6

MAGYAR NÉPHADSEREG KILllÁ N G YÖRGY r e p ü l ő m ű s z a k i f ő is k o l a

TUDOMÁNYOS KIKÉPZÉSI KÖZLEMÉNYEK

1990/6 .

T U D O M Á N Y O S K IK ÉP Z ÉSI K Ö Z L E M É N Y E K A Magyar Honvédség Killián György Repülő Műszaki Főiskola belső terjesztésű, időszaki folyóirata megjelenését a M N Politikai Főcsoportfőnök 57/2/1989. sz. lapengedélyével hagyta jóvá.

S Z E R K E S Z T Ő B IZ O T T SÁ G : Elnök: Nagy Szilveszter mk. ezds. Főszerkesztő: Békési László mk. alez. Műszaki-olvasó szerkesztő: Óvári Gyula mk. órgy. Nyomdai szerkesztő: Szilágyi Sándor kpa. Fcjezetíelclösok: - repöló-múszaki: Ludányi Lajos mk. órgy. - világnézeti-nevelési: Ribárszki István órgy. - rg. és hel. üzemeltetési: Mikola István szds. - általános katonai - harcászati: Verdes István órgy. - természettudományi: Szekeres 8á!int fóisk. adj. - nyelvi: dr. Lantos Éva fóisk. tanár

KIADJA: a Szerként* Bizottság Címe: 5008 Szolnok. Pf. 1.

FELELŐ S K IA D Ó : Zsemberi István mk. vórgy.

KÉSZÜLT: a KGYRMF Mzl nyomdijában

100 példányban

-1 -

1990. december 4-én megalakult a Magyar Hadtudományi Társaság Légvé­ delm i, R e p ü l ő

A

és

S z a k o s z t á l y a .

szakosztályon b e lü l szeretnénk lé tre h o zn i egy - szo ln oki központú

r e p ü l ő m ű s z a k i ségen

Ű r h a j ó z á s i

s z e k c i ó t .

A szekció c é lja lenne a honvéd­

b e lü l fo ly ó repülCmöszaki tudományos munkák szervezése, támogatása a

szakosztály

keretében.

Szakosztályával

A Gépipari Tudományos Egyesület Repülőgép Központi

való kapcsolaton k ere sztü l bekapcsolódni a p o lg á ri repülés

tudományos életébe (szakmai konferenciákon v a ló ré s zv é te l, i ll e t v e p u b lik á ­ ció s lehetőségek b iz to s ít á s a ).

A k it k e z z e n

a

reptilőműszaki

P o k o r á d i

szekció megalapítása é rdekel, L á s z l ó n á l

j e l e n t ­

(" R " é p ü le tt

13. iroda

vagy 215-ös te le fo n ).

d r . Németh M iklós ezredes tanszékvezető fő is k o la i docens, W T T Légvédelmi, Repülő és Űrhajózási Szakosztály elnökségének ta g ja ;

d r . Pokorádi Lá szló itk. főhadnagy fő is k o la i docens

\

- 2 -

O r. Németh Miklós ezredes, fő is k o la i docens:

HOGYAN TOV/taB?

A merőben ú j fe lfogás s z e r i n t i , írá sos nemzeti katonai doktrínánk még nem

lá t o t t

n a p v ilá go t, de elem eivel, várható s ze rv e ze ti k ih a tá sa iva l igen

sok írásmű fo g la lk o zik .

Ezek

közül kiemelkedőnek ítélem a "Magyar Honvéd Légierő" s ze rv e ze ti

f e l á l lí t á s á t célzó tanulmányokat. Annál is inkább,m ivel 1991. v é g é tő l, ami­ kor hazánk k ilé p a Varsói Szerződés katonai sze rve ze té b ől, s a s zo vje t csa­ patok

már

elhagyták országunkat; - honi légvédelmünk és repülő csapataink

egy te lje s e n ú j követelményrendszer e lé kerülnek, ú j tevékenységi te rüle te k jelennek

meg.

Ez

átszervezeését,

maga után vonja a honi légvédelem ú j alapokra he ly e ze tt

a repülőcsapatok alkalmazásának - békekiképzésének - rá c i­

ónál isabb Regközelítését.

E témakörben a fe ntiek k ih a tá s a iró l, továbbá a repülőszakember-képzés célszerű v á lto z a ta iró l szükségesnek íté le k meg egy-ké t gondolatot közzéten­ n i . A repülőszakemberek képzésénél is alapvetően a hajózó és re p ü lé s irá n y í­ tó t i s z t i képzés e lk é pze lt jö v ő jé t tartom kiemelendönek.

Látnunk tunk

és

k e ll,

igen

hogy a jövő építésében csak a kezdeti lépéseknél ta r ­

sok kényszerlépést is reg k e l l tennünk. Ez a repülőcsapatok

szempontjából alapvetően a je le n le g i h a rci technikai eszközök á lt a l behatá­ r o lt itt gyar

kényszer a

és a z, hogy a s zo vje t eszközök alkalm azására, kiképzésére -

repülögépvczető és h a rci helikop terve ze tő képzésre gondolok - a Ma­ Honvédség

nem v o lt és je le n le g s in cs fe lk é s zü lv e . Természetesen f e l­

vetődik a kérdés, hogy

1. 2.

/ milyen ütemben várható a technikai eszközök cseréje? / a gazdasági számítások eredménye in do k olJa -e a hajózó kiképzés s z o v je tu n ió b eli fo lyta tá sá t?

3.

/ a

re p ü lésirányításban az egyésges európai

ir á n y ítá s i rendszerhez való

csatlakozás szükségessé te s z i-e a képzés ú j slagokra helyezését?

- 3 -

Az lembe

e ls ő

véve

hosszantartó Tehát □ég

kérdésre a válasz - Je le n le g i gazdasági helyzetünket fig y e ­

-

a d o tt.

A

technikai eszközök korszerűsítése és cs e ré je egy

folyam at, amely valószínűsíthetően túlm utat sz ezredfo rduló n.

a Je len le g rendszerben lévő repülőtechnikai eszközök üzemeltetésével sokáig

második

számolnunk

k e l l . E kérdésre adott válasz szorosan összefügg a

kérdéssel is i M it hoz számunkra az 1991-es esztendő a S zo vje tu n ió­

val

történő

k is

létszámú

dollárelszám olás terén? Olcsóbb le s z -e k if iz e t n i a viszo n yla g repülőgép

és

h a rci helikop terve ze tő csoportok kiképzését a

Szovjetuniónak, vagy pedig egy hazai bázison tö rtén ő kiképzésen t ö m i a fe ­ jünket?

A van

harmadik

kérdésre

adandó válasz úgyszintén szoros összefüggésben

az első k e ttő v e l. Ha csatlakozni akarunk az egységes európai re p ü lé s i­

rá n yítá s !

rendszerhez,

ez

nen csak a re p ü lé s irá n yító képzés gyökeres re ­

form ját vonja maga u tá n , hanem a hajózó képzést i s .

Ma,

amikor

mind

a

p o lg á ri

re p ü lé s, mind a katonai repülés hajózó

létszám fe lesleg ge l b í r , továbbá a katonai repülésben a hajózó állomány á t­ lagéletkora

igen

természetes

flu k tu á ció következtében fe llé p ő hajózó hiányok p ótlására c é l­

szerű

alacsony

- J e le n t i, hogy évenként igen k is létszámmal a

b e is k o lá z n i, de egyaránt a p o lg á ri lé g ifo rg a lo n és a katonai repülés

leendő

h a jó z ó it. Jelentős m egtakarítás lenne elérhető abban az esetben, ha

a Légiforgalm i és Repülőtéri Igazgatóság Repülési Oktató Központja, továbbá a

K i ll i á n György Repülő Műszaki Főiskola fú zió ra lépve közösen megoldhatná

a kik é p zé st. (E z a megoldás nem egyedi, Hyugat-Európában e lfo g a d o tt!)

Így gép

közös repülőgépparkkal (k étüléses sugárhajtóoűves ok tató re p ü lő­

- ez az egyedüli beruházási szifeséglet) átmeneti típuson kiképezhetővé

válhatna

a

majdani p olgá ri hajózó és a katonai repülőgépvezető állomány a

Főiskola kere te in b e lü l, a képzés u to lsó negyedében pedig s zé tv á la s ztv a , az irányultságnak mány

megfelelően

folytatódhatna a képzés a p o lg á ri hajózó á ll o ­

részére az LRI és a lé g ifo rg a lm i társaság, a katonai repülőgépvezetők

esetében

pdeig a csapatbázis k eretein b e lü l a re n d s ze re sített re p ü lő gé ptí­

pusokon. (Figyelem ! K is lé tszá m ról, összesen 5 -5 fő rő l van s z ó !)

A óta

he lik op terve ze tő

fo ly ik közepes

képzés

beruházás n é lk ül mogoldható, hiszen 1902

s z á l l í t ó helikop terve ze tő képzés

a szolnoki főiskolán

- igen j ó l be vá lt szisztéma s z e rin t. A ha rci he lik o p te r hajózó létszámigény esetén

a tipusátképzés csapatkörülmények között megvalósítható 3 -6 hónapos

időtartamban.

A

kisgépes repülés hajózó szü ksé gleté t, létszámát a közepes s z á ll í t ó

he likoptervezető képzéssel együtt célszerű in d ít a n i, ahol a s zétválás s z in ­ tén az u to lsó évben - típ u sra o rie n tá lta n történne.

A

re p ü lé s irá n yító

Jelentene lenne

a

képzésnek a p o lg á riva l közös alapra helyezése nen

sze rve ze ti v á lto zá s t. Tárcaközi egyeztetések után megvalósítható lé g ifo rg a lm i

és

katonai

re p ü lé sirán yítók

közös beiskolázása o

KGYfftf b á zisá ra, 8hol azonos tantárgyak, i ll e t v e tananyag oktatása folyna a képzés u to lsó évé ig, majd az u to lsó évben válna szé t a p o lg á ri, i ll e t v e ka­ tonai

szakképzés

olyanfom án,

hogy

mindkét ágazat a mások sza k te rü le té t

alaposan megismerhetné. Ez a szisztéma b izto s íté ka lehetne a nem tá v o li Jö­ vőben az egységes irá n y ítá s i rendszerre való zökkenőmentes áttérésnek. (He feledjük e l , hogy je le n le g a katonai repülésben és a re p ü lé s irá n yítá s ­ ban az ICAO elő írá so k közel sem érvényesülnek!)

Ezze l m iatt

-

e llá t ó

összefüggésben - a későbbi sze rve ze ti változások szükségessége

megjegyezni kívánom, hogy a ma még é lő és k észültsé gi s zo lgá la to t harcálláspontok,

s zo lg á la ti

rendszerét

irá n y ító

pontok,

honi rá d ió tech n ik a i alegységek

és szervezetét egy szemléletében te lje s e n e lté rő v e l

célszerű f e lv á lt a n i. Meggyőződésem, hogy békeidőben összefüggő rá d ió lo k á ci­ ós fe ld e r ít é s i mezőt lé tre hozn i szükségtelen a határmenti körzetekben (e r re egyébként is csak törekedtünk, de soha nem értük e l ! ) . Viszo n t a hazánk te ­ rü le te

f e l e t t i repülések b izto s ítá s a a je le n le g in é l kisebb re p ü lé s irá n yító

állománnyal nagyobb hatékonysággal lehetséges lenne, amennyiben k ö rz e ti re ­ p ü lé s irá n y ító

pontokat

s zo lgá latok k al, irá n y ító k le t t

hoznánk lé t re közös bázison a p o lg á ri lé g ifo rg a lm i

ahol az irá n y ítá s t és lé g té re lle n ő rz é s t katonai és p o lg á ri

azonos

végezhetnék.

e szközrendszerről, azonos in fra s tru k tú rá v a l, egymás mel­ Ez

je le n tő s

mértékben

növelné a repülés b iztonságát,

könnyítené a k ö rz e ti repülések koo rd iná ció já t és nen u to ls ó sorban a védel­ mi katonai d ok tríná i* hadműveleti - harcászati vonatkozásait figyelembe vé­ ve,

egy

ese tle g

létrehozandó honvéd lé g ie rő fegyvernemei tevékenységének

bármely körzetben történő biztonságos és eredményes irá n y ítá s á t .

- 5 -

összefoglalva

tehát a szolnoki KGYRMF és az LRI ROK közösen, egymást

kölcsönösen

támogatva v á llá ra vehetné a magyar repülés ügyét, fe lelősséget

v á lla lh a tn a

és

fe l

tehetne annak jö v ő jé é rt, nen forgácsolódra szé t és őrlődne

a magyar re p ü lé s, kimozdulhatna a m élypontról. Hiszen ma válságban va­

gyunk!

Repülőszakemberek

képzése fo ly ik a K G Y R ^-n , az LRI ROK-nál, N y ír­

egyházán, Győrben, Szovjetunióban s tb . Ilye n gazdagok vagyunk?!

A

fent v á z o lt szisztémában való képzés hosszútávon gazdasági haszon­

n a l is Járhatna azon túlmenően, hogy e bizonyos fokú koncentrálás már eleve gazdaságos.

je le n le g hol

a

komoly piackutatás f o ly ik , hogy a repülőszakemberek képzése

legolcsóbb.

K ereslet

van, de ma nen tudunk k ín á ln i európai s zin tű

porté ká t. M iért ne ajánlkozhatnánk?

A tisztképzésben 1 991-től ism ételten a négyéves képzésre térünk v is z sza egy nagy vargabetű megtétele után. Ha komolyan vesszifc Európához tartozásunkat, akkor a Jövőképünket is ra c io ­ nálisabbá

célszerű te n n i. Ha nen s ik e rü l a fe ntiekbő l morzsákat tregvalósí-

tanunk, akkor a re pülőtisztképzés 1991-ben bevezetésre kerülő folyamata i s ­ mét

csak

v u ltt á lé s tő l.

átmeneti le s z , nem le s z id ő t á lló és annak már bevezetésekor e la ­

v á lik ,

tovább növekszik lemaradásunk a szín vo n ala s, korszerű repü­

- 6 -

K riz b a i Oáros őrnagy, a ZMCA szo cio ló gia tanszék o k tatója :

KATONAI FŐISKOLÁSOK A JÖVŐ TISZTJÉRŐL ÉS A TISZTKÉPZÉSRŐL

Bevezető

Napjaink ta tjá k n ik

gyors társadalmi válto zá s ai következtében egyre többen ku­

a jövő társadalmát és benne b jövő emberét. Különösen fontosnak tű ­

ez a katonai pályára vonatkozóan, ahol a szőkébb katon a i, szakmai v á l­

tozások

m e lle tt

gyökeres

változásoknak k e ll hekövetkezni többek között a

t is z t ik a r elkötelezettségében, nemzettudatában, e rk ö lcsi arculatában.

Katonai el

a

jövő

főiskolásokat kérdeztünk meg a r r ó l, hogy milyennek képzelik

t is z t jé t ,

ill e t v e elképzeléseik te ljesüléséhez m ilyen képzési

rendszert tartanak szükségesnek.

A k e ll

kérdés

kiemelnem.

válaszolnak, tükröződnek le lő

ré s zlete s elemzése e lő t t köt szorosan összefüggő tényezőt Egyik

tehát

k ö z e li,

napi ta p a sz ta la ta ik , megéléseik

válaszaikban; a másik, hogy 3 hadsereg z á r t. Mén kapnak megfe­

tá jé ko zta tá st

pályán

a z, hogy a kérdésre több szempontból is é rin te tte k

mindenképpen

pályaválasztásukhoz, s ennek eredményeként még f é l ig a

levők is sok szempontból csak a " c i v i l társadalom" m e g íté lé s e it fe­

jezhették

k i véleményükben. Magáról a t i s z t i hivatás ta rta lm á ró l, lényegé­

rő l ra jd 60 V b a n csak fe lszín e s ismeretekkel rendelkeztek pályaválasztásuk időszakában. Ennek je lle m z ő it, összetevőit m utatja az l . s z . ábra.

Ehhez hozzá k e ll te n n i, hogy a m inim álisra csökkentett csapatgyakorla t

m ia tt ezek az ismeretek csak lassan és nen is igazán természetes módon

bővülnek.

A zük,

hevezető

gondolatok figyelem bevételével k iin d u lá s i alapként néz­

hogyan lá t já k p á lyá ju k a t, hogyan vélekednek annak társadalm i p r e s z t í­

zsérő l (2 .s z . á b ra ).

- 7 -

A pályB társadalmi helyzetének változásában - az ábrából leolvasva egyértelmű

Ja v u lá st természetesen égy le he t e lé r n i, ha ismertek azck a té ­

nyezők, anelyek befolyá so ljá k a zt.

Érdemes

összevetni

a

kuta tá si folyamat másik szakaszában v iz s g á lt

hivatásos állom ány, I ll e t v e a ZM
Az ábrából j ó l lá th a tó , hogy a fő is k o la i ha llgató k a belső tényezők­ nek

nagyobb

Jelentőséget

tu lajd o nítan a k .

Megfogalmazott Ja v a sla ta ik még

szemléletesebbé te s zik a képet (A .s z . á b ra ).

A

k irag a do tt o ra fik a , a szám szerűsített vélemények, önmagában meg-

tévesztőek lehetnek. Különösen iga z e z , ha a hivatásos állománnyal szembeni követelménytámasztás k if e je z é s t, i ll e t v e annak ta rta lm á t nézzük. Ennek te tté k le tve

ta rta lm a , mint a ha llgató k a megkérdezés további részében k i i s f e j ­ -

nem a z, mint a hadseregben hosszabb-rövidebb id e je dolgozók, i l ­

egyes

n öve lé s t,

vezetők fogalomtárába b e ép ü lt. Nem o végelá tha ta tla n munkaidő

i ll e t v e

az

értelm etlenségig

fokozott igé n yb evé te lt, hanem más

Jellemzőkkel b író hivatásos állományt értenek a la tt a . Ennek az állománynak, az

éj

nek,

tis z tik a rn a k meg k e ll f e le ln i a hadsereg és társadalom mai igé n ye i­ katonaként

és

állampolgárként

egyaránt. Ez a megfelelés a hadsereg

h e lye, szerepe és sajáto s felad a ta i m ia tt más, békében is konplex tu la jd o n ­ ságokkal b ír ő személyeket igé n ye l, mint a társadalmi é le t sok más te rü le te .

Néhány je llem ző válasz a fe ntiek alátám asztására:

- A h t . katonák

legyenek műveltebbek, k ultu rá lta b b a k , fogékonyak az

ű j irá n t és legyenek nyíltab b a k a c iv ile k k e l ( 2 . é v f . ) .

- Tis zte k k e l szemben támasszanak magasabb követelményt a szakmai á l­ talános műveltség, n yelvek, sport és egészség te rén . Szakmai isme­ retek m e lle tt

szerezzenek pedagógiai,

p s z ich o ló g ia i képzettséget

(3 . é v f .).

A

ha llgató k

utaltam rá dést.

körében

végzett

csak a t i s z t i

v iz s g á la t

keretében - mint már a címben is

állomány viszonylatában

v iz s g á ltu k e z t a k ér­

Ml jellemezze a jövő tisz tié t' Az eddig le írta k o n túlmenően több fórodban i s vála szolta k e kérdésre a felmérés kapcsán. Válaszoltak általánosságban egy 70 jellem zés 7 fokozatú skálán

fe lso ro lta k é rték e lé s éve l, továbbá s a já t pályájukon legfontosabbnak

ta rto tt,

i lle t v e

v a l.

Vizsg áltu k

ly e i

mennyiben

leginkább e lu ta s ítá s ra érdemes jellem zők megfogalmazásá­ ezen t ú l , hogy a példaképek, a n í l t és je le n katonaszemé­ befolyá so ljá k

elk é pze lé seik e t.

Az összefüggések m ia tt ez

utóbbival kezdem 3 vélemények összegzését.

A ha llga tó k példaképei:

Koronként, szokásrendszerenként v á lto zó , egyénileg is jelentősen e l ­ té rő

a

példaképek

he lye,

szerepe. A példaképben meghatározott minőségű,

részletesen k lü n k é i t magatartási minták testesülnek meg különböző s zin te n , és

a benne fo g la lt meghatározott m agatartási-tevékenységi program b e tö lté ­

sére

ösztönöznek.

le h e t,

E z é rt

egy-egy pálya szempontjából mindenképpen hasznos

ha 3 pályán lévők vagy őzt választók - fő le g , te h iv a tá s ró l van szó

- a p á lyá ró l választanak példaképet.

Felmérésünkben, a fe lso ro lta k he lyzetét négy blokkiján: a magyar, v i lá g tö rté n e la i, tás

a la p já u l

na é ló magyar, oa é lő nem magyar katonaszemély és a vá la sz­ s zo lgá ló három je llem ző meghatározásával v iz s g á ltu k . A vá la ­

szok a következőkben jellem ezhetők:

A magyar történelem személyiségei közül negyvenet neveztek meg, köz­ tük olyanokat i s , akik nem csak katonaként válta k történelmünk a la k ja iv á :

Válaszaik megoszlása:

1. Z rín y i Miklós

15,7 \

2. Hunyadi 3ános

11,2 H

3. Bem 3ózsef

6,6 %

A. I I . Rákóczi Ferenc

4 ,9 \

5 . Dobó István

4 ,9 \

6 . Hunyadi Mátyás

3,8 \

7. Kossuth Lajos

2 ,8 \

- 9 -

A

többieket

még kevesebben je lö lt é k , de amit fontosnak ta rto k k ie ­

m e ln i, e vá la sztá s i k ör nem haladta meg az á ltalá n os Iskola tananyagát. Nem v á la s z o lt a kérdésre 31,1 \.

A

világtörténelem katonái közül is több, mint 30 fő t j e lö lt e k . J e l -

választásuk:

21,3 \

1. Napóleon 2 . Nagy Sándor

4 ,5 %

3. Montgomery

2 ,8 \

4 . Zsukov

2 ,1 %

A kérdésre nem v á la s z o lt 43,7 V

A v á la s z to tt személyek köre az e lő ­

zőhöz hasonló.

Mindkét

esetben

legtöbben

a következő jellem zőkkel indokolták vá­

lasztá su k at: - a magas fokú k a to n a i-, szakmai képzettség; - bátorság; - műveltség; - sze rv e ző -, irá n y ító tevékenység; - " jó hadvezér".

A mai magyar katonaszenélyek közül a vizsg ála tb a n résztvevők 67,8 \ -a nem nevezett neg példaképet.

Nagyobb százalékban e m líte tté k :

1. Bokor Imre ezredes

6 ,3 \

2. L ő rin cz Kálmán altábornagy

3 ,8 \

3. K e le ti György ezredes

J ,5 H

Közvetlen

környezetéből j e l ö l t példát a ha llga tó k 6,5 \-a (parancs­

nokot, ta n á r t ). Méhány fő az a p já t e m lít i. További, zömében egyedi válaszok magasabb

parancsnokhoz, i ll e t v e fegyvernemi főnökhöz kapcsolódnak. V álasz­

tásuk indoklásában a magas m űveltség, katonai-szakm ai képzettség, bátorság, igazságosság, őszinteség a meghatározó.

- 10 -

Ma é lő nea magyar katonaszeoélyek esetében csak a megkérdezettek B,6 \ -a v á la s z o lt, íg y g y a k o rla tila g e kérdéskör é rték e lh e tetle n .

összességében doklásából

a nenleges és fe lszín e s válaszokból, i ll e t v e ezek in ­

lá th a tó , hogy a példaképek sok szegélynél meg sem fogalmazódnak

és

még kevesebb azoknak a száma, akik p ályájuk során kötődnek is hozzájuk.

Ez

jellem zően a történelm i személyek esetére ig a z. Erősebb h a tá s t, mint az

indoklásokból

is

gyakorolhatnának. ánál

v o lt

közvetlen értékű

k id e r ü lt,

a közvetlen környezetből v á la s z to tt személyek

választás azonban csak a vála szoló ha llga tó k B \ -

Ily e n

tapasztalható.

Ez a k is szán a zé rt is probléma, mert a nevelő,

vezető személyes tevékenysége és magatartása különlegesen példa­

le h e t. Természetesen a nevelő személyes példaadásának hatékonyságát

nagymértékben v e s z é ly e z te ti, ha személyiségének értékei nem elégségesek a r­ ra , hogy h e lyze té t h ite le s íts é k .

A történelm i személyekhez való kötődés hiányában va ló s zín ű le g az i s ­ mereti hiányok m e lle tt az ily e n irányú n evelési problémák i s tükröződnek. A teljességhez reg

hozzá k e ll azonban tenni a zt a tényt i s , hogy ez nen a hadse­

sajátossága.

A

fia ta ls á g körében a példaképek szerepe különböző okok

fo lytá n általánosan nem je le n tő s.

összességében

tehát a példaképek hatása mint a pálya választásában,

mint a mai tis ztk é p kialakulásában csekély.

nagyon

szemléletesen

vázolták azonban elképzeléseiket a ha llga tó k ,

amikor különböző jellem zők értékelésével ra jz o ltá k meg a jövő t i s z t j é t . Vá­ la s za ik at a már e m líte tt 7 fokozatú skálán fe jte tté k k i , melynek kate góriá i a

következők v o lta k : 1 = nagyon káros, 2 = káros, 3 = kedvezőtlen, 4 « kö­

zömbös, 5 « kedvező, 6 ■ fontos, 7 = n é lk ülözhe te tle n .

A i ll e t v e

vá la sztá s i azon

f i z i k a i,

skálán

maradás

j e lz e t t magas érték e lé sse l a pá lyá ra k erülé s,

o b je k tív fe ltételrendszerének szabták a p s z ic h ik a i,

egészségügyi alkalmasságot. Értékelésükből egyértelm ű, hogy e zt a

pálya egészére szó ló követeInényrendszernek á ll í t o t t á k .

Az objektínek nevezett fe lté te lek e n t ú l legfontosabbnak ta r tjá k a ln t általánosan,

mint

s a já t pályájukat tek intve a magas fokú k ato n a i, szakmai

-11 -

képzettséget

és ehhez a reges á ltalános nűveltséget és i n t e llig e n c iá t , i l ­

le tv e ezek kifeje ző d é sé t.

Hagy z e tő i

je lentőséget tulajdonítanak - a skála é r l e l é s e s z e rin t a ve­

tevékenységhez

szükséges

isnereteknek,

képességeknek, tu lajdo nsá­

goknak, a s ze rv e ző -, ir á n y ít ó -, kezdeményező-, d ö n té s i- és kapcsolatteremtő képességnek, i ll e t v e az ezek a la p jáu l s zo lg á ló pedagógiai ismereteknek.

A nézve

skálán kedvezőnek je lö lté k a pályán á ltalánosan, és s a já t magukra

is ,

p o z it ív

hogy a t is z t e t jellem ezzék a társadalomban elfoga d ott általá n os

emberi tulajdonságok, sünt a humanizmus, negbízható3ág, segítőkés­

zség, jó in d u la t, közvetlenség, szerénység s tb . A t i s z t rendelkezzen a pálya sajátosságai alkotmányos

á lt a l negkövetelt je gye kk e l, úgymint a haza sze re tet, az állam elveinek

elfogadása,

fegyelmezettség,

b a jtá rs ia s s ó g ,

pálya

irá n y i e lk öte le ze ttség .

Ugyanakkor emberi hadsereg

sajáto s

hatalomvágy, tásra

kedvezőtlennek

tulajdonságokat,

közülük

szervezetében

é rték e lték a pályán az általá n os negatív k ife je ze tte n

károsnak azokat, amelyek a

kidomborotfwtnak. Ezek között e m líth ető a

ön te ltsé g , megalkuvás, a g re s s z iv itá s , durvaság. Erős e lu ta s í­

t a l á l t s a já t pályájukkal kapcsolatbon az alkoholizm us, melyből va ló ­

s zín ű s íth e tő , hogy e d d igi ism ereteik birtokában i s súlyos problémának t a r t ­ já k a hadseregen b e lü l.

A

v á z o lt emberi tulajdonságok m e lle tt a fe ls o ro lt jellem zők é rtéke­

lésében,

kedvezőtlen m egítélést kapott többségüktől a t i s z t valam ilyen po­

l i t i k a i párthoz való ta rtozá sa . Közönyösnek íté lt é k meg v is zo n t a v a llá s o s ­ ságot,

id e o ló g ia i

p a s s z iv itá s t. változások,

Bár melyet

e lk ö te le ze tts é g e t, ezek a

i ll e t v e

az

ezek irányába m utatott

megítélésében j ó l érzékelhetők a gyors társadalm i többi kérdéshez képest szórtabb képet mutató skálák

jellem eztek.

Az eddig elmondottak ala p ján a kérdőívben megfogalmazott jellem zőkre adott á b ra ).

válaszokat

cs op orto sítva ,

grafikusan az alábbi képet kapjuk ( 5 .s z .

- 12 -

A hogy

csoportosítás

néhány

természetesen

s z u b je k tív , mely k ife je ző d ik abban,

Jellemző más, i ll e t v e több különböző halmazba is besorolható,

de az összkép szempontjából lényeges, befolyásoló szerepet nem töltenek be. Természetesen vannak az előzőekben már elem zett tényezők, melyek nem lá th a ­ tók az összegzett képből szemléletesen.

Az á lt a l,

ábrán

bemutatott

összképpel v iszo n t j ó l összecseng a ha llgató k

s a já t p ó lyá ju k ró l szó ló véleménye, melynek ré s z le te ire már utaltam .

Néhány markáns je llem zőt azonban célszerűnek ta rtok k ie m e ln i, mert ezek mö­ g ö tt konkrét b e állítód á so k , megélések érezhetők.

Arra

a

kérdésre, hogy "M ilyen t i s z t szeretne le n n i? ", i ll e t v e "Mi­

lyen t i s z t nem szeretne le n n i? ", 5 -5 je lle m ző t sorolhattak f e l.

Az első kérdésre (p o z i t í v je llem zők ) 43,0 %-uk magas s zin tű s zaknai-ka ton a i képzettséget,

12,2 H -i* á ltalános m űveltséget, tehát in te lle k tu á ­

l i s elemet j e l ö l t e lső jellem zőként.

A továbbiakban (2 - 5 . je lle n z ő k é n t) az

általá n os p o z it ív emberi tulajdonságok domináltak.

Negatív katonai ban

vonatkozásban v is zo n t a legnagyobb e lu ta s ítá s ra 40,2 Hban a

pályán

általá n os

rü lte k

az

felerősödő

n egatív

emberi tulajdonságok, i ll e t v e 20,3 \ -

n egatív emberi tulajdonságok, tehát belső tulajdonságok ke­

első

h e ly re . Sőt a továbbiakban is csak a vezetői alkalmasság,

i ll e t v e alkalmatlanság mérhető velük össze.

A sággal

negatív belső emberi tulajdonságok ily e n mérvű súlyozása bizonosá llít h a t ó , hogy u ta l a "van" á lla p o tra , valam ilyen tap a szta latok ra ,

de egyszersmind k if e je z i azok e rő te lje s tagadását. Ids sorolható a vezetési problémák

hangsúlyozása,

mely egyértelműen j e l z i a vezetőképzés megoldat­

lanságát is .

A tis ztk é p p e l kapcsolatos a ha llgatók között végzett v iz s g á la t, mint az eddigiekből is lá th a tó , viszo n yla g kevés konkrét kérdés alapján z a j lo t t , így mélyebb összefüggésekre nem adhat v á la s z t. Mindenképpen tü k rö zi azonban a

ha llga tó k

mágegyszer

ism e rete it

és b e á llító d á s á t. A b e á llító d á s kspesán szeretném

kiem elni a zt a már e m líte tt té n y t, hogy amíg á ltalá n os értelem ­

ben az in te lle k t u á lis tényezőket emelték k i , addig a s a já t p á lyájukat i l l e ­ tően a közvetlen belső tulajdonságok domináltak.

- 13 -

A mok

belső összefüggések a viszo n yla g szűk m intából adódó k is elemszá­

m ia tt J ó l számszerűsíthető tényeket nem, de tendenciákat mutatnak. Eb­

b ő l az a következtetés vonható le , hogy a pálya e lő t t i b e állítód á sb ó l adódó véleményeitérések

nagyobbak, mint a különböző évfolyamok közöttiek (k b . 10

\ -k a l).

Amint

a

példaképek kapcsán már utaltam r á , a Je le n le g i fő is k o la i

nevelés

igazából

nem képes Jelentősen v á lto z ta tn i a hozott b e állító d á so n .

Sőt

igazából

nem

tud hatásosan fe llé p n i a nem k ív á n t belső "hagyományok"

e lle n sen, mint ez a zé rt nem kevés ha llga tó véleményéből é rződ ött.

Nem érdektelen

tehát

több

Összefüggésből

is megnézni, hogy mi a

ha llga tó k véleménye a tis ztk é p zé s rő l.

A tisztké p zé s fe jle s zté s e

A

tis z tk é p , a t i s z t i pálya tartalmának, helyének, szerepének megha­

tározásában,

a

v á lto zta tá s érdekében t e t t lépésekben a ha llgató k a képzés

m egváltoztatását hangsúlyozták. E z t a különböző kérdésekre adott vá la s z a ik ­ ban

közvetve

vagy k özvetlenül é rz é k e lte tté k . Teljességében "A Jövő magyar

tisztké p zé sé re

milyen Ja va sla ta i lennének önnek?" kérdés kapcsán f e jte tté k

k i véleményüket.

A u to lsó

f e lt e t t kárdés számukra is fontos v o ltá t J e l z i - bár ez a kérdőív

érdemi

kérdése

v o lt - a vizsgálatba bevont ha llgatók 82 V -a v á la ­

s zo lta meg, többségibben ré szlete se n , átfogóan.

A

J e lz e tt

kérdés válaszainak elemzése e lő t t fontosnak tartom v é le ­

ményüket a "van" á lla p o tr ó l bemutatni. J ó l k if e je z i e zt a fő is k o la i képzés­ rő l

adott

véleményük, melyet a szemléletesség érdekében a nár e lő ző le g is

J e lz e tt dllomdnykategóriákkal összevetve láthatunk (6 .s z . á b ra ).

A lá th a tó

képzés az

k ritik u s a b b , képzés az

m egítélése a t e lje s állománnyal kapcsolatban egyértelműen

ábrából. ök

még

Az összevetésből k it ű n ik , hogy a ha llga tó k véleménye közelebb á lln a k a p o lg á ri viszonyokhoz, ugyanakkor a

közvetlen ré s ztve v ő i. Ez a véleményeltérés méginkább szembetűnő, ha

eredsényt, a végzettséget, i ll e t v e annak társadalm i elism erését nézzük,

melyet a 7 .s z . tóra sze m lé lte t.

- 14 -

A

tá b láza tb ól lá tha tó vélemény különösen elgondolkodtató, ha hozzá­

teszem, hogy pályaválasztásuk m otivációs indokainál huszonkét tényező közül a

diplom aszerzést-

az anyagi tényezők nögött - a harmadik helyen J e lö lté k

meg.

Az zés

elemzés után nem meglepő, hogy a ta llg a tó k Jelentős része a kép­

tartalnának

Rajtuk

k ív ü l

műveltség tás

és

színvonalának

á lta lá n o s , átfogó Ja v ítá s á t Ja va so lta.

A0-A5 fő a szakmai képzés e rő síté s é re , 35-40 fő az általá n os

növelésére te tte a hangsúlyt. Sokat közvetve u ta lta k a v á lto zta ­

irá n y a ira .

Mindezekhez szorosan kapcsolódva lényeges, ta r ta lm i, belső

összefüggéseket elemzett több vála sz.

A z o lt , és

kérdésre

átfogó

vála szt adók zöme olyan ta n tá rg y -s tru k tú rá t vá­

mely az erős szakmai képzés m ellé magas s zin tű általá n os műveltséget

vezetői

Javasoltak

készséget fő leg

i s képes a d n i. Ezek érdekében Jelentős változásokat

a társadalomtudományok k ere te in b e lü l, de a katon a i, i l ­

le tve szőkébb szakmai tárgyaik körében i s .

A képzés v á z o lt ta rta lm i elemeihez a "h o g ya n "-t, azaz a formai kere­ teket

is megfogalmazták. Tehát ahhoz, hogy a képzettség b iz to s íts a az e lő ­

zőekben l e í r t Jellem zőkkel b ír ó tis z t e k e t, ill e t v e a végzettség általőnosan e lis m e rt,

e lfogadott legyen, a formának v á lto zn i k e l l . Többségük Javaslata

e zt a következőképpen v á z o lta :

1. Tanulmányi idő növelése (4 -5 óv) 2 . F ő is k o la i, in té z e ti Je lle g e rő sítése 3 . F e lté te lre n d s ze r ja vítá s a 4 . F e lv é te li és tanulmányi követelmények fokozása

Néhány Jellem ző vála sz:

- "A katonai fő iskola tényleg legyen

fő is k o la i s zin tű mind az okta­

tásban, mind a rendszerben.”

- "F e lv é te li követelmények m egszigorítása, keményebb számonkérés."

- "Magasabb s zin tű képzés. is ."

A diplom át ismerjék e l a p o lg á ri életben

- 15 -

- "Legyen a fő isk ola i képzés hosszabb id e jű ,

de adjon mindenütt e l­

ism ert tudást és végze ttsé ge t."

- "Olyan tantárgyakat oktassanak a fő isk olá n, amelyek képessé te szik a t i s z t e t szaknája m e lle tt a társadalomba való bekapcsolódására."

- "Válogassák

meg jobbon a főiskolákon oktatókat,

azok legyenek az

emberekkel való foglalkozásra is fe lk é s z ítv e ."

- "Az elm élet m e lle tt lehessen megismerni a gyakorlato t i s . "

Az hogy a

ö s s ze s íte tt fe lso ro lá sb ó l, i ll e t v e e néhány példából i s lá th a tó ,

egy karakteres képzési rendszert vázolta k a h a llg a tó k , melynek elemei

társadalmi

folyamatokba

j ó l illeszkednek és alapjaiban hozzájárulnak a

kornak megfelelő tis z te k képzéséhez.

Természetesen a témában k if e j t e t t h a llg a tó i vélemények csak egyolda­ lú m egközelítései a kérdéskörnek. Különösen iga z ez a bevezetőben már em lí­ te t t le tve

zártság

m ia tt. Ezért ig a zi vis s za te k inté s tö rténelm i tényezőkre, i l ­

k ite k in té s mai, közelebbi vagy távolabbi hadseregek fe lé , ne* i s me­

r ü l t fe l a válaszokban. Leginkább tehát mai társadalmi m intáink elvonatkoz­ tatásai je le n te k meg ism ereti és néni ta p a sz ta la ti ötvö zéssel.

A

kérdéskör

grafikonok, azonban

adatok,

átfogó

ös szefoglalását

nem tartom célszerűnek, a zt a

elemzések alapján az olvasóra bízom. Fontosnak tartom

hangsúlyozni, hogy a ma h a llg a tó i ú g yis, m int a jövő t i s z t j e i nagy

felelősséggel vettek ré s zt a felmérésben.

- 16 -

Hallg.ism.a pályaválasztás időszakában a tiszti hivatás tartalmáról

% 1. ábra

Vélemények a katonai pálya presztízséről P

ü

letenlogí

H elvért >'■ -

2 . ábra

- 17 -

Katonai pálya társadalmi tekintélyének befolyásoló tényezői

kizárólag

Inkább

kCüsö

külső ás

Inkább

belső

3.

kizárólag

belső

ábra

Milyen tényezők szükségesek a katonai pálya presztízsének növeléséhez?

ht.köv.támaszt.rkiv

hdS.betsö tény. jav.

aj

társ.erk. ellsm.növ.

anyagi jutt.nóvelése

:~ r -~ 0

10

T - f — f — f - — t— 20 30 40 60 60

% 4. ábra

t

?

10

- 1B -

A hallgatók összegzett véleménye a jövő tisztje jellemzőiről pályán kiv. elköt, pályaalkalm asság kat.pályához szüks.tul. ált.emberl p ó z. túl. é lte m b e n n eg. túl. vezetői képesség! kát,szakm ai k ópz. átt.müv.inteígencla

n a j& o n

1

káros 5- ábra

A föisk.képzésről és végzettségről képzés színvonala nem volt vonzó

fölsk.haflg. ZMKAhaBg. teljes m értékben

ré szb e n

egyetért 6 . ábra

nem

A föisk. képzésről és végzettségről a diplomát a polg.életben nem ismerik el

egyetért

- 20 -

Freytag Béla alezredes:

« HEUKOPTERVEZETÖ KÉPZÉS MÚLTJA ES JELENE

Az

1960-as évek e le jé n - az skkori Magyar Néphadseregben - re g Je le n t

a h e lik o p te r egy kevésbé sikeres típusa a M l-4 -e s , majd az ennél sokkal in ­ kább

bevált

neg,

hogy a MIG-15; 17; 11-28 s tb . típusoknál a - valam ilyen ok m ia tt k or­

lá to z o tt

M I-1 -e s .

Kezdetben a helikoptervezetők képzését úgy old ottá k

- repülőgépvezetfiket

átképezték.

Az utánpótlás képzését azonban

rosszul

s zervezték, amit az is b iz o n y ít , hogy v o lt olyan időszak, amikor a

fris s e n

k ib o csá jto tt

hadnagyok

Jé része elhagyta h iv a tá s á t, mivel évente

csak néhány éra rc p ü ltid ő ju t o t t rá ju k. Ellenben a ladatból

- p l . te lep he ly s zo lg á la t - bőven akadt.

különböző

egyéb fe­

Ezeket az éveket újabb

hullám völgy követte 8Z utánpótlás te rü le té n , amit a

k ü lö n fé le

a la k u la ­

to k n á l, a hivatásos állomány körében végzett toborzással akartak e n yh íte n i. A

repülés

te rüle té n te lje s e n a n u llá r ó l in duló leendő he líkoptervezetőket

képeztünk k i Qörgöndön és S ze ntkirályszabadján, hiszen időközben rendszerbe á llít o t t á k a Ml-24 h a rc i h e lik op terek e t,

és az a tip u s s zin te te lje s e n le ­

k ötötte 8 Szovjetunióból hazaérkező i f j ú hadnagyokat.

Több

évtizedes

kiesés

után 1982-ben kezdődött meg a K í ll i á n György

Repülő Műszaki Főiskolán a hajózó kiképzés k e re te in b e lü l a te lje s tantervű hazai

he likoptervezetó

(h e lik o p te r)

képzés.

Mivel a fő isk ola alárendeltségében repülő

egység, alegység nem v o l t , így a? időközben Szolnokra á tt e le ­

p ü lt Vegyes S z á ll í t ó Repülőezred kiképző százada h a jto tta végre a gyakorla­ ti -

repülőkiképzést. A kezdeti 4 éves fő is k o la i képzésről a következő évben ma Pár beláthatóan egy elhamarkodott felsőbb döntés értelmében - á t k e l­

le t t té rn i a 3 éves képzésre.

Úgy

gondolom,

hcliko pte rvezető század

Az

á llíth a to m , hogy te lje s m értékig átlátom a e lső

csoport kiképzését még mint a kiképző

parancsnoka irá n yíto tta m , majd a továbbiakban a fő iskolá n a Repülő­

gépvezető ré s zt

nyugodtan

képzést.

és

megfigyelő

szaktanszék

tanszékvezető-helyetteseként vettem

ebben a munkában. Az első p illa n a tt ó l kezdve le lk e s , le lk iis m e re te s ,

eredményes

kiképzés

v o l t tapasztalható mint a fő is k o lá n á l, m int a kiképző

századnál.

1991-ben

a

hetedik

he lik op terve ze tő

szakasz

k ibocsájtására

- 21 -

készülünk. Az eddigi vissza jelzé se k alapján a csapatok elégedettek he lik o p ­ tervezetőink

fe lké szü ltsé gé ve l.

Az e lső csoportokból több v o lt hallgatónk

clsó helikop terve ze tö le t t .

A

hazai

he likoptervezetö

he likoptervezetö

képzés

képzéssel párhuzamosan je le n le g is fo ly ik

a Szovjetunióban. Mi a különbség a k é tfé le képzés

között? Szükség van-e a Szovjetunióban fo lyó képzésre napjainkban is ?

Az pusra, ban

e lső

kérdésre eképpen válaszolhatunk: a Szovjetunióban MT-24 t í ­

Szolnokon M I-0 típ u sra képzik a helik op terve ze tók e t. A S zo vje tu n ió­

nagyobb

alapvetően

hangsúlyt

fektetnek a képzés gya k o rla ti o ld a lá ra . A tananyag

tipusism eretet

és

gya k o rla ti

repülést ta rta lm a z, a ha llgatók

150-200 órát repülnek a kiképzés folyamán.

A

hazai

tartalm azza

m ítástechnika, 50-60

képzés

e lm é le tile g megalapozottabb. A tipusism ereten k ív ü l

az általá n os alapozó tantárgyakat is (matematika, f i z i k a , szá­

órá t

e lektro nika s t b . ) . A gya k o rla ti kiképzés során v is zo n t csak

repülnek

a

ha llga tó k . Természetesen jó lenne ezt 8Z id ő t még

V8gy 100 órával n ö v e ln i, de lehetőségeink - hiszen ez a képzés le gkö ltsé ge ­ sebb

része

rő l,

hogy

- behatároltak. Nem szabad v is zo n t e lf e le jtk e z n i a rró l a tény­ a

M I-0 -a s

típuson I I . he likoptervezetö (m e gfig ye lő ), a M T-2A-

es típuson I I . helikop terve ze tö (lö v é s z ) beosztásba kerülnek a fris s e n ava­ t o t t ha llga tó k . Csak több-kevesebb, az adott beosztásban e l t ö l t ö t t év után, megfelelő

gyakorlatra s ze rt téve kerülnek, kerülhetnek I . helikop terve ze tő

beosztásba az e l ő í r t gya k orla ti program végrehajtása után.

Mindezek

után

adott a válasz a második kérdésre i s , hiszen je le n le g

már sermi nem in d o k o lja , hogy a Szovjetunióban képe2 tessük k i a h e lik o p te r­ vezetőinket. A M I-8 -a s alapképzés után a csapatnál különösebb nehézség n é l­ kül

átképezhetik

a

ha llga tó in k MI-2 4 h e lik o p te rre I I . he lik op terve ze tő -

lövésznek. Ez a "p lu s z" «jn k a k ifize tő d ő b b , mint több ezer kilóm éter tá v o l­ ságra (F ru n z e ), igen nehéz körülmények közé kik ü ld e n i h a llg a tó in k a t.

Meg tonai K i ll i á n a

k e ll fo n to ln i a zt a lehetőséget i s , hogy a magyarországi nem ka­

helikop terve ze tö

képzést

(mentők,

rendőrség s t b . ) érdemes lenne a

György Repülő Műszaki Főiskolán m egvalósítani. S ő t, cé lsze rű lenne

különböző

p o lg á ri

repülőszakeoberek (re p ü lé s irá n y ító k , műszakiak s t b . )

- 22 -

képzősét

is

a főiskolán b iz to s ít a n i, hiszen egy olyan k is országban, mint

Magyarország, nem gazdaságos a képzést különböző objektumokban végezni.

Hajózni ra .

k e l l!

- v o lt valamikor a je ls z ó . Repülni k e l l! - mondhatjuk

A h e lik op ter az egyik hatásos eszköz az ország védelmének m egvalósítá­

sára ,

de igen je le n tő s a "békés" felhasználás lehetősége i s . Csak egyetlen

példát e m lítv e : p l . a különböző i p a r i, természeti katasztrófák esetén a be­ vethetőség.

Mindezek le szte ni z e tt

a

hajózó

alapján

ágy vélem, hogy még ha nem is tudjuk je le n le g f e j ­

h e lik o p te r állományunkat, legalább a meglévőkhöz k e ll j ó l kép­ személyzetet b iz to s ít a n i. " J ó t és olcsón" - ü z le t i jelm ondat,

és

e ln é zé s t,

ma

ez igencsak a k tu á lis . Most, amikor ú jj á szervezzük ok tatási rendszerün­

hogy egy ily e n komoly témánál - mint az oktatás - idézem, de

k e t, ta lán érdemes lenne az előzőekben l e í r t gondolataimat m e g s zívle ln i.

- 23 -

Tó th Sándor őrnagy, fő is k o la i tanársegéd:

BEVEZETÉS A P£UTIKAEL>*LET8E

A

"p o litik a " k ife je z é s t többféle érteleoben, s ó t , több "s zin te n ” a l ­

kalmazva

használjuk.

Való ig a z, hogy a p o lit ik a , mint társadalm i jelenség

több szempontból is m egközelíthető, s végül minden értelm ezés és megközelí­ tés

fe ls z ín r e hozhat valam ilyen ú j , lényeges je lle m z ő t. Ebből az i s k övet­

k e zik ,

hogy a p o litik a fogalmának máig k ia la k u lt összetevői valóságos t a r ­

talmat hordoznak, íg y az adekvát fogalomalkotásban felhasználhatók.

A egyes

p o litik a

ugyanakkor

személyeknek

minden

értelm ezési s zin te n magában fo g la lja

vagy csoportoknak a lehetőségét valam ilyen c é lt követő

olyan tudatos cselekvésre, amely hatással lehet e társadalom kisebb-nagyobb körére,

b e folyáso lh atja az emberek meghatározott körének különböző érdeke­

lt . Az egyes értelm ezési szinteknek megfelelően megkülönböztetünk:

- egy szervezeten b e lü li ( p l . szem élyzeti) p o l i t i k á t ; - egyes

szervezetek s z in tjé n

megvalósuló

(kereskedelm i,

s z o c iá l -,

b é r -) p o l i t i k á t ; - a társadalom egészére vonatkozó ( p l . kormány-) p o lit ik á t .

A p o lit ik a konplex fogalma és összetevői

A

c iv iliz á c ió

hangsúlyossá. lényege

során

Egy-egy

a

p o litik a fogalmának különböző elemei válta k

elem á ltalában a b s z o lu tiz á lt módon, mint a p o litik a

je le n t meg, követve a mindenkori társa d a lm i-tö rté n e lm i körülmények

vá lto zá s a it és a tudomány fe jlő d é s é t.

Különösen p o litik a társadalom

ez

egészének

je le n tő sé ge t, e le m é

igaz

a m egállapítás a hatalomra és az á llam ra, mint a

két igen fontos elemére. Az ókori görög társadalomban a hatalom a

v á lt.

azonosítja

a

mint

jó lé té v e l az

van kapcsolatban, de nég nem kapott olyan

ú jk o ri p o lg á ri gondolkodásban, amikor már központi

Napjaink p o l i t i k a i gondolkodóinak egy része pedig a hatalmat p o litik á v a l. Ezek az abszolút je lle g ú megfogalmazások a min­

denkori társadalm i h e ly ze t ig é n ye it tükrö zték.

- 24 -

Legcélszerűbbnek

tűnik az a m egközelítés, amikor a p o litik a fogalmát

társadalomelmélet 3zon

a

mással

amelyek a e zzel

té telé b ől vezetjük le , hogy a társadalomban egy­

e lle n té te s és e lté rő érdekű o sztá lyo k , rétegek és csoportok társadalm i

viszonyokat

élnek,

s a já t érdekeiknek megfelelő a la k ítá s ra ,

összefüggésben tehát bizonyos fa jta hatalomra törekszenek. Olyan ha­

talomra , amelynek birtokában egyes társadalm i o sztá lyo k , rétegek, csoportok p r iv e le g iz á lt lehetőségekhez jutnak a velük szerben á lló vagy e lt é r ő érdekű társadalm i t ik a i

p o litik a i ség

o sztá lyo k , rétegek és csoportok e lle nő rzésé re , tá rs a d a lm i-p o li­

viszonyaik

a la k ítá sá ra ,

érdekérvényesítésük b efolyásolására. Így a

hatalom nem szűkül le az állasbatalom ra és a p o l i t i k a i tevékeny­

az állam i tevékenységre, mégis az állam , mint vonatkoztatási csomópont

á l l a p o l i t i k a i tevékenység központjában.

Mindezek alapján a p o litik a a következőképpen d e fin iá lh a tó :

A p o litik a az államhatalom megszerzésére irá n yu ló , felép íté sé be n , ve­ zetésében.

az államhatalom gyakorlásának módjában megnyilvánuló vagy mind­

ezeket befolyá so ln i törekvő tudatos emberi tevékenység.

A meghatározásnak három ré s zle té t k e l l kiem elni:

- a

p o litik a i

tevékenység

társadalm i gyö kereit és szélesebb tá rsa ­

dalmi meghatározottságát;

- valamennyi p o lit ik a i tevékenység szükségszerű k apcsolatát az á lla m hatalommal;

- lehetővé v á lik a p o lit ik a i rendszer határainak megvonása, m ivel e l­ ha tá ro lju k az államon k ív ü li tevékenységet a társadalom más je le n s é g e itő l.

A kenység

p o litik a

és

a p o lit ik a i tevékenység je le n van a társadalm i tevé­

különböző szféráiban és o tt d if f e r e n c iá lt módon é rvényesül. E lté rő

felfogásokkal találkozunk a szakirodalomban a d iffe re n c iá lts á g o t ille t ő e n .

Ismert sát

az

olyan m egközelítés, amely egyrészt a p o litik a kon k re tizá ló d á -

ún. m e ta p o litik a i szférákra (tá rs a d a lo m p o litik a , g a zd a sá gp olitik a ,

s t b . ) é rte lm e zi, másrészt a b e l- és k ü lp o lit ik a s z e rin t d if f e r e n c iá l.

- 25 -

Más vélemények s z e rin t a d iffe re n c iá lts á g o t az ún. á ltalános p o litik a és

az "á ga za ti" sajátosságokat k ife je ző szakele® aránya j e le n t i . A hatalmi

p o lit ik a kor

lényeg p ersze, minden ágazati p olitiká n a k lényegi eleme, ugyanek­

az

ágazati

p o litik á k

- e lté rő módon ős szinten - jelentősebb he lyet

foglalnak e l az á ltalános p o litik á h o z v is zo n y ítv a .

A

szakirodalo®

alapján az a lábbi ágazati vagy ré s é zp o lltlk é k külön­

böztethetők meg:

- a társadalom szerkezetének formálására irá n yu ló p o lit ik a (e g y ré szt a gaz­ daság

szerkezetének alakításéban k e re s z tü l, aésrészt közvetlen p o lit ik a i

intézkedésekkel, p l. d is z k ria in á c ió eszközeivel r e a liz á ló d ik );

- gazdaságpolitika n y ítá s á ig ,

(a

gazdaság szerkezetének a la k ítá s á tó l a gazdaság i r á ­

e szervezetek tevékenységének tudatos b e folyásolásáig v e z e t);

- népesedéspolitika

(a népesség nagyságát, minőségét, dinam ikáját b efolyá­

s o l ja ) ;

- t e r ü le t -

és

te le p ü lé s fe jle s zté s i p o litik a (fela d ata a re g io n á lis v is z o ­

nyok a la k ítá sa , az urbanizációs folyamat irá n y ítá s a , a te rüle te k és te le ­ pülések k ö z ö tti kapcsolatrendszer formálása, s t b . ) ;

- k u ltú rá lja

p o litik a

(á tfo g ja

az o k ta tá st, a n e ve lé st, a k u ltú ra minden

ágának befolyásolását és a tudom á n yp olitik át);

- s z o c iá lp o litik a

(á lta lá n o s je lle m z ő je , hogy megelőző-korrekciós je lle g é ­

v e l csökkenteni igyekszik az ágazati p o litik á k egész rendszerének működé­ s é t ő l, főként a ounkavégzéssel össze nem függő társadalm i hátrányokat.

E v ile g együtt

p o litik á k

a

társadalom politika egészének irá n y ító szerepével e l­

- rendszerszerúen kapcsolódnak egymáshoz, s más ágazati p o litik á k k a l (b e lp o lit ik a ,

lé t r e jö t t nyezhetnek

társadalm i

k ü lp o lit ik a , fe lté te le k

b izto n s á g p o litik a ,

s t b . ) tö rté n e tile g

között működnek. Működésük során eredmé­

fu n kcio n ális (a rendszer egészének szempontjából kedvező, a cé­

lokkal és értékekkel összhangban á l l ó ) és d lszfu n k clo n á lis (a s zo lg á ln i k í ­ vánt é rtékekkel, célokkal szemben á l l ó , a társadalom norm ális működését za­ varó) következményeket i s .

- 26 -

A p o litik a mint társadalmi és tö rté n e ti jelenség

A

p o litik a

évezredek óta Je len van és munkál az emberi kapcsolatok­

ban. Sólyát és szerepét a ma embere szin te már naponta é rz é k e lh e ti: p o z it ív társadalmi élménnyel á té lh e ti vagy negatív módon elszenvedheti.

A p o litik a az ember tá rsadalm i-tö rténelm i fejlődésének eredménye. K i­ alakulása

lassú,

de

mozgalmas

folyamat, amely az ősközösségi társadalom

belsó e vo lú ciója nyomán és annak szerves részeként v a ló s u lt meg. L é tre jö tte a

társadalom

fokozatosan

következménye

kibontakozó megosztottságának v o lt szükséoszerO

és alkotóeleme. K i f e j le t t formában történő megjelenése a ma­

gántulajdon, az osztályok és az állam kialakulásához kötőd ött.

A ta r tó

p o litik a

k ifeje zé se a görög p o lis z szóból szárm azik. A rabszolga­

görög társadalomban p o litik á n az állam irá n y ítá s á t és s z o lg á la tá t, a

közösség te lje s

ügyelnek

ism eretét

és intézését é rte tté k . A "közügyek" főként a

Jogú szabadok közösségének ügye it Je le n te tté k . A rabszolgákat és az

"idegeneket"

k irek e s zte tté k a p o litik á b ó l; ók volta k a történelem e ls ő po­

l i t i k a i n é vte le n je i.

A p o litik a az emberiség sok évszázados története során a folytonosság szervességének őrzésével szüntelenül v á lto z o tt és Jelentősen módosult, míg­ nem a dalmi ka,

kapitalizm ussal k iform álódo tt az a - megelőzőhöz képest más - tá rsa ­ viszonyrendszerben

elhelyezkedő és másképpen i s funkcionáló p o l i t i ­

amely gyökeres fo rd u la to t ho zo tt a történelm i fejlődésben.

A

tőkés

ú j , modem

fe jlő d és n yilvánvaló vá te tte a korá b b i, t r a d ic io n á lis és az

p o litik a minősén!

különbségét, s e zz e l elhatárolásuk és ö n á lló

értelmezésük szükségességét is .

A tr a d ic io n á lis p o litik a lényegi je lle m ző je a gazdasággal és sz ideo­ ló g iá va l

való

rendezetlen

összemosódás,

a gazdasági, p o lit ik a i és id e o ló g ia i hatalom

összefonódottsága. Ez sokféle változatban re a liz á ló d o tt , főleg

az egyes társadalmi formációknak és azok átmeneteinek s keveredéseinek meg­ fe lelő e n ,

részben

pedig

nagyobb történelm i szakszaikhoz igazodva. D if f e ­

renciálódása csupán kezdeti és fokozat! v o lt .

- 27 -

A modern p o litik a a kapitalizm us s z ü lö tte . Lé tre jötté n ek folyamatában a

fő

szerepet

hanyatló

a

tökös gazdasági fe jlő d és J á ts z o tta , amely a feudalizmus

szakaszában

bontakozott k i . A gazdasági fe jlő d és tőkés J e lle g e a

termelésnek

az "önszabályozó" gazdasági ra c io n a litá s slapján tö rtén ő s ze r­

veződésében

és működésében ö l t ö t t te s te t . A tőkés termelés világában z a jló

tevékenységcserék, kik e rü lve minden nem gazdasági természetű befolyás a ló l, p o lit ik a i Je lle gü k et is e lv e s z íte tté k , k iv á ltv a e zzel a gazdaság és a p o l i ­ tik a viszonylagos s zé tv á lá s á t, e lk ü lö nü lésé t. A r e la t ív e ö n á lló s u lt p o l i t i ­ ka tartalm ává az érdekviszonyok k özvetítése v á l t .

A

p o lit ik a viszonylagos elkülönülésének másik fö o ld a lá t a s z é ts z ó rt

közigazgatás egységesülése és c e n tra liz á c ió ja Je le n te tte .

A

modern p o litik a kialakulásában tevőleges szerepe v o lt az ú j eszmék

megjelenésének

és

terjedelmének. Jelentkezésüket a s zekuralizáló dás te tte

lehetővé: a v a llá s "lehúzódott" a gazdasági, s részben a p o litik a i és va la ­ melyest az id e o ló g ia i s zfé rá ró l i s .

A modem p o lit ik a i rendszer fokozatos kiépülésére a p o lg á ri fo rra d a l­ mak

győzelmét

követően

k e r ü lt

s o r.

Eszmei

ösztönzője és o rie n tá ló ja a

k lasszikus lib e ra lizm u s ellentmondásos eszmerendszere v o lt .

A modern p o litik a lényegi Jellem zője a " c i v i l társadalom" 6a a " p o li­ t ik a i nak

állam"

szétválása

"k ö z ve títő

és e lkülönülése, s e k ét r e la t ív e ö n á lló s zfé rá ­

re n d s ze rre l" (p o lit lz á c ló s folyamatok, ezek intézményei és

mechanizmusai) való összekapcsolódása.

A lódása

tra d ic io n á lis p o lit ik á t ó l e lté rő e n , a modern p o litik a d iffe re n c iá ­ lényegi

és m élyreható. A tőkés fe jlő d és tö rténelm i menete során az

uralkodó o s ztá ly m e lle tt vagy azzal szénben más csoportok is ö n á lló p o l i t i ­ kai erővé szerveződnek.

Középben

és K elet-Európa régióiban a később m egindult tőkés fe jlő d é s é ­

- a Je len tős fe u d ális stru k tú rá k m iatt - a modem p o litik a fö v is zo n y -

rendszerei

csak elnagyoltan és cs onkítottan továbbfejlődve Jö tte k lé t r e . A

fe jlő d és ily e n következetlen és csökevényes útjának legfőbb n egatív p o l i t i ­ kai

következménye

az

államhatalom

rindenhatóságának

ta rtó s "megőrzése"

- 20 -

v o lt,

s

ezzel s zin te automatikusan e gyü ttjá ró paternalizm us és a la tt v a ló i

magatartás konzerválódásával. Ez a t o r z u lt tókés fe jlő d és képzete tö rté n e l­ mi t a la já t a p o litik a fu n kcio n ális elsődlegességéről szó ló marxista tétele k kidolgozásának.

A kai

modern p o litik a szüntelenül v á lto z o tt és v á lto z ik ma i s . A p o l i t i ­

valóságra vonatkozóan a leginkább érdeklődésre

m iért

tö rté n t? "

mindenkor

csak

számot ta rth a tó "ml és

tö rtén e lm ile g konkrét és sokoldalú elmé­

le t i vizsgálódásokkal tárható f e l , s válaszolható meg több-kevesebb pontos­ sággal.

A p o ltik a kompetenciájának te rje d e lm i dilemmái és o b je k tív gyökerei

Az

eddigiekből

következő

k it ű n ik ,

hogy a p o litik a fe jlő d ésé t vég ig kísérté k a

kérdések: M ivel foglalkozzon a p o litik a ? Mekkora legyen a ható­

k öre , "terjedelm e"?

L á ttu k ,

hogy

viszonylag hosszabb id ő múltán v á la szto ttá k e l tudomá­

nyosan a p o lit ik á t a társadalom más je le n s é g e itő l. Sokáig é l t az a felfogás is , után

m isze rin t

a p o litik a határozza meg a társadalm at. Bizonyos előzmények

végül is a XIX. százsdban v a ló s u lt meg a p o litik a elha tárolá sa a t á r ­

sadalomtól.

Akkor, amikor a p o lit ik a i szféra valóban e lk ü lö n ü lt - legaláb­

b is a "centrum" országaiban -

a társadalom más t e r ü le t e it ő l.

Ennek a folyamatnak sajátos ellentmondása abban r e j l e t t , hogy a p o l i ­ tik a lyamatnak

mint a társadalom á lt s l meghatározott jelenség - éppen ennek a fo ­ a la p já t

képező p o lg á ri

forradalmak során k e r ü lt elő té rb e ( t á r -

sadalomalakítő funkciója ré v é n ). Ez v e ze te tt annak a felfogásnak a k ia lak u ­ lásához, hogy a p o litik a elsődleges a társadalommal szerben.

A

történettudományok,

a gazdaságtörténet, nemkülönben a s zo cio ló gia

elemezte már, hogy a "p e rifé riá k o n " á ltalában a p o l it ik a i elem, a p o lit ik a i rendszer "tú ls ú ly o s " szerepet já t s z o t t . Ez a ló l nem k iv é te l a k ele t-e u ró p a i és kelet-közép-európai " fé lp e r if é r ia " - " p e rifé ria " sem.

A p o litiká n a k ez a tú lsú lyo s je lle g e fokozódott az "á lla m s z o c ia lis ta " társadalomépítés

történelm i

körülményei k ö z ö tt. így g y a k o rla ti cselekvési

- 29 -

e lvvé

v á lt az az i l l ú z i ó , hogy a p o litik a a maga érdekeinek, törvényszerű­

ségeinek

megfelelően é p íth e ti k i a gazdaságot, i ll e t v e a társadalom minden

s z fé rá já t.

Az e lm ú lt évtizedek tapasztalatainak elemzése s z t m utatja, hogy a po­ lit ik a

szerepének, "terjedelmének*1 és önállóságának téves értelmezése nem­

csak

K elet-Európa

"á llo m s zo cia llsta "

társadalmaiban,

hanem

nemzetközi

összefüggéseiben is negatív következményekkel j á r t :

- a

k e le t-e u ró p a i

országok “pé ld á ja " nyomán tú lsú lyossá v á lt a p o lit ik a a

legtöbb “fe jlő d ő " országban;

- a v ilá g gazdasági és p o lit ik a i folyamatai g lo b á lis je lle g ű összefüggései­ nek

tudatosodása fo lytá n a p o litik a súlya a "centrum "-hoz ta rto z ó orszá­

gokban is megerősödött;

- a

p o lit ik a "függetlenségének" képzete a S zo vje tu n ió társadalmi gyakorla­

tában és ennek hatáss a később "k e le tk e ze tt" á lla m szo cia lis ta társadalmak gya korlatára;

- o

p e rifé riá n é lő csaknem minden

társadalom p o lit ik a i rendszerei nem en­

gedtek ‘'b e le s zó lá s t" tevékenységük ellenőrzésébe. a

" p o l i t i k a i fö ld in d u lá s ",

országok

Ennek következménye az

amely a kele t-e uróp a i és kelet-közép-európai

döntó többségében a p á rtá lla m i rendszer t o t á l is kudarcával vég­

ződött.

A p o litik a mint társadalom szerkezeti d b je k tív á c ló

Nem kétséges, hogy a p o litik a rendszer lényege a p o lit ik a , a p o l i t i ­ kai elem je le n lé te kapcsolja rendszerbe a p o lit ik a i rendszer je le n s é g e it. A fogalmából

következően a p o lit ik a a társadalom egyik részjelensége, a t á r ­

sadalmi tevékenységi szférák egyikének o b je k tlv á ló d o tt rendszere.

Az cb jek tívá ló d ás folyamatából k ét sajátosságot k e ll kie m e ln i. Minde­ nekelőtt a z t , hogy ebben a folyamatban nagy jelentősége van a tudatos elem­ nek.

Másrészt a tudatosság nem minden ember tudatossága, a folyamatban nem

minden

etrtoer vesz ré s zt egyformán.

A p o lit ik a alakításában való ré s zv é te l

- 30 -

társadalm ilag d if f e r e n c iá lt. Egy társadalomban az uralkodó o s ztá lyo k , ré te ­ gek,

s ót csoportok lehetősége jó v a l nagyobb, mint más osztályo ké, rétegeké

és csoportoké.

Az

ob je ktíválódás folyamatában való o s z t á ly -, ré te g - és csop ortrész­

vé te l azonban cs8k a krdés egyik o ld a la . V ilágos ugyanis, hogy ily e n tá rsa ­ dalmi

egységekben

alakításában.

Ezt

sea azonos mértékű az in d iv id u á lis résézvétel a p o litk a b e folyá so lja

az "e ls a já t ítá s s z in t je " , azaz az egyének

é rdek- és tu d a ti v is zo n y a i, k ultu rá lts á g u k , tö rté n e tile g felhalm ozódott ta ­ p a s z t a la t a ik , rülnek mák

s tb .

Itt

azonban a problémák már sokrétűvé válnak. Felme­

olyan kérdések, mint a p o lit ik a i rendszer k e re te it a lk otó jo g i n o r­

objektíválódásának sajátosságai, tehát a jogalkotás egész folyam ata, a

meglévő p o lit ik a i re ndszer, mint vonatkozási rendszer szerepe és je le n tő sé ­ ge,

a politiká b a n k özvetlenül - hivatásszerűen - tevékenykedők érdekviszo­

nyainak összfüggése a rendszer s ta b ilitá s á v a l, s tb .

A p o litik a o b ie k tívá lód á si folyamatát döntően b e folyá so ljá k :

- a

társadalom s tru k tú rá ja ,

s az ezekkel összefüggő érdekekre épülő

hatalm i viszonyok;

- tá rs a d a lm i-tö rté n e ti sajátosságok ( p o li t i k a i hagyományok;

k u ltu rá ­

l i s és műveltségi s z in t ; s t b . ) ;

- a

társadalomban é lő o sztá lyo k ,

rétegek tudatosságának foka, öss z-

íüggésben a törekvéseikhez kapcsolódó p o lit ik a i eszmékkel;

- a már k ia la k u lt p o ltlk a i rendszer a d ottságai;

Amennyiben a p o lit ik a , i ll e t v e a p o litk a i rendszer valóban o b je k tív á ló d o tt,

azaz tö rté n e tile g konkrét, valóságos re ndszer, akkor term észetsze­

rűen r e l a t í v önállósága nok

önállósággal és öntörvényúséppcl i s re n d e lk e zik. Viszonylagos e lle né re

a p o litik a válto zá sai és jelenségei e lv á la s z th a ta tla ­

az adott társadalm i környezet re á lfo lya m a ta itó l.

A társadalom viszonyainak fokozódó komplexitása növekvő tudatosságot, szakismeretet

és hatékony szerveződést ig é n y e l, így a p o litk a i tevékenység

- 31 -

szükségszerűen szaktevékenységgé v á lik , mégpedig két irányban i s . Mindenek­ e lő tt ig é n y li o p o litik a v ilá g á ró l va ló tudományos ismeretek szakszerű f e l felha szná lá sá t, másrészt pedig a társadalom külön fé le te rü le te ire vonatkozó szakismereteket

in te g rá lja a p o lit ik a i döntésekbe. Tehát a p o lit ik a - m int

társadalomszerkezet! o b je k tivá cló - meghatározott viszonyrendszer, a tá rs a ­ dalmi munkamegosztás egyik dim enziója.

Politikatudományok a modern társadalomtudományok rendszerében

A p o litik a jele n sé ge ire és törvényszerűségeire vonatkozó m e gállapítá­ sok, elm életek, értékek skkor érnek e lm é le tté , ha az egyes jelenségekre vo­ natkozó m egállapítások között s ik e rü lt ab sztra kt szin te n k ife je zh e tő össze­ függéseket t a l á l n i ; s lapítások

akkor válnak konkrét politikatudom ánnyá, ha a megál­

és összefüggéseik tudományos módszerrel igazolhatók, rendszerez­

hetők, ha törvényszerűségek írhatók le és ezek b izo nyítható k be.

A

politikatudományok te rüle té n három módszertani alapkövetelmény í i -

gyelenbevétele szükséges:

- a p o lit ik a i folyamatok és jelenségek tulajdonságainak

felism erése,

azonosítása (id e n tif ik á lá s a );

- a p o litik a i folyamatokat és jelenségeket irá n y ító azon törvénysze­ rűségek meghatározása, amelyek

egyid e jű le g a társadalmi

fe jlő d é s

törvényszerűségeinek különös esetét képezik;

- a k uta tá si módszerek és technikák f e lté tle n egységesítése (megenge­ de tt a különbözőség, amennyiben figyelembe veszi a zt a két alapvető metodológiai e lv e t, amelyeken a p o litik a e lm é le t a la p u l:

a/ a historizm us e lv é t, amely a jelenségek v iz s g á la tá t konkrét t ö r ­ ténelmi aspektusában k ö v e te li;

b/ a

re n d s ze r-fe lfogá s

k us)

e lv é t, amely a jelenségek egész (d i a le k t i ­

aspektusában való v iz s g á la tá t k ö v e t e li, te k in t e tt e l az ok­

okozati összefüggésekre.

M ivel

Magyarországon a politikatudományok fejlődése megkésett, a zé rt

a karatlanul

is tudományrendszertani kérdések vetődnek f e l . Aok tekintetben

tis z tá z a tla n

a

politikatudományok helye a társadalomtudományokon b e lü l, a

politikatudományok belső tagozódás.

A

p o litik á v a l

különülnek tö rté n e t, nem

e l.

és

fo glalko zó

tudományok a társadalomtudományokon b e lü l

m ivel egymástól markánsan e lté rő szem léletű (e l ő é le t i,

s z o c io ló g ia i,

p s z ic h o ló g ia i, s t b . ) tudományokról van s zó , e zé rt

helyes csupán politikatudom ányról b e szé ln i, inkább politikatudom ányok­

r ó l.

A politikatudományok fő k u ta tá si t e r ü le te i;

- az

érdekviszonyok

k ö zve títé s

p o l i t i k a i transzform ációjának, vagyis az érdek­

fo rm á lis és in fo rm á lis csatornáinak, szerveződésének és

működési mechanizmusának v iz s g á la ta ;

- az állam szervezet és intézményei

funkciójának, működésének elemzé­

se;

- a (a

p o litik a

s zu b je k tív

szfé rá já n ak , vagyis a p o lit ik a i kultúrának

p o lit ik a i tudatnak, ll le t y e o b je k tivá ció in a k : a p o lit ik a i elmé­

leteknek, az egyes kategóriáknak, a közvéleménynek, a p o lit ik a i i s ­ mereteknek,

a ttitűdöknek,

értékeknek,

másrészt a p o l i t i k a i maga­

tartásnak és a ktivitá s n a k ) a kutatása;

- a p o lit ik a i rendszer ( i l l e t v e viszo n yla g ö n á lló elem ei) és a tá rsa ­ dalmi környezet viszonyának elemzése;

- a nemzetközi viszonyok, kapcsolatok

és a k ü lp o lit ik a i

tevékenység

v iz s g á la ta .

A politikatudományok lé t e , fe jlő d é s e , 3 p o litik a l-t á rs s d a lm l problé­ mák megoldásában já ts z o tt szerepe végső soron az uralkodó p o l i t i k a i v is zo ­ nyok á lt a l meghatározott.

- 33 -

Fontos la t

k ö z ö tt.

a karat.

A

az előbbiek domináns eleme a megismerés, az utóbbinak sz

p o lit ik a i gyakorlat mindig konkrét hatalm i és érdekviszonyokban

gondolkodik, a

különbséget tenni a politikatudományok és a p o lit ik a i gyakor­ Míg

i ll e t v e tevékenykedik. Ha tehát a politikatudományok átvennék

gya k orla t fu n k c ió já t, ob je k tíve megszűnnének tudomány le n n i. Így a p o l i ­

tikatudományok - a többi társadalomtudományhoz hasonlóan - a p o l i t i k a i gya­ k o rla t tudományos megalapozásához és a tudat fejlődéséhez "csak" segítséget nyújthatnak.

A p o litik a e lm é le t tárqya és tudanányrendszertani helye

Természetesen mányágazatok k ia la k u lt

mint

a szak-politikatudományok

rendszerbe ló

politikatudományokon b e lü l sin cs hie ra rch ia a tudo­ Azonban,

a legtöbb tudománycsoportban, i t t is

egy in te g ra tív je lle g ű , elm é leti alaptudomány, amely részben in ­

te g rá lja

fu n kció t

já ts z ik

a

k ö z ö tt.

eredményeit,

részben á lta lá n o s ítja és

fo o la lla azokat. Továbbá fopalompontosftó. fogalmakat p e n e rlzá is

e llá tv a ,

a

tudományágazat

szaknyelvének kialakításában

döntő s zerepet. E zt a tudományt nevezzük p o lltlk a e la é le tn e k ( p o l i ­

to ló g iá n a k ), 3mely a politikatudományok egyik ágazati tudománya.

A

p o llt lk a e ln é le t

általá n os és e lm életi tudomány, amelyre a p o l i t i ­

kai-ha ta lm i viszonyok folyamatainak és intézményeinek komplexitásra törekvő szem lélete

a je llem ző , e zé rt művelői rendszerszem léletű m egközelítéssel, a

p o lit ik a i folyamatok és intézmények s tru k tu rá lis k ap csola ta it és funkciónálását

v iz s g á ljá k .

A p o litik a e lm é le t a szak-politikatudom ányok eredményeit

összegzi és e lm é letile g magasabb absztrakciós szin te n á lt a lá n o s ítja .

A tágabb

p o litik a e lm é le t jele n sé gszfé rá t

nem

azonyos az á lla m elm é le tte l, mivel a p o litik a

ö le l f e l . Nem azonos a p o lit ik a i f ilo z ó f iá v a l sen,

bár a p o l i t i k a i elméletek gyakran f i l o z ó f i a i síkon Öltenek, formát.

A hogy

p o litik a e lm é le t

J ó l e lk ü lö n íth e tő a p o l i t i k a i eszméktől i s , m in t­

ez utóbbiak p o lit lk o i c é lo k a t, követelményeket, programokat fogalmaz­

nak meg.

Míg tehát az állam elm élet és a p o lit ik a i f i l o z ó f i a a p o litik a e lm é le t­ nél

szűkebb, addig a p o l i t i k a i eszmék a p o litik a e lm é le tn é l tágabb d is z c ip ­

lín a . Valamennyit a p o l i t i k a i gondolkodás fo g la lja magában.

- 34 -

A

politikatudományok

rendszerén

b e lü l a következő tudománváoazatok

különíthetők e l:

1 . P o litik a e lm é le t

2 . P o litik a i katudomány. k i,

f i l o z ó f i a ; tö rté n e tile g a legkorábban k is la k u lt p o l i t i ­

Á lla n d ósu lt és viszo n yla g körü lha tá ro lha tó témakörei a la kulta k

mint a p o l it ik a i filo z ó fiá k tö rtén e te, a p o lit ik a i értékeke elm élte (a

szabadság, lit ik a i

az

egyenlőség,

hatalom

a demokrácia, s tb . f i l i z ó f i a i elem zése), a po­

megszerveződére és e lid e ge n íté se , az egyén az intézménye­

s ü lt p o l it ik a i hatalom viszo n ya i k ö z ö tt, s tb .

3 . P o litik a tö rté n e t: tö rté n e ti szem léletű politikatudom ány. A p o l i t i ­ k a - és a történettudományok kölcsönös érintkezése során k ia la k u lt "k e re s z tmetszetben" v iz s g á lja a p o lit ik a i

folyamatok tö rté n e té t, társadalm i megha­

tá rozottságát és sajátos p o litik a i-h a ta lm i v e tü le té t.

A. P o lit ik a i

eszmék

tö rtén e te: egyrészt egyetemes és nemzeti eszme-

történetekre o s z to z o tt, oásrészt tágabb értelemben magában f o g la lja - a ko­ herensen

rendezett

p o l it ik a i eszmék tö rté n e ti elemzésén t ú l - a p o lit ik a i

nézetek, a p o lit ik a i gondolkodás mindennapi formálnak tö rté n e ti a la k u lá sá t, társadalom történeti beágyazódását és kondicionáltságát is .

5 . P o litik a i p szich o ló g ia : a p o l i t i k a i jelenségek, folyamatok, in té z ­ mények, perszonális kapcsolatok, a p o lit ik a i személyiségek szerepét és t ö r ­ vényszerűségeit p s z ich o ló g ia i s ze m lé lette l v iz s g á lja .

6 . P o litik a i s z o c io ló g ia : e n pírik u s je lle g ű , szaktudomány,

s zo c io ló g ia i szem léletű

amelyben határozottan érvényesül az á ltaln os s zo c io ló g ia i és

p o litik a e lm é le t em pirikus s zo c io ló g ia i megalapozását ad ja , e z é rt részben az egyik

sza kszociológia i

ág,

részben a politikatudományok e gyike. A s zo c i­

o ló g ia i és politikatudományok ta lá lk o z á s i pontján k ia la k u lt m u lt id i s z c i p ll n á ris szemléletű tudományág.

7 . Nanzetközl viszonyok elm élete: a szei

nemzeti p o litk a i rendszerünk ré ­

és összetevői a nemzetközi p o lit ik a i rendszereknek. £ rendszerek t ö r ­

vényszerűségeinek

v izsg á la tá ra ö n á lló tudományterületek (nemcsak egy tudo­

mányág) alakultak k i a d ip lo m á cia tö rté n e ttő l, a nemzetközi jogon k e re s z tü l,

- 35 -

a

nemzetközi

elemző,

.Jogon

re la t ív e

nemzetközi

k e re s z tü l,

elk ü lö nü lő

a

nemzetközi k a to n a p o litika i viszonyokat

ré s z d is z c lp lin á k ig , amelyeket ö sszfogla lva a

p o l i t i k a i viszonyokat v izsg á ló politikatudoánynak te k inthe tü n k .

8 . Állam elm élet; az c io n á lá s á t,

viszo n yá t

állam k ia la k u lá s á t, tö rté n e té t, társadalm i funk­

a társadalom egészéhez, az egyes társadalm i csopor­

tokhoz és az egyénhez v iz s g á lja , á ltalános elm é leti aspektusból.

9 . Alkotmánytan; elm é leti - normátív te i v e l , tív ,

Je lle g ű

politikatudom ány,

amelynek J o g i-

kötődése

van. A p o lit ik a i hatalom és rendszer alkotmányos kere­

ta rta lm á val

és működésével részben tö rt é n e t i, részben Jogi-norm a­

Ó3

részben e lm é leti fu n k c io n á lis -s tru k tu ra lis ta megközelítésben fo g­

la lk o z ik . Az alkotmányjog az alkotmánytan ré s zte rü le te .

10. Közlgazgatőstudomány; az

angolszász n ye lvterületeken

Je le n t

meg

e lő s z ö r. Meghaladja az állam igazgatási Jog normatív szem léletű egyoldalúsá­ g á t,

a

közigazgatást

nem csupán Jo g ila g sza b á lyo zott rendszerként, hanem

államhatalmi ágként is v iz s g á lja .

11. Összehasonlító (k o n p a ra tív ) á lla m - és p o litik a e lm é le t: szemléletű rozó

komparatív

ős Je lle g ű ö n á lló politikatudom ány. Kutatási te rü le té n meghatá­

szerepe

van a tö rt é n e t i, az e g yid e jű , az ún. külső és b első intézmé­

nyek, rendszerek, s tru k tú rá k , s tb . összehasonlításának.

12. Hadtudományok: önmagukban

I s egy

tudománycsoportot

alkotnak

(a

hadtudomány á ltalá n os elm élete, a hadművészet, a hsdsergeszervezés, a k ato­ nai

nevelés elm élete, a hadigazdaság s t b . ) de egyértelműen a p o litik a tu d o ­

mányok rendszerébe tartoznak.

13- Az á gazati p o litik á k p o l it ik a i tudományágai; az ágazati p p o litik á k (J o g p o lit ik a ,

o k ta tá s p o litik a , s z o c iá lp o lit ik a , gazd a sá gp olitik a , tá jé ko z­

ta tá s p o litik a , p o litk a lla g a zt, g ia , 8Z

m ű vé sze tp o litik a,

de te rm in á lt

s t b . ) önállósodása, r e la t ív e e lk ü lö n ü lt,

alren d sze rré

válása egyre inkább maga után vonja

hogy az adott te rü le te t viz s g á ló tudományágak (Jogtudományok, pedagó­ közgazdaságtan, in form atika, s t b . ) alaptudományi szem lélete kie gé szü l adott

szonyok

te rü le te n érvényesülő p o l i t i k a i , hatalm i és in te rp e rs zo n á lis v i ­ elemzésével.

Ez á lt a l á ta la k u l kuta tá si szemléletük és a v iz s g á lt

összfüggések addig nem elemzett v ilá g á ra h ív já k fe l a figye lm et. K ia la k u ló ­ ban, átalakulóban lővó tudománycsoport, a tudományos szemléletek ta lá lk o zá ­ s i p on tja in erős és határozott fe jlő d é s t e u ta t.

A

politikatudományok

elmosódása,

egészére

Jellemző a belső tudományág! határok

a tá rs je lle g ö társadalomtudományokkal k ia la k u lt (s a já to s h o r i­

zo n tá lis kereszteződéseket és határokat mutató) m u lt i- és in te r d is z c ip lin á ­ r i s szerveződés.

- 37 -

Mészáros László őrnagy, fő is k o la i adjunktus:

A PEDAGÓGIAI KÉPESSÉGEX 3EIEI1TÓSÍGE, FEXESZTÉSU< LEHETŐSÉGEI A FŐISKOLAI KÉPZÉSBEN

Az

elm últ

évtizedben megnőtt a társadalom érdeklődése a hadsereg, a

hadseregben uralkodó viszonyok és vele szerves összefüggésben a t i s z t i kva­ litá s o k

szerepe,

k ritik a i

je llo g ű ,

érvényesülése,

fe jle s zté s e ir á n t . Ez a figyelem Jó ré s zt

s nem mentes olyan somás elm arasztaló íté le t e k t ő l sem,

amely a hadsereget, emberi v is z o n y a it, a tis zte k k v a lit á s a it konzervatívnak m in ő s ítik .

Nem egyszer

találkozunk tú lz ó , szélsőséges, máskor magasztaló

vólenényekkel.

1 ./ A pedagógiai képessépek formálásának szükségesség a repülő fegy­ vernemnél és a főiskolán

A társadalom és a hadsereg demokratizálódása fo ly tá n o pedagógiai kú­ pességek1 egyre nagyobb Jelentőséget

E szerepnek v a ló

fontos

képességek

k ia la k u lja n a k , i ll e t v e fe jlő d je n e k, m ásrészt, hogy munkamegosz­

tás

jö jjö n

fáradozó

fe lté te le

és szerepet kapnak.

megfelelés

a repülő fegyvernemnél egyré szt, hogy ezek a

lé t re a pedagógiai képességek k ia lakításában és fejlesztésében

n evelési

tényezők k ö z ö tt. A munkamegosztáson b e lü l még nincsenek

ré szlete ib e n kimunkálva a nevelési tényezők sajáto s fe la d a ta i.

A a

röpülő

pedagógiai készségek és képességek fe jle s z té s é t az in d o k o lja , hogy fegyvernem

egy olyan katonai s z ín té r, ahol az összes fegyvernem

közül ta lán a legnagyobb a parancsnok és a b e osztottak, tégabban értelm ezve a

munkavégzők

egyértelműen

egymásrautaltsága

m egnyilvánul.

A

és ez az egymásrautaltság már békében is

katonai

főiskolának

nem különben a repülő

fegyvernemek elemi érdeke a fontosabb pedagógiai képességek k if e jle s z té s e , mert ennek ta rtó s hiánya ala p re n d elte tést veszé lye zte tő tényező le he t a re ­ pülőcsapatoknál .

1. Pedagógiai képességek: pedagógiai ta p in ta t, cs oportvezető i képességok, s z o c ia t iv képességek, empátia, közlőképessőg.

A

főiskola

pedagógiai a k ív á n t

nevelési tényezői már eddig is sokat te tte k és tesznek a

képességek fe jle sztése érdekében. Ugyanakkor még nem tu d ato sult mértékben,

hogy

n e ly pedagógiai képességnek,

mely parancsnoki-

-szakmai beosztásban van k itü n te te tt szerepe.

A

n evelési tényezőknek2

dagógiai

képességek

muifcaformái áttéré s s zín re

csak

ugyanakkor

de

é3

fe jle s zté s é t e lő se gítő módszerei és

részben alakultak k i . A négyéves fő is k o la i képzésre való

kerülé sé t

fegyvernem,

a repülő fegyvernemnél né lk ülözhe te tle n pe­

k ia la k ítá s á t

szükségszerűen is

olyan ú j munkaformák és módszerek f e l­

ig é n y lik , amelyek segítségével a honvédség, 8 repülő

a társadalom e lv á rá s a it i s tükröző pedagógiai készségek és

képességek a la k ítha tó k k i.

2 ./ A fontosabb pedagógiai képességek és fe jle s zté s ü k lehetőségei a a fő iskolá n

Régóta bernek

b iz o n y ít o t t té n y, hogy valam ilyen irányú képessége minden em­

van, ennek fe ltá rá sa azonban nem egyszerű, m ivel mint b e lső lehető­

ség r e j t e t t , és csak valam ilyen te lje s ítm é n y után n y ilv á n u l meg.

Az lá tok

előzőekben e m líte tt pedagógiai képességek közül -

te rjedelm i k or­

m iatt - csak az empátiával foglalkozom részletesebben. Úgy gondolom,

az empatikus képességek

képességen

k ere sztü l

le he t leginkább bemutatni a pedagógiai

mechanizmusát, természetét és a zt a tu lajd o nsá gá t, amely az em­

b e ri érzelmckliez k ötődik.

a ./ Az empátia, mint pedagógiai képesség lényege, természete

Az

empátia lényege az a re g iig y c lé s e n , tapasztalaton következtetése­

ken alapuló á l l í t á s , hogy az ember sajáto s képességével bele tu d ja é ln i ma­ gát a vele közvetlen kapcsolatban levő másik ember le lk iá lla p o tá b a , ez a

2 . Nevelési

tényezők: parancsnokok; ta n á ri állom ány; osztályfőnökök, h a ll­

ga tó i csoportok;

a fő iskola o b je k tív h e ly ze te , körülm ényei; a fő isk ola

önkéntes szerveződései; a hagyományok. (S zerző megjegyzése)

- 39 -

beleélés id é zn i

sajáto s p ozíció s folyamatokat I n d ít neg, amelynek révén fe l tudja magában az ember o másikban z a jló in dulatok, érzelmek és gondolatok

tartalm át és azok Összefüggéseit, és e fe lid é zé s révén e l tud ju t n i a ndsik ember

megértéséhez. Mégsem az empátia az egyetlen képesség ami e lő s e g ít i a

másik

ember

lé s ,

a

megismerését és megértését. A megértés lé tre jö h e t a megfigye­

másik

társas

embertől származó információk értékelése vagy a másik ember

helyze te

többi

alapján

mechanizmus

ben,

az

talmak

tö rtén ő

következtetések révén i s . H íg azonban a

viszonylag á lta lá n o s t, sablonost é rt meg a másik ember­

empátia alkalmas a rra , hogy a te lje s e n egyedi, sajátos le l k i t a r ­ megismeréséhez

is

hozzásegítsen. A többi megértési mód elsősorban

in te lle k t u á lis , értelm i je lle g ű , az empátia fő leg az érzelm i viszonyok meg­ értésén a la p u l.

Az

empátia

minden

ember

képessége,

de nem mindenki és nem minden

helyzetben tudja e z t alkalm azni. Az alkalmazás nemcsak általánosságban d i f ­ fe re n c iá lis , hanem e képesség lehet te lje s in a k tiv itá sb a n , le h e t különlege­ sen f e j l e t t , és le he t különleges alkalmakra fe n n ta rto tt.

Érdemes a

az empátiával kapcsolatban a zt a fe lve té s t i s je le z n i , amely

nodem szem élyiség-lélektan és p szichoterápia emberi kapcsolatokról k ia ­

la k u lt felfogásából ered. E s z e rin t az emberek egymás irá n ti viszonyulásában igen sok a fe s zü ltsé g, a zavar. Szoros kapcsolatban á ll ó emberek is gyakran nem

é rt ik meg egynást. különleges törekvésekkel, próbálkozásokkal is rend­

k ív ü l

nehéz

megérteni

egy másik ember sajátos é rz e le a v iló g á t. Igen sok a

k o n flik tu s , amely a megértés hiányából vagy zavarából ered, és gyakran uzek s ú lyo s b ítjá k vagy v á lto zta tjá k tragédiává az emberek egyéni éle th elyze téb ő l fakadó

e lle n té te k e t.

életben b e ri

Az

empátia tehát olyan képesség, amely a mindennapi

nem k ie lé g ítő e n érvényesül, és emiatt sok nehézség fo rrá s a . Az em­

kapcsolatok, a munkahelyi légkör zavarainak megoldásában az empatikus

képesség

igen

lényeges vezérelvvé válh a t a Jövőben. Az empátia lényegének

megértése, az empatikus képességünk fe jle s zté s e hozzásegít e gyré szt a többi pedagógiai képesség fejlődéséhez, másrészt számos éle th elyze tb en va ló maga­ biztosabb

el igazodásban.

(F e ln ő tte k társas viszonyaiban, a vezetők és be­

osztottak viszonyában, gyermeknevelésben, intim kapcsolatokban s t b . ) Minden emberben meibe, így

megvan tehát az a képesség, hogy a másik le lk iá lla p o tá b a - é rz e l­

gondolkodásmódjában,

é rth e tjü k

meg

be állítód á sa ib a - b e le é lje magát. Voltaképpen

igazán egynást, íg y tudjuk meg, hogy a másik m it é re z,

mire vág yik , tai n y u g ta la n ítja .

- 40 -

b ./ Az onpatikus képesség fe jle s z té s i lehetőségei o fő is k o la i képzős­ ben

Empátia a parancsnok-haligató kapcsolatrendszerében

A

sze rve ze ti

é le t valósága gyakran több problémát ta rta lm a z, mint a

s ze rv e ze ti modell alapján várhatnánk, és ezek megoldása is a parancsnokokra v á r. A parancsnokok mást, többet is tesznek, mint a sze rve ze ti szabályozók­ k al élnek, más szabályozási eszközöket is alkalmaznak, például a kommuniká­ c ió t .

Szükségtelen mindig kényszert, büntetést a lkalm azni, elég csak kommu­ n ik á ln i, ha a h a llg a tó i viselkedés vagy tevékenység nem vág egybe a sze rve ­ z e t i szabályokkal. Szabályozási lehetőségek re jle n e k a form ális kapcsolato­ kon b e lü l fo lyó személyes kommunikációban i s . Ennnek pedig fontos tényezője az

a

beleélő megértés a vezető ré s z é rő l. A nem form ális

szabályozás

empátia,

fontossága

leginkább akkor mutatkozik meg, amikor a szervezet

változásban

van,

(Á tté ré s

vagyis

vagy különös m egterhelést k e ll a hallgatóknak e lv i s e l n i .

az egyik képzési rendszerről és másikra; elsőéves ha llga tó k a la p -

kiképzése, hagyományos

majd

a

tanszékekre kerülése; viszgaidőszakok s t b . ) Ilye n k o r a

szabályozók

gyakran nem eléggé hatásosak, p szich o ló g ia i befo­

lyásolásra van szükség. A p s z ich o ló g ia i sazbályozás, befolyásolás beavatko­ zási pontjainak és alkalmainak érzékeléséhez van nagy szükség az empátiára.

Gyakran e lő fo rd u l, hogy a ha llga tó k munkájának megítéléséhez k e l l a z, hogy

a

parancsnoka b e le é lje magát annak helyzetébe. Sokszor személyes ne­

hézségek, munkahelyen k ív ü li problémák n e h e zítik o megfelelő minőségű te vé ­ kenységet.

A parancsnok e z t fe lfo g h a tja a h a llg a tó nen v e rb á lis m egnyilvá­

n u lásaiból

ős

ménycsökkenéssel

s eg íte n i

tud

akár b a rá ti megbeszéléssel, akár a t e l j e s í t ­

kapcsolatos

Időszakos türelm ével, esetleg felmenthet b i ­

zonyos kötelezettségek a ló l. A h a llg a tó problémáinak minden ré s z le té t azon­ ban

szükségtelen k ip u h a to ln i, csak azokat k e l l , amelyek a h a llg a tó sze rve ­

z e ti veselkedésére vonatkoznak.

Szeretném

a

figyelm et fe lh ív n i a rra , hogy számos s ze rv e ze ti bajnak,

teljesítménycsökkenésnek maga a vezető az oka. A hibák gyakran apró formai

- 41 -

sajátosságokban

jelentkeznek:

agresszió a koimunikáclóban; m inősító maga­

ta r tá s , mikor az nan In d o k o lt. Ha a vezető az empátia alkalmazásával észre­ ves zi a ha llgató k nem v e rb á lis re a k c ió it, negatív v is sza csatolá st kap önma­ ga számára, tu d j3 , hogy viselkedésében v á lto z ta tn i k e l l.

Empátia a ta n á r-h a llg a tó interakcióban

Amerikai

pszichológusok

kutatásai

alapján tu d ju k , hogy az orvosok,

ügyvédek és a pedagógusok empatikus érzékenysége tendenciájában csökken. Ez a

m egállapítás annál is inkább meglepő, mivel e három szakmában van le g in ­

kább szütség az empatikus képességre.

Főiskolánkon sörödben lu s

kevésbé

ta p a s z ta lt,

de a pedagógiai gyakorlatban mind

felbukkanó jelenség az sutokratikus pedagógiai vezetés. Ez a s t í ­

kapcsolja

empátia

k i leginkább az in te rp e rs zo ná lis v issza jelzé se ke t és hat az

fejlődése

e lle n .

E pedagógiai s t ílu s je g y e i a szem élytelenség, a

re re v ra c io n a litá s , 3 ha llgatók k ö zlé si lehetőségeinek korlá to zá sa, vagy az ellentmondással és oz e lté rő véleménnyel szembeni türelm etlenség. Pedagógu­ saink

leginkább

alkalmazása

a

révén

deaokratlkus pedagógiai s t í lu s e ls a já títá s a és tudatos védekezhetnek

az autokratiznus e lle n . Ehhez segítséget

adhat Thomas Gordon: A ta n á ri hatékonyság fe jle s zté s e c . könyve.

Az

empatikus

képesség fe jle s zté s é ve l összefüggésben szeretném a f i ­

gyelmet f e lh ín i a nem v e rb á lis kommunikáció fontosságára. Így h ív ju k a r e j ­ te tt

kommunikációs csatornákat, a zt a tulajdonságukat kiragadva, hogy füg­

ge tlent* a b e szédtől. A nem v e rb á lis kormunikáció csa torn ái a mimika, a te ­ k in t e t ,

8 v o k a lító s , a kézmozgás, a gesztusok és a te s tta rtá s . Ezen kommu­

nikációs s e g ít tók

csatornák természetének, működési nechanizmusának Ismerete hozzá­

bennünket az empatikus képesség gyakorlásához, ahhoz, hogy a h a llg a ­ nem

v e rb á lis

k ö z lé se it dekódolva b e le é ljü k magunkat azok s zü k s é g le t-

rendszerébe .

A

h a llg a tó ré szé rő l je lzé s é rté k ű , araikor k ifo g á s t mond, de nem néz a

szemünkbe, gyadt,

anikor egy temperamentumos h a llg a tó beszéde h a lk , fá s u lt és bá­

amikor

a

vizsgán, szemináriumon, gyakorló foglalkozásokon a kezét

tö r d e li, amikor egyéni regn yilatko zá sá t fe s z ü lt, szorongó id egállapot k ís é ­ ri.

- 42 -

Az

empátia

gyakorlása

a

pedagógiai

munkában való alkalmazása nen

könnyű, esetenként nagy od a figyelé st és fáradtságot igényló tevékenység, de alkalmazása bontakozását.

e lő s e g íti a többi pedagógiai képesség fe ls z ín re k e rü lé sé t, k i ­ Megfelelő segítséget n yú jtha t ugyanakkor a parancsnoki-veze­

tő i munkában is .

- 43 -

Dobos Oozső fő is k o la i adjunktus:

CIKLUSSZERVEZÉS CtMOOORE PLUS/4 SZÁMÍTÓGÉPEN

A

BASIC programozási nyelv oktatása során az ú j fogalmak, u tasítások

tan ítá sá t minden esetben egy-egy működő program bemutatásával igyekszem ha­ tékonyabbá

te n n i. Programom magírásával a következő célokat

kívánom e lé r­

n i: - bemutatni a cikulsszervezés m d d ja it; - a gyakorló órák,

konzultációk és összefoglalások

munkáját hatéko­

nyabbá te n n i; - tö k é le te s íte n i a ha llgató k program írást te ch n ik á já t; - koncentráció oegvalósíatása a matematika ta n tárggya l; - az alkalm azott programozási e ljá rá s o k , fogások bemutatásával m intát adni egy korszerű oktatóprogram megírásához.

A program s ze rk e ze ti fe lé p íté s e :

a

150-2A0-es

sorokban a "menü",

a

3AO-A10-es

sorokban

az I F . . .T H E N . . . u ta s ítá s s a l s ze rv e ze tt c ik ­

lu s , a

A50-510-es

sorokban a F0R...N EXT utasításokkal s ze rv e ze tt c ik lu s van e lhelyezve;

az 550-630-as és a 670-750-es sorokban az e lö lte s z te ló és a

790-870-es és a 910-990-es sorokban a h á tu lte sz te lő

ciklu so k van­

nak e lhelyezve; e

1030-1160-as sorokban a program működését bemutató utasítások van­ nak;

az 1200-1850-es sorok a feladatok szövegét tartalm azzák; az 1950-2330-as sorokban lévő utasítások végzik e l két m átrix szo rzá ­ sát

és az eredmény

képernyőre történő

ra jz o lá s á t a

2700-as sorban lé vő P0XE u ta s ítá ss a l együ tt; a

2A50-2500-33 sorokban a kockadobást szim u lá ló és

a

2560-2620-33 sorokban

a sziré n a hangját e lő á ll ít ó programrész ta ­

lá lh a tó .

Az egész fe ladato t elvégző program li s t á j a a tanulmány végén ta lá lh a tó .

44

Céljaim e lérését kiválóan s zo lg á lja a ciklusszervezés m ódjait bemuta­ tó program. Ezen e ljárások ta nítása igen gondos ta n á ri e lő k é s zíté s t kíván az

anyag alapos ismeretén túlmenően. A 8ASIC programozási n yelv elemei ta ­

nítá sa

során a hallgatók részére a következő feladatokat adom kódolásra és

fu tta tá s ra :

- programja

a fe lha szná lótól kérjen 12 valós számot és ezek összegét

í r j a k i; - a felhasználó á lt a l

megadott akárhány valós szám s zo rza tá t í r j a k i

programja és - írassa k i a b ille n t y ű z e trő l beolvasott számok összegét

(a z u to ls ó ,

feldolgozásra már nem kerülő szám legyen 9999)!

Az előző feladatok megoldása után a ha llga tó k é re tté válln a k mélyebb, elvontabb

eljá rá sok

oktatását

a következő probléma fe lve té sé ve l kezdem:

befogadására.

Az

ú j anyagrész - a ciklu ssze rve zé s írja n a k olyan progra­

mot, amely a néggyel osztható számokat í r j a k i 69 és 27 k ö zö tt! Az

egyéni

munkát figyelem és szükség esetén egy-egy h a llg a tó programjában

e lő fo rd u ló

hib á t k ija v íto m . Ezután megkezdem s a já t prograaoo fu tta tá s á t az

1.

feladat bemutatásával. Az ú j anyagrész fe ldolgozását a 2 . , 3 . , 4 . , 5 . ős

6.

feladatok bemutatásával és elemzésével folytatom . A fo glalkozás második

órájában

- az

k it ű z ö t t

feladatok

érdemes a

8.

anyag e lm élyítése és összefoglalása cé ljá b ó l közül

fe lad a to t

foglalkozásokon

a

elemezzük a

az 1 . , 2 . , 3 . , 4. és 15. fe la d a to t. Befejezésül "k ó d o ln i".

g rafik a

és

a

Programom 19 feladata közül o későbbi hangtan tanításához is le ha t vála szta n i

anyagot.

Három m ulációja

feladat megoldásával (k é t m átrix szorzása, a kockadobások s z i ­

és a sziréna hangja) a hallgatóknak s p e c iá lis programozási fogá­

sokat szeretnék bemutatni.

Programon és

működését

- fu tta tá s közben - benutotja s a já t s ze rk e ze ti fe lé p íté s é t is .

A

felhasználó

e

képernyőn megjelenő üzenetek alapján

könnyen képes k eze ln i a programot.

A lagos

feladatok és gondolkodtató kérdések ö s s ze á llítá s a során a v iszo n y­ te lje sség re törekedtem. Ezek m ia tt a ha llga tó k önkonzultációs formá­

ban is képesek a programmal e gyütt d olgo zn i.

- *5 -

A

bemutatott

programot

sz

elm últ kiképzési évben már eredményesen

használta*. Tapasztalatom s z e rin t j ó l k ie g é s zíte tte és e lm é lyíte tte a taná­ r i magyarázatot.

Programon

tanulmányozásához

és

esetleges felhasználásához a kedves

olvasónak míndan segítséget megadok é3 sok s ik e rt kívánok!

Fe lh aszná lt irodalom

- Or. Úry Lá s zló : Cocmodore Plus 4 Basic és fe lha szná lói kézikönyv (1 9 8 8 .)

- Wilhelm Besenthal - Oens H ju3 : Plus/4 Kézikönyv (1 9 8 9 .)

- Számítástechnika középfokon (O r . Hetényi Pólné szerkesztésében) (1 9 8 7 .)

- Or. Fekete Is tv á n : Matematika és számítástechnika (1 9 8 6 .)

- 46 -

10 RÉM IMMMMMHMHMMMMMMMMMHM* 20 RÉM » M 30 RÉM M C IK L U S M 4 0 RÉM » N 50 RÉM tMMHtttMIMMMHMHMMMHMMttt 60 : 70 ÓIM A ( 3 ,3 > , B < S , 4 > , C ( 3 ,4 > 80 P R IN T "C S® E S Z Ü L T A KG YR M F"TA B<50>"TER M . T U D ." 90 PR I N T TA B (1 0 > "T A N S Z É K É N " 100 CHAR . 7 , 1 1 . » PROGRAMOZÁS B A S IC N YELVEN" 110 CHAR . 5 , 1 3 , "COMMODORE P LU 9/4 S ZÁM ÍTÓG ÉPÉN " 120 CHAR . 7 . 2 2 , "A C IK LU S S Z ER V E2 ES E L E M E I" 130 6 E T K E Y Ul« 140 DO 150 : P R IN T C S D -IK L U S AZ IF U T A S ÍT Á S S A L . . . . lg ' 160 • PR IN T "D-1EGSZAMLALAS0S . 3®” 180 ! P R IN T "B ^ L O L T E S Z T E L O . cg " 210 : PR IN T "B ^ L K A L M A Z A S ........................................................... 7 g ' 220 : PR IN T 'F E L A D A T O K ES M E G O L D Á S O K ....................... S g" 230 : PR IN T "B-* FE LA D A T B E F E J E Z E S E ................................ 240 : P R IN T " WBBHB B ÍM 7ALABZ A SZAMOK E R IN TÉ S É V E L 1 " 250 : B ETK EY VA* 260 : ON V A L(VA *> GOSUB 3 4 0 ,4 5 0 ,5 5 0 .6 7 0 .7 9 0 .9 1 0 .1 0 3 0 ,1 2 0 0 ,2 8 0 270 : GOTO 2 9 0 : RÉM 1 2 3 4 5 6 7 0 9 280 i E X I T 290 LOOP 300 P R IN T CHRS <1 4 7> : EN Di RÉM A PROGRAM L O G IK A I VEGE 310 : 320 : 330 RÉM C IK L U S AZ ' IF U T A S ÍTÁ S S A L 340 GOSUB 2790 350 J= 6 4 360 : P R IN T J » 370 : J * » J -4 380 I F J > » 2 5 THEN 360 390 P R IN T "g ls B "; L I S T 3 5 0 -3 8 0 400 GOSUB 2740 410 RETURN 420 : 430 : 440 RÉM MtMMHMMMMMMMMMMMMMMMMI MEGSZAMLALASOS FÓR . . . N EXT 450 GOSUB 2790 460 FÓR J » 6 4 TO 2 5 S TE P - 4 470 : P R IN T J : 480 N EXT J 490 P R IN T "g S ® : L I S T 4 6 0 -4 8 0 500 GOSUB 2740 510 RETURN 520 : 530 :

- 47 -

540 550 560 370 580 590 600 610 620 630 640 650 660 670 680 690 700 710 720 730 740 750 760 770 780 790 800 810 820 830 840 850 860 870

RÉM IMttMtfttltttlMMMtttfttHHHHtNtl ELOLTESZTELO DO WHILE . . . LUOP GOSUB 2790 J -6 4 DO WHILE J> -2 5 : PRIHT J : : J = J-4 LOOP PR INT nm r : L IS T 560-600 GOSUB 2740 RETURN : : RÉM ELOLTESZTELO DO UN TIL . . . LOOP GOSUB 2790 J -6 4 DO U N TIL J<25 s PRINT J j t J -J -4 LOOP PRINT 0 5® ': L IS T 680-720 GOSUB 2740 RETURN : : RÉM « -2 5 PRINT : L IS T 800-840 GOSUB 2740 RETURN

8Ő0 c

890 900 910 920 930 940 950 960 970 980 990

: RÉM HATULTESZTELO 00 . . . LOOP UNTIL GOSUB 2790 J -6 4 DO : PRINT J ; : J -J -4 LOOP U N TIL J<23 PRINT 0?®' : L IS T 920-960 GOSUB 2740 RETURN

10OO : >010 :

1020 1030 1040 1050 1060

RÉM HtMHMHMMHtttlMHHMtMNtHltt ALKALMAZÁS PRINT " C m U * PRÓBÁM MENÜJE: S®?! L IS T 150-160: L IS T 230-240 POR J - l TO 22I POKE 3 56 0 + J.4 6 : NEXT J : RÉM GOSUB 2740

PONTOK

1070 PRINT " n S W l l l . PROGRAM VEZERLESE: SsEí' 1086 L IS T 2S0-30O 1096 GOSUB 2740 1160 PR IN T “ O í l í f l í ) , PROGRAM EGYIK FELADATA: 51?®' I l l ő L IS T 560-6O0

1126 GOSUB 2740 1136 PRINT "Q ?® H U - DOBIZTOSITAS A FELHASZNÁLÓ RESZERE: g®®'

1140 L IS T 2740-276O 1150 GOSUB 2740 1160 RETURN 1176

1180 i 1190 RÉM g SZAMOT! " 16O0 GOSUB 2740

- 49 -

1610 1620 1630 1640 1650 1660 1670 1680 1690 1700 1710 1720 1730 1740 17S0 1760

1770 1780 1790 1800 1810 1820

FRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT G0SUB PRÍNI PRIN1 PRINT PRINT PRINT PRINT PRINT

Z S e H l-2 . ÍRASSA KI A SZÁMTANI SOROZAT" ELEM EIT. HA A l » -1 4 . AN-36 ES" D=5! gl'

|13- ÍRJON OLYAN PROGRAMOT. AMELYNEK" MŰKÖDÉSÉ KÖZBEN VIZSGÁLHATJA" |j>] A MATULTESZTELO CIKLUS MŰKÖDE-" S E T 1 HASZNÁLJA A TRÓN, A STOP" BB ES A PRINT A UT h S ITA SO K A T'8 m ÍRASSA KI A MÉRTANI SOROZAT ELSŐ" 16 ELEMET, HA A l— 5.6E+12 ES" m m

Q“ .6 'g T -

m

"ÖB1S. HOGYAN LEHET EGf MUKODO C IK L U S -" B0L - ANNAK LEJÁRTA ELŐTT - " k i l é p n i er ; " nHB— 11 6 . R AJZOLTASSON A KÉPERNYŐRE" "H E NYOLC E L L IP S Z IS T. EGYMÁSHOZ" U » KEPEST K IC S IT ELFORGATOTTAN! g? "B E I? . HOZZA LETRE A TELEFON FOGLALT " f i] JELZÉSI ADÓ HANGJA T ‘ gT‘ m i 8. RAJZOLTASSON A KÉPERNYŐRE l
1830 1840 1850 •860 GOSUB 27 40 1870 P R IN T 1880 GQSU8 2740 1890 : 1900 : 1910 P R IN T ET MÁTRIX SZORZÁSA:": RÉM 1920 : 1930 » 1940 CHAR . 2 6 , 1 9 , " " : P R IN T "IJSZAMOLQK' " 1950 S 3 "1 + 1 N T< 3 *R N D < 0 > ) 1960 S 4 = l* IN T< 4 * R N D O í> > 1970 S - 5 : 0=1: H » 5 : K « 9 3 : GOSUB 2 * 0 0 : RÉM 1 1980 FÓR I - i TO 3 1990 : CHAR , 2 , 2 * 1 * 4 . " " 2000 : FÓR J » l TO 5 2010: A d . J > — 4 * I N T ( 1 4 * R N D (O m 2020 : I F I - S 3 TH EN : E L S E U*="*MMT 2030 : P R IN T U S IN Q U * ; A d , J > : 2 040 : NEX T J 20 50 N EXT I

2060 2070 2080 2090 2100

: 0=18: GOSUB S -7 : 0=20: H = l: K=Ö6: GOSUB S -3 : 0=22: H=9: K=93: GOSUB FÓR 1=1 TO 5 : CHAR ,2 3 ,2 * 1 + 2 ," "

2 110 :

2120 2130 2140 2150 2160

FÓR J= 1

: : : : NEXT NEXT I

2700 2700: RÉM • 2700: RÉM I

TO 4

B < I. J > " -4 + I N T <14*RND<0» > IF J»S 4 THEN U*="0»WHB‘ : ELSE U* ■"#»#" PRINT USING U * l B d , J > ; J

50

2176 2180 2190 2200 2210 2220 2230 2240 2230 2260 2270 2280 2290 230Ö 2310 2320 2330 2340 2350 2360 2370 2380 2390 2400 2410 2420 2430 2440 2430 2460 2470 2480 2490 2300 2310 2320 2330 2S40 2330 2560 2370 2580 2590 2600 2610 2620 2630 2640 2650 2660 2670

: 0 -3 6 : GOSUB 2700 S®7: 0 -3 8 : H = l: K -6 1 : GOSUB 2700: REIi S=16c 0 -1 2 : H -ls K » 6 l: GOSUB 2700 S »1 4 : 0=14: H=3: K -9 3 : GOSUB 2700 FÓR 1=1 TŰ 3 : CHAR , 15,2*1 + 1 3 ." " : FÓR J - l ro 4 : C < I,J > = 0 : FÓR M=1 TO 5 : C (I ,J ) « C ( l,J )+ A U ,M > * 8 ( M ,J ) : NEXT M : IF I=S3 AND J -S 4 THEN = : GOTO 2300 : U*="»H»H«M" : PR IN T USING U « t C ( I , J ) t : NEXT J NEXT I : 0 -3 6 : GOSUB 2700 CHAR ,2 1 ,2 3 ," " PR IN T "QIMJ3MET VAGYg Ql H33VABB?"; GETKEY W»: IF W » -” t " THEN 1910 IF W * 0 " T " THEN 2360 PRINT “ CDHHKFt SZORZÁS L IS TÁ JA : gf L IS T 1950-1960: L IS T 2210-2320 GOSUB 2740 PR IN T "CBBHOB-i GRAFIKA' LISTÁJA:® ; L IS T 2070-2080: L IS T 2170-2180: L IS T 2700-2710 GOSUB 2740 PR INT KOCKADOBÁSOK SZ 1MULACI0JA: ®ST FÓR J=1 TO 8 : FÓR K - l TO 13 : PRINT USING "Ntt«M:4+XNT<6*RND<0>>; : NEXT K : PRINT "g f NEXT J GOSUB 2740 PRINT "EfígSJID , KOCKADOBÁS L IS T A J h : gggl L IS T 2450-2300 GOSUB 2740 PRINT' rT4A W T l . SZIRÉNA HANG JA^® FÓR J - 3 TO 8 STEP 2 : VÜL J : FÓR K - l TO 3 : SOUND 1 .8 97 ,23 : SOUND 1 ,6 85 ,23 : NEXT K NEXT J GOSUB 2740 PRINT " t n r a n t t HANGTANI FELADAT L IS TÁ JA :® L IS T 25o0-2620 GOSUB 2740 RETURN

2680 :

2690 :

"ntWmV\

- 51 2700 2710 2720 2730 2740 2730 2760 2770 2780 27V0

FÓR J - l TO Ht POKE 3072+0+ (S + J )* 4 0 . Kt NEXTJ RETURN: RÉM HOSSZ=H. 0SZL0P=0. S0R*5. KOD*K t : CHAR ,3 2 ,2 3 , - " « FRINT ||T|Q3VmBE< " GETKEY W«i IF M * 0 “T " THEN 2750 RETURN i t PRINT MEGGYEL OSZTHATÓ SZAMOK"

2 800 P R IN T

7

” g n ro b 4 ES 28 K O Z O TT l

2840 RETURN: RÉM A PROGRAM F IZ IK A I VEGE

d r . Pokorádi László nk.főhadnagy, fő is k o la i docens:

A HELIKOPTER REPÜLÉSOIMAMIKAI VIZSGÁLATAI REPUl Ok ISÉRLETEKKEL

Ismeretes, dik

hogy a h e lik op ter b onyo lult dinamikai modellként v is e lk e ­

repülése során. Mozgásának, s ta b ilitá s á n a k , kornányozhatóságának mate­

matikai meg,

modellezésen

amely

az

alapuló v izsg ála ta csak egyszerűsítések után oldható

eretteények pontatlanságához veze the t. A h a rc i helikopterek

repülései k is magasságon a vezetés nagy pontosságát, közepes és nagy magas­ ságok esetén nagy-nagy menőverezöképességet igényelnek.

A azzal

a

DFVLR

nyugatnémet

kutatóközpontban re p ü lő kis érle te k e t fo ly ta tta k

c é ll a l, hogy a h e lik o p te r repülésdinamika kuta tá si módszereit k i ­

dolgozzák [ 1 ] ,

1. Az eredményeket befolyásoló tényezők

A

kapott

eredmények pontosságára jelentősen hatnak a re o ü lő k is é rle t

egymástól kölcsönösen függő elem ei. Az 1. ábra ezeket, a k ís é rle tb e n ré s z t­ vevő fő elemeket és kapcsolataikat á b rá zo lja . 1

1 - helikop terve ze tő; 2 - ve zé rlő re ndszer; 3 - a he lik o p te r re p ü lé s i dina ­ m ikája;

4 - a helikop terve ze tő á lla p o ta ; S - lá t á s i viszonyok; 6 - lé g kö ri

szelek és tu rb u len ciá k; 7 - vezetőmémök u ta s ít á s a i; 8 - a h e lik o p te r reak­ c ió ja .

A

k ís é rle te t

vezető

mérnök

á lt a l meghatározott feladat fe lfogható

mint a helíkoptervezetőnek szó ló parancsáéi. A he likoptervezető a v e zé rlé s i lánc

-

p iló ta

szabályzástechnikailag tevékenységét

- legbonyolultabb elemeként je le n tk e z ik . A

a repülés során az alábbi műveletekre bonthatjuk fe l

az (5 ] irodalom s z e rin t:

- ez

adott

re p ü lé si üzemmódra vonatkozó pontossági jellem zők emlékezetben

ta rtá sa ;

- a

repülés

közben m é rt-, és k ij e lz e t t sdatok folyamatos összehasonlítása

ez e lő í r t Jellem zőkkel;

- a

re p ü lé si folyamatot megzavaró okok meghatározása, a döntések meghozása

és a zavaró tényezők e lh á rítá s a ;

- az esetlegesen k ia la k u ló bonyolult re p ü lé si h e ly ze t értékelése és a c é l i ­ rányos tevékenységhez szükséges döntés meghozása;

- a

döntések

alapján a kom ányvezérló karok szükséges értelmű és nagyságú

elm ozdítása;

- a kormányszervek k it é rító s e után k ia la k u lt re p ü lé si h e lyze t e lle n ő rzé s e .

A repülőgépvezetó inform áció fe ldo lg ozási folyamatát a 2 . ábrán muta­ tom be.

- 54 -

1

- a szükséges re p ü lé si p á lya ; 2 - e lté ré s o szükséges re p ü lé si p á ly á tó l;

3 - az

e lté ré s é szle lés e ; 4 - az e lté ré s felism erése; 5 - az e lté ré s iden­

tif ik á lá s a ; 6 a

k ia la k u lt

az

inform áció

v é te le ; 7 - az inform áció feldogozása; 8 -

helyzet érték e lé se; 9 - a beavatkozás módszerének k iv á la s ztá ­

sa; 10 - beavatkozás; 11 - a h e lik o p te r dínamiaki mozgása; 12 - a valós re ­ pülési p á lya. 2.

A

fe n ti

d ö n tés i-

ábra

műveletek végrehajtásához szükséges id ó t a he likoptervezetó

és beavatkozási idejének nevezzük, amelynek nagysága elsősorban a

p iló ta szakmai fe lk é s zü ltsé g é tő l, p illa n a tn y i egészségi és p sz ich ik a i á ll a ­ p o tá tó l,

temperamentumától, é le tk o rá tó l, másodsorban pedig különböző külső

tényezőktől függ.

E lté rő re p ü lé si fe lté te le k esetén n yilv á n v a ló , hogy a d ö n té s i- és be­ avatkozási

idő értéke nemcsak a különböző p iló tá k n á l nem azonos, hanem egy

és ugyanazon hcliko ptervezetőnél sem. A [4 ] szakirodalomból i s ism e rt, hogy a

d ö n té s i- és beavatkozási idő é rtékét b e folyá so lja az adott re p ü lé si sza­

kasz fontossága. E z t a je le n tő sé g i tényező hatásának nevezzük.

- 55 -

A kapott

h e lik op ter viselkedésén kere sztü l Jelentős be folyá st gyakorolnak a eredményekre a környezeti hatások i s , mint amilyen a s zé l és a lé g­

k ö ri tu rb u le n cia .

A

lé gkö ri

tu rb u le n cia ,

vagyis a szabad légkörben ta lá lh a tó t é r b e li

sztochasztikus lengőmozgás le írá s a e lső p illan a tb a n ren d kívül b o n yo lu lt fe ­ ladatnak lá t s z ik . Az átlagos szélsebesség c vektorára szuperponálódó háromméretű w időben és térben sztochasztikusan válto zó sebességterét k e l l ugya­ n is

le im i.

Az 1930-as évek második felében megindult határréteg és s z é l-

csatorna kutatások (Kármán Tódor, Ludwig P ra n d tl) tis z tá z tá k , hogy az ily e n áramlásban tó .

A

nagyfokú, sok e gyszerűsítést megengedő szabályszerűség ta lá lh a ­

későbbi

meteorológiai és re p ü lé si mérések pedig kim utatták, hogy a

kisméretű áramlástani értelemszerűen

-

problémáknál t a l á l t törvényszerűségek - form ailag és

a szabad légkörre is különösebb megszorítások n é lk ü l é r­

vényesek (3 ) . A mérések s ze rin t a Gw te ljesítm énysű­ rűség

spektrumok alakja a turb u len cia erede­

té t ő l

(p é ld á u l napsugárzásból eredő felm ele­

gedés,

id ő já rá s i f r o n t) független és egymás­

t ó l csak a tu rbulencia erősségében különbözik (3 . á b ra ). A

rep ü lő kisérle te k során n ye rt adatokat

rö g z íte n i k e l l , hogy később azck8t b izto n ság­ gal

felhasználhassuk.

A

k ís é r le t esetleges

megismétlésének eldöntése érdekében szükséges az

adatok gyors elemzése i s . E z é rt a paramé­

terek

mérését, á t v i t e lé t ,

rö g zíté s é t és kü­

lönböző s zin tű a n a líz is é t egy ö s s ze te tt rend­ s z e rre l k e l l b iz t o s ít a n i. Az eredmények é rté ­ két nagyban b e folyá so lja az adatok mérésének, á tvite lé n e k és rögzítésének pontossága.

A

fe n tie k

alapján

a

re p ü lő kisérle te k tervezésekor figyelembe k e ll

venni: - a re p ü lé si fe lad a to t; - a k ís é rle t végrehajtásának f e l t é t e l e i t ; - a kuta tá si fe ladat re a lizá lh a tó sá g á t; - a kapott adatok tá ro lá s á t, valam int minden irányú és s zin tű fe ld o lg o zá s á t.

- 56 -

2 . A re p ü lő kísérle te k végrehajtása

A

OFVLR

szakemberei az alábbi t í z jellem ző manővert vála szto tták k i

h a rci helikopterek repülésdinamikájának v izsg á la ta c é ljá b ó l C 2]: - függés és függőleges f e ls z á llá s ; - g yo rs ítá s:

repülés m inim ális magasságon terepkövetésben és gyors fékezés

a he lik op ter te lje s m egállásáig; - a

he lik o p te r

felugrása fedezékből és függőleges vissza süllye d é s a fede­

zékbe; - old a lirá n yú csúszások; - e lfo rd u lá s függéskor; - hátra repülés függésből; - repülés terepkövetésben nagy terhelésű fo rd u ló kka l; - 180°-ban v ég re ha jtott v íz s z in te s fo rd u ló ; - ugrásban v ég re ha jtott 100°-os fo rd u ló ; - zuhanás.

A k ís é rle te k során az előbb e m líte tt manőverekből ö s s z e á llíto t t repü­ lé s i programot h a jto ttak végre a he lik optervezetők.

A va ló

tapasztalatok

megfelelő

szükséges.

A

megmutatták,

számú

bevonása,

és

hogy a he likoptervezetük k ísérletekbe ezzel egyidőben gondos kiválasztásuk

repülőkísérletekben ö t fő b e re p ülőpiló ta és katonai he lik o p ­

tervezető v e t t ré s z t , akik nagy re p ü lé si tapasztalatokkal rendelkeznek, k i ­ váltképpen

a

terepkövetésben.

A he lik op terve ze tő a k ís é rle t eredményeire

gyakorolt s zu b je k tív hatásainak csökkentése érdekében a kapott eredményeket elemezték és á tla g o ltá k .

A

repüléseket 9 km/óra -n é l kisebb szélben és 10 km-nél nagyobb v í z ­

szin te s látástávolságon végezték, íg y csökkentve a környezet sztochasztikus h a tá s a it.

A repüléseknél két - BO-105 és IH-10 - típusú h e lik o p te rt használtak. A két típus a hajtóművek te lje sítm é n ye ib e n , repülésdinamikájukban, valam int a

forgószámyak rendszerében és vezérlésében erősen különböznek egymástól.

Mindkét h e lik o p te rt fe ls z e re lté k fe d é lz e ti ad otgyű jtő, rö g z ítő és továbbító re n d s ze rre l.

Ezek

a

rendszerek mérték és re g is z t rá lt á k a koroányvozérlő-

karok á ll á s a i t , a he lik o p te r dőlé si s zö ge it és szögsebességeit, a géphez

- 57 -

r ö g z ít e t t

koordinátarendszer menti sebességeket és gyorsulásokat, valam int

a forgószám y íorgatónyo«3tékát és fordulatszám át.

A ték

és

repülések során az adatokat d ig i t a li z á l t á k , a fedélzeten r ö g z ít e t ­ e zz e l

irányitóponton já bó l a

egyidőben

-

rá dió ú tjá n - továb b íto tták a f ö ld re . A fö ld i

d ig itá lis a n rö g z íte tté k , i ll e t v e az elsődleges elemzés c é l­

grafikonokon ki Írtá k a k ís é rle te t vezető mérnök részére. Közvetlenül

repülések után a mérési eredmények a központba k e rü lte k , ahol számítógép

s egítségéve l, azokat ú jra analóg je lekké a la k íto ttá k . A mérési adatok ú t j á t a A. ábra s ze m lé lte ti. I

I

-

repülő

k ís é r le t ; I I - h e lik o p te r; I I I - f ö ld i állomás; IV - központi

számítógép. 1

- a k ís é rle t körülm ényei; 2 - k orlátozások; 3 - adatgyűjtés; A - a h e li ­

koptervezető 6 9

és a h e lik o p te r munkakörülményei;

5 - adatok d ig it a liz á lá s a ;

az adatok rö g zíté s e ; 7 - szalagra r ö g z ít e t t adatok; 8 - gyors elemzés; -

az adatok e lő ké s zíté s e ; 10 - k il i b r á lá s ; 11 - a követelményeknek va ló

megfelelés

megbecslése;

12

-

az

adatok

A. ábra

fe ldolgozása;

13

- adatbank.

- 59 -

3.

A he lik o p te r manőverezőképesséo v izsg ála ta

A

h e lik op ter nanőverezőképességének v iz s g á la tá t a he likopterhez rö g­

z í t e t t koordináta-rendszerben végezték. A hosszirányú gyorsulást a gyors fékezés esetére -lg -b e n m axim alizál­ ták.

A legnagyobb normál és o ld a lirá n yú terheléseket fordulókkal végrehaj­

t o t t terepkövetéses repüléskor, valam int ugrásban vé g re h a jto tt fo rd u ló ese­ tén

fig y e lté k meg. Az 5. ábrán a különböző tengelyek menti gyorsulások re ­

la t ív esetén.

gyakorisága lá th a tó egy 40 másodperces ugrásban vé g re h a jto tt forduló A

6.

ábra

az energiasűrűség spektrumok g ra f ik o n ja it áb rá zo lja a

fe n ti manőverre.

6. ábra

- 59 -

4 - A fogószárny fordulatszámának és forgatónvomatékának hatásai

A Q

r e p ü lő t é r i e t e k k e l s z e rz e tt a ds-

tok elemzése megmutatta, hogy a f o r gószám y

for&jlatszáma

nyomatéka rö vid dj d e tt

tú llé p h e tik a megenge­

é rtékeket.

függvényében szárny

és fo rg a tó -

manőverező repülés esetén

id e ig

A

7.

ábra az idő

á b rá zo lja :

a

fo rg ó -

fordulatszám át ( 8 ) , fo rg a tó -

nyomatékát ( b ) , az e g ye s íte tt vezér­ lőkar

á llá s á t

C o ld a lirá n yú t o tt

vonal

( c ) , é3 a botkormány

k ité ré s é t ( d ) . A szagaa megengedett értékeket

m utatja.

d 100

•

150

7 . ábra

A k o rre lá c ió a n a líz is lehetővé te tte a paraméterek egymásrahatásának meg­ becsülését. k o rre lá ció vencia

8.

ábra

függvényében

vezérlőkar ábrából

A

az

helyzetéhez

lá t s z i k ,

frekvencia

a k e re s z t-

é rté k e it mutatja a fre k ­

hogy

e lé ré s é ig

e g y e s íte tt képest.

Az

a 0 ,1 Hz-es az e g y e s íte tt

vezérlőkar á llá sa a forgószám y f o r gatónyomatékának és fordulotszámának közel lin e á r is változásához veze t. 0,<

O f ii

0. ábra

He.

- 60 -

A

rep ü lő kísérle te k

eredményeinek értékelése alapján ezekre a követ­

keztetésekre .Jutottak a kutatók:

- a közepes és nagysebességű tereppkövetéses repülések nagy szögsebességű elfordulásokat követelnek;

- a

manőverezőképesség hatása a forgószóm y forgatónyooatékára

és fordu­

latszámára n y ilv á n v a ló , és ezt a hatást figyelembe k e ll venni a he lik op ­ te r tervezésekor;

- a

he likoptervezető

manőverezés

közbeni vezetéstechnikai terhelésének

csökkentése a kercsztkapcsolatok ja v ítá s á v a l lehetséges.

Felhasznált irodalom:1

1 . Pausder H . , Meyer H ., Sanders K ., W ulff g . F lig h t te s t technique fó r the assessment of h e lico p te r mission denands AIAA Pap. 1983. Num 2735 1-8 2 . Pausder H . , Gerges R.M. The Effe cts of P ilo t S tress Factor on Handling O u a lity

Asscssments

during

US/German He lico p te rs A g i l i t y F l ig h t Te s t,

Proceeding of 8th European R o to rcra ft Fórum 1982. 3 . Or.Gedeon Jó zs e f: lengéstan BF£ Budapest 1981 4 . O r.ű á szi Brúnó: A repülés ergonómiája BME Budapest 1982 5 . O r.S ipo s Is tv á n : Ergonómiai vizsg ála to k szükségessége az autom a tizá lt vezetés során IX . Magyar Repülőtudományi Napok Budapest 1988 214-222

- 61 -

Horváth Dezső irk. alezredes, fő isk o la i docens Horváth Dezső nk.hadnagy:

A REPÜLÉ58IZT0MSÍG, REPllLfi SZERKEZETEKEN ALKALMAZOTT FEDÉLZETI BIZTDHSACI ESZKÖZEI

A

repülőszerkezetek

repülés-m űszaki je lle m ző iv e l szerben tám asztott

követelmények állandó fokozódása, az alkalmazási körük egyre nagyobb mérté­ kű kibővülése, a repülésbiztonság megteremtésével kapcsolatos követelmények fokozódása

oda v e z e te tt, hogy a n a vigá ciós, a repülógépvezetói, valam int a

különbözó rendszereket v ezé rlő feladatok matikai

megoldásához komplex auto­

rendszereket k e lle t t k ia la k íta n i. Ez indokolta olyan

rend­

szerek megjelenését, amelyek tulajdonképpen a rá d ió -e le k tro n ik a i és re p ü lő technikai

berendezések

összehangolt

fu n kcio n ális re ndszereit s ík o tjá k . A

m egvalósított komplex rendszerekben az in form áció-feldolgozás és a m űveletvégrehajtás

fe lad a ta i automatikusam mennek végbe, k özpo nto síto tt d i g i t á li s

és analóg számitóberendezések segítségével.

A

repülő szerkezet fe d é lze ti funkcio nális komplexum lényegében olyan

fu n kcionális fe d é lz e ti berendezések összességét j e le n t i , amelyek egymás kö­ z ö tt i

kölcsönös

repülő

kapcsolata

révén a legnagyobb műveleti hatás érhető e l a

szerkezet vezetésével, navigálásával és le s z á llítá s á v a l kapcsolatos

feladatok megoldásában.

A repülésbiztonság fenntartásához szükséges műszaki berendezések:

a.

/ A s ú lyp on tkie gye n líté s , s ta b iliz á lá s és a kormányozhatóság b iz to s ítá s á ­ nak berendezései.

b.

/ Az egyes manőverekhez szükséges paraméterek betartásának e szközei.

c.

/ A biztonságtechnikai autonatikák és egységek.

d.

/ A

repülő

szerkezetet

v íz s z in te s helyzetben ta r tó , i ll e t v e v íz s z in te s

helyzetbe v is s z a té rít ő eszközük.

- 62 -

e.

/ Az üzemzavarok és veszélyes repülési üzemmódon parirozósának e szközei.

f.

/ A hajtónűegységek s ta b il működését b iz to s ít ó eszközök.

g.

/ A

f e ls z á lló

és le s z á lló sebesség megfelelő csökkentését b iz to s ít ó me­

chanizmusok és berendezések.

Természetesen a felso ro lta kon k ív ü l szükségessé v é lt olyan berendezé­ sek bevezetése is a korszerű repülő szerkezeteken, amelyek e lőre figyelm ez­ te t ik

a szem élyzetet, ha a repülő szerkezet e lé r i vagy m egközelíti a repü­

lé s i üzemmód megengedett veszélyes h a tá ré rté k e it.

A

repüléséülztonság fenntartásához s zo lgá ló eszközök sze rk e ze ti k ia -

la ítá s

szempontjából

hetnek

ö n á lló elle nő rző egységek is (b izto n s á g i automaták, e lle n ő rző auto­

lehetnek a rendszerbe b e é p íte tt segédszervek, de le ­

maták, ha tá ro ló -ko rlá to zó automaták s t b . ) .

A

repülésbiztonság fe n n tartását szo lgá ló berendezések két fő elemből

tevődnek össze:

a.

/ az e lle nő rzés t szo lgá ló elemből;

b.

/ a nűveletvégrehajtó elénből.

A működési e lv alapján az e lle nő rző berendezés három csoportba s o ro l­ ható.

a.

/ Az

e lső

szerek 8z

csoportba azok tartoznak, amelyek működése egyszerűen a rend­

paramétereinek

mérési rendszereire a la p u l. A k o n t r o l i- j e l ebben

esetben megegyezik az adott időben egyébként i9 mérhető paraméterek

é rték é ve l.

b.

/ A második csoportba azok tartoznak, amelyek működése az összehasonlítás elvén

a la p u l. A k o n tr o l1 -je lo t a konparátor (ö s sze h a s o n lító ) egységben

á llítjá k

e lő

és a je l tulajdonképpen az össze ha son lított rendszerekre

je lle n z ó jelzések különbségét tartalm azza.

c.

/ A harmadik csoport működése a je ln in ta v é te l elvén a la p u l.

- 63 -

A repülésblztonság fenntartását szo lgá ló műszaki eszközöket az I n fo r­ mációs j e l re a liz á lá s i e ljá rá s á tó l függóen fe lo s zth a tju k olyan eszközökre:

a.

/ anelyek automatikusan lekapcsolják a zt a re n d s ze rt, amelyben 8Z üzemza­ var f e llé p e t t;

b.

c.

/ anelyek átkapcsolnak egyik re n d sze rrő l a másikra (t a r t a lé k r a );

/ amelyek vagy a re p ü lé si paramétereket, vagy a rendszerek és segédberen­ dezések param étereit k orlá to zzá k .

Az

üzemzavarok p arirozására és a balesetveszélyes üzemmódok e lle n s ú ­

lyozására szo lgá ló rendszerek:

a.

b.

/ A repülőgépet v íz s z in te s helyzetbe hozó rendszer.

/ A ro b o tp iló tá t üzemzavar esetén autonatikusan vagy kézi úton kikapcsoló rendszer.

c.

/ Rendszerek,

onelyek

a repülőgépet k iv e ze tik a veszélyes raagasságzóná-

b ó l.

d.

e.

/ Az in tcrceptorok üzemzavara esetén azok behúzását b iz to s ít ó rendszerek.

/ Az

egyenáramú

generátorok

meghibásodása esetén a fe d é lze ti há ló zatot

a k k i«ilá to ro s üzemre átkapcsoló rendszer.

f.

/ A

váltakozóáranú generátorok meghibásodása esetén a fe d é lz e ti válta k o­

zóáramú köröket a vész-á ra n fo rrá sra átkapcsoló rendszer.

g.

/ A

fő

hid ra u lika ren d sze r

meghibásodása

esetén a ta rta lé k h id ra u lik a -

rendszerre átkapcsoló rendszer.

h.

/ A

hajtóm úvezórlő

automatika

meghibásodása esetén a ta rta lé k v e z é rlő -

rendszert bekapcsló berendezés.

i.

/ A fő navigációs rendszerekről a ta rta lé k rendszerekre átkapcsoló beren­ dezés.

- 64 -

A

fokozott

nagymértékben

repülésbiztonság fenntartása terén a 3zenélyzet munkáját

megkönnyítő fe d é lzeti rendszer az automatikus repülőgépvcze-

tö -re n dszer (S zA U ).

A SzAU rendszerek a repülés különböző fokozataiban te lje s e n automati­ kus

és

félautomatikus

(a

műszerek Je lzé s e ire támaszkodó) veze té si nádot

b izto s íta n a k .

Az

s z e rű s ítik

repülőgép vezetésének összfolyam atát. Igen e lte rje d te n hasz­

a

automatikus repülőgép-vozetórendszerek Jelentősen leegy­

n á ljá k a SzAU rendszereket a le s z á llá s i megközelítés végrehajtásánál.

A

korszerű

csatornára hosszanti

(a

SzAU rendszerek két fő részre tagozódnak: az o ld a lirá n yé

csfirőkormányok

és

oldalkormányok

v e zé rlő c s a to rn á i) és a

csatornára (magassági kormányt v e zé rlő cs a to rn á ra ). A SzAU rend­

szer egyes csatornáiban fontos szerep J u t olyan alapvető senéffcerendezósekre , amelyek mindegyike határozott fu n kcio n ális feladatot t ö l t be.

Az

autonatikus repülőgép-vezetőrendszerekben egyre nagyobb te re t hó­

dítanak

a d i g i t á li s

tonság

számitóeqyséqek. A d i g i t á li s egységekre a re p ü lé sbiz­

fokozása és a repülőgépnek a k i j e l ö l t útvonalon v oló vezetése terén

számos fe ladato t b íznak.

A

fe d é lz e ti d i g i t á li s számítóegység a repülőgép vezetésében te lje s e n

é j eljá rá sok bevezetését te s zi lehetővé. ( P l . : a Qoeing-2707 típ u sú repülő­ gép k e ttő zö tt vezetési rendszere, a Je lző és e lle nő rző ta b ló i tá jé k o zta tjá k a személyzetet a r r ó l, hogy üzemzavar esetén mi a teendő, ugyanakkor lehető­ vé

te szik

a

személyzet számára, hogy mindenkor az o p tim á lis elhatározást

hozza meg. A TU-144 hangsebesség f e l e t t i repülőgép s zin té n fe l van szerelve d i g i t á li s szám ítóegységgel.)

A d i g i t á li s számítóegységek b iz t o s ít já k a repülőgép automatikus veze­ tését

emelkedő és süllye d ő repülésben, v íz s z in te s repülésben, a le s z á llá s i

megközelítést

automatikus és d ire ktoros irá n yítá sb a n , a második körre való

kirkepiilésbcn és az automatikus le s zá llá s ba n . Ja v ítjá k a repülőgép s t a b i l i ­ tá s i

és kormányoztatósőgí k a r a k t e r is z tik á it. Hatékony módon b iz to s ít já k sz

alapvető Je lzé s é t.

repülCgépvezető-nnvigációs Összegezve,

berendezések

üzemzavarainak azonnali

a fe d é lz e ti d i g i t á li s számítóegység Jelentősen re g -

k ö n n yíti a személyzet tevékenységét.

- 65 -

Biztonsági automaták

A

b izto n sági automaták re ndeltetése, hogy megakadályozzák a k ritik u s

re p ü lé si paraméter értékek és megengedett határértékek tú llé p é s t. Ezenkívül szükség esetén bárm ilyen he lyzetből v is s z a té ríth e tik a repülőgépet v íz s z in ­ tes repülésbe.

A

b izto n ság i

automatikus

automatákat k é tfé le rendszerben használják, úgymint az

repülőgép-vezetörendszerekben,

valam int

a megadott útvonalon

való vezetés rendszeriben.

A k ritik u s re p ü lé si módozatokat általá b an : - a

megengedett d ő lé si szögsebesség ("te h e te tle n sé g i forgásba" k erülés le ­

hetősége); - a megengedett állá sszö g érték (átesés vagy tú lh ú z á s ); - tú lte rhe lése k (á lla n d ó maradandó deformáció jele n tke zé se ) határozzák meg.

Az ny függőleges tú lte rh e lé s -h a tá ro ló

méri az ny é rté k é t, a q sebes­

ségi to r1ónyomást, a Hach-szánot, a repülőgép tömegét, valamint az

odz e l­

fordulás szögsebességét.

A

számítóegység az adott re p ü lé si

módozathoz

meghatározza

a zt

az

ny ,k r itik u s

tú lte rh e lé s é rté k e t, amely adott esetben megengedhe­

tő , és e zt az é rtéket

folyamatosan összehasonlítja az ny a k tu á lis é rté k e i­

v e l:

ű n y • ny , k m

- ", *

■" ,

( 1)

p ahol: T p k ------------ t o z

-

a tú lte rh e lé s növekedési dinam ikáját figyelembe

vevő komponens;

T

P

k

a p iló ta re a k ció ide je ;

- együttható.

-

66

-

Araikor 3 A n y e lé r i a k ritik u s é rté k e t, bekapcsol a vés zje lzé s és mű­ ködni kezd a függőleges tú lte rh e lé s t csökkenté autooata.

A

b é lIn tő szögsebesség visszacsatoló körébe kapcsolódó s p e c iá lis be­

rendezés c é lja , hogy a manóver a la tt ( p l . forduló közben) k iz á rja a szögse­ besség hatását és ezzel k ib ó vítse a repülőgép manőverezési lehetőségét.

A

tú lte rh e lé s i

automata

helyes

határértéket és az á t v i t e li e gyü ttha tó t a b izto n ság i

működésének

érdekében be k e ll tá p lá ln i a repülőgép s ú ly -

függvényébe és a repülési módozat függvényébe.

A repülő szerkezetek megalkotásánál legfontosabb fe ladat a s t a b i li t á ­ si

és kormányozhatósági k a ra k te ris z tik á k b iz to s ítá s a . Ennek érdekében spe­

c i á l i s automatikus berendezéseket használnak, melyek lehetővé te s zik a sze­ mélyzet

munkájának megkönnyítését a vezetés leegyszerűsítése á l t a l , a lé g i

üzemeltetés bármely szitu á ciójá ba n is .

Az

egyre szélesebb lehetőségekkel rendelkező autom a tizá lt repülőgép-

(h e lik o p to r -) vezetőrendszerek ja v ít já k a dinamikai tulajdonságokat ős k o rmányozhatőságot. ré szvé te le

Lehetővé

n é lk ül

is

te s z ik ,

hogy

a

repülőgépvezető állandó a k tív

fenntartható legyen a repülöszerkezetnek a k i j e l ö l t

útvonalon való repülése és a k ív á n t té rb e li he ly ze te .

A szabályozást igénylő paraméterek között e ls ő helyen k e ll megemlíte­ n i a gép á llá ss zö g é t, csúszását, a dőlés szögsebességét és gyo rs u lá sá t,

az

o ld a lirá n yú lengőmozgásokat, a tú lte rh e lé s i b ó lin tá s is zö g -vá lto z á s o k a t, va­ lam int azok időbeni s o ro za ta it.

A

repülő

szerkezet

két egymástól függetlenül működó kormányvezérló

rend sze rre l dolgozhat:

o ./ a

repülőgépvezetó

rendelkezésére

á ll ó kézi és lá bvezérlésű á ltalá n os

koraán yvezérló -szerve k ke l;

b ./ a

p iló t á t ó l független másik vez é rlő re n d sz e rre l, mely automatikusan ve­

z é r li ugyanazokat a korm ányfelületeket.

- 67 -

Mindazokat veszélyes

az

automatikus

berendezéseket, amelyek a szem élyzetet a

üzemmód beálltának közeledésére fig y e lm e z te ti, továbbá a k t ív e l ­

lentevékenységet fejtenek k i minden olyan esetben, amikor a repülőgép ily e n veszélyes üzemmódok fe lé k özele dik , gyűjtőnéven BIZTONSÁGI AUTOMATÁKNAK ne­ vezzük.

Az

automatikus berendezések közé s oro lju k a s ta b iliz á ló automatákat,

a le n gő m ozgá s-csillap ító kat, a sebességhatároló automatákat, a kormányrendszer k a ra kte ris ztiká k szabályozására szo lgá ló automatákat.

A kormányrendszerek c s i ll a p í t ó i m eggyorsítják a repülőgép rö v id p e r i ódu3ú hosszanti és o ld a lirá n yú lengéseinek c s illa p ít á s á t . A le n g é s c s illa p í­ tó berendezés érzékelő eleme csak a rra re a gá l, ha a zt idő függvényében meg­ v á lto z ik

a repülőgép té rb e li szöghelyzete a tömegközépponthoz v is zo n y ítv a .

Az érzékelő elem szerepét pörgettyű t ö lt h e ti be. A műveletvégrehajtó mecha­ nikus

elemek szerepét á ltalában v á lto zta th a tó

hosszúságú rudazatok lá t já k

e l. A olyan

hosszirányú,

szögértékkel

szögsebességgel,

kere sztirá n yú és legyezőnozgás s ta b iliz á ló automaták fo rd ítjá k

hanem

az

el

a koro á n yfe lü le tek e t, amelyek nemcsak a

á llásszöggel

és

a tú lte rh e lé s nagyságával is

arányosak. Ezen automatikus rendszerek m űveletvégrehajtó mechanizmusai min­ denkor az állásszögnek és a csúszásnak megfelelő k orrekciós Jeleket dolgoz­ zák k i a lengések c s illa p ítá s á ra és a repülőgép mozgásának s ta b iliz á lá s á ra .

A

sebesség s t a b iliz á ló automata

a repülőgép sebességét a le s z á llá s i

megközelítés időszakában s t a b i li z á lj a .

A maximálisan megengedett függőleges túlte rhe lése k túllépésének mega­ kadályozása c é ljá b ó l tú lte rh e ló s -h a tá ro ló automatákat alkalmaznak. Az auto­ maták

e gyré szt

lehetőségét,

figye lm ezte tik a repülőgépvezetőt, másrészt k iz á rjá k annak

hogy a repülőgép vezetési hib á ib ó l a megengedett tú lte rh e lé s i

értéket tú llé p jé k .

A h a tá ro ló működése k öveti az ny , ©c, , / 3

• n 2 , CO x és g* v á lto zá s i

törvényszerűségeit:

l ny + *ftyny

*

K,fstab ^ stabj ^

| ny k r i t |5

- 60 -

|“

* K« < <* *

A

^ i s t a b 'T s t a b l — |° S < rlt| '

repülésbiztonság fenntartásában igen fontos szerepet tö ltenek be a

koroányvezérlő

re n d s ze ri

műszaki Jellem zői és azok kifogá sta lan üzembiz­

tonsága.

A

repülőgép

vezetési

hibák kiküszöbölése cé ljá b ó l a kormányszervek

k ité ré s é t nehezítő és a sebességet k orlá to zó automatákat építenek be.

A

korszerű

v is s z a té rít ő ből

rob otpilóták

többségét

ma

már e llá tjá k a v ízszin te sb e

berendezéssel. Az ily e n rendszereknél 8 repülőgépnek a dőlés­

és b ólintó s b ó l való kivé te lé h e z, azaz a v íz s z in te s h e ly ze t h e ly r e á llí­

tásához elegendő megnyoimi a " v is s z a té r íté s a vízszinte sb e " nyomógombot.

A felso ro lta k on k ív ü l egyes repülőszerkezeteken a következő b izto n sá ­ g i automatikát használják:

a.

/ Automatikarendszer, amely megakadályozza a repülőgép dugóhúzóba esését. A

rendszer k e llő időben fe lfe d e zi

a dugóhúzóba esés veszélyének köze­

le d té t és olyan értelemben hat a korm ányfelületre, korülhessen

hogy a repülőgép ne

dugóhúzó-helyzetbe, i ll e t v e a dugóhúzó fe lé tendáló e vo lu -

t í v mozgásból kivegye.

b.

/ Ide sorolandó aég az á llá ss zö g -h a tá ro ló ,

magassághatároló,

valam int a

megszakított fe ls z á llá s és a második körre repülés autom atikái i s .

c.

/ A hidraulikarendszerek kifogá sta lan üzembiztonságának fenntartása érde­ kében

a repülőgépek többségén k e ttő z ö tt, sőt esetenként háromszorozott

hid ra u lika ren d s ze rt fő

alkalmaznak. K e ttő zö tt h id ra u lika ren d sze r esetén a

hidraulikarendszerben

fe llé p ő

nyomáscsökkenés

h id ra u lik a

s ziva tty ú

és a s ze rv o - (e r ő s ít ő /booster/) rendszerben esetén

-

egyes repülő szerkezeteken - olyan

egységet alkalmaznak, amely automatikusan bekap­

csolódik és b iz t o s ít ja a repülő szerkezet le s zá llá s á t le á l l t hajtóművek esetén i s .

d.

/ A v ib rá c ió -e lle n ő rz ő rendszer: a repülő szerkezet alapvető konstrukciós elemeinek, a hajtómű egység s z ilá rd s á g i állapotának d ia g n o s ztik a i e ll e ­ nőrző rendszere. Működése a v ib rá c ió ellenőrzésén a la p s zik .

- 69 -

e.

/ Nagy megbízhatóságú fe d é lze ti tűzoltórendszerck.

f.

/ Repülő szerkezetek robbanás e lle n i v é d e tts é g -b izto s ítá s rendszere.

Robbanásról vagy amely

z á rt

normál

e m líte tt

akkor beszélünk, ha valam ilyen k o rlá to zo tt méretű térben

tárolóban olyan in te n zitá sú energiafelszab3dulás következik be, úton nem vezethető e l ebből a zónából, tehát k ia la k u lá s á t az

térben vagy tárolóban a s z ilá rd s á g i határértékek á lt a l meghatáro­

z o tt nyomást Jó va l meghaladó nyomás k ís é r i .

A

tűzesetek és robbanások keletkezése szespontjából különös v eszé lyt

Jelentenek

a repülőgép és helikopterek tü ze lő a n ya g ta rtá lya i. A robbanáskor

felszabaduló

energia és az ennek következtében lé tre jö v ő roocsolások tönk­

retehe tik a repülő szerkezet más konstrukciós elem eit i s , vagy a szomszédos rendszereket és segédberendezéseket.

Ha

egy

fenntartását

repUlő

szerkezet

fedélzete e l van lá tva a repülésbiztonság

szo lgá ló eszközökkel, akkor a repülő szerkezet biztonsága sa­

já t rendszereinek biztonságán túlmenően ezeknek a fe d é lz e ti b izto n ság i esz­ közöknek a kifogá sta lan üzembiztonságától i s függ.

A repülés biztonságának fenntartására szo lgá ló fe d é lz e ti eszközök Je ­ le n lé te esetén i s bármely p illan a tb a n keletkezhetnek a repülő szerkezet kü­ lönböző

rendszereiben

Qg üzemzavarok vagy

Pg n orm álistól e lté rő működési

periódusok. Ez a k é tfé le á lla p o t az összeegyeztethetetlen események egész c s o p o rtjá t a la k íth a tja k i , azaz

% • » , * »

«>

A fe d é lz e ti rendszerek üzemképes állapotában is e lő fo rd u lh a t, hogy repülő szerkezet re ndszereire ható Qc

a

valószínűségű külső zavaró hatások a

fe d é lzeti b izto n ság i eszközök vagy a fe d é lz e ti b izto n ság i rendszerek egyál­ ta lán nem működnek (a z ily e n események valószínűsége Pc ) . Ez a k é tfé le á l­ lapot szin té n az össze nem

egyeztethető események te lje s c s o p o rtjá t a lk o t­

j a , azaz

f,

0.

■ 1

(3)

- 70 -

A

fe d é lz e ti b izto n ság i eszközök hamis

előfordulhatnak azonban

Qn

beindulásának eredményeképpen

valószínűségű ba le seti

olyan helyzet i s ,

hogy ily e n

ily e n esemény valószínűsége Pn ) .

következmények.

következmények

nem

E lőford u lha t lépnek f e l (a z

Ekkor az összeegyeztethetetlen események

te lje s cso p o rtja :

Pn

*

■ 1

<*>

Ha a repülő szerkezet k ifogástalan á lla po ta m e lle tt tonsági eszközök rém léptek működésbe (Pc b a le s eti

v a ló s zín ű sé g ),

a fe d é lz e ti b iz ­ úgy számolhatunk

és balesetmentes következményekkel i s , amelyek valószínűsége Qn ,

i ll e t v e Pn .

( 5)

- 1

Pn Például:

Valós amikor

az

körülmények

között

ily e n h e lyze t a lakulhat k i olyan esetben,

adott fe d é lz e ti b izto n ság i eszköz egy olyan élesen h a tá ro lt kü­

szöb érzékenységű tú lte rh e lé s -h a tá ro ló , amely nem tud in form atív j e le t adni valamely

veszélyes

értékű

s zé llö k é s rő l. íg y a ro b o tp iló ta a tú lte rh e ló s -

-h a tá ro lá s hiányában nem tudja megakadályozni annak b a le s eti következménye­ i t , hogy a repülő szerkezet tú llé p je a megengedett tú lte rh e lé s i h a tá rt.

A hogy

repülő szerkezet Pc

valószínűségű üzemzavara esetén várha tó , hogy

a fe d é lz e ti b iztonsági eszköz

működésbe lé p ,

de az is e lő fo rd u lh a t,

hogy nem működik, aminek a valószínűsége Qc . Ekkor:

Pc . Q c = 1 A

fe d é lz e ti

b izto n ság i eszközök PR

(í) valószínűségű

működésbe lépése

esetén a veszélyes következmények e lh á ríth a tó ^ , tehát a fe d é lz e ti b izto n ­ sági eszköz e ll á t j a a re á b ízo tt fu n kc ió t.

Te k in te t köd ik-e

vagy

nélkül azonban a r r a , hogy a fe d é lz e ti b izto n s á g i eszköz mű­ sem, a repülő szerkezet üzemzvara mégis okozhat b a le s e ti kö­

vetkezményeket, amelyek je le n tk e zé si valószínűsége Qn .

- 71 -

E k é tfé le következmény szin té n te lje s csoportot a lk o t:

P„

A

fe d é lz e ti

szerkezet k e ll

Qn

. 0„

b izto n ság i

• 1

(7 )

eszköz üzemzavarának következtében a repülő

valószínűségű üzemzavara esetén b a le s eti következményekkel

számolnunk, de e lő fo rd ulha t az i s , hogy ez nem következik be. A b a le ­

s e ti következmény elmaradásának valószínűsége a repülő szerkezet üzemzavara és a fe d é lze ti b iztonsági eszközök üzemzavara (k e ttő s üzemzavar) esetén Pn . Ekkor is az összeegyeztethetetlen események te lje s cso p o rtjá t kapjuk:

Pn

* °n

' 1

«>

A repülő szerkezet és a fe d é lzeti b izto n ság i eszközök s z itu á c ió i egy­ szerű MARKOV-féle k ö rt alkotnak.

következésképpen a repülés közbeni ba le seti következmény k ia lak u lá sá ­ nak valószínűsége:

Q • Qj ♦ 02 ♦ Q3 * Q4

(9)

ahol: Qj

-

a b a le s eti következmény kialakulásának valószínűsége a fedél­ z e t i b izto n ság i eszközük hamis beindulása esetén;

Q2

-

a ba le seti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü­ lő szerkezet és a fe d é lz e ti b izto n ság i eszköz üzemképessége esetén;

Q3

-

a b a le s e ti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü­ lő szerkezet üzemzavara és a fe d é lz e ti ba le seti eszköz műkö­ désbe lépése esetén;

-

a b a le s e ti következmény jelentkezésének valószínűsége a repü­ lő szerkezet üzemzavara és a fe d é lz e ti b a le s eti eszköz üzem­ zavara (k e ttő s üzemzavar) esetén.

- 72 -

A veszélyes következmény k i nem alakulásának valószínűsége:

P * P1 + P2 * PJ ♦ PA

C IO )

Ezeknek a valószínűségi koirponenseknek mindegyikét meghatározhatjuk a MARXQV-féle körből eredő összefüggések ala p ján :

°1 ■ P, « c °n

1

«2 = P8Pc °n

*

W

>

■ V e

°n

>

Pl = PaQc Pn

>

P2 s papc pn

«

P3 = 0aPc P„

>

W

■■

(1 1 ) c ° n

(1 2 ) c

Pn

A Q és P valószínűségek egymás között az összeegyeztethetetlen esemé­ nyek te lje s c s o p o rtjá t a lk o tjá k , m ive l:

W

P. ° c

*

P2

*

V

PaPc

■

'

P4

*

W

c

i

(13) W

V

c

P ♦ Q= 1 Ezeknek

a valószínűségeknek az összeszómlólásához meg k e ll határozni

a Pc • Pn • Pn *> P„ dúló valószínűségeket.

■

a

■ °c • °n ■ °n

és °n

k“ " -

FEUBSZNA.T IRODAICM 1 . Sajborodina sze rk -be n : D o rto vijo sziszté m i u p ra vle n yija poljotom (Moszkva "Tra ns zpo rt” , 1975.)

2 . T.M . Basti sze rk -be n : Hadozsnoszty g id ra v lic s e s zk lh szisztem vozdusnih szudov (Moszkva "Tra n s z p o rt", 1906.)

- 73 -

3. N .ll. Szmirnov szerk-ben: Eszkpluotacionnaja nadozsnoszty i rezsim i tehnicseszkogo ob s zlu zs iv a n yija szamoljotov (Moszkva "Tra n s zp o rt", 1974.)

4 . Sz.O u. Szkripnyicsenko:

O p tim a tizácija pezslmob p o ljo ta (Moszkva "M a sin osztro en yije ", 1975.)

5. Matematikai s ta tis z t ik a (Ouriapest, Tankönyvkiadó, 1967.)

6 . A .S z. Satalov szerk-ben: L e t3 ty e ln ije apparati kak o b je k ti u p ra vlé n yija (Moszkva "M a sin ősztro en yije ", 1972.)

>M Á S O K írják< WlBConslr. Stot* Journal

LETTER TO THE EDITOR™ -J u ly Good ambassadors Two cltUens oi Madlsor. recently vülud Hungary — tb« íor tbe first tlmc and be fór th« aecood. Bob and Joan Hastiogs, of JM 9 U k e Mén dota Drive, were gueus of tbe presideot of tbc town couocil (read ir.ayor) of Öcsöd. ihe ara#II viliágé in Hungary wbere Bob landed afler being focced lo ball out of his B-24 ■on Jan. 15, 1943. Fór two days Bob and Jean inét

11, IM O

wlth viliágén wbo remembercd tbe day the alrpUne camc. The two of them were wonderful ambassadors of good wlll, and it la becaute o! people Uke Bob and Jean that American* arc beid In auch higb regard bcre In Central Europe. I thlnk tbere is a humán interest atory here fór your readers, and I have atlached my version of what happeoed. — CoL Ruth Andenon, U.S. Embaisy, Budapest, Hungary.

American repays kindness from Hungárián viliágé By RUTH ANOERSON Öcsöd Is a ama!!, quiet farming communlty. In 1943 it had aboul

tbc pláne wa* brought in wlth an Identifylng piale were they satUfied. Bob was reunlted with half of bls

Ruth Andersen ezredes az USA Magyarországi Nagykövetségének katonai és légügyi a tta s é ja :

AMERIKAI VISSZAOHÍKEZÍS EGY MAGYAR FALURA

F o rd íto tta : Tóth János alezredes

Öcsöd egy csendes k is mezőgazdaságból é ló fa lu . 19A5-ben utakon a

kb. 0000 lakosa v o l t , akik nádtetős házakban é lte k és rossz

Já rta k . Ma szép cseréptetós házak és Jó minőségű utak Je lle m z ik , da

lakosság csak A500 fű . A fa lu legnagyobb munkaadója a mezőgazdasági szö­

vetkezet, amely 800-900 estoert fo g la lk o zta t. Nincsenek ményeknek. le t t volna.

Az

írásos

emlékek, de még sok é lő tanúja van az egykori ese­

emberek

emlékezetében égy élnek a tö rté n te k , mintha tegnap

- 75 -

Egy asszony íg y e n lékezett:

- K ö rü lb e lü l délben e rő s, s ü v ítő , fémes hangot h a llo ttu n k . A re p ü lő a fa lu k e le ti szé le f e le t t körö zö tt és ejtőernyősök ugrottak k i b e lő le . A gép egyre

le jje b b ereszkedett és végül a földnek csapódott. A szárny egy méter

mélyen vágódott a földbe, és elvágta a fa lu v ízve ze té k é t. Az égő tö rz s meg­ ro n gá lt három há za t, de nem s é rü lt meg senki.

Bob Hastings beszámolója:

- Még pen.

csak

19 éves kölyök voltam, gépágyúkezelő a B 24-es repülőgé­

1945 január 15-én bécsi célpontra s zá lltu n k f ö l. Soha nem értünk oda.

Gépünkön komoly műszaki probléma adódott. Az egyik motort e llő t té k , a másik elszabadult és rengeteg o la j e lf o l y t . Azon irá n y t

tanakodtunk

vettünk

és

egymás

k ö z t,

vajon

elkapnak-e

vagy sem. K e le ti

megpróbáltuk az orosz vonalakat e lé r n i, de a gép egyre

v e s z ít e t t magasságából. Kidobáltunk a repülőből mindent, amit csak tudtunk, hogy könnyebb le ­ gyen, de a

p iló ta végül u ta s ít o t t bennünket a k iu g rá s ra . Kimásztunk a n y i ­

t o tt oombak8mra fö lé és k iu grottu n k. Szántóföldön nyőmet,

akkor

szo tta k ,

íg y

lósruhámat,

már

értea

fö ld e t, összehajtottam és e lre jte tte m az e jt ő e r ­

k özeledett felém néhány f i a t a l f i ú . Barátságosnak l á t ­

elmentem velük a k ö ze li tanyára. O tt vetettem le nehéz re p ü teát ittam , ettem vala m it, amikor egy orosz lo v a s já rő r ránkta­

l á l t . Szánkón v it te k a faluba.

Egy képet őriznek e rrő l a szánkóról a fa lu múzeumában. Az

eset cs a tta n ó ja , hogy az amerikaiak nem tudták, hogy földetérésük

helye német vagy s zo vje t t e r ü le t -e . A szovjetek nem tudták, hogy ők németek vagy

amerikaiak és még egy gépdarab sem v o l t , am ellyel személyüket ig a z o l­

hatták kát

volna . Bob a faluban csa tla kozott a legénység "fe lé h e z ". Egy é js z a ­

és

városba.

két napot tö lt ö t te k a faluban, m ie lő tt á ts z á llíto tt á k volna őket a Az egész csoport végül Aradnál ta lá lk o z o tt. Később vo n a ttal Buka­

restbe u ta zta k, majd fo ly ta ttá k ú tju k a t Görögországon és Nápolyon k e re sztü l csapatukhoz. Az el

egykori

legénység ta g ja it tanyákon helyezték e l és másnap v it té k

őket a baleset s zín h e lyé re , ahol az egyik gazda emlékezett egy amerikai

re p ü lő sre, aki in g u jjá v a l tö rö lg e tte a gép égett emblémáját.

- 76 -

1990. május 30-án Dobot ás feleségét virá g ga l köszöntötte a városháza e lő t t Molnár B á lin t tanácselnök, a h e ly i ú js á g -, és TV -rip o rte re k k e l körbe­ véve. Az egy

autó03zlop

ú jsá gíró ka t

a

baleset h e lyszín é re h a jt o t t , csa tla k o zo tt hozzájuk

s z á ll í t ó he lik o p te r és egy ló von ta tta szénásszekér is . Az

emberek k ijö tt e k a házakból, és mesélni kezdték a ré g i tö rtén e tek e t. Bob

b e s z á llt

a

tu d ó s ító i

helik op terb e, onnan szem lélte a te rep e t.

Számára ez v o lt a nap fénypontja. Délután teremben net

négyre k ih ird e tté k a ta lá lk o z ó t a nap hősével. A rendezvény-

100-130

ember je le n t meg, akik érdeklődéssel h a llg a ttá k a tö rt é ­

r é s z le t e it , majd miután Bob v á la s z o lt a fe lt e t t kérdésekre, megtapsol­

ták. Bob gyereke

bemutatkozása nagy s ik e rt a ra to tt , elmondta, hogy 65 éves, három

és

négy

unokája

van, valam int benutatta fe le s é gé t, aki egyetemi

p rofesszor. Dob és felesége Jean, még o t t t ö lt ö t t egy é jszaká t a tanácselnök ven­ dégeként és nősnap megtekintette Szolnokon a repülögépmúzeumot.

Az

embereket

meglepte, hogy egy amerikai tö rzső rm ester, aki sikeres

üzletem ber, még gondol o 45 é vve l e z e lő tt történ te kre. Bob s z e rin t

mesélt a legénység többi tagjának további s o rs á ró l i s . Véleménye történetük

eléggé á tlag os : Ketten a lé g ie rő n é l maradtak. A p iló ta

ezredesként az űrprogramban d o lg o zik . A másodpilóta fogorvos San Franciscó­ ban.

A

csoport

egyik ta gja 8 éve meghalt, egy másik pedig ha lá los beteg.

A többiek v árjá k beszámolóját e r r ő l az u ta zá s ró l.

- 77 -

A. Armas - M. Golubev:

* HELIKOPTER HEHIRENí ITOTT KÉNYSZERSIUTEOÍSE £S BEPOROUl é SE

(F o rd ítá s az "A via cia i koszmonavtika" c . f o ly ó ira t 1988. é vi 7 . szóm 32-33. oldalán megjelent cikke a la p já n )

F o rd íto tta : Óvári Gyula itk. őrnagy

Az

egyforgószámyas helikopterek üzemeltetési gyakorlata alapján i s ­

meretes, hogy egyidejű kényszersüllyedés és bepördülés esetén a repülés s i ­ keres befejezésének igen k ic s i a valószínűsége. Ennek az az oka, hogy mind­ két

k r itik u s repülési üzemmódon a íorgószám yas repülóeszköz g y a k o rla tila g

irá n yítha ta tla n n á v á lik . A k ritik u s re p ü lé si üzemmódok e lő id é ző je , többnyi­ re a re p ü lé si korlátozások megsértése, az ily e n

A

v e s z é l y h e l y z e t

íorgószám yas

e zé rt

cé lsze rű

m e g e l ő z n i

k i a l a k u l á s á t .

repülőeszközök e lőre nem lá th a tó kényszersüllyedése

akkor következhet be, ha adott re p ü lé si súlyú (G ) h e lik o p te r, az adott k ü l­ ső levegő hőmérsékleten

és

reipülési magasságon (H ) a megengedett értéknél

kisebb vagy nagyobb sebességgel ( v ) halad.

| .„ íiö l

. .. „ I H p l v !

_________ |

i

7 K / ÍI

?

'.H P V -5! W H2*M1>

' W ű2*6<

1. ábra

yi»a^G2>Gf [ ,lk* ^ vaox*Gl)

- m -

E .Jellemzők növekedésével málisan (P ^ )

növekszik a minimálisan ( vmi n ) »

( v ^ ) megengedett sebesség 63 r e ^ l k e z é s r e á ll ó

(P r )

( 1 . á b ra ),

csökken a maxi­

ami m egfelel

hajtómű te lje s ítm é n y,

a szükséges

i ll e t ő l e g fo rgó -

szám y-vonőerő ( F ) változásának.

Változó s ú l ly a l ,

más-más magasságon vé g re h a jto tt repülés alkalm ával,

különböző hőmérsékletű légtereken átrepülve a helikop terve ze tő nem hagyhat­ ja

figyelmen

esetben te r

k ív ü l a megengedett sebességhatárok megváltozását. Ellenkező

re p ü lé si manőverkor (g y o rs ítá s , fékezés) nem zárható k i a he lik o p ­

megsüllyedése.

nagasságtartalék te lk o r. már

Így

a

korábban

Különösen

veszélyes ez hegyek fö lö t t re p ü lv e , mikor a

k ic s i , ill e t v e magashegyi le s zá lló h e lyh e z tö rtén ő bejöve­ forgószám yas légijárm ű kényszersüllyedésének e lk e rü lé sére

cé lsze rű meghatározni a zt a - hajtómű maximális üzemmódjához

ta rto zó - m inim ális sebességet, m ellyel még a v íz s z in te s repülés v é g re h a jt­ ható, i ll e t v e ami a továbbiakban már nem is csökkenthető. A f ö ld f e ls z ín ha­ tásának

zónájában,

további

csökkentése csak a le s z á llá s i te r ü le t határának e lérése után 3 -5 m

helikopterszerűen vé g re h a jto tt le s zá llá s k o r a sebesség

magasságban tö rtén h et.

A

te rhelé sse l

leszá llá shoz

re p ü lő

h e lik o p te r kényszersüllyedése bekövetkezhet a

nagy sebességgel tö rtén ő b e jö ve tel esetén i s . lik o p te r

az in te n z ív fékezés

Jelentősen

n övelnie k e ll a gép

érdekében

hosszdőlésót Nagy

(tö b b mint 1 0 -1 5 ° -k a l). Nagy

re p ü lé s i sebesség, valam int a fo rgó­

szárny le t t

p o z it ív állásszöge (a

közös

csökkentésével!) szám kus

szám

a

számottevő

automatikusan csökkenti csökkentve

alapgáz üzemmódig i s .

e zzel

a

s z ív ó e rő -

forgószárny forgatásához szükséges t e l ­ A forgószárny fo rd u la t­

megengedett érték fö lé emelkedésének e lk e rü lé s é re ,

b e tá p lá lá s t,

szög egyidejű

fo rg ó s z á rn y -fo rd u la t-

követVianénye. Ebben az esetben

(P S2Üks)lényegesen lecsökken ( 2 . á b ra ).

anyagrendszere

( + ° ^ p s 2 ^ mel­

megnövelt á llásszögű la ­

lé t re jö v ő ,

-növekmény a

b e á llít á s i

je lentő sen megnövekszik. Ez a k r i t i ­ é rték a la t t

pátokon

jesítm ény

Ilye n k o r a he­

vezetőjének

a hajtómű tü z e lő ­

az égőterekbe tö rtén ő tüzelőanyag­

rendelkezésre

á lló te lje s ítm é n y t, akár

- 79 -

A

le s zá llá s (füg gé s) helyéhez k ö z e lítv e

a botkormányt, I ll e t ő le g

a helíkoptervezető e lő re mozgatja

b e á llít v a e zzel a le szá llá shoz szükséges hosszdőlés szöget,

egyidejű közös b e á llít á s i szög növeléssel csökkenti a függőleges

süllye d é si sebességet. Amennyiben a kormánymozdulatokat energikusan h a jtjá k végre,

a tüzelőanyagautomatika - figyelembe véve a hajtómű gyorsulékonysá-

gát

nem

-

b iz t o s ít ja

az állandó forgószám y fo rdulatszán fenntartásához

szükséges te lje s ítm é n yt. A forgószárny fordulatszám, ezzel e gyütt a vonóerő csökken, jobb

a h e lik o p te r kényszersüllyedésbe kezd. Ily e n esetben mindenképpen

megismételni a leszá llá shoz tö rtén ő b e jö v e te lt, figyelembe véve a re ­

pülés során az előbbi jellem zőket.

A mány iss

he lik o p te r

más, a

üzemeltetési gyakorlatában ismeretesek a hajózó á ll o ­

ren d sze rin t kényszersüllyedéssel végződő repüléstechnikai h ib á i

forgószám y túlterhelődése függésből v íz s z in te s gyo rs ítá sra történő

á tté ré sn é l, hajtómű

a

forgószám y

f e ls z á lló

közös

b e á llít á s i szögének h irte le n növelése a

üzemmódján, f e l - és le s z á llá s , valam int manőverezés a l­

kalmával, a hajtómű gyorsulékonyságának figyelmen k ív ü l hagyásával.

Fontos

megjegyezni,

hogy a forgószám y fordulatszámának csökkentése

egyértelműen

vonóerejének

csökkenéséhez veze t. Ez belátható o forgószám y

vonóerő ( F ) összefüggéséből is .

T

*

F = Cp*—— •Q •R ■I 1000 5

ahol

sét

-

a forgószárny vonóerő-tényezője;

9 R

-

a levegő sűrűsége;

-

a forgószám y sugara;

n

-

8 forgószám y fordulatszáma.

A

forgószárny h irte le n teljesítm ényesése, fordulatszámának csökkené­

is

erecfcényezi és e zzel e g y ü ttjá r a h e lik op ter kényszersüllyedése. Ez

bekövetkezhet egyik v3gy mindkét hajtómű meghibásodásakor, pompázs k ele tke ­ zésekor és idegen tárgy szívócsatornába kerülése esetén.

Ismeretesek mint

(á lta lá b a n

á trep ü lé s.

hőmérsékletű

kényszersüllyedésére

levegő id é z i e lő .

hőmérsékletnövekedés

510-660 kW -tal ily e n

he lik op ter

ható olyan tényezők

Az utóbbi esetben a hajtómű teljesftm ényveszteségét a bekerülő,

negnövekedett 25 C°-os

a

r e j t e t t ) tűzfészek, ip a ri központ kéményei f ö lö t t történő

(700-900 LE )

terepszakaszok

á tre p ü ln i,

a

rendelkezésre

A k iin d u ló á lló

értékhez képest

hajtóaűteljesítm ény

történő csökkenését eredaényezi.

Éppen e zé rt

f e le t t célszerű gazdaságos, vagyis olyan sebességgel

amelynél a hajtómű te lje s ítn é n yfe le s le g e maxim ális, i ll e t v e mi­

nim álisan elégséges a v íz s z in te s repüléshez.

A forgószám y fordulatszdnesése következtében lé tre jö v ő k én ysze rsü lylyedés

kezdeti p illanatában a he likoptervezető

latszám

alapvető feladata a fordu­

- kismérvű, k ö z ö s .b e á llítá s i szög csökkentéssel tö rtén ő -

á llít á s a

és

v is s za ­

a továbbiakban a kormányszervekkel o repülés f e lt é t e l e i t ő l és

fá z is a it ó l függő ténykedés.

A te tt

hajózó

állomány esetenkénti, kényszersüllyedés alkalmával elköve­

repüléstechnikai hibáinak elemzése r á v il á g í t o t t , hogy a he lik o p terve ­

zető é s z le lte a forgószám y fortíulatszám esést, valam int a függőleges s ü ly lyedési sebesség növekedését és m egkísérelte a süllye d é s t a közös b e á llít á ­ si

szög

szé lye s .

h irte le n növelésével megszüntetni. E tevékenység azonban igen ve­ Elsősorban,

ha

n öve lik

a közös b e á llít á s i szöget a forgószám y

fordulatszámesésekor ez tovább fokozza a s üllye d é si sebesség növekedését, a még

intenzívebb fordulatszám-csökkenés következtében. Másodsorban, a közös

b e á llít á s i

szög

növelésével

egyidőben

növekszik

8

szükséges

fo rg a tó -

(M fo rg ), i ll e t v e reakciónyomaték (Mf ) értéke:

Mforg n

ahol Pp rof - p ro fil-te lje s ítm é n y ; n

Adott te lje sítm é n y

- forgószárny fortíulotszán.

esetben

ez e g y ü ttjá r a lapátok forgatásához szükséges p r o f i l -

(Ppr0 f ) növekedésével és fordulatszám -csökkenéssel. Az á lla n ­

dóan növekvő reakciónyomaték hatására a he lik o p te r bal irányú forgásba kezd

- 01 -

(a

s zo vje t

helikopterek

fo rgó szá m y-forgá sirá n yá t

figyelembe v é v e !). Az

újabb k ritik u s üzemrxid - a bepördülés - kialakulásának megelőzésére a h e li ­ koptervezető

re flexszerúen,

Jobb lá b b a l, a faroklégcs8V8r vonőerőnövelése

"b e lé p ". Ilyertkor a faroklégcsavar-lapátok közös b e á llít á s i szöge

irányéba

növekszik, ami természetesen forgatásukhoz is tö b b le tte lje sítm é n yt ig é n ye l. M ive l a forgószárny és a faroklégcsavar mechanikusan össze van kapcsolva, a faroklégcsavar forgatásához hiányzó te lje sítm é n y a forgószám y mozgatásához szükséges szám y

te ljesítm ényből

növekedése fo rgási Ily

lesz

elvonva. Ennek következményeként a fo rgó­

és faroklégcsavar fordulatszám-csökkenés, i ll e t v e a reakciónyomaték még

intenzívebb

le s z . A h e lik op ter íorgószá rn y-ten g ely k ö rü li

szögsebessége és a függőleges s üllye d é si sebessége növekedni kezd.

módon

a

e lh á rítá sé ra

he likoptervezető egyik k ritik u s üzemmód, a kényszersüllyedés irá n yu ld

he lyte le n

tevékenysége egy kapcsolódó, nem kevésbé

veszélyes Jelenség, a bepördülés megjelenéséhez veze the t.

M it tegyen tehát a he lik op terve ze tő, hogy e lk e rü lje a h e lik o p te r nem­ irá n y ít o t t forgómozgását?

Függésben,

a he lik op ter legkisebb ö n á lló b a lra fo rd u lá s i tendenciájá­

nak megjelenésekor igen kismértékben a Jobb p e d á lla l be k e ll lépni a n é lk ü l, hogy

közben

ben,

ha

a

a forgószárny közös b e á llít á s i szögét növelné. Abban az ese t­ he lik o p te r

már forgást végez (s ü llye d é s n é lk ü l) és e mozgás a

lábkormány

Jobbra történő k ité ríté s é v e l nem szüntethető cég, skkor a közös

b e á llít á s i

szög

kism érvű, de energikus v is s za vé te lé ve l csökkenteni k e ll a

forgószám y

reakciónyomátékát.

csökken,

közös

a

b e á llít á s i

s üllye d é si

sebességet

k o p te rre l.

Megfelelő

Amennyiben a gép fo rgá si szögsebessége nem szög folyamatos csökkentésével a függőleges

0 ,5 -1 m/s é rté k ig növelve t a l a j t k e ll fogni a h e li ­ magasságtartalék (H > 2 0 0 m) esetén a forgószám y ön­

forgási üzemmódját felhasználva a gépet csúszással tö rtén ő haladó repülésbe k e ll v in n i.

F e l - és le s zá llá s k o r

tilo s

a forgó szá m y-la p átok

közös

b e á llít á s i

szögét n ö v e ln i, amennyiben k i c s i , vagy te lje s e n hiá n yzik a lábkormány job b ­ ra

történő

ütközésig

k it é r í t é s l ta rta lé k a . A repülés bármely fázisában a jobb pedál történő

k it é ríté s e t i l o s , éppen a z é rt , hogy a h e lik op terve ze tőt

ne fossza meg a forgószám y reakciónyomatékának (Mf ) a íaroklégcsavar vonó­ e rő -növeléssel tö rtén ő kiegyensúlyozósi lehetőségétől.

- 02 -

E lőford u l pördülése Ilye n k or

a a

olyan

esőt i s , amikor a függést végrehajtó he lik o p te r b e -

megengedettnél faroklégcsavar

áramlásleszakadás

nagyobb sebességű oldalszélben következik be. vonóerejének

következtében

hatásfoka

a lapátokon lé tre jö v ő

lecsökken. Ez esetben - m indenekelőtt le ­

te rh e lt helikoptereken - a Jo bboldali pedál akár már kismérvű e lő rem ozdítása

is az áramlásleszakadásos zóna k ite rjed é sé he z, o faroklégcsavar vonóerő

további csökkenéséhez és így végeredményben önforgáshoz v e z e t. A bepördülés megjelenése igen veszélyes manőverező repülés során.

A hoz

3. ábrán a SZARPP-12 á lt a l k é s z íte tt fe lv é te l, a h e lik o p te r ugrás­

történő

ráfodulása

során végbemenő, n e m irán yított mozgását példázza.

Látható, hogy a hossz- és a kere sztd őlé si szög periódikusan váltakozva nagy amplitúdó

é rték e t é r e l . A repülési sebesség szin té n széles határok között

v á lto z ik . A re p ü lé si paraméterek ily e n váltakozása a n e m irá n y íto tt, dugóhú­ zóba átmenő, begördülő h e lik o p te rt Je lle m z i.

Ily tásfok üzemmód

módon a forgószárny ford u la tszá n ős a faroklégcsavar vonóerő ha­

csökkenés, elkerülése

mint f i z i k a i ok következtében fe llé p ő k r it ik u s re p ü lé si érdekében, a helikoptervezetőnek ism ernie és szigorúan

be k e ll ta rta n ia a h e lik op terve ze tői u ta s ítá s lé g iüzem eltetési korlá to zá sa ­ ira vonatkozó e lő ír á s a it.

- 0) -

T A R T A L O M

old a l Fe lh ívá s ..........................................................................................................

1

Dr.Németh M ikidé: Monyon tovább? ......................................................

2

K riz b o i János:

Katonai főiskolások a jövő t i s z t j e i r ő l és tisztké p zé sé ről ....................................................

Freytag R óla:

A he likoptervezető képzés m últja és jelene

20

Tóth Sándor:

Bevezetés a politika e lm é letb e ......................

2>

Mészáros Lá s zló :

A pedagógiai képességek je lentősége, f e j ­ lesztésük lehetőségei a fő isk ola i képzésben

Oobos Dezső:

CiklusszervezŐ3 CCMCOORE PLUS/A számító­ gépen ..........................................................................

í

Or.Pokorádi Lá s zló : A helik op ter repülésdinamikai v is zg á la ta i ropülfikisérlotekkel ...........................................

52J

Horváth Dezső - Horváth Oezső:

A repülésbiztonság rcpiilőszerkozoteken a l l
Ruth Anderson:

;j > l

Amerikai visszaemlékezés egy nogyor fa lura (f o r d í t á s ) ....................................................................

7A

A. Armas - M. Colubev:

A h e lik o p te r n e m írán yított k é n ysze rsü llye dése és bcpördülésc (f o r d ít á s ) ........................

77

I

»