10
csarnok • hall
csarnok • hall
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
2009 | 2
A lehetőségek művészete Három új uszoda az északi, keleti végeken Építészek / architects: Lengyel István, Kovács Péter Szöveg / text: Dudics Krisztián
Fotók / photos: Bujnovszky Tamás
Az itt bemutatott három épületet nem csupán – jelen lapszámunk témájához kapcsolódó – funkciójuk, valamint létesülési körülményeik kapcsolják össze, hanem alkotóik, Kovács Péter és Lengyel István is. Az ő kézjegyük összetéveszthetetlen még amellett is, hogy gondolkodásukban, felfogásukban időnként eltérnek egymástól.
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
2009 | 2
The three buildings described here do not only share the same function and have come into existence among similar conditions, but have also been created by the same people, Péter Kovács and István Lengyel whose works are unmistakable even though their concepts may differ now and then. Studying the architecture of this tandem of architects one can see there is a congruous attitude of modelling and practising the profession that manifests itself. It is striking at first sight that large-span structures bridging over spaces have come to be first-rate aesthetic factors defining architectural space in their oeuvre. The architects have basically tried out whatever could be achieved by applying their favourite structures becoming their trademark by now, namely steel strutted roofs combined with glued wooden girders. Swimming pools in Mátészalka, Gönc and Ózd are results of their co-operation.
A
z alkotópáros korábbi épületeit végigkövetve építészetükben egy következetes formálási és – majd látni fogjuk – szakmagyakorlási attitűd figyelhető meg. Első pillanatra is szembetűnő, hogy a nagy fesztávú térlefedő szerkezetek náluk a teret meghatározó elsőrendű esztétikai tényezővé lépnek elő. Amit az általuk annyira kedvelt és lassan védjegyükké váló szerkezetekkel, a ragasztott fa tartókkal kombinált acél feszítőművekkel meg lehet csinálni, azt jórészt már végigzongorázták, kezdve Lengyel István debreceni és mátészalkai templomain, folytatva az építészpáros tiszaújvárosi és móri sportlétesítményein. Ebben a játékban nagyszerű alkotótársra leltek – az azóta elhunyt – Dr. Nagy Tibor statikusban, aki lelkes, „bevállalós” mérnökként és érzékeny emberként a különleges feladatokban izgalmas kihívást látott, értette az építészeti gondolatokat és szellemi gyönyörűséget talált az ezt szolgáló szerkezetek kitalálásában. Ennek a közös munkának az utolsó megvalósult eredménye éppen a mátészalkai városi uszoda. Ehhez híven a medenceterek lefedése hozza is az elvárt pontokat az „artisztikus hatás” kategóriában – a nagymedence terében egy olyan egyedi, közbenső csuklós főtartóval, amiről szinte olvasni lehet az erőjátékot: a nyomott elemek fából, a húzottak acélból készültek. A tereknek nincs is más „díszük”, a natúr fa és a horganyzott acél színének (ami a nyílászárókon és a gépészeti csöveken is megjelenik) csak a falak festett fehérje ad hátteret a belsőben – és a természetes fény ablakokon beömlő pászmái. Az épület az
csarnok • hall
11
12
csarnok • hall
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
2009 | 2
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
2009 | 2
építészeti-gondolati pályaíven is még inkább a tiszaújvárosi és móri létesítményekhez kötődik – nem véletlenül, hiszen a mátészalkai tervek még 20012002-ben készültek. Ez a szellemi rokonság a puritán anyag- és színkezelés, valamint a belső terek szerkesztése mellett a külső formálásban is tetten érhető – és ez Lengyel István építészetének másik meghatározó ismertetőjegye: a funkcionális térszervezésből levezetett tiszta tömegek egymásba hatása, finom szögtörésekkel komponált, plasztikus játéka. A fedett uszoda egyébként a beruházó tervei szerint a város gyógyhatású vizére épülő élményfürdő–gyógyfürdő–hotel együttesnek csak az első eleme lesz. A különféle, ma szokásos élményelemekkel feljavított szabadtéri medencék megvalósulásáig egyelőre a termálmedencéből egy vizes kijárón keresztül jutha-
csarnok • hall
13
tunk egy kis szabadtéri medencébe. Ezen kívül az uszoda természetesen tartalmaz egy 25 m-es úszómedencét, egy tanmedencét, valamint egy szauna–gőzkabin–pezsgőmedence blokkot is. Az épület délkeleti sarkán kialakított napozóteraszról indul az híd, ami a leendő mesterséges tavacska fölött a szabadtéri fürdő területével teremt összeköttetést. Az ózdi és gönci uszodákat nemcsak a térben és időben egymáshoz közeli megvalósulás és a hasonló beruházói program (PPP-finanszírozás), hanem a két építész neve is összekapcsolja. Kettejük évtizedes együttműködését számos sikeres pályázati terv és megvalósult épület fémjelzi. E két épületük szellemi rokonsága azért is lehetséges, mert a tervezési program majdnem azonos volt: úszómedence, tanmedence és wellness-részleg szaunával és
14
csarnok • hall
pezsgőkáddal az egyik blokkban, fallabda-, bowling-pálya és biliárdasztalok büfé-sörözővel a másikban – a két rész közötti átjárást és a különálló üzemeltetést is lehetővé tevő kapcsolattal. A funkciók elrendezése persze a helyi adottságokhoz alkalmazkodva a két esetben más-más. Az ózdi épület kompaktabb, a külvilág felé zártabb képet mutat, a belsőben pedig az uszoda és a tanmedence a galériával együtt egy teret alkot. Szép megoldás, ahogy a napozóteraszt védő kerítés egy fedett-nyitott résszel átvezetve az épülettel egy kompozícióvá szervül. A gönci uszoda oldottabb tájba illesztése szabadabb alaprajzi szerkesztést tett lehetővé. Itt a város felől egy kellemes arányú udvar fogadja a látogatót, a két fő funkció kívülről láthatóan is jól elkülönül. A két medence tere itt rafinált módon hol egy, hol pedig két térrészre elkülönül, azaz végső soron izgalmasan egybefonódni látszik. Ennek oka a két különböző magasságú, egymásnak döntött tetősík különleges tartószerkezeti megoldással is hangsúlyozott aszimmetrikus viszonya: a kéttámaszú vasbeton konzolok és az ezekre acéloszlopokon keresztül támaszkodó ragasztott fa tartók között éppen a teherátadás helyén ömlik be a fény, furcsa lebegő érzéssel ejtve zavarba
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
2009 | 2
a szemlélőt. Mind az ózdi, mind a gönci uszoda tömegképzésében szikárabb, talán letisztultabb, és kicsit divatosabb is, mint a mátészalkai, de mindhárom épület alapvetően hasonló, idővel folyamatosan csiszolódó gondolkodásmódot tükröz. Ezt az alkotói attitűdöt nevezhetnénk ars poeticának is, ha nem tudnánk, hogy legalább annyira eredménye a megvalósulás mindenkori körülményeinek, mint egy elvont építészeti ideának: leginkább a kettő kölcsönös egymásra hatásából fejlődött ki. Kovács Péter és Lengyel István ismeri a magyar valóságot, tudja, hogy a beruházó és a kivitelező mit tud és mit hajlandó megépíteni, és ezért nem megy szembe vele, hanem „kicselezi”. Ezért is a tartószerkezetek hangsúlyos szerepe (mert azt nem merik bántani), és ezért a plasztikus tömegképzés (mert ha semmilyen burkolat nem fér már bele, vakoltan, szinte csontvázként akkor is megáll). De az építészpáros szereti is az építést, az épülést, tiszteli és érti a mesterségbeli tudást. És miközben épül, a fejükben még mindig továbbterveződik a ház.
RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET
csarnok • hall
2009 | 2
15
Mátészalka, városi uszoda
Ózd, városi uszoda
Gönc, Városi Uszoda
yy Építész vezető tervező / leading architect: Lengyel István yy Építész munkatárs / fellow: Bartha Tibor, Győrffy Zoltán yy Statika / structure: dr. Nagy Tibor (†2006) yy Gépészet, közmű / installation, public utilities: Hámori Sándor yy Elektromos tervezés / electrical engineering: Rutkovszky László yy Közlekedés / traffic: Dózsa Gyula (†2005) yy Megrendelő / client: Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal yy Generálkivitelezés / main contractor: Hunép Universal Zrt.
yy Építész vezető tervezők / architect: Kovács Péter, Lengyel István, yy Építész munkatársak / fewllos architects: Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István yy Statika / structure: Dezső Zsigmond yy Gépészet, közmű / installation, public utilities: Hámori Sándor yy Elektromosság / electrical engineering: Pelei Imre yy Közlekedés / traffic: Mocsári Attila yy Uszodatechnológus / pool technology: Sallai Zoltán yy Megrendelő / client: Therma Kereskedelmi Kft yy Generálkivitelezés / main contractor: Strabag Zrt
yy Építész vezető tervező / leading architect: Kovács Péter, Lengyel István, yy Építész munkatársak / fellow architects: Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István yy Statika / structure: Dezső Zsigmond yy Gépészet, közmű / installation, public utilities: Hámori Sándor yy Elektromos tervezés / electrical engineering: Pelei Imre yy Közlekedés / traffic: Mocsári Attila yy Uszodatechnológia / pool technology: Sallai Zoltán yy Megrendelő / client: Therma Kereskedelmi Kft yy Generálkivitelezés / main contractor: Strabag Zrt yy
