénztárat közvetetten terhelő legjelentősebb költségnek – egymáshoz viszonyított mértékeit. Ebből kiindulva a Felügyelet azt vizsgálta, hogy a magánnyugdíjpénztárak számára nem je-

45

lentett volna-e költséghatékonyabb megoldást, ha egy adott befektetési alap által leképzett eszközallokációt közvetlen befektetéseken keresztül – azaz nem az alap befektetési jegyeinek megvásárlása által – valósít meg. A hozamkifizetések és az átállás (adatmigráció) folyamatának informatikai alátámasztását is vizsgálta a Felügyelet. A vizsgálat 9 magánnyugdíjpénztárra és 13 vagyonkezelőre terjedt ki. A Felügyelet a kialakított módszertan és értékelési szempontrendszer alapján négy pénztárnál állapított meg jogsértést, öt pénztár esetén az ellenőrzési eljárást intézkedés nélkül zárta le. A felügyeleti határozat alapján két pénztár követelte vissza az indokolatlan többletköltségeket a vagyonkezelőjétől, s a visszautalt 1,01 milliárd Ft-ot szétosztotta a (maradó és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő) tagok között. A Felügyelet megállapítását két pénztár vitatta és bíróságon támadta meg a határozatot. A vizsgálatba bevont vagyonkezelők esetén 1 vizsgálat jövőbeli kötelezéssel, 1 jövőbeli kötelezéssel és 100 millió Ft-os felügyeleti bírság kiszabásával, 9 intézkedés nélkül került lezárásra, 2 esetben pedig a vagyonkezelő vizsgálata a pénztári eljárás lezárásáig felfüggesztésre került.

SREP-vizsgálatok eredményei A Felügyelet a Hpt.-ben, illetőleg Bszt.-ben foglalt kötelezettségének megfelelően rendszeresen értékeli a felügyelt intézmények tőkehelyzetét, és legalább évente egyszer felülvizsgálja (SREP) azok belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát (ICAAP). A felülvizsgálat keretében a Felügyelet az intézmények kockázatainak és kockázatkezelésük figyelembevételével, egyedileg állapítja meg a felügyelt intézmények tőkeszükségletét. A felülvizsgálat mélysége függ az intézmények méretétől, kockázati helyzetétől és a pénzpiacra gyakorolt hatásától. A hitelintézetek tőkekövetelményének több mint kétharmadát a hitelezési kockázatra képzett tőke teszi ki, a működési, illetve a piaci kockázatra allokált tőke a fennmaradó részt tölti ki. A befektetési vállalkozások a tőkekövetelmény meghatározása során a legtöbb tőkét a működési kockázatra képezik, ezt követi a piaci kockázat, és legvégül a hitelezési kockázatokra képzett tőke. A korábbi vizsgálatok tapasztalataira alapozva a 2011-es SREP vizsgálatok során alkalmazott felügyeleti módszerek jelentős változáson mentek keresztül a 9 nagy bankcsoportnál. A Felügyelet a szignifikáns intézményeknél részletes felülvizsgálatot végzett benchmarkok alkalmazásával és saját becslések készítésével. A jelenlegi gazdasági helyzetben a lakossági jelzáloghitelek, a projekthitelek és a piaci kockázatok közül a devizaeszközök árfolyamkockázata állt a vizsgálatok középpontjában. Az egyeztetések (SREP párbeszéd) eredményeként a bankok tőkekövetelménye 19%-kal nőtt meg a szabályozói tőkekövetelményhez képest. Ennek a többletnek kétharmada a bankok számításainak felügyeleti felülbírálatából származik (egyharmada a bankok saját számításaiból, mindenekelőtt az 1. pillérben figyelembe nem vett kockázatokra képzett tőkéből). A 23 db kis- és középbank, valamint a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozások (2 db) esetében a Felügyelet a SREP eljárás során összességében, átlagosan 14,14%-ban határozta meg a szabályozói tőkeszükséglethez képest szükséges többlettőke-követelmény szintjét. 6. táblázat

Felügyelet szektor 9 nagy bankcsoport 23 kis- és középbank 137 szövetkezeti hitelintézet 23 befektetési vállalkozás

A PSZÁF által jóváhagyott többlettőke-szükséglet a szabályozói tőkeszükséglet (P-I) százalékában + 19, 00% + 14,14% + 24,82% többlettőke-követelmény nem került előírásra

46

A szövetkezeti hitelintézetek belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát a Felügyelet 2011-ben egyes intézményeknél helyszínen kívül, míg 19 esetben az átfogó vizsgálatok keretében végezte el. A SREP során kialakult, a Felügyelet és a szövetkezeti hitelintézetek számításaiból kialakuló tőkekövetelmény végül 24,82%-kal volt magasabb a szabályozói tőkeminimumnál. A felügyeleti felülvizsgálatok tapasztalatai szerint a befektetési vállalkozások (23 intézmény) szavatoló tőkéjének mértéke 2011. évben is jelentősen meghaladta az általuk számított tőkeszükséglet szintjét. A Felügyelet a felülvizsgálat eredménye alapján nem állapított meg a befektetési vállalkozások részére a szabályozói minimumon felüli többlettőke-követelményt.

Felügyeleti kollégiumok Az országhatárokon átnyúló pénzügyi csoportok felügyeleti kollégiumai a felügyeleti együttműködés – több országot és nemzeti felügyeletet érintő – intézményei, amelyek megteremtésének és működtetésének igényét a globális pénzügyi válság erősítette fel. Az új európai felügyeleteket alapító EU-rendeletek immár jogszabályi szinten is rögzítették a kollégiumok szerepkörét, így a felügyeleti kollégiumok is részeivé váltak az új európai felügyeleti struktúrának. A felügyelői kollégiumok számára az európai felügyeleti hatóságok évente feladat-tervet készítenek és ellenőrzik annak elvégzését. A rendeletek előírják az európai felügyeleti hatóságok képviselőinek részvételét a kollégiumi üléseken, és azt, hogy utóbbiaknak ellenőrizniük kell, betartják-e a tagok a rájuk vonatkozó előírásokat. A kollégiumok szerepe jelentős a host országok érdekeinek érvényesítése szempontjából is. A kollégium szervezését és vezetését a pénzügyi csoport csúcsán álló intézményt felügyelő nemzeti felügyelet végzi. A kollégiumi tagok egymással többoldalú együttműködési megállapodást kötnek. Az együttműködés keretében a tagok rendszeresen felügyeleti információkat cserélnek az adott csoportról, valamint felkérhetik egymást felügyeleti eljárások lefolytatására. A PSZÁF összesen 21 banki és 15 biztosítói kollégium munkájában vesz részt. A Felügyelet az OTP-csoport esetében látja el a banki felügyeleti kollégium vezetését, KözépKelet Európában egyedüliként végez home feladatokat, rendszeresen tartva megbeszélést az OTP-csoportba tartozó külföldi intézmények felügyeletei, valamint az EBA képviselőinek részvételével. A többi európai uniós felügyeleti kollégium esetében a PSZÁF leányvállalatot felügyelő host hatóságként vesz részt az üléseken. Ezen túlmenően a Felügyelet egyes EU-n kívüli országok felügyeleti hatóságaival is folytat kollégiumi jellegű együttműködést. Bankcsoporti kollégiumok Bankcsoport-felügyelés home szerepkörben A 2011-es home felügyelés egyik meghatározó feladata az OTP Bank Nyrt. öt nem EU-tag országban működő leánybankjának összehangolt vizsgálata volt. Sikeres közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. december 9-én bízta meg a Felügyelet a PriceWaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-t megadott vizsgálati program alapján lefolytatandó helyszíni vizsgálatok elvégzésével. A vizsgálatok helyszíni szakasza 2011. március-áprilisban zajlott az adott országokban, s a vizsgálatot a Felügyelet vezetői levéllel zárta le. Ez volt az első alkalom, hogy egy hazai bankcsoport EU-n kívüli országokban működő leányvállalatait egyidejűleg helyszíni vizsgálattal ellenőrizte a PSZÁF. 2011-ben is két alkalommal került sor OTP kollégiumi ülés megtartására, amelyen az összes érintett társfelügyelet részt vett. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, 2011-ben is az összes 47

társfelügyelet részvételével készült el a csoport közös kockázatértékelése. A 2011-es év egyik jelentős feladata annak vizsgálata volt, hogy az OTP-csoport szavatoló tőkéje összevont, illetve egyedi alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének, kockázati profiljának. Együttes döntésükben (Joint Decision) a felügyeleti hatóságok pótlólagos tőkekövetelményt írtak elő a bankcsoportnak. A tőkekövetelményre vonatkozó együttes döntésben a Felügyelet, a Bolgár Nemzeti Bank, a Román Nemzeti Bank és a Szlovák Nemzeti Bank vett részt. A felügyeleti felülvizsgálat a felügyeletük alatt álló OTP csoporttagokra terjedt ki. A Felügyelet az együttes döntés előkészítésénél figyelembe vette a társhatóságok által a leányvállalatokról készített kockázatértékeléseket, a leányvállalatokra vonatkozó belső tőke-megfelelési értékelési folyamat (ICAAP) megállapításait és a felügyeleti felülvizsgálati (SREP) számításokat is. Megállapítást nyert, hogy a csoportszinten rendelkezésre álló tőke összhangban áll a csoportszintű kockázatokkal. Az együttes döntésben foglalt tőke-előírások 2012. január 1-jén léptek hatályba. Az összes OTP-csoportot felügyelő intézmény részvételével működő kollégium mellett kétoldalú találkozókra is sor került a horvát, a szerb, a bolgár és a szlovák társhatósággal. Bankcsoport-felügyelés host szerepkörben A jelentős intézmények döntő részénél a Felügyelet – bár host felügyeleti feladatokat lát el – a kollégiumi munkában mindent elkövet annak érdekében, hogy a tőkére és likviditásra vonatkozó észrevételeit a konszolidáló felügyeletek teljes mértékben figyelembe vegyék. Érdemes megemlíteni, hogy host felügyeletként – a konszolidáló felügyelettel együttműködve – egy több napos kollégiumi ülést a Felügyelet rendezett meg 2011-ben. A CEBS/EBA ajánlásának megfelelően a SREP vizsgálatok nemzetközi bankcsoport szinten történtek. A magyarországi leánybankokról a kockázatértékelést és az ICAAP-SREP vizsgálatok megállapításait megkapták az anyaországi felügyeletek. A home felügyeletek a bankcsoportok egészére vonatkozóan elkészítették a kockázatértékeléseiket és a tőkehelyzet megítélésre vonatkozó álláspontjukat, a saját ICAAP-SREP vizsgálatukra alapozva. Mindezen vizsgálatok és értékelések eredményeként a home felügyeletek véglegesítették az együttes döntést, ami a host felügyeletek által elvégzett ICAAP-SREP vizsgálatok eredményeit, az előírt intézkedéseket és a megállapított többlettőke-követelmény szintjét is tartalmazta. Az alapdokumentumot a host felügyeletek véleményezték, az együttes döntésben foglalt előírások – egy kivétellel – 2011. december 31-én léptek hatályba. Biztosítói kollégiumok A felügyeletek közötti együttműködés keretében a biztosítói csoportok területén 2011-ben az előző évhez hasonlóan folytatódott az intenzív munkakapcsolat a társfelügyeletekkel, a PSZÁF 18 alkalommal vett részt kollégiumi ülésen. Az üléseken részt vett az EIOPA képviselője is. A munka középpontjában továbbra is a Szolvencia II direktíva követelményeire való felkészülés áll. Az ülések színvonala összefüggésben áll a biztosítói csoportok pre-applikációs eljárásának előrehaladottságával. Az üléseken rendszeres napirendi pont a csoport egyes leányvállalatairól szóló prezentáció. A marginális kelet-közép-európai kitettséggel rendelkező nagyobb csoportoknál esetenként megfigyelhetőek hiányosságok a csoportfelügyelő hatóság felőli információáramlásban. 2011-ben az MKB Biztosítók esetében a Felügyelet kollégium alakítására tett javaslatot a home felügyeleti szerepet betöltő BaFin felé, aki a javaslatot elfogadta. Az első kollégiumi ülésre várhatóan 2012. első félévében kerül sor. 48

7.táblázat: Bankcsoporti és biztosítói felügyeleti kollégiumok (2011. december 31-ei állapot szerint)

Anyaországi (home) felügyelet

Bankcsoportok

PSZÁF (HU) FMA (AT) FMA (AT) CBFA (BE) BaFin (DE) Banca d'Italia (IT) Banca d'Italia (IT) Banca d’Italia (IT) ACP (FR) ACP (FR) ACP (FR) ACP (FR) ACP (FR) BaFin (DE) BaFin (DE) FSA (UK) FMA (AT) FMA (AT) FMA (AT)

OTP-csoport Erste-csoport Raiffeisen-csoport KBC-csoport (K&H) BLB-csoport (MKB) Intesa Sanpaolo-csoport (CIB) UniCredit-csoport Banco Popolare-csoport Credit Agricole-csoport (Credigen) BNP Paribas-csoport (Cetelem) Banque PSA Finance-csoport Banque Accord-csoport (Oney) RCI Banque-csoport Commerzbank-csoport DZ Bank-csoport (Takarékbank, Fundamenta) HSBC-csoport Volksbank-csoport Bank Burgenland-csoport Porsche Bank-csoport

Fióktelepek Deutsche Bank-csoport ING-csoport

BaFin (DE) De Nederlandsche Bank (NL)

Biztosítói csoportok Allianz-csoport Aviva-csoport AXA-csoport BNP Paribas Assurance-csoport (Cardif biztosítók) Generali-csoport Grawe-csoport Groupama-csoport HDI/Talanx-csoport (Posta biztosítók) KBC-csoport (K&H) Signal Iduna-csoport UNIQA-csoport Aegon-csoport VIG-csoport (Union, Erste) ING-csoport Munich Re-csoport (Victoria, Ergo Élet, DAS)

49

BaFin (DE) FSA (UK) ACP (FR) ACP (FR) ISVAP (IT) FMA (AT) ACP (FR) BaFin (DE) CBFA (BE) BaFin (DE) FMA (AT) De Nederlandsche Bank (NL) FMA(AT) De Nederlandsche Bank (NL) BaFin(DE)

PRUDENCIÁLIS JOGÉRVÉNYESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG A PSZÁF a felügyelt intézmények önkéntes jogkövetésének elmaradása esetén jogérvényesítési tevékenysége keretében, a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működésének biztosítása, a pénzügyi piacokkal szembeni közbizalom erősítése, valamint a fogyasztók védelme érdekében fejti ki tevékenységét. A tényállás teljes körű felderítését, valamint az enyhítő és súlyosító körülmények feltárását követően alkalmazott intézkedés a jogsértés orvoslása mellett azt a célt is szolgálja, hogy visszatartsa a többi piaci szereplőt hasonló cselekmények elkövetésétől. A jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében kifejtett jogérvényesítési tevékenysége során a Felügyelet tartózkodik a jogszabályok mechanikus alkalmazásától, eljárásaiban az adott jogsértés, illetve a jogsértést elkövető egyedi sajátosságait figyelembe vevő intézkedést alkalmaz. A Felügyelet érvényesíti továbbá a fokozatosság és az arányosság elveit a vonatkozó jogszabályokban rögzített egyéb, általános elvek mellett (törvényesség, átláthatóság, nyilvánosság elve). A Felügyelet jogérvényesítési tevékenysége során a nyilvánosság elvének megvalósulását a határozatok és végzések közzététele biztosítja, amely elősegíti a felügyelt intézmények jogkövető magatartását.

Állásfoglalások kiadása A Felügyelet 2011. évben is feladatának tekintette a pénzügyi szervezetek, illetve a pénzügyi szektor egyes ágazataiba belépni kívánó személyek részére állásfoglalások kiadását, annak ellenére, hogy e feladat a Felügyelet számára egyetlen jogszabályban sem jelenik meg. A Felügyelet célja az állásfoglalások kiadásával mindenekelőtt az, hogy álláspontjáról tájékoztatást adjon a jogszabályok által nem szabályozott kérdésekben, vagy a többféleképpen értelmezhető, esetleg egymásnak ellentmondó jogszabályi előírások esetében elősegítse a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek prudens működését. A Felügyelet a jogértelmezést tartalmazó állásfoglalásait az állásfoglalást kérő által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott információk alapján alakította ki, amellyel ugyanakkor orientáló jellegű iránymutatást kívánt adni más érintettek számára is azáltal, hogy az állásfoglalások egy részét a honlapján közzétette. A Felügyelet ugyanakkor a honlapon közzétett tájékoztatóiban felhívta a figyelmet arra, hogy csak konkrét jogkérdésben foglalt állást, az erre irányuló megalapozott és bizonyos tartalmi elvárásoknak is megfelelő kérelmekre, továbbá az állásfoglalások kiadása nem mentesíti az állásfoglalást kérőt saját jogi álláspontja kialakításának szükségessége és az ezért fennálló felelőssége alól. Az állásfoglalások jellemzően az alábbi tárgykörökre terjednek ki: Pénz-és tőkepiac 2011-ben több mint száz állásfoglalás iránti kérelem érkezett a pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési területre, amelyek a tőkepiacon jellemzően a befektetési alapokra és kezelésükre, illetve letétkezelésükre, a befektetési tanácsadásra, valamint a portfólió-kezelésre vonatkoztak. A pénzpiacon leggyakrabban előforduló témák: nagykockázat-vállalás, szavatolótőke-számítás, pénzforgalom, devizahitelezés, illetve rögzített árfolyamon történő végtörlesztés, banktitok, javadalmazási politika, kiszervezés, továbbá termék- és szolgáltatás innovációk jogszabályi megfelelősége. A pénzpiaci engedélyezési területen mintegy száz állásfoglalás került kiadásra, melyek főként a pénzügyi szolgáltatások – ezen belül elsősorban a faktorálási tevékenység – azonosítására, az üzletszerűség tényállási elemének megítélésére, valamint a pénzforgalmi szolgáltatási tevé50

kenységgel és a határon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes kérdések megválaszolására irányultak. A tőkepiaci engedélyezési területen húsz állásfoglalás került kiadásra, amelyek közül tipikusak a közvetítői tevékenység megítélése, illetve az elemzési, tanácsadási és oktatási tevékenység elhatárolása tárgyában hozott állásfoglalások. Biztosítók A biztosítási jogérvényesítési területre 2011-ben több mint harminc állásfoglalás iránti kérelem érkezett. A kérelmek jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a biztosításközvetítés témakörei köré csoportosultak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területén, így különösen a biztosítási díj részbeni megfizetésének és ugyanazon biztosítási időszakra kötött több biztosításnak a jogkövetkezményeit, a díjtarifa alkalmazását, a fedezetlenségi díj kiszámítását érintették. A biztosításközvetítés területén a kérdések a „címszerzői,” ajánlási tevékenységek minősítésével, a függő és független biztosításközvetítés elhatárolásával, a biztosításközvetítők egymással való együttműködésével kapcsolatos jogértelmezésre irányultak. Érkezett azonban a Felügyeletre megkeresés a biztosítástechnikai tartalékok eszközkategóriáival és befektetési korlátaival, a csoportos biztosítások szerződői pozíciójával, a biztosításközvetítői „állomány” átörökíthetőségével, a biztosítási tevékenységek egyes részelemeinek kiszervezésével és az ügyfél oldalán való kárrendezési közreműködéssel összefüggésben is. Pénztárak A pénztári jogérvényesítési terület 2011-ben több mint nyolcvan állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalás iránti kérelmek döntő többségét a magánnyugdíjpénztárak nyújtották be, elsősorban a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésével összefüggésben. E témakörön belül a kérelmek többsége a TB-rendszerbe visszalépő tagoknak járó kifizetésekre, valamint a pénztárból korábban átlépett tagokra vonatkozóan érkező utalások elszámolására terjedtek ki. Kiemelt kérdésként említhető a 2011. évben elhunyt tagok egyéni számláján nyilvántartott tagi követelés, valamint visszalépő tagi kifizetés jogosultjai meghatározásának köre is. Az említetteken túl a magán-nyugdíjpénztári szereplők több kérdést nyújtottak be a Felügyeletre a pénztári iratok digitális archiválásával kapcsolatosan. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókra vonatkozó szabályozással kapcsolatosan is érkeztek kérelmek, amelyek elsősorban befektetési, illetve pénzmosási kérdéseket érintettek.

Pénz- és tőkepiaci jogérvényesítés A Felügyelet pénz- és tőkepiaci jogérvényesítési területe a 2011-es évben a korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett – egyes kategóriákban a korábbi évek mennyiségének többszörösét kitevő – ügyforgalommal szembesült, ami részben a vizsgálatok számának növekedéséből, részben a folyamatos felügyeléssel együtt járó hatósági beavatkozásokból fakad. Az előző évhez képest a bírsággal záruló eljárások száma és a kiszabott bírságok összege a pénzpiaci és tőkepiaci intézmények, és vezető állású tisztségviselőik vonatkozásában jelentősen megnövekedett. Bírságot leggyakrabban a következő hiányosságok miatt alkalmazott a Felügyelet: késedelmes, illetve nem valós tartalmú felügyeleti adatszolgáltatás, pénzmosás megelőzését szolgáló előírások megsértése, számviteli és nyilvántartási hiányosságok, továbbá a vezető állású személyekkel szemben kiszabott bírságoknál az ilyen tisztséget betöltő személyekkel szembeni fokozott jogszabályi követelmények súlyos vagy ismétlődő megszegése. 51

A Felügyelet 2011. évben is kiemelt hangsúly fektetett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére, mert a pénz- és tőkepiac átlátható és biztonságos működéséhez olyan kiemelt társadalmi érdek fűződik, amelynek védelmében a Felügyelet súlyosabb szankciókat alkalmazott annak érdekében, hogy a jövőben a jogkövetés e területen maradéktalanul biztosított legyen. E körben a leggyakrabban előforduló hiányosságok a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok, illetve az EU szankciós listáján szereplő személyek szűrésére alkalmazott rendszereknél merültek fel. A vonatkozó előírások megsértése miatt a Felügyelet a hitelintézetek körében – összesen 7 felügyelt intézménnyel szemben – 500.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjedő bírságot szabott ki. Pénzpiaci szektor Szövetkezeti hitelintézetek A szövetkezeti hitelintézeti szektorban tapasztalt leggyakoribb hiányosságok közül kiemelendő, hogy a szövetkezeti hitelintézetek jelentős hányada nem alakított ki hatékony eljárásokat a hitelportfólió kockázatainak azonosítására és kezelésére, megsértette az ügyfél- és partnerminősítésre, illetve az ügyletminősítésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, és ennek eredményeként a problémás hitelek után nem számolta el a szükséges mértékű értékvesztést/céltartalékot, továbbá nem volt megfelelő az egyes ügyfélcsoportok azonosítása, kezelése. További jellemző hiányosságként merült fel, hogy egyes szövetkezeti hitelintézetek nem teljes körűen alakították ki a jogszabályi előírásoknak megfelelő irányítási és kockázatkezelési rendszereiket, illetve ezekre vonatkozó szabályzatokat, eljárásokat, stratégiákat. A Felügyelet e hiányosságok kiküszöbölése érdekében többek között felhívta az érintett szövetkezeti hitelintézeteket a teljes hitelportfólió áttekintésére, a felülvizsgálat eredményeként az ügyletek átminősítésre és az indokolt mértékű értékvesztés/céltartalék elszámolására, továbbá hatékony kockázatkezelési eljárások kialakítására. Ezen felül a Felügyelet minden esetben előírta határidőket és felelősöket is megjelölő intézkedési terv elkészítését és végrehajtását, amelynek teljesítését rendkívüli adatszolgáltatás előírásával ellenőrzött. A könyvvizsgálók tevékenységének nem megfelelősége miatt a Felügyelet két esetben más könyvvizsgáló választására is kötelezte az adott szövetkezeti hitelintézeteket. Egyes szövetkezeti hitelintézetek átfogó vizsgálata során a Felügyelet a kockázatkezelés hiányosságát tapasztalta, illetve feltárta, hogy a hitelintézetek nem rendelkeznek tevékenységük kockázatainak fedezetét mindenkor biztosító nagyságú tőkével. A feltárt tőkeproblémák miatt néhány takarékszövetkezet esetében a jogszabályi előírások súlyos megsértésére tekintettel kivételes intézkedések alkalmazása is szükségessé vált. A válsághelyzet kialakulásának megakadályozása érdekében a Felügyelet többek között arra kötelezte az intézményeket, hogy készítsenek a tőkehelyzet rendezésére vonatkozó helyreállítási tervet, amelynek végrehajtása során érjék el és tartsák fenn a jogszabály által elvárt tőkekövetelményt, továbbá értékelve a szabályszegések súlyát, az előidézett kockázat mértékét, napi/heti szintű rendkívüli adatszolgáltatást írt elő a felügyeleti intézkedések teljes körű végrehajtásának ellenőrzése érdekében. Bankok A bankok esetében az átfogó vizsgálatok a leggyakrabban a kockázatvállalással, kockázatkezeléssel, a felügyeleti adatszolgáltatással és a számvitellel kapcsolatban tártak fel hiányosságokat, amelynek kapcsán a Felügyelet kötelezte a bankokat, hogy az ügyfél- és partnerminősítés, illetve az ügyletminősítés során a jogszabályi rendelkezéseknek és belső szabályzatok előírásainak megfelelően járjanak el, a felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségüket a jogszabályi előírások szerint teljesítsék, továbbá gondoskodjanak a számviteli előírások betartásáról. Néhány esetben 52

a Felügyelet felhívta a bankokat a felügyelő bizottság kontroll funkciójának megerősítésére és a jogszabályban meghatározott információk nyilvános közzétételére vonatkozó előírások betartására is. Pénzügyi vállalkozások A Felügyelet a pénzügyi vállalkozások esetében visszatérő problémaként azonosította a felügyeleti adatszolgáltatás késedelmes teljesítését (azaz a jogszabályi határidők megsértését) és a tőkehelyzet jogszabályi előírásoknak való meg nem felelését. A késedelmes adatszolgáltatással szemben a Felügyelet egyre súlyosabb intézkedések – így különösen bírság szankció, illetve a vezető állású személyek figyelmeztetése – alkalmazásával lépett fel annak érdekében, hogy azokat visszaszorítsa. Részben a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés pénzügyi vállalkozásokra gyakorolt hatása miatt tovább növekedett a tőkeproblémával küszködő pénzügyi vállalkozások száma, amely helyzet az előző évekhez hasonlóan, 2011. évben is több alkalommal szükségessé tette jogérvényesítési lépések megtételét. Tőkepiaci szektor A Felügyelet 2011-ben a tőkepiaci intézményeket figyelmeztetésben részesítette többek között a leendő ügyfelek körülményeivel kapcsolatos előzetes (szerződéskötést megelőző) tájékozódási kötelezettségre (megfelelési és alkalmassági tesztek nem megfelelő – nem következetes és nem ellenőrizhető – kiértékelése), a szervezeten belüli összeférhetetlenségre, az ügyfelek pénzügyi eszközeinek (értékpapírjainak) és pénzeszközeinek elkülönített kezelésére, a számvitelre, illetőleg az ügyfélmegbízások kezelésére, továbbá a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős intézményi vezető tevékenységének végzésére, valamint egyes tevékenységeknek az intézmény általi kiszervezésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt. Jogsértésként azonosította továbbá a Felügyelt az adatszolgáltatási, a Felügyelet felé történő bejelentési, illetőleg egyes nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos kötelezettségek késedelmes teljesítését vagy elmulasztását. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében a Felügyelet jellemzően rendkívüli adatszolgáltatás keretében helyreállítási terv és belső ellenőri jelentés elkészítésére és megküldésére kötelezte a tőkepiaci intézményeket. Azokban az esetekben, amikor a vizsgálatok az érintett tőkepiaci intézmény vonatkozásában egyidejűleg több, jelentősebb súlyú hiányosságot is megállapítottak, a Felügyelet az elkövetett jogsértéssel arányos összegű bírság megfizetésére kötelezte az érintett intézményt. A bírság kiszabását különösen az ügyfelek pénzeszközeinek elkülönített kezelésére, az összeférhetetlenségre, a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezetőre, az előzetes tájékozódási kötelezettségre, a kiszervezésre, a pénzmosás és a terrorizmus megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, illetve egyes informatikai biztonsági rendszerrel kapcsolatos hiányosságok alapozták meg. Egyetlen alkalommal került sor a tőkepiaci intézmény vezető állású tisztségviselőinek figyelmeztetésben részesítésére. 2011 során két esetben került sor a tevékenységi engedély felfüggesztésére. Az egyik esetben a Felügyelet egy befektetési alapkezelő „befektetési alapkezelés” tevékenység végzésére jogosító engedélyét felfüggesztette, majd a törvényes működés helyreállításának hiányában a tevékenységi engedélyt visszavonta. A másik esetben a tevékenység felfüggesztésére egy devizakereskedési lehetőséget (ún. forex ügyleteket) kínáló szolgáltatónál lefolytatott vizsgálat lezárásaként került sor, mert az ellenőrzés három területen azonosított súlyos jogszabálysértést. A szolgáltató által kialakított informatikai rendszer számos tekintetben nem teljesítette azokat az ágazati jogszabályban előírt köve53

telményeket, amelyek a szolgáltatás biztonságát szavatolják, és amelyek hiányában a szolgáltató egy esetleges kritikus helyzet bekövetkezésekor nem képes fenntartani a működés megbízhatóságát és folyamatosságát. A Felügyelet a feltárt hiányosságok száma és súlya alapján úgy értékelte, hogy a társaság ügyfelei érdekeinek védelmében a feltárt problémák orvoslásának megtételéig indokolttá vált a nyújtott szolgáltatás átmeneti korlátozása, ezért a szolgáltató tevékenységi engedélyének ideiglenes felfüggesztéséről döntött. További kiemelt súlyú jogszabálysértésként értékelte a Felügyelet, hogy a szolgáltató működése során részben figyelmen kívül hagyta az irányadó ágazati jogszabály kiemelt jelentőségű fogyasztóvédelmi rendelkezéseit, amely körülmény hozzájárult ahhoz, hogy a szolgáltató ügyfélkörének olyan személyek is részévé váljanak, akik a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatás mellett nem, vagy csak tudatos mérlegelést követően, óvatos hozzáállással kezdtek volna ügyletkötésbe a társaságnál. Az ügyfelek számára megfelelő szolgáltatás nyújtása érdekében bevezetett jogszabályi rendelkezések megkerülésének kimutatása mellett a vizsgálat több ponton félrevezetőnek ítélte a szolgáltató által az ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás tartalmát is, amely körülmény további bírság kiszabásának alapjául szolgált. A vizsgálat súlyos jogszabálysértést állapított meg a szolgáltató által kialakított pénzmosás megelőzéséhez kapcsolódó ügyfél-azonosítási gyakorlattal összefüggésben, amely gyakorlat ellentétben áll a hazai jogi szabályozás által elfogadott ügyfél-átvilágítási szabályokkal. A Felügyelet intézkedése nyomán a társaság határozott lépéseket tett a jogszabályi megfelelés érdekében, javított az ügyfél-tájékoztatásra irányadó jogszabályoknak való megfelelésén, majd megtette a szükséges intézkedéseket a működési, tárgyi, technikai feltételek helyreállítása érdekében is, melynek igazolását követően a Felügyelet megszüntette a tevékenységi engedély ideiglenes felfüggesztését. A szolgáltató végül hozzálátott a korábban bevezetett ügyfélátvilágítási gyakorlatának az átalakításához is, melynek eredményeként a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelése is biztosítottá válhat.

Biztosítási jogérvényesítés A Felügyelet a biztosítási jogérvényesítési területen 2011. évben 13 biztosító átfogó ellenőrzését, továbbá két biztosító cél-, illetve utóvizsgálatát lezáró határozatot adott ki. Tőkeproblémák miatt két biztosító egyesület kapott pénzügyi terv készítésére kötelező határozatot, illetve egy biztosító részvénytársaság pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelező – majd a pénzügyi helyreállítási terv elfogadását első körben elutasító – határozatot. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítók 2011. évi ellenőrzése során számos esetben derült fény olyan jogsértésekre, amelyek a biztosítási ajánlatok (az azokban foglalt kockázatviselési kezdethez képest) biztosítóhoz való kései beérkezéséből, illetve azok kései feldolgozásából fakadnak, vagy a nyilvántartási, adatszolgáltatási és szabályozási rendszer hiányosságaira vezethetők vissza. Itt említendők mindenekelőtt az ajánlat tartalma szerint létrejött szerződések kötvényesítéséhez kapcsolódó jogszabálysértések, a díjhátralékos, illetve a megszűnt szerződések kezeléséhez kapcsolódó tájékoztatási/értesítési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségek megsértése. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománykezelés kapcsán feltárt jogszabálysértések – a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszer egymásra épülő és egymásra kiható jellegénél fogva – az érintett biztosítási piacra kiható kockázatot hordoznak. Így például a (központi) kártörténeti nyilvántartás feltöltéséhez, az ügyfelek valós állapotnak megfelelő, időben való bonus-malus besorolásához, a biztosítási szerződések megszüntetéséhez kapcsolódó állománykezelési, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszerhiányosságok nem csak az adott biztosítóra, de a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac 54

egészére – a társbiztosítók és a fedezetlen gépjárművek által okozott károkért helytállni tartozó Kártalanítási Számla működésére – is kihatással vannak vagy lehetnek. Előbbiekre és a feltárt jogszabálysértésekre is figyelemmel a 2011. évben valamennyi kötelező gépjármű felelősségbiztosítást is kínáló biztosító átfogó ellenőrzését lezáró határozat bírságintézkedést is tartalmazott. Az életbiztosítási – többek között befektetési egységhez kötött életbiztosítási – termékeket értékesítő biztosítók átfogó ellenőrzési eljárásai a 2011. évben számos, felügyeleti intézkedést kiváltó hiányosságot tártak fel. Bírságintézkedést megalapozó jogszabálysértő tényállásként került értékelésre például a többlethozam-visszajuttatással összefüggésben, amikor a biztosító irreálisan magas technikai hozam kimutatásával a biztosítási szerződésben foglaltaknál kevesebb többlethozamot jutatott vissza a biztosítottak részére. Ugyancsak bírságintézkedést is megalapozó kötelezést eredményezett az ügyfelek felé fennálló tájékoztatási kötelezettségek megsértése az adózásra vonatkozó jogszabályokról történő ügyfél-tájékoztatási szabályokkal, a biztosítási szerződésre tett ajánlat indokolásával, a visszavásárlási és a díjmentes leszállítási értékekkel, az értékkövetéssel kapcsolatos jogokkal, a biztosítási szerződést terhelő költségekkel összefüggésben. Bírság kiszabását indokolttá tévő jogszabálysértésként került értékelésre továbbá, amikor az adott biztosító az elektronikusan rögzített életbiztosítási ajánlatok esetében a biztosítási szerződés jellemzőiről, illetve a biztosításközvetítő főbb adatairól teljesítendő ügyfél-tájékoztatását nem megfelelő – írásbeli – formában nyújtotta, valamint az is, amikor a biztosító a vizsgált időszakban számottevő arányban nem volt képes a hozzá beérkezett írásbeli panaszokat a jogszabály által előírt határidőben megválaszolni. Az életbiztosítókat érintő ellenőrzési eljárásokat lezáró határozatokban értékelésre kerültek – rendszer szinten – a jogszabálysértőnek minősített tényállások is. Ilyennek minősült, amikor a biztosító szabályozási, nyilvántartási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszere nem biztosította a kockázat-elbírálás 15 napon belül történő lezárását előíró jogszabályi rendelkezés betartását, a biztosítási szerződések történetének és az azokon végrehajtott tranzakciók, illetve a tranzakciók végrehajtása pontosságának, az éves tájékoztatók kiküldésének ellenőrizhetőségét, a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás jogszabályi előírások szerinti átadását, illetve az átadás ellenőrizhetőségét. Bírságintézkedést alapozott meg, amikor az érintett biztosító állománykezelési rendszere nem biztosította a szerződési feltételekben rögzítetteknek megfelelően a biztosítási szerződéseket érintő költségek levonását, a befektetési egységek (értékének) eszközalapok közötti átcsoportosítását, valamint a befektetési egységek értékének megállapítását. A biztosítók nyilvántartási és ellenőrzési rendszereinek feltárt hiányosságai, és adott esetben a hiányosságokból fakadó problémák számossága azért minősült bírság kiszabását kiváltó súlyosságú jogsértésnek, mert a biztosítók biztonságos, az ügyfelek érdekeit is maradéktalanul kiszolgáló működése elképzelhetetlen a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget hiánytalanul biztosító nyilvántartási és ellenőrzési rendszer nélkül. A biztosítási területen a független biztosításközvetítők kötelező szakmai felelősségbiztosításának hiánya miatt a Felügyeletnek a 2011. évben is számos biztosításközvetítővel szemben kellett intézkedéseket alkalmaznia. A korábbi években tapasztalt tendencia tovább erősödött. A Felügyelet a szakmai felelősségbiztosítás (vagy vagyoni biztosíték) meglétének – mint alapvető működési feltétel teljesítésének – a hiányát rendkívül súlyos jogszabálysértésnek, a független biztosításközvetítő ügyfelei érdekeit súlyosan sértő olyan mulasztásnak értékelte, amely hiányosság a biztosításközvetítői piacra is kiható kockázatot hordoz. Az előbbiek szerint értékelt jogszabálysértő helyzet megszüntetése több biztosításközvetítő esetén csak a tevékenységi engedély visszavonásával volt elérhető. Az enyhébb súlyú intézkedésekre nem reagáló biztosítás55

közvetítők esetén ugyanis a Felügyelet csak a biztosításközvetítői piacról való kivonással tudta megszüntetni a potenciálisan okozott károk biztonságos megtérüléséhez fűződő ügyfélérdekek veszélyeztetését. Az intézkedéssel a Felügyelet egyúttal a biztosításközvetítői piac számára azt is világosan megfogalmazta, hogy a feltárt jogszabálysértés megszüntetésének – egyúttal a Felügyelet határozataiban foglaltak végrehajtásának – elmaradásához végső soron a tevékenységi engedély visszavonásának jogkövetkezményét rendeli. A felelősségbiztosítási fedezet időszakos hiánya, illetve a jogsértő állapot megszüntetését célzó felügyeleti határozat végre nem hajtása miatt a Felügyelet számos esetben felügyeleti bírságot is kiszabott. A 2011. évben volt először tapasztalható tömegesen az a jelenség, hogy a független biztosításközvetítők egy része további, a működésük feltételéül szabott követelményeknek, így a Felügyelet által engedélyezett szakmai irányító foglalkoztatására és a saját tőkének a minimális törzstőke (alaptőke) mértékéig való fenntartására vonatkozó kötelezettségeiknek sem tesznek vagy tudnak eleget tenni. Márpedig előbbi kötelezettségek teljesítésének huzamosabb ideig történő elmulasztása is olyan súlyú jogszabálysértés, amely végső soron a független biztosításközvetítő tevékenységi engedélyének visszavonását eredményezi. Végezetül a biztosításközvetítői szektor tekintetében az idei évben is széles körben tapasztalta a Felügyelet, hogy a független biztosításközvetítők a felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget. A Felügyelet részére a pénzügyi közvetítőrendszer szereplői, közöttük a független biztosításközvetítők által szolgáltatott, összességében nagy mennyiségű adatok eredményes, a Felügyelet céljának elérését segítő feldolgozása nem valósulhat meg az egyes felügyelt intézmények határidőben történő – ezáltal a pénzügyi közvetítőrendszer működésének elemzését is szervezetten lehetővé tevő, a jogszabályban előírt módon (központosított, elektronizált jelentésfogadó rendszeren keresztül történő) – adatszolgáltatása nélkül. A Felügyelet – többek között – az adatszolgáltatásból származó adatok alapján ellenőrzi a felügyelt intézmények működésére és tevékenységük végzésére vonatkozó jogszabályok betartását. A felügyelt intézmények pontos, határidőben történő adatszolgáltatása ezen ellenőrzések hatékony elvégzéséhez elengedhetetlen. Előbbiekre is figyelemmel a Felügyelet az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését határozati kötelezés ellenére sem teljesítő független biztosításközvetítőkkel szemben számos esetben bírságintézkedést alkalmazott.

Pénztári jogérvényesítés A magán-nyugdíjpénztári befektetési költségvizsgálatok lezárására 2011. évben került sor, ehhez kapcsolódóan a Felügyelet indokolatlan többletköltség okozását állapította meg több pénztár esetében. Egy további pénztárral szemben pedig a Felügyelet még 2010. év végén hozott e tárgyban határozatot. A Felügyelet az indokolatlan többletköltségek megtérítésére kötelezte az érintett pénztárakat. Két pénztár a Felügyelet rájuk vonatkozó határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, míg a többi maradéktalanul teljesítette a Felügyelet határozatában foglaltakat. A pénztárak vagyonkezelőinél lefolytatott, a költségelszámolásokra irányuló célvizsgálatok közül kettő került lezárásra, s az egyik ügyben a Felügyelet százmillió forintos bírságot szabott ki. A felszámított többletköltségeket mindkét alapkezelő megtérítette. A Felügyelet a magánnyugdíjpénztáraknál a fentieken túl két ütemben folytatott le célvizsgálatot 2011. évben, valamint elkezdődtek a magánnyugdíjpénztárak III. ütemű célvizsgálatai is. E vizsgálatok középpontjában a pénztári vagyon társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő 56

átadásának ellenőrzése, valamint a tagok részére teljesített kifizetések jogszerűségének ellenőrzése állt. Az I. ütem során azon esetekben, amikor a Felügyelet intézkedés alkalmazását tartotta szükségesnek, legjellemzőbb kötelezései a lezárt tagi státuszú, negatív vagy pozitív egyenleggel rendelkező tagok egyéni számláinak felülvizsgálatára és a szükséges elszámolások elvégzésére, a fedezeti tartalék és a tagi analitika közötti egyezőség megteremtésére, a függő tétel állomány felülvizsgálatára, illetve a letétkezelővel történő egyeztetésére irányult. A Felügyelet egyedi esetekben kötelezésként a követeléseknek tagokkal szembeni kötelezettségként történt téves kimutatásának helyesbítésére, jövőbeli megfelelő elkészítésére, a hozamgarantált tőke összegének kiszámításához a jogszabály által meghatározott képlet használatára, a visszalépések kapcsán megtett tagi nyilatkozatok megfelelő figyelembevételére hívta fel az érintett pénztárakat. A II. ütem folyamán a határozat kiadását szükségessé tevő esetekben a Felügyelet leggyakrabban a 2011. május 31. napja és a tényleges vagyonátadás napja közötti időszak alatt eszközölt befektetések révén termelődött hozamoknak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átadására kötelezte az érintett pénztárakat. Két esetben a Felügyelet limitsértő befektetés miatti jogszabálysértő állapot megszüntetését írta elő az érintett pénztáraknak. Egyedi esetekben a Felügyelet a függő tételek analitikus nyilvántartásának és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatoknak az elkészítésére, a letétkezelői eszközértékelés szerinti függő tételek darabszáma és értéke, valamint a fedezeti tartalék tagi analitikája és a főkönyvi kivonat közötti egyezőség megteremtésére hívta fel a pénztárakat. A Felügyelet az I. és II. ütem vizsgálatainak tapasztalata alapján súlyos intézkedést megalapozó jogszabálysértést a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépésekkel összefüggésben nem tárt fel. Az önkéntes pénztári területen több átfogó ellenőrzés történt, ennek keretében egy önsegélyező pénztárnál a Felügyelet kezdeményezte a pénztár valamennyi vezető tisztségviselőjének felmentését.

Hatósági vizsgával kapcsolatos jogérvényesítés A pénzügyi szektor egyre jelentősebb szereplői az ún. közvetítők (ügynökök), akik a hitelintézetek, biztosítók javára végeznek ügyfélszerzési tevékenységet. Kiemelt társadalmi, fogyasztói érdek fűződik ahhoz, hogy ezek a közvetítők szakmailag képzett, a kínált pénzügyi és biztosítási termékeket értő és ismerő személyek legyenek. Ennek érdekében a jogszabályok szakmai alkalmassági (képzettségi, végzettségi) követelményeket támasztanak a közvetítőkkel szemben. A szükséges képzettség megszerzésének egyik lehetséges formája a Felügyelet által szervezett ún. pénzügyi közvetítői és biztosításközvetítői hatósági képzés látogatása, illetve vizsga letétele. A Felügyelet jegyzéket vezet a nyilvántartásba vett, pénzügyi közvetítői és biztosításközvetítői hatósági képzéseket és a vizsgákat lebonyolító képző szervekről, valamint a hatósági vizsgákon közreműködő vizsgabiztosokról. A biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló jogszabály alapján a Felügyelet 2008. október 16. napja óta szervezi a biztosításközvetítők hatósági vizsgáját. A pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló jogszabály alapján pedig 2010. október 7. napjától szervezi a pénzügyi szolgáltatás közvetítők hatósági vizsgáját. A közvetítői hatósági vizsgák szervezésére – augusztus és december hónapok kivételével – a vonatkozó jogszabályok alapján a Felügyeletnek havi két időpontot szükséges biztosítania, de 57

az igények kielégítése érdekében minden héten keddi és csütörtöki napokon vannak hatósági vizsgák. A 2011. év során történt ellenőrzések keretében 70 alkalommal került sor a hatósági képzés, illetve vizsga helyszíni ellenőrzésére. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint jelentősen javult a vizsgamorál és a visszaélések kiszűrése. A jogszabályok biztosítják annak a lehetőségét is, hogy a Felügyelet jelölje ki a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a vizsgáztatási feladatok ellátására jelentkező vizsgabiztosokat. 85 esetben került sor a vizsgabiztos Felügyelet által történő kijelölésére 2011-ben. A helyszíni ellenőrzéseket az év folyamán a képző szervekre és a hatósági képzésekre is kiterjesztette a Felügyelet. A helyszíni ellenőrzések 3 esetben végzéssel, 67 esetben hivatalos feljegyzéssel zárultak. A jogszabályi háttér hiányossága miatt azonban a Felügyelet ezeken a területeken jelenleg még nem tud minden esetben a kívánt hatékonysággal fellépni. A Felügyelet ezért többször kezdeményezte az elmúlt időszakban a kapcsolódó jogszabályok módosítását. A Felügyelet javaslatot tett arra is, hogy a hatósági képzésre és vizsgára vonatkozó szabályozás kerüljön teljesen a Felügyelet elnökének rendeletalkotási jogkörébe. E törekvés eredményeként 2012. január 1. óta a Felügyelet elnöke rendelkezik ezen jogkörrel.

58

FOGYASZTÓVÉDELEM Fogyasztópolitika A Psztv. értelmében a Felügyelet tevékenységének – többek között – célja „…a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.” A Felügyelet a fenti célok elérése érdekében tevékenységében nagy hangsúlyt helyez a pénzügyi fogyasztóvédelemre. A hatékony pénzügyi fogyasztóvédelem a pénzügyi stabilitás egyik fontos pillére, mert a pénzügyi szektorba vetett társadalmi bizalom alapját az átlátható termékek és szolgáltatások, a fair és pontos információk biztosítása, a felelős szolgáltatók és a tájékozott, s egyben az általában elégedett fogyasztók képezik. A 2008-ban hazánkba is begyűrűzött válság alapjaiban rengette meg a fogyasztók egyes pénzügyi szolgáltatásokba és a pénzügyi szektor egyes szereplőibe vetett bizalmát. A fogyasztói csalódottság gyakran a szolgáltatók által nyújtott nem teljes körű, vagy megtévesztő tájékoztatásra vezethető vissza, emellett azonban szerepet játszhat benne a pénzügyi tájékozatlanságból adódó nem kellően körültekintő fogyasztói döntéshozatal is. Ezek a jelenségek és gyakorlatok rombolják a pénzügyi szervezetekbe és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, amely lényegi eleme a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működésének. A bizalomvesztés, a csalódott fogyasztók nagy száma erodálja a piacot, és a pénzügyi piacok stabilitását ássa alá. A fogyasztói bizalom és a stabilitás helyreállítása érdekében világszerte olyan kezdeményezések történtek, amelyek a pénzügyi fogyasztóvédelem szerepének felértékelődését jelentik. E folyamatok a korábbi pénzügyi felügyeléshez képest alapvető paradigmaváltást jelentenek, mert a klasszikus prudenciális felügyelés mellett megjelent a pénzügyi fogyasztóvédelmi felügyelés is. Ennek egyfajta kiegyenlítő szerepe van, amely révén alkalmas a pénzügyi piacok iránti bizalom helyreállítására is. Evidencia, hogy a jól működő piacokba vetett fogyasztói bizalom alapvető motorja a pénzügyi piac tartós, kiegyensúlyozott és hosszú távú fejlődésének. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően a Felügyelet új vezetése 2010-ben meg is kezdte a Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységének újraszervezését, illetve megerősítését és számos célkitűzést fogalmazott meg (amelyeket a 2010-es éves jelentés tartalmaz). A 2010 nyarán megkezdett intenzív munka és a 2010-ben megtett intézkedések – például a szervezeti átalakítás, új munkaszervezés a fogyasztói kérelmek intézésére, rendszeres fogyasztóvédelmi téma- és célvizsgálatok, megújított fogyasztóvédelmi kommunikáció – sikeresnek bizonyultak, s ezen új alapokon folytatódott a munka 2011-ben. A 2011-es évben a jogi környezet jelentős változásai a Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységét is számos kihívás elé állították, így a nyugdíjrendszer átalakítása, a nehéz helyzetbe került devizahitel-adósok megsegítését célzó kormányzati intézkedések, vagy a befektetési szektorban tapasztalható változások megnövekedett feladatokat jelentettek, amelyekre a Felügyeletnek hatékonyan, szakszerűen és korszerű eszközökkel kellett reagálnia.

59

A Felügyelet fogyasztóvédelmi tevékenységének alapjai és a rendelkezésre álló eszközök A Psztv.-ben és a Felügyelet küldetésében megfogalmazott fogyasztóvédelmi célok elérésének legfontosabb eszközei a következők:      

hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás, fogyasztóvédelmi célú felügyelés hatósági eljárások révén, fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység a piaci trendek és kockázatok beazonosítására, rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció, az ügyfelek széleskörű tájékoztatása, a fogyasztók tájékoztatása az ügyfélszolgálaton és a civil hálózaton keresztül, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testületen keresztül megvalósuló vitarendezés.

Hatékony fogyasztóvédelmi szabályozás A jogszabály-előkészítésben való részvétel, jogszabály-módosítási kezdeményezések a) A Psztv. értelmében a Felügyelet javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi közvetítő rendszert, a felügyelt szervezeteket és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. A Psztv. által az ágazati törvényekbe illesztett rendelkezések alapján 2011. január 1-től minden pénzügyi intézménynél kötelezően kijelöltek egy fogyasztóvédelmi kapcsolattartót, aki az intézmény nevében személy szerint felelős a fogyasztóvédelmi ügyek menedzseléséért. A fogyasztóvédelmi kapcsolattartó tevékenysége elsődlegesen arra irányul, hogy gondoskodjék a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgáló jogszabályi, felügyeleti és egyéb kritériumoknak a pénzügyi szervezet üzemszerű működésébe, illetve napi gyakorlatába történő hatékony és szerves beépüléséről. Kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó a szervezeten belül kellő felhatalmazással, és támogatással rendelkezzen a fogyasztókkal szembeni korrekt és a hosszú távú, kölcsönös előnyökön nyugvó, stabil partnerkapcsolaton alapuló felelős szolgáltatói szemlélet elterjesztéséhez. Alapvető elvárás a kapcsolattartóval szemben, hogy a felelős szolgáltatói szemléletet a vezető tisztségviselőktől a fogyasztókkal kapcsolatba kerülő ügyintézőkig a vállalati kultúra integráns részévé tegye, oly módon, hogy az a pénzügyi szervezet fogyasztókat érintő valamennyi tevékenységének szerves részét képezze. b) 2010-hez hasonlóan, a Felügyelet jogszabály előkészítő és javaslattevő tevékenysége a 2011. év során is a legégetőbb kérdésre, azaz a hitelezéssel kapcsolatos problémák orvoslására fókuszált. A Felügyelet a fizetéskönnyítő konstrukciók alkalmazásánál kockázatként azonosította, hogy a kapcsolódó szerződésmódosítás esetén az intézmények saját döntésük alapján különböző díjakat (pl. új értékbecslés díja, eddigi fennálló tartozás kimutatásának díja, igénybejelentés díja, szerződésmódosítás díja), számolnak fel a fogyasztókkal szemben. Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, ha a nehéz helyzetbe került adós további, esetenként nagyobb összegű addicionális költségek terhelik, ezek ugyanis jelentősen befolyásolhatják, illetve ténylegesen megakadályozhatják őt abban, hogy a fizetéskönnyítés lehetőségét igénybe vegye. A Felügyelet által a plusz költségek kapcsán felvetett aggályokat a rögzített árfolyamon való törlesztés (árfolyamgát) és a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés esetében a jogszabály megnyugtatóan rendezte, ennek eredményeként az említett konstrukciók igénybevételekor az adósokra a pénzügyi intézmény semmilyen költséget, díjat nem háríthatott. 60

c) A Felügyelet fogyasztóvédelmi vizsgálatai során több esetben tapasztalta azt, hogy az intézmények olyan, a hitelekhez kapcsolódó, fogyasztókat terhelő költségeket is devizában számolnak fel, majd konvertálnak forintra, amelyek a szolgáltatók számára tényleges devizaügylettel nem járnak. A fogyasztókat hátrányosan érintő ezen intézményi gyakorlat megszüntetése érdekében 2011. szeptember 15-én hatályba lépett az a rendelkezés, amely szerint a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak. Ennek megfelelően, nem számolható fel a fogyasztó számára devizában különösen a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással kapcsolatos díj és költség. Komoly előrelépésként, e költségek felszámítására csak forintban kerülhet sor a fogyasztókkal szemben, hiszen ezek az intézményeknél is forintban merülnek fel. d) 2011-ben a Felügyelet publikációiban megfogalmazta, hogy a korábbiakhoz képest jelentős fogyasztóvédelmi előrelépések történtek a fogyasztóval kötött kölcsönszerződések szabályozásában, ugyanakkor – megítélése szerint – a lakossági hitelek árazásának átláthatósága továbbra sem megfelelő. Az ügyfelek számára az intézmények árazási politikája, valamint a hitelek futamidő alatti kamatozása és annak változása továbbra sem kellően áttekinthető. E probléma feloldására javasolta a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankkal közösen a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakossági hiteltermék alkalmazásának jogszabály általi ösztönzését, hiszen e termékek piaci jelenléte a transzparencián keresztül jelentősen növeli az összehasonlíthatóságot, a termékárazás áttekinthetőségét, korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és összességében csökkentheti az ügyfelek kiszolgáltatottságát és kockázatait. Az MNB-PSZÁF javaslat alapján a fentiek gyakorlati megvalósításának sikerét a referenciakamatlábhoz kötött, valamint fix kamatperiódusú kamatozás bevezetése jelenti. E közös javaslat alapján került 2012 áprilisától bevezetésre a referenciaalapú árazás a fogyasztóval kötött jelzáloghitel-szerződések esetében. A Felügyelet saját fogyasztóvédelmi szabályozó eszközei A Felügyelet különböző témákban fogyasztóvédelmi ajánlások, illetve vezetői körlevelek kidolgozása révén is megfogalmazza fogyasztóvédelmi elvárásait, a követendő „jó gyakorlatokat”. a) A Felügyelet 2011. április 29-én bocsátotta ki, a pénzügyi szervezetek számára az általános fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról szóló 1/2011. számú ajánlását, amely a pénzügyi szervezetek számára fogalmaz meg elvárt szolgáltatói magatartásokat a fogyasztói érdekek védelme és a tisztességes piaci gyakorlatok biztosítása érdekében. Az elvárt magatartások érintik a transzparencia növelése, a tisztességes szerződési feltételek alkalmazása, az átlátható költség- és díjszabás követelményeinek betartása, valamint a rendkívüli eseményre való felkészülés kapcsán tanúsítandó magatartásokat. b) Számos pénzügyi fogyasztóvédelmi tartalmú vezetői körlevél került kiadásra, így például: - a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénnyel kapcsolatban elvárt, a fogyasztói érdekeket figyelembe vevő intézményi gyakorlatokról, 61

- az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosítása kapcsán alkalmazandó jó gyakorlatokról, - a bankkártyákkal kapcsolatban elvárt, fogyasztói érdekeket figyelembe vevő intézményi gyakorlatról, valamint - a nyugdíj-előtakarékossági számlák és a tartós befektetési szerződések fogyasztóvédelmi kérdéseiről. Ezek mellett a Felügyelet egyedi határozataiban megfogalmazott elvárások révén is hatást gyakorolt a pénzügyi piac tisztességes és fogyasztóbarát működésének előmozdítása érdekében. c) 2011-ben a Felügyelet fogyasztóvédelmi területe bekapcsolódott az európai szintű felügyeleti fogyasztóvédelmi normák kialakításának munkafolyamatába, elsődlegesen az EIOPA és az ESMA keretei között. Ezen felül a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) illetékes munkacsoportján belül aktív szerepet vállalt a G20-ak által 2011. október során elfogadott nemzetközi pénzügyi fogyasztóvédelmi alapelvek kidolgozásában.

Hatósági eljárások A Psztv.-ben foglaltak alapján fogyasztóvédelmi eljárás kérelemre vagy hivatalból indul a Felügyelet hatáskörébe tartozó ágazati jogszabályok fogyasztóvédelmi előírásai és a fogyasztók védelmét szolgáló egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megsértése esetén. A Felügyelet 2011. évben közel tízezer fogyasztói kérelmet kezelt, melyek többségében azonban nem volt megállapítható hatásköre, ezen ügyekben végzéssel szüntette meg az eljárást. 1854 esetben indult vizsgálat olyan egyedi kérelmek kapcsán, amelyekben a fogyasztók a Felügyelet fogyasztóvédelmi hatáskörébe tartozó rendelkezések megsértését kifogásolták. A Felügyelet fogyasztóvédelmi területe hivatalból 94 cél- és témavizsgálatot indított a pénzügyi szervezeteknél a tudomására jutott, a fogyasztók széles körét érintő és kiemelkedő kockázatot mutató gyakorlatok feltárása, valamint korrigálása érdekében, illetve további 17 átfogó vizsgálatban vett részt. Az egyes szektorokat érintő főbb vizsgálati prioritások és kiemelt fogyasztóvédelmi hatósági ügyek 2011-ben A pénzpiaci szektor fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálatainak prioritásai: • éves egyenlegközlők kiadása, • éves elszámolás megküldési gyakorlata, • tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok folytatása, • rögzített árfolyamon történő végtörlesztés végrehajtása, • a pénzügyi szervezetek (különösen a közvetítők) elektronikus formában és papír alapon megjelenő hirdetései, • adósságrendezést ígérő tevékenységek vizsgálata, • az egyes hitelekhez kapcsolódó fizetéskönnyítési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, • Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő adatátadással kapcsolatos tájékoztatás, • hitelezési tevékenységgel összefüggő árfolyam- és törlesztőrészlet számítás, • a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló 2009. évi CLXII. törvény fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseinek a vizsgálata. 62

1. Végtörlesztés A Hpt. 200/B §-a 2011. szeptember 29-ei hatállyal tette lehetővé a rögzített árfolyamon történő végtörlesztést. E lehetőség a fogyasztók széles körét érintette, s ez a fogyasztói kérelmek jelentős számából is érzékelhető, hiszen 2011. szeptember 29. óta mintegy 680 darab rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel kapcsolatos kérelem érkezett a Felügyeletre. A fogyasztóvédelmi terület a kérelmek alapján 19 célvizsgálatot indított, illetve egyedi ügyekben további 67 vizsgálat indult. A vizsgálatok eredményeként 2011-ben öt jelentős bírsághatározat született három bankkal és egy pénzügyi vállalkozással szemben. A kirótt bírságok összege összesen 68.000.000 forint. A Felügyelet jelentős bírsággal sújtotta és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte azt a szolgáltatót, amelynek az igényléshez alkalmazott formanyomtatványa azt tartalmazta, hogy a fogyasztóknak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési igénybejelentésükre a 2011. december 30-ig tartó időszakban csak egy alkalommal van lehetőségük. Ezzel megtévesztő tájékoztatást nyújtott a fogyasztóknak az igénylés lehetőségéről. Agresszív kereskedelmi gyakorlat alkalmazása miatt bírságolta meg a Felügyelet azt a pénzügyi szervezetet, amelyik a végtörlesztés során alkalmazott nyilatkozat-mintájában olyan nyilatkozat megtételére kötelezte a fogyasztókat, amely szerint tudomással bírnak arról, hogy a végtörlesztést lehetővé tevő jogszabály alkotmányossági szempontból kifogásolható, illetőleg kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jogszabály visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése esetén az árfolyamkülönbözetből adódó összeget a pénzügyi szervezet részére haladéktalanul megfizetik, illetőleg az állammal szemben indított kártérítési eljárás során a pénzügyi szervezettel együttműködnek. Számos fogyasztó kifogásolta a deviza és a deviza alapú hitelek közötti megkülönböztetés kapcsán tanúsított intézményi magatartást is. Az erre irányuló fogyasztóvédelmi vizsgálat megállapította, hogy az érintett pénzügyi szervezeteknek jogszabálysértő az a gyakorlata, amely szerint a 2011. november 15-ét követően benyújtott rögzített árfolyamon történő végtörlesztési kérelmeket elutasították arra hivatkozással, hogy a kérelmet benyújtó, deviza hitellel rendelkező fogyasztó – arra tekintettel, hogy hitelét a pénzügyi szervezet devizában és nem forintban folyósította – nem jogosult a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre. 2. Téves egyenlegközlők kiadása A Felügyelet hatékony intézkedéssel járt el a fogyasztók széles körét érintő azon esetben, amikor a bírsággal sújtott pénzügyi szervezet – rendszerhiba miatt – valótlan tartalmú egyenlegközlő értesítéseket és felszólításokat küldött az ügyfelek számára, így az egyes megalapozatlan tartozások következtében több ügylet behajtási szakaszba került. A behajtás a fizetésre vonatkozó nyomásgyakorlással járt, amelynek keretében a pénzügyi szervezet felszólító leveleket és SMS üzeneteket küldött az ügyfelek részére, amelyek költségét szintén felszámította. Továbbá a tartozás meg nem fizetése esetére kilátásba helyezte több ügyfél esetében adataiknak a Központi Hitelinformációs Rendszerbe való továbbítását is. A Felügyelet eljárása során intézkedett a jogsértéshez vezető körülmények, intézményi folyamatok megváltoztatása érdekében. 3. Éves elszámolás megküldési gyakorlata A Felügyelet általános problémaként számos pénzügyi szervezetnél tapasztalta, hogy a folyamatos szerződések esetén évente egy alkalommal, illetve a szerződések lejártakor nem küldenek automatikusan egyértelmű, közérthető és teljes körű elszámolást, mely mulasztással megsértik a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A Felügyelet az éves elszámolások hiánya miatt fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az érintett pénzügyi szervezetekkel szemben annak érdekében, hogy a fogyasztók az általuk igénybe vett szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás teljesítése során felmerült részletek, a velük szemben fennálló követelés, valamint az addig teljesí63

tett és a még fennálló kötelezettség vonatkozásában megfelelő tudomást szerezhessenek. Az intézkedések meghozatalával a Felügyelet a fogyasztók megfelelő tájékoztatását szolgáló, végeredményben vagyoni érdekeiket is védelmező jogszabályi előírásnak szerezhetett érvényt. 4. Reklámtevékenység vizsgálata - megtévesztő tájékoztatás A Felügyelet a 2011. évben folytatott vizsgálatai során nagy hangsúlyt fektetett a reklámtevékenységre vonatkozó előírások érvényesítésére, továbbá a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok azonosítására és visszaszorítására. Az egyik esetben az érintett pénzügyi szervezet telefonon és e-mailben küldött termékajánlatokat egyrészt olyan ügyfelek számára, akik ilyen ajánlatot nem kértek, másrészt olyan személyek számára, akik nem ügyfelei a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet a vizsgált időszakban két, a hitelkártya termékei értékesítését ösztönző reklámkampányt indított, amelyek keretében a meglévő ügyfelei részére küldött közvetlen üzletszerzés célját szolgáló reklámcélú megkereséseket, direkt marketing leveleket. E tevékenységet a Felügyelet abból a szempontból vizsgálta, hogy a termékértékesítés folyamata megfelel-e a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. Egy másik hasonló esetben a vizsgálat alá vont pénzügyi szervezet az általa meghirdetett hitelkártya értékesítés során a promóciós időszakban nem megfelelően tájékoztatta a fogyasztókat a termékhez kapcsolódó ajándék szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételekről. A Felügyelet megállapította, hogy a hitelkártya promóciós időszakban történő értékesítés során a pénzügyi szervezet nem a megfelelő szakmai gondossággal járt el az ahhoz kapcsolódó ingyenes szolgáltatásra vonatkozó, fogyasztóknak nyújtott tájékoztatása során. Az ajándék szolgáltatás részvételi feltételek fogyasztók számára történő megismerésének maradéktalan biztosítása alapvető fontosságú a fogyasztó ügyleti döntésének a meghozatalakor, ami azonban az értékesítés helyszínére, továbbá a teljes körű tájékoztatás hiányára tekintettel nem valósult meg. Kiemelt jelentőségű, egyedi ügyben hozott határozat bankkal szemben: Az eljárás alá vont bank több ízben megsértette a panaszkezelési jogszabályi előírásokat. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a bank az Ügyféllel olyan nyilatkozatot kívánt aláíratni, amely szerint az összeg jóváírásának fejében panaszával kapcsolatban lemond minden további követelésről, és kijelenti, hogy panaszával nem kezdeményez sem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, sem a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) eljárást. Továbbá a bank az Ügyfél panaszára az előírt 30 napos határidőben nem adott indokolással ellátott írásos választ, hanem azokra csak a Felügyelet eljárásának megindítását követően küldött válaszlevelet. A vizsgálat megállapítása szerint a bank azon magatartása, hogy az Ügyfél részére fizetendő kompenzáció feltételéül azt szabta, hogy az Ügyfél ne éljen a további követelése érvényesítésével, továbbá a Felügyelet és a GVH eljárását se kezdeményezze, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősíthető, így ezen magatartásával a bank a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sértette meg. Az eljárás során a Felügyelet 2.500.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A tőkepiaci szektor fogyasztóvédelmi cél- és témavizsgálatainak prioritásai:  az online kereskedési platformokat működtető befektetési vállalkozások ügyfélszerzését elősegítő internetes reklámtevékenységek,  ügyfél tájékoztatás, az alkalmassági és megfelelési teszt megléte (MiFID). Összesen 3 vizsgálat indult befektetési vállalkozásokkal szemben, ezek közül kiemelendő az az ügy, amelyben a vállalkozás a vizsgálat alá vont mindkét vizsgálati prioritást megsértette. A befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése során egyre elterjedtebbé válnak az online kereskedési rendszerek, amelyeknek a fogyasztók számára bizonyosan lehetnek előnyei, így az olcsóságuk, a gyorsaságuk, könnyű elérhetőségük. Ugyanakkor ezen előnyök mellett e keres64

kedési forma számos kockázatot hordoz magában, különösen a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás vonatkozásában. A Felügyelet az egyik befektetési szolgáltató tevékenysége kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy a társaság kiemelt ügyfélvédelmi szabályokat sértett azzal, hogy hirdetési tevékenysége során nem adott teljes körű tájékoztatást az ügyfeleinek a szolgáltatás jellemzőiről, a devizakereskedés kockázatairól. A Felügyelet megállapította, hogy a szolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapvető követelményét sértette meg tevékenységével, amellyel szemben – a fogyasztói érdeksérelmek megelőzése érdekében – a Felügyelet élt a rendelkezésre álló szankcionálási eszközökkel. Kiemelt jelentőségű, egyedi ügyben hozott határozat befektetési vállalkozással szemben: Az eljárás alá vont társaság a megkötött Alap-, illetőleg Private Banking megállapodáshoz kapcsolódóan a megfelelési tesztet elvégezte, ugyanakkor a később megkötött újabb keret-megállapodások kapcsán a jogszabály szerint szükséges további tesztek elvégzésére nem került sor, tehát a társaság nem tett eleget a befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos tájékozódási kötelezettségének, amelynek keretében nem mérte fel előzetesen az Ügyfél kockázatviselő képességét. Mivel a társaság nem tett eleget tájékozódási kötelezettségének, így a tájékoztatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni, hiszen az Ügyfél részére adott tájékoztatásnak az elvégzett tájékozódáson kell alapulnia. Továbbá megállapításra került, hogy a társaság az Ügyfél telefonos megbízása alapján az Ügyfél édesanyjának NYESZ-számlája terhére vásárolt pénzügyi eszközöket, annak ellenére, hogy az Ügyfél édesanyja az Ügyfelet csak később hatalmazta fel a számlája feletti rendelkezési jogosultsággal. A vizsgálat megállapította, hogy a társaság a telefonon történt ügyletkötések során az Ügyfél azonosításához szükséges adatokat nem ellenőrizte, így nem állapíthatta meg, hogy a megbízások valóban Ügyféltől származnak-e. Emellett megállapítást nyert az is, hogy Ügyfél az édesanyja számlája felett úgy gyakorolta a rendelkezési jogot, hogy nem rendelkezett az édesanyja hozzájárulásával, és annak ellenére, hogy ezzel a társaság tisztában volt, mégis teljesítette az Ügyfél édesanyja számlája terhére az Ügyfél megbízásait, amellyel megsértette azt a rendelkezését, amely szerint a társaság kizárólag az Ügyfél hozzájárulása esetében jogosult a pénzügyi eszközök kezelésére. A Felügyelet a feltárt jogszabálysértések miatt a társaságot 2.000.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal szankcionálta.

A biztosítási szektort érintő cél- és témavizsgálatok, valamint az átfogó vizsgálatok fogyasztóvédelmi prioritásai: • az ügyfél-tájékoztatás gyakorlata, különösen a unit-linked és gépjármű-felelősségbiztosítás esetében, • a gépjármű felelősségbiztosítási díjhirdetési kampány vizsgálata. Összesen 17 vizsgálat indult biztosító társaságoknál, melyek az alábbi főbb tapasztalatokat eredményezték. 1. Az ügyfél-tájékoztatás gyakorlata A gépjármű felelősségbiztosítás körében kiemelendő hatósági ügynek tekinthető az az ügyfelek tájékoztatásával kapcsolatos eset, amikor a biztosító több tízezer esetben elmulasztott az ügyfeleknek díjfelszólító levelet küldeni, valamint több mint húszezer esetben késedelmesen tájékoztatta a szerződőket a szerződés megszűnéséről, továbbá a díjrendezett szerződések esetében tévesen tájékoztatta az ügyfeleket a szerződések megszűnésének dátumáról. A sorozatos mulasztásokra és az érintett fogyasztók széles körére tekintettel a Felügyelet jelentős bírság kiszabásáról döntött. Az életbiztosítási termékeket illetően több biztosító társaság esetében megállapítást nyert, hogy a biztosítók nem teljes körűen dolgozták ki a szerződési feltételeket, így azokban nem szerepeltek pl. a visszavásárlási szabályok, a járadékszolgáltatás feltételei, továbbá a szerződési feltételek nem tartalmazták a szerződésből eredő költségek pontos mértékét. 65

A Felügyelet ezen eljárásaiban is érvényt kívánt szerezni a fogyasztói érdekeknek, a fogyasztók ügyleti döntését és szerződéses helyzetükkel kapcsolatos ismereteiket megfelelően szolgáló tájékoztatás érdekében tett intézkedéseivel. Kiemelt jelentőségű, egyedi ügyben hozott határozat biztosítóval szemben: Az eljárás alá vont biztosító az Ügyfél biztosítási ajánlatát átvette, a díjmódosulásról azonban késedelmesen tájékoztatta az Ügyfelet. A biztosító a díjfelszólítással, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés díj-nemfizetés miatti megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének késedelmesen tett eleget, és a szakmai gondosság követelményének megszegésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. Mindemellett a telefonon tett panasz kezelésére vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezéseket sem tartotta be, mert az Ügyfél telefonon tett szóbeli panaszáról nem vett fel jegyzőkönyvet, és azt nem küldte meg az Ügyfél részére. A Felügyelet a jogsértések súlyára és körülményeire tekintettel 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabásáról határozott.

2. Kgfb kampány A Felügyelet a 2011. évben is aktívan figyelemmel kísérte a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) kampányt, amelynek során áttekintette a biztosítók kgfb díjtarifa hirdetményeit, és a feltárt jogsértések miatt 7 biztosítót kötelezett arra, hogy a 2012. évre vonatkozó kgfb díjtarifája hirdetményének kifogásolt részét a fogyasztók megfelelő tájékoztatását szolgáló tartalommal tegye közzé. A Felügyelet többször áttekintette a jelentős piaci súlyú független biztosításközvetítők honlapjainak kgfb-díjkalkulátorait is, és az ezeken számított díjakat összevetette a biztosítók díjtarifa hirdetményei szerint kalkulált díjakkal. A független biztosításközvetítői díjkalkulátorok folyamatos figyelemmel kísérése során azt lehetett tapasztalni, hogy a piaci szereplők folyamatos korrekciókat végeznek a díjkalkulátorok igénybevételével számított díjak, s a biztosítók honlapján kalkulált díjak eltéréseinek kiküszöbölése, a biztosítói kedvezmények pontos alkalmazása érdekében. A tapasztaltak alapján a Felügyelet vezetői levélben szólították fel az érintett független biztosításközvetítőket arra, hogy a díjkalkulátorok működtetésekor feleljenek meg a fogyasztók megfelelő, korrekt és teljes körű tájékoztatását szolgáló elvárásoknak. A pénztári szektor fogyasztóvédelmi cél- és átfogó vizsgálatainak prioritásai: • a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok módosítása miatt, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagokkal való elszámolással kapcsolatban beérkezett fogyasztói kérelmek vizsgálata, • a tagszervezési tevékenység gyakorlata. Összesen 12 vizsgálat indult nyugdíjpénztáraknál, melyek többsége a hozamgarantált tőke feletti összeg kifizetésével volt kapcsolatos. A magánnyugdíjpénztárak működésével összefüggő jogszabályok változását követően 2011. augusztus hónaptól nagy számban érkeztek a Felügyeletre olyan tartalmú kérelmek, amelyek a magánnyugdíjpénztárakban bekövetkezett vagyonmozgás következményeként kezdeményezték fogyasztóvédelmi eljárások lefolytatását. Összességében 3407 fogyasztói kérelem érkezett, amelyek többsége a tagsági jogviszony alapján a pénzügyi szervezet által számított hozamgarantált tőke feletti összeg jogszerűségének és összegszerűségének felülvizsgálatára irányult. Több fogyasztó sérelmezte továbbá a tagsági jogviszony alapján a munkáltató által teljesített befizetések könyvelését, elszámolását is. Az előbbi két témakör mellett több kérelem 66

érintette a pénztárak tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését. Kiemelt jelentőségű, egyedi ügyben hozott határozat pénztárral szemben: Az Ügyfél a panaszlevelével egyidejűleg nyújtotta be a levelezési cím módosítására vonatkozó kérelmét is, amit az eljárás alá vont pénztár adminisztrációs hiba miatt nem dolgozott fel, így a nyilvántartásában a címet nem módosította. A pénztár nyilatkozatában elismerte, hogy – tekintettel a címmódosítással kapcsolatos hibára – az egyéni számlaértesítőt csak nagy késedelemmel küldte meg az Ügyfél részére, s ezzel megsértette a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló Kormányrendelet rendelkezését. Az Ügyfél elektronikus levelében kifogásolta a pénztár telefonos elérhetőségét és sürgette a korábban kért elszámolásokat. Tekintettel arra, hogy az Ügyfél a továbbiakban sem kapta meg a kért elszámolásokat, újból panaszt tett. A Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél panaszbejelentésére a pénztár nem válaszolt, így eljárása ellentétes volt a panaszkezelésre vonatkozó rendelkezésekkel. A Felügyelet a feltárt jogszabálysértések miatt 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a pénztárra.

Kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok Amennyiben a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatainak megsértését, bírságot szabhat ki. A 2011-ben lefolytatott eljárásai során a fogyasztóvédelmi terület összesen 406.500.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. Ez a viszonylag magas összeg azt mutatja, hogy a pénzügyi szolgáltatók működésében mutatkoznak olyan rendellenességek, amelyek a Felügyelet fokozott figyelmét igénylik. A kiszabott bírságok összege ugyanakkor semmiképpen sem alkalmas annak a következtetésnek a levonására, hogy a pénzügyi szolgáltatók általában nem a fogyasztóvédelmi érdekeket szolgáló jogszabályi előírásoknak megfelelően járnának el, hiszen a Felügyelet a hozott határozatokkal minden esetben egyedi intézményi magatartásokkal, gyakorlatokkal kapcsolatban hoz intézkedést. A kiszabott bírságokból befolyt összeg úgy hasznosul, hogy az elősegítse a tapasztalt anomáliák csökkentését, hiszen a Psztv. előírásai alapján10 a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevételt kizárólag a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére fordíthatja.

A Pénzügyi Békéltető Testülettel való együttműködésből származó határozatok A Felügyelet 2011-ben 6 pénzügyi szervezettel szemben összesen 26.000.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki annak kapcsán, hogy a pénzügyi szervezetek nem teljesítették együttműködési kötelezettségüket a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt indult, pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás során. A Testület feladata az, hogy a fogyasztók és a pénzügyi szervezetek között fennálló szerződésből eredő jogvitákban bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórumként működjön, így lehetőséget teremtsen arra, hogy a fogyasztók a bírósági út mellőzésével mihamarabb abba a helyzetbe kerüljenek, hogy jogvitás ügyükben döntés szülessen, ennek hiányában pedig a PBT ajánlást fogalmazzon meg. A Testület tehát működésével a fogyasztói érdekek érvényesítése érdekében jár el, amikor is pártatlan működésével a fogyasztók részéről

10

Psztv. 31.§ (3) bekezdés. 67

megfogalmazott polgári jogi igények mihamarabbi kivizsgálásával, tisztázásával szolgálja a fogyasztókat. A Felügyelet a kiszabott bírságok összegének megállapítása során azt mérlegelte, hogy a pénzügyi szolgáltatások területét érintő békéltetési rendszer hatékony működését korlátozza az a magatartás, amikor a pénzügyi szervezet elmulasztja a Testülettel való együttműködését, és a közölt felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget. Az eredményes eljárást akadályozza, illetve ellehetetleníti, ha a pénzügyi szervezet nem tesz az eljárás során nyilatkozatot, illetőleg a Testület által folytatott meghallgatáson nem jelenik meg, mert a meghallgatáson kerülhet sor a fogyasztó és a pénzügyi szervezet közötti vitás kérdések tisztázására, illetőleg egy lehetséges egyezség megkísérlésére.

Közérdekű keresetek és közérdekű igényérvényesítések A Felügyelet a 2011. évben több alkalommal élt azzal a jogszabályi lehetőséggel, amely szerint a pénzügyi fogyasztók széles körét érintően hátrányos szerződési feltételekkel, illetőleg intézményi magatartásokkal szemben közérdekű igényérvényesítéssel, közérdekű kereset előterjesztésével járhat el. A 2011-ben benyújtott közérdekű keresetek közül kiemelést érdemel a CIB Bank Zrt.-t érintő kereset. A CIB Bank Zrt. a bankkártya-limit ügyfél által történő módosítása esetében az alaplimit feletti bankkártya-tranzakciókból származó kárért való felelősséget zárta ki, amit a Felügyelet ellentétesnek minősített az irányadó jogszabályi előírásokkal. A Felügyelet keresetének az elsőfokú bíróság ítéletében helyt adott, az ítélet a bank fellebbezésére tekintettel még nem jogerős. A 2011. évben hatályba lépett új státusztörvény nyújtotta lehetőséget kihasználva a Felügyelet az Intrum Justitia Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Quality Financial Magyarország Zrt. és az Argenta Credit Zrt., az ÁHF Zrt. ellen is élt közérdekű igényérvényesítéssel. Az Intrum Justitia Zrt. ellen megindított közérdekű igényérvényesítésben a Felügyelet annak megállapítását kérte, hogy az Intrum Justitia által az ügyfeleknek küldött „Értesítés rendőrségi bejelentésről” tárgyú fizetési felszólítása valamennyi érintett fogyasztó vonatkozásában jogellenes. Az Intrum Justitia Zrt.-t érintő perben az elsőfokú bíróság jogerőssé vált ítéletében a PSZÁF javára döntött. A Felügyelet ezen eszközök minél hatékonyabb alkalmazásával azt kívánja elérni, hogy a keresettel támadott intézmény szerződési feltételeit, illetőleg gyakorlatát a jogszabályi előírásokhoz igazítsa, illetőleg, hogy üzenjen a többi piaci szereplő számára is, hogy a született ítéleteknek megfelelően alakítsák át működésüket.

Fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység A fogyasztóvédelmi monitoring-tevékenység keretében a pénzügyi piac tendenciáinak, a fogyasztói trendeknek, valamint az intézményektől bekért adatok folyamatos figyelése, továbbá a fogyasztói kérelmekről készített statisztikai összefoglalókból nyert adatok és az egyéb rendelkezésekre álló információk elemzése valósul meg. Ezekről a Felügyelet féléves rendszerességgel fogyasztóvédelmi kockázati jelentést tesz közzé, illetve negyedévente nyilvánosságra hozza a fogyasztói kérelmekről készített statisztikai összefoglalót. 68

Fogyasztóvédelmi kockázati jelentés A fogyasztóvédelmi kockázati jelentés célja elsősorban az aktuális, fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt kockázatú és erős hatású jelenségek azonosítása, valamint az ezekre adott felügyeleti válaszlépések bemutatása. A jelentés kiemelten tárgyalja az adott időszak fogyasztóvédelmi szempontból legfontosabb jelenségeit. A fogyasztói piacok monitorozása, és az ebből levonható következtetések segítik beazonosítani a fogyasztók széles körét érintő kockázatokat, amelyek beépülnek a hivatalból induló fogyasztóvédelmi téma- és célvizsgálatokba, továbbá hozzájárulnak a jogszabály-előkészítő tevékenységéhez. Együttműködés fogyasztókat érintő aktuális szabályozási kérdésekben A Felügyelet meghívottként rendszeres jelleggel részt vesz a Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságának ülésein. 2011 során 15 bizottsági ülésen vett részt, s egyebek között olyan nagy horderejű kérdésekben szólalt fel, illetve tett részletes észrevételt, mint a devizahitellel rendelkező nehéz helyzetbe került adósok problémáinak rendezése, fizetéskönnyítő konstrukciók vagy Magyarország IV. (2011-2014) középtávú fogyasztóvédelmi politikájának tervezete. Ez utóbbi témát – amely a hazai fogyasztóvédelem stratégiai irányait is megszabja a következő három évre – a Fogyasztóvédelmi Tanács is megvitatta, melynek munkájában a Felügyelet aktívan közreműködött. A nehéz helyzetbe került devizahitel-adósok helyzetének rendezése kérdésében a Felügyelet részt vett a Kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalásokban. A nemzetgazdasági miniszter felkérésére a PSZÁF résztvevő és javaslattevő volt az adósok megsegítésére létrehozott Otthonvédelmi Monitoring Bizottságban, amelynek eredményes munkáját a fizetéskönnyítő konstrukciókról, illetve a rögzített árfolyamon történő végtörlesztésről szóló részletes heti jelentések szolgáltatásával is elősegítette. E jelentések az intézményi adatszolgáltatások alapján összegezték az adósoknak felkínált lehetőségek igénybevételéhez kapcsolódó információkat, így fontos háttér-információként szolgáltak a fizetéskönnyítés hatásainak vizsgálatában. Fogyasztóvédelmi kérelmek 2011-ben a Felügyelethez érkező kérelmek összesített számát az alábbi táblázat mutatja be. 8. táblázat: A fogyasztóvédelmi kérelmek szektoronkénti megoszlása

2011. év

Szektor Pénzpiaci Tőkepiaci Biztosítási Pénztári Be nem sorolt ügyek Összesen

darab

megoszlás (%)

4 686 72 1 783 2 974 238 9 753

48,1 0,7 18,3 30,5 2,4 100,0

69

Igen jelentős kérelemszám-növekedés tapasztalható a pénztári szektorban, hiszen a tárgyévben 2 693 darabbal több kérelem érkezett a Felügyelethez, mint a múlt év során. Ezek elsősorban (92,9%-ban) a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében keletkeztek, az ún. visszalépő tagi kifizetésekkel voltak kapcsolatosak. 2011-ben is a pénzpiaci szektorral kapcsolatos kérelmek tették ki a Felügyelethez érkezett fogyasztói kérelmek legnagyobb részét (48,1%). A pénzpiaci szektornál kiemelendő, hogy a tárgyévben leginkább az elszámolások, megbízások teljesítésével, a szolgáltatás minőségével, és az egyéb ügyviteli hibákkal, valamint az elő- és végtörlesztéssel, illetve a tájékoztatási hiányosságokkal összefüggő megkeresésekkel fordultak a Felügyelethez. E témakörök tették ki a szektorra érkezett összes kérelem több mint kétharmadát (67,9%). 2011-ben az elő- és végtörlesztés témájában érkezett kérelmek száma mutatott komoly emelkedést a megelőző évhez viszonyítva (különösen a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéssel összefüggő kérelmek miatt). Az elő- és végtörlesztéssel kapcsolatos kérelmek száma közel megnégyszereződött, az árfolyammal kapcsolatos kérelmek száma pedig több mint duplájára emelkedett. A Felügyelet a hatáskörébe tartozó kérelmek esetében hatósági eljárásokat folytat le és jogsértés megállapítása esetében intézkedést alkalmaz. Ennek megfelelően a Felügyelet a 2011. évben 1854 esetben indított kérelem alapján vizsgálatot. 4. ábra

Rendszeres és proaktív felügyeleti kommunikáció, az ügyfelek korszerű tájékoztatása A tapasztalatok szerint az egyik legerősebb fogyasztóvédelmi eszköz a nyilvánosság. A fogyasztóvédelmi tevékenység eredményeire, az azonosított kockázatokra, az esetleges piaci anomáliákra, a tisztességtelen gyakorlatot folytató szereplőkre a médián keresztül lehet a leghatékonyabban felhívni a fogyasztók figyelmét. Ezért az említett jelenségek és a megtett felügyeleti lépések rendszeres és következetes kommunikálása elengedhetetlen, illetve a piac részéről is elvárt tevékenység. 70

A fentiek érdekében a Felügyelet 2011 folyamán a legjelentősebb fogyasztóvédelmi eljárásban született határozatairól külön sajtóközleményt jelentettet meg, továbbá a kiemelt fontosságú ügyek kapcsán részletes fogyasztói tájékoztatókat tett közzé:  A hozamgarantált tőke feletti összeg kifizetésével kapcsolatosan a fogyasztók tájékoztatása céljából sajtóközleményt, tájékozatót adott ki, valamint helyezett el honlapján.  Internetes oldalán a fizetési nehézségekkel küzdő adósok részére részletes tájékoztatást tett közzé a pénzügyi intézményeknél igényelhető adósságrendező konstrukciókról, valamint az állam által létrehozott árfolyamgátról és a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésről.  Az árfolyamrögzítés igénybevételére vonatkozó döntés támogatására a fogyasztóvédelmi tájékoztató mellett honlapján 2011. augusztus 1. napjától a fogyasztók számára elérhetővé tette az Árfolyamrögzítő kalkulátort.  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásának változásával kapcsolatosan új, részletes tájékoztatást jelentetett meg.  A Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény értelmében elkészítette a fogyasztók egységes és hiteles informálását szolgáló mintatájékoztatót. A Felügyelet fogyasztóvédelmi céljai között a jogsértések visszaszorítása és a fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység mellett az ügyfél-tájékoztatás keretében fontos helyet foglal el a fogyasztói tudatosság, a pénzügyi kultúra fejlesztése. Ennek érdekében a Felügyelet az év folyamán több, ingyenesen hozzáférhető internetes összehasonlító alkalmazást és kalkulátort is kifejlesztett (Betét- és megtakarítás-kereső program: BMK, Hitel- és lízingtermék választó program, árfolyamrögzítő program: HLV), amelyek a felhasználó által megadott paraméterek alapján segítenek az alapvető pénzügyi termékek közötti választásban, az árfolyamrögzítés hatásainak számszerűsítésében. Ezen on-line programok világszinten is egyedülállóak abban, hogy a pénzügyi intézmények kötelező és naprakész adatszolgáltatásán alapulnak, így az intézmények felelőssége az, hogy a fogyasztó a programban mindig az aktuális termékkínálatból válogathasson. Ha e kötelezettségét valamelyik intézmény nem teljesíti, az a Felügyelet szankcióját vonja maga után. Ezt hivatott biztosítani a Felügyelet elnöke által kiadott a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalmazott termékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 26/2011. (XI. 24.) PSZÁF rendelet, amely alapján teljesített intézményi adatszolgáltatások hozzájárulnak a Betét- és megtakarítás-kereső, illetve a Hitel- és lízingtermék választó programok Felügyelet honlapján való működtetéséhez. A programok népszerűségét mutatja, hogy 2011-ben a letöltések száma a BMK esetében 180.000, míg a HLV esetében közel 150.000 volt. A PSZÁF internetes oldalán a fogyasztóknak szóló külön modult alakított ki, ahol áttekinthető módon, könnyen elérhetők a fogyasztói tájékozódást segítő közérthető ismertetők, terméktáblák, valamint kalkulátorok. A rendszeresen frissülő honlap-tartalmak mellett 2011-ben a következő témákban 5 új kiadvány jelent meg: a Felügyelet netes alkalmazásai, Pénzügyi Békéltető Testület, Fizetési nehézségek, Öngondoskodás, kgfb. A kiadványok – melyek jellemzően pénzintézeti fiókokban, illetve a postán érhetők el a fogyasztók számára – szintén hozzájárulnak a pénzügyi ismeretek terjesztéséhez, a pénzügyi kultúra növeléséhez.

71

A lakosság pénzügyi kultúrájának és tájékozottságának fejlesztése érdekében a Felügyelet újszerű eszközként 16 részes animációs rövidfilm sorozatot indított, amely a legalapvetőbb pénzügyi ismereteket mutatja be. A Felügyelet mindezek mellett aktívan közreműködik a 2011. májusban útjára indult átfogó pénzügyi ismeretterjesztő programban – Mindennapi Pénzügyeink Program –, amely az állami szféra és számos pénzügyi intézmény példaértékű összefogásával jött létre, hogy a lakosság pénzügyekkel kapcsolatos szemléletformálásához és tájékozottságának növeléséhez hozzájáruljon.

A fogyasztók tájékoztatása az ügyfélszolgálaton és a civil tanácsadó hálózaton keresztül A Felügyelet ügyfélszolgálata 2011-ben az Ügyfélszolgálatra összesen 51.271 megkeresés érkezett, melyekben a fogyasztók a pénzügyi fogyasztóvédelmi előírásokkal kapcsolatban kértek információt, tájékoztatást. 5. ábra

Az ügyfélszolgálaton jelentkező megkeresések tartalmuk szerint hasonlóak a fogyasztói kérelmekben megfogalmazottakkal, illetve egybe csengenek a fogyasztóvédelmi monitoring tevékenység során feltárt főbb kockázati pontokkal. A főbb megkeresések témái szektoronként: Pénzpiaci szektor:  devizahitellel kapcsolatos fizetési nehézségek, amelyek kapcsán az ügyfelek nem vagy csak részben kaptak a hitelnyújtótól segítséget,  behajtással, végrehajtással kapcsolatban a hitelnyújtó pénzügyi intézmény, illetve a követeléskezelő társaságok hiányos ügyfél-tájékoztatása, a lebonyolítás áttekinthetetlensége, a követelés érvényesítésének nem megfelelő módja,  az árfolyamrögzítés, illetve a kedvezményes végtörlesztés miatti információkérés. 72

Biztosítási szektor:  vagyonbiztosításokkal kapcsolatos követelésérvényesítés,  a végtörlesztési lehetőség miatt megszüntetett életbiztosítások visszavásárlásával elérhető összeg mértéke,  unit-linked életbiztosításoknál a visszavásárláshoz kapcsolódó lényeges információk hiánya,  kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál az új rendszerű kártörténeti nyilvántartásra történő átállás okozta problémák, illetve a következő évi díjértesítő törvényi határidőben történő megküldésének elmaradása. Tőkepiaci szektor:  a befektetések szerződéskötéskor ismertetett, várható hozamától jelentősen elmaradó tényleges hozam,  befektetési tevékenységet népszerűsítő internetes reklámokkal kapcsolatos tájékoztatások megtévesztésre alkalmassága. Pénztári szektor:  a magán-nyugdíjpénztári tagok számára a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépés kapcsán felmerülő kérdések (a visszalépést nem igénylők nyilatkozattételi lehetősége, a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja, a hozamgarantált tőke feletti összeg kifizetésének módja és időpontja, az összeg kiszámítása, továbbá egyes pénztárak időszakos elérhetetlensége). A megkeresések száma augusztus és december hónapok között volt a legmagasabb, ezek elsősorban írásban és telefonon érkeztek. A civil pénzügyi tanácsadó hálózat tevékenysége A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásai során kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokból befolyó bevételeit a Psztv. felhatalmazása alapján a fogyasztók tájékozottságának, ismereteinek és pénzügyi tudatosságának növelésére fordíthatja. Ennek megfelelően a Felügyelet a civil szervezetek számára nyílt pályázati felhívást tett közzé országos lefedettségű pénzügyi tanácsadó hálózat megvalósítására és működtetésére. A pályázattal a Felügyelet célja az volt, hogy a Budapesten működő Felügyelet és Pénzügyi Békéltető Testület mellett a pénzügyi fogyasztóvédelem országos hálózattá szélesedjen, és így a pénzügyi tanácsadási szolgáltatás könnyebben elérhetővé váljon a vidéki fogyasztók számára is. A sikeres pályázat eredményeképpen 2011. április elejétől 8 helyszínen (Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) kezdték meg működésüket a Civil Tanácsadói Hálózati irodák. A Magyarországon jelenleg egyedülálló civil-hatósági együttműködés olyan kézzelfogható előnyöket nyújt a fogyasztók számára, mint  az ingyenesen igénybe vehető információs irodahálózat, amely a Felügyelet budapesti ügyfélszolgálatának mintájára működik a vidéki városokban, és ott az irodák a pénzügyi tájékozódás helyi központjai,  a pénzügyi panaszok és problémák kezelésében jártas szakemberektől azonnali segítséget kérhetnek a fogyasztók,  az irodák egy kvázi „előszűrő” funkciót is ellátnak, melynek eredményeként a fogyasztói panaszok a megfelelő fórum (a pénzügyi szolgáltató, PBT, bíróság) elé kerülnek, megkímélve a fogyasztót a felesleges ügyintézéstől. 73

Az előnyök nem csak helyi szinten jelentkeznek: az irodák ugyanis információs visszacsatolást biztosítanak, és így a Felügyelet ismeretet szerez az ország különböző régióiban jelentkező pénzügyi fogyasztói problémákról, és azokban az ügyekben, amelyekben hatáskörrel bír, közvetlenül vizsgálatot tud indítani és intézkedéseket hozhat. A hálózat 2011-es tevékenységének eredményeként közel 4000 fogyasztói megkeresést intézett, ami jelenti a fogyasztói kérdések megválaszolását, jogi felvilágosítást, kérelmek megírásában való segítségnyújtást, a pénzügyek kezelésére vonatkozó tanácsadást, illetve a kérelem sikeres elintézése érdekében a megfelelő jogi fórumhoz történő irányítást. A hálózat több mint 500 esetben irányította az ügyfeleket a Pénzügyi Békéltető Testülethez, és hasonló nagyságrendet tett ki a bírósági hatáskörbe átirányított megkeresések száma is. Az irodák tavaly jelentős szerepet vállaltak egyebek között a rögzített árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatos információnyújtásban, panasztovábbításban is, de az év során nagy számban nyújtottak eligazítást többek közt a nyugdíjpénztári reálhozamok (a hozamgarantált tőke feletti összeg) kifizetésével vagy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárügyintézéssel kapcsolatos témákban is. Elmondható, hogy a különböző városokban a helyi sajátosságok függvényében a megkeresések megoszlása nem volt egyenletes, sőt nagy szórást mutatott, ugyanakkor a fogyasztók számára a színvonalas tanácsadás mindvégig biztosítva volt. A Felügyelet szakmai ellenőrzése mellett megvalósuló projekt tovább erősíti a PSZÁF és a civil szervezetek között a fogyasztóvédelem terén már eddig is fennálló szinergiákat, és a Pénzügyi Békéltető Testülettel együtt teljesebbé teszi a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők jogainak védelmét. Az irodák működtetésének pozitív tapasztalatai és a kedvező lakossági visszajelzések alapján a Felügyelet indokoltnak tartotta a tanácsadó irodahálózat további működtetését, illetve bővítését is az eddig le nem fedett térségekre. Ennek eredményeképpen 2012-ben már 11 megyeszékhelyen működik ilyen iroda. A Felügyelet célja változatlanul az, hogy a vidéken élő fogyasztók helyben tudják elérni a számukra szükséges pénzügyi információkat, ismereteket, független tanácsokat, illetve a lakóhelyük közelében tájékozódhassanak jogorvoslati lehetőségeikről.

Pénzügyi Békéltető Testület A Felügyelet kezdeményezésére – nemzetközi viszonylatban is élenjáró módon – létrejött a pénzügyi békéltetés Magyarországon, és törvényi felhatalmazás alapján 2011. július 1-jén kezdte meg működését a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A PBT felállításával a Felügyelet fogyasztóvédelmi szerepvállalása kiegészült a pénzügyi fogyasztók magánjogi jogvitáinak rendezésére irányuló, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő kezdeményezésnek minősülő hatékony eszközzel11. A PSZÁF tevékenysége 2010. január 1. napjával fogyasztóvédelmi hatáskörrel egészült ki, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a pénzügyi szervezetek fogyasztókkal kapcsolatos maga-

Lásd erről részletesebben a PBT éves jelentését: http://www.pszaf.hu/data/cms2335271/PBT_eves_jelentes_publ.pdf 11

74

tartását szabályozó jogszabályi rendelkezéseket sértő gyakorlatokkal szemben hatósági eszközökkel lépjen fel. E hatáskörrel együtt jár a Felügyelet azon felelőssége, hogy a pénzügyi fogyasztók kiszolgáltatottságát előidéző hiátusok kiküszöbölése érdekében a pénzügyi fogyasztóvédelmi joganyag fejlesztését, módosítását kezdeményezze, hozzájárulva a fogyasztókat magasabb szinten védelmező, minél hatékonyabb, számon is kérhető követelményrendszer megteremtéséhez. A fogyasztókat védelmező pénzügyi tárgyú jogszabályi előírások hatékony ellenőrzése és érvényesítése sem vezethet el ugyanakkor a pénzügyi fogyasztók magánjogi igényeinek közigazgatási szerepkörben történő elbírálásához, hiszen a Felügyelet hatósági eljárásai az intézmények magatartásának általános befolyásolására alkalmasak, és nem járhatnak együtt a fogyasztó polgári jogi igényeinek érvényesítésével. Hiányosság volt, hogy a pénzügyi fogyasztók védelmével kapcsolatban nem állt rendelkezésre a pénzügyi szervezetek szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók polgári jogi igényeit elbíráló, pártatlan, a bírósági eljáráson kívüli hatékony alternatív vitarendezési fórum. E vitarendezési eszköz szükségességére világított rá az is, hogy a fogyasztók széles köre azzal a kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, hogy a pénzügyi szervezet és a fogyasztó közötti magánjogi jellegű jogvitában foglaljon állást a pénzügyi szervezet követelésének megalapozottságával, illetve jogszerűségével kapcsolatosan. Tekintettel arra, hogy a Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelése vonatkozásában eljáró közigazgatási jogkörrel rendelkező szerv, a fogyasztók előbbiekben jelzett megkereséseivel kapcsolatban állásfoglalás megfogalmazására, döntés meghozatalára nem rendelkezik hatáskörrel. A fogyasztók pénzügyi szervezetekkel szembeni polgári jogi igényeinek elbírálására hivatott, független, pártatlan, a gyors és hatékony eljárást biztosító alternatív vitarendezési fórum létrehozásának szükségessége vezetett el ahhoz, hogy a Felügyelet kezdeményezte a PBT intézményének megteremtését. A 2010. évben megindult folyamat eredményeként a Felügyelet immáron három eszközzel képes teljesíteni fogyasztóvédelmi küldetését, hiszen a fogyasztók minél magasabb szintű védelmét biztosító joganyag megteremtésének kezdeményezése, a hatékony fogyasztóvédelmi felügyelés folytatása mellett a pénzügyi fogyasztók polgári jogi igényeivel kapcsolatos viták gyors, hatékony és pártatlan, a bírósági peres eljáráson kívüli rendezésére hivatott fórummal is hozzájárul a fogyasztók szolgálatához.

Az eddigi tapasztalatok A PBT-hez 2011-ben hat hónap alatt 1196 darab fogyasztói jogvita rendezésére irányuló kérelem érkezett, amelynek 72%-át zárták le az eljáró tanácsok. A fél év alatti 1196 darab kérelem jelentős fogyasztói bizalomról tanúskodik, mert a békéltetés általános rendszerében a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek száma 2010-ben összesen 880 volt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi békéltetés ott eredményes, ahol a fogyasztó tudatosan felkészül az eljárásra, végiggondolja kérelmét és bizonyítékokkal alátámasztja azt. Az első fél év alatt több száz fogyasztó élt a felkínált lehetőséggel, amely egyértelműen bizonyítja az új eljárás és a szervezet sikerét. A pénzügyi szolgáltatók kezdeti alaptalan félelmeiken felül tudtak emelkedni, mert a pénzügyi békéltetés pártatlan működése rájuk is meggyőzően hatott. Szervezeti rendszerüket kiegészítették, a válasziratok készítésére adott szoros törvényi határidőket általában betartották, a meg-

75

hallgatáson megjelentek. Ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatók jól képzett szakembereik révén keményen védik érdekeiket, ha úgy látják, hogy a fogyasztónak nincs igaza. Az egyezségek magas száma és aránya azt mutatja, hogy a felek tudnak kellően rugalmasak is lenni, viszont ott, ahol a megállapodáshoz anyagi áldozatra is szükség van, nehezebben születik meg a megállapodás. A szektorok között is van némi eltérés: a biztosítók az anyagiakat érintő megállapodások tekintetében rugalmasabbak, mint a bankok.

76

PIACFELÜGYELÉS A piacfelügyeleti tevékenység A Piacfelügyeleti igazgatóság három alapvető feladatot lát el. Munkája legnagyobb részét a piacfelügyeleti tevékenység során végzett vizsgálatok (jogosulatlan – engedély vagy bejelentés nélkül végzett – működés és tőkepiaci visszaélések) és azok jogérvényesítési lépései adják. Ettől elkülönítve foglalkozik a nyilvános tőkepiaci kibocsátók tevékenységének felügyeletével és azok szükség szerinti jogérvényesítésével. A harmadik tevékenységi kört az értékpapírok forgalomba hozatalával (ideértve a nyilvános ajánlat útján történő vállalatfelvásárlást is) kapcsolatos engedélyezési tevékenység alkotja, amely során a jogszabályi előírások betartását felügyeli. A piacfelügyeleti tevékenység eltérő módszertant igényel, mint az intézményi felügyelés, de kiválóan kiegészíti azt, hiszen eseményei révén a releváns kockázati pontokra hívja fel a figyelmet. Fókuszában nem a pénzügyi közvetítők prudens tevékenysége, hanem a pénzügyi piacok tiszta (fair) működése áll. Tevékenységére jellemző még, hogy releváns és gyors indikátorokat szolgáltat a közvetítők valós kockázatairól a társterületek és társhatóságok felé is. A 2011. év során a Piacfelügyeleti igazgatóság emberi erőforrásainak 40%-át fordította piacfelügyeleti vizsgálatokra, 20%-ot a kibocsátói tevékenységek felügyeletére és 25%-ot kibocsátói engedélyezési feladatokra, valamint 15%-ot piacfelügyeleti jogérvényesítési tevékenységekre.

Piacellenőrzés A Piacfelügyeleti igazgatóság piacellenőrzési tevékenysége keretében piaci magatartást vizsgál annak érdekében, hogy biztosítsa a piac átláthatóságát, tisztaságát és biztonságát, megelőzze és megállítsa az ezeket veszélyeztető jelenségeket. 2011-ben 72 vizsgálat folyt jogosulatlan pénzpiaci tevékenység, illetve tisztességtelen tőkepiaci műveletek ügyében a piacmonitoring tevékenység szűrései, továbbá a társhatóságoktól kapott, illetve egyéb úton a Felügyelet tudomására jutott információk alapján. A vizsgálatok legnagyobb részben (33 esetben) a jogosulatlanul végzett tevékenységek ellenőrzésére terjedtek ki és magas számban (11 eset) szerepeltek jogsegély eljárások is az ügyek nemzetközi jellege miatt. Összesen 59 vizsgálat zárult le 2011-ben, 182.100.000 Ft pénzbírság kiszabása mellett. A kirótt bírság nagyobb része a tőkepiacot (149.000.000 Ft), kisebb része pedig a pénzpiacot érintette (33.100.000 Ft). A felügyeleti eljárások során szoros kapcsolat épült ki a nyomozóhatósággal, hiszen ezek a tevékenységek többnyire a bűncselekmények területére is átnyúlnak. A hitellehetőségek beszűkülése miatt 2011-ben ismét erőre kaptak a tagokat a gyanú szerint sokszor megtévesztő magatartással toborzó és magas szerződéskötési díjakat szedő, pénzügyi szolgáltatást egyáltalán nem nyújtó fogyasztói csoportok. A Felügyelet kezdeményezésére 2011. év végén szigorították a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (Fgytv.), amely 2012. január 1. napjától hatályosan kimondja, hogy „fogyasztói csoport 2014. január 1jéig nem hozható létre”. A jogszabályi tiltás ellenőrzése a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata. Kiemelt ellenőrzési célterületként kezelte a piacellenőrzés a devizaadósok súlyos helyzetéhez kapcsolódóan a pénzügyi intézmények által értékesített (engedményezett) követelések megvásárlóinak tevékenységét. Az ellenőrzések célja azon üzletszerűen vásárló személyek kiszűrése 77

volt, akik nem rendelkeztek követelésvásárlásra vonatkozó felügyeleti engedéllyel és így jogosulatlan tevékenységükkel veszélyeztették a tisztességes piaci verseny fenntartását. Új jelenségként a jogsegély-szolgálatként megjelenő jogosulatlan alkuszi tevékenységek vizsgálatait kell kiemelni, ahol a Felügyelet számos intézményt ellenőrzött és szankcionált több millió forintos bírsággal. Az év kiemelt vizsgálatai: I. A Felügyeletre érkezett bejelentések szerint egy Kft. „országos hitelmentő akció” keretében ellenérték fejében üzleti és jogi segítséget ígért azoknak az adósoknak, akik a pénzügyi intézményekkel kötött hitel-, illetve kölcsönszerződéseikből származó fizetési kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. A bejelentések alapján a Felügyelet piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta a Kft. tevékenységét, s megállapította, hogy a cselekmény kimeríti az alkuszi tevékenység törvényi fogalmának valamennyi tényállási elemét, amely 2010. október 1-jétől kizárólag felügyeleti engedély birtokában végezhető. A Kft. alkuszi tevékenységre vonatkozó felügyeleti engedéllyel a vizsgálat idején nem rendelkezett, ezért a Felügyelet határozatában megtiltotta az engedély nélkül folytatott tevékenység végzését és ötmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Kft-t. A Felügyelet rendkívül aggályosnak ítélte és a bírság összegének megállapítása során súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a Kft. rendkívül széles körben, kiszolgáltatott anyagi helyzetben lévő ügyfeleket érintően végezte tevékenységét, s tőlük előre beszedte a díjat közvetítői tevékenységért. A Felügyelet a vizsgálat során azt tapasztalta, hogy több olyan vállalkozás is megkezdte működését, amelyek a fizetési nehézséggel küzdő személyek megbízásából szerződésmódosításokról tárgyalnak a hitelt nyújtó pénzintézetekkel díjazás ellenében. A Felügyelet további piacfelügyeleti eljárásokat indított a hasonló tevékenységet folytató vállalkozásoknál, amelyek eredményeként több alkalommal szabott ki bírságot a tevékenységtől való eltiltással együtt. A tevékenység azért tekinthető a társadalomra veszélyes jelenségnek, mert ezek a társaságok jogsegély-szolgálati köntösbe bújtatva többnyire csak újabb költségekbe verik a kiszolgáltatott helyzetben lévő adósokat, akik nem kapnak valós szolgáltatást a pénzükért cserébe. II. A Felügyelet felfigyelt egy Zrt. honlapjára, amely zártkörű kötvénykibocsátás formájában kínált kiemelkedő hozamú befektetési lehetőséget. A Felügyelet piacfelügyeleti eljárásában vizsgálta a Zrt. tevékenységét és megállapította, hogy a Zrt. kötvényjegyzés címén kibocsátott, értékpapírnak nevezett dokumentuma egyik esetben sem felelt meg az értékpapírrá válás jogszabályi követelményeinek. A Zrt. a gyakorlatban az arra vonatkozó felügyeleti engedély nélkül egymillió forintos befektetési egységekben gyűjtött pénzösszegeket a nyilvánosságtól ügynökhálózat segítségével. A Felügyelet határozatban tiltotta meg, hogy a Zrt. engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási, így különösen betétgyűjtésére és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására irányuló tevékenységet folytasson, továbbá ötvenmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Zrt-t. A Felügyelet a bírság kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a feltárt esetek nagy számát, a kimagaslóan magas bevételt, továbbá azt a tényezőt, hogy a Zrt. folyamatos média-megjelenése révén a lakosság széles körét érték el a befektetési felhívások.

Nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátókkal kapcsolatos felügyeleti tevékenység A Felügyelet feladata, hogy ellenőrizze a nyilvános tőkepiaci kibocsátók jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesülését. E tevékenység fókuszában a szabályozott információkkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek, így – többek között – a rendszeres és rendkívüli tájékoztatások megvalósulása és az éves beszámolók számviteli előírásoknak való megfelelése áll. Ennek keretében a Felügyelet áttekinti a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátók számára előírt tájékoztatási kötelezettségek teljesítését, értékeli a közzétételre, tájékoztatásra 78

kötelezett kibocsátó közzétételeit, azok jogszabályszerűségét a piac zavartalan működése és a befektetők tájékoztatása szempontjából. A pénzpiaci bizalom erősítését, a befektetők védelmét és a tőkepiac hatékony működését célozza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 10. § (2) bekezdése, amely közvetlen hivatkozással tartalmazza az Európai Parlament és Tanács nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (IFRS) szóló 1606/2002/EK rendeletét. E szerint az egyes tagállamok jogszabályainak hatálya alá tartozó, tőzsdén jegyzett társaságoknak a konszolidált beszámolójukat a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kell elkészíteniük. A Felügyelet vizsgálatai során egyes közzétett, nyilvános beszámolókat ellenőriz főként a standardok közzétételi követelményeire fókuszálva. 2011-ben a 76 felügyelt nyilvános kibocsátó összesen 4448 darab közzétételt jelentetett meg, amelyek közül 2526 a rendkívüli tájékoztatást szolgálta. A 76 nyilvános kibocsátó közül 58 társaság értékpapírjai forognak szabályozott piacon. Közülük 51 részvénykibocsátó, 7 társaság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral jelenik meg a nyilvános tőkepiacon, 6 társaságnak pedig mindkét értékpapírtípusa elérhető a nyilvánosság számára. A 76 nyilvános kibocsátó közül méretük szerint 47 tekinthető kis- és közepes méretű vállalkozásnak (KKV), 39 pedig IFRS alapján készítette el számviteli beszámolóját. 2011 folyamán a Felügyelet e tevékenységi körében 27 vizsgálatot folytatott le, amelyekből 20at le is zárt. A lezárt vizsgálatok nyomán 3 esetben került sor bírság kiszabására, a PSZÁF 9.800.000 Ft intézményi bírságot rótt ki a felügyelt nyilvános kibocsátókra és további 2.000.000 Ft személyi bírságot szabott ki vezető tisztségviselőkre. Értékpapírok forgalomba hozatalával kapcsolatos felügyeleti engedélyezés 2011-ben 14 kibocsátási program került felállításra, továbbá az OPTISOFT Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató Nyrt. egyedi kötvénykibocsátással jelent meg a kötvénykibocsátók nyilvános piacán. Jelzáloglevél- és kötvény-kibocsátások 2011-ben: Kibocsátó FHB Jelzálogbank Nyrt. Diákhitel Központ Zrt.

Tárgy FHB Jelzálogbank Nyrt. 2011. évi 200 Mrd Ft jelzáloglevél- és kötvény-kibocsátási program 35 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

Unicredit Jelzálogbank Zrt.

2011-2012. évi 100 Mrd Ft keretösszegű jelzáloglevél- és kötvény-kibocsátási program

Alteo Nyrt.

ALTEO 2011-2012. évi 2 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

Business Telecom Távközlési Nyrt. Btel 2011-2012. évi 3 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program K&H Bank Zrt.

2011-2012 évi 100 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

Raiffeisen Bank Zrt.

2011-2012 évi 200 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program 79

Quaestor Financial Hrurira Kft.

2011-2012 évi 50 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

OTP Bank Nyrt.

2011-2012 évi 500 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

CIB Bank Nyrt.

2011-2012 évi 100 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

OPTISOFT Nyrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MOL Nyrt. NORDTELEKOM Nyrt. MKB Bank Nyrt.

3.600 darab, 50.000 Ft névértékű, dematerializált Optisoft III./2021 elnevezésű átváltoztatható kötvény, valamint minimum 170.000 darab 1.000 Ft névértékű, dematerializált Optisoft II./2021 elnevezésű kötvény kibocsátás 2011-2012 évi 50 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program 2011-2012 évi 100 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program 600 millió Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program 250 Mrd Ft keretösszegű kötvény-kibocsátási program

A részvénykibocsátók között 2011-ben 7 új szereplő részvényei kerültek bevezetésre a Budapesti Értéktőzsdére, ezek mindegyike a „B” kategóriát bővítette. A Budapesti Értéktőzsdére történt részvénybevezetések: Kibocsátó

Tájékoztató

256756 db 250 Ft névértékű törzsrészvény bevezetése econet.hu Média- és Vagyonkezelő 10000000 db 100 Ft névértékű törzsrészvény Nyrt. bevezetése Biomedical Nyrt. 8055000 db 100 Ft névértékű "A" sorozatú törzsrészvény bevezetése Visonka Takarmánykeverő Szolgál- 1960000 db 250 Ft névértékű "A" sorozatú dematerializált törzsrészvény bevezetése tató és Kereskedelmi Nyrt. Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.

FuturAqua Nyrt. MASTERPLAST Nyrt. OPTISOFT Nyrt.

17106600 db 5 Ft névértékű törzsrészvény bevezetése 10000000 db 100 Ft névértékű törzsrészvény bevezetése 215700 db 100 Ft névértékű dematerializált törzsrészvény bevezetése

Fentieken túl az E-Star Alternatív Nyrt. 2.400.000 db 10 Ft névértékű, dematerializált törzsrészvényének a Varsói Értéktőzsdére történő bevezetését engedélyezte a Felügyelet. 80

A 2011. évben jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatok: 1. A Linamar Corporation a Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyilvánosan Működő Részvénytársaság valamennyi, nem az ajánlattevő tulajdonában lévő törzsrészvényére tett önkéntes vételi ajánlatot, amelyet a tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés követett. Az ajánlat összértéke: 621.515.950 Ft. 2. A Pannunity Korlátolt Felelősségű Társaság (jelenlegi neve: Paccor Hungary Kft.) kötelező vételi ajánlatot tett a Pannunion Csomagolóanyag Nyilvánosan Működő Részvénytársaság valamennyi törzsrészvényére. Az ajánlattételt a tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés követte. Az ajánlat összértéke: 5.773.123.765 Ft. 3. A Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kötelező vételi ajánlatot tett a RÁBA Járműipari Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság valamennyi törzsrészvényére. Az ajánlat összértéke: 13.204.000.000 Ft. 4. A GE Capital International Financing Corporation önkéntes vételi ajánlatot tett a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság valamennyi törzs- és kamatozó részvényére. Az ajánlat összértéke: 20.146.371.300 Ft. 2011-ben a Felügyelethez bejelentett zártkörű önkormányzati kötvénykibocsátások száma 60%kal csökkent 2010-hez képest, így csak 15 önkormányzati kötvénykibocsátásra került sor (5 euróban, 9 forintban és 1 svájci frankban denominált), kibocsátáskori MNB középárfolyamon számolva összértékük meghaladja a 19,6 milliárd forintot. A jövőben az államháztartási szabályok változása (az önkormányzati kötvénykibocsátásokhoz a Kormány előzetes engedélye kell) várhatóan hatással lesz az önkormányzatok kötvény-kibocsátási aktivitására.

81

ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Pénzpiaci engedélyezés A 2011. év folyamán a hitelintézeti szektorban egy új szakosított hitelintézet, az ERSTE Lakástakarékpénztár Zrt. és egy új pénzforgalmi intézmény, az ONEY Pénzforgalmi Szolgáltató Kft. lépett piacra. Egy banki egyesülés (az Allianz Bank Zrt. beolvadt az FHB Bank Zrt.-be), továbbá négy takarékszövetkezeti egyesülés zajlott le. Mindössze egy esetben került sor határokon átnyúló egyesülésre, melynek eredményeként a Deutsche Bank AG fióktelepe útján folytatja tevékenységét Magyarországon. Az elmúlt évben két pénzforgalmi fióktelep (American Express Services Europe Limited, SIX Pay SA) is megkezdte működését hazánkban. A takarékszövetkezetek esetében továbbra is az egyik lényeges jövedelemforrás a zálogügynökök foglalkoztatása, ezért sok takarékszövetkezet él ezzel a lehetőséggel. Ezt jól mutatja, hogy kiemelkedően sok zálogügynöki szerződés és szerződés módosítás engedélyezése iránti kérelem érkezett. A 2011. év során a pénzügyi vállalkozások területén folytatódott a 2010. évben tapasztalt tendencia, azaz a korábbi évekhez képest jóval kevesebb kérelmező nyújtott be alapítási és tevékenységi engedély iránti kérelmet. A létrehozni kívánt társaságok tevékenysége elsősorban a követelésvásárlásra, azon belül a faktoring tevékenységre összpontosult (LMG Pénzügyi Zrt., Magyar Faktorház Zrt. és Titán Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.), a klasszikus értelemben vett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenyég végzésének engedélyezése iránt kevesebb igény mutatkozott (EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató Zrt., Első Hitelkapu Pénzügyi Zrt.). Mindkét, előzőekben említett tevékenység folytatására egy pénzügyi vállalkozás (Reconcept-APS Követeléskezelő Zrt.) kért és kapott engedélyt. Egy ízben került sor pénzügyi vállalkozás kiválás útján történő átalakulásának, továbbá a kiválás útján létrejövő két pénzügyi vállalkozás megalapításának és működésének engedélyezése iránti kérelem elutasítására (T&T Faktor Követelésvásárló Zrt.). A hitelintézeti törvény 2010. január 1. napján hatályba lépett, pénzügyi közvetítőkkel kapcsolatos módosítása hatására átrendeződött a közvetítői piac. A 2011. év folyamán a megfeleltetési időszakhoz képest már kevesebb közvetítői tevékenységi engedély iránti kérelem érkezett a Felügyeletre. Megfigyelhető az is, hogy a 2010. év októbere óta engedélyt kapott társaságok közül többen úgy ítélték meg, hogy működésük nem gazdaságos, ezért visszaadták független közvetítőként történő működésre jogosító engedélyüket a Felügyeletnek. A független közvetítői engedéllyel rendelkező társaságok száma azonban nem csökkent szignifikánsan, jelenleg 755 ilyen társaság van.

Tőkepiaci engedélyezés A tőkepiaci szektorban az előző évekhez képest kevesebb piacralépés történt. A Pannónia Nyugdíjpénztár és a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. létrehozta a Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt.-t, amely befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenység végzésére kapott engedélyt. Ezen túlmenően két kockázati tőkealap-kezelő társaság – PBG FMC Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., DAY ONE Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – alakult, továbbá egy takarékszövetkezet – Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet – bővítette ki szolgáltatásai körét a befektetési szolgáltatásokkal. 82

A 2011. évben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alternatív piacaként egy új multilaterális kereskedési rendszer (MTF) jött létre, a BÉTa Piac, amely létrehozásának célja új termékcsoporthoz való közvetlen hozzáférés biztosítása elsősorban a hazai kisbefektetői réteg számára. Az MTF piacműködtetője a BÉT. A piacról való kivonulások száma növekvő tendenciát mutat. Tíz esetben került sor tevékenységi engedély visszavonásra, ezek közül három befektetési vállalkozás – Citadella Consulting Befektetési Tanácsadó Zrt., Visones Befektetési Tanácsadó Zrt., Cashline Értékpapír Zrt. – adta vissza a működési engedélyét, és négy kockázati tőkealap-kezelő – BCB Kockázati Tőkealapkezelő Zrt., Ötnegyed Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Life Venture Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Elan SBI Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – hagyott fel a tevékenységével. Az egyéb ügyek között változatlanul jelentős a határon átnyúló szolgáltatók, valamint a függő ügynökök bejelentési eljárásainak száma.

Biztosítási engedélyezés A magyarországi székhelyű biztosítók száma 2011. év folyamán kettővel csökkent egy mezőgazdasági biztosító egyesület (Gazda Növénybiztosító Egyesület) piacról történő kivonulása és egy biztosító részvénytársaság (Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt.) határon átnyúló egyesülése (beolvadása egy másik tagállam biztosítójába) miatt, de ez utóbbi jogutódja fióktelep formájában folytatja tevékenységét Magyarországon. Biztosító alapítási, illetve biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó kérelem nem érkezett a Felügyeletre 2011. évben. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacára egy magyarországi székhelyű biztosító lépett be újonnan 2011. évben (CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.) tevékenysége módosításának engedélyezését követően. A fuvarozói felelősségbiztosítások piacát hagyta el egy biztosító (TIR Biztosító Egyesület) állománya átruházásának és tevékenységének részleges, felelősségbiztosítási ágazatokra vonatkozó megszüntetésének engedélyezését követően. Az év során kiadott tevékenység módosítási engedélyeknek száma (hat) az éves átlaghoz viszonyítva magas. 2011. évben tovább élénkült a magyar székhelyű biztosítók határon átnyúló tevékenysége a Groupama Garancia Biztosító Zrt. szlovákiai, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. lengyelországi fiókalapítása, valamint az Uniqa Biztosító Zrt., a Generali-Providencia Biztosító Zrt. és az AIM Biztosító Zrt. több tagállamba irányuló határon átnyúló tevékenysége következtében. A biztosítók részére kiadott biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő egyéb tevékenység végzésére szóló engedélyek nagyobb része a cégcsoporton belüli, a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső tevékenységek végzésével kapcsolatos. A biztosító társaságok tulajdonosi szerkezete nem módosult jelentősen az év folyamán, amit a minősített befolyásszerzést engedélyező határozatok alacsony száma (kettő) is mutat.

Pénztári engedélyezés A magánnyugdíjpénztárak működését érintő jogszabályi változások miatt bekövetkezett jelentős taglétszám-csökkenés hatására több magánnyugdíjpénztár döntött a végelszámolásról, illetve más magánnyugdíjpénztárba, vagy más pénztár magán ágazatába történő beolvadásáról. 83

A Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja magán ágazatába két magánnyugdíjpénztár is beolvadt: a Postás Magánnyugdíjpénztár, illetve az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár. 2011-ben négy magánnyugdíjpénztár, illetve magán-nyugdíjpénztári ágazat döntött a végelszámolás útján történő megszűnésről, így az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár, a HONVÉD Nyugdíjpénztár, illetve a Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár magán ágazatai, továbbá a Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár. A beolvadási és a végelszámolási eljárások nem zárultak le 2011-ben, áthúzódtak 2012-re. A Felügyelet engedélyezte továbbá a vegyes pénztárak közül a Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ágazatainak szétválását. Megállapítható, hogy a magán-nyugdíjpénztári terület jelentős koncentráción ment keresztül a 2011. évben, e tendencia várhatóan folytatódik a közeljövőben is. Az önkéntes pénztári terület a magán-nyugdíjpénztárihoz hasonló tendenciát mutat, a 2010. évhez hasonlóan folytatódott az önkéntes pénztárak számának csökkenése, ebből következően tovább nőtt az önkéntes pénztári szektor szervezeti koncentrációja. Több pénztár döntött a végelszámolás útján történő megszűnéséről, például a Mobilitás Plusz Önsegélyező Pénztár, a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztár, a Long Life – Hosszú Élet Egészségpénztár. A Gázszolgáltatók Önkéntes Nyugdíjpénztára, valamint a Napfény Kölcsönös Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadt az Allianz Nyugdíjpénztárba. Egy új önsegélyező pénztár, illetve egy önkéntes nyugdíjpénztár (Forensis Önsegélyező Pénztár, Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár) kapott tevékenységi engedélyt 2011. évben. Tevékenységi engedélyt kapott 2011-ben az első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt.), így a nyugdíjcélú megtakarítások már ilyen típusú intézménynél is elhelyezhetők.

Hatósági vizsga engedélyezése A Felügyelet engedélyezési eljárás keretében veszi nyilvántartásba a hatósági képzéseket és a vizsgákat lebonyolító és szervező képző szerveket, valamint a hatósági vizsgákon közreműködő vizsgabiztosokat. A függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2008. (VI.13.) PM rendelet, valamint a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2010. ((IV. 29.) PM rendelet alapján hagyja jóvá a biztosításközvetítők és a pénzügyi szolgáltatás közvetítők hatósági vizsgáját. A hatósági vizsgára jelentkezők száma évről évre emelkedő tendenciát mutat. 2011. évben 25.693 fő vizsgajelentkezési anyagát bírálta el a Felügyelet. A jelentkezési anyagok közel fele hiánypótlásra szorult, megközelítően 10.000 esetben kellett hiánypótlási felhívást kiírni a vizsgára jelentkezőknek. A sikeres vizsgázók tanúsítványt kapnak a Felügyelettől.

84

BELFÖLDI EGYÜTTMŰKÖDÉS Konferenciák, rendezvények 2011-ben tíz szakmai konzultációra került sor a piac szereplőivel, többek közt a szabad nyugdíjpénztár választással összefüggő jogszabályok, a szövetkezeti hitelintézetek vizsgálati tapasztalatai és a kapcsolódó felügyeleti elvárások, a fogyasztóvédelmi kapcsolattartó feladatai, illetve a Szolvencia II ötödik mennyiségi hatástanulmányának (QIS5) eredményei témáiban. A Felügyelet e mellett „Jogi beszélgetések” címmel öt alkalomból álló rendezvénysorozatot szervezett a piaci szereplők számára. Ezeken a résztvevők a Psztv. rendeletalkotási jogra vonatkozó kitételeit, a Felügyelet fogyasztóvédelmi funkciója kialakulása és megerősödésének témakörét, a Felügyelet prudenciális eljárásainak új szabályait, a Felügyelet piacfelügyeleti tevékenységének jogi hátterét, illetve a pénzügyi békéltetés funkciójára és szereplőire vonatkozó jogszabályi hátteret vitatták meg. A PSZÁF a felügyelt intézményekkel, a társszervezetekkel és társhatóságokkal közösen rendszeresen tart a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységről konzultációkat és olyan szakmai rendezvényeket, amelyek elősegítik a szakmai ismeretek és tapasztalatok bővítését. 2011. november 14-én került sor az MKVK-PSZÁF közös könyvvizsgálói szakmai konferenciára, amelyen a Felügyelet munkatársai tájékoztatást adtak a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók által elkészített külön könyvvizsgálói jelentések feldolgozásának tapasztalatairól, valamint ismertették azokat a helyszíni vizsgálatok során tett megállapításokat, melyek kockázati tényezőként jelentkezhetnek a könyvvizsgálói tevékenység során.

Együttműködési megállapodások A 2011. év folyamán a Felügyelet folytatta a meglévő együttműködési megállapodások megújítását, amelynek keretében a Magyar Államkincstárral (MÁK), a Befektető-védelmi Alappal (BEVA), a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH), a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával (MKVK), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV), az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alappal (OTIVA), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), illetve a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal került sor az érvényben lévő megállapodás aktualizálására. A jogszabályi környezet változása ugyanakkor újabb együttműködési megállapodások megkötését is szükségessé tette többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, a Pénztárak Garancia Alapjával (PGA), illetve a Hitelszövetkezetek és más Hitelintézetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjával (HBA). A megállapodások célja, hogy a felek együttműködésükkel növeljék intézkedéseik érvényesítésének hatékonyságát, valamint a jogszabályokban előírt együttműködési kötelezettségen túl kölcsönösen segíthessék egymás tevékenységét. A megállapodások kiemelten foglalkoznak a pénzügyi piacok és az együttműködésben érintett partneri piacok megbízható, átlátható, hatékony működésének biztosításával, a pénzügyi szervezetek jogszabályoknak megfelelő kommunikációjának elősegítésével. Fontos részét képezik a megállapodásoknak a fogyasztók védelmével és megfelelő tájékoztatásával kapcsolatos együttműködési feladatok. 85

SZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK A gyorsan változó hazai és nemzetközi gazdasági helyzetben, figyelemmel az elmúlt évek nemzetközi példáira is, a Felügyeletnek a jelenleginél lényegesen rugalmasabb keretek között, gyorsabb reakcióképességgel kell rendelkeznie, hogy időben élni tudjon intézkedési jogosítványaival. A Felügyelet ezért kezdeményezte, hogy a hitelintézeti törvényben foglalt intézkedési lehetőségeit a jelenlegi keretekhez képest rugalmasabban alkalmazhassa, s az erre vonatkozó javaslatait eljutatta az NGM-nek, illetve azok megvitatásra kerültek a PST ülésén is. A kezdeményezés indoka az a társadalmi és gazdasági igény, hogy a felügyeleti hatóságok elsősorban ne válságkezelő, utólagos problémamegoldó szervezetként működjenek, hanem preventív módon, korai stádiumban akadályozzák meg a problémák kialakulását vagy kiéleződését. Ennek a jogos igénynek a teljesítését korlátozza, ha a Felügyelet csak a hitelintézeti törvényben foglalt feltételek bekövetkezése esetén tud élni intézkedési lehetőségeivel, mivel ezek a válsághelyzet fennállásához kapcsolódnak. A hitelintézeti törvény ebből a szempontból jóval szigorúbb és merevebb, mint a többi ágazati törvény, amelyek nem tartalmazzák a felmerült intézkedési helyzetek és az arra alkalmazható felügyeleti jogosítványok körének ilyen szoros összekapcsolását. A Felügyelet módosító javaslatai nem változtatnának azon a helyzeten, hogy a hitelintézeti törvényben foglalt hatósági intézkedések differenciáltak és a szabálysértések súlyához igazodnak, de hatékonyabbá tennék a problémák megelőzésében játszott szerepét. A Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, nem kötelező jogi érvényű iránymutatások közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az ajánlás, a módszertani útmutató és a vezetői körlevél. Az e kategóriákba tartozó dokumentumok hatálya a Felügyelet feladatkörét érintő ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetekre és személyekre terjed ki. A Felügyelet elnökét rendelet kiadására felhatalmazó jogkör nem jelenti azt, hogy a jövőben visszaszorulnának ezek a jogilag nem kötelező érvényű iránymutatások. Sok olyan terület van ugyanis, amelyek esetében az ajánlás továbbra is hatékonyabb eszköz lehet, mint a felügyeleti rendelet. A Felügyelet az ajánlások betartását helyszíni vizsgálatai során is ellenőrzi és ennek alapján levonható az az általános következtetés, hogy az intézmények figyelembe veszik és követik a Felügyelet ajánlásait saját belső eljárásaik kialakítása során.

Ajánlások Az ajánlás hatékony felügyeleti eszköznek tekinthető, hiszen egyértelműen rögzíti a felügyeleti elvárásokat és jogértelmezést. Az ajánlásokat széles körben nyilvánosságra hozza a Felügyelet. 2011 során a Felügyelet az alábbiakban részletezett ajánlásokat bocsátotta ki: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2011. (IV. 29.) számú ajánlása a pénzügyi szervezetek számára az általános fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról Az ajánlás a pénzügyi szervezetek számára fogalmaz meg elvárt szolgáltatói magatartásokat a fogyasztói érdekek védelme és a tisztességes piaci gyakorlatok biztosítása érdekében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 2/2011. (VII. 20.) számú ajánlása a felülvizsgált nagykockázat-vállalási szabályozás értelmezéséről A 2009/111/EK irányelv jelentősen módosította a 2006/48/EK irányelv (CRD) nagykockázatvállalási szabályait is. Az új előírások a magyar szabályozásba is átültetésre kerültek a Hpt. 7981.§-a, a 2. számú melléklet III. egyéb meghatározások 20. pontja (ügyfélcsoport fogalma), valamint a Bszt. 101. §-a módosításával, továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíci86

ók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) kormányrendelet (Kkr.) 37/A-37/C. §-okkal történő kiegészítésével. Az Európai Bankfelügyeletek Bizottsága (CEBS) az új nagykockázat-vállalási keretrendszer egységes értelmezése érdekében két ajánlást is kidolgozott annak három lényeges elemével kapcsolatban (az ügyfélcsoportok értelmezése, a mögöttes kitettségek kezelése, valamint egyes rövid távú kitettségek nagykockázat-vállalási limitekbe történő beszámítása alóli mentesítése). A Felügyelet ajánlása, ezek közül az ügyfélcsoportok értelmezésével, valamint egyes rövid távú kitettségek nagykockázat-vállalási limitekbe történő beszámításával foglalkozik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2011. (VIII. 4.) számú ajánlása a javadalmazási politika alkalmazásáról A hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási rendszerével szemben a CRD III. irányelvben megfogalmazott követelményeknek való megfelelést a magyar szabályozás a Hpt. és Bszt. rendelkezései közé való beemeléssel biztosította. Ezen felül a Kormány a javadalmazási szabályok arányos alkalmazására vonatkozóan kiadta a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Kormányrendeletet, amelynek elkészítésében a Felügyelet szakértői aktívan közreműködtek. A javadalmazási politika alkalmazásáról a CEBS (2011. január 1. óta EBA) 2010-ben ajánlást adott ki a szabályozás gyakorlati alkalmazását elősegítendő. A felügyeleti ajánlás törekszik a CEBS ajánlásban megfogalmazott elvárások átültetésére, ugyanakkor azon túlmenően a magyar szabályozási és intézményi sajátosságokat figyelembe véve gyakorlati segítséget is ad az intézmények számára a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek történő megfelelésre. Az intézmények által kialakítandó javadalmazási politikákra vonatkozó szabályok célja az intézmények által alkalmazott javadalmazási politika kereteinek és tartalmának, valamint az intézményektől elvárt és követendő gyakorlat meghatározása. Ezen felül az ajánlás alapgondolata a negatív gyakorlatok kiküszöbölése és annak biztosítása, hogy az intézmények által alkalmazott javadalmazási politikák és gyakorlatok összhangban álljanak az intézmény kockázati profiljával és elősegítsék a hatékony kockázatkezelés érvényesülését. Az ajánlás hatálya az intézmény vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázatvállalására. Az ajánlás a javadalmazási politika egészével és a hatálya alá tartozó juttatásokkal szemben támasztott követelményként fogalmazza meg, hogy azok az intézmény hosszú távú stratégiájának és az intézmény kockázatviselő képességének megfelelően kerüljenek meghatározásra, valamint azt, hogy a hosszú távú érdekek az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányának, a teljesítmény mérésének és a teljesítményjavadalmazás mértékének és kifizetési módjának meghatározásában is jelenjenek meg. Az intézmények által alkalmazható javadalmazási formák kifizetésével szembeni követelmények részletesen szerepelnek az ajánlásban. A teljesítményjavadalmazásra vonatkozó halasztott 87

kifizetés elvi alapját, valamint a visszatartási politikára és a kockázatok utólagos figyelembevételére vonatkozó szabályokat is tovább részletezik az ajánlásban leírtak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (XII. 9.) számú ajánlása a külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről A külső hitelminősítő szervezetekről szóló 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az annak módosításáról szóló 513/2011/EU rendelet elfogadása – a konzisztencia biztosítása érdekében – szükségessé tette a hitelminősítők és minősítéseik elismerésre vonatkozó CRD előírások, valamint a kapcsolódó CEBS ajánlás módosítását is. Ennek legfontosabb pontja, hogy ha egy külső hitelminősítő szervezetet az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően korábban már nyilvántartásba vettek vagy hitelesítettek, azt úgy kell tekinteni, hogy minősítési módszertana eleget tesz a tárgyilagosság, a függetlenség, a folyamatos felülvizsgálat és az átláthatóság követelményének. Így ezeket a szempontokat a felügyeleti hatóságoknak már nem kell vizsgálniuk akkor, amikor elismerik a külső hitelminősítő szervezeteket és minősítéseiket a hitelezési kockázat tőkekövetelményének sztenderd módszer szerinti kockázati súlyainak, valamint az értékpapírosítási pozíciók kockázati súlyainak meghatározására. Elsősorban a fentiekre tekintettel vált szükségessé az 1/2008. számú felügyeleti ajánlás módosítása. A külső hitelminősítő szervezetek és minősítéseik elismeréséről szóló 1/2008. számú ajánlás tekintetében a fenti tartalmi módosításon túlmenően technikai, a megváltozott jogszabályi hivatkozásokból fakadó pontosítások is szükségessé váltak.

Vezetői körlevelek A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011-ben összesen tizenegy vezetői körlevelet adott ki: Az 1/2011. sz. vezetői körlevelében a PSZÁF felkérte a hitelintézeteket arra, hogy ügyfeleik számára biztosítsák a deviza (CHF, JPY, USD) alapú lakossági hitelek euró alapúvá történő átváltásának lehetőségét azzal a kiegészítéssel, hogy a körlevélben megfogalmazott főbb pontok értelemszerűen a deviza alapú vállalati hitelekre is vonatkoznak. A 2/2011. sz. körlevél a Felügyelet pénzügyi szervezetek számára adott iránymutatását tartalmazta a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó feladatairól, valamint az azokkal szemben támasztott felügyeleti elvárásokról. A 3/2011. sz. körlevélben a PSZÁF az egyes adókötelezettségek teljesítésében közreműködő kijelölt hitelintézetek feladatairól adott iránymutatást. A Felügyelet 4/2011. sz. vezetői körlevele a CRD IV likviditási követelményekre való felkészülésre, valamint a külföldi források futamidő-rövidülésének problémájára hívta fel a hitelintézetek figyelmét. Az 5/2011. sz. körlevelét a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénnyel kapcsolatban elvárt, a fogyasztói érdekeket figyelembe vevő intézményi gyakorlatokról (magatartásról) adta ki a PSZÁF.

88

A 6/2011. sz. körlevelével a bankkártya-szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatókhoz fordult a PSZÁF, melyben a tőlük váratlan helyzetek esetén elvárt, bankkártyákkal kapcsolatosan követendőnek tartott gyakorlatot foglalta össze. A 7/2011. sz., az átstrukturált hitelek (követelések) kezeléséről szóló vezetői körlevelében a Felügyelet kimondta, hogy helyes gyakorlatnak tartja a pénzügyi intézmények követelés átstrukturálási tevékenységét, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy a felügyelt intézmények az átstrukturált követeléseiket prudenciális szempontból kellő körültekintéssel kezeljék, és az ne szolgálhassa a hitelkockázatok növekedésének eltitkolását. A PSZÁF 8/2011. sz. körlevele az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény egyes pontjaival kapcsolatban felhívta a pénzügyi intézmények figyelmét az egyéb alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre, továbbá megfogalmazta azokat a fogyasztóvédelmi szempontból követendő jó gyakorlatokat, amelyeket a pénzügyi intézményektől a devizában felszámított költségek forintban történő megállapítása során elvár. A deviza alapú kölcsönök Hpt. 200/B. §-a szerinti végtörlesztési lehetőségével érintett követelések prudenciális kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárásokról kiadott, 9/2011. sz. vezetői körlevelében azt az elvárást fogalmazta meg az érintett pénzügyi intézmények vonatkozásában a PSZÁF, hogy az új jogszabályi kötelezettségből eredő veszteségeiket már a harmadik negyedéves beszámolójuk készítésekor vegyék figyelembe és körültekintően értékeljék, valamint jelenítsék meg annak várható, becsült hatását. A Felügyelet a 10/2011. sz. körlevelében arra hívta fel a pénzügyi intézmények figyelmét, hogy amennyiben a jogosult pénzügyi intézmény javára bejegyzett jelzálogjog, végrehajtási jog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom tényének törlését devizában felvett lakáscélú hitelből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével összefüggésben kérik, úgy erre a tényre, illetve a törlés fentiek szerinti feltételeinek fennállására – különösen a hitel lakáscélú voltára – a törlés alapjául szolgáló okiratban is hivatkozzanak. A körlevél „A jelzálogjog, a végrehajtási jog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó földhivatali eljárásokról a devizában felvett lakáscélú hitelek végtörlesztése esetén” címmel jelent meg. A 11/2011. sz., „A nyugdíj-előtakarékossági számlák és a tartós befektetési szerződések fogyasztóvédelmi kérdéseiről” tárgyú vezetői körlevelében az azonosított fogyasztóvédelmi anomáliák orvoslása érdekében fogyasztóvédelmi szempontból követendő, a pénzügyi szervezetektől elvárt jó gyakorlatokat fogalmazott meg a PSZÁF.

Módszertani útmutatók A Felügyelet 2011-ben összesen 7 módszertani útmutatót adott ki. Ezek túlnyomó része a pénzügyi szervezetek adatszolgáltatásához kapcsolódó útmutató volt (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, biztosításközvetítők), illetve egy útmutatóban a Felügyelet a pénzügyi szervezetek számára megfogalmazta az internetbanki szolgáltatások biztonságára vonatkozó elvárásait. Az adatszolgáltatásra vonatkozó útmutatók fokozatosan átkerülnek az adatszolgáltatási felügyeleti rendeletekbe. A kiadott módszertani útmutatók: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 1/2011. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló, a 23/2010. NGM rendelettel módosított 45/2008. PM rendeletben előírt felügyeleti jelentések elkészítéséhez. 89

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2011. számú módszertani útmutatója a pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 46/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések kitöltéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 3/2011. számú módszertani útmutatója a biztosítók felügyeleti adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló a 24/2010. (XII. 31.) NGM rendelettel módosított 5/2006. PM rendeletben előírt felügyeleti adatszolgáltatás elkészítéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 4/2011. számú módszertani útmutatója a független biztosításközvetítői (alkuszi vagy többes ügynöki) jelentés szabályairól szóló a 25/2010. NGM rendelettel módosított 45/2007. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 5/2011. számú módszertani útmutatója a PSZÁF részére a hitelintézetek által forgalmazott, egyes betéti és megtakarítási termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 3/2011. (II. 28.) PSZÁF rendeletben előírt jelentések kitöltéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 6/2011. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 7/2011. (VI.16.) PSZÁF rendeletben előírt felügyeleti jelentések elkészítéséhez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 7/2011. számú módszertani útmutatója az internetbanki szolgáltatások biztonságáról. A Felügyelet elnökének rendeletei a Törvény-előkészítés című részben a rendeletalkotási jogkör tárgyalásánál kerülnek bemutatásra.

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés A PSZÁF feladatkörébe tartozik a pénzügyi szervezetek pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységének felügyelete, az ezzel kapcsolatos ajánlások, útmutatók kiadása. A Felügyelet elkötelezett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem mellett és ennek keretében tevékenységét és erőforrásait oly módon allokálja, hogy ne csak kövesse az ezzel kapcsolatos jogszabályi elvárásokat, hanem tevékenyen hozzájáruljon azok folyamatos fejlesztéséhez. A PSZÁF részt vesz a nemzetközi szervezetek sztenderd alkotó és megvalósulást értékelő tevékenységében, valamint az EU jogszabály-előkészítő munkájában. Ennek keretében a Felügyelet munkatársai a Moneyval felkérésére részt vesznek ország-értékelésekben és tanácsadásban más országok megfelelő védelmi rendszereinek kiépítését illetően. A PSZÁF szakértői 2011-ben részt vettek az európai felügyeleti hatóságok pénzmosás elleni vegyes bizottságának Payment Services Directive munkacsoportjának az EU pénzforgalmi intézmények ügynökeinek felügyeléséről szóló felügyeletközi megállapodás kidolgozásában, továbbá átfogó javaslatot készítettek a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai irányelv módosítására és részt vettek az irányelv megszövegezésének munkálataiban. A Felügyelet részt vesz a magyar pénzmosás elleni törvény módosításának előkészítő munkálataiban is. A PSZÁF honlapján elérhetők a vonatkozó magyar és EU jogszabályok, a Felügyelet ajánlásai, útmutatói, nemzetközi sztenderdek, országértékelések, tipológiák, valamint az EU, az ENSZ és az Egyesült Államok aktuális szankciós listái. A Felügyelet szakértői rendszeresen tartanak előadásokat a felügyelt intézményeknek, továbbá nemzetközi konferenciákon. A magyar EU90

elnökség keretében Budapesten, a Parlament épületében került sor az évente megrendezett EUUSA terrorizmus-finanszírozás elleni szakértői konferenciára, amelyen a PSZÁF is elismeréssel fogadott előadást tartott a gyakorlati tapasztalatokról.

91

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS Európai szintű együttműködés A PSZÁF részvétele az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrában A PSZÁF stratégiai döntések sorát hozta meg 2011-ben azzal a céllal, hogy rendelkezésre álló erőforrásait a lehető leghatékonyabban használja fel a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerével (ESFS-sel) létrejövő kapcsolataiban. Alapos belső felmérés és egyeztetés alapján történt meg azoknak a munkabizottságoknak és munkacsoportoknak a kiválasztása, amelyekben a részvétel mind az adott témában folytatott nemzetközi munka előre vitele, mind pedig a Felügyelet saját tevékenységének szempontjából a legjelentősebb eredménnyel jár. A Felügyeletet vezetői és munkatársai képviselik a három Európai Felügyeleti Hatóság (ESA) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) döntéshozó szerveiben, szakmai bizottságában és albizottságában, továbbá munkacsoportjaiban. Az Európai Felügyeleti Hatóságok és az ESRB döntéshozó szervei külön-külön évente legalább négy ülést tartanak, így a nemzeti felügyeletek vezetői rendszeresen találkoznak és megvitatják az aktuális kockázati, európai szintű szabályozási és felügyeleti kérdéseket, döntenek a különböző szakbizottságok által előterjesztett anyagokról. A PSZÁF munkájában a négyszintű ún. Lámfalussy-eljárás harmadik szintű bizottsági formájához képest a legnagyobb előrelépést az jelenti, hogy az európai hatóságoknál legfelső szintű döntéshozó testület alakult, amelyek a maguk szakterületén közösen meghozott döntéseikkel összehangolt módon alakítják a felügyeleti munkát, valamint részt vesznek a regionális, illetőleg globális pénzügyi válságjelenségek megoldásában. Ugyancsak jelentős fejlemény, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások és szolgáltatók tevékenységének felügyelete kapcsán az érintett nemzeti felügyeletek között esetenként felmerülő nézeteltérések kezelése és a korábbinál gyorsabb, egyértelmű lezárása számára is szilárd kereteket nyújt az ESFS. A vezetői szintű rendszeres egyeztetések mellett a különböző országokból érkező szakértők közösen végzett munkája is jelentős szerepet játszik a felügyeleti konvergencia előrehaladásában.

Az Európai Felügyeleti Hatóságok A három Európai Felügyeleti Hatóság (ESAs) a Lámfalussy-eljárás keretében létrehozott korábbi harmadik szintű bizottságok (CEBS, CEIOPS és CESR) helyébe lépett. Az ESA-k célja, hogy hozzájáruljanak a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához. Az ESA-k az alábbi legfontosabb közös feladatokat látják el: -

-

a belső piac működőképességének fokozása hatékony szabályozással és felügyelettel, a piacok vagy az Unión belüli pénzügyi rendszer egy részének vagy egészének stabilitását veszélyeztető bizonyos pénzügyi tevékenységekről figyelmeztetés kiadása, illetőleg bizonyos pénzügyi szolgáltatások átmeneti betiltása, korlátozása, vészhelyzetekben történő fellépés, közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakítása, hozzájárulás a kötelező erejű uniós jogi aktusok következetes alkalmazásához, 92

-

az ESRB-val való együttműködés a rendszerkockázat azonosítására és kezelésére, EU-szintű stressztesztek végzése, nemzetközi felügyeleti koordináció, pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítése, innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelésének összehangolása, felügyeletek közötti nézeteltérések esetén közvetítés és vitarendezés, összehasonlító elemzések készítése, kockázatok feltárása.

A három Európai Felügyeleti Hatóság felépítése lényegében megegyező: - A legmagasabb döntéshozó szerv a Felügyeleti Tanács (Board of Supervisors), amely döntéseivel iránymutatást ad az ESA munkájához, véleményeket, ajánlásokat és határozatokat fogad el, továbbá tanácsot ad. Tagjai a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak vezetői. - A másik döntéshozó szerv az Igazgatótanács (Management Board), amely az adott ESA elnökéből és Felügyeleti Tanácsa tagjainak sorából választott hat másik személyből áll. Fő feladata, hogy beterjeszti elfogadásra a Felügyeleti Tanácsnak az adott ESA munkaprogramját, gyakorolja költségvetési hatáskörét és elfogadja a személyzetpolitikai tervet. - Az ESA elnöke képviseli az adott ESA-t, felel a Felügyeleti Tanács munkájának előkészítéséért. - A főigazgató az adott ESA irányításáért felel, előkészíti az Igazgatótanács munkáját, végrehajtja a költségvetést és kezeli a személyzeti ügyeket. - Az ESA-k Vegyes Bizottsága (Joint Committee) összehangolja az egyes ESA-k tevékenységét, a mindhárom ESA-t érintő kérdésekkel (pénzügyi konglomerátumok, szektorok közötti kockázatok, pénzügyi stabilitás sebezhetőségének mikroprudenciális elemzése, pénzmosás elleni intézkedések, az ESRB és az ESA-k közötti kapcsolatok) foglalkozik. - Fellebbviteli Testület (Board of Appeal, BoA) az ESA-k közös testülete, jogorvoslati fórum. - Az ESA-k fontos új intézményei az érdekeltek különböző csoportjait képviselő, 30 tagú ún. érdekelti csoportok (Stakeholder Group-ok). Az EBA és az EIOPA esetében ezekben magyar képviselő is helyet kapott. 2011 során a Felügyelet aktív szerepet vállalt az Európai Felügyeleti Hatóság állandó bizottságainak és munkacsoportjainak tevékenységében. A Felügyelet szakértői részt vettek felmérések, elemzések és jelentések előkészítésében, illetve véleményezésében. Az EBA munkáját a Felügyelet munkatársai kérdőívek készítésével, sztenderdek megalkotásával segítették, illetve előadást tartottak a magyar kockázatértékelési gyakorlatról. Az EBA által készített anyagokat a Felügyelet felhasználta saját jogszabály módosítási javaslatai, illetve módszertani fejlesztései során (pl. javadalmazás, stresszteszt) is. A Felügyelet megfelelő időben megkezdte a felkészülést az ESMA szabályozó eszközeinek nemzeti szintű alkalmazására. Az ESMA Review Panel 2011-ben befejeződött, a transzparencia 93

irányelvben található nemzeti opciók és diszkréciók, valamint szabályozási többletelemek („gold-plating”) felmérését végző vizsgálatát a Felügyelet munkatársa koordinálta. Az EIOPA Financial Requirements, pénzügyi követelményekkel foglalkozó bizottságban a Felügyelet aktuáriusa vezette azt a munkacsoportot, amely kidolgozta a Szolvencia II szerinti minimális tőkeszükséglet kalibrációját az egész EU számára. A belső modellekkel foglalkozó Internal Models munkacsoportban a belső modellek előzetes hatósági vizsgálatára (ún. preapplikációra) vonatkozó útmutatás kidolgozása során a Felügyelet delegáltjának több fordulós egyeztetést követően sikerült elérnie egy, a host felügyelők számára a pre-applikációs munkát szélsőséges esetben akár ellehetetlenítő kitétel módosítását.

EU-elnökség 2011 első félévében Magyarország töltötte be az EU Tanácsának soros elnökségét. A PSZÁF a magyar EU-elnökség pénzügyi jogszabály-előkészítő tevékenységének maximális támogatása érdekében 2010-ben létrehozta a dossziéfelelősi rendszert, amelynek keretében az NGM által megjelölt 22 pénzügyi jogalkotási tervezet, ún. dosszié mindegyikéhez egy-egy szakértőt rendelt. A magyar elnökség idején öt pénzügyi dosszié ügyében történt jelentős előrelépés: -

a short selling, az egységes euró fizetési övezet (SEPA), a betétbiztosítási irányelv, a derivatívák szabályozása és az Omnibus II. irányelv.

Az első három témában elkezdődhetett a háromoldalú egyeztetés (ún. trialógus) a jogszabály első olvasatban történő elfogadása érdekében. Mindezekben a témákban a PSZÁF vezetői és szakértői is részt vettek: -

-

-

a tanácsi és bizottsági munkacsoportok ülésein (pl.: az Omnibus II irányelv tervezete, a ’short-selling’ rendelettervezet, az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) rendelet-tervezet és a CSD rendelettervezet tárgyalása), a pénzügyi szabályozási dossziék megvitatásán a minisztérium szervezésében, illetve írásos anyagok készítésében, EU elnökségi rendezvények szervezésében: a Felügyelet az ESMA és az EIOPA vezető testületeit budapesti ülésen látta vendégül. Ezen üléseket felhasználva, de külön összejövetelekként került sor a Felügyeleten az ESMA és az EIOPA Management Board-jainak üléseire, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vagy önállóan külföldi szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseken, az EU-tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereiből álló Tanács (Ecofin) 2011. április 8-án Gödöllőn tartotta informális ülését, amelyen a Felügyelet elnöke és alelnöke vett részt. A megbeszélésen a résztvevők áttekintették a pénzügyi stabilitás aktuális kérdéseit, az új európai felügyeleti rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint kiértékelték a stressztesztekkel kapcsolatos eredményeket.

A PSZÁF nemzetközi munkája – nem kis mértékben az ESFS létrejötte miatt – alapvető minőségi átalakuláson ment át: - a nemzetközi dimenzió szervesen beépült a mindennapi munkánkba, 94

-

-

a nemzetközi terület lett a Felügyelet kapcsolati pontja az EU hatóságokkal és a tagállami nemzeti felügyeleti hatóságokkal folytatott kommunikációban, a nemzetközi terület intézményi kapcsolódásain keresztül gyakorlatilag a teljes európai felügyeleti rendszerre rálát, az ott folyó szakmai kérdésekről áttekintéssel rendelkezik, így élő kapcsolatrendszere révén gyors konzultációra képes.

Az Európai Unión kívüli nemzetközi együttműködés IAIS (International Association of Insurance Supervisors) A Felügyelet a világ 140 országának biztosításfelügyelőit tömörítő szakmai szervezet éves közgyűlésén való részvétel mellett a négy főbizottság közül kettőnek a munkájában vesz részt. A Technical Committee-ban a Felügyelet munkatársa közvetlenül is részt vállal az albizottságok által előkészített nemzetközi sztenderdek elfogadásában. Az Implementation Committee-ban a Felügyelet képviselője alelnökként a sztenderdek elterjesztésében, a szervezet oktatási stratégiájának kidolgozásában jut irányító szerephez. A Felügyelet aktívan részt vesz továbbá a Peer Review módszertanát kidolgozó és a vizsgálatokat lefolytató Standard Observance Subcommittee munkájában. 2011-ben egy peer review-ra került sor a felügyeletek közötti együttműködésről és információcseréről, amelynek keretében 106 felügyelet küldte be válaszait. 2011-ben zárult a Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége (IAIS) több éves projektje a biztosítási alapelvek (Insurance Core Principles = ICP) teljes átdolgozása. A biztosítási szektor felügyelésével kapcsolatos elvárások sztenderdeket és iránymutatásokat is magában foglaló gyűjteményét az IAIS szeptember végi közgyűlése fogadta el. Az ICP-k elfogadásának jelentőségét aláhúzza az a tény is, hogy ezek szolgálnak mércéül a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Financial Stability Assessment Programjainak (FSAP) során a nemzeti biztosításfelügyeletek és szektorok értékeléséhez. 2011 júliusában bocsátotta az IAIS nyilvános konzultációra a nemzetközileg aktív biztosítói csoportok felügyeletének közös kereteire (ComFrame) vonatkozó koncepcióját. A ComFrame-mel kapcsolatos munka 2012-ben tovább folytatódik. IOSCO (International Organization of Securities Commissions) 2011 során az IOSCO egyik fő feladata az IOSCO stratégiai és belső szervezeti reformjának előkészítése volt, amely sok tekintetben megváltoztatja a szervezet működését, belső struktúráját és a tagsági szintekhez kapcsolódó jogosultságokat. A reformról a szervezet 2012. során fog dönteni. Az IOSCO multilaterális együttműködési megállapodása (Multilateral Memorandum of Understanding = MMoU) széles körű kooperációt biztosít az aláíró felügyeleti hatóságok számára. Mint a multilaterális együttműködési megállapodás aláírója, annak keretében a PSZÁF 2011 során is több alkalommal működött együtt a nemzetközi társhatóságokkal. A felügyelet tagja az IOSCO Európai Regionális Bizottságának, amelynek munkájában tevékeny szerepet vállal.

95

CESEE ISI (Central, Eastern and South-Eastern European Insurance Supervision Initiative) Osztrák-magyar közös kezdeményezésre 2011-ben elindult a Közép-, Kelet- és Dél-kelet Európát lefedő biztosításfelügyeleti regionális együttműködés. A kezdeményezés célja elősegíteni a közép-, kelet- és délkelet-európai – EU-n belüli és kívüli – biztosításfelügyelők közötti együttműködést és kommunikációt; konferenciák és workshop-ok keretében fórumot biztosítani a régión belül a biztosítási piaccal és felügyeleti kérdésekkel kapcsolatos megbeszéléseknek; lehetőséget teremteni egymás felügyeleti technikáinak, tapasztalatainak megismerésére; segíteni egymást a jogszabályok és irányelvek implementálása során; tapasztalatot cserélni a Szolvencia II implementálása során. A kezdeményezéshez 15 ország csatlakozott: Albánia, Ausztria, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A titkársági feladatokat a PSZÁF látja el. A szervezet 2011-ben két találkozót tartott, amelyeken a kezdeményezéshez csatlakozott felügyeleteket leginkább foglalkoztató témák kerültek megvitatásra:        

Szolvencia II – 2. pillér, Felügyeleti kollégiumok és vitarendezés, Fogyasztóvédelem, Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, Kártartalékképzés, A biztosítások eladása – biztosításközvetítők, Az aktuáriusok szerepe a biztosításfelügyeleten, Alkalmassági és megfelelőségi (fit and proper) tesztek és a mögöttük álló problémák.

IOPS (International Organisation of Pension Supervisors) Az IOPS 2011. évi tevékenysége során több alkalommal foglalkozott a nyugdíjpénztárak, nyugdíjintézmények alternatív befektetéseivel, és a derivatív eszközök szerepével. A válság utáni hatékony felügyeleti, felügyelési tevékenységgel kapcsolatos IOPS dokumentum döntő mértékben támaszkodott az IMF hasonló témájú anyagára. A Felügyelet munkatársai részt vettek a hivatkozott dokumentumok kidolgozásában. BSCEE (Group of Banking Supervisors from Central and Eastern European Countries) A Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportja (KKBCS) azt a célt szolgálja, hogy az e térséghez tartozó országok bankfelügyeleti szervei megvitathassák a közös problémáikat, illetve tájékoztathassák egymást az általuk alkalmazott szabályozási és felügyeleti gyakorlati megoldásokról. Magyarország az EU tagjaként törekszik arra, hogy tapasztalatát és gyakorlatát e csoport keretében megossza azon országokkal, amelyek szabályozási és felügyeleti rendszere még fejlesztés alatt áll. A KKBCS-ben való tagsága révén 2011-ben a Felügyelet részt vett az áprilisban tartott éves konferencián. A konferencia két fő témája a bankrendszer és a felügyeletek pénzügyi stabilitásban betöltött szerepe, valamint a Bázel III. keretrendszer volt. Minden résztvevő beszámolt a saját országát érintő legfrissebb fejleményekről. A magyar hozzászólásban a Felügyelet függetlenségének megerősítéséről, a PST működéséről, a Pénzügyi Békéltető Testület létrehozásáról, a devizahitelekkel kapcsolatban hozott intézkedésekről, a fogyasztóvédelem fontosságáról, valamint az EBA stressztesztben való részvételünk módjáról számolt be a PSZÁF delegáltja. 96

Ezen felül Magyarország is támogatta az Örmény Nemzeti Banknak a tagok közé történő felvételét. OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) 2011-ben magas szintű vezetők és szakértők részvételével megalakult az OECD Nemzeti Tanács. Ebben a PSZÁF is képviselteti magát. Az OECD másfél éves rendszerességgel készít ország-tanulmányokat tagjairól. 2011 őszén látogattak Magyarországra a szervezet értékelői és e látogatás során megbeszéléseket folytattak többek között a PSZÁF vezetőivel és szakértőivel szabályozási kérdésekről és a magyar pénzügyi közvetítő rendszer helyzetéről. A helyszíni megbeszélések és a kapott dokumentumok alapján készült el 2011 végére a „2012 Economic Review” – Hungary című tanulmány tervezete. A Felügyelet a tanulmány különböző fázisokban történt többszöri észrevételezésével jelentősen hozzájárult a tényleges hazai helyzet minél pontosabb bemutatásához és a megállapítások napra késszé tételéhez. Az OECD 2012. januári plenáris ülésén részt vevő magyar delegációban is részt vett a Felügyelet. V6 Pénzügyi Stabilitási Találkozó (V6 Financial Stability Meeting) A V6 országok (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) jegybanki és felügyeleti vezetői minden évben találkoznak, hogy megvitassák a régió vonatkozásában a pénzügyi stabilitás és a kapcsolódó felügyelés aktuális kérdéseit. A 2011-es évben Bécs volt a találkozó helyszíne. A találkozón az MNB és a Felügyelet vezetői is részt vettek. FSB Európai Regionális Konzultációs Csoportja (Financial Stability Board European Regional Consultative Group for Europe) Az FSB-t azzal a céllal hozták létre, hogy nemzetközi szinten koordinálja a nemzeti pénzügyi hatóságok és nemzetközi sztenderdalkotó testületek munkáját, valamint, hogy fejlessze és előmozdítsa a hatékony szabályozási, felügyeleti és egyéb a pénzügyi szektort érintő politikák végrehajtását a pénzügyi stabilitás érdekében. 24 ország (köztük a G20 tagjainak) pénzügyi stabilitásért felelős hatóságait, nemzetközi pénzügyi intézményeket, ágazat-specifikus nemzetközi szabályozói és felügyeleti szervezeteket és jegybanki szakértők bizottságait fogja össze. 2010 novemberében az FSB bejelentette azon szándékát, hogy a tagjain kívüli országok hatóságaival is hivatalos kapcsolatokat kíván kiépíteni. Ennek érdekében hat regionális konzultációs csoport jött létre az FSB tagok és a tagsággal nem rendelkező országok pénzügyi hatóságainak közreműködésével, annak érdekében, hogy eszmecserét folytassanak pénzügyi rendszereket érintő sérülékenységekről és a pénzügyi stabilitást előmozdító kezdeményezésekről. Az európai csoportba Magyarország is meghívást kapott. A PSZÁF elnöke az FSB európai regionális konzultációs csoportjának tagjaként részt vett a csoport 2011. december 6-ai luxemburgi alakuló ülésén, amelynek főbb témái a következő voltak: főbb pénzügyi szabályozási reformok és azok hatásai, pénzügyi sérülékenységek és regionális pénzügyi stabilitási kérdések, szabályozási reformok és azok hatásai (különös tekintettel a rendszerszinten fontos bankok kezelésére), Bázel III tőke- és likviditási szabványok, hatékony bankszanálási válságkezelési megoldások, árnyékbankolás (shadow banking), home és host felügyeletek közötti együttműködés, szuverén adósságválság és a banki finanszírozás körüli bizonytalanságok.

97

Egyéb nemzetközi vonatkozású események Rendszeresen visszatérő látogatók a világ nagy kereskedelmi bankjai és értékpapír-kereskedői, illetve hitelminősítő ügynökségeinek képviselői, akik a magyarországi pénzügyi folyamatokról, magyar és európai szabályozási változásokról és a piaci események felügyeleti megítéléséről tájékozódnak. Az ország hitelminősítésére a felügyeleti munka minősége is kihat. Végül, gyakran keresik meg a Felügyeletet kutató intézetek szakértői konzultáció, vélemény- és adatkérés céljából. A Felügyelet az ő tevékenységüket is igyekszik adat- és információ-szolgáltatással segíteni. A Felügyelet nemzetközi együttműködési tevékenységének az új európai felügyeleti hatóságok létrehozásával kapcsolatos részét „A Felügyelet státusza és működési környezete” című fejezet tartalmazza.

98

A FELÜGYELET GAZDÁLKODÁSA Humánpolitika, humánerőforrás-gazdálkodás Humánpolitika A Felügyelet elsődleges humánpolitikai célja az, hogy a pénzügyi szektor felügyeletét olyan magasan képzett, átfogó tudással rendelkező, elhivatott munkatársak biztosítsák, akikre támaszkodva a Felügyelet képes nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi követelményeknek és elvárásoknak való megfelelésre is. A fenti célok megvalósítása érdekében meg kellett teremteni és folyamatosan fent kell tartani a hatékony munkavégzéshez nélkülözhetetlen feltételeket. A Felügyeletnek, mint munkáltatónak fontos feladata a munkatársak elkötelezettségének folyamatos erősítése, a jó munkahelyi légkör, valamint az általános munkatársi elégedettség szem előtt tartása. A folyamatos szervezetfejlesztés, a transzparens belső szabályozók, az áttekinthető előmeneteli rendszer, az igényes teljesítményértékelési rendszer működtetése, a felügyeleti igényekkel összhangban álló szakmai fejlődést támogató oktatási-képzési terv, valamint a gyakorlati tapasztalatszerzést biztosító, utánpótlás-nevelési célzattal is működtetett ösztöndíjas program azok a tényezők, amelyek a Felügyelet humánpolitikai tevékenységének fő elemeit képezik.

Humánerőforrás-gazdálkodás A Psztv. 24. §-ában meghatározottak alapján 2011-ben a Felügyeleten a munkatársak jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályozta. A 2011. december 31-ei állapot szerinti legfontosabb létszámadataink a következők:  a Felügyelet engedélyezett létszámkerete 530 fő,  a vezetők létszáma 102 fő,  felügyeleti tanácsadói/főtanácsadói címmel rendelkezők létszáma 101 fő,  a 2011. évi belépők száma 97 fő (ebből 29 fő határozott időre, 68 fő határozatlan időre),  a 2011. évi kilépők száma 65 fő. 2011. évben is a Felügyelet humán stratégiájának egyik fontos elemét képezte a tehetséggondozás, az utánpótlás nevelés. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény alapján szabályozott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésével a Felügyelet lehetőséget biztosított a fiatal pályakezdők minél szélesebb körben történő felügyeleti foglalkoztatására. Az ösztöndíjas program a frissen végzett diplomások számára biztosítja a gyakorlati tapasztalatszerzést, ezzel is megteremtve az oktatás és a munka világa közötti átmenetet. E program hozzájárul az utánpótlás folyamatos biztosításához és a tehetségek megtartásához. 2011. évben több, a Felügyeleten ösztöndíjas programban részt vett fiatal munkatárs került kinevezésre köztisztviselői státuszba. Az ösztöndíjas foglalkoztatottak létszáma 2011. december 31-én 42 fő volt.

99

Belső szabályozás, szervezetfejlesztés, erőforrás elosztás Belső szabályozás 2011. január 1-jén hatályba lépett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény. E tény, valamint a Felügyelet működése során felmerülő belső igények hatására az év során két alkalommal került sor a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítására. A módosítások indokai közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a működését megkezdő Pénzügyi Békéltető Testület, valamint a Felügyelet elnökének új jogosultsága, a rendeletalkotási jog. A PBT-vel kapcsolatban a Felügyelet rögzítette a testület szervezetben elfoglalt helyét, az általa végzett feladatok körét, a Felügyelet többi szervezeti egységével való együttműködés kereteit, valamint a PBT elnökének és tagjainak jogállását. A Felügyelet elnökének rendeletalkotásával összefüggésben meghatározta a kapcsolódó felügyeleti feladatokat és az érintett szervezeti egységek közötti belső munkamegosztást. A jogszabályváltozások, az SZMSZ-módosítások, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzés érdekében jelentkező belső módosítási igények figyelembe vételével az év során feszes ütemezéssel zajlott az új szabályozó dokumentumok készítése, valamint a hatályos dokumentumok felülvizsgálata. 2011 folyamán összesen 65 esetben került sor elnöki utasítás kiadására, melyből 10 esetben új szabályozó dokumentum született, 55 esetben pedig korábban hatályos elnöki utasítás felülvizsgálata történt. Új szabályozó dokumentum rögzíti a rendeletalkotással összefüggő belső folyamatokat és felelősöket, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó adatszolgáltatási rendeletek kidolgozásának rendjét. A felügyelt intézmények adatszolgáltatásához kapcsolódóan elkészült a 2011. május 1-jétől éles üzemben működő ERA (a Felügyelet elektronikus rendszere hitelesített adatok fogadásához) keretrendszerrel kapcsolatos eljárás szabályozása, valamint a rendszeren keresztül beküldendő, az egyes hitel- és lízingtermékekről, valamint betéti és megtakarítási termékekről szóló adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó felügyeleti feladatokról szóló utasítás is. Új elnöki utasítás szabályozza a felügyeleti biztosok kirendeléséről, a felügyeleti felülvizsgálati folyamatról (SREP), a felügyeleti kollégiumok létrehozásáról és működéséről, a tőkepiaci termékengedélyezések lefolytatásáról, valamint a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási és egyéb kötelezettségek tárgyában lefolytatott felügyeleti ellenőrzésekről szóló felügyeleti feladatokat. Hatályba lépett továbbá a minősített adat védelméről szóló belső előírásokat tartalmazó elnöki utasítás is. A felülvizsgálat egyaránt érintette a szakmai folyamatokat szabályozó elnöki utasításokat és a támogató területek hatáskörébe tartozó dokumentumokat. 2011. december 31-én 77 db elnöki utasítás volt hatályban. A Felügyelet kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a belső szabályozók folyamatosan, rugalmasan biztosítsák a hatékony munkavégzés kereteit. 2011 során folyamatosan karbantartottuk a humánpolitikai tárgyú szabályzatokat és elnöki utasításokat. A béren kívüli juttatási rendszer szabályai biztosították, hogy minden munkatárs egyénre szabottan kiválaszthassa a számára legmegfelelőbb juttatási elemeket a törvény adta kereteken belül. Kidolgoztuk a munkavállalók könnyebb és gyorsabb beilleszkedését szolgáló új belépők kézikönyvét, továbbá a törvényi előírásoknak megfelelő esélyegyenlőségi tervet is. 100

Szervezetfejlesztés 2011 áprilisában sikerrel zárult az alkalmazott ISO 9001:2008 minőségirányítási szabvány megújító és az ISO 27001:2005 információbiztonsági szabvány éves felülvizsgálata, tanúsítványaink érvényessége újabb egy évvel meghosszabbításra került. Az eredmény értékelésekor fontos megjegyezni, hogy a 2010. július 1-től történt vezetőváltást olyan szervezeti átalakítások követték, melyek az alkalmazott szabványok működtetését is érintették, e rövid idő alatt kellett olyan feltételeket kialakítani, melyek a tanúsító szervezet számára is bizonyították a felügyeleti működés szabványkövetelmények szerinti teljesülését. A szervezeti keretek 2010-ben megkezdett felülvizsgálata az év során tovább folytatódott, ami érintette a szervezet folyamatait, a feladat-felelősségi viszonyokat is. A külső jogszabályi változások mellett a belső átalakítások is folyamatosan hatást gyakoroltak a szervezeti célokra, irányelvekre, módszerekre, a belső kontrollokra. 2011-ben számos, a szervezeti hatékonyság növelését célzó intézkedés született: a minőségügyi szakterület közreműködésével alaptevékenységet és egyéb tevékenységet érintő folyamatátvilágításokra került sor, melyek eredményeként újjászerveztük a fogyasztóvédelmi és hatósági vizsgáztatási rendszert. Az ISO szabványok által megkövetelt belső auditok rendszere 2011ben is hatékonyan támogatta a Felügyelet belső működésének fejlesztését és a folyamatok folyamatos felügyeletét. A fenti két szabvány alkalmazásával a Felügyelet a szolgáltató közigazgatással szemben megfogalmazott kormányzati elvárások teljesítéséhez is eredményesen hozzájárul, az állampolgárok és egyéb partnerek érdekeit szem előtt tartva. Az alkalmazott szabványok a belső működés támogatásán túl a Felügyelet által nyújtott elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságát is szolgálják, amelyek a vonatkozó kormányrendeletekben is elvárásként kerültek rögzítésre. 2011-ben a Felügyelet bekapcsolódott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kormányzati infokommunikációért felelős helyettes államtitkársága által szervezett Informatikai Kormányzati Munkacsoportba, melynek célja a közigazgatási informatikai és infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési és szolgáltatási kérdéseinek hatékony kezelése, beleértve az abban közreműködő szervezetek IT biztonsági szintje emelését is. A munka során a szabványok alkalmazásában szerzett tapasztalatokat ebben a körben a közigazgatás egyéb szereplőivel is megoszthatjuk. A belső kontrollrendszer részeként és annak továbbfejlesztéseként a Felügyelet közreműködött az Állami Számvevőszék által (ÁSZ) elindított „Integritás-felmérésben”. A téma iránti elkötelezettséget jelzi, hogy a felmérést követően a Felügyelet részt vett az ÁSZ vonatkozó 3 napos tréningjén és a belső kontrollrendszer folyamatos fejlesztése részeként kockázatkezelési felmérésünket kiegészítette az integritás témakörével is.

Képzés, fejlesztés A napi működéssel és az előre látható követelmények teljesítésével kapcsolatos elvárások kielégítése érdekében a Felügyelet humánpolitikai gyakorlatának szerves részét képezik a folyamatos oktatások, képzések. A Felügyelet 2011. évi képzési tervét a szakterületek képzési igényeire, a gazdasági racionalitás figyelembe vételével alakítottuk ki. A hangsúly továbbra is a belső erőforrásból megvalósítható képzéseken volt, hiszen ezek egyrészt költségtakarékosságuk miatt előnyösek, másrészt a felügyeleti szellemi tőke közvetítése, részben saját kollégáink elő101

adásai által, kiemelt fontossággal bírt mind a munkafolyamatok racionalizálása, mind a humánpolitika szempontjából. Jelentős jogszabályi változások léptek életbe 2011-ben, ismét kötelezővé vált a közigazgatási alapvizsga, valamint változtak a közigazgatási szakvizsgára vonatkozó előírások is. Munkatársainkat folyamatosan támogatjuk a köztisztviselői státuszból adódó kötelező vizsgákra történő jelentkezés, illetve felkészülés menetében. Fontos kiemelni, hogy a nyelvi képzés terén előtérbe került a munkavégzés szempontjából elengedhetetlenül szükséges szaknyelv további fejlesztése. Ennek érdekében a 2011 októberében lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen lehetőség nyílt az angol és német gazdasági, jogi és informatikai szaknyelv fejlesztésére tanfolyami keretek között, illetve angol nyelven kommunikációs tréning formájában. 9. táblázat: Belső és külső szervezésű képzések 2011. évben

A képzés rövid neve Szolvencia II IFRS képzés Meghallgatás-technikai tréning Informatikai képzés (grafikon és prezentáció, Excel, Word)

SEPA szakmai nap

Konferenciák, továbbképzések

Célcsoport Biztosítással foglalkozó felügyeleti szakemberek Számviteli és IFRS alapismeretekkel rendelkezők számára Piacfelügyeleti igazgatóság munkatársai Felügyeleti Igazgatóság munkatársai részére A Felügyelet szabályozással, engedélyezéssel, felügyeléssel és fogyasztóvédelemmel foglalkozó munkatársai részére A Felügyelet tevékenységének ellátása érdekében történő ismeretszerzés (1-2 nap)

A képzés időpontja 2011. 03. 22., 24., 29., 31. 2011. 09. 12-16. 2011. szeptember 2011.08.31., 2011.09.01., 2011.09.22.-23 2011.10.11. 2011. 10. 13.- 10.14. 2011. 05. 05.

folyamatos

2011. évben egyéni tanulmányi szerződéssel 12 fő tanult idegen nyelvet, (5 db szinten tartó, 5 db középfokú nyelvvizsgára, 2 db gazdasági szaknyelv elsajátítására irányult), 7 fő tanult mérlegképes könyvelőnek munkáltatói támogatással, további 42 fő rendelkezett a Felügyelet számára fontos végzettség megszerzésére tanulmányi szerződéssel, 8 főt kötelezett a munkáltató képesítés megszerzésére, valamint 148 fő vett részt konferencián, továbbképzésen. Kiválasztási rendszer A Felügyelet kiemelt hangsúlyt helyez munkatársainak szervezeten belüli mobilitására. A megüresedő pozíciók betöltésére először a munkatársak számára nyílik lehetőség, és csak ezt követően kerül sor külső pályázat kiírására. A kiválasztási rendszer így hozzájárul ahhoz, hogy a Felügyeleten a megfelelő szakterületen rendelkezésre álljanak a szükséges kompetenciák, valamint biztosítja, hogy magasan kvalifikált, széleskörű tapasztalattal rendelkező, több nyelven beszélő, nemzetközi tekintetben mobil szakértők kerüljenek kiválasztásra a Felügyelet szervezeti egységeibe. 2011. évben 6 álláspályázat került publikálásra és indult kiválasztási eljárás, melynek hatékonyságát a szakmai területek által összeállított tesztek támogatták, kifejezve a szakmai kom102

petenciák fontosságát. A személyes meghallgatások alkalmával rendszeresen sor került az általános kompetenciák, készségek elemzésére, a múltbeli viselkedések feltárására. 2011. évben kiemelt fontosságú feladatot jelentett a Felügyelet életében a – 2011. július 1-től új, alternatív vitarendezési fórumként működő – Pénzügyi Békéltető Testület felállítása, mely a jogviták rendezésére a bírósági eljárásnál gyorsabb és olcsóbb megoldást kínál. A kiválasztási folyamat sikerességének köszönhetően megállapítható, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületben a munkatársak a munkaköri feladataik ellátásához szükséges kompetenciákat magas szinten gyakorolják, továbbá a több szektorra kiterjedő, széles körben szerzett tapasztalataikat kiváló szinten érvényesítik. A kompetenciákra épülő munkaköri rendszer és a teljesítményértékelési rendszer A Felügyeleten működtetett kompetencia alapú munkaköri rendszer sajátossága a hagyományos munkaköri rendszerrel szemben az, hogy az elvégzendő feladatok, felelősségek, célok mellett a kompetenciákkal is foglalkozik. Mára a kompetenciák hatékonyan beépültek az egyes HR rendszereinkbe, így a munkaköri leírásokba, valamint felhasználásra kerülnek a kiválasztás során, a pályázatok elkészítésekor, továbbá a teljesítményértékelési rendszer alapját is a kompetenciák képezik. 2011-ben a Felügyelet teljesítményértékelésének működése a rendszer informatikai alapú támogatásával valósult meg, amely a vezetők feladatainak ellátásához nyújtott hatékony támogatást.

A belső kontrollrendszer A Felügyelet a szabályszerű feladatellátás és gazdálkodás, továbbá a rendelkezésére álló erőforrások hatékony, gazdaságos és eredményes felhasználása érdekében belső kontrollrendszert működtet. A kontrollrendszer hozzájárul ahhoz is, hogy az intézmény a jogszabályban előírt feladatait, kitűzött céljait időben meg tudja valósítani. A Felügyelet belső szabályzatai 2011-ben alapvetően támogatták a tevékenységek szabályozott és szabályszerű keretek között történő elvégzését. A szabálytalanságok és „nemmegfelelőségek” kezelése, kivizsgálása szabályozott keretek között, a Felügyelet elnöke által kijelölt munkatárs által történt. A belső kontrollrendszer keretén belül működtetett belső ellenőrzés a független, tárgyilagos bizonyosságot adó ellenőrzés, valamint a tanácsadási tevékenység által hozzájárult a Felügyelet kontrollfolyamatainak fejlesztéséhez és eredményességének növeléséhez. A belső ellenőrzés a vizsgálataiban értékelte az egyes tevékenységek, folyamatok kockázatát, a belső kontrollok működésének és a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzések (FEUVE) hatékonyságát.

Belső ellenőrzés A belső ellenőrzés tevékenységét közvetlenül a Felügyelet elnökének alárendelve, a funkcionális függetlenség érvényesülésével látta el. A felügyeleti belső ellenőrzéshez a tárgyi feltételek rendelkezésre álltak, azonban a szervezeti egység létszáma az év során hét főről négy főre csökkent (amelyből egy fő adminisztratív munkakört töltött be). A Belső ellenőrzési főosztály munkatársai a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakmai képesítésekkel rendelkeznek, a Nemzetgazdasági Minisztérium által regisztrált belső ellenőrök. A 103

bizonyosságot adó ellenőrzések, és a tanácsadás jellegű megbízások magas szakmai színvonalának biztosítása érdekében a belső ellenőrök rendszeresen részt vettek szakirányú képzéseken, a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesület, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara rendezvényein. A Belső ellenőrzési főosztály a feladatait a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) kormányrendelet, az államháztartási belső ellenőrzési sztenderdek, módszertani útmutatók, valamint a felügyeleti belső ellenőrzési kézikönyv előírásai szerint végezte. Az ellenőrzés a 2012-2015. évekre vonatkozó Stratégiai tervével összhangban elkészítette a 2012. évi kockázat alapú éves ellenőrzési munkatervét. A kockázatelemzés részben a rendelkezésre álló, a szervezeti folyamatok információbiztonsági kockázatfelmérése, részben a vizsgált területekkel egyeztetett, a korábbi vizsgálatok során feltárt, illetve a vizsgált területek kockázati fenyegetettsége alapján vélelmezhető kockázatokat is számba vevő kockázatfelmérések alapján készült. A belső kontrollrendszer továbbfejlesztése érdekében a felügyeleti kockázatkezelési rendszer felülvizsgálata folyamatban van. Célként fogalmazódott meg az intézményi tevékenységek, folyamatok, szervezeti egységek teljes körét lefedő kockázatkezelési- és értékelési rendszer kialakítása. A belső ellenőrzés 2011. évben hat vizsgálatot végzett (az áthúzódó vizsgálatokat is beleértve), amelyben szabályszerűségi, pénzügyi, teljesítmény ellenőrzés, valamint informatikai ellenőrzés is volt. A korábbi ellenőri jelentésekhez kapcsolódó intézkedések megvalósulásának ellenőrzésére utóvizsgálat keretében került sor. A vizsgálatokról a belső ellenőrzés a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezetett. A 2011. évi ellenőrzések az alábbi témaköröket fedték le:  dokumentumkezelés és irattári szolgáltatásokat megvalósító iratkezelő rendszer vizsgálata (2010. évről áthúzódó vizsgálatok),  a bel- és külföldi kiküldetések vizsgálata,  az illetmény-számfejtési szabályoknak való megfelelés vizsgálata,  a közbeszerzési törvénynek és a beszerzési szabályzatnak való megfelelés vizsgálata,  a 2011. I. félévi költségvetési beszámoló vizsgálata. A belső ellenőrzés a 2011. évben lefolytatott vizsgálatai során nem tárt fel a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megszegésére visszavezethető súlyos szabálytalanságot, így személyes felelősségre vonásra nem került sor. Az elmúlt években a belső ellenőrzés szerepe, feladatköre jelentősen átalakult. A nemzetközi normák átvételével és a hazai standardok kidolgozásával az ellenőrzés szerepében egyre hangsúlyosabbá vált a megelőzés. Ezzel összhangban megnőtt a tanácsadási tevékenység aránya, amelynek következtében a belső ellenőrzés a 2011. évben a folyamatokat szabályozó operatív szakterületek szabályozási tevékenységében huszonkét belső szabályzat véleményezésében vett részt, továbbá az intézmény szabályszerű működését kilenc esetben további szakmai tanácsadási tevékenységével támogatta. Az ellenőrzés folyamatosan részt vett a felügyeleti pénztári változáskezelési koordinációs testület munkájában, amely a 2012. évben is folytatódik. Emellett az ellenőrzés együttműködött az Állami Számvevőszék által az „Integritás Projekt”-hez készített adatszolgáltatás során, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium felé megküldött felügyeleti minőségértékelési kérdőív kitöltésében is. 104

A belső ellenőrzési tevékenységre irányadó jogi normák, valamint az államháztartási szabályok a 2011. év végén lényegesen megváltoztak, amelynek előkészítésébe a belső ellenőrzés az év során több alkalommal visszatérően bekapcsolódott. Ebből kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a Nemzetgazdasági Minisztérium Belső Ellenőrzési Albizottságában való együttműködésnek. A belső ellenőrök tizennégy jogszabály módosítást, illetve jogszabály tervezetet, valamint tizenhárom egyéb anyagot (módszertani útmutatók, éves jelentések, tájékoztatók stb.) véleményeztek. A Felügyelet a belső és külső ellenőrzések által tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervek státuszának nyilvántartására – saját fejlesztéssel megvalósított – elektronikus rendszert működtet. A belső ellenőrzés az intézkedési tervek véleményezése során egyeztetett az ellenőrzött szervezeti egységek vezetőivel, továbbá folyamatosan nyomon követte az intézkedések határidőben történő végrehajtását.

Kommunikáció, a Felügyelet honlapja, fogyasztók tájékoztatása, sajtó Kommunikáció, honlap, a fogyasztók tájékoztatása A Felügyelet a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2011-ben tovább bővítette online szolgáltatásainak körét. A szolgáltatások bővülésének és az újabb online csatornák megjelenésének köszönhetően a honlap látogatottsága tovább emelkedett, 2011-ben 153 országból közel 800 ezer látogató mintegy 13 millió oldalt töltött le a PSZÁF weboldaláról. 2011 nyarán indult el a honlapon a betét- és megtakarításkereső alkalmazás, amelyről a korábban már elérhető felügyeleti alkalmazások mellett informálódhatott a fogyasztó a „Válasszon hitelt vagy megtakarítást a PSZÁF programjaival!” elnevezésű fogyasztóvédelmi kiadványból. A betét- és megtakarításkereső program a pénzügyi szolgáltatók adatszolgáltatása szerint tartalmazza az aktuális kínálatukból választható termékeket, így könnyítve meg a fogyasztók döntését a számukra leginkább megfelelő megtakarítási forma kiválasztásában. Az év végéig elérhető árfolyamrögzítő kalkulátort használva pedig a devizaadósok mérlegelhették a kormány által meghirdetett programban való részvételük hatásait. A Felügyelet által közzétett fogyasztóvédelmi és szakmai információk 2011 nyarától újabb célcsoportokhoz juthatnak el a júniusban elindult Facebook-oldalon, valamint a közszolgálati televíziókban is sugárzott tájékoztató kisfilmek megosztására létrehozott Youtube-csatornán. A Felügyelet weboldalának részeként 2011 júliusában megjelent a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) honlapja, amely a szolgáltatójukkal szerződéses jogvitában álló fogyasztók számára nyújt hasznos információkat a vitarendezés lehetőségeiről. A Felügyelet 2011-ben 6 különböző témájú fogyasztóvédelmi kiadványt jelentetett meg és terjesztett a pénzügyi szolgáltatók és a Magyar Posta közreműködésével. Országszerte összesen 900 000 példányban, 40 intézmény ügyféltereiben tette elérhetővé a 2011-ben kiadott felügyeleti tájékoztatókat. Az ezek terjesztésében részt vevő bankfiókok visszajelzései szerint a kiadványok jelentősen segítették a fogyasztók tájékoztatását. A Felügyelet a 2011 júliusában létrejött PBT-ről 16 oldalas általános tájékoztató kiadványt készített, amelyből a fogyasztók megismerhették a fogyasztói jogviták rendezésének új fórumával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és válaszokat. A devizahiteles banki ügyfelek figyelmét szórólap hívta fel az árfolyam-rögzítési lehetőség igénybevételéhez segítséget nyújtó internetes árfolyamrögzítő kalkulátor programra. További hasznos tájékoztatók készültek a fizetési nehéz105

ségek kezelésére vonatkozóan, tanácsokat adott a PSZÁF a pénzügyi öngondoskodáshoz és frissítette korábbi kiadványát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról. A honlapon elérhető fogyasztóvédelmi alkalmazások népszerűsítése érdekében a Felügyelet online hirdetési kampányt indított, melynek során közel 150 pénzügyi és civil szervezet honlapján jelent meg a PSZÁF programjaira átnavigáló képbanner.

Sajtótevékenység A Felügyelet tájékoztatási kötelezettségének megfelelően elsősorban vezetői interjúk, sajtótájékoztatók, a sajtószóvivő sajtószereplései, illetve a honlap segítségével terjesztette a közérdekű információkat. 2011-ben rekordszámú, összesen 1191 sajtómegkeresést kapott a hatóság. Az év során az ezek révén és más forrásokból szerzett információk alapján az írott és elektronikus sajtóban a Felügyelet tevékenységével kapcsolatban 10490 anyag jelent meg, amely közel 99,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből 527 alkalommal a sajtószóvivő személyes tájékoztatására tartottak igényt. 2011-ben a legfontosabb sajtónyilvánosságot kapott események a Felügyelet rendeletalkotási joga, a Jógazda Takarékpénztár engedélyének visszavonása, a nyugdíjvédelmi program és a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változás, a pénztárak hozama, a bankadó (pénzügyi szervezetek különadója), az adósmentéssel kapcsolatos intézkedések és hatásai, a civil fogyasztóvédelmi hálózat kiépítése és működése, a PBT megalakulása és működése, a Felügyelet hitelés lízingtermék választó, betét- és megtakarításkereső programja és árfolyam-kalkulátora, a pénztáraknál végzett felügyeleti vizsgálatok, a Soros Fund Management LLC-vel kapcsolatos per, a Felügyelet új státusztörvénye, a Dimenzió Egészségpénztárhoz kiküldött felügyeleti biztos, a kgfb-díjhirdetések korrigálása, egyes pénzügyi szervezetek bírságai, a fogyasztói témavizsgálatok indítása, a forint elleni támadások vizsgálata, a végtörlesztés alakulása, az MNB és a PSZÁF esetleges összevonásával kapcsolatos hírek voltak. A Felügyelet tavaly 4 sajtótájékoztatót tartott, ezek témái az alábbiak voltak: a Felügyelet fogyasztóvédelmi kezdeményezései (új fogyasztóvédelmi ajánlás, pénzügyi intézmények fogyasztóvédelmi referensei, valamint a betét- és megtakarításkereső program); a Pénzügyi Békéltető Testület és a civil fogyasztóvédelmi hálózat felállítása; a 2 millió forint feletti bankbetétek államosításáról szóló hamis tartalmú levelek kapcsán tett felügyeleti intézkedések; a Pénzügyi Békéltető Testület: az első száz nap tapasztalatai. A Felügyelet e mellett a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák megnyitásakor tartott – road show jelleggel – sajtótájékoztatót nyolc megyeszékhelyen. Az év során a Felügyelet összességében 65 sajtóközleményt juttatott el a média részére, illetve tett közzé a honlapján.

Informatikai prioritások Az Informatika szolgáltatási igazgatóság számára a felügyeleti stratégia alapján az informatikai részstratégiában definiált, a Felügyelet alapműködését segítő – adatokat fogadó, feldolgozó, nyilvántartó és küldő, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó – rendszerek kiépítése és működtetése prioritást élvez. A fenti kijelentést informatikai rendszerekre lefordítva az Igazgatóság számára a következő prioritási sorrend adódott 2011-ben:

106

1. A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló jogszabály végrehajtása során a Pénztárak Központi Nyilvántartása (PKN) rendszerhez kapcsolódó Egyéni Járuléknyilvántartó Modul (EJM) elkészítése és működtetése. A fejlesztés határidőre elkészült, a rendszer adatokkal való feltöltése megtörtént. Ha a Kormány kijelöli az Egyéni Járulékszámla vezetésére felhatalmazott államigazgatási szervet, akkor részére a Felügyelet átadja az adatokat. 2. A felügyelt intézmények adatszolgáltatásait tároló és feldolgozó Komplex Informatikai Rendszer (KIR) Központi Törzsadattárának (KTA) átalakítása és adattisztítása. A feladat célja, hogy a Felügyelet központi törzsadat kezelésének adatminőség-menedzsment szempontú átalakítása történjen meg (KTA rendszer és kapcsolódó ügyviteli folyamatok), figyelembe véve az elektronikus ügyintézéshez történő kapcsolódás lehetőségét, kiegészítve a rendszer adatainak tisztításával. A feladat projekt formában kerül megvalósításra, a következő formában:  Fejlesztési alprojektben történik a KTA műszaki-technológiai átalakítása és az ezzel kapcsolatos specifikációs folyamatok megtervezése,  Jogi alprojektben történik a folyamatok felülvizsgálata és az adattisztítás. A két alprojekt munkája egymást kiegészítve, egymással párhuzamosan folyik, 2011 közepétől 2012 III. negyedévéig. 3. Az elektronikus ügyintézésben a Felügyelet már több éve innovatív megoldásokat alkalmaz, amelynek során az ügymenethez tartozó kapcsolatok, a kommunikáció, az elektronikus iratforgalom házon kívül és házon belül, megfelelő hitelesítés mellett történik. Az e-ügyintézés bevezetésével az ügyviteli folyamatok gyorsítása, a hibalehetőségek kiszűrése és a költségek jelentős csökkentése volt a cél. Az e-ügyintézés felügyeleti megvalósítása nem önmagában való és nem informatikai probléma elsősorban, hanem az ügyviteli folyamatok áttekintése útján felismert olyan munkafázisok elektronikus elemekkel való átalakítása, amely a legtöbb esetben magát az ügyviteli folyamatot is optimalizálni képes annak informatikai megoldásán keresztül. Ennek megfelelően az e-ügyintézés bevezetése a folyamatok áttekintését, vizsgálatát és átalakítását jelenti. 2011-ben az e-ügyintézésben alkalmazott Iratkezelő rendszer karbantartásának, fejlesztésének átvétele külső vállalkozótól jelentette a legnagyobb kihívást, s ez részben 2012-re is áthúzódott. A www.magyarorszag.hu oldalon a Felügyelet az e-ügyintézést segítő több elektronikus űrlapot is megjelentetett (a fogyasztóvédelem, a nyugdíjpénztári visszalépések és a Pénzügyi Békéltető Testület munkájához kapcsolódóan). 4. A kritikus rendszerek optimális rendelkezésre állását biztosító üzemvitel kialakítása (MAXIREND). A Felügyelet munkájában egyre jelentősebb szerepet kap a külső kapcsolattartás, azaz több, kritikusnak minősíthető alkalmazás esetében nem fogadható el a több órás, esetleg hétvégi több napos leállás. Az ilyenkor bekövetkező leállások azonnali beavatkozást igényelnek, a hibaelhárítás nem tűr hosszabb kiesést. Folyamatos felügyeletet kívánó rendszereink:  www.pszaf.hu internetes portál,  tőkepiaci közzétételek megjelenítésére szolgáló rendszer a www.kozzetetelek.hu portállal együtt,  ERA – elektronikus adatfogadási rendszer,  Felügyelt intézmények adatszolgáltatását lehetővé tévő rendszer. 107

A működés folytonosságának biztosítása érdekében szükséges, hogy e rendszerek elérhetősége a lehető legnagyobb rendelkezésre állással költséghatékonyan megoldható legyen. A korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hardver hiba miatti leállások elhanyagolható mértékűek. A kiesések többnyire szoftver hiba, vagy felhasználói hiba miatt következnek be. Az ilyen esetek túlnyomó többségben az alkalmazói rendszer újraindításával hozható helyre, amely elviselhető mértékű kiesést okoz. Infrastruktúra oldaláról a futtató környezet duplikálását jelenti a rendelkezésre állás növelése, a szerverek új, gyorsabb eszközökre cserélése mellett. A kapcsolódó alkalmazásfejlesztésekkel együtt 2012 I. negyedévében fejeződik be az infrastruktúra végleges éles üzembe helyezése. 5. A Felügyelet elektronikus rendszere hitelesített adatok fogadásához (ERA) továbbfejlesztése új funkciókkal. Elkészült és a Ket. 2012-es módosításával összhangban éles üzembe helyezésre fog kerülni a felügyelt intézményekkel történő, biztonságos és hiteles információcserét biztosító elektronikus postaláda (lehetővé téve a felügyelt intézmény nevében eljáró, regisztrált felhasználók számára a Felügyelet által az intézmény részére küldött dokumentumok kézbesítését). 6. Az elemzői munka széleskörű informatikai támogatása. A KIR adatbázisa nehézkesen kérdezhető le az elemzésekhez szükséges újabb és újabb adatállományok előállításával. Ennek kapcsán fogalmazódtak meg az elemzők informatikával szembeni igényei. Külső szakértő bevonásával vizsgáltuk meg – az elemzéseket végző felügyeleti kollégákkal együtt –, hogy milyen feltételekkel és milyen informatikai elemző eszközzel lehet optimális eredményre jutni úgy, hogy az elemzők kellően szabad variálhatóságot kapjanak mind az adatlegyűjtésben, mind pedig magában az elemzésben. 2011. év végén beszerzésre került egy elemző eszköz, amelynek az oktatása és a napi használatba vétele 2012re húzódott át. A Felügyelet hatályos szabályozása szerint az Informatikai bizottság (IB) tárgyalja a felügyeleti munkavégzést jelentősen befolyásoló informatikai fejlesztéseket, az IB által támogatott javaslatok végrehajtásáról pedig a Vezetői értekezlet dönt.

EBA, EIOPA, ESMA informatikai együttműködések A Felügyelet tagja és része az Európai Unió 2011 januárjában létrejött pénzügyi felügyeleti hatóságainak. Ezek a szervezetek a korábbi bizottságok utódai, amelyekben informatikai szekciók is működtek már. A felügyeleti hatóságok határozatai, intézkedései már most is hordoznak informatikai követelményeket, megoldásokat. A Felügyelet informatikai szolgáltatásai között megjelenő, az EU-s felügyeleti hatóságokkal kapcsolatos informatikai feladatok a Felügyelet informatikai környezetének szerves részét képezik. A három új európai felügyeleti hatóság mindegyike rendelkezik informatikai munkabizottsággal. Cél, hogy a Felügyelet az informatikai munkabizottságokban hatékonyan képviselje érdekeit és az európai felügyeleti hatóságok által előírt kötelezettségek informatikai megvalósítását, támogatását biztosítsa. A három európai felügyeleti hatóságon kívül pedig az előírásoknak megfelelően az EU-tagállamainak felügyeleteivel is a meghatározott, egységes módon történő kommunikációt, adatcserét megvalósítsa. Az Európai Unión belül és így európai felügyeleti hatóságok esetében is a viszonylag új adattovábbítási szabvány, az eXtensible Business Reporting Language (XBRL) használatának lehetősége. Egyre erősebb az a törekvés, hogy az adattovábbítás módját az XBRL szabvány használa108

tával egységesítsék – először csak alternatív jelleggel –, ezért az elkövetkező években fel kell készülni erre. 2011-ben a feladat szakmai előkészítése zajlott.

A felügyelt intézmények informatikai vizsgálata Az Informatika szolgáltatási igazgatóságon működő Informatika felügyeleti főosztály (IFF) foglalkozik a pénzügyi szektor informatikai biztonsága jogszabályok szerinti megfelelőségének felügyeletével, a vizsgálati ütemterv végrehajtásával. Az alaptevékenységet jelentő vizsgálati feladatok mellett részt vesznek az engedélyezési és a szakmai véleményezési feladatokban is. Ezek alapvetően nem helyszíni, hanem a beérkezett dokumentumok alapján történő értékelések. A vállalt kontrollok kialakítását és működtetését az első helyszíni vizsgálaton tudják ellenőrizni. Az elmúlt időszakban új elemként jelentek meg a Felügyelet tevékenységében a bázeli irányelveknek való megfelelést vizsgáló validációk a hitelezési és a működési kockázatok területén. Az európai tőkekövetelmény-irányelv (CRD) szerint a „minősítési rendszereknek” fel kell ölelniük az összes módszert, folyamatot, ellenőrzést, adatgyűjtő és informatikai rendszert, amelyek a hitelkockázat minősítését, a kitettségek minőségi kategóriákba vagy pool-okba sorolását, valamint az egyes kitettség-típusokhoz tartozó nemteljesítési és veszteségi becslések mennyiségi meghatározását támogatják. A CRD bevezetését támogató GL10-es CEBS ajánlás mind a hitelezési, mind a működési kockázat oldaláról informatikai szempontból – az informatikai biztonság alapkövetelményén túl – kiemeli többek között az adattárolás, a reprodukálhatóság, a logikai hozzáférés témaköreit, az ezekhez kapcsolódó kontrollok alkalmazásának szükségességét, valamint az adatkezelés és adatminőség kérdéseit. A rövidtávú tervek között szerepel a Szolvencia II-re való felkészülés, amelyhez a Bázel II vizsgálati tapasztalatait hasznosítva alakítjuk ki módszertanunkat. A COBIT nemzetközi nyílt keretrendszer közeljövőben megjelenő 5. verziója újításainak megfelelően át kell dolgozni a módszertani útmutatókat és a hatékonyság erőforrás-arányos növelése szempontjából meg kell vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy jogi szempontok messzemenő figyelembevétele mellett hogyan lehetne auditorok által használt szoftverekkel segíteni munkánkat. Végezetül, tevékeny részt vállalnak a közös európai felügyeleti hatóságok informatikai felügyeleti módszertanának és gyakorlatának kialakításában és bevezetik azt saját gyakorlatukba.

Felügyeleti aktivitás az adatszolgáltatás, az adatok nyilvánosságra hozatala és a kockázati monitoring területén A Psztv. 117. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazást adott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke számára, hogy rendeletben állapítsa meg az általa felügyelt szervezetek és személyek Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettsége rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat. 2011-ben a felügyelt szektorok mindegyikére kiterjedően összesen huszonhárom – a rendszeres (napi, heti, havi, negyedéves és éves gyakoriságú) adatszolgáltatásokat szabályozó – felügyeleti rendelet került kihirdetésre. A normaszövegek és a mellékletek egységes szerkezetűek, az általános részek szektortól függetlenül egyező tartalmúak. Az adatszolgáltatási rendeletek tartalmazzák a jelentés tábláin kívül a táblák kitöltésére vonatkozó útmutatókat is. 109

A felügyeleti adatszolgáltatások elsősorban a felügyelési tevékenységet alapozzák meg, de a jogszabályi megfelelés ellenőrzésén és a kockázatok elemzésén túl a szektor adatok (idősorok) nyilvánosságra hozatalát is szolgálják. A Felügyelet tudatosan törekszik arra, hogy az intézmények adatszolgáltatási terheit csak indokolt esetben növelje, azonban a 2008-as válság óta a gyorsan változó gazdasági és piaci környezetből fakadó kockázatok a felügyelést is újabb és újabb kihívások elé állítják, amelyhez elengedhetetlen új információk, adatok bekérése. Az új információk egy része 2011-ben már beépült a rendszeres adatszolgáltatási rendeletekbe, míg más információ igények határozattal, rendkívüli adatszolgáltatásként kerültek bekérésre. A Felügyelet kilenc esetben körhatározattal írt elő rendkívüli adatszolgáltatást a felügyelt szektorok meghatározott szereplőinek. (A részletes felsorolást lásd az alfejezet végén). A táblák kitöltéséhez az adatszolgáltatók részéről felmerülő tartalmi kérdések gyors megválaszolása elektronikus levélcímek működtetésével történik. Így nem csak az adatszolgáltatók részéről felmerült kérdések megválaszolását, de egyúttal az adatminőség biztosítását is segítjük. A Felügyelet a rendszeres adatszolgáltatások útján rendelkezésre álló információkból – a közérdeklődésre számot tartókat – szektor szinten aggregáltan havi, illetve negyedéves gyakorisággal frissítve honlapján nyilvánosságra hozza magyar és angol nyelven, azzal a céllal, hogy az elemzők és az érdeklődők széles köre számára információt szolgáltasson a felügyelt piaci szereplők tevékenységéről, a piaci folyamatok alakulásáról. A statisztikai idősorok tartalmát 2011-ben a feltételezett és ténylegesen is felmerülő igényeknek megfelelően tovább bővítettük. Újdonság, hogy 2011-től néhány szektor idősorához rövid szöveges elemzés is társul, amit az Elemzési főosztály készít el. Éves gyakorisággal egyedi, intézményi auditált beszámolókra (mérleg, eredménykimutatás) épülő, közérdeklődésre számot tartó adatokat is közzéteszünk a honlapon, az ún. „Aranykönyv”-ben. A kockázat alapú felügyelés részeként a Felügyelet negyedéves adatszolgáltatásra épülő kockázati monitoring rendszereket működtet, melynek keretében az adatszolgáltatásból számított mutatók értékeinek sztenderdizált módszertan szerinti értékelésével négyfokozatú skálán minősíti az intézmények pénzügyi és működési kockázatait. A kockázati monitoring módszertan lényege, hogy az adott intézmény releváns kockázatait néhány jól megválasztott és megfelelően súlyozott mutatóval mérje. A felügyelt intézmények komplex kockázati értékelését megelőzően negyedéves gyakorisággal a vezetők részére kialakított kockázati gyorsjelentés készül, melynek célja, hogy az adatszolgáltatás teljesítését követő két héten belül felhívja a figyelmet azokra az intézményekre és kockázatokra, amelyek esetében a mutatók magas kockázati besorolást eredményeznek. Az Európai Felügyeleti Hatóságok 2011. január 1-jei megalapításával felgyorsult az igény az uniós szinten közös tartalmú, illetve közös formátumú jelentő rendszerek kialakítására, működtetésére. Az európai szinten egységes prudenciális követelményeknek való megfelelést ellenőrző közös adatszolgáltatásokat közvetlenül hatályba lépő végrehajtási rendeletek (Implementing Technical Standard-ok, ITS) fogják szabályozni. Az európai szintű közös adatbázisok létrehozásában a Felügyelet is aktív résztvevővé válik. A hitelintézeti és a tőkepiaci jelentések már jelenleg is tartalmaznak az uniós szervek adatigényeinek megfelelő táblákat, melyek köre szabályozott formában jelentősen bővülni fog. A pénzügyi információkat harmonizált adatszolgáltatás formájában a Financial Reporting (FINREP) ajánlás, a tőkemegfelelési adatokat pedig a Common Reporting (COREP) ajánlás 110

tartalmazza. Bevezetésükről eddig a nemzeti felügyeleti hatóságok maguk dönthettek. A Felügyelet a COREP-et egyedi és konszolidált szinten is bevezette 2008. januártól. A FINREP eddig azért nem került bevezetésre rendszeres adatszolgáltatásként, mert az ajánlás csak a konszolidált beszámolóikat nemzetközi számviteli alapon készítő adatszolgáltatókra vonatkozott, a hazai jogszabályok viszont felügyeleti célra egyedi és konszolidált szinten egyaránt a magyar számviteli szabályok kötelező alkalmazását írják elő. Várhatóan 2013. januártól hatályba lép az első EU-szinten egységes közvetlenül alkalmazandó adatszolgáltatási rendelet, amely a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások felügyeleti adatszolgáltatására terjed ki a tőkemegfelelés, a nagykockázat-vállalás és az általános pénzügyi információk témakörében. Az uniós szinten egységes adatszolgáltatások térnyerésével szükségessé válik a magyar szabályozási környezet felülvizsgálata, a nemzetközi szinten aktív bankcsoportok vonatkozásában az összehasonlítható tartalmú adatszolgáltatások biztosítása. A biztosítói szektorban 2014-től kerülnek alkalmazásra a közös adatszolgáltatási táblák (Szolvencia II), melyek tartalma a tőkehelyzet bemutatásán túl lefedi a teljes üzleti, pénzügyi tevékenységet. A jelentés tervezete, amely szöveges és számszerű adatokat egyaránt tartalmaz, 2011. november 8-tól 2012. január 20-ig nyilvános konzultációra volt bocsájtva, amikor a jövendő adatszolgáltatók megküldhették észrevételeiket az EIOPA részére. Ezt követően kerül sor a végleges jelentés-rendszer kialakítására, amelyről a hazai adatszolgáltatók részére a felkészülés jegyében tájékoztatót szervezünk. 2011. évben az alábbi rendkívüli adatszolgáltatások, adatszolgáltatási témájú közlemények és körlevelek kerültek kiadásra: 1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének JÉ-I-393/2011. számú körhatározata a hitelintézetek által nyújtott gyűjtőszámlahitelekhez kapcsolódó adatokra vonatkozó rendkívüli adatszolgáltatásról. 2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének JÉ-I-472/2011. számú körhatározata az euró, svájci frank és japán jen alapú kölcsönszerződések kedvezményes végtörlesztésére vonatkozó rendkívüli adatszolgáltatásról. 3. Közlemény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény alapján a Felügyelet számára szolgáltatandó adatokról. 4. Körlevél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a pénzpiaci alkuszok részére a Hpt. 3. § (10) bekezdése alapján elrendelt, a bejelentés köteles közvetítői alvállalkozókra vonatkozó adatszolgáltatásról. 5. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatban rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi intézmények által engedményezett követelésekre vonatkozóan. 6. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének JÉ-I-393/2011. számú körhatározatában rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el az egyes deviza alapú jelzáloghitelekhez kapcsolódó fizetéskönnyítő konstrukciókra vonatkozóan. 7. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV-50171/2011. – JÉ-IV-50194/2011. számú határozatai alapján az önkéntes nyugdíjpénztárak számára rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezés a „A 10 éves várakozási idő lejárta miatti igények és kifizetések alakulása” vonatkozásában. 8. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-IV-175/2011.-JÉ-IV-238/2011., JÉ-IV240/2011.-JÉ-IV-252/2011., JÉ-IV-254/2011.-JÉ-IV-263/2011., JÉ-IV-265/2011-286/2011. 111

számú határozatai a pénztárak számára rendkívüli adatszolgáltatás elrendelése a pénztárak „Törzsadatai” vonatkozásában. 9. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-III-268/2011. számú határozati kötelezése a zártkörű befektetési alapokra vonatkozóan 2011. március 31. napi vonatkozási időponttól kezdődően a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 47/2008. (XII. 31.) PM rendelet (Rendelet) melléklete szerinti 50A és 50B jelű jelentéstáblák vonatkozásában. 10. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-III-50370/2011. számú határozata egyes befektetési vállalkozások részére negyedéves gyakorisággal, első alkalommal 2011. december 31. napjára vonatkoztatva 33SZLA Számlavezetők jelű tábla vonatkozásában. 11. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-III-385/2011. számú határozatával rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és hitelintézetek részére a LEZ, NYIPO, TA táblák vonatkozásában. 12. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-III-48…85/2012. számú határozataival rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és hitelintézetek részére a tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatos rendkívüli adatszolgáltatás a 33LEZ, 33NYIPO, 33KP táblák vonatkozásában. 13. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének JÉ-II-50196/2011. számú körhatározata a biztosítók visszavásárlási adataira vonatkozó rendkívüli adatszolgáltatásról.

Elemzési tevékenység a Felügyeleten A Felügyelet elemzési tevékenysége a hatékony kockázatfeltárás és kockázatértékelés, illetve a kockázatkezelés módjára történő javaslattétel egyik fontos alkotóeleme. Ezt a tevékenységet a PSZÁF a következő témákra és szintekre bontva végzi:  környezetelemzés – a nemzetközi és hazai politikai, gazdasági és pénzügyi, az utóbbin belül pedig piaci és intézményi környezet trendjeinek, eseményeinek és kilátásainak megismerése,  szektorelemzés – a hazai pénzügyi szektor, illetve az egyes alszektorok (bankok és szakosított hitelintézetek, hitelintézeti fióktelepek, szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési szolgáltatók, alapkezelők és befektetési alapok, illetve pénztárak) egészére jellemző irányzatok és jelenségek, valamint az azokon belüli intézményi eloszlások feltárása, a kilátások és kockázatok értékelése,  intézményelemzés – a felügyelt intézmények egyedi állapotának, működési sajátosságainak és eredményességének, valamint kockázatainak megismerése és értékelése, a prudenciális felügyelés alátámasztása, és végül  piacelemzés – a hazai pénzügyi piacokon megjelenő termékek és szolgáltatások, valamint a szolgáltatók tevékenysége szabályszerűségének ellenőrzése, az ügyfelek tájékoztatása és a velük való bánásmód feltárása. A fentiek közül az intézmény- és piacelemzési feladatokat a Felügyelet prudenciális, fogyasztóvédelmi és piacellenőrzési tevékenységébe ágyazottan, a felügyelői kar vonatkozó területeinek munkatársai végzik, s ezt a vonatkozó felügyeleti szakterületekről szóló fejezetek tartalmazzák. Az említett területeken folytatott elemzési munka termékeit egyrészt az 112

alszektoronkénti, negyedéves gyakoriságú kockázatértékelések, másrészt a fogyasztóvédelmi jelentések valamint a koncepcionális anyagok képviselik. A környezeti és szektorelemzést az Elemzési főosztály végzi, amellett, hogy az intézmény- és piacelemzésnek is vannak szektorszintű következtetéseket tartalmazó megállapításai. A főosztály munkája kiterjed a pénzügyi szférában tapasztalható új jelenségek, illetve új típusú kockázatok tematikus elemzésére is. A fentebb említett tevékenységek keretében az Elemzési főosztály 2011-ben:  elkészítette és gondozta a Felügyelet 2010. évi tevékenységéről szóló éves jelentést,  két alkalommal elkészítette és nyilvánosságra hozta a Felügyelet kockázati jelentését,  a nagybankok részvételével piaci kockázati stressztesztet végzett és kiértékelte a kapott eredményeket,  első alkalommal bottom-up típusú hitelkockázati stressztesztet készített,  gondoskodott a belső célú szektorszintű kockázati térkép rendszeres felújításáról,  folyamatosan részt vett a nemzetközi vonatkozású elemzési feladatok elvégzésében, információt és adatokat szolgáltatott, rendszeresen véleményezte többek között az európai felügyeleti hatóságok (EBA, ESMA, EIOPA) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB), illetve annak Szakmai Tanácsadó Bizottságának (ATC) munkaanyagait,  gyorselemzéseket készített a rendszeresen nyilvánosságra hozott szektorális statisztikai idősorokhoz,  egy elemző rendszeresen részt vesz az EIOPA Financial Stability Committee (FSC) munkájában,  kiterjedt tájékoztatási tevékenységet folytatott egyes nemzetközi szervezetek (EU, IMF, OECD, IIF), a hitelminősítő ügynökségek, az európai társfelügyeletek és különféle piaci szereplők (befektetők stb.) irányába, illetve  jelentős számú ad-hoc elemzési feladatot végzett el a pénzügyi szektort fenyegető kockázatok feltárása és értékelése, a felügyeleti döntések és szabályozási, intézkedési javaslatok alátámasztása érdekében.

Peres ügyek 2012. január 1-jén összesen 137 peres, illetve bírósági nemperes eljárás volt folyamatban a Felügyelet ellen. További tíz peres ügy közül kilenc közérdekű keresettel indult, egy pedig közérdekű igényérvényesítés, mely eljárásokban a Felügyelet felperesként vesz részt. A 2011. évben összesen 122 új közigazgatási per és nemperes eljárás, 6 közérdekű kereset, 3 kártérítési per és 2 további, egyéb tárgyú polgári per indult. A 2011. év során tehát összesen 133 új ügy indult, melyeknek a szektoronkénti megoszlása a következő: banki szektor tőkepiaci szektor biztosítói szektor pénztári szektor egyéb

88 14 22 6 3

A tárgyidőszakban összesen 122 per fejeződött be véglegesen. 113

A 2011. év során jogerősen befejezett peres ügyek megoszlása szektoronként: banki szektor tőkepiaci szektor biztosítói szektor pénztári szektor egyéb

71 18 24 7 2

A 122 befejeződött ügyből 111 eljárás közigazgatási peres és nemperes eljárás volt. Ezekből 101 esetben a Felügyelet pernyertes, 10 esetben pedig pervesztes lett. A további tizenegy ügyből 9 volt követelést tartalmazó, s a Felügyelet mind a 9 ügyben pernyertes lett. A pénzkövetelést nem tartalmazó egyéb polgári jogi ügyekben szintén a Felügyelet lett a pernyertes.

Törvény-előkészítés Közreműködés törvények előkészítésében A Felügyelet megkülönböztetett figyelmet fordított és bekapcsolódott a PSZÁF-ot önálló szabályozó szervként meghatározó Alaptörvény, továbbá a Felügyelet működési feltételeit meghatározó státusztörvény rendelkezéseinek véleményezésébe. Kiemelt feladatként jelentkezett a befektetési alapokról és alapkezelőkről szóló 2011. évi CXCIII. törvény előkészítése, amelybe – a szaktárcával, a Magyar Bankszövetséggel és a befektetési alapkezelőkkel együttműködve – már a kezdetektől bekapcsolódott. A Felügyelet működésére közvetlen hatással lévő új törvényi szabályozások: -

-

-

-

a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény, a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, 114

-

-

a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXVI. törvény, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvény, a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XLIII. törvény előkészítését, közigazgatási egyeztetését és országgyűlési elfogadását a törvényalkotói munka minden fázisában a Felügyelet kiemelt figyelemmel kezelte.

A fentieken túlmenően 2011. év novemberében a Felügyelet részletes jogszabály-módosítási javaslatot tett az ágazati törvények módosítására az NGM részére. Mindezek mellett a Felügyelet az NGM-mel együttműködve részt vett a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek előkészítésében. Jóllehet a Felügyelet hatásköre nem terjed ki a fogyasztói csoportok felügyeletére, a Felügyelet – 2010 őszétől kezdődően és 2011. évben is több alkalommal – kezdeményezte a fogyasztói csoportok problémájának jogszabályi rendezését. A Felügyelet ennek érdekében részt vett a szaktárca által előkészített törvénytervezet véleményezésében. Az egyeztetések során következetesen kiállt azon szakmai meggyőződése mellett, hogy a fogyasztói csoportok felügyeletének a Felügyelet hatáskörébe utalása felborítaná a pénzügyi közvetítőrendszer egységességét, és a felügyeleti tevékenységre, valamint az ellenőrzött szervezetek reputációja szempontjából egyaránt káros következményekkel járna. Az Országgyűlés a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 162. § (5)-(7) bekezdésével kiegészítette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseit a fogyasztói csoport szervezésének tilalmát tartalmazó rendelkezésekkel, és felhatalmazást adott a Kormány számára, hogy a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére vonatkozóan, valamint a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátását végző szerv kijelölésére rendeletet alkosson. A Felügyelet részt vett az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvényhez kapcsolódó kormányrendelet, a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló kormányrendelet, egyes kormányrendeleteknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló kormányrendelet tervezetének, valamint számos irányelv jogharmonizációs javaslatának, illetve a szaktárca vezetője és jogelődei által kiadott miniszteri rendeletek módosításának véleményezésében. A Felügyelet mindezek mellett részt vett az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet, a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, a pénzügyi területet érintő miniszteri rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló NGM rendelet tervezeteinek véleményezésében. 115

Rendeletalkotási jogkör Ki kell emelni a rendeletalkotási hatáskör gyakorlásával kapcsolatban, hogy a Felügyelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény előírásainak betartásával készíti elő jogszabályait, azokat a nemzetgazdasági tárcával, valamint a közigazgatási és igazságügyi tárcával – minden esetben körültekintően – egyezteti. A beszámolási időszakban a felhatalmazásoknak megfelelően 28 db (23 adatszolgáltatási és 5 egyéb témájú) rendelet került kiadásra. A rendeletek kihirdetésre kerültek a Magyar Közlönyben és a Felügyelet honlapján is elérhetők. A Felügyelet elnökének rendeletei 1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2011. (I. 7.) PSZÁF rendelete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a rendeletkiadásban való helyettesítéséről. 2. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 2/2011. (II. 23.) PSZÁF rendelete a kijelölt hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségének módosításáról. 3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2011. (II. 28.) PSZÁF rendelete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a hitelintézetek által forgalmazott, egyes betéti és megtakarítási termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről. 4. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 4/2011. (III. 16.) PSZÁF rendelete a pénzforgalmi intézmény, az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról. 5. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 5/2011. (III.21.) PSZÁF rendelete a kockázati tőkealap-kezelő és a kockázati tőkealap adatszolgáltatási kötelezettségéről. 6. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 6/2011. (III. 21.) PSZÁF rendelete a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről. 7. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 7/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről. 8. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 8/2011. (VI. 16.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek által szolgáltatandó tőkemegfelelési adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról. 9. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 9/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelete a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, árutőzsdei szolgáltatást végzők adatszolgáltatási kötelezettségéről. 10. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 10/2011. (VI. 17.) PSZÁF rendelete a befektetési vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesítendő, a tőkehelyzet bemutatására vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről 11. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 11/2011. (VI. 27.) PSZÁF rendelete a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények adatszolgáltatási kötelezettségéről. 12. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 12/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelete a független biztosításközvetítők felügyeleti adatszolgáltatási kötelezettségéről. 116

13. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 13/2011. (IX. 29.) PSZÁF rendelete a Kártalanítási Alap kezelője adatszolgáltatási kötelezettsége szabályiról. 14. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2011. (X. 5.) PSZÁF rendelete a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekről. 15. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 15/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelete a Kártalanítási Számla kezelője adatszolgáltatási kötelezettségéről. 16. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 16/2011. (X. 7.) PSZÁF rendelete a biztosítók aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről és adatszolgáltatási kötelezettségéről. 17. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 17/2011. (X. 12.) PSZÁF rendelete az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók adatszolgáltatási kötelezettsége szabályairól. 18. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 18/2011. (X.12.) PSZÁF rendelete a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének adatszolgáltatási kötelezettségéről. 19. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 19/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségéről. 20. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 20/2011. (X. 20.) PSZÁF rendelete a pénzügyi vállalkozások és pénzpiaci alkuszok által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról. 21. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 21/2011. (X.20.) PSZÁF rendelete az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről. 22. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 22/2011. (X.20.) PSZÁF rendelete az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, továbbá az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról. 23. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 23/2011. (X.25.) PSZÁF rendelete a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről. 24. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 24/2011. (XI. 10.) PSZÁF rendelete az ISIN azonosítóról. 25. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 25/2011. (XI.17.) PSZÁF rendelete az önkéntes nyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről. 26. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 26/2011. (XI. 24.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások által forgalmazott termékek meghatározott körére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről. 27. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 27/2011. (XI. 30.) PSZÁF rendelete a magánnyugdíjpénztárak adatszolgáltatási kötelezettségéről. 28. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 28/2011. (XII. 5.) PSZÁF rendelete a hitelintézetek befektetési szabályzatáról. Az Országgyűlés a Psztv. hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a Felügyelet elnökének szabályozási kompetenciáját – a vonatkozó ágazati törvények módosításával, 2012. január 1-jei hatállyal – további 19 db felhatalmazással bővítette. 117

A Felügyelet 2011. évi gazdálkodása A gazdálkodás jogszabályi keretei A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 40/D §-a értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó és szabályozó, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely csak törvénynek van alárendelve. A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Az Országgyűlés a Felügyelet bevételi és kiadási főösszegét 10.424,5 millió forintban fogadta el a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvényben (költségvetési törvény). A Felügyelet gazdálkodásának jogszabályi kereteit a költségvetési törvényben foglaltakon túl alapvetően az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás szervezetei beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet és a Psztv., valamint a Felügyelet belső szabályzatai jelölik ki. A Felügyelet kizárólag saját bevételeiből gazdálkodott 2011. évben.

A Felügyelet bevételei A Psztv.-ben rögzítettek szerint a Felügyelet bevételeit a felügyeleti díj, a Felügyelet által kiszabott bírságok, az igazgatási szolgáltatási díjak és egyéb bevételek alkotják. 2011. évben a pénzforgalmi bevételek 10.810,4 millió forintban teljesültek, ez a 2010. évi 10.698,6 millió forintos teljesülés 101,0%-a. 2011. évben a felügyeleti díjbevételek 9.857,7 millió forintos teljesülése a 2010. évi 9.886,9 millió forinthoz képest csökkenést mutat, 0,3%-kal. A bírságbevételek az előző évi 412,9 millió forintot nagymértékben, 53,6%-kal meghaladva, 634,2 millió forintban teljesültek, azonban ezen bevételek egy része bár pénzforgalmilag teljesült, de még nem végleges bevétel, mert per alatt áll. A 2010. évről áthozott maradvány összege 9.336,1 millió forint volt, mely a 2009. évi 12.941,9 maradványhoz képest 28%-os csökkenést mutat. A Felügyelet összes bevétele 2010-ben 23.561,9 millió forintot tett ki, ez 2011. évben 19.681,5 millió forint volt, mely 16,5%-kal alacsonyabb mértékű az előző évinél.

118

10. táblázat

2010. év Bevételek

Eredeti előirányzat

1

Eljárási díjak Felügyeleti díjak Bírság Számlás és egyéb bevételek Kölcsönök visszatérülése Tárgyévi pénzforgalmi bevételek (01+…+05) Előző évről áthozott előirányzat maradvány Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel "Konszolidált" bevételek (06+..+08) Átvétel intézménytől Átvétel fejezeti kezelésű előirányzattól Átvétel intézménytől Bevételek összesen (09+…+11)

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13

Módosított előirányzat

PSZÁF bevételeinek alkulása előirányzatonként ezer forintban és %-ban 2011. évi 2011. év teljesítés / Módosított Teljesítés 2010. évi Teljesítés előirányzat megoszlása teljesítés

Teljesítés

Teljesítés megoszlása

Eredeti előirányzat

5

6

7

8

0 0 0 10 308 500 116 000 10 424 500 0 0 10 424 500 0 0 0 10 424 500

191 439 9 848 400 620 400 20 810 97 843 10 778 892 9 336 076 0 20 114 968 0 0 0 20 114 968

198 781 9 857 737 634 180 21 887 97 843 10 810 428 8 897 031 -25 966 19 681 493 0 0 0 19 681 493

2

3

4

161 700 9 504 600 400 000 38 300 150 000 10 254 600 10 254 600 10 254 600

219 178 9 880 778 400 000 62 031 117 483 10 679 470 12 941 899 23 621 369 0 728 341 0 24 349 710

219 178 9 886 956 412 917 62 103 117 415 10 698 569 12 225 435 -90 388 22 833 616 0 728 341 0 23 561 957

0,9% 42,1% 1,8% 0,3% 0,5% 45,6% 51,9% -0,3% 97,2% 0,0% 3,1% 0,0% 100,3%

9

10=8/4

1,0% 50,1% 3,2% 0,1% 0,5% 54,9% 45,2% -0,1% 100,0% 0,0% 0,0% 0,0% 100,0%

90,7% 99,7% 153,6% 35,2% 83,3% 101,0% 72,8% 28,7% 86,2% 0,0% 83,5%

A Felügyelet bevételeinek alakulása piaci szektoronként A felügyeleti bevételek döntő többségét, 70,3%-át (2010. évben 67,7%-át) a pénzpiaci szektorból befolyó bevételek jelentették, további 11,7% (2010. évben 10,4%) a tőkepiaci szereplőktől, 10,5% (2010. évben 11%) a biztosítási piacról, 7,5% (2010. évben 10,9%) pedig a pénztári területről érkezett. 11. táblázat

Szektor

Alapdíj

1

Pénzpiac Tőkepiac Biztosítás Pénztárak Bevételek összesen (01+…04)

2 01 02 03 04 05

185 870 50 539 140 260 47 261 423 930

Változódíj 3

6 505 997 975 859 945 959 1 029 452 9 457 267

2010.év K.pótlék

Összesen

Megoszlás

5=2+3+4

6

4

2 251 741 2 402 365 5 759

6 694 119 1 027 139 1 088 621 1 077 078 9 886 956

67,7% 10,4% 11,0% 10,9% 100,0%

Alapdíj 7

PSZÁF bevételeinek alkulása piaci szektoronként ezer forintban és %-ban 2011.év Változódíj K. pótlék Összesen Megoszlás 8

181 664 6 745 994 55 153 1 094 012 133 006 901 723 45 134 694 469 414 956 9 436 197

9

3 888 1 240 1 431 24 6 583

10=7+8+9

11

6 931 546 1 150 405 1 036 159 739 627 9 857 737

70,3% 11,7% 10,5% 7,5% 100,0%

Pénzpiaci szektor A szektorból érkező bevételek a 2010. évit 3,5%-kal haladták meg, a bevételek mértéke 6.694,1 millió forintról 6.931,5 millió forintra nőtt. Ezen belül az alapdíjak csekély mértékben csökkentek 185,9 millió forintról 181,7 millió forintra, a változó díjak kis mértékben nőttek 6.505,9 millió forintról 6.745,9 millió forintra, a megfizetett késedelmi pótlékok az előző évit 72,7%kal haladták meg (2,3 millió forintról 3,9 millió forintra nőtt a bevétel összege). A piaci szereplők befizetéseinek összetételében a két év viszonylatában jelentős változás nem történt. 2011-ben a befizetések 82,9%-át (2010. évben 82,5%-át) a bankok befizetései jelentették. A hitelintézetek a kockázattal súlyozott mérlegfőösszegük után fizetik a változó díjat, ami elsősorban a forint euróval szembeni több, mint 10%-os gyengülésének következtében kismértékben emelkedett 2010-hez képest. A változó díj több mint 4%-kal nőtt, így a bankszektor által fizetett díj 228 millió forinttal többet, összesen 5.751 millió forintot tett ki 2011-ben. Csökkenő mértéket mutatnak azonban a pénzügyi vállalkozásoktól érkező bevételek, itt 2,7%os visszaesés mutatkozott. Az e területről érkező bevételek a pénzpiaci szektor 8,6%-át (2010. évben 9,1%-át) adják.

119

A szektor bevételeinek 4,4%-át (2010. évben 4,5%-át) jelentő takarékszövetkezetektől az előző évivel közel megegyező befizetés érkezett 0,1%-os növekedés mutatható ki, a bevétel mértéke 2011. évben 303,2 millió forint volt. A külföldi pénzintézetek fióktelepeitől 2011. évben 13,8%-kal több bevétel érkezett, többek között az aktívabb tevékenységüknek, és egy bank fiókteleppé alakulásának köszönhetően. A fióktelepek befizetései a szektoron belül 3,6%-kal (2010. évbe 3,2%-kal) képviseltetik magukat. A pénzpiaci, de nem hitelintézeti szektorban (ügynökök, közvetítők, pénzváltók) elsősorban a jogszabályi változások generáltak mozgásokat az intézménytípusok között. Az alapdíjban bekövetkezett változások emiatt, bár arányaiban nagyok, nagyrészt kiegyenlítik egymást, és öszszegszerűen nem jelentősek. 12. táblázat Pénzpiaci szektor bevételeinek alkulása ezer forintban és %-ban 2011.év 2011.évi

2010.év Szektor/tevékenység

Alapdíj

1

Bank Bank képviselet Hitelszövetkezet Külföldi pénzintézet fióktelepe Pénzfeldolgozó Pénzforgalmi intézmény Pénzpiaci független közvetítő Pénzpiaci többes ügynök Pénzpiaci ügynök Pénzügyi vállalkozás Pénzváltó Takarékszövetkezet Többes kiemelt közvetítő Késedelmi pótlék Pénzpiaci szektor összesen (01+…14)

2 01 02 03 04 05 06

Változódíj 3

Összesen

Alapdíj

4=2+3

5

74 000 843 1 000 2 385 250 398

5 448 989

121

5 522 989 843 5 513 216 584 250 519

18 649 51 870 9 476 27 000

1 055 561 304 15 275 801

19 704 613 173 9 491 302 801

185 870

6 505 997

2 251 6 694 119

4 513 214 199

07 08 09 10 11 12 13 14 15

Változódíj 6

76 000 650 800 2 000 300 402 200 20 100 1 435 52 328 449 26 600 400

5 675 076

181 664

6 745 994

4 551 244 574 373

238 544 584 276 598

Összesen

teljesítés / 2010.évi teljesítés

7=5+6

8=7/4

5 751 076 650 5 351 246 574 300 775 200 20 100 1 673 596 912 449 303 198 400 3 888 6 931 546

104,1% 77,1% 97,1% 113,8% 120,0% 149,3%

8,5% 97,3% 4,7% 100,1% 172,7% 103,5%

Tőkepiaci szektor A tőkepiaci szektorból származó bevételek növekedése 2010-hez hasonlóan 2011-ben is folytatódott, a bevételek az előző évit 12,0%-kal meghaladták, ez az 1.027,1 millió forintról 1.150,4 millió forintos mértékre történő változást jelentett, aminek hátterében a befektetési alapokba érkező növekvő tőkebeáramlás áll. A felügyeleti díjon belül az alapdíjak 9,1%-kal (50,5 millió forintról 55,2 millió forintra), a változó díjak 12,1%-kal 975,9 millió forintról 1094,0 millió forintra), a késedelmi pótlékok pedig 67,5%-kal (0,7 millió forintról 1,2 millió forintra) nőttek. A szektor bevételeinek 83,2%-át (2010. évben 83,1%-át) a befektetési alapok teszik ki. Az ezen szegmensből érkező bevételek 12,1%-kal emelkedtek, 853,8 millió forintról 957,0 millió forintra. A 8,3%-nyi (2010. évben 7,2%-nyi) bevételt biztosító befektetési alapkezelők 28,3%-kal többet fizettek, mint előző évben, 94,9 millió forintot. Az elmúlt évben tovább emelkedett az értékpapírügynökök száma is, ami megmutatkozik a díjbevétel 25%-os emelkedésében.

120

13. táblázat Tőkepiaci szektor bevételeinek alkulása ezer forintban és %-ban 2011.év 2011.évi

2010.év Szektor/tevékenység

1

Árutőzsdei szolgáltató Befektetési vállalkozás Befektetési alapkezelő Befektetési alap Kockázati tőkealap Kockázati tőkealapkezelő Elszámolóház Értékpapír ügynök Értéktőzsde Külf. befektetési vállalkozás fióktelepe Központi szerződő fél Közraktár Késedelmi pótlék Tőkepiaci szektor összesen (01+…13)

01 02 03

Alapdíj

Változódíj

Összesen

Alapdíj

Változódíj

Összesen

teljesítés / 2010.évi teljesítés

2

3

4=2+3

5

6

7=5+6

8=7/4

1 083 5 800 7 200

04 05 06 07 08 09 10 11 12

4 800 1 800 28 256 200 400 400 600

42 31 009 66 788 853 834 11 509 9 381 1 422 843 1 031

13 14

50 539

975 859

1 125 36 809 73 988 853 834 11 509 4 800 11 181 28 256 1 622 1 243 1 431 600 741 1 027 139

600 5 231 7 000

3 600 2 000 35 322 200 800 200 200 55 153

26 633 87 936 957 017 8 186 7 600 1 428 401 4 810

1 094 012

600 31 864 94 936 957 017 8 186 3 600 9 600 35 322 1 628 1 201 5 010 200 1 240 1 150 405

53,3% 86,6% 128,3% 112,1% 71,1% 75,0% 85,9% 125,0% 100,4% 96,6% 350,1% 33,3% 167,5% 112,0%

Biztosítási szektor A biztosítási szektorból származó bevételek (1.036,2 millió forint) csekély mértékben, 4,8%kal alulmúlták az előző évit 1.088,6 millió forint). Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a szavatoló tőkeszükséglet és biztosítástechnikai tartalék egyaránt 4%-ot meghaladó esést mutatott, így a felügyeleti díjbevétel 85%-át adó biztosítótársaságok változó díja is 4,3%-kal mérséklődött. Ezt erősíti, hogy a biztosításközvetítők alapdíja (a létszámcsökkentések miatt) 25%-kal esett. A piac 2,8%-át kitevő alkuszok felügyeleti díj befizetése alig valamivel több az előző évivel, mindössze 1,2%-kal haladja meg azt. A biztosító fiókok esetében 16,8%-os díjbevétel növekedés mutatkozott 2011. évben, amely a szektor bevételeinek 2,5%-át adja. A biztosító fiókokkal csaknem azonos, 2,2%-ot tesz ki a szektoron belül a biztosító egyesületektől érkező bevételek mértéke, ami 2010. évhez képest lényegében nem változott, annak 101,2%-a. 14. táblázat Biztosítási szektor bevételeinek alkulása ezer forintban és %-ban 2011.év 2011.évi

2010.év Szektor/tevékenység

1

Alkusz Biztosítási szaktanácsadó Biztosító egyesület Biztosító fiók Biztosítótársaság Független biztosításközvetítő fiókja Függő biztosításközvetítő Többes biztosítási ügynök Késedelmi pótlék Biztosítási szektor összesen (01+…+09)

01 02 03 04 05 06 07 08

Alapdíj

Változódíj

Összesen

Alapdíj

Változódíj

Összesen

teljesítés / 2010.évi teljesítés

2

3

4=2+3

5

6

7=5+6

8=7/4

28 701 1 150 1 060 19 987 64 000 366 9 446 15 550

68 21 236 2 464 922 134 10 46

09 10

140 260

945 959

28 769 1 150 22 296 22 450 986 134 366 9 456 15 596 2 402 1 088 621

29 075 1 200 1 166 26 000 64 000 109 475 10 981

50 250 21 396 223 879 804

133 006

901 723

29 125 1 450 22 562 26 223 943 804 109 475 10 981 1 431 1 036 159

101,2% 126,1% 101,2% 116,8% 95,7% 29,7% 5,0% 70,4% 59,6% 95,2%

Pénztári szektor A pénztári szektor esetében nagymértékű, 31,3%-os csökkenést figyelhetünk meg. Ez a magánnyugdíjpénztáraktól érkező bevételek jelentős visszaesésére vezethető vissza, ugyanis a tbrendszerbe visszalépő tagok vagyona május 31. napjával átkerült a Nyugdíjreform és Adósság121

csökkentő Alaphoz, az év további részére esedékes változó díj befizetésének alapjául pedig a korábbi állomány 7,7%-ára lecsökkent vagyontömeg szolgált. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, bár csekély mértékben, szintén csökkent, ez magyarázza a változódíj-bevétel elmaradását a 2010-es értéktől. Az alapdíj-bevétel csökkenésének hátterében a pénztárak számának csökkenése áll. 2011-ben kizárólag az önkéntes egészségpénztáraktól származó bevételek nőttek, itt 59,1%-os emelkedés mutatható ki, 2010. évben 10,7 millió forintot, 2011. évben pedig 16,9 millió forintot fizetett be a terület. 15. táblázat Pénztári szektor bevételeinek alkulása ezer forintban és %-ban 2011.év 2011.évi

2010.év Szektor/tevékenység

Alapdíj

1

2

Magánnyugdíjpénztár Önkéntes egészségbiztosítási pénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Önkéntes önsegélyező pénztár Késedelmi pótlék Pénztári szektor összesen (01+…05)

1 2 3 4

Változódíj

Összesen

Alapdíj

3

4=2+3

5

38 000 2 176 6 203 882

792 826 8 492 227 552 582

47 261

1 029 452

5 6

830 826 10 668 233 755 1 464 365 1 077 078

Változódíj

Összesen

teljesítés / 2010.évi teljesítés

6

7=5+6

8=7/4

36 000 2 776 5 539 818

461 907 14 194 218 139 230

45 134

694 469

497 907 16 970 223 678 1 048 24 739 627

59,9% 159,1% 95,7% 71,6% 6,6% 68,7%

Bírságbevételek A Felügyelet, ha ellenőrzése során a Psztv.-ben meghatározott szervezetek és személyek terhére megállapítja, hogy a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését bírságot szabhat ki. 2011. évben 634,2 millió forint összegű bírságbevétel érkezett a Felügyeletre, s így a 2010. évi 412,9 millió forintos bírság bevétel több mint másfélszeresére nőtt. Kiemelést érdemel a fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott és befolyt bírságok növekedése (több mint négy és félszeresére emelkedett az e körben befolyt bírság összege), ami a Felügyelet aktív fogyasztóvédelmi tevékenységének tudható be. 16. táblázat PSZÁF bírság bevételeinek alkulása ezer forintban Befolyt bírság összege 2010. év

Befolyt bírság összege 2011. év

2

3

1

Pénzpiac Tőkepiac Biztosítás Pénztárak Felügyeleti bírság (01+…+04) Fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírság Bírság mindösszesen (05+06)

01 02 03 04 05 06 07

87 999 154 610 55 058 27 450 325 117 87 800 412 917

36 892 168 246 28 936 1 356 235 430 398 750 634 180

A Felügyelet kiadásai A Felügyelet 2011. évben a költségvetési törvényben jóváhagyott 10.424,5 millió forint – eredeti – kiadási előirányzattal gazdálkodhatott. Ezt növelte az előző évek előirányzat maradványa, amely 9.336,1 millió forint volt. 122

A teljesült kiadások összetételében – megközelítően azonos mértékben, mint az előző évben – a személyi juttatások és járulékai 39,0%-ot tesznek ki, a központi költségvetés javára teljesített befizetési kötelezettségtől tisztított kiadásoknak pedig mintegy kétharmadát jelentik. A felhasználás 2010. évhez képest összességében 10,6%-kal emelkedett, amelyet döntő többségében az engedélyezett létszámkeret 30 fővel történő emelkedése eredményezett. Hozzájárult még a 2011. május 1-jei hatályú, teljesítményértékelés alapú, átlagosan 4%-os mértékű illetményrendezés, a cafetéria kifizetés 65,5 millió forintos, a költségtérítések és juttatások 57,7 millió forintos emelkedése. A dologi és folyó kiadások a 2011. évi teljes kiadások 56,4%-át tették ki, ez a 2010. évi 46,5%hoz képest emelkedést mutat. A dologi és folyó kiadások teljesítésének emelkedése – a Felügyelet takarékos gazdálkodása ellenére is – 40,0%-os növekedést mutat. Ennek fő oka, a Felügyelet terhére előírt, központi költségvetésbe történő befizetési kötelezettség összegének emelkedése. A költségvetési törvény módosításával meghatározott 7.232,5 millió forint befizetési kötelezettséget a Felügyelet határidőben, az alábbi ütemezés szerint teljesítette. 17. táblázat

2011. I. negyedév 2011. II. negyedév 2011. III. negyedév 2011. IV. negyedév Összesen:

Összeg 1 025 000 000 1 235 833 334 2 485 833 333 2 485 833 333 7 232 500 000

PSZÁF befizetés a központi költségvetésbe forintban Határidő Pénzügyi teljesítés dátuma 2011.02.20 2011.02.16 2011.05.20 2011.05.17 2011.08.20 2011.08.18 2011.11.20 2011.11.17

A teljesült befizetési kötelezettség a dologi és folyó kiadások 74,2%-a, a Felügyelet éves összkiadásai teljesülésének közel 41,8%-a. A befizetési kötelezettségtől tisztított kiadások mértéke az előző évihez képest 28,9%-kal nőtt. Ebben része volt az OTP Bank Nyrt. nem Európai Unión belüli külföldi leányvállalatai felügyeleti ellenőrzési eljárásának (fókuszált helyszíni célvizsgálat) könyvvizsgáló általi lebonyolításának, a nemzetközi tagsági díjak emelkedésének, valamint az informatikai- és kommunikációs üzemeltetés kiadásai emelkedésének. A működési célú átadások, egyéb kiadások előirányzatának teljesülése az előző évi töredéke, mivel 2010. évben ezen előirányzatról került biztosításra a Krízis Alapba történő 500 millió forintos befizetési kötelezettség fedezete, illetve ugyancsak innen került teljesítésre a fejezeti kezelésű előirányzatról az intézményi számlára való utalás. A felhalmozási kiadások az előző évihez képest a másfélszeresére emelkedtek, s ez a mintegy 158 millió forintos növekedés jellemzően az informatikai fejlesztésekre és a géppark cseréjére vezethető vissza. A Felügyelet által munkavállalóinak nyújtott lakáscélú kölcsönök előirányzatának teljesülése ugyancsak nőtt 2010. évhez képest, mégpedig 66,9%-kal. A Felügyelet azonosulva a deviza alapú lakáshitelesek megsegítésére irányuló törekvéssel maga is kialakította az érintett munkatársak támogatási rendszerét, mégpedig a vonatkozó jogszabályokkal összhangban álló deviza alapú lakáskölcsönt kiváltó munkáltatói lakáskölcsönök biztosításával.

123

18. táblázat 2010. év Kiadások

Eredeti előirányzat

1

Személyi juttatások ebből: - kereset Munkaadókat terhelő járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások ebből: - befizetési kötelezettség maradványból - befizetés a központi költségvetésbe Működési célú átadások, egyéb kiadások ebből: - utalás fejezeti számlára - utalás intézményi számlára - utalás Krízis Alap számára Működési költségvetés (01+03+04+07) Felhalmozási költségvetés Kölcsönök nyújtása Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás "Konszolidált" kiadások Kiadások összesen

2 01 02 03 04

5 037 600 4 185 700 1 443 900 2 701 600

Teljesítés

Teljesítés megoszlása

Eredeti előirányzat

4

5

6

3

479 600

7 444 815 6 265 986 2 124 143 10 043 932 12 753 5 000 000 2 940 930

4 882 638 3 787 555 1 279 493 6 962 433 12 753 5 000 000 1 549 542

9 662 700 541 900 50 000 10 254 600 10 254 600

728 341 500 000 22 553 820 1 589 197 206 693 23 621 369 24 349 710

728 341 500 000 14 674 106 294 028 64 599 -49 580 14 254 812 14 983 153

05 06 07

Módosított előirányzat

08 09 10 11 12 13 14 15 16

32,6% 5 623 800 25,3% 4 807 296 8,5% 1 378 000 46,5% 2 537 300 0,1% 33,4% 10,3% 450 700 0,0% 0 4,9% 0 3,3% 0 97,9% 9 989 800 2,0% 328 700 0,4% 106 000 -0,3% 100,0% 10 424 500 100,0% 10 424 500

PSZÁF kiadásainak alkulása előirányzatonként ezer forintban és %-ban 2011. évi 2011. év teljesítés / Módosított Teljesítés 2010. évi Teljesítés előirányzat megoszlása teljesítés 7

8

6 413 710 5 483 730 1 617 062 10 116 113 0 7 232 500 1 179 331 0 0 0 19 326 216 626 752 162 000 20 114 968 20 114 968

5 401 035 4 471 054 1 353 124 9 746 583 0 7 232 500 252 988 0 0 0 16 753 730 451 851 107 799 -22 735 17 290 645 17 290 645

9

31,2% 25,9% 7,8% 56,4% 0,0% 41,8% 1,5% 0,0% 0,0% 0,0% 96,9% 2,6% 0,6% -0,1% 100,0% 100,0%

10=8/4

110,6% 118,0% 105,8% 140,0% 144,7% 16,3% 0,0% 0,0% 114,2% 153,7% 166,9% 45,9% 121,3% 115,4%

A kiadások elemzése során megállapítható, hogy – a központi költségvetésbe történő befizetésen túlmenően – 2011. évben a személyi juttatások (létszámgazdálkodás, cafetéria, költségtérítések és természetbeni juttatások), az adó-, járulék- és egyéb fizetési kötelezettségek, székházfenntartás költségei (ingatlanok üzemeltetése) alapvetően determinálják a Felügyelet kiadásait. A Felügyelet 2011. évben 436,4 millió forintot költött informatikai- és kommunikációs üzemeltetésre, 410,8 millió forintot nemzetközi tagsági díjakra, 129,2 millió forintot peres ügyek vitelére, 102,8 millió forintot külföldi kiküldetésekre.

124

19. táblázat PSZÁF intézményi kiadásai feladatonként ezer forintban Kiadások (2011. év) Összeg külső munkaerő igénybevétele kiemelt vizsgálat kiadása lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása pályázati kifizetések Hitelintézeti Felszámoló Nkft. Finanszírozása létszámgazdálkodás hirdetési és közzétételi díjak sajtófigyelés, hirdetés monitoring peres ügyek költségei közbeszerzés kiadásai minőségbiztosítással kapcsolatos kiadás KIR iratkezelő rendszer egyéb rendszerek gazdálkodási rendszer webportál informatikai- és kommunikációs üzemeltetés ingatlanok fejlesztése ingatlanok üzemeltetése gépjárművek fejlesztése gépjárművek fenntartása irodaszer, nyomtavány beszerzése egyéb üzemelteés kiadásai (gyógyszer,munkaruha stb.) postai szolgáltatások díjai külföldi kiküldetés nemzetközi tagsági díjak logós nyomtaványok PR reklám, propaganda, grafikai tervek fogyasztóvédelmi kiadványok, éves jelentés ügyfélvédelmi alpoknak teljesített átutalás, hirdetés adó-, járulék, egyéb fizetési kötelezettség befizetés a központi költségvetésbe támogatások, pénzeszköz átadások vezetői reprezentáció kihelyezett értekezlet pénzügyi kiadások leltár, taxi, szállás egyéb kiadások szűrések és szociális juttatások oktatás, képzés, tréning korengedményes nyugdíj nemzetközi szeminárium módszertani együttműködés szakmai tájékoztatók, konzultációk egyéb központi rendezvény nemzetközi informatikai konferencia EIOPA konferencia KBC college ESMA konferencia könyv, folyóirat, on-line hozzáférés fordítás, tolmácsolás cafetéria költségtérítések és természetbeni juttatások Belföldi kiküldetés szállása függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás Intézményi kiadások összesen (01+…+58)

01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 47 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58

3 370 159 701 107 799 56 572 187 902 4 721 558 2 319 5 263 129 186 9 067 17 734 87 099 41 682 85 229 20 505 37 091 436 377 32 789 919 399 26 485 50 469 14 931 424 21 455 102 843 410 784 7 278 9 740 11 454 8 000 1 476 726 7 232 500 3 409 6 924 9 302 10 293 248 97 410 59 843 20 347 9 686 1 515 281 86 7 405 141 2 255 504 2 004 16 166 8 255 426 145 186 135 11 295 -22 735 17 290 645

Bírságbevétel terhére eszközölt kiadások A Psztv. 26.§-a értelmében a Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a törvényben meghatározott célokra fordítható, azt a Felügyelet saját működésére nem használ125

hatja. A bírságok forgalmát a Magyar Államkincstárnál vezetett célelszámolási számlán mutatja ki a Felügyelet. A célszámolási számla 2011. évi nyitó állománya 730,2 millió forint volt. A Felügyelet a 2011. évet megelőző időszakban indított pályázatok eredményeképpen köttetett szerződésekre 7,2 millió forint támogatási összeget fizetett ki. A 2011. évi kötelezettségvállalások során a Felügyelet kiemelt figyelmet szentelt a Psztv 4. §ában meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására. Ezen körben két projekt került lebonyolításra és finanszírozásra. Egyrészről egy – nyílt pályázati eljárás keretében kiválasztott –, civil szervezetek által működtetett országos lefedettséggel bíró, ingyenesen igénybe vehető pénzügyi tanácsadó hálózatot támogatott a Felügyelet. 2011. évben ezen célra 20,7 millió forint került kifizetésre. Másrészről közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozóval kötött szerződés eredményeképpen fogyasztóvédelmi kisfilmsorozat készült, melyet a Magyar Televízió közszolgálati csatornáin vetített és vetít jelenleg is, illetve elérhető a Felügyelet honlapján. 2011. évben ez 13,9 millió forinttal terhelte a bírság bevételeket. A Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., mint a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezetek felszámolását végző társaság számára 187,9 millió forint összeget biztosított a Felügyelet a vizsgált időszakban. A bírság célelszámolási számla 2011. december 31-i záróegyenlege 1.039,9 millió forint volt. A létszám- és bérgazdálkodás értékelése A Felügyelet engedélyezett létszámkerete 2011. évben 530 fő volt. Ez a 2010. évit 30 fővel haladta meg. A létszámváltozás indoka a 2011. évben a Psztv. rendelkezéseivel összhangban felállított, és működését megkezdő Pénzügyi Békéltető Testület 25 fős állományának biztosítása, valamint a korábban vállalkozótól igénybe vett karbantartási feladatok – költséghatékonysági okokból történő – beszervezése volt. Ez utóbbi 5 státusszal emelte a Felügyelet létszámkeretét. A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 545 fő volt (2010. évben 490 fő). Az emelkedés indoka az engedélyezett (és betöltött) státusz 30 fővel történő módosulása, továbbá az ösztöndíjasok alkalmazási lehetőségének fokozottabb kihasználása. A rendszeres személyi juttatások összege 3.343,1 millió forintban realizálódott 2011. évben, amely 18,6%-kal haladta meg a 2010. évi összeget (2.819,3 millió forintot). A munkavégzéshez kapcsolódó juttatások tárgyévi felhasználása 1.127,9 millió forint volt, amely összeg 16,5%-kal magasabb az előző évihez (968,2 millió forinthoz) képest. Az átlagos statisztikai állományi létszámmal számított egy főre jutó rendszeres személyi juttatás emelkedésének mértéke 6,6%, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásoké pedig 4,7%. Előirányzat maradvány A Felügyelet előirányzat maradványa 2011. év végén 2.833,1 millió forint, mely 6.503,3 millió forinttal alacsonyabb összegű, mint 2010. évben (2010. évben 9.336,4 millió forint volt). Az előirányzat maradvány jelentős csökkenésének oka a 7.232,5 millió forintos befizetési kötelezettség teljesítése. A 2011. évi előirányzat maradványból kötelezettségvállalással terhelt 1.356,8 millió forint, a szabad maradvány összege 1.476,3 millió forint.

126

A Felügyelet által 2011-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások Összesen 3 db, 2010-ben indult közbeszerzési eljárás zárult le 2011-ben eredményesen, szerződéskötéssel. 2011-ben pedig 9 db közbeszerzési eljárás indult, ebből 3 esetben a döntés 2012-re áthúzódott; eredményesen, szerződéskötéssel zárult 4 db, összesen 8 db szerződés megkötésével, 2 db viszont eredménytelenül zárult. A 2011-ben indított közbeszerzési eljárások mindegyike (9 db) egyszerű eljárás volt. A Felügyelet 2011-ben nettó 192,8 millió forint értékben kötött szerződést és/vagy írt alá megrendelést a kiemelt termékkörbe tartozó árukra és szolgáltatásokra a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kötött keretszerződés és/vagy keret-megállapodás alapján. 20. táblázat 2010-ben indult, 2011-ben befejezett közbeszerzési eljárások adatai: azonosító szám

szerződéskötés napja

tárgy, mennyiség

szerződés értéke (nettó)

eljárást lefolytató szervezet

KE 14/10

Személygépkocsik beszerzése (6 db)

2011.01.18

KEUNY 16/10

Takarítási szolgáltatás (határozatlan idejű szerződés)

24 690 864 Ft Felügyelet 1 660 592 Ft/hó

2011.03.10

+ 1 270 800 Ft/6 hó Felügyelet

nyújtása

+ 2 034 240 Ft/év

KEUNY 17/10

Ajánlatkérő által használt nyomdai ügyviteli és marketing termékek nyomdai munkájának elvégzése és 2011.03.08 esetenként kapcsolódó szolgáltatások teljesítése (felmerülő igények szerint 2013.12.31-ig)

127

a szerződésben rögzített egységárak és eseti Felügyelet rendelések szerint alakul

21. táblázat 2011-ben indult közbeszerzési eljárások adatai: azonosító szám

tárgy, mennyiség

szerződéskötés napja

szerződés értéke (nettó)

eljárást lefolytató szervezet

KE 01/11

Repülőjegyek, nemzetközi vasúti menetjegyek beszerzése, utasbiztosítás kötés és vízumügyintézés Ajánlatkérő 2011.04.18 részére (felmerülő igények szerint, határozatlan idejű szerződés)

KE 02/11

Angol és német nyelvű szaknyelvi nyelvtanfolyamok és angol nyelvű 1. rész: 2011.10.24. a szerződésben rögzített készségfejlesztő tréningek lebonyolítása árak és a felmerülő Felügyelet ajánlatkérő munkatársai számára igények alapján alakul (felmerülő igények szerint, határozatlan 2. rész: 2011.10.24. idejű szerződések)

KE 03/11

Személygépkocsik beszerzése

KE 04/11

Pénzügyi tájékozottságot növelő 2011.07.25 tematikus rövidfilmek készítése (16 db)

az eseti megrendelések Felügyelet alapján alakul

2012-re áthúzódott a döntés (eredménytelenül zárult) 29 600 000 Ft

Felügyelet

OKFON Zrt.

1. évre becsült érték (a mennyiség negyedévente 1. rész: 2011.11.08. módosítható): 2 254 879,70 Ft

KE 06/11

KE 07/11

Belföldi napilapok, folyóiratok, 1. évre becsült érték (a közlönyök és szemlék, valamint mennyiség negyedévente 2. rész: 2011.11.08. nyomtatott illetve online külföldi Felügyelet módosítható): szaklapok szállítása (határozatlan idejű 1 756 146,10 Ft szerződések) 1. évben (a mennyiség 3. rész: 2011.11.08. évente módosítható): 575 268,60 Ft 1. évben (a mennyiség 4. rész: 2011.11.08. évente módosítható): 1 759 289 Ft Széchenyi Pihenő Kártya szállítása összesen legfeljebb 18 000 000 Ft eredménytelenül zárult Felügyelet értékben és kapcsolódó szolgáltatások biztosítása 2012-re áthúzódott a döntés

Felügyelet

KE 09/11

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendelet szerinti elektronikus utalványok valamint az azok felhasználását biztosító Széchenyi Pihenő Kártyák szállítása összesen legfeljebb 18 000 000

eredménytelenül zárult

Felügyelet

KE 10/11

Irodaszerek és papíráruk szállítása (a felmerülő igényekhez igazodó mennyiségben)

2012-re áthúzódott a döntés

Felügyelet

KE 08/11

Microsoft szoftverlicencek szállítása

128

Gazdálkodással, működéssel kapcsolatos, külső szerv általi ellenőrzések A gazdálkodással és működéssel kapcsolatos, külső szerv által végrehajtott ellenőrzésre 2011. évben két alkalommal került sor. Az Állami Számvevőszék a 2010. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését követően jelentését az alábbi záradékkal látta el: „A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete intézmény 2010. évi beszámolóját a központi költségvetési szervek elemi pénzügyi beszámolóinak pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének módszerével felülvizsgáltuk, és ennek keretében elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arról, hogy a beszámolót a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglaltak és az annak végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint készítették el. Az intézmény gazdálkodása és előirányzatainak felhasználása összhangban volt a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályokkal. Az intézményi beszámoló a költségvetési szerv vagyoni, pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad.” A fenti vélemény mellett az Állami Számvevőszék javaslatot tett a szabályzatok, illetve a gazdasági szervezet ügyrendjének aktualizálására, valamint felhívta a figyelmet az előirányzat módosítások beszámolóban történő bemutatására. A tavalyi évben az Állami Számvevőszék, továbbá a 2012. évi költségvetés megalapozó ellenőrzését is elvégezte. A Felügyelet költségvetési javaslatához kritikai észrevételt nem tett, jelentésében több alkalommal pozitív példaként említette meg a Felügyelet költségvetési tervjavaslatát.

129

A 2011. ÉV FONTOSABB FELÜGYELETI ESEMÉNYEI IDŐRENDBEN január 1. január 3.

január 4.

január 10. január 11. január 12. január 13. január 19. január 20. február 3.

február 16. február 17. február 25. március 4. március 8. március 11.

március 14. március 23. március 24.

Magyarország átveszi az EU soros elnökségének tisztét Megkezdik működésüket az európai felügyeleti hatóságok (EBA, EIOPA és ESMA) és az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) A Felügyelet visszavonja a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő befektetési szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét, és kezdeményezi a hitelintézet felszámolását Megkezdi működését a Felügyelet honlapján a hitelesített adatok fogadásához készített elektronikus rendszer (ERA) Az EIOPA közzéteszi a General Protocol és a Budapest Protocol információcserére vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásáról lefolytatott peer review-ról készült jelentését A Felügyelet szakmai napot tart a magánnyugdíjpénztárak képviselőinek a TB rendszerbe történő visszalépéssel összefüggésben Az EIOPA felügyeleti tanácsának első ülése Frankfurtban Az ESMA felügyeleti tanácsának első ülése Párizsban Az EBA felügyeleti tanácsának első ülése Londonban A Felügyeleten tárgyalnak a brit pénzügyi felügyelet (FSA) Szolvencia II szakértői Az EIOPA közzéteszi középtávú Szolvencia II munkatervét Az ESRB igazgatótanácsának első ülése Frankfurtban A Felügyelet engedélyezi az Allianz Bank Zrt. FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-be történő beolvadását Az Európai Parlament jóváhagyja Andrea Enria kinevezését az EBA elnökévé, Gabriel Bernardino kinevezését az EIOPA elnökévé és Steven Maijoor kinevezését az ESMA elnökévé A Közép- és Kelet-Európai Pénzügyi szabályozók 2. ülése Budapesten Az ESRB szakmai tanácsadó bizottságának első ülése Frankfurtban Az EIOPA felügyeleti tanácsa és igazgatótanácsa Budapesten tartotta ülését a soros EU-elnökség alkalmából Az EBA elindítja a 2011. évi stressztesztet Az EIOPA közzé teszi biztosítási és viszontbiztosítási, valamint foglalkoztatói-nyugdíj érdekképviseleti csoportja tagjainak névsorát A Felügyelet közzéteszi honlapján a nyugdíjpénztárak 2001-2010. évi hozamrátáit A Felügyelet 2011. április 1-jei hatállyal megadja a felelősségbiztosítási állomány-átruházási engedélyt a TIR Biztosító Egyesületnek, s egyidejűleg visszavonja a felelősségbiztosítási ágazat tevékenységi engedélyét Az EIOPA nyilvánosságra hozza 5. mennyiségi hatástanulmánya eredményeit (QIS5) Az ESMA közzéteszi a tájékoztatókról szóló irányelv 809/2004/EK végrehajtási rendeletének egységes alkalmazásához kapcsolódó CESR iránymutatások frissített változatát Az Európai Parlament megerősíti Dr. Farkas Ádám kinevezését az EBA főigazgatójává, Carlos Montalvo kinevezését az EIOPA főigazgatójává és Verena Ross kinevezését az ESMA főigazgatójává 130

március 25. március 29. április 1. április 4. április 4-8. április 5. április 7. április 8. április 11-12. április 12-13. április 29.

május 17.

május 18. május 23.

május 24-25.

június 1. június 6-7. június 7. június 10.

A Felügyelet elindítja a magánnyugdíjpénztáraknál az I. ütemű célvizsgálatait, a pénztártagok társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő viszszalépési lehetőségével összefüggésben A Felügyelet engedélyezi a Deutsche Bank Zrt. beolvadását a Deutsche Bank Europe GmbH-ba Megkezdi működését a civil fogyasztóvédelmi tanácsadó irodahálózat A Felügyeleten tárgyal az Osztrák Pénzügyi Felügyelet (FMA) delegációja Az IMF delegációja (Post Program Monitoring) látogatást tesz a Felügyeleten A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) terv szerinti negyedéves ülést tart A PSZÁF közzéteszi 2011. évi első fogyasztóvédelmi kockázati jelentését A Felügyelet elnöke és alelnöke részt vesz az Ecofin informális ülésén Gödöllőn A magyar EU-elnökség keretében Budapesten ülésezik az ESMA felügyeleti tanácsa A Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Biztosításfelügyeleti Kezdeményezés (CESEE ISI) első találkozója Bécsben A Felügyelet határozatot hoz, hogy május 9-től felügyeleti biztost (Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) rendel ki a Dimenzió Egészségpénztárhoz Megjelenik a Felügyelet ajánlása a pénzügyi szervezetektől elvárt fogyasztóvédelmi magatartásról Az ESMA közzéteszi a Bizottságnak készített javaslatát a hitelminősítők által fizetendő díjakkal kapcsolatban Az EU gazdasági és pénzügyminiszterei előzetes álláspontra (general approach) jutnak az ESMA és a Felügyelet szakértői segítségével összeállított, a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel (CDS) kapcsolatos egyes szempontokról szóló rendeletet szövegtervezete kapcsán Az ESMA kiadja a harmadik országban kiadott értékpapírok befogadásával kapcsolatos iránymutatását (hitelminősítőkre vonatkozó 1060/2009/EK Rendelet 4. cikk (3) bekezdés) A Felügyelet elindítja a magánnyugdíjpénztáraknál a II. ütemű célvizsgálatait, amelyek fő témája a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok vagyonának és a függő tételek kiszámításának, a vagyon átadásának jogszerűsége Konzultáció a szövetkezeti hitelintézetek vezetőivel a felügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól és a Felügyelet elvárásairól Magas szintű megbeszélés (HLM) az FSI és az Orosz Nemzeti Bank szervezésében Szentpétervárott az új bázeli előírásokról és azok várható hatásairól A Felügyelet honlapján elindul a betét- és megtakarításkereső program A magyar EU-elnökség keretében Budapesten tartja éves ülését az EUUSA terrorizmus-finanszírozás elleni szakértői konferencia Elindul a Felügyelet Facebook-oldala A Felügyelet visszavonja a Volán Lízing Zrt. pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét

131

június 15-16. június 22. június 24. június 28. június 30. július 1. július 4. július 8. július 14.

július 15. július 28. augusztus 1. augusztus 3.

augusztus 15. augusztus 24. szeptember 14.

szeptember 27. szeptember 29.

szeptember 30. október 10-11. október 11. október 18. október 27. október 28.

A PSZÁF anyaországi felügyeletként megtartja az OTP csoport 2011. évi első kollégiumi ülését A PSZÁF közzéteszi 2011. évi első kockázati jelentését A Felügyelet tájékoztatót tesz közzé honlapján a volt magán-nyugdíjpénztári tagok részére teljesítendő kifizetésekről A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) terv szerinti negyedéves ülést tart A Felügyelet visszavonja a Közlekedési Eszközfinanszírozó Zrt. pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét A Felügyelet körlevelet küld az összes magánnyugdíjpénztár részére a hozamgarantált tőke számításával kapcsolatos jogszabály értelmezéséről Megkezdi működését a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) Az EIOPA publikálja a második európai biztosítói stresszteszt eredményeit A Felügyelet felfüggeszti az iForex Zrt. felügyeleti engedélyét A Felügyelet tájékoztatót tesz közzé a honlapján a volt magán-nyugdíjpénztári tagok kérelmeinek intézéséről A Felügyelet július 20-i hatállyal megszünteti a felügyeleti biztos kirendelését a Dimenzió Egészségpénztárhoz Az EBA közzéteszi a 2011. évi banki stressztesztjének eredményeit Az EBA két konzultációs dokumentumot ad ki a bankok javadalmazási gyakorlatával összefüggő adatgyűjtésre vonatkozó iránymutatásról A Felügyelet honlapján elindul az árfolyamrögzítő kalkulátor A Felügyelet tájékoztatót tesz közzé honlapján a magán-nyugdíjpénztári tagi kifizetések költségeinek áthárításával kapcsolatos felügyeleti elvárásokról A Felügyelet visszavonja a Planet Leasing Zrt. pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét A Felügyelet konzultációt tart a hitelintézetek adatszolgáltatási szakértői számára a PSZÁF adatszolgáltatási rendeleteiről A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) rendkívüli ülést tart, amely megtárgyalja az MNB tíz pontból álló javaslatát a devizahitelesek terheinek könynyítéséről és a bankrendszer kockázatainak kezeléséről, továbbá a PSZÁF jogszabály-módosítási javaslatát a pénzügyi intézmények likviditása és szolvenciája megőrzésének elősegítéséről Az EBA publikálja iránymutatását a hitelintézetek belső irányításáról A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) terv szerinti negyedéves ülést tart A PSZÁF közzéteszi 2011. évi második fogyasztóvédelmi kockázati jelentését A Felügyeleten tárgyal a kínai bankfelügyelet (CBRC) alelnöke A Közép-, Kelet- és Délkelet-Európai Biztosításfelügyeleti Kezdeményezés (CESEE ISI) második találkozója Tiranában Az ESRB közzéteszi a devizahitelezésre vonatkozó ajánlásait Elindul a Felügyelet fogyasztóvédelmi kisfilmjeinek sugárzása a közszolgálati televízió csatornáin A Felügyelet engedélyezi a Budapesti Értéktőzsde multilaterális kereskedési rendszerének, a BÉTa Piacnak a működését A Felügyelet közzéteszi honlapján a nyugdíjpénztári tagok díjterhelését

132

november 3. november 3-4. november 5. november 8. november 9-10. november 14.

november 15.

november 15-16. november 16. november 21. november 22. december 2.

december 5. december 6. december 8. december 9. december 12. december 14. december 19. december 20. december 21. december 22.

A három európai felügyeleti hatóság kijelöli tagjait a közös Fellebbviteli Testületbe (Board of Appeal) A V6 Pénzügyi Stabilitási ülése Bécsben Tájékoztató jelenik meg a magas tőkeáttételes ügyletekről a Felügyelet honlapján A Felügyelet havonta frissülő végtörlesztési statisztikát jelentet meg a honlapján Az IMF delegációja látogatást tesz a Felügyeleten A PSZÁF és a MKVK PTT (Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozat) közös szakmai konferenciát rendez a minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók számára A Felügyeleten tárgyal az IMF magyarországi missziójának vezetője Az Európai Parlament jóváhagyja a short ügyletekről és a hitelnemteljesítési csereügyletekkel (CDS) kapcsolatos egyes szempontokról szóló rendeletet Anyaországi felügyeletként a PSZÁF megtartja az OTP-csoport 2011. évi második kollégiumi ülését Az EIOPA 350 fő részvételével megrendezi első konferenciáját Frankfurtban A Felügyeleten tárgyal a kínai biztosításfelügyelet (CIRC) alelnöke Az ESRB kiadja a devizahitelezésre vonatkozó ajánlását Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) rendkívüli ülést tart, amely megtárgyalja a PSZÁF jogszabály-módosítási javaslatát a hazai hitelintézeti szektor tőkekövetelményeinek szigorításáról és a tőkeszint emeléséről A Felügyelet részt vesz a NAV pénzmosás elleni konzultációján Az FSB Regional Consultative Group for Europe megtartja alakuló ülését Az EBA publikálja a banki feltőkésítési vizsgálat eredményeit és ehhez kapcsolódó ajánlását A Felügyelet közzéteszi új stratégiáját Az EIOPA közzéteszi a Szolvencia II standard formulában a kockázati tényezők kalibrációjáról készült jelentését A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) terv szerinti negyedéves ülést tart A PSZÁF közzéteszi 2011. évi második kockázati jelentését Az EIOPA kiadja 2011. második félévi pénzügyi stabilitási jelentését A Felügyelet honlapján megjelenik a MiFID egyes témaköreinek állapotfelmérésével kapcsolatos konzultációs anyag Az ESMA megküldi az Európai Bizottság részére a hitelminősítőkkel kapcsolatos négy szabályozástechnikai standard tervezetét

133

MELLÉKLETEK I. Statisztikai összesítés a 2011. évben hozott intézkedésekről Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Végzés Ebből bírságot kiszabó határozat Bírságok összege összesen (Ft) Piacfelügyeleti intézkedések Jogosulatlan tevékenység miatti intézkedések Ebből bírságot kiszabó határozat Bírságok összege összesen (Ft) Engedélyezési intézkedések Hitelintézet alapításának engedélyezése Hitelintézet alapításának elutasítása Hitelintézet működésének engedélyezése Hitelintézet működésének elutasítása Hitelintézet alapítási engedélyének visszavonása Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének engedélyezése Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének elutasítása Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás működésének engedélyezése Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat Vezető állású személy megválasztásának engedélyezése Ebből hitelintézet esetében Vezető állású személy megválasztásának elutasítása Megbízási szerződés módosítás jóváhagyása Többes kiemelt közvetítői engedély Többes ügynöki engedély Alkuszi engedély Engedély közvetítő igénybevételéhez Alapszabály módosítás engedélyezése Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése Minősített befolyás megszerzésének elutasítása Egyesülést, átalakulást, szétválást engedélyező határozat Kereskedési könyvvel kapcsolatos határozat Közvetítő igénybevételére jogosító engedély hatálytalanná válásának megállapítása Tevékenységi engedélyt visszavonó határozat A működési kockázat tőkekövetelményének számítására vonatkozó engedélyező határozat Egyéb szabályzatok engedélyezése Összevont alapú felügyelettel kapcsolatos határozat 134

513 201 259 53 22 50 000 000 22 22 8 33 100 000 1365 1 0 1 0 0 7 1 0 10 272 122 0 280 5 181 7 175 86 35 1 8 3 30 17 1 14 11

Alárendelt kölcsöntőke határidő előtt történő visszafizetésének engedélyezése Állomány átruházás engedélyezése Bankképviselettel kapcsolatos határozat Végzés Egyéb határozat Fogyasztóvédelmi intézkedések Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt Panaszkezelési válaszadási határidő be nem tartása miatt Panasz elutasítása esetén adott hiányos tájékoztatás miatt Időszakos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt Banktitok megsértése A Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos, ügyfélvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése Pénzforgalomi jogszabályi rendelkezések megsértése A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló jogszabály megsértése Egyéb Eljárási bírság kiszabása végzésben Bírságok összege (Ft) Összes határozat, végzés Bírságok összege összesen (Ft)

4 6 1 70 16 683 131 335 15 65 28 38 6 2 39 24 235 500 000 2583 318 600 000

Tőkepiaci szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat (intézkedés nélküli) Egyéb prudenciális intézkedés, határozat (bírság, felszólítás, kötelezés, felfüggesztés, felfüggesztés visszavonása) Végzés Ebből bírságot kiszabó határozat Bírságok összege összesen (Ft) Piacfelügyeleti intézkedések Jogosulatlan tevékenység miatti intézkedések Piaci visszaéléssel kapcsolatos intézkedések Ebből bírságot kiszabó határozat Nemzetközi jogsegély eljárás Egyéb eljárás Kibocsátókat érintő intézkedések Ebből bírságot kiszabó határozat Bírságok összege összesen (Ft) Engedélyezési intézkedések Intézmény-engedélyezési intézkedések Tevékenység engedélyezése Tevékenységi engedély visszavonása Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat Egyéb szabályzatok engedélyezése Minősített befolyásszerzés engedélyezése 135

81 5 63 13 7 36 700 000 69 10 20 16 11 8 20 3 160 800 000 735 65 4 10 10 8 4

Végzés Egyéb határozat Értékpapír kibocsátásával kapcsolatos engedélyezési intézkedések Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételének jóváhagyása Befektetési alap nyilvántartásba vétele Befektetési alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának módosítása Befektetési alap törlése Európai befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek magyarországi forgalomba hozatala Egyéb, befektetési alappal kapcsolatos határozat/végzés Értékpapír kibocsátási program nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételének jóváhagyása összesen Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához (nyilvános értékesítéséhez), illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató összetételének jóváhagyása Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés Eljárást megszüntető végzés Kijavító határozat/végzés Védelmi terv jóváhagyása Nyilvános vételi ajánlat jóváhagyása Hiánypótló végzés Tőzsdei kereskedés felfüggesztése Eljárást felfüggesztő végzés Egyéb határozat/végzés Fogyasztóvédelmi intézkedések Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt Bírságok összege (Ft) Összes határozat, végzés Bírságok összege összesen (Ft)

29 0 670 92 78 177 44 15 19 14

9 1 13 0 131 4 7 3 2 61 10 3 6 550 000 1630 204 050 000

Biztosítási szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Tevékenységi engedély visszavonása hivatalból Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Piacfelügyeleti és engedélyezési intézkedések Jogosulatlan tevékenység miatti intézkedés Ebből bírságot kiszabó határozat Tevékenység felfüggesztésének engedélyezése kérelemre Vezető tisztségviselő engedélyezése Szakmai vezető engedélyezése Minősített részesedésszerzés engedélyezése Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre Állomány átruházás engedélyezése Összevont alapú felügyelet alá vonás 136

268 15 7 246 636 1 0 2 99 57 2 27 1 1

Egyéb határozat Biztosító alapításának engedélyezése Biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése Biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése Biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység engedélyezése Független biztosításközvetítői tevékenység engedélyezése (alkusz, többes ügynök) Vezérügynök engedélyezése Fogyasztóvédelmi intézkedések Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt Panaszkezelési válaszadási határidő be nem tartása miatt Kártörténeti igazolás kiadásának elmulasztása miatt Kártérítési javaslat/álláspont megküldésének elmulasztása miatt Díjfelszólító levél kiküldésének késedelme/ elmulasztása és a díjnemfizetés miatti megszűnésről szóló késedelmes tájékoztatása miatt Éves tájékoztatás elmulasztása az életbiztosítási szerződéseknél Eljárási bírság kiszabása végzésben Bírságok összege (Ft) Összes határozat, végzés Bírságok összege összesen (Ft)

20 0 0 6 6 412 2 509 183 153 13 19 130 6 5 156 350 000 1413 156 350 000

Pénztári szektorban hozott intézkedések Prudenciális intézkedések Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat Egyéb prudenciális intézkedés, határozat Tevékenységi engedély visszavonása Piacfelügyeleti intézkedések Pénzmosási szabályzatot jóváhagyó határozat Tevékenységet lezáró határozat Nyugdíjpénztári ágazat működésének engedélyezése Választható portfóliós rendszer jóváhagyása Ingatlanértékelővel kötött szerződés jóváhagyása Piacfelügyeleti végzés Egyéb határozat Engedélyezési intézkedések Tevékenységi engedélyt megadó határozat Több pénztár egyesülésének engedélyezése Fogyasztóvédelmi intézkedések Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt Bírságok összege (Ft) Összes határozat, végzés Bírságok összege összesen (Ft)

137

284 72 212 0 23 0 2 0 16 0 1 4 5 4 1 18 5 2 050 000 330 102 050 000

Hatósági vizsga ügyekben hozott intézkedések 2011. január 1. - 2011. december 31. közötti időszakban Biztosítási szektor Függő biztosításközvetítői vizsgázók száma ebből sikeres vizsgát tett Független biztosításközvetítői vizsgázók száma ebből sikeres vizsgát tett Biztosításközvetítői hatósági vizsga/képzés helyszíni ellenőrzése Biztosításközvetítői hatósági vizsgabiztos jegyzékbe vétele Biztosításközvetítői hatósági vizsgabiztos jegyzékből való törlése Biztosításközvetítői hatósági képző és vizsgáztató szerv (képző szerv) jegyzékbe vétele Biztosításközvetítői hatósági képző és vizsgáztató szerv (képző szerv) jegyzékből való törlése Biztosítás közvetítői hatósági tanúsítvány visszavonása Egyéb határozat/végzés Összes határozat, végzés

4868 fő 3386 fő 7397 fő 4744 fő 32 db 46 fő 0 db 12 db 2 db 0 db 19 db 79 db

Pénzügyi szektor Pénzügyi szolgáltatás közvetítői vizsgázók száma ebből sikeres vizsgát tett Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsga/képzés helyszíni ellenőrzése Pénzügyi közvetítői hatósági vizsgabiztos jegyzékbe vétele Pénzügyi közvetítői hatósági vizsgabiztos jegyzékből való törlése Pénzügyi közvetítői hatósági képző és vizsgáztató szerv (képző szerv) jegyzékbe vétele Pénzügyi közvetítői hatósági képző és vizsgáztató szerv (képző szerv) jegyzékből való törlése Pénzügyi közvetítői hatósági tanúsítvány visszavonása Egyéb határozat/végzés Összes határozat, végzés

138

13428 fő 9369 fő 38 db 86 fő 2 db 5 db 2 db 7 db 25 db 127 db

II. A felügyelt intézmények száma 2011. december 31-én A pénzpiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma Piaci szereplők

Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények

Bankok

29

Fióktelepek

12

Szakosított hitelintézetek

Átalakulás alatt lévő intézmények

Felszámolás/ Felfüggesztett végelszámolás intézmények alatt lévő intézmények

Visszavont engedélyek száma

8

Szövetkezeti hitelintézetek Ebből: takarékszövetkezet hitelszövetkezet

130 126 4

Pénzügyi vállalkozások Pénzforgalmi intézmény Pénzforgalmi szolgáltató

258 3 1

Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások

3

Pénzpiaci független közvetítők Ebből: Többes kiemelt közvetítők Többes ügynökök Alkuszok Pénzpiaci intézmények összesen

758 8 741 9 1198

2

2

A tőkepiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma Piaci szereplők Befektetési vállalkozás

Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények 25

Átalakulás alatt lévő intézmények

Felfüggesztett intézmények

Felszámolás/ végelszámolás alatt lévő intézmények

Visszavont engedélyek száma 3

Fióktelep

2

Árutőzsdei szolgáltató

4

1

Befektetési alapkezelő

34

2

Kockázati tőke-alapkezelő

16

4

Kockázati tőketársaság Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet Függő ügynök

0

1061

Tőkepiaci intézmények összesen

1161

19

10

139

A biztosítási szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma Piaci szereplők

Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények

Biztosító részvénytársaság

32

Biztosítási egyesület

27

Vezérügynök

0

Független biztosításközvetítő Ebből: alkusz (cég)

Átalakulás alatt lévő intézmények

Felfüggesztett intézmények

Felszámolás/ végelszámolás alatt lévő intézmények

Visszavont engedélyek száma

546 464

többes ügynök (cég)

82

Biztosítási szaktanácsadó (cég)

17

Biztosítási piac összesen

622

A pénztári szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma Piaci szereplők

Felügyeleti engedéllyel rendelkező intézmények

Átalakulás alatt lévő intézmények

Magánnyugdíjpénztárak + a vegyes pénztáraknál magán-nyugdíjpénztári ágazat

5

2

3

Önkéntes nyugdíjpénztárak

56

6

1

Önkéntes önsegélyező pénztárak

11

2

Önkéntes egészségpénztárak

35

1

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

1

Pénztárak összesen

108

Felszámolás/ Felfüggesztett végelszámolás intézmények alatt lévő intézmények

8

Visszavont engedélyek száma

7

III. A nyilvántartott ügynökök száma 2011. december 31-én Megnevezés

Gazdálkodó szervezet

Természetes személy

Összesen

Pénzpiaci szektor Függő közvetítő Tőkepiaci szektor Függő ügynök

10827 781

Biztosítási szektor Biztosítási szaktanácsadó* 17 7121 Független biztosításközvetítő* 4569 Függő biztosításközvetítő* * Az internetes biztosításközvetítői regiszter alapján.

140

278

1059

7 16636 16210

24 23757 20779

IV. A Felügyelet szervezeti felépítése Elnök

Humánpolitikai főosztály

Belső ellenőrzési főosztály

Számviteli és költségvetési főosztály

Pénzügyi főosztály

Gazdálkodásjogi főosztály

Informatika szolgáltatási igazgatóság

Kommunikációs főosztály

Gazdasági igazgatóság

Beszerzési és üzemeltetési főosztály

Dokumentációs főosztály

Elnöki főtanácsadók

Informatika felügyeleti főosztály

ITalkalmazásfelügyeleti főosztály

ITalkalmazásfejlesztési főosztály

IT-infrastruktúra főosztály

Alelnök I.

Felügyeleti igazgatóság

Alelnök II.

Engedélyezési és jogérvényesítési igazgatóság

Piacfelügyeleti igazgatóság

Fogyasztóvédelmi igazgatóság

Felügyeleti politikák és elemzési igazgatóság

Elemzési főosztály

Pénzügyi csoportok felügyeleti főosztálya

Tőkepiaci intézmények felügyeleti főosztálya

Pénz- és tőkepiaci engedélyezési főosztály

Piacellenőrzési főosztály

Fogyasztóvédelmi vizsgálatok főosztálya

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások felügyeleti főosztálya

Biztosításfelügyeleti főosztály

Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály

Kibocsátói tevékenységek felügyeleti főosztálya

Fogyasztói jogérvényesítési főosztály

Pénzpiaci vizsgálati főosztály

Pénztárak felügyeleti főosztálya

Pénz-és tőkepiaci jogérvényesítési főosztály

Kibocsátói engedélyezési és piacfelügyeleti jogérvényesítési főosztály

Ügyfélszolgálati főosztály

Módszertani főosztály

Pénzügyi Békéltető Testület

Kodifikációs főosztály

Fogyasztópolitikai főosztály

Hatósági, nyilvántartási és koordinációs főosztály

141

Adatszolgáltatási és monitoring főosztály Nemzetközi és szabályozáspolitikai főosztály