megváltoztak. Az egyik jelentĘs munkálat a mesterséges tavak létesítése volt a GödöllĘ és Isaszeg közötti kiszélesedĘ völgyben. Egyes tavak látképét a 7.1. ábra mutatja. A tórendszer jelenleg 9 halastóból áll (7.2. ábra). A vízfolyás szerint haladva az elsĘ három (I.-III.) tó völgyzárógátas, a következĘ 5 (IV.-VIII.) tó oldaltározós, amelyeket a II. tóból kiágazó tápcsatorna táplál, végül a legalsó (IX.) ismét völgyzárógátas. A III. tó alatt csatlakozik a Rákos-patakba a Kisrákos. 7.1. táblázat: A tórendszer létesítményeinek ismertetése (Károlyi 1991) Tó
I.
funkció
- szennyvíz befogadó - kiegyenlítĘ tározó - öntözĘvíz - horgászat II. - horgászat III. - nevelĘtó teleltetĘ és tároló tavak IV. - kísérleti tó V. - kísérleti tó VI. - horgászat VII. - horgászat VII/a,b,c - rekreációs tavak VIII/a - ivadéknevelĘ VIII. - horgászat IX. - horgászat
mélység (m)
felület (ha)
térfogat (ezer m3)
1,4
9,8
138
1 1,5 1,8 1,2 1,1 1 0,9 1,5 1,5 2,4 1,2
4,5 7,8 1,2 3,5 2,1 4,9 6,43 2,57 2,2 6,07 10,8
46 117,2 21,6 41,5 22,5 47,6 52 33,2 33 150 101,9
50
7.1. ábra: Képek a gödöllĘi tórendszerrĘl
A tórendszer fĘbb jellemzĘit a 7.1. táblázat mutatja. A tavak vízkormányzására három üzemállapotot határoztak meg (kisvízi, középvízi és árvízi vízkormányzás) (KÁROLYI 1991). A másik jelentĘs munkálat a patak fĘvárosi szakaszán 1963-ban végrehajtott mederkiépítés. A meder rendezésének igényét az 1963 tavaszán levonuló, súlyos kárt okozó árvíz váltotta ki. Olyan meder kialakítása volt a cél, ami lehetĘvé teszi a nagyvizek károkozás nélküli, mederbeli levonulását. Ennek érdekében a meder méretét növelték és betonburkolattal látták el, megnövelve ezzel a meder vízszállító képességét. A mederrendezés után a vízsebességek nĘttek, az árvizek megszĦntek, nincs számottevĘ feliszapolódás sem. FĘvárosi szakaszának jó részén a patak kiépített, trapéz szelvényĦ és egyenes vonalvezetésĦ, csatornaszerĦ mederben halad. A fĘvárosi szakaszhoz hasonlóan, de mind terjedelmében, mind hatásában kisebb mértékĦ a patak GödöllĘ belterületén áthaladó szakaszán végzett mederrendezés, ami többek között e szakasz burkolattal való ellátását is jelentette. A fĘvárosi, gödöllĘi és a halastórendszerhez tartozó szakaszát leszámítva a patak lényegében szabályozott mederben illetve völgyben folyik. A tórendszer alatti szakaszon a medret széles, vizenyĘs ártér kíséri. A lapos ártéri fenéken kevéssé változatos növényzet, nádtársulás alakult ki, ami jól tĦri a változó vízszint és vízáramlási viszonyokat, és amelyen át a patak megközelítése sokhelyütt nehézkes. A nádtársulásban többfelé megtalálható a magassás, helyenként a vízi harmatkása társulás is.
51
7.2. ábra: A GödöllĘi halastórendszer vízforgalma
I. tó Kommunális tisztított szennyvíz II. tó
III. tó
V. tó
IV. tó
VI. tó
Gépgyári csapadékvíz elvezetĘ csatorna
VII. tó VIII. tó
IX. tó Rákos-patak
52
7.3. ábra: Képek a Rákos-patak kiépített medrérĘl (torkolat, Budapesti szakasz, Budapest határa, GödöllĘ belterület)
A harmadik, a patak hidrológiai adottságaira ható emberi beavatkozás a vízbevezetés és vízkivétel (vö.: 7.2. fejezet). A fĘváros elĘtti szakaszon, három helyen, GödöllĘ, Isaszeg és Pécel térségében van vízjogilag engedélyezett szennyvízbevezetés. A legális és nyilvántartott vízbevezetések (lásd: 7.4. ábra) mellett számtalan engedély nélküli, ismeretlen eredetĦ vízbevezetés is van, amelyek kis mennyiségĦek és esetiek. Korábbi helyszíni bejárások szerint az engedélymentes bevezetések száma a Rákos-patak teljes hosszán elérheti a 150-t, ebbĘl nagyjából 20 a forrás és tórendszer közti gödöllĘi városi szakaszon. Egyetlen nagyobb engedélyes, de esetenkénti öntözĘvíz-kivétel van az I. tóból. Emellett ugyancsak elĘfordulnak illegális, alkalmankénti vízkivételek is. 7.4. ábra: Csapadékvíz bevezetések a Rákos-patakon
53
A negyedik típusú beavatkozás a fenéklépcsĘ beépítése volt (7.5. ábra). Ez a hosszirányú átjárhatóságot akadályozza. 7.5. ábra: FenéklépcsĘ a Rákos-patakon
Galga-patak A Galga-patak a Zagyva folyó jobb parti vízfolyása, a 91+322 fkm szelvényében torkollik a Zagyvába. A vízfolyás teljes hossza 59,3 km, ebbĘl kizárólagos állami tulajdonú és KDV-VIZIG kezelésében van a torkolattól a Legéndi patak betorkolásáig 43,75 km hosszban, felette lévĘ szakasz állami tulajdonban és a Galgamenti Vízi Társulat kezelésében van. Részleges mederrendezések voltak 1958-60-as évek között. A vízfolyás alaprendezése 1970-75 években történt meg. A torkolati 1,5 km-es szakaszon mindkét parton árvédelmi töltés, felette 11+750 km szelvényéig víztartó depónia van. Ezen a szakaszon 2 db zsilip került beépítésre a jobb parton, 1 db a bal parton. A meder földmedrĦ, füvesített rézsĦkkel, csak a hidak környezetében található burkolat. A Galga-patak mentén az elmúlt évtizedben többször volt helyi vízkár, sürgetĘvé vált a meder felújítása. A meder rekonstrukcióját 1998-ban kezdte meg a VIZIG. JellemzĘ képeket a 7.6. ábra mutat a patakmederrĘl. A vízfolyás torkolati szakaszain mindkét oldalon 1500 fm hosszban töltés húzódik. A Zagyva visszaduzzasztó hatása miatt Tura belterületéig kiépítésre került egy víztartó depónia.
54
7.6. ábra: Képek a Galga-patak medrérĘl
A Galgamenti Vízi Társulat területén található kisvízfolyások és vízrendezési mĦveket a 7.2. táblázat foglaltuk össze (VKS 2002). 7.2. táblázat: Kisvízfolyások és vízrendezési mĦvek a Galga mentén A kizárólagos állami mĦvek összes hossza, km A közcélú (társulati) mĦvek összes hossza, km társulati mĦvekbĘl állami tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl önkormányzati tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl társulati tulajdonú, km társulati mĦvekbĘl magántulajdonú A közcélú (társulati) mĦvek állapota csak rendszeres fenntartást igényel, km rekonstrukciót igényel, km beruházást igényel, km A harmadrendĦ (volt üzemi) mĦvek becsült hossza, km ebbĘl használható állapotban lévĘ, km ebbĘl rekonstrukcióra szoruló, km ebbĘl felszámolandó, km
72 172 15 68 31 56 74 38 31 9 17 5
A területen több tározó is található, melyek funkciója különbözĘ. Tározók az alábbi településeknél létesültek:
55
• Galgahévíz, völgyzárógátas tározó, 20,00 ha vízfelületĦ, 29,50 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 397.000 m3 víz és árvízi szintje 403.000 m3 víz. • Püspökhatvan, völgyzárógátas tározó, 67,00 ha vízfelületĦ, 78,00 ha vízfelület árvízszint, üzemi szinten 2.000.000 m3 víz és árvízi szintje 2.780.000 m3 víz. A patakon a hosszirányú átjárhatóságot gátló fenéklépcsĘ is van. JellemzĘ a komplex hasznosítás, melyek közül sok helyen – különösen a dombvidéki jellegĦ területeken – az árvízcsökkentĘ funkció áll az elsĘ helyen. Ezt egészíti ki az egyéb funkciók, az ún. öntözés, halászat, elĘtározás, melioráció, nádgazdálkodás, valamint a szinte minden tározón jellemzĘ horgászat (VKS 2002). Bercelen, a Gólya-patakon, Nógrádkövesden a Szécsénkei patakon, Nógrádkövesd és Nógrádsáp között található Keresztesi-árkon, Keszegen a Sinkár patakon árvízcsökkentĘ tározót terveznek a tavaszi elöntések elkerülésére. A tározókból történĘ öntözés a rendszerváltás utáni idĘszakban megszĦnt, ma már viszont ismét egyre több helyen öntöznek a tározók vizébĘl. JelentĘs ipari vízhasználat nem jellemzi a területet, mezĘgazdasági célú vízhasználatok részben öntözések, részben pedig halászati tevékenységek. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden vízhasználó használja engedéllyel a vízfolyások vizét. Probléma az engedély nélküli vízhasználatok feltárása, melyek közül különösen a mobil szivattyúval történĘ engedély nélküli öntözések felkutatása nehéz. A használtvíz bevezetések száma nagyobb. Már csak ezért is, mert a felszínalatti eredetĦ használt vizek is a vízfolyásba kerülnek. Az engedélyes vízvisszavezetéseket a 7.3. táblázat mutatja. 7.3. táblázat: Engedélyes vízvisszavezetések a Galga mentén (VKS 2002) Szelvény szám 20+979 26+150 6+400
Engedélyes
Cím
Galgamenti VíziközmĦ Kft. 2601 Vác, Pf. 198. IMI Elektromos Gépeket Gyártó Kft. 2170 Aszód Pf. 22. Kommunál Kft. 2170 Aszód, Pf. 47.
A községek ivóvízzel való ellátását a Galgamenti VíziközmĦ Kft. és a Nyugat-Nógrád VízmĦ Kft. biztosítja vezetékes vízzel. Az ellátottság 100%-os. Bercel és Nógrádkövesd korábbi vízadó kútjait – gazdaságtalan voltuk és vízminĘség romlásuk miatt – kiiktatták. A Galga folyó völgyének alsó részén, Tura város környékén található ivóvízbázis mélyfúrású kutakból, 200-600 m mélyrĘl kerül a hálózatba, Magyarország legjobb minĘségĦ ivóvízkészletei közé tartozik, emberi eredetĦ szennyezést gyakorlatilag nem tartalmaz. Csekély elĘkezelés után fogyasztható (VKS 2002). A terület vízgazdálkodásában bekövetkezĘ vízkárok a térségben alapvetĘen háromfélék: • • •
A síkvidéki területen a belvízi elöntések fordulnak elĘ, tehát az egyik fontos vízkár elem a belvízkár. A hegy- és dombvidéki területen a nagyobb esések és a kellĘ védelem hiányában végzett szántóföldi mĦvelések miatt jellemzĘ eróziós kár. A települések csapadékvíz elvezetési rendszerének hiánya vagy mĦködési problémái miatt a helyi vízkárnak speciális formája, a települési vízkár fordulhat elĘ.
56
1999-ben a Galga-patak jelentĘsebb területeket öntött el, így Galgamácsa, Hévízgyörk, Tura mélyebben fekvĘ területei is víz alá kerültek (VKS 2002). Az 1990-es rendszerváltozás után a társadalmi-gazdasági szerkezetben jelentĘs változások történtek. Csökkentek a mezĘgazdasági táblák, birtokviszonyuk megváltozott, növekedett a kárérzékenység, és így a vízgazdálkodással kapcsolatos igény is jelentĘsen megváltozott. Nagy-patak A Csórréti-tározót tápláló patakok medre természetes állapotban van, emberi beavatkozás nem történt. A tározót mesterségesen hozták létre völgyzárógát építésével (7.7. ábra). Az eredeti állapot szerint a völgy fenekén folyt a patak(ok), amelyet a gát megépítésével módosítottak, minek következtében a víz jellege folyóvízrĘl állóvízre módosult. A tározóból elfolyó patak felsĘ pár száz méteres szakasza kibetonozott, medrének keresztszelvénye az árapasztás követelményeinek megfelelĘen lett kialakítva. Ez a szakasz erĘsen módosított. A pataktorkolatig hátralevĘ szakasza kisebb beavatkozásoktól eltekintve (erdei út alatti áteresz) eredeti, természet-közeli állapotúnak tekinthetĘ. 7.7. ábra: Képek a Nagy-patak medrérĘl és a Csórréti-tározóról (Aranybánya-patak, tározó)
A Csórréti-tározót tápláló patakokból vízkivétel nincsen. A Csórréti-tározó ivóvíz ellátás céljából épült, így értelemszerĦen folyamatos vízkivétel történik. A kitermelt víz mennyisége 680 m3/d és 2.700 m3/d között alakul, átlagosan 1.180 m3/d értékkel. Az ivóvíz kitermelésen kívül az árapasztón keresztül is történik „vízkivétel” a tározóból, mely vízmennyiség a Nagy-patakba kerül. Az így leengedett víz mennyisége átlagosan 3.700 m3/d volt a 2000. január 1. és 2004. június 28. közötti idĘszakban. Ez az adat
57
azonban roppant félrevezetĘ lehet, ugyanis a fenékürítĘn történĘ vízleeresztés nem folyamatos, hanem eseti jellegĦ (összesen 190 napon volt leeresztés a vizsgált 1.641 napból) és az egyszerre leeresztett vízmennyiség is lényegesen meghaladja az átlagos értéket. A folyamatos (ivóvíz célú) vízkivétel a tározó vízháztartása szempontjából nem jelentĘs (vö. 2.000 m3/d kivétel ļ 1.000.000 m3 térfogat ~0,2%, vagy 12 ha felülettel számolva ~17 tó mm ļ 7-8 méter átlagmélység). A fenékürítĘn történĘ vízleeresztés sokkal erĘteljesebb hatást gyakorol a tározóra, ugyanis ilyen esetekben rövid idĘ alatt számottevĘ vízmennyiség kerül ki a tározóból. (Megjegyzés: fenékürítést várható esĘzések, illetve a tavaszi hóolvadás elĘtt alkalmaznak, hogy legyen a tározóban elegendĘ hely az érkezĘ víz befogadására. Ennek megfelelĘen – optimális esetben – a gyors ütemĦ ürítés ellenére sem következik be túlzott vízszintingadozás, ugyanakkor a tározó vize rövid idĘ alatt jelentĘs mértékben lecserélĘdhet, aminek vízminĘségi következményei lehetnek.) A fenékürítés intenzitására jó példa, hogy 2002. augusztus 7. és 15-e között 9 nap alatt összesen 725.530 m3 vizet engedtek le, ami megfelel a tározó össztérfogata 75%-ának! (Ennek ellenére a vízszint csupán 50 cm-t süllyedt a közben lehulló nagy csapadékok hatására és további három nap múlva csupán 25 cm-rel maradt el a vízszint az augusztusi 6-i értéktĘl.). A fenékürítĘ alkalmazása jelentĘs mértékben befolyásolja a Nagy-patak vízjárását, azonban a patak saját vízgyĦjtĘje kellĘen nagy ahhoz, hogy az alsóbb szakaszokon a tározóból történĘ gyors vízleeresztés hatása tompuljon. A Nagy-patakból vízkivétel nincs. Terhelések Rákos-patak 7.1.1.1 PontszerĦ források
7.1.1.1.1 A gödöllĘi szennyvíztelep GödöllĘn ma 80 kilométernyi a csatornahálózat. A szennyvíztelep 1982 óta üzemel, mely jelenleg GödöllĘ, Mogyoród, Parkfalu, Szentjakab, MáriabesnyĘ szennyvizét tisztítja. A GödöllĘi szennyvíztisztító telepet 30-35.000 LEÉ-re tervezték. Mind ipari, mind kommunális szennyvíz befogadására alkalmas. Jelenleg a tisztítóba vízfogyasztástól függĘen 5.000-5.500 m3/nap víz érkezik. EsĘs, zivataros idĘben a tisztítóba érkezĘ csapadékvíz miatt ez az érték napi 7.000 m3 is lehet. Ezen kívül napi kb. 30 m3 szippantott szennyvizet is hoznak a telepre. A telep jelenlegi üzemeltetĘje a DMRV Rt. A gödöllĘi telep 2004-ben napi átlagban 5.175 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 1.888.875 m3 volt. A telep részei: rácsfogó, levegĘztetett homokfogó, szĦrĘ, elĘülepítĘ fölös iszap rothasztó eleveniszapos medencék, utóülepítĘ. A beérkezĘ szennyvíz KOI-ja átlagosan 600-800 g/m3, ám szélsĘséges esetekben 300-2.000 g/m3 is lehet. A tisztított vizet csatornába vezetik. III. fokozatú tisztítás nincs a telepen. Az utó- és elĘülepítĘ összesen 1.100 m3-es, a két eleveniszapos medence összesen 2.200 m3-es. A víz átlagos tartózkodási ideje a telepen 14,4 óra. Az iszapsor csak 1989-tĘl üzemel a telepen. Az iszapkezelés az elĘsĦrítĘvel kezdĘdik. Az elĘ és utóülepítĘben kiváló lebegĘanyag az elĘsĦrítĘbe jut. Itt az iszap 30 percig ülepszik, majd azt dekantálják. A rothasztó tornyokban folyik az anaerob iszapstabilizáció. A kirothadt iszapot víztelenítik, majd elhelyezik. Az összes iszapot nem tudják így kirothasztani, a felesleges mennyiséget szikkasztóágyakban elszikkasztják. A telepen jelentkezĘ mĦködési problémák típusai a következĘk:
58
• • •
Fonalasodás és iszapfelúszás. Nehézfém feldúsulás a korábbi ipari tevékenységbĘl egyes tavakban. Nagy ammónium-ion tartalom a kifolyó szennyvízben.
A gödöllĘi telep elfolyó vizének anyagáramait a 7.4. táblázat tartalmazza. 7.4. táblázat: A gödöllĘi szennyvíztelep, elfolyó víz terhelési adatai (2004-2005) GödöllĘ Terhelés Átlag Szórás Max. Min.
KOIps (ülepített) kg/hó 14222 8183 34201 6820
Ammóniumion kg/hó 1105 978 3359 33
Nitrition kg/hó 982 745 2796 83
NitrátÖsszes foszfor LebegĘanyag ion kg/hó kg/hó kg/hó 21009 688 8857 8654 287 7548 37480 1211 24596 5554 304 1724
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
•
• • • •
A gödöllĘi szennyvíztisztítóból évente mintegy 170 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 13 tonna ammónium, 11-12 tonna nitrit, 252 tonna nitrát, 8 tonna TP és mintegy 100-110 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 70 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. A gödöllĘi szennyvíztelep a Rákos-patak szennyezĘanyag terhelését nagymértékben megnöveli. A bebocsátott anyagáramok a patak anyagáramaihoz képest különösen a szervesanyag tartalom és a TP esetében nagyok (nagyságrendiek). A telep hatására többszörösére nĘ a patakban a nitrit anyagárama is. A lebegĘanyag töménységet patak vizében a szennyvíztelep kevéssé befolyásolja. A fizikai-kémiai komponensek folyásirány menti alakulásánál jól látható a gödöllĘi szennyvíz hatása a patak vizének állapotára. Összességében a gödöllĘi szennyvíztelep nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a patak ökológiai állapota messze van a jó állapottól.
7.1.1.1.2 Az isaszegi szennyvíztelep Az isaszegi szennyvíz szintén jelentĘs, de kisebb terhelést okoz a gödöllĘinél. Isaszeg nagyközség szennyvíztisztító telepe a 90-es évek közepén készült el. A telep kétlépcsĘs UNIR típusú eleveniszapos technológiával mĦködik. A telepen növényi tápanyag eltávolító fokozat nincs. A telep mĦködése nem problémamentes, rendszeresen bírságolja a hatóság. A telep a jelenlegi állapotában nem alkalmas feladata ellátására, annak technológiai korrekciója elkerülhetetlen. Az isaszegi telep 2004-ben napi átlagban 838 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 305.805 m3 volt. A telep jelenlegi elemei a következĘk: rács; homokfogó; belsĘ átemelĘ (70-80 m3/d), kisebb, mint a hálózati végátemelĘé; biológiai tisztító utóülepítĘvel.; a biológiai fokozatba adagolt, vas sóval végzett foszforkicsapatás nem kielégítĘ hatékonysággal. A szennyvíztisztító hibája a rendszernek a rossz utóülepítés és a téli lefagyás. Az iszapkezelés iszapsĦrítĘvel kezdĘdik, üzemeltetése során a szokásos problémák jelentkeznek. A víztelenítésre használt dekanter centrifuga nem korszerĦ, de a víztelenített 59
iszap szárazanyag tartalma megfelelĘ. Összességében a jelenlegi szennyvíztelep korszerĦsítése és bĘvítése szükséges. Az isaszegi szennyvíztelep elfolyó vizének anyagáramait a 7.5. táblázat tartalmazza. 7.5. táblázat: Az isaszegi szennyvíztelep, elfolyó víz terhelési adatai (2004-2005) KOIps (ülepített) Terhelés kg/hó Átlag 2852 Szórás 1887 Max. 7481 Min. 695 Isaszeg
Ammóniumion kg/hó 589 552 1811 26
Nitrition kg/hó 46 40 127 8
NitrátÖsszes foszfor LebegĘanyag ion kg/hó kg/hó kg/hó 409 59 1329 525 78 843 1655 287 3049 25 5 371
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
• •
Az isaszegi szennyvíztisztítóból évente mintegy 34 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 7 tonna ammónium, 0,52 tonna nitrit, 5 tonna nitrát, 0,7 tonna TP és mintegy 16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 7 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Az isaszegi szennyvíztelep hatása a Rákos-patak ökológiai állapotára különösen azokban az idĘszakokban jelentĘs, amikor a tavakból kevés víz folyik tovább. A telep kedvezĘtlen mĦködése miatt hatása a szervesanyagok és a növényi tápanyagok koncentráció értékeinek alakulásán a patak hossz szelvénye mentén felismerhetĘ.
7.1.1.1.3 A péceli szennyvíztelep A péceli telep 2004-ben napi átlagban 1.413 m3 szennyvizet tisztított, az éves összes mennyiség 508.800 m3 volt. A rendszer részei: átemelĘ, durva rácsra (10 mm-es résméret), anaerob mĦtárgy, PURDEN mĦtárgy. Ebben a mĦtárgyban történik a szerves anyagok oxidálása és a nitrifikáció, denitrifikáció, valamint az ülepítés. A mĦtárgyba levegĘztetĘ rendszert építettek be. A telepen vegyszeres foszfor eltávolítás mĦködik. A tisztító telepen keletkezĘ fölös iszapot a régi utóülepítĘbĘl átalakított, lefedett iszapsĦrítĘbe vezetik. A keletkezĘ elĘsĦrített iszap víztelenítésére gépi iszapvíztelenítĘ szolgál. Ehhez tartozik mosóvíz szivattyú, polielektrolit szivattyú és iszapfeladó szivattyú. Az utólevegĘztetés a fertĘtlenítĘ medence utolsó két rekeszében történhet. A levegĘ a régi mĦtárgysor levegĘztetĘ berendezéseirĘl érkezik. A próbaüzemi tapasztalatok alapján a "fellevegĘztetĘ tér" mĦködtetése nem szükséges. A péceli szennyvíztelep elfolyó vizének anyagáramait 7.6. táblázat tartalmazza.
60
7.6. táblázat: A péceli szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005) Pécel Terhelés Átlag Szórás Max. Min.
KOIps (ülepített) kg/hó 2659,7 1622,2 6234,8 910,8
Ammóniumion kg/hó 124,9 291,6 1011,5 2,1
Nitrition kg/hó 11,7 13,3 37,1 0,8
NitrátÖsszes foszfor LebegĘanyag ion kg/hó kg/hó kg/hó 638,1 98,3 1291,5 581,9 107,8 1106,6 1957,2 333,4 4368,0 59,6 8,3 414,0
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
•
A péceli szennyvíztisztítóból évente mintegy 32 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,5 tonna ammónium, 0,14 tonna nitrit, 7-8 tonna nitrát, 1,2 tonna TP és mintegy 15-16 tonna lebegĘanyag jut a Rákos-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 3 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Annak ellenére, hogy a három szennyvíztisztító közül a péceli mĦködik a legjobban, a patak vízkémiai adatai azt mutatják, hogy e szennyvíz bevezetése miatt a patak vízminĘsége nem javulhat. Ismét a szervesanyagok és a növényi tápanyagok patakba jutása okoz gondot.
Az adatok azt mutatják, hogy egy ilyen kis vízhozamú patak nem bír el három szennyvíztisztítót azok jelenlegi állapotában és terhelésével. Ez az egyik olyan pont, ahol a jövĘben jelentĘs erĘfeszítésekre van szükség a patak állapotának javulásáért. Annak ellenére gondoljuk így a dolgot, hogy az igazán rossz fizikai-kémiai állapot a patak budapesti szakaszán következik be, ahol már hivatalosan szennyvízbeömlés nincs.
7.1.1.1.4 A budapesti szakasz A budapesti szakaszon engedélyezett szennyvíz bevezetés nincs. A terület összes (ipari és lakossági) szennyvizét a csatornahálózatban összegyĦjtik és az Észak-Pesti Szennyvíztelepen tisztítják, a tisztított víz befogadója a Duna. A budapesti szakasz ökológiai állapota ennek ellenére a legkritikusabb. Ennek oka lehet illegális szennyvízbevezetés is, de véleményünk szerint döntĘen a csapadékvíz bevezetés felelĘs a kialakult helyzetért (vö.: 7.2.1.2. fejezet).
7.1.1.1.5 A szennyvíztelepek tisztított vizének jellemzĘi A három szennyvíztisztító éves adatainak statisztikai jellemzĘit a 7.7. táblázat tartalmazza.
61
7.7. táblázat: A három szennyvíztelep elfolyó vízének jellemzĘi (2004), mg/L
JellemzĘ
KOICr
BOI5
Átlag Szórás Max.
83,2 54,9 308,0
14,5 11,7 47,0
Átlag Szórás Max.
83,2 38,2 175,0
23,4 20,4 81,5
Átlag Szórás Max.
64,3 39,2 143,0
11,1 8,5 32,5
Ammóniumion
Nitrátion
Összes foszfor
Összes lebegĘanyag
6,6 5,5 22,9
112,4 51,0 226,0
3,9 2,4 10,0
61,8 55,1 210,0
2,1 1,7 5,0
25,8 22,6 63,3
2,8 5,7 21,6
47,7 32,0 134,0
0,6 1,0 3,4
16,9 13,2 45,2
2,6 2,5 7,7
30,9 26,6 104,0
Nitrition
GödöllĘ 7,8 6,5 24,6 Isaszeg 15,8 15,6 50,8 Pécel 3,8 7,2 23,2
A táblázat adatai alapján az alábbi megállapítások tehetĘk: • • • • • • •
Mindegyik komponens legrosszabb értékei nagynak számítanak. Az értékek szórása nagy, vagyis a telepek mĦködési bizonytalan. A gödöllĘi telep esetében gyakran gond van a szervesanyag eltávolítással, az elfolyó víz ammónium, nitrit és összes foszfor koncentrációja magas. Az isaszegi telep mĦködése ammónium, BOI5 szempontjából rosszabb, mint a gödöllĘié, a KOI-t figyelembe véve a két telep hasonló, a többi komponens esetében a gödöllĘi telep értékei jobbak. A péceli telep mĦködése legjobb a három telep közül, ugyanakkor a TP koncentráción lehetne javítani, akkor is, ha a telep megfelel a jelenlegi szabályozásnak. A nitrogén eltávolítást mindegyik telepen lényegesen lehetne javítani. Összességében mindegyik telepen akad még tennivaló, függetlenül attól, hogy a péceli telepet nemrég korszerĦsítették. Azért szükséges javítani a telepek mĦködését, mert a patakok túl nagy szennyezĘanyag terhelést kapnak e tisztítókból.
7.1.1.2 Nem-pontszerĦ források A Rákos-patak menti hulladéklerakókból (szám szerint több mint 140 legális és illegális lerakóról van szó) jelentĘs, de ma még nem tudható mértékĦ terhelés származhat. A budapesti szakaszon legális szennyvíz bevezetés nincs a patakba. A szennyvizet összegyĦjtik, tisztítják, és a Dunába vezetik. 7.1.1.3 Területhasználatból adódó terhelések A területhasználati adatokból, valamint azok fajlagos szennyezĘanyag terheléseibĘl becsültük a Rákos-patak területhasználatból adódó terhelését. A becslés részleteit illetĘen utalunk a korábbi részjelentésünkre (RAGACS 2005). A becslés eredményét a 7.8. táblázat mutatja.
62
7.8. táblázat: Becsült diffúz szennyezĘanyag terhelések a Rákos-patak vízgyĦjtĘjén JellemzĘ TP, t/év TN, t/év Település 10.1-11.7 35.2-50.7 Szántó 6.8-8.9 23.0-28.3 LegelĘ 1.3-2.00 2.7-5.3 Átmeneti cserjés területek 0.1 0.3-0.4 ErdĘ 0.1-0.2 0.5-0.6 SzĘlĘ 0.2-0.3 0.7-0.8 Összesen 18.7-23.2 62.3-86.0 7.1.1.4 Belterületi lefolyásból adódó terhelések – egy kísérlet tapasztalatai A csapadékvíz bevezetĘkbĘl a Rákos-patakba érkezĘ terhelés vizsgálatára GödöllĘn az autóbuszpályaudvar közelében, a 3. sz. fĘút Rákos-patakot átívelĘ hídjánál került sor 2005. július 10-én délelĘtt, változó intenzitású esĘ mellett. A mintavételt akkor kezdtük, amikor a bevezetĘbĘl mérhetĘ mennyiségben kezdett folyni a csapadékvíz, és mindaddig folytattuk, amíg a befolyás abba nem maradt, a teljes idĘtartam 130 perc volt. A bevezetĘbĘl összesen 13, a patakból 4 mintát vettünk. Beosztással ellátott edény segítségével mértük az idĘegység alatt befolyó csapadékvíz mennyiségét. A patak vízhozamát úszós módszerrel becsültük. A helyszínen meghatároztuk a minták hĘmérsékletét, oldott oxigéntartalmát, vezetĘképességét és pH értékét. A minták lebegĘanyagtartalmát, 15 elem (As, Zn, Cd, P, Pb, Ni, Fe, Mn, Cr, Cu, Al, Mg, Ca, K, Na) oldott és összes koncentrációját a SZIE Központi Laboratóriumában, a klorid- és szulfátionkoncentrációt, valamint a KOI-t a VITUKI vízanalitikai laboratóriumában határozták meg. A mért paraméterek közül jelentĘs idĘbeli változás volt tapasztalható a befolyón érkezĘ víz mennyiségében, vezetĘképességében és pH értékében (7.8. ábra).
0,01
3
Vízhozam (m /s)
0,012 0,008 0,006 0,004 0,002 0 0
50
100
IdĘ (perc)
150
250 200 150
pH
Elektromos vezetés (ms/cm)
7.8. ábra: A mért jellemzĘk értékeinek idĘbeni változása az esĘlevezetĘ vizében
100 50 0 0
50
100
IdĘ (perc)
150
8,3 8,2 8,1 8 7,9 7,8 7,7 7,6 0
50
100
150
IdĘ (perc)
A laboratóriumokban mért koncentrációk esetében értékelhetĘ idĘbeli változást nem tapasztaltunk. Összehasonlítottuk a mért paraméterek átlagértékeit a patak és a befolyó esetében. A lebegĘanyag- és vas- és alumíniumtartalom jóval nagyobbnak adódott a befolyónál, ezekre vonatkozóan a vízhozamátlagok alapján kiszámítottuk a patakot ért terhelés tömegáramát. A patak vizében – a geokémiai viszonyoknak megfelelĘen – nagyobb kálium-, kalcium-, magnézium-, nátrium-, klorid- és szulfáttartalmat találtunk (7.9. ábra).
63
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
4 3,5
Patak Csapadékbev.
Csapadékbev. Patak
kg/óra
3 2,5 2 1,5 1 0,5
Al
Fe
LebegĘa.
SO42-
Na
Cl-
K
Ca
Al
Mg
Fe
0
LebegĘa.
koncentráció (mg/l)
7.9. ábra: A terhelések tömegárama az esĘlevezetĘ vizében
Galga-patak 7.1.1.5 PontszerĦ források
7.1.1.5.1 Aszód Aszódon 2001-ben korszerĦsítették a szennyvíztisztító telepet, azóta 5 település szennyvizét tisztítja: Aszód, Bag, Domony, Hévízgyörk és Iklad, kapacitása 3.000 m3/nap. A telep 2002. óta mĦködik. A telepre a tisztítandó szennyvíz két nyomóvezetéken keresztül érkezik, ezen kívül 50 m3/nap szippantott szennyvíz fogadására is felkészült. Részei: finomrács, homokfogó, eleveniszapos medence, utóülepítĘ. Az utóülepített szennyvizet alkalmanként klórral fertĘtlenítik, majd a befogadóba vezetik. A kb. napi 1.400 m3 tisztított szennyvíz befogadója a Galga, terhelési adatait a 7.9. táblázat tartalmazza. A szennyvíziszapot szalmával, faforgáccsal keverés és 6 hónapos tartózkodási idĘ után mezĘgazdasági területre helyezik ki. 7.9. táblázat: Az aszódi szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005), kg/hó KOICr
BOI5
Átlag 2798,5 658,9 Szórás 1450,3 378,2 Min. 809,1 144,0 Max. 5625,0 1345,5
Ammónium- Nitrit- NitrátÖsszes foszfor ion ion ion 102,3 11,6 1205,6 95,4 340,8 9,6 706,3 73,2 2,8 0,5 0,0 36,0 1377,0 27,7 2115,8 315,0
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
• •
Az aszódi szennyvíztisztítóból évente mintegy 33 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 1,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 14-15 tonna nitrát, és 1,1 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 4 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. Az aszódi telep terhelési értékei hasonlóak a péceli telepéhez. A N/P arányok erĘs foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány 3 körüli, az „ideális” 7 helyett).
64
7.1.1.5.2 Püspökhatvan E településen mĦködĘ szennyvíztisztító az aszódi szennyvíztelep mĦködésével azonos módon mĦködik, csak kevesebb mennyiségĦ szennyvíz tisztítására alkalmas, kisebb telep, naponta kb. 500 m3/nap szennyvíz érkezik a csatornarendszeren keresztül és 100 m3 évente a szippantott szennyvíz mennyisége. 4 település szennyvizét tisztítja: Acsa, CsĘvár, Galgagyörk és Püspökhatvan. A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatait a 7.10. táblázat tartalmazza. 7.10. táblázat: A püspökhatvani szennyvíztelep terhelési adatai (2004-2005), kg/hó JellemzĘ KOICr BOI5 Átlag Szórás Min. Max.
943,8 187,6 349,8 81,8 308,5 76,0 1596,5 370,5
Ammónium- Nitrit- NitrátÖsszes foszfor ion ion ion 350,4 8,9 202,4 54,5 365,3 5,9 178,5 38,7 1,7 2,0 0,0 4,7 961,0 22,6 465,0 119,4
A táblázat adatai alapján az alábbi következtetések vonhatók le: •
•
A püspökhatvani szennyvíztisztítóból évente mintegy 11 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,2 tonna ammónium, 0,1 tonna nitrit, 2,4 tonna nitrát, és 0,7 tonna TP jut a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 1,3 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ. A N/P arányok erĘs foszfor túlkínálatra utalnak a kifolyó vízben (az arány alig 2 az „ideális” 7 helyett).
7.1.1.5.3 Tura Az eleveniszapos szennyvíztelep 1994. óta tisztítja a GalgahévízrĘl és Turáról érkezĘ szennyvizet. Csatornarendszeren és szippantós kocsik által érkezik a telep befogadóiba a napi 600 m3 körüli szennyvíz. A turai szennyvízteleprĘl gyakori mérések nem állnak rendelkezésre, terhelését vízhozam arányosan a püspökhatvani telep adataiból becsültük. Ennek megfelelĘen a teleprĘl kb. évente mintegy 14 tonna KOICr-nek megfelelĘ szervesanyag, 4,9 tonna ammónium, 0,13 tonna nitrit, 3 tonna nitrát, és 1,3 tonna TP juthat a Galga-patakba. A szervetlen nitrogénterhelés megfelel 6 t/év-nek. A szerves nitrogénre nincs adat, de az analógiák alapján hasonló mértékĦre becsülhetĘ.
7.1.1.5.4 Kisebb egyéb szennyvíztisztítók A Galga felsĘ folyása menti falvakban a Bercel és térségének szennyvíz-elvezetésére kidolgozott, két ütemre bontott program szerint történik a kivitelezés. Bercel és Nógrádkövesd csatornázása és a Galgagután lévĘ közös telep elkészült. Becske, Szécsénke, Legénd, Galgaguta és Nógrádsáp csatornázása megtörtént. A két ütemet is kiszolgáló telep ún. tavas rendszerĦ, energiatakarékos, természet-közeli technológiával mĦködik. A regionális szennyvíztisztító telep Acsán található, ez fogadja CsĘvár, Galgagyörk, Püspökhatvan szennyvizét is. A tisztított szennyvíz befogadója a Galga-patak. További szennyvízrendszerek a turai, és aszódi regionális rendszerek. A bekapcsolt települések Galgahévíz, Kartal, Iklad, Domony, Bag, Hévízgyörk. Létesítési engedéllyel rendelkezik a Galgamácsai regionális rendszer, melyhez Váckisújfalu, Vácegres, Kisnémedi is csatlakozik. EzekrĘl a telepekrĘl rendszeres és kellĘ gyakoriságú adatok nem 65
állnak rendelkezésünkre. Összességében a terhelésükkel az eddig tárgyalt telepek terheléséhez mintegy 10 %-kal járulhatnak hozzá.
7.1.1.5.5 Állattartásból származó hígtrágya Állattartásból származó közvetlen terhelést egy helyen sikerült azonosítanunk a Galgán. Az állattartó teleprĘl a hígtrágya közvetlenül a patakba folyik. A szennyezés mértékérĘl nincs információ, kivizsgálása szükséges. 7.1.1.6 Nem-pontszerĦ források A területhasználati adatokból a nem-pontszerĦ terhelések a vizsgált komponensekre a 7.11. táblázat szerinti értékeknek adódtak. 7.11. táblázat: Területhasználatból eredĘ terhelések a Galga-patak vízgyĦjtĘjén JellemzĘ TP, t/év TN, t/év Település 7,1-8,2 24,6-35,4 Szántó 40,8-53,4 138,2-169,7 LegelĘ 3,6-5,5 7,3-14,6 Átmeneti cserjés területek 0,4-0,5 1,1-1,4 ErdĘ 0,8-1,0 2,5-3,0 SzĘlĘ 0,5-0,7 1,7-2,1 Összesen 53,2-69,2 175,4-226,2 A Galga-patak környezetében elterülĘ települések többnyire a mezĘgazdaság különféle mĦvelési ágaiból élnek. Ennek köszönhetĘen a vízgyĦjtĘ területen lévĘ vízfolyások minĘségi paramétereit, fĘképp a vízkémiai állapotjelzĘket, nagyban befolyásolja a mezĘgazdasági területhasználat. A teljes diffúz terhelés mintegy 80 %-a ebbĘl a forrásból származik. A jelenlegi csapadékelvezetĘ rendszer többnyire elkülönített (a szennyvíz-csatornától teljesen független), nyitott rendszer, állapota településenként eltérĘ, többnyire nem kielégítĘ. Az árkokban összegyĦlt csapadékvíz - mezĘgazdaságilag mĦvelt területekrĘl, közlekedési utakról- nyílt csatornán keresztül kerül bevezetésre a Galga-patakba, mindenféle elĘkezelés nélkül. Ilyen okok miatt jelentĘs a települési lefolyásból eredĘ terhelés. A többi szennyezĘforrás szerepe nem jelentĘs. Nagy-patak 7.1.1.7 PontszerĦ és diffúz szennyezĘ források Ismert pontszerĦ szennyezĘ forrás nincsen a vizsgált területen. 7.1.1.8 Diffúz szennyezĘ források A területhasználat jellegébĘl fakadóan (nincs mezĘgazdasági tevékenység, csak erdĘgazdálkodás) jelentĘs diffúz szennyezĘdés nincsen a területen. Maga a tározó befolyással lehet a Nagy-patak vízminĘségére (a Nagy-patakot tekinthetjük a tápláló patakok összefolyásának és folytatásának). A tározóban viszonylag hosszú idĘre „megreked” patakvíz és ott a mély tavakra jellemzĘ folyamatok játszódnak le. A
66
