6

M

A

G

Y

A

R

ENERGETIKA Főszerkesztő: dr. Veresegyházi Mária Mobil: 06-20-537-7416 E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság: dr. Büki Gergely, dr. Czibolya László, Civin Vilmos, dr. Emhő László, dr. Farkas István, dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Újhelyi Géza, Zarándy Pál Szerkesztőség: Kiadó: Mérnök Média Kft. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90. Telefon: 1-450-0868 Fax: 1-236-0899 Laptulajdonos: Magyar Energetikai Társaság 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. Telefon/fax: 1-201-7937 Tervezőszerkesztő: Büki Bt. Borítóterv: Metzker Gábor Nyomda: Prospektus Kft. Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató ISSN: 1216-8599

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

XIX. évfolyam, 6. szám 2012. november Alapította a Magyar Energetikai Társaság www.e-met.hu Együttműködő szervezetek:

Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége

tartalom

Egy tollvonással

Garbai László: A magyar távhőszolgáltatás fenntartásának és fejlesztésének cselekvési terve

2

Molnár László: Az EU gazdasági-energetikai jövője

6

Váncza József: 16. Magyar Energia Szimpózium

10

Csoknyai Tamás, Talamon Attila, Csoknyai István, Zöld András: „H”-ból „C”, „F”-ből „A”: Az épületenergetikai rendelet módosításának hatása a távfűtéses épületek energetikai besorolására 12 Büki Gergely: Együttműködés és egyetértés visz előre...

14

Tóth Péter, Biróné Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás 2011. évi legújabb eredményei

16

Hírek

20

Olajos István, Szilágyi Szabolcs: A kistelepüléseken létrejövő távhő- és termeltetési rendszerek energiajogi problémái

22

Szabó Zádor: Empirikus modellalkotás gőzturbinadiagnosztikai céllal

28

Bede Gábor: 70 éves az első önfenntartó láncreakció

31

Büki Gergely: Hőmegtakarítás és a kapcsolt energiatermelés

32

Garbai László, Jasper Andor: A fűtési energiaszükséglet meghatározására szolgáló diagramok matematikai leírása

35

E számunknak különös aktualitást ad, hogy ez év augusztus 14-én módosították az épületek energetikai követelményeiről szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletet. A primerenergetikai tényezők változtatása a legnagyobb hatással a távhős számokra volt, és Büki profes�szor véleményével érvektől és ellenérvektől függetlenül egyetérthetünk, hogy a korábbi és mostani rendelet számainak jelentős eltérése a tanúsítási rendszer és a tanúsítók hitelét erősen érinti! Cikkeinkben e témáról bőséggel olvashatnak. A Magyar Energetikai Társaság – hitvallásához hűen – e témát is körüljárta, elemezte, szakmai segítséget, alapot biztosítva a továbbgondoláshoz, -lépéshez. Veresegyházi Béla

Kádárné Horváth Ágnes: A kialakuló versenyhelyzet értékelése a liberalizált energiapiacokon

38

Orbán Tibor: A távhő, a hazai energetika korábbi mostohagyermeke, mai energiapolitikai eszköze 44 Árva Csaba, Makai Zoltán: Milyen szelek fújnak Romániában?

46

Előzetes

48

1

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Garbai László

A magyar távhőszolgáltatás fenntartásának és fejlesztésének cselekvési terve Az NFM-nek 2012 áprilisában átadott tanulmány tömörített változata Az Országgyűlés a 77/2011. (X. 14.) OGY határozatával elfo-

alternatívákkal összehasonlítva kell elemezni, és a cselekvési (illetve fej-

gadta a Nemzeti Energiastratégiát. A határozat 4/q pontjában

lesztési) tervet ehhez kell illeszteni.

foglaltak szerint az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy az Energiastratégia végrehajtásának érdekében vizsgálja meg a

A távhő cselekvési terv javasolt főbb elemei

távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő

A Kormány által irányítható intézkedések

fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgoz-

A távhő versenyképességének megteremtését tovább kell vizsgálni, és

zon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességé-

eszközöket kell bevonnunk e feladat megoldásába. Ezek az eszközök az

nek biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló

előzőkben tárgyaltak szerint a következők lehetnek:

energiaforrások bevonására.

1. Át kell tekinteni az ÁFA és az energiaadó kérdését. Meg kell teremteni ezek összhangját, és a távhőszolgáltatás méltányos, de nem indokolatlan mértékű kedvezményezésének lehetőségét.

A magyar távhőellátás, távhőszolgáltatás a magyar energetikának egyik

2. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel összefüggésben

meghatározó ágazata, amely egyben a 2005. évi XVIII. törvény értel-

adódó CO2-kereskedelem hasznát vissza kell adni a távhőszolgáltatás

mében közszolgáltatás is. A távhőellátás, távhőszolgáltatás egyedülálló

korszerűsítési feladatainak költségfedezetére.

környezet-, város- és klímapolitikai célok megvalósítását lehetővé tevő

3. Folytatni kell az utólagos hőszigetelés programját. Ennek azonban

adottságokkal rendelkezik, amelyeket hangsúlyosan kell kezelnünk a

negatív következménye a kapcsoltan termelt villamos energia csökke-

nemzetközi energia- és klímapolitikai vállalásaink összefüggésrendsze-

nése és a hőszolgáltatás fajlagos állandó költségeinek növekedése, va-

rében is. A cselekvési tervnek egyrészt tükröznie kell európai uniós el-

lamint kihasználatlan kapacitások megjelenése. Ez utóbbi csökkentése

kötelezettségünket, a kormányzati szándékok szilárdságát, a cselekvési

érdekében irányítottan támogatni kell a távhő terjeszkedését a nagy

terv megvalósítását biztosító jogszabályi környezet kialakítására való ha-

hősűrűségű belvárosi területek irányába.

tározott törekvéseket, és a megfelelő üzeneteket a társadalom, illetve a

4. Át kell tekinteni a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés gaz-

távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók felé. A cselekvési tervnek te-

dasági modelljét, értékelését és benntartását a villamosenergia-rend-

hát a kormányzati célokat és szándékokat, az azok realizálását biztosító

szerben. Elgondolkodtató, hogy a legmagasabb presztízsű, tudományos

jogszabályi környezet megfogalmazását, a támogatási, illetve promóciós

rangú, energetikailag leghatékonyabb villamosenergia-termelés – a kap-

lehetőségek számbavételét és biztosítását, továbbá a kormányzat által

csolt termelés, a gázmotoros kiserőművek, sőt az 50-55%-os hatásfokú

irányítható globális műszaki cselekvési tervet, valamint a hőtermelők és

kombinált ciklusok – erősen támogatott, üzleti értékük támogatás nélkül,

hőszolgáltatók szintjén megjelenő, illetve megvalósítandó konkrét mű-

versenypiaci körülmények között kétséges.

szaki és gazdasági intézkedéseket kell tartalmaznia.

5. Országos katasztert kell készíteni a geotermia és a biomassza bevo-

A magyar távhőellátás már a múltban is, de a jelenben különösen

nására a hőtermelésbe. Ez problematikus a nagy hőszolgáltató erőművek

egymásnak ellentmondó vélemények és ítéletek malomkövei között

esetében, és főleg ott, ahol a hőtermelés és a hőszolgáltató tulajdonilag

őrlődött. Már az 1970-es évektől kezdődően számtalan cselekvési terv

elkülönül. El kell készíttetni a rendszerhez illesztés műszaki megoldásait.

foglalkozott problémáival és azok megoldásaival. A magyar távhőellátás

6. A távhőszolgáltatóknak új, kedvező szerződéseket kell kötniük a

a magyar energetika szakmailag, műszakilag, de különösen politikailag

hőtermelő erőművekkel. El kell ismertetni a kapcsolt hő- és villamosener-

és szociálisan igen érzékeny területe. A távhő jelenlegi fogyasztói köre,

gia-termelés termodinamikai hasznát, amit a 2005. évi XVIII. törvény

helyzete „történelmi kategória”, a panelépületek tekintetében nincs al-

(a távhőszolgáltatásról) előír.

ternatívája, kiváltása műszakilag irreális, és nemcsak gazdasági szinten,

7. Az ún. kisfogyasztó és a távhőtermelő számára értékesített föld-

de környezetvédelmi következmények tükrében is józanész-ellenes. A

gáz árarányának javítása ma már nem hatósági, hanem versenypia-

városias környezetben az új fogyasztók hőigényének kielégítése nem

ci kérdés. Az eddigi vizsgálatok szerint lényeges változás ebben nem

közvetlen gazdaságossági kérdés, hanem egyedül és kizárólagosan –

várható, mivel nincs akkora költségtöbblet a kisnyomású elosztásban,

nemzetközi kötelezettségeinkhez igazodva – a kapcsolt hő- és villamos-

amelynek a kisfogyasztókra való ráterhelése kedvezőbbé tenné az árpa-

energia-termelésen vagy a megújuló energiák felhasználásán alapuló

ritást. Ezt a kérdést az energetikai kormányzatnak ismételten napirend-

távhőellátás.

re kell tűznie, és át kell tekintenie. Az árparitás 10%-os megváltoztatása

A távhőellátásnak problémái vannak. Az egyedi gázellátással szemben a közvetlen költségek szintjén versenyhátrányban van. Energetikai jelentősége viszont óriási; fenntartása és fejlesztése indokolt. A jövőképet meg kell fogalmazni. A távhőellátás helyzetét az egyéb ellátási

2

már sok esetben eltüntetné a távhőtermelés versenyhátrányát az egyedi földgázbázisú ellátással szemben. 8. A Kormány által irányítható intézkedések jogi összehangolása. A távhőtörvény módosítása, energetikai kerettörvény?

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

A jövőt érintő néhány korábbi gondolatunkat összefoglalva

Veszteség a hőtermelésben

A korábbi támogatási rendszerben (az ún. KAT) a támogatás az átlagos villamosenergia-átvételi árban volt elbújtatva. Végső so-

Veszteség a primer Veszteség a elosztásban hőközpontban

Veszteség a szekunder rendszerben és a felhasználónál

ron a fogyasztóknak többe került a villamos energia azáltal, hogy jelen volt a kapcsolt termelés. Vagy mégsem? Olcsóbb lett volna-e a villamos energia, ha a kapcsolt kapacitások helyett kondenzációs kapacitások létesültek volna? Nem tudjuk. Nem valószí-

Hőbeszerzés - hőtermelés

Fogyasztó felhasználása

nű! Hiányoztak és hiányoznak a villamosenergia-ipari least-cost elemzések! A támogatás annak reményében került a kapcsolt erőművekhez, hogy ezáltal lehetővé válik olcsóbb távhő termelése és a szolgáltatott távhő árának csökkenté-

A távhőrendszer energetikai Shankey-diagramja

se. Meglepő módon ez elsősorban a nagy kombinált ciklusú erőművekhez illeszkedő távhőszolgáltatóknál maradt el.

Központból érkező költség

Jelentős eredmény viszont, hogy a CO2kibocsátás csökkentésére tett vállalásunk sikeres volt. Ám nem kétséges, hogy a kap-

KK1

csolt termelés és a távhőszolgáltatás kap-

KK2

KK3

KKi - központi költség TKi - hőtermelési költség HSZKi - hőszállítás költsége HKPKi - hőközponti költség

TK0

csolatának üzleti modellje, stratégiai tervezése és az állam szerepe jelentős revízióra szorul.

TK1

A távhőszolgáltatók részvétele a cselekvési tervben Eredményes

cselekvési

szolgáltatás

versenyképességének

terv,

a

távhőmeg-

teremtése, az alternatív ellátási módok költségeivel való összemérhetősége nem valósítható meg a távhőszolgáltatók aktív részvétele nélkül és a saját lokális versenyképesség-javító cselekvési tervek elkészí-

∑TKi

TK2 TK3 TK4

Hőtermelés Fajlagos mutatók: TKi értékesített hő

tése hiányában. Joggal várható el, hogy a távhőszolgáltató cégek – amelyekre meg-

∑HSZKi HSZK1 HSZK2 HSZK3 HSZK4 Hőszállítás Fajlagos mutatók: HSZKi értékesített hő

lehetősen nagy politikai figyelem irányul – ne csak passzív résztvevői legyenek a kormányzati

cselekvési

tervnek.

Joggal

∑HKPKi HKPK1 HKPK2 HKPK3

HKPK4

Hőközpont, hőátadás Fajlagos mutatók: HKPKi értékesített hő A távhőrendszer költség-folyamábrája

várható el, hogy minden távhőszolgáltató cég elkészítse a saját rövid- és középtávú fejlesztési tervét, amelyet a megfelelő önértékelés elvégzése és jövőkép megfogalmazása után állíthatnak össze. Minden magyarországi távhőszolgáltató cégnek el kell készítenie a saját cselekvési tervét az alábbiak szerint. A cselekvési terv készítésének tartalmi, módszertani és fogalmi eszközei és lépései nagy vonalakban a következők: • A jelen helyzet mély analízise. – Az ellátási biztonság értékelése településenként és rendszerenként. – Termelési és beszerzési forrásbiztonság, a kapacitások értékelése. – Szállítási és elosztási biztonság.

Szükséges és elégséges ellátási biztonság. A teendők felmérése és költségei. – A távhőellátás költségeinek és költségszerkezetének értékelése településenként és rendszerenként. ◊ Energia-folyamábra (Shankey-diagram, lásd a mellékelt segédletet) az energia beszerzésétől a radiátorig. ◊ Költség-folyamábra az energia beszerzésétől a radiátorig (lásd a mellékelt ábrák). ◊ Energetikai és költség-fajlagosok előállítása a távhőellátó rendszerek extenzív mutatóinak, az ellátott lakásszámnak, vezetékhosszúságnak stb. függvényében. □ Homogén fogyasztói kategóriák képzése az exten-

– A fogyasztói rendszerek értékelése.

zív paraméterek szerint, és a költségek összeha-

– Az ellátási biztonság értékeléséből levont következtetések.

sonlítása rendszerek és települések között. (Bár a

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

3

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Qnyereség1 Qbe1

Hőtermelés

Qnyereség2 Qki1=Qbe2 Hőszállítás

Q

Qki2=Qbe3

primer rendszer

Qveszteség1 ηhőtermelés

Qnyereség3

ηhőszállítás, primer

lehet teljesítmény, Q

Qki3=Qbe4

Hőközpont

Qveszteség2

Qnyereség4

Qveszteség3 ηhőközpont

Hőszállítás szek. rendszer

Qki4=Qbe5

Qveszteség4

Hőfelhasználás

Qveszteség5

ηhőszállítás, szekunder

ηhőszolgáltatás=ηhőtermelés*ηhőszállítás, primer*ηhőközpont*ηhőszállítás, szekunder

lehet mennyiség, Q

A hőszolgáltatás rendszere homogenizációnak jelentős korlátai vannak, de a különbségek okaira rá tudunk mutatni, és ezzel azok indokolhatók vagy nem tarthatók fent.)

részéről a kisfogyasztói gázellátással szemben? A gázszolgáltatók és a Magyar Energetikai Hivatal bevonása. – A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés új versenymodell-

□ Megkövetelhető településenként és rendszerenként a

je. Miért előnyösebb egy 58% hatásfokú, kombinált ciklusú,

közgazdaságtanból ismert rövid-, illetve hosszú távú

kondenzációs kimenetű erőmű építése egy hasonlóképpen

gazdasági határköltség definiálása és meghatározása.

optimalizált, kapcsolt hő- és villamosenergia-kapacitással és

– Az épületenergetikai hatékonyság növelő programok és eredmények felmérése és bemutatása. □ Az épületgépészeti felújítások százalékos aránya és eredményei. □ Épületek utólagos hőszigetelésének százalékos aránya és eredményei. □ Jelentkező hőigény-megtakarítások és felszabaduló forráskapacitások értékelése, és az ellátás állandó költségeit növelő hatása.

arra épülő távhőellátással szemben? – A megújuló energiaforrások illesztése a Nemzeti Energiastratégia, illetve Megújuló Cselekvési Terv irányszámaihoz. Megújuló energiaforrás és távhőrendszer kapcsolatok topográfiai felmérése és illesztése, beszerzés- és felhasználás-mérlegek, stabilitás. Költségek. Növeli vagy csökkenti a távhőellátás költségeit? – A fentiek mind biomasszára, mind geotermiára elkészítendők.

– A távhőellátás jelen műszaki színvonala Magyarországon.

– A geotermia távhőrendszerhez illesztésének, visszasajto-

A Stand der Technik ‒ State of Art, különösen a fejlett nyu-

lásának vagy továbbhasznosításának országos felmérése a

gati országokban.

távhőellátott településekhez illesztve.

◊ Az amortizálódó technikák cseréjének felmérése a Stand der Technik szerint. Költségek felmérése. – A település, illetve a távhőellátó rendszer körzetében a geo-

Javaslatok az Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv koncepciójára

termikus energia-, illetve a biomassza-potenciál felmérése, a hasznosítás lehetőségeinek faltárása, műszaki megoldások,

(Az NFM-nek 2012 áprilisában átadott tanulmány tömörített

költségek és gazdaságosság.

változata.)

– Ellátási költségek, fajlagos költségek a nyugat-európai orszá-

Az EFCsT célkitűzéseivel egyetértünk. A célrendszer a Nemzeti Ener-

gokban, illetve a volt keleti blokk országaiban. Összehasonlí-

giastratégiában helyesen megfogalmazott „atom-szén-zöld” forga-

tás, értékelés.

tókönyvben foglaltakat bontja ki, és helyezi el a kapacitásfejlesztési alternatívákban.

• Intézkedések és cselekvési terv a helyzetanalízist követően.

ménye azonban – véleményünk szerint – megkívánja az EFCsT cél– Az indokolatlan költségek csökkentésének lehetőségei és

rendszere prioritási rangsorának módosítását. Az erőműfejlesztési

eszközei az energetikai Shankey-diagramok és költség-fo-

stratégiának elsősorban a legkisebb költség elvét kell követnie, és az

lyamábrák alapján.

energiapolitika irányításának – a magyar állam képviseletében – a

– Terjeszkedési stratégiák és azok költségei a felszabaduló forráskapacitások kihasználására. – A versenyhelyzet értékelése településenként az egyedi gázellátással szemben.

4

A gazdaságpolitika tágabb célrendszerébe való beilleszkedés követel-

rendelkezésre álló eszközrendszerét felhasználva ennek megvalósulását kell megkövetelnie. A dekarbonizációs feltétel túl távoli, és még nem igazolt klímapolitikai meggondolások alapul vételével túlzott gazdasági terheket ró ránk, miközben az eredmény kétséges. Megítélé-

– A versenypiacon van-e indokolt és reális költségtartalék a

sünk szerint a dekarbonizációs feltétel (cél) európai megítélése vál-

kis- és a középnyomású elosztás rendszerhasználati díja-

tozni fog. Nem értünk egyet azzal a kijelentéssel, hogy a hosszú távú

iban? Mekkora az indokolható költségelőny a távhőellátók

dekarbonizációs célok és a rövidtávú intézkedések közötti összhang

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

megteremtése rövidtávú intézkedések megtételét indokolja, tekintve,

• A szénbázisú erőmű-program a meglévő lignittüzelésű blokkok

hogy az erőművi technológiák életciklusa és/vagy rekonstrukciós idő-

megtartását, illetve egy esetleges új blokk megépítését jelentheti.

horizontja a teljes dekarbonizációs időhorizonton belül van.

A blokkok alaperőmű jellegűek, a program munkahelyeket tart meg,

Az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a CO2 légköri jelenlétének változása közötti összefüggésrendszer nem egyértelmű, sőt az új légkörfizikai elméletek ennek az ellenkezőjét is megengedik.

és exportképes áramot biztosít. • A meglévő szénhidrogén-bázisú kondenzációs kapacitások mára elavultak és piacképtelenek. Helyettesítésük a meglévő telephelyek

Az EFCsT az atom-szén-zöld bázisforgatókönyvben foglaltakhoz

megtartásával, kombinált ciklusú blokkok létesítésével történhet. Tö-

illeszkedve a konvencionális tudományos tervezés módszertanát kell,

rekedni kell a kapcsolt energiatermelésre. Földgázimport-függőségün-

hogy kövesse. Az EFCsT tervezése – a koncepció helyesen állapítja

ket ezek az új erőművek a rendkívül jó hatásfokuknak köszönhetően

meg – lépcsőzetes és folyamatos munka, amelyet megfelelően stabil

a villamosenergia-iparban 40-50%-kal csökkenthetik. Az igényválto-

személyi állományú, megfelelő felkészültségű szaktudományos inté-

zásokkal szembeni rugalmasságuk nagy, érzékenységük kicsi, szabá-

zet, illetve csoport végezhet, amely elkötelezett a magyar gazdasági

lyozhatóságuk nagyon jó, de gazdasági értékállóságuk, piacképessé-

érdek érvényesítése iránt.

gük az utóbbi évek tapasztalatai alapján labilis. színvonalú

Az államnak tulajdonosi szemlélettel, a fogyasztói árak minima-

erőműtervezési „iskola” gyakorlatát követve – a villamosenergia-

Az

EFCsT-nek

–

a

hagyományosan

magas

lizálását célozva, modellszámításokkal kell követnie és irányítania a

igények valószínűségi mezejében a szükséges és elégséges kapacitá-

villamosenergia-piac mozgását, illetve fejlődését. Az államnak folya-

sokat tartalmazó, megfelelő összetételű (nagyság és energiahordozó)

matosan értékelnie kell a tényleges árakat és az elérhető least cost

erőműparkot kell megterveznie, emellett a selejtezések ütemezésé-

közötti különbséget.

vel, a technológiai avulás és a piacképtelenség előrejelzésével és az ekkor szükséges intézkedések tervezésével és iniciálásával kell foglalkoznia. A tervezés eredményességét a végfogyasztói árakban a least cost elérése minősíti. A piacot és a befektetői terveket ebben az irányban kell befolyásolni. Az EFCsT-ben mindig mérlegen kell lennie a gazdasági optimum stabilitásának, időállóságának, hosszú távú piacképességének – legalább a megtérülési idő alatt. Ebből a szempontból az atom-szén-zöld forgatókönyv várhatóan jól teljesít, ugyanis • a megújuló (zöld) stratégia gazdasági értékállósága stabil, • a hazai szén gazdasági értékállósága stabil, • a szénhidrogén-alapú erőművek gazdasági értékállósága instabil, ezzel szemben a beruházásuk gyors, kisebb az eszközértékük. A zöld stratégia megvalósítása európai követelmény, kötött célú, a struktúra kialakítása rendszerfüggetlen belső optimalizáció mentén történhet. A zöld stratégia mérsékelt ütemű, a kitűzött célokkal összhangban álló fejlesztése hazai munkahelyeket teremt. A megújuló energiahasznosítás növelése olyan pálya, amely bármely további célkitűzéshez illeszthető. Ugyanakkor a rendszerbe illesztésük és szabályozásuk nehézkes, rendelkezésre állásuk kevéssé stabil, üzemeltetésük rossz hatásfokú, az energiahordozók rendelkezésre állása szezonalitást követhet. Törekedni kell a hatásfokjavítás érdekében a kapcsolt energiatermelés megvalósítására, a távhőrendszerekhez való illesztésükre. A késleltetett CCS feltétel elfogadása helyes álláspont. A CCS technológia nem piacérett, és nem ad egzakt és megnyugtató megoldást a CO2 eliminálására. Tudatában kell lennünk annak, hogy a preferált atom-szén-zöld stratégián belül az atom-szén kapacitások ún. alaperőmű jelleget testesítenek meg. Hosszú engedélyezési és létesítési időtartamokkal rendelkeznek. A villamosenergia-igények alakulásának bizonytalanságaival szemben merevek és rugalmatlanok.

Összefoglalva • Az atomerőmű-program adja az EFCsT bázisát. Ez jelenti a meglévő blokkok élettartam hosszabbítását, és új, optimalizált méretű blokkok létesítését. Erősödik az állam tulajdonosi szerepe, közép-európai régiós exportőr pozíció, stabil exportképesség teremthető meg. A stratégia gazdasági értékállósága stabil, a piacképtelenség veszélye kicsi.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

5

MERRE TOVÁBB, EURÓPA?

www.e-met.hu

Molnár László

Az EU gazdasági-energetikai jövője

Az Európai Gazdasági Közösség, illetve az EU, a múltban nagy ered-

sokat diszkrimináló (pl. szén) törvényeket vezetett be, komolytalanná téve a

ményeket ért el, békét, együttműködést teremtett az ezer éve hábo-

szabad versenyt.

rúzó németek, franciák és angolok között. Megtanította az európai

Az EU is észlelte, hogy baj van, ezért kitűzték, hogy az EU legyen a világ

polgároknak a szolidaritás és a határokon átnyúló gazdasági koope-

legversenyképesebb régiója. 2010-ben mély hallgatás övezte a tényt, hogy a

ráció fogalmát. Nemes célokat tűzött ki az emberi jogoktól a szociális

vállalás egyáltalán nem teljesült, sőt a leszakadás üteme gyorsult.

piacgazdaságig. Emellett megszervezte Nyugat-Európa háború utáni

2004-ben folytatódott a bővítés, ekkor 8 volt „szocialista” állam és két

újjáépítését, és a '60-as évekre virágzó gazdaságokat és jólétet te-

Földközi-tengeri szigetállam nyert felvételt. Már ekkor érezni lehetett az EU-

remtett.

vezetés nyilvánvaló gyöngéit: a lassúságot, a tehetetlenséget, a döntésképtelenséget. De az igazi gyengeség a 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság

A '70-es években a kibontakozó globalizáció kezdte megmutatni farkasfogait.

idején mutatkozott meg. A válság a világgazdaság régiói közül az EU-t érintet-

Az USA mellett új, veszélyes riválisok, például Japán, Dél-Korea tűntek fel a

te a legsúlyosabban, és itt megy a kilábalás is a legnehezebben. Kiderült, hogy

világpiacon, de a német-francia-olasz exportgépezet akkor még zavartalanul

a korábbi fejlődés és jólét főképp hitelekre épült, és a szociális piacgazdaság

működött. Az EU vezetői két főirányt jelöltek ki: az EU folyamatos bővítését,

egy szép, de fenntarthatatlan álom. A tagállamok eladósodottsága gyorsan

illetve az integráció fokozását. A kezdetben hat, nagyjából egyenlő fejlettsé-

nőtt, 2010-re átlagban meghaladta a GDP-re vetített 80%-ot, de egyes or-

gű országból álló „mag” egyre bővült, a fejlett Ausztria, Dánia és Svédország

szágokban, Görögországban, Írországban jóval 100% fölé került. Egyúttal az

mellé felvételt nyert a jóval kevésbé versenyképes Spanyolország, Portugá-

is manifesztálódott, hogy a gazdag, versenyképes államok – Németország,

lia, Írország, majd a feltételeket csak trükkökkel teljesítő Görögország is.

Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország stb. – egyre gazdagabbak lesznek a

A 15 tagállam együttműködése kezdetben nagyjából zavartalan volt. A foko-

kevésbé versenyképes EU tagállamok rovására. Németország, Hollandia évi

zódó integrációt, a nemzeti szuverenitásról való részleges lemondás döcce-

200 milliárd eurót meghaladó exporttöbbletet ér el a szegényebb, illetve ver-

nőit a bőséges német pénz olajozta.

senyképtelenebb tagállamok rovására, melyek hitelek felvételével fedezik ne-

A rendszerváltozás és a német egyesítés után az EU vezetése már egyre

gatív külkereskedelmi mérlegüket. Vagyis konvergencia, felzárkózás helyett a

inkább politikai célokat tűzött ki. 1999-ben bevezették az eurót, mely – a

szegényebb államok eladósodtak. Magyarország a csatlakozáskor, 2004-ben

négy szabadsággal: az áru, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások határokon

az EU GDP/fő átlag 62%-án állt, ott áll most is, de jóval inkább eladósodva,

keresztüli szabad áramlásával – még jobban kihangsúlyozta az egyes orszá-

sokkal magasabb munkanélküliséggel.

gok eltérő fejlettségét, versenyképességét. Az eredeti elképzelés szerint az

Sajnos az EU felzárkózást elősegítő programjai (kohéziós alapok) sem

euró bevezetése közelítette volna egymáshoz az eltérő fejlettségű országokat,

vezettek sok eredményre, sokkal inkább a helyi politikai érdekeket szolgál-

azonban épp fordítva történt: konvergencia helyett az euró-zónába politikai

ták, nemegyszer korrupt módon. Sokfelé értelmetlen presztízsberuházások

okokból felvett, különféle gazdasági teljesítményű országok bajba sodorták az

létesültek, melyekről utóbb kiderült, hogy veszteségesek, és a helyi közösség

eurót. Az euró-zónából kimaradt az Egyesült Királyság, Dánia és Svédország,

nem képes őket fenntartani.

de a zóna-tagok közül erős nosztalgia él a németekben, osztrákokban, hollandokban is a korábbi nemzeti pénz iránt.

A görög válság mélyülése során vált ismertté, hogy az euró-zóna pénzügyi ellenőrzési szabályai szinte teljesen kidolgozatlanok, nincsenek rend-

Az EU az elmúlt negyedszázadban lassan, de folyamatosan leszakadt a vi-

szeres és alapos külső (pl. Eurostat és IMF) ellenőrzések. Az EU-ból vagy

lággazdaság többi centrumához – USA, Távol-Kelet, Kína, India stb. – képest.

az euró-zónából való kilépés, kizárás szabályai zavarosak, nincs két jogász,

Az euró-zóna elhibázott, nem átgondolt kialakítása csak növelte a gondokat.

aki egyformán értelmezné őket. A Bizottság és a Tanács politikai okokból

Az EU vezetése ekkor úgy gondolta, mivel politikai, gazdasági és katonai téren

ragaszkodik Görögország megmentéséhez, öntik a pénzt a lyukas hordóba,

nem képes versenyezni a legfejlettebb, illetve a leggyorsabban fejlődő orszá-

pedig úgy tűnik, Görögországot csak azzal lehetne megmenteni, ha megkap-

gokkal, ezért keres egy népszerű és olcsó közös ügyet, amelyben világelső

ná az önálló fiskális politika lehetőségét, az új drachmát, és ezáltal növelni

lehet: ekkor vált az EU-ban egyes számú prioritássá a környezetvédelem, az

tudná versenyképességét. Enélkül Görögország évről-évre nagy negatív ex-

energiatakarékosság, a CO2-emissziók csökkentése.

port-import szaldót fog produkálni, és tovább zuhan az adósságok kútjába,

Az EU gazdaságpolitikájának ellentmondásai itt mutatkoztak meg igazán.

az EU pedig évente megmentheti a görögöket. Görögország eddig kapott

Az EU először felvázolt egy nagy víziót, 15, majd 27 ország közös piacát, ahol

kb. 300 milliárd euró támogatást, mialatt Magyarország egy éve küzd egy

megszűnnek a határok, érvényesül a 4 szabadság elve, mindenki versenyez

huszad-akkora hitelért. Közben eddig stabilnak hitt országok is meginognak,

mindenkivel. Az áruk, a szolgáltatások szabad áramlása miatt – mert nin-

a kis Írország és Portugália még nem túl nagy falat, de a 40 milliós Spanyol-

csenek védővámok, egyéb adminisztratív gátak –, és mert közös mérőesz-

ország és a még nagyobb Olaszország megmentése már ezermilliárdokat igé-

köz van, az euró, ténylegesen kialakul egy szabad verseny, ahol mindenki a

nyelne, ennyi pénzt pedig messze nem áll rendelkezésre.

legolcsóbb, a legjobb árut vásárolja. Ezután azonban az EU a piacot torzító,

A válságmenedzselés német módja, a kőkemény fiskális politika hosszabb

gyakran áremelő hatású, egyes termelőket preferáló (pl. szélenergia), má-

távon valószínűleg megoldást jelent, de a megszorítások fékezik a gazda-

6

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

MERRE TOVÁBB, GEOTERMIA EURÓPA?

sági fejlődést, és az újraválasztásra hajtó

A kétkörös Európa – a gazdag országok

politikusok félnek az évekig tartó stagná-

bent, a lemaradtak kint – előbb-utóbb újabb

lástól. Az alighogy megfogalmazott fiskális

válságokat szülne, a kint maradt országok

paktum megrepedni látszik: az új francia

lakóinak állandó elégedetlensége és követe-

elnök, Hollande máris puhítja a megszorítá-

lései miatt.

sokat, pénzt akar pumpálni a gazdaságba,

A válságból kivezető utat Európa még

közös eurókötvények kibocsátását követeli

keresi. A tagállamok egymást hibáztatják,

az EKB-tól. Igaz, ezt Amerika is megtette,

a hibákat nem ismerik be, tovább erőltet-

Obama elnök már több mint 2000 milliárd

nek számos tévutat – pl. bővítés, Ukrajna

dollár nagyságrendben működtette a pénz-

és Törökország felvétele –, nincs megoldási

nyomdát.

koncepció. Végre a lényeggel kellene foglal-

A közös kötvény ideájának a németek

kozni, a csökkenő népességgel, az alacsony

keményen ellenállnak, jó okkal, hisz a közös

növekedéssel, a magas munkanélküliséggel,

kötvény azt jelentené, hogy Németország

a magas eladósodottsággal – és nem a 2050-

fizeti ki a rosszul teljesítő országok finanszí-

es dekarbonizációs célokkal.

rozásának egy részét. A „pumpáljunk pénzt a gazdaságba a növekedés érdekében” jel-

Európa energetikai jövője

szó népszerű a szavazók, a lobbisták és a

A mostani gazdasági válságból való kilába-

(populista) politikusok körében, főképp, ha

lás egyik megoldási javaslata a zöld gazda-

más ország pénzéről van szó. De nincs em-

ság megteremtése, mely e nézetrendszer

ber ma az EU-ban, aki tudná, hogyan lehet

képviselői szerint egyszerre teremt munka-

fenntartható módon elősegíteni a növeke-

helyeket, gazdasági fellendülést, óv a klí-

dést. Az elmúlt két évtized is a növekedés

maváltozás káros hatásaitól és a fosszilis

„kék madarának” üldözésével telt el, de a

energiahordozók közeli kimerülésének követ-

madarat nem sikerült megfogni.

kezményeitől. Az EU erős környezetvédelmi

Az EU-ban a görög válság kirobbanása óta egymást hibáztatják az északi és a déli

elkötelezettségét

direktívákban,

kötelező

célkitűzésekben rögzítette. Ezek közül is ki-

államok. Régi, közhelyes gondolatok válnak ismét népszerűvé az északiak

emelkedik a 2020-ra kitűzött 3×20%-os célkitűzés, mely a megújuló energiák

sajtójában – de politikusaik körében is – a lusta és korrupt mediterrán em-

részarányának növelését, míg az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás csök-

berekről, az ún. „strand” országok lakóiról. A déli országok lakói pedig az

kentését fogalmazza meg. De említhetjük a 2050-ig terjedő dekarbonizációs

északiakat vádolják kizsákmányolással. A már említett gazdag északi államok

tervet, mely a villamosenergia-mixből szinte teljesen kizárná a szenet, föld-

(németek, skandinávok) ma is jól állnak, a probléma az euróból, az euró-zó-

gázt, olajat (95-100%-os dekarbonizációs szintet írnak elő).

nából fakad. De eddig egyetlen EU-politikus sem mondta ki, hogy nem volt

Más fejlett országokban, sőt a fejlődők egy részében is kiemelt szerepet

helyes ilyen módon létrehozni a szabályozatlan euró-zónát, sőt, monumentális

kap a környezetvédelem, de nincsenek hasonló típusú kötelező célkitűzések,

hiba volt egy karámba terelni a világ legversenyképesebb országait (Német-

sokkal inkább a hatékony energiafelhasználással, a levegő, a talaj és a vizek

ország, Hollandia, UK, a skandináv országok) a versenyképességi listán az

tisztaságával foglalkoznak a CO2-kibocsátás helyett.

ötvenedik körüli vagy még alacsonyabb helyezésű (Magyarország 2011-ben a

Az EU környezetvédelmi mozgalmának vezetője Németország, mely pél-

60.!), kisebb versenyképességű államokkal. Nem lett volna szabad arra szá-

dát mutat a hatékonyság növelésében és a megújuló energiák fejlesztésében.

mítani, hogy szegény és dúsgazdag országok (pl. a GDP/fő Bulgáriában 6300,

Sőt a rendkívül ambiciózus dekarbonizációs tervet is a németek kezdemé-

Luxemburgban 104 400 $/fő) képesek lesznek zavartalanul együttműködni.

nyezték. Emellett atomerőműveik leállítását is elhatározták, új atomerőmű

Világos, hogy a mostani megoldási terv, azaz hogy csináljunk a dél-euró-

építése pedig szóba sem jöhet. A németek úgy gondolják, a következő néhány

paiakból takarékos, precíz, pontos adófizető németeket – és a válság máris

évtizedben túljutunk az „olaj- és gázcsúcson”, e két vezető energiahordo-

meg van oldva –, nem járható út. Mára ott tartunk, hogy az EU vezetése

zó termelése hanyatlani kezd, míg áruk kiszámíthatatlan magasságokba fog

szétesett, vége a német-francia tandemnek, az egyre gyakoribb politikai

emelkedni. Az ebből kialakuló energiaválságot – talán ők egyedül a világon

csúcstalálkozók eredmények nélkül záródnak. Senki sem vállalja az igazság

– felkészülve fogják várni szélturbinákkal, napelem- és biogáz-telepekkel, bio-

kimondását, senki sem akar az euró-zóna szétverőjeként bevonulni a történe-

üzemanyagokkal és a megújulós technológiák egyéb csodáival. Vagyis 2050-

lembe – lehet, hogy elég lenne egy-két országot kizárni –, és így folytatódik a

re, mire elfogy az olcsó olaj és a gáz, Németország nyerő helyzetbe kerül

tehetetlenkedés. Pedig már egyetlen ország kizárása is felelősebb politizálásra

versenytársaival szemben. Vagy mégsem? Ezt nézzük meg a következőkben.

kényszerítené a politikusokat. Megértetné a politikusokkal: a magad hibájáért

Tisztában vagyunk vele, hogy erre a kérdésre ötven-száz év múlva lehet pon-

neked kell viselni a felelősséget.

tos választ adni, de a jövő vizsgálata semmiképpen sem felesleges.

A legutóbbi EU-csúcsokon felvetett megoldási javaslatok – az EKB vásá-

A német koncepció ugyan kissé következetlen, mert egyidejűleg jelentős

roljon kötvényeket stb. – aligha fenntarthatók, azt ajánlják ugyanis, hogy Dél-

gáz-infrastruktúrafejlesztések is folynak Németországban, például az 55 mil-

Európa költse a pénzt, Észak-Európa pedig állja a költségeket. Ehhez azért az

liárd m3/év szállító-kapacitású Északi Áramlat most készült el, és több ezer

északi országok szavazóinak elég egyértelmű hozzászólása lesz.

MW új szénerőmű is tervezés-kivitelezés alatt áll, de ettől most tekintsünk el.

A legfrissebb javaslatok – a fiskális unió megteremtése, a költségvetések

Mialatt Európa a megújuló energiákat fejleszti, a világ legnagyobb szén-

brüsszeli ellenőrzése, közös bankfelügyelet – olyan mértékben beavatkozná-

és második legnagyobb földgázkészleteivel rendelkező USA gyors ütemben

nak a nemzeti szuverenitásba, hogy nehezen képzelhető el, hogy a nemzetál-

fejleszti nem-konvencionális olaj- és gáztermelését, és a következő évtize-

lami politikusok ehhez hozzájárulnának.

dekben jelentős mértékben függetlenné válik a földgázimporttól, és olajim-

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

7

MERRE TOVÁBB, EURÓPA?

www.e-met.hu

portja is csökken. A legnagyobb energiafogyasztók közé tartozó, leggyorsabb

bá több tucat válságban lévő ország példája bizonyítja, hogy a magas állami

energiaigény-növekedést felmutató Kína és India is a szenet, a földgázt és az

támogatás-igényű zöld gazdaság nem jelent kivezető utat a válságból.

olajat favorizálja, mint ahogy a fejlett és a fejlődő országok döntő többsége is.

Végezetül álljon itt egy általános észrevétel: Amíg Kína, az USA és a többi

Energetikai jövőjét a megújulókra építő Európának a következőkkel kell

nagy ország (India, Brazília, Dél-Afrika, Oroszország stb.) nem tesz szinte

szembenézni a megújuló energiák jellemzőinek vonatkozásában: • Nagy részük nem illeszkedik a fogyasztó oldali igényekhez (pl. szél, nap, víz, hullám). • Használhatóságuk, rugalmasságuk, rendelkezésre állásuk, kapacitásértékük kisebb, mint a kiszámíthatóan, üzembiztosan és a fogyasztási igények-

semmit sem a klímaváltozás elleni harcban, nem vesznek részt egy a világ minden országára kiterjedő egységes programban, addig a „Föld védelme” Magyarország esetén nem tekinthető gazdaságilag értékelhető eredménynek. Ez így egy olyan üzlet, ahol mi fizetjük a számlát, de a haszon másnál jelentkezik. Nincs értelme a megújuló célok túlteljesítésének sem, mert:

hez igazodóan működő fosszilis és nukleáris bázisú villamos energia-, illetve

1. Magyarország nem képes érdemben befolyásolni a klímaváltozást.

hőtermelés.

2. Magyarországnak nincsenek komparatív előnyei a zöld energiák terén.

• Rendelkezésre állásuk, teljesítményük az év során kiszámíthatatlanul

A zöld gazdaság állami támogatást igényel, és összességében nemzetgazdasá-

ingadozik (pl. a szél évente csak 15-20%-ban áll rendelkezésre, a vízerőmű

gi szinten nem hoz hasznot, hanem másutt megtermelt jövedelmet használ el.

termelése szárazság idején visszaesik).

A hazánkra vonatkozó fenti gondolatok érvényesek az egész EU-ra is.

• A kiszámíthatatlan megújuló energiák mögé hatalmas tartalékkapaci-

Reméljük, hogy ez a nagy múltú politikai-gazdasági közösség megtalálja a

tásokat (szenes-földgázos erőműveket?) kell létesíteni az ellátás biztonsága

kivezető utat pillanatnyi nehéz helyzetéből, és újra elfoglalja azt a helyet a

érdekében.

világban, melyet megérdemel.

• Beruházási és üzemeltetési költségeik magasabbak a fosszilis energiákéinál, állami beruházási és üzemeltetési támogatást igényelnek (pl. emelt árú kötelező átvétel).

Mégis győz a józanész? 2012 nyarán fordulat látszik az EU politikájában

• Bevezetésük emeli a szekunder energiahordozók (áram, hő, üzem-

Brüsszel ismét ipari kontinenssé akarja tenni Európát. Az Európai Bizottság

anyag) árát (pl. Paks kiváltása zöld energiával 18 Ft-tal emelné meg egy kWh

szerint a kontinens jólétének újbóli forrásává az ipar válhat, jelentette be An-

villany árát).

tonio Tajani, a Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos. Az ipar

• A bioüzemanyagok fejlesztésének hatására az ENSZ szerint negyven

részarányának növelését az értéktermelésben a szintén 2020-ig elérendő klí-

országban élelmiszerhiány lépett fel, illetve nagyarányú dzsungelirtást lehe-

mapolitikai célokkal együtt kívánja a Bizottság megvalósítani. Az egymásnak

tett tapasztalni.

ellentmondó ipari termelésnövelési és klímavédelmi célok együttes teljesítése

• A szélturbinák tömeges elterjedése hatalmas hálózatfejlesztést is igényel, és a rendszerszabályozás egyre nehezebb feladatot jelent. • Csökken az energiaellátás biztonsága.

óriási politikai fordulatnak számít, hiszen Brüsszel korábban feltétlen elsőbbséget tulajdonított a klímavédelemnek. Günter Oettinger, az EU német energiaügyi biztosa rámutatott, hogy az

Ha a fenti kilenc érvet elfogadjuk, akkor egyértelmű, hogy a döntő több-

európai országok közül „sokan tudatosan, sokan pedig gondatlanságból” el-

ségében a megújuló energiákra épülő energiaellátás a beruházás, a hálózat-

hanyagolják az ipar fejlesztését. „Jelenleg valóságos iparmentesítés zajlik”

fejlesztés szempontjából drága, az üzemeltetés szempontjából ugyancsak

– mondta. Tajani hangsúlyozta, hogy „Európának a 21. században újra kell

drága és még megbízhatatlan is lesz. A német dekarbonizációs terv a villamos

iparosítania magát, mivel egy erős ipari bázisnak kulcsfontosságú jelentősé-

energia árát minimum kétszeresére emeli az EU-n kívüli versenytársak áraihoz

ge van Európa jóléte és gazdasági sikere megalapozásában”, és ehhez „egy

képest. A drága és megbízhatatlan energiaellátás nyilvánvalóan versenyhát-

harmadik ipari forradalomra” lesz szükség. Tajani tervezetében több pillérrel

rányt jelent amerikai, kínai stb. versenytársainkkal szemben a globális piacon.

támasztaná alá Európa feldolgozóipari bázisként betöltendő szerepét: a ku-

A most folyó válság azt is megmutatta, hogy ilyen válságos időkben – a

tatási-fejlesztési és termelőüzem építési beruházások növelésével, illetve a

megszorítások és a pénzszűke miatt – az új megújulós beruházások szinte

belső piac megerősítésével és a külpiaci nyitással. Az uniós biztos új keres-

mindenütt visszaesnek (ezt az IEA tanulmányai is igazolják), sőt jó néhány

kedelmi egyezményekkel könnyítené meg a kis- és középvállalatok kijutását

országban a meglévő, üzemelő megújuló energiaegységek támogatását el-

a nemzetközi piacokra. Günter Oettinger komoly ellenállásra számít, mivel

vonják, így a működtető kénytelen leállítani őket. Hazánkban is hasonlókat

szerinte Európa ipartalanításában nagy szerepet játszott maga az uniós po-

lehet tapasztalni, például a KÁT leépítésével vagy az épületenergetikai prog-

litika is. Megemlítette, a helyzet megváltoztatásához „kevesebb széplélekre

ramok szűkítésével kapcsolatban. A zöldenergia fejlesztésére csak a gazdasá-

lenne szükség az Európai Parlamentben” mint amennyi a 2007-es és 2009-es

gok gyorsan fejlődő időszakában van mód. Kérdéses, hogy a mostani válság

klímavédelmi döntések idején volt. Elhangzott, hogy „a következő generáció

további mélyülésével meddig lesz az EU a jövőben is a környezetvédelem

munkahelyeket is vár tőlünk, nem csak egy tiszta világot”.

élharcosa, vagy másképp fogalmazva, meddig marad az EU vezetése a kör-

Günter Oettinger hangsúlyozta: „A túlzottan ambiciózus CO2 kibocsátás-

nyezetvédelmi politika és lobbi foglya? Nagy valószínűséggel az EU – a Föld

csökkentési célok elvándorlásra kényszerítik a vállalatokat, ami nem szolgálja

lakosságának 7%-a – tartósan nem mehet szembe az USA és Kína által veze-

sem a környezetvédelmi, sem a foglalkoztatási, sem pedig a növekedési cé-

tett többi ország nem kötelező célokra épülő klímapolitikájával.

lokat”. Nem lehet verseny nyerni akkor, ha Katarban például bárki, aki üze-

Ugyanakkor a legfrissebb kutatási eredmények szerint a nem-konvencionális olaj- és gázkészletek háromszor-ötször nagyobbak a hagyományos kész-

met akar építeni, területet kap a repülőtér mellett, persze ingyen, valamint 20 évre megtöltött üzemanyagtartályt, szintén ingyen.

leteknél. Kitermelésük nyilván komoly kihívásokat jelent, számos technológiai

De vannak más változások is. Kiderült, hogy a 10%-os bioüzemanyag-

és környezetvédelmi kérdést meg kell oldani. Várhatóan a mainál (sokkal)

cél nem tartható, mert a bioüzemanyag-gyártás éhínséghez és erdőirtáshoz,

magasabb árszinten, de lesz olaj és gáz a következő 100-150, esetleg 200

szűzföld-feltöréshez vezet, és az élettartam-elemzés mérlege negatív, azaz az

évben is. És lesz szén is, talán még tovább is. Tehát a megújulókra való magas

ethanol károsabb a benzinnél. Az új cél: 5%. A 20% hatékonysági célkitűzés

részarányú áttérés egyik fő érve, a fosszilis készletek kimerülése megdőlni

is tarthatatlannak bizonyul, jelenleg az elmaradás 11%, a célt 15-17%-ra

látszik. Vagyis lehet, hogy a német energiapolitika a jövő tekintetében komoly

csökkentették.

kockázatokat hordoz, és nagy nyerés helyett valami más fog történni. Továb-

8

Úgy látszik, Európa kezd felébredni.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA

A „Magyar Épületgépészek Napja“ az év legrangosabb szakmai rendezvénye

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépész Tagozata és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség által szervezett, most 17. alkalommal megrendezésre

• Érdemes végigböngészni a www.talalkozzunk.hu honlapunkat, sok újdonság van benne (az oktatási nap programjai, a nemzetközi konferencia témakörei, az oktatók-szövetségek-sajtó utcája).

kerülő rendezvény várja a magyar épületgépészek

• A részvételt a Magyar Mérnöki Kamara

nagy családját:

kreditpontokkal ismeri el. • Még lehet jelentkezni a tervpályázati kiírásra, és lehet javaslatot tenni az Év Díjazottjaira.

November 29-én, csütörtökön az Épületgépészeti Oktatás Napjával kezdődik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 9:30 és 16:00 között.

• Kiállítói és báli jelentkezésüket várjuk!

30-án, pénteken az Épületgépészet Napján

A 17. Épületgépészeti Bál nemcsak helyszíne, de különleges programja is nagy meglepetésekkel szolgál. Nem véletlenül adtuk a műsor címének a “Hely szelleme” elnevezést.

Konferenciával, Kiállítással folytatódik 9:00-től 16:00-ig és Bállal zárul 19:00-től a Corinthia Budapest Hotelben.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Találkozzunk 2012-ben is!

Támogatóink

Kapcsolat: IMS Budapest Kft. • 1036 Budapest, Lajos utca 120. • Telefon: (06-1) 2500-100, Fax: (06-1) 2500-957 • E-mail: [email protected]

MET

www.e-met.hu

Váncza József

16. Magyar Energia Szimpózium

A 16. Magyar Energia Szimpóziumot, a Kárpát-medencei magyar

magyarországi helyzetének ismertetése után a záró téma Magyarország

energetikusok találkozóját, 2012. október 4-én a MET Műhely so-

kapcsolódása a regionális és az EU-s energiapiachoz kérdéskörének vizs-

rozat 6. programja alkalmából rendeztük meg.

gálata volt.

A Magyar Energetikai Társaság (MET) 16 éve tartotta meg először a Kár-

gozata elnökének előadása Közép- és Kelet-Európa gázellátásának

pát-medencei magyar energetikusok találkozóját, hogy Alapszabályának

problémakörével foglalkozott. A régióban a készletek és a fogyasztás

megfelelően építsen kapcsolatot a szomszédos országokban élő magyar

arányainak ismertetése, a tartalékképzés lehetőségei, az importfüggő-

műszaki értelmiséggel a tudományos tapasztalatcsere és anyanyel-

ség kockázata az egyes országokban más és más. Hazai viszonylatban

vi műszaki kultúrájuk megőrzése érdekében. Ezt a találkozót a Magyar

40%-os a gázenergia felhasználása, ami kirívóan magas. Diverzifikálni

Energia Szimpózium keretében évente megismételtük. Idén először kü-

kell a gázellátás vonalán. Észak-déli összekötések szükségesek, a veze-

lön meghívtuk a műszaki pályára készülő határon túli fiatalokat is, hogy

tékeken a kétirányú szállítás lehetővé tétele és az LNG elérhetőségének

megismerkedjenek a hazai fiatal energetikus-jelöltekkel, akár későbbi

biztosítása. A régió gázfelhasználását közép- és hosszútávon befolyáso-

kapcsolattartás céljából is. A rendezvény társszervezői voltak az Energia-

ló tényezők: a nukleáris energiatermelés jövője, Irán, mint a második

gazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Elektrotechnikai

legnagyobb földgázvagyonnal rendelkező ország politikai helyzetének

Egyesület (MEE).

alakulása, a megújuló energia arányának növelésére hozott EU-határo-

Csallóközi Zoltán, a Magyar Mérnöki Kamara Olaj- és Gázipari Ta-

A

Szimpóziumot

a

Budapest-Pesthidegkúton

levő

Klébelsberg

Kultúrkúriában tartottuk, ahol a hely szellemének megfelelően a nemzeti

zatok végrehajtásának üteme, az ún. BRIC országok és ezen belül Kína földgázigényének növekedése.

érdekek elsődleges figyelembevétele volt a főszempont. Az előadások az

Tari Gábor, a MAVIR nyugalmazott vezérigazgatója az 1993-ban ki-

európai és a hazai energetika általános helyzetképének ismertetése után

dolgozott új alaphálózati stratégia megvalósítása témájú előadásában a

a különböző ágazatok kérdéseivel foglalkoztak hazai vonatkozásban:

követelmények, nemzetközi kapcsolatok igényének változását követve

gázellátás, villamosenergia-ellátás, nukleáris energetika, a Duna Stra-

mutatta be a fejlődés lehetőségeit, majd az optimált és megvalósított

tégia energetikai dimenziói. Az energetikai beruházások finanszírozási

megoldást. Ismertette az alaphálózati stratégia alapelveit, melyek főként

kérdéseivel kapcsolatban bankszakember tartott előadást.

az ellátásbiztonság szempontját helyezik előtérbe. A stratégia teljesülé-

A szomszédos országok szakértői a megújuló energiaforrások al-

sét igazolják:

kalmazásairól tájékoztatták a hallgatóságot. Külön előadást hallottunk

• az n-1 elv érvényesülése az átviteli hálózaton,

a romániai szélenergia-potenciálról és a megvalósításra engedélyezett

• tehermentesült a 120 kV-os elosztóhálózat,

kapacitásról, amely majdnem nagyságrendileg nagyobb a hazai lehe-

• minden átviteli elem megújult (vagy új),

tőségeknél. Érdekes előadások voltak konkrét, megvalósított létesít-

• korszerű, magas színvonalú hálózat,

ményekkel kapcsolatban is, melyek minden esetben a jól átgondolt, jól

• jelentősen megnövekedett üzembiztonság,

szervezett munka eredményét igazolták. Természetesen a fiatalok is szót

• korszerű üzemeltetési feltételek,

kaptak, és mind a vendégek, mind a hazaiak tudományos megalapozott-

• megfelelés a környezetvédelmi feltételeknek,

ságú dolgozatokkal tűntek ki.

• erőművi kiszállítási korlát nincs,

A vendég energetikusok a Felvidékről, Erdélyből, a Vajdaságból és Brünnből érkeztek. A megjelenteket dr. Garbai László, a MET elnöke üdvözölte, majd az illetékes önkormányzat részéről Skublitsné Manninger Alexandra képviselőasszony köszöntötte a Klébelsberg Kultúrkúria vendégeit. Az első előadást dr. Molnár László, az ETE főtitkára tartotta, és egy-

• kereskedelmi korlát érdemben nem jelentkezik, • erősek a nemzetközi kapcsolatok, • az 1993-ban kitűzött fejlesztések túlnyomó többsége megvalósul(t), • 29 elemből 18 üzemel, 6 megvalósítása elindult/elindul, • az alállomások mindegyike távkezelt,

ben egyesülete nevében köszöntötte a résztvevőket. Előadásában a

• 5 központból való kezelés, majd áttérés 1 kezelőközpontra,

2012. évre frissített adatokkal körképet adott az EU, a régió és a Balti-

• a 750 kV távkezelése a fejlesztési koncepció függvénye,

kum, majd Magyarország általános gazdasági helyzetéről, problémáiról,

• jelentősen nőtt az átviteli hálózat vagyonértéke.

fejlődési lehetőségekről. Európában az észak és dél közötti helyzetkü-

Makai Zoltán a Proenerg Kft. Nagyváradtól (EMT) a szélenergia romá-

lönbséget, mint a problémák egyik okát elemezte. Ezután az EU ener-

niai hasznosításáról tartott összefoglaló előadást. Az előadás cikk formá-

giapolitikájának változó célkitűzésit ismertette a világgazdasági válság

jában olvasható a lapban.

hatásainak figyelembevételével. Hazai vonatkozásban az energiastraté-

Czibolya László, a Magyar Atomfórum főtitkára a paksi atomerőmű

gia, -hatékonyság témakörökkel foglalkozott az EU Energiahatékonysá-

biztonságnövelési fejlesztéseivel, a teljesítménynöveléssel, valamint az

gi Direktíva vonatkozásában. A megújuló energiák és az atomenergia

üzemidő-hosszabbítás témakörében tartott részletes ismertetést.

10

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA MET

Az Európai Bizottság felkérése az Országos Atomenergia Hivatal

lepítettek az üzembe 2010-ben. A rendszer: egy olaj/olaj hőcserélő az

(OAH) által előírt Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) eredménye a

alap, amely egy termikus motort hajt meg, majd egy 4,2 MW-os aszink-

kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az új atomerőmű építésé-

ron generátor segítségével elektromos energiát szolgáltat csak a belső,

vel kapcsolatban megalakult a Paks II. Zrt., melynek a következő legfon-

házi üzemi rendszerbe. A primer körben a gázok hőmérséklete kb. 360-

tosabb stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia:

200 °C, az olajé kb. 180 °C. A szekunder körben egy alacsony forráspon-

• a projekt finanszírozhatósága, a finanszírozás célszerű módja,

tú (50 °C környékén) közeget fűtenek, ami hajtja a turbinát, illetve az

• az új blokkok várható tulajdonosi szerkezete, a projektet megva-

aszinkron generátort. Vallasek István tudományos főkutató, EMT, Hargita megye: Megúju-

lósító társaság ennek megfelelő létrehozása, • a megvalósításnál szóba jöhető szállítók köre, és a velük szembe

ló energiaforrások széleskörű hasznosítása – romániai helyzetkép 2012 című összefoglaló előadása tavaly a szintén e témában tartott előadá-

támasztandó elvárások, a kiválasztás alapelvei, • hatóságok felkészítése, az engedélyezés előkészítése és körülte-

sával összevetve a változást, fejlődést mutatta. Az EU-tagságba vétel után a megújuló energiaforrások hasznosítására intézkedéseket tettek.

kintő végrehajtása, különös tekintettel a társadalmi elfogadásra, • a régió és a nemzetgazdaság felkészítése a projekt megvalósítá-

A megújulók alkalmazása a vízenergia kivételével elenyésző volt. 2011ben a megújulók vízenergiával együttesen az éves villamosenergia-ter-

sára, műszaki-tudományos felkészítés. és

melés 35,2%-át adták. Ebből 74% a vízenergia, 22% a szélenergia és

Szindikálások Főosztályának szindikált hitelezési vezetője előadásában

4% a biomassza. A megújuló energiák elméleti potenciálja Romániában:

az általános vállalati hitelezés állapotával és problémakörével, majd az

• Napenergia: 40 000 TJ/év, amiből csak 140 TJ/év hasznosított.

energetikai célú projektfinanszírozások kérdésével foglalkozott. Ehhez

• Az éves besugárzott energiamennyiség: 1100-1300 kWh/m2, az

Kereskényi

Péter,

a

Raiffeisen

Bank

Projektfinanszírozás

szükségesek a hosszútávon kiszámítható energetikai szabályozások, s

órák száma a Fekete-tenger partvidékén eléri a 2300 h/év értéket.

a regionálisan is versenyképes projektek. A hitelképesség vizsgálatok

• Szélenergia: 100 000 TJ/év, a hasznosítás az utolsó 3 évben nagy

a múlt gazdálkodási és pénzügyi eredményei, a versenyképesség, en-

fellendülést mutatott, például a Fantanele-i szélenergia-park (beru-

gedélyek, átvilágítási jelentések alapján készülnek. Ezek a vizsgálatok

házó: CEZ) beszerelt teljesítménye 337 MW (2011), tervezett teljesít-

a hitel kondícióit meghatározzák. Tájékoztatást kaptunk az EIB ener-

ménye 600 MW. A szélerőművek elméleti potenciálja becslések szerint

giahatékonysági és megújuló energiaforrást biztosító hazai beruházások

14 000 MW, ebből műszakilag es gazdaságilag kiaknázható 4000 MW.

finanszírozásáról, valamint a 2013. év végéig várható vállalati hitelezés előjelzéséről.

• 2010-ben az előállított villamos energia 1,7%-a származott szélerőművekből, a prognózisok szerint 2012 végére 7,5% is elérhető!

Dr. Nyers József, MF, Szabadka: Hőszivattyú és hőszivattyús rend-

• A biomassza a legjelentősebb Románia megújuló energiaforrásai

szerek hatásfoka című előadásában a fűtő és hűtő hőszívattyús rend-

közül, 2005-ben a primerenergia-fogyasztás 2,7%-át, a fűtésre felhasz-

szerek hatásfokát elemezte, szemben a csak hőszivattyúra vonatkozó

nált energiamennyiség 10,6%-át adta.

hatásfok-értelmezéssel. Ezek után különböző alkalmazásokat mutatott be, a vonatkozó eredő rendszer-hatásfokszámításokkal.

• A törpe vízerőművek műszakilag kiaknázható potenciálja 1100 MWra becsült, ami 3600 GWh/év energiatermelésnek felel meg. A Zöldház

Joó István külügyminisztériumi főtanácsadó Az EU Duna Stratégia

Program keretében számos intézmény fűtési rendszerét korszerűsítették

energetikai dimenziói című eladásban a stratégia négy pillérét mutat-

megújulók alkalmazásával. E téren a statisztika a magyarok lakta me-

ta be: kapcsolatteremtés; környezetvédelem; jólét-teremtés és a régió

gyéket élenjárónak mutatja. Az előadás végén székelyföldi alkalmazási

erősítése. Majd a régió energiaszektorának sajátosságaival foglalkozott:

példákat láttunk különböző megújuló energiaforrások felhasználásáról.

magas energiaárak; széttöredezett energiapiacok; nem megfelelően

Dr. Füri Béla és Turza Róbert a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemről

összekapcsolt energiahálózatok; ellátás-biztonsági sebezhetőség (pl.

Uszodai csarnokok üzemviteli állapotai című előadásukban fedett uszo-

földgáz); nem hatékony energiafelhasználás. A fenntartható energia-

dák légtechnikai tervezésével foglalkoztak a nyári és téli üzemmód, a

használat ösztönzése is az egyik célkitűzés: ehhez jól működő ener-

szellőzési módok és a komfortérzet figyelembevételével.

giahálózatok, jó energiakapcsolatok (határkeresztezések), hatékony-

Zalai Norbert BME hallgató, MET Ifjúsági Tagozatának tagja Integrált

ságjavítás és a megújulók arányának növelése szükséges. Szakpolitikai

hűtéstechnikai rendszer hőszivattyús rendszer bemutatása című dolgoza-

javaslatok és akciótervek kellenek: ilyen a Duna Régió Gázpiaci Modell.

tában kaszkád rendszerű hűtési és hőszivattyús fűtési rendszerek együtt-

Ez az infrastruktúra kialakításához szükséges, most még a jogalkotói

működését mutatta be egy 7000 m2 alapterületű hipermarket példáján.

viták vannak folyamatban. A cselekvési tervekben az akciók lebontása

A vizsgálat összehasonlította a hagyományos gázkazános és az in-

látható.

tegrált hőszivattyús rendszer üzemelési költségviszonyait nyári és téli

Dr. Takács János és Dr. Füri Béla a pozsonyi Szlovák Műszaki Egye-

üzemmódban.

temről A hulladék geotermikus energia hasznosításának lehetősé-

Az előadásokhoz kapcsolódva számos hozzászólás hangzott el viták

gei a párkányi Vadas Termálfürdőben című előadásukban a szlovákiai

kíséretében, főleg összehasonlító kérdések és megállapítások a hazai és

geotermális energia általános lehetőségeit és helyzetét mutatták be.

határon túli lehetőségek és megvalósulások körében. A MET Műhely gya-

A különböző hasznosítási módok ismertetése után rátértek a Vadas Ter-

korlatának megfelelően csoportos témafeldolgozásokban lehetett tovább

málfürdőben alkalmazott megoldás bemutatására. A fürdő energiaellátá-

vitatkozni, ezután a csoportok vezetői beszámoltak a hallgatóság előtt.

sa mellett három többlakásos lakóház és egy rezidencia fűtési rendszere

A Szimpózium végén Dr. Korényi Zoltán, mint helybeli lakos Pesthidegkút-

is bemutatásra került. Hallhattuk és láthattuk a hőszivattyús rendszer és

Máriaremetéről tartott vetített képes ismertetést, majd Dr. Garbai László,

csúcskazán együttműködési rendszer üzemviszonyát.

a MET elnöke zárta a rendezvényt. Ezután a résztvevők a máriaremetei

Árva Csaba a nagyváradi Proenerg Kft.-től Egy sikertörténet energe-

Kisboldogasszony templom kertjében polgári kezdeményezésre létesült

tikai szempontból (is) – Élesd, cementipar című előadása a hatékony és

Szent Korona Dombnál a nemzeti összetartozást kifejező ünnepséget tar-

környezetkímélő cementgyártás lehetőségét mutatta be. A napi 3000 t

tottak. Fáklyafénynél a határon túlról hozott marék földek elhelyezésével

klinkertermelés-bővítés mellett hőveszteséget visszanyerő rendszert te-

vendégeink hozzájárultak a Szent Korona Domb eszmeiségéhez.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

11

ÉPÜLETENERGETIKA

www.e-met.hu

Csoknyai Tamás, Talamon Attila, Csoknyai István, Zöld András

„H”-ból „C”, „F”-ből „A”: Az épületenergetikai rendelet módosításának hatása a távfűtéses épületek energetikai besorolására Ez év augusztus 14-én módosították az épületek energetikai

„F” vagy „C” kategóriás lett, a „G” kategóriás pedig „E”, illetve „B”.

követelményeiről szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletet. A kö-

Az eredmény abszurditása szembetűnő. Ráadásul a számítás során

vetelmények az uniós irányelv szerint elvárt és a hazai szak-

a hőhidakat részletes módszerrel vettük figyelembe, vagyis sokkal

mai közösség által is javasolt szigorítása nem történt meg,

magasabb hőhídveszteséggel számoltunk, mint amit az egyszerűsített

viszont a számítási eljárásban történt néhány változtatás.

módszer adott volna ki. Ha az egyszerűsített módszerrel számoltunk

A változtatások többsége kiegészítés, de egy lényeges pont a

volna (a gyakorlatban általában ez történik), akkor még jobb (leg-

primerenergetikai tényezők módosítása.

alább még egy kategóriával kedvezőbb) eredmények jöttek volna ki. Azonnal felmerül a kérdés, hogy mit szól az a lakó, akinek lakását korábban „H” kategóriásra minősítették, és az ugyanolyan lakással

A primerenergetikai tényezők többsége nem változott, kivéve a szén-

rendelkező szomszédja most „B” kategóriás minősítést kap. Az ebből

re és a távhőre vonatkozó értékeket. Ebből a távhő esetén jelentős

eredő (várhatóan tömeges) panaszok problémájának kezelésére való

változásról beszélhetünk. A 7/2006 TNM két értéket adott: fűtőmű és

felkészülés ugyan nem mérnöki feladat, mégis, a tanúsítási rendszer

kapcsolt energiatermelés, mindkét esetben földgáztüzelést feltételez-

hitele szempontjából a tanúsítókat is erősen érinti.

ve. Bár a rendelet melléklete tételesen nem részletezte, természetes,

Másik kézenfekvő kérdés, hogy hol keresendő a hiba, ha egyálta-

hogy más (pl. biomassza, szén stb.) tüzelés esetén ezt még szorozni

lán hibáról van szó. Jelen cikk szerzői nem szakértői az erőművi hőter-

kell az adott tüzelőanyagra vonatkozó értékkel.

melésnek és a távhőrendszereknek, a rendeletmódosítás megalkotá-

A módosítás az 1. táblázat szerinti értékeket vezette be távfű-

sában nem vettek részt, ezért a primerenergia-tényezők helyességét

tésre. A számok alapján könnyen belátható, hogy a primerenergia-

megállapítani nem tudják, ráadásul nem is ismerik a számok mögött

tényezők jelentős csökkentésének komoly következményei lesznek a

álló számításokat. Mégis, felmerül a kétely, ha megnézzük más orszá-

távfűtéses épületek besorolására. A problémával a gyakorlatban akkor

gok gyakorlatát. Fosszilis bázisú kapcsolt energiatermelésre a primer-

szembesültünk, amikor tanúsítottuk egy távfűtéses bérház egyik la-

energia-tényező Németországban 0,7, Finnországban 0,7, Lengyel-

kását. Az épületben már a rendeletmódosítás előtt tanúsítottunk egy

országban 0,8. Dániában, ahol még a legkisebb faluban is távfűtés

lakást, mely az akkori szabályok szerint „F” kategóriájúra adódott.

van, differenciálatlanul 1 a távfűtés primerenergia-tényezője. Ennyivel

A rendeletmódosítás után úgy alakult, hogy tanúsítottuk az épület egy

jobbak lennének távhőrendszereink, mint a dánokéi, németekéi vagy

másik, az előzővel teljesen azonos alaprajzú és energetikai szempont-

finnekéi?

ból azonos paraméterekkel rendelkező lakását. Ennél a lakásnál már

Kérdés, hogy a rendszer méretétől függő szivattyúzási munka és

az új tényezőket alkalmaztuk: kombinált ciklusú (elvételes konden-

a távhővezeték hővesztesége megjelenik-e, és ha igen, differenciáltan

zációs) távhőellátást feltételezve a lakás „A”, kombinált ciklusú (el-

jelenik-e meg az adatokban. Az idézett táblázat fűtőművekre vonat-

lennyomású) távhőellátást feltételezve pedig „C” kategóriába került. Ezek után megvizsgáltunk három korábban tanúsított panelházat, és az új szabályok szerinti számítás a 2. táblázat szerinti eredményt adta. Látható, hogy az eddig „H” kategóriás épület hirtelen

2. táblázat

(Szerkesztői megjegyzés: A táblázat első és harmadik sorában az eredeti fűtőművi primerenergia-átalakítási tényezőt adják meg a szerzők (e=1,2), amit viszont mellette a kapcsolt rendszer új adataival hasonlítanak össze.)

1. táblázat

Eredeti, 7/2006 szerinti

Távfűtés esetén

e földgáz

biomassza

1,26

0,76

kombinált ciklusú (ellennyomású)

0,71

0,43

Kombinált ciklusú (elvételes-kondenzációs)

0,43

0,26

gőzkörfolyamatú (ellennyomásos)

0,87

0,52

gázmotor ( > 1 MWe)

0,55

0,33

gázmotor ( ≤ 1 MWe)

0,72

0,43

gázturbina hőhasznosítóval

0,82

0,49

Fűtőművi távfűtés* Távfűtés kapcsolt energiatermelés*

*A távfűtési rendszer primer energiaátalakítási tényezőjének pontos értékét az adott épületet ellátó távhőszolgáltatótól lehet beszerezni."

12

Szintszám

Építési technológia

11

Hőhidas szendvicspanel 8 cm kőzetgyapot magszigeteléssel (jellemző időszak: 1960-67)

4

Szendvicspanel 7-8 cm, csomópontoknál 7-8 cm PS magszigeteléssel (jellemző időszak: 1982-92)

11

Szendvicspanel 7-8 cm, csomópontoknál 2-3 cm kőzetgyapot vagy PS magszigeteléssel (jellemző időszak: 1967-82)

H EP / EP,max = 275% e=1,2

40/2012 szerinti "A" eset - Kombinált ciklusú (ellennyomású) földgáz földgáz

F EP / EP,max = 164% e=0,71

40/2012 szerinti "B" eset - Kombinált ciklusú (elvételeskondenzációs) földgáz földgáz

C EP / EP,max = 99% e=0,43

G

E

B

EP / EP,max = 212% e=1,12

EP / EP,max = 135% e=0,71

EP / EP,max = 82,9% e=0,43

G

E

B

EP / EP,max = 215% e=1,2

EP / EP,max = 128% e=0,71

EP / EP,max = 78,5% e=0,43

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

ÉPÜLETENERGETIKA GEOTERMIA

kozó sorából látható, hogy ezek hatása átlagban 26% különbséget jelent a forrásnál és a vételezés helyszínén értelmezett primerenergia-tartalom között. Ez az adat egyébként magasabb, mint a TNM 7/2006 rendelet mellékletében megadott érték, tehát a fűtőművi távhőszolgáltatásra újraszámolt adatok a korábbiakhoz viszonyítva kedvezőtlenebbekre adódnak! Ez tehát adott esetben kategóriaromlást eredményezhet a korábban számítotthoz képest. A táblázat adatai azokra az értékekre hajaznak, amelyeket 2011ben az Magyar Mérnöki Kamara ad hoc munkacsoportja javaslatainak vitája során felmerültek. Ugyanakkor és ugyanazon szakmai forrásból az a javaslat is született, hogy az elektromos áram primerenergiatartalmát 2,86 értékkel vegyük figyelembe a 7/2006 TNM-ben megadott 2,50 helyett. A szakmai források vélelmezett azonossága miatt nem zárható ki, hogy az idézett táblázatban szereplő primerenergiaadatokat az elektromos áram 2,86 értékével számították, amely az áram közel 15%-os felértékelésével természetesen komolyan kihat a kapcsolt energiatermelés primerenergia-adataira is. Ha nem, akkor még azelőtt szükséges lenne korrigálni az értékeket, mielőtt egy újabb panelprogram beindul. Ugyanis egy korábbi gyakorlatnak megfelelő

Fontos továbbá azt is szem előtt tartani, hogy ugyan a panelépü-

panelprogram beindítása esetén alig lenne támogatható épület, hi-

letek fajlagos fogyasztás szempontjából jobbak, de a fajlagos felújítási

szen jelentős részük megfelel a hatályos követelményeknek, akkor

költségek is alacsonyabbak, hiszen a családi házak egységnyi fűtött

pedig minek felújítani? Erre persze megoldást jelenthet, ha a támo-

térfogatára 2,5-szer több hőszigetelendő felület és cserélendő nyílás-

gatás feltétele a kWh/m2a értékek különbségében vagy azok százalé-

záró-felület jut, valamint a gépészet fajlagos felújítási költségei is ma-

kos csökkenésében kifejezett eredmény lenne, nem pedig a besorolás

gasabbak. Az is szempont, hogy egy pályázat akár több száz tulajdo-

módosulása.

nost is érint, ami alacsonyabb pályázatírási és -kezelési, -feldolgozási

Ugyanakkor a probléma másképpen is megvilágítható: ha a szá-

költséget jelent lakóegységre vonatkoztatva.

mok igazak, akkor a panelépületek tényleg nagyon kevés primer ener-

A felsorolt, nem csekély horderejű várható problémákra való te-

giát használnak, és ezért ezt a szektort államilag támogatni erősen

kintettel szükségesnek tartjuk, hogy a távfűtésre vonatkozó hazai (és

aggályos lenne. Akkor inkább azokra az épületekre kell koncentrál-

érdekes módon az energiahatékonyságban kétségkívül jóval előttünk

ni, melyeknek jóval magasabb a primerenergia-felhasználása. A nem

járó országok értékeinél sokkal jobb) primerenergetikai tényezők

panelépületek zöme ilyen lesz. A panelépületek fajlagos veszteségei

igazolása nagyobb publicitást kapjon, hogy az ebből eredő aggályok

egyébként is, a közhiedelemmel ellentétben, nem olyan rosszak, kö-

minél könnyebben kezelhetők legyenek. Továbbá sürgős korrekciót

szönhetően a kompakt formának és a jó hűlő felület–fűtött térfogat

javaslunk a tömeges panaszok elkerülése végett. Fontosnak tartjuk

aránynak. Ezzel szemben a hőszigeteletlen családi házak fajlagos

továbbá a következmények figyelembe vételét szakpolitikai szem-

veszteségei jóval nagyobbak, és a különbséget most már a primer-

pontból, és az energetikai felújítások prioritásainak újragondolását,

energia-tényezők tovább mélyítik.

legalábbis amennyiben a számok helyesek.

Az egy más kérdés, hogy lehetetlen lenne az embereket arról

A most tárgyalt probléma igazolja, hogy a továbbiakban is szük-

meggyőzni, hogy a panelház, amelyben laknak, energetikailag jó, és

ség van az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének és az elemek

nem szorul felújításra. Nem is áll szándékunkban, hiszen a végener-

U-értékeinek korlátozására. A távhő primerenergia-tartalmának vál-

gia-felhasználás így sem csekély, és fizetni azután kell a lakóknak.

tozásától a panelépületek hőtechnikai minősége még olyan, amilyen.

Nem beszélve a felújítás kedvező esztétikai, állagvédelmi, épületfizikai és szociális hatásairól.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

Első közlésben megjelent a Magyar Épületgépészet 2012/10. számában.

13

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Büki Gergely

Együttműködés és egyetértés visz előre …

Dr. Csoknyai Tamás, Talamon Attila, Dr. Csoknyai István, Prof.

2. Hozzászólásra elsősorban nem az érintettség, hanem a szerzők által

Zöld András: „H”-ból „C”, „F”-ből „A”: Az épületenergetikai

felvetett gondolatok, azok társadalmi hatásai és következményei ösztö-

rendelet módosításának hatása a távfűtéses épületek energe-

nöztek! Ezekben látok egyetértési lehetőségeket.

tikai besorolására című cikkére két ok miatt reflektálok: fura érintettség és a cikk néhány gondolata okán.

Csak egyetérthetek azzal, hogy a korábbi és mostani rendelet számainak jelentős eltérése „a tanúsítási rendszer és a tanúsítók hitelét is erősen érinti!” Ez két alapkérdést bizonyosan felvett. Egyrészt a korábbi és a mostani rendeletkészítők felelősségét. Másrészt azt, hogy szabadott-e

1. Az érintettség furán jelenik meg, amikor a szerzők azt írják, hogy

ilyen ismert teherrel a társadalom nyakába zúdítani egy rendeletet. De

„a táblázat adatai azokra az értékekre hajaznak, amelyek 2011-ben a

további kérdések is adódnak. Például az, hogy a rendeletnek mi a célja,

Magyar Mérnöki Kamara ad hoc munkacsoportja javaslatainak vitája

az Európai Unió irányelveinek való megfelelést szolgálja-e. Ez formáli-

során felmerültek”. Egyértelmű, hogy arról a 7/2006 TNM rendeletmó-

san igaz is, de tartalmában csak részben. Az EU irányelvek ténylegesen

dosító javaslatról van szó, amelyet az MMK fórumán előadtam, az ún.

egyrészt az épületek energiaigényének csökkentését célozzák (ennek a

TNB-Bizottságnak átadtam, és amely kért publikációként Az épületek

rendelet korábbi és mostani változata maradéktalanul meg is felel), más-

primerenergia-felhasználása címen jelent meg a Magyar Épületgépé-

részt az épületek hatékony energiaellátását (kapcsolt, hőszivattyús hőter-

szet 2011/7-8 sz. 21-26. oldalán, más, a rendeletmódosítást érintő cik-

melés, megújuló energiák hasznosítása stb.) ösztönzik, amit a rendelet

kek mellett. Ez a cikk – a lehetséges hőtermelések között – a kapcsolt

bizonyos mértékig ugyan felvállal, de egyáltalán nem teljesít. Az eltérő

hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására is összefüggéseket,

számok kapcsán két feladatot látok: egyrészt csak a helyes, a valóságnak

illetve táblázatokban és diagramokban parametrikus értékeket javasol.

megfelelő számokat kell keresni és használni, másrészt számos eljárást,

A kapcsolt energiatermelés parametrikus adataiban a villamosenergia-

így a kapcsolt hőtermelést sem lehet egyetlen számmal jellemezni. Az a

termelés fajlagos primerenergia-felhasználása 1,67–2,22 (hatásfok

módszer, amely túlzott egyszerűsítéssel kívánná a bonyolult eljárást jelle-

0,45–0,6) között változik, a szerzők által említett 2,86 tehát nem sze-

mezni, az a rendeletet hiteltelenné, feleslegessé és megtévesztővé tenné.

repel. (A 2.86-os érték egészen más vonatkozásban, az épületek villa-

Kifejezetten üdvözlöm a rendelet azon előírását, hogy távhő fajlagos pri-

mosenergia-igénye kapcsán fordul elő.)

merenergia-felhasználását az érintett hőszolgáltató adja meg.

Örülök annak, hogy a szerzők hivatkoznak a német, finn, lengyel

Nagyon lényeges felvetésnek tartom annak eldöntését, hogy az ál-

és dán adatokra. Ugye a 7/2006 TNM rendeletben rögzített 1,12 érték

lami támogatás inkább a távfűtött panellakásokra, vagy inkább a családi

és a most hivatkozott pl. 0,7 érték nagyon távoli (1,12/0,7 = 1,6).

házakra terjedjen-e ki. Az ilyen, és az ehhez hasonló kérdések megvála-

A külföldi adatok és az általunk javasoltak viszont összhangban vannak,

szolása segíti a nemzeti energiafejlesztést, és keresnünk kell a megfelelő

figyelembe véve a távhőrendszer veszteségeit, a kapcsolt és közvetlen

válaszadás módját. A válaszhoz – megítélésem szerint – rendszerszemlé-

hőtermelés megosztását, ami a hivatkozott cikkemben természetesen

let szükséges, amely az energiaigény-csökkentés lehetőségeit és a haté-

szerepel.

kony energiaellátás minden számításba vehető megoldását együtt veszi

A szerzők mostani cikke alapján csak sajnálni tudom, hogy javaslatunk teljes körűen

figyelembe, és hosszú távra (az élettartamra) a költségek jelenértékének

nem kerülhetett be a rendelet módosításába!

optimumát keresi. Ilyen válasz csak szakszerű, komplex és körültekintő

A Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszé-

energetikai tervezéstől várható. Az épületek energetikai tanúsítása erre

kének véleményét „erős e-mail levelezési kampány követte”, és ezután

nem alkalmas eszköz.

a kamara TNB-Bizottsága úgy döntött, hogy „a primerenergia-felhasz-

A szerzők javasolják, hogy a távfűtésre vonatkozó hazai primer ener-

nálás témáját – a BM-mel konzultálva – kihagyja a most kiadásra kerülő

getikai tényezők (fajlagos primerenergia-felhasználások) igazolása na-

rendelet-módosítás javaslatából” (l. Kovács István: A Magyar Mérnöki

gyobb publicitást kapjon, hogy az ebből eredő aggályok minél könnyeb-

Kamara feladatai a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításával kap-

ben kezelhetők legyenek. A javaslattal egyet kell érteni! Bizonyosan lehet

csolatban, Magyar Épületgépészet, 2011/7-8, 40. old.). Az ún. TNB-

és kell a publicitást és az igazolást fokozni, ám az is elengedhetetlen, hogy

Bizottságnak nem voltam tagja. A módosításba csak azután vontak be,

a már publikált és igazolt hazai és külföldi adatokat (eurostat) vegyük

miután az első nyilvános MMK konferencián (2011. március 4) bírál-

tudomásul.

tam a hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására vonatkozó

A cikk kapcsán is felvetődik, hogy elégedettek lehetünk-e a rendelet

javaslatot, majd Orbán Tiborral és Zsebik Albinnal új javaslatot terjesz-

módosításával? Energetikusként és a primerenergia-felhasználás mutatóit

tettünk elő a későbbi konferencián (2011. június 6), és a rendelettel

illetően, biztosan nem! E tekintetben a szakmai együttműködés elmaradt,

kapcsolatos tevékenységemet – a fentebb idézett döntést követően –

emiatt az egyetértés sem alakulhatott ki, és végeredményként adósa ma-

abbahagytam.

radtunk a társadalom elvárásának.

14

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA PR



Több mint szivattyú: Grundfos MAGNA3 + GO

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiafogyasztás csökkentése, így az ez irányú törekvések a fűtési és használati melegvíz-keringtető szivattyúkat sem hagyták érintetlenül. Az új MAGNA3 keringtető szivattyú a Grundfos eddigi leginnovatívabb terméke, a GO távirányító koncepció pedig jelenleg a legmagasabb technológiai színvonalat képviseli a szivattyútechnikában. Mivel is adnak többet az új MAGNA3 szivattyúk a jelenlegi sorozatnál? • A világon a legjobb energiahatékonysági index (EEI). • Kibővített teljesítménytartomány és típusválaszték. • Tökéletes illeszthetőség és alacsony életciklusköltségek. • Új FlowADAPT szabályozási mód, amely jelentősen növeli az elérhető energia-megtakarítást. • Kibővített hőmérsékletszabályozási módok. • Nagypontosságú nyomáskülönbség- és hőmérséklet-távadó. • Beépített térfogatáram-korlátozó funkció. • Hőmennyiségmérő funkció. • Felhasználóbarát menürendszer, interaktív támogatással. • Jól áttekinthető, nagy felbontású színes TFT kijelző. • Átfogó diagnosztikai és optimalizálási szolgáltatások. • Integrált csoportszabályozási funkció. • Korszerű mobiltechnológián alapuló GO távirányító koncepció. • 40 éves tapasztalat és 1 millió óra tesztelés. A MAGNA3 széles választékban rendelkezésre áll, több mint 150 különböző egyes és iker keringtető szivattyú öntöttvas vagy rozsdamentes acél kivitelben. A legnagyobb szállítómagasságot 18 m-re, a térfogatáramot 70 m3/h-ra növeltük. Készüljön fel egy tökéletesen illeszkedő keringtető szivattyú kiválasztásra, bármely épületgépészeti alkalmazáshoz.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

Elődeihez hasonlóan a MAGNA3 ideális szivattyú fűtéshez és hűtéshez, valamint használati melegvízcirkulációs rendszerekhez. A minimális közeghőmérséklet -10 °C, amelynek köszönhetően alkalmas ipari feladatok ellátására és talajkollektoros hőszivattyúrendszerekhez (GSHP). A folyadékhőmérséklet (-10…+110 °C) független a környezeti hőmérséklettől (0…+40 °C). Így tehát attól függetlenül, hogy hűtéshez vagy fűtéshez alkalmazza, a MAGNA3 az Ön szivattyúja. EuP irányelv, és a 641/2009/EK rendelet hatásai Fontos megjegyezni, hogy a fenti számú rendelet követelményei miatt jövő évben (2013. január 1-től) már az állandó fordulatú szivattyúkat (Grundfosnál az UPS típusok) a gyártók nem forgalmazhatják, a nedvestengelyű keringtető szivattyúk piacán csak a nagyhatásfokú MAGNA(3) és Alpha2 szivattyúk maradnak. Ez azt is jelenti, hogy az UPS200 sorozatú szivattyúkat az év hátralévő részében a gyártó fokozatosan kivezeti a hazai piacról. A Merkapt Zrt. a Grundfos termékek forgalmazójaként biztosítja a MAGNA3 szivattyúk teljes választékát, páratlan hatékonysággal, intelligens technológiával, amely megfelel minden elvárásának. (x) MERKAPT Zrt. 1106 Budapest, Maglódi út 14/b. Tel.: +361 260 1405 Fax: +361 431 7388 www.merkapt.hu [email protected]

15

MEGÚJULÓK

www.e-met.hu

Tóth Péter, Biróné dr. Kircsi Andrea

A szélenergia-hasznosítás 2011. évi legújabb eredményei

Az Európai Szélenergia Társaság adatai szerint 2011-ben a vi-

A szélenergia hasznosítása egyértelműen hozzájárul az energia-

lágban 41,2 GW szélerőmű-teljesítményt építettek és kapcsol-

termelés diverzifikálásához, az energiabiztonság növeléséhez. Ezen

tak hálózatra, így 2011 végéig a világban összesen 238,35 GW

túl számos ország tudatosan kamatoztatja a szélenergia-ipar kedvező

kapacitású szélerőmű termelt áramot. A világszerte üzemelő,

társadalmi-gazdasági hatásait a gazdasági válság idején. A világon

238,35 GW kapacitású szélerőmű ~500 TWh villamos energia

már most több mint 500 000 embert foglalkoztatnak direkt vagy in-

termelésére, képes és ezzel mintegy 300 millió tonna CO2 kibo-

direkt módon a szélenergia hasznosításához kapcsolódó iparágakban.

csátását kerülhetjük el 1 év alatt. Az új kapacitások több mint

A szélerőművekre vonatkozó kapacitáskorlát ellenére, az egyre nö-

a fele Ázsiában, elsősorban Kínában épült. Már 22 országban

vekvő energiaárak miatt Magyarországon is egyre többen érdeklődnek

van 1000 MW-nál nagyobb beépített szélerőmű-teljesítmény.

a szélerőművek és a háztartásokban alkalmazható kis teljesítményű szélgenerátorok iránt.

Az EU27 kumulált szélerőmű-kapacitása 2011 végén 93,57 GW volt. lamosenergia-termelésnek felel meg, és ezzel a szélerőművek Európa

Tények 2012 elején: új EU célkitűzések 2020-ra (Klímacsomag)

teljes villamosenergia-igényének mintegy 6,3%-át képesek fedezni.

Az Európai Unió az alábbi célokat tűzte ki 2020-ra történő megvaló-

A világban 2009-ben a gazdasági válság ellenére 45 milliárd eurót

sítással:

Átlagos szélviszonyok között ez a beépített teljesítmény 204 TWh vil-

fektettek be szélerőmű-projektekbe. A szélenergia megkerülhetetlen

• 20%-kal csökkenti az üvegház-gázok kibocsátását,

és vitathatatlanul fontos szereplőjévé vált a világ energiapiacának.

• 20%-ra növeli a megújuló energiák részarányát,

A klímaváltozás elleni küzdelem miatt mára kulcsfontosságúvá váltak a szén-dioxid-mentes energiatermelési módok, melyek között

• 20%-kal csökkenti a teljes primer energiafelhasználást, • 10%-os arányt kell elérniük a bio-üzemanyagoknak.

a leggyorsabban és relatíve a legkisebb befektetéssel megvalósítható erőművek sorába tartoznak a szélerőművek. Ennek is köszönhető,

Ezek a célok több kérdést is felvetnek. Hogyan valósíthatóak meg

hogy amíg 2000-ben az EU energiaszerkezetében a szélenergia-hasz-

ezek a célkitűzések? Miért mutatnak egészen más trendet a nem-

nosítás részaránya még csak 2% volt, addig 2011 végére elérte a

zetközi (OECD) prognózisok? Mennyire reálisak ezek a célkitűzések?

10%-ot.

A korábbi, részben teljesült 2010-es célkitűzések után 2020-ra mi-

1. ábra. Villamosenergia-termelés előrejelzések 2020-ra az EU-ban (EC, 2007) 1200

RES-E - energia output [TWh/év]

Tengeri szélenergia 1000 Történeti fejlődés

Árapály és hullám Nap-hő villamos energia

800

Fényelektromos Nagyméretű vízi erőmű

600

Kisméretű vízi erőmű Geotermikus vill. erőmű

400

Biohulladék Szilárd biomassza

200 0

16

Szárazföldi szélenergia

Jövőbeli fejlődés

0 1997

Biogáz 1999

2001

2003

2005

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

MEGÚJULÓK GEOTERMIA

300 000 MW 250 000

Global EU

200 000 150 000 100 000 50 000

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

2. ábra. Szélerőmű-teljesítmények a világban és Európában (GWEC, 2012)

3. ábra. Új villamos energiatermelő-teljesítmények az EU-ban 1995-2011 (EWEA, 2012a)

ért vannak még ambiciózusabb célok? Az egészen bizonyosnak tűnik,

offshore szélerőművek, illetve parkok között alapvető műszaki megol-

hogy a fenti célok megvalósításában a szélerőművek létesítése vezető

dásbeli különbségek vannak, elsősorban a szélerősség és a telepítési

szerepet fog játszani.

környezet különbözősége miatt. A tengerbe telepített szélerőművek jóval robusztusabbak szárazföldi társaiknál, ami szintén számos tech-

A szélenergia helyzete az Európai Unióban

nikai és beruházási problémát vetett fel. Az EWEA szélerőmű beru-

A villamosenergia-termelés szerkezetére vonatkozó prognózis szerint

házás-előrejelzési programjában (EWEA, 2011) 2030-ra 150 000 MW

a szélenergia lesz a legjelentősebb megújuló energiaforrás Európában

offshore és ugyanannyi onshore szélerőmű-teljesítménnyel számol.

(1. ábra).

2020-ra Európa villamosenergia-felhasználásának akár 14%-a szár-

A szélerőművek nemcsak CO2-mentes energiatermelést biztosí-

mazhat szélenergiából (4. ábra), míg az EWEA várakozásai szerint

tanak, de teljes életciklusra nézve is igen kedvező a fajlagos CO2-

2030-ra akár 400 GW szélerőmű-kapacitás üzemelhet, mely közel

kibocsátásuk. A Globális Szélenergia Társaság (Global Wind Energy

30%-át fedezheti Európa villamosenergia-igényének.

Council) adatai alapján elmondható, hogy a szélenergia-hasznosítás teljesítménynövekedése az elmúlt másfél évtizedben exponenciális

A szélerőművek helyzete a hazai energiapolitikában

(2. ábra) (GWEC, 2012). A 2003 végén üzemben lévő 40 000 MW

Az Országgyűlés 2011-ben elfogadta a 2010-2030 időszakra szóló új

teljesítményhez képest évente mintegy 25%-os növekedési rátával

energiapolitikát (77/2011 (10. 14.) OGY határozat). Az energiastraté-

2011-ben a világban üzemben lévő szélerőművek összes teljesítmé-

gia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor

nye elérte a 238 GW-ot, ebből az Európai Unióé mintegy 96,6 GW

szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet

(EWEA, 2012a). Az Európai Unió piacvezető pozíciója 2012 végére a

is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-

szélerőművek telepítésének tekintetében megszűnt, a világ szélerő-

ig javasolt intézkedéseket. Az elfogadott energiastratégia szerint a

mű-teljesítményének több mint 60%-át Európán kívül, Kínában és az

szélenergia hasznosításánál az ár már versenyképes lehetne. Olyan

USA-ban találjuk.

ösztönző rendszer kialakítása a cél, mely elősegíti, hogy a szélenergi-

Az Európai Unióban az újonnan beruházott energetikai létesítmé-

ából előállított villamos energia mennyisége is növekedjen, összhang-

nyek struktúráját tekintve az utóbbi években a leginkább szembetűnő

ban a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának fejlesztésével.

változást a földgázra épülő erőművek részarányának csökkenése jelenti (3. ábra). Míg az utóbbi évtizedben a fejlesztések egyik fő energiaforrása a földgáz volt, addig 2012-re az újonnan épített erőművek között egyre nagyobb hányadot képviselnek a megújuló energiaforrások, azon belül látványos növekedést mutatnak a szélerőművek és a PV napelemek. Az EU energiaszerkezetét tekintve 2000-hez képest még így is növekedett a földgáz részaránya, azonban a megújuló energiák részesedése jelentősen nőtt, elsősorban az olaj-, a szén- és az atomerőművek rovására. A megújuló energiák között a szélenergia megjelenése és részarányának 7%-ra való növekedése szembetűnő. A szélerőművek technológiai szempontból is jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben. Mind a szélerőművek méretében, mind teljesítményében óriási a fejlődés. A következő évtizedre még en-

4. ábra. Szárazföldi és tengerparti szélerőmű-parkok által termelt villamos energia tervezett fejlődése az EU27-ben 2020-ig a nemzeti megújuló energia akciótervek alapján (EWEA, 2011) TWh 500 433

Offshore

Onshore

366 299 0,6

233 0,3

166 99 33 0

0,1

4,7

0,4 5,4

5,9

0,9 6,5

1,2 7

1,5 7,6

1,9 8,1

2,4

8,6

2,9

3,4

4

13% 11%

9,1

9,6

10

9% 7% 5% 3%

2,2 2005

15%

1% 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

nél is intenzívebb növekedést jósolnak. Az onshore és

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

17

MEGÚJULÓK

www.e-met.hu

letve az ehhez kapcsolódó engedélyezési eljárások. A 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról négylépcsőssé tette a szélerőművek engedélyezési eljárását. Előírta a Magyar Energia Hivatalnál a kiserőművi összevont engedély <1 1 - 1,5 1,5 - 2 2 - 2,5 2,5 - 3 3 - 3,5 3,5 - 4 4 - 4,5 4,5 - 5 5 - 5,5 5,5 - 6 6,5 - 7 > 7 m/s

megszerzését.

Villamosener-

gia-rendszerirányítási okokra hivatkozva 2006-ban bevezették az ország egészére vonatkozóan a 330 MW szélerőmű-létesítési korlátot. 2006. március 16-ig 1138 MW szélerőmű teljesítményre érkezett igénybejelentés. A felállított feltételrendszernek megfelelő szélerőmű-parkok esetében az igényelt teljesítmény 51%-át engedélyezte a MEH. A jogszabályi környezet bizony-

5. ábra. Szélsebesség-eloszlás 75 m-en (Wantuchné et al., 2005)

talanságát jól tükrözi az egyes években újonnan beruházott szélerőmű-teljesít-

Az energiapolitika mellett a hazai energetikai célok megvalósítá-

mény ingadozása is.

sának útját Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési

2008. január elsejétől a KÁT mérlegkör létrehozásával (389/2007.

Terve (1002/2011. (I.14.) Korm. hat.) fogalmazza meg. Célkitűzés,

(XII. 23.) Korm. rendelet; Kötelező átvétel alá eső energia) ismét mó-

hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi

dosult a villamosenergia-ipari jogszabályi környezet, mely elsősorban

teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt aránya érje el a 14,65%-

a szélerőművek menetrendtartási kérdéseinél jelentett problémákat.

ot. Jelenleg (2011-es adatok szerint) a megújuló energiák a teljes végső energiafogyasztás 7,4%-át teszik ki.

A nehézségek ellenére 2011 elejére megvalósult az engedélyezett 330 MW szélerőmű-teljesítmény. A szélenergiából termelt villamos

A villamosenergia-termelés tekintetében a zöldáram tervezett ará-

energia folyamatosan növekedett az elmúlt években, a növekedés

nya 2020-ra 10,9%, ami a jelenlegi felhasználáshoz képest szerény

exponenciális jellegű, az utóbbi években évenként megduplázódott a

növekedés. A tervezett szélerőművi teljesítmény 2020-ra 750 MW.

termelt villamos energia (2011-ben 624 GWh).

A 10,9% eléréséhez jelentősen hozzájárulhat a szélenergia foko-

A hazai szélenergia-ipar fejlődésében az egyik legfontosabb kér-

zottabb mértékű kihasználása, Magyarország ugyanis jelentős poten-

dés, hogy költséges-e a zöldenergia Magyarországon. Fontos a lakos-

ciállal rendelkezik (5. ábra). A technikailag elérhető országos szél-

ság megfelelő tájékoztatása és a szélenergia-hasznosítás előnyeinek

energia-potenciál 75 méteren 204 PJ/év (Hunyár et al., 2006).

tudatosítása. Nem a szélenergiából történő villamosenergia-termelés

Magyarországon a megújuló energiák elméleti potenciálját ös�szehasonlítva (1. táblázat), a szélenergia jelentős pozíciót foglal el (szélenergia potenciál H=75 m, D=75 m, E=56,85 TWh, 204,7 PJ/év, Péves

átl.=

6489 MW). Magyarország teljes megújuló energetikai po-

támogatása az oka a lakossági villamos energia árának 3 Ft/kWh-val történő emelésének! A másik igen fontos tényező a fejlődés érdekében a jogszabályi helyzet stabilizálása, a KÁT (kötelező átvétel alá eső energia támo-

tenciálja 2665,246-2790,406 PJ/év. E potenciál reálisan hasznosítható

gatása) rendszer újragondolása. A Magyar Villamosenergia-ipari

mértéke 405-540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20%-a), a hazai ener-

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

giaigény mintegy 30-40%-a. A hazai szélenergia-termelés fejlődését a jó adottságok ellenére

6. ábra. A szélenergia-hasznosítás fejlődése Magyarországon (2011. 04. 01.)

visszafogja a bonyolult és gyorsan változó jogszabályi környezet, il-

1. táblázat. Magyarország elméleti megújuló energiapotenciálja Energiaforrás Aktív szoláris termikus potenciál Passzív szoláris termikus potenciál

Elméleti potenciál (PJ/év) 48,815 37,8

Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban

15,911

Szoláris fotovillamos potenciál

1749,0

Vízenergia potenciál

14,3

Szélenergia potenciál

532,8

Biomassza-energetikai potenciál

≈250

Geotermális energetikai potenciál

63,5

18

420 390 360 330 300 270 240 MW 210 180 150 120 90 60 30 0

700 600 500 400 300

GWh

200 100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Összes telepített [MW]

Évente telepített [MW]

0

Évente termelt villamos energia [GWh]

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

MEGÚJULÓK GEOTERMIA

A szigetüzemű és a háztartási méretű hálózatra csatlakozó szélenergia-hasznosító berendezéseket kivéve, a nagyobb szélerőművek

beépített teljesítőképesség, MW

3500

számára továbbra is fenntartanak egy kapacitáskorlátot, mely hatá-

geotermikus

3000

sos gátat szab 2006 óta a területre befektetni szándékozók számára.

naperőmű

2500

A már 2008-ban bevezetett szigorítások szerint új szélerőmű-kapa-

vízerőmű

citás létesítésére pályázat útján lehet csak jogosultságot szerezni.

2000

A 2009-ben meghirdetett, de 2010 júliusában eredményhirdetés

szélerőmű

1500

nélkül visszavont szélerőmű-tenderre 68 pályázat érkezett, mintegy 1117,75 MW létesítési igénnyel. Az eredménytelen tender következ-

biotermikus erőművek

1000

tében az ipari méretű kategóriában a szélenergia-szektor fejlődése

turbinás kapcsoltak

500 0 2010

Magyarországon egyértelműen megtorpant. Új szélerőmű-telepíté-

motoros kapcsoltak

2015

sekre 2012-ben nem számítunk. Ugyanakkor a 2005-ben bevezetett 2020

2025

7. ábra. Tervezett kiserőmű-teljesítőképességek 2010-2025 között

befektetéseket ösztönző kötelező átvételi rendszer a jövőben az új prioritásoknak megfelelően kerül módosításra (METÁR). A szélenergia jövőbeli fejlődésének elősegítése érdekében minél előbb szükség van egy szélerőmű-kapacitáslétesítésre irányuló tender kiírására. Az uralkodó bizonytalanság eloszlatása érdekében a kiírás

(MAVIR ZRt.) és a Magyar Szélenergia Társaság 2008 októberé-

várható időpontjának a meghatározása mellett lényeges, hogy az új

ben készült tanulmánya (MAVIR, 2008), valamint az MSZET állás-

alapokon nyugvó, átgondolt szélerőmű-pályázati kiírás és a nemzeti

foglalása szerint a szélenergiából történő villamosenergia-termelés

stratégiához illeszkedő jogszabályi környezet hosszabb távon is ki-

növelésének

számíthatóvá tegye a szélenergia-ipar várható fejlődésének kereteit.

• nem a hálózati keresztmetszetek szabnak korlátot;

A jelenleg üzemelő szélerőművek tapasztalatai azt mutatják, hogy

• szükséges, hogy a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR tegye

hazánkban is jól működő rendszerek építhetők. Látható, hogy a ma-

lehetővé, hogy a szélerőművek, szélerőmű-parkok a Virtuális Sza-

gyarországi szélviszonyok megfelelők, és a szélenergia hazánkban is

bályozási Központ létrehozásával más technológiájú erőművekkel is

széles körben alkalmazható.

együttműködhessenek; • a jelenleg ellenérdekelt KÁT-ból kikerült szabályozható termelőket be kell vonni a rendszerszintű szolgáltatások piacára; • a rendszerszinten nem szabályozható, zsinór-menetrend sze-

Irodalom [1] EC (2007): Renewable Energy Road Map. Renewable energies in

rint termelő entitások térnyerését vissza kell szorítani;

the 21st century: building a more sustainable future. COM(2006)

• a fogyasztóoldali befolyásolás eszközének (DSM) központi alkalmazása javasolt a rendszer szabályozása érdekében;

848 final.

• célszerű a szélerőművek területileg diverzifikáltabb telepítésének támogatása;

[2] EWEA, 2011: Pure Power. Wind energy targets for 2020 and 2030.

• a jelenlegi rendszerterhelés- és szélelőrejelző-becslő alkalma-

http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/

zások pontosságának javítása (MAVIR-OMSZ) szükséges; • meg kell valósítani egy központi online szélerőműves termelés

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=COM:2006:0848:FIN:EN:PDF

publications/reports/Pure_Power_III.pdf [3] EWEA, 2012a: Wind in Power. 2011 European statistics. http://

előrejelző rendszert.

www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/ publications/statistics/Stats_2011.pdf

Az előzőkben ismertetett feltételek következetes végrehajtása

[4] EWEA, 2012b: Green Growth. The impact of wind energy on jobs

2020-ra lehetővé teheti a magyar VER-ben a szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését – az 1000 MW-os szcená-

and the economy.

rió megvalósítását – a rendszerállapot folyamatos nyomon követése mellett (7. ábra). A hazai energiapolitika egyik célkitűzése, összhangban az Európai Unióval, a zöldáram arányának növelése, mely tervek szerint a villamosenergia-termelés tekintetében 2020-ra 20-21%-os hányadot

http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/ publications/reports/Green_Growth.pdf

[5] GWEC, 2012: Global Wind statistics 2011.

http://www.gwec.net/fileadmin/images/News/Press/GWEC_-_Global_Wind_Statistics_2011.pdf

[6] Hunyár Mátyás, Veszprémi Károly és Szépszó Gabriella (2006):

jelent majd, ami a jelenlegi megújulós arány mintegy háromszorosa.

Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról. In: Magyar-

Ennek eléréséhez jelentősen hozzájárulhat a szélenergia nagyobb ki-

országi szél és napenergia kutatás eredményei. Szerk: Dobi, I.

használása. A szélenergiától a 2010-ben előállított 2,49 PJ energiamennyiség megduplázását, mintegy 5,56 PJ energia termelését várják

OMSZ, Budapest. pp94-109. [7] MAVIR (2008): A szélerőművi kapacitásbővítés lehetőségei és

2020-ra. A 2020-as időtávban a 2011 első felére megépült közel 330

feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben. Magyar Villa-

MW-nyi szélerőmű-kapacitás mintegy 410 MW-tal történő bővítésére

mosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. 2008. október 29.

lesz lehetőség. A szélből származó villamos energia aránya a hazai

http://www.mavir.hu/c/document_library/get_file?uuid=f660859e-

villamosenergia-termeléshez képest 2011-ben mintegy 1,7%. Ennek az aránynak a további növelése 3-4%-ra az energiaszerkezetben a

4d72-4928-8a93-4d29daf211ef&groupId=10258 [8] Wantuchné Dobi Ildikó, Konkolyné Bihari Zita, Szentimrey Tamás,

klímapolitikai célkitűzések megvalósítását, az alacsony szén-dioxid-ki-

Szépszó Gabriella (2005): Széltérképek Magyarországról. Szél-

bocsátású, ún. zöldgazdaság fejlődését is elősegítheti.

energia Magyarországon. 2005. 01. 19, Gödöllő (11-16)

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

19

HÍREK

www.e-met.hu

Hírek Bányászat nélkül még kőbalta sem lett volna Ezzel a mondattal kezdte előadását Bencsik János, az Országgyűlés Energetikai albizottságának elnöke a Balatongyörökön megrendezett 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencián, melynek az idei főtémája az volt, hogy lesz-e a bányászatnak reneszánsza Magyarországon. A szakpolitikus – aki a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának vezetőjeként megtartott előadásában bemutatta az egy évvel ezelőtt elfogadott Nemzeti Energiastratégia, és a földtani intézetben a napokban elkészült Ásványkészletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv összefüggéseit – rámutatott arra, hogy bányászati tevékenység nélkül búcsút inthetnénk szinte minden használati tárgyunknak és otthonainknak is, hiszen az építőipartól kezdve a vegyiparon át egészen a gépgyártásig minden a Föld méhének kincseire alapozódik. Éppen ezért a bányászat társadalmi beágyazódásának elősegítése érdekében konfliktustérkép elkészítésére és szemléletformálási stratégiára van szükség. A bányászat valós alapokon nyugvó nemzetgazdasági megítélése érdekében be kell mutatni az ágazat valós gazdasági és foglalkoztatási súlyát. A KSH főtevékenység szerinti besorolásában pillanatnyilag a szénhidrogénbányászat a vegyiparba, a vertikumba integrált szénbányászat a villamosenergia-iparba, az építőipari bányászat javarésze az építőiparba sorolt, így a nemzetgazdasági mutatókban csak töredékesen jelenik meg a bányászati tevékenység valós részesedése. Magyarország ásványkincsek tekintetében Európa jól ellátott nemzetei közé tartozik, de az ásványok megoszlása eltérő lehetőségeket mutat az energetika és az ásványbányászat összevetésében – mondta Bencsik. Miután a hagyományos energiahordozók világpiacán figyelemreméltó verseny alakult ki keresleti oldalon, és egyes ásványokhoz is egyre nehezebben lehet hozzájutni, ezért Magyarország nem kerülheti meg egy nemzeti ásványpoliti-

20

ka kialakítását, melynek egy még nem létező iparfejlesztési stratégiához is igazodnia kell. Az utolsó percekben járunk, hogy a szükséges kormányzati döntések meghozatalával megőrizhessük az ország évszázadokon át gyarapodó bányászati szakmakultúráját. Bencsik János szerint a hazai bányászat fenntartása nem pusztán gazdaságpolitikai, hanem egyben kiemelt nemzetbiztonsági kérdés is. A világ geopolitikai környezete gyorsan változik, s a ma még hozzáférhető erőforrások lehet, hogy már a következő héten sem lesznek hozzáférhetők a piacon. Miután egy gazdasági-társadalmi rendszernek válsághelyzetekben is meg kell őriznie a működőképességét, ezért néhány kiemelt jelentőséggel bíró stratégiai ágazatban nem lehet pusztán csak gazdaságossági szempontok alapján döntést hozni. A Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője példaként említette az atomenergiára épülő villamos energia előállításához szükséges hasadóanyagok kiemelkedően jó készletezési lehetőségét. Ugyanakkor a két esztendőre meglévő hasadóanyag utánpótlásának esetleges elakadása esetén csak akkor lehet lehetőségünk a hazai igények szénalapon történő részbeni kielégítésére, ha nem adjuk fel a mélyművelésű bányászat hazai gyakorlatát. Szénerőművet lehet két év alatt építeni, de

a szélnek eresztett bányászokat az idő múlásával egyre nehezebb lesz összeverbuválni, közreműködésükkel bányanyitást megtervezni és elvégezni. Éppen ezért egy keskeny pallót mindig járható állapotban kell tartani, s ha lehet, akkor tovább kell üzemeltetni még néhány évig a Márkushegyi Bányaüzemet, s elő kell készíteni Észak-Magyarországon egy egyfrontos mélyművelésű fejtést. – fogalmazott Bencsik János. Összeállította: Livó László

Jó példa hazánknak is: a franciák lakásfelújításra költik a karbonpénzeket Francois Hollande, Franciaország elnöke bejelentette, hogy a szén-dioxid kvóták árveréséből származó bevételeket teljes egészében a francia lakások energetikai felújítására fogják fordítani. A kispénzű családok felújítási terveit segíti az, hogy a támogatás részben vissza nem térítendő, részben pedig kedvezményes hitel. A magyar kormány még mindig nem jelentette be, hogy a kvótabevételeket hogyan fogja felhasználni, pedig az építőipar jövője és számos munkahely függhet a hosszútávon tervezhető lakossági felújítási forrásoktól. A francia elnök szerint a cél az, hogy évente 1 millió otthon, azaz a teljes állomány majd

Új fővárosi rendelet született a távhőszolgáltatásról Szeptemberben módosította korábbi rendeletét a távhőszolgáltatásról Budapest Főváros Önkormányzata a Közgyűlés 66/2012. (IX. 28.) önkormányzati rendeletével. A Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló rendelet részletesen ismerteti a Közüzemi szerződés szabályait, a szerződésszegés eseteit, a díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket, valamint a számlázási előírásokat. A rendelet díjfizetési lehetőségeket tárgyaló 29. §-a lehetővé teszi, hogy a hődíjat a felhasználó vagy a díjfizető – választásától függően – havonkénti mérés és adatszolgáltatás alapján, vagy részszámlák és elszámoló számla kiállításával (havonta azonos összegű díjakkal, majd a 12. hónapban, április végén történő elszámolással, úgynevezett egyenletes díjfizetéssel) fizesse meg. Előírja, hogy a felhasználó vagy a díjfizető választásának hiányában – azaz amennyiben másként nem rendelkezik a szolgáltató felé – a távhőszolgáltató részszámlák és elszámoló számla kiállításával számlázzon.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA HÍREK

Energiafórum Szombathely 2012 A Vas Megyei Mérnöki Kamara, Vas megye Önkormányzata és a Magyar Energetikai Társaság Energiafórum Szombathely 2012 címmel december 7-én szakmai napot rendez Szombathelyen, a Megyeháza dísztermében. Az energiafórum programja: • Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár – Nemzeti Energiastratégia 2012 • Prof. dr. Szergényi István – Energiapolitikák a 21. század elején • Dr. Gács Iván BME egyetemi docens – Naphőerőművek • Prof. dr. Nagy Bálint – Energianövények termelése és hatása a termőföldre • Orbán Tibor, FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes – A távhőszolgáltatás jelene és jövője az újonnan bevezetett intézkedések tükrében • Zsuffa László energetikai szakértő – Biomassza fűtőerőmű Szombathelyen A továbbképzésnek számító szakmai nap résztvevői, akik a részvételük igazolását igénylik, nevük és kamarai azonosítójuk feltüntetésével jelezzék részvételi szándékukat november 30-ig Csehi Józsefnek: [email protected]

4%-a kerüljön felújításra a várt évi 170 milliárd forintnak megfelelő francia állami kvótabevételből. A lakosságnak szánt hitelek kezelésére létrehoznak egy állami zöld bankot. A hiányzó önerő pótlására lakossági szintű ESCO-programot hoznak létre: a kivitelező viseli a kezdeti költségeket, amit a tulajdonos a megtakarításokból fizet vissza. Emellett adókedvezményekkel is támogatják a komplex energetikai felújításokat. Magyarország 2012 és 2020 között évente kb. 35 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. E források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez egyszerre segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. A MEHI ezért részletes szakmai javaslatot tett a karbonforintok felhasználására. Eszerint 2013-ban a karbonforintokat a már meglevő Zöld Beruházási Rendszerben kéne felhasználni, a már beadott lakossági felújítási pályázatok finanszírozására, 2014től pedig egy ún. Nemzeti Felújítási Alapba kerülnének a karbonforintok, amely felújításokat finanszírozna EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének, és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé. Bár a karbonforintok már 2012 folyamán rendelkezésre állnak, a Kormány eddig még

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni. Pedig a lakossági felújítások támogatására nagy szükség lenne, hiszen a magyar háztartások rezsiköltségei egyre nagyobbak. Az EU-s források azonban ilyen célokra nem használhatók 2014 előtt, és a 2013-as költségvetés mindösszesen 1 milliárd forintot biztosít lakossági felújításokra, amiből kb. 1000 lakás támogatható. Egyúttal ez a forrás mentőövként szolgálhatna a küszködő magyar építőipar és az abból megélni próbáló emberek számára, hiszen rövidtávon újraindíthatná a beruházásokat. A karbonforintokra vállalt többéves állami kötelezettség-vállalással pedig tervezhetővé, kiszámíthatóvá válnának az építőipari megbízások, ami már építőanyag-gyárak építését is lehetővé tenné. A Magyar Energiahatékonysági Intézet sajtóközleménye

Fenntartható energia – mellébeszélés nélkül David J. C. MacKay könyve az energia, az energetika kapcsán mindenekelőtt világossá teszi, hogy erről a témáról nem lehet számok nélkül érthetően, alkotóan, előremutatóan beszélgetni, még kevésbé vitatkozni. Miután jól ismert, hogy e tárgykörben a számokat gyakran jelzőkkel helyettesítik, a szerző már az első oldalakon rámutat, hogy a jelzők elsősorban arra szolgálnak, hogy az érdeklődőben érzelmeket keltsenek. Ez pedig aligha juttatja el a kevésbé hozzáértőket ahhoz, hogy bizonyos tényeket, tendenciákat bizonyítva lássanak. Ehhez ugyanis valóban számok kellenek, hiszen az óriásit a hatalmassal nehéz összehasonlítani. Nem véletlen ezért, hogy a könyv első részének címe: „Jelzők helyett számok”.

Az egyes energiaforrások által adott lehetőségek és a felhasználók igényeinek számszerű és szemléletes összehasonlítását követően a második részben („Tegyünk különbséget!”) a szerző arra keresi a választ, van-e, lesz-e elegendő energiánk, főképp, ha csupán a megújuló forrásokra kívánunk támaszkodni. A számszerű összevetéshez MacKay bevezeti a kWh/fő/nap mértékegységet, amely lehetővé teszi, hogy – némi fáradsággal, hiszen a könyv a brit viszonyok alapul vételével készült – bárki személyesen, vagy valamely ország sajátos viszonyai, adatai alapján jól érthető, érzékelhető képet alkothasson családja és országa energetikai lehetőségeiről. A kötet végén a témában jobban elmélyedni vágyók is kapnak muníciót („Technikai fejezetek”), valamint hasznos adatokkal is szolgál a szerző. A magyar fordítás Both Előd kiváló munkáját dicséri; a kötet kiadását a Typotex Kiadó és a Vertis Zrt. gondozta. A könyvet a hazai tudományos élet több, jól ismert képviselője, köztük Láng István akadémikus és a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, Aszódi Attila is méltatja. Csak ajánlani lehet az energetika iránt komolyan érdeklődőknek. A könyvismertetést Civin Vilmos (a kötet szakmai lektora) írta.

A Vaillant segített a battonyai SOS Gyermekfalunak A fűtéstechnikai iparág egyik meghatározó szereplője, a Vaillant csoport támogatást nyújtott a battonyai SOS Gyermekfalu teljes fűtési és melegvíz-ellátási rendszerének felújításához. A közelgő tél előtt a vállalat adományának keretében 16 nevelőcsalád otthonában és a kapcsolódó kiszolgáló épületekben cserélték le az elavult, energiafaló berendezéseket. Az együttműködésről szóló oklevelet a Vaillant csoport és az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa képviselői ünnepélyes keretek között írták alá Budapesten. Battonyán családjuktól elszakadt gyermekek számára biztosítja az otthon melegét az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa. A gyermekfalu épületeiben korábban korszerűtlen és ezért drága, energiafaló berendezések működésén alapult a fűtés és a melegvíz-ellátás. Az alapítvány megkeresésére a Vaillant azonnal reagált: nemcsak leszállította a termékeket, hanem részt vett azok beüzemelésében is. A projekt révén 2012 októberétől több mint hetven gyermek élhet, játszhat és tanulhat meleg, családias otthonban Battonyán.

21

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Olajos István, Szilágyi Szabolcs

A kistelepüléseken létrejövő távhő- és termeltetési rendszerek energiajogi problémái A cikk a kistelepülési energiarendszerek Pornóapátiban felmerült

mélyekhez, akik az alapanyagot számára értékesítették. Az önkormányzat

problémáinak ismertetése után a problémák komplex kezelésére ke-

kft.-je tehát egyrészt megfizeti az áfát az alapanyagokért, másrészt a saját

resi a földhasználati és cégjogi, valamint energiajogi megoldásokat

maga által kiállított fűtésszámláiban szintén egy más áfa-kulcsú forgalmi

azáltal, hogy meghatározza az ideális földhasználati formát, majd

adót számít fel a hozzáadott értékre, ami az alapanyag áfájával, mivel kul-

összekapcsolja az alapanyag-termelést és a -feldolgozást, valamint

csuk eltér egymástól, nem kompenzálható.

a távhőszolgáltatást egy komplex energetikai rendszerré. A szerzők számos jogszabály módosításának lehetőségét is felvetik.

Pornóapáti, mint a kistelepülési energiarendszer alapja, és felmerülő jogi problémái

A hőenergiát felhasználó végső fogyasztó a rá áthárított áfát már nem igényelheti vissza. Az alapanyag-előállító őstermelő vagy vállalkozó pedig sok esetben kizárólag a fűtőműnek szállít, így az általa szállított mennyiség alapján még nem tartozik az áfa-körbe, így sokszor áfát nem is terhelhet eladásaira. Az áfát tartalmazó számla kiállítója a neki megfizetett forgalmi

Az első, kistelepüléseken működő távhőrendszert Pornóapátiban alakították

adót az általános szabályok szerint havi vagy negyedéves bontásban be kell,

ki. A Vas megyei településen egy központi fűtőművet építettek ki, amire a

hogy fizesse a költségvetésbe.

településen élők háztartásaikkal kapcsolódhattak. A kialakított technológia

Az önkormányzati kft., mint fűtőmű mozgástere kicsi. A településen 154

úgy működik, hogy a komoly erdőterületekkel rendelkező településen fel-

háztartás található, és abból közel 90 csatlakozott első körben a fűtőmű ál-

vásárolnak fa alapanyagot, illetve fahulladékot. A fát ledarálják, majd az

tal működtetett távhőrendszerhez. Ez a jó csatlakozási arány azonban csak

azonos aprítékká átalakított alapanyagot égetéssel, hőenergiaként haszno-

addig tartható fenn, míg egy háztartás saját fűtéssel nem tudja olcsóbban

sítják. A fa alapanyagot az önkormányzat erre a célra létrejött kft.-je felvá-

megoldani a fűtést a fűtőmű által kínált 22-26 ezer forintos havi átalánynál.

sárolja, és az eladó által kiállított számla alapján kifizeti a vételárat. Ezek

Ha sikerül megoldani, akkor annak kényelmetlensége dacára, természete-

után a kft. már a hőenergiát értékesíti a családok, mint fogyasztók felé.

sen az olcsóbb megoldást választja, és kilép a rendszerből. Ez történt közel

Az önkormányzat tehát nyereségérdekelt, és a bevételénél fogva2 áfa-

40 háztartással Pornóapátiban.

körbe tartozó céget üzemeltet, ami a neki kiállított számlaformában külön-

Ha egy településen egy új, kistelepülésekre méretezett fűtőművet ter-

böző természetes személyektől vagy cégektől vásárol meg alapanyagot, míg

vezünk, akkor az első probléma az, hogy hol lehet megtermelni az energia

áfával növelt értékkel juttatja vissza a hőenergiát sokszor ugyanazon sze-

elállításához szükséges fás szárú alapanyagot. Ez azért is fontos kérdés, mert csak ennek tudatában biztosítható a rendszer fenntarthatósága, ami a legtöbb esetben finanszírozáshoz szükséges pályázat egyik fő indikátora. Ha a megfelelő és alkalmas területeket kiválasztottuk, meg kell nézni a terület tulajdoni viszonyait. Ahol a terület tulajdonosa a településen él, a területét általában maga hasznosítja. Ha a fennálló hasznosítási szerződés fenntartása nem gazdaságos a számára, akkor ajánlatot lehet tenni a terület intenzív és a tulajdonos számára is megtérülő hasznosítására. A megfelelő földhasználati szerződés kiválasztásakor a meglévő haszonbérlő és az általa felajánlott művelési kapacitás is felhasználható és bevonható a terület művelésébe. Az ajánlatnál azonban a Pornóapátiban felmerült, fent jelzett problémák kapcsán át kell gondolni a megfelelő földhasználati forma kiválasztását. A földhasználati szerződések típusainak kiválasztásakor a saját bioenergiával működtetett távfűtőrendszert üzemeltető Pornóapáti problémáinak3 feltárása kapcsán még közelebb kerülhetünk az ideális földhasználati szerződés kiválasztásához. A fogyasztók egy része – akik saját, magántulajdonú erdővel vagy saját biomassza-termelésre alkalmas területtel rendelkeznek – viszont a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jogi szabályozás sokszínűsége miatt lehet egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó, és folytathat gazdasági társaság formában is tevékenységet. Az őstermelő és a családi vállalkozó csak meghatározott éves árbevétel felett tartozik az áfa-körbe. A leadott alapanyagért tehát a távhő-előállítással foglalkozó gazdasági társaság a két tevékenység különböző volta miatt nem tudja, csak az alapanyag és a hőenergia közti különbségre a számlát kiállítani.

22

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

A terület kijelölésénél lényeges kérdés lehet a terület művelési ága. Ugyanis energetikai faültetvény a nyilvántartásban csak szántó, gyep, rét legelő, esetleg fásított terület művelési ágban szerepelhet. Ugyanis ha a beerdősültségi szint eléri az erdő mint olyan erdőgazdálkodásról és az erdők védelméről jelzett törvény szerinti fogalmát,7 abban az esetben rögtön más megítélés alá tartozik. A terület földhasználatát nem a földhasználati nyilvántartásba, hanem a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes erdészeti főhatósága által vezetett Erdőállomány Adattárba kell bejelenteni, és a terület használatára nem a részesművelési szerződés pontjai, hanem az illetékes megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által vezetett Körzeti Erdőterv előírásai lesznek az irányadók.8 A termőföld használatának megosztása történhet úgy is, hogy a felek közösen állapodnak meg arról, milyen fajú fák alkotják majd az ültetvényt. A fajok meghatározására nagy hatással lehetnek a telepítéshez kapcsolódó vidékfejlesztési támogatási rendelet9 előírásai, ahol bizonyos fajokra (akác, fűz és nyár) nyújtható csak támogatás. A fajok meghatározása után a műveléssel kapcsolatos feladatok eloszA megoldás a földhasználat más alapon történő biztosításában rejlik.

tására kerül sor. A megfelelő telepítőanyag kiválasztása és rendelkezésre

A földhasználati formák kiválasztása kapcsán a részesművelési szerződés,

bocsátása az önkormányzati „társaság”, míg a telepítés, ápolás és a növény-

mint forma, alapot adhat arra, hogy – a kibővített profilú gazdasági társaság

védelem a tulajdonos (és esetlegesen a közbeiktatott földhasználó) felada-

a termelő tevékenység bizonyos körének és a termelési kockázat megfelelő

tai közé tartozna. A fák megfelelő kitermelése, elszállítása a tulajdonos, de

formájának átvállalása után – a termés egy része automatikusan, a távhő-

még inkább a szállításhoz szükséges gépekkel rendelkező mezőgazdasági

előállítással foglalkozó, de integrátori feladatokat is ellátó cég tulajdonába

vállalkozás, míg fa levágott részeinek felaprítása, az energetikai cég föld-

menjen át. A cégbe viszont tulajdonosként belépnének a termőföld tulajdo-

használati feladata lenne.

nosai, akik a cég nyereségéből való részesedésüket hőenergia-szolgáltatás formájában kapnák meg.

A részesművelés, mint a biomassza-alapú kistelepülési rendszer földhasználati formája

A termeléshez azonban nem csak az energiatermelés alapanyagai, hanem a földalapú támogatások is kapcsolódnak, mint évente ismétlődő bevételek, így ezek elosztásáról is érdemes a részesművelési szerződésben rendelkezni. A termelés legfontosabb részére a földhasználóként bejegyzésre kerülő

Részesművelésről abban az esetben beszélünk, ha a szerződő felek közösen

tulajdonos megkaphatná a SAPS10 szerint a terület után járó állami támo-

határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termelje-

gatást. Az ilyen támogatás igénylésének feltétele a MEPAR rendszerben11

nek, a föld megművelésnek egyes feladataiból (talaj-előkészítés, szántás,

a terület megfelelő megjelölése, a gazdaregiszterben pedig a SAPS alapú

vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő

támogatásokra jogosult részesművelő feltüntetése. Az, hogy ez az igénylő a

felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban

terület tulajdonjogával rendelkező tulajdonos legyen, nem törvényszerű, de

részesednek. Meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat. Maga a szerződés egy jól átgondolt és felépített integrációt feltételez. A haszonbérlettől eltérően e szerződési formánál a jogalkotó a terület nagyságának kiválasztásában és művelési idejének meghatározásakor nem köti meg a szerződő felek kezét. A területnagyság esetében, lévén a termelés néhány száz háztartásból álló település energetikai problémáinak a megoldására hivatott, nem lesz szükség a termőföld törvény által gátként szabott 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona kataszteri tiszta jövedelem értékű, a birtokmaximumaként meghatározott területnagyságot kihasználni.4 A művelési idő meghatározásakor biztosabb elkötelezettséget jelent a határozatlan idejű szerződés5, ahol egy jól működő konstrukcióban több évtizedre biztosítható a területek használata, míg az a területtulajdonos, aki nem elégedett a fűtőmű által nyújtott részesművelési szolgáltatással, a termelési időszak befejeztével kiléphet a szerződésből, és mentesül a kötelezettségei alól. A mentesülés és a szerződés felmondása 6 hónappal a gazdasági év végére lehetséges. Ez a felmondás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a szerződésből 6 hónapnál kevesebb idő van hátra, akkor a felek a következő gazdasági év végére szüntethetik meg az együttműködésüket.6 A szerződés fontos kérdéseként merül fel a szerződés tárgyát képező termőterületek pontos megjelölése. Itt a terület leglényegesebb adatait kell a földhasználati nyilvántartásba történő bejelentés kapcsán megjelölni, mint a terület tulajdoni lapjának számát, a helyrajzi számát, a terület művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

23

TÁVHŐ

www.e-met.hu

vételének árában, a közreműködő tulajdonosnak, esetleg profi földhasználó cégnek meg kell adni a lehetőséget, hogy a megtermelt alapanyagot máshol értékesíthesse. Ezt úgy célszerű megoldani, hogy a teljes alapanyag-men�nyiség beszállítása után a tulajdonost és a földhasználót megillető termésmennyiséget külön, és a megadott megegyezési határidő leteltéig ingyenes tárolja az energetikai társaság, a határidő letelte után pedig a tárolásáért külön díjat fizet a tulajdonos és a földhasználó. A megegyezés és az alapanyag ára szempontjából természetesen nem mindegy, hogy a közreműködő gépi berendezésekkel rendelkező földhasználónak szüksége lesz-e a fűtőmű által megtermelt energiára más gazdasági ágazatban folytatott tevékenységéhez (üvegházi kertészet), vagy nincs rá szüksége, így ennek a szereplőnek a további szerepe a termék megfelelő kifizetésével megszűnik. Az adott településen élő tulajdonosról azonban feltételezhető, hogy megfelelő kondíciók esetében távhőszolgáltatásban veszi igénybe az alapanyag ellenértékét. Fontos kérdés a szerződésben a felmerülő károk és elemi csapások rendezésének kérdése. Főszabályként előírható, hogy minden, a szerződésben közreműködő személy a saját termeléséből adódó károk miatt igyekszik helytállni. Ez azt jelenti, hogy a kárenyhítési rendszer működésével együtt járó önrészt a részesművelésben részt vevő felek a végtermék elosztásának százalékában viselik. Ha a művelés során elemi kár éri a tulajdonost, és az ültetvény részt vett a kárenyhítési rendszerben, akkor az illetékes mezőgazdasági szakigazgatási szerv, a cikk megírásának időpontjában az illetékes megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, megállapítja az elemi kár mértékét. Kárenyhítésben azonban 2011-től csak az az ültetvény a viszonylag egyszerű a regisztrációs kötelezettség teljesítése, és a megfe-

részesülhet, ahol az elemi kár eléri a teljes terméshez viszonyított 30%-os

lelő és állandó jövedelem miatt célszerű is.

értéket.14 Az eljáró szakigazgatási szerv megállapítja a terméskiesés mér-

A 93 liter/ha alapú gázolaj-támogatást a szintén földhasználóként sze-

tékét, és a kárenyhítési rendszer a teljes termés becsértékének meghatáro-

replő önkormányzati társaság igényelhetné. Itt azonban figyelembe kell

zott százalékában téríti a termelő kárát. A kárenyhítésként kapott összeg a

venni, hogy a feladatok megosztása során ki végzi a legtöbb üzemanyag-

termésbe beszámít, és ennek arányában történik a teljes bevétel elosztása.

költséggel együtt járó gépi munkát. Akinél a legtöbb ilyen jellegű költség felmerül, azt célszerű a gázolaj-támogatás címzettjének tekinteni.

Ha a terméskiesés 30% alatti, vagy az e feletti kárát a termelő máshol nem tudja megtéríttetni, kezdeményezheti a termés százalékos arányának

Az agrár-környezetgazdálkodási és NATURA 2000 területeken azonban

megváltoztatását. Abban az esetben, ha a százalékos megváltoztatás sem

az energiaültetvények intenzív környezethasználata és az ezekkel együtt járó

eredményez a károsodás mértékével arányos elosztást, akkor a fix összegű

komolyabb környezeti terhelés miatt,12 az energiaültetvény telepítése kizárt.

és kiszámítható támogatások összegéből lehet a felmerült károkat kompen-

A földhasználati nyilvántartásban problémaként jelentkezik, hogy a

zálni. Ennek kiküszöbölésére érdemes a tényleges mezőgazdasági tevékeny-

klasszikus haszonbérletre berendezkedő földhasználati nyilvántartás nem

séget folytató személynek juttatni a területalapú támogatás fix árbevételét.

ismeri a többalanyú kötelmet a használati szerződésekben. A földhasznáklasszikus informatikai rendszerben nem áthidalható. A megoldásra jó példa

Az önkormányzat által alapított társaság formájára vonatkozó elképzelés

az a szintén Vas megyei megoldás, ahol a SAPS alapú támogatást igénylő

A társasági formára vonatkozóan a megoldási javaslatot a termőföldek for-

részes művelőt tüntették fel földhasználóként13, míg a szintén földhaszná-

galmáról szóló törvénytervezet sugallta15. A tervezet szerint a részesmű-

lati tevékenységet végző, gépekkel közreműködő céget a földhasználati lap

velési megállapodás tartalmára, a feleket megillető jogokra és kötelezett-

megjegyzés rovatába tüntették fel, így a gázolaj-támogatást folyósító NAV

ségekre a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően

felé ez a földhasználó is tudta igazolna földhasználói mivoltát.

alkalmazni. A polgári jogi társaság szabályait a jelenlegi Ptk. tartalmazza, a

latot nyilvántartó programok egy földhasználót ismernek, és ez a probléma

Az elvégzett munkák költségeinek arányában oszlana meg a felek között a megtermelt termény is, melyet így az önkormányzati „társaság” már mint

Vékás-féle Kodifikációs Főbizottság által összeállított tervezetben azonban ilyen név alatt nem szerepel16.

saját tulajdonát tudná felhasználni. Az adásvétel és a vele járó átruházáshoz

A társasági szerződéssel létrehozott polgári jogi társaság tagja az lehet,

kapcsolódó adók visszaszorítása érdekében az önkormányzati cégnek érde-

aki termőfölddel rendelkezik, és részesművelési szerződést kötött a társag-

mes a feldolgozáson túl minél több, fontos földhasználati feladatot elvállalni,

gal fás szárú fűtőanyag termelésre. A társaság rendelkezésére bocsátott ter-

ezzel a termés minél nagyobb részét átvenni.

mőföldön a tag személyes közreműködés keretében végez tevékenységet. A

A termés mindig az időjárás függvénye, ezért a tényleges elosztáshoz a

társaság bevételéből a rendelkezésre bocsátott termőföld és a megtermelt

konkrét termésmennyiség megállapítása helyett a szerződés mellékleteként

alapanyag meghatározott százaléka arányában részesedik. A részesedést

feltüntetett elosztási arányokat érdemes megállapítani. Egészként termé-

(amennyiben a később meghatározásra kerülő szabályok ezt nem tiltják) a

szetesen a megtermelt és beszállított alapanyag értendő.

társaság által rendelkezésére bocsátott távhőszolgáltatásként kapja.

A végtermékre igazán az önkormányzati „társaságnak” van szüksége,

Bár az ilyen módon kibocsátott energiaszolgáltatás, mint barterszolgál-

így a tulajdonos és a közbeiktatott további földhasználók részarányára előír-

tatás továbbra is áfa-köteles, a szolgáltatás árát a társaság tulajdonosai

ható elővásárlási jog. Ha azonban nem tudnak megegyezni az alapanyag át-

tág keretek között határozhatják meg. Ha a rendelkezésre bocsátott föld

24

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

használatának ellenértéke (részesművelési díj) és a megtermelt alapanyag együttes mértéke nem éri el az elfogyasztott energia mértékét, akkor a társaság, ha meghaladja, akkor a tag fizeti meg áfával növelten a szerződésből származó többlethasználat ellenértékét. A használati díj megállapításában az önkormányzat szintén fontos, rendeleti úton szabályozható jogosítványokkal rendelkezik a távhőtörvény alapján. A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják17. Ahhoz pedig, hogy gazdasági társaságot lehessen alapítani, valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli, illetve a tagok által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Jelen esetben sokkal fontosabb kifejteni a nem pénzbeli hozzájárulások körét, amely lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is18. Ennek értelmében nem pénzbeli hozzájárulás egy ház, lakás, számítógép, bútor, kiadói, szerzői jog, szabadalom, vagy éppen bérleti jog, ha mi – a felajánlók – vagyunk a jogosultjai. Értelemszerűen csak forgalomképes dolog, jog lehet hozzájárulás, így például haszonélvezeti jogot nem vihetünk be egy társaságba, nem gyarapíthatjuk vele a társaság vagyonát. Egyértelműen kiderül tehát, hogy az önkormányzati többségű polgári jogi társaság alapításakor lehetséges, hogy a tagok a társaság rendelkezésére bocsássák a távhőszolgáltatást elősegítő, megtermelt és kitermelt alapanyagokat. Érdemes természetesen megemlíteni, hogy a tagok vagyoni hozzájá-

zati fogalomtárban találtam: Integrátor az a nagyvállalat, amely az általa

rulása közös tulajdonukba megy át19. Ez a jelen esetben azt jelentené, hogy

kiválasztott és a műszaki fejlesztés eredményeként számára beszállítói mi-

az előző bekezdésben leírt alapanyagok a fűtőműhöz kerülnének, majd az

nősítésre alkalmassá váló, minimálisan két vagy több kis- vagy középvállal-

anyagok elégetése után annak eredménye, azaz a hő a kiépített hálózaton

kozással együtt pályázik27.

keresztül minden taghoz eljutna. Igaz, hogy a Ptk. rendelkezései szerint a

A mezőgazdasági tevékenység folytatásakor az integrátori szervezet

vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszűnésekor,

termelői csoport formájában működhet az érintett termékpályán. Az integ-

illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik20. Itt viszont

ráció felépítéséhez és megalakuláshoz szükséges állami támogatás meg-

erről nem lenne szó, sokkal inkább arról, hogy a vagyoni hozzájárulás folya-

adását azonban a 100, illetve a 300 millió forint árbevétel és a kft. vagy

matos lenne, ugyanis csak így biztosítható a folyamatos hőellátás.

szövetkezeti jogi forma előírása is hátráltatja28. Az egyszerűbb szervezet és

Az is előfordulhat, hogy a társaságot határozatlan időre létesítik. Ebben

a kevesebb megkötés a közreműködés és a hozzájárulás módjára lehetővé

az esetben három hónapra bármely tag által felmondható a társaság. Ha

tenné a települési fűtőművek esetében a közreműködés fent jelzett rendsze-

a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag határozatlan időre,

rének kialakulását. Az integráció állami elismeréssel és támogatással törté-

egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal

nő elősegítése is fontos lenne.

meghosszabbíthatja21. A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, gi szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a

Lehet-e a kialakítandó polgári jogi társaság távhőszolgáltató?

vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagy-

Első lépésként szükséges meghatározni, mikor beszélünk távhőszolgáltatás-

mértékben veszélyezteti22. Rengeteg ilyen eset előfordulhat, elegendő, ha a

ról. A távhőszolgáltatás az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak

mostanság gyakran előforduló gázlopásokra gondolunk. Ezek kiszűrésével

a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az enge-

és megakadályozásával elkerülhető lenne az azonnali hatályú felmondás.

délyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával

ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen, ha a társasá-

A fentebb már említett Vékás-féle Kodifikációs Főbizottság által összeál23

fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg29. A

a polgári jogi társaság ilyen név alatt nem szerepel, hi-

távhővezeték-hálózatok a megújuló energiaforrások, különösen a fűtési célú

szen a tervezet a kérdést a társasági szerződés cím alatt taglalja. Rengeteg

biomassza-felhasználás fenntarthatóságának, a környezetvédelmi, társadal-

olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek az előbb említett jogi problémák

mi és gazdasági hatások optimális egyensúlyának biztosításában is jelentős

megoldásában segítséget nyújthatnak. Az Új Polgári Törvénykönyv szerint a

szerepet játszanak30.

lított tervezetben

24

felek egyenlő mértékben teljesítik a vagyoni hozzájárulást .

Magával a távhőszolgáltatással kapcsolatosan fontos követelményként

A társasági szerződéssel a felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy

meg kell határozni, hogy a távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a

a tevékenységük kockázatát közösen viselik25. A vagyoni hozzájárulásként

vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvé-

adott olyan dolgok, amelyek elhasználhatók, azaz a korábban említett meg-

nyesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az

termelt és kitermelt alapanyagok közös használatba kerülnek26.

energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági előírá-

A társaság tevékenysége, melyet a termelés folytatása során ellát,

sokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni31.

integrátori jellegű. Az integrátori tevékenység fogalmát különbözőképpen

A távhő termelése és szolgáltatása – teljesítményhatár nélkül – enge-

definiálják. A leginkább a helyzetre illő fogalmat a közbeszerzési és pályá-

délyköteles tevékenység32, ezért különböző engedélyek beszerzése szük-

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

25

TÁVHŐ

www.e-met.hu

távhőtermelőből, másrészről a távhőszolgáltatóból, harmadrészt pedig a fogyasztókból. A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli38. Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles. Amennyiben az érdekeltek nem állapodnak meg a díjfizetés mértékében és feltételeiben, akkor az önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó39. Ebben az esetben lehetőség van arra is, hogy a rendeletben olyan feltételeket határozzanak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdasági társaság tagjai a távhő díjának egy részét a nem vagyoni hozzájárulásaikkal, azaz a megtermelt és kitermelt alapanyagok rendelkezésre bocsátásával, a másik részét pedig pénzzel elégítsék ki, vagy az alapanyagot szolgáltató lakossági fogyasztó részére más, kedvezőbb távhődíjat állapítson meg a távhőszolgáltató, vagy a közüzemi szerződést jóváhagyó önkormányzat rendeletben. Amikor olyan rendelkezéseket hoz az önkormányzat a rendeletében, amelyek a fogyasztók díjfizetési feltételeivel kapcsolatosak, akkor figyelemmel kell lenni a törvényi rendelkezésekre. A versenytörvény kimondja, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül − különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően − folytatni40. Kérdésként felmerülhet, hogy mikor beszélünk jelen esetben a versenytörvény megsértéséről. Az értelmezésből kiderül, séges. A Kormányrendelet33 azt határozza meg, hogy a különböző enge-

hogy csak azokat a magatartásokat tiltja a törvény, amelyek tisztességte-

délyek iránti kérelmeknek, valamint maguknak az engedélyeknek mit kell

lennek minősülnek, azaz sértik vagy veszélyeztetik a fogyasztók törvényes

tartalmazniuk. A tevékenység végzéséhez szükség van távhőtermelő üzem

érdekeit. Arra a kérdésre, hogy mi számít tisztességtelennek, a társadal-

létesítési és működési engedélyre, speciálisabb esetekben környezetvédelmi

mi elvárások és a gazdasági szokások adnak választ. Mindenképpen ilyen

és egységes környezethasználati engedélyre.

magatartásnak minősíthető, ha az önkormányzat rendeletében aránytalan

A fűtési ágazatban tehát a hőenergia felhasználása távfűtő rendsze-

díjakat határoz meg, mégpedig olyan módon, hogy nem veszi figyelembe a

reken keresztül valósul meg. A távfűtő rendszerek kialakítása után szük-

tagok által egyenként rendelkezésre bocsátott alapanyagok mennyiségét, a

séges annak átalakítása, korszerűsítése és új infrastruktúrák kiépítése is.

fogyasztók háztartásainak méretét, hőszigeteltségi jellemzőit és egyéb fon-

Ezek egyrészt maguknak a megújuló energiaforrásoknak a hasznosítását

tos tényezőket.

szolgálják, másrészt a megújuló energiaforrásokból származó hőenergia

Általánosságban elmondható, hogy az általános forgalmi adó mértéke

fogyasztókhoz való eljuttatását valósítják meg, új távvezeték-hálózatok és

az adó alapjának 27 százaléka41. Az adó alapjával kapcsolatban a korábban

hőközpontok útján.

említettekre figyelemmel fontos megemlíteni, hogy termék értékesítése,

Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az

szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett,

engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók

és megtérítése sem pénzzel, sem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel,

felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit34. A

vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével,

megújuló energiahordozó felhasználására irányuló vizsgálat eredményét az

szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni

engedély iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell35.

azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke42. Az adó alapját pénzben

Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb – a megújuló ener-

kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani43.

giahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is fi-

Távhőszolgáltatás esetén, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alap-

gyelembe vevő – gazdasági feltételek esetén a távhőtermelő létesítési és

ján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgál-

működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiad-

tatást is44, az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka45.

36

ni . Az elképzelés célja a kisebb környezeti terheléssel járó megújuló alapú

Összefoglalva megállapítható, hogy az előző pontban felvázolt polgári

energiatermelés elterjesztése, a megújuló energiaforrások hőtermelésben

jogi társaság alapításával a távhőszolgáltatás is nagymértében leegysze-

játszott szerepének, valamint az összenergia-felhasználásban lévő arányá-

rűsödne. Természetesen az engedélyeket ebben az esetben is be kellene

nak a növelése. A fejlesztés esetén az intézkedéseket úgy kell összehan-

szerezni. Távhőszolgáltatás esetén viszont az áfa-kulcs mindössze 5%,

golni, hogy mind a szolgáltató, mind a fogyasztó érdekelt legyen a kor-

amely a 27%-os általános mértékhez képest sokkal kedvezőbb. A megoldás

szerűsítésben, melynek egyértelmű eredménye a fosszilis gáz vagy egyéb

lényege az lenne, hogy a társaság tagjai az alapanyagokat rendelkezésre

hagyományos erőforrás kiváltása, és az energiahatékonyság, valamint a

bocsátanák. Figyelembe véve a nem vagyoni hozzájárulás mértékét, a Ver-

megtakarításon keresztül a költségtakarékosság elérése.

senytörvény rendelkezéseit, valamint a vonatkozó jogszabályokat, az önkor-

A távhőszolgáltatáshoz tehát szükség van távhőtermelő létesítményre, távhő-vezetékhálózatra, illetve annak részét képező berendezésekre.

mányzat díjfizetési feltételeiről szóló rendeletnek köszönhetően a fogyasztók kedvezményekben részesülnének.

A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő

Fontos lenne, hogy a már felvázolt elképzelés elsősorban a kistelepülé-

feladata37. Maga a szolgáltatás három résztvevőből áll: egyrészről a

seken meg is valósuljon. Ehhez azonban problémamentes jogi szabályozásra

26

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

lenne szükség. Módosítani kellene a Versenytörvényt, mégpedig úgy, hogy

energia rendszer, In: Lukács Gergely Sándor: Megújuló energia és vidékfej-

pontosan, taxatív módon legyen meghatározva a tisztességtelen piaci ma-

lesztés, Szaktudás kiadó, Budapest, 2009, 175-176. pp.

gatartások köre, mivel a jelenlegi szabályozás túl tág. Ennek köszönhetően

13. Lásd: OLAJOS István: A részesművelési szerződés gyakorlati problémái –

például egyes fogyasztók előnyben részesítése nem járna versenyhátrány

megjegyzések egy részesművelési szerződés tervezete kapcsán – szakvéle-

okozásával. Érdemes lenne megfontolni azt a megoldást is, hogy a megújuló

mény, 2012. 08. 31. felhasználó: Paska Tamás őstermelő.

energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatás kerüljön

14. A haszonbérleti kedvezményt, mint háttérjogszabályt lásd: Tft. 17. §.

ki az áfa-körből. Ez a módosítás nem elképzelhetetlen, hiszen a megújuló

15. Lásd: Földforgalmi törvénytervezet 57. § (2) bekezdés In: http://www.

energiaforrások alkalmazása összhangban van a Fenntartható Fejlődés46

kormany.hu/download/5/a1/a0000/foldtorveny.pdf#!DocumentBrowse

alapelveivel és a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának

16. Valószínűleg a kötelmi jogba XXIV. cím alatt bekerült társasági szerződés sza-

növelésére létrehozott stratégiával, tehát alkalmazásuk nem rombolja a kör-

bályait kell alkalmazni erre a formára. A cím a Ptk. 568-578/A szakaszaiban

nyezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetősé-

szabályozott tartalom nagy részét átvette, azonban külön szerződési forma-

geit, valamint használatuk nagyban segít egy környezetbarát és fenntart-

ként már nem nevesít.

ható energiagazdaság megteremtésében. A rendszer termelési integrációra

17. 1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 568. § (1) bekezdés.

vonatkozó biztosabb támogatási alapjainak megteremtéséhez szükség lenne

18. 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, 13. § (1)-(2) bekezdés.

a termelői csoportokról szóló rendeletben szabályozott formakényszer el-

19. 1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 569. §.

törlésére.

20. 1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 570. §. 21. 1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 575. § (1) bekezdés.

Jegyzetek

22. 1954. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 575. § (2) bekezdés.

1. A kutatómunka a TÁMOP 4.2.1.B-10/2 KONV-2010-001projekt részeként, az

23. Új Polgári Törvénykönyv (a Kodifikációs Főbizottság javaslata 2012).

Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

24. Új Polgári Törvénykönyv 6:500. § (1) bekezdés.

valósult meg.

25. Új Polgári Törvénykönyv 6:499. §.

2. Az éves bevétele jóval meghaladja az 5 millió forintot.

26. Új Polgári Törvénykönyv 6:501. § (1) bekezdés.

3. Pornóapátiban felmerülő problémákról lásd: az M1 híradójának 2012. ja-

27. A fogalmat lásd: Közbeszerzési és pályázati fogalomtár, In.: http://www.

nuár 13-i felvételét: In http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/01/11/13/A_ csaladok_fele_lecsatlakozott_Pornoapati_futomuverol.aspx

vanessia.hu/fogalomtar.php 28. A termelői csoportokra vonatkozó 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet értelmezé-

4. Lásd: termőföldről szól 1994.évi LV. törvény, a továbbiakban Tft. 5§ - a. A

sére, lásd: CSÁK Csilla: A termelői csoport, In: Csák Csilla (szerk.) Agrárjog

birtokmaximumra eltérő szabályokat alkalmaz a termőföldek forgalmáról szóló T-7979-es számú törvénytervezet a mező- és erdőgazdálkodási földek

2010, op. cit. 257-260. pp. 29. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § q) pont.

forgalmáról 12. § (1) bekezdés, ahol a földműves jogi formájára nézve bir-

30. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020, In:

tokminimum és -maximum is előírásra kerül. In: http://www.kormany.hu/



download/5/a1/a0000/foldtorveny.pdf#!DocumentBrowse,

a továbbiakban

földforgalmi törvénytervezet. 5. A termőföldről szóló törvény hatályos szabályai a földhasználati szerződések-

http://www.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20 Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%20 2010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

re terület- és haszonbérleti időmaximumot, illetve határozott idejű szerződési

31. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 2. §.

módozatot írnak elő. Ez alól kivétel a felesbérleti és a részesművelési szerző-

32. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 12. § (1) bekezdés.

dés.

33. 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi

6. Lásd: Ptk. 457§(1) bek. 7. Lásd az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 9. §-a 30%-os és esetleg ettől lefelé eltérő; illetve TÖRÖK Géza: Az erdő normatív fogalma, In. Csák Csilla: Agrárjog, a magyar agrárjog fejlődése az EU keretei között, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, továbbiakban Agrárjog 2010. 144. p. 8. Lásd: OLAJOS István: A földhasználat nyilvántartása, In. Csák Csilla (szerk.), Agrárjog 2010,. op. cit. 177-181. pp. 9. Lásd a 72/2007. (VII. 27.) FVM. rendelet az Európai Mezőgazdasági és Vidék-

XVIII. törvény végrehajtásáról. 34. 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 1. § (1) bekezdés. 35. 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 1. § (2) bekezdés. 36. 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 1. § (3) bekezdés. 37. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 33. § (1) bekezdés. 38. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 37. § (1) bekezdés.

fejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények tele-

39. 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 44. §.

pítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló

40. Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny-

rendelet mellékletét.

korlátozás tilalmáról 2. §.

10. SAPS-ra lásd: SZILÁGYI János Ede: Az egységes területalapú támogatás és

41. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 82. § (1) bekezdés.

az azt kiegészítő nemzeti támogatás, In: Csák Csilla (szerk.) Agrárjog 2010.

42. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 66. § (1) bekezdés.

op. cit. 402-403. pp.; valamint CSÁK Csilla – OLAJOS István: The application

43. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 66. § (2) bekezdés.

of single payment by national administrations and national courts, In : Jour-

44. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 3. sz. melléklet II.

nal of Agricultural and Environmental Law, 2008. évi 5. szám, 31-42. pp. 11. SZILÁGYI János Ede: MEPAR, In: Csák Csilla ( szerk.) Agrárjog, 2010 op. cit. 191-193. pp.

rész. 45. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 82. § (2) bekezdés. 46. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

12. A környezeti hatások: a műtrágyákból vegyi anyagok juthatnak a vizekbe,

anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is

az ültetvény által elfoglalt területről kiszorulnak az őshonos fafajok – lásd:

kielégíthessék szükségleteiket. (ENSZ KÖRNYEZET ÉS FEJLŐDÉS VILÁGBI-

LUKÁCS Gergely Sándor: A közösségi fűtőműre alapozott települési megújuló

ZOTTSÁGA: „Közös jövőnk” 1987).

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

27

IFJÚSÁGI TAGOZAT

www.e-met.hu

Szabó Zádor

Empirikus modellalkotás gőzturbina-diagnosztikai céllal

Ez a cikk egy tanulmány melléktermékeként született, mely-

c1∙σ1

nek célja egy kapcsolt energiatermelést megvalósító, kombinált ciklusú erőmű gőzturbina-modelljének megalkotása volt. A modell a KÁT rendszer átalakulásának következtében szigorodó menetrendtartási követelmények szabályozás oldali kielégíthetőségének vizsgálatára szolgált. A gőzturbina modellezése elméleti és empirikus úton is megtörtént, az empi-

g0=+1

x

g1(x)

x1

c2∙σ2

x2

y

g2(x)

rikus modell neurális hálózattal készült, melynek megalkotása közben figyelemre méltó diagnosztikai célú alkalmazási lehetőségek is felmerültek. A cikk a neurális hálózatok ez irányú

cM∙σM

w

alkalmazhatóságát mutatja be. xN

A modellezendő gőzturbináról

gM(x)

A gőzturbinát egy kétnyomású hőhasznosító kazán látja el frissgőzzel, mely az erőmű gázturbinájának kilépő forró füstgázát hasznosítja. A gőzturbina el van látva két megcsapolással és egy elvétellel. Ellennyomású és kondenzációs üzem megvalósítására is képes, ugyanis a fűtési célra el nem vett gőz az elvétellel párhuzamosan, két átömlő

bemeneti réteg

rejtett réteg

kimeneti réteg

2. ábra. A hálózat működésének szemléltetése [Altrichter et al. 5.2. ábra]

szelepen keresztül a kondenzációs faroknak nevezett turbinarészbe vezethető. Az ide belépő gőz mennyisége az átömlő szelepekkel állítható.

A hálózat működését a 2. ábra mutatja be, ahol X a hálózat be-

Az első megcsapolás szabályozott, az elvett gőz az önfogyasztás

meneti vektora, g(.) jelöli a bázisfüggvényt, c az adott processzáló

fedezésére szolgál. A második megcsapolás és az elvétel a két fűtőkon-

elemhez tartozó függvény középpont-paramétere.

denzátoron keresztül a városi távhőrendszer hőigényét elégíti ki, sza-

A hálózat először meghatározza a bemenetek és az egyes pro-

bályozásuk visszatorlasztással, az átömlő szelepek állításával történik.

cesszáló elemekhez rendelt középpont-paraméterek távolságát, majd a távolságokból kreál egy nemlineáris függvényértéket a rejtett ré-

A hálózat felépítése

tegben. A kimeneti réteg elemei az így nyert függvényértékek line-

A neurális hálózattal történő modellalkotás első lépése a megfelelő

áris kombinációjaként határozzák meg a kimenet értékét. Gőzturbi-

hálózati struktúra megválasztása. Fekete doboz modell készítésekor

nát modellezve ez annyit tesz, hogy az adott üzemállapothoz tartozó

egy berendezés átviteli függvényének meghatározása a cél, erre a fel-

gőzparaméter-értékeket besorolja a hozzájuk legközelebb eső kö-

adatra a legalkalmasabb hálózattípusok a bázisfüggvény-hálózatok. Az

zéppont-paraméterrel rendelkező klaszterbe (csoportba), majd a kö-

egyszerűség kedvéért a modellemhez a Matlab Neural Network toolbox

zéppont-paramétertől mért távolság alapján nemlineárisan súlyozott

egy komplett beépített függvényapproximációs modelljét választottam.

értékekből a kimeneti rétegben lineáris kombinációval megadja az üzemállapothoz tartozó generátorteljesítmény-értéket.

1. ábra. A gőzturbina kialakítása

A hálózat tanítása

ND

Egy neurális hálózat kalibrálása a hálózat tanításával történik, aminek

HD

során az összekapcsolt neuronok erősítési tényezői (b) és súlyfaktorai (W) kerülnek meghatározásra. A tanítás általában úgy zajlik, hogy előzetes megfontolások alapján kijelölt bemeneti értékekhez hozzárendelésre kerül a megfelelő mért kimeneti érték. Ezen összetartozó G

értékpárokhoz a tanítóeljárás meghatározza azokat a b és W értékeket, melyeket majd később a szimuláció során alkalmazni fog a kimeneti érték meghatározására. Ebben az esetben a tanítópontoknak kijelölt állapotok gőzparaméter értékeihez a hálózat felvesz W súlyozott értékeket, melyek bázisfüggvény hálózatoknál a bázisfüggvény

1. megcs.

28

2. megcs.

elv.

középpont-paramétereinek felelnek meg. Ezen pontok egy környezete alkot egy-egy klasztert, melyekbe a hálózat a modellezés során a

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

IFJÚSÁGI GEOTERMIA TAGOZAT

3. ábra. A szimuláció eredménye különböző üzemállapotoknak megfelelő bemeneti értékeket igyekszik

lesebb teljesítménytartományon, több üzemállapotból mintavételezett

besorolni. A klaszterek nagyságát a szélességparaméterrel lehet meg-

adattal legyen tanítható a modell.

határozni, amely a csúcspont körüli környezet nagyságát szabja meg.

A neurális háló tanítása a 820. mérési ponttól az 1100.-ig tartott,

A tanítópontokat és a hozzájuk tartozó szélességparamétereket

ezeket a 4. ábrán piros x-szel újfent külön kiemeltem. Mint az jól látha-

úgy kell megválasztani, hogy az állapotteret (minimális átfedéssel)

tó, ezen intervallumon a modell hibája 2-3% alatt mozog. Itt is megfi-

lefedjék a klaszterek, azaz minden fellépő állapotot be tudjon sorolni

gyelhető továbbá, hogy a hiba nagyságának változása alig számottevő

a hálózat egy csoportba, melyhez már ismeri a hozzá tartozó gene-

azon tartományokon, melyeken a tanítási állapothoz közeli teljesítmény-

rátorteljesítmény-értéket. A hálózat kimenete mindig a besorolásnak

értékek mérhetők.

megfelelő generátorértéket veszi fel.

A modell működésének bemutatása

Megemlítésre szorul az a tény, hogy a tanítópontok számának növekedésével csökkenthető volt az alkalmazott bázisfüggvény szélességparamétere, ezáltal a klaszterek mérete csökkent, számuk pedig nőtt.

A felhasznált adatsor 2 óránkénti mintavételezéssel készült, 253 mé-

Így modellezéskor egyrészt az adott bemeneti értékek és a középpont-

rési pontot tartalmaz. Tanításra a 3. ábrán piros x-szel kiemelt mérési

paraméterek átlagos távolsága csökkenhetett, másrészt klaszterezéskor

pontok szolgáltak, melyek jól lefedik a szemmel is elkülöníthető, három

a hálózat több csoportba sorolhatta a bemeneti értékek által leírt állapo-

leggyakrabban előforduló teljesítménytartományt. A betanított modell

tokat. Ezek hatására a modellezés finomsága nőtt.

bemenetének megadva az adathalmaz mind a 253 elemét, a modell

Az eredmény alapján érzékelhető, hogy a tanítási folyamat során

előállítja az adott üzemállapotokhoz tartozó paramétereknek megfelelő

célszerű sűrűn mintavételezett, nagy teljesítménytartományt lefedő mé-

generátorteljesítményeket. Az így kapott generátorteljesítmények és a

rési adatsort alkalmazni.

mérési eredmények összevetését a 3. ábra szemlélteti, melyen az eredmény alatt a modell százalékban kifejezett hibáinak alakulása is látható.

Egy érdekes tapasztalat

A tanításhoz felhasznált pontokban a modell hibaaránya a vártnak

Tökéletesen tanított hálózat létrehozására törekedve egy olyan háló-

megfelelően igen kicsiny. Megfigyelhető, hogy azon szűk teljesítmény-

zat is született a tesztelések során, amely a 2010 tavaszán regiszt-

tartományokon, melyek a tanítás során fennálltak, a modell pontossága

rált 1500 egymást követő mérési pont alapján lett tanítva. Az 1500

kielégítő. A magas hibaértékek olyan teljesítménytartományokban je-

mérési ponton kívül csak egy 2011 tavaszán mért 250 pontot tartal-

lentkeznek, melyek jelentősen eltérnek a modell tanítása során fennálló

mazó adatsor állt rendelkezésre, ezt szimulálva a hálózattal az 5. áb-

teljesítményektől. A tapasztalat egybevág a hálózat tanításánál leírtak-

rán látható eredmény adódott. Első ránézésre az eredmény tragikus.

kal, látható, hogy a neurális hálózattal alkotott modell pontossága a

Azonban belegondolva, hogy a tanítási állapotok és a szimulációhoz

tanítási folyamatkor kiválasztott teljesítménytartomány tulajdonságaitól

használt adatsor között 1 év telt el, felmerülhet a kérdés, hogy tör-

nagymértékben függ.

tént-e változás a berendezésen a két időszak között. Az üzemeltetők

A tanulópontok megválasztásának modellpontosságra gyakorolt hatása

a kérdésre reagálva említettek egy szükségszerű átalakítást, aminek kapcsán a 2011-es fűtési szezon alatt a turbina hátsó fokozatai kisebb hatásfokkal tudtak csak üzemelni. Ez az oka annak a közel 2-2,5 MW

A további vizsgálódások egy 2010 tavaszán készült, 1500 mérési pontot

kiesésnek, ami az 5. ábrán láthatóan csak nagyobb terhelés esetén

tartalmazó, óránkénti mintavételezésű adatsorral történtek, hogy szé-

mutatkoznak.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

29

IFJÚSÁGI TAGOZAT

www.e-met.hu

4. ábra. A szimuláció eredménye (820. és 1100. mérési pont közötti – piros x-szekkel is jelölt – tartományt felhasználva a tanításhoz)

A modell értékelése

matlanul kezeli az ismert üzemállapotoktól eltérő állapotokat. Ez eset-

Az előzőkben leírtak alapján elmondható, hogy egy neurális hálózat

ben a modell hátránya a feladat szempontjából az előnye is, ugyan-

megfelelő mennyiségű mérési adat birtokában egy olyan összetett be-

is diagnosztikai célzattal használva a modellt, szimuláláskor a fizikai

rendezés modellezésére is alkalmas, mint egy elvételes kondenzációs

elváltozások, kopások, tömítetlenségek mértéke a modell hibájának

gőzturbina a villamos és hőkiadó rendszerével együttesen. A modell

megváltozásával folyamatosan figyelemmel követhető.

pontosságát nézve a megbízhatóság nő, ha a tanítópontok száma úgy nő, hogy azok a modellezni kívánt tartományt minél inkább lefedjék. A működését tekintve, alkalmazhatóságának határát befolyásolja az

Felhasznált irodalom

a tény, hogy a bemeneti értékekhez a tanítás során felvett súlyozó

Altrichter-Horváth-Pataki-Strausz-Takács-Valyon (2006): Neurális há-

paraméterek alapján generál kimeneti értéket, azaz a modell rugal-

lózatok Panem Könyvkiadó, Budapest.

5. ábra. A neurális hálózattal alkotott modell eredménye

30

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

ATOMENERGIA GEOTERMIA

Bede Gábor

70 éves az első önfenntartó láncreakció

2012. december 2-án van a chicagói atommáglya, a világon

első összerakásakor kötelezően elvégzendő. Az elkészült reaktor in-

az első önfenntartó maghasadási láncreakciót megvalósító

dításában Wigner Jenő is részt vesz, nem utolsósorban azért, mert

berendezés indulásának 70. évfordulója. Az évforduló érté-

a vonatkozó számításokat ő végzi. A megépített „máglya” elméleti

keléséhez talán érdemes néhány fizikatörténelmi eseményt

ötlete jórészt Szilárd Leónak köszönhető, aki már 1934-ben szabadal-

felidézni.

maztatja a láncreakció és a hozzá tartozó alapvető fogalmak leírását. A „máglya” kritikussá válásakor Wigner a máglyaépítést végig zseniálisan vezető Enrico Ferminek odaadja a nyáron – a kísérlet sikeres

1886-ban fedezi fel a francia Henri Becquerel a természetes radioak-

befejezésére megígért – egy üveg Chiantit. Wignert – aki az 1943-44-

tivitást, ami az atommag belső szerkezete létezésének első bizonyíté-

ben felépült hanfordi a plutónium-termelő grafit-moderátoros vízhű-

kának tekinthető. 1930-ban Paul Adrien Maurice Dirac angol elméleti

tésű reaktort tervezi – nevezik a világ első reaktormérnökének. Ez a

fizikus bizonyítja a neutron létét, amit 1932-ben az ugyancsak angol

reaktor állította elő a későbbi atombombákhoz használt plutóniumot.

James Chadwick kísérleti úton igazol. 1938-ban a német Otto Hahn és

1945 júniusában születik döntés az atombomba alkalmazásáról,

Fritz Strassmann kísérlete eredményezi először bizonyítottan a mag-

ugyanez év augusztusában dobják le Japánra a két első – egyébként

hasadást, amit Lise Meitner kémiai úton is igazol. 1939-ben a mag-

akkor egyetlen létező, urán, illetve plutónium hasadóanyagú – atom-

hasadás fizikai bizonyítékát adja Otto Frisch és Frédéric Joliot-Curie.

bombát.

Ez év márciusában a késő neutronok létét fedezi fel Franciaországban

1951 decemberében történik meg az első kísérleti nukleáris ere-

Hans Halban, Frédéric Joliot-Curie és Lew Kowarski, az USA-ban E.

detű villamosenergia-előállítás az USA-ban, és az első kereskedel-

Fermi és Szilárd Leó.

mi célú atomerőmű 1954 júniusában a Szovjetunióban lép üzembe

1939 szeptemberében kezdődik a második világháború. 1940-ben

(Obnyinszk, 5 MW villamos teljesítmény).

fedezi fel az amerikai Glen T. Seaborg a plutóniumot. 1942 során az

Jelenleg a világ összes évi villamosenergia-termelésének hozzá-

„atommáglya” építése Chicagóban egy futballstadion fedett fallabda-

vetőlegesen hatodát atomerőművekben állítjuk elő. Ennek kapcsán

termében történik, az építést időben az határozza meg, hogy milyen

érdemes megemlíteni két további kerek évfordulót is: ez év november

ütemben tudja a Union Carbide szállítani a grafittömböket. Az így el-

17-én volt Wigner Jenő születésének 110. évfordulója, és 30 évvel

végzett mérések sorából nő ki a későbbiekben „kritikus kísérletnek”

ezelőtt, 1982 decemberében került üzembe a Paksi Atomerőmű első

nevezett neutronfizikai mérés, amely ma minden új reaktorzóna

blokkja.

Glen T. Seaborg

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

Henri Becquerel

Wigner Jenő

31

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Büki Gergely

Hőmegtakarítás és a kapcsolt energiatermelés

Az energetikai fejlesztés két súlyponti célkitűzése a hőigények

A mutatók közötti összefüggések: ηm = μQ+μE és σ = μE/μQ.

csökkentése és a kapcsolt energiatermelés. A két célkitűzés

A (2), eddigi gyakorlatban nem használt összefüggés három olyan

esetenként egymástól függetlenül működik, de gyakran szoro-

tényezőt tartalmaz, amelynek szerepe adott esetben a kapcsolt ener-

san összefügg, mert kapcsolt energiatermelés csak adott hasz-

giatermelés tervezése és üzemeltetése szempontjából egészen eltérő:

nos távhőigény bázisán létesíthető és üzemeltethető, a kapcsolt

– az erőműrendszer közvetlen villamosenergia-termelésének ηKE

hőtermelés mértékét a hőigény nagysága határozza meg. A

hatásfoka gyakorlatilag független a vizsgált fűtőerőmű kapcsolt ener-

hasznos hőnek meghatározó szerepe van amiatt is, mert a kap-

giatermelésétől,

csolt energiatermelés energetikai hatékonyságát egyértelműen a hőre vetített energetikai mutatók jellemzik.

– az μE villamos részhatásfok a kapcsolt energiatermelő fűtőerőmű tervezésekor befolyásolható (pl. a gázmotor választásával), de az üze-

Jelenleg a korlátozott hőigények a kapcsolt energiaterme-

meltetés ezt már számottevően nem befolyásolja,

lés fejlesztésének lehetőségeit korlátozzák, és a földgáz- és a

– az μQ termikus részhatásfok viszont a kapcsolt energiatermelés

biomassza-alapú fejlesztés lehetőségeit sokan vitatják. Ugyan-

tervezésekor és üzemeltetésekor egyaránt befolyásolható, és ezzel függ

akkor a legújabb európai uniós energiahatékonysági irányelv

össze a kapcsolt energiatermelés alapját képező hasznos hő. A kapcsolt

nagyon határozottan ösztönzi a kapcsolt energiatermelés fej-

energiatermelés és a hasznos hő kapcsolatának vizsgálatához tehát a

lesztését. Indokolt tehát a hasznos hőigény és kapcsolt energia-

(2) összefüggést érdemes alapul vennünk.

termelés összefüggését vizsgálni. A termikus részhatásfok hatását a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására az 1. ábra szemlélteti két, μE =0,4 (piros szín) és μE =0,3 (kék szín) villamos részhatásfok esetén, és ha ηKE =0,5.

A kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergiafelhasználása

(Az ábrán a K vonal a közvetlen hőtermelés fajlagos primerenergia-fel-

A kapcsolt energiatermelés energetikai hatékonyságát egyértelműen

növelése a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználását

az fejezi ki, ha az elért primerenergia-megtakarítást adott értékre, a

érzékenyen csökkenti, különösen nagyobb villamos részhatásfok ese-

hasznos hőre vetítjük. Így értelmezve, a G primerenergiát felhasználó,

tén.

használását jelöli.) Az ábrából látni kell, hogy a termikus részhatásfok

Q hőt és E villamos energiát együtt termelő fűtőerőműben a kapcsolt

gQ =

Az érzékeny hatást szemléltessük konkrét példán is! A példában gázmotort vegyünk fel, melynek primerenergia-felhasználása

hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása

G=15 MW, villamos teljesítménye P=6 MW és μE =0,4. A kiadott kap-

G − E / ηKE , Q

csolt hőteljesítménynek pedig két változatát vizsgáljuk:

ahol ηKE a kiváltott közvetlen villamosenergia-termelés hatásfoka. Ezt

1. ábra. A termikus részhatásfok hatása a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználására

a jellemzőt a kapcsolt energiatermelés mutatóival kétféle módon fejezhetjük ki: • Ha a kapcsolt energiatermelést ηm = (Q+E)/G mennyiségi hatásfokkal és σ=E/Q kapcsolt energiaaránnyal jellemezzük, akkor a kapcsolt

2,5

hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása gQ =

1+ σ

ηm

−

σ . ηKE

(1)

Ez a formula a primerenergia tökéletesebb hasznosításának és az értékesebb villamos energia növelésének fontosságát fejezi ki. • Ha viszont a kapcsolt energiatermelés μQ = Q/G termikus és μE = E/G villamos részhatásfokát használjuk, akkor a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása

µ 1  1− E gQ = µQ  ηKE

32

  . 

ηKE = 0,5

2

gQ 1,5

µE = 0,3

K 1

µE = 0,4

0,5 0

0

0,1

0,2

0,4 0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

(2)

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1 ηm

0,3

µQ

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

0,5

1,4

0,3

1,2

0,4

1,0

ΔQ = 10 000 GJ/év ΔB = 450∙106 Ft

0,7

0,6

0,8

0,4

0,9

0,2 0

0

0,2

0,6

0,8

gQ kp

0,1

3. ábra. Az épület energiatakarékosságának jellemzői

µ E / ηKE = 1 0

0,2

0,4

µQ

0,8

0,6

1

2. ábra. A kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása a termikus részhatásfok és a villamos hatásfokarány függvényében

Néhány földgázbázisú fűtőerőművünk kapcsolt energiatermelésének 2011. évi mutatóit az 1. táblázat tartalmazza. Az eredő energetikai hatékonyságot a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása mutatja (az EU-előírás alapján számított fajlagos energia-meg-

a) Az egyik esetben a gázmotor-blokk Q=5,25 MW hőteljesítményt ad ki, ezzel a termikus részhatásfok μQ =0,35 (ηm =0,75, σ =1,14). A kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása gQ =

µ 1  1− E µQ  ηKE

takarítás torz), s megállapítható, hogy egyes fűtőerőműveink kapcsolt energiatermelése nem hatékony.

Hőigénycsökkenés közvetlen és kapcsolt hőtermelés esetén

 1  0,4   =  = 0,57. 1−  0,35  0,5 

A távhőrendszerek hasznos hőigényét több hatás csökkentheti: a fogyasztói

energiatakarékosság,

a

napkollektoros

ráfűtés,

néhány

b) A másik esetben pedig a gázmotor hőteljesítménye Q=6,75 MW,

hőfogyasztó kiválása stb. Egy panelépület esetén az energiatakarékos-

a termikus részhatásfok μQ =0,45 (ηm =0,85, σ =0,89). Ekkor a kap-

ságot – függetlenül a hőellátás módjától – két adat jellemzi (3. ábra):

csolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása csökken:

az évi hőigénycsökkenés (ΔQ, GJ/év) és a beruházási költség (ΔB, Ft). Az évi ΔQ hőigénycsökkenéssel összefügg az évi tüzelőköltség-

gQ =

µ 1  1− E µQ  ηKE

 1  0,4   = 1−  = 0,44 < 0,57.  0,45  0,5 

megtakarítás: C meg = ∆Q gQ pG ,

Ft/év,

A példák világosan mutatják, hogy adott esetben a kiadott hő, illetve a termikus hatásfok növelésének meghatározó szerepe van a kap-

ahol gQ a hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása, pQ a tüzelőanyag

csolt energiatermelés hatékonyságában, az elérhető energia-megtaka-

hőára (földgáz esetén pG = 4000 Ft/GJ). Az egyszerű, statikus megté-

rításban. Nem lehet megtévesztő, hogy a hőkiadás csökkenésével nő a

rülési idő

σ kapcsolt energiaarány, mert σ csak adott nagyságú hasznos hő esetén jellemzi a kapcsolt energiatermelés hatékonyságát. A kapcsolt hőtermelés (2) összefüggés szerint számolt fajlagos primerenergia-felhasználását a 2. ábra mutatja. A kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása erőteljesen csökken a termikus részhatásfok növelésével, és ha növekszik a μE/ηKE villamos hatásfokarány.

(Stróbl A. adatainak felhasználásával)

DKCE (Debrecen)

Pannon Erőmű (Pécs)

Mennyiségi hatásfok, ηm Kapcsolt energiaarány, σ

0,745 0,726

0,759 1,405

0,85 0,272

Termikus részhatásfok, μQ Villamos részhatásfok, μE

0,432 0,313

0,316 0,443

0,669 0,182

Közvetlen hőtermelés hatásfoka, ηK

0,9

Közvetlen villamos hatásfok, ηKE

0,52

Ha a közvetlen hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása gQ =1,2, akkor az évi energiaköltség-megtakarítás C megk = 10000⋅1,2 ⋅ 4000= 48⋅ 106 Ft/év,,

nk =

450⋅ 106 48⋅ 106

= 9,4 év.

Kapcsolt energiatermelés esetén pedig, ha a kapcsoltan termelt hő fajlagos tüzelőhő-felhasználása gQ kp =0,6, az évi energiaköltségmegtakarítás csökken: C megkp = 10000⋅ 0,6 ⋅ 4000= 24⋅ 106 Ft/év,,

és a megtérülési idő nő

Fajlagos energia-megtakarítás (EU)

7,6%

16,9%

8,4%

Kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergia-felhasználása, gQ

0,921

0,457

0,973

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

∆B év. C meg

és a megtérülési idő

1. táblázat. Néhány földgázbázisú fűtőerőművünk kapcsolt energiatermelésének 2011. évi mutatói Kelenföldi Erőmű

n=

nkp =

450⋅106 24 ⋅106

= 18,8 év.

33

TÁVHŐ

E = 2,4 GJ = 667 kWh

18,8 Tüzelés

év

www.e-met.hu

16,1

nm

Dinamikus

Hő

1t G = 15 GJ

Q = 12 GJ

0,8

Q == 9,6 9,6 GJ GJ

Statikus

9,4

E /Q = 0,25

Biogáz Elgázosítás

r = 0,08

12,5 ∆B0

Cm

1t

G = 8 GJ

G = 15 GJ

400 m3 / t

E = 3,0 GJ = 833 kWh 3,8 GJ GJ QQ ==3,8 E /Q = 0,79

3

20000 kJ/m

év

4. ábra. Statikus és dinamikus megtérülési idő összefüggése

0,85

Hő Q = 6,8 GJ

trágya 5. ábra. Kapcsolt energiatermelés a biomassza eltüzelése és elgázosítása esetén

Az egyszerű megtérülési idők jelentősen megváltoznak, ha a ka-

Új hőfogyasztók és körzetek bevonását a távhőellátásba több té-

matot is figyelembe vesszük, például r = 0,08 kamatlábbal. A kamatot

nyező indokolja. Mindenekelőtt azzal számolhatunk, hogy – tekintet-

figyelembe vevő dinamikus megtérülési idő

tel a hőigények csökkenésének tendenciájára – az új hőfogyasztók

 ∆B  r lg1−  C meg   nr =  . 1 lg 1+ r

nagyon mérsékelt növekmény primerenergia-felhasználást, illetve primerenergia-költséget okoznak a hatékony kapcsolt energiatermelő távhőrendszerben. A földgázárak várható növelése miatt igyekeznek a hőfogyasztók kisebb energiaköltségű hőellátásra áttérni, köztük hatékony kapcsolt energiatermelő távhőrendszerhez csatlakozni.

A statikus és dinamikus megtérülési idő kapcsolatát a 4. ábra szem-

b) Az energiatakarékosság jegyében a fűtési hőigények csökkené-

lélteti r = 0,08 kamatláb esetén és a vizsgált példa adataival. Közvetlen

sével számolnunk kell, a komfortérzet viszont a nyári hűtési igényeket

hőtermelés esetén a statikus megtérülési idő ΔB0/Cm=450∙106/48∙106=

növeli. A hatékony kapcsolt hőtermelő rendszerekben érdemes meg-

9,4 év volt, a dinamikus megtérülési idő

vizsgálni a távhővel fűtött abszorpciós hűtőberendezések alkalmazását. Az ilyen trigenerációs energiatermelésre már számos példa is felhívja

nr k

lg(1− 9,4 ⋅ 0,08) = =16,1 év 1 lg 1+ 0,08

a figyelmet. c) Új távhőkörzetek létrehozását jelenleg leginkább a biomassza használata indokolhatja. Biomassza-alapú távfűtés esetén a kapcsolt

-re nő. Kapcsolt hőtermelés esetén a statikus megtérülési idő kétsze-

energiatermelés megvalósítása nehézkesebb, mint földgáz esetén. Lé-

rese, ΔB0/Cm=450∙106/24∙106=18,8 év volt. Ennél a dinamikus meg-

nyeges a különbség a biomassza-tüzeléshez és a biogáz-termeléshez

térülési idő már nem véges, mert a beruházási költségre vetített évi

kapcsolódó fűtőerőmű esetén, mert a kapcsolt energiaarány tüzelésnél

megtakarítás kisebb, mint a beruházási költség után fizetendő évi teher,

(gőzerőműnél) nagyon kicsi (σ =0,2-0,3), elgázosításnál (gázmotornál)

azaz a kamatláb (1/18,8 = 0,053 < 0,08).

jóval nagyobb (σ =0,7-0,9). Ezt szemlélteti adott biomassza-felhaszná-

A hasznos hő növelésének lehetőségei

lás esetén az 5. ábra, amelyből kitűnik, hogy a biomassza tüzelése esetén jóval több hőt és kapcsoltan kevesebb villamos energiát termelhe-

A meglévő kapcsolt energiatermelés fenntartásának és az új kapcsolt

tünk, mint az elgázosítása esetén, azaz a hasznos hőigénnyel szemben

energiatermelés létesítésének feltétele, hogy a szükséges hasznos táv-

tüzelésnél nagyobb a követelmény, mint elgázosításnál.

hőigény megmaradjon, illetve létrejöjjön. A távhőigény megmaradásának és létrehozásának több lehetőségét indokolt vizsgálni.

Ugyanakkor a kapcsolt energiatermelést megalapozó hasznos hőigény növelése mellett nem lehet elhallgatni azt a néhány szórványos

a) A meglévő távhőrendszerek hasznos hőigényének tapasztalha-

esetet, amikor a kapcsolt hőtermelő távhőrendszerről több panelépület

tó csökkenését esetenként új hőfogyasztók bevonása ellensúlyozhat-

levált, mégpedig állami támogatás mellett. Ez a leválás minden érintett

ja. Új hőigényt jelenthetnek a távhőkörzeten belül eddig el nem látott

szereplőnek hátrányos. a távhőrendszer számára csökken a kapcsolt

hőfogyasztók, vagy a távhőkörzet határainak szélesítése, a szomszédos

hőtermelésen alapuló hőszolgáltatás (a), a levált hőfogyasztók költsége

lakókörzetek bevonásával. Figyelmet érdemel régebbi, belvárosi terüle-

nő az új kazánok létesítése és a közvetlen hőtermelés miatt (b), az ál-

tek bevonása és gerincvezetékek létesítése, amelyek egyes lakókörze-

lam (azaz mindannyiunk) számára, mert támogatás címén részben mi

tek közös ellátását teszik lehetővé.

fizettük a hátrányos leválás beruházási költségeinek kamatterheit (c).

34

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

HŐMÉRSÉKLET GEOTERMIA

Garbai László, Jasper Andor

A fűtési energiaszükséglet meghatározására szolgáló diagramok matematikai leírása A cikkben a szerzők bemutatják a külső hőmérsékletek tartamdiag-

gazdasági célfüggvénnyel irányított optimalizációs feladat. A rendszereket

ramjának gyakorlati jelentőségét és az épületgépészeti berendezé-

úgy kell megterveznünk, hogy a rendszer beruházásának és üzemeltetésének

sek méretezésében és az energiaigények meghatározásában játszott

együttes költsége minimumot érjen el, illetve tegye lehetővé az igények mi-

szerepét. Továbbá bemutatják a külső hőmérsékletek tartamdiag-

nimális költséggel történő kielégítésének tudatos és igazolható (verifikálható)

ramjának valószínűségi jellegét is. Az elmúlt 14 év napi középhőmér-

kielégítését.

sékleteinek tartamdiagramjait valószínűségi változóknak tekintik.

Az épületgépészeti tervezés és üzemeltetés igen fontos, többnyire csak

Igazolják azt a feltevést, hogy a tartamdiagram igen nagy pontosság-

grafikusan megjelenített eszköze a külső hőmérsékletek előfordulási gyakori-

gal normális eloszlással írható le. Ezzel bizonyos értelemben pontot

ságát, illetve tartósságát jelző úgynevezett tartamdiagram. A tartamdiagra-

tesznek arra a matematikai kísérletezgetésre, mely azt kutatta, hogy

mot több évtizede alkalmazzák a tervezésben és üzemeltetésben. Gyakorlati

milyen függvénnyel célszerű leírni a fűtési időszak külső napi közép-

jelentőségét az adja, hogy segítségével megállapítható az a nagyon alacsony

hőmérsékleteinek gyakoriságát és tartamdiagramját.

és rövid tartósságú külsőhőmérséklet-tartomány, amelyre a hőtermelő és -szállító berendezések kapacitását tervezzük, míg a görbe alatti terület a ter-

Az épületgépészeti rendszerek többsége fűtési és klimatizációs igényeket,

melt, illetve fogyasztott hővel arányos. A tartamdiagramot ‒ miközben gya-

valamint meleg- és hidegvíz-szükségletet elégít ki, amelyek meteorológiai-

korlati jelentősége kétségtelen ‒ elméletileg soha nem írtuk le egzakt ma-

időjárási tényezők, elsősorban a külső hőmérséklet függvényei. Az épület-

tematikai eszközökkel, és soha nem történt kísérlet a valószínűségelméleti

gépészeti rendszerek üzemeltetése során a sztochasztikusan (időben vélet-

modellezésre. (Zsebik és társai determinisztikus polinomiális leírást alkal-

lenszerűen) változó igények kielégítése a feladat. A rendszerek tervezésekor

maztak. Nem tettek kísérletet annak modellezésére, hogy a függvénnyel leírt

pedig az a cél, hogy a rendszerelemeket, a rendszerek berendezéseit olyan

tartamdiagram milyen előfordulási valószínűséggel, illetve milyen kockázattal

méretekkel, olyan kapacitásokkal létesítsük, amelyek a kis valószínűséggel,

rendelkezik. [2]) Az 1. ábrán bemutatjuk az 1997-2011. évek fűtési időtar-

ritkán jelentkező igény-maximumokat előírt biztonsággal képesek kielégíteni.

tamaira a napi átlaghőmérsékletek tartamdiagramjait. A tartamdiagramok vi-

Az épületgépészeti rendszerek létesítésének tervezésében az úgynevezett

zuálisan a normális valószínűség-eloszlás képét mutatják. Ha azt kérdezzük,

kockázati elvű méretezést alkalmazzuk. El kell kerülnünk mind a túl-, mind

mi a valószínűsége annak, hogy a vizsgált hőmérsékletnél nem fordul elő

az alulméretezés eshetőségét. A kockázati elvű méretezés során az időjárási

nagyobb külső hőmérséklet, annak közelítő értékét a hőmérséklethez tartozó

jellemzőket valószínűségi változóknak tekinthetjük, és előfordulási gyakori-

tartóssági időtartam és a teljes fűtési időtartam hányadosa adja.

ságukat, illetve valószínűségüket tárjuk fel. Az időjárási jellemzők igen kis

Tekintsük a külső napi középhőmérsékletet valószínűségi változónak! Ál-

valószínűségű előfordulását tekintjük az úgynevezett névleges, méretezési

lítsuk elő az 1. ábra szerint az 1997-2011. évek fűtési időszakaira vonatkozó

állapotnak, amely többnyire 1% kockázatot viselő terhelési állapot.

napi középhőmérsékletek átlagából képzett tartamdiagramot. Állítsuk elő a

A kockázati elvű méretezési módszertan természetesen jól ismert diszcip-

tartamdiagramból a napi középhőmérsékletek valószínűség-eloszlását! Ezt

lína, az épületgépészetben javasolt alkalmazását egy korábbi közleményben

mutatja a 2. ábra. Ebbe berajzoltuk azt a normális eloszlást, amelynek várha-

mutattuk be [1]. Mind az üzemeltetés, mind a létesítés tervezése ma már

tó értékét és szórását az átlagos tartamdiagram értékeiből számoltuk.

1. ábra. 1997−2010 évekre a fűtési időszakra vonatkozóan a napi átlagos külső hőmérsékletek tartamdiagramjai

2. ábra. A napi átlaghőmérsékletek valószínűségeloszlásának összehasonlítása a normális eloszlással

20

1,2

15

1

5

0

0,8

Valószínűség

Hőmérséklet [°C]

10

0

20

40

60

80

100

120

-5 -5

-10 -10

-15 -15

160

180

200

0,4

1998/1999 1998/1999 2000/2001 2000/2001 2002/2003 2002/2003 2004/2005 2004/2005 2006/2007 2006/2007 2008/2009 2008/2009 2010/2011 2010/2011

0,2

Napok száma

A vizsgált évekből számított (1997-2011) átlagos napi hőmérsékletek valószínűségeloszlása Normális eloszlás

0 -10,0

Napok száma

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

140

1997/1998 1997/1998 1999/2000 1999/2000 2001/2002 2001/2002 2003/2004 2003/2004 2005/2006 2005/2006 2007/2008 2007/2008 2009/2010 2009/2010 átlag átlag

0,6

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

Hőmérséklet [°C]

35

HŐMÉRSÉKLET

www.e-met.hu

1997/ 1998

1998/ 1999

1999/ 2000

2000/ 2001

2001/ 2002

2002/ 2003

2003/ 2004

2004/ 2005

2005/ 2006

2006/ 2007

2007/ 2008

2008/ 2009

2009/ 2010

2010/ 2011

Átlag

Éves átlag [°C]

4,822

3,157

3,623

5,583

3,687

2,648

3,480

3,789

3,187

7,362

4,727

5,313

4,200

4,298

4,277

Szórás [°C]

4,757

5,943

4,993

4,960

6,080

6,411

5,231

6,038

5,392

4,335

4,767

5,906

5,589

6,072

5,439

Év

Az évi átlagos értékek átlaga

4,277

Szórás

0,633

1. táblázat. A különböző évek napi átlaghőmérsékleteinek statisztikai jellemzői

A napi átlaghőmérsékletek várható értéke 4,28 °C, szórása 5,44 °C. A

A standardizált normális eloszlás függvénye:

valószínűség-eloszlást standardizáltuk, és láthatóvá vált, hogy szinte tökéle-

φ (η ) =

tesen egyezik a standardizált normális eloszlással. Elvégeztük a Ryan-Joiner próbát annak igazolására, hogy a napi átlaghőmérsékletek valószínűség-el-

1 2π

η

−

∫e

t2 2

(1.3)

dt

−∞

oszlása valóban normális eloszlást követ. A próba eredményeképpen a kor-

A standardizált normális eloszlás értékei megtalálhatók például Rényi Alfréd

relációs együttható r*= 0,997. Miután ez jelentősen nagyobb az r*= 0,9600

Valószínűségszámítás című könyvében. A fentiek szerint számított napi közép-

kritériumértéknél, feltevésünk ezzel igazolódott.

hőmérsékletek tartamdiagramjának értékeit a 2. táblázatban mutatjuk be.

A napi átlaghőmérsékletek valószínűség-eloszlásának függvénye tehát P (tk ≤ ξ ) =

ξ

− 1 ⋅ ∫e π 2 σ −∞

( x− m)2 2⋅σ 2

dx=

ξ

− 1 ⋅ e 5,44⋅ 2π −∫∞

( x− 4,28)2 2⋅5,442

dx ,

(1.1)

A napi átlaghőmérsékletek valószínűség-eloszlásának összehasonlítása a standardizált normális eloszlással A fűtési hőfelhasználás gyakorlati számításában meghatározó szerepet játszik

ahol

a napi átlaghőmérsékletek tartamdiagramja alatti terület megállapítása. Mi-

m ‒ a napi átlaghőmérsékletek várható értéke,

után bizonyítottuk, hogy a napi átlaghőmérsékletek tartamdiagramja egzakt

σ ‒ a napi átlaghőmérsékletek szórása.

matematikai kapcsolatba hozható a normális, illetve a standardizált normális

A függvény értékeit a standardizált normális eloszlás tabellázott értékei-

eloszlás képleteivel, erre való tekintettel a tartamdiagram alatti terület számí-

ből számíthatjuk. Előállítjuk az

η=

tása egyszerű integrálszámítással megvalósítható. Az eredményeket a mellékelt diagramban és táblázatban mutatjuk be.

ξ − m ξ − 4,28 = σ 5,44

(1.2)

Összefoglalva: a napi átlaghőmérsékletek értékeit normális eloszlású változó írja le, amelynek egyenlete

értéket, és megnézzük a standardizált normális eloszlás táblázatában,

P(tk ≤ ξ) =

hogy η értékéhez mekkora valószínűség-eloszlási érték tartozik, amely a keresett P(tk ≤ ξ) értéket adja.

ξ

1 σ 2π

⋅ ∫e

−

( x− m)2 2⋅σ 2

dx =

−∞

ξ

1 5,44⋅ 2π

−

⋅ ∫e

( x− 4,28)2 2⋅5,442

dx

−∞

2. táblázat. A napi középhőmérsékletek tartamdiagramjának értékei m=4,28 °C várható értékkel, σ=5,44 szórással Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

Napok száma

Napi középhőmérséklet [°C]

1

-8,42

24

-2,06

47

0,49

70

2,41

93

4,14

116

6,09

139

8,41

162

11,34

2

-7.59

25

-1,94

48

0,58

71

2,47

94

4,21

117

6,18

140

8,49

163

11,44

3

-6,94

26

-1,78

49

0,65

72

2,54

95

4,29

118

6,28

141

8,68

164

11,56

4

-6,52

27

-1,71

50

0,74

73

2,59

96

4,41

119

6,36

142

8,76

165

11,74

5

-6,06

28

-1,61

51

0,82

74

2,64

97

4,46

120

6,49

143

8,91

166

11,89

6

-5,60

29

-1,42

52

0,89

75

2,77

98

4,51

121

6,60

144

9,05

167

12,12

7

-5,27

30

-1,29

53

0,96

76

2,84

99

4,61

122

6,71

145

9,14

168

12,24

8

-4,95

31

-1,16

54

1,06

77

2,96

100

4,66

123

6,79

146

9,19

169

12,37

9

-4,79

32

-1,09

55

1,15

78

3,01

101

4,78

124

6,84

147

9,32

170

12,44

10

-4,54

33

-1,00

56

1,26

79

3,11

102

4,86

125

6,95

148

9,43

171

12,64

11

-4,38

34

-0,89

57

1,32

80

3,19

103

4,92

126

7,06

149

9,54

172

12,81

12

-4,20

35

-0,74

58

1,44

81

3,27

104

4,99

127

7,16

150

9,62

173

12,96

13

-4,04

36

-0,58

59

1,56

82

3,35

105

5,10

128

7,24

151

9,76

174

13,13

14

-3,84

37

-0,46

60

1,69

83

3,43

106

5,26

129

7,38

152

9,87

175

13,44

15

-3,69

38

-0,35

61

1,73

84

3,51

107

5,32

130

7,44

153

10,09

176

13,59

16

-3,44

39

-0,25

62

1,80

85

3,57

108

5,41

131

7,61

154

10,25

177

13,89

17

-3,26

40

-0,14

63

1,87

86

3,64

109

5,52

132

7,66

155

10,36

178

14,14

18

-3,06

41

-0,06

64

1,95

87

3,68

110

5,61

133

7,79

156

10,49

179

14,43

19

-2,84

42

0,00

65

2,01

88

3,76

111

5,69

134

7,88

157

10,56

180

14,79

20

-2,62

43

0,06

66

2,09

89

3,88

112

5,79

135

8,03

158

10,71

181

15,35

21

-2,48

44

0,17

67

2,14

90

3,94

113

5,87

136

8,12

159

10,82

182

15,93

22

-2,32

45

0,24

68

2,22

91

3,99

114

5,94

137

8,22

160

10,94

183

16,72

23

-2,16

46

0,36

69

2,32

92

4,06

115

6,01

138

8,30

161

11,12

36

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

Napok száma

Napfok

HŐMÉRSÉKLET GEOTERMIA

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

Napok száma

Napfok

1

28,4

24

585,1

47

1060,2

70

1485,6

93

1869,2

116

2210,9

139

2503,4

162

2737,0

2

56,0

25

607,0

48

1079,6

71

1503,1

94

1885,0

117

2224,7

140

2514,9

163

2745,5

3

83.0

26

628,8

49

1099,0

72

1520,5

95

1900,7

118

2238,4

141

2526,2

164

2753,9

4

109,5

27

650,5

50

1118,3

73

1538,0

96

1916,3

119

2252,1

142

2537,4

165

2762,2

5

135,5

28

672,1

51

1137,4

74

1555,3

97

1931,8

120

2265,6

143

2548,5

166

2770,3

6

161,1

29

693,5

52

1156,5

75

1572,5

98

1947,3

121

2279,0

144

2559,5

167

2778,2

7

186,4

30

714,8

53

1175,6

76

1589,7

99

1962,7

122

2292,3

145

2570,3

168

2786,0

8

211,4

31

736,0

54

1194,5

77

1606,7

100

1978,1

123

2305,5

146

2581,2

169

2793,6

9

236,1

32

757,1

55

1213,4

78

1623,7

101

1993,3

124

2318,6

147

2591,8

170

2801,2

10

260,7

33

778,1

56

1232,1

79

1640,6

102

2008,4

125

2331,7

148

2602,4

171

2808,5

11

285,1

34

798,9

57

1250,8

80

1657,4

103

2023,5

126

2344,6

149

2612,9

172

2815,7

12

309,3

35

819,7

58

1269,3

81

1674,2

104

2038,5

127

2357,5

150

2623,3

173

2822,8

13

333,3

36

840,3

59

1287,8

82

1690,8

105

2053,4

128

2370,2

151

2633,5

174

2829,6

14

357,1

37

860,7

60

1306,1

83

1707,4

106

2068,2

129

2382,8

152

2643,6

175

2836,2

15

380,8

38

881,1

61

1324,4

84

1723,9

107

2082,8

130

2395,4

153

2653,5

176

2842,6

16

404,3

39

901,3

62

1342,6

85

1740,3

108

2097,4

131

2407,8

154

2663,3

177

2848,7

17

427,5

40

921,5

63

1360,7

86

1756,7

109

2111,9

132

2420,1

155

2672.9

178

2854,6

18

450,6

41

941,5

64

1378,7

87

1773,0

110

2126,3

133

2432,3

156

2682,4

179

2860,1

19

473,4

42

961,5

65

1396,7

88

1756,7

111

2140,6

134

2444,5

157

2691,9

180

2865,4

20

496,0

43

981,5

66

1414,7

89

1805,3

112

2154,8

135

2456,4

158

2701,2

181

2870,0

21

518,5

44

1001,3

67

1432,5

90

1821,4

113

2168,9

136

2468,3

159

2710,3

182

2874,1

22

540,8

45

1021,1

68

1450,3

91

1837,4

114

2183,0

137

2480,1

160

2719,4

183

2877,4

23

563,0

46

1040,7

69

1468,0

92

1853,4

115

2197,0

138

2491,8

161

2728,3

3. táblázat. Az átlagos napi hőfokhíd integrált értékei a napok számának függvényében

3. ábra. A napi átlaghőmérsékletek valószínűségeloszlásának összehasonlítása a standardizált normális eloszlással 1,2

A napi átlaghőmérsékletek valószínűség-eloszlási paramétereit nem ismerjük, 11 év empirikus tapasztalatai alapján azokat becsléssel állítottuk elő. Ha lé-

1

tezik klímaváltozás, akkor az sztochasztikus folyamat, és az idő függvénye.

Várható érték

0,8

Ez esetben újra kell értékelni a tartamdiagramot leíró normális eloszlás m és σ paramétereit.

0,6

0,4

0,2

Összefoglalás

A vizsgált évekből számított átlagos napi hőmérsékletek standardizált hőmérsékleteloszlása Standardizált normál eloszlás

A bemutatott új módszer segítségével elegánsabban, a valószínűségelmélet felhasználásával könnyebben szerkeszthető a napi átlaghőmérsékletek tar-

0 -4,000

-3,000

-2,000

-1,000

0,000

1,000

2,000

3,000

4,000

Hőmérséklet [°C]

eloszlás normális eloszlás. Ennek következtében a diagram leírása egy egynyesen tisztázottnak tekintjük a tartamdiagram matematikai leírásának módszerét.

Irodalom

3500 3000 2500 Napfok D °C

tamdiagramja. A Ryan-Joiner-teszt segítségével bebizonyítottuk, hogy ez az szerűbb, matematikailag elegánsabb egyenlettel valósítható meg. Végérvé-

4. ábra. A napi átlagos hőfokhíd-tartamdiagram alatti terület Az átlagos napi hőfokhíd integrált értékei a napok számának függvényében

2000 1500 1000 500 0

A napi átlagos hőfokhíd tartamdiagram alatti terület értékeit a napok számának függvényében a 4. ábra, illetve a 3. táblázat tartalmazza.

0

20

40

60

80

100

Napok száma

120

Napok száma

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

140

160

180

200

[1] Garbai, L. - Némethi, B.: Egy sztochasztikus iskola körvonalai az épületgépészetben. 1. rész , Magyar Épületgépészet, XLIX. évfolyam, 2000/4. szám. pp.: 3-5. [2] Dr Zsebik, A.: Kandidátusi értekezés, 1982. [3] Dr. Garbai, L.: Távhőellátás, BME Központi Könyvtár, 2008. [4] Thomas A. Ryan, Brian L. Joiner: Normal Probability Plots and Test for Normality; Statistics Department, The Pennsylvania State University, 1976 [5] Szánthó, Z. – Némethi, B.: Measurement Study on Demand of Domestic Hot Water in Residential Buildings Proceedings of the 2nd IASME/WSEAS International Conference on Energy & Environment, p68-73. Portorose, Slovenia, 2007. május 15-17 [6] Garbai, L. – Jasper, A.: A külső hőmérsékletek tartamdiagramjának matematikai leírása, Magyar Épületgépészet, LXI. évfolyam, 2012/10. szám

37

ENERGIABESZERZÉS

www.e-met.hu

Kádárné Horváth Ágnes

A kialakuló versenyhelyzet értékelése a liberalizált energiapiacokon Az elmúlt évtizedben nagymértékben felerősödtek azok a liberalizá-

pasztalatait. A piac megnyitásának pozitív hatásai voltak: a villamosener-

ciós törekvések, melyek a kialakuló versenyhelyzet jótékony hatá-

gia-árak egyértelműen csökkentek, az ellátásbiztonság és a szolgáltatás

sát hangsúlyozva, a közszolgáltatások piacainak megnyitását szor-

minősége javult. A környezetvédelmi politikai célokat, azaz a károsanyag-

galmazták. Napjainkra számos, korábban stratégiainak tekintett

kibocsátás csökkentését elérték. A szerzők kifogásolják azonban, hogy a

ágazatban is általánossá vált a liberalizáció (például energia, táv-

liberalizáció egyéb hatásairól kevés szó esik. Elemzésükben felszínre kerül

közlés, posta, vasút esetében), a stratégiai ágazatok köre fokoza-

a liberalizáció néhány (jelentéktelennek nem mondható) hátrányos vonása:

tosan szűkül. Mára az energiapiacon megtörtént a teljes piacnyitás,

a hazai monopóliumok helyett nemzetközi oligopóliumok uralják a piacot,

mely számos változást eredményezett. A liberalizációs folyamatok

olyan transznacionális vállalatok dominanciája érvényesül, amelyek több

új lehetőségeket teremtettek az energiabeszerzés terén. A piac-

szolgáltatási ágban is tevékenykednek. Így a verseny igazi megvalósulásáról

nyitás eddigi tapasztalatai szerint azonban az energiaszektorban

nem beszélhetünk. A foglakoztatás terén jelentős elbocsátások történtek, az

a struktúra átalakításától várt verseny csak korlátozottan valósult

alkalmazottak kihasználása, a túlóráztatás nőtt, a bérek csökkentek. Az árak

meg. Ennek fő okait vizsgálja ez a tanulmány.

csökkenését sokszor ilyen intézkedésekkel érték el. Máshol viszont még az

Az energiapiac működése

árak csökkenését sem sikerült elérni. Egyre több helyen olvashatunk a közszolgáltatások liberalizációjának

Magyarországon az energiapiacokon a liberalizáció teljes megvalósulása óta

negatív hatásairól. Stiglitz (2005) a túlzott liberalizációt szintén károsnak

az egyetemes szolgáltatás és a szabadpiac egymás mellett élése jellemző.

látja. Az amerikai liberalizációs folyamatok vizsgálatával szintén arra mutat

A szabadpiacon a fogyasztók számára lehetőség van a kereskedő szabad

rá, hogy a liberalizáció sokszor nem a verseny érvényre juttatásához, hanem

megválasztására. Az energia árában a versenypiacon szabadon állapod-

monopolisztikus praktikákhoz és a felsővezetőknek juttatott méltánytalan

nak meg, de a rendszerhasználati díjak hatóságilag vannak megállapítva.

előnyökhöz vezet. Ezek a negatív hatások arra vezethetők vissza, hogy szá-

A kereskedők az általuk fizetett rendszerhasználati díjakat továbbhárítják a

mos tényező volt, ami korlátozta a hatékony verseny kialakulását. A továb-

végső fogyasztókra, s beépítik a szerződésbe ennek fizetési feltételeit. Azon

biakban a versenykorlátozó tényezők közül emelem ki a legfontosabbakat.

fogyasztók számára, akik nem rendelkeznek lényeges alkuerővel a szabadkiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnének, nyitott az egyetemes szolgáltatás

Magas piaci koncentráció – a vertikálisan integrált transznacionális vállalatok domináns helyzete

lehetősége. Minden más piaci szereplőnek ki kellett lépnie a szabadpiacra.

A valódi versenyhelyzet megteremtődésének egyik legfőbb akadálya az

piacon (például a lakossági fogyasztók és néhány kisfogyasztó), és emiatt

Az egyetemes szolgáltatók számára szerződéskötési kötelezettséget ír

egész szektor értékláncát átfogó vertikális integrációk, vagyis a domináns

elő a vonatkozó jogszabály, és az egyetemes szolgáltatás ára hatóságilag

piaci szereplők létrejötte. Igaz ugyan, hogy a piaci szereplők nagysága elvi

szabályozott, melyet meghatározott árképzési séma szerint alakítanak ki.

szinten megteremti a méretgazdaságosságban rejlő megtakarítások kiak-

Fontos változás a korábbi közüzemi szolgáltatáshoz képest, hogy lénye-

názásának lehetőségét, versenykorlátozó hatása révén mégis elsősorban az

gesen leszűkült az egyetemes szolgáltatás keretében ellátható fogyasz-

extraprofit-szerzési lehetőségeket erősíti a domináns energiapiaci szereplők

tók köre. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági és kisfogyasztók

számára. Az elmúlt években némiképp mérséklődni látszik ugyan a piaci

számára is adott azonban a lehetőség, hogy versenypiacon szerezzék be a

koncentráció, azonban mértéke összességében még mindig nem tekinthető

szükséges energiamennyiséget, ekkor azonban rájuk is a versenypiaci fel-

megfelelőnek a hatékony verseny kialakulásához. A piaci koncentráció érté-

tételek érvényesek.

kelését külön érdemes elvégezni a termelői, valamint a nagy- és kiskereske-

A valódi versenyhelyzet kialakulásának legfontosabb korlátozó tényezői a liberalizált energiapiacokon

delmi piacokra vonatkozóan.

A termelői piacok koncentrációja

Az energiapiaci liberalizáció megvalósulásához és pozitív hatásaihoz a piac

Az EU termelői és nagykereskedelmi piacairól elmondható, hogy még min-

minden szereplője nagy reményeket fűzött. A liberalizáció támogatói a pi-

dig jelentős mértékű a piaci koncentráció. Az 1. ábra a villamos energia- és

acnyitástól többek között a versenyfeltételek megteremtődését, a mono-

gázpiaci adatok alapján a termelői piac koncentráltságát mutatja 2009-

polprofit megszűnését, a hatékonyság növekedését, költségcsökkenést, az

ben. Az ábrán látható, hogy a három legnagyobb piaci szereplő részese-

energiaárak csökkenését és ezáltal az energia-felhasználó iparágak verseny-

dése mind a villamos energia-, mind a gázpiacon meghatározó mértékű.

képességének növekedését, a foglalkoztatás növekedését, valamint a ke-

Részesedésük 2009-ben a legtöbb tagállamban meghaladta a 60 százalékot

resztfinanszírozások megszüntetését várták. Ennek ellenére a tapasztalatok

mindkét szektorban, sőt 80 százalék feletti dominanciával is szép számmal

a liberalizáció számos negatív hatását hozták felszínre. Dickhaus és Dietz

találkozunk. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb országban a gázpiacon

2004-es, a „Közszolgáltatások privatizációs nyomás alatt” című tanulmá-

mutatkozik a magasabb koncentráltság. Ez a magas piaci koncentráció a

nyukban értékelték az angol villamosenergia-szektor liberalizációjának ta-

múltban gyökerezik. A liberalizációs folyamatok előtt ugyanis a tagállamok

38

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

ENERGIABESZERZÉS GEOTERMIA

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30 20

10

10

0

0

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Lettország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olasztország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia

20

A 3 legnagyobb vállalat piaci részesedése a villamos energia nagykereskedelmi piacán (kapacitás szerint) (%) A 3 legnagyobb vállalat piaci részesedése a földgáz import és a termelés esetében (a rendelkezésre álló gáz szerint) (%)

1. ábra. A termelői piacok koncentráltsága a villamos energia- és a gázpiacokon a 3 legnagyobb piaci szereplő részesedése alapján (2009)

(Forrás: saját szerkesztés a COMMISSION STAFF WORKING PAPER, 2009-2010 Report on Progress in Creating the Internal Gas and Electricity Market. Technical Annex, Brussels, 9 June 2011, p. 13 and 16. adatai alapján)

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia

www.e-met.hu

A 3 legnagyobb vállalat piaci részesedése a villamos energia kiskereskedelmi piacán (%) A 3 legnagyobb vállalat piaci részesedése a földgáz kiskereskedelmi piacán (%)

2. ábra. A kiskereskedelmi piacok koncentráltsága a villamos energia- és a gázpiacokon (2009)

(Forrás: saját szerkesztés a COMMISSION STAFF WORKING PAPER, 2009-2010 Report on Progress in Creating the Internal Gas and Electricity Market. Technical Annex, Brussels, 9 June 2011, p. 15 and 17. adatai alapján)

többségében vertikálisan integrált, jellemzően monopolhelyzetben lévő

A nagykereskedelmi piacok koncentrációja

nagy nemzeti vállalatok látták el az energiatermelés, -szállítás és -elosz-

A termelői piacokon jellemző magas piaci koncentráció jellemzően a

tás, valamint a -szolgáltatás teljes vertikumát. A liberalizációval megkez-

nagykereskedelmi piacokon is érezteti hatását, szintén magas koncent-

dődött ugyan a tevékenységek szétválasztása, a hálózatról leválasztható

rációs szintet eredményezve a tagállamok többségében. Magyarországon

tevékenységek versenyhelyzetbe hozása, valamint a vállalatok privatizálá-

a nagykereskedelmi piacot mind a villamos energia-, mind a földgázpia-

sa, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem alakult ki számottevő verseny szinte

con magasabb fokú koncentráltság jellemezte 2009-ben, a termelői piac

egyik területen sem.

kedvezőbb értékeihez képest. Korábban a legjelentősebb piaci szereplő

A termelői piac magas koncentráltságát még tovább súlyosbítja, ha azt

részesedése mindkét szektorban elérte a 80 százalékot. Ennek a domi-

is figyelembe vesszük, hogy az egyes országokban működő domináns piaci

náns helyzetnek a megváltoztatására hatósági beavatkozások történtek.

szereplők további országok esetében is domináns vállalatként vannak jelen

Egyrészt a MEH a domináns szereplőket jelentős piaci erővel rendelkező

a piacon. Sőt gyakran nemcsak határokon, hanem szektorokon is átnyúló,

szereplőnek minősítette, és ez alapján kötelezettségeket írt elő számuk-

vertikálisan integrált transznacionális vállalatok dominanciája érvényesül.

ra a verseny feltételeinek megteremtése érdekében. Másrészt az Európai

Az EP (2010) tanulmánya (Altman at al.) rámutat, hogy az EU-szintű vil-

Bizottság előírta az erőművi kapacitások lekötésére irányuló hosszú távú

lamosenergia-termelésben hat vállalat uralja a piacokat: a francia EdF, a

villamosenergia-vásárlási megállapodások megszüntetését, és az eze-

német E.ON, az olasz Enel, a svéd Vattenfal, a német RWE és a francia GdF

ken keresztül jogtalanul nyújtott állami támogatások visszafizettetését.

Suez. Ezek a cégek termelési eszközökkel rendelkeznek számos európai és

A földgázpiacon többek között az ún. Contract release (szerződés-fel-

Európán kívüli országban is.

szabadítási) program és a Gas release (földgáz-felszabadítási) program

Az elemzésekhez figyelembe vehetjük a piaci koncentráció mérésére

irányult a koncentráció csökkentésére. Ezen intézkedések hatására a do-

gyakran alkalmazott Herfindahl-Hirschman index értékeit is. A Herfindahl-

mináns vállalatok piaci részesedése 2011-re 55 százalékra csökkent, de

Hirschman index lényegében a piaci szereplők piaci részesedéseinek négy-

még így is jelentős szereplőnek számítanak. (Ezen intézkedéseket részle-

zetösszege. Értéke 0 és 10 000 közé eshet. Minél nagyobb a mutató értéke,

tesebben lásd a MEH tájékoztató anyagaiban, valamint Vince in Valentiny

annál koncentráltabb piacot jelez. A mutató akkor vehet fel 10 000-es ér-

at al. 2010-es tanulmányában.)

téket, ha egyetlen, monopolhelyzetben lévő szereplő jelenik meg a kínálati oldalon. 5000 felett nagyon magas piaci koncentrációról beszélünk, de már

A kiskereskedelmi piacok koncentrációja

az 1800-as érték felett is magasnak tekintjük a piaci koncentrációt. Ezt te-

A kiskereskedelmi piacokat tekintve elmondható, hogy 2009-re a verseny

kinthetjük egyfajta küszöbértéknek is, miszerint az e feletti koncentráltság

élénkült ugyan a kezdeti időszakokhoz képest, azonban ha megvizsgáljuk

már esélyt adhat a piaci erőfölénnyel való visszaélésre. 1000-1800 között

a három legnagyobb vállalat piaci részesedését, még mindig jelentős kon-

mérsékelten koncentrált, 1000 alatt dekoncentrált piacról beszélünk (Ko-

centráltságot tapasztalunk, mind a villamos energia-, mind a földgázpiacon

vács, 2011).

(2. ábra). Néhány országtól eltekintve, 70 százaléknál magasabb dominan-

Látható, hogy Magyarország termelői piacai viszonylag kedvezőbb kon-

ciával rendelkezik a három legnagyobb vállalat.

centráltsági mutatókkal rendelkeznek, de még ennek ellenére is jelentősnek

A helyzetet tovább súlyosbítja az egyes domináns szereplők határokon,

mondható a három legnagyobb termelő részesedése. Ez a villamosenergia-

sőt szektorokon is átnyúló tevékenysége. Erre vonatkozóan szemléletes áb-

piacon a beépített kapacitások szerint 62 százalékot (termelés szerint 2010-

rákat tartalmaz többek között a Capgemini (2008) tanulmánya (31. és 50.

ben 66 százalékot) tett ki, míg a földgázpiacon 80 százalék feletti volt ez

oldal). Az energiapiacok koncentráltságát számos tanulmány, jelentés vizs-

az arány.

gálja. Lényegében arra a következtetésre jut az elemzők többsége, hogy

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

39

ENERGIABESZERZÉS

www.e-met.hu

2009

Villamos energia

Nagyon magas piaci koncentráció (HHI>5000)

Belgium, Franciaország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Szlovákia

Belgium, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia

Litvánia, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország

Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Írország, Spanyolország

Magas piaci koncentráció (HHI 1800-5000)

Mérsékelten koncentrált piac (HHI 1000-1800)

Gáz

Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Egyesült Királyság

Dekoncentrált piac (HHI<1000)

A tevékenységek szétválasztásának hiányosságai Ez az alfejezet az alap- és elosztóhálózatok üzemeltetésének és rendszerirányításának, valamint a termelési, ellátási és kereskedelmi tevékenységek szétválasztásának hiányosságait tárja fel. A liberalizáció lényegét Mozsár (2002) az alábbiakban foglalja össze. A liberalizáció nem más, mint az egyes szektorok megnyitása a regulált verseny számára. Ez a megfogalmazás egyszerre fejezi ki a versenyeztethető tevékenységek felszabadítását a verseny számára, s ezzel egyidejűleg utal a továbbra is természetes monopólium állapotában maradó „magtevékenységek” szabályozásának szükségességére. Annak érdekében, hogy a gazdasági verseny kialakulhasson, a hálózatot működtető vállalatnak (természetes monopólium) biztosítania kell a hálózathoz való hozzáférést a versenytársak

Egyesült Királyság

1. táblázat. A piaci koncentráció mértéke a villamos energia és a gáz termelői és nagykereskedelmi piacain (Forrás: saját szerkesztés a COMMISSION STAFF WORKING PAPER, 2009-2010 Report on Progress in Creating the Internal Gas and Electricity Market. Technical Annex, Brussels, 9 June 2011, p. 13 and 16. adatai alapján)

számára. Tekintettel arra, hogy a hálózat üzemeltetője ebben ellenérdekelt, biztosítani kell(ett) a megfelelő szabályozási környezetet. A tevékenységek szétválasztásánál a hálózathoz való hozzáférés biztosításának kötelezettsége jelentette a liberalizáció megvalósulásának első szintjét. Itt a visszaélések elkerülése érdekében rendelkeztek a hálózat-hozzáférési díjak hatósági szabályozásáról. Egy következő, a verseny kialakulása szempontjából kedvezőbb, de még mindig messze nem elégséges feltétel az üzletágak szám-

hasonlóan a termelési és a nagykereskedelmi piacokhoz, a kiskereskedelmi

viteli szétválasztása volt. A későbbi szabályozások előírták a hálózatok tel-

piacokon sem alakult még ki számottevő verseny.

jes szervezeti leválasztását, azaz a teljes jogi szétválasztás követelményét,

A hazai villamosenergia-piacon az egyetemes szolgáltatók három multi-

azonban ezek a feltételek még mindig nem tudták maradéktalanul kiküsz-

nacionális vállalatcsoport – E.ON, RWE, EdF – tulajdonában vannak, melyek

öbölni a keresztfinanszírozás lehetőségét, valamint nem tudták biztosítani

az egyetemes szolgáltatás mellett szabadpiaci kereskedelmet is folytatnak

a hálózathoz való megkülönböztetés-mentes hozzáférést. Ezenkívül nem

(és ez utóbbi piacon is jelentős piaci részesedést tudhatnak magukénak a

ösztönözték a hálózati beruházásokat sem. Ezek azonban alapvető feltételei

felhasználók számának arányában). Sőt, leányvállalataik és kapcsolt vál-

a torzításmentes verseny megteremtésének. Ennek elérése érdekében az

lalkozásaik révén az elosztóhálózatok üzemeltetésében is érdekeltek (MEH

EU bizottsága a tulajdonosi szétválasztás követelményét fogalmazta meg

2011b). Ezen vállalatok piaci részesedése a teljes kiskereskedelmi piacon

a hálózatra vonatkozóan, aminek megvalósulása azt jelentené, hogy a há-

még 2010-ben is jelentős (77 százalék) volt. Viszont örvendetes, hogy a

lózat tulajdonosa sem önmaga, sem érdekeltségei révén nem végezhetne

független kereskedők száma és részesedése növekszik. 2010-ben már mint-

egyéb jellegű tevékenységet az energiapiacon, azaz minden piaci szerep-

egy 30 olyan kereskedő tevékenykedett a villamos energia kiskereskedel-

lőtől függetlenül kellene működnie. A háttérben meghúzódó, szerteágazó

mi piacon, amelynek nem volt tulajdonosi kötődése az elosztóhálózatokhoz.

tulajdonosi összefonódások miatt azonban ez a követelmény heves vitákat

Ezek piaci részesedése 19 százalékra tehető (MEH 2011b). Ha a piaci kon-

váltott ki a tagállamok körében. A viták eredményeképpen a követelményt

centrációt nem az ellátott fogyasztók száma, hanem azok éves fogyasztá-

finomították, és 3 elvi modellt dolgoztak ki a hálózathoz való hozzáférés és

sa alapján számoljuk, akkor kisebb mértékű (64 százalék) a fent említett

a hálózat működtetése kérdésében. A 3 modell esetében nem egyforma

3 vállalat részesedése a szabadpiaci értékesítésben. Ebből az a következtetés

következetességgel jelenik meg a rendszerirányításra vonatkozó független-

vonható le, hogy az új belépők a nagyobb fogyasztókat próbálják megcélozni.

ség követelménye. A rendszerirányítás 3 modellje – a legkedvezőbbtől a

Valójában a verseny a nagyobb fogyasztókért indult meg (MEH 2011b).

kevésbé kedvezők felé haladva (MEH 2011b, valamint Vince in Valentiny at

Ezt támasztják alá egy energetikai tanácsadó vállalat tapasztalatai is, miszerint gyakran előfordul, hogy nem érkezik megfelelő számú kereskedői

al., 2011 alapján): • a tulajdonosi szétválasztás: a rendszerirányító a hálózat tulajdonosa,

ajánlat az energia-beszerzés során, így a verseny előnyeinek kihasználása

és nincs termelési, elosztási és kereskedelmi érdekeltsége az energiaszek-

korlátozott. Különösen a kisebb vállalatokat sújtja ez a probléma, mivel ők

torban,

kevésbé számítanak vonzó partnernek az energiakereskedők számára. Ezt

• a független rendszerüzemeltető (Independent System Operator,

súlyosbítja, hogy az ajánlatok érvényessége nagyon rövid időre szól (24-

ISO): a független rendszerirányító csupán üzemeltetője és nem tulajdono-

48 órára), így mire egy újabb ajánlat beérkezik, a korábbi érvényessége

sa a hálózatnak,

már lejár. További nehézséget jelent az információszerzés, az eltérő szer-

• és a független átviteli rendszer-üzemeltető (Independent

ződési feltételek közötti eligazodás, és az ajánlatok összehasonlítása (www.

Transmission Operator, ITO): a rendszer irányítója és üzemeltetője egy

sourcing.hu).

vertikálisan integrált vállalatcsoport tagja, mely az energiaszektorban is

A földgáz kiskereskedelmi piacon az egyetemes szolgáltatás esetében

tevékenykedik. A vállalatcsoport a hálózat tulajdonosa.

területi felosztás alakult ki, az egyetemes szolgáltatók saját területükön lé-

A 2. táblázat az átviteli és szállítóhálózatok (TSO), valamint az elosz-

nyegében monopolhelyzetben vannak. A földgáz szabadpiacon szintén erős

tóhálózatok (DSO) szétválasztásának fokát mutatja az egyes országokban.

a piaci koncentráció, ami nem számít kirívónak az EU tagországai között.

Látható, hogy a tulajdonosi szétválasztás követelménye a TSO-kra vonat-

Azon fogyasztók nagy része, akik jogosultak az egyetemes szolgáltatás

kozóan a villamosenergia-piacon a tagállamok több mint felében, a földgáz-

igénybevételére, nem élt a szabadpiacra való kilépés lehetőségével, bár

piacon több mint kétharmadában még nem, vagy csak részlegesen valósult

számuk 2010-re nőtt.

meg. A DSO-k szétválasztásánál még a jogi szétválasztás sem mindenhol

Az energiapiacok koncentrációjának vizsgálatát többek között Vince

történt meg. Azoknál az elosztóhálózatoknál, ahol sem a tulajdonosi, sem

is elvégezte (a részletes elemzéseket lásd Vince in Valentiny at al., 2010,

a jogi szétválasztás nincs megjelölve, valószínűsíthető, hogy még ennél is

2011, 2012).

alacsonyabb szinten, számvitelileg történt meg a leválasztás.

40

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

ENERGIABESZERZÉS GEOTERMIA

Villamos energia

Gáz

Ország

TSO-k száma

A tulajdonilag szétválasztott TSO-k száma

DSO-k száma

A tulajdonilag szétválasztott DSO-k száma

A jogilag szétválasztott TSO-k száma

TSO-k száma

A tulajdonilag szétválasztott TSO-k száma

DSO-k száma

A tulajdonilag szétválasztott DSO-k száma

A jogilag szétválasztott TSO-k száma

Ausztria

3

0

129

0

11

7

0

20

0

9

Belgium

1

0

26

11

26

1

0

18

5

18

Bulgária

1

0

4

4

4

1

0

28

Ciprus

1

0

1

0

0

Csehország

1

1

3

0

3

1

0

79

Dánia

1

1

84

0

84

1

1

Egyesült Királyság

1

1

19

10

9

1

1

Észtország

1

0

38

na

1

1

0

26

Finnország

1

1

88

1

50

1

0

23

0

0

Franciaország

1

0

148

0

5

2

0

25

0

3

Görögország

1

0

1

0

0

1

0

3

0

0

Hollandia

1

1

8

6

8

1

1

10

8

10

Írország

1

1

1

0

1

1

0

1

0

1

Lengyelország

1

1

20

0

14

1

1

6

0

6

Lettország

1

0

11

10

1

1

0

1

0

0

Litvánia

1

0

2

0

2

1

0

6

0

0

Luxemburg

1

0

6

0

1

1

0

4

0

0

Magyarország

1

0

6

0

6

1

0

10

0

5

Málta

0

0

1

0

0

Németország

4

2

866

0

171

18

1

695

Norvégia

1

1

152

7

38

Olaszország

9

1

144

121

11

3

1

263

140

260

Portugália

3

1

13

10

11

1

1

11

0

4

Románia

1

1

36

5

8

1

1

38

2

38

Spanyolország

1

1

351

0

351

14

1

22

0

22

Svédország

1

1

170

0

170

2

2

5

0

5

Szlovákia

1

1

3

0

3

1

0

46

0

1

Szlovénia

1

1

1

0

1

1

0

18

0

0

0

0

6

3

0

3

18

15

3 1

167

2. táblázat. A hálózatok szétválasztásának szintje az EU országaiban (2009)

(Forrás: saját szerkesztés a COMMISSION STAFF WORKING PAPER, 2009-2010 Report on Progress in Creating the Internal Gas and Electricity Market. Technical Annex, Brussels, 9 June 2011, pp. 36-39. adatai alapján)

piacon, mind a földgázpiacon az ún. ITO modell alkalmazása valósult meg

Az energiapiaci liberalizáció értékelése az OECD módszertana alapján

ez idáig. Ez a fent említett 3 modell közül a legkevésbé szigorú előírás.

A liberalizációs folyamatok nagyvonalú értékelését az OECD által összeál-

A MAVIR Zrt., valamint a Földgázszállító Zrt. egy-egy vertikálisan integrált

lított ETCR adatbázis és az erre alapozott mutatószámrendszer alapján is

vállalatcsoport (MVM Zrt. és MOL Nyrt.) önálló leányvállalataként működik.

elvégezhetjük. Az „Energy, transport and communications” elnevezésű adat-

Igaz ugyan, hogy előírják a számviteli, jogi és szervezeti szétválasztást,

bázisban hét ágazatra vonatkozóan gyűjtik az adatokat: a távközlésre, a

de a tulajdonosi összefonódások miatt ez a legkevésbé alkalmas modell

villamos energiára, a gázra, a postára, a vasútra, a légi személyszállításra és

a hálózathoz való hozzáférés megkülönböztetés-mentes biztosítása, vala-

a közúti fuvarozásra vonatkozóan. A mutatószámrendszer célja, hogy segít-

mint a torzításmentes verseny kialakítása szempontjából. A MEH fokozot-

ségével mesterséges módon számszerűsíteni lehessen a jogi és szabályozási

tan figyelemmel kíséri a versenyt torzító tényezők elhárítását (MEH 2011b).

feltételrendszer kvalitatív jellegű tényezőit, és meg lehessen teremteni az

A DSO hálózatok esetében a villamosenergia-piacon hat elosztóhálózati

országok közötti összehasonlíthatóság feltételeit. A cél azt megállapítani,

engedélyes, a földgázpiacon pedig 10 földgázelosztói engedélyes működik,

hogy az egyes területeken milyen mértékben valósult meg a piacnyitás, és

vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások részeként. A teljes

mennyiben hárultak el az útjában álló akadályozó tényezők. Az értékelés

jogi szétválasztás követelménye a villamosenergia-piacon maradéktalanul

0-6-ig történik. Minél nagyobb számot kapunk, annál magasabbak a verseny

teljesül, a földgázpiacon pedig a 10 földgázelosztói engedélyes közül az

előtt álló akadályok. Minden ágazatban több tényezőt vizsgálnak, a ténye-

5 nagyobb társaságra végezték el a jogi szétválasztást. A hálózati társasá-

zők számát és fajtáját tekintve azonban vannak eltérések. Minden ágazatra

gok tulajdonolják a hálózati eszközöket. Az elosztói engedélyesek csak mi-

különböző számítási metodika van érvényben. A mutató értelmezhető a hét

nimális mértékben végeznek nem hálózati tevékenységeket (MEH 2011b).

ágazatra vonatkozóan összevontan, de ágazatonként külön-külön is értékel-

Magyarországon a TSO hálózatok leválasztása során mind az energia-

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

41

ENERGIABESZERZÉS

www.e-met.hu

7

7

6

6

5

5

4 3

Entry

3

Gas

2

Public ownership Vertical integration

2

1

1 0

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0

Electricity

4

Electricity

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

4. ábra. Az ETCR mutatók belső szerkezete a magyarországi villamosenergia-szektorban (Forrás: OECD adatbázisa alapján saját szerkesztés)

3. ábra. Az ETCR mutatók alakulása a magyarországi villamos energiaés földgázszektorban (Forrás: OECD adatbázisa alapján saját szerkesztés) hető. A kalkuláció lényegét és a módszer részletes leírását lásd: Conway-

A földgázpiacon a szempontok bővülnek. A piaci belépési korlátok, az

Nicoletti (2006). Jelen cikk szempontjából a mutatók alakulását csupán a két

állami tulajdon és a vertikális integráció szempontjain túlmenően a piac-

energiapiaci szektorra vonatkozóan mutatom be.

struktúrát is figyelembe veszik az értékeléskor.

Az energiapiacokon is a 4 legjellemzőbb vizsgálati szempont alapján ke-

A mutatóból eredő következtetések levonásakor a fentebb leírt problé-

rül sor az értékelésre. Ezek a belépési korlátok (például a hálózathoz való

mák óvatosságra intenek. A piacok tényleges leírásához mélyrehatóbb in-

hozzáférés feltételei vagy a versenykorlátozó szabályozások előírása), az ál-

formációk szükségesek. Az összesített mutató alkalmazása elfed bizonyos

lami tulajdon aránya, a vertikális integráció mértéke (például a tevékenysé-

torzításokat, melyek az egyes részpiacok (termelői, nagykereskedelmi, kis-

gek szétválasztásának mértéke) és a piacszerkezet (ez utóbbi csak a gázpiac

kereskedelmi piacok) külön történő értékelésénél felszínre kerültek.

esetében). A 3. ábra a magyarországi villamos energia- és földgázpiacra számszerűsített ETCR mutatók alakulását szemlélteti. A mutató csökkenése

A privatizációs folyamatok hibás elgondolása

a liberalizáció és a verseny feltételeinek fokozatos megteremtődését mutat-

A liberalizáció gondolata gyakran a privatizációval összefüggésben merül

ja. Látható, hogy a mutató szerint a piacnyitást akadályozó adminisztratív

fel, konkrétan a liberalizáció és a verseny megvalósulásának előfeltétele-

és szabályozási korlátok 2007-re jelentősen csökkentek. Nemzetközi össze-

ként tekintik a privatizációt. Nem véletlen tehát, hogy a liberalizációs fo-

hasonlításban a mutatók értéke Magyarországra vonatkozóan kedvezőnek

lyamatok térhódításával együtt jár a privatizációs törekvések erősödése.

tekinthető. A 4. és az 5. ábra a villamos energia- és a földgázpiacra vonat-

Gál-Moldicz-Novák (2005) a privatizációs trendeket vizsgálták Európá-

kozó ETCR mutatók belső szerkezetét mutatja. Látható, hogy az egyes fel-

ban. Tanulmányukban kiemelték, hogy a privatizációs hullámok a világ-

tételekben különböző időszakokban történt a mutató javulása. Az elemzési

gazdasági liberalizáció szakaszaihoz kapcsolódóan jelentek meg. A köz-

szempontok a villamosenergia-piac esetében a piaci belépési korlátok, az

szolgáltatások privatizálásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények.

állami tulajdon és a vertikális integráció kérdésköre.

A privatizáció pártolóinak legfőbb érve, hogy a verseny kikényszeríti a hatékonyságnövekedést az adott közszolgáltatás terén, ez-

3. táblázat. A villamos energia- és a földgázipari engedélyesek tulajdonmegoszlása (Forrás: MEH, 2011a, p. 58. és p. 64.)

A villamosenergia-ipari engedélyesek tulajdonmegoszlása a jegyzett tőke arányában 2010. december 31-én (%) Tulajdonosok

Termelők

Átvételi rendszerirányító

Elosztók

Egyetemes szolgáltatók

Kereskedők

Összesen

100,0

0,0

12,2

14,8

24,0

Külföldi többségi tulajdonú befektetők összesen

40,2

0,0

100,0

87,7

82,5

75,1

A földgázipari engedélyesek tulajdonmegoszlása a jegyzett tőke arányában 2010. december 31-én (%)

Magyar tőke érdekeltség összesen

77,2

Külföldi többségi tulajdonú befektetők összesen

22,8

Földgázszállító és rendszerirányító

Elosztók

21,6

3,9

Egyetemes szolgáltatók

Kereskedők

Összesen

Számos szakértő (lásd többek között Osborne-Gaebler,

vatizációval kapcsolatban óvatosságra int, amellett, hogy egyébként egyetért a verseny szükségességével. Álláspontjuk szerint a közszolgáltatások ellátása jellegénél fogva állami feladat, piacosításuk visszafordíthatatlan folyamat, mely veszélyezteti a közszolgáltatások fenntarthatóságát. Ezen szerzők munkáikban arra hívják fel a figyelmet, hogy a verseny megteremtésének nem a tulajdonjog átruházása a feltétele. Pusztán a privatizáció révén nem teremtődik meg a versenyhelyzet. A lényeg nem az állami és a magán-

23,1

12,7

12,6

tulajdon kérdésében, hanem a monopólium és a versenyforma közötti különbségben rejlik. Rávilágítanak arra, hogy

78,5

96,2

76,9

74,3

74,5

(A 100 százalékhoz esetenként hiányzó értékeket a tételesen be nem jegyzett tulajdonosi érdekeltségek jelentik.)

42

teremtődik a fejlesztések, bővítések finanszírozási forrása.

Hutchinson, 2006; Scheiring-Boda, 2008) azonban a pri-

59,8

Földgáztárolók

csökkentése is. További érveik, hogy növekszik a szolgáltatások színvonala, és a működő tőke bevonása révén meg-

1994; Baar, 1999; Illés, 2000; Stiglitz, 2005; Osborne és

Magyar tőke érdekeltség összesen

Tulajdonosok

által lehetővé válik a költségek s így a szolgáltatás árának

a magántőke bevonása esetén még a profitérdekeltség is megjelenik, és ez tovább drágíthatja a szolgáltatást. Természetesen bizonyos esetekben megfelelő döntés lehet a

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

ENERGIABESZERZÉS GEOTERMIA

Felhasznált irodalom

7 6 5

Gas

4

Entry Public ownership

3

Market structure

2

Vertical integration

1 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

5. ábra. Az ETCR mutatók belső szerkezete a magyarországi földgázszektorban (Forrás: OECD adatbázisa alapján saját szerkesztés) privatizáció, csupán alaposan, körültekintően kell eljárni a privatizációról szóló döntés meghozatalakor. A 3. táblázat a magyarországi villamos energia- és a földgázipari engedélyesek tulajdonmegoszlását mutatja a jegyzett tőke arányában, 2010. december 31-én. Az energiapiaci szereplőket együttesen vizsgálva látható, hogy mind a villamos energia-, mind a földgázpiacon a tulajdonosi szerkezet erős, mintegy 75 százalékos külföldi tőkeérdekeltséget mutat. A szereplőket külön vizsgálva eltérő képet kapunk. Látható, hogy a termelők és a rendszerirányítók esetében nagyobb a magyar tőkeérdekeltség. (A földgázszállító és rendszerirányító esetében a tőkestruktúra a tulajdonos MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezete alapján meghatározva.) Az elosztók, az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők esetében a külföldi tőke dominál. Súlyosbítják a helyzetet a háttérben meghúzódó tulajdonosi összefonódások, és az, hogy ezt a nagy külföldi tőkearányt viszonylag kisszámú tulajdonosi érdekeltség tartja a kezében.

Összefoglalás A piaci koncentráció elemzése során bebizonyosodott, hogy az energiaszektorban a struktúra átalakításától várt verseny csak korlátozottan valósult meg. A hatékony verseny megteremtődésének egyik legfőbb akadálya, hogy határokon, sőt akár szektorokon átnyúló, az egész szektor értékláncát átfogó, vertikálisan integrált transznacionális piaci szereplők jöttek létre. Ma ezek piaci dominanciája jellemző. A magas piaci koncentráció mellett a másik legjelentősebb versenykorlátozó tényező a hálózati tevékenységek elégtelen szétválasztása. Ez a keresztfinanszírozási lehetőségek burkolt megteremtésével és a hálózathoz való hozzáférés rejtett korlátozásával fékezi a valódi verseny kialakulását, és erősíti a domináns energiapiaci szereplők extraprofit-szerzési lehetőségeit. Optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt években némiképp mérséklődni látszik a piaci koncentráció, és hogy mára már a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek– amelyek az elmúlt évtizedekben mindnagyobb nyomást gyakoroltak a nemzeti kormányokra, hogy piacosítsák közszolgáltatásaikat – is beismerték, hogy a liberalizáció

Köszönetnyilvánítás Az

itt

bemutatott

munka

számos negatív hatással a

járt, és hogy fő érvük, a

TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001

hatékony verseny megte-

jelű projekt részeként az Európai Unió

remtésének még számos

támogatásával,

Szociális

korlátozó tényezője van,

Alap társfinanszírozásával valósul meg.

melyek felszámolása elen-

az

kutató

Európai

gedhetetlen.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

[1] BAAR, K.K. 1999: Települési közszolgáltatások vállalkozásba adása: átláthatóság, beszerzés és ármegállapítási kérdések. Magyar Közigazgatás [2] CAPGEMINI 2008: European Energy Markets Observatory. 2007 and Winter 2007/2008 Data Set. Tenth Edition, November 2008. http://www. at.capgemini.com/m/at/tl/European_Energy_Markets_Observatory_2008. pdf [3] CONWAY, P.-NICOLETTI, G. 2006: Product Market Regulation in the NonManufacturing Sectors of OECD Countries: Measurement and Highlights. Economics Department Working Papers.No.530.http://search.oecd.org/ officialdocuments/displaydocumentpdf/?doclanguage=en&cote=eco/ wkp(2006)58 [4] DICKHAUS, B.–DIETZ, K. 2004: Öffentliche Dienstleistungen unter Privatisierungsdruck. Folgen von Privatisierung und Liberalisierung öffentlicher Dienstleistungen in Europa. Studie des Projekts "Privatisierung und öffentliche Güter im Globalisierungsprozess" in Kooperation mit weed, der Rosa- Luxemburg Stiftung und dem wissenschaftlichen Beirat von Attac. http://www2.weed-online.org/uploads/EU-Studie-Privatisierung-DL-final. pdf. [5] EUROPEAN COMMISSION 2011: Commission staff working paper, 20092010 Report on Progress in Creating the Internal Gas and Electricity Market. Technical Annex, Brussels, 9 June.2011.http://ec.europa.eu/energy/gas_ electricity/legislation/doc/20100609_internal_market_report_2009_2010_ annex.pdf [6] EUROPEAN PARLIAMENT 2010: Directorate General for Internal Policies Policy Department A: Economic and Scientific Policy. Industry, Research and Energy. EU Energy Markets in Gas and Electricity.– State of Play of Implementation and Transposition.http://www.europarl.europa.eu/ meetdocs/2009_2014/documents/itre/dv/a_itre_st_2009_14_eu_energy_ markets_/a_itre_st_2009_14_eu_energy_markets_en.pdf [7] GÁL P.-MOLDICZ Cs.-NOVÁK T. 2005: Privatizációs trendek Európában. Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Makrogazdasági elemzések. https://www.mfb.hu/ aktualis/makrogazdasagi-elemzesek/10161-0cdb [8] ILLÉS M. 2000: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása. AULA Kiadó, Budapest [9] Kovács N. 2011: A piaci erő közvetett mérése a biztosítási piacon. Doktori értekezés, Győr http://rgdi.sze.hu/files/Ertekezesek,%20tezisek/kovacs_norbert_ disszertacio.pdf [10] MEH 2011a: Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal 2010. évi tevékenységéről. Budapest, 2011.http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201111/meh_ tajekoztato010_m_6.pdf [11] MEH 2011b: A Magyar Energia Hivatal 2010. évi jelentése az Európai Bizottság részére, Budapest, 2011. augusztus.http://www.energy-regulators.eu/ portal/page/portal/EER_HOME/EER_PUBLICATIONS/NATIONAL_REPORTS/ National%20Reporting%202011/NR_nl/C11_NR_Hungary-LL.pdf [12] MOZSÁR F. 2002: A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete. Hetesi E. (szerk.) 2002: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 33-49.o. [13] OECD: http://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=ETCR [14] OECD: Regulation in energy, transport and communications (ETCR). http://www.oecd.org/regreform/regulatoryreformandcompetitionpoli cy/44754663.pdf [15] OSBORNE, D.–GAEBLER, F. 1994: Új utak a közigazgatásban. Vállalkozói szellem a közösségi szektorban. Kossuth Könyvkiadó, Budapest [16] OSBORNE, D.–HUTCHINSON, P. 2006: A kormányzás ára. Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején. Alinea Kiadó-IFUA Horváth&Partners, Budapest [17] SCHEIRING G.–BODA Zs. (szerk.) 2008: Gazdálkodj okosan! A privatizáció és a közszolgáltatások politikája. Védegylet és az Új Mandátum Kiadó, Budapest [18] STIGLITZ, J.E. 2005: A viharos kilencvenes évek. A világ eddig legprosperálóbb tíz évének története. Napvilág Kiadó, Budapest [19] VALENTINY P.-KISS F.L.-NAGY CSONGOR I. (szerk.): Verseny és szabályozás 2009. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2010 [20] VALENTINY P.-KISS F.L.-NAGY CSONGOR I. (szerk.): Verseny és szabályozás 2010. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2011 [21] VALENTINY P.-KISS F.L.-NAGY CSONGOR I. (szerk.): Verseny és szabályozás 2011. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Budapest, 2012

43

TÁVHŐ

www.e-met.hu

Orbán Tibor

A távhő, a hazai energetika korábbi mostohagyermeke, mai energiapolitikai eszköze A távhőszolgáltatás, ellentétben a hazai közvélekedésben kialakult

érdeme, akik első lépésben az erőművekben „kiöregedett” kondenzációs gőz-

lakótelep- vagy panelfűtés fogalmával (rémével?), egy országos és

turbinákat hőszolgáltatásra alkalmas gépekké alakították át, majd kifejezet-

(nagy)városi energiapolitikai eszköz, és ezen keresztül egy kiváló

ten a forró víz hőhordozójú távhőrendszerek ellátásához kifejlesztett, változó

lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában.

ellennyomású („magyar”) fűtőturbinákat építtettek be. A kapcsolt energia-

Másként megfogalmazva, a távhőszolgáltató rendszer relatíve és

termelés megvalósításából származó előnyök a szintén a magyar állam tulaj-

abszolút értékében is nagy invesztícióval létrehozott és fenntartott

donában lévő Magyar Villamos Művek Trösztnél, vagy – üzemi hőszolgáltató

hőtávvezeték hálózat – beleértve általában a hőközpontokat is –,

erőművek (pl. Dunai Vasmű) esetén – más állami tulajdonú cégeknél jelent-

amely kézenfekvően alkalmas a különféle hőtermelők (hőforrások)

keztek.

által, különböző technológiákkal és eltérő tüzelőanyagokkal, vagy

Tekintettel arra, hogy ezek a fejlesztések erőművi szakértelmet kívántak,

akár hagyományos értelemben vett tüzelés nélkül előállított primer

és az erőművekben a rendelkezésre álló gépek átalakítását vagy azok helyén

hőmennyiségek összegyűjtésére és elszállítására a felhasználókhoz,

új egységek létesítését irányozták elő, a távhőszolgáltatók ilyen fejlesztések-

akiknél ezáltal elkerülhetővé válik a légszennyező anyagok lokális ki-

ben nem gondolkodhattak, új fűtőerőművek létesítésére nem voltak forrásaik

bocsátása.

sem, a szakmai műhelyekben készült javaslatokat pedig az MVMT rendre le-

Hőtermelés, hőszállítás és hőátadás, szakmailag ez a távhőszolgáltatás

söpörte. A rendszerváltás után aztán az állam hirtelen megszabadult a távhőszolgáltató cégektől, és megszüntette a távhődíjak dotációját, de kez-

Ezen túl természetesen ott vannak a felhasználói (vagy szekunder) épület-

detben magánál tartotta az erőműveket, sőt az önkormányzati tulajdonba ke-

fűtési és használati melegvíz-ellátó rendszerek, illetve maguk az épületek,

rült távhőtermelőknek a részükre tanácsi pénzeszközökből, de az erőművek

amelyek állapota kétségkívül rengeteg kívánnivalót hagy maga után, azonban

területén létesített hőforrásokról is le kellett mondaniuk. (Így járt például a

ezt a problémát, illetve ennek a sürgető megoldási kényszerét súlyos téve-

FŐTÁV is a korábbi Budapesti Hőerőmű Vállalat erőműveiben fővárosi pénz-

dés összemosni a távhőszolgáltatással és a távhőszolgáltatókkal. Az ilyen torz

eszközök átadásával épült forróvíz-kazánokkal.)

vagy szándékosan eltorzított, a távhőt lakótelepi hőellátásként beállító értel-

A

rendszerváltástól

az

ezredfordulóig

tartó

időszak

a

hazai

mezésnek, illetve megközelítésnek súlyos következményei lehetnek az egész

távhőszolgáltatók és távhőszolgáltatás történetének egyik legnehezebb idő-

hazai energiapolitikára nézve, különös tekintettel az Európai Unió ambiciózus,

szaka volt. A rohamosan növekvő energiaárakkal párhuzamosan emelkedő

4×20 dioptriájú szemüvegén keresztül nézve.

fogyasztói árak, a hőpiacon meglévő versenytársakhoz, főként a gáz-központi

A távhőszolgáltatás hazai elterjedése sajnálatos módon azonban nem

fűtéshez képest a torz földgáz-árstruktúra miatt kialakuló fogyasztói költség-

hosszú távú energiastratégiai megfontolásoknak, hanem alapvetően az erre

hátrány (versenyhátrány) állandósulása és a forráshiány miatt korlátozott

a hőellátási módra épülő házgyári technológia tömeges alkalmazásának kö-

fejlesztések mellett kisebb csodának tűnik a távhőszolgáltatás puszta fenn-

szönhető. A ’60-as, ’70-es és ’80-as évek gazdaságpolitikája, illetve annak

maradása is.

részeként az akkori energiapolitika az „energiaválság soha nem gyűrűzhet be

2001-től a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének rend-

a KGST országaiba” axiómára épült. Ennek jegyében feleslegesnek tűnt a la-

szeréről, árairól és az áreszkalációs mechanizmusról szóló – számos átdolgo-

kások fűtési rendszereinek szabályozható, felhasználói igényekhez alkalmaz-

zás után –, 2011 közepéig érvényben lévő rendeletek megteremtették az elvi

kodó kialakítása, a hőfogyasztás mérése, a fogyasztói takarékosság bármiféle

lehetőséget a távhőszolgáltatás hőtermelési költségeinek csökkentésére, és

ösztönzése, vagy a primerenergia-megtakarítást lehetővé tevő, hatékony, de

lehetővé tették, hogy a távhő „lakótelepi panelfűtés”-ből a tüzelőanyag- és

jelentős tőkeigényű energiatermelési megoldások (pl. a hasznos hőigényen

a CO2-gazdálkodás egyik leghatékonyabb eszközévé lépjen elő. Az már egy

alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés vagy akár a megújuló bázisú

másik kérdés, hogy a rendeletalkotó nem gondoskodott arról, hogy ez a tá-

távhőtermelés) megvalósítása, illetve bővítése.

mogatás jelentős részben el is jusson ahhoz a hőpiachoz, amely nélkül nem

Az egységes állami tulajdon időszakában nem igazán volt jelentősége,

lenne kapcsolt energiatermelés, és így a rendszer fenntarthatósága 2011-re

hogy a hőtermelő és a távhőszolgáltató ugyanaz a cég-e, az állam különféle

sajnos megkérdőjeleződött. Az ebből származó problémák megoldása ma az

dotációk eszközrendszerével biztosította, hogy a fogyasztóknál az eltérő ener-

egyik legkomolyabb kihívást rejti az energetikai és a távhőszakma számára.

giaellátási módok miatti költségeltérések kiegyenlítődjenek, és a – maihoz

Magyarországon napjainkban 95 településen összesen 207 távhőrendszer

képest elenyészően alacsony energetikai hatékonyságú – kapcsolt energiater-

üzemel. A távhővel ellátott lakások száma 655 000, ami a teljes lakásállo-

melés eredmény-megosztásának jelentősége is csak az energetikai szakértők

mány 15,2%-át jelenti. Ugyanez az arány 20 évvel ezelőtt még 16,6% volt.

közötti szakmai viták során kapott jelentőséget. A kapcsolt energiatermelés

Az évente termelt távhőmennyiség 40 PJ körül alakul, amelynek csupán

széleskörű elterjedése sem a központi tervezés, hanem döntően a Lévai és

alig ¼-e ipari célú. 20-25 évvel ezelőtt a 90 PJ/év távhőtermelésnek még a

Heller professzorok iskoláján nevelkedett, elméletben és gyakorlatban egy-

fele ipari célú volt. A távhő 2/3-át a vonatkozó EU-direktíva szerinti nagyhaté-

aránt kiválóan felkészült, újító szándékú energiagazdálkodási szakemberek

konyságú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő, amelynek köszönhetően – a

44

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

GEOTERMIA TÁVHŐ

hazai távhőrendszerek puszta léte által – biztosított primerenergia-megtakarítás volumene legalább 35 PJ/év, az ÜHG-kibocsátásban ennek megfelelően elért megtakarítás – az egyszerűség kedvéért teljes mértékben földgázbázison és csak CO2-ből számítva – legalább 2 millió t/év. Ehelyütt sem hallgatható el az a tény, hogy a kapcsolt energiatermeléssel, ezen belül a távhőszolgáltatáson alapuló kapcsolt energiatermeléssel elérthez fogható mértékű primerenergia-megtakarítás és CO2-kiváltás konkrét műszaki intézkedésekkel az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon egyetlen más területen sem valósult meg! A távhőrendszerek eszközállományát 10 000 MW beépített hőforrás-kapacitás, ebből az utóbbi 15 évben létesült 2000 MW korszerű CHP egység, 3000 km-nél hosszabb nyomvonalú távvezeték hálózat és 13 000-nél is több hőközpont képezi. Ez a jelentős volumenű és értékű eszközállomány – ma még – a nemzeti vagyon részét képezi. Sajnos a távhőtermelésre felhasznált tüzelőanyag összetétele szempontjából meglehetősen kedvezőtlen a kép, hiszen a távhőnek több mint 80%-át termelik meg földgázbázison, és – amennyiben a távhőtermelésre Budapesten felhasznált kommunális hulladékot is ide soroljuk – csak alig 4-5%-át megújuló energiaforrásokból. 1990-ben a távhőtermelésben a szén részaránya még 27, a földgázé pedig még csak 59% volt. A forróvíz-bázisú távhőrendszerek tüzelőanyag-portfóliójánál sajnos még ennél is rosszabb a helyzet. Ennek az igen kedvezőtlen tüzelőanyag-, illetve primerenergia-összetételnek a megváltoztatása a jövő másik legnagyobb kihívása lesz a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők számára. Amennyiben a fent vázolt legnagyobb kihívásokra az energiapolitika és a távhőszakma nem találja meg a releváns válaszokat, folytatódhat, illetve még élesebbé válhat az a tendencia, amely a felhasználói rendszerek és épületek korszerűsítésétől várható hőigénycsökkenéssel együtt végleg kérdőjelessé teheti az Európában szinte mindenütt fejlődő távhő hazai sorsát. Az energetika korábbi mostohagyermekének számító távhő szempontjából jelentős előrelépésként értékelhető a „Nemzeti Energiastratégia 2030”, amely az energetika sarkalatos kérdéseit vizsgáló, hatástanulmányokra alapozott, helyes célokat megfogalmazó anyag. Többször is pozitívan említi a távhőt – ilyenre a korábbi energiastratégiá(k)ban, amelyek kizárólag a villamos energiával és a földgázzal foglalkoztak, egyáltalán nem volt pél-

tékonysági kritériumrendszer felállítása, egyedi szabályozhatóság és mérés,

da, miként arra sem, hogy kormányzati szinten kerüljön kimondásra, hogy

falusi távfűtőművek fejlesztése.”

„A távhőellátás és kapcsolt energiatermelés jövőbeli irányainak meghatáro-

Amennyiben a távhőfejlesztés deklarált kormányzati szándéka mellé

zása érdekében szükséges egy távhőfejlesztési cselekvési terv (ezen belül

megfelelő források biztosítására is sor kerül, a szektorban az elkövetkező

budapesti fejlesztési terv) elkészítése. Nem halasztható tovább a szolgáltatás

5-10 évben hatalmas volumenű beruházásokra, jelentős műszaki fejleszté-

műszaki színvonalának emelése (távlatilag összekapcsolható szigetüzemek,

sekre lesz szükség, a távhő pedig végleg kiléphet a „mostohagyerek” hálátlan

alacsony hőfokú szekunder szolgáltatásra való áttérés, távhűtés lehetősé-

szerepköréből, és megindulhat azon az úton, amelynek eredményeként az

gének vizsgálata, szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer kialakítása, ha-

ingatlanok értéknövelő tényezőjévé válhat.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

45

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

www.e-met.hu

Árva Csaba, Makai Zoltán

Milyen szelek fújnak Romániában?

Az utóbbi években a szélenergia hasznosítása Romániában fel-

dő cég a Muntmark család tulajdonában lévő Monsson Group, mely már

lendült. Míg 2009 végén a működő szélerőművek teljesítménye

2004 óta jelen van 33 cége által a román szélenergia-ágazatban. Terve-

csak 14 MW volt, addig ez 2010-re 462 MW-ra nőtt, 2011 végére

ket készítenek, működési engedélyeket szereznek be, szerelésre vállal-

pedig elérte az 1009,5 MW-ot.

koznak, felügyelnek, tanácsot adnak, egyszóval komplex tevékenységet folytatnak. Nekik köszönhető a Fântânele–Cogelec térségben lévő farm

A villamos energetikai rendszert üzemeltető és felügyelő cég, a

előkészítése, kivitelezése, amely végül a CEZ tulajdona lett. Kapcsolat-

Transelectrica adatai szerint 2011-ben a szélerőművek összesen 1060,69

ban vannak még az OMV-PETROM céggel és a ButanGas-zal is. Saját

GWh villamos energiát termeltek, amely a Romániában megtermelt villa-

fejlesztésre is gondolnak 150-200 MW teljesítmény erejéig.

mos energia 1,74%-át jelenti. A szélerőművek 2011-ben a legtöbb villa-

A másik ilyen komplex szolgáltatást nyújtó cég a kolozsvári EnergoBit.

mos energiát decemberben termelték (139 GWh) ami a megtermelt össz

Üzleti kapcsolatban állnak a szélenergia-piac sok szereplőjével. Leggyü-

villamos energia 2,7%-a. A legnagyobb teljesítményt december 18-án,

mölcsözőbb kapcsolatuk a CEZ-zel alakult ki. Saját fejlesztéssel is foglal-

5 óra 59-kor érték el 653 MW-tal.

koznak Tulcea környékén, egy 27 MW-os farm formájában.

Románia a fenti teljesítmények alapján tehát a 10. helyet foglalja el az EU-ban. Ezt a pozíciót az Ernst&Young által kiszámított „vonzási” té-

Milyen típusú szélturbinákat telepítenek az erőművekbe?

nyező szerint állapították meg, mégpedig több fontos kritérium alapján,

Az elmúlt években a következő széltubinákat telepítették:

egy komplex algoritmussal kiszámítva.

Hogyan oszlik meg az ország területén a szélenergia-potenciál?

1. VESTAS V80, 2 MW. Ennél a típusnál a turbina rotorjának átmérője 50 m, a torony magassága 110 m, a generátor egy 4 sarkú aszinkron generátor, amelynek a feszültsége U=3×690 V. 2. VESTAS V90, 3 MW. Ennél a típusnál a turbina rotorjának átmérője

A vezető helyet a tengerparti rész, azaz Dobrodzsa foglalja el, következik

90 m, a torony magassága 105 m, a generátor egy 4 sarkú aszinkron

Moldova, a sort a Bánság zárja. A legtöbb beruházásra Dobrodzsában

generátor, amelynek a feszültsége U=3×660 V.

került sor. Ez a térség lassan telítődik szélparkkal.

Miért vonzó beruházni Romániában a széleenergia hasznosításába?

3. NORDEX N90, 2,5 MW. Ez egy váltakozó fordulatú szélturbina, amelynél a turbina rotorjának átmérője 90 m, a generátor egy 4 sarkú aszinkron generátor, amelynek a feszültsége U=3×660 V. 4. GENERAL ELECTRIC, 2,5 MW. Ennél a típusnál a turbina rotorjának

A legvonzóbb az a tény, hogy Románia elfogadott szélenergia-potenciál-

átmérője 100 m. A torony moduláris szerkezetű, henger alakú építmény.

ja 14 000 MW. A második tényező a támogatási rendszer. Igaz, hogy a

A turbina automatikusan a szél irányába fordul.

támogatási rendszert szabályozó törvényt nagyon lassan, csak a múlt év

Legtöbben a General Electric GE 2,5 MW-os turbináját és a Vestas V90,

végén hagyta jóvá az EU, de a szélerőművek üzemeltetői így is jelentős

3 MW-os turbinákat szerelték be. A beszállítók közül említésre méltó a

összeget kaptak az elmúlt évben a zöld igazolványokért. Az új rendelet

Gamesa és a Vesta, illetve a Siemens, amelynek Buziáson és Szeben van

alapján minden megtermelt MWh energiáért 2 zöld igazolvány jár a ter-

telephelye.

melőnek. Eddig a zöld igazolvány ára 27 és 55 euró között váltakozott. Az elmúlt évben a zöld igazolványokért a CEZ 39,8 millió, az Energias

A szélerőművek telepítésének árnyoldalai

Portugal 15,8 millió, az ENEL pedig 5,7 millió eurót inkasszált.

A villamos energetikai rendszer biztonsága szempontjából, az elkészült

Ami a hálózathoz való csatlakozás feltételeit illeti, a törvény kimond-

tanulmányok alapján csak 3000 MW teljesítményű szélerőmű-park csat-

ja, hogy a költségek 50%-át a fejlesztő cégnek, a másik 50%-át a háló-

lakozhat a rendszerhez. Ennek ellenére már 10 450 MW teljesítményű

zat tulajdonosának kell biztosítania.

szélerőmű-park csatlakozására kötöttek szerződést, és 8465 MW telje-

A beruházók

sítményű szélpark kapott elvi engedélyezést az átviteli hálózat tulajdonosától, a Transelectricától. Mindkét tény igen komoly problémát jelent.

A szélerőművek telepítésének szereplői között vannak szakemberek,

A Transelectrica már tavaly októberben meghúzta a vészharangot. Kije-

befektetők, spekulánsok, tervezők, telektulajdonosok, tanácsadók, jogi

lentették, hogy ha nem fog nőni a villamosenergia-fogyasztás, és ha nem

képviseletet nyújtó ügyvédi irodák, bankok. A beruházás igen bonyolult

áll rendelkezésre olyan erőmű, amely egyensúlyozni tudja a szélerőmű-

módon jön létre, mert van olyan szereplő, aki először megrendeli a ter-

vek ellenőrizhetetlen működését, akkor kénytelenek lesznek korlátozni a

veket, megszerzi az engedélyeket, majd azokat továbbadja. Jelen ös�-

szélerőművek működését. Sajnos a rendszer csúcsfogyasztása és a mini-

szeállításban csak a végső tulajdonos megnevezésére tudunk szorítkozni.

mum között csak 2000 MW a különbség, ezért előadódhat olyan helyzet

A beruházók közül a legaktívabbak a fent említett cégek, a CEZ, az

is, amikor már nem áll rendelkezésre olyan hő- vagy vízerőmű, amelyet

Enel, az Energias Portugal stb. Az egyik legdinamikusabban tevékenyke-

le lehetne állítani, mert már állnak vagy minimális teljesítménnyel mű-

46

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

www.e-met.hu

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA GEOTERMIA

1.

CEZ, Fântânele:

387,5 MW

1.

Németország

29 060 MW

2.

Energias

228,0 MW

2.

Spanyolország

21 674 MW

3.

ENEL

185,0 MW

3.

Franciaország

6800 MW

4.

PETROM

45,0 MW

4.

Olaszország

6747 MW

5.

IBERDROLA

80,0 MW

5.

Nagy-Britannia

6540 MW

6.

MONSON En.

25,0 MW

6.

Portugália

4083 MW

7.

Eviva Nalbant

34,0 MW

7.

Svédország

2907 MW

8.

Butan Gas

25,0 MW

8.

Görögország

1629 MW

1009,5 MW

9.

Lengyelország

1616 MW

10.

Románia

Összesen

1. táblázat. Szélerőműparki kapacitások Romániában 2011 végén

1009,5 MW

2. táblázat. Románia 2011 végén a 10. helyet foglalta el a szélerőmű-parki kapacitások terén az EU-ban ködnek. Szintén ebben az időszakban a Hidroelectrica vezetői felhívták

szabályozni a meddőenergia-gazdálkodást az országos teherelosztó igé-

a döntéshozók figyelmét arra a tényre, hogy 2015 után szükség lesz a

nyei szerint. Ez esetben lehet, hogy külön szinkron-kompenzátort kell

Tarnita-Lăpuşteşti tárolós vízerőműre, ha a szélerőművek telepítése ilyen

majd beszerelniük.

ütemben halad. Még egy fontos megjegyzés. Az ország erőműveiben a

Óriási kihívást jelent a Transelectrica számára a csatlakozási szer-

teljesítmény jelenleg 16 445 MW, viszont a használható teljesítmény csak

ződésekben előírt berendezések időbeni kivitelezése is. Jogi-pénzügyi

10 000 MW.

problémát jelent, amikor egy új alállomáshoz több fejlesztő csatlakozik.

A fentiekre reagálva a Román Energia Hivatal (ANRE) elnöke az év

Az egyik legnagyobb finanszírozó, a BERD bank hitelfeltételeit szinte le-

elején kijelentette, hogy az energiatörvény nem szab határt a megújuló

hetetlen teljesíteni. Nehézkes a szélerőmű-park engedélyezési menete,

energiát hasznosító termelő egységeknek, és a szélerőművek működé-

sok a spekuláns beruházó, instabil az energiaipari szektor. Erősödik a

sének korlátozása nagyon komoly jogi problémát jelent. Ugyanő a nyár

szélerőműveket ellenzők hangja. Főleg azt sérelmezik, hogy a telepí-

közepén már egy törvénytervezeten dolgozott, amely korlátozná a szél-

tés pénzügyi kiadásai a fogyasztókat fogják súlytani. Azt jósolják, hogy

erőművek telepítését. Bulgáriában például törvényileg 2000 MW-ban sza-

2017-ig a villanyszámlák értéke 30%-kal nő. Azt is kifogásolják, hogy a

bályozták a szélerőművek teljesítményének felső határát.

támogatást élvező nagyvállalatok bevételeik nagy részét külföldre viszik,

Térjünk

vissza

a

szélerőművek

csatlakozási

problémájához.

a berendezések nagy részét is importálják, így ez is a külföldi gyárak

A fenti adatokból kitűnik, hogy számos 400 kV-os távvezeték és

kasszáját gyarapítja. A környezetvédők pedig a vándormadarak vonulási

alállomás megjelenése szükséges. Meg kell erősíteni Dobrogea és

vonalát féltik a Moldovában felépítendő szélerőművektől.

Moldova, illetve Dobrogea és Bukarest térsége közötti összeköttetést. Erdélyben meg kell építeni a Tarnita-Mintia (Marosnémeti) és

Mi történt eddig 2012-ben?

Tarnita- Gadalin közötti távvezetékeket. A Bánságban is körvonala-

Augusztus végén a szélerőművek beszerelt teljesítménye elérte az 1362

zódik a fejlesztések szükségessége, mégpedig Szerbia és Nyugat-Eu-

MW-ot. A villamosenergia-termelés a következő képet mutatja:

rópa felé. A távvezetékek felállítása sok problémát szül, például a Nagyvárad–Nadab–Arad 400 kV-os távvezeték ma sem üzemképes, mert nem sikerült megegyezni a telektulajdonosokkal idestova 3 éve 9 oszlop helyéről. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a távlati fejlesztési tervekben előrelátott beruházások nem fognak megvalósulni. Nem körvonalazódik

Az I. negyedévben a szélerőművek 210,9 GWh-t termeltek, amely az összenergia 4,2%-át jelenti. Májusban a szélerőművek 170,9 GWh-t termeltek, amely az összenergia 3,7%-át jelenti. Júniusban ezek az erőművek 163 GWh-t termeltek, amely az összenergia 2,6%-át jelenti.

a 3-as és 4-es reaktorok megjelenése Cernavodán, nem jelennek meg

Júliusban a szélerőművek 190,2 GWh-t termeltek, amely az

hagyományos erőművek, kivéve a Brazi 800 MW-os Petrom-fejlesztést,

összenergia 3,8%-át jelenti. E hónap 23-án és 24-én igen erős szél fújt

pedig 2020-ig 5544 MW teljesítményű öreg hőerőművet kell leállítani.

Dobrogea-ban és a dombvidéken is. A szélerőművek teljesítménye elérte

A szélerőművek megjelenése teljesen átrajzolhatja az egész átviteli rendszert. Dobrogea, bár egy valóságos szél-Eldorádó lett, ahova csak úgy tódulnak a befektetők, villamossági szempontból elszigetelt maradt. Vajon miért? Először is északról nyomás nehezedik Dobrigea-ra, hogy

a 900 és 1150 MW közötti értéket. A szélerőművek üzemeltetői az első félévben 85,9 millió eurót inkas�száltak a kibocsátott zöld igazolványokért.

elsősorban exportáljon a Balkánra. Ott viszont nem szívesen fogadják,

Mi várható a jövőben?

mert Bulgária is fejleszti saját szélerőmű-parkját. Keleten sem várják

Az elkövetkező években tovább folytatódik a szélerőművek telepítése.

tárt karokkal, mert Törökországban is készülnek szélparkok telepítésére.

A főszereplők továbbra is a fentiekben felsorolt cégek lesznek. A telje-

Nem marad más megoldás, mint a megtermelt energiát eljuttatni az or-

sítmények terén 2012 végéig 2100 MW az előrejelzés. A CEZ megépíti

szág belsejébe a Dunát átszelő vezetékeken. Itt azonban csak alacsony

Európa egyik legnagyobb, 600 MW-os parkját. A fejlesztés várhatóan

áron tudják majd értékesíteni a megtermelt energiát.

Moldovában lesz jelentősebb. Félő, hogy a teljesítményhatár jogi korlá-

Műszaki szempontból körvonalazódik az a megoldás, hogy szükséges

tozása elriasztja az újabb befektetőket. A Moldovában megjelent cégek

lesz több új 400 kV-os alállomást rákötni az Isaccea-Medgidia-Dobrudjea,

közül stabilnak a Filasa International mondható, amely a francia Lacoste

csak tranzitszerepet betöltő 400 kV-os vonalra. Ez viszont igen nehezen

család tulajdona. Információink szerint ez a cég 780 millió eurót fektet

ellenőrizhető energiacseréhez vezet Románia és Bulgária között. Egy má-

be 516 MW teljesítményű szélerőmű-farm létesítésébe Suceava és Braila

sik műszaki probléma is felmerülhet: nem mindegyik szélgenerátor tudja

térségében.

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6

47

ELŐZETES

www.e-met.hu

E számunk szerzői: Árva Csaba energetikus üzemmérnök, Proenerg Kft. [email protected] Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék / Magyar Szélenergia Társaság kircsi.andrea@science. unideb.hu Dr. Büki Gergely a műszaki tudományok doktora, ny. egyetemi tanár, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék [email protected]

Dr. Csoknyai István egyetemi docens, BME Épületgépészeti és Eljárástechnikai Tanszék [email protected] Dr. Csoknyai Tamás egyetemi docens, Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék [email protected] Dr. Garbai László egyetemi tanár, BME Épületgépészeti és Eljárástechnikai Tanszék [email protected] Jasper Andor okleveles gépészmérnök, doktorandusz, BME

[email protected] Kádárné Horváth Ágnes egyetemi docens, MEGTK Gazdálkodási Intézet [email protected] Makai Zoltán consultant, Proenerg Kft. [email protected]

Orbán Tibor műszaki vezérigazgatóhelyettes, FŐTÁV Zrt. [email protected] Szabó Zádor MSc hallgató, Budapesti Műszaki Egyetem [email protected]

Dr. Molnár László ETE főtitkár [email protected]

Szilágyi Szabolcs doktorandusz, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola [email protected]

Dr. Olajos István egyetemi docens, Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Kar Civisztikai Intézet [email protected]

Talamon Attila egyetemi tanársegéd, Szent István Egyetem, Épületszerkezeti Tanszék [email protected]. hu

Dr. Tóth Péter egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék [email protected] Prof. Zöld András ny. egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék [email protected]

e-met.hu

Előzetes a következő szám tartalmából: Következő, 2013/1-es számunk tartalmából:

lától és az iszapkezelés s -elhelyezés módjától is függ. A szennyvíztisztító telepen az energia-megtakarítás zömét (kb. 70%-át) a biológiai tisztítás-

Megújuló energia a szennyvíztisztításból

ban és az iszapkezelésben lehet elérni. További megtakarítást (kb. 20%-

A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség a szennyvíztechnika energiakér-

ot) a mechanikai tisztítási lépcső és az épületek területén kell keresni. A

déseit legalább olyan fontossággal kezeli, mint a megtakarítási lehetősé-

szennyvíztisztító berendezések energiaoptimálása mellett közel 10%-os

geket, a klímaváltozást, a szigorodó környezetvédelmi előírásokat. Egy-

megtakarítás érhető el az energiaellátási szerződések optimalizálásával.

re gyakrabban foglalkoznak az energiagazdálkodással a csatornázás, a szennyvíztisztítás, az iszapkezelés és -elhelyezés területén. Az energiagazdálkodás a szennyvíztisztító telepeken és technológia

Dulovics Dezső következő számban megjelenő cikkében részletesen elemzi az energiagazdálkodás és az iszapkezelés összefüggéseit, az iszapelhelyezés energiaigényét, az energiaoptimalizálás hazai lehetőségeit.

mellett a telep kihasználásától, valamint a magassági elrendezéstől, az alkalmazott gépek típusától és minőségétől, az irányítástechnika színvona-

48

Kiemelt téma: víz az energetikában

MAGYAR ENERGETIKA 2012/6