7. Utazási költségáiaiány

2(i. §.

m

2G. §.

Nr.ileu Szaltványos niálhasuly

Nős

siemélyek számára kilogramm

Ezredrs

I20Ü

;3(ioo

900

2700

X löi'zstiszf leendőivel niegbixotl százados

900

2700

k lobbi századosok

600

1800

300

J200

JOO

400

VáO

600

100

200

Alezredes vagy ömagy

'

':'

é?- a löbl)i híisoii raiígüvU\h\i h.nidijasok

Föhadnagv \a£í\ hadnag\

írnok

^"' - ' ^ . ^ ^ ^

i'^ *=- .^^^ .

- Jt^^.

Irodaszüli^a

^

"" '"

Törzs- és ioLiszlek (iiadbii'ák, számvivÖk) és állatorvosok részére- tudóTuányos vai^N szolgálati könyvek és szal)iil_\.iíyíi)temények philelóre 150 k^'.

Ezen szabványos inálhasulyból áthelyezési utazásoknál kézi podgyászul azon sulymennyiséget lehet magával vinni. mely a 27. §. 3. pont alatt az ügyködési utazásokra nézve van megállapítva. Nős személyek, valamint családos özvegyek ezen utóbbi súly kétszeresét vihetik magukkal kézi podgyászul. Helyi álköltözküdések esetében ugyanolyan málhasuly után, mint a mennyi áthelyezési utazások alkalmából előírva van, a 22. §. 7. pont 3. bekezdésében meghatározott dijak a kincstár terhére felszámithatók. 6'. Az útiköltségek (i)

niegténtésének

klíerjedése.

Áltdláhdii.

A kincstár költségén teendő áthelyezési utazásoknál a ^2. iJ-ban rondszeresitett szállító eszk()z<)k illetékesek nemcsak

g^guss^^

fi?

az illető egyén, a netaláni családtagok és a rendszeresített <szolgaszemélyzet vitelére, hanem a lovak és a szabványos sulyu málhának tovaszáUitására is. Özvegy emberek, kik törvényes s még atyai gondviselés alatt álló gyermekeiket maguknál tartják, az áthelyezési utazás illetékeire nézve a nős egyénekkel egyenlők. A magukkal vitt családtagok, valamint az illetékszerüen elvihető szolgák és lovak száma a menetlevélbe bejegyzendő, ezen felül a lóápoló és a lovak szállításáért kifizetett összeg az utazási számadáshoz csatolandó (vasúti, gőzhajói) teher­ szállító levéllel igazolandó. 7. Utazási

költségáiaiány.

Áthelyezési utazások alkalmával az utazási költségátalány illetékes; ebből fedezendök és pedig: a) A bérkocsidijak a csendörszemélyek és családjainak, valamint a kézipodgyásznak a pályaudvarokhoz, illetve pálya­ udvaroktól (gőzhajókikötök, postahivatalok) való szállításáért a kiinduló és rendeltetési állomáson, valamint a megenged­ hető utazási közbeeső állomásokon, továbbá egyik pálya­ udvartól a másikra, vagy egyik forgalmi eszközről a másikra való átmenetkor (átmenet a vasútról a postára, előfogatra stb.); b) az utazási közbeeső állomásokon az ál^'í>nnló beszállásolásért esedékes kincstári megtérítés és c) egyéb kisebb, felszámításra nem alkalmas kiadások. AÁ utazási köHségáíaIány szárazon való áthelyezési uta­ zásokra a távolság szerint, vizén való áthelyezési utazásokra menetenként, a távolságra való tekintet nélkül, van kiszabva. Szárazon való áthelyezési utazásoknál különböző forgalmi eszközöknek ivasut, ])osta, előfogal), vagy a postának (elől'ogat) egyidejű használata mellett a távolság kiszámítása a 23. í;. 4. pontja értelmében eszközlendő. Az utazási köHségáíaIány kiméretéí a következő táblázat tartalmazza ;

69

2Ü.§.

68

2fi. §.

átliöltözési utazásokra.

TTtazási k ö l t s é g á t a l á n y

£ ^ ^ '

a) Utazások iái, melyek egószbeii vnirv i-és/.ben vasiillal vagy postával eszközöltelnek

240

1-toI É

S

i

J) 4' (1 i <|

•^480

t

személu'k a/. V. raiigosz-

"2—4 nős (íizvegy, {íyermekekkel, S—8 a családíű beszámilásával)'

i 9—12 1

lályuaklól fölfelé

tól a Vin. ranííüszlálynakiií

szemelvből ! álló családdal |

1

nűtleii személyek a VI. ríiiiiíoszliilyuak-

nős

2—T4

(özvegy, ijyerniekekkel, ] g _ 8 a családíü beszániilásával) q .«

személyből í álló családdal 1

a XII. raiiííosztályuakifj; és rang•

•• ""

2—4 (özvegy, gi'eriTiokekkel, D-8 j a csülí'idí't) beszámításával} Ít--I2

személvből • álló családdal ;

1200 1 1440

ÍÍ

0

r

mencleiiként a vastiti kilo{áiiy iiclkiil) mólerrc álszámia megejtett tá­ 1680 1920 volságra való landó távolsághoz képest tekintet nélkül

0

11

a

12

18

24

30

36

42

48

18

30

42

54

66

78

90 i 102

24

38

52

66

80

94-

;ÍO

46 lö

62

78

20 ,

25

94 30

24

34

44

1 *** 14

54

ím j.m

t2 18 2 Í •'=

35 i

40

45

30 10

54

64

74

84

14

HO ' 126

142

i

20

32

44

56

68

80

92

104

20

!

26

40 12

54 16

68

82

96

110 ,32

124 3(i

26 8

10

17

24

52

59

10

16

26

36

46 :

56

66

76

86

16

1 24

36

48

60 ;

72 !

84

96 1 108

24

i

iiülleii

személyek a IX. laniíüszláhiiaklól

720 1 960

^CÍ:4Í^4^'.

j

8

cj Ulazásokiii'il kizárólag elörogatoli használatával

720 1 960 1200 t 1440 | -1680 vasúti kilométeren felül 'K"^'': \

vjsuti kilométer távolságig

i nőtlen

480

240 _

/í^Utazásokiiül

20 1 24 1 28 31 1 38 45

•y:

X

1

SÖr^'.i

A magyar korona területén kívül való utazásoknál az elöl megjelölt kiméretekhcz 50 "o pótlék jár. Az utazási költség átalányt illetőleg még következő határozatok mérvadók: d) Ha az utazás Bécsben vagy Budapesten kezdődik, vagy ezen állomásokon végződik, valamint az utazásnak be­ igazolt ugyanottani félbeszakítása esetén, minden érkezés vagy elutazáskor átalány pótlék jár, mely nős egyének átköl­ tözési utazásainál a tálilázatban kimutatott családtagok szá­ mához képest 2, illetve 5 és 6 koronát, — nőtlen egyének átköltözésénél pedig 2 koronát teszen. e) Szárazon való utazásoknál egyik indóháztól a másik­ hoz, vagy egyik forgalmi eszk()zről a másikra való átmenettel, ha az ily átmenetek száma a megengedhető utazási közbeeső állomások számát meghaladja (23. §. 4. pont), minden ez utóbbi

számot meghaladó átmenet után á 240 kmt. távolságra megállapitott átalány összeg fele pótlékként jár, — melyhez Bécs­ ben és Budapesten az a) [)ont alatt megállapított pótlék hozzá­ számítandó. /') Áthelyezési utazásoknál, az utazásnak egy bebizonyított önkénytelen, vagy a szolgálat által egy közbeeső állomáson előidézett, 24 órán túl terjedő félbeszakítása esetén az utazási költségátalány, minden közbeeső utazásra elkülönítve számí­ tandó, p. o. Orsováról Temesváron át Aradra teendő áthelye­ zési utazásnál, a midőn a Temesvárról való elulazás közle­ kedési akadály mint 24 órán túl terjedő félbeszakítást szenved: Orsova—Temesvár és Temesvár—Arad útrészek után. <j) Családoknak, melyek a szolgálat miatt i^rjüktöl (atyjuk) elválva átköltözési utazást tesznek, az utazási költségátalány a személvszám szerint ugv mint a családfőnek jár. míg

71

^5^^

ellenben a férjnek (atya) elválása közben egy átköltözési utazás alkalmával csak a nőtlen személyek részére megállapított utazási költségátalányra van igénye. 27. íí. In<^n> az utazás költséíjeinok ;iieí|téritéséi*e ü g y k ö d é s i utazásoknál. í. Az ügykődésL

uiazdsok

megnevezése.

Az útiköltségek megtérítése tekintetéből ügyködési uta­ zásokul azon utazások tekintendők, melyeket a csendőrség állományába tartozó s rangosztályba sorolt havidijasok állá­ suk és szolgálati kötelmeikből kifoh^ólag p a r a n c s o k , r e n d e ­ letek, felhívások vagy^ átiratok alapján, a szolgálat érdekében teljesíteni tartoznak s nthetyezéssel vagy t a r t ó s vezényléssel nincsenek egybekötve. Ezeken felül ügyködési utazásokul még tekintendők : a) a próbaszolgálatban levő liszteknek a csendőr-szak­ vizsga letétele czéljából beosztási állomásukról a törzs szék­ helyére és onnan vissza való u t a z á s u k ; h) külállomásokról mint vádlottak, tanuk, vagy mini bizottsági tagok a csendőr-birósághoz és becsületügyi tárgyalásokhoz berendelt tiszteknek, úgyszintén valamely vétség miatt, vagy egyéb sürgős szolgálati ügyben külállomásról a kerületi- vagy szárnj'parancsnoksághoz kihallgatásra beixndelt liszteknek utazásai, a mennviben az u t ó b b emiitett berendelés szükségessége és kikerüliietetlon volta a kerületi paj-ancsnokság által utólag elismertetik, a bíróságilag meg­ ítélt büntetés végrehajtásának czéljából utazó csendőrségi személyeknek — a fenyítő bíróság vagy az elbocsájtási indít­ vány megtételére hívatott bizottság elé idézett s a csendör­ séghez tartozó tisztviselőnek (állatorvosok, írnokok) és rang­ osztályba nem sorolt havidijasoknak utazásai; r) a felülvizsgálathoz s a t t ó l valamint a betegség miatt várakozási illetékkel szabadságolt egyéneknek az ismételt fekilvizsgálat előtt a kórvázlat szerkesztése végett az állandó tartózkodási helvükről tett utazásai;

d) a nyugdijasok azon utazásai, melyeket egészségi viszo­ n y u k b a n beállott lénj^eges változás következtében, a szolgálat­ képtelenség fokának ujabb osztályozása czéljából tesznek. Az ügyködési utazások költségei rendszerint a csendőr­ ségi javadalmazásból téríttetnek meg. {Kivételt lásd 22. S. 11. pontjában.) 2. Kincstári

megiériiés

alá nem

eső

utazások:

a) oly utazások, mel3'^ek p a r a n c s következtében tétetnek ugyan, de melyek az illető saját kérelme, vagy hibája folytán rendeltettek el és a melyek az 1. pont d) bekezdésében meg­ határozott ügyködési utazásokkal n e m egyenlők. t)} oly szolgálati utazások, melyeket a törztisztek [és a törzstiszt teendőivel megbízott századosok) állomáshelyükről 35 kilométert meg nem haladó távolságokra tesznek. Ha azonban az alkalmazás helye és a szolgálati utazás helye közölt közvetlen vasúti vagy gőzhajózási összeköttetés van, akkor ez és a bérkocsi a kincstár t e r h é r e igénybe v e h e t ő ; r) bel- vagy külföldön az illetékek tovább élvezete vagy megszüntetése mellett szabadságolt csendőrtisztek és állat­ orvosok utazásai a felülvizsgálatra való b e h i v a t á s u k k o r : d) végkielégítést ígén3^1ö nyugdíjas személyek utazásai, egészségi állapotidv megállapítása czéljából. 3. A szolga

és kézi podggász

viteldijairól.

ügyködési utazásoknál a csendőrt isztek rendfokozati különbség nélkül egy 111. oszt. vasúti, vagy gőzhajói hely után a vileldijal a katonai árszabás szerint felszámíthatják. Az ügyködési utazásoknál a törzstisztek és a törzstiszt teendőivel megbízott századosok 100, a l()bbi tisztek és az állatorvosok .")(), az írnokok, törzsőrmesterek és irodaszolgák pedig egye nkínt.'iO kilogramm kczi];)odgyászl\'ihetnek magukkal. Az átlator\'osok, mivel tiszti szolgára igényük nincsen, a kézi podgyásznak a váróteremből a \'onatra (gőzhajóra) és viszont \i\\ó szállitásért, ugv a kiinduló, mint a rendeltetési

állomáson (ha pedig az utazás átszállással van egybekötve, az átszállási állomás után is) 40^40 fillér hordár-dijat íelszámithatnak. 4 Az útiköltség

megtérítésének

kiterjedése.

A kincstár költségén teendő ügyködési utazásoknál a 22. í;-ban megállapított szállítóeszközök úgy az illető szemé­ lyeknek, valamint a szolgáknak és a meghatározott kézi podgvásznak tovaszállitására is igénybe vehetők. Ha az ügyködési utazások előtbgattal eszközöltetnek, akkor a havidíjas egyéneknek, rendfokozatra való különbség nélkül egy kétlovas elöfogat, vagy két előfogati ló jár. melyen a szolga és kézi podgyász is elviendő. Több személy által egyidejűleg egy s ugyanazon czélból és helyre teendő ügyködési utazásoknál a szolgának magával való vitelére jogositott minden csendőr egyénnek egy kettős előfogatu kocsi jár. A többi havidíjas egyéneknek ily esetben csak minden két személy után jár egy kettős előfogatu kocsi.

i: I

MÁSODIK FEJEZET. Altisztek^ csendőrök, ujonczok és próbacsendörök pénz és természetbeni illetékei. l SZAKASZ. Rendes illelékek. 28. ii. A zsold.

1. Elvi

határozüángok.

A zsold rendfokozat szerinti napi pénzilletéket képez. A zsold azon alapílleték, mely minden csendőr (hadapród-tiszthelyettes, őrmester, őrsvezető, csendőr, njoncz és próbacsendör) részére a tényleges szolgálat ideje alatt a való­ ságos rendfokozat szerint megállapított összegben jár. 2. Az illeték

mér ve.

A napi zsold a következő: a hadapród-tiszthelyeltes és az őrmester részére .'i korona 14 fillér, az örsvezető részére 2 korona íiO fdlér, a csendőr, valamint az ujoncz és próbacsendőr részére 2 korona 06 fillér. 3. Felvételi

módozatok.

A zsold rendszerint félhavonként előlegesen és pedig minden hó 1-én és 16-án esedékes.

75

UN. §.

28. §.

Oly eselekbeí) azonbaji, m i d ő n v a l a m e h ' egyénnek a csendőrségből fegyelmi utón leendő eltávolítása m á r tárgyalás alatt van, úgyszintén azon csendőrök illetékei is, a kik b ü n tenyitő vizsgálat alatt állva, szabadlábon hagyatnak, a leg­ közelebbi zsoldfizetést naptól kezdA'c öt-öt n a p o n k é n t fize­ tendők ki.

2ü fillér, szakaszvezetőnek 1)0 fillér, tizedesnek 80 fillér, őrvezetőnek 70 fillér és rendfokozatnélküli egyénnek 62 fillér jár, a teljes csendőrségi zsoldilletéket pedig az u t b a i n d i t á s napjától kezdve csak a k k o r kapják, ha pi'óbaszolgálatra tényleg felvétettek és a csendőrségi esküt letették. Ha a z o n b a n il}^ egyének b á r m i l y okból csendőrségi szol­ gálatra a l k a l m a t l a n o k n a k találtatnak, akkoi" ezek: ha vala­ mely csapat tén3deges állománj'^ába tartoznak, menetlevél, uti előleggel és az e l ő b b í^lsorolt illetékkel ellátva oda ismét v i s s z a k ü l d e n d ő k ; különben pedig a legröA'idebb i r á n y b a n előbbi jelentkezési helyükre visszaküldendők, mely utóbl>i esetben nekik kilométerenként 2 fillér utipénz fizetendő ki. Ezen utazási költségek a csendőrségi javadalmazást terhelik. Azon jelentkezők, kik belépési szándékuktól ö n k é n t lép­ nek vissza, n e m c s a k a visszautazás költségeire nem tarthatnak igényt, h a n e m ez esetben, ha vagyonuk van, a jelent­ kezésből felmerült utazási és élelmezési költség rajtuk behajtandó, ha pedig ez be n e m hajtható, akkor szegénj^ségi hizon3átvám'^ alapján a csendőrségi j a v a d a l m a z á s t e r h é r e vég­ leg elszámolandó. Tiszti vagy hivatalnoki árvák felavatásakor az illetők által netalán élvezett kincstári ellátások beszüntetése végett a kellő intézkedés megteendő.

I í'

i. Az illeték

kezdete.

A zsoldilleték kezdődik: a) újonnan iélavatottaknál felavatásuk nai)jával; h) a honvédség és közös hadsereg tényleges szolgálatából a csendőrséghez közvetlenül á t l é p ő k n é l a tartalékból és a póttartalékból a csendőrséghez Felvetteknél, végre a vissza­ tért szökevényeknél a bemutatás napjával. A visszatért szökevények a bemutatás napjával rabilleték élvezetébe lépnek. c) Az időleges nyugállománybí')! szolgálattételre b e v o n n l aknál a bemutatás napjával. A hó folyamán szolgálattételre bevonultak azonban azon összeget, melyet a h ó még hátra­ lévő napjaira nyugdíj lejében felvettek, tényleges illetékeikből még ugyanazon h ó folyama alatt visszatéríteni kötelesek. d) Magasabb rendfokozatba előléptetetteknél az előlépteésre következő zsoldfizetési n a p t ó l ha pedig az előléptetés valamely zsoldfizelési napra esik. már ezen naptól jár. 5. A esendörségtiez

jelentliezök

illelékeirőt.

Azok, kik nem közvetlenül a szái-ny-állomáson, h a n e m valamely külörsön. vagy m á s csendörkerüleii p a r a n c s n o k s á g területén, avag}' valamely csapattestnél csendörségi szolgá­ latra jelentkeztek és próbaszolgálattételre ])elli^•attak, menetevéllel és nti előleggel ellátva, azonnal A'asuton vagy gőz­ hajón közvetlenül rendeltetésük helyére küldendők. Ezeknek az utbainditás napjától kezdve a menet t a r t a m á r a zsold, étkezési pénz. kenyérvállság és menetpótdíj fejében a \alóságos rendfokozatok szerint és pedig: őrmesternek 1 k o r o n a

6. Az illeték

t-:

vége.

A zsoldjárandósága a fogyatékba vétel napjával szűnik meg. Kivételes

esetek : ^^r^^f~.

a) ,4 büntetöbirósúgiku) elhocsáfott csendőrök, fotníhhú hünietőhirós(i(/ilag ítélet fal g fán ])vóbaszolgútatlKÚ kilépő iijoiiczok és próbacsendörők zsoldjárandósága írabzsold) az Ítélet kihirdetése napjával végzőihk, mely napra azonban a rabzsold még jár. Az illetők a kihirdetésre kö\'etkezö nappal, ha rájuk b(')rtönbüntetés mondatik ki. a rabilletékben részesitendők.

76

) !

:Í8.

S.

ha pedig szabadlábra helyezíeíjiek. minden további j á r a n d ó ­ ságuk megszűnik. (47. §. 7. pont.) b) A Déffciboc.sdíotfak, a farialékba, vcuji} a honvéchéghez leendő átheli}czfefésüki<} szahadsíu/oítak a csendőrség köte­ lékéből olyformán veendők fogyatékba, hogy illetéktöbbletek lehetőleg elkerültessenck. Oly egyénnek azonban, ki valamely hó folyama alatt fejezi be elvállalt csendőrségi szolgálati kötelezettségét és az illető hó végéig szolgálni n e m akarna, az illetékek csakis az illető fog\'atéki napig (utóbbi kizártával) fizetendők ki. E szerint mindazok, kik a csendőrség kötelékéből kiléptek, illetve a tartalékba vagy más csapalleslliez helyeztetnek át, átlépésük alkalmával, a tényleges szolgálat alól, vagy a h ó végével m e n t e n d ő k fel. vagy a mennyiben saját kivánságuk folytán a hó vége előtt elbocsáttatnak, illetve szabadságol­ tatnak, csak fogyatékuk napjáig látandók^el illetékkel. c) Az elhalt csendőr zsoldjárandósdga azon zsoldszak véqéuel szűnik meg, a nielghen elhíddlozott Az első zsoldszak alatt (a hó első felében) elhalt oly egyének zsoldjárandósága, kik után ellátási igénynj'el biró özvegyek, vagy árvák maradtak hátra, m i n d e n k o r a h ó végével szűnik meg és a hó második felére eső zsoldjárandóság, az özvegy esetleg az árvák részére szabályszerű bélyeges nyugtára kiszolgáltatandó. d) Polgári dllainszolgdlalra, a m. kir. üllamnasnlakhoz, lovdbbd
7/

28. §.

Más közszolgálatba újonnan kinevezett egyéneknél a polgári illetékek élvezete rendszerint a kinevezés n a p j á r a következő h ó elsejétől kezdődik. e) Felülvizsgálat folglán szabadságolt rsendőrlegéngség zsoldilletéke m i n d e n esetben azon hó utolsó napjával s z ü n ­ tetendő be, a mely h ó b a n a felülvizsgálás történt. Ha felülvizsgált c s e n d ő r az ellene meginditott b ü n t e t ő bírósági vizsgálat miatt tartatik az élelmezésben vissza és szabadlábon hagyatik, a k k o r a vizsgálat t a r t a m á r a zsold és esetleges szolgálati pótdij (tömegátalány nélkül) élvezetében m a r a d , ha a z o n b a n vizsgálati fogságba heh^eztetik, rabilleték­ b e n részesitendő (7. pont). Birói felmentés esetén a nyugdij a felülvizsgálat napját követő hó 1-től foh'ósittatik és a szabadlábon volt csendőrt azon időre megillető nyugdijhán3'ad. mely alatt zsoldot és esetleg szolgálati pótdijat élvezett, a belügyministerium által m i n t térilmény a ker. p a r a n c s n o k s á g pénztára j a v á r a utah'ányoztatik. A \'izsgálati fogságban visszatartott felülvizsgált csendőr után felmerülő i-abtartási költség a kincstár t e r h é r e esik és az illető a vizsgálati fogság t a r t a m á r a is teljes nyugilletményben részesül. Mindkét esetben t. i. a k á r szabadlábon, a k á r vizsgálati fogság mellett ejtetik meg a \'izsgálat az illető felülvizsgált csendőr ellen, a viZvSgálalnak elrendelése s illetőleg az illető­ nek visszatartása, valamint a vizsgálat eredménve a kerületi p a r a n c s n o k s á g által m i n d e n k o r késedelem nélkül a h o n ­ védelmi- és belügyministernek bejelentendő. f) t^elűlvizsgáll csendőrök fegyelmi fenyítések végrehaj­ tása czéljából az állományban és élelmezésben vissza n e m tarthatók, h a n e m illetékük az e) pontban Ibgialtak értelmé­ ben kezelendő. 7. Illetéktöbbletek

uisszatéritése.

a) .4 búnfengilő vizsgálati fogságba, nagg pedig feggelmi aton reájnk szabott szoba, eggszerű, szigorított, vagy magánfogságba jutott csendőrök, avagg pré)bacsendőrök, továbbá a

í^

hiíntetöbiróságilag elhocsátoft csendörök, végre büntető bírósági itéleí fölgtán a prölniszolgáhdból kiléj)ő ujonczok és próbacsendőrök rendfokozatszerü zsoldja rabilletékbe lépésük nap­ jával megszűnik és az előlegesen felvett zsoldhányadot vissza­ fizetni tartoznak. Ha az illető azonnali megtéritésre képtelen lenne, a meg­ térítendő összeg a csendörségben való megmaradása esetén, folyó illetékeiből részletekben levonandó. Ha valamely csendőr a fogságbüntetés kiállása után a csendőrség állományából fogyatékba vétetik s az a) pont első bekezdésében emiitett zsoldtöbbletet épen nem, vagy csak részben volna képes megtéríteni, a meg nem téríthető pénz­ összeg a csendőrkerületi parancsnokság részéről eg}' ide vonatkozólag kibocsátandó parancs alapján végleg elszámo­ landó. A testületből elbocsátásra itélt egyének állal meg uem térilett illetéktöbbletek (tulélvezmén3'ek) az illetők magánvagyonábóJ (beleértve az esetleges tömeg külön járulékokat és a közgazdálkodásból reájuk eső hányadot is) hajtandók be és annak megtörténtéig az előlegek és egyéb kincstári tartozásokról szerkesztett kimutatásban követelésként nyilvántartandók. Ily követelések törlesztésére behajtott pénzösszegek esetrőlesetre bevételezendők és az említett kimutatásban a vonat­ kozó bevételi adatokra való hivatkozás meJletl leirandók. Ellenben azon pénzösszegek, melyek ily egyének Ibgyatékba vételekor behajfhatíanoknak bizonyulnak, a csentlőrkerüietí parancsnokság által parancs utján elengedendök és a már többször említett kimutatásban ezen parancsok csato­ lása és reájuk való hivatkozás mellett leirandók. Polgári életben elkövetett bűncselekményért elitélt csendőr­ legénység azon esetben, ha büntetését csendőrségi fogdában iölli el, rabzsoldra szorítandó, mely rabzsold magánvagyonábót, ilyennek hián^'ában pedig a 102. §. 3. pontja értelmében ille­ tékeiből levonandó és annak megtörténléig, mint adott előleg nyilvántartandó. Azon esetben, ha az elitéU egyének büntetésük kiállása ^ 6 = ^

^

^

_

79

28-29. §.

2K.§,

Avégett a polgári bíróságnak adatnak át, ezen időre a csendőr­ ségnél minden illetménA^eík beszüntetendök. b) Szőkeiféngeklől, kik a zsoldszak lejárta (a hó 15-ike és utolsó napja) előtt bemutattatnak, a netalán még birtokukban meglévő illetékmaradék elveendő.' A szökevénAmek az őrsön megmaradt közétkezési betétje, nemkülönben a közgazdálkodásból ráeső hányad az elvitt és vissza nem hozott kincstári tárgyak értékének s az esetleg tulélvezett illetékeinek fedezése czéljából a kincstár javára bevé­ telezendő. A kincstári követelés levonása után a szökevény javára fenmaradó többlet szabátyszerü hovaforditása iránt a büntető bíróság intézkedik. c) Beteg csendőrlegénység zsoldja a betegség tartamára szintén felszámitaiidó, mehmek kifizetési módozatait a 46. Sszabáh^ozza. ^^^S 29. §. Az első töineíjbetét. 1.

Rendeltetés.

Az első tömegbetét átalányösszeget képez, mely az öltö­ zeti és felszerelési szabályzatban előirt összes ruházati és lószerelvényi czikkek elsŐ beszerzésére szolgál. 2 Az illeték

mérve.

Az első lömegbelét mérve az anyagok és kiállítási árakhoz képest a belügyminíster által időnként állapíttatik meg. Jelenleg az első tömegbetét gyalog próbacsendőrnél (ujoncznál) 120 korona, lovas próbacsendőrnél (ujoncznál) 260 koronából áll. 3. Felszámitási

módozatok.

Ezen összeg az illető egyénnek a csendörségbe való belépte után közvetlenül a csendőrkerületí parancsnokságok

fe^

81

2!)~^3ít. §.

30. §.

álía] a javadalmazás terhére íelszániitva, a íöniegalapra áíruháztatik és az illető tömegkönyvél)e, inhil első bevételi tétel be­ jegyeztetik. A gyalogositott egyének lömegbelél-különblete a kincstár javára nem téritendő meg, de ezzel szemben lószerelvényénck becsértéke a kincstár javára esik.

A csendőrség köteJékéből vsáó elbocsátással egybekötött fogság- vagy börtönbüntetésre elitélt csendörök tömegátalánya az ítélet kihirdetése napjával végződik.

su

30. §. A lönief|átaláiiy.

1. Elül halározványok

és az illeték

niérue.

A ruházat és lószerelvényi tárgyak lentartására és után­ pótlására minden csendőr tömegátalányt kap. A tömegátalányl időszakonként a belügyminister álla­ pítja meg. Ezen átalán}^ jelenleg rendfokozatra való különbség nél­ kül : gyalog csendőrök részére évi 90 koronából és lovas csendőrök j-észére ^03 korona és 60 fiJJéi-bőJ áll. 2. Igény, annak

kezdete és vége.

A tömegátalányra való igény a csendőrséghez lörténV bemutatás napjával kezdődik és a csendőr részére szolgálati idejének egész tartama alatt, tehát akkor is jár, ha beteg vagy illetékei élvezete mellett szabadságolva, esetleg fegyelmi vagy vizsgálati fogságban, vagy pedig a csendőrségben való meg­ maradás mellett börtönbüntetésre elitélve van. Ha a csendőr a csendőrséghez történt belépése előtt pol­ gári állásban elkövetett cselekmény miat va\m~ne\y biróság által szabadságvesztésre Ítéltetik s az Ítélet daczára a csend­ őrség állományában megmaradhat, — a büntetés végrehajtása idejére a lömegátalány részéi-e nem számitható fel (47. ^. 10. pont.) A tömegre való igény azon nappal szűnik meg, melyen az illető fogyatékba jut.

3. Különös

halározványok polgári alkalmazás való szabadságolásoknál.

elnyerésére

Polgári alkalmazás elnyerése czéljából próbaszolgálatokra YHÍó szabadságolások esetén a tömeg-átalány csak hat hó tar­ tamára számitható fel és pedig teljes összegben, ha az illető személynek ruházatjárói magának kell gondoskodni, vagy fél összegben, ha az illető uj áiJásában szolgálati ruházattal láttatik el. 4. Felszámitásí

módozaiok.

A íönieg átalány az ígénj^jogosultnak nem fizettetik ki készpénzben, hanem azon szárnynál, mehniek állomán3^ába az illető tartozik, — a hónapot 30 nappal számítva — napi adagokként felszámittatik, A havi és napi adagok összege a tuldoldalí táblázatban van kimutatva.

ll.'lL'lthznh;Uyz;i

i^:^^.

83 8-2

l á z a t

T á b-

heli kiszámitásáról.

a tőmegadagok pónz-

töineíjadagok.

a) Gyalotj H a

^• i

II.

korona ; fill.

korona ! lill. i

7

i oO

korona

1

lo

IIL

korona

korona

korona

fill.

50

! ró

: 75

korona

lill

koiona

fill.

till.

koj'ona

fill.

1

I

' .

koiona ! fill

koiona

25

1

45

13

14

korona | fill.

korona fill.

12

korona

t

i 50

50

30 VI.

V. korona

fill.

50

37

2

:

45

' 75

• .

korona

3

3

23

22 fill.

5

ró

korona 5

2o

korona

fill.

korona \ fill.

50

1 j 50

3

fill.

H a V I

5

7o

fi

j

.í

II.

fitl.

.

2

OH.

knrona , lill.

fill.

! 25

2

korona 1 üil.

50

20

19

18

JiOWM

kuioni

níl

25

20

6

lill.

1

' .

korona

25

fill.

6

50

4

koinni

Itll

knjona

25

4

i 50

27

28

korona ; lill.

korona I fill.

0

korona j fill. 4

75

29

! ' i•

75

\ 5

^^^^

1

koiona fill

4

l

3 ....

till.

korona

korona

lill.

30

korona 7

5

till. 1 ! 25

korona 7

till. '• 50

1

tönuMjaíkn. o k .

%^l^^^^Ne5V'

korona

2

75

17

korona

3 1 75

korona

korona I üli. 1

I') l.ovas

korona \ fili.

üli.

1

24

is^^S^^ I.

10

9

1

21

korona fill.

^8 korona

lill

•I

10

1

22

'

1

li

korona | lill.

fili.

1

1 .

IV. tiJI.

fiit.

6 ^^

5

4'

3

2

•1

•^;sfc-

X a P i

N a pi

S?*íl^.-

korona

fifi

7

6 till.

a P i

korona | fill.

korona j fill.

10

9

8 korona j fill.

korona

fill.

korona

fin.

1

8

63

111.

25

27

-

,'iB/g

IV.

korona

sa

17

lill. ' 90

W

korona

11 fill.

, 57 12

.

!86

-^^

korona ] fill. korona fill.

korona 1 fill.

1 34

53

VI.

korona 1 fill. korona

3

17

tíU.

3

4o

22

korona fill.

korona

3

! 74

23 fill.

15 '

'14 .

1

korona i fill.

1

21

1

^.

1

4

). i 03

korona

fill.

^ 17

51

' 80

0

: 04

0

1 33

0

; 02

15

G

• 91

korona | lill. 4

32

i73

2

korona S fill. korona i1

4

19

korona

7

! 01

2

17

IBI

4

üli.

48

30

fill. 81)

korona 5

2

: 59

19

18

27

26

korona j fill. 7

1 •16

1

1

43

-44

25

24

korona | fill.

1

fin. ; 18

47

29

28

korona

till.

korona

fill.

7

77

8

06

korona 5

nii. 75

30

korona : lill. 8

: 88

20

korona fill. 5

2

ü

korona 8

till. 63

f-gSSt-'

Sí-

3 1 . §.

31. §.

n e m é r e és a szolgálati idő tartamára, az esetleges kincstári tartozás és temetési költségek levonása után. mint a n n a k hagyatéka örökösei j a v á r a a hagyaték tárgyalására hivatott bíróságnak szolgáltatandó át. Elhalt próbacseudőrök és ujonczok után a tömegvagyon ki n e m fizettetik, örökösei tehát csupán az esetleges külön járulékokra b í r n a k igénynyel. Ez utóbbiból is a z o n b a n az esetleges kincstári tartozás és temetési költségek azon része, mely a tömegvagyonból netalán fedezhető nem volna, le­ v o n a n d ó és csak a fenmaradó rész szolgáltatandó át a hagyaték tárgyalására hivatott bíróságnak. c) A nyiigdij vagij végkielégítéssel naté) ellátás esetén. Azon véglegesített csendőröknek, kik állandóan nyug
A Ieí|éi»ysé«j igénye a t ö m e g r e . í. FAvi

hafározüdnyok.

Minden csendőr tömeg-részlete annak íeltétcles tnlajdonát képezi s ha az illető a testületben legalább öt évet m e g ­ szakítás nélkül szolgált és önhibáján kivül fogyatékba jött, ez esetben neki tömegkövetelése, továbbá ruházatának becs­ értéke és esetleges külön járulékai a netalán fennálló kincstári Inrtozás levonásával bélyegleien nyugtája ellenében kifizetendő. Ellenben, ha a csendörségi egyének szökés, vagy saját hibájuk következtében lesznek a testületből eltávolitva, tömegvagyonuk m i n d e n k o r a csendörségi javadalmazás j a v á r a esik. 2. Igény

a

iömeg-íöbbleíre.

Ha valamely egyénnek oly nagy lömegrésze van, hogy az az évi tömegátalán\' kettős összegét meghaladja, a k k o r az ezen tömegátalány kettős összegét túlhaladó t ö m e g k ö v e ­ telés a tömegrészesnek bélyegtelen nyugtájára még akkor is kifizctliető. ha az a csendőrségnél öt évet még n e m szolgált. í ^ ^ ^

3. Igém/

g ^ ^ ^ ^

(t

85

31. §.

tömeguagijónra.

a) Előléptetések alkabnáiHtL Havidijasokká előléptetett csendőrségi egyéneknek, (az egyenruházati járulékon félül) tömegkövetelésük csak a k k o r szolgáltatandó ki, ha a tömeg kötelékében legalább öt évig állottak, ellenben a használatukban lévő ruházat náluk még akkor is meghagyandó, ha öl ével nem szolgáltak, ha pedig kívánják, ezen ruházat becsértéke kezeikhez kifizetendő. A csendörségnél öt éven alul szolgáló ily egyének tömegkö^^efelése és a használalukban lévő íószerelvény becsértéke a kincstár javára esik. b) Ethalálozns esetén. Az elhalt csendőr tömegvagyona, tekintet nélkül a halál

86

31. §.

31. §.

szolgálatra bevonulnak, akkor tömegkövetelésük terhére lehe­ tőleg becsült tömegtárgyakkal látandók el, részükre azonban az első tömegbetét újból fel nem számitható. Ha időlegesen nyngdijazott csendőr elhal, akkor ennek tömegvagyonát illetőleg ugyanazon eljárás követendő, mint a tényleges szolgálatban elhalt csendőrnél. Ha időlegesen nyugdíjazott s a csendőrségnél legalább is öt évet szolgált csendőr az időleges nyugállományban oly bűntényt követ el, mety a csendőrségből való elbocsáttatását vonja maga után, tömegvagyonára az esetben is igén^^e van. Ha próbacsendőrök (ujonczok) nyugellátás mellett fogya­ tékba vétetnek, akkor ezek csak az esetleges külön járulékra biruak igénynyel. d) Polgári Hzol(]áliilm való ideiglenes alkalmazás cselén. Az 1873. évi 11. törvényczikk alapján polgári szolgálatra ideiglenesen alkalmazott csendőrök tömegét illetőleg az első pont első bekezdése értelmében járandó el. Ily ideiglenesen alkalmazott csendőrnek a csendőrségí szolgálatba való újbóli belépése csak akkor engedhető meg, ha ö az első tömegbetétet sajátjából fizeti. Ha azonban az elsÖ tömegbetét összegét egyszerre le nem fizetné, azt részletekben legfeljebb 12 hó alatt befizetni tartozik. Ily egyénnek a csendőrségböl való újbóli kilépésekor, különbség nélkül a kilépés okára, a mennyiben ő az «első tömegbetétetö teljesen befizette, a tömegkövetelés és a ruházati becsérték teljesen kiszolgáltatandó. Azon esetben pedig, ha ő az «elsö tömegbetét»-re még egy vagy több részlettel hát­ ralékban lenne, ezen hátralévő összeg tömegköveteléséből evonandó.

b) A lestületből foggatékba jutó eggének tömegtavlozásának törlesztése. Ha a testületből fogyatékba vett egyénnek — tekintet nélkül a fogyaték nemére — tömegtartozása van, e tartozás első sorban a tőle beszedett ruházati és felszerelési czikkek becsértékéből, avagy magán vagj^onát képező közgazdálkodási követeléséből törlesztendő. Az esetleges tömegtartozások fede­ zésére, a legénj^ség önkéntes betétekre nem kötelezhető. Azon esetben azonban, ha mindezek a tartozás kielégí­ tésére elegendők nem volnának, a tartozás fenmaradt része az általános tömegből az összesített tömegnek megtérítendő. Végkielégítéssel a testületből szabadságolt egyének tömegtartozásai — ha az előző bekezdésben megjelölt járulékokból teljesen fedezhetők nem volnának — végkielégítésükből levonandók (lásd 102. §. 2. pont). E czélból a fedezetlenül maradt tartozás összege a belügyministeriumnak az illető egyén leszerelése után azonnal bejelentendő. 5. Foggatékba

Tömegiaiiozások,

a) Á lömeglartozás fogalma. Tömegtartozás akkor áll be, ha a tömegkötelékébe tar­ tozó egyén első tömegbetéljének és tömegátalányának együttes összege a részére kiszolgáltatott ruha- és felszerelési czikkek értékénél csekélvebb.

igényei a

ruházatra.

A csendőrségből kilépő, vagy eltávolított egyéneknek ruházattal való ellátását a csendÖrörsök gazdászatkezelési utasításának 54. §-a szabályozza. A rendfokozati jelvények a ruházaton csak azon csend­ őröknél hag}^andók meg, kik végeibocsátó levéllel szabad­ ságoltatnak, nyugdíjaztatnak, vagy a honvédség, esetleg a közös hadsereg tartalékába beosztatnak, minden más a csend­ őrségnél fogyatékba jutó egyénnél a jelvények eltávolitandók. 6*. A tömegből

^.

jutó legénység

87

beszerzendő tárgyak időtartama.

és azok

viselési

Azon ruházati és lószerelvényi tárgyak, melyek a legénység és lovak felszereléséhez tartoznak, az őrsök gazdászatkezelési utasításának 39. számú mellékletében vannak felsorolva, az eg3'es ruházati czikkek megközelítő viselési idejének tartama pedig a túloldali táblázatban foglaltatik.

88

Sl.§.

Danibsz;iiii

I

^ i.sele.si idölai'tam

A czikkek luegiievezése

év

1

Vadászkalap TollCoiiíó (ofctaJ

1 1

Köpein (leli vai^y nyári, gyalogsági vagy lovassági) Kúráin böi- s;a!!ér t^ Dolmánv ^ "

1

Nadi-ág (pantalló)

1

2

\

Pamut vászoning Téli gyapoting

:!

Pamut vászongatya Téii gyapolgafya Zsebki i d ő Nyakra%alo Jelsíp/ajuw _ -

3 2 1 1 2 J í

Kardbojt Alliszli burkf/(yu Téli keztyú 1 Nyári csizma • Téli esizoia

hó

- • * ^(--.iiC-; • '.?*

zMmE:.'

3 r •^

^S^"^^;

-3 1 i

1

5

Ziiblíodi~:>?^"í'*^' Tábori sapka *" '

i

^•Vit^i- - -j'^trr
'^í- .

Mi '1

'

89

ai.g.

_ i-t" ^•'•^ j ^ ^ ^ """"i^l^ St- "^

1

1

." .

8

;;^^ ^ r.'^r-'^S^^'^ . "

.6

2 1 1

Az egyes felszerelési darabokhoz tartozó ezikkek. például jelvénycsillagok, gailérsujtás. karpaszomány, karsujtás és efélék beszerzése a szükséghez képest történik. A próhacsendőrök és a íöniegtartozásokkaí íei'heK. \'alamint az időleges nyugállományból bevonuló legénység lehe­ tőleg becsült czikkekkel látandó el. Ezeken a szükséges javí­ tások az illetőnek tömege j-ovására történnek. A kapczákat, valamint az előirt aprólékos kézi szereket a legén\^ség sajátjából tartozik beszerezni. /. Csizmák késziíése és jaoitúsa. A csízinákJjoz, továbbá azok fcjeléséhez és laipalásáho;; szükséges anyag a tömegből szerzendő be.

A csizmák kés/itési és lejelési költsége a tömegből fize­ tendő; a kisebb javitások és a csizmák talpalása után járó költségekel a csendőj'legénység sajátjából fedezi. 8. Ruha és löszereluéiiLfi ezikkek

kiszolgálíatásának

inéroe.

A legénj^ség részére a ruha és lószerelvényt ezikkek a kiszabott mennyiségen felül csak oh' mérvbcji szolgáltathatók líi. a menn3áben azok értéke az illető egyén lömegkövetelését meg nem haladja. Elvül szolgák hogy a csendőr töniegl)eli igényei annak tömegvagyona korlátai kőzötí tartassanak, leliáí íömeglartozások minden körülmények között kerülendők. 9. Igény

a szolgálatbdn iönkrement megtérítésére.

niházal

ériekének

(i) Hogy ha a csendőr tömegbeli czikkei önhibáján kívül szolgálat teljesítése közben (péidául tűzesetek, árvizek stb.í alkalmával pusztulnak el. ily esetekben a csendőrségi java­ dalmazásból kártérítés jár, mely az illető tömege javára bevé­ telezendő. Ezen kártérítés azonban nem terjed ki az elrongált, vagy elpusztult ezikkek teljes beszerzési értékére, hanem csak azon részösszegre, mely a viselési időtartamra esik. önként érte­ tődvén, hogy az ekként hasznaveheletlenné váll lömegbeli czikk is a kái-osultnál mcí}í;hagyím(]ó. Ha valamely ruhadarab viselési időtartiuiia már teljesen letelt volna, vagy ahhoz már az egész viselési időtartam egy negyed részénél több nem hiányoznék, ugy míjidkét esetben a viselési időtartam egy egész negyede számitnndó tel nz illető javára, akként, hogy neki minden a .szolgálatban önhibáján kívül Iönkrement ruhadarab után. ha nem több, legalább is a kérdéses ruhadarab egész kiállítási, illetve eredeti beszer­ zési költségeinek egy negyede téríttessék meg. h) Ha ellenszegülést esetek alkalmávnl l^ esendői- valaniei}^ íömegczikke megrongáltaínék. akkor a kár clsö sorban az ellenszegülő állal térítendő meg. Hehajtliatatlanság esetén

B^z^

3 1 - 3 2 . §.

90

91

32. §.

a kárnak a csendőrségi javadalmazásból leendő megtérítése esetről-esetre a belügymin islertől kérelmezendő, ij Kolera, árviz, esetleg más hasonló természetű huzamo­ sabb ideig tartó kirendeltetések alkalmával a legénység ruhakoptatási átalányban részesíthető. Ezen átalány a csendőrkerületi parancsnokságok indokolt előterjesztései alapján esetről-esetre a belügyminister által engedélyeztetik s a tömegátalány összegét meg nem haladhatja. 10. Ruházati és lószerehéniji czikkek iönkreievése.

pajkosságból

való

A ruházati és lószerelvényi czikkeknek pajkosságból vagy gondatlanságból való tönkretétele, vagy önhatalmú elidegeniLése szigorúan büntettetik s az okozott kár megtérítésén kivül még büntetőbirósági eljárást is vonhat maga után. 32. §. SzállásilletéK és az öi*sii*0(lák Iierendozése. í. Elül

haiározüányok.

A csendörlegénységnek állandó beszállásoláskor mindenüti és mindenkor tisztességes, szolgálati hivatásának megfelelő, teljesen illelékszerü berendezéssel ellátott laktanj'^ában vagy csendőrségi bérszobában való elhelyezésre - fűtés és világítás nélkül — van igén3^e {kivételt lásd (il. §.) Az elhelyezés rendszerint bérlet utján biztosítandó. Kincstári tulajdont képező, vagy oly épületeknél, melyek­ nek tulajdonosai erre szerződésileg kötelezve nincsenek, az épület mindennemű belső és külső javításainak eszközlése, továbbá a kéménynek söpörtetése, pöczegödrök kiürítése és a meszeltetés a csendőrségi javadalmazás terhére történik. lízek közül az épületek belső és külső javitási, tisztogatási és meszeltetési költségeinek engedélyezése 50 koronáig a kerületi parancsnokság, azonfelül a belügyministertől függ, mely utóbbi esetben az ily helyreállitásokra vonatkozó javaslatok a bizott­ sági jegyzőkönyvek és költségkimutatások csatolása mellett a belügyministerhez esetről-eseh'e felterjesztendők.

A kémények sepretése szerződésileg biztosítandó. A pöcze­ gödrök tisztításából felmerülő költségeket, ha azok tisztítása nem az épület javításával egy időben teljesittetik, 20 korona erejéig a kerületi parancsnokság, azoníelül pedig a belűg}'minister engedélyezi. Hasonlókép járandó el elemi károk előfordulta esetén is.. Ha elemi csapások által okozott rongálások sürgős helyre­ állítást igényiéinek, ezeknek foganatosítását a csendőrkerüietí parancsnokság a felmerült költség nagyságára való tekintet nélkül elrendelheti, erről azonban a fentemlitett okmányoknak felterjesztése mellett a belügyminísternekjelentést tenni tartozik, A csendőrség sajátlagos szolgálati viszonyainál fogva különös tekintettel kell lenni arra, hogy a legénység lakhelyi­ ségei korcsma vagy más nyilvános helyiséggel egy födél alatt ne legyenek, lakhelyíségeik más lakókétól teljesen elkülönítve legyenek s külön bejárattal bírjanak. A szakaszparancsnokok szállásai, a szakaszirodák és fogdahelyiségek, valamint a szárnyirodák, fogdahelyiségek és raktárak rendszerint ugyanazon épületben legyenek, melyben a legénység van elszállásolva, vagy legalább is annak közte­ lében helyeztessenek el. Nős csendörök és altiszteknek külön szoba, konyha és két teljes ágy jár. Hadapród és hadapród tiszthelyettesek a legénységtől elkülönítve kettesével külön szobában szállásolandók el. 2. Az örsszobák

bcrcnde :ese

Az örsirodák berendezése következő: egy teljesen íelszerelt ágy, egy zárható íróasztal, osztályos iromány-állványnyal egy örspénztár gyanánt szolgáló s kettős zárral ellátott fiókos asztal, két szék, egy lábas ruhafogas, egy asztali lámpa, egy pökláda,

:i2. §.

92

^»r**"í6^^

egv polczos fegy\'er- és köpenyíbgas, egy sárgaréz gyertyatarló, y egv bádog mosdótál, cserépkorsó és ivópohár, - egy ketté osztott szekrény, ruha és irományolc^artására, egy nyeles kefeseprő (melynek utánpótlása az örsgazda­ sági átalány terhére eszközlendőj. egY egyszerű fali óra, továbbá egy tenta- és porzótartó, egy vonalzó fából, egy papirvágó olló és egy pecsétnyomó (viaszra használandó) s egy réz-czímnA^omó festékes készülékkel. Hadapród és hadapród-tiszthel3^ettesek, továbbá a törzsnél és a szárnyparancsnokságoknál irodai szolgálatra vezényelt altisztek egy-egy szobába kettesével helyezendök el; Íróasztalt s faliórát nem kapnak, hanem egy-egy záros fióku kis asztalt s a ruha- és ironiányszekrén}^ hetyelt egy-egy ruhaládát. Ha valamely őrsön egy második altiszt van, ez — ha a laktanyában külön szoba nem áll rendelkezésre — a csend­ őrökkel közösen helyezendő el. A nős csendőr szobája fűtését és világítását sajátjából tartozik fedezni. 3. Legénységi

S:5-»í«^-.

32. §.

szobák és azok

berendezése.

Eg\' csendörlegénységi szobában i'cnd.szerint legföljebb négy ember legyen elhelyezve. Egy csendörlegénységi szoba bútorzata következőkből áll: a) minden ember részére külön ágy; két ágy között leg­ alább 94 centiméternyi köznek kell lenni; b) egy hosszú (két méter hosszú és egy méter széles) közös asztal, fiókkal; c) polczos fegyver- és köpenytbgasok; d) egy, az asztal hosszának megiélelő pad, továbbá egy kis pad; e) minden ember számára egy-egy szék; fj egy lábas ruhafogas; fjj egy nagy víztartó csei"épkoi'só; h) két csendőr számára egy író és ruhaszekrény.

93

Az ábra szermti író- és ruhaszekrény leírása: a) lehajtható ajtó által el­ zárható irószekrény, mely a bb) deszka által a ruha­ szekrénytől van elválasztva, c) a ruhaszekrény, a dd) polcz által egy felső és egy alsó részre osztva, a szekrény mindegyik ajtaja két kulcscsal látandó el; í^egy nagy bádog mosdó­ tál és korsó két-két és egy pohár minden csendőr számára; A") egy pökláda; l) egy asztali állólámpa; m) egy czirokseprő. Egy teljesen felszerelt ágy, egy duczos vaságy, egy pár duczos vaságyállván3^ 3 fekalj, 1 láb. 1 fej és 2 oldaldeszkából, továbbá egy lószőrvánkos. két fehérvánkoshéj, egy szalmazsák, két lepedő, egy nj^ári és egy téli taka­ róból áll. Az ágyneműnek jó minőségűnek kell lenni; egy duczos vaságy 190 cmtr. hosszú, 84 cmtr. széles beiközzel bir; egy szalmazsák 195 cmtr. hosszú, 86 cmtr. széles; egy lószőrvánkos 95 cmtr. hosszú, 57 cmtr. széles; egy vánkoshéj 95 cmtr. hosszú, 58 cmtr. széles; egy lepedő 230 cmtr. hosszú, 152 cmtr. széles; egy nyári takaró egy lapból áll, 2"50"2'70 kílogr. sulyu, 210 cmtr. hosszú, 122 cmtr. széles; egy lélí takaró két lapból áll, 5—550 kílogr. sulyu, 210 cmtr. hosszú, 122 cmtr. széles; ' eg}' lószőrvánkos 3 kilogramm sulyu. Az összes bútorok és ágyneműek mindig használható állapotban tartandók. Uj őrsök felállítása alkalmával az uj bútorzatnak elkészí­ téséhez a törzs székhelyén levő Örs bútorzatának anyaga, méretei és alakja szolgál irányadóul. W'T ^

94

32. §.

32. §.

ú

A lepedőkel és vánkoshéjakat nyári hónapokban minden 14 nap. télen havonkinl egyszer kell változtatni és mosatni. Ezen változtatás czéljából, az őrsökön minden ágy szá­ mára a rajta levőkön kivül még két lepedő és egy vánkoshéj készletben tartandó. A vánkosokat, takarókat és szalmazsákokat évenkint egyszer kell mosatni, a szalmazsákokat évenkint egyszer újból megtöltetni és minden három hóban utántöltetni, a vánkosok lószőrét legalább minden harmadik évben kell megtépetni és az eredeti három kilogramm súlyra kiegésziteni. Egy szalmazsák megtöméséhez 23, utántöltéséhez min
95

1 laskaszürő bádogból. 1 szürőszita, 1 kézi kefeseprő, 8 kisebb-nagyobb vasfazék, 1 eleségkosár, 1 szemétláda fából, bádoglapátlal, 2 drb nyirfaseprő, 4 vaslábas, fejenkint 2 porczellántányér, 2—3 porczellántál, 1 gyertyatartó bádogból. 4.

Lakianyainlágitás.

A lakószobák világításáról — a pótlókeret kivételével — a legénység sajátjából tartozik gondoskodni. A laktanya külhelyiségeinek világítására, az ezen szabály­ zat 59. S-ában megállapított átalány szolgál. Ha a laktanya külhelyiségei különösen terjedelmesek, ysLgy ha azt egyéb építkezési viszonyok szükségessé teszik, a világítás szükségletének mérve bizottságilag állapitandó meg, a vonatkozó jegyzőkönyv pedig a világítási átalány meg­ felelő felemelése czéljából a belügyministerhez felterjesztendő. .). Igény,

ideiglenes (átvonuló)

beszállásolásra.

A legénységnek ideiglenes (átvonuló) beszállásoláskor a viszonyoknak megfelelő elhelyezésre van igénye, azonban sem átvonulási étkezést, sem a szállásladó konyha-tüzenek és főzöedén3'^ének használhatását nem követelheti. Az ideiglenes (átvonuló) elhelyezésért az 1879-ik évi XXXVI. l.-cz. 48. §-a, illetőleg 31. ij-ának I. 3. pontja sze­ rint ~ fejenként és naponként 2 fillér — a községi elöláróságnak kifizetendő. Ha ágynak kiszolgáltatása nem lehetséges, tiszta uj szalmából készitell s lepedővel borítót! fekhely igényelhető. Nős csendőröknek, ha átvonuláskor családjuk velük van, egy szobára; hadapród tiszthelyetteseknek és had­ apródoknak, ha ugyanazon községben többen szállásolandók

96

: Í 2 - : Í 8 . i}-

be, kettejüknek, ha pedig egyenként szállásolandók be, egy bútorozott szobára ^'ilágitással és télen fűtéssel is, van igényük, melyért az 5. ,§. 5. pont 2-ik és 3-ik bekezdésében meghatározott szálláspénz fizetendő. 6- A szállásilleték

kezdete és vége.

A lakilletékre való igény kezdődik; a) az állandó beszállásoláskor általában, a rendeltetési állomásra való bevonulás napjával; t^) az ideiglenes (átvonuló) beszállásoláskor, ha az állandó beszállásolási állomáson kivül való szolgálati alkalmazás, vagy áthelyezés folytán valamely menet-állomáson való éjjelezés szüksége áll be. A lakilleték végződik: ct) az állandó beszállásolásnál. ÍIZ állományból való fogyatékbavétel napjával: b) az ideiglenes (átvonuló) beszállásolásnál, az ideiglenes tartózkodási állomásról XÍŰÓ elindulás napjával, vagy ÍV/. állandó beszállásolási viszonvba lépéssel. .'Í3. §. A mérsékelt áru dohány. 1. Elül haiározváni]

és a járandóság

mérve.

A zsoldot élvező legénységnek, de csakis saját személyük i'eszére, igényük van ha\'onként és fejenként H csomag, líletve 856 gramm mérsékelt áru dohány felvételére, Egy csomag (107 gr.) ára 8 fillér. Azon csendőrök számáia, kik nem dohányzók, ily dohány lel nem vehető. A felvett mérsékeli áru dohánvnak elárusitása, mint allamjövedéki kihágás, szigorúan tilos. 2. Felvételi módozatok. A mérsékelt áru dohány felvételének módja az őrsök gazdászatkezelési utasításában van előírva.

34—35. g.

97

II. SZAKASZ. Különös illelékek. 34. §. Ilíuhipród-tisztlielyettesek ruházati átahínyo. Tiszthelyettesekké kinevezett hadapródoknak a kitün­ tetési jelvén3^ek és azon felszerelési tárgyak beszerzésére, melyek a többi altisztekétől eltérők, 30 koronából álló ruházati átalány jár. Az egyszer s mindenkorra illetékes ezen ruházati átalány az erre jogosult tiszthelyetteseknek kineveztetésükkor a csendörségí javadalmazásból bélyegtelen n3mgta alapján fize­ tendő ki. 35. í<. A szolgálali pótdij. 1. Elvi határozványok és az illeték mérve. A legénység azon szolgálati időhöz képest, melyet a csendőrségnél megszakítás nélkül töltött, szolgálati pótdijban részesül, és pedig naponta és lejenként: a betöltött 3-ík szolgálati év után: törzsőrmester, őrmester és örsvezető 40 fillér csendőr „ 30 « a betöltött 6-ik szolgálati év után : törzsőrmester, őrmester és öi'svezető 50 fillér csendőr 40 « a betöltött 9-ik szolgálati év után: törzsőrmester, őrmester és (u-svezető 60 fillér csendőr 50 (( a betöltött 12-ik szolgálati éx után: hadapród-tisztheh'ettes, törzsőrmester, őrmester és őrsvezető 80 fillér csendőr 70 « a betöltött 15-ik szolgálati év után : hadaj)ród - tiszthelyettes. törzsőrmester. őj'mesler és örsvezető 1)0 fillér 80 c< csendőr JMek'lísziihályzat.

^ji-''"

^ t í

v ^

a betöltött 18-ik szoígálati év után hadapród-tisztheivettes, törzsőr­ mester, őrmester és örsvezető 1 korona, csendőr 90 fillér pótdíjai. -•^ A hadapród-tiszthelyetteseknek, valamint a hadapiódoknak 24 koronából álló havi szolgálati pótdíj jár, mely azoknak megbetegedésük esetében, valamint a fogságban is csonkitatlanul kiszolgáltatandó. E pótdíj — mely előleges havi részletekben fizetendő ki — az újonnan kinevezetteknek a kinevezés kelte után következő hó 1-ső napjától, ha pedig a kinevezés a hó 1-én történt, akkor ezen naptól jár; a 13-dik csendőrség) szolgálati év kezdetétől azonban e helyett a fent kiszabott szolgálati pótdíj illetékes. Ha a betöltött 12 csendőrségi szolgálati év után járó szolgálati pótdíj a hó valamely napjától számítva adományoz­ tatik, akkor ezen pótdíj a meghatározott naptól kezdődőleg a hó 1-én már előzőleg felvett pótdíj levonása mellett folyósitandó. Ezen szolgálati pótdíj azon hó végével szűnik meg, znelyben az igén3Jogosult bármily módon a legénységi állományból fogyatékba jut. 2. Szolgálati

idő mcgszakitása

esetén.

A csendörségi szolgálati idő megszakitottnak tekintetik, ha a legénység a testület tén\^leges állományából bármely oknál fogva fogyatékba vétetik. Ha ily megszakítás után az illető újból a testület tén3'Ieges szolgálatába lép, a póídij csakis a csendőrségbe történt újbóli belépése után megszakítás nélkül töltött szolgálati ideje után illetékes. Azon csendőröknél, kik a bosznia-herczegovinai csend­ őrségtől közvetlenül lépnek át, a szolgálati pótdíj igény meg­ állapításánál előbbi csendőrségi szoJgáiatuk mindaddig míg a viszonosság fenn áll, betudatik. Ha mindazonáltal a megszakítás lesli fogyatkozás miatt * Lásd végrehajtási liatih-ozv:inyokat.

í)9

;35. ^.

3 5 . S.

uyugdijazás. vagy állományleszállitás (lásd a csendőrségi nyugdij-törvényO folytán keletkezett és ba az illetők később a visszanyert egészség, vagy a beállott szükség következtében szolgálaltételre ismét behivatnak, miután a szolgálati időt önhibájukon kívül szakították meg, az illetők részére az összes csendörségi tényleges szolgálati idejükre eső szolgálati j)ótdij folyósítandó. A nyugállományban, vagy pedig állományleszállítás követ­ keztében szabadságon töltött idő a pótdíj kiszabásánál tekin­ tetbe nem vehető. A végkielégítéssel elbocsátott, vagy azoii nyugdíjazott egyének, kik nyugdíjukat végkielégítéssel megváltották, ha iijból a testület tén3deges állományába lépnek, korábbi szol­ gálatuk után pótdíjban nem részesíthetők. 3. Az illeték kezdete. A pótdíj élvezete a 3., 6., 9.. 12., 15. vagy líS-ik szolgálati év betöltése után következő napon kezdődik. 4 A folyösitás

módja.

A szolgálati pótdíj, valamint annak felemelése az arra jogosultaknak a csendőrkerületi parancsnokság által az állo­ mányparancsban engedélyeztetik. Ily parancsok a kerületi szám­ vevőség által mindenkor a haví számadáshoz csatolandók és ezen illetékváltozás az illető csendőr anyakönyvi lapjába bejegyzendő. Oly egyének, kik nem a szolgálat érdekében és nem a hivatásszerű csendőrségi szolgálat folytatása végett tartatnak ideiglenesen vissza, a már engedélyezett pótdíj élvezetében megmaradnak ugA^an, de sem nj, sem magasabb pótdíjban nem részesülhetnek. 5. Felvételi

módozatok.

A szolgálati pótdíj a zsoldnak kiegészítő részéi képezi és ezzel együtt minden hó 1-én és lü-án előre, törzsőrmesterek részére azonl^an - miután azok havidíjat élveznek — a havidíjjal egyidejűleg előleges havi részletekben fizetendő ki. 7*

35-37. §.

37. §.

A hadapród-tiszthelyettesek szolgálati pótdija szintén havonta, mint oszthatlan illeték, előlegesen szolgáltatandó ki.

mind pedig az első osztályú ezüst vitézségi érem után járó pótdíjat is élvezheti. A vitézségi érempótdij, nem tekintve az érembirtokos rendfokozatának előléptetés, vagy a hadsereg és honvédségnél fegyelmileg történt lefokozás által bekövetkezett változását, mindig azon rendfokozatra megállapitott kiszabat szerint illetékes. mel3'ben ő az érem adományozása által kitüntetett hadi tett, illetve cselekmény végbevítelekor állolt.

100

6. Betegek és fegijelmileg femjilett hadaprödok őrmeslerek pótdija.

és *

A szolgálati pótdij kiszolgáltatására nézve általában azon határozványok érvényesek, melyek a zsoldnak felvételére nézve mérvadók, minélfogva azon esetekben, melyekben a zsold a kincstár javára esik, a szolgálati pótdij sem fizettetik ki. A beteg legén^^ség a betegség tartama alatt is szolgálati pótdija élvezetében marad. A szobafogsággal büntetett őrmesterek (ide értve a czimzetes őrmestereket is) és hadapródok esetleges szolgálati póídijnk élvezetében, szobafogságuk tartama alatt meghagyandók.

2. Az illeték Az

101

mérve.

é r e m p ó t d i j

á JJ; az í. oszt. ezüst vitézségi érem

az araoy vitézségi érem H V ri (1 1 11 k n z ;i 1

7. Az illeték vége.

birtokosai részére

A szolgálati pótdij élvezete minden esetben a zsoldille­ tékkel egyidejűleg szűnik meg.

naponkint rillórből 1

iiiuliiprüil (iszUu'ljoUtis loi/^oinn'isUM e> oimusk'i

36. §. Lovndlási fiitiiloiiKlij. Azon lovascsendőr, ki szolgálati lovát Ö éven át meg­ szakítás nélkül lovagolja, jó és teljesen szolgálatképes álla­ potban bemutatja, 5 drb 10 koronás, ugyanazon ló után minden további évben jíodig egy dri) 10 koronás-arany juta­ lomban részesül. A ló szolgálati képességét és jó állapotban lételét a szemiéttartólorzstiszl vagv- szárnyparancsnok örsszemle alkal­ mával állapítja meg. :Í7.

ií,

A \ ííí'zséffi é i ' í ' í i i f f ó t í í i i .

í. FAvi Imtározvúnijok. Az arany, valamint az első osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosának a vitézségi érempótdij jár, Eg}' és ugnazyaon egyén egyidejűleg mind az arany.

ütsuvcio l s( IKIÜI"

'. >-" _ i'^^^.y , J

il( iiitl()kg/at.i}élkuli plcóbBCísundor

". /^^

;ÍO

ÍÍO

40 ; 20

; 20 [_ 10

mm^^ '^\

3. Az illeték kezdete és tartania. Az érempótdíj élvezete az érem adományozásának nap­ jával kezdődik és a birtokos elhalálozásának napjával végző­ dik, a mennyiben a l)Írtokos a csendőrség, esetleg a hadsereg vagy honvédség köteléké])en, vagy a nyugdijasok (rokkantak) állományában marad és érempótdíjától büntetésből meg nem fosztatott. Az érempótdijnak és az éremnek egyidejüleges elvesztése bűnletésképen beáll: (íj bűntetőbiróságílag való elítéltelésnél a katonai bünletötörvény által meghatározott esetekben és h) ha az éremtiirtokos érmét elárusította.

• - • -

" • "

' - -

37. «.

10:

•I: Fdvcleli

módozatok.

íit Az i'(elmezefii állomdíufban. Az érempóldij az arra jogosiüt altisztek, csendőrök, ujonczok és próbacsendöröknek a zsolddal egyidejűleg és ezzel egyenlő l'elvételi időszakokban, a havidijas érembirtoko­ soknak pedig havonkint a hó leteltével fizetendő ki. b) .4 megbetegedett, nagy rövid időre szabadságoü éremtiilajdonosot^ra vonatkozólag. A megbetegedett, vagy rövid időre szabadságolt altisz­ teknek, csendőröknek, ujonczoknak és próbacsendőröknek betegségük, vagy szabadságoltatásidí tartania alatt fcl nem vett illetékes érempótdijuk a csapat- vagy osztályukhoz vahV újra beérkezésükkor utólagosan kiszolgáltatandó. c) (Isendörség kötelékéből történt kilépés esetén. A csendőrség kötelékéből kilépett ol}'^ éremlulajdonosok, kik valamely csapattest tartalékába áthelyeztettek és érempótdijra való igényüket csendőrségi szolgálatuk ideje alatt szerezték, esedékes pótdijukat a belügyminister utalvánvára az illető adóhivatalnál utólagos negyedéves részletekben. ténylegesitésük esetében pedig a belügyi tárcza terhére illeté­ kes csapattestüknél kapják. A nyugdijasok állományában levő egyének éreinpóldija az illető pénztáraknál utalványoztatik. d) .4 búnietöbirósági, vagg vizsga(
:Í7

I(í3

38. §.

Havidíjas érembirtokosoknál az érempóldij élvezete fe­ gyelmi fogság által, bccsületügyí \'agy birói vizsgálat alatt félbe nem szakad. Ha azonban ők, mint befogott vagy visszakerült szöke­ vények jutnak fogságba, akkor nekik azon idő alatt, melyben csak tápdijat, illetőleg közönséges fogsági illetéket kapnak, az érempótdíj nem jár. e) Az elhungt(d< részére esedékessé váll, de fel nem vett Ivingadok Idszolgédtatéisiu Az elhalt érembirtokos részére esedékessé vált, de még fel nem veti érempóldij annak hagyatéka közé télveendo és örököseire száll. J. A vitézségi érem elvesztése esetén követemlő

eljárás.

Ha a vitézségi pótdíj élvezetében álló egyén a birtokában levő vitézségi érmet véletlenségből, vagy gondatlanságból elveszítette, akkor részére az érem újra kiszolgáltatandó ugyan, de annak beszerzési ára a kincstáj'nak érenipótdijából megtérítendő. Az önhibáján kívül elveszett Il-od oszlályu vitézségi érem­ nek pótlása a kincstárt terheli. 6". Elszámolási módozatok. Csendőrségi egyének azon érem pótdijai, melyekre ya]ó igényűkel a lén^^leges katonai ^'agy honvédségi szolgálat alatt nyerték, a cs. és kir. közös hadügymínisteri, illetőleg honvé­ delmi ministeri, a csendőrségi szolgálat alatl kiérdemelt ily pótdijak pedig a belügymínisteri tárczál terhelik. A cs. és kir. közös hadügymínisteri tárczát terhelő érem­ pótdijak megtérítése iránt a belügyminister intézkedik, A vitézségi érmek után járó pótdíjak felvételéről szíMó nyugták béiyegmentesek. Pótló-iMoniítási jutiilomdij. A pótl(>keretnél beosztott minden egyes idomító cseiuiőr nanonkéril 40 fillér póUó-idomitási julalomi)an részesül.

rSS:"

KM

38-3Í). §.

Ezen jutalom, ha az illető idomító csendőr bármi oknál fogva más által helyettesittetík, helyettesét illeti meg. A jutalomdij minden hó 1-én és 16-án a zsolddal egyide­ jűleg, de utólagosan fizetendő ki.

Drágasá(]i póUék. /• Elvi

határozvánijok.

Ha rendkivüÜ drágasági viszonyok valamely őrs élelme­ zését szokatlan költségessé teszik, az öi's rendes szolgálati utón drágasági pótlékot kérelmezhet. A szakaszparancsnok által kellő indokolás mellett előter­ jesztett és a szárnyparancsnok véleményével, nemkülönben a helyi hatóság által kiállított piaczí árjegyzékkel igazolt kér­ vény a csendörkerületi parancsnokság által, saját véleménye kíséretében, a javasolt drágasági pótlék összegének feltünte­ tése mellett, a belügyministerhez terjesztendő fel. A drágasági pótlék az özs minden rendszeresitett egyéne után eső napi illetéket képez s a rendszeresített létszám után akkor is jár, ha az ezen pótlékot élvező őrs rend­ szeresített létszáma nincsen teljesen betöltve. 2. Az igény kezdete és oége. A drágasági pótlékot a belügymíníster engedélyezi és azon naptól folyósítandó az őrsnek, a mely nap a belügy­ míníster által az engedélyező rendeletben meghatároztatik, illetőleg, ha a rendeletben az igény kezdete feltüntetve nem volna, a kifizetés a ministeri rendelet keltezésének napjától foganatosítandó. Ha a drágaságí pótlék engedélyezésének alapjául szolgáló viszonyok megszűnnek, a kerületi parancsnok rendes szemléje alkalmával, esetleg pedig a szemlét tartó törzstiszt, szárny-, vagy szakaszparancsnok indokolt jelentése alapján a árágasági pótlék élvezetét beszünteti és eri-ől a belügyministernek jelen­ tést tesz.

\0l

:tit w. &.

3. Kifizetési

módozatok.

A drágaságí pótlék az őrs rcnászercs'úeU létszámára havonta utólagosan az örs-pénztári bizottság bélyegtelen nyugtájára a szárnyparancsnokság által kifizetendő. Ha az őrsön nős és saját háztartással biró csendőr van, a drágasági pótlék reá eső hán3^ada az örs pénztári bizott­ sága által az illetőnek kifizetendő; a többi csendőrök után eső rész pedig az örs közgazdálkodási pénztárába bevéte­ lezendő. A drágasági pótlék az őrshöz tartozó és saját háztartással biró csendőrnek még akkor is jár, ha szabadságon, kórház­ ban, vagy más okból örsállomáshelyétől távol van. ic^

40. §. Elfotjatási dijak. 1. Elvi

határozüány.

Elfogatási díjak a kiváló szolgálatok különös megjutal­ mazása czéljából vannak rendszeresítve. Ezen elvből kiindulva, az elfogatási díj csak akkor illetékes, ha a csendőr a gonosztevők kinyomozása, vagy elfogatása körül tevékenységgel, ügyességgé] vagy különös észszerű eljárással, végre fáradhatatlan buzgalommal j á r t é i ; a gonosztevő kinyomozása és elfogása tehát csupán a nehezebb körühnén\'ek között szerzett érdemeinek tulajdonítható. Elfogatási dijak a csendőrség Javadalmazásából csakis a polgári osztályhoz tartozó elfogott és elítélt törvényséi'tök után fizettetnek. 2. Az elfogatási

dijni való

igény.

Az elfogatási dijak a következő esetekben illetékesek: a) ha a tettes szeméíj'e, vagy annak tartózkodási helye, vagy míndketlő ismeretlen volt; h) ha az elfogatás a káros fél szóbeli vagy írásbeli értesítése, vagy magánszemélyek feljelentése folytán történt ugyan, a tettesnek kipuhatolása és letartóztatása mindazon-

106

aw.

-^

i(í. §.

által a személyére vagy tartózkodási helyére, megszökésére s egyéb körülményekre vonatkozó tökéletlen útmutatások miatt, csupán a csendőr fokozott, körültekintő s üg}^es eljárása, tehát saját buzgalma folytán eszközöltetett; r) ha egy szökésben levő vagy n3^oraozó levéllel (Rend­ őri Közlőn}^) üldözött ismeretlen tartózkodásu törvénysértő az elfogatási rendeletnek vagy^ felhívásnak az őrsön való vétele után 24 órai időtartam alatt elfogatik; d) katonaszökevénynek után akkor, ha polgári állásukban elkövetett büntetendő cselekményért polgári biróság által elitéltetnek. 3. Esetek, melyekben

^é^

elfogatási

107

40. §.

díj nem

illetékes.

Elfogadási dij nem jár: a) ha a bűntett vagy vétség elkövetőjének kipuhatolása csendőrök által történt ugyan, a törvénysértő azonban a személyes szabadság megóvására vonatkozó határozványok. vagy más okoknál fogva letartóztatható nem volt, tehát csak feljelentetett: b) ha a törvényesen megszabott fogságbüntetés az illető törvényszék által pénzbirságra átváltoztaltatott. ._j^ c) ha a letartóztatás csakis a csendörségnek szóbeli vagj^ tettleges megsértése következtében történt; d) ha a csendőrség által elfogott egyén elitéltetett ugyan, annak letartóztatása azonban törA'ényszerüen indokoltnak nem találtatott; e) Magyarország területén elfogott és kiszolgáltatott kül­ földi (nem magyar honosságú) törvéuA'sértők után. Mind­ azonáltal különös tekintetre méltó esetekben, a belügyministerhez megfelelő pénzbeli jutalmazás iránt ja^'aslat teendő; f) törvénysértők letartóztatásánál, kiknél az elfogatás oiynemü jelentések vag3' felhívások folytán történt, melyek szerint ugy a tettes szeméWc, valamint tartózkodási helye elegendően és annyira jelezve volt, hogy a letartóztatáskor a csendőr csakis szolgálati kötelességét teljesítette; t/} szolgálat közben, vagy korcsmák, csapszékek és

hirhedt lebujok átvizsgálása alkalmával talált igazolvány liélküli csavargók letartóztatásáért, akkor sem, ha a vizsgálat folyamán kiderülne, hogy a letartóztatottak valamely bűntény vagy vétség tettében bűnösök és ezek miatt valamely bün­ tetésre elitéltettek; h) sorozás elől megszökött hadkötelesek elfogásáért. 4-. Az elfogatási

dijak

mérve.

Az elfogatási dijak kiszabatának alapját a jogerőre emelkedett Ítéletben kimondott büntetés mérve képezi. a) Közönséges bűneseteknél: 1 évnél csekélyebb tartaiuu fogság vagy börtönbüntelésnéL. ? i ._:^_. _>;^í(í& „ 8 korona,. 16 « 1 évtől bezárólag 3 évig 32 a 3 éven felül 10 « 50 (( 10 y « 15 « 60 « 15 éven felül és életfogytig halálos Ítélet kimondása esetén, még akkor is, ha a halál­ büntetés kegyelem utján elengedtetett, vagy börtönbüntetésre változtattatott át . 120 korona jár. b) Vétségeknél : Vétségeknél az elfogatási dij csak akkor jár, ha a fogház­ büntetés hal havi tartamnál kevesebbre nem szabatott ki, c) Vizsgálati fogságlnU megszökött fogóig ujlmli letartóztaiásánál: A vizsgálati fogságból megszökött fogoly újbóli letartóz­ tatásáért akár az ugyanazon csendőr által foganatosíttatott, ki az első letartóztatást eszközölte, akár egy más csendőr által történt, ha a meghatározott feltételek meg vannak, az Ítélet jogerőre emelkedése után az első letartóztatásért esedékes elfogatási dij még egyszer kiszolgáltatandó. Ha azonban ily fogoly megszökése után ujabb bűntényt vagy vétséget követ el, akkor a második letartóztatásért járó elfogatási dij a kimondott összes büntetés mérve szerint szabandó ki. d) ^k^v eliiéÜ s megszökött fe(/genezek ujtföii letartózta­ tásánál:

—^ .--.'.:."" *-^ _

r :;35g^—

108

40. §. 40. §.

A börtön, fegyház, vagy rabkórházból megszökött elitél­ tek után az elfogatási díjak az 1. pontban felsorolt feltételek alatt fizettetnek ki és azon évek számához képest állapittalnak meg, melyeket a megszököttnek még a fogságban kellett volna töltenie. Ha azonban ily szökevény újbóli letartóztatásáig büntén}^ vag}' vétséget követett volna el, akkor egyéb feltételek létezése esetén a bűntény vagy vétség után járó elfogatási díj az ide vonatkozó ítélet jogerőre emelkedése után kiszolgál­ tatandó. e) Ha a fegijencz életfogijtig terjedő höiiőnre voli ítélne : Életfogytig tartó börtönre már elitélt s megszökött fegyencz újbóli letartóztatásáért 60 korona elfogatási dij jár; ha azonban az újból befogott szökevény megszökése után ol}'^ ujabb bűntényeket kövelett volna el, melyek következté­ ben ő halálra Ítéltetnék; ez esetben 120 korona elfogatási dij illetékes. 5. Kiszolgáltatási

módozatok.

Annak megállapítása, vájjon az elfogatási dij igény fel­ tételei megvannak-e, első sorban a szakaszparancsnok hatás­ köréhez tartozik. Az elfogatási dij igényjogosultságának megállapítása az örsparancsnokságok által esetről-eselre beterjesztendő tényvázlatmásolatok alapján történik. A szakaszparancsnok kötelessége a beérkezett lényvázlalmásolatokat alapos bírálat alá venni és a legközelebbi szemie^fe.; vagA' más szolgálati alkalommal az illető őrsön a letartóztatás körül szerzett érdemeket megállapítani. Azon esetben, ha az elfogatási dijat illetékesnek találja, erről a tényvázlat-másolat hátlapján annak kiemelése mellett, hogy a 40. I5. 2. pont, mely alpontja alapján tartja az elfogatási dijat illctékszerünek, vagy az eljárt legénységet elfogatási dij igényével elutasítandónak — a szárnyparancsnoksághoz röviden indokolt jelentést tesz. A szárnyparancsnokság az ekképen ellátott tényvázlalmásolatot beérkezte után, szintén szigorú bírálat alá veszi

Í09

és azon esetben, ha az elfogatási dijat illetékszerünek találja, a tényvázlat-másolatát az e czélra vezetendő «Előjegyzés»-ben előjegyzí s intézkedik a jogerős ítéletnek beszerzése iránt. A jogerős ítéletnek beérkezése után — ha a letartóztatott egyén szabadságvesztésre ítéltetett - a szárnyparancsnok megállapitja a folyósítandó elfogatási dijat (4. pont) s azt a jogerős ítéletnek csatolása mellett a kerületi parancsnoksághoz felterjesztendő tényvázlat-másolaton bejelenti, az elfogatási díj igénjjogosultságát pedig kellően indokolja. Azon esetben, ha a szárnyparancsnokság az elfogatási díjnak folyósítását nem tartja indokoltnak, ezt, a tényvázlatmásolaton a kerületi parancsnokságnak haladék nélkül be­ jelenti. A kerületi parancsnokság az elfogatási díj igényeket illetőleg végérvén^^esen határoz. A szárnyparancsnokság a ker. parancsnokságtól leadott iratok alapján a legénységet a netání illetéktelenül támasztott igények felől értesíti, ellen esetben pedig az illető bíróságtól beszerzett ítélet alapján az elfogatási dijat felszámítja és az érdekelteknek kiszolgáltatja. Az elszámolás alá kerülő elfogatási dij kiadási tétele a tény vázlattal, a jogerős ítélettel és az érdekelt csendörök nyugtájával okmányolandó. A tényvázlatok röviden, tárgyilagosan és akként szerkesztendők, hogy azokból azon körülmények, méhnek az elfoga­ tási dij illetékességét indokolják, igazsághűen és minden öntúlbecsülés nélkül felsorolva, kivehetők legyenek. Ha a tényálladék lelderitésére nézve előnyösnek és szük­ ségesnek mutatkozik, akkor a szárnyparancsnokság az illető vizsgáló bíróságokkal a netán kékséges körülmények felvilá­ gosítására nézve érintkezésbe lép. 6*. Fetszámitási

módozatok.

Az elfogatási dijakat a csendőrségi javadalmazás viseli. Ha az elfogatásnál több csendőr működölt volna közre. akkor a/, elfogatási dij ezek közt rendfokozati különbség nélkül

fe!

110

/4Ü-4J. §.

42—'iH. §.

-egyenlően osztandó el. Hasonlólag megilleti az elíbgalási dij megfelelő hányada azon csendőrt is, ki a törvén3^sértöt kinyo­ mozta, de az elfogatásnál bármi oknál íbgva közre nem mű­ ködhetett.

111

IV. SZAKASZ. Különös alkalommal járó

illelékek.

42. íi.

Ili. SZAKASZ.

Klőléplettek illelékoi.

B i / o u y o s á l l o m á n y és szokfálati v i s z o n y o k

A legénységi állomán3Íja tartozó egyének előléptetése esetén a magasabb zsold és az esetleges magasabb szolgálati pótdíj a 28. és 35. ^-ban foglalt határozván3^ok értelmében jár.

közöli j á r ó illolékek.

43. §.

41. SSzáinfölöttiek illetékei. A legénység előirt állományát túllépni nem szabad. Ennél­ fogva tehát az állományba való fölvétel csak akkor íőrténbetik, ha a betöltendő hely fogyaték következtében tényleg megürült, minek folytán a jelentkező behívása, illetve az üresedésbe jött altiszti állásnak előléptetés utján való betöl­ tése csak akkor foganatositandó, mikor a távozó fogyatékl)a vételének napja már határozottan tudva van. Azon esetben, ha a legén3^ség állomán\^a a csendőrség szervezetének megváltoztatása következtében leszállittatnék, a számfölötti legénA^ség a m. kir. csendőrség nyugdíj-igényeiről szóló törvény szerint nyugdíjazandó. A legénység állomán^^ára, nemkülönben egyes alosztályok étszámái'a számfelettieket vezetni, csakis a belügyminister engedélye alapján lehet, kivételt csakis a kizáratásra ilélt és büntetésének kitöltése végett valamely fogházba átadotl egyének képeznek, a kik az ilélel kihirdetése után a szárnynál való íbgyatékbavétel mellett a törzsnél szám feleit vezetendők és hetyük a jelenléti létszámban azonnal pótlandó. Ha íi számfelett vezelendö (nem hadtörvén3^székileg elítélt) legén3'ség ílletékeix^e vonatkozólag a belüg3aninister rendelete különös határozván3^okat nem tartahiiaz, a számfeletti legéuA^:ség a rendszeresített létszámba larlozók illetékeit élvezi.

Vezényeltek és szolgálattételre heosztottak illetékei. 1. Elvi

hatávozüáiujok.

A legénységnek vezén3dése vagy szolgálattételre való be­ osztása ideiglenes vag}^ tartós. A vezén3^eltetés vagy szolgálatra való beosztás ideiglenes vagy tartós jellegének meghatározásánál a legén3'ségre nézve is ug3'^anazon elvek irán3^adók, a meWek a havidijasokra nézve a 16. §. 1 pontjában kimondattak. ?. Illetékek ideiglenes üezényéltetések alkalmával A legén3'ség ideiglenes vezényeltetések alkalmával, ha közétkezésben nem részesülhet (kivételt lásd 3. és 4. bekez­ désben), az étkezési pótlék élvezetébe lép s csendőr-laktanyá­ ban való el nem heh^ezhetés esetén, vezén3'eltetése helyén az átvonulási szállásra is van igén3^e. Egyéb illetékei válto­ zatlanul megmaradnak. Ha azonban nős csendőr állomáshelyéről olyképen vezényeltetík el, hogy nejét vagy anyátlan gyermekeit vissza­ hagyni köteles és ezen vezén3Tltetés alatt étkezési pótlékot nem élvez, nejének, illetve családjának az élvezett szálláson kívül naponta 80 fillérből álló élelmezési járandóságra van igénye. A nagy hadgyakorlatokhoz (tábori csentlőrök kivételével) árvizveszéty, ^'^§y járványok indokából történt kirendelések és egyéb összpontosítások alkalmával, midőn a legén}'ségre

43-44. §.

44-45. §.

nagyobb fáradalmak háramolnak és ennek következtében a csendőr-legénység élelmezése költségesebb, az étkezési pótlék az esetben is engedélyezhető ha a legénység rendes közétke­ zésben részesül. Ily összpontosítások alkalmával azon körülmény, hogy az étkezési pótlék a t'enlebb körülírt okoknál fogva felszá­ mitható-e vag}^ sem, esetröl-esetre a csendőrkerületí parancs­ nokságok által állapítandó meg és a felszámítás engedélye­ zéséről az illető alosztályok rendeletileg értesitendők. Hasonló alkalmakból az összpontosított legén3^ség étke­ zési pótléka SOVo-ííl felemelhető, az ebbeli felszámítás azon­ ban csakis a belügymínistertől előzetesen kikért engedély alapján történhetik. Ideiglenes vezényeltetéskor a legénység saját szárn^^a élelmezésében marad.

ellátva, a következő "hó elsejével az egyik parancsnokságnál illetékélvezetből fogyatékba, azon csendőrkerületi parancsnok­ ságnál pedig, melyhez áthelyeztetett, ugyanazon nappal élel­ mezésbe és növedékbe veendő.

3. Illelékek tartós vezényéltetések alkalmával Tartós vezényeltetések alkalmával a legénység pénzbeli illetékei tekintetében azon szárn}^ élelmezési állomán3^ába lép át, a melyhez tartósan beosztatott, míg tömegilletéke tekintetében saját szárnyánál marad. Átlielyezí^ttck illetékei. Az áthelyezett legénységnek illetékei magában a testület­ ben való áthelyezéseknél nem szenvednek \'áltozást. Ha az áthelyezés ugyanazon csendőrkerületí parancs­ nokság egyik szárnyától a másikhoz történik, akkor a zsold, szolgálati- és esetleg más jjótdijak bezárólag a két fizetési hatái-idő valamelyikének utolsó napjáig azon szárnynál számítandók fel, a melynél az illető fogyatékba jött. a tömegátalány pedig ott kezelendő illetékül, hová az áthelye­ zett a havi zárlatkor állományba tartozott. rogyik csendőrkerületi parancsnokságtól a másikhoz való áthelyezések alkalmával ugyanezen elvek lartandók szem előtt, ha pedig ily áthelyezések valamely hó elsejével eszkö­ zöltetnek, akkor az illető a lejárt hó utolsó napjáig bezárólag

13

45. S. Szabadsájjoltak illetékei. í. Elvi

haiározvánijok.

Tartós szabadságolásoknak a legénységnél rendszerint nincs helye. Fölülvizsgálati esetekben, ha a fölülvizsgáló bízottság által valamety csendőr a csendőrségi szolgálatra alkalmatlan­ nak osztályoztatik, a szabadságolás haladék nélkül eszközlendő és az illetőnek ténylegesség! illetékei azon hó végével, a melyben felülvizsgáltatása megtörtént, beszünletendők. (Kivételt lásd 28. íS- 6. i)ontja alatt.) Azon egyének illetékkezelésére nézve, kik csendőrségi szolgálatkötelezettségüknek eleget tettek s elbocsátásukig szabadságoltatnak, a 28. ?;. ti h) pontja alatt kifejtett határoz\ányok mérvadók. A mi a tömegkövetelés és a becsült ruházati és lelszerelésí tárgyak értékére való igényt illeti, a 31. J^-ra ulaltatik. 2. Magán vagy családi ügyekben

való

szabadságolásoknál.

Ha a csendőrség legénységi állományába tartozó személy­ nek családi ügyben vagy különös tekintetet érdemlő magán­ ügyek rendezése czéljából nyolcz hét tartamáig engedélyez­ tetik szabadság, az illető mindennemű csendőrségi illetékeinek élvezetében marad. Ezen illetékekből a szabadság idejének felére esedékes összeg a szabadság megkezdésekor előre, a maradvány pedig a beérkezéskor, de csak azon esetben íizetentlő ki. ha az illető a szabadságidőt át nem lépte. A szabadságidőnek önkénynen történt túllépése esetéiben a maradványra való igény elenyészik. Hosszabb szabadság esetén, vagy ha az ily szabadság lll-.-tékszalmly^;il.

'•í

r-aailU

/J5-/IG. §.

114

meghosszabbittatik- a szabadság kilenczedik hetének kezde­ tével a zsold és a szolgálati pótdíj a kincstár javára esik. a tömegátalány a z o n b a n felszámitandó. Családi és egyéb magánügyekben ugyanazon egyénnek két egymásután következő évben szabadság rendszerint n e m engedhető. Ily szabadság tehát kivételesen csak indokolt sür­ gősség és az ügy halaszthatatlansága esetén s akkor is csak illetményélvezet nélkül engedélyezhető s ilyíele kérelmek fölött a csendőrkerületi parancsnokság indokolt fölterjesztése alapján a honvédelmi minister határoz. A szakasz- és szárnyparancsuokok által öt. illetve nyolcz napi tartamig engedélyezett szabadságok azonban ekkoi' n e m jönnek tekintetbe. 3. Betegség

folytán

való

szabadságolásoknál.

Oly szabadságok esetén, melyek legénységi állománybélieknek betegség folytán engedélyeztetnek, az érdekeltek. illetékeik teljes élvezetében m a r a d n a k s azokkal félhavonként előre ellátandók. 4

Próbaszolgálat, czéljábót

vagg szolgálati gyakorlat való szabadságolásoknál.

teljesítése

Oly csendörök, kik a közszolgálatban való alkalmaz­ tatásra igényjogosultsággal birnak, vagy ezen igényjogosultság elnyerésére megkívántató tizenkét évi tényleges szolgátali időnek már utolsó évét löltik s valamelv közszolgálatban \a\ó alkalmazás eln^^erése czéljából díjtalan pn'jbaszolgálat-, Aagy szolgálati gyakorlatra bocsáttatnak, rendfokozati illeté­ keik élvezete mellett legfeljebb hat hóra szabadságolhatok s nekik szabályszerű utazási eszközökre a kincstár költségén van igényük. Ha az ilyképen szabadságolt csendőr hivalali ruházattal láttatik el, akkor részére a tömegátalány felerészben számí­ tandó fel. Az illetékek ily egyéneknek havonként előlegesen kiíizetendök. a hatodik hó lejártával azonban, ha az illelő a sza­ badságról még be nem \()nult. bcszüntetendők.

II.

Ha valamely ily m ó d o n szabadságolt a próbaszolgálat, vagy gyakorlat befejeztével vag}' előbb is ideiglenes vagy állandó polgári alkalmazást nyer, n e m különben az igazol­ ványnyal ellátott oly csendőrök, kik polgári államszolgálatban ideiglenesen vagy véglegesen alkalmaztatnak, a csendőrségnél fogyatékba veendők s illetékeik beszüntetendök azon nappal, a mely n a p p a l uj állásuk után j á r ó illetékeik fol3^ósitva lel­ tek (28. §.). Ha a próbaszolgálat vagy szolgálati gyakorlat elsajátítása czéljából szabadságolt csendörök szabadságolási helyükön kincsári vagy a kincstár által bérelt épületekben el n e m helyezhetők, a k k o r nekik a nős altisztek részére illetékes átvonulási szálláspénzre van igényük. Oly csendőröknek, kik próbaszolgálattétel végeit az illetékek élvezete mellet hat h ó n a p i g szabadságolva voltak, h a s o n l ó czélból ujabb szabadság az illetékek élvezete mellett n e m engedélyezhető s a bevonulás napjától számított egy év t a r t a m a alatt rövid szabadságolásuk esetén illetékek élve­ zetére szintén nincsen igényük. Azon csendőrök pedig, kik az illetékek élvezete mellett rövid időre m á r szabadságolva voltak, a szabadság meg­ kezdésének napjától számított egy év t a r t a m a alatt p r ó b a ­ szolgálattétel végett az illetékek élvezete mellett csak oly időtartamra szabadságolhatok, hogy mindkét szabadság együtt­ véve hat h ó n a p o t meg ne haladjon. A lejárt legénységi szabadságolási igazolványok keresztülhuzás által érvénytelenitendök s a szárnyparancsnokságoknál irattározandók. 40. íí. l5oU'f|eU illetékei. 1. Elvi

határozvánijok.

A megbetegedett nőtlen legénység rendszeriül katonai k ó r h á z a k b a n ápolandó. A nős legénységnek meg van engedve, ha azt a megbetegedett, vagy családja kívánja, és a betegség természete megengedi, hogy betegsége t a r t a m a alatt családja körében ápollassék. Az alább felsorolt és h a t ó -

117

4G.§.

"ViV » - » ^

116

IG. S.

sági orvos által megállapított ragályos betegségek eseteiben azonban a család körében való ápolás csak a 2. pont 3-ik bekezdésében emiitett módon engedhető meg. Ellenkező esetben a beteg teljesen elkülönitendő és pedig, ha van a községben e czélra kijelölt épület (barakk) ugy abban, különben pedig egy erre alkalmas magánházban. Ezen betegségek a következők: kolera, trachoma, hasi és küteges hagymáz, hökhurut, kanyaró, járványos gerinczvclő gyuladás, vérhas, vörheny és fültő mirigylob, végül hólyagos himlő. Ezen és a következő határozványok a legénységi állo­ mány azon személyeire is alkalmazandók, kik szabadság élvezete alatt megbetegednek, de ha ezen egyének kórházi ápolás alá kerülnek, a részükre engedélyezett szabadság megszűnik. 2. Kivételes

esetek.

A nőtlen legénység azon esetben, ha súlyosan megbeteg­ szik és ha a megbetegedett állapota, annak a legközelebbi katonai kórházba való szállítását sem engedi meg, a lak­ tanyában ápolható, különben pedig a megbetegedés hetyén levő, vagy az ahhoz legközelebb fekvő polgári gyógyintézetbe átadandó. A megelőző pontban felsorolt ragályos betegségben szenvedő nőtlen legénységgel ép ugy kell eljárni, mint a nősökkel. Ragályos betegségben szenvedő legénység és a nosolv családtagjai, valamint a cselédség a laktanyában csakis orvosi engedélylyel ápolható, nieh esetekben az orvos^ által elrendeli óvintézkedések a legszigorúbban betartandók. A kórházon kivüli gyógykezelésnek akkor is lehet helye, ha ily utón a felgyógyulás előreiálhalólag rövid idő alatt •s'árható. Ha csendőrségi egyéneknek valamely elmebeteg-gyógy­ intézetbe leendő átadása válik szükségessé, e részben a honAÓdelmi miniszter k()zbenjárása veendő igénvbe.

o Az ápolási költségek

megtérítése.

A katonai, (honvéd) és polgári gyógyintézetekben és tébolydákban gyógykezelt legénység után l'elmerülö élelmezési, ápolási és szállitási költségek a beteg legén3^ség zsoldjából fedezendők, ha azonban ennek fedezésére a beteg zsoldja nem elegendő, akkor a fedezetlen rész a kincstár terhére számolandó el. A kórházon kivül laktanyákban vagy magánlakáson gyógykezelt nős vagy nőtlen beteg csendőrlegénység gyógykezelési (orvos, gyógytár stb.t költségeit a csendörségi java­ dalmazás viseli, melynek ellenében azonban a beteg zsoldjá­ ból ápolási dij fejében napi 1 korona 16 fillér megtéritendő. Ezen költségek felszámítása előtt az előirt okmán3'^ok előzetes felülvizsgálás és a költségek engedélyezése végett a belügyministerhez felterjesztendők. Ezen elvből kiindulva a beteg legénység zsoldja azon napokra is, a midőn az illető akár kórházban, akár pedig állomáshelyéén a laktanyában mint beteg ápoltatik, a szárny­ parancsnokság részéről felszámítandó. E zsoldból a kórházakban vagy tébolydákban ápolt nős vagy nőtlen legénység ápolási és gyógykezelési költségei levonandók és az illető katonai, illetve polgári kórháznak. A'agy tébolj^dának, metyben gyógykezeltetett, szabátyszerü nyugta ellenében kiíizetendők, a njaigta pedig a szárny irattárában megőrzendő. Hasonlólag levonandók a beteg legénység zsoldjából a kórházba (tébolydába) és onnan vissza, ugy a beteg, mint esetleges kísérője után felmerült utazási költségek is. és azok az illető egyén utazási számadásának kiegyenlítésére forditaudók. Ezen levonások után a nőtlen beteg legénység fenmaradó zsoldrészlete az állomány-illetékes örs közgazdálkodásába bevételezendő, míg a nős legénység zsoldjának azon része, mely a kórházi, ápolási és az utazási költségek levonása után fenmarad, családjának kifizetendő; a számfelett vezetett nőtlen legénység zsoldmaradványa pedig ha az illető vala-

119

/ifí.

118

W. §.

mely Örs közgazdálkodásában részt nem vett, a k i n c s t á r javára bevételezendő. Ha a nős vagy nőtlen legénység k ó r h á z o n kivül a laklimyában. vagy magán lakásban ápoUatik, a gyógykezelési költségek megtéritése fejében zsoldjából, a betegség t a r t a m a alatt minden napra ypolási dij fejében 1 korona K) fdlér a kincstár javára levonandó. A fenmaradó zsoldrészlet a nőtlen legénység u t á n az illető Örs közgazdálkodásának, a nős után pedig az illetőnek vagy családjnnak kifizetendő. Ha a legénységnek gyengélkedés folytán szolgálatmenfesség engedéh-eztetett, akkor illetékeinek teljes élvezetében marad, de utána ápolási költség sem számitliató fel. (Liisd örsgazdászat kezelési utasítás 18. S-)

-^rtíi

//. Szolgálatban

megsérült

legénység

ápolása.

Ha valamel}' csendőr vagy próbacsendőr (ujoncz), b á r ­ mely szolgálat teljesítése alkalmával önhibáján kivül szenve­ dett sebesülés vagy testi sérülés következtében kerül gyógy­ kezelés alá, akkor betegsége tartama alatt is illetékei teljes élvezetében marad s ugy a kórházi, valamint a k ó r h á z o n kívüli gyógykezeltetés, ápoltatás és esetleges utazási költ­ ségei a kincstár terhére felszámitandók, de ily esetekben az első felszámításhoz m i n d e n k o r a tényállást részletesen fel­ tüntető szakaszparancsnoki jelentés csatolandó. Ha a fenti körülmények között sérülést szenvedett nőtlen legénvség a laktanyában ápoltatik, illetékeiből a közgazdál­ kodásba a rendes napi betétet befizetni tartozik. 5. Kórházi

ápolási

dijak

mérne.

A cs. és kir. katonai kórházakba, továbbá a m. kir. h o n ­ védségi kórházakba és betegszobákba, valamint a kisbéri és mezőhegyesi m. kir. állami ménes-intézetek kórházaiba áta­ dott csendőr-legén3'scg után az időnkínt megállapitotl ápolási kí>!tség (jelenleg napi 1 korona 30 fillér) fizetendő.

Polgári k ó r h á z a k b a n vagy tcbolydákban gyógy- és ellátási költség fejében azon illeték fizetendő, mely az illető k ó r h á z ­ ban vagy tébolydában a betegek utolsó osztálya részére álla­ piitatott m e g : megjegyeztetik azonban, hogy a polgári gyógy­ intézetekbe átadott csendőr-legénységért telszámitható ápolási napok számába a beteg felvételének és elbocsátásának napja is beszámítandó, illetve az ápolási dij ezen n a p o k r a is megtéritendö. 6. A liszthelyetlesekre

vonatkozó

^l:pr

halározványok.

Hadapród-tiszlhelyetteseknek megbetegedése és katonai k ó r h á z b a n való gyógykezeltetése esetén, elhelyezésüket és ellátásukat illetőleg a tisztekkel egyaránt j á r a n d ó el. A gyógy- és élelmezési költségek megtérítési összege azonban ugyanaz marad, mint a többi legénységnél. A tisztheh^ettesí szolgálati pótdíj a kórházi gyógykezelés ideje íilatt is jár. 7. A kórházon

kiinili

ápolásra

vonatkozó

halározványok.

A megbetegedett nőtlen legénységnek kórházon kívüli gvógykezeltetése csak a 2. pontban emiitett esetekben van megengedve. Ha valamely megbetegedett egyén kórházon kivül vétetik gyógykezelés alá, akkor mindenekelőtt a helyben létező h o n ­ véd-, vagy katonai orvos és ityennek nem léte esetén, az ott levő közhatósági, vagy ha ilyen sincs, a legközelebb található polgári orvos veendő igénybe. A gyógykezelő orvos által az őrsök gazdászatkezelési uta­ sításában előirt bizonyítvány azonnal szerkesztendő. Ha a betegség előrelátható h u z a m o s a b b időre terjedése mellett oly javulás állott be, hogy a beteg a legközelebbi katonai, honvéd vagy polgári kórházba baj nélkül átadható, ez az örsparancsnok által végrehajtandó és a s z á r n y p a r a n c s ­ nokságnak bejelentendő.

fe^

IG. §. \

Í21

-40.

III IMJj

S. Felszámilási

módozatok.

A kórházon kívül gyógykezelt csendörök után felmerült költségek íelszámitásának módja az őrsök gazdászatkezelési utasításában van előírva. Ha alapos gyanú forog fenn, hogy valamely csendőrnek megbetegedése vagy sérülése akái' saját, akár m á s n a k vétkes hibája által idéztetett elő, vagy ha öncsonkítás alapos gyanúokai léteznek, akkor a nélkül, hogy e miatt a gyóg3díezeltetés késedelmet szenvedne, a tén3^állás birói kinyomozása azonnal megindítandó és ennek eredményéhez képest a netalán hibás egyén a gyógykezelési és szállítási költségek, valamint az ezen esetben megrongált ruházat, szerelvény és fegyverzet árá­ nak megtérítésére is kötelezendő. Ha a sérülés másnak hibájából származik, akkor a beteg csendőr teljes illetékeinek élvezetében marad. Ily esetekben a felmerülő gyógykezelési és szállítási költ­ ségek, valamint a beteg összes ílletménA^ei (zsold, szolgálati pótdíj, tömeg-átalán}^ a csendöiségi javadalmazásból előleg­ képen fedeztetnek, a kártérítésnek az elmarasztalt niagánvagyonából leendő behajtása iránt a szükséges intézkedések megteendők s ennek eredményéről, a tényálladék rövid leírása és a birói határozat vagy Ítélet másolatának felterjesztése mellett, a belügyministernek jelentés teendő. Öngyilkossági kísérlet folytán történt sebesülés, vagy sérülés csak akkor számitható be az illető saját vétkes hibá­ jának, ha az öngyilkosság oly cselekmény elkövetése után kíséreltetett meg, moly az illetőnek a cscndőrségböl való eltávolítását vonta volna maga után. 9. Időleges

és állandó

mjiigállományban költség ei

levők

ápolási

Az időleges, vagy állandó nyugállományban levők után ápolási költség czimén a kincstár terhére rendszerint semmi sem számitható fel, mivel azoknak vagyontalanság esetében közköltségen való kórházi ápolásra van igényük. Kivételt csak azon esel képez, midőn az időlegesen

nyugdíjazott ujabbi felülvizsgáltatása alkalmával a felülvizs­ gáló bizottság által megfigyelés vagy gyógykezelés végett katonai (honvéd) k ó r h á z b a á t a d a n d ó n a k inditványoztatik, a m i k o r az illető a k ó r h á z b a n léte t a r t a m á r a a kerületi parancsnokságnál élelmezésbe veendő. Ily csendőr zsold és esetleges szolgálati pótdíja nyugta alapján számítandó fel. A tömegátalányílleték csak akkor számítandó fel, ha az illető az újbóli felülvizsgálat alkalmával aszolgálatképes^-nck osztályoztatott és ennek folytán a tényleges állományba újból felvétetett; ily esetben az állománj^ba vétel á l l o m á n y p a r a n c s alapján azon nappal történjék, a mely nappal az illető meg­ figyelés vagy gyógykezelés végett kórházba átadatolt. Miután pedig a megfigyelés és illetőleg gyógykezelés végett k ó r h á z b a átadott időleges n3^ugállománybelÍ csendőr még egyil; Örs állományába sem tartozik, a betegápolási és utazási köHségek, n e m k ü l ö n b e n a k ó r h á z b a történt átadás napjától a h ó végéig felvett nyugdíjilletménynek a zsoldilletményből eszkö­ zölt levonása után fenmaradó rész a kincstár javára esik, esetleges szolgálati pótdija azonban kezére kifizetendő. 10. Bűnvádi

kereset

alatt

állók

és rabok

ápolási

költségei.

Bűnvádi kereset alatt állók és rabok után leimerülő gyógykezelési költségek a rabilletékek beszüntetése mellelí számítandók fel. A fogság megszűnése napjától azonban a fogolynak azon esetben, ha a csendőrség kötelékéből való elbocsátása kimon­ datott, a csendőrségi javadalmazás terhére való gyógykezel­ tetésre nincs igénye; h a n e m ha ő tovább is a kórházban tartatnék, a felmerülő további költség az országos beteg­ ápolási alap terhére esik, azonban ily esetekben a csendőr­ kerületi parancsnokság a fogság megszűntének, illetve a fogolynak a csendőrségi javadalmazás terhére való élelme­ zésből leendő fogyatékbavétel időpontjára nézve az illető Ivórházparancsnokságot (gondnokságot) idejekorán figyelmez­ tetni tartozik.

/lO. §.

Mi, §.

Büntető bírósági vizsgálat alapján rabillctékre helyezett legénységnek a kórházi ápolás idejére rabilletékre nincs igénye, a kórházi ápolási dijakat, valamint a kórházba és onnan a fogházba történő kisérés költségeit pedig a kincstár fedezi.

szám és 1882. évi deczember hó 22-én 57.875/XI. sz. alatt kelt honvédministeri rendeleteket.) Ha valamely szárny- vagy szakaszállomáson sem h o n v é d ­ orvos, sem katonai orvos nincs, akkor az esetenkinl elkerül­ hetetlen szükséges orvosi megvizsgáltatások a helyben lakó közhatósági orvos által teljesitendők.

152

^

íí.

Sérvkötök

és sebköielékek

beszerzése. 13. Igény

Olv esetekben, a midőn sérv miatt a csendőrségi szol­ gálatra különben teljesen alkalmas csendőrök sérvkötöt viselni kénytelenek, nehogy ez által az illető csendőr a szol­ gálattól elvonassék, mihctyt a sérvkötő beszerzésének szük­ ségessége és az illető csendőrnek a további csendőrségi szol­ gálatra való alkalmatossága orvosilag megállapittatik, ily sérvkötők azonnal beszerzendők és a kiadott összeg, az orvosi bizonyítvány és a nyngla csatolása mellett íélszámitandó. Az esetleg szükséges sebkötelékek a fentjelzett m ó d o z a ­ tok szerint a kincstár terhére szintén beszerezhetők, még a k k o r is, ha az illető kórházban nem gyógykezeltetik. 12. Orvosi szemlék

utáni

l!Í3

költségek.

Az időszaki orvosi szemlék a csendőrségre néz\'c nÍ7icsenck feltétlenül előirva. Az ÍI3' szemlék csakis oK'^ álíomásokon foganalositandók. i\ hol honvéd- vagy katonai orvosok vannak, ^•ag"^' a hol pol­ gári orvosok a szemlét dijtalaiml végezni hajlandók; ily állo­ másokon azután azon csendőrök is orvosi szemle alá v o n a n dók, kik oda oly külállomásokról, hol or\'os nincsen, szolgálatilag érkeznek. li^setenkiiit szükséges orvosi teendők, mint csendőrjelöltek, fenyitendők és felülvizsgálatra állitandók megvizsgálása, h o n ­ véd- és katonai orvosok (napidij éh'ezete mellett alkalmazott tartalékos állománybeli honvéd- vagy polgári orvosok) által, a mennyiben ilyenek az illető állomáson vannak, ingven teljesitendők. (Lásd az 1882. évi november hó 21-én 45.292'Xl.

katonai

fürdők

és Ivógyóggintézetek

tiasználatára.

a) Tényleges szotgátatlmn állók. Azon fürdő- és ivógyógyintézetek, melyekben és mily módozatok mellett csendőrlegénység felvétetik, a m. kir. h o n ­ védség és csendőrség havidij-élvezetében álló egyénei részére érvényes szabadságolási szabályzat mellékletében foglaltatnak. Azon fürdőhelyeken, hol katonai kórházak léteznek, a csendörök a gyógyvíz használata alatt kórházi ellátásban részesülnek; ott, hol katonai kórházak nincsenek, a legénység elhelyezése és ellátása iránt külön van gondoskodva. A legéhység mindkét esetben illetékei teljes élvezetében marad, de a gyógy- és élelmezési költségeket, n e m k ü l ö n b e n a világítási szolgálmány és ágynemükoptatás árát is, a hol ez követeltetik, sajátjából fedezni, illetve megtéríteni tartozik. Ha azonban ezen ellátási költségek ezen pont első bekez­ désében felemiitett szabadságolási szabályzatban foglalt fürdő­ helyeken az illetőnek a netaláni szolgálati, vagy egyéb pótdij betudásával kijáró összes illetékei összegét meghaladnák, ez esetben az illetékeket meghaladó részösszeg, az idevonatkozó hitelesített számla csatolása mellett, a csendőrségi j a v a d a l m a ­ zás terhére felszámitható. A honvédség és a közöshadsereg g}'ógyfurdöhasználatra küldött legénysége részére valamely fürdőhelyen esetleg enge­ délyezett fürdő-pótdijra a csendőrségi legénységnek nincs igénye. Az idézett fürdőhelyek és ivógyógyintézelek használata esetében az oda- és visszautazás költségei a csendőrségi java­ dalmazásból fedezendők és az utazási számadás alapján felszámilandók.

^:s

ferrTr'i"*"' -

/ í 6 ~ 4 7 . §.

124

125-

^ Ennélfogva a csendőr-szárnyparancsnokságok ily csend­ örök illetékeit, továbbá a visszautazásra szükséges uti előle­ get is, az illető katonai í'ürdö-parancsnokságoknak névjegy­ zék mellett azon kéréssel küldjék meg, hogy ők az ellátási költségek levonása után fenmaradó összeget az igényjogo-sultnak kifizessék. b) Időlegesen nijiigdijazoliak. Azon egyének, kik felülvizsgálat utján időlegesen nyugdijaztatnak s a felülvizsgáló bizottság által valamely fürdő használatára javaslatba hozatnak, a fentebbi a) pont alatt emiitett fürdők és ivógyógyintézetek kedvezményeit a hon­ védelmi ministeriumtól kérelmezhetik. Ha részükre a gyógyfürdő használata engedétyeztetik, az összes ezzel járó költségeket — beleértve az utazást is — sajátjukból fedezni tartoznak. Különös méltán3Űást érdemlő esetekben azonban a belügyminister által a fürdőhasználat tartamára, a zsold és nyugdij közötti különbözet, úgyszintén az oda- és vissza­ utazásra a költségek is, a kérelmezőnek engedélyezhetők. 47. §. Feciyelini, vizsgálati és fenyitőfojjsáffl);!!) lévők illeték*'!. í. Fegifelmi

•a^BP^?*sisg

iilon elrendeli fogság

alatt.

A feg}^elmi utón laktanya-fogsággal büntetett legénység j-endfokozatszerü illetékeinek élvezetében megmarad A szobafogsággal büntetett hadapród tiszthelyellesnek. őrmesternek (ideszámitva a czimzetcs őrmestereket is), vagv hadapródnak fogsága tartama alatt rendtbkozatszerü zsoldjá­ ból csakis a csendőr részére mcgállapitott zsoldilleték .szol­ gáltatandó ki. mig a fenmaradó zsoldrész az állományilletékes Örs közétkezésének feljavitására fordítandó. Segédmunkások g}'anánt esetleg alkalmazott őrmesterek és szárny-számvivő altisztektől ezen felül még a napi 40 fillérből álló irodai pótdíj is levonandó, mely pótdij a 14. §. értelmében ezen időre a helyettest iileti meg. ha pedig helyettes nincs, a kincstár javára esik.

Minden egyéb fegyelmi íbgságbüntetések kiállása alkal­ mával a fenyítettek részére, rendfokozatra való tekintet nél­ kül, napi () fillérből álló fogsági zsold, továbbá a közétkezés és kenyérbeszerzési költségek fedezésére 80, összesen tehát naponta 86 fillér jár, mely járulék a fogság minden napjára azon Örs közgazdálkodása javára bevételezendő, a mely állo­ máson az illető egyén büntetését kitölti. Az ennek levonása után fenmaradó zsold maradvány felerésze az állomány ille­ tékes Örs közétkezése javára esik. felerésze pedig azon őrsöt illeti, melynek közétkezésében a fogság tartama alatt az illető részt vesz. Ez utóbbi őrs ezen összegből a fűtési és világítási költséget fedezni tartozik. A szigorított, magán, szigorú vagy egyszerű fogsággal fenyített nős altisztek és csendőrök családjai fentartására naponta 80 fillér szolgáltatandó ki a fenyített zsoldjából. Fegyelmi utón kiszabott szigoritott, magán, szigorú vagy egyszerű fogság esetén a szolgálati pótdij, valamint a csendőrségi javadalmazásból húzott érempótdijak ezen javadalma­ zás, a jelvéiwpótdijak azonban a csendőrségi jelvén^'^pótdijés jutalmazási alap javára bevételezendök. A hadapród-tiszthelyettesek azonban mindaddig, mig ebbeli rendfokozatukban megmaradnak, minden, fegj^elmileg reájuk mért büntetés tartama alatt szolgálati pótdijuk élveze­ tében meghagyandók s szobafogságuk tartama alatt nekik ép ugy, mint az őrmestereknek és hadaprodoknak is, ugy az esetleges érem-, mint a csendőrségi jelvénypótdij-alapból járó pótdij is kiszolgáltatandó. A szolgálati szabályzat I. rész, (>83-ik pontja szerint, a szigoritott magán és szigorú fogsággal minden héten három­ szori (3 napra egyszer, 5 napra kétszer) bőjtölés — de csak a megszakított napokon — van összekötve, ezen szabáh^zat 686-ik pontja szerint pedig valamely fogsággal összekötött súlyosbítások végrehajtása mindenkor a fogság tartama első napján kezdendő meg. Mzen határozványok alapján az alábbi táblázatban fog­ laltatnak azon böjti napok, melyek nz omlitctt fogságbüntetésscl össze vannak kötve.

^3

47. §.

126

A loiísáít lUMiie

A fogsiiy A bőjít larlama iiafiok napok 1 tan szánni

127

A loiísáii ncnii'

A fogság A böjii tarluina napok napokban száma

l

1

Ki

7

<•>

1

;Í

I

17 IK

7 K

4

111

s

Sziiíorílott,

(i

Sziiíoiildtl.

^>l ->"}.

tn .

tiiiíjíáii- vagy

s

ni.iiíán- viiiív

5;Í

10

24

>/iií(trii loííviíí

11 10

10 II

íl 7

szigort! logság

5o

í)

11

"ili

11

\1>

-27 28 20

12

r;í

;ÍO

I;Í

14 ]•')

7

12

Böjti napokban a fenyitettnek csak víz és 20 fillér értékű napi kenyéradag adható, mely a napi hal fillérből álló fog­ sági zsolddal együtt azon őrs közgazdálkodásából szolgálta­ tandó ki. hol az illető büntetését tölti. 2. A böjti napok leszálliiása, vagij elengedésénél eljárás.

követendő

Hogy ha kivételes s or\'osilag szükségesnek bizonyitott esetekben (lásd a szolg. szab. I. rész 68(3. pont utolsó bekez­ dését; a böjti napok kevesbitése vagy teljes elmaradása válnék szükségessé, ezt csak az. ki a büntetést kimérte, rendelheti el. ,V. Vizsga la ti fogság Ixi kerü II, vagy h Íróság ilag elitélt rabok illetékeinek kezelése. A letartóztatással egybekötött bírósági vizsgálat folytán mint vizsgálat alatt levő, vagy a bíróságilag kimondott Ítélet következtében, mint i'ab a hon^'édsé£íi (katonai) fenvitő foa-

ságba átadandó legénység az illető fogház élelmezési beosz­ tásába lép és ugyanazon illetékben részesül, mely az illető fogházban a rabok részére rendszeresítve van. Büntetőbírósági vizsgálat, vagy fogságban levő csendőrök rabilletéke őrmestertől lefelé napi hat fillér zsold, egy kenyér, egy közétkezési és egy an3^agszolgálmányi adag, illelőlcg ezek váltságdijából áll; ha azonban ily legénység bármily ok miatt kivételesen négy hetet meg nem haladó büntetés kiállása végett csendőrségi fogdába adatik át. akkor részére napi 86 fillér számítandó fel és a rendfokozatszerü zsoldból még fenmaradó összeg éppen ugy, mínt az esetleges szolgálati pótdíj is, a kincstár javára esik. Ha azonban az elitélt hetenkénti kenj'^ér és vízre való böjttel szigorított fogságra ítéltetett, akkor nemcsak az emlí­ tett zsoldmaradvány, hanem a böjt napjain a hat fillér rabzsold és 20 fillér kenyér árán felül maradó rész is a javadalmazás javára bevételezendő. Az ily elitéltek után a csendőrségi fogdahel^iségek fűtési és világítási költségei fejében télen naponta 36 és világításra nyáron 12 fillér az örs pénztári bizottságának nyugtájára a kincstár terhére felszámítandó. Ha netalán a fogházakban a többi rabok részére vala­ mely egészségi pótlék volna engedélyezve, ez a csendőrségi rabok számára is minden további engedély nélkül felszáiní tandó. f A fengiiő fogságban

levők illetékeinek

kezelése.

(i) Álfatdlmn. Hogy ha csendőrségi egyének, mint rabok, valamely fog­ ház, vagy fegyintézet élelmezésébe lépnek át, ez esetben az illetők mindennemű illetékeinek beszüntetése mellett a fogház, illetve a fegyintézet számára meghatározott napi tartásdíj fizetendő. b) A riiházdloi itlelőleff. A honvédkerületi fogházak részéről a rabok felruházása czéljából igényelt ruhanemüek és lábbeliek a fogyatékba jött legénységtől beszedett hasznavehetetlen, ilyenek nem létében

ti^-

^

^

-,.

' • - - • ^ : .

-—

pedig a legolcsóbbra becsült czikkek készletéből veendők és átvételi elismervény mellett oda küldendők. Az esetleg kiszolgáltatott becsült czikkek értéke a szár­ nyak gazdászatkezelési utasításában előirt módon a csendörségi javadalmazásból a tömegpénztárnak megtérilendök. Az ügyészségi íbgda, ker. börtönök és fegyintézetekben levő csendőrségi elitéltek ruházattal az illető intézetek részéről láttatnak el. 5. A vizsgálati,

^'^'í/.y ft^nyiiő-fogságban egyének illetékei.

megbetegedeti

Oly csendörök után. kik bírósági vizsgálat vagy általában kereset alatt lévén, mint ilyenek vagy mint rabok megbete­ gedtek és elhaltak, csupán az ápolási költségek számithatók fel. A kik önhibájuk folytán, büntetésre méltó cselekmények miatt jutottak ápolásba, azok azon időponttól, midőn ellenök az annak idejében való bírói vizsgálat alá helyezés elrendel­ tetik, vizsgálat alatt levőknek tekintendők és a rabokhox hasonló módon kezelendők. 6*. A rabélelmezés

129

47. §.

47. §.

]tí8

kezdete.

Fegyelmi utón való büntetések alkalmával a rabélelme­ zésbe való helyezés, vagy ha ez a kimondott fogság nemével össze \'an kötve, a fogság niegkezdéséA^el történik. Azon egyének, kikre iiézve a vizsgálati fogságba helye­ zés kimondatott, azon naptól kezdve helyezendők rabzsoldra. mely a bekisérés iránti jiarancsnak az illető csendőr tartóz­ kodási helyén lévő (irs részéről történi vétele napja után következik. Ha az illető külszolgálatban van s nem a parancs vétele napján, hanem a következő napokon vonul be az őrsre, ez esetben a rabélelmezés a szolgálatbóli be^'onulás napja után következő napon kezdődik. Ha az illető őrizeti fogságban volt, akkor a i'abzsoldra ^aló helyezés szintén a parancs vétele napja után k(')vetkezö napon veszi kezdetéi.

7. A mbélelmezés

vége.

Fegyelmi fogságnál a rabélelmezés a fogdából történt elbocsátás napjával végződik. A birói vizsgálat alatt lévő legénységnél megkülönböztetendő: a) vájjon a bírói vizsgálat be lett-e szüntetve? h) vájjon a fogházban levők azon büntetésre méltó cse­ lekedetben, mely a vizsgálat tárgyát képezte, «nem bünös»nek mondattak-e ki? c) vájjon ők fogság-, vagy d) börtönbüntetésre itéltettek-e? Az a) és b) alatti esetben a vizsgálati fogság alatt meg­ vont rendfokozatszerü zsoldnak a fogság tartama alatt fölmerült tartási költségek, továbbá a nősök családjainak kifizetett élelmezési járandóság levonása után fenmaradt többlete és a netaláni pótdíj az illetőnek kifizetendő. A v) alatti esetben rabzsoldon maradnak a reájuk mért fogságból való kibocsátás napjáig. A d) alatti esetben az ítélet kihirdetése után következő napon lépnek a rabilletékbe (5. és 6. pont). 8, A rabok részéről hilélvezetl illetékek

-•-

szökevények

*^-

1 —

—- - ""zir^— t=—

behajtása.

illetékei.

A visszakei'ült legénységbeli szökevények akár személye­ sen jelentkeztek, akár befogattak, a rabilletéket bemutatásuk napjától kezdve kapják. ÍO. Polgári életben elkövetett büneselekmények miatt pol­ gári biróságok által elitéit csendőrségi egyének büntetései­ nek mikénti végrehajtása. Ezen el járást 1885. évi Rend. Közi. 1. számában közzétett jij-^.j^ 1884. számú honv. min. körrendelet szabályozza. Ezen körrendeletben foglaltakra való tekintet teí ilv Ulctéksz.ibnivzüt.

;,-•,,

•

A rabok részéről túiélvezett illetékek behajtása körül a 28. íi. 7. pontja szerint járandó el. 9. Visszakerült

„ •

ite

^rf*^'

\)

^^-^

Ü8. §.

13(t

13Í

48.

egyének után akár csendőrségi, honvédségi vagy polgári fogházban töltik ki büntelésüket. a fogság tartama alatt a javadalmazás terhére semmiléle illeték, vagy költség (zsold. tömegátalány, utazási költség stb.) fel nem számitható. hanem ha az ily költségek az illetőktől be nem hajthatók, azok az ügyészség rabtartási átalányából megtérítendők.

V. SZAKASZ. Szálli(óos/kö/ök és illeíékek s/ol(jála(i utazásoknál. 48. §. Száilitóeszköz-illeték a/ efjyeiiként iihizó csendörleüényséíi részére. 1. Szállító eszközök

és utazási pótdíj a tiszthelyettesek hadapródok részére.

és

A tiszthelyetteseknek és hadapródoknak egyenkint való utazásuk (áthelyezési és ügyködési utazások) alkalmával ugyanoly szállítóeszközök járnak, mint eg}' hadnagynál-:, és ha örsszenilére vagy más szolgálati ügyek elintézése czéljából szakaszparancsnoki minőségben utaznak, napi 3 koronából álló utazási pótdíjra is van igényűik. Ha azonban állomáshelyükön kívül fekvő szakaszparancsnokságok teendőinek végzésével ideiglenesen l)izatnak meg. akkor a szakasz székhelyén csak a rendlőkozati étkezési pótlékra van igényük. Ezeket megillető szabványos málhasuly áthelyezésekor nőtlennek 100, nősnek 400, ügyködési ulazásoknái pedig ÖO kilogrammból áll. 2. Szállító eszközök a többi legénység részére. a) Elui tiaUíroziHinLjok. A legénység részére őrmeslerlői lefelé az emiitett esz­ közök minden, a szolgálat érdekében történő áthelyezések, vag\'másörsöki-e való beosztások, továbbá lel-, vagy leszerelés végett a szárnvszékhelvére tíu'ténő bevonulások alkalmával

járnak; czéllövészetre A'aló behíváskor pedig csak a 78. íj. 3. és 4. pontjában felsorolt esetekben. Áthelyezések, tartós vezénylések, fel- vagy leszerelések íilkalmával a nőtlen legénység vasutoji, vagy gőzhajón 50 kilo­ gramm kézi podgyászt a kincstár terhére magával vihet. b) Különös esetek, niehjekben az elöjögid igénybeoehetö. ^^asuti vagy gőzhajózási közlekedés hiánya esetében az előfogat igénybe vehető; aj összpontosítások és egyéb vezényelletések esetén, a mikor sürgősség esete nem forog fenn ugyan, de a távolság 15 kilométert meghalad: b) betegeknek \'alamely gyógyintézetbe való szállítása czéljából; e) ha a csendőrnek valamely távolabb eső helyen való fellépése, vagy valamely őrsnek gyors megerősítése elodázbatlanul szükséges, vagy ha a körülmények egy törvénysértő gyors üldözését teszik szükségessé; ez utóbbi esetben azon­ ban előfogat akkor is használható, ha vasúti vagy gőzhajó­ közlekedés létezik, de előfogattal a czél gyorsabban elérhető; (l) a letartóztatott és a legközelebbi illetékes hatóságnak átadandó törvénj^t áthágó igazolt menctképtelensége esetében; e) ha őrmesterek, mínt ideiglenes szakaszparancsnokok, örsszemlére utaznak, ^'agy ha \'iz.sgálatok czéljából a szakasz­ állomásról, vagy szemle alkalmával valamely őrsről c czélra kiküldetnek s végre ha a vizsgálatok oly hch'eken eszközlendők, melyek a megszemlélendő öisköiletében feküsznek és a visszantazás ezen Örsre történik: mindezen esetekben azonban csak akkor, ha a tá^•oIság 7'5 kilométert nieghalad; f) polgári bíróságokhoz tanukéi:)en megidézettek által, ha a bíróság székhelye a megidézettek állomáshelyétől 1\'2 kilométernél távolabbra van. (}) leszerelés végett a szárny székhelyére való utazáskor azon esetben, ha vasút vagy gőzhajó nem áll rendelkezésre. Az a) és. v) alatti esetekben a kerületi parancsnokságtól s illetőleg a szárnyparancsnokságtól nyert jó\'áhagyó. vagy engedélyező rendeletek, a b) alatti cselben, ha az illető csendőr a kincstár költségén utazik (4(). íí. 4. pont), Aalaminí a ^

133

/i8. §.

132

'-^;^ H

A8. §.

d) alatti esetben is az orvosi bizonyitványok, az e) alatti esetekben az illető rendeletelc az /) íilalti esetekben az illető biróság felhivása (idéző jegye) a tj) alatti esetben pedig a szárnyparancsnokság behívó parancsai mindenkor eredetben. az utazási számadáshoz csatolandó. Nyomozások, vagy a szárny területén belül való ideig­ lenes vezénylések alkalmából felmerülő utazási költségek engedélyezése a szárnyparancsnokság hatáskörébe tartozik. A nyomozás költségeit feltüntető utazási számadáshoz a nyomozás foganatosítására vonatkozó örsparancsnoki jelentés melléklendő, melynek hátlapjára a szárnyparancsnokság enge­ délyező záradéka rávezetendő. A szárny területén belüli ideiglenes vezénylések költ­ ségeire vonatkozó utazási számadás első lapján a vezénylés. szükségessége a szárnyparancsnokság által igazolandó. 3. Előfogaii illeték. a) FAjijenkint utazók részérc. Az egyenkint utazó őrmesterek, örsvezelők és csendőrök, ujonczok és próbacsendőrök részére 0I5' utvonalakon, hol vasúti vagy gőzhajóközlekedés nincsen, egv kétlovas előfogat illetékes. b) Töhh csendőr Cifij üti utazásakor. Oly esetekben, midőn valamely örs megerősítése vagy bizonyos helyen való összpontosítása czéljából ugyanazon községből egy és ugyanazon időben több csendőrnek kell elindulni és sürgős esetekben - vasút vagy gőzhajóközle­ kedés hiányában előfogatot kell igénybe venni, minden öt embei- ulán egy kétlovas előfogat jár. 4-. iWi.s csendőröket illető szállitőeíizközők. A nős legénység családját (nejét és gyermekét) a férj íatyai áthelyezése esetében a csendőrségi javadalmazás ter­ hére a rendszeresített szállítási eszközök illetik meg. Vasúton vagy gőzhajón történő utazásoknál ezeket azon hely illeti meg. melyre a férjnek (atyának) igénye van. Két ú\Qu aluli gyei'mekért viteldíj sem vasúton sem gőz-

hajón nem fizetendő, ellenben két éven lélüii gyermekért a teljes viteldíj jár. Elöfogat használatánál, mely csak ott van megengedve, hol vasúti vagy gőzhajóközlekedés nincsen, tovaszállitásuk czéljából minden négy személyt egy kétlovas elöfogat illet meg. Tíz éven aluli gyermek keltő számítandó egy személ3Te. Podgyász, líOO kílogrannn erejéig, teherszállítmányként a csendői'ségí javadalmazás terhéi'e vihető. Ezen málhának a vasúthoz vagy gőzhajóhoz, valamint onnan való szállításáért métermázsánként egy korona számít­ ható fel. .). Vasúi használata

tőruénijsértők

ES

üldözésekor.

Oly esetekben, midőn szolgálatban levő csendörök azon helyzetbe jutnak, hogy valamely hivatalos eljárás miatt a A^asutat vag}^ gőzhajót kell igénybe venniök és az utazás sür­ gőssége miatt menetlevél kiállítható nem volt, szolgálati könyvecskéjük alapján a katonai díjszabás szerint utazhatnak, az ebből eredő költséget pedig felszámíthatják. Ezen pénzösszeg felszámítása az őrsparancsnok által hite­ lesített szolgálati könyvecske ki^'onatával igazolandó. A fizetett (ksszeg a vasúti ])énztárnok által a szolgálati könyvecskében feljegyzendő. Magától értetődik, hogy a vítelbér oly esetekben, midőn a csendőr segédletét maga a vasutí ügyforgalmi vezetőség veszi igénybe, nem fizetendő. A járőrök mindennemű fogolykiséreteknél és elővezeté seknél, valamint az önbuzgalomból letartóztatott egyéneknek az illetékes hatóságok elé való bekisérésénél, úgyszintén vissza­ térési utjokban is — ott, a hol az lehetséges és az induló vonatra vagy hajóra való várakozás nagyobb' időveszteséget nem okoz ~- a vasutat vagy gőzhajót használhatják.' 6. A gyors- és tehervonatok

használata,

Allamvasutakon s a magyar államvasutak kezelése alatt álló vonalokon, valamint némely magán vállalatu vasutakon is meg van engedve a legénységnek a gyors- és tehervona-

m

134

tokát is katonai vilelbér mellett igényibe venni: de ez csakis különösen sürgős szolgálati utazások alkalmával történhetik és a tehervonatokon az ily ntazások a vonatvezető kocsiján eszközlendők. /. Bértxocsira való igény. A bérkocsidij a vasúti, \'agy gözJiajóálJoniásJioz és onnaix, vissza a legénj^ség közül csakis a hadapród-tiszthelyettest vagy pedig az örsszemlére, vagy egyéb más szolgálati ügyben utazó hadapródot illeti meg ugyanazon szabályok szerint, a melyek a tisztek áttielyezési és ügyködési utazásaira vonatkoznak. 8, Zárliatározimnyok. A mennyiben ezen §. különös határozványokat nem tar­ talmaz, a szolgálati utazásoknál s a megengedett szállitóeszközök igénybevétele és megfizetésénél a 22., 26. és 27-ik Jí-okban foglalt határozványok a legénység szolgálati utazásaira néz\'e is általában mér^'adük. 49. S. Étkezési pótlék. /. Az étl<ezési pótlék czélja. Az étkezési pótlék azon hátrány pótlásául rendszeresittetett, melyet az állomáshelyen ki\'üí 24 ói'áig szolgálatot telje­ sítő, vQgy áthelyezés íbh'tán útban levő csendőr az által szen­ ved, hogy állomány illetékes őrsétől távol lévén, az ott befi­ zetett közgazdálkodási betéten télül élelmezéséről önköltségén tartozik gondoskodni. 2. Iisetek, melyekben

'íí». §.

/iS-'i!>. íí.

éi}<ezési pótlék a szolgálat egész tartamára jár. A fentebbi általános elvnél fogva a csendőrt az állomány­ illetékes Örsről való elindulástól az oda való visszaérkezésig terjedő minden teljes 24 órára egy-egy adag étkezési pótlék illeti meg az alábbi esetekben és pedig: (i) járőri; b) mindennemű őrkiséreti szolgálatkor (kivéve ha poJgan l)irósági fegyenczek kisértetnek. 1. 100. íí. 2. e pont).

r) segéh'szolgálatok alkalnuh'al, a nyújtott segély nemétől eltekintve; d) vádlottaknak a bíróság elé vezetésekor; e) országos vásárok és bucsuk felügyelésekor; /) czéllüvészetre való összpontosítások alkalmával; <j) betegeknek gyógyintézetekbe kisérésekor a kísérőnek: h) a szakasz,-szárny-vagy törzsállomásra egyébként elő­ forduló behívásokkor, ha azok szolgálati ügyben, nem pedig önokozta vizsgálat, vagy büntetés miatt történnek; i) az esetleg megzavart közrend és közbiztonság helyreállilása czéljábó), vagy egyéb okokból való összepontositások . alkalmával a 4.S. §. 2. pontjában foglaltak értelmében és végül k) az előbbi pontokban fel nem sorolt minden más kül­ szolgálatok alkalmával akár a saját, akár idegen Örs körletében teljesíttetnek azok, pl. sorozás alkalmávali rendfentartás, hnllaszállitás, továbbá robbanó anyagok szállítása körüli fedezet stb. 3. Esetek, melyekben

az étkezési pótlék idejére jár.

csak

az

utazás

a) Felülviz.sgálat, vagy leszerelés czéjjából behi>'ott legénység; /)) gyógyintézetbe küldött beteg csendőr; r) altiszti tanfolyamba, avagy vizsgaletételre be\'onuló legénység és végül d) valamely Örs időleges erősbítése, vagy az (őrsparancs­ nok ideiglenes helyettesítése czéljából vezényelt legénység részére az étkezési pótlék csak is azon napokra jár, melyeket az illető egyén útban töltött, még ivedig csak azon esetben, ha a kiindulás és végállomás közötti ut megtétele, illetve az oda- és visszautazás alkalmával töltött idő együttvéA'e legalább 24 órát tesz. 4. Eil^ezési pótlék oly altisztek részére, kik hiányzó szaix'aszparancsnokot iielyetiesitenek. Azon altiszteknek, kik szakaszparancsnokság ideiglenes vezetése czéljából, külső őrsről valamely szakaszállomásra

136

49-50. §.

r,o. §. berendeltelnek- az étkezési pótlék ugy utazásuk alatt, vala­ mint a szakaszállomáson való tartózkodásuk alatt is jár. 5. Az illeték

mérve.

Az étkezési pótlék : hadapród-tiszthelyettes, továbbá való­ ságos őrmester és örsvezető részére napi 1 korona, csendőr. ujoncz és próba-csendőr részére pedig 80 fillérből áll. Hadapródoknak az étkezési pótlék valóságos rendfoko­ zatuk után jár. Az étkezési pótléknak az állomáshelyen kivül 24 óráig tartó szolgálatteljesitésekért való felszámitásánál ezen pótlé­ kok annvi napi adaggal járnak, a hány teljes 24 órával számitó napot a szolgálat teljesítése igényelt. Például; 24 órán alól étkezési pótlék nem illetékes, 24 órára egy. 47 órára szintén egy. 48 órára kettő, 71 órára szintén kettő. 72 órára pedig három adag illetékes stb.

=á

(i Az illetékesség

igazolása.

Az étkezési pótlék illetékessége az őrsök gazdászatkezelési utasításában előirt kimutatás által igazolandó. 7. Esetek, melyekben

étkezési pótlék

nem jár.

Étkezési pótlék a csendőrt meg nem illeti, ha az illető (inhibája folytán a szakasz-, szárny-, esetleg a ker. parancs­ noksághoz kihallgatásra, vagy ha fegyelmi fenyítésének kiál­ lása végett a szakasz-, vagy szárnyállomásra rendeltetik. továbbá önhibája folytán állomásáról áthelyeztetik, végre, ha az illető mint vádlott a büntető biróság elé idéztetik. öO. S, Tengeren és folyókon való utazáskor kijáró illetékek. 1. Elvi

halároznáng.

Hadapród-tiszlhelyettesek, hadapródok. altisztek, csend­ örök és próbacsendőrök íujonczok) részére, ha tengeren bár­ mily hajón szállittalnak s hajótápban nem részesülnek, rend­ fokozatukhoz mért étkezési pótlék jár.

137

E pótlék a hajón való utazás egész idejére, valamint a hajóra szállás és a hajóról való kiszállás napjaira is illetékes, tekintet nélkül arra, hog}'^ a hajóra szállás vagy a hajóról való kiszállás a napnak mely szakában történik. 2.

Hajótáp.

a) A es. és kir. hadi tengerészet hajóin. Ha zsold élvezetében álló csendőrségi egyének a cs. és kir. hadi tengerészet hájóira szállnak, akkor azoknak a hajón való utazás tartama alatt, a reggeli, ebéd és vacsorából s minden étkezéshez friss kenyér, vagy kétszersültből álló hajó­ láp jár. de étkezési pótlékuk egyidejűleg megszűnik. A hajótáp a csendőrlcgénységnek azon kiszabatban és minőségben jár. mint az a cs. és kir. hadi tengerészet hajóin lévő legénységnek kiszolgáltatik. A hadapród-tiszthelyettesek a tengerészeti hadapródokkal egyenlő hajótápban részesülnek, az élvezet tartama alatt azonban étkezési pótlékra nincs igényük. Legénj^ségi állomán3'hoz tartozó nős egyének családjai­ nak, tekintet nélkül a családtagok számára természetben még egy oly hajótáp-adagra van igényük, mint a minő a hajó legénysége részére van rendszeresítve. A hajótáp. ha a hajóra szállás dél előtt történt, már a hajóra szállás napjára, ha pedig ez dél után történt, csak a következő naptól jár. Ha a kiszállás dél után történik, akkor a hajótáp még azon napra is jáj\ ellenben nem illetékes azon esetben, ha a kiszállás dél előtt történik. b) A (^Lloijíhy és más fársaságok hajóin. Az osztrák-magyar «Lloyd» és más társaságok hajóin való szállításoknál a hadapród-tiszthetyetteseknek az étkezési pótlék megszüntetése mellett az élelem akképen jár ki, mint a tiszteknek a gőzösök közös asztalánál, az e czimen meghatái^ozott s a kincstár terhére felszámitandó ár megtérítése mellett. A többi legénységnek az étkezési pótlék egyidejű meg­ szüntetése mellett a reggeli-, ebéd- és vacsorából álló hajótáp szolgáltatik ki.

P^''i • *