1.: Monolit vs előregyártott csarnokszerkezetek: Monolit: Lassabban, nehézkesebben építhetőek. Nagy zsaluzóanyagszükségletű. Csak olyan helyen alkalmazzák, ahol egyedi alaprajzú, nem típizálható csarnokok készülnek; az előregyártott szerkezetek szerelésének feltételei nem biztosíthatóak gazdaságosan; vagy olcsó helyi adalékanyag használható fel a nagy mennyiségű betonozáshoz. A monolit csarnokok egyedi tervezésűek, részletes statikai és építészeti terveket ígényelnek. Előregyártott: Közúton vagy vasúton a helyszínre szállíthatóak az elemek; nagy számban készülnek a szerkezeti elemek; lényegében sokkal gazdaságosabb kivitelezni; nem kell egyedi terveket készíteni, csak a típusterveket adaptálni kell a helyszínre, egyedül csak az alapozást kell külön megválasztani. Általában szerelt kapcsolatok jellemzik a szerkezetet. 2.: Nullpontos vs tengelyközéppontos elemcsati: Nullpontos csarnok esetén nincs lehetőség a csarnoképület további bővítésére, míg a tengelyközpontos esetén van. Tengelyközpontos csatlakozás esetén, a vendégfal mellett szükség van kiegészítő elemre. Nullpontos esetén a tetőpanelok hozzáidomulnak közvetlenül a falszerkezethez.
3.: Oszlop-gerendás csarnokok szerkezetváltozatai: Szelemenes rendszer: kisméretű könnyű tetőelemekkel készíthető. A tetőáttörés egyszerűbb, összeállítása a szerkezetnek bonyolultabb, az elemszám pedig nagyobb. Hosszú főtartós rendszer: Nagyobb méretű fesztávokra, többfajta pillértávra alkalmazható. Kevesebb elemből áll, mint a szelemenes rendszer. A tetőelem terhelése kicsi, míg a gerenda fesztávja nagyobb. Rövid főtartós rendszer: A tetőelem terhelési mezője kicsi, támaszköze nagy. A főtartó terhelési mezője nagy, támaszköze kicsi, ezzel súlya és mérete is kisebb. Kevesebb elemből épül fel, a beépített légtér kisebb. 4-5-6.: Különböző csarnokszerkezetek elemei: 4. oldal jegyzetben
7.: Csarnokok merevítése: A csarnok merevítését a pillérek alsó kétirányú befogása és a födémtárcsa adja. ??? 8.: Kehelyalap-pillér kapcsolat csuklós, ill. nyomatékbíró kapcsolata: 7. old. épszerk III. 93. oldal
9.: Oszlop gerenda csuklós kapcsolata: épszerk III. 93. oldal
10.: Oszlop-gerenda sarokmerev kapcsolata: épszerk III. 93. oldal (nyomatékbíró kapcs.)
11. Oszlop szintbeállításának lehetőségei:
12. Vízszintes falpanelek teherátadási módjai: Függesztett és támaszkodó. Füzet 5. oldal. jegyzet 29.
13. Fekvő falpanelek rétegváltozatai: jegyzet 32. oldal
14. KP falpanelek sarokkialakítási változatai: 31. oldal
15. Álló falpanelok tanult típusai: 36. oldal
16. Álló falpanelek sarokkialakítási változatai: 39. oldal 5./7.
17. Pillértoldó: Pillértoldó egy T alakú 180x250 acél, amit az attika falak rögzítésekor alkalmazunk. A pillérhez hegesztett kapcsolattal van rögzítve. Füzet…
18. Falvázoszlop: 180x240-es hegesztett zárt szelvény, mely a tetőpanelig fut fel. Kizárólag a fekvő falpaneleknél alkalmazzák, és csak azért van rá szükség, mert a falpanelek fesztávja 6 méter, a főpillérek fesztávja 12m, így közben rögzíteni kell a falpanelokat. Alul csavaros kapcsolattal, valamint utólagos betonozással van rögzítve a papucsalaphoz.
19. Nedvességhatások a homlokzati felületeken: Eső, hó, hólé, havas eső, jég, jégeső, dara, zúzmara, dér és harmat. A szélirányú homlokzatok vannak leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak. Olykor teljes felületükön átáztatja az eső a homlokzatot. 20. Követelmények a homlokzati felületekkel szemben: Gazdaságos, gyorsan kivitelezhető, esztétikus, tartós, ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. 21. Nyers kőfelület megmunkálása: gyalult, durván csiszolt, finoman csiszolt, fényezett, 22. Nyersen maradó téglaburkolatokkal szemben támasztott követelmények: jó állékonyság, tartósság, alacsony vízfelvétel… 23. Látszóbeton főbb felületeinek fajtái: Sima látszóbeton felület; mintás látszóbeton felület; anyagában színezett látszóbeton felület; egyéb nyersbeton felület (nincs különösebb igény támasztva vele szemben)
24. Vakoló habarcs alkotórészei: homlokzatvakoló mészhabarcs; javított mészhabarcs; különleges mészhabarcs; kőporos habarcs; nemes vakolat; perlit vakolat; műanyag adalékos vakolat; 25. Vakolatfajták: hagyományos külső, belső; vékonyvakolatok; hőszigetelő vakolatok; kombinált rendszerek; 26. Külső vakolatok kivitelezési technológiái: Sima vakolás: cuppantott; kanálhát; csorgatott; Kőporos: fröcskölt; dörzsölt; érdesített 27. Vakolattal kombinált hőszigetelés:
28. Rabicok fajtái, készítési sajátosságok: cement rabic, belső falburkolatokhoz; gipszrabic: csövek átszellőzések takarására; gipszfal esetén csak korrózióálló anyaggal készülhet. 29. Monolit jellegű kéreg: műkő füzetben
30. Elemekből készült burkolatok szerkezet változatai: Falazott, ragasztott, szerelt. (Füzet rajz)
31. Szerelt jellegű vékony, lemezes kőburkolat: Épszerk II. Jegyzet
32. Tetszőleges kerámia burkolat
33. Tetszőleges előregyártott műkő burkolat
34. Tetszőleges vékony fém, vagy műanyag burkolat
35. Vízszigetelési technológiák: Ecsettel, kefével felhordott mázszigetelések; szórt-permetezett mázszigetelések; ragasztott lemezszigetelések; lepedőszigetelések ragasztó nélkül; rétegenkénti felhordott habarcsszigetelések; telítési eljárások. 36. Sorolja fel az üzemi és használati víz elleni szigeteléssel kapcsolatos nedvességhatások fokozatait és a megfelelő védelmi igény-szinteket: ???????? 37. Lemezszigetelési technológiák: Bitumenes lemezszigetelés: 8-10 cm-es átfedések, perzselővel összeolvasztani, homokszórással befedni, az anyag megóvása érdekében. A sarok hajlatokban 5-10 cm-es megfelelő sugarú lekerekítést kell alkalmazni. Műanyag lemezszigetelés: kedvezőbb mechanikai tulajdonságú, mint a bitumen, biztonságosabb, gyorsabb, egy rétegben alkalmazzák; ugyanakkor magasabb költségű mint a bitumen, valamint viszonylag sima aljzat kell, és védőréteg. Nem minden típusú hőszigetelés alkalmazható alá. Nem kell ragasztani, esetleg csak ideiglenes módon, és hideg (kémiai) vagy forró levegős olvasztással készítik. Fémlemez szigetelés: Ipari épületeknél, ahol magasabb a terhelés lép fel, és más szigetelő lemez nem bírja a terhelést. Általában ólom, vörösréz, vagy acél lemezeket alkalmaznak. Lefektetéskor a fémlemez két oldalára bitumenes lemezt raknak, mert a meszes és cementes anyagok megtámadják a fémet. Tompa illesztéssel, vagy átfedéssel rögzítik forrasztással egymáshoz. 38. Felületszivárgó alkalmazási lehetőségei a talajnedvességgel kapcsolatban: Sík területen gombokkal kifelé fordítva hőszigetelés nélküli pincefalak kent anyagú vízszigetelésének védőrétege (szigetelést védő téglafal helyett). Sík területen gombokkal befelé fordítva alap- vagy pincefalak talajnedvesség elleni lemezszigetelésének védőrétege (szigetelést védő téglafal helyett). Lejtős terepen gombokkal kifelé fordítva és geotextíliával társítva réteg- vagy torlaszvíz hidrosztatikai nyomásának, felvételére és elvezetésére.
39. Rajzolja fel az üzemi víz elleni padlószigetelés hagyományos, bitumenes lemezzel történő kialakítását falfészekben felhajlítva:
40. Rajzolja fel az üzemi víz elleni padlószigetelés lágy pvc lemezzel történő kialakítását a hajlat és a szegélyrögzítés feltüntetésével, műanyag felületszivárgó feltüntetésével
41. Csoportosítsa az utólagos vízszigetelések technológiáját: Mechanikus: Falak kibontása 1,0-1,2 méterenként, majd újrafalazása a lemezek elhelyezését követően. Esetleg függőleges falszigetelés, külön munkagödörből, kívülről, vagy az épület belsejéből, utólagos megtámasztó falazat készítésével. Vegyi módszer: A falazatokba szerves és szervetlen anyagokat juttatnak; egymástól 20-30 cm-re lévő 20-30-as hajlású, néhány cm átmérőjű lyukak segítségével, melyekbe tölcsérrel, csövekkel juttatják az anyagot. Ezt követően a furatot habarccsal lezárják. Vízzáró bevonatok: Elektromos falszigetelés: A módszer lényege, hogy az oldott sókat tartalmazó víz a pozitív sarok felől a negatív sarok felé áramlik és mivel a nedves fal és altalaj között elektromos potenciálkülömbség áll fent, ezt a különbséget fel lehet használni a fal folyamatos szárítására. A részecskék mozgási irányát a meg tudják változtatni a töltés megfordításával. A fal száradását követően nem kezd el újra vizesedni a fal. A folyamat során elektródákat kell helyezni a fal két oldalára, méterenként, gondosan ügyelve az összekötésbe. A rendszer az összekötést követően áramforrás nélkül is képes a feladatát teljesíteni. Mágneses falszigetelés: Hasonló az elektromos falszigetelés módszeréhez, itt viszont a mágneses tért egy alacsony fogyasztású gép tartja fent. Ezen módszerek akkor kifizetődőek, ha nagy keresztmetszetű falakat kívánunk utólag vízszigetelni. 42. Ismertesse a falátvágás módszerét: Az egyik leggyakoribb módszer. Régen ezt úgy oldották meg, hogy a falszakasz elbontása után az alsó pár sor téglát kicserélték, és újrafalazták. Ennek egy korszerűbb módszere a falátvágás. Ekkor nem bontják el a falat, hanem egy erre alkalmas gép segítségével teljesen átvágják, majd az állékonyság érdekében, ideiglenesen kiékelik a kb. 1cm-es rést. Új szigetelőlemez kerül a fal alá, majd cement alapú habarccsal injektálják a vágás helyét. Kötés után az ékeket eltávolítják, így megmarad a fal állékonysága.
43. Elektromos falszigetelések lényege, fentebb… 44. Vegyi falszigetelések lényege, fentebb… 45. Miért szükséges mozgási hézagokat kialakítani: Azért, hogy a fizikai, kémiai és mechanikai hatásokból eredő mozgás és térfogatváltozás ne tegyen kárt a szerkezetben; ne törje, illetve repessze meg. 46. Melyek azok a helyek ahol érdemes és szükséges is mozgási hézagokat kialakítani épületek esetén: Terhelésben, épület magasságában, alapozási rendszerben, altalaj minőségében történő változások helyén érdemes és kell is mozgási hézagot kialakítani. 47. Milyen eredetű mozgásfajták vannak? Fizikai, kémiai és mechanikai. 48. Milyen hatásra keletkeznek fizikai eredetű mozgások, és hogy előzhetőek a károk meg? Hőtágulás és zsugorodás esetén alakul ki fizikai eredetű mozgás. Tervszerűen kell a hézagokat kialakítani, dilatáció segítségével. Lineáris alakváltozás: ∆l=α x l x ∆t A teljes keresztmetszet elválasztása fontos. 49. Kémiai eredetű mozgások keletkezése, károk megelőzése: A beépítést követően az anyagok megváltoztatják tulajdonságaikat, pl beton kötés utáni zsugorodása. Károk megelőzése, a beton megfelelő minőségével, jó tömörítésével, gondos utókezelésével. 36m2-ként és hosszirányú szerkezetben 3 méterenként osztóhézagot kell betenni a szerkezetbe. 50. Mechanikai eredetű mozgások keletkezése, károk megelőzése: Épület terhelése és önsúly okozza. Egyenletes süllyedés esetén nincs feszültség. Egyenetlen süllyedés esetén káros alakváltozás lép fel. A károsodások megelőzhetőek helyes technológiai sorrenddel. 51. Rajzoljon fel példákat teherhordó falak mozgási hézagkialakításra:
52. Vázpillérek és monolit vb. födém mozgási hézagai:
53. Bohn födém és BH tálcás födém dilatációja:
54. Lapostető-dilatáció szerkezetváltozatai:
55. Lemezalap-dilatáció szerkezetváltozatai:
56. Padló és mennyezet mozgási hézagai:
57. Homlokzatburkolatok és vakolt homlokzatok mozgási hézagai:
58. Kémények feladatai, működési elve, ábrával. A kémények feladata a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, valamint az égéshez szükséges friss levegő biztosítása. A friss levegőt szívó huzathatás, a külső hideg levegő és a meleg füstgázok közötti fajsúlykülönbség révén jön létre. 59. A kémények igénybevétele, a huzat erősségét befolyásoló tényezők: Kétféle igénybevételi jelleg: üzemelő, illetve tartalék kémény. A kéményhuzat mértéke függ a kémény méreteitől
(keresztmetszeti méret, hossz, illetve alak), időjárástól (kinti hőmérséklet/szélviszonyok). Minél nagyobb a hasznos magasság, minél nagyobb a keresztmetszete, minél jobban halad az alakja az áramlási szempontból ideálisnak tekinthető kör keresztmetszet felé, minél nagyobb a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között és minél nagyobb a szabadban a légmozgás; annál nagyobb a kéményhuzat. 60. Alapvető követelmények a kéményekkel szemben: Megfeleljen az éppen aktuális, érvényben lévő szabványoknak; a kémények kürtője végig egyforma keresztmetszeti méretű legyen, tilos egyéb szerkezetet a kéménybe beépíteni; a tető feletti magasságot úgy kell meghatározni, hogy szikra, pernye és füst ne veszélyeztesse a környezetet; új épület esetén, ha akadályozza a kémény megfelelő működését, akkor a kémény hosszát növelni kell; csak szilárd, cseppfolyós vagy gáztüzelésű készülék köthető be; legkisebb kéményméret 4,2 m; füstgáz nem érintkezhet az épület fa, beton és vb szerkezetével; egyedi kéménynél, csak azonos szinten lévő tüzelőberendezések köthetőek a szerkezetbe; 14x14-es kéménybe kettő, 14x20-as kéménybe három és így tovább mennyiségű tüzelő berendezés köthető; nem kerülhet falcsatlakozásba, kereszteződésbe a kémény; koromzsák a padlótól 40cm-re, acéllemez ajtóval lezárva; kéménykürtő csak egy irányba húzható el; legalább 24 cm-re kell lennie az éghető anyagú nyílászáróktól, bútoroktól; a padlásra, 80cm-re a padlótól tisztító ajtót kell beépíteni, hogy jól megközelíthető legyen; gázvezetéket, minimum 4 cm-re lehet vezetni ; a kéménytest nem lehet határos élelmiszertároló helyiséggel, kamrával. 61. Kürtőmagasság meghatározásának szabályai: A kémények magassága magastető esetén, a tetőgerinctől legalább 80cm-re, a tetőgerinctől, 30 fokos vonalban csökkenthető; lapostető esetén legalább 120 cm. A legfelső kályha kürtőhossza, a rostélytól számítva legalább 5 m. Központi fűtés esetén az épületgépész a kazánoktól függően pontos számításokkal határozza meg a kürtő magasságát. 62. A falazott kürtők építésének új szabályai: Nem lehet a falazatban építeni, csak úgy, hogy a faltól mozgási hézaggal el van választva. Továbbá tilos nyerstégla felületet hagyni, korrózióálló, védett bélésű csövet kell a kéménybe elhelyezni. 63. A kémények elhúzásának szabályai: Az elhúzás a vízszintessel legalább 60 fokos szöget zárjon be. Egy kürtőben az elhúzás max két helyen, de csak egy irányban lehet. Az elhúzás szakaszán a ferde kürtő irányára merőleges téglaréteggel kell falazni a kürtő falát. 64. EK jelű gyűjtőkémény kialakítása: Nem elhúzható, külön alapozása van, és előre kihagyott nyílásokon át halad. Tömör habarcshézagokkal illesztik egymáshoz az elemeket, az elemsarkokon átvezetett köracél tüskék a pillér merevségét okozzák.
65. Emeletmagas mellékcsatornás gyüjtőkémény: Hasonló az egyedi emeletmagas kéményhez, azonban működés szempontjából teljesen eltér attól. Itt két kürtő található meg; a kisebb kürtőbe kerül bekötésre a tüzelőberendezés. A füstgáz ezen a mellékcsatornán a teljes szinten át halad felfelé, majd egy terelőlap segítségével átkerül a főkürtőbe, ahol kikerül a szabad levegőbe. Így 5 szinten keresztül vezethető ki a füst. 66. Schiedel kémény ismertetése, alkalmazása: Egyedi szerelt kémény. 32x32x33-as mérettől egészen a 130x130x33 cm méretig, 18 méretlépcsőben kapható. A kürtő átmérője szintén 14-90 cm között, 18 lépcsőben választható. A rendszerben minden elem, kéményhez
szükséges tartozék megtalálható. A kémény maga többrétegű szerkezet. A füstgázokat a samott anyagú hőmérsékletváltozás és saválló belső cső vezeti ki. Egy hőszigetelő lap fogja körbe; a köpenytéglát könnyűbetonból készítik. Bizonyos kéménytípusoknál csak egy tüzelő berendezés építhető be, és használható alacsony, valamint magas épületeknél. 67. Az önálló kürtős szellőzők: Minden helyiségből külön, külön vezeti ki a használt levegőt. Kiselemes és emeletmagas szellőzők vannak. Tanköny 47. oldal. 5.30 ábra.
68. Mellékcsatornás, gyűjtőkürtős szellőzőrendszer: Egymás feletti, azonos rendeltetésű helyiségek szellőzőit egy kürtőben egyesítik. Kiselemes és emeletmagas méretűek. Szintén könyv.
69. Átszellőzés kialakítása, légakna változatok: Belső helyiségek homlokzati kiszellőztetésére fekvő helyzetű, hőszigetelt légcsatorna szolgál. Vízszintes vetülete nem lehet 2méternél hosszabb. Kívülről kerámiaráccsal, belülről mozgatható zsalus szellőzőszerkezettel határolják le. A légakna régi típusú rendszer. 1-3 m2 ig terjedhet az alapterülete. Szabály, hogy egymás felett csak azonos rendeltetésű helyiségek lehetnek. Az aknát a földszintről indítják. Falazata egyszerű vékony téglafal, ami télen melegebb hőmérsékletű, ezért nyáron a levegőáramlásba kerül. Ugyanakkor nyáron a magas hőmérséklet esetén sokszor a rendszer működésképtelenné válhat. 70. Mit nevezünk térelemnek? Üzemben 90%-osan előregyártják, helyiségméretű, három dimenziós építőelem, helyszínen építik össze; szerelő jelleggel. Üzemben előregyártott, vagy részben helyszínen összeállított lehet. Anyaga szerint vb, acél, alu, faváz. 71. Szabadsági fok a térelemeknél: Térelemnek milyen összeállítási lehetőségei vannak? Meghatározza a hiányzó oldallapok száma, és a sorolási lehetőségeik. 72. Térelemek tárolási, szállítási helyzete: Közúton, vasúton, helikopterrel szállíthatóak, méretüktől függően. Tárolása és szállítása egymásba helyezve (bútorozatlan), teleszkóposan egymásba tolhatóak (bútorozott is), esetleg egymásba illeszthető és összehajthatóak. 73. Hazai térelemes épületek
74. Térelemes szerkezeti rendszerek: Vázas térelem, tömörfalas térelem (oldalt nyitott), végén nyitott, erkélylemezes (padlózat túlnyújtott). 75. Térelemek süveg típusú gyártása:
76. Térelemek csésze típusú gyártása:
77. Térelemek poháröntéses gyártása:
78. Lépcsők szerkezetük szerint: Konzolos, kétoldalon befogott, támaszkodó lemezek, középen megtámasztott, gyámolított, függesztett 79. Kő és műkő lépcsőfokok kialakítása:
80. Csoportosítsa a monolit vb lépcsőket szerkezeti rendszerük szerint: Tört lemezlépcső, pihenő szegélygerendával gyámolított lemezlépcső; pihenő és kar szegélygerendával gyámolított lépcső.
81. Rajzoljon sémát tört karú monolit vb lépcsőre (alaprajz+metszet) és szegélygerendákkal gyámolított lépcsők tanult szerkezetváltozataira. A lépcső és pihenőlemezek teherviselési irányainak feltüntetésével, valamint hasonlítsa össze az egyes esetekben a lépcsőkarok lemezvastagságait.
82. Vasbeton lépcsőfokok burkolata:
83. Falépcsők szerkezeti elemei:
84. Acéllépcsők szerkezeti elemei:
85. Acélhágcsók kialakítása Fokonként kell a teherhordó falba bevésni, és 2,5 méter magasság felett háttámasszal ellátni.
