700 é. IV. évfolyam. sz^m. 924 in '.jas hó. leumi templomot akar építeni a hálás magyar!

IV . évfolyam .

sz^m .

¡924 in '.jas hó

700 é¥. Szent Ferenc Rendje számára kimagasló év lesz 1926, esztendeje. 1926-ban ünnepeljük Rendalapitónk, szent Ferenc Atyánk menybe köl­ tözésének hétszázadik évfordulóját. Mennyire diadalmas dátum ez. Hangos SZÓ, hogy : Isten velünk! . . . Kiválasztotta Bernardone Péter 4iát, hogy általa megvalósitsa szándékát az emberek között. Ferenc megtette, amit az Ur kivánt és megalapitotta az Evangéliumra épitett hármas Rendjét, hogy Istenhez visszavezetője lehessen ez az embereknek. f t

O

elköltözött az örök hazába megpihenni, azonban, hogy nem feled­

kezett meg rólunk és hogy tényleg Isten akaratát teljesítette, midőn hármas Rendjét megalapitoíta, bizonyítja ezt az a viharokkal bőségesen tarkázotf több mint 700 esztendő, melyből a Rendnek, létezése legelső percétől kezdve bőségesen része volt. Az egész világ ferencesei és szt. Ferencnek buzgó tisztelői nagyban készülődnek, hogy e boldog dátumot minél na­ gyobb fénnyel és pompával ünnepelhessék meg. Az egész világon gyűjtés indult meg, hogy Róm ában a lateráni templom mellett egy hatalmas szent Ferenc szobrot állítsanak . . . . . . És mi magyarok ? . . . A magyar népet megáldó szent Atyánk emléke, a magyar népért, leikéért, boldogulásáért, kultúrájáért dolgozott, a magyar nép szerelméért ' vértanúhalált halt Ferences barátok magyar földben porladó csontjai nem : kérnének valami mást is, különlegeset, . . . valami olyat, mely itt marad a * magyar számára ezentuf is ? . . . Istenért dolgoztak. Istenhez vezették a í magyart. Ez emlék is csak ilyesféle lehet! Az érző magyar lélek hálája már megdobbant! Budapesten, az ország ^szivében, a templomhiányban szenvedő kies Hűvösvölgyben, a budai ferenc^ rendi plébánia területén, a ferencrendnek pasaréti ősi fundusán egy jubi~

leumi templomot akar építeni a hálás magyar! A mozgalom már megindult. M ind szélesebb gyűrűket vetfölsm osf^ hogy a külföldi gyűjtés is megkezdődik, az a boldog remény tölti eJ lel­ künket, hogy a jubilemi esztendőben már ebben az uj ferences templom­ ban mondhatja el a hálás magyar köszönetét hü ^barátainak" édes Atyja, assziszi szent Ferenc előtt.

130

A Terciárías Közlöny úgy a hazai, mint a külföldi mozgalomnak szócsöve lesz és tehetségét teljesen beállitja e szent ügy szolgálatába. E lap hasábjain a kővetkező számtól kezdve mind részletesebben foglalkozunk c kérdéssel és lelkiismeretesen értesítjük majd kedves Olvasóinkat a fejle­ ményekről. A szent ügy sikerét isten kezébe helyezve, a kedves Olvasóinknak szives megértését és támogatását kérik ferences üdvözlettel;

P. Schrotty Pál O. F, M. házfőnők és plébános.

P. Borsdnyi Balázs O. F. M. szerkesztő.

Liturgiái hét. Szent Ferenc Rendjének Budapest, Margit-köruti rendháza, sorozatos liturgiái előadásokat tart plébánia templomában.

Az első sorozat

A Szent Mise Liturgiája ájus hó 29-től (Áldozócsütörtöktől) junius hó

ii

AAg

tart.

E lő a d áso k a t ta rta n a k : M á jn s 2d-én: P. Schrotíy Pál plébános megnyitó beszéde után a szent I

mise liturgiájának ősi formáiról^ különös tekintettel a régi magyar liturgiára ............P. Unghváry Antal MáÍus30-án: a szent misejelenlegi liturgiájáról . P. Unghváry Antal fA áiu sZ í^n : a szent helyekről............................ P. Oberten Odiló J a n ía s \-én: a szent ru h ák ról............................ P. Bende Szaniszló J a n iu s 2-án: a szent edényekről.......................... P. Hermann Hermenegild J u n iu s 3-án: a szent énekről...............................P. Szabó Polikárp Ju n iu s 4-én: a szt.mise liturgiájának bölcseletéről P. Oslay Oswald

Az előadások minden este 7 órakor kezdődnek. A következő sororozatokról kellö időben értesítést adunk! Szeretettel meghívunk mindenkit ezen előadásra.

A budai Ferencrendiek.

13!

A két anya. Irta : Don Luis Colóma

Volt valahol egy kis gróf, aki olyan jó volt, mint az angyal s olyan «lÖkeW, mint valamely király, szüleinek büszkesége és reménye. A kifo­ gástalan nevelés remekül kiművelte szive érzéseit s lelke gondolatait, mint a hogy remeknek tünteti fel az értékes zománc is, valamely ötvösmü gaz­ dag véseteit. Jámbor édes anyja bensőséges tiszteletet oltott szivébe a Szent szűz iránt, kinek skapeláréját folyton viselte. Mikor még kicsiny volt, a Tisztaságos egyik oltára elé vitte s rászoktatta, hogy az édes anya nevén szólitsa. így esett, hogy ennek az égi anyának s az ö földi anyjának a szeretete egy csokorba kötötten nőtt a gyermek szivében, akárcsak két mentöhargony, melynek föladata, egyazon hajónak megmentése. Szerette a Szüzanyát, azzal a gyöngéd, azzal a bizó szeretettel, melyet édes anyja ültetetett szivébe. Szerette az édes anyját, azzal az áhitatos, azzal a szent szent tiszteJettel, melyet Mária képe ébresztett a gyermek szivében. Eltűnt a gyermekkor, el ártatlansága; megjött az if ukor, megjött a dicsősége. Az ifjú gróf búcsút vett anyjától, hogy egy kül öldi követségben hivatalt vállaljon. Szive, mely rózsaként nyitva állt minden szélfuvalora előtt, mindenkiben megbizott. Fejét lassan-lassan elcsavarta a hizelgés, szivét pedig raegmetélyezte a tétlenség és a bőség. Egyie halván;^ultak előtte a hitnek igazságai, egyre fogytak erőt>en érzései, mint ahogyan egyre hull a virág szirma is, mikor már elillant illata, hófehér zománca. Csak az emlék maradt meg szivében, édes anyja s a Szüzanya emléke, mint vitorlás hajó fenekén a teher, mely megmenti majd a hajótöréstől. Mmdcn este, mikor csak idején lefeküdt, oda térdelt ágya elé s három Üdvözletét mondott el a Szentszűz tiszteletére, ezzel a a kedves imádsággal végezve ájtatosságát, melyre kedveskedő csókok köz­ ben édes anyja tanitotta: Áldott légy. oh tisztaságos, Mindörőkkén szűz Anya I Szépségednek, szentségednek Maga Isten tanúja. Oltalmadba fogadd lelkem, Szivem, éltem, M ária! Oh ne hagyj el, angyaloknak Nagyságos szent asszonya! — Oh ne hagyj ^1 Szüzanya I — mondogatta újra meg újra elalvás közben a boldogtalan és keserű gyötrelem, szomorú bubánat hulláma csapott ki szivéből s nőttön-nőtt, úrrá lett fölötte, miként tengerdagadáskor a hányadó vizár, A lelkiismeret volt! De másnap visszatért könnyelmű tetteihez, észrevétlenül rohanva azoi a sikamlós lejtőn, melyen a hibából sülyedésbe s a sülyedésből bűnbe lehet jutíM. Egy napon nagy vadászkiránduláson vett részt egyik gaz barátja társaságában, aki megrontotta. A nyilt mezőn rettenetes zivatar lepte meg Őket s kénytelen-kelletlen egy utszéli korcsmába menekültek. Társa a fáradtságtól írimerülten dobta magát az ágyra, a gróf is követte, előbb azonban a szokottnál nagyobb tisztelettel s még sohasem éaett bá­ nattal rebegte el mindennapi imádságát a boldogságos Szűzhöz. Nemsokára úgy tűnt iöl neki, mintha álmában látná a szörnyű itélő-

r 132

széket, melyen Jézus Krisztus törvényt ült a holtak leikein. Egy közülök teljesen elkárhozott s ez jóbarátjának lelke volt. Látta azután, mint vezette az övét a lelküsmeret a legfőbb itélőszék elébe; látta édes anyját is,ki az isteni biró etótt arcra borulva kért-könyörgött irgalomért szive szerelmes gyermeke számára. Mosolgogva dobta Luczifer a grófnak sok bűnét az örök igazság mérlegének serpenyőjébe és ez nyilsebesen szállott lefelé. Az angyalok szárnyukkal födték be arcukat; édes anyja kétségbeesetten nyöszörgött fáj­ dalmában, Luczifer diadalmasan ordítozott. A lélek veszni tért. Ekkor megjelent Mária, fején tizenkét csillagos koronával s lába alatt az ezüstszínű holddal, Oda^ állt a grófné mellé könyürgö helyzetbe és a mérleg másik serpenyőjébe veté a három „Üdvözlet“-et, melyet a fiatal gróf szokott volt imádkozni. De azért a végzetes serpenyőnek suJya csak nem engedett s »zörnyü tehetetlenséggel rohant a pokol felé. Fogta ekkor Mária a könnyeket, melyek a grófné szeméből hullottak s ráhelyezte a jótettek serpenyőjébe. De ez mozdulatlanul állott. Az angya­ lok újra sóhajtoztak, a boldogtalan édes anya kezébe temette arcát, elve­ szett minden reménye. Mária ekkor az isteni bíróra emelte ragyogó szemet s a belőle kicsorduló két könycsepp egybefolyt az üdvözítő serpenyőben az édes anya könnyzáporával, meg a fiú imádságával. A mérleg rögtön fölbillent. Két anyának könnyei megmentették a megtévedt fiúnak a lelkét . . . Rettenetes égzengés verte föl erre a grófot álmából. Ágyától két lépésnyire élettelenül és a villámtól megpörkölve feküdt barátjának holtteste. %

éf

MÁJUS, Elnézek molUmbA* &hol nem fli feledét h a m v a t nlBci ott •enklm , seaunim. K.ímlelek jórÓmbe, U tsaa 2Bcad016 u) x6ld mex^kbe J a in ct ott seoktAf te m m im .

Nem }6 én velem m i*t ciak a gondolat, a hfitégei tir«» a g:ondolat éi álom« kiket szeretek, csak ott találom —* eeyedfil kell tárnom. Á m Ade virágok a fondolatok, am ikből Rátok koixorukat fonok« kik vigasxtalén ciibám állt«k« lenge képek, álmok. NecQ vagyok egyedúL Ax ég A ve M á riá t hegedül m á j« t fényiogarán • m iatha érexnem drága kéx « jját •xivem minden húrján. Nem vagyok egyedül. Ég rea*k«t6 titxta tok k6nay« függ m áj»« kalváay lom bján, gy6agéd ixemek sir6 mélyét látom • karom exét kell támonau

N em yugyok tiyeéül Sxépi^g ¿ i £y6ny6r tá r iitig o m b a r e ^ ű l mináxz, m it lélek lát, amikor kaokaün i* ^ 6 o g ^ t r i g ceesKet A ve M árját. . . StáH hajnal harm ata, anya m elef mosolya ixaladja a rétekét ita l i kcte h u llat tiír m o t mi|ua estve álm odó fejemre,

O h ixlrmok, lehuUók, *ffy~
PETRUS^

Szent Ferenc iskolája. A jászberényi Terciáríutok

kongresszután

o. foiytaii*.) elmondoíta rfr. Magyar htván

a m kir. Kúria tanácselnöke.

Az igazság — m. t. hallgatóim — az, hogy szent Ferenc hárma» intézménye oly szerves összefüggésben vaJi egymással, hogy bár kíilönktilön álló 3 rendről van is szó, lényegileg egy eszmének, egy gondolatnak megnyilvánulása mind a három, annyira, hogy egyik sem éri el feladata, célja sikerét teljesen a másik kettőnek közremunkálása nélkül, Az eszme: Mi végre vagyunk a földön? A három rend egymásba szövődő szervesen együttes, Összefonódó munkájának eredménye pedig magyar lélek szerint az, hogy a végre vagyunk a földön, hogy az Istent megismerjük, őt imádjuk, szeressük s Ó általa hazánkat, magunkat és felebarátainkat boldogokká tegyük. Ezt az igazságot, ha türelmes«n meghallgatnak, én közelebbről is megakarom világitani és pedig minthogy szt. Ágoston szerint ezen a földön mindent csak tükörképben és hasonlatokban fognak föl, — egypár hasonlattal. Nézzék a napot! Mikor az Ur a világosságot elválaszta a sötétségtől, a napnaR feladatává tette, hogy fényét vesse a földre, melegével takarja be azt, hogy mind azaz élet mag, élctcsira, amelyet az Ur e földbe bele<eremtett, fölgerjedjen, föléledjen, kisarjadzzék. A nap az Ur akarata szerint megteszi kötelességét. És kifejlődött a íöldön az ember az ö bámulatos tehetségeivel, amelyekből életre kelt a hatalmas szép, Isten minden hatóságát se tető kultura: És tele lőn a föld szinpompával, hangok gyönyörűségeivel, il at finomságokkal, virág szépsé­ gével, gyümölcs mosolyával, életerőkkel, amelyek mind és együttvéve mint a föld állandó imája, hálája száll az égbe a Teremtőhöz. A hold, a nyájas égi test, a hü szerelmes kisCTö pedig azt a feladatot nyerte az Urtól, hogy szüntelen hűséggel keringjen úrnője, a föld körül. Óvja bajtól és ha a teremtés rügyező szent időszaka: az éj reászáll, akkor, amidőn a föld méhében u] életek serkennek, uj erők alakulnak, uj össz­ hangok kelnek, uj szinek párosodnak, uj formák vegyülnek, hogy szüntelen 4ij szépségek, friss alakzatok dicsőitsék a Teremtő véghetetlen erejét és bőkezűségét. akkor szerető gondossággal teritse rá a földre varázsla­ tosan szép ezüst fátylát, melynek fényes ezüstös szövedéke széppé, bájossá teszi a szülő, a termő, a pihegő, a nyugvó földanyát. Hátha ez az Urnák teremtő és kormányzó akarata, mondhatná-e a föld, az Ur gondoskodásának e tárgya, hogy neki nem keli a nap férye, termékenyítő heve, neki nem kell a hold hűsége, igézetes fény fátyoia? Nem mondhatja. A föld teljesiti az Ur akaratát és a teremtés óta az idők végéig Jejt, kering azon a pályán, amelyet az Ur a részére kijelölt és kikelti, életre hozza az Isten beléje vetett életgondolatait az Ur dicsőségére, ^z ember boldogitására. a maga díszére. Nos, most szemléljék a napban, az ö isteni rendeltetése körében szt. Ferenc I rendjét, amelynek hivatása az isteni kinyilatkoztatásnak. Krisztus tanításának, az Anyaszentegyház parancsainak boldogító fényét, <ermékenyitö, áldott melegét közölni a föld társadalmával, az emberekkel a 3-ik rendnek ezen élö anyagával. Nézzék a Klaríssrák rendjét, szt. Ferenc c második alkotását, amint szeretetének önfeláldozó készségével, hűségével körülveszi a társadalmat — ezt a 3-ik rendnek szánt emben társaságot — neveli gyermekeit, felkarolja árváit, ápolja betegeit, terjeszti az Ur szer.tetét, apasztja a ¡nyomorúságot, a bölcsőtől a sírig hü kitartással s z -1^’.-.j;«

134

l S d a lo m ■ 6 nJwf

e józan elmével és jól felfogott érdeke szerint ^ /«"«Inek ez a sok milliónyi gyülekezete - hogy álrfn,atnctT i* tanítás világossága, nem igényeli az isteni szeretet aidoMtossagát, mert ö ezek nélkül akár élni? u ” akaratát tisztelve nem mondhatja; de Istentől etorűult akarattal megteheti a saját romlására, testi-lelki kárhozatára. példából, hasonlatból láthatják, mily csodálatos összefüggés van a ipiíy összefonódók céljaik, mily egységesek törekvéseik. « la tn a tja k tehát azt is, mennyire szükséges nemcsak az Isten dicsősége nanem a saját tulvilági és e földi boldogságunk szempontjából egyaránt az, n o ^ a kath. társadalom a 3-Ík rendben tömörüljön, amely szervezze^ s e g j ’s ^ b e tömörítse, Krisztusban összeforrassza a magyar katholikusokat hétköznapibb, s talán általánosabban megg}^oz6bb példával is. Nézzék a családot. Az atya az Isten helyettese. Az ö esze, értelme vezeti a családot, akarata parancs a család minden tagjának, gondoskodása 1 ® család minden tagját. — Ugyanez áll az első rendről a nagy csaladdal, a társadalommal szemben, amelynek az Isten akaratát az első rend magyarázza, amelyet az Isten lelkének sugallata szerint az első rend vezet, amelyet az Ur igéi szerint az első rend tanít és amelyről a szent­ ségek a ke^-szerek legbőkezűbb kiosztásáról az első rend gondoskodik. Aztán Itt van a család angyala, az anya, szeráfok szeretetével teli p v y e l Boldoggá teszi a családfőt és a család minden tagját. Nem hasonlit-e Doldogitó szeretete a ferences nővérek a Klorisszák csodás, önfeláldozó szeretetéhez, amellyel elárasztják a nagy családot: a társadalmat, ezt az Igazi 3-ik rendjét az embereknek? S ha e kérdésre nemmel felelni nem lehet, hát akkor a kath. társa­ dalom, az emberek e sokasága, a 3-ik rendnek ez az Isten akarata szerint való embértömege, * é r t nem tömörül ott, ahová isten akarata vezeti, saját égi-föWi boldogsága irányítja? . %J|öIönösen a müveit, a tanult, a tágabb látókörű katholikusok, e taklyavivök, Isten és emt«r törvénye szerint a társadalomnak e vezetői, ^ támaszai miért nem lépnek be a 3-ik rendbe, miért nem a ^ a k példát az alsóbbrendű, tudatlanabb osztályoknak a tömeges belétlí’ Ferenc iskolájában a magyar kath. társadalom valóban eg- akol egy szerves tábor legyen, amely békés hitéleü és önzetlenüi hazafias munkát teljesitene, senkit ki nem hivna, nem ingerelne, nem ^ a d n a , de viszont az ellenséggel szemben megdönthetlen bércfalként allana, amelyen a könnyelmű támadó véresre zúzná magát? Miért? És százszor ^ a b a kérdjük miért, nem tesz eleget hivatásának a magyar miveit osztály? Talán azért, mert a magyar intelligencia, a magyar művelt osztály, már id^tova egy félszázadja nem látja el kellőképen társadalom vezető szerepét úgy, ahogy ez kötelessége volna úgy ahogy ezt Isten dicsősége kivá^^á ^t6?¿ ^

^

^ társadalom békéje, tehát ereje meg-

Ennek okaival itt nem foglalkozhatunk; de egyet kiemelhetek s ez az ÍK)gr a magyar művelt osztály úgy látszik kissé szégyenli a 3-ik rendbe ® társaság mégis, no . . . hát nem úri embereknek való. Nagy tévedés ez, anyja pedig szűk látókörünk. (Polyt. kÖT.)

135

A Lussini Mária szobor története. Irta: Amon Vilmosné.

Lussín szigetén, az egyik kápolnában, csodaszép Mária szobor van. Ezzel a szoborral egyszer valami különös dolog történt. Senki sem lakott a szigeten, aki a Boldogságos Szűz szobra előtt ne térdelt volna és senki sem emlékezett, arra, h o ^ a Szűzanya lábai elöl valaki vigasztalás nélkül ment volna további útjára. ia i Hozzá fordultak segítségért a tengeri halászok, mielőtt barkáikkal, vagy vitorlásaikkal a messze vizekre mentek. Előtte könyörögtek a fiatal anyák, ha gyermekeiket forró láz kínozta. Elhozták hozzá az újszülötteiket is és a szép, ifjú mátkapárok előtte fogadtak egymásnak örök hűséget. Messze földre elment a híre a lussini M ^iának, mert valami csodá­ latos. földöntúli volt a mosolyába, nézésébe. Es akik hozzá tak, szinte a ruhájának neszezését és a szá ának susogását is h a llo tta k ^ esti csöndes órákban. A sziget lakói „csodálatos Máriának nevezték es ezen a néven hallottak róla a távoli országok lakói is, akikhez a tengert járók elvitték szépségének hírét. í; iEgyszer egy dúsgazdag amerikai érkezett a kis tengerparti várwka kikötőjőbe. A saját hajóján jött és abban is lakott, a hajóról járt be a városba. Afféle világutazó milliárdos volt, aki mindent megnézett és arni megtetszett neki, azt mindjárt is akarta. Nagyon meglepte a Mana szobor csodálatos szépsége és sok pénzt ajánlott érte. összeült a városi tanács, hogy megbeszéljék a dolgot. Bizony kórházat kellene építtetni a betegeknek, menhelyet az elago** taknak és ovodát a kis csavargó olasz gyermekeknek . . . mondogatták az öregek. Addig-addig tanácskoztak,hogy odaígérték az amerikainak a csodalatos Máriát és meg is kötötték az egyezséget. A sziget asszonyai és leányai sirva-riva tördelték kezeikd, de Idegen emberek jöttek az amerikai hajóról a kápolnaba. Onasi ládát hoztak, amely tele volt fagyapottal és a szobornak a helyét igazítottak ládában* A 11 t 1 Ezen a napon megállott az élet a szigeten. A kémények nem fustöU tek, mert az asszonyaik nem élesztették a faszén parazsat a szabad tűz­ helyeken. Nem főztek polentát és szardella levest, nem készítettek olajbafött tyúkot és a ciszternákból nem mertek ki még sem. Valamennyien a kápolnában voltak, imádkoztak és böjtöltel^ M imádkoztak a padsorokban és térdeltek a hideg márványon Mária oltárát piros rózsákkal, magnóliával és ciklámennel szórtak ^ le Amerikai szolgái pedig hozzáláttak, hogy levegyék ai oltárról a csodálam

^

^

^

a g

á é n

a k

A

lenyugvó nap visszanézett és a rózsaszínben játszó ablakon át égi fényből borított fátyolt, a csodálatos Máriára. A szobor arca ^e g átszeiiemültebb lett és az asszonyok könnyeiken keresztül is f^ el a kifejezése és azt is. hogy mikor az idegenek az oltárról leemelték, könnyezni kez^dett.^ nem akarta volna ezt a szomorú f kott a hegyek mögött. A kápolnán egyszerre átreszketett a hideg. S ír n o m és sötétes lett. A csendet csak az asszonyok siránkozása és az amerikai hajó sok készülődése zavarta meg. Ebben a szomorú, szürke csendben belépett az amerikai és kozva állott meg a szobor előtt.

136

Ha nem tudnám — mondta kedvetlenül — hogy ez lehetetlen__azt gondolnám, hogy kicserélték a szobrot. Ez nem az, amit én megvettem Az asszonyok lelkében reménység éledt és felörvendeztek; Mária sir, Mária nem akar minket itt hagyni — beszélték egyszerre tiuszan is. Vissza kell kapnod a pénzedet a község tanácsától, hiszen lát­ hatod, hogy nem akar tölünk elmenni, azért változott meg. Az A , amerikai --- Piosolygott. dc a hajósok is beleszóltak a dologba. Nem lesz jó Uram, ha erőlteted. Isten őrizz, a Mária haragjával indulni neki a nyilt tengernek. Az amerikni nem ellenkezett, mert maga is belátta, hogy itt rendkiviili dolog történt. A szobor megváltozott, mert nem akarta elhacvni a szigetet. A férfiak mind a tengerre menekültek az asszonyi könnyek elől akkor nap s azért az asszonyok jelentették a községi tanácsnak a történteket. Követeltek, hogy adják vissza a pénzt az amerikainak. De mikor az amerikaihoz elvitték a nagy összeget, az nem fogadta el. Ezt a csodálatos Mária adta nektek, — mondta az asszonyoknak — építsétek fel belőle a kórházat, az ovodát és menházat az elaggott szegé­ nyeknek. Az asszonyok boldogok voltak és három nap múlva Lussin sziget minden kis városából és községéből virágos hajókon, bárkákon mentek a kápolnába és n a ^ ünnepséggel helyezték a csodálatos Mária szobrát vissza az oltána. Ott van most is és ajka földöntúli mosollyal néz le a sziget lakóira.

Mária.. P t ir n i. m it ¡e fe ü t e n év — m e n n g i 65nga is m egtcfne Z e n ^ e r f f i nem m e n te n é d : — 9 t em fier — tö rté n e lm e f O ^szöoetség 0ús éfle fén to r t ^ a fü n sze rzS S á tá n . . . V e u/ rem ény s iá f ít én 6 e l ^ : a ó i n ^ ía jn a lc s U lű g * lá ttá n 1 T iöoent iö ö je is eftünéS . V j fé n y á r a t a o ifá g ra . . . P em ossa fefSem S s ö ű n é t: S é á e s z ű z e n s t ú l r iir á fy a . üttfősséffe m te j- e sztfája: V j szöv e tség €g s 7 öfb íő z it t . M ,fá fö s (m a s Jtn y a * áff/a — S le íS e m X ris z tu jŐ a ö ltözö tt. m eny is m é t n tfk v a — tárv a , J lz J s te a ,T n i ^ ty á n S * ü jr a . J n io c s e f^ag y o tt. n in cse n árp a — ö ^ n y á n f : a m eny 6 a p u ja . "Tlfit je le n t a n é o : T ffária — ¿ffún S m o ra jfó te n g e rén ? t u ö ja , f i s e g é ly ú f 0 iia . V e tirc s itta g , ö r ö f re m é n y ! Iffá r ia ! f i Z é g fb ta íá f, t ig e ö főm et. €rteb Qeaúf. W e n y a r s tig a n n a f a ^ a íá f . . . S o tt sze re t c s a f — p é g íe tfe n ű íf £ p e n e s . 1924 m á/u s i .

'm a g y a r J ó z s e f .

S zent ^ n y a . THa efjöít hozzám áfmomÖan éjje{ és kis szoŐámSan szeríe~szé//el Szórt sok feOér rózsát. TÜintöa oirág&óí ágyacskát VQtnz S szőke gyermekét rája fektette S óaft zenget (ágyán. De későőő szemén két könnycsep reszket Tfíegféita (efke a kinkeresztet S efnémuft a dal. 4

7tz ostorcsapást érezte fefke S szent gyermekét 5 féfoe öfelte Szioéiez némán . . .

Zapaszi napnak lágy meíeg fént/e TeféŐresztett s én az aeszem észre. Xdnnyes a párnám . ..

Tessefy Xérofy

r

( 137

Szűz Mária a magyar történelemben Irta: Vajda Tároly.

Évek jöttek, évek múltak, de máig is élénken éi szivünkben egy gyönyörű, napsugaras, virágillatos, madárdalos tavaszi napnak emléke, amelyen Székesfetiérvár lánglelkü püspöke, Prohászka Ottokár, mint püspök először lépett fel Máriaremete derűs, bájos kis templomának szószékére ezen szavakkal: „Salve Regina, Mater misericordiae, salve, salve!** A múltból felém csendülő szépséges köszöntés emléke nyomán, most midőn kezembe veszem a tollat, hogy szivemnek, lelkemnek legkedvesebb témámat legalább megközelítőleg kidolgozzam s kedves katholikus test­ véreimet a magyar Mária kultusz rózsáskertjében néhány röpke percre körül­ vezessem, felcsendül az én lelkemben is : »Salve Regina, Patrona Hungáriáé, salve! Magna Domina Hungarorum, salve, salve!“ Magyarok Védőasszonya! Magyarok Nagyasszonya 1 Mikor ezt leirom, mikor ezt elsuttogom, ének zeng, lant peng, messze századokból hangzik a dal, zászlók lobognak tárogató zeng, rég elporladt Mária tisztelő magyar szivek imája suttog bele a lelkembe. , ^ ^ ^ Lelkemnek régi álma volt ennek a gondolatnak kidolgozása. Mélysé­ gesen érzem a téma szépségét, nehézségét csak magában, mert oly nehéz — rövidre fogni. Valóban a gondolatok egy őserdeje elölt állok s Pannónia virágos kertjének csak legszebb és legdusabb rózsáit szedegethetem. Az Ezeregyéjszaka; mesevilágának gyöngyökkel telt ládájából keli felmarkolnom egy füzérre valót, pedig két kézzel emelhetnénk ki kincseket. Lássuk a rózák illata, gyöngyök csillogása mellett a magyar Mária kultuszt a lelkek Regnum Marianum gondolatát, a történelem szemüvegén át. Költészet, dal, zene, szobrászat, festészet, építészet legszebb alkotasai hívogatnak, hogy tanúságot tegyenek Szűz Máriát tisztelő ősök és hősök mellett. Mind-mind külön-külön hálás terület, de világítsunk bele, mmt Aledin a csodalámpával az Ezeregyéj kincsesházába, világítsunk bele a történelem éles reflektorával a letagadhatatlan tények vllagába tnnél a világosságnál, úgy fogunk járni, mint a Fáraó évezredes sírját feltáró kutató, aki ámuló szemekkel ittasodik meg a múltnak nagyságától szépségétől, kincseitől Elmerengve, magyar múlton elém mered három végzetes szó; Mohi Mohács, Trianon 1 Elgondolkodom a magyar történelem csodás fordulatain, emelkedés, sülyedés, a végpusztulás réme majd a feltámadás csodalato^n válogatják egymást, de állandó volt, van és lesz egy, a magyar nemzet lelkének, jellemének egy speciális vonása, ez a Szűz Mária tisztelet, a Regnum Marianum eszméje. . A Mária tisztelet ragyogó jellemvonása a magyar népnek, n ™ ’g«" találunk népet, mely oly hűséges ragaszkodással, oly viseltetnék a Szűzanya iránt, mint a magyar nép, mar tórténelménetc hainato^^_^ ¿rezte,

hogy van jóságos édesanyja, égi patronája és ez az

ragyogó biztató szivárvány ezer év viharai között, tündöklö hajnalcsillag ■

.

» w

' “

» » ‘ ES«''

138

István ennek legbuzgóbb terjesztője, országát és a magyar katholikus egyházat Szűz Mária oltalma alá helyezte, koronázása 1001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszoy ünnepén történt és érdekes adatnak tartom, hogy II, Szilveszter pápa a szent koronát a magyar küldöttségnek Gyümölcsoltó Boldogasszoy ünnepén adta át. Az esztergomi érsekség Szűz Mária tiszteletére alapittatott és szenteltetett. A székesfehérvári templom, az Árpádok koronázó dómja és temet­ kezési helye, korának építészeti remekműve, Szűz Máriának szenteltetett, a veszprémvölgyi apácakolostor alapítása a Mária kultusszal függ össze. Szent István az orsiiág felajánlását halálos ágyán végrendeletszerüen meg­ újítja (Hartvig legenda). A Mária kultusz kivirágzásának hófehér lilioma Szent Imre herceg a gondolatnak hűséges kertésze Szent Gellért püspök. A róla szóló legenda beszéli el, ha bűnös cselédet vittek elébe s az Krisztus nevében kért iKKsánatot, könnyes szemekkel azonnal megbocsátott. A Marosvári (csanádi) templom Mária oltárán éjjel-nappai lámpa égett. Szt. Gellért tanította meg a kemény magyart, hogy a Nagyasszony nevének említésekor süvegét levegye. A Mária ünnepek közül Nagyboldogasszony ünnepét különös fénnyel és melegséggel ünnepelték Szt. István idejében. 1- Géza királyunk a mogyoródi csata után Vácott fogadalmi templomot emelt Szűz Mária tiszteletére. Szt. László jelzője ,Rex Marianus" Szt. László alatt Werbőczy sze­ rint már papok, B. Fratres Maríae Virginis, voltak, akik minden hó elején összejöttek Szűz Mária tiszteletére ájtatosságot végezni (kongregáció?) Szent László sisakja, pajzsa, kópjája Szűz Mária képével és nevével volt díszítve. Temetésének szépséges legendája szerint holtestét angyalok szál­ lították a nagyváradi Szűz Máriának szentelt székesegyházba. Kálmán királyunkról jegyzi fel a krónika, hogz Dalmácia meghódítáiának emlékére diadaltomyot emelt, márványba vésett felirattal Szűz Mária tiszteletére. II. Géza Jeruzsálemben templomot és zarándokoknak hospitíumot építtet Szűz Mária oltalma alatt és tiszteletére. III. Béla Szentgotthárdon fényes templomot emel a Nag>asszony tiszteletére. IV. Béla kiadott oklevelei­ ben Szűz Máriát nevezi megmentőnknek, kolostorokat alapit Szűz Mária tiszteletére s kűlönösképen felkarolja a premontrei rendet „mert ez a rend tisztelte legjobban Szűz Máriát.** Ha úgy vé^gtekintünk Szt. Istvántól IV. Béláig a magyar Mária kultuszon nemde joggal zenghetjük a lantossal: „Szent Lászlónak hatalma“, .Tatár ellen védőpajzsunk“, „Rózsabokra Erzsébetnek". Az Arpádháznak szépséges margaritája, gyöngye Boldog Margit a Nyulak szigetének dominikánus kolostorába vonul, annak Boldogasszony templomában térdel és imádkozik, hogy a legenda szerint „SzQz szavával dictóitK a Szüzet és az irgalmasság Anyjától könyörögjön le irgalmasságot“. Mennyire igaz. Szűz Mária, Boldog Margit mosolya! A tatárjárás után főpapok, főurak buzgalmából és bőkezűségéből óriási lendületet vesz a Mária kultusz. Az első pénz, IV. Béla rézpénie, melyen Sztiz Mária képe van s rajta a körirat Sancta Maria. JV. Béla után hanyatlás áll be ebben is, V. István, IV. Kun László idejének eldurvulása érezteti hatását. (Folyt, köv.) ••••

••••

*..•

139

A terciárius és május királynője. Irta: P. Forintos Lőrinc.

Midőn a természet az Isten csodakertje május hónapban az ember természetére is oly újjáéledő hatással van, lehetetlen, hogy lelkünk, mely szintén az Istennek egy csodás őrökéltü alkotása, ne részesüljön e hatás­ ból. Az Istent szerető lélek újjászületik a Teremtő fenséges müveinek életrekelésénél és a tavaszi rügyfakadással Ö is bontogatja Urához emelő szárnyait. A fák iombosodásánál és virágzásánál elragadtatással szemléli az Alkotó isteni muvész-kezét és önmagát neki átadja, hogy leiki hajlamai­ val, kegyehne segítsége mellett átalakuljon és az erények dús virágza­ tába tör ön. Le künk eme közeledésével Istenhez, nemde szent Ferenc Atyánk gyermekeire ismerünk önmagunkban ? Nem-e ö tanítót meg minket, hogyan keressük és találjuk meg közvetlenül Istent alkotásaiban. Ott látjuk Őt, amint AJverna hegyén a természet csodakertjében, a viruló növényvilág ezer tarka színe elbájolja; amint a madárdalok Istent dicsőítő hangján az égig emelkedik és a szavakra fakad: Istenem, mily szép, mily csodálatos, mily jó vag>', hogy megengedted kezed alkotásaidban, megismernünk Téged ] Mily könnyű lesz ily igazi ferences lelkülettel a szép május király­ nőjét köszöntenünk. Az egyház e hónapban a teremtmények legszebbikére irányítja figyelmünket. Ha a szép virágok ezer változata gyönyörköd­ teti szemünket, ha a kellemes illatok ozona a paradicsomi élvezetek gyenge maradványát juttatja eszünkbe, mondjuk az énekek énekesével; „Egészen szép vagy Úrnőnk és szeplö nincs Benned; vonj Magadhoz erényeid illa­ tával es utánad megyünk.* Lelkületűnk megujuló érzelmeivel köszöntjűk öt e hónapban. Erény­ virágaink szép csokrával hódoljunk, mert erre buzdít a harmadik rend szelleme. Oltárát e virágokkal tegyök illatossá, hogy őt, mint legkedvesebb Anyánkat ily módon a legméltóképpen tiszteljük és megörvendeztessük. Legyen ő szivünk május királynője és mulassuk be neki a következő erényvirágokból álló csokrunkat. Fonjuk bele a tisztaság liliomát úgy a szív, mint a testi tisztaságét, A legtisztább szűzről olvassuk a Szentírásban: „Mint liliom a tövisek közt, olyan barátnőm az emberek leányai közt“ (Cant 2-2.) Annyira szerette a szüzesség erényét, hogy elébe azt az ístenanyaí méltóságnak. Csak akkor egye­ zett abba, mikor Isten biztosította szüzessége sértetlen maradásáról. Isten ízerctete meltett mi lehet manasztosabb az erénynél. Ez a lelket és testet egyaránt a Szentlélek templomává avatja, angyallá teszi. Sőt az égi szelle­ mek fölé helyezi, mert ezeknek semmi küzdelmet nem kell kiállaníok ez erényért. A tisztaság az egyház dísze, a kegyelem diadala a föld menyorszi^a Tulvilági fénye kedves volta az ég lakóit is örömre hangolja Isten trónjáig emeli a lelket, ahol az angyalok fogadják és örömmel ünnep^'^^ ott legyen az alázatosság ibolyája. Mennyire keres­ sük ezt a szerény kis virágot a tavasz közeledésével. Mily örömteli v ^ . gyal találkozunk vele s szívjuk magunkba kellemes illatát 0 , az alázatos­ sás orci de anr ' kedvesebb szimbóluma. Egy temetés alkalmából, midőn a temetőbe értünk, nem ak. 'tam tovább menni, mert egészen kék volt a sok ibolyácskától. Félve és vigsizva kerestem a helyet, ahová lépjek, nehogy eltapossak egye; is. Pedig mily alázatosa: meghúzódott a fQvek

140

közt. Eltűrte volna a kegyetlen agyontaposást, mert alázatos. A halottak fölött beszél nekem, e szép virágocska az alázatosságról. Aki megszerette e virág jelképezte erényt es Isten előtt ez erény kedvességével fejezte be életét, az ott pihen a hantok alatt, de azok fölött a jóságos Isten a legszebb virágot fakasztja, hogy hirdesse az élőknek; alázatosságban járjatok az Ur előtt Amint Isten előtt érdemre nem számíthat a bűnnel terhelt imája, éppen úgy nem tetszik a kevély ember szivéből jövö fohásza. Az alázatos­ ság szükséges, hogy elismerjük alacsony, tehetetlen voltunkat, Isten és az emberek előtt. Május királynője legmélyebb alázatosságában ismerte be, hogy méltatlan arra, amire őt a fölséges kiválasztotta s éppen ez alázatos­ ság elismerése tette Öt a legméltóbbá, a legnagyobb kitüntetésre. Ha e hónapban nagyobb bcnsöséggel imádkozunk h o zzá: „Mutasd meg, hogy anyánk vagy,* akkor azt fogja hozzánk m ondani: „Mutassátok meg, hogy gyermekeim vagytok, azaz alázatosságban követtek.“ Félre tehát minden hiúság és önteltség, félre minden vakmerő ítélkezés és dicsekvés, félre minden tetszvágy, mert a bűnbánó harmadik rend nem tűr páváskodókat. Ne hiányozzék virágcsokrunkbél az Ur Jézus iránti szeretet rózsája. Miként a rózsa szépségével és illatával elragad, Ügy szűz Anyánk szivét is megör\xndezteti Jézus iránt való hálás szeretetünk. Nincs nagyobb vá­ gya, hogy viszonozzuk azt a nagy szeretetet, mellyel isteni fia irántunk visel­ tetik. Azért szól hozzánk a szeretet apostolával; „Szeressük istent, Jézust, mert elÖbb szeretett minket“ Szeressük legalább annyiban, amennyiben saját magunk megengedett földi jólétünk is javasolja. Szeressük Istenért embertársunkat, mert ő m ondja: az a legbiztosabb jele az Isten szeretetének. A terciárius testvér, ha a mai világban hogy éppen az van száműzve a szivekből mert egyik irigyli a másik sikerét és képes ebben megakadá­ lyozni, hogy törekvése boldogítsa, álljon a dulakodók és írigykedők közé és buzdítsa szeretetre Őket, csendesítse le felháborodott lelkűket. Mily örömet szeaünk égi Anyánknak, ki maga az irgalmasság anyja, ki egyetlen fiát oda­ adta, hogy szerethessük egymást. Ki most is a kegyes, az édes és irgalmas Szüzanya, ki a legnyomorultabb bűnöst is anyai oltalmáról bíztositj^. Továbbá ne hagyjuk ki gyermeki ragaszkodásunk szép virágát, a pünkösdi rózsát. Kell-e külön nyomatékkai hangsúlyoznunk ezt? Aranyszáju szent János azt m ondja; Állítsunk egy gyermek elé gyöngyökkel és drágakövekkel ékes királynőt és melléje legszegényebb ruhadarabokkal be­ födött édesanyját; a királynőt ott fogja hagyni és édesanyja karjaiba futni. Szűz Mária sokkal több nekünk, mint a telíti édesanya, 6 a lelkünket megmentő anyánk, Szeretete hozzánk nagyobb, mint az összes anyáké együttvéve. Ebből a szeretetből származnak a jótétemények, melyek tőle szünet nélkül származnak. Szeráfi Atyánk szerette őt, mert általa lett )sten a mi testvérünk szokta mondani. Kössük be csokrunkba a türelem biborpiros passifloráját (szenvedés virág). Viszontagságaink közt ne feledkezzünk meg Jézus piros véréröl, amit sok szenvedés. árán érettünk kiontott. Türelmünk virágját fessük meg € vérrel és mutassuk be mennyei Atyának. Az ö különös kegyének tekint­ sük, ha Jézussal szenvedhetünk. Tegyük úgy, mint Sandoval a szépségéről híres spanyol hercegnő, ki inkább a tövissel koronázott királyt vátasztotta, mint az arannyal kecsegtető földi fejedelmet. E választás után elhagyta a

pompáit; koa vonult és örömmel sokat szenvedett választott kixijyáért. A legtöbb.Jegyen csokrunkban az ima nefelejtséből és a reménység örökzöldjéből Amint a pici nefelejts kék szemecskéjével reád tekint, úgy teldnt Mária gyermeke bizalommal Jézusra és égi anyjára. Az ima tekini-

r 141

tete legyen az a bizalmas nézés, mely folyton az égre irányítja szemein­ ket, hogy el ne felejtsen jó anyánk és isteni fia, Megváltónk. Imádkozzál •folyton terciárius testvérem lelki szemeid égreemelésével. Tápláld ezzel magadban az örökzöld, megingathatatlan reményt. E remény folyton növekedjék benned ama biztos tudatban, hogy Jézusban és égi Anyádban sohasem csalatkozhatsz. Terciárius testvérem! Gyüjtsd életed folyamán e virágokat; kösd ’Őket az el nem oldható szeretet szaíagjával csokorba és hódolj vele a legszebb hónap királynőjének Máriának.

!önyörgés M áriához (Magyarok fohásza 1924-ben) Angyaloknak királynéja, F ájó szívek m cnhelye: Magfyarország Pátronája, Bús népednek szerelme. Pannónia szép kertjében Szent Istvánnak támasza; Hajnalcsillag magyar égen, M agyarok N agy Assszonyal Szent A nyánk, M áríaJ

Árpádháznak koszorúján Legszebb rózsa : M á r ia ! Szegény hazánk éjszakáján Magyar fényes csillaga. N agy Hunyadnak fényes vértje, Kapisztránnak hős karja; Szép országod menedéke, M agyaroknak hű pajzsai Jé Anyánk, Mária

L iliom a Szent Imrének, Boldog M argit mosolya; Rózsabokra Erzsébetnek, Szent Lászlónak hatalma. T atár ellen védőpajzsonk. Szent koronánk gyémántja ? T örök ellen nagy oltalmunk, r^éped védő palástja:

Pannónia, rózsáskerted, Ragadozók tanyája; Zokogva esd bünös néped: „Segíts rajtunk : M ária !* Csonka ország, szegény hazánk Összetörtén zokogja: ,*Segits rajtunk: Édes A nyánk! Ments meg m inket: M ária l** H ú Anyánk, M á ria !

A n v Á flk . .fiSázía

V A JD A K Á R O L Y .

142

Assisi Szent Ferenc stigmái a szakkutatás világánál. (3, folytatás.) Irta : Stöhr Géza K. János.

Közölt forrásunk értelmében, kétséget kizáró módon beigazolódott, hogz Assisi dalos lelkű Francesco-ja, 1224 szeptemberében fogadta Alverna hegyén a szent sebhelyeket. Ha ezt nem fogadjuk el pozitívumnak, úgy csak az a gyenge lábon álló feltevés marad meg számunkra, hogy Leó testvér ezen jegyzetét csak jöval a csoda megtörténte után készítette, amidőn ennek híre a rendtartományt már bejárta és nem akarta az eddigi tradíciót dezavuálni, vagy Merkt szavai szerint élve: ^der Legende Konzessionen machen" a legendának engedményeket tenni. Ezen felette naiv feltevés nevetséges volta, ugyhiszem az eddig előadottak szerint, mindenki előtt világos. Celanoi Tamás által, az 1228-ik év vége felé irt Vita prima-nak adatai, teljesen egyeznek Leó testvérnek adataival. Ezért tehát teljeseii érthetetlen Merkt-nek amaz állítása és értelmezése, hogy miért tartja Celanoi Tamást a .képzeletbeli“ alvernai tradíció kútfejének? Már előbb hosszab­ ban foglalkoztunk és megállapítottuk, h o ^ a szentnek szükebb, bizalmas csoportjához, Leó testvér is tartozott, aki mint tudjuk, szemtanúja volt a sitgmatizáció tényének. Sőt mi több. ennek részleteit, magától Szent Ferenctől is megtudta. Celanoi Tamás pedig Leó testvértől hallotta a csodás eseményt.*®) Csak igy magyarázhatók meg a hasonló részletek és leírások a két közleményben. Egy pillanatra sem lehet kétség a felöl, hogy methodíkailag a mi okoskodásunk a helyes. Mert igazán soha semmi szükség sincsen a positív tényéktől igen távol eső források felkutatása és azok elemezésére, ha közelebb fekvők is vannak. Azon nézetet, amely azt állítja, hogy Szent Ferenc a sebhelyeket, a „szenvedés hetében** azaz halála előtt fogadta volna, a legkategorikusabban el kell vetnünk, mert azt semminemű komoly érv nem igazoTja. Ezek után térjünk át kutatásunk folyamán a szent sebhelyek mítSnlétének taglalására. Hogyan is néztek ki Szent Ferenc atyánk sebei? Az Illés-féle levél­ nek erre vonatkozó szavai, igy hangzanak: ^Nam manus eius et pedes

qaasi puncturas clavorum habuerunt ex utraque parte confixas,reservaní^ cicatrices et clavorum nigredinem ostendentes.** Hampe fordításában pedig igy hangzik az idézett szöveg: .Mert kezei és lábai, szegektől eredő lyukakkal voltak ellátva, amelyek mindkét oldalon átvoltak fúrva (már a kezek és lábak), sebeket hagyva hátra és a szegek feketeségét mutatva." Merkt ezek ellen azt állítja, hogy a stigmák nem begyógyult lyukak voltak^ hanem plasztikus feketés pontok, vagy pedig foltok.®*) Hampe okoskodását és nézetét tesszük magunkéivá,, amely szerint, az Illés levélben említett feketeség, a sebekből kifolyó vér,^ a seb szélein megalvadt és a levegőn oxydálódott s ezért úgy a bemenő nyílás szélei és a kijövő nyílás oldal­ szélei, a megalvadt vértől daganatszerüleg felduzzadtak. Illés levelének adatait a stigmákról, Celanoi Tamás is átvette és magyarázni is igyekezett “ ) V. ö. erre n é ire

W. Götz'. ,D ie Quellen íu r Geschichte des hl. Franz von

Assisi* a m ü müvének 64. és köv lapjait >1) A stigmák tanulmányozásának érdebes kérdésénél, lenne,, az ujabb stigmaTiselÖk élettörténetének eme részeit Összehasonlítani Szent Ferenc atyának stigmáivali Érdekes momentumok jönnének napvilágra.

143

azokat. Erre engednek következtetni a kővetkező szavak, amelyek szerint a tetemen lehetett: „non clavorum quidem puncturas séd ipsos clavos ex eius carne compositus^ feni retenta nigredine“ látni. Ezek szerint a szent sebhelyekben, úgy a kezeken, mint a lábakon, szegalaku, fekete szinti, huskinövések állottak, amelyeket Celavoi Tamás az Alverna jelenet leírásá­ nál igen részletesen le is tárgyal. P, fí/Ti/®*) ama nézetét is elfogadhatjuk, amely szerint, igen valószínűnek látszik, hogy Tamás testvér eme leírását Illés testvér állandó felü^elete és ellenőrzése mellett írhatta csak, mert merően uj dolgokat állit. De itt van ám a fogós kérdés, hogy melyik az igazi és melyiket fogadhatja el a történeti kritika ? ! Nézetem szerint Bibi­ nek ama nézetét kell magunkkévá tennünk, amely szerint egyes-egyedül az Illés levét autenticitása a mérvadó, Hampe és Merkt nyakatekert. mester­ kélt. tudományos köntörfalazásai elvetendők. Illés testvér az ő jelentős epistoláját ugymondhatnám, a nagy Poverello holtteteme mellett irta. Figyelemreméltó ezek mellett még azon óvatosság és körültekintés is, amellyel a levelet szerkeszti, itletve abban magamagát kifejezi: „quasi puncíuras clavorum.'* Cefanoi Samás által említett szegalaku huskinövések a sebekben, nem igen létezhettek a valóságban. Emellett semminemű elfogadható élettani momentum nem szól. Ha tényleg lettek volna ilyenek^

a gondos és körültekintő Illés testvér, minden bizonnyal felemliiette volna lelkiismeretes leírásában. Hogy a „c/űv/“ szó levelében kétszer fordul elő, az se ejtsen gondolkodóba bennünket, hiszen egyrészt a leirás különleges tárgya késztette az írót erre. Szent Ferenc halála után, természetesen igen sokat beszéltek franciskánus körökben a nagy rendalapító szent sebhelyei­ ről. Ezek kapcsán, a tárgy különleges voltánál fogva, szinte elkerülhetlenek voltak a legkülönfélébb kiszinezések a csodás esemény taglalásánál. Igaz különben az is, hogy a tanítványoknak és követőinek egy kis töredéke látta is közelrőlf a halál beállta után a stigmákat, de azokat tüzetesebb tanulmány tárgyává nem tehették — Illés testvért kivéve — aki mmt tudjuk, hosszabban szemlélhette őket. De ha lett is volna idejük és engedelmük a testvéreknek a szent sebhelyek tüzetes megszemlélésére, egyiknek sem juthatott volna az eszébe ennek szakszerű megtételére. A középkoii barát psychét, amint tudjuk, egészen más ideálok hevitették! Ilyenre senkisem gondolt és ezt nem is követelhetjük Szent Ferenc egyszerű, lemondó lelkületű követőitől. Erre int a középkornak szép psychéje, valamint a franciskánus szellem fenséges volta. Ne akarjunk a XX. század szemüve­ gén át megítélni XIII. századbeli dolgokat! Éhez ig a z á n semmi jo p n k sincsen a pártatlan történelem bölcsebb megsértése nélkül! így psychológíailag érthető és magától értetődő, hogy azon tanítványok, akik látták a szent sebhelyeket a halál után, a temetés után is még jó ideig élénken emlékeztek azokra és emlékükből azoknak alakja soha el nem mosódott. >1 szóban forgó huskinönvések azonban már a kombináció szüleményei^

amelyeket a gyermeki ragaszkodás és a nagy rendalapitó iránii szeretet teremtett meg a középkor bájos együgvüségében. Ennek egyik '«gkézzel foghatóbb bizonyítéka épen a Celano-féle leirás, amely akarat anul követőre talált Bohaventurán át egészen a legujabt) korig. A komoly, tárgyilagos történetírás, a stígmakérdés tárgyalásánál, mindezek d a c á r a egyes-egyedül csak az Illés levélben mondottakból indulhat ki és csak ezekkel operálhat. Tanulmányunk végéhez közeledve, foglaljuk csak még az eddig mondottakat és állapítsuk meg a valósagot a ^tigmakérdas tisztá­ zása érdekében. A meglevő források kellő méltatása arra enged következ 32) Id. mü 426. old.

144

tetni, hogy Assisi Szent Ferenr, a szent sebhelyeket Alverna hegyén 1224

szeptember havában fogadta. Ezek szetint az ősi, tradicionális franciskánus felfogás, teljesen Jogosult. Azon nézetei pedig, amely szerint Szent Ferenc a stigmákat pár héttel halála előtt fogadta volna, mint teljesen alaptalant, határozottan el kell utasítanunk, meri azt semmiféle positiv források nem igazolják. Ami pedig a szent sebhelyeknek leírását illeti, erre nézve a leg~ kompetesebb dokumentum az Illés-féle levél. E szerint, a kezek és lábak szegektől eredő lyukakkal voltak átfúrva. A sebhelyek szélei pedig a kiömlő vértől felduzzadtak és a levegővel érintkező vér a sebszéleken megfeketedett. A későbbi leírások, elkezdve Celanoi Tamás első Vita-jától, végig, sok-sok legendás részlettel szaporodtak a századok folyamán, amelyeket az oknyo­ mozó történetírás azonban épen költött voltuk miatt fel nem használhat. Az imént felsorolt forráskritíkai anyagísmertetése után, upm ondhatnám a történetíró be is fejezte volna felaídatát. Ami ezeken kívül esik, mint például teszem föl, hogy születtek meg ezek; miféle lélektani indító okok késztették ezek íróit ezek megírására, az a történetíró szükebb feladatán kívül esik. Miután úgy Hampl, mint Merkt, a stigmák csodás keletkezésésének még lehetőségét „a limine'* tagadják; valamint a Hase-fé\e ama feltevést, hogy a sebhelyek Szent Ferenc halála után, maga Illés testvér tette a testen, az ad absurdum elvének hangoztatásával, a leghatározattabban elvetjük. Ezek után, csak két magyarázat jöhet számunkra komolyan számításba. Merkt inkább ama feltevés felé hajlik, hogy a stigmák autósuggestio, azaz, az Üdvözítő szenvedés-történetének igen gyakori intensiv szemlélete, elgondolása és elmélkedése következtében, azon testrészeken jelentkezeti, amelyek a leírt fájdalmakat nyomban átérezték. Korántse tudjuk azonban, hogy ez a merően újnak tetsző okoskodás uj keletű I Vannak ugyanis hasonló adataink már a XlV-ík század végéről! Nevezetesen, a Pisai ^ertalan-Xó\ íródott: „Liber C o n fo rm itatu m ** magyarázza ezt a kérdést: „An per naturam vei artem possit fieri stigmatizatio*‘ és avval is ÍDglalkozík, hogy egy: „vehemens imaginotio** slígmatát elő lehet-e idézni ? Nyilvánvaló, hogy már akkor próbálták a csodás stigmákat ilyen módon kimagyarázni. A Liber Conformitatum azonban ezt a tetszetős feltevést, leghatározottabban elutasítja. Főtámaszpontja Pisai Bertalannak a stigma magyarázatánál a Celanoi Tamás és Bonaventura-féle leírások és hogy e két fontesek, minden mesterséges beavatkozást eleve elvetnek, az amint láttuk közismert tény. Hampe, mindezek dacára mereven megmaradt az autosuggestios nézet mellett. Legújabban pedig azt hangoztatja e tárgyú irataiban, hogy Assisi Szent Ferenc saját maga ejté testén a sebhelyeket és saját szavait idézve, ezeket m ondja: ^mehr bewusst oder imbeiwasst

erfolgt sein, áem demutig askeiischen Draag entsprangj das Leiden Christi auch körperlich nachzuem pfinden"^ Ezen állításának igazolásául felhozza ugyanis Hampe, hogy a fent említett egykorú stigmatizációs esetek önsebzésre engednek következtetni és hogy úgy az első franciskánusok körét>en és igy Szent Ferencünkben is, nagy mértékben megvolt a hajlam a mértéknélkülí, kíméletlen önsanyargatásra. Ezen okoskodás erőltetett és felette mesterkélt voltát, ugyhiszem mindenki könnyen belátja. Felhozott forrásaink mit sem tudnak ezekről, sőt még gyanítani sem engednek ilyeneket. A bőven ismertetett Illés~féle forrás adatai, az egyeaüli igazak és helyesek. Ezeket semmiféle mesterkélt okoskodások meg nem » ) Edit Medíolani !510. Liber 3- Fructus 3. **) V. ö. ^Deutsche Literaiurzeitang^ 19I0-ik évf. 2259. hasáb. 3ihl a ^Historisches Jahrbach dér Sössesgesellschaft* id. érf. 549. old.

145

dönthetik. Sok a nehézség itt is és a nem egykönnyen érthető részek itt sem csekélyek. Hogy ezeket az orvosi tudomány egykor talán meg tudja majd fejteni ; — arról még igen sok szó eshetne.®^) Theistikus szempont­ ból szemlélve az egész stigma kérdést, feltétlenül elhisszük Assisi Szent Ferenc stigmatisaciójának egyedüli isteni eredetét. V. ö. Schürer: „Franz von Assisi*-pag 114. és A. Fierens: »Revue d’histoire ecclésiastique,* XI. évf. 1910. pag 616; ahol ezeket mondja a többek között: »Une

explication naturelle ne dimimue en rien la gloire de Francois n i sa sainteté, n i son amour pour le Christ ni meme le charme poétique de sa vie; pour ma part cependant je uai aucune crainte du miracle“. — Xarl Hampe : „Altes und neues über die Stigmati­ sation des hl. Franz von Assisi.“ Megjelent az Archiv fü r Kulturgeschichte*. VIII. évf. 1910. 257— 290 old. Ugyancsak //ömpe-töl; „Die Frühesten Stigmaiisationen und der hl. Franz von Assisi.*' Megjelent a z : Jnternationnle Wochenschrift" lA. évf. l91o. 1485— 1494. old.

ooo

Oo _

O

00«

M ájusi vágyunk. M ájus-királynő, mond, elér-e Hozzád A sóhajunk? Angyalkák, m ond csak, visszahozzák Vígasztalásod aranyserlegét ? A fá k virágba, zöldbe verten. Fehér ruhádban — bárányfellegekben — Egekbe tért Május-királynő, Lelátsz-e hozzánk sok-sok csillagoddal? A leikeimben Fiad magvetése H add hozza meg kalász^aranyait. S a küldött Lélek égő Nap-tüzén Folyjon világgá szinarany szivünk Tenéked szentelt minden éneke. Folyjon vj’iá g g á ; m inden ember áldjon, Folyjoi világgá : fecske énekeljen. Folyjon világgá: erdők zengjenek. Folyjon világgá : hogy Feléd mutasson. Folyjon világgá: patak Neved csevegje. Vigasztalásod aranyserlegét A ngyalkák érte úgyis visszahozzák. Május-királynő, mond, elér-e Hozzád Neked-fakadt liljom sziveknek illata ? ,

B O D IC S I FEFiEN C.

^

„Nefelejcs“ Terciáriusainknak. K ö iU : Lajos testvér,

A mulatozó evéstől és ivástól a terciáriusok tartsák magukat távol. Ez a fajta mulatozás a keresztény mértékletességre mért ökölcsapas, azon mértékletességre, melyet főképpen a 111. Rendnek, mint bűnbánó rendnek kell gyakorolnia. ... ^ *i lisztességes fölfrissités és szórakozás nem tilos. „Örvendjetek, de az Istenben örvendjetek,“ Nem minden társaságot kell azért tilalmasnak tar­ tani Itt is tekintettel kell lenni a szóban forgó társasagnak a társadalom­ ban elfoglalt helyzetére és egyesületi működésére is Kevés és jól meg­ választott szórakozással érünk célt; mert a sok szórakozás kiadásokkal jár s a jótékonyság kigúnyolása. Jobb, ha mindjárt alamizsnat adunk a jótékony célra, mintha számos „jótékony“ ünnepélyen részt veszünk s kevesebb marad a jó célra, mintha mindjárt alamizsnát adtunk volna. Azonfelül számos „jótékony“ ünnepélyen azon lelki «^zély is előáll h o £ dacára a rendezők megállapodásainak, fizetett közreműködők sikamlós dalokat és egyéb produkciókat amelyeket jótekonycélu alamizsna vagy beléptidij cimén sem szabad pártolni. Azért kell a ^ám olitandó társaságnak vagy társulatnak a társadalomban elfoglalt helyzetére es egye­ sületi működésére is szorgos figyelemmel lennünk. Végül pedig a sok szórakozás a természet rendje ellen vét és egészségtelen. , , . Azért a mulatozásokban gyakorolt böjt a legjobb egeszsep recept. Ezt állítja számos modern tudós, nem katolikus világnézletü, űe lelkiismeretes orv'os. , . uxt « ,roH4. Amit azelőtt az Isten iránti szeretetből és engedelmessegből a vallás kivánt tőlünk, azt most a népegészséggel törődő lelkiismeretes ^^'osok sürgetik s azt m ondják: 30— 40 gramm tápláló anyag (fehérnye) kell naponkint az emberi testi erő szükséges fenntartására, azutan rnég nagyobb mennyiségű más fajta tápanyag a lélegzés, testi tás stb. biztosítására; mig a szükségesnél nagyobb mértekben felvett táp­ lálék nem táplálja a testet, hanem gyilkos méreggé változik, amely a test­ ben rejtve marad, felhalmozódik s később számos betegséget okoz Főké^^^ pen húst és tojást kell mérsékeUen élveznünk; mig igazan táplálók a lozeleic, tészta és gyümölcs. ^ ... .. A kávé és tea élvezete — szigorú orvosi meggyőződés szerint kerülendő, mivel szellemi zavarok előidézésére alkalmasak s az idegekre főképpen ártalmasak. Különösen megerőltető munkát végző egY^^ek tartóz­ kodjanak a kávé és tea fokozott élvezetétől, mert ezeknek leginkább van szükségük idegrendszerük megkimélésére. a xi i, Ugmagasabb fokban ártalmas némely szegeny varrónőknek azon szokása, hogy életüket csupán kávén és fehérkenyéren tengetik. A kávéban L i. nincs semmi vastartalom. . . ^ . uv. Az alkohol (bor, sör, pálinka) az emberiség legnagyobb ellensége. Aláássa a népjólétet, kiüriti a zsebet, megöli az egészséget ; rohamosan megapasztja, sőt megsemmisíti a testi és szellemi munkaerőt, a mérteken túli erkölcstelenségnek is főoka az alkokol. A botor, könnnyelmü ember azonban, azt veh e lle n , hogy nisz a Szentirás m ondja: „A bor felvidámitja az emberi szivet I p n de nfm mondja, hogy tanács Ija is, ezt a szivviditót; de éppen ebből következik, hogy a borban veszély van, mert ez, mint a felfrissülés eszköze, mértéktelenségre csábit. a

d

n

a

k

e l ő ,

(Folyt, kóv.)

VILÁGKRÓNIKÁJA Rovatvezető: P. SchroHy Pál

Jnória-ban (Olaszország) a terciáriusok virágzó háztartási iskolát vezetnek, melybe elsősorban a legalsó társadalmi körböl való lányokat veszik föl, hogy belőlük a családnak, Egyháznak és Hazának jó anyá­ kat neveljenek.

OfaszországŐóf az a hir érkezik, hogy Rómában meghalt Cesare Aureli, hires szobrász, aki sz. Ferenc harmadik rendjé­ nek buzgó tagja volt. Professióját még 1896. tette le.

nek. Nagyszerű érdemeket szereztek ezen a téren az u. n. III. rendű fehér apácák (nálunk Budapesten a Hermina-uton van zárdájuk) kiknek különösen Hátsó Indiá­ ban ég Japánban missziót tartanak főn ezeknek a szerencsétleneknek ápolására. Most az a hír érkezik Romából, hogy a pápa áldásával megalakult a bélpoklosokat gondozó nemzetközi egyesület. Székhelye Rómában, a ferencrendiek központi kolos­ torában van.

^afí-bó\, egy tiroli

városból jelentik, hogy a nálunk is ismert szobrász, festó és jászolcsinálő Backlekner József, meghalt. Bájos sz. Ferenc képeket faragott és festett.

^ Őuöai terciáriusok számostagu III. r. családja az idén is Husvét előtt háromnapi lelkigyakorlatot tartott. Május 20-án az angof terciáriusok Lourdesba fognak zarándokolni. Folyóirataikarra buzditják a vagyonos testvéreket, hogy vigyenek magukkal egy-két beteg terciáriust.

^offanöiáőan napról-napról gyakoriabbak

f t 1

lesznek az u. n. másvallásuak és máskép gondolkodók részére való ismertető és fölvilágosító előadások. A franciskánusok és dominikánusok foglalkoznak vele külö­ nösen. Az előmunkálatokat ezekhez a fon­ tos előadásokhoz a terciáriusok végzik elsősorban. Újabban Hágának 5—6 plébá­ nia templomában tartottak ilyeneket.

^ mifánói (Oíaszország) egyetem szoci­ ológiai fakultásának védöszentjéül szt. Ferencet választották meg. Szt. Ferenc nagyszerű szobra díszíti a főbejáratot, Szt. Ferenc atyánk nem volt tudós, de müvei és élete által, melyek Krisztus tanításának és tetteinek megvalósítását célozták, meg­ oldotta a társadalmi élet nagy problémáit.

Szt. Terenc gyermekei állandóan nagy szeretettel viselték gondját a bélpoklosság borzasztó betegségével sújtott szegények­

^ őerfini (Tfémetorszég) terciárius rendi község nemrég megtartotta első aszkétikus vasárnapját. Lényege ennek az érdekes modem lelkipásztorkodási újításnak abban áll, hogy a résztvevők egy napra vissza­ vonulnak egy kolostorba, hol csak lelkűk ügyével foglalkoznak. Berlinben ez alka­ lommal 25-en vállalkoztak erre. A ferencrendiek öélfranciaországi tarto­ mányának archívumában 1669. évből egy 12 éves, nemes sarjból származó leány­ kának sajátkezüleg irt fogadalmi formuláját őrzik. Ez az érdekes történelmi emlék bizonyítja, hogy már abban az időben is gyermekeket vettek föl a 111. rendbe.

moutreaíi (Cañaba) nagy szeminárium­ ban 1914— 1923. 289 papnövendék vette föl szt. Ferenc bűnbánó ruháját és 227 tette le a fogadalmakat.

C§icégó6an (¿szañameriké) a ferencrendi atyák szt. Ágoston plébánia templomában missiót tartottak, melynek végén 60 részt­ vevő vette föl szent Ferenc bűnbánó ruháját.

szt. Pouis-bzíi (Északamerika) meg­ tartottak terciárius Congressuson elhatá­ rozták, hogy a terciáriusok többet fognak törődni a nagyváros háztartásbeli alkalma­ zottaival. Cfeoelanölfan (Északamerika) kél házat vettek, hogy azokból otthont csinál­ janak a háztartásbeli alkalcnazottak részére.

OooooO

O

>V

]4S

Kortonai Szent Margit élete. Irta; Jörgensen János.

^ (Folytatás.)

Ahol csak megfordultak a ferencrendi testvérek missiós útjaik alkal­ mával, elfogta az embereket a vágy, •követni Ferencet ezen a csodálatos utón. A legtöbbeket azonban vagy állásuk, vagy állapotbeli kötelességük akadályozott meg ebben. A Friorettinek egyik szakasza élénken emlékewk meg ezekről, a következőkben. Egy kis városkának lakói hasonlóképen szerették volna követni Ferencet, de körülményeik miatt nem vonulhattak vissza a kolostorok falai közé. Ferenc, hogy megnyu^attassa őket, megígérte nekik, ho.i^y egy olyan szabályzatot fog összeállítani számukra, melynek a segítségévéi könnyedén megtarthatják az ő rendjének szellemét. Ehhez hasonló jelenet történt az Elsavölgyben fekvő Paggibonsiban is. Elsa az Arnonak egy mellékfolyója. Itt, egy Lucchesio nevű gazdag kereskedő felesé«^ével Bonadonnával és néhány alázatos és vallásos férfiú, Bruma Martotenzis és még mások fölkeresték Ferencet, hogy juttassa őket a ferencrendi életmódhoz. _ ^ , . , , , így alakultak azután ezen bűnbánó társulatok, melyeket később a harmadik rend név alatt vonták össze. A Ferencet követő férfUké volt az első rend, a Klára szerzetbeliek alkották a második rendet a Ferenc által alapított szerzetben. Az első harmadik rendű, az első terciárius Luchesius név alatt ismeretes. Két életrajza van Luchesiusnak; az egyik, amely i p n ré^i és csak hivatalos adatokat közöl, bizonyára egy hasonlókorú írótól s^rm azik; a másik 1820-ból való és Bartolomeus Tolomei irta ; könyvé­ ben azokat az egyéneket sorakoztatja föl, kik Luchesiust még Luchesius tipikus alakja volt szent Ferenc rendjének. Vele kezdődik meg a harmadik rend, mely ekkor még csak kísérletezés volt ahhoz, hogy miként lehetne a fönálló körülmények között szent Ferenc által alkotott életszabályok szerint az Evangéliumot gyakorolni. Csodálatos egyébként a hasonlatosság szent Ferenc és Luchesius között. Luchesius is, mint Ferenc, előbb kereskedő volt: zsiradék keres­ kedéssel foglalkozott szülővárosában San Gaggianóban, vagy San Castianót>an, Val di Greve és Val di Posa között, a bortermelő Chiantiban; azután gabonakereskedő lesz Paggibonsiban, hová politikai okok miatt menekült. Itt nagy üzletet és vagyont szerzett. Közelebbről nem ismerjük, hogy miként történt a megtérése. A leg­ régibb élettörténete csak azt mondja, hogy a magányban szive egyszer csak megindult és Isten jósága és jótékonysága fölött kezdett gondolkozni. Bizonyára az ellentétek miatt, mert fösvény és lelketlen ember volt Mind gyakrabban látták ezután a templomban és amit a szent beszédekben hal­ lott, azt azonnal m ^ is tette. Különösen nagy hatással voltak reá azok a szavak, melyeket az itélő Isten a világ végén a megmentettekhez intéz . . . amit egynek a nyomorultak közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek. — Ez a mondat szabta meg azontúl! élete számára a szabályt. Legelőször is nagy gabonakészletét osztotta ki a szegények között, azután eladta minden ingatlan jószágát és egy földet vásárolt, 'melyet ő maga akart művelni, hoffy életét igy tartsa főn. . , , i. • x Poggibonsiban 1213 óta laktak már ferencrendiek és Luchesio egé­ szen az ö lelkületűk szerint cselekedett. Assziszi szent Ferenc programniiának két legsarkaiatosabb pontja éppen az volt: a fölöslegekről mondj le és kezed munkája után élj. (Folyt köv.)

T

B zo® áoi

fe-

íe m p lD T O o A r ó t "^rto. WatcKu.tk.Q. Far^-tvc (Folytatas.)

Tanti miséria I . . . nagy nyomorúság, kezdé el mondókáját Itt élek a vár katakombájában már több mint két esztendeje. Két havat láttam leesni, mig lennt bujkáltam s abból éltem, amit iennt találtam. Hatvan esztendős vagyok (én 100-nak néztem) és igy büntetett meg a Madonna, meg az isteni Mester. Eközben a már előbb emlitett falhoz támasztott képre esett a tekintete és megborzadt. — Vigye el azt a festményt 1 könyörgöm vigye el — szólt, inkább rikácsolt ijedten, mire én a képet az ajtó mögé helyeztem. — Köszönöm uram — folytatta megnyugodva — nem tudok ránézni Vittorióra, ö az oka mindennek, Ö hozta a nagy csapást, ö miatta van a háború . . . Nem akartam kijavítani az öreget, hitét meghagytam. — Ne'ci voltam belső cselédje — szólott rövid szünet után — reme­ teségem előtt néhány esztendővel meghalt Tantóka a várur felesége. Vittorio meg sem várta a gyászi évet hanem feleségül akarta venni Görz egyik polgárleányát, de annak m ára magasságos Isten kiszemelte a jövendőbelijét. A leány apáca akart lenni: Jézus menyasszonya. De Vittorió nem nyugo­ dott s egyszer az én segítségemmel idecsalta a lányt a várkastélyba oltárlepel hímzés ürügye alatt s azontúl í’em engedte vissza a városba. Nézze Uram I ott a képe, olyan volt, mint ezen a képen. Az ur egyenesen Róma városából hozatott festőt és avval festettte le. A szülők követelték vissza gyermeküket, de azokat kidobatta Vittorio a kocsisával a kastélyból. A lányt Máriának hívták és sokat szenvedett. Én láttam Uram. Mindég a Madonnát hívta, ha az „ördög várur* kísértette. Megtudta ezt a városban egy Francesco nevű felcser és felment a kastélyba számonkérní a leányt és visszavinni a szüleinek, aminthogy ezt azoknak megígérte. Hiába hív­ ták a kocsist, az erős legény elbánt vele. Erre nekiment a várumak és megszurta a késével. A leányt vissza vitte a szüleinek, de este már zsandárok vitték el a legényt mire megátkozta a kastélyt, a gazdámat és engem, mert hozzájárultam a leány elcsalásához. így is lett. Jött a háború és teljesült az átok. A várur elmenekült, a felcsert elvitték katonának, a leány meghalt szégyenében, az Isonzóba ölte magát. Én már nem tudtam me­ nekülni. Egy álló héiig tartott, amíg a katakombába lehordtam az élés­ kamra tartalmát és levittem egy kecskét, hogy legalább legyen mellettem egy élő lény, akinek a szuszogását hallom. S minden áldott nap feljöttem a kápolnába és megtöltöttem az olajmécsest. . . Erre senki sem járt, nem mert senki erre járni, idejönni, mert ide mindig lőttek . . . hol az olaszok,, hot a maguk katonái. . .

150^

A sok beszéd szemmelláthatólag kimentette az öreg asszonyt, mire otthag>'tam és a vár elé mentem, hol négy arra ögyelgö katonával hordág>'on a sanitéc koloniához vitettem, honnan azután — mint később meg­ tudtam — hátravitték a front mégé egy kórházba, de éppen, amidőn a kórházkapun bevitték - kiszenvedett. Lementem a katakombába. Szűk sikátor, agyagos lépcsők végén kis kamra. Boroshordók a fal mellett, hosszában egy folyosón. Az első hét hordó üresen kong, a löbbi még — tizenegyet számlálok meg, még tele van Felülről kap világot a katakomba egy kis gömbölyű rácson keresztül. Rothadt bűz uralkodik a helyiségben. Egy kecske hullája hever a sarok­ ban, körülötte lerágott sajthéjak. Vagy négy hatalmas sajtkarika fekszik a tetem mellett. A fal másik oldalánál e ^ lehevert szalmazsák fekszik, rajta egy szlovén nyelvű imádságos könyv és egy kopottszemü szent olvasó. A helység közepén kihamvadt tűz nyoma látszik, majd egy szalmafonatos szék egészíti ki az 1917. évben felfedezett modern-remete barlangját. A XX. század remetéje ! Jóságos Isten ! — micsoda megfoghatatlan csoda az, hogy egy teremtményed két esztendőnél hosszabb ideig sínylő­ dik sajton és boron levegőtlen helyiségben I Tán azért hosszabbítottad meg életét, mert ápolta a tűzet az örök­ mécsesben, vagy bűntetted, mert része volt abban, hogy nem szegült ellene a várur parancsának és a Te Fiadnak, a Te Fiad jegyesének szánt leányzót nem mentette meg a várur karjaiból ? ! . . . En nem tudom, ezt csak Te tudod Atyám! Ln csak leborulok a fen­ séges csoda előtt. Otthagyom a remete helyét és a kápolnába érek. Az örökmécses mar nem ég. Meggyujtani akarom, de nem bírom. Akkor veszem észre, hogy az olaj teljesen kiégett belőle . . . Künn sűrű fekete felhők tornyosultak az égen és egy^víliám hasította ketté a levegőt. Már messze voltam a vártól és visszanéztem rá. Nagy lomha testéTel lustán feküdt a földre támaszkodva. Egy felhő ereszkedett föléje, mintha b t akarta volna vele takarni a m últat. . . (Folyt. kör).

Madonna della Pace. A gót-stilú dóm ábitat-csendjében.

H o l halk zene: az angyal-suttogás, Virrasztottam három nap s éjjel ébren, K őrültem nem volt senki, sem m i más. Az örökm écsfény reszket éjbetünón. Arcom ba süt egy sáppatag sugár . . . A z angyalok kara a hegedűkön, A ndantét készül in to n áln i m ár. A harm adik nap éjfele előtt Megláttam, óh, a csillagszem ü N ő t: Bibor^palastos Béke M a d o n n á já t . . . A hegedűk halk andantéba vágtak, S a lelkemen szűz liljom -illat szállt át. É s felcsillantak seylmes angyalszárnyak . . . L A U R IS IN LA JO S.

151

Hivatásunk. Irta : P. Ja g iu a Javénál.

Ezen a cimen két izben már megjelent egy pár sor a Közlöny ha­ sábjain. Újból halljunk egy-két szót. Elolvastam P. König Kelemen könyvét „Küldj Uram munkásokat“ és amikor 'letettem odaszerettem volna állni a jó Páter elé és azt mondani n e k i: gratulálok, de egy igen nagy hiánya van a könyvnek, hogy módot nem nyújt arra, miként küldjünk munkásokat az Ur szőlőjébe! Nem, nem a mű rovására Írom, hanem egy kötelességet, egy szép hivatást szeretnék megmutatni az én jó terciárius testvéreimnek. Oly szép, oly szívhez szóló, oly meggyőző a kis könyvecske, hogy szinte lehetetlen ellenálni a hívás­ nak ; a legvégén a címtár meg szinte mondja, nézd ifjú, válogasd ki a neked valót és menj. hiv az Ur: „Menj te is az én szőlőmbe.“ Menne is az ifjú, oh hány! Jók a mi ífjaínk sorra; nincs is tán ott a h ib a ; hanem az olyan ifjú környezete, hogy ha az Ur hívásának eleget akarna tenni, szinte harcolnia kell ezért. Csatát kell vivnia először az édes atyával, akik közül a legtöbb (tisztelet a kivételnek), nem bánja, ha a fiából akármi lesz, csak pap ne legyen. Csatát az édes anya érzelmeivel, akik azt gondolják, még a jámborok is, hogy ha a fiú papnak megy, hát biz, akkor mindent elvesztettek. Csatát a rokonság minden egyes tagjával, külön-külön akkor, amikor elkezdődnek a beszédek, „no, mit gondoltál ? “ „hát csak nem hagysz itt?“ „hát ennyire becsülöd szüléidét?“ „ez nem neked való“ „Kár érted!“ „Ilyen szép fiú és bemegy a zárdába, ott eltemeti magát“ (mintha bizony a zárdái szerzetesi hivatáshoz csak azok volnának valók, kiket a világ kimustrált 1). Ilyen és ehhez hasonló mondásokkal és sok lesajnáló fejcsóválással számoljon bizony azon ifjú, aki nem keményitette meg szivét, amikor az Ur hivó szavát hallotta. Csatát kell vivni az egész közvéleménnyel, amely szerint minden állás becsületes, tisztes, csak a papi nem. És ha nagy nehezen beadják a dere­ kukat az ellenzők, a végén hozzá teszik, no világi papnak hagyján, de szerzetesnek no azt már nem. Nézd jó testvérem, itt a te nagy hivatásod az, hogy ügyesen, okosan, «loszlasd azon felfogásokat, egy-egy ügyes, szeretetteljes odamondással, felvilágosítással. Terciárius testvérem, te szerzetes vagy a világban, neked a szerze­ tesi hivatást védeni, pártolni kell. Neked módodban van az ilyen szegény fiukat, akiknek ennyi küzdeni valójuk van, bátorítani, lelkesíteni. Tedd meg é s : küldeni fogsz munIcást te is Hány ilyen félénk ifjú lélek van, akinek csak egy-két bátorító szó kellene és megerősödne. Azután vannak, akiket nincs senki, aki útbaigazítson, tedd testvér az ilyennek az utat világossá é s : küldöttéi munkásokat. Vannak, akik szeretnének papok lenni, szerzetesek is és nincs senki, aki kiemelné őket a többiek közül. Nincs, aki felhívná figyelmüket a to­ vábblépésre. Menri/it tehet egy jólelkü tanitó, tanítónő, terciárius és ha megr teszi: inunkást küldött az Urnák. A másik menne, de szegény. Mit tehet egy jó terciárius? Ha teheti

152

eevedül, ha nem, akkor többen összeállnak és összeadják a szükséges költséget, vagy a rendközség nevel egy szerzetest. Micsoda apostoli munka ez; „küldenek egy munkást az Ur szőlőjébe.“ Panaszkodnak* tán zúgolódnak, hogy az Ur nem adott g)'ermeket. Tanitass egy jó fiút papnak, szerzetesnek és több áldást hozol, mintha sok rossz gyermeked volna és akkor: küldesz te is munkást és nem fogod mondani, köldenék én, de ha nincs. a i Ismertem egy jó plébánost, aki kilenc papot neveltetett, egy másik tizenkettőt és amikor az aranymiséje volt, ott volt mind a tizenkettő (egy faluból valók voltak). Terciárius paptestvérek ily módon is küldhetnek munkásokat az Ur szőlőjébe. És micsoda öröm e^ és áldás! Ha nem kerülne oly sokba ? Vannak oly helyek és intézmények, ahol olcsóbban is kedves gondolat volt a következő egy jó lélektől. Módos volt, a fiát tanittatja; fia pajtása szegény, de jó eszü fiú. Megtudja, hogy a ferencrendieknek van kollégiumuk, ahol csekély dijazás mellett szerzete­ seknek készülő fiukat kitanittatnák. Rögtön intézkedett, hogy ő fedezi a költséget, csak tanuljon a fiú, legyen belőle pap, szerzetes. Ez is küldött m unkást

r

f. *

Egy nővér, egy ilyen intézetoen kiszemeltetett egy arva fiut es azt mondta a tanulmányi felügyelőnek: ,e i lesz az én fiam, ha kell valami^ szóljon és én fedezem.* Ez is küldött munkást az Urnák! Ugye van hivatásunk és kié volna inkább, mint éppen a miénk, hisz a mi Atyánk — Szent Ferenc - vállaival tartottá fenn a roskadozó Laterám baziJikát. Az egyház munkaterére, a hívek oktatásához sok pap, sok szer­ zetes keli. Ez legyen hivatásunk! A hivatás kitartásának legjobb talaja a Ill-ik rendi (vallásos) környe­ zet. Legyünk tehát „hivatásos* terciáriusok és akkor ebbeli hivatasunkat

is betöltjük.

M Á R IA , E gy kép e lő tt.

M ária én édes jó A nyám Szerető gonddal nézz le m ost reám E ljöttem hozzád kérni Tőled Hitet-sierelmet-remény séget E ljöttem kérni boldogságot S hogy add nekem a nagyvilágotA dd hogy többé ne legyek árva T eljesüljön szivemnek álm a. É s m ost mégis nem azt kérem Ne azt add meg jó A nyám nékem. Csak arra kérlek szeressél m indig S légy velem a hideg sirig. A N K A ÉVA.

í

e

x

i

k

o

x

L

Rovatvezető: Wachutka Ferenc.

A

posta története. #

Már a mesés öskof hagyományaiban nyoma van, hogy az eevmástól távol levő emberek szükségét érezték annak, hogy nézeteiket véleménvöket egymással közöljék. Erre néha sajátságos utakat, módokat választottak így az egyik rabszolgájának leborotvált fejére íratta a levelet azután meg­ várta míg a haj újból megnő és csak ezután inditotta útnak. A címzett a fejet újból leborotváltatta s az írást elolvasván, a választ ugyanilyen módon adta meg a feladónak. E kissé hosszadalmas eljárás helyett egy perzsa helytartó rövídebbet talált ki, midőn e^y nyúl bőrét feihasittatá a sebbe helyezte el a levelet s a nyulat küldé el Cyrusnak, a későbbi hatalmas perzsa királynak, kit éppen ez az eset tanított rá, minő célszerű, ha gyor­ san értesül mindarról, ami birodalma területén történik. Ezért birodalma székvárosától az egyes helytartók székhelyeihez vezető utakon futárokat helyezett el, kik a hivatalos rendeleteket, parancsokat és üzeneteket ren­ deltetési heiyökre juttatták. Ez volt a postaközlekedésnek a kezdete. Ké­ sőbbi idők folytán a rómaiak Olaszország különböző helyein postai állo­ máshelyeket áílitottak fel és a gyalog futárokat lovasokkal cserélték fel Személyek részére kétfogatu vagy négyeskocsik álltak készen az útra, a podgyászok számára teherkocsik közlekedtek. A lovas futárok egyes állo­ máshelyeken fáradt lovaikat frissekkel cserélték fel, vagy ha a lovas kifá­ radt, más futár vitte tovább az üzenetet. A rómaiak Augustus király idejé­ ben szintén szokásba vették ezen intézményt, amelyet latinul „mutatio in posita“-nak neveztek el. Ezen szó összevonásából keletkezett ezekután az internationális „posta“ szó. A posta az ókorban csupán állami érdekeket szolgált, u. í. a gyalog és lovas futároknak tilos volt magánosoktól levelek átvétele és továbbítása. A középkor kereskedői egy városi küldönccsapatot állított össze, mely küldönc csapat által bonyolították le távoli ország­ részekbe üzleti vonatkozású ügyeiket. Az ilyen és ehhez hasonló postai szolgálat egészen a 17. század végéig dívott. Rudolf német császár és magyar király Bécsből-Prágába már naponkintí postajáraíot rendeztetett be s egyúttal a német birodalom számára is állított egy postaintézetet, mely­ nek vezetője és később tulajdonosa a Turn-Taxis hercegi család lett. Az örökös tartományokra a császár Paar bárót nevezte ki föpostamesternek, míg a Magyarországon levő posták igazgatásával a magyar udvari kancel­ lária lett megbízva. A vasút, a telefon és a fejlődő technikai vívmányok fokozatos igénybevételével fejlődött ki a posta a mai nagyszerű közszükségletü intézménnyé.

I

IM

RENDI /jktfTí»» Az a «ellem , tirelyet stent Fertnc ta rendje a szeíidség. a tisiUság és MfeQletHel iMiosAon meg. ct esteti hatásé! miodenütt A kihűlni ké* » lü é szivekbe is oj tfliet hozott fcs a hilk«;öny lejtőién ar anyagi ¿t kiTállképen az crkScsi romlás lassú de birfos utjain haladók ele kiáltotta oda az iharost szent Ferenc IH. rcodjének ujabb t>eöilöztetésl ötinepségén a 19 uj tag. 4 férfi és 15 nö a tniabánat fenséges igéit: Ember emlé­ kezzél roe* róla, hogy por vagy és porba fogsz fisszaténii. A faitangi mulatozók is m egtorpaot^ a kfizÖoy<^k is uj beksó :eUn tfizet ereztek kig>*u!ladiii szirflkben a |6 r f fti igazgatóok: P Simicza Sebestyen Fer«ac szerzetes ieleo roinlásunkt>aQ a kicegcszldésre és lelki ujjászQletésre buzdító beszéde alatt Az a tfiz, amelyet nemcsak a iaínakban már t&bb fogadalmat tett 8 tag, de a jelen aUczIotomai a szomszédos Wi^ kézségekből mi jekVItjeinkkel 19 oj beőttözőu tag hozott lempkMnankba, azoa kivtl is messze kiterjesxti Itatását Az egyszerűség és az igénytelenscg öttOnye a lenoekbe is belem zi azt a todalol, h o ff a megnyugrást és békéi maakáiia s íivű kfaen a III. rend szelleme. D dvtáa diszgrfilést tartottvnk, ameijrea Vida Cetaus HL tag ismertette a read cél>ut Hangsnijpoeta, hogy a ILL rend nem ■i es piáae nem egyházellenes, hisz az ccrház aagy férfini söl pápái. pQsp^kei és psptai ktetti is sok tagja akadt mindenkoro«. A oBzareM» a bsp*sia stb téreivckkd sttsnbebetfczi rendjét amely a ictas kor sok igaz tökéletesség ut>n rágyó iA éflck adia meg az egyszerfi és igaz \élka MtiiiMiT^Éií de nem szakít a javítás ftrftgfc aten az E^jrhazzAl. EgvesOt az Ecjrházzal az imádsighan és lelki tOké'ele■frtéilTrr Apoalotoára m aaükség akik frn u íitam MAkfldaak a rilágtkaji a lelkek >kft Beni papok és mégis {■rdcCftc az Ur eraageünmál szarukkal és pékiájukkal- Ityenek legyenek az uj tagok 1 U tn a Varga Mariska: Mária szivéhez. )«itsk a: ,M ána könnye*, Bodó M ariska. »Magjrar jajszó*. Gelencsér Mariska: .Szent Ferenc himnuszát sza­

ÉLET. valták el szép hatással. Azután jó esperes plébánosunk: Steioer József ur hívta fel a jetenlerök fígvelmtt a fsaládi élet krisz­ tusi szellemére, amely nem a hangos far­ sangi tivornyákon és farsangi mulatozáso­ kon keresi boldogságál és a piperköc dtra öltözködéseken örvend, hanem az egyszeríl és dolgos életmódban és jó és hasznos könyvekben Örvend és találja meg lelke elvesztett egyensúlyát A diszgyülés amint kezdÖdött, úgyis végzödött egy szép Mána énekkel. Vida Belstts 111. tag Dusbaba Jenó káplán. A deérecfni terciáriusok beszámolója az 1923-ik évről. A nagy kálvinista Rómában elszigetelve, ferences atyánktól messze, maködik egy kis szerény csapata Szent f=erenc atyánknak és mint miden évben úgy most is beszámolót tart, azaz éleljelt ad magáról, hogy mit tett mit dolgozott Krisztusi szeretettel, Szén Ferenc atyánk szenemében. Isten nagyobb dicsőségére és a hívek buzdiusára. Szent misénket min­ den hó negyedik vasárnapján reggel fél 7 órakor mondjtjuk a rend előtagjaiért, melyen a tagok kózös szt. áldozáshoz jájulnak, délután 4 órakor pedig rendi ájUtosságot tart részftnkre Méltósagos és Főtisztelendö D r. Undenbergtr János pápai praeiatus püspöki helynök ur. melyen könnyen megérthető kedves szavakkal magyarazza a szabályokat Ezen fáradozásai­ éit Isién bőséges áldását kérjük számára. Ajtatosságunk után havi konferenciára gyű­ lünk össze a szokásos helyen. Ezt követő hétfőn reggel íél 7 órakor elhunyt Ugjainkért szolgáltatunk misét melyen szintén közös áldozáshoz járulnak a testvérek. Minden hó haimadik vasárnapján déhitán fél 5 órakor újonc oktatást lari Bauman Olivér Tarzidus ojononester testvér. M in­ den hó máfcodik vasárnapján pedig tiszti konferenciát Urtunk. melyen á rendi Ügye­ kéi szoktuk megt>eszé!ni. Helybeli testvérek száma 193 Vidéki testréreink száma pedig 64, tehát összesen 252-en vagyunk. Foga­ dalmat tett 43 testvér. Beöltözött 48 testvér. Kizáratott 9 testver. A szent kereszt hád•eregének lársalatát újra felkaroltuk és

N

háromszáz uj taggal gyarapítottuk. Úgy* szintén az afrikai missiók ügyét is fel­ karoltuk és tagjait szaporítottuk. A kath, népszövetség Ügyeit is mi intézzük, hol egy pár kivételével minden férfi t«gunk cseportvezetö. A szent Antal perselyből 72 szegényt segítettünk heti alamizsnával, melynek gondozását Margit elöljáróné nő­ vér végezte és végzi Szükségben lévő testvéreinknek rövid köl* csőnként a d tu n k ........... 1,252.620 K-t Szeg^y testvéreink segé­ lyezésére ................... 1.251.994 . Élelmiszereket kiosztott t ü n k ........................... 689.084 , Ruhaneműket kiosztottunk értékben ................... 209 500 . Szent misére adtunk ér­ tékben ......................... 41.300 . A szent Vince egylet sze­ gényeinek .................... 78 000 , A Zita hadi árvaháznak g y ű jtöttü n k ................. 450.000 , Az oigona javítására gyüj* töttűnk......................... 38000 . Keg>'táT|5)ak és és sajtó­ termékekből árultunk . 3,344 829 K-t melynek egy bizonyos szá­ zalékát a temetkezési egy­ letünk javara forditottunk, úgy, hogy egy tag elhalá­ lozása esetén, a temetése részére 200.000 K-t adha­ tunk, GaáJ Lajos Ferenc elöljáró lestvérlink 210 válogatott könyvből álló kis köny>iárát a testvérek rendelkezésire bocsátotta olvasásra. ~ 4,010 498 K A következő ünnepeket rendeztük: Május havában a Szűz Mária iránti hódolatunk iufejezéseképen tartottunnk igen kedves ünnepélyt, mely alkalommal igen szép viráfidus oltárt emeliQnk a Szeplőtelen szűz Anya tiazleletére. Junius hóban Jézus Szentséges Szive oltalmába ajánlottuk, mely alkalommal is igen szép oltárt emel­ tünk Jézus Szentséges Szive tiszteletére. Junfus 13>ikát követő vasárnap pedig igen kedves és kellemes ünnepélyt rendeztünk a szabadban, mtly alkalommal naityobb nennyiségü élelmet és pénzt juttattunk szegényeinknek November hóban pedig

négy napos lelkigyakorlatot tartott ré­ szünkre Főtisztelendő P. Borsányi Balázs atya ki igen kedves és mély értelmű sza­ vakkal bilincselte le lelkünket, ezt követte a beöltözés és fogadalmi ünnepély, ezek végeztével pedig, hogy kedves jó atyánk­ nak némi örömet szerezzünk, nagyon szép ferences szinieiőadást tartottunk a kegyes­ rendi főgimnázium dísztermében. 48 vegyes vallásu jegyes párt fig>elmeztetlünk vallási kötelmeire, melyekből 28-at megnyertünk az eg>ház részére. 12 haldoklónál a szent­ ségek felvételét eszközöltük, 6 áttérésnél pedig mint tanuk szerepeltünk. Mindezen munkálkodásunk legyen isten előtt kedves és a hívek előtt példa. Debrecen, 1924. február 24. Gaál Lajos Ferenc t. rendi elöljáró. A debreceni Szent Ferenc Ill-ik rendjé­ nek missiós délutánja. Assisi Szt. Ferenc debreceni Ill-ik rendje február 3-án vasár­ nap délután a r. kath. főgimnázium disz» termében lélekemelő missiós délutánt ren­ dezett, amolyen úgy az összes egyesületek mint a katholikusság szine-}ava képviselve volt. Ott láttuk Mellau Márton pápai ka­ marást, Debrecen közkedvelt, mindenki által szeretett és a missióknak már nagyon régi munkását, aki a régebbi időkben éppea úgy mint ma is sokat fáradozik ezen a téren. Beszédében melegen emlékezett meg Szent Ferenc lll-ik rendjéről, aki a régi időkben vele ezen a térea karöltve dolgo­ zo tt A zsúfolásig megtelt terem nagy ér­ deklődéssel hallgatta végig a siralmas állapotokat, melyben Afrikában a négerek között élő hithirdetőink vannak, akik semmi áldozattól, sőt még életük feláldozásától sem riadnak vissza azért, hogy mentül több lelket hozzanak Krisztushoz és a lelkeket akiket megnyernek igazán, Krisz­ tus tüze hassa át. Beszédében gyönyörűen körvonalazta a még pogány5ágban sínylődő rabszolgák helyzetét, akik Kongó államban és Japánban még ma is oly szomorú álla­ potban vannak, ezek a mi kötelességünk — mondván, — hogy ezeken segítsünk, éppen ezért mindenkinek felhívta filceimét, hogy kiki tehetsegéhez képest jáni jón ezen nemes Ügy eiőfflozdltásához. A lelkesen fogadott beszéd után műsoros előadás kezdődőit, amelyet a rendi testvérek min­

I

156

den tudásukat beleöntve adlak el6. nevet nem említünk kik voltak a szereplők, de minden egyesnek köszönet Sz. Ferenc atyánk neveben. Ugyancsak melegen ünnepelték Papler Irma um öt, aki zongora játékával kedvesen szórakoztatta a közönséget, a rend részéröl ezer köszönet Végül az összes jelenlevőknek hálás köszönetét mond a rendi elöljáróság és kéri az össz katholikusság további pártfogását, ha ilyen irányú előadást rendez ne hagyja magára Az ünnepély Pápai himnusszal végzödött. Beszámoló a gyöngyösi rendközség mű­ ködéséről. Elérkezetnek látjuk az időt, hogy kedves kis ,KözlÖBy*-ünk hasábjain helyet kerve megszólaljunk s munkássá­ gunkról beszámolót adjunk. Igaz, műkö­ désűnket általa eddig nem tolmácsoltuk, noha — nem lesz tán önzés részünkről — hozzánk oly nagyon közelállónak tudjuk es érezzük is e lapot de azt vártuk, hogy minél többet adhassunk, nehogy szégyenére váljunk a most már hódítani tudó ifjúvá fejlődött ,K özlöny‘ -nek, amely még mint gyermek, nálunk látotl napvilágot. Innen vindikáljuk a közelséget m agunknak! Kell, hogy eg>' összekötő kapocs legyen közöt­ tünk Terciáriusok között s ezt képviseli most Csonkamagyarországon ami »Közlöny*-iink; kell, hogy egymás működéscrői tudomást szerezzünk, egymásból ment­ sünk, ha ;eil okuljunk egymást cselekvésre serkentsük s főleg a munkálkodó szeretet jegyében iparkodj unk tevékenykedni, melyre e " világégésben halvanyozottabban van szükség, i^endünk e l ö l j á r ó é i gyűléseit mindig a hónap első, novicius oktatást a második s a rendes havi syülést a har­ madik vasárnapon tartja, amikor reggel a 6 órai szt mise alkalmával járulunk közö­ sen az Ur asztalához. Rendközségünkhöz mint közponlhoz tartoznak a köv. rendi községek: Gyöngyöspata, Adács, Jászárokszáilás, T ;r, Mátraderecske és Recsk. Igazgató Urunk e rendközségeket szorgal­ masan látogatja, igy ezek v e lűi^ állandó összeköttetésben vannak s az 0 buzditö lelkes szavainak eredménye, hogy e falvak lakói m indinkább magukévá tették és teszik a nagy assisii szellemét, tevékeny részt vesznek a vallás és erkölcsös hitélet fejlesztésében s az irgalmasság testi és leiki cselekedeteinek gyakorlásában, szemelőtt tartván: .Isten megfizet kinek-kinek az ó cselekedete szerint*. Az elmúlt évben volt 30 beöltözés es 25 íogadalomtétel, melyek előtt igazgató Atyánk 3 napot lelkigyakorlatot tartott az Otthonban. Szt. Ferene névünnepe előtt Triduumot tar­ tottunk. A téli hónapokban énektanítás folyt heti 2 órabao, melyen a tagok min­ dig nagyszámmal és szives készséggel jelentek meg. Az Otthon részére a fűtő*

anyagot Igazgató Urunk a rendi tagok ado­ mányaiból előrelátóan még a nyár végén beszerezte. Templomdiszitésben, virágok beszerzésében, söprés és takarításbaa szintén rendi testvérek buzgólkodnak s templomunk példás tisztasága, oltárainak ízléses díszítése szorgos és művészi Terciárius kezek munkáját hirdetik. De leginkább kivették részüket a tagok az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásá­ ban. A beteg testvéreket látogatták, segí­ tették őket testi és lelki szükségeikben; volt egy betegünk, kit huzamos szenvedése alatt naponkint ebéddel láttak el, nagy­ számú családját ruhával s a legszüksége­ sebbel sejtették. — mi a rendi pénztárból lett folyósítva — s miután nagybeteg test­ vérünket az Ur magához szóUitotla, a^m szűnt meg a Rend gyermekeit támogatni, amennyiben sorsukat és megélhetésüket állandóan szivén viseli. Egy másik csa­ ládnál bőséges keresztelői kelengyét terem­ tett a buzgó szivek aldozatkészsége. Az Otthonban álló szekrény tankönyvekkel telt meg, mit szintén a testvérek hoztak össze, hogy igazgató Urunk szegény tanulókhoz eljuttathassa. Ezenkívül: „Adakozzunk a 111. Rendi szegények részére* felírással egy perzselyt állítottak fel, hova adomá­ nyát ki-ki bármikor leadhassa. Azonfelül a legtöbb rendi tag — a városunkban nagyarányú működést kifejtő .Karitasz* egyesületben mint működő tag — nyújt testi-lelki segélyt a rászorulóknak. Meg­ nyugtató és boldogító azon tudatban élni, hogy mily bizalommal járulhatnak majd az irgalmasság Istenének ilélőszéke elé, kik a? irgalmasság cselekedeteit gyakorolták! Nincs szegény, ki nálánál még szegényeb­ bel jót ne tehetne. Az írás m ondja: „Amint telik tőled, úgy adakozzál*) S mindig szemünk előtt lebegjen, hogy felebarát! szeretetünknek Isten szerelme legyen a rugója. Egyesek a kath. sajtó támogatásá­ ban buzgóikodtak azáltal, hogy .K ö zlö ­ nyünket* igyekeztek a nem Terciáriusok között is minél szélesebb körbeu elterjesz­ tem és megkedveltetni; s ezek között sikerült is többeket előfizetőknek meg­ nyerni. T ovábbá: ,K i volt nekünk Kapisztrán?*, című könyvet a múlt évben számos példányban elhelyeztünk, főleg iskolás gyermekek között. Pénztári bevéttlünk volt: 980.000 K, amelyből miután szegény betegek részére segély folyósittatott, III. Rendi kellékekre (gyapjú, foga­ dalmi okmány, jelvény, szabálykönvv, gyertya, rendi mise) kiadatott, maradt ^.OÓO K. Atérezzük mindannyian, mi a mi rendeltetésünk; saját énünket, környeze­ tünket krisztusilag stilizálni s az elért eredménnyel tovább működni iskolában, hivatalban, műhelyben ttb. kit hova állított az isteni (jondviselés. S különösen a mai lezüllött erkölcstelenségre hajtó társada­ lomba szt. Alapitónk szegénységszeretetét

157

belevinni; ha ezt megtesszük, az Ó hathatós közbenjárására mindenkor számithatunk. Szt. Ferenc Atyánk! Eszközöld ki számunkra az édes Jézusnál, kit olyan nagyon szerettél, hogy átérzett kötelezett-

ségünknek lankadatlan héwe! mindenkor eleget tehessünk s példás életünkkel világitö fáklyák lehessünk. Gyöngyösöu, 1924 március 19-én. Fridrik Margit ujoncmesternö.

O

Absztinencia. - Önmegtartóztatás. Irta: Scintilla.

Az Alleluja örömében előttünk áll a megdicsőülés, a feltámadás örök jutalma. Ezen dicsőséghez azonban csak a lelkiíis2 tas‘:lg vagy a bűnbánat vezethet. A bűnösnek és az igazultnak egyaránt a bünbánat szellemét magára kell öltenie. Neked is szól ez Terciárius testvér, ki ájtatos sziveddel munkálod lelked üdvét, neked is szól ez, ki életeddel tetszeni kívánsz Istennek s f^éldányképül akarsz állani embertársaid előtt. A bűnbánat szelleme pedig abban áll, hogy úgy magadat, mint embertársaidat visszatartod a világ csábjaitól s tisztán megőrződ lelkedet Istennek. Jöjj velem Testvér, megmutatom a bűn fertőjét s rámutatok azon kényszerkapocsra, mellyel annyi millió ember rabja a bűnnek és a bűnö­ zésnek. Engedheted, hogy annyi drága lélek az örök kárhozat martaléka legyen ? ! Vagy talán te is oka voltál, hogy e drága lelkek elsülyedtek a bűn lejtőjén! De mi lehet az, ami által én miattam társam lelke elkárhozott, kérded türelmetlenül? Ne türelmetlenkedj Testvér, belátod mindjárt a mások és a te hibádat. Láttál már gazdagokból lett szegényeket, jó családból lezüllött beteges és rendetlen nyomorékokat, tudósokból lett szánalmas félkegyelmü egyé­ neket, gazdagokból koldusbottal elhagyatottakat? Ezek, ha mindenre gon­ dolnának is, lelkűk üdvösségével nem törődnek s rendesen bűnbánat nélkül múlnak ki. Szegény lelkek! Talán örökre elvesztek?! — „A része­ gesek nem bírják a mennynek országát,“ ez irva vagyon. Es te Testvér,, hányszor ösztökélted az ilyeneket az ivásra, példáddal hányszor vissza­ tarthattad volna őket, de te velők ittál, te példaadásoddal el nem riasztot­ tad őket e végzetes bűntől. Ók elvesztek, talán örökre elvesztek s hogy ö velők te is el nem vesztél, adj hálát a könyörületes édes Jézus szentséges Szivének. És a jövőben hány embert kívánsz még az örök kárhozatba vezetni? S míg másokat elveszni látsz, talán igy megmentheted lelkedet a menny számára?! ^ ^ ^ u* Ugyebár a bűnbánat útjára kell térned, hogy levezekeld bűneidet, a bűnbánat útjára kell lépned, hogy te ne essél a bűnösség ezen lejtőjere. Ezt eléred, ha visszatartod magad a részegítő italok, a bor, a sör, mmdenek előtt a pálinkaféle likőr, rum stb. szeszesitalok ivásától s ezzel példát mutatsz, mely ha azonnal nem is hat, de idővel meghozza gyümölcsét s ezzel társaid lelkét Istenhez, a bűnbánat útjára tereled, saját lelkedet pedig nagyobb biztonsággal üdvözíted. Ez az absztinencia, vagyis a részegítő italoktól való teljes önmegtartóztatás. u ^ a- ai .i. Ezen absztinenciáról, ennek fölséges és lélekmentö hatásáról szolok majd hozzád e sorozatban, melyet ha követsz, számosak lelkét megmented,, magadét pedig mindenkor megóvod a bűn szenyjétől.

158

R

E

G

É

N

Y

.

Győzött az Isten ! 11.

Történelmi regény a kereszténység els6 századaiból. (Folytatás).

Héra Donatilla azóta nem akarta elhagyni a házat. Vérig sértette még az is, hogy hazatérésekor az utcán csoportosult embereknek nemcsak arcátlan tekintetét, de neveletlen megjegyzéseit is kénytelen volt elszen­ vedni. A kert csendessége visszaadta' ugyan lelkének egyensúlyát, de még mindig a kellemetlen megjegyzések hatása alatt állt. Szerencse, hogy nem vette észre a tömegben levő fiatal ember sajnálkozó kijelentését: — Sajnos. Flaviusz Szuperbusz hamarosan elviszi közülünk. — Zeuszra, Tuliusz te szerelmes vagy. — Ug>'an, hogy jösz te ilyen féltékeny gyanusitásho?, — kiáltoztak össze-visszaságban. — Fogadok, hogy a prefektus még Rómában találkozott Flaviusz Szuperbusszal, különben Primusz hogy került volna kíséretébe— erősítette Juliusz. így is volt. Flaviusz Szuperbusz a bucsuzásnál esedezve kérte a prefektust, hogy az ö hű rabszolgáját vegye szolgálatába. Nem ok nélkül tette azt. Titokban megbízta szolgáját, hogy a szép umöre úgy vigyázzon, mint a szeme világára. Egyúttal megígérte a derék rabszolgának, hogy öt és szüleit szabadon bocsájtja, ha hűen teljesíti kötelességét. A nemes tribün kötelességének tartotta Héra Donatílját óvni, pedig Tacitus Baburius megmentésévé! szerelmét eltemette; mégis, egy legyőz­ hetetlen, titokzatos hatalom kényszeritette őt, hogy mindig reá gondoljon. Primusz azonnal nélkülözhetetlenné tette magát a prefektusnál. Azután Amicét meghóditotta, ö lett a vezetője, Héra Donatillának pedig a rab­ szolgája. Aquileiában fontos szolgálatot teljesített és mint házvezető, Ö fogadta a vendégeket. Elsőrangú szakembernek bizonyult e téren — mindenkinek megtudta adni a kellő tiszteletet, mikor a prefektusnál tisztelgésre jelent­ keztek. Sajnos, azt is tudta, hogy miért sietnek el olyan feltűnő gyorsan. Primusz a látogatók előtt óvatosan behúzta az átrium bíbor függönyeit, hogy senki se láthasson le a kertbe. Héra Donatilla, ki az embereket kerülte, nem tudott eléggé hálás lenni ezért, mert úgyszólván mindig a kertben tartózkodott. Primusz tula donképpen az elefántott akarta eltakarni az aquileiaktól, mert az óriási á lat kőfejen — egykor — egy Öngyilkos függött. Az öngyilkosság abban az időben még szörnyű dolog volt. A bor­ zalom színhelyét is messze elkerülték, melynek puszta látása is szerencsét­ lenséget hozott Ez volt az oka, hogy egy félórácskánál tovább senki sem tartózkodott a prefektus házában és ezért volt mindenki beteg, vagy elutazott, ha a prefektus nagy lakomát rendezett. Csak Primusz nem csőilálkozott ezen, de ö hallgatott; azonban r.wn mindenki elött. Még eddig bünteilcn, hideg szive lángra lobbant H:ra Donatilla rabszolganője Júlia iránt. Neki elmondta e szörnyű ház titkát. (Folyt, k ir.)

159

Felszáiitás jeienthezésre.

Szirhesztői í i hiidóhiiitali iueiiitib.

A Kapisztrán szent Jánosról nevezett ferencrendi rend tartomány konkurzust hir­ det a Pécsett levő , Szeráfi K o llég iu m éb a“. C é lja : Azon jó tehetségű katholikus ifja­ kat, kik már most, zsenge korukban vágyó­ dást éreznek a ferencrendi szerzetes életre, — erre a hivatásra fölnevelni. Folyam od­ hatnak az V. elemi osztályból a gimnázium I. osztályába és a gimnáziumi tanulók egé­ szen a VI. osztályig. F e lté te le k : Katholikus szülök ; egyházi házasságból származott gyermekek; és hogy az ifjú vágyódást érezzen a ferencrendi szerzetesi életre; továbbá jó előmenetelről tanúskodó bizonyítvány és keresztlevél. Több nyelvet beszélők és a gimnáziumi növendékek előnyben részesülnek. Szülők a neveltetés és ellátás költségeinek fede« zéséhez évenként 3 q. búzának mindenkori tőzsdei értékével (vagy természetben) já* rulnak hozzá. A folyamodványok a következő cimre küldendők: S zeráfi K ollégium Pécs. Ferencrendi zárda Baranya m.

Lapunk a nyom dászsztrájk következ« tében beállott anyag torlódás m iatt késett néhány napig.

I

R eklam álóknak. Elnézést kérünk, hogy a reklamációkat csak most intézzük el, azon* bán a kiadóhivatal teljes átszervezése miatt ezeket előbb nem végezhettük el. jelen számunkból ismét sok minden ma­ radt e l; bejelentett cikkek és a várva-várt szerkesztői üzenetek is Jövő számtól kezdve minden a rendes kerékvágásban halad. F. A jövőben jön. — B. M iért? . . . ElsŐrendQ gyümölcsből» tiszta cu korral, h ázi m ódszerrel készalt gyüm ölcsízek (jam ek) készítője

BOKOR ERZSÉBET szociális testvér Budapest, V lí. kér., Erzsébet királynédat 17. T e le fo n j. 63-59

A SZENTFÖLD

KÖNYVEI:

Liturgia: P. Zadravecz . . . 1000 K U| útmutató a Szentföldre .KivoltnekünkKapisztrán” 400és800 K M e isterm ann.................... 5000 K P. Szendey: Lelki élet . . . 300 K D om onkos: Szentföldi utam . 3000 K Ili. Rend Vezér és Szabálykönyve 500 K Ferencrendiek a Magyar törté* Kis Zarándokvezető . . . . 300 K nelcmben. Dr. P. Szabó Pius 5000 K Énekek: Szt. Ferenc Hymnus 1000 K Emléksorok Hazánk Nagyjaig m m koszorúja 1200 K tói a 700 éves jubileumra 5000 K M egrendelhetők a Szentföldi irodában Budapest, 11. kér., Margit-körut 23. A szállítási költség a i legreodelöt terheli.

„Testvér Szövetség“ kötö üzeme B adapest, 11., M argit-rakpart 36.

Elvállal sminden e szakmába vágó akár uj megrendeléseket akár javításokat

MagyapTErciáriusHíziiparunli

Megteremtette a katholikus szolid Ipart. Mindenklfié! olcsóbban vállal fetsSruha, febérnenfi, kalap, nyakkendő és iparnavészeti munkákat Minden terciárius tartsa kötelességének a Magyar Terciárius Házi­ ipar támogatását. Cím: Terciárius Háziipar (Terciárius Közlöny szerkesztősége) Buda­ pest, II., Margit-körut 23.

P. König Kelemen:

Küldj uram munkásokat cimfl könyve megjelent. Megrendelhető:

tor, Szécsény, Nográd m. és Kiadóhivatalunkban. Ara 6000 K.

ír

ELSŐ

álDOZSSI

kisebb I

és

TEM PLOM I V IA SZ

SZENT

H É P BH

EMLÉK nagyobb

alakban

BYERTYáH IV é n

W EISZ FRIGYESNÉL

AiüBriiiai reniiszerlí fogorvosi pbiiííbÜí iiítézet BUDAPEST, Vili., Gyulai Pál-ucca 14. (Rókus-kórház nieHett.)

VídéiiÍBíi ' soronHísOl elíntéztctnei!.

BU DAPEST, IV., Ferendek-tere 3. sz.

! E gyházi szerek,egyházi ruhák, miseruhák, lobogók, tem plom i és egyesületi zászlók, legré­ gibb m űintézete hazánkban.

Oberbauer Alajos utédaKronberg József a Ferenc József rend lovagkeresztese. BUDAPEST, IV., Váci-ucca 41. szára. Telefonszám: József 150— 64. Elismert megbízhatóság, pontos elő­ zékeny kiszolgálás, legolcsóbb á r a k !

tf

E C C L E S I A

I

_

e c y h a z m l Tv é s z e t i é s a r u f o r g

. r .-t . K özpoatr ir o d a : IV .. 27.111. em. Teief«o-J. 148-24 • J. l<8-25. Teniplomffrlszereiéfii fizict és szabósA g: IV . Víci-uic» 5V. TclcfoQ : J. )út-24. T extil-raktár: IV ., Irinyi-utca 27 sz,, I I . cm. F a«ra> g rár: V I., Túx*r*utca 13— 17. Szén-csázda: Bp. ¿»9 . p. udvsr. O rgona ée harmoainmg:>-ér: Anc>ter Tos^ri Fia, P«Cb.

RarangSntŐde : Haran^űvek r.'ti IV.,Irántiutca 27. 111. Tclcfoa: }, 152>i5.

B ro n zn iáú rn g v ár é - ére m v erd e: Ludvíg Ede V III., Oriát'utCA 44.

m m m /

ü

A L A P I T T A T O T T ; 1921

RaíHUTKH FOGMliilEe

SZEM0R90SI

DEHTtiL LiieoaaTöniDni

ÜIZSEíLilT! Délelőtt V íl2 — 1-i?, délután

A legelőkelőbb belvárosi fogspeciálisták es a főúri körök fogorvosainak : állandó szállítója :

4— 6-ig.

«REFRflCTIO» Speciális iátszerészeti intézet. BUDAPEST, ÍV., Szerrita-tér 6. szám.

-

I

B U D A P E S T , l KÉR., BUDAFOKI-UT 14. SZ. II. 4. (A in. kir. József mfieg^etem mellett)

B „TcrdérHIS HŐriSir ^«aclenik minden hónap 15-én Előfizetési ára: N e g y e d é v r e 9000 k o r o n a . Jugoszláviában egész évre 100, félévre 50 dinár. Egyes Eiim ára S2CK) I.

Amerikáb&n félévre 1 dollár.

A szerkesztésért és Idadásért felelős:

P. B o r s á n y í B a l á z s

O,

F. At.

Kiadó: Magyar T erciárívs H áziipar vezetősége. Szerkesztőség és kiadébivatal Budapest, 11., M argit>kőnit 23. Postatakarékpénztári csekkszám la 51.581. Telefon: 107-96 Anila-nyomöa r.-t

B x s l, I., Szt Janas*!ér l/a. Telefon 24— 77

igazgató Bélés Lajos