6

Szolnoki Törvényszék Elnöke 5001 Szolnok - Pf.: 100

2013. El. II. D. 7/6.

TÁJÉKOZTATÓ a Szolnoki Törvényszék 2012. évi működéséről

2

AZ ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉKE Cím

oldalszám

1. BEVEZETŐ

7

2. A BÍRÓSÁG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

9

2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása 2.2. A bírósági vezetői beosztások 2.3. A bírói létszámhelyzet 2.4. A bírósági titkári létszámhelyet 2.5. A fogalmazói létszámhelyzet 2.6. A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet 2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete 2.8. Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásának a gyakorlata

9 10 15 22 25 26 28 30

3. A BÍRÓSÁG ÜGYFORGALMI ADATAI

32

3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciai az előző három év viszonylatában 3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban 3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes helyi bíróságokon a különféle ügyszakokban 3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki első fokon a különféle ügyszakokban 3.5. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon a különféle ügyszakokban 3.6. Az időszerűségi adatok alakulása az egyes helyi bíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva 3.7. Az időszerűségi adatok alakulása a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva 3.8. Az időszerűségi adatok alakulása a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva

32 34 34 41 46 48 50 51

4. A BÍRÓI MUNKA MEGALAPOZOTTSÁGA, A BÍRÁK TELJESÍTMÉNYE 4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága 4.2. A bírák egyéni teljesítménye

52 52 54

5. A BÍRÓSÁGI TITKÁROK, FOGALMAZÓK, BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐK FOGLALKOZTATÁSA. 5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata 5.2. A fogalmazók foglalkoztatásának a gyakorlata 5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának a gyakorlata

61 61 64 67

3

6. A BÍRÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE

69

6.1. A bírók képzése 6.2. A bírósági titkárok képzése 6.3. A fogalmazók képzése 6.4. A bírósági ügyintézők képzése 6.5. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése 6.6. A törvényszék oktatási tervének megvalósítása, ennek tapasztalatai 6.7. A bírósági könyvtár működése

69 71 73 76 77 78 82

7. A BÍRÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉSE

86

7.1. A bírók Bjt. V. Fejezete szerinti értékelésének a gyakorlata 86 7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata 87 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek 88 7.4. Az igazságügyi alkalmazottak – közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők - Iasz. IV. Fejezete szerinti értékelésének a gyakorlata. 89 7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma a tárgyév december 31-én 89 7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma a tárgyév december 31-én 90 7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben 91 7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek száma a tárgyévben 91 8. AZ ÍTÉLKEZÉS HATÉKONYSÁGÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

92

8.1. A szakmai munka és a jogegység támogatása 8.2. Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások 8.3. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata 8.4. Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat 8.5. A tanúgondozás gyakorlata 8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések 8.7. A bírósági mediáció gyakorlata 8.8. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata 8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések)

92 94 101 106 110 110 111 111

112

4

9. A BÍRÓSÁGON BELÜLI ÉS AZON KÍVÜLI NYILVÁNOSSÁG

114

9.1. Az értekezleti rend gyakorlata 114 9.2. A bíróság belső honlapjának működése 116 9.3. A bíróság külső honlapjának működése 118 9.4. Az elnöki, OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók stb. belső megosztásának gyakorlata 120 9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése 121 9.6. A „nyitott bíróság” program tárgyévi főbb eseményei 124 9.7. Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai 126 9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák 127 9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata 127 10. A BÍRÓSÁG MÁS SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLATA

128

10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH fele, részvétel a központi igazgatási feladatokban stb.) 128 10.2. Az OBT-vel fennálló kapcsolat 129 10.3. Más bíróságokkal fennálló kapcsolat 129 10.4. A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok 130 10.5. Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok 131 10.6. Civil szervezetekkel fennálló kapcsolatok 131 10.7. Nemzetközi kapcsolatok 132 11. A BÍRÓSÁG INTEGRITÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYZET

133

11.1. Az ügyelosztási rend 133 11.2. A bíróság fegyelmi helyzete 134 11.3. A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások 135 11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének a gyakorlata 138 11.5. Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata 146 11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek 147 11.7. A közadatok kezelésének és közzétételének a rendje 147 11.8. A belső ellenőrzés 148 11.9. A bírósági épületek biztonsági helyzete 149 11.10. Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések 150 12. A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

151

12.1. A bírósági épületek 12.2. A bírósági épületek tárgyi felszereltsége 12.3. A bírósági irattárak helyzete 12.4. A bűnjelkezelési raktárak helyzete

151 152 152 152

5

13. A BÍRÓSÁG INFORMATIKAI HELYZETE

153

13.1. A személyi feltételek 13.2. Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése 13.3. Az informatikai eszközállomány 13.4. A központilag biztosított alkalmazások működése 13.5. Az informatikai stratégia 13.6. A saját alkalmazások 13.7. Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben 13.8. Informatikai képzések

153 153 154 155 156 156 157 157

14. A BÍRÓSÁG PÉNZÜGYI HELYZETE, GAZDÁLKODÁS

158

14.1. A tárgyév költségvetési előirányzat 14.2. A kiadások 14.3. A bevételek 14.4. A követelésállomány 14.5. A takarékossági intézkedések

158 161 167 170 173

15.

A TÁRGYÉVBEN KITŰZÖTT CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK, VALAMINT AZ ELNÖKI PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ – ADOTT IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TERVEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE 174 15.1. A helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok 174 15.2. A törvényszék/ítélőtábla elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és megvalósításuk 175 15.3. Az OBH elnöki határozatok teljesítése 176 15.4. Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek 177 16. A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÁLTAL A KÖVETKEZŐ NAPTÁRI ÉVRE KITŰZÖTT CÉLOK ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ IGAZGTÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE. 178 16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések 178 16.2. A törvényszék elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok 179 17. KÖZPONTI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ JAVASLATOK

181

18. EGYEBEK

183

MELLÉKLETEK

6

A Szolnoki Törvényszék elnökének tájékoztatója

a Szolnoki Törvényszék összbírói értekezlete és az Országos Bírósági Hivatal elnöke részére

a Szolnoki Törvényszék 2012. évi működéséről.

7

1. BEVEZETŐ

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 119. § ka.- kd. pontja szerint a bíróság elnöke évente egyszer tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit - a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, - a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről, - a pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, valamint - a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. A tájékoztató tartalmi és formai elemeiről, annak szerkezetére és tartalmára vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnöke 1/2013. (II. 5.) OBH elnöki számon ajánlást adott ki. A 2012. évről készült tájékoztató ennek megfelelően már nem a korábbi években kialakult szerkesztési elvek alapján, hanem a már jelzett új jogszabályban és az ajánlásban megjelenő új szempontok figyelembevételével teljesen új szerkezetben készült el. Ismeretes, hogy 2012. január 1. napjától mélyreható változások következtek be a bíróságokat érintően, így többek között a Legfelsőbb Bíróság helyére a Kúria lépett, a megyei bíróság elnevezése változott, Szolnoki Törvényszék lett. A bíróságok igazgatásának új rendszere alakult ki, létrejött az Országos Bírósági Hivatal és megalakult az Országos Bírósági Tanács. A Bszi. 56. § (1) bekezdés a.) pontja szerint az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot. 2012. évre vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnöke a következő stratégiai célokat határozta meg: -

A bíróságok az alkotmányos kötelezettségeiket teljesítsék, független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek, az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása, tárgyi feltételek biztosítása azok optimális elosztása és hasznosítása, a bírósági szervezet integritása,

8

-

az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége, a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a képzési rendszer fejlesztése, együttműködés a többi hivatásrenddel.

A bíróságaink működése során a fentiekben megjelölt és részletezett stratégiai célokat figyelembe vettük. Mindezek előrebocsátásával a Szolnoki Törvényszék és az igazgatási felügyelete alá tartozó bíróságok működéséről a tájékoztatómat az alábbiakban terjesztem elő Elnök Asszonynak és a megye bírói karának.

9

2. A BÍRÓSÁG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása

2.1.1. A tárgyév január 1-jei és december 31-i állapot szerint az összes engedélyezett/tényleges dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői, ezen belül bírósági ügyintézői, írnoki, fizikai dolgozói létszám. A bírák kiegyensúlyozott és arányos munkaterhének kialakítása csak a személyi feltételek folyamatos biztosításával lehetséges. A Szolnoki Törvényszék és az igazgatása alá tartozó bíróságok bírói, titkári, fogalmazói, tisztviselői, írnoki és fizikai létszámának helyzetét a beszámoló mellékletét képező 1. és 2. számú táblázatok tartalmazzák. A táblázatok tartalmából megállapítható, hogy a törvényszék engedélyezett intézményi létszáma 2012. január 1-jén 324 fő volt, ebből -

87 bíró, 16 bírósági titkár, 12 fogalmazó, 155 tisztviselő, (ebből 12 bírósági ügyintéző), 15 írnok és 39 fizikai állományú dolgozó.

Az intézményi létszám év közben egy alkalommal változott. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 115/2012. (VI.8.) OBHE számú határozatával 2012. június 15.-i hatállyal a Szolnoki Törvényszéken egy I/1. bírósági titkári és egy III/5. bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. A törvényszék és bíróságai létszámhelyzete 2012. december 31-én a fenti határozatnak megfelelően módosult 16 bírósági titkári létszám 17-re változott, a 12 bírósági ügyintézői létszám pedig 13-ra. Egyéb változás a bíróságok engedélyezett létszámában nem volt. 2.1.2. A tárgyév december 31-i állapot szerint a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon, ügyszakokban, csoportokban engedélyezett (tényleges) dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazó, tisztviselői – ezen belül bírósági ügyintézői – írnoki, fizikai létszám. A törvényszék és bíróságai ügyszakonként tényleges bírói, titkári, fogalmazói, tisztviselői, írnoki létszámát a melléklet 3. számú táblázata tartalmazza.

10

2.1.3. Az egy engedélyezett (tényleges) dolgozó bíróra eső engedélyezett (tényleges) dolgozó bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok aránya. Erre vonatkozóan adatokat a beszámoló 4. számú mellékletében megjelenő táblázat tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy az adatok számításánál csak az engedélyezett bírói létszámra eső titkári, fogalmazói, ügyintézői, írnoki létszámarányt számítottuk ki, tekintettel arra, hogy az engedélyezett és a tényleges bírói létszám között rendkívül minimális az eltérés, és a tényleges bírói létszámadatokra vetített arányszám, a betöltött bírói álláshelyekre vetített arányszámokhoz képest nem változik, azaz többlet információt sem tartalmaz. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a Szolnoki Törvényszék bíróságain a bírósági ügyintézőket beszámítva 1,96 igazságügyi alkalmazott (bírósági ügyintéző, tisztviselő és írnok) jut egy tényleges bírói létszámra. Ha a bírósági ügyintézőket figyelmen kívül hagyjuk ez az arányszám 1,82. Hozzá kell fűzni, hogy ismereteim szerint ezek az arányszámok alacsonyabbak az országos átlagnál, ezért szükségesnek tűnik olyan létszámfejlesztés, hogy a megjelölt arányszámok legalább az országos átlagot érjék el. 2.1.4. A tárgyév december 31.-én megállapítható túl betöltések száma a bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ebből bírósági ügyintéző), írnoki fizikai álláshelyeken, és ezek jogalapja, valamint indokoltsága. A válasz e tekintetben egyszerű, hiszen a Szolnoki Törvényszéken és bíróságain 2012 évben nem volt túl betöltés sem a bírói, sem a titkári, fogalmazói és sem a tisztviselő, írnoki, fizikai álláshelyeken. E körben túl betöltésnek nem tekintettük a határozatlan időre kinevezett tisztviselők, vagy írnokok tartós távolléte (pl. szülési szabadság, gyes, stb.) helyettesítésére határozott időre alkalmazott írnoki kinevezéseket, illetve az üres fogalmazói állásra kinevezett titkárt.

2.2. A bírósági vezetői beosztások

2.2.1 A tárgyév december 31-i állapot szerinti engedélyezett vezetői beosztások (elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek) szervezeti egységenként, törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon, szervezeti egységenként. A bírói szolgálati jogviszonyban állók esetében a tisztséget betöltő neve, a tárgyévi lényeges változások. A törvényszéken és bíróságain rendszeresített vezetői állásokat a beszámoló mellékletét képező 5. számú táblázat tartalmazza. A táblázat adataival összefüggésben magyarázatra szorul a törvényszéki szinten a 8 tanácselnöki engedélyezett álláshely elosztása. Korábban 6 polgári tanácselnök és 2 büntető tanácselnöki állás volt

11

rendszeresítve. Ám érzékelhető, hogy a büntető fellebbviteli ügyszakban az ügyérkezés olyan tartósan magas, amely indokolttá tenné egy harmadik büntető fellebbviteli tanács kialakítását. Ezért a büntető kollégiumvezető javaslatára egy tanácselnök állást a polgári civilisztikai ügyszakból áthelyeztünk a büntető ügyszakba. Az év folyamán azonban olyan függő helyzetek alakultak ki, amely miatt egyenlőre az engedélyezett tanácselnöki állásokat teljes körűen nem tudtunk még betölteni. Bírósági vezetők nevesítve: Elnök

Elnök-

Kollégium-

Koll.vez.

helyettes

vezető

helyettes

Csoportvezető

Dr. Kis István Szolnoki Törvényszék

Szolnoki Városi Bíróság

Jászberényi Városi Bíróság

Karcagi Városi Bíróság

Tiszafüredi Városi Bíróság

Kunszentmártoni Városi Bíróság

Mezőtúri Városi Bíróság

Szolnoki Munkaügyi Bíróság

Dr. Nánási Illés (büntető ügyszak)

Dr. Sándor Géza (civilisztikai ügyszak)

Dr. Rochlitz Zoltán

(civilisztikai ügyszak)

(büntető ügyszak)

(büntető ügyszak)

Dr. Kele Katalin megbízással (büntető ügyszak)

Dr. Szalay Katalin (civilisztikai ügyszak)

Dr. Ivanov Dömötör (büntető ügyszak)

Dr. Hegyi László (civilisztikai ügyszak)

Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella (munkaügyi ügyszak)

Dr. Pongrácz Zsolt (büntető ügyszak)

Kissné dr. Szabó Judit

Dr. Budai László

(civilisztikai ügyszaka)

Dr. Bana Imre (civilisztikai ügyszak, ezen belül közigazgatási ügyszak)

Mészárosné dr. Balyi Ildikó (cégfelszámolási ügyszak)

12

A Szolnoki Törvényszéken tanácselnöki teendőket a következő személyek látnak el: Civilisztikai ügyszakban: dr. Sándorné dr. Nagy Erika, dr. Nánásiné dr. Szabó Róza tanácselnökök. Megbízással dr. Kun Erzsébet törvényszéki bíró. Büntető ügyszakban: dr. Víghné dr. Tigyi Anikó tanácselnök, megbízással dr. Kissné dr. Nedesán Marianna törvényszéki bíró és dr. Rochlitz Zoltán a Szolnoki Városi Bíróság elnökhelyettese. A bírósági vezetői állásokban bekövetkezett változások 2012-ben: A civilisztikai (polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi) kollégium korábbi vezetőjének Hainfahrt Mártonné dr.-nak a szolgálati viszonya a felső korhatár elérése miatt 2012. június 30. napjával megszűnt. Előtte a munkavégzés alóli felmentését töltötte, így a civilisztikai kollégium vezetését a kollégiumvezető-helyettes látta el. A polgári kollégiumvezetői állásra kiírt pályázat eredményeként az Országos Bírósági Hivatal elnöke intézkedésével 2012. július 1. napjától dr. Kis István törvényszéki bírót nevezte ki. A büntető kollégium korábbi vezetőjének – hasonlóan a civilisztikai kollégium vezetőjéhez – dr. Kiszelyné dr. Finta Évának a szolgálati viszonya a felső korhatár elérése miatt ugyancsak megszűnt 2012. június 30. napjával. Előtte ő is a munkavégzés alóli felmentését töltötte, így a büntető kollégium vezetését ezen időszakban a törvényszék elnöke látta el. A büntető kollégiumvezetői állásra kiírt pályázat eredményeként az Országos Bírósági Hivatal elnöke intézkedésével 2012. július 1. napjától dr. Pongrácz Zsolt törvényszéki bírót nevezte ki. Dr. Rimaszombati Éva szolnoki városi bírósági elnök határozott időre szóló kinevezése 2012. április 31. napjától lejárt, ezért május 1. napjától a korábbi kinevezési határozatban foglaltnak megfelelően az eredeti helyére, törvényszéki bírói beosztásba került. A Szolnoki Városi Bíróság megüresedett elnöki álláshelyének betöltésére pályázat kiírására került sor, melynek eredményeként Kissné dr. Szabó Judit szolnoki városi bírósági bírót a törvényszék elnöke 2012. július 1. napjától 2018. június 30. napjáig kinevezte a Szolnoki Városi Bíróság elnökévé. A Jászberényi Városi Bíróság elnökének dr. Tóthné dr. Gyárfás Katalin bíró kollégának a határozott időre szóló elnöki kinevezése, illetve az azt követő megbízása 2012. június 30. napján lejárt. Július 1. napjától bírói beosztást kapott a Jászberényi Városi Bíróságon.

13

A Jászberényi Városi Bíróság elnöki állására pályázat kiírására került sor, amelynek eredményeként a törvényszék elnöke dr. Budai László jászberényi bírót 2012. július 1. napjától 2018. június 30. napjáig kinevezte a Jászberényi Városi Bíróság elnökévé. A Karcagi Városi Bíróság elnökének dr. Tóth Istvánnak a szolgálati viszonya az elnöki tisztsége a felső korhatár elérése miatt 2012. június 30. napjával megszűnt. A Karcagi Városi Bíróság elnöki állásának betöltésére pályázat kiírására került sor. A törvényszék elnöke a pályázat elbírálását felfüggesztette, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság ismert határozata és ehhez kapcsolódóan megindult munkaügyi eljárások következtében függő jogi helyzet alakult ki bizonyos állások betöltésével kapcsolatosan, így a pályázat végleges elbírálására csak a függő jogi helyzet megszűnését követően kerülhet sor. Erre figyelemmel az elnöki állás betöltésére megbízással került sor, 2012. július 1. napjától dr. Kele Katalin karcagi városi bírósági bíró látja el a Karcagi Városi Bíróság elnöki tisztségét. 2.2.2. A tanácselnöki beosztások száma az egyes ügyszakokra bontva. 2012. évben a törvényszék fellebbviteli ügyszakaiban komoly változások következtek be. Felső korhatár elérése miatt 2012. június 30-án öt bíró kolléga szolgálati viszonya szünt meg. A civilisztikai ügyszakban két tanácselnök ésegy törvényszéki bíró, a büntető ügyszakban két törvényszéki bíró a munkavégzés alóli felmentés következtében 2012. március 1. napjától kezdve nem végzett ítélkező tevékenységet. Kivétel ez alól egy civilisztikai ügyben dolgozó tanácselnök, aki 2012. június elejéig dolgozott. A fellebbviteli ügyszak működésének fenntartása érdekében 2012 évben a következő bíró kollégák láttak el tanácselnöki teendőket. A civilisztikai ügyszakban az 1. Pf. tanács elnöke dr. Nánásiné dr. Szabó Róza, a 4.Pf. tanács elnöke dr. Sándorné dr. Nagy Erika törvényszéki tanácselnökök, a megszűnő 2. és 3.Pf. tanács helyében kialakításra került egy civilisztikai fellebbviteli tanács és a 7.Pf. tanácselnöki teendőinek ellátásával dr. Kun Erzsébet törvényszéki bíró megbízatására került sor. A büntető ügyszakban tanácselnöki teendőket lát el dr. Vighné dr. Tigyi Anikó törvényszéki tanácselnök (2.Bf. tanács), emellett megosztva megbízatással dr. Kissné dr. Nedesán Marianna törvényszéki bíró és dr. Rochlitz Zoltán szolnoki városi bírósági elnökhelyettes (1.Bf. tanács). 2.2.3. Az egy vezetői beosztásra – ide nem értve a tanácselnököket – jutó engedélyezett (tényleges) dolgozó bírói létszám (ideértve a tanácselnököket is) aránya törvényszéki szinten és az egyes helyi bíróságokon. Az egy bírósági vezető beosztásra jutó engedélyezett bírói létszámot a melléklet 6. számú táblázata részletezi. 2.2.4. Az egy tanácshoz tartozó engedélyezett (tényleges) dolgozó bírói és igazságügyi alkalmazotti létszám.

14

A 2.2.2. pontban részletezett okok miatt a Szolnoki Törvényszék területén – elsősorban civilisztikai ügyszakban – a fellebbviteli tanácsok kialakítása a helyzethez függően a működés megőrzése érdekében került kialakításra. A civilisztikai ügyszakban így három-három (két tényleges, egy megbízott) tanácselnök által vezetett fellebbviteli tanács működik, amelyekben három stabil és állandó előadó bíró van beosztva és a fellebbviteli tanácsok egymást egészítik ki a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettessel, valamint a törvényszék elnökhelyettesével együtt. Meg kell jegyezni, hogy a működőképesség megőrzése érdekében a Szolnoki Munkaügyi Bíróságról egy bíró kollégát fel kellett rendelni a törvényszék fellebbviteli ügyszakába. A büntető fellebbviteli ügyszakban két állandó tanács kialakítására került sor oly módon, hogy az egyik fellebbviteli tanácsban a tanácselnöki teendőket megosztottan két bíró kolléga látja el, akik közül egyet a Szolnoki Városi Bíróságról rendeltünk fel. Emellett ugyancsak a működőképesség megőrzése érdekében két bíró kolléga felrendelésére került sor a Szolnoki Városi Bíróságról, így itt a fellebbviteli tanácsok három hivatásos bíróból, egy tanácselnökből és két bíróból állnak. A Szolnoki Törvényszéken leíró iroda működik és az ott dolgozó tisztviselők, és írnokok látják el a jegyzői, a leírói és az egyéb adminisztratív teendőket. Az egyes bíróként eljáró bírói tanácsok mellett mindig egy kijelölt tisztviselő végzi a jegyzői és a leírói munkát. A fellebbviteli tanácsok esetében ugyancsak kijelölt tisztviselők és írnokok végzik el ugyanezt a teendőt. A leíró irodákban működő írnokok és tisztviselők közötti munkát a leíró iroda vezetője osztja szét, illetőleg amennyiben a bírói munka jellegzetessége miatt arra szükség van ő rendelkezik a leíró irodába beosztott írnokok és tisztviselők bíró mellé történő ideiglenes beosztásáról, egymás helyettesítéséről és a munkaerő szükséges koncentrálásáról. A Szolnoki Törvényszéken a titkárok nem túl nagy létszáma miatt bírósági titkárt a tanácsokhoz beosztani nem áll módunkban. Ugyanakkor sok bíró mellett működik bírósági fogalmazó, akik két-három hónapos joggyakorlatukat a fellebbviteli ügyszakban a bírák mellett töltik le, segítenek a kurrenciális munkavégzésben, határozattervezeteket készítenek és ellátják a szükséges egyéb teendőket is. Esetenként előfordul, hogy a munkavégzés folyamatosságának biztosítása érdekében jegyzői teendőket látnak el. 2.2.5. A vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezetők, az igazgatási feladatokkal megbízott bírák és bírósági titkárok, fogalmazók száma és feladataik. A törvényszék és bíróságai tekintetében vezetett szervezeti egység nélkül kinevezett vezető nem működik. Igazgatási teendőkkel egy bíró kollégát bíztunk meg, a már említett Karcagi Városi Bíróság elnöki tisztségének megbízás útján történő ellátásával. A Szolnoki Törvényszéken igazgatási feladatokkal megbízott dolgozót nem foglalkoztatunk. Eseti igazgatási feladatokkal a szabálysértési ügyintézés körében a bírósági titkárokat megbízzuk.

15

2.3. A bírói létszámhelyzet

2.3.1. Az engedélyezett (tényleges) dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között az egyes ügyszakokban a törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A Szolnoki Törvényszék és a hozzá tartozó helyi bíróságok engedélyezett bírói létszámában változás nem történt. Ami azt jelenti, hogy 2012. évben 87 bírói létszám volt engedélyezve. A bírói karban ténylegesen azonban komoly személyi változások történtek: 2012. évben összesen 15 bírónak szűnt meg a szolgálati viszonya, ami a 87 engedélyezett létszámhoz képest arányaiban is igen magas szám. A bírói szolgálati jogviszony megszűnéseinek okai alapján az eltávozókat a következőképpen lehet csoportosítani. 1.) Dr. Kovacsics László törvényszéki tanácselnök az akkori bírói felső korhatár (70 év) elérése miatt 2012. március 15.-én vonult nyugdíjba. 2.) Dr. Tolna András szolnoki városi bírósági bíró pályázati kiírást követően elnyerte a pályázatot a Szegedi Városi Bíróságra, ezért őt az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. március 15. napján áthelyezte a Szegedi Városi Bíróságra. 3.) 10 főnek a korábbi Bjt. 230. § (2) bekezdése alapján a felső korhatár elérésével 2012. június 30. napján szűnt meg a szolgálati viszonya. Jelesül dr. Kiszelyné dr. Finta Éva törvényszéki kollégiumvezető. 4.) Hainfahrt Mártonné dr. törvényszéki kollégiumvezető. 5.) dr. Rábold Gáborné törvényszéki tanácselnök 6.) Hidvéginé dr. Adorján Lívia törvényszéki tanácselnök. 7.) dr. Kövér Lászlóné törvényszéki bíró. 8.) dr. Fodor Erzsébet törvényszéki bíró. 9.) dr. Szentgyörgyi Ildikó törvényszéki bíró. 10.) dr. Sóskuti Éva törvényszéki bíró. 11.) Bali Józsefné dr. a Szolnoki Városi Bíróság bírája. 12.) dr. Tóth István a Karcagi Városi Bíróság elnöke Közülük 9 fő három hónapra (2012. április, május, június) mentesítést kapott a munkavégzési kötelezettség alól, ezért évi rendes szabadságuk igénybevételének időarányos részét 2012. március 2. napjával kezdték meg. A munkavégzési

16

kötelezettség alóli mentesítés mellőzését egy törvényszéki tanácselnök kérte. Az OBH elnöke az engedélyt megadta. 13.) dr. Mocsár Attila Zsolt törvényszéki bíró pályázat elnyerését követően 2012. augusztus 31. napjával került a Kúriára az OBH elnökének az áthelyezésével. 14.) dr. Miklós György szolnoki városi bíróság bíró szolgálati viszonya 2012. szeptember 30. napjával szűnt meg, tekintettel arra, hogy bírói tisztségéről lemondott. 15.) dr. Nagy József karcagi városi bírósági bíró szolgálati viszonya 2012. október 31. napján szűnt meg, bírói tisztségről történt lemondással, sajnálatos betegsége miatt. 2012. évben a megye bírói karát érintően hat bírói kinevezésre került sor. A bírósági eljárások ésszerű időn belül való befejezésének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltésének átmeneti szabályairól szóló 2011. évi CXXXI. törvény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság (jelenleg Szolnoki Törvényszék) illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságokon hat főben jelölte meg a betölthető bírói álláshelyek számát. A pályázatok kiírása megtörtént, a Szolnoki Városi Bíróságon két-két polgári és büntető ügyszakos, a Szolnok Munkaügyi Bíróságon egy munkaügyi ügyszakos és a Karcagi Városi Bíróságon egy polgári ügyszakos bírói állás betöltésére. A pályázati felhívásban szereplő álláshelyekre 13-an adtak be 22 pályázatot. A Bírói Tanács rangsora, a meghallgatások után tett javaslatok, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztése alapján 2012. április 1. napjától határozott ideig, 2015. március 31. napjáig, hat helyi bíró kinevezésére került sor. Meg kell jegyezni, hogy a Bírói Tanács rangsorától egy esetben tettem eltérő javaslatot, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke elfogadott. Ennek megfelelően a következő kinevezésekre került sor: 1.) dr. Borbély-Szabó Franciska szolnoki városi bírósági titkár a Szolnoki Városi Bíróságára, polgári ügyszakba, 2.) dr. Kiss Kamilla Dóra szolnoki városi bírósági titkár a Szolnoki Városi Bíróságra, polgári ügyszakba, 3.) Albelné dr. Hoksári Éva szolnoki városi bírósági titkár a Szolnoki Városi Bíróságra, büntető ügyszakba, 4.) dr. Kocsis Péter Csaba szolnoki városi bíróság titkár a Szolnoki Városi Bíróságra, büntető ügyszakba, 5.) dr. Nagy Gabriella szolnoki törvényszéki titkár a Szolnoki Munkaügyi Bíróságra, értelemszerűen munkaügyi ügyszakba és 6.) dr. Szabó István tiszafüredi városi bírósági titkár a Karcagi Városi Bíróságra, polgári ügyszakba nevezte ki a Köztársasági Elnök és osztotta be ügyszakonként a törvényszék elnöke.

17

Meg kell jegyezni a teljes körű tájékoztatás érdekében, hogy jogilag tulajdonképpen 17 bíró kollégának szűnt meg a szolgálati viszonya (a korábbiakban megjelölt 15 helyett). A már említett korábbi Bjt. 230. § (2) bekezdése a felső korhatár elérésében ugyanis 2012. december 31. napján formálisan megszűnt dr. Ecsédi Hajnalka kunszentmártoni városi bírósági bíró és dr. Andor Magdolna karcagi városi bírósági bíró szolgálati jogviszonya is, de az ismert okok és korrekció következtében a bírói szolgálati jogviszonyuk 2013. január 1-jei hatállyal ismételten visszaállt, így ténylegesen a munkavégzésük sem került megszakításra. 2.3.2. A bírói szolgálati jogviszony megszűnések (a megszűnések jogalapja, pl.: lemondás, felmentés – ezen belül nyugdíjazásra figyelemmel történt felmentés, a megszűnés miatt számítható összes munkanap kiesése és az ebből számítható „bírói létszámhiány”). A bírói szolgálati viszonyok megszűnésének mikénti megosztását és az ezt részlegesen kompenzáló bírói kinevezéseket az előző pontban részleteztem. Ez itt figyelembe veendő a teljesen leegyszerűsített számítási mód szerint, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben 15 bíró szolgálati viszonya szűnt meg és 6 újbóli bírói kinevezésre került sor, a bírói létszámhiány 9 főre tehető. A helyzet azonban ennél egy kicsit bonyolultabb. Dr. Nagy József bíró kolléga, akinek a szolgálati viszonyról lemondása 2012. október 31-én szűnt meg ugyan, de az elmúlt évben sajnálatos betegsége miatt egyáltalán nem végzett munkát. Dr. Kovacsics László törvényszéki tanácselnök szolgálati viszonya ugyan 2012. március 15-én szűnt meg, azonban korábban felmentését töltötte, így 2012 évben ő sem végzett munkát. Ez két bíró teljes kiesését jelenti. A bírói felső korhatár elérése miatt 2012. június 30-al 10 fő nyugdíjazására került sor, akik közül 9-en, 2012. március 2-től kezdve nem végeztek munkát. Hozzájuk lehet csatlakoztatni dr. Tolna András bíró kollégát, akinek az áthelyezésére 2012. március 15-én került sor, tehát gyakorlatilag 10 bíró kolléga 2012ben 2 hónapot dolgozott. Ebből nyilván le kell vonni a 6 újonnan kinevezett bíró kolléga létszámát, akik 2012. április 1-től léptek munkába, ami azt jelenti, hogy 4 újabb bírói létszám hiánya mutatkozik 2012. március 1. napjától kezdődően. A további 3 bíró kolléga, akinek a szolgálati jogviszonya megszűnt, 7 hónapot, 4 hónapot, illetve 3 hónapot nem végeztek munkát, az ő eltávozásukkal így gyakorlatilag plusz még egy bírói létszámhiány alakult ki. A fentiek alapján 3 bíró teljes évi kiesésével 792 munkanap, a fenti metodika szerinti 4 újabb bírói létszám 10 hónapra számítható kiesésével 880 munkanap kiesést lehet számolni, azaz az összes munkanap kiesés 2012 évben 1672 volt, amely azt jelenti, hogy az összes bírói létszámhiány 7 fő volt.

18

Ezzel összefüggésben nem álló módon a megyénket érintően még két bíró kolléga volt tartósan távol egész évben, így ezt beleszámítva a teljes létszámhiány 9 bírói főt jelentett. A fenti számítás azt jelenti, hogy az elmúlt évben összesen 9 bíróval kevesebben végeztük a ránk háruló munkát. De még egyszer hangsúlyozni kell, hogy ebből a hiányzó létszámból 7 bírói létszámhiány függ össze a szolgálati viszonyok megszűnésével. 2.3.3. Az áthelyezések gyakorlata (az így megszűnő és létesülő bírói/vezetői beosztások száma, iránya). 2012. évben az Országos Bírósági Hivatal elnöke a megye bírói karából két bíró kolléga áthelyezéséről döntött. Az egyik bíró kolléga egy másik törvényszék területén lévő városi bíróságra, a másik kolléga az áthelyezéssel pedig a Kúriára került. Az áthelyezéssel érintett álláshelyek közül vezetői álláshely nem volt. Mindkettő bírói álláshely volt. 2.3.4. A kirendelések gyakorlata (törvényszékek / járásbíróságok / ítélőtáblák / Kúria között – ezek tartalma és iránya – hozzájárulással/vagy egyoldalú intézkedéssel – törvényszéki hatáskörben / OBHE hatáskörben – az intézkedés indoka): Az arányos munkateher, az időszerűség biztosítása, valamint az ügyhátralék feldolgozása érdekében 2012 évben is szükségessé vált a megyén belül bíró kollégák kirendelése más bíróságokra. Az elmúlt évben a kirendeléseket szükségessé tette az a körülmény is, hogy a felső korhatár elérése miatt a szolgálati viszony megszűnésével törvényszéki szinten komoly bírói létszámhiány alakult ki, ezért a működőképesség megőrzése érdekében a helyi bírósági szintről törvényszéki szintre kellett kirendelni bíró kollégákat. 2012 évben a következő bírák kirendelésére került sor: Tóthné dr. Drenkó Szilvia szolnoki városi bírósági bíró 2008. július 15-től folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre, Plesuné dr. Farkas Zsuzsánna tiszafüredi városi bírósági bíró 2011. április 1-től folyamatosan a Karcagi Városi Bíróságra, dr. Rochlitz Zoltán szolnoki városi bírósági elnökhelyettese 2011. április 20-tól folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre, dr. Varga Mónika szolnoki városi bírósági bíró 2011. május 2-től folyamatosan az ügyek befejezéséig a Jászberényi Városi Bíróságra, dr. Molnár Gergely szolnoki városi bírósági bíró 2011. május 2-től 2012 évben az ügyek befejezéséig a Jászberényi Városi Bíróságra, dr. Nagy Orsolya szolnoki városi bírósági bíró 2012. március 1-től folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre, dr. Pócs Teodóra szolnoki városi bírósági bíró 2012. március 1-től folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre,

19

dr. Serestyén Katalin szolnoki városi bírósági bíró 2012. április 1-től 2012. december 31-ig a Szolnoki Törvényszékre, dr. Válik Edina szolnoki városi bírósági bíró 2012. március 1-től folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre, dr. Kovács Piroska szolnoki munkaügyi bírósági bíró 2012. április 2-től folyamatosan a Szolnoki Törvényszékre, dr. Gy. Molnár Sándor szolnoki városi bírósági bíró 2012. május 2-án a Szolnoki Törvényszék 1. sz. Bf. tanácsába egy ügyben előadó bíróként való részvételre dr. Tolnai Eszter szolnoki városi bírósági bíró 2012. május 10-én a Karcagi Városi Bíróságra egy büntető ügy intézésére, dr. Rimaszombati Éva törvényszéki bíró 2012. július 18-án a Szolnoki Városi Bíróságra 7 polgári ügy befejezésére, dr. Kocsis Péter szolnoki városi bírósági bíró 2012. október 1-től folyamatosan a Tiszafüredi Városi Bíróságra, dr. Sándorné dr. Nagy Erika 9, dr. Kun Erzsébet 9, dr. Karácson Éva 12, dr. Mocsár Attila Zsolt 12, dr. Nánásiné dr. Szabó Róza 8 ügy letárgyalására lett kirendelve 2011. április 20-án a Karcagi Városi Bíróságra. A felsorolásból is kitűnik, hogy a 2011. évben kirendelt, de a 2012. évre áthúzódó kirendelésekkel együtt, összesen 19 bíró volt 2012. évben különböző szintű bíróságokra kirendelve a megyén belül. 2012. évben változás következett be a készenléti és ügyeleti rendszerben, amelynek eredményeként a Szolnoki Városi Bíróság bírái, a három vagy több napos munkaszünetek idejére kirendelés alapján ellátták az egész megyében a távoltartásos ügyek intézését, valamint az egész megyében és a törvényszéken a büntető és szabálysértési ügyekben szükségessé váló intézkedéseket. A fenti névszerinti felsorolásból is kitűnik, hogy elmúlt évben több kolléga vállalt többletmunkát, hogy a nehezebb helyzetbe került bíróságokat kisegítse. Hozzá kell tenni, hogy a vállalás valamennyi esetben teljesen önként történt és a kirendelésekre a hozzájárulásukkal került sor. Valamennyi kirendelés közös jellemzője az, hogy az ügyek ésszerű időn belül történő befejezésének alkotmányos követelménye teljesítése végett kerültek elrendelésre. A kirendelésekkel a bíróságok között az emberi erőforrások optimálisabb elosztását és hasznosítását, mint az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiemelt stratégiai célját is szem előtt tartottuk. A Szolnoki Törvényszék bíróságairól más törvényszékre, ítélőtáblára és a Kúriára kirendelés nem történt. A Kúria elnökének felkérésére természetesen mi is szeretnénk élni azzal a lehetőséggel, hogy a Kúriára történő felrendeléssel a bíráink szakmai tapasztalatukat gyarapítsák. Minderre a közeljövőben akkor kerülhet sor, ha a személyi kérdések végleges eldöntésével a Szolnoki Törvényszék helyzete ilyen téren is stabilizálódik.

20

2.3.5. A kijelölés gyakorlata (törvényszéki / járásbírósági szinten – jellege – száma – előkészítettsége). 2012. évben az Országos Bírósági Hivatal elnöke két helyi bírósági szinten dolgozó bírót jelölt ki közigazgatási ügyekben eljáró bíróvá. 2012. augusztus 1. napjától dr. Kovács Piroskát a Szolnoki Munkaügyi Bíróság bíráját, illetve dr. Serestyén Katalint a Szolnoki Városi Bíróság bíráját. A kijelölésükre azért került sor, mert kirendeléssel törvényszéki szinten végezték tovább a munkájukat. Az OBH elnöke ugyancsak az elmúlt évben három járásbírót jelölt ki a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíróvá. 2012. április 10. napjától dr. Budai Mariannát és Táborosné dr. Varga Rozáliát a Jászberényi Városi Bíróság bíráit, 2012. október 1-től pedig dr. Kocsis Péter Csabát a Szolnoki Városi Bíróság bíráját. A törvényszék elnöke 2012. április 1-től nyomozási bírói feladatok ellátására jelölte ki dr. Molnár Gergelyt, dr. Urbán Rékát, illetve dr. Varga Mónikát, valamennyien a Szolnoki Városi Bíróság bírái. A kijelölések szükségességét és szakmai indokoltságát a bírósági vezetők állapítják meg, ezt követően a Bjt. 30. § (6) bekezdésében foglalt hozzájárulás beszerzését követően történik meg a kijelölés, vagy a kijelölő szerv felé való felterjesztés. 2.3.6. A tartós távollétek (törvényszéki / helyi bírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás – ebből eredő összes munkanap kiesés és az ebből számítható „bírói létszámhiány”). 2012. évben összesen 5 bíró volt tartós távolléten. Mind az öten járásbírók. Így - dr. Osztrogonácz Judit a Szolnoki Városi Bíróság bírája, egész 2012-es évben gyermekvállalás miatt, - dr. Gyurkó Rita a Jászberényi Városi Bíróság bírája egész 2012 évben gyermekvállalás miatt, - dr. Nagy József a Karcagi Városi Bíróság bírája az 2012. október 31-én történt lemondásáig, sajnálatos betegsége folytán táppénzes állományban, - dr. Ivanics Erzsébet a Jászberényi Városi Bíróság bírája betegsége miatt táppénzes állományban, - dr. Hatvani Emese a Tiszafüredi Városi Bíróság bírája 2012. július 10-től gyermekvállalás miatt. A fenti okokból a munkából való kiesett összes napok száma így 1050 nap lett, ami azt jelenti, hogy az összes munkanap kiesésből számított bírói létszám hiány kerekítve 4 fő bírói munkateljesítménynek felel meg.

21

2.3.7. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. A korábbiakban részletezett változások miatt 2012 évben 8 bírói álláshely volt 3 hónapon túl üres (jelenleg is), amely a felső korhatár miatt nyugdíjba vonult bírák üres álláshelye. Az üres álláshelyek betöltése természetesen attól függ, hogy a jelenleg távol lévő bírók közül hányan választják azt a lehetőséget, hogy a bírói tisztségüket a jövőben is megőrizzék. Megjegyzendő, hogy az üres álláshelyek száma év közben folyamatosan változott és változik jelenleg is, mert azt a 6 bíró kollégát, akik kinevezésére 2012. április 1-jén került sor, az időközben megüresedő álláshelyekre kellett „rávezetni”. Ezáltal státuszukat véglegesíteni. 2.3.8. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlásának jellemzői (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon, esetleg a lakóhely és a beosztás szerinti bíróság egybeesése szerint). A 2012. december 31-én betöltött álláshelyek fenti alcím szerinti megoszlását a 7. számú táblázat tartalmazza. Ebből megállapítható, hogy a törvényszék figyelembe vehető 22 bírói létszámából 7 férfi és 15 a nő. a nemek aránya. A 22 bíró közül hárman rendelkeznek 25 évnél kevesebb bírói gyakorlattal, míg 19 bírónak 25 évnél nagyobb bírói szakmai gyakorlata és tapasztalata van. A Szolnoki Városi Bíróságon a figyelembe vehető 28 bíróból 4 a férfi 24 a nő és 1 bíró kolléga rendelkezik 30 év feletti szakmai tapasztalattal. A Szolnoki Munkaügyi Bíróságon mindhárom kolléga nő, és mindhárman 30 év feletti szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A Jászberényi Városi Bíróságon a 8 bíró kolléga közül 1 a férfi, 7 a nő és hárman rendelkeznek 30 évnél magasabb idejű szakmai tapasztalattal. A Karcagi Városi Bíróságon a nemek aránya teljesen egyező, hiszen a 4 figyelembe vehető bíróból 2 férfi, 2 nő. Közülük ketten rendelkeznek 30 év feletti bírói gyakorlattal. A Kunszentmártoni Városi Bíróság 3 bírája közül 1 féri, 2 hölgy és ketten rendelkeznek 30 év feletti bírói gyakorlattal. A Mezőtúri Városi Bíróságon az arány hasonló, a 3 bíró közül 1 féri és 2 a hölgy és mind a hárman 30 év feletti bírói gyakorlattal rendelkeznek. A Tiszafüredi Városi Bíróságon a nemek aránya egyértelmű, mert a 4 bíró közül 4 a hölgy, akik közül egy bíró kolléga rendelkezik 30 év feletti gyakorlattal.

22

Összességében megállapíthatjuk, hogy a számításnál figyelembe vehető 75 bíró közül 16 a férfi és 59 a nő, ami 1/4, 3/4 aránypárt mutat.

2.3.9. Az igazgatási, illetve a bíróság alaptevékenységén túli feladatokkal (sajtószóvivő, biztonsági vezető, instruktor stb.) tartósan megbízott bírók száma (jelölve az egyéb vezetői tisztséget is ellátókat), a feladatok jellege, a megbízás elnyerésének módja. A törvényszék sajtószóvivői, biztonsági vezetői és polgárvédelmi teendőinek ellátásával dr. Sándor Géza elnökhelyettes úr van megbízva. Nyilvánvaló e hármas megbízatás rendkívüli terheket rótt az elnökhelyettes úrra, de 2012. évben a létszámhiányunkból adódó kényszerűség is ezt tette szükségessé. A jövőben mindenképpen változtatni és arányosítani kell e teendők ellátását. A bíráink közül dr. Kis István polgári kollégiumvezető, dr. Bana Imre polgári kollégiumvezető-helyettes és dr. Rochlitz Zoltán szolnoki városi bírósági elnökhelyettes van kinevezve európai jogi szaktanácsadóvá. A fentieken túlmenően igazgatási feladatokkal más bíró kollégák nem lettek megbízva.

2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet.

2.4.1. Az engedélyezett / tényleges / dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban – táblázatban annak együttes megjelenítésével is, hogy az adott ítélkezési szinten, illetve helyi bíróságon mekkora a bírói létszám). A Szolnoki Törvényszék területén engedélyezett és tényleges titkári létszámhelyzetet, a bírósági titkárok kor, nem szerinti megoszlását és a titkári létszám alakulását havi bontásban a 8. és 9. számú táblázat tartalmazza a mellékletben. 2012. január hónapban a Szolnoki Törvényszéken 16 engedélyezett titkári álláshely volt. Mint a korábban leírtakból kiderül az Országos Bírósági Hivatal elnöke határozatával a Szolnoki Törvényszéken további egy titkári állást rendszeresített, így az engedélyezett titkári állások száma 2012. június 15-el 17-re emelkedett. Ez az emelkedés örvendetes, azonban az adatokból is kitűnően még két olyan bíróság van a Szolnoki Törvényszék területén, ahol titkári létszámot biztosítani nem tudtunk. Ez a Mezőtúri Városi Bíróság, illetve a Tiszafüredi Városi Bíróság. Hasonlóképpen nem rendelkezik titkári státusszal a Szolnoki Munkaügyi Bíróság.

23

Ahhoz, hogy ezen bíróságokra is titkári állásokat tudjunk rendszeresíteni szüksége lenne a törvényszékünknek még legalább 3 bírósági titkári állásra. A titkári karban év közben a következő lényeges változások történtek nevesítve.

Titkári kinevezésben részesültek a következők: Dr. Szalai-Almádi Ildikó 2012. február 1-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Szénási-Varga Nóra 2012. február 1-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Gedei Hajnalka 2012. április 1-től a Jászberényi Városi Bíróságra, dr. Tolnai Györgyi 2012. május 1-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Juhász Ildikó 2012. július 1-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Szegedi Zsolt 2012. szeptember 1-től a Szolnoki Törvényszékre, dr. Szűcs Réka 2012. szeptember 1-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Tóvizi Ádám 2012. december 15-től a Szolnoki Városi Bíróságra, dr. Galambos Emese 2012. december 15-től a Szolnoki Városi Bíróságra. A szolgálati viszonya 6 bírósági titkárnak szűnt meg 2012. március 30. napjával a bírósági kinevezésük okán. Így: dr. Borbély-Szabó Franciska, Albelné dr. Hoksári Éva, dr. Kiss Kamilla Dóra, dr. Nagy Gabriella, dr. Kocsis Péter Csaba és dr. Szabó István titkárnak. 2.4.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. Az Országos Bírósági Hivatal 2012. év elején egy elemzést készített, amelyben feltárta, hogy mely területeken lenne lehetőség a bírósági titkári hatáskörök további bővítésére. Az elemzésre ráépülő jogszabály módosítások következtében 2012. évben olyan törvénymódosítási csomag készült, amely a titkári hatásköröket lényegesen bővítette. Így a büntetőeljárásban az általános polgári nemperes eljárásokban a cég és felszámolási eljárásokban bővült a bírósági titkárok eljárási lehetősége, így a bírósági titkárok – részben bírói felügyelet mellett, részben pedig önállóan dolgozva – jelentős terheket vehetnek le a tárgyaló bírókról. Ebben a megváltozott helyzetben értelemszerűen arra kell törekedni, hogy a bírósági titkári állásokat minél gyorsabban, minél hamarabb sikerüljön betölteni. A Szolnoki Törvényszéket 2012. évben az előbbi célok elérése érdekében az vezérelte, hogy a megüresedő bírósági titkári állások minél előbb betöltésre kerüljenek. Ezért az elmúlt évben pályázat kiírására azért nem került sor, mert részben a bírói titkári állásra a jogszabály nem teszi kötelezővé a pályázat kiírását, emellett a sikeres szakvizsgát tett fogalmazóinkon kívül olyan jelentős számú jelentkező volt, amely lehetővé tette a bírósági vezetőknek a pályázat kiírása nélküli gyors döntést.

24

A fenti „eljárási rendnek” megfelelően a 2012. évben kinevezett 9 új bírósági titkár közül 5 a szakvizsgázott fogalmazók közül, míg 4 titkár a pályázat nélküli un. külsős jelentkezők közül került kinevezésre. Esetükben előnyt jelentett, hogy a korábbi munkahelyen olyan szakterületen dolgoztak, pl. szabálysértési ügyszak, vagy közigazgatási ügyszak, amely hamar beintegrálható volt a bírósági titkárok által végzett munkakörökbe. A kinevezésüket bizonyos mértékig természetesen az is befolyásolta, hogy 2012 évben az új bírói kinevezések miatt megüresedő bírósági titkári állásokra a ténylegesen kinevezetten kívül újabb szakvizsgázott bírósági fogalmazókat már kinevezni nem tudtunk, hiszen „teljes mértékben elfogytak”. A fentiekből is megállapítható, hogy a titkári álláshelyekben a fluktuáció nem volt jellemző, hiszen a 6 bírósági titkár szolgálati jogviszonya azért került megszűnésre, mert bírói kinevezést kaptak. 2.4.3. A tartós távollétek (törvényszéki / helyi bírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás). A bírósági titkárok közül 2012. évben hárman voltak részben vagy egészben a munkából tartósan távol. Így dr. Lendvai Kinga szolnoki törvényszéki titkár 2012. évben, Dombiné dr. Grósz Dóra szolnoki városi bírósági titkár 2012 évben, és dr. Szabó-Szikszai Katalin szolnoki városi bírósági titkár 2012. október 28-tól. A tartós távollétük oka valamennyi esetben a gyermekvállalás. 2.4.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. 2012. évben mindössze két titkári álláshely volt 3 hónapnál régebben üres, azonban e két üres álláshely 4 hónapon belül betöltésre került. A 9. számú táblázat adataiból is kitűnik, hogy 2012. év decemberében a ténylegesen betöltött titkári álláshelyek száma 18 volt, azaz egy állás „túl betöltés” keretében került lekötésre. A leterhelés az 5 üres fogalmazói álláshelyünk közül egyet érintett. E lépést a Szolnoki Városi Bíróság munkaterhének ilyen irányú megnövekedése tette szükségessé és indokolttá. 2.4.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). Az alcímmel kapcsolatos adatokat a melléklet 8. és 9. számú táblázatban foglaltak tartalmazzák.

25

2.5. A fogalmazói létszámhelyzet.

2.5.1. Az engedélyezett /tényleges / dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). A bírósági fogalmazók kor és nem szerinti megoszlását a törvényszéken és bíróságain a 2012. december 31.-i állapot szerint a 10. számú táblázat adatai tartalmazzák. 2012. évben a Szolnoki Törvényszékre engedélyezett fogalmazói álláshelyek száma 12 volt. Ténylegesen betöltésre került 7 fogalmazói állás, ezen kívül egy fogalmazói üres állást bírósági titkári állással töltöttünk be túl betöltésként, így 2012. év végén 4 üres fogalmazó álláshellyel rendelkezik a törvényszék. 2012. évben a fogalmazók közül 5 fogalmazónak szűnt meg a szolgálati viszonya, mert sikeres szakvizsgát követően bírósági titkári kinevezést kaptak. Így dr. Szalai-Almádi Ildikó, dr. Tolnai Györgyi, dr. Gedei Hajnalka, dr. Tóvizi Ádám és dr. Galambos Emese bírósági fogalmazó. Év közben a központi pályázati eljárás eredményeként egy bírósági fogalmazó kinevezésére került sor, 2012. szeptember 1. napjától dr. Szabó Erika a Karcagi Városi Bíróság fogalmazója lett. Jelenleg ténylegesen összesen 7 bírósági fogalmazó van, a munkaügyi bíróság kivételével valamennyi helyi bíróságon és a törvényszéken egy-egy fogalmazó teljesít szolgálatot. Törvényszékünkön a bírósági titkári kinevezéseken kívül más okból fogalmazók szolgálati viszonya nem szűnt meg. 2.5.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. A bírósági fogalmazók felvételének pályázati rendje az elmúlt években teljes mértékben kialakult, 2012. évben annyiban került pontosításra, hogy a versenyvizsgán közreműködő bizottságban nem szerepelhet a pályázatokkal érintett törvényszék vezetője. elkerülendő minden olyan látszatot, amely félreértésekre adhat okot. A fenti okok miatt a versenyvizsgán szereplő pályázókat a törvényszék elnöke, illetve az érintett helyi bíróság elnökével együtt személyesen meghallgatja és döntését a versenyvizsga eredménye, illetve a személyes meghallgatás során szerzett tapasztalat alapján hozza meg. 2012. évben ugyan több helyre került pályázat kiírására, azonban csak egyetlen pályázó tette le sikeresen a versenyvizsgát és bizonyult megfelelőnek a személyes meghallgatáson is. Az érintett pályázó kinevezésére sor került a Karcagi Városi Bíróságra.

26

A Szolnoki Törvényszéket érintően tapasztalható, hogy az elmúlt évekhez képest csökkent a pályázók száma. Különösen a megoszlás az érdekes, hiszen az első körben kevesebben jelölték meg a Szolnoki Törvényszéket, mint a második vagy harmadik körben. Emellett érzékelhető, hogy a versenyvizsgán írásban a szükséges mértéket alig meghaladó pontot szerző pályázók későbbiek során visszalépnek a pályázattól. Sok esetben nem is jelzik a törvényszék elnökének, hogy a pályázati kérelmüket visszavonták, ami bizonyos nehézségeket okoz. A jelenlegi négy üres bírósági fogalmazói álláshelyre a legközelebbi alkalommal a pályázati eljárást természetesen megindítjuk. A korábban részletezett okokból kitűnően a bírósági fogalmazók körében fluktuáció nem fordult elő. 2.5.3. A tartós távollétek (törvényszéki / járásbírósági szinten –tartama – okok szerinti megoszlás). 2012. évben egy bírósági fogalmazó sem volt tartósan távol a munkahelyétől. 2.5.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. Az elmúlt évben a már említett sikertelen pályázati eljárás következtében két olyan üres bírósági fogalmazói álláshely maradt, amely nem kerülhetett betöltésre. 2.5.5. A december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). 2012. december 31. napján betöltött fogalmazói álláshelyeken kinevezett fogalmazók kor, nem és gyakorlati idő szerinti megoszlását a melléklet 10. számú táblázat tartalmazza, amelyből kitűnik, hogy a munkaügyi bíróság kivételével a Szolnoki Törvényszéken és a többi helyi bíróságon is egy-egy azaz összesen hét bírósági fogalmazó van foglalkoztatva. Közülük öt két évet el nem érő, kettő pedig 3-4 év közötti gyakorlattal rendelkezik. Megjegyzendő, hogy az érintett fogalmazók közül hárman jelenleg folyamatosan szakvizsgáznak és rövidesen bírói szakvizsgával rendelkező fogalmazók lesznek.

2.6. A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet.

2.6.1. Az engedélyezett / tényleges / dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban).

27

Az Országos Bírósági Hivatal már említett célja a bírósági titkári foglalkoztatáson túl a bírósági ügyintézők foglalkoztatásának bővítése és kisebb mértékben ugyan, de hatáskörük bővítése is, mely által a bírói tevékenység további tehermentesítésére kerülhet sor. A Szolnoki Törvényszéken és bíróságain betöltött bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői álláshelyek gyakorlati idő és nemek szerinti megoszlását 2012. január 1. és 2012. december 31-re kivetítve a 11. számú táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból kitűnően a Szolnoki Törvényszéken és bíróságain 2012. január 1. napján 12 bírósági ügyintéző, valamint 2 végrehajtási ügyintéző dolgozott. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. június 15.-i hatállyal határozatával a Szolnoki Törvényszéken további egy bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített, így 2012. december 31. napján 13 bírósági ügyintézői és 2 végrehajtási ügyintézői álláshely volt kialakítva. Az egy üres bírósági ügyintézői álláshely a munkateher szempontjából leginkább érintett Szolnoki Városi Bíróságra lett rendszeresítve és lehetőség szerint azonnal betöltve. A már említett táblázat adataiból is kitűnik, hogy valamennyi bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői állás be van töltve. 2.6.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. A törvényszék területén bírósági ügyintézői állásra pályázat kiírására nem került sor. Az üres álláshely betöltésénél a Szolnoki Városi Bíróság elnökének javaslatára került sor, a bírósági ügyintézői kinevezés végzettségi feltételével rendelkezők közül. Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy az elmúlt évben már 13 bírósági ügyintéző tevékenykedik a különböző bíróságainknál. Különösen megnövekedett a jelentőségük a cégbíróságnál, ahol az 5 bírósági ügyintéző gyakorlatilag teljes önálló jogkörrel végzi munkáját. Tapasztalatunk szerint működésük rendkívül hasznos, a munkájuk nagyban hozzájárul a cégbíróságot érintő jogszabályi változások miatti munkateher csökkenéséhez, de emellett a más munkakörben dolgozó bírósági ügyintézők is rendkívül hasznos munkát végeznek. E megállapítások természetesen vonatkoznak a végrehajtási ügyintézőkre is. A bírósági ügyintézők és végrehajtási ügyintézők tekintetében fluktuációról nem tudunk beszélni, mivel szolgálati viszonya senkinek nem szűnt meg. 2.6.3. A tartós távollétek (törvényszéki / járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás).

28

Bírósági ügyintézők és végrehajtási ügyintézők esetében tartós távollét 2012. évben nem fordult elő. 2.6.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. Három hónapon túl üres bírósági ügyintézői álláshely nem alakult ki. 2.6.5. A tárgyév december 31-én betöltött bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). Az alcímben megjelölt kérdésre a választ a beszámoló mellékletét képező 11. számú táblázat tartalmazza.

2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete.

2.7.1. Az engedélyezett / tényleges / dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). Az egyéb igazságügyi alkalmazottak tárgyév január 1-jei létszámát a beszámoló mellékletének 1. számú táblázata, az igazságügyi alkalmazottak tényleges létszámának és a fizikai igazságügyi alkalmazottak tényleges létszámának adatait 2012. december 31-i állapot szerint a 12. számú táblázat tartalmazza. 2.7.2. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői. A törvényszék gyakorlata szerint a tisztviselői, írnoki és fizikai alkalmazotti álláshelyekre pályázat nem kerül kiírásra. Egy adott álláshely megüresedése esetén az alkalmaztatás iránti kérelmek áttekintése után kerül sor az állásra jelentkezők személyes meghallgatásra történő behívására és az elnöki iroda csoportvezetője, valamint a leíró iroda vezetője által történt meghallgatás valamint un. próbagépelés, illetve számítástechnikai ismereteket is magába foglaló előzetes eljárást követően kerül sor kiválasztásra az alkalmazni kívánt dolgozó. Városi bírósági szinten természetesen mindez a feladat az érintett városi bíróságok vezetőire hárul. A tisztviselőket, írnokokat és fizikai alkalmazottakat érintően megfigyelhető volt, hogy 2012. évben kevesebb érintettnek szűnt meg a szolgálati viszonya. Változatlanul jellemző ugyanakkor, hogy a társhatóságok köréből, itt elsősorban az ügyészségeket említeném meg, előszeretettel keresik meg a bíróságokon dolgozó tisztviselőket. Tapasztalatom szerint előnyösebb feltételek ígéretével. Ilyen esetben a megszólítottak

29

általában az utóbbi megoldást választják. A más munkahelyre történő eltávozás mellett megszűnési okként kizárólag a nyugellátás megszerzése miatti felmentés, vagy a közös megegyezéssel való eltávozás fordul elő. 2.7.3. A tartós távollétek (törvényszéki / járásbírósági szinten – tartama – okok szerinti megoszlás). A törvényszéket és városi bíróságait érintően 2012. évben az igazságügyi alkalmazottak közül az alábbi okokból voltak tartósan távol. Terhességi gyermekágyi segélyben összesen 4 fő részesült, ez összesen 20 hónapi távollétet jelentett. Gyermekgondozás miatt (gyed, gyes) összesen 10 fő volt tartósan távol, 97 hónapnak megfelelő időben. Tartós 30 napon túli táppénzes állományban összesen 4 fő volt, 4 hónapnak megfelelő időtartamban. Munkavégzés alóli felmentés miatt volt távol 5 fő, 7,5 hónapnak megfelelő időben. Végül fizetés nélküli szabadságon volt 2 fő, 11 hónapnak megfelelő időben. A tartósan távollévők természetesen az érintett bíróságokon munkaszervezési nehézségeket okoznak, különösen vonatkozik ez a kis létszámú bíróságokra, ahol az alkalmazotti létszám egyébként is szűkösen van megállapítva. A munkaszervezési nehézségeket általában úgy oldjuk meg, hogy a prognosztizálható távollét idejére, határozott időre alkalmazunk munkavállalókat. 2.7.4. A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben. 2012. évben nem volt három hónapon túl üres igazságügyi alkalmazotti álláshely. 2.7.5. A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon). A tényleges igazságügyi alkalmazotti létszám 2012. december 31-i állapotnak megfelelően kor, nem és gyakorlati idő szerinti megoszlását a tájékoztató mellékletének 4. számú táblázat második része tartalmazza. 2.7.6. A fizikai alkalmazottak munkaköreinek megnevezése és az egyes munkakört betöltők száma (törvényszéki / járásbírósági szinten). A fizikai igazságügyi alkalmazottak tényleges létszámát a munkakörök megnevezését és az egyes munkakört betöltők számát a tájékoztató 12. számú táblázata tartalmazza a mellékletben.

30

2.8. Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásának a gyakorlata, tapasztalatai.

A 2011. évben tartott választásokon Jász-Nagykun-Szolnok Megye bíróságaira összesen 254 ülnök került megválasztásra, akik közül 5 főt a cigány kisebbségi önkormányzatok választottak. A megválasztott ülnökök többsége – 140 fő – új ülnök volt, az újraválasztottak száma 114 fő volt. Az összes ülnök közül 79 pedagógus. A megválasztott ülnökök egyes bíróságok közötti megoszlása – a mai elnevezésnek megfelelően: Szolnoki Törvényszék: 58 fő, Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság: 39 fő, Szolnoki Járásbíróság: 51 fő, Jászberényi Járásbíróság: 21 fő, Karcagi Járásbíróság: 34 fő, Kunszentmártoni Járásbíróság: 16 fő, Mezőtúri Járásbíróság: 15 fő, Tiszafüredi Járásbíróság: 21 fő. Az elmúlt időszakban a megválasztott ülnökök 5-15 %-a esett ki valamilyen okból az ülnöki tevékenység folytatásából. A kiesések ellenére és a még a ciklus végéig kiszámítható, illetve becsülhető okokból történő kiesés mellett is biztosított az ítélkezéshez szükséges ülnöki létszám valamennyi bíróságon. Az ülnökök behívására, az ülnöki tevékenység irányítására a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 212 – 221. §-ban foglalt rendelkezései az irányadók. Az ülnök ruházatára vonatkozóan pedig a talárviseléséről, valamint az ülnökök, a jegyzőkönyvvezetők és eljárási cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési szabályairól szóló 9/2012. (V.8.) OBH szabályzat 8. §-ában foglaltak az irányadók. A Bjt. 218. § (2) bekezdése értelmében az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsokba, jóváhagyott behívási rendnek megfelelően. Az ülnökök behívása annak figyelembevételével is történik, hogy a foglalkoztatásuk arányos és lehetőleg azonos legyen. Előfordul azonban, hogy egyes nagyobb ügyben résztvevő ülnökök behívására többször kerül sor, mint a rövidebb határidő alatt befejezhető ügyekben résztvevőké. Tényként kell rögzíteni azt is, hogy a Szolnoki Törvényszéken 2011. évben 51 olyan ügy volt, amely ülnökök beosztását indokolta, ez a szám 2012. évben viszont csak 31. Hasonló jellegű tény más bíróságon is megállapítható. Az ülnökök behívása, beosztása ezért külön és kiemelt figyelmet igényel, amelynek oka az is, hogy a legutóbb megválasztott, és különösen az új ülnökök tekintetében lényeges szempont volt az ülnöki jelentkezéskor az ülnökök díjazását meghatározó rendelkezés. Ezek a tények azonban lényeges és nem kezelhető problémát idáig nem okoztak, de folyamatos többletmunkát és odafigyelést igen.

31

Az ülnökök behívásakor az elhelyezésük általában, ha nem is minden bíróságon egyformán, de jelenleg megoldott. Az ülnökök részére továbbra is biztosítani kell az ülnöki – bírói tisztségükhöz – méltó elhelyezést a várakozási időszakban is. Megköveteljük ugyanakkor az ülnök kollegáktól azt is, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségüknek tegyenek eleget. Az ezzel kapcsolatban felmerült eseti problémák az elnöki iroda, illetve az adott bíró közreműködésével eddig probléma nélkül megoldásra kerültek, és a ruházatra, a tárgyaláson történő magatartásra vonatkozó szabályok érvényesítése is megtörténik. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az ülnökök oktatása, az ülnöki értekezlet megtartása, és a hiányosságokra történő felhívás az igazgatás feladata, azonban a tárgyaláson a tanács elnökére hárul a megfelelő tárgyalási magatartás biztosítása. Az ülnököket választó szervekkel a kapcsolat a szükséges és indokolt mértékű. Az elmúlt évben nem merült fel olyan jellegű probléma, amely indokolttá tette volna ülnökök visszahívásának a bíróságok részéről történő kezdeményezését.

32

3. A BÍRÓSÁG ÜGYFORGALMI ADATAI

A bíróságok helyzetét a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenységét és munkaterhét, elsősorban az ügyforgalom alakulása határozza meg. 2012. évre vonatkozóan a statisztikai adatok elemzése a következő helyzetet mutatja.

3.1. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai / tendenciái az előző három év viszonylatában (a peres és nemperes ügyekre bontva).

A Szolnoki Törvényszék fenti alcímhez kapcsolódó összesített ügyforgalmi adatait a 13. számú táblázat tartalmazza. (Megjegyzendő, hogy a cég és felszámolási ügyszak esetében csak az érdemi cégügyeket, a csődeljárásokat és a felszámolási eljárásokat vettük figyelembe, az egyéb cégbeadványokat nem, mert álláspontunk szerint ezen beadványok az érdemi ügyforgalmi adatok esetében nem vehetők figyelembe.) Az érkezett ügyek számának elemzésekor tapasztalható, hogy a legmagasabb érkezés 2010. évben volt 38.625 üggyel, majd 2011. évben ez lényegesen csökkent 30.137-re. Ennek okát pontosan tudjuk, mert a fizetési meghagyásos eljárások kiesésével ez az ügyérkezés markánsan érzékelhető volt. 2011-hez képest egy pici növekedés észlelhető 2012 évben, amikor is 30.418 ügy érkezett, ami az előző évi adatnak 101,9 %-a. Ha részletesen vizsgáljuk meg az adatokat, érzékelhető a törvényszék első fokos ügyszakában a peres és nemperes ügyek tekintetében is 2010 évtől kezdődően az érkező ügyek száma folyamatosan csökkent. 2012. évben 645-re csökkent a peres ügyek száma, míg 245-re a nemperes ügyeké. Ez az előző évi adatoknak 85, illetve 78 %-a. A fellebbezett ügyeket tekintve az ügyérkezés alakulása hasonló, de tendenciájában kicsit eltér, mert 2011. évben az előző évhez képest némi növekedés volt tapasztalható, míg 2012-ben a fellebbezett peres és nemperes ügyek száma is csökkent, az előbbi 1007, az utóbbi 1367 volt. Ez összesen az előző évnek a 80,9, illetve 90,8 %-a. Az érdemi cégügyek tekintetében hasonló a tendencia, hiszen 2010. évhez képest 2011. évben növekedtek, míg 2012. évben némileg csökkentek, 7866-ra, ami az előző év 91,4 %-át jelenti. A csődeljárások száma nem változott, a felszámolási eljárásokban pedig minimális volt a csökkenés az előző évhez képest, amely 2011. évben 764 volt, 2012. évben 758, ami az előző év 99,2 %-át jelenti. A helyi bíróságok esetében az érkezésnél már kitértünk arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárások kiesésével 2010. évhez képest 2011. évben lényegesen

33

csökkent az ügyérkezés. 2012. évben ugyanakkor 2011. évhez képest kb. 10 %-os növekedés volt tapasztalható, hiszen 16.188 ügy helyett az elmúlt évben 17.902 ügy érkezett, ami 110,6 %-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ennek oka is közismert, hiszen a szabálysértési ügyek elbírálásának módosulásával nemcsak a mi törvényszékünket, de az egész országot érintően változtak az ügyszámok és az emelkedés okát ebben kell keresni. A munkaügyi bíróság esetében egyértelmű, hogy 2010. évtől kezdődően folyamatosan csökken az ügyérkezés 2012. évben 626 volt, ami az előző év 93,4 %-át jelenti. A befejezett ügyek számának trendjét is lényegesen befolyásolta a már említett fizetési meghagyásos eljárások kiesése, valamint 2012. évben a szabálysértési ügyek markáns növekedése. Mindez eredményezte, hogy a befejezett ügyek száma 2011. évhez képest 92,8 % volt, ami 28.228 ügyet jelent. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ha nem is túl nagy mértékben, de a befejezés csökkenéséhez hozzájárult az is, hogy a ténylegesen munkát végző bíró kollégák száma 10 %-kal csökkent. Ha az egyes adatsorokat vizsgáljuk, így a törvényszék első fokos fellebbezett ügyeinél, a cégeljárás érdemi ügyintézésénél, a csődeljárásoknál csak úgy, mint a helyi bíróságokon, illetve a munkaügyi bíróságon is csökkent a befejezések száma. Ennek okait az előzőekben részleteztem. Meg kell jegyezni, hogy az ügyérkezéshez képest a törvényszék első fokos ügyintézésében, nemperes ügyintézésében és a másodfokú peres ügyintézésben is növekedett a befejezések száma, a többi esetben az elmúlt év ügyérkezéséhez képest némileg, nagyon kis mértékben csökkent a befejezések aránya. A fentiekből értelemszerűen következik, hogy az elmúlt évben a folyamatban maradt ügyek száma emelkedett, mind összesen 129,8 %-ra, azaz 9527-re. A 13. számú táblázat adataiból is kitűnik, hogy ennek fő oka a szabálysértési ügyek számának markáns emelkedése volt, hiszen pl. a Szolnoki Törvényszék első fokos ügyszakában jelentősen csökkent a folyamatos ügyek száma peres és nemperes ügyekben egyaránt, vonatkozik ez a fellebbezett peres ügyekre is. Érdekes megjegyezni, hogy a távollétek aránya egyébként ezekben az ügyszakokban jelentkezett a legjobban. És mint kitűnik a helyi bíróságok esetében a szabálysértési ügyszak változása miatt 4669-ről 6616-ra emelkedett a folyamatban maradt ügyek száma, ami 141,7 %-os emelkedést mutat. A fentebb ismertetett adatokból is okszerű a következtetés, hogy amennyiben nemcsak a törvényszékünket érintően, hanem országosan is a szabálysértési ügyintézés tekintetében jogszabály módosítással illetve erőforrás átcsoportosítással kedvező folyamatok alakulnak ki, akkor a törvényszékünket érintően is jelentősen csökkenni fog a folyamatban maradt ügyek száma, visszatérve a korábbi évek tendenciájához.

34

3.2. Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban.

Az Országos Bírósági Hivatal Bírósági Főosztály Statisztikai Adatgyűjtő és Elemző Osztálya által kiadott bírósági ügyforgalom 2012. évi főbb adataiból megállapítható, hogy a Szolnoki Törvényszékre és bíróságaira az országos ügyérkezés 2,7 %-a érkezett. Ha csak a peres ügyeket vesszük figyelembe az lényegesen magasabb, 3,5 %. A befejezett ügyek közül a Szolnoki Törvényszék, az országos befejezés 2,6 %-át a peres ügyek pedig 3,3 %-át fejezte be. Az országosan folyamatban maradt összes ügy közül a Szolnoki Törvényszéket 3,4 %nyi ügy érinti, melyből 3,6 % peres ügy. A törvényszék részletes adatait országos összehasonlításban is a tájékoztató mellékletének 14. számú táblázata tartalmazza és taglalja részletesen.

3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok / bírósági titkárok számát és munkaterhét, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat.

A Szolnoki Törvényszék helyi bíróságának ügyforgalmi adatait három évre visszamenően, ügyszakonkénti megosztásban és az országos átlaggal összehasonlításban a tájékoztató mellékletének 15. és 16. számú táblázata tartalmazza. Ezekből az adatsorokból gyakorlatilag ugyanazokat a következtetéseket tudjuk levonni, mint a 3.2. alcímben kifejtettünk. A tendenciák, a trendek ugyanazok. Az egyes helyi bíróságaink adatait a 2011. évi adatsorral összehasonlítva a következő két táblázat tartalmazza:

35

Helyi bíróságok ügyforgalmi adatai 2011. évben Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

2275 679 445 2525 105 411

2307 686 441 2537 103 419

813 19 4 921 41 21

- ebből előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli

803 89 59 919 41 74

773 90 59 889 42 70

447 0 0 361 20 10


Büntető Előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli

599 0 700 7 126

526 0 719 9 121

270 0 201 1 8



280 0 273 4 219

240 0 297 2 216

76 0 93 2 5



241 0 347 8 51

243 0 385 8 63

60 0 89 2 5

Büntető

385

354

118

Nyomozási bíró feladatkörébe tart. ügyek

82 66 330 12 63

81 66 327 12 62

1 0 123 3 1

4443 857 566 5154 176 951

1784 20 4 1788 69 50

838 62

341 0

Bíróság megnevezése

Ügyszak Büntető Nyomozási bíró feladatkörébe tart. ügyek


- ebből előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli Büntető Nyomozási bíró feladatkörébe tart. ügyek



- ebből előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli Büntető

Helyi bíróságok összesen:


4583 850 570 5094 177 944

Munkaügyi Bíróság

Peres ügyek Peren kívüli ügyek

691 60


36

Helyi bíróságok ügyforgalmi adatai 2012. évben Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

1838 564 382 2271 109 365

1819 564 381 2165 105 364

832 19 5 1027 45 22


805 78 53 892 42 78

808 73 51 857 33 84

444 5 2 396 29 4



562 0 566 7 110

525 0 568 7 116

307 0 199 1 2



268 0 289 3 95

275 0 292 4 91

69 0 90 1 9



264 0 330 6 40

226 0 309 7 45

98 0 110 1 0

Büntető

322

286

154


61 51 299 7 34

62 51 324 7 34

0 0 98 3 1

3939 699 483 4515 163 734

1904 24 7 1920 80 38

581 61

324 1


Ügyszak Büntető Nyomozási bíró feladatkörébe tart. ügyek


- ebből előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli Büntető Nyomozási bíró feladatkörébe tart. ügyek



- ebből előzetes Polgári Gazdasági Peren kívüli Büntető

Helyi bíróságok összesen:


4059 703 486 4647 174 722

Munkaügyi Bíróság

Peres ügyek Peren kívüli ügyek

564 62


37

A táblázatok adathalmazából megállapítható, hogy vannak olyan bíróságaink, ahol minden tekintetben kedvezőek a mutatók, de vannak olyanok, ahol ügyszakonként ugyan eltérően, de általában kedvező a helyzet, de megmutatkoznak különböző szintű problémák és gondok is. 3.3.1. Büntető ügyszak: A legnagyobb helyi bíróság ezen ügyszakában az előző évhez képest lényegesen csökkent az ügyérkezés a peres ügyek tekintetében. A befejezések száma ugyan nem érte el az érkezését, de a folyamatban maradt ügyek száma elenyésző mértékben mindössze 19-el emelkedett az előző évhez képest. Hasonló csökkenés érzékelhető a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek esetében is. Ezt érzékeljük az előzetes letartóztatásos ügyek esetében is. A Jászberényi Városi Bíróság ezen ügyszakában minimálisan emelkedő ügyérkezést tapasztalunk (2 üggyel) de tekintettel arra, hogy a befejezések száma nemcsak a 2012. évi ügyérkezést haladta meg, hanem lényegesen a 2011. évit is, a folyamatban maradt ügyek száma 3-al csökkent. Itt is érzékelhető tendenciaként, hogy a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek száma és ebből az előzetes ügyek száma is csökkent. A létszámhelyzete miatt nehéz helyzetben lévő Karcagi Városi Bíróságon ugyan némileg csökkent a büntető ügyérkezés, de tekintettel arra, hogy az ügyek befejezése kevéssel az érkezés alatt maradt, a folyamatban lévő ügyek száma némileg (összesen 37 üggyel növekedett). A Kunszentmártoni Városi Bíróság, ahol a büntető ügyek érkezése csökkent, az ügyek befejezése azonban meghaladta az ügyérkezést és az előző évi befejezést is, a folyamatban lévő ügyek száma csökkent. A Mezőtúri Városi Bíróság esetében a büntető ügyek érkezésének növekedését tapasztaljuk, és a befejezések elmaradása következtében némileg nőtt a folyamatban lévő ügyek száma. A tartós távollét miatt ugyancsak nehéz helyzetben lévő Tiszafüredi Városi Bíróságnál ugyan némileg csökkent az ügyérkezés, de a kevesebb befejezés következtében némileg növekedett a folyamatban lévő ügyek aránya.

38

Megjegyzendő, hogy a létszámhelyzet miatt nehéz helyzetbe kerülő Karcagi Városi Bíróságot, illetve a Tiszafüredi Városi Bíróságot más bíróságról kirendelt bíró bevonásával igyekszünk hátralékmentessé tenni. 3.3.2. Polgári és gazdasági ügyszak: Általánosságban kijelenthető, hogy valamennyi helyi bíróság esetében – egy kivétellel – a polgári és gazdasági ügyek száma az előző évhez képest csökkent. Ezzel párhuzamosan a befejezett ügyek száma is, így a folyamatban lévő ügyek száma ugyan nagyon kis mértékben, de növekedett. Ez természetesen összefügg azzal is, hogy a helyi bíróságokról több bíró is felrendelésre került a Szolnoki Törvényszékre, hogy a működés folyamatosságát ott is biztosítani tudjuk. Részletezően: A Szolnoki Városi Bíróság esetében megállapítható, hogy a polgári ügyek száma csökkent és a befejezések száma az érkezést el nem érve, a folyamatban lévő ügyek száma 100 üggyel nőtt. Gazdasági ügyszakban itt az érkezés egy picit növekedett – 4 üggyel – a befejezés majdnem elérte az érkezést, így mindössze 40 ügy maradt folyamatban. A Jászberényi Városi Bíróság esetén ügyérkezés csökkenést érzékeltünk. A befejezések száma itt is csökkent, melynek oka, hogy ebben az ügyszakban egy bíró egész évben tartósan távol volt, emellett egy másik kolléga betegsége miatt huzamosabb időn keresztül hiányzott. A folyamatos ügyek száma íg 35-el növekedett. A gazdasági ügyszak érkezése gyakorlatilag változatlan maradt. A Karcagi Városi Bíróság esetében, ahol ugyancsak igen komoly létszámhiánnyal küszködtünk, meg kell jegyezni, hogy az ügyérkezés jelentős mértékben csökkent. Tekintettel arra, hogy a befejezések száma meghaladta az érkezést, ezért a folyamatban lévő ügyek száma a súlyos létszámhiány ellenére csökkent, így e körben az itt dolgozó bírák munkáját és tevékenységét ki kell emelni. A Kunszentmártoni Városi Bíróság esetében a polgári ügyérkezés csökkent, a gazdasági gyakorlatilag változatlan maradt, s tekintettel arra, hogy a befejezés meghaladta az érkezést, a folyamatban lévő ügyek száma is csökkent, ami azt jelenti, hogy ezen a bíróságon e téren a helyzet teljesen konszolidált. Ugyanez a megállapítás tehető a Mezőtúri Városi Bíróságra, ahol csökkent az ügyérkezés, és némileg csökkent a befejezések száma is, de a folyamatban lévő ügyek száma csekély mértékben növekedett.

39

A Tiszafüredi Városi Bíróság is kiemelendő abból a szempontból, hogy az ügyérkezés csökkenésével párhuzamosan az érkezést meghaladó volt az ügyek befejezése, ezáltal lényegesen csökkent a folyamatban maradt ügyek száma is. Ebben az ügyszakban a peren kívüli ügyek száma csökkent, ideértve valamennyi helyi bíróságot, a befejezések száma növekedett, ebből értelemszerűen az következik, hogy a folyamatban lévő ügyek száma is csökkent összesen 38-ra. A munkaügyi bíróság esetében megállapíthatjuk, hogy a peres ügyek száma jelentősen csökkent és figyelemmel arra, hogy a befejezések száma az érkezést meghaladta, a folyamatban lévő ügyek száma is csökkent. Szemben a korábbi évek tendenciájával. A peren kívüli ügyek körében változás annyiban következett be, hogy mindössze egy ügy maradt folyamatban. 3.3.3. Szabálysértési ügyszak. A szabálysértési ügyek bíróságra érkezése az elmúlt években igen jelentősen megnövelte a helyi bíróságok munkaterhét. Az új szabálysértési törvénynek a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatásának bevezetésével azonban a korábbinál is lényegesen markánsabb növekedés következett be. A változást a következő két táblázat mutatja be.

Szabálysértési ügyek a helyi bíróságokon 2011. évben

Érkezett

Befejezett

Ebből tárgyaláson elintézve

Az időszak végén folyamatban maradt

Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság. Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság

2061 683 837 314 236 409

1932 830 861 322 191 395

1424 715 676 264 166 290

577 99 113 14 64 91

Helyi bíróságok összesen

4540

4531

3535

958

Bíróság

40

Szabálysértési ügyek a helyi bíróságokon 2012. évben

Érkezett

Befejezett

Ebből tárgyaláson elintézve

Az időszak végén folyamatban maradt

Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság. Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság

3317 1458 1157 598 322 745

2503 1209 1139 446 307 301

2184 1175 1094 405 278 268

1391 348 131 166 79 535

Helyi bíróságok összesen

7597

5905

5404

2650

Bíróság

A táblázatok adataiból kitűnően a helyi bíróságainkon közel megduplázódott az érkezés, hiszen 4540-ről, 7597-re változott. A befejezések száma ugyan az előző évihez képest növekedett, de ezt a hatalmas ügyérkezést nem érhette el, így a folyamatban lévő szabálysértési ügyek szám 2,5-szeresére nőtt, összesen 1650 maradt folyamatban. Az ezen ügyszakban dolgozó bírósági titkáraink szinte emberfeletti munkát végeznek, olyan nagy mennyiségű irattal dolgoznak. Ismereteim szerint a probléma országos jelentőségű, így mindenképp indokolt és szükséges a jogszabály változtatás, legalábbis a helyszíni bírság elzárásra történő átváltoztatásának tárgyaláson kívüli bevezetése. 3.3.4. Végrehajtási ügyintézés. Változatlan komoly munkát jelent valamennyi helyi bíróságon a végrehajtási ügyintézés. Az erre vonatkozó adatsort a következő táblázat tartalmazza, Helyi bíróságok végrehajtói irodájának ügyforgalmi adatai Év

Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

2011

10383

10753

559

2012

7704

7702

561

amelyből azért kiderül, hogy jelentősen csökkent az ügyérkezés, a befejezések száma gyakorlatilag ugyanannyi, ezért a folyamatban maradt elintézetlen végrehajtási ügyek száma mindössze kettővel emelkedett.

41

3.4. Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki első fokú ügyekben, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok számát, illetve a nemperes ügyeknél az eljáró bírósági ügyintézők / bírósági titkárok számát és munkaterhét, jelölve a kiemelt jelentőségű ügyek számát, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat). A Szolnoki Törvényszék első fokú ügyeinek ügyforgalmát három évre kivetítve, illetve az országos adatokkal történő összevetést a 17. és 18. számú táblázat tartalmazza a mellékletben. A törvényszéki első fokú peres ügyek adatait pedig 2011. és 2012. évre vonatkozóan a 19. számú táblázat tartalmazza. A törvényszéki első fokú ügyek helyzetét, ügyszakonkénti csoportosításban a következőképpen lehet elemezni. 3.4.1. Büntető ügyszak (ezen belül a bv-s ügyek is). Az első fokú peres ügyek érkezésében az elmúlt évben a korábbi évvel összefüggésben csökkenés volt tapasztalható, hiszen 48-ról 36-ra csökkent az ilyen ügyek száma, ez 75 %-os csökkenést jelent. A befejezett ügyek száma az érkezést lényegesen meghaladta (36 – 48). Ennek következtében a folyamatban maradt ügyek száma is csökkent a korábbi 42-ről 30-ra, ami 71,4 %-os csökkenést jelent. 2012. évben az érkezett ügyek közül 13 volt kiemelt jelentőségű, az első fokban eljáró bíró kollégák 14-et fejeztek be, így jelenleg 19 kiemelt jelentőségű ügy van folyamatban. A folyamatban maradt kiemelt jelentőségű ügyek közül kettő esetben az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék kérésére jogerősen a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki ügyintézésre. A büntető nemperes ügyek esetében némi ügyérkezés emelkedést figyelhetünk meg, ugyanakkor a befejezett ügyek száma egy híján elérte az érkezést, így a folyamatban maradt nemperes ügyek száma mindössze 4 db. A büntető első fokos ügyszakban kialakult kedvező helyzet oka az első fokú ügyszakban dolgozók kiegyensúlyozott bíráskodása, az a körülmény, hogy az első fokú ügyeket tárgyaló bírák száma 2012-ben stabilan 4 fő volt, hiszen az újonnan kinevezett büntető kollégiumvezető is teljes egészében részt vesz az első fokú ügyintézésben. A kiemelt jelentőségű ügyek esetében pedig az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében esetenként bírósági titkárok, illetőleg bírósági fogalmazók bevonására is sor került.

42

A büntetés-végrehajtási csoport munkáját a tájékoztató mellékletének 27. számú táblázata sűriti össze adatokban. Ebből megállapítható, hogy az ügyérkezés 2010-től kezdődően folyamatosan, de nem lényegesen csökken, a befejezések száma közel azonos az érkezéssel, így az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma 1001, amely közül kiemelést érdemel, hogy ebből a közérdekű munkával összefüggő folyamatban maradt ügy 628. 3.4.2. Civilisztikai (polgári, gazdasági, közigazgatási) ügyszak. A Szolnoki Törvényszék első fokú civilisztikai ügyszakában, amint az 17., 18., 19. számú táblázatból megállapítható, a polgári és gazdasági ügyszakban a korábbi évhez képest 2012. évben lényegesen csökkent, 300-ról195-re, illetve 101-ről 81-re. A közigazgatási ügyszakban az érkezés egy kicsit emelkedett 310-ről 333-ra. A befejezett ügyek száma lényegesen meghaladta az érkezett ügyek számát mind a három ügyszakban, ezért a folyamatban maradt ügyek száma a peres ügyszakot tekintve mind a három ügyszak csoportban csökkent, polgáriban 122-re, gazdaságiban 55-re, illetve közigazgatási ügyszakban 117-re. A nemperes ügyeket tekintve a polgári, gazdasági és közigazgatási ügyszakban hasonló trend volt megfigyelhető, mind a három ügyszakban csökkent az ügyérkezés, a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezést, így a folyamatban maradt ügyek száma is 47-re csökkent. Kiemelt ügy 3 érkezett, 5 került befejezésre és 3 maradt folyamatban a polgári és gazdasági ügyszakban. 3.4.3. A cégbírósági csoport munkája (cégügyek, felszámolási és csőd ügyek).

Cégügyek (Cg. és Cgt.) Csődeljárás Felszámolási eljárás

Cégbírósági ügyek 2010. évben Érkezés Befejezés 7654 7356 4 3 692 705

Folyamatban maradt 678 2 1031







43

A cégbíróságra érkezett ügyek vizsgálatánál azt figyelhetjük meg, hogy 2012 évben 742-vel kevesebb ügy érkezett, mint 2011-ben, és a befejések száma is 1338-al csökkent. Az év végén folyamatban maradt ügyek száma a 2011. évihez képest nőtt 275-ről 468ra ezen belül a bejegyzés és változásbejegyzéses ügyek száma 250 volt, míg a törvényességi felügyeleti eljárások száma 218. A 2010. évi adatokhoz képest viszont mind az érkezés, mind a befejezés emelkedett. A 2012. évben 945 szerződésmintás bejegyzési kérelem érkezett. Ez lényegesen kevesebb a 2011. évihez viszonyítva. A szerződésmintás ügyérkezésben azért mutatkozik drasztikus csökkenés, mert 2012. március 1-től csak a bejegyzési kérelmet lehet előterjeszteni szerződésminta alkalmazásával, a változásbejegyzési kérelmet nem. A 2012. évi jogszabályváltozások a korábbi évekhez hasonlóan jelentős többletfeladatot adtak a cég és felszámolási csoportunknak, amelyből az alábbiak emelhetők ki: Az újonnan bevezetett adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési és változásbejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett, és bejegyezni kívánt tagok adóazonosító számát. A jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy a tagok személyében vagy egyéb cégadatban történik változás, így valamennyi 2012. január 1. után beérkezett kérelemre alkalmazni kell. Ezért ha a jogi képviselő nem tünteti fel a kérelem nyomtatványon a tagok adóazonosító számát minden esetben hiánypótlást kell kiadni. A jogszabályváltozás az adóregisztrációs eljárás lefolytatásához, az adószám érkezéséhez köti az egyórás bejegyzési határidő indulását. Sokat lassult így a bejegyzési kérelmek elintézése és a programnak jelenleg még sok hibája van. A bírósági ügyintézők munkáját nehezíti, hogy a napi folyamatos 1 órás érkezés mellett állandóan figyelnie kell azokat az alapbejegyzési kérelmeket, amelyek nem kaptak adószámot, mert külön jelzés nélkül az adószám érkezéssel elindul az 1 órás ügyintézési határidő. Az egyszerűsített cégeljárás csak alapbejegyzésnél kérhető, a változásbejegyzésnél nem.

44

Ez nem csupán azt jelenti, hogy a változásbejegyzési eljárásnál megszűnt az 1 órás ügyintézési határidő, hanem azt is, hogy a továbbiakban megváltozik a bírósági ügyintézők és bírák közötti munkamegosztás. Az ügyintézők ezen túl a közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég társasági formák változásbejegyzési ügyeiben járhatnak el, a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság stb. cégformák változásbejegyzési ügyeit érdemben bírák intézhetik. 2011 évben összesen 1199 egyszerűsített változásbejegyzési kérelem érkezett, amelyből 1048 volt a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, aminek érdemi elbírálása ezen túl bírói feladatkör. Az egy bíróra jutó havi érkezés így 80-100 üggyel több mint 2011 évben. Lényeges jogszabályváltozás, és ugyancsak megnöveli a munkaterhet, hogy a kényszer-végelszámolás helyébe a kényszer törlési eljárás lép, ami teljesen új intézmény. Eddig a kényszer-végelszámolás során a kényszer végelszámoló járt el, míg a kényszer törlési eljárásában a cég vagyonelemeinek felkutatása, értékelése, fedezeti jellegének megállapítása a bíróság feladata. Jelentős többletmunkát eredményez az is, hogy a folyamatban levő kényszervégelszámolási eljárásokat meg kell szüntetni, és kényszertörlési eljárást kell indítani. Ugyancsak lényeges változás, hogy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás esetén is kényszertörlési eljárást kell lefolytatni. 2012. január 1-től a civilszervezetek ellen is indítható csőd és felszámolási eljárás. Ez is növeli a bírák munkaterhét. A jogszabályváltozás többféle tájékoztatási kötelezettséget ír elő a bíróság számára. Az OBH elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárási vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről, valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról, illetve az eljárás valamennyi jelentős lépéséről. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. Ezen kívül a felszámolókkal szembeni kifogások eredményéről elektronikus úton tájékoztatást kell adni a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek. Ez a kötelező adatszolgáltatás mindenképpen többletfeladatot jelent, amellett, hogy az elektronikus kapcsolat kialakítására még nem kerül sor.

45

A Csőd törvény módosítás hatályba léptető rendelkezése is sajátos, mert a folyamatos ügyekről egyenként kell megállapítani, hogy jelenleg milyen stádiumban van, és ehhez képes az új vagy a régi jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni. Az illetékességi szabályok változása miatt 2012. március 1-től minden új ügyben, meg kell vizsgálni, hogy az adós megváltoztatta-e a kérelem beadása előtti 180 napban a székhelyét, mert ettől függ a bíróság kizárólagos illetékessége. (eddig a beadáskori székhely határozta meg az illetékességet. ) Várhatóan igen nagy lesz azoknak az új típusú nemperes eljárásoknak a száma, amelyek lehetővé teszik a megszűnt gazdálkodó szervezetek fennmaradt jogának (jellemzően zálogjog) törlését, amire eddig egyáltalán nem volt lehetőség. Ugyancsak problémás lehet a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos külön eljárás alkalmazása (szoros határidők, stb.) bár megyénkben ilyen ügy eddig nem indult. A táblázat adataiból kitűnően növekedett a munkateher a felszámolási ügyszakban is. 2012. évben 758 ügy érkezett, ami lényegében azonosnak tekinthető a 2011. évi érkezéssel, de folyamatos emelkedést mutat a 2010. évihez képest. Ezen belül a 2011. évhez hasonlóan a teljes éves érkezés fele cégbírósági kezdeményezésű. Ezen belül megfigyelhető, hogy míg 2010. évben a 692 ügyből 53 felszámolási eljárás indult cégbírósági kezdeményezésre, addig a 2011. évben 764 ügyből 354, és a 2012. évben 758 ügyből 356. Ennek oka, hogy a kényszer-végelszámolás alatt álló cégek esetében a kényszervégelszámoló kérte a felszámolási eljárás lefolytatását. A kényszer-végelszámolás eltörlése, és helyette a kényszertörlési eljárás bevezetése vélhetően a cégbíróság kezdeményezésére indult felszámolási ügyek számát csökkenteni fogja. Csődeljárás 2012-ben 2 indult, 2 befejezése mellet, 1 csődeljárás maradt folyamatban. A fentiekben csak részben felvázolt jelentős többletmunka ellenére a cégbírósági és felszámolási csoportunk a 2012. évben is időszerűen dolgozott, napi szinten az érkező ügymennyiséghez igazítva a feladatmegosztást, a bírák, az ügyintézők és minden igazságügyi alkalmazott között. Változatlanul gondot jelent, hogy a csoport munkáját nem érinti az ítélkezési szünet, ezért ezen időszak alatt is folyamatos a munkavégzés és emiatt a szabadságok kiadása nehézséget okoz.

46

3.4.4. A társadalmi szervezetek, alapítványok ügyei és a végrehajtási ügyszak. A társadalmi szervezetek és alapítványok ügyeiben az új bejegyzések száma lényegesen csökkent, mivel 2012. évben 84 ilyen ügy érkezett 95 került befejezésre és folyamatban maradt 34 ügy a 2011 évi 45-el szemben. Ez a számadat, az ezen ügyszakban dolgozó bírósági titkárok munkáját dicséri. A törvényszéki végrehajtók ügyforgalmi adatait a következő táblázat tartalmazza: Törvényszéki végrehajtók ügyforgalmi adatai Év

Érkezett

Befejezett

Folyamatban maradt

2011

6146

4173

7833

2012

5236

4193

8876

A táblázat adataiból kitűnően érzékelhető, hogy annak ellenére, hogy csökkent az ügyérkezés a folyamatban maradt ügyek száma tovább emelkedett, így jelenleg 8876 végrehajtási ügy van folyamatban.

3.5 Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokú ügyekben, a különféle ügyszakokban (peres, nemperes ügyérkezés, befejezés, folyamatban maradt ügyek – jelölve az adott ügyszakban tárgyaló tanácsok számát és munkaterhét, jelölve a kiemelt jelentőségű ügyek számát, jelezve a jogszabályváltozásokra visszavezethető lényeges változásokat). A törvényszék másodfokú fellebbviteli ügyszakának ügyforgalmát és az országos összehasonlító adatokat a tájékoztató mellékletének 20., 21. számú táblázata tartalmazza. 3.5.1. Büntető ügyszak. A megjelölt táblázatok adataiból is kitűnően a büntető ügyszakban a közvádas büntető fellebbviteli ügyek száma 2010. és 2011. évhez képest 2012. évben jelentős mértékben, 119 üggyel csökkent. A magánvádas és pót magánvádas ügyek érkezése változatlan maradt.

47

A korábbi évekhez képest az érkezésnek megfelelően a befejezett ügyek száma is csökkent, azonban mivel meghaladta az érintett év érkezését, örvendetes módon csökkent a folyamatban maradt ügyek száma a közvádas, magánvádas ügyszakban egyaránt. A nemperes ügyek tekintetében az a megállapítás tehető, hogy úgy az előzetes letartóztatással kapcsolatos, mint az egyéb nyomozási bírói feladatkörből eredő ügyérkezés az előző évekhez képest csökkent. A befejezések száma az érkezést meghaladta, így ezen ügyszakban folyamatban lévő ügy nem maradt. A szabálysértési másodfokú ügyek érkezése gyakorlatilag évek óta ugyanannyi és stagnál és tekintettel arra, hogy a befejezések száma meghaladta az érkezését, összesen csak három ilyen jellegű ügy maradt folyamatban. A büntető fellebbviteli ügyszak a fenti eredményét nehéz körülmények között tudta elérni, hiszen az évközi eltávozások miatt kirendeléssel kellett a létszámhiányt pótolni. 3.5.2. A polgári gazdasági és munkaügyi ügyszak. A civilisztikai ügyszakban valamennyi szakágra elmondható, hogy a 2012. évben a korábbi időszakhoz viszonyítva csökkent a polgári, gazdasági és munkaügyi peres ügyek száma. Tekintettel arra, hogy a befejezések száma összességében meghaladta a tényleges érkezéseket, így a folyamatban maradt ügyek száma is csökkent, mégpedig polgári ügyszakban 65-re a gazdasági ügyszakban 5-re, a munkaügyi ügyszakban pedig 13-ra. A polgári, gazdasági és munkaügyi nemperes ügyszakban az ügyérkezés némileg emelkedett, a befejezések száma minimálisan maradt el az érkezésektől, így gyakorlatilag változatlanul a korábbi időszakhoz képest összesen 71 ilyen ügy maradt folyamatban. A személyi résznél már részletesen kifejtettek szerint a felső korhatár elérése miatt ebből az ügyszakból távoztak a legtöbben, négyen, ezért is dicséret illeti a ténylegesen itt dolgozó, illetőleg felrendelt bíró kollégák munkáját, hiszen az ügyhátralék adatai egyáltalán nem növekedtek, sőt némileg javultak.

48

3.6. Az időszerűségi adatok – különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek – alakulása, az egyes helyi (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában). Az ítélkezés időszerűségének vizsgálatánál törvényszéki és helyi b íróságok tekintetében is különös figyelmet kell fordítani az egy éven túl, ezen belül a két és öt éven túli ügyek alakulására, a folyamatos ügyekhez képesti arányára. A helyi bíróságok tekintetében a tájékoztató mellékletének 22., és 23. számú táblázata tartalmaz adatokat összehasonlító jelleggel. 3.6.1. Büntető ügyszak. Az összesített adatokból megállapíthatjuk, hogy az időszerűség terén ezen ügyszakban változott a legkedvezőtlenebb módon a helyzet. A 2011. évi adatokhoz képest ugyanis, 2012-ben az egy éven túli ügyek száma 197-ről 306-ra, a kettő éven túli ügyek száma 16-ról 28-ra, a három éven túli ügyek száma 8ról 11-re, az öt éven túli ügyek száma pedig 2-ről 3-ra növekedett. Kiemelten nőtt az egy éven túli ügyek száma a központi helyi bíróságon, változatlanul magas a Jászberényi Városi Bíróságon és markánsan növekedett a Karcagi Városi Bíróságon. Ugyanez állapítható meg a Tiszafüredi Városi Bíróság esetében is. A növekedés okai a személyi részben már kifejtésre kerültek, miszerint a Szolnoki Városi Bíróság esetében három bírót kellett a Szolnoki Törvényszékre kirendelni, a Karcagi és Tiszafüredi Városi Bíróságon kialakult létszámhiány mérséklésére pedig más bírókat kellett ügyintézésre kirendelni. Mihelyt a létszámhelyzet stabilizálódik a törvényszék vezetésének arra kell törekedni, hogy ezen ügyszakban fokozatosan mérséklődjenek a hátralékok és javuljanak az időszerűségi mutatók, függetlenül attól, hogy a jelenlegi helyzetünk még mindig kedvezőbb, mint az országos átlag.

49

3.6.2. Polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszak. A már jelzett táblázatok adataiból ebben az ügyszakban is megállapítható, hogy a büntető ügyszakhoz képest lényegesen mérsékeltebb arányban, de nőtt az egy és két éven túli ügyek száma. Összességében az egy éven túli ügyek száma a 2011. évi 104hez képest a helyi bíróságok polgári és gazdasági ügyszakában 155-re emelkedett, a két éven túli ügyek száma 10-ről 24-re. Ezen ügyszakban öt éven túli ügy egyik évben sem maradt folyamatban. A munkaügyi ügyszakban megfigyelhető, hogy az egy éven túli ügyek száma lényegesen nem emelkedett, 57-ről 59-re, a két éven túli ügyek száma 10-ről 17-ra változott, míg az öt éven túli ügyek száma nem változott, mindkét év végén egy-egy ügy maradt folyamatban. A helyi bíróságaink közül ki kell emelni a Kunszentmártoni Városi Bíróság büntető ügyszakát, ahol 2012. év végén sem kettő sem öt éven túli ügy nem maradt folyamatban, ugyanígy a Mezőtúri Városi Bíróság büntető ügyszakát, ahol mindössze egy 2 éven túli ügy maradt folyamatban, és öt éven túli ügy nem maradt. Az adatok kissé kedvezőtlen elmozdulása mellett is meg kellett állapítani, hogy ezen ügyszakokban is kedvezőbb a helyzet az országos átlagnál. 3.6.3. Szabálysértési ügyszak. Szabálysértési ügyszakban a helyi bíróságok esetében megállapítható volt, hogy a folyamatban maradt 2650 peres ügyből 52 az egy éven túli, ami a folyamatos ügyek számához képest elenyésző. A fentebb részletezett három ügyszakra vonatkozóan a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát, a tárgyalótanácsok viszonylatában és az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában a tájékoztató mellékletének 28., 29., 30., 31. számú táblázata tartalmazza.

50

3.7. Az időszerűségi adatok – különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek –alakulása, a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában). Az alcímhez kapcsolódó statisztikai adatokat a tájékoztató mellékletének 24. és 25. számú táblázata tartalmazza. 3.7.1. Büntető ügyszak. A büntető ügyszakban a 2012. év végi adatok kedvezőbbet mutatnak, mint az azt megelőző évi. Ugyanis 2011. év végén 7 egy éven túli, 4 kettő éven túli és 2 három éven túli ügy maradt folyamatban, addig 2012 évben 5 egy éven túli, 3 két éven túli és 4 három éven túli ügy maradt. Öt éven túli folyamatban lévő ügy nincs. A százalékos arányszámok azért kedvezőtlenek, mert lényegesen csökkent a folyamatban lévő ügyek száma 42-ről 30-ra. 3.7.2. Civilisztikai ügyszak (polgári, gazdasági, közigazgatási). A már jelzett táblázatok adataiból megállapítható, hogy a civilisztikai ügyszakon belül a polgári és gazdasági ügyszakban az időszerűségi mutatók lényegesen nem módosultak. A polgári ügyszakban a 2011-ben regisztrált 39 egy éven túli ügy helyett 2012-ben 26, a 10 db. két éven túli ügy helyett 21 ügy, a 7 db. három év feletti ügy helyett 3 ilyen tartamú peres ügy maradt folyamatban. A gazdasági ügyszakban az egy éven túli ügyek száma 13-ról 17-re növekedett, a két éven túli ügyek száma 10-ről 6-ra csökkent. A három év feletti ügyek száma változatlanul 2 maradt, ugyanakkor sem a polgári, sem a gazdasági ügyszakban nincs öt éven túli ügy. A közigazgatási ügyszakban annyiban módosult a helyzet, hogy a 2 egy éven túli ügy helyett 8 db. egy éven túli ügy van, viszont nincsen sem két éven túli, sem öt éven túli ügy. Mindkét ügyszakban a befejezett ügyekre vonatkozó, hasonló időszerűségi megbontást a már jelzett 24. és 25. számú táblázatok tartalmazzák, amelyből kiderül, hogy a befejezések közül igen n agy arányú az egy éven, két éven túli ügyek aránya.

51

A fentiekben részletezett mutatók országos viszonylatban kedvezőbbek az átlagnál. A büntető és a civilisztikai ügyszakra vonatkozóan is az egy tanácsra eső átlagérkezést és havi átlag befejezést, valamint a tárgyalási napok számát és az ehhez kapcsolódó egyéb adatokat a 19. számú, valamint a 28. és 29., 30., 31. számú táblázatok tartalmazzák a mellékletben.

3.8. Az időszerűségi adatok – különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek – alakulása, a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva (peres, nemperes ügyekben a befejezett és folyamatban maradt ügyekre vonatkozóan, a különféle ügyszakok bontásában, peres ügyeknél jelezve a tárgyévi átlagos tárgyaló tanácsszámot, a tárgyalások éves és egy tárgyalási napra eső számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában, az éves tárgyalási napok számát a tárgyaló tanácsok viszonylatában).

Ezen alcímhez kapcsolódó statisztikai adatokat a már jelzett 24. és 25. számú táblázatokból lehet megismerni a mellékletben. 3.8.1. Büntető ügyszak. A büntető ügyszakban a folyamatban maradt 258 ügyben 2012. évben két éven túli ügy nem volt, az egy éven túli ügyek száma is mindössze 2. Ez az adatsor is a fellebbviteli ügyszakban dolgozó bírák munkáját dicséri. 3.8.2. Civilisztikai ügyszak. Ebben az ügyszakban sincs kettő éven túli ügy folyamatban, a polgári fellebbvitelben az egy éven túli ügyek száma egy, a gazdasági fellebbvitelben, illetve a munkaügyi fellebbvitelben ilyen tartamú folyamatban lévő ügy 2012. évben nem maradt. Az adatsor ugyancsak a fellebbviteli ügyszakban dolgozó bírákat érinti, dicséri, tekintettel arra is, hogy törvényszéki szinten ebből az ügyszakból a felső korhatár elérése miatt négy bíró távozott. Megjegyzendő, hogy a szabálysértési fellebbviteli ügyszakban teljesen hátralékmentes az ügyintézés, hiszen a három folyamatban maradt ügyből három 0-3 hónap szerinti folyamatos ügy. A befejezett ügyekre vonatkozó adatsorok hasonló rendkívül pozitív adatokat tartalmaznak az eljárás időtartama szerinti bontásban. A másodfokú fellebbviteli tanácsok működésének adatait a tájékoztató mellékletében szereplő 28., 29., 30., 31. számú táblázatok tartalmazzák.

52

4. A BÍRÓI MUNKA MEGALAPOZOTTSÁGA, A BÍRÁK TELJESÍTMÉNYE

4.1. Az ítélkezési munka megalapozottsága (az első fokon hozott befejező határozatok, és a fellebbezések viszonyszáma, a fellebbezés elbírálása során hozott határozatok megoszlása, a felülvizsgálattal érintett ügyek száma és a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok megoszlása).

A helyi bíróságokon és a törvényszéken első fokos ügyszakban dolgozó bírák tevékenységének szakmai és minőségi megítélése szempontjából igen fontos mutató, hogy a felsőbb szintű, felsőbíróságokon hozott határozatok, az elbírálás iránya és végeredménye szerint hogyan alakultak. A fellebbviteli ügyszakban dolgozó bírák megítélése szempontjából e körben a felülvizsgálattal érintett ügyek száma, illetve a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok mikénti megoszlása ad útmutatót. 4.1.1. Helyi bíróságok. A Szolnoki Törvényszékhez tartozó helyi bíróságainak büntető ügyszakára vonatkozó adatokat a melléklet 32. illetve 33. számú táblázata tartalmazza, a helyi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakában pedig a 36., 37. számú táblázatok tartalmazzák ezeket az adatokat helyi bíróságonkénti és bíránkénti megbontásban. Ha a fellebbezések viszonyszámát nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2012. évben a büntető ügyszakban 3939 ügyet fejeztek be (Bny. nélkül) és e körben a törvényszékre 926 ügy érkezett, ami az ügyek 23,5 %-át jelenti. Polgári ügyszakban ez a viszonyszám 5249, illetve 809, és az ügyek 15,4 %-át fellebbezték meg. Gazdasági ügyszakban 163 és 17 az aránypár, ami az ügyek 10,4 %-át jelenti. Munkaügyi ügyszakban 642 és 77, ami a fellebbezett ügyek számának 12 %-át jelenti. Szabálysértés esetében, ahol több mint 7000 ügyet fejeztek be és 82 érkezett a fellebbviteli bíróságra, ez a viszonyszám alig 1 %. Ha a másodfokú határozatok irányultsága szempontjából vizsgáljuk az összesített adatokat (32., 36. számú táblázat) akkor azt tapasztaljuk, hogy a büntető ügyszakban a helybenhagyással befejezett ügyek aránya 37,1 %, a különböző okból megváltoztatásra kerülő ügyek aránya 58,1 %, a hatályon kívül helyezések aránya pedig 4,8 %. Ezek az arányszámok gyakorlatilag teljesen megfelelnek a 2011. éves adatoknak. A civilisztikai ügyszakot érintően ez a mutató a polgári, gazdasági és munkaügyi ügyszakban a következő képet mutatja. A helybenhagyással végződő ügyek aránya

53

54,2 %, szemben a 2011. évi 50,8 %-kal. Részben megváltoztató határozat 18,6 %, a megváltoztató határozat 11,9 %-ot, az egyéb módon befejezett ügyek aránya 12,2 %ot, és a hatályon kívül helyezés mindössze 3,1 %-ot jelent. Ha bíránként vizsgáljuk meg az egyes adatsorokat (melléklet 36. és 37. számú táblázata) ismételten azt tapasztaljuk, hogy igen nagy az eltérés mindkét ügyszakban a tekintetben, hogy egy-egy bíró kollégának hány fellebbezéssel érintett ügyet kell írásba foglalnia és felterjesztenie. Az indokolási kötelezettség eltérő mértéke és volumene miatt ez különösen érdekes a büntető ügyszakban, ahol nyilvánvalóan lényegesen nagyobb munkát igényel annak a bírónak a tevékenysége, akinek 36 – 32 fellebbezett határozatot kell írásba foglalnia, mint akinek ennél lényegesen kevesebbet. A civilisztikai ügyszakban ez a mutató ugyan sokkal kiegyenlítettebb, de itt is vannak lényeges eltérések, hiszen a legtöbb fellebbezett határozat két bíró kolléga esetében 20, míg a többiek esetében átlagosan 10 ügyet jelent. A bíróságokra és bírákra vonatkozó számok évről évre változnak, egy kicsit hullámoznak, de összességében azt mutatják, hogy a helyi bíróságainkon, változatlan színvonalas ítélkező munka folyik számos kiemelkedő teljesítménnyel. 4.1.2. Szolnoki Törvényszék. A Szolnoki Törvényszék büntető első fokú ítélkezésére vonatkozó minőségi adatokat a 35. számú táblázat, a civilisztikai ügyszakra vonatkozó adatokat pedig a 39. számú táblázat tartalmazza. A büntető ügyszak tekintetében a 35. számú táblázat adataiból meg lehet állapítani, hogy a 2012. évben az ítélőtáblától visszaérkezett másodfokú határozatok közül (ami 111) 77 ügyben helybenhagyó (69,4 %), 22 ügyben megváltoztató (19,8 %), 8 ügyben részben megváltoztató (7,2 %), 3 ügyben hatályon kívül helyező (2,7 %), 1 ügyben egyéb rendelkezést tartalmazó határozat született (0,9 %). A civilisztikai ügyszakot érintően, amely magában foglalja a polgári, gazdasági, közigazgatási, cég, csőd és felszámolási ügyszakot a 39. számú táblázat adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy az ítélőtábla 2012. évben 218 határozatot vizsgált felül, amelyek közül 125 ügyben (57,3 %) helybenhagyó, 24 ügyben részben megváltoztató (11 %), 16 ügyben megváltoztató (7,3 %), 23 ügyben hatályon kívül helyező (10,6 %), 30 ügyben egyéb rendelkezést tartalmazó határozat született (19,8 %). A Szolnoki Törvényszéket érintően a Kúriáról 2012. évben visszaérkezett másodfokú határozatok a következő képet mutatják: A melléklet 34. számú táblázatából kitűnően büntető ügyszakban összesen 9 határozat érkezett vissza 2012. évben, amelynek eredményeként mind a 9 ügyben a

54

felülvizsgálati kérelmet, vagy indítvány elutasítására került sor, amely 100 %-os arányt jelent.

A civilisztikai ügyszakunkat érintően 2012. évben a Kúriáról 54 ügy érkezett vissza, melyek közül 7 ügyben a felülvizsgálati indítvány elutasítására került sor (12,9 %), 32 ügyben helybenhagyó határozat született (59,3 %), 1 ügyben részben megváltoztató döntés született (1,9 %), 14 ügyben hatályon kívül helyező döntés született (25,9 %), megváltoztató, vagy egyéb rendelkezést tartalmazó másodfokú határozat nem született. Bár országos szintű összehasonlító adatok nem állnak a rendelkezésünkre, de az előbb felsorolt adatok és viszonyszámok arra engednek következtetni, hogy a törvényszék első fokú ügyszakában, a felülvizsgálati eljárások esetében pedig a fellebbviteli ügyszakában is az ítélkezés színvonala változatlanul megfelelő és igényes munkát takar, ami a bírói munka megalapozottságát húzza alá.

4.2. A bírák egyéni teljesítménye (a mérésre kialakított módszerek, az összehasonlítható adatok jellege, a közzététel módja).

A törvényszéken és a helyi bíróságokon dolgozó bírák egyéni teljesítményéről a bírósági statisztika, az ügyforgalmi adatok, valamint a bírói egyéni adatszolgáltatásból kigyűjtött adatok alapján, a bírák egyéni teljesítményének mutatói ellenőrzötten megállapításra kerülnek, összehasonlítva a működése helyének bírói átlagával, illetve a törvényszéki átlaggal. Az időszerűségi mutatók (befejezett, folyamatban lévő ügyek aránya, az egy éven túli ügyek aránya stb.) kimutatásra kerülnek, emellett az érintett bírák fellebbezett ügyeire vonatkozó határozatok megoszlását is megállapítjuk. Az ezek az adatok havi rendszerességgel készülnek el és vezetői értekezleteken minden egyes igazgatási vezetőnek a rendelkezésére bocsátjuk, hogy az általuk vezetett bírósági egységen dolgozó bírák elé tárják, mintegy közzétegyék ezeket az adatokat, hogy a bírák a saját teljesítményükkel tisztában legyenek, összehasonlítva munkájukat bíró kollégáikkal. A törvényszéki és a helyi bírósági bírák egyéni teljesítményét 2012. évre vonatkozóan a következő táblázatok részletezik:

55

Büntető ügyszak – 2012. évben

Tárgy.kív.

Összesen

Foly. maradt 2012.XII.31-én

Tárgyalási napok száma

Tárgyalt ügyek száma

Régi ügyek 1 éven túliak

147 145 118 127 129 10 47 57 93 63 143 105 107 34 179 258 76 459

79 62 69 82 61 24 15 11 36 26 56 49 29 13 138 -

22 18 5 21 21 3 4 5 8 3 21 6 10 2 38 -

70 56 45 60 53 9 14 32 52 20 63 50 53 16 3 199 87 458

171 136 119 163 135 36 33 48 96 49 140 105 92 31 179 199 87 458

66 79 68 66 76 3 4 60 76 91 66 76 1 100 18

84 81 80 77 77 23 14 28 55 59 73 65 43 21 87 -

206 160 210 253 228 50 35 53 141 89 219 116 125 41 177 -

13 16 11 17 22 3 14 15 24 13 7 -

Szolnoki VB. össz.: (Bny. nélkül

1838

750

187

882

1819

832

867

2103

155

Dr. Budai László Táborosné dr.Varga Rozália Dr. Budai Marianna Ujszászi Zoltánné dr. Dr. Varga Mónika Dr. Molnár Gergely

178 221 213 190 3 -

71 112 73 75 15 12

5 22 10 14 2 1

106 93 106 88 2 1

182 227 189 177 19 14

94 111 118 118 3 -

80 90 91 97 24 11

178 252 188 226 58 24

25 14 12 28 3 -

Jászberényi VB.össz.:

805

358

54

396

808

444

393

926

82

Dr. Kele Katalin Dr. Andor Magdolna Plesuné dr. Farkas Zs. Dr. Tolnai Eszter Dr. Andódi Henrietta (titkár)

253 180 127 2

100 94 48 -

22 14 8 -

110 76 51 2

232 184 107 2

114 122 70 1 -

96 82 54 1 -

277 220 160 1 -

20 27 15 -

Karcagi VB össz.:

562

242

44

239

525

307

233

658

62

Dr. Ivanov Dömötör

268

125

31

119

275

69

134

413

3

Kunszentm.VB. össz.:

268

125

31

119

275

69

134

413

3

Dr. Hendrey Edit Dr. Balla Klára Dr. Hegyei László

255 5 4

96 6 -

29 -

90 5

215 6 5

98 -

70 4 -

152 6 -

7 -

Mezőtúri VB össz.:

264

102

29

95

226

98

74

158

7

Plesuné dr. Farkas Zs. Dr. Hatvani Emese Dr. Kocsis Péter

186 94 42

61 67 10

26 3 7

60 47 5

147 117 22

79 75

60 57 10

164 141 25

12 27

Tiszafüredi VB össz.:

322

138

36

112

286

154

127

330

39

Megye összesen:

4059

1715

381

1843

3939

Ítélettel

Dr. Gy. Molnár Sándor Dr. Lakatos Tamás Dr. Tolnai Eszter Dr. Oláh Barbara Dr. Hajdú Anna Dr. Rochlitz Zoltán Dr. Nagy Orsolya Dr. Kocsis Péter Dr. Varga Mónika Dr. Hernádi Ildikó Dr. Urbán Réka Dr. Molnár Gergely Albelné dr. Hoksári Éva Dr. Pócs Teodóra Dr. Deák Szilvia (B) Dr. Tolnai Györgyi (titkár) Albelné dr.Hoksári Éva (titkár) Dr. Deák Szilvia (Bny)

Bíró neve

Érkezés 2012. évben

Tárgyaláson egyéb módon

Befejezés

1904 1828 4588

348

56

Polgári ügyszak – 2012. évben

Bíró neve: Dr. Serestyén Katalin Dr. Kiss Kamilla Dóra Dr. Maczkó Havaska Dr. Miklós György Kissné dr. Szabó Judit Dr. Stass Anikó Dr. Rimaszombati Éva Dr. Tolna András Dr. Karmazin Orsolya Dr. Munkácsi Magdolna Dr. Kiss Kornélia Orsolya Dr. Borbély-Szabó Franciska Tóthné dr. Drenkó Szilvia Bali Józsefné dr. Dr. Polgár Éva Dr. Kóródi Tünde Dr. Válik Edina

Szolnoki VB összesen: Dr. Tóthné dr. Gyárfás K. Dr. Császár Ida Dr. Ivanics Erzsébet

Jászberényi VB össz.: Dr. Tóth István Dr. Kovács Krisztián Dr. Szabó István Dr. Karácson Éva Dr. Kun Erzsébet

Karcagi VB összesen:

Érkezés 2012. évben

79 189 281 165 147 256 13 28 250 285 129 45 30 56 240 167 20 2380 321 297 316 934 75 283 215 573

Befejezés Összesen

Foly. maradt 2012.XII. 31-én



Régi ügyek 1 év felett 3

Ítélettel

Tárgy. egyéb mód

Tárgy. kívűl

31

12

18

61

16

22

79

76

33

47

156

136

52

245

7

105

81

66

252

113

83

405

15

80

15

79

174

-

55

193

-

99

76

35

210

56

70

313

8

92

57

61

210

131

76

336

4

34

10

2

46

2

22

76

1

20

6

12

38

-

19

80

-

104

83

48

235

121

81

329

12

87

118

64

269

106

82

384

15

13

18

9

40

120

9

45

7

46

24

15

85

-

36

154

-

3

3

11

17

11

2

10

-

28

4

11

43

-

12

50

-

84

94

50

228

120

78

330

7

88

46

26

160

122

67

300

17

15 1005

20

11

46

18

28

90

3

700

565

2270

1072

794

3419

99

140

97

72

309

139

70

377

9

120

80

99

299

137

79

447

9

55 315

137

90

282

149

65

457

20

314

261

890

425

214

1281

38

24

13

13

50

-

16

73

-

203

46

83

332

72

82

438

-

109

21

59

189

128

65

280

16

2

-

-

2

-

3

4

-

2

-

-

2

-

1

2

-

16

340

80

155

575

200

167

797

Dr. Ecsédi Hajnalka

103

68

18

9

95

44

60

182

-

Csontosné dr. Török Márta

189

143

16

42

201

47

86

391

4

Kunsztm. VB össz.:

292

211

34

51

296

91

146

573

4

Dr. Hegyi László

167

111

21

29

161

52

79

318

6

Dr. Balla Klára

169

117

12

26

155

59

87

346

4

Mezőtúri VB összesen:

336

228

33

55

316

111

166

664

10

Dr. Szalay Katalin

154

78

56

27

161

51

81

311

5

Dr. Szakács Hajnalka

152

59

53

58

170

50

99

303

7

Tiszafüredi VB össz.:

306

137

109

85

331

101

180

614

12

2000

1667

7348

179

Megye összesen:

4821 2236

1270

1172 4678

Előző időszakról

Érkezett: 2012. éves

Inten zitás

57

Átla gérke zés

A tanács elnöke

Időszak végén

Befejezés

Folyamatban maradt

Munkaügyi bíróság – 2012. évben

Bíró neve

Érkezés

Itélettel

Tárgyaláson egyéb módon

Tárgyaláson kívül

Összesen

Folyamatban maradt



Folyamatban maradt 1 éven túli ügyek

Befejezett

Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella

166

70

59

32

161

115

82

395

46

Dr. Tóta Erzsébet

232

119

50

66

235

121

79

456

23

Dr. Nagy Gabriella

147

38

34

44

116

88

40

187

8

Dr. Kovács Piroska

19

48

13

7

68

-

37

132

-

Bali Józsefné dr.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Dr. Stass Anikó

-

1

-

-

1

-

1

1

-

Összesen

564

276

156

149

581

324

239

1171

77

Cégbíróság – 2012. évben Érkezés

Befejezés

Folyamatban maradt

(Cg. + Cgt.)

(Cg. + Cgt.)

(Cg. + Cgt.)

Mészárosné dr. Balyi Ildikó

1605

1603

77

Dr. Császiné Dr. Dupcsák Csilla

1800

1769

147

Dr. Emri Ágnes

1820

1776

148

Dobos Andrea

881

843

36

Marsi Melinda

893

857

31

Dr. Szentmiklósi Attiláné

867

825

29

7866

7673

468

Összesen:

Felszámolási csoport – 2012. évben Érkezés

Befejezés

Folyamatban maradt (Fpk.)

Dr. Takó Kornélia

(Fpk.) 379

(Fpk.) 276

Dr. Válik Edina

379

286

635

Összesen:

758

562

1310

675

58 tárgyaláson Dr. Kissné dr. Nedesán M. Dr. Rochlitz Zoltán Dr. Kovacsics L.(1. tanács) Dr. Víghné dr. Tigyi A. Dr. Kiszelyné Dr. Pongrácz Zs. Bf. összesen Dr. Kissné dr. Nedesán M. Dr. Rochlitz Zoltán Dr. Kovacsics L. (1.tan.) Dr. Víghné dr. Tigyi A. Dr. Kissné dr. Nedesán M. Dr. Vígh Zsolt Sólyomváriné dr. Dr. Nádor Zoltán Dr. Nádor Zoltán Soósné dr Sólyomváriné dr. Dr. Kiszelyné Dr. Nagy Orsolya Dr. Rochlitz Zoltán Dr. Pongrácz Zs. Dr. Vigné dr.T.A. Dr. Kissné dr.N.M Dr. Nánásiné

Hidvéginé dr.

Dr. Ráboldné

Dr. Sándorné Dr. Kun E.

Szf. Szf. Szf. Szf. Bny. Bny. Bny. Bny. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Bnyf. Pf.Pkf. Mf. Gf.Gpkf. Pf.Pkf. Mf. Gf.Gpkf. Pf.Pkf. Mf.Mpkf. Gf.Gpkf. Pf.Pkf. Mf.Mpkf. Gf.Gpkf. Pf.Pkf. Mf.Mpkf. Gf.Gpkf.

151 139 10 300 6 6 3 -

33 41 23 2 26 15 -

189 180 110 471 16 966 16 13 14 43 1 13 1 1 70 84 15 54 7 24 34 43 24 326 1 3 67 2 38 2 276 76 9 98 5

81

339 69 17 4 8 466 64 25 16 13 10 2 66 27 27 30 25 86 195 39 16 26

28 6 1

Dr. Jenővári Éva Dr. Pongrácz Zs. Dr. Vígh Zsolt Sólyomváriné dr. Dr. Nádor Zoltán Büntető össz: Dr. Rakonczai I. Tóthné dr. Drenkó Szilvia Dr. Kis István Dr. Sándor Géza Gyöngyné dr. Polgári össz: Dr. Rakonczai I. Gyöngyné dr. Tóthé dr. Drenkó Szilvia

75 15 2 48 1 14 13 11 7 45 44 41 28 8 34 155 31 16 25

Gazdasági össz: Dr. Bana Imre Dr. Kis István Dr. Serestyén Katalin Közigazgatási össz. Pk. (Fmh; Gpk.) Pk. (egyéb nemperes)

72 95 66 161 3

81 178 76 156 410 38

7

Összesen

Pf. Mf. Gf. Gpkf. Mpkf. Pkf. Pkk. Pk.

5

18

34

97 87 29 218 6 0 437 1 13 1 1 107 1 47 2 16 2 28 58 2 34 2

tárgyaláson kívül 98 107 74 234 4 19 536 16 12 20 47 70 84 15 57 7 24 34 43 24 196 1 58 28 2 223 18 4 75 3

összesen 195 194 103 452 10 19 973 16 12 20 47 1 13 1 1 70 84 15 57 7 24 34 43 24 303 1 1 105 2 44 4 251 76 6 109 5

73 68 152 293 1 2 43 2 33 15 40 3 65 13 5 2 51 12 4 10 6 2 34 28 26 20 3 45 122 31 7 17

2,3 2,2 5,0

55 57 12 61 130 -

7,9

17 16 9 4 46 29 29 23 30 34 145 29 17 22

10 9 5 7 31 14 12 15 42 83 10 8 12

349 71 14 4 6 463 65 27 25 14 11 77 43 41 38 30 76 228 39 25 34

68 120 95 81 296 1

30 75 35 35 145 40

98 195 130 116 441 41

3,6

6,8

6,8

3,8

6-12 hó között 7 13 36 56 4 1 1 2 -

1 év felett 2 2 1 -

6 1 1 3 1 1 1 6 7 6 4 8 25 6 4 3

1 2 1 5 3 1 12 14 12 10 15 51 12 2 11

13 9 7 7 23 -

25 6 1 1 8 -

59

A táblázatok tartalmából megállapítható, hogy a helyi bíróságok büntető ügyszakában, a munkaügyi ügyszakban a törvényszéken, ide értve a cég és felszámolási ügyszakot is, a korábbi éveknek megfelelően valamennyi ügyszakban, valamennyi bírót érintően a peres ügyek tekintetében kezelhető ügymennyiséggel kellett dolgozni. Érzékelhető ugyanakkor, hogy a helyi bíróságok civilisztikai ügyszakában a már korábbiakban részletezett okok elsősorban a létszámhiány, a tartós távollétek következtében egyes bíróságok, valamint egyes bírák munkaterhében aránytalanságok alakultak ki, így jól látható, hogy különösen a Jászberényi Városi Bíróság bírái és a Szolnoki Városi Bíróság bírái esetében ez a munkateher a korábbi időszakhoz képest lényegesen emelkedett. A bírák egyéni teljesítményének értékelésekor a táblázatok adataival összefüggésben hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az előbbi megállapítások a bírák peres ügyeinek ügyintézésére vonatkoztak a tényleges munkateher nagyságának meghatározásánál figyelembe kell azonban venni azt is, hogy több kolléga változatlanul részt vesz a peren kívüli ügyek intézésében is, valamint a szabálysértési ügyek elbírálásában. Az elmúlt évek során, amikor a bírák egyéni teljesítményét elemeztük és vetettük össze, akkor zsinórmértéknek tekintettük évente a 200 ügy befejezését. Ha rápillantunk a táblázat erre vonatkozó adataira, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a helyi bírák túlnyomó többsége ezt a számot meghaladó, illetve lényegesen meghaladó ügymennyiséget fejezett be. Közülük a büntető ügyszakban dr. Ivanov Dömötör kunszentmártoni városi bírósági elnököt, és dr. Kele Katalin karcagi városi bírósági megbízott elnököt emelném ki, akik 275, illetve 232 ügyet fejeztek be. A civilisztikai ügyszakban ilyen szempontból kiemelkedik dr. Kovács Krisztián karcagi városi bírósági bíró teljesítménye, aki 332 ügyet fejezett be, illetve dr. Tóthné dr. Gyárfás Kataliné, aki 309 ügyet fejezett be. A munkaügyi ügyszakban pedig dr. Tóta Erzsébet munkaügyi bíró, aki 235 ügyet fejezett be 2012. évben. Szerencsére a névsort még hosszasan tudnám folytatni. A törvényszéki első- és másodfok esetében meg kell jegyezni, hogy a már korábban részletezett problémák miatt elsősorban a felső korhatár elérése miatt nagy számban eltávozó bíró kollégák munkájának kiesése miatt a működőképességünket kirendelésekkel kellett megőrizni. A fentiek ellenére a fellebbviteli büntető ügyszak mindkét tanácsa, valamint a civilisztikai ügyszak megmaradt mindkét tanácsa (a négy helyett) kiemelkedő munkát végzett. Vonatkozik ez a megállapítás a büntető, a civilisztikai, ezen belül a polgári, gazdasági és közigazgatási ügyszakban dolgozó első fokú bírák munkájára is, miként a cég, csőd és felszámolási ügyszakban dolgozó bíró kollégákra is.

60

Mindannyian tudjuk, hogy a számok mögött eltérő jellegű, nagyságú és munka igényességü ügyek húzódnak. A jelenlegi statisztikai módszer nem tükrözi pontosan vissza az egyes ügyekben ténylegesen felmerülő bírói munkaterhet. Ezek pontos mérésére a most kibontakozó új statisztikai és teljesítménymérő rendszer nyújthat majd kellő alapot. Ezzel kapcsolatosan azonban megjegyezhető, hogy ilyen nagyságú törvényszék esetében, mint a szolnoki, a különböző igazgatási szinten dolgozó bírósági vezetők kellően informáltaknak kell lenni ahhoz, hogy az arányosságra törekedve próbálják a bírák arányos munkaterhelését kialakítani és biztosítani. A törvényszék vezetésének változatlan törekvése az, hogy akár eseti akár tartós kirendeléssel, de a jövőben is valamennyi bíróságon megpróbálja biztosítani az arányos munkaterhet és ezzel párhuzamosan lehetőleg az ügyhátralék arányos csökkentését.

61

5. A BÍRÓSÁGI TITKÁROK, FOGALMAZÓK, BÍRÓSÁGI ÜGYINTÉZŐK FOGLALKOZTATÁSA.

5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata. (Törvényszéki/járási, /közigazgatási és munkaügyi/ bírósági szinten – bíró mellé beosztottak száma, a beosztás időtartama, önálló jogkörben intézendő ügyek, kijelöléssel érintettek száma, hol és mennyien váltják ki a bírói munkát, stb.). Hogyan, milyen módon történik a titkárok alkalmaztatása, foglalkoztatása. A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák, javaslatok ismertetése. Összesen hány titkár került kijelölésre szabálysértési ügyekben történő eljárásra. Rövid tájékoztatás arról, hogy a titkárok közül hány fő kapott a tárgyévben határozott idejű bírói kinevezést.)

A titkári létszámhelyzet 2012. évi alakulását a 9. számú táblázat rögzíti és az abban foglalt adatokat elemző értékelése a létszámhelyzettel kapcsolatban megtörtént. A táblázat azt mutatja, hogy 2012. január 1. napján 15 bírósági titkár volt a törvényszék területén, 2012. december 31. napján pedig 18 titkár. Az év közbeni változások alakulása alapvetően nem érintette a titkárok megoszlását az egyes bíróságok között. Az év végi helyzet a következő volt: Titkárok száma Szolnoki Törvényszék

3

Szolnoki Járásbíróság

11

Jászberényi Járásbíróság

2

Karcagi Járásbíróság

1

Kunszentmártoni Járásbíróság

1

Szolnoki Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság

0

Mezőtúri Járásbíróság

0

Tiszafüredi Járásbíróság

0

A Tiszafüredi Járásbíróságon 2012. április 1. napja óta nem volt titkár.

62

Általánosságban: Az egyes bíróságokon ténylegesen dolgozó titkárok száma eltér a feltüntetettektől. Év közben a titkárok személyi összetételében nagyobb mértékű változások következtek be. A legjellemzőbb példa erre a Szolnoki Járásbíróság titkárainak számában és a személyekben bekövetkezett változások, amelyeknek oka az volt, hogy több titkár határozott idejű bírói kinevezést kapott, ugyanakkor új titkári kinevezésekre került sor. Az év első felében többen voltak, akik szülési szabadságon, illetve tartós távolléten voltak, az új titkári kinevezések jellemzően az év második felében történtek, azaz a titkári létszám és annak személyi összetétele viszonylag nagymértékben változott, így a ténylegesen dolgozó titkároké is. A ténylegesen dolgozó titkári létszám 4-9 fő között mozgott. A vizsgálandó téma szempontjából lényeges az is, hogy a nyugdíjazással is érintett bírói karból többen kirendelésre kerültek, egyéb okból nem végeztek munkát (betegség, stb.), ezért a ténylegesen dolgozó bírói létszám több bíróságon drasztikusan lecsökkent. Ezek a tények egyértelműen kihatottak a változó létszámú és összetételű bírósági titkárok foglalkoztatására. Az egyes titkárok feladatának meghatározása részben a bírósági érdekeknek és az adott bíróság érdekeinek megfelelően változott az év közben, majd az év végére lényegében kialakult a jelenlegi rendszer. A bírósági titkárok foglalkoztatásának komplex célkitűzései az említett okokból teljes mértékben nem valósulhattak meg, figyelemmel a szabálysértési ügyek aránytalanul nagy, és a végrehajtási ügyek viszonylag nagy számára. A teljes megyei foglalkoztatás szempontjából eltérő módon, de kihatással voltak egyes bíróságokon az említett tények, továbbá a kieső bírák munkája részbeni átvételével, intézésével, kezelésével járó többletmunka is. Megmutatkozott ugyanakkor a bírósági titkár, titkári munka jelentősége, az alkalmazás, foglalkoztatás lehetőségeinek széles köre. - o A Szolnoki Törvényszékre kinevezett három bírósági titkár közül 2 a civil szervezetek bejegyzésével kapcsolatos területen dolgozott, az ügyelosztási rendnek megfelelően. A munkájuk a bírói munka kiváltására alkalmas azzal, hogy az adott terület bírói gyakorlata kevésbé kialakult, mint más területeké. Ennek következtében, és mert az egyik titkár bírói kinevezést kapott és helyébe új, korábban a közigazgatásban dolgozó titkár lépett, fokozott szakmai felügyeletet, segítséget igényelt és igényel munkájuk. Ezt a felügyeletet, irányítást a törvényszék elnökhelyettese, a kollégiumvezető-helyettes úr és megválasztása után a kollégiumvezető úr gyakorolja.

63

Egy titkár 2012. évben gyesen volt és jelenleg is ott van. Ő a csőd és felszámolási ügyeket intézte korábban. A Szolnoki Járásbíróságon a 11 titkárból ténylegesen 9 titkár dolgozott 2012. második felében és ez a helyzet jelenleg is. A ténylegesen dolgozó 9 titkár foglalkoztatása és beosztása a korábbihoz képest új rendszerben és munkamegosztás alapján került kialakításra. A 4 titkár a szabálysértési ügyeket intézi, közülük egy a magánvádas, illetve büntető ügyszakba tartozó ügyeket is. A szignálás automatikus. Az új elem az, hogy olyan bírósági ügyintéző került a titkárok mellé, aki korábban más feladatot látott el. Most a bírósági titkárok munkáját közvetlenül segítő feladatot kapott. A titkárok munkáját 4 fő írnok/tisztviselő is segíti. A civilisztika területén a végrehajtási ügyeket alapvetően szintén 4 bírósági titkár intézi, azonban e területre három olyan bírósági ügyintéző került beosztásra, akik korábban szintén más területen dolgoztak, pl. leíró iroda vezetőjeként, most pedig a titkárok mellé rendelve látják el feladatukat. Ez a csoport a végrehajtási ügyek mellett ellátja a peren kívüli ügyekkel kapcsolatos ügyintézést is. A fenti intézkedések célja a titkárok munkája eredményességének növelése volt. A 2012 decemberében kinevezett 9. dolgozó titkár a cégbírósági kirendelését követően egyrészt a panasznap ellátását segíti, és részben szervezi, a megszűnt bírói tanácsok kurrenciáját. Intézi a távollévő bírák ügyeit, előkészít döntéseket, a tárgyaló bírák munkáját is segíti. A Jászberényi Járásbíróságon a két titkár közül az egyik a végrehajtási ügyeket intézi, az ő munkáját bírósági/végrehajtási ügyintéző is segíti. A másik bírósági titkárnak a szabálysértési titkári hatáskörbe tartozó ügyek intézése a feladata. A végrehajtási ügyeket intéző titkár feladata a peren kívüli ügyek intézése is. A Karcagi Járásbíróságon dolgozó titkár a szabálysértési ügyeket intézi. A Kunszentmártoni Járásbíróságon egy bírósági titkár önállóan intézi a végrehajtási, a szabálysértési peres és peren kívüli, valamint a polgári peren kívüli ügyeket. Az elmúlt évben a titkárok szakmai munkáját a kollégiumvezető-helyettes, majd kinevezésüket követően a kollégiumvezetők felügyelték. A helyi bíróságokra vonatkozóan az ellenőrzés elsősorban a helyi bírósági vezetők feladata volt azzal, hogy havonta jelzéssel éltek a felmerült szakmai vagy a kapcsolódó kérdések tekintetében.

64

A törvényszék elnökhelyettese, mint oktatásfelelős is, vett részt elsősorban a törvényszéki titkárok munkájának felügyeletében, segítésében. A titkárok és a bírósági ügyintézők arányának változása miatt egyértelmű szakmai és igazgatási szervezési jellegű következtetést levonni még nem lehet a Szolnoki Járásbíróság új megoldása eredményességét és hatékonyságát illetően, de az eddigi működés kedvezőnek tűnik. A titkároknak a peres ügyszakokban történő foglalkoztatása, a bírói felkészítésre, bírósági tevékenységre történő felkészítésére irányuló törekvés kevésbé tudott érvényesülni, mint szerettük volna. Tény ugyanakkor, hogy a titkári önálló hatáskör a munka jellege, a felelősség terhe ma már közelít a bírói munka egyes elemeihez, különösen a szabálysértési ügyek tekintetében, és tény az is, hogy az említett nehézségek ellenére, elsősorban a székhelyi bíróságon a bírósági titkárok közül többen kapcsolódtak be egy-egy bíró munkájába, konkrét ügyek intézésével, az ügyintézésben történő részvétellel. Az önálló munkavégzés érdekében 9 szabálysértési ügyekben eljáró titkár került kijelölésre. A Szolnoki Járásbíróságon összesen 6 fő, egy-egy fő pedig a Jászberényi, a Karcagi és a Kunszentmártoni Járásbíróságon. Az említett foglalkoztatás elveivel kapcsolatos tevékenység jellemzője általában a bíróságokon, hogy a titkárok bíróvá kinevezése előtt a megfelelő területen kerüljenek foglalkoztatásra, függetlenül a korábbi foglalkoztatásuktól. Ennek igyekeztünk eleget tenni annak a 6 titkárnak az esetében is, akik 2012. évben határozott időre szóló bírói kinevezést kaptak. A kinevezett titkárok közül 4 a Szolnoki Járásbíróságra (2 büntető, 2 polgári ügyszak) került kinevezésre, 1 fő a Szolnoki Munkaügyi Bíróságra és 1 fő a Karcagi Járásbíróságra polgári ügyszakos beosztással.

5.2. A fogalmazók foglalkoztatási gyakorlata (a gyakorlati idő beosztása, az instruktori rendszer, stb.). Hogyan, milyen módon történik a fogalmazók alkalmazása, foglalkoztatása. A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák, javaslatok ismertetése. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hány fogalmazó tette le a jogi szakvizsgát és milyen eredménnyel.

A fogalmazói létszámnak önmagában nincs döntő szerepe a fogalmazók foglalkoztatásában, de a létszám önmagában nem is feltétlenül fejezi ki a fogalmazók foglalkoztathatóságának lehetőségeit.

65

A 2012. január 1. napján ugyan összesen 11 kinevezett fogalmazó volt, azonban az időközi titkári kinevezésekre figyelemmel ez a létszám 2012. december 31. napjára - a növekedést is figyelembe véve csökkent, 2-7 között mozgott, majd 2013. január 1-jén 8 főre növekedett. Az említett tények is mutatják, hogy a tárgyév elején még a fogalmazók egy viszonylag jelentős része a fogalmazói joggyakorlat befejezésével a jogi szakvizsga egyes részvizsgáit tette le, majd valamennyi sikeresen szakvizsgázott fogalmazó titkári kinevezésére is sor került, utoljára 2012. december 15. napjától kezdődő foglalkoztatással. A szakvizsgázó, illetve a titkári kinevezésére váró fogalmazó foglalkoztatása a szakvizsga tárgyához, illetve a várható titkári munkaterülethez igazodott alapvetően. A 2013. január 1. napján fogalmazói állományban lévő – egyébként a törvényszékkel szolgálati viszonyban álló – fogalmazók közül három fogalmazó az egyetem elvégzése után máshol kezdte a jogi munkakörben a munkavégzését. Közülük ketten jelenleg a jogi szakvizsga utolsó részvizsgájának letétele, illetve egy fő a jogi szakvizsga megkezdése időszakában van. Az a tény, hogy egyre több az olyan új fogalmazó, aki korábban már máshol jogi munkakörben dolgozott, és ezután kerül a bírósági szervezetbe, a fogalmazói joggyakorlat idejére is kihat, mivel közös érdek általában, hogy a fogalmazók a joggyakorlatát minél hamarabb, a szükséges ismereteket elsajátítva teljesítse, és a sikeres részvizsga letétele után titkári kinevezést nyerjen, ha a feladatra alkalmas. Az elmúlt egy-két évben a bírósági érdek egyértelmű volt. Az üres fogalmazói állásokra jelentkezők számának folyamatos csökkenése - külön kérdés, hogy miért csökken a fogalmazó álláshelyre pályázók száma - és ténylegesen is alacsony volta miatt, és mert eddigi fogalmazói joggyakorlatok indokot nem adtak az általános szabálytól eltérésre, a fogalmazók kinevezése határozatlan időre történik. Ez azt is jelenti egyben, hogy mivel a jogi szakvizsgáról szóló jogszabály a máshol jogi munkakörben eltöltött joggyakorlatot is elismeri, ezért az új fogalmazó joggyakorlatát nem a vonatkozó törvények és szabályzatok szerinti három évre, hanem ennél rövidebb időszakra lehet és általában indokolt tervezni. A fogalmazók joggyakorlatát tervező és irányító törvényszéki elnökhelyettes, oktatásfelelős, a fogalmazóval és az érdekelt elnökökkel egyeztetve ennek megfelelően határozza meg a fogalmazó beosztásának rendjét. Kiemelendő ugyanakkor az az előre rögzített és ismertetett követelmény, hogy a joggyakorlat kellő színvonalának elérése, illetőleg az összes beszámoló letétele feltétele a bírósági joggyakorlatra vonatkozó igazolás kiadásának a jogi szakvizsgára jelentkezéskor. Megjegyzendő, hogy ezzel kapcsolatban problémák még nem merültek fel, a fogalmazók a rövidebb joggyakorlati idő alatt is a szükséges szintet elérő színvonalú gyakorlati munkát végeztek, illetve a beszámolójukat is kellő színvonalon és eredményesen letették.

66

A fogalmazók foglalkoztatása, joggyakorlata 2012. évben is ezekkel a sajátosságokkal a 11/1999. (X.6.) IM. számú rendelet és az OBH elnökének döntés értelmében alkalmazandó OIT 1999. évi 11. számú szabályzat (a továbbiakban e fejezetben szabályzatban) rendelkezése alapján valósult meg. A szabályzat pontos és egyértelmű eligazítást ad a képzésre vonatkozóan. Meghatározza, hogy a fogalmazóknak milyen területeken kell joggyakorlati tevékenységet folytatni, mennyi ideig, illetve a fennmaradó általános szabály szerinti hat hónap alatt a fogalmazó választása szerint más területen is kérheti foglalkoztatását. Ez utóbbira 2012. évben nem került sor. Tény ugyanakkor a más területről a bírósági szervezetbe kerülők a másutt, más területen is tapasztalatot, gyakorlatot szereztek. (Közigazgatási, ügyvédjelölti gyakorlatok.) A joggyakorlat, a foglalkoztatás tehát a bírósági szervezet keretei között történt. A joggyakorlat és a beszámoltatás rendszerét egymáshoz igazítva, azokat összhangba hozva állapította meg az oktatásfelelős a joggyakorlat beosztási rendjét, annak a bíróságnak az elnökével egyeztetve, ahová a fogalmazó kinevezésre került. A fogalmazó első- és másodfokos joggyakorlaton vesz részt a járásbíróságon, a törvényszéki első fokon és a törvényszéki másodfokon. A közigazgatási ügyszakban eltöltött idő két hónap, a munkaügyi bíróságokon szintén annyi volt a joggyakorlati idő, figyelemmel arra, hogy a beszámoló egyik tárgya a társadalombiztosítási jog, ennek a bíróságnak hatáskörébe tartozik. A civilisztikai területhez kapcsolódik ugyanakkor a cégbírósági és csőd-felszámolási csoport munkájában részvétel egy vagy két hónapi időtartamban. A büntető első fokos gyakorlathoz pedig a büntető végrehajtási gyakorlat is kapcsolódik. Az utóbbi két terület esetében egyértelmű a gyakorlat és a beszámoltatás idejének összhangba hozása, mivel az említett joggyakorlati időszak végén vagy röviddel utána történik a kapcsolódó tárgyakból a beszámoltatás. A fogalmazók gyakorlati – mindennapi – munkáját a törvényszék elnöke által megbízott instruktorok irányítják. Az instruktorok megbízása írásban történik és az a központi igazgatási szerv is értesül arról. Az instruktorok névsorát tartalmazza a törvényszék éves munkatervének mellékletét képező képzési és oktatási terv. Az instruktor külön képzésben nem vesz részt, azonban az írásbeli megbízásakor utalás történik azokra a szabályokra, amelyeket a joggyakorlat során alkalmaznia kell a hozzá beosztott fogalmazó esetében, beleértve a gyakorlati értékelés szempontjait és a pontozást és mindennek az igazolását. Kiemelendő, hogy az instruktorok munkája, annak tartalma, a befektetett mennyisége és színvonala a később részletezendő képzések mellett is alapvető hatással lehet a fogalmazó tényleges foglalkoztatására, munkavégzésére, a kellő szemlélet elsajátítására és a joggyakorlat eredményességére.

67

5.3. A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata. (A bírósági ügyintézők milyen jellegű és milyen arányú önálló hatáskörben elintézhető munkát végeznek, a munkájuk az egyes ügyszakokban bírósági szinteken mennyiben különbözik az általános tisztviselői munkától, hol és mennyiben váltják ki a bírói munkát, stb.)

A Szolnoki Törvényszék területén 13 bírósági ügyintéző, továbbá – figyelemmel arra, hogy a bírósági ügyintéző a végrehajtási ügyintéző által végezhető feladatokat saját neve alatt nagyobbrészt nem végezheti el – megemlítendő, hogy két végrehajtási ügyintéző dolgozott 2012. december 31.-én. A 13 fő bírósági ügyintézőből 8 fő a Szolnoki Törvényszéken, 4 fő a Szolnoki Járásbíróságon és 1 bírósági ügyintéző a Karcagi Járásbíróságon dolgozott. A Szolnoki Törvényszéken 5 főnek a szolnoki cégbíróságon, illetve a csőd és felszámolási területen történik a foglalkoztatása, 1 fő bírósági ügyintéző a törvényszék polgári kezelőirodájának vezetője, 1 fő a büntetés-végrehajtási irodában látja el a rá háruló feladatokat, és 1 fő az elnöki irodában dolgozó és ilyen jellegű feladatokat ellátó bírósági ügyintéző, aki kapcsolt munkakörben a könyvtárosi feladatokat is ellátja. A cégbírósági csoporton belül 3 bírósági ügyintéző a cégügyeket intézi, a csőd és felszámolási területen 2 bírósági ügyintéző végzi a tisztviselői munkától eltérő, ügyelosztási rendben meghatározott önállóan végezhető feladatokat, önálló aláírási jogosultsággal. A munkájuk a bírói munkát annyiban váltja ki, amennyiben a rájuk vonatkozó jogszabályok megengedik. A titkárok foglalkoztatásakor említésre került, hogy a Szolnoki Járásbíróságon az elmúlt évtől a bírósági ügyintézők alapvetően a bírósági titkárok munkáját segítik, elsősorban a végrehajtási ügyek intézése területén – három fő –, egy fő pedig a büntető ügyek intézése területén. A Jászberényi és a Karcagi Járásbíróságon dolgozó bírósági ügyintéző szintén a végrehajtási, illetve az egyéb nemperes ügyek intézésében vesz részt, illetve esetenként külön megbízásokat kap. A végrehajtási ügyintézők közül egy fő a törvényszék végrehajtó irodájának igazgatási feladatokkal is megbízott ügyintézője és irányítója, a Jászberényi Járásbíróságon dolgozó végrehajtási ügyintéző pedig, amint említésre került, ilyen ügyeket intéző titkárral közös munkát végez.

68

A bírósági ügyintézőkre vonatkozó jogi keretet, amely a munkájukra is alapvetően kihat, az 1997 évi LXVIII. törvény (a továbbiakban Iasz.), ha az elrendeli a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Ktv.), valamint a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mtv.) adja, a bírósági ügyintézők konkrét, az általuk ellátható egyes feladatait meghatározó jogszabály ugyanakkor az 56/2008. (III.26.) Korm. rendelet. Ezek az alapvető jogszabályi rendelkezések határolják be az adott területeken – figyelemmel az anyagi és eljárási jogszabályokra is – az egyes bírósági ügyintézők által önállóan és érdemben végezhető munkák körét. A bírósági ügyintézők önállóan végezték és végzik munkájukat, a bíró vagyjellemzően – a titkár utasításának megfelelően. A munkájuk – bármelyik területen is dolgoznak – igen jelentős. A legjellemzőbb módon talán a cégbíróság és csőd, felszámolás területén dolgozók munkája.

69

6.

A BÍRÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSE.

6.1. A bírók képzése

6.1.1. A bírók képzettsége (hány bíró rendelkezik és milyen szakjogászi végzettséggel, tudományos fokozattal, középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával)

A szakjogászi végzettséggel rendelkezők száma:

Végzettséggel rendelkező bírók száma

Európai szakjogász

Gazdasági szakjogász

Közlekedési szakjogász

Környezetvédelmi szakjogász

Összesen

7

2

1

1

11

A nyelvismerettel rendelkező bírák közül a legalább középfokú nyelvismerettel rendelkező bírák számát mutatja a következő táblázat: Nyelv

felsőfokú

középfokú

összesen

angol

2

14

16

német

1

6

7

orosz

-

3

3

spanyol (B rész)

-

1

1

összesen:

3

24

27

A fenti táblázatból kitűnően a bírák 31 %-a rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával valamelyik ismertetett nyelvből. A szakjogászi végzettséggel és nyelvismerettel kapcsolatos részletes adatokat az 52. számú táblázat mutatja, amely a beszámoló mellékletét képezi.

70

6.1.2. A bírák oktatási tevékenysége. (Hány bíró végez rendszeres oktatási tevékenységet a bíróságon belül, a központi oktatásban, a bíróságon kívül?)

A Szolnoki Törvényszék bírái a törvényszék keretein belül elsősorban a fogalmazók, de a titkárok, időszakonként az igazságügyi alkalmazottak oktatásában vesznek részt. A törvényszék keretei között résztvevő bírák közül alapvetően az instruktori tevékenységet, illetve a beszámoltatásban résztvevő kollegák tevékenységét lehet oktatási tevékenységnek minősíteni. A Magyar Igazságügyi Akadémián 2012. évben dr. Rimaszombati Éva törvényszéki bíró vett részt, illetve fejtett ki oktatói tevékenységet, továbbá Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella, a Szolnoki Munkaügyi Bíróság elnöke. Egy kollegina egyetemi államvizsga bizottsági tag és egyetemi oktatóként is kifejt oktatási tevékenységet (1 fő), további két fő egyetemi államvizsga bizottsági tag ugyan, de egyetemi oktatási tevékenységet nem végez. 5 fő a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja, 5 fő az Országos Végrehajtói Szakvizsga Bizottság tagja

6.1.3. A bírák önképzésének lehetősége (segédanyagok, jogirodalom elérhetőségének biztosítása, oktatási rendszerében folytatható tanulmányok támogatása, szakmai értekezleti rendszer, helyi vagy regionális képzések formája, felsőbb bíróságra beosztás gyakorlata.)

A korábbi időszakokban az önképzés segítése céljából különböző módon részesültek a bírák különböző támogatásában. 2012. évben a bírákkal tanulmányi szerződés megkötésére nem került sor, ilyen igény nem merült fel. Jelenleg nincs olyan bíró kollega, aki önképzés jellegű tanulmányokat folytatna egyetemen vagy más képzés keretében. Az önképzés támogatása iránt bíró kollega részéről felmerülő igény esetén azok a támogatási formák jöhetnek szóba, amelyekben ilyen esetben jelenleg a fogalmazók, titkárok részesülnek, illetve a jogszabályi keretekhez és a törvényszék erejéhez igazodó bármilyen támogatás. A törvényszék vezetése részéről a korábbi éveknek megfelelő támogatási készség a tárgyévben is fennállt és jelenleg is fennáll. A törvényszéki szakmai – kollégiumi képzések ismételt, előtérbe kerülése várható. A jelenleg a bírákra háruló feladatokat ugyanis a központi képzés nem tudja folyamatosan biztosítani, bármennyire is hasznos és egységesítő jogértelmező hatású.

71

6.1.4. A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének gyakorlata

2012. évben a határozott időre kinevezett bírák mellé történő instruktori kinevezés nem történt, ilyen jellegű helyi kezdeményezés vagy igény nem volt. Összességében az adott körülmények között a kinevezettek esetében az adott bíróság elnökével egyetértésben nem láttuk szükségesnek az instruktor kinevezését. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a határozott időre kinevezett bírák tevékenységének figyelemmel kísérése elsősorban a helyi elnökök, adott esetben elnökhelyettes nem nevesített feladata, amely az instruktori tevékenységhez hasonló magatartásban valósul meg.

6.1.5. A bírák központi képzésben való részvétele

Az ezzel kapcsolatos adatokat a 6.6.1. szám alatt kerülnek részletezésre, illetve a melléklet 40. számú táblázatában. 6.2. A bírósági titkárok képzése

6.2.1. A bírósági titkárok képzettsége A bírósági titkárok közül két fő európai szakjogászi végzettséggel rendelkezik és többen rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával. Nyelv

felsőfokú

középfokú

Összesen

angol

1

4

5

német

-

5

5

francia

-

2

2

orosz

1

-

1

Összesen

2

11

13

A részletes adatokat a melléklet 46.számú táblázata tartalmazza.

72

6.2.2. A bírósági titkárok oktatási tevékenysége

A Szolnoki Járásbíróságon dolgozó dr. Szalai-Almádi Ildikó a LIA Alapítványi Szakiskola gyakorlati foglalkozásain oktat, a tantárgy alapját a BÜSZ képezi, annak a gyakorlati része.

6.2.3. A bírósági titkárok önképzésének a lehetősége

A bírósági titkárok önképzésével kapcsolatban a bírák önképzésével összefüggésben kifejtettek az irányadók. Jelenleg bírósági titkár nem vesz részt posztgraduális képzésben. Ilyen jellegű igény, kérés a bírósági titkárok részéről a törvényszék vezetése felé nem érkezett. A titkárok és más jogi beosztású dolgozók és igazságügyi alkalmazottak részére is a könyvtárunk jogi irodalma rendelkezésre áll, adott esetben az országos könyvtári rendszer keretein belül a könyvtárunkban rendelkezésre nem álló könyv beszerzése is biztosítható, ha az egyébként az országos állományban megtalálható.

6.2.4. A bírósági titkárok központi képzésben való részvétele

A titkárok 2012. évi képzésben való részvételét az oktatási és képzési tervünk értékelése fogja tartalmazni. A titkárok képzésével kapcsolatban egyrészt alkalmazni kellett az OBH elnökének döntése alapján a bírósági titkárok képzéséről szóló 7/2006. OIT Szabályzat rendelkezéseit, amely kimondja, hogy az Akadémia által szervezett központi képzésen való részvétel kötelező. A bírósági titkárok kötelező és központi jellegű képzése alapvetően két részből áll. Egyik az I., II., III., IV. modult tartalmazza, a másik pedig az ún. tematikus képzéseket. A bíróságainkon dolgozó titkárok közül a korábban kinevezettek többsége a kötelező képzésekre vonatkozó kötelezettségeit teljesítette, azonban azok a titkárok, akinek a kinevezése az elmúlt évben történt, a kötelező képzésen részvételt nem minden esetben tudta még biztosítani. Ennek részben az volt az oka, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül, illetve beszámoló készítésének időpontjáig az Akadémia nem mindenkit tudott fogadni a képzéseken, illetve 2013. évben sem feltétlenül tud. A kötelezettség teljesítése, tehát annak ellenére nem feltétlenül lehetett eredményes, hogy a bírósági titkár a képzésre bejelentkezett. Ez a folyamat azonban nem állt meg és a titkárok ennek a kötelezettségüknek a lehetőségük szerint folyamatosan eleget

73

tesznek, a képzésekre bejelentkeznek, és ezzel kapcsolatban az elvárható magatartást tanúsítják. Kiemelendő ugyanakkor az is, hogy 2012. évben három esetben történt olyan személynek bírósági titkárrá kinevezése, aki korábban más területeken jogi munkakörben rövidebb-hosszabb ideig dolgozott. A korábbi évekhez hasonlóan, amikor ilyen jellegű kinevezés történt, a titkárok a bírósági elnök irányításával vettek részt elsősorban a bírósági ügyviteli szabályokra vonatkozó képzésben a törvényszék oktatásfelelősét értesítve. Az oktatás a gyakorlati munka végzésének értékelése alapján eredményes volt. A képzés kiterjedt az egyes ügyszakokra, a végrehajtási jogszabályokra és a szabálysértési területre érvényesülő jogszabályokra is, illetve mindazon jogszabályi környezetre, amely területen a kinevezett titkár dolgozott, illetve dolgozik. A gyakorlati munka értékelése alapján az említett bírósági ügyvitel, illetve az egyes jogterület képzése és az önképzés eredményessége miatt az alkalmazandó bírósági és jogági szabályok helyes gyakorlati alkalmazása rövid idő alatt megvalósult.

6.3. A fogalmazók képzése

6.3.1. Fogalmazóképzés gyakorlata. (Joggyakorlati beosztásának módja, tanulóköri beosztások módja, stb.)

Az előzőekben, az 5.2. pont alatt a fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata résznél a fogalmazóképzéssel kapcsolatos gyakorlat ismertetése megkezdődött. A fogalmazók képzésére vonatkozó említett rendelet és szabályzat a fogalmazók joggyakorlatát és a képzés részét képező kifejezett oktatását, beszámoltatásának rendjeit és annak „ügyviteli” szabályait, továbbá az ezzel kapcsolatos tematikát alapvetően meghatározza. Ebből a tényleges gyakorlat a beosztás rendjének szerkezete került ismertetésre és ezzel együtt az instruktori tevékenység meghatározása is, részben. A szabályzat értelmében a fogalmazóknak a munkavégzést megkezdése után egy hónapon belül kell kézhez kapniuk a joggyakorlat beosztására, illetve a beszámoltatás rendjére vonatkozó beosztást, amely tartalmazza mindazokat az adatokat - legalább egy évre előre - amelyeknek megfelelően a fogalmazónak készülnie kell, és ez irányadó az instruktorokra, a beszámoltatást végző bírákra és az érintett vezetőkre is, beleértve a szakmai vezetőket is.

74

A fogalmazók oktatásáért, képzéséért az egyes fogalmazók oktatási képzési tervének elkészítéséért a törvényszék elnökhelyettese, mint oktatásfelelős tartozik felelősséggel. A korábbi nagyobb fogalmazói létszám mellett a megfelelő arányos már említett joggyakorlati beosztás rendjének elkészítése igényelt nagyobb körültekintést, s ezzel összefüggésben az instruktorok kijelölése. Az újabb, már ismertetett abban a helyzetben, amikor viszonylag kevés fogalmazó képzése biztosítandó, amikor az a sajátosság, hogy az általános három éves fogalmazói képzésnél rövidebb időszak alatt – mivel az új bírósági fogalmazó joggyakorlatot más jogi munkakörben is letöltött már – teljesíti a fogalmazó a joggyakorlatot, arányos és célszerűnek látszó csökkentett tartamú beosztás meghatározása a feladat. A fogalmazók beosztására vonatkozó joggyakorlati tervet és a beszámoltatás rendjét minden fogalmazó kellő időben megkapta, a megbízott instruktorok személye az éves oktatási és képzési terv mellékletének részét képezik, és szintén az elnöki munkaterv mellékletét képező oktatási és képzési terv tartalmazza a beszámoltatók körét is. A nagyobb bíróságokon a fogalmazók törvényszéki szintű szervezett képzését tanulókörök elnevezésű képzés formájában valósítják meg. A Szolnoki Törvényszék területén foglalkoztatott fogalmazók közül hárman már a fogalmazói joggyakorlat utolsó harmadát töltik, 2 fogalmazó pedig a joggyakorlat első részét, illetve a legelső harmadát teljesíti. Ez a helyzet 2012. évben is fennállt és a korábbi években is. A fogalmazók szervezett oktatása, felkészítése a beszámolóra az erre kijelölt kollégiumvezető, tanácselnök, bíró közreműködésével történik, szervezett formában, a beosztás szerint. A szervezett képzést nem a nagyobb bíróságokon használatos tanulókörnek nevezzük, hanem konzultációnak. Ez azt jelenti, hogy az említett oktatási tervben szereplő megjelölt kollega, aki általában azonos a későbbi beszámoltatóval, közösen egyeztetett időpontban az adott tananyag részéből konzultációt tart. A konzultáció - nevéből is következően - feltételezi, hogy a fogalmazó egy meghatározott szintig már elsajátította az adott tananyagot. Általában több órás vagy egy napos konzultáció keretében a beszámoltató feladata elsősorban az adott tananyag lényeges elemeinek kiemelése, az erre vonatkozó legfontosabb szabályok és a bírói gyakorlat különféle formáinak meghatározása, a jogszabályok a bírói gyakorlat aktualizálása, amennyiben szükséges, és a beszámoltatás módjának meghatározása. A konzultáció nem a beszámoló része, azonban a beszámoltató nyilván már ismeretekkel fog rendelkezni a fogalmazó felkészültségéről. A beszámolóig eltelt időben írásbeli feladatokkal, egyéb más szakmai feladattal is megbízhatja a fogalmazót a beszámoló kereteit meg nem haladó mértékben és leterheléssel.

75

Ezt követően a beszámoló időpontjában a fogalmazó írásban és szóban is szakvizsgaszerűen számol be az adott tananyagból, amelynek értékelése a szabályzat rendelkezéseinek megfelelően történik. A jogi szakvizsgára történő, illetve annak tananyagára történő utalás azért is indokolt, mivel a fogalmazó számára a beszámoltatandó tananyag a Jogi Szakvizsga Bizottság által kiadott Ismertető bontásának megfelelő tananyagok szerint tagozódik alapvetően, egyben meghatározva a szabályzatban meghatározott beszámoltatás részét képező tantárgyakat is. A fogalmazó a felkészülése során tehát a szabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával, egyben a jogi szakvizsgára felkészülés szervezeti kereteit is megismeri és a tananyagot annak megfelelően is rendszerezheti. A tananyag megbontása a törvényszékünkön hagyományosan a már említett oktatási és képzései tervben rögzítetteknél részletesebben megtörténik, mint a fogalmazóképzésre vonatkozó szabályzatban, ebből következően több beszámoltató közreműködésével tesz eleget a fogalmazó a beszámolási kötelezettségének. A beszámoltatást végző kollegák többsége a jogi szakvizsga bizottság, vagy a végrehajtói szakvizsga bizottság tagja, a beszámoltatás rendjét ennek megfelelően az ott szerzett tapasztalatok alapján építi fel. A beszámoltatás, a képzés a tárgyévben is e szabályok szerint történt. Arra már korábban utaltam, hogy a joggyakorlat és a beszámoltatás rendje kapcsán, hogy a kettő összhangjára törekszünk. Erre példa az, hogy a fogalmazó a törvényszéki büntetés-végrehajtási jogi gyakorlata idején számol be ebből az anyagból, mint ahogy a cégbírósági csoportnál eltöltött gyakorlat végén vagy azt követően rövid időn belül a gazdasági jogból vagy általában a társasági jogból is. A fogalmazót képzése során nem csak az instruktor, a beszámoltató segíti. Törvényszéki szinten is folyamatosan figyelemmel kísérjük a tevékenységét, az oktatásfelelős a kollégiumvezetők biztosítanak egyéb lehetőséget a képzésre, önképzésre. A tárgyévben azonban per szimulációs gyakorlatra nem került sor, részben az instruktorok és elsősorban a beszámoltatók személyében bekövetkező, még le nem zárult változásokra, részben a fogalmazók kisebb és a titkárok változó számára figyelemmel. Az elmúlt években, és így az elmúlt évben sem merült fel probléma a fogalmazók felkészültségét illetően. Megemlítendő, hogy a fogalmazóképzésben résztvevő bíró kollegák és a beszámoltatók a többlettevékenységet anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, a beszámoltatók részére a megállapított csekély mértékű díjazást az arra jogosultak nem igénylik. Az OBH, az Akadémia Képzési Munkacsoport a képzéssel és így a fogalmazóképzéssel kapcsolatos további feladatok meghatározásán dolgozik. A közös gondolkozásban mi is ténylegesen részt vettük, az elképzeléseinket, javaslatainkat ezzel kapcsolatban írásban is részletük és szóban is kifejtettük.

76

2012. évben kinevezett, illetve szakvizsgázott 5 fogalmazó közül 3 fő jeles eredményt, két fő jó eredményt ért el.

6.3.2. A fogalmazók önképzésének a lehetősége

A fogalmazók önképzésének lehetősége nem különbözik alapvetően a bírósági titkárok és a bírák önképzésével kapcsolatos lehetőségétől. Jelenleg a fogalmazók közül posztgraduális képzésben vesz részt: * dr. Gyémánt Kinga, a Szolnoki Járásbíróság fogalmazója, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézet Kriminalisztikai Szakjogász képzésén, * dr. Fiók Mária, a Jászberényi Járásbíróság fogalmazója a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási és Menedzsment Szak karán, továbbá * dr. Doba Zsolt, a Kunszentmártoni Járásbíróság fogalmazója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és Menedzsmenti Szakán. A fogalmazókkal tanulmányi szerződést nem kötöttünk, azonban a fogalmazó tanulmányait a jogszabályi keretek között és a lehetőség szerint támogatjuk. Ennek módja többek között szerepel a szakmai háttér megteremtése, ott ahol az egyetemi szabályok lehetővé teszik a szakmai gyakorlat biztosítása, a szakdolgozat írásához támogatás. Rögzítendő, hogy az említett képzéseken résztvevők és a különböző szintű vezetők között nem merült fel probléma, a képzésen a részvétel biztosított, a bírósági vezetők mulasztást nem észleltek.

6.4. A bírósági ügyintézők képzése

A bírósági ügyintézők foglalkoztatása során ismertetésre került az, hogy közülük három fő kezelőiroda vezető, büntetés-végrehajtási iroda vezetője, illetve elnöki ügyintéző és kapcsolt munkakörben könyvtárosi feladatokat lát el. A kezelőiroda vezetője a törvényszék elnökhelyettese irányításával vett részt helyi törvényszéki képzéseken, elsősorban a folyamatosan alakuló jogszabályok, illetve ügyviteli szabályok elsajátítása érdekében, az informatikai osztályvezető bevonásával. A büntetés-végrehajtási irodában dolgozó bírósági ügyintéző központi oktatáson nem vett részt, azonban a kinevezését követően a büntető kollégium vezetője a büntetés-

77

végrehajtási csoport számára tartott különböző oktatások keretében biztosította a bírósági ügyintéző képzését, előtte pedig a büntetés-végrehajtási ügyeket intéző bírák. A kapcsolt munkakörben könyvtárosként dolgozó ügyintéző esetében a központi képzésen történő részvételre is sor került, amely külön statisztikában szerepel. A Szolnoki Járásbíróságon polgári, illetve büntetőjog területén dolgozó bírósági ügyintézők képzésére a helyi képzés volt a jellemző, figyelemmel a változások miatt kevesebb kollégiumi ülésre, konzultatív tanácskozásra, amelynek szakmai anyagai a bírósági ügyintézők számára is segítséget jelentenek. A cégbírósági, csőd, felszámolás területén dolgozók a rendszeresen tartott helyi törvényszéki képzés keretén túlmenően központi képzésen is részt vettek. A bírósági ügyintézők szakmai képzése terén tehát kiemelendő volt a folyamatos törvényszéki elnökhelyettesi, kollégiumvezetői képzés, megbeszélések rendszere, illetve a csoportvezető és a helyi elnökök részvételével tartott képzés.

6.5. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése

Az igazságügyi alkalmazottak egyes képzéseire vonatkozóan a következő alpontban foglaltakra vonatkozó táblázatban kimutatott képzések lesznek az irányadók. Az írnokok, tisztviselők, egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése keretében a 2012. évben is sor került a bírósági ügyviteli vizsgára jelentkezők felkészítése és vizsgáztatása. Ebből a szempontból a bíróságunkon foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (IIII.13.) IM. számú rendelet rendelkezései voltak az irányadók. A tárgyévben is kötelező volt a törvényszéki szintű felkészítés, amely az oktatásfelelős szervezésével, az ő és a tanácselnökök, bírák, kezelőirodai csoportvezetők bevonásával történt. Az írásbeli vizsga időpontja 2012. december 4. napja volt, a szóbeli vizsgára december 10. napján került sor. A 13 vizsgázó közül 3 fő kitűnő, 5 fő jó, 5 fő megfelelt eredménnyel teljesítette a vizsga követelményeit. - o A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) és annak végrehajtására kiadott, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a

78

minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III.26.) Korm. rendelet rendelkezése értelmében új törvény szerinti titkos ügykezelői vizsga letétele 2012. december 31. napjáig volt kötelező. E vizsga letétele nélkül a minősített iratok jogszabály szerinti kezelése nem lett volna lehetséges, mivel a titkos ügykezelőnek csak az új törvény szerinti vizsgát letevők nevezhetők ki erre a feladatra. Az Országos Bírósági Hivatal a Nemzeti Biztonsági Felügyelettel és később a Közszolgálati Egyetemmel együttműködve szervezte meg a titkos ügykezelői vizsga letételének lehetőségeit. A vizsgára történő felkészítés törvényszéki szinten annak biztosítása érdekében történt, hogy valamennyi bíróságon a szükséges létszámú titkos ügykezelő kinevezhető legyen és az ügyviteli adminisztratív biztonsági feltételekre vonatkozó kötelezettségüket az egyes bíróságok mindegyikén teljesíteni lehessen. Ennek érdekében a Szolnoki Törvényszék elnökhelyettese, mint biztonsági vezető, a törvényszéki titkos ügykezelők, a Szolnoki Járásbíróság elnökhelyettesének és elnöki irodavezetőjének bevonásával 2012 májusában a felkészítést megkezdte a helyi bírósági elnök által javasolt személyek bevonásával. A több foglalkozásból álló képzés azt követően folytatódott, miután az említett OBH által szervezett vizsga feltételeiről értesültünk 2012 nyár végén. A vizsga letételére 2012. október 18. napján a Debreceni Ítélőtáblán a Közszolgálati Egyetem és a Nemzetbiztonsági Felügyelet által tartott oktatást követően 2012. október 29. napján került sor, szintén a Debreceni Ítélőtáblán. (Egy vizsgázónk a vizsgát a Szegedi Ítélőtáblán tette le.) A 20 vizsgázó közül 9 vizsgázó kiválóan megfelelt minősítéssel vizsgázott, 7 fő volt a jól megfelelt minősítésűek száma és közepes eredményt ért el 4 fő. A vizsgát tevők közül a szükséges létszámban a Szolnoki Törvényszéken, illetve egyes járásbíróságokon a titkos ügykezelők kinevezésre kerültek. Ezzel kapcsolatos törvényi kötelezettségünknek eleget tudtunk tenni és a teljesítés feltételei jelenleg is fennállnak.

6.6. A törvényszék által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai

6.6.1. Összesen hány fő vett részt a központi oktatáson, ebből hány fő volt bíró, titkár, fogalmazó, más igazságügyi alkalmazott. Központi oktatásra jelentkezés és részvétel engedélyezésének gyakorlata.

79

Bírák képzései, oktatásai Képzés:

Résztvevők száma:

Mediáció és resztoratív igazságszolgáltatás a büntetésvégrehajtásban

1

- kriminalisztikai ismeretekről

3

- élet és testi épség elleni bűncselekmények

1

- helyi bírósági elnökök részére

3

- családjogi ügyeket tárgyaló bírák részére

3

- civilisztikai kollégiumvezetők részére

1

Határozatszerkesztés a polgári peres és nemperes eljárásban - a végrehajtási perek aktuális jogalkalmazási tapasztalatairól

1 4

- nyomozási bírák részére

6

- büntető kollégiumvezetők részére

1

Empátia, szimpátia a tárgyalóteremben

1

- a kiskorúak veszélyeztetéséről

2

- az Alaptörvény civilisztikai tárgyú szabályairól

2

- a titkos információgyűjtésről

3

- cégbírák számára

3

- tárgyalótermi krízishelyzetekről

2

- európai szaktanácsadók részére - büntető ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére

3

- civilisztikai ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére -civil szervezetek bírósági nyilvántartásának új szabályairól - fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó szabályokról - az Emberi Jogok Európai Bírósága hatásköréről - a szerződés érvénytelenségével összefüggő perekről - elővásárlási és vételi jog problémáiról a jogalkalmazásban - komplex képzés határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakos bíráknak - büntető bíráknak az új szankciórendszernek a büntetéskiszabási gyakorlatra való hatásáról Tréning vezetői gyakorlattal nem rendelkező bírák számára

1 2

Képzés: - a Pp egyes rendelkezéseivel kapcsolatos jogértelmezési kérdésekről - közlekedési ügyeket tárgyaló bírák részére - csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíráknak - civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák részére bírói ítélkezésre felkészítő Pszichológiai tréning - hitelintézetek tevékenységével összefüggő speciális szerződésekről - büntetőeljárás megújulásának témájában - munkaügyi perekben eljáró bírák számára - a büntetőeljárás gyorsítását szolgáló rendelkezések alkalmazásáról - az Alaptörvény rendelkezéseiről - kriminalisztikai ismeretekről - komplex határozott időre kinevezett civilisztikai bíráknak - komplex határozott időre kinevezett büntető bíráknak - dologi jogi perekben felmerülő jogalkalmazási kérdésekről - büntetés-végrehajtási bíráknak - civilisztikai kollégiumvezetőknek - helyi bírósági elnököknek - gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről - számítástechnikai rendszerek és adatok elleni bűncselekményekről

Résztvevők száma: 4 3 3 3 2 2 3 5 3 4 2 3 3 3 4 1 4 7 2

4

- cégügyeket tárgyaló bíráknak

3

2

- büntető kollégiumvezetőknek

1

1

- kisértékű perek tapasztalatairól

2

3 4 4

5 2

- csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíráknak - közigazgatási ügyekben eljáró bíráknak Alaptörvény rendelkezésének hatása a büntető jogalkalmazásra - külföldi elemeket érintő bizonyítási gyakorlati kérdésekről Konferencia a bírósági mediációról és annak jövőjéről

2 1 1

3 2

80

Titkárok képzései: Résztvevők száma:

Képzés:

- bírói hivatástudat, etika

2

- titkár önálló hatáskörébe utalt feladatokról

1

- polgári ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretekről

2

- határozatszerkesztés a polgári peres és nemperes eljárásban

4

Képzés: - titkári hatáskörben utalt feladatok polgári ügyszakban - a büntető ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretekről - titkárok hatáskörében lefolytatható bizonyításról - szabálysértési ügyekben eljáró büntető ügyszakos titkárok részére


1

1

4

4

Igazságügyi alkalmazottak képzései: Képzés:


- bírósági báziskönyvtárosok részére

2

- elnöki irodavezetők részére

4

- belső ellenőrök részére

1

- letéti könyvtárosoknak

4

- mérlegképes könyvelők részére

3

Képzés: - gazdasági hivatal munkatársainak részére - megyei bírósági végrehajtók és vh. ügyintézők részére - báziskönyvtárosok részére - cégbírósági ügyintézők részére - informatikusok részére

Résztvevők száma: 3

2 1 3 2

A központi oktatás alapvető jelentőségű a bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és oktatása tekintetében. A központi oktatás meghirdetését követően a kollégiumvezetőkkel, helyi elnökökkel külön egyeztetett megbeszélésre, csak meghatározott esetekben került sor. A 2012. évben a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett központi képzésekre elektronikus úton lehetett jellemzően bejelentkezni az Akadémia által megadott határidőn belül. A jelentkezési határidőt megelőzően az oktatásfelelős, aki egyben a

81

jelentkezéseket elbíráló ún. jóváhagyó személy, az egyes jelentkezéseket megküldte elektronikus úton a kollégiumvezetőknek – kinevezésüket követően – és a helyi elnököknek, a csoportvezetőknek észrevételezés, javaslattétel céljából. Amennyiben szükséges volt, abban az esetben egyeztetést folytatott vagy az említett személyekkel, vagy a jelentkezőkkel, vagy azok egy csoportjával. A megadott határidőn belül a jóváhagyások megtörténtek. A jelentkezések jóváhagyását tartalmazó listát szintén elektronikus úton küldte meg a jóváhagyó a bírósági vezetőknek. Az utóbbi években, és így az elmúlt évben sem volt olyan jelentkező, akinek jelentkezését igazgatási ok, vagy egyéb más ok miatt ne lehetett volna jóváhagyni. Egyes képzések esetében a jelentkezési létszám és az Akadémia által megadott összes létszám alapján már a jóváhagyáskor feltehető volt, hogy többen jelentkeznek a törvényszék területéről az oktatásra, mint amennyit majd az Akadémia fogadni tud. Az Akadémiával történt egyeztetés alapján ugyanakkor az a gyakorlat alakult ki, hogy csak az Akadémia felhívására, tehát utólag tegyünk intézkedést az Akadémia által utólag megadott létszámnak megfelelő résztvevőire, amennyiben a törvényszékünk területéről adott képzésre a jelentkezők számának megfelelő létszámot nem tudnak biztosítani. Ezeknek a kötelezettségeinknek mi utólag eleget tettünk és jelenleg is eleget teszünk. A korábbi időszakokban a kollegák megértésével találkozott ez az eljárás és nem okozott feszültséget a korábban jelentkezettek és általunk jóváhagyottak létszámának leszűkítése.

6.6.2. A központi oktatással/Magyar Igazságügyi Akadémiával (továbbiakban: MIA) kapcsolatban jelentkező igények, problémák és javaslatok rövid bemutatása

Az oktatási és képzési tervünk rögzíti, hogy az oktatáson résztvevő, a kollégiumvezető, esetenként az elnökhelyettes, mint oktatásfelelős felhívására az általuk megadott módon adjanak tájékoztatást az oktatásról vagy továbbítsák a kollegák felé az ott megszerzett ismereteket. Ez a rendszer az igényeknek megfelelően és elsősorban a kollégiumvezetők döntésétől függően működik, a jelentkezők a jelentkezést e szabály ismeretében adják be. Az Akadémiával a kapcsolatot megítélésünk szerint megfelelően tartjuk, kötelezettségeinknek a határidőben eleget teszünk. A jelentkezők az oktatásokon, képzéseken fegyelmezetten vesznek részt, mulasztásról tájékoztatást nem kaptunk, magunk sem észleltünk. Az Akadémia részéről célszerű úgy megfogalmazni a többletjelentkezés esetén követendő eljárást, hogy arról a jelentkező és a jóváhagyó már a jelentkezéskor, illetve

82

a jóváhagyáskor ismeretekkel rendelkezzen, még a jelentkezési határidő megkezdése előtt. Gondolok elsősorban arra az esetre, amikor a jelentkezés időpontja a később kialakítandó létszám döntő szempontja többletjelentkezés esetében. Megemlítendő, hogy a tavalyi év során felmerült probléma az Akadémia részéről megoldásra került. Igen nagy érdeklődésre számot tartó képzések megismétlését a lehetőség szerint biztosítja és az elutasítottakat erről időben értesítik. Ennek a gyakorlatnak a folytatását célszerűnek tartjuk. Az új képzési koncepciók keretében szintén érvényesül az a korábban érzett hiány, hogy a törvényszéki bírák, tanácselnökök részére több olyan jellegű oktatás lenne célszerű, amely egységes résztvevői körrel kerülne megtartásra.

6.6.3. Rövid összefoglaló a törvényszék által szervezett képzésekről, képzési formákról, témákról

A kérdéskör kapcsán utalunk az igazságügyi alkalmazottaknak, elsősorban a titkos ügykezelői vizsgával és általában e témakörrel kapcsolatos oktatásaira, amelyek viszonylag nagy létszámban és megyei szinten valamennyi járásbíróságot érintően történtek, továbbá ügyviteli vizsga felkészítő részeire is. 2012. évben szintén jelentős volt, és részben intézményes jellegű az informatikai képzés. Az oktatás egy része folyamatosan történt, döntően az intranet továbbításával, illetve amikor voltak e-Learing feladatok adásával, másrészt kiscsoportosan mindenkor a jogszabályi rendelkezések és szabályok szerint, továbbá az OBH által biztosított informatikai anyag alapján indokoltnak tartott területeken. Ez a képzés folyamatosan történik. A képzés egyben az egyes járásbíróságok elnökei részéről hivatkozott azon igény felmérését és adott esetben a szükséges intézkedés megtételét célozza, amely elsősorban bírósági tisztviselők, írnokok informatikai ismeretének és felkészültségének felmérését és ennek javítását célozta.

6.7. A bírósági könyvtár működése (a könyvtár felszereltsége és kihasználtsága, a könyvtárosi munkakör léte, az ekönyvtárhoz és MIA-hoz való kapcsolódása.) A könyvtár szakmai tevékenységének rövid bemutatása. A Szolnoki Törvényszék könyvtára nem nyilvánosan működő jogi szakkönyvtár. A könyvtár jogi szempontból és fizikailag is elkülöníthetően két részből áll. A báziskönyvtár a törvényszéki állományt foglalja magában, továbbá a Szolnoki Járásbíróság és a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság könyvtári állományát.

83

A báziskönyvtárhoz 5 járásbírósági letéti könyvtár kapcsolódik. Ez utóbbiak a báziskönyvtár szakmai irányítás alatt, de önállóan működnek. A könyvtár működtetéséért a törvényszéken belül a törvényszék elnökhelyettese felelős, a könyvtárral kapcsolatos feladatokat Máriné Szitár Zsuzsanna bírósági ügyintéző látja el kapcsolt munkakörben. A törvényszéki könyvtár, a könyvtár állománya 100 m2 alapterületet vesz igénybe illetve ezen az elnöki iroda előtereként is funkcionáló területen vannak a könyvek, kiadványok zárt szekrényben elhelyezve. A kapcsolt munkakörben dolgozó könyvtáros dolgozó szobája egyben a könyvtárosi szoba, amely az említett területen helyezkedik el, közel a kollégiumi teremhez, amely adott esetben olvasóteremként funkcionál. A dolgozó szobában vannak elhelyezve döntően a könyvtár felszereltségéhez tartozó eszközök. Ezek közül kiemelendő a könyvtár elektronikai működését biztosító egy könyvtárosi és egy olvasói munkaállomás, továbbá az Akadémiától üzemeltetésre átvett UTAX CD125. MFP. multifunkciós nyomtató. Ez utóbbi biztosítja a könyvtári szolgáltatások közé is tartozó nyomtatásokat, másolásokat és szkenneléseket. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy műszaki elhasználódása magas fokú. A könyvtári szolgáltató hely saját állománya 2012. december 31. napján 6.743 kötet volt. A könyvtárban rendelkezésre állnak közlönyök, folyóiratok, és a Complex Kiadó CD Jogtár anyaga, minden felhasználó számára elérhető. Az állomány gyarapítására 2012. évben viszonylag nem nagy összeget tudtunk fordítani. Ebben az évben az új Btk. hatályba lépésével és az új Ptk. alkalmazására történő felkészüléssel összhangban nyilvánvalóan nagyobb összeget szükséges fordítanunk a jogszabályok, kommentárok elektronikus, illetve papír alapon történő biztosítására. Kérdéses azonban, hogy rendelkezünk-e az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel. Tudjuk, hogy az OBH és a MIA Tájékoztatási és Dokumentációs Osztálya folyamatosan törekszik a kedvező ajánlatok beszerzésére, az ilyen előnyös vásárlási lehetőséggel mi is élni fogunk. Az új Btk. és Ptk. kommentárokhoz hozzáférés jogos igény, azok együttes, közel egy időben történő biztosítására központi segítségre is szükség lehet. A törvényszék báziskönyvtára munkaidőben működik.

84

Külön könyvtári helyiség kialakítására nem volt lehetőség, de a törvényszéki könyvtári rész előterében, adott esetben a fizikailag kapcsolódó kollégiumi teremben a könyvtári anyag tanulmányozására a helyszínen lehetőség van.

A bírák, bírósági titkárok, fogalmazók és igazságügyi alkalmazottak a könyvtár regisztrált használói. Esetenként ügyvédektől, közjegyzőktől, vagy helyben élő joghallgatóktól is érkezik megkeresés. Kölcsönzéshez ezekben az esetekben külön engedély szükséges, megfelelő garanciák adása mellett. A könyvtár további szolgáltatásihoz sorolható a korábban rendelt közlönyök, szakfolyóiratok és brosúrák. 2012. évben kilencféle közlönyt és szakfolyóiratot rendeltünk. A Complex Kiadó CD Jogtár anyaga minden felhasználó számára elérhető. Biztosított a Bírósági Közlöny kiadványa és minden kollega változatlanul megkapja a Kúriai Döntések (korábban Bírósági Határozatok) című szaklapot. Megrendeltük a HVG-Orac Kiadó által a bíróságok számára kialakított Justicia Online csomagot. A szolgáltatás 10 on-line egyidejű felhasználási jogosultságot biztosít a törvényszék és az illetékessége alá tartozó bíróságok vonatkozásában. A megrendeléshez fűződő előny az, hogy a kiadványok két plusz elektronikus lehetőséget is biztosítanak a joganyaghoz, mivel korábban az ezzel kapcsolatos kommentárokat megvásároltuk. Ebbe a körbe tartozik még gyakorlatilag valamennyi országos napilap és a helyi napilap megrendelése és rendelkezésre állása, bár ezek bevételezésre a könyvtárba nem kerülnek. A könyvtár szolgáltatásai közé a szokásos kölcsönzés, helyben használat, könyvtárközi kölcsönzés, másolás, jogszabály-biztosítás tartozik. A könyvtár által regisztrált 135 felhasználó által 2012. évben 250 db kölcsönzött dokumentum került rögzítésre és 350 helyben használat. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy önálló könyvtárosi állás kialakítása lenne célszerű. A már említett munkákon kívül ugyanis számos járulékos kötelezettség tartozik a könyvtár működtetéséhez és a könyvtárosi feladatokat ellátó munkájához.

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és átvételéről szóló 288/2009. (XII.15.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség, az OBH Magyar Igazságügyi Akadémia Tájékoztatási és Dokumentációs Osztály, illetve az E-Corvina Bírósági Integrált Könyvtári Rendszer keretébe tartozó számos kötelezettség, jelentésadás, statisztika és az ezzel kapcsolatos közreműködés, egyeztetés, továbbá a könyvek számbavételéhez, leltározásához kapcsolódó feladat. Az Emberi Erőforrás Minisztérium részére statisztika adása kötelező.

85

A már említett E-Corvina Bírósági Integrált Könyvtári Rendszer lehetőségei között ki kell emelni az Országos Bírósági Katalógust, amely alapja az E-Corvina Bírósági Integrált Könyvtári Rendszer. Annak WebPac modulja bíróságunkon is elérhető minden felhasználó részéről és az elektronikus katalógushoz hozzáférés biztosított bármely számítógépről, akár a bírói dolgozószobákból is, akár a könyvtári munkaállomásokról. Az E-Corvina IKR adatbázisainak feltöltése érdekében a könyvtár dokumentumállományának bibliográfiai regisztrációja és példányainak teljes körű számbavétele folyamatban van. Ezen a téren rajtunk kívülálló okokból a teljes számbavétel nem történt még meg, mivel az előzetes hatáskörünkbe nem tartozó művelet - amelynek elvégzésére jogosultsággal nem rendelkezünk - elvégzésére lassan és folyamatosan kerülhet sor. A bírósági rendszer működése keretében folyamatos az együttműködés az OBH MIA Tájékoztatási és Dokumentációs Osztályával, a Szolnoki Verseghy Könyvtárral és elsősorban a könyvtáros révén a többi hasonló bírósági könyvtárral az igényeknek megfelelően. A 2013. év nagy feladata lesz a tágan értelmezett könyvtári tevékenység olyan módon történő bővítése, amely valamennyi szakterületen alapvetően vagy nagymértékben megváltozott jogszabályi környezetben biztosítja a bírák, titkárok, fogalmazók és más igazságügyi alkalmazottak hozzáférését a szükséges joganyaghoz. Ennek során vezetői szinten is együttműködünk a már említett OBH MIA Tájékoztatási és Dokumentációs Osztályával, illetve az OBH aktuális döntéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük ezzel kapcsolatban. - o A könyvtár törvényes működtetésére vonatkozó fontosabb jogszabályok. 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. 3/1975. (VIII.17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 60/1998.(III.27.) Korm.rendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról.

86

64/1999. (IV.28.) Korm.rendelet a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetéséről. 73/2003.(V.28.) Korm. rendelet az Országos Dokumentumellátó Rendszerről.

7. A BÍRÓK ÉS IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK ÉRTÉKELÉSE.

7.1. A bírók munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások gyakorlata a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) V. fejezete alapján.

2012. évben is a munkatervnek megfelelően került sor a bíró kollégák munkájának értékelésére. Határozott időre kinevezett bíró vizsgálata 2012. évben nem volt aktuális. Két határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatára került sor, egyik a civilisztikai ügyszakban, másik a büntető ügyszakban. Mindkettő a központi helyi bíróság bírája. Közülük egyik tartós kirendeléssel a Szolnoki Törvényszéken végez munkát. Mind a két vizsgálat kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas értékeléssel zárult és az érintettek valamennyi esetben a minősítést tudomásul vették. A vizsgálatokat a szakági kollégiumvezetők felkérésének megfelelően egy törvényszéki tanácselnök, illetőleg egy városi bírósági elnök végezte el, ennek során figyelemmel voltak a Bjt. és a 2/2012. OBH utasításban foglaltakra és a vizsgálatot kellő részletességgel és alapossággal, körültekintően végezték el, törekedve arra, hogy a vizsgálati anyag a jogszabály által előírt határidőn belül az értékelő rendelkezésére álljon. 2012. első félévében vezetői vizsgálatra is sor került, a központi helyi bíróság elnökének vezetői vizsgálatát a törvényszék elnökhelyettese végezte el, melynek során a Bjt. illetve a 13/2012. OBH utasítás alapján alkalmazandó, a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és vizsgálat részletes szempontjairól szóló 4/2011. OIT szabályzat rendelkezései alapján került sor. A vezetői tevékenység vizsgálata alkalmas eredménnyel zárult, amelyet az érintett tudomásul vett.

87

7.2. A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata.

7.2.1. Büntető ügyszak. A 2012. évre vonatkozó hatályos igazgatási normák szerint a törvényszék másodfokú tanácsának elnöke, indokolt esetben az elsőfokú bírák ítélkezési tevékenységéről feljegyzést készít, tartalmát a hivatkozott 1999. évi 9. szabályzat 23/A. § (6) bekezdése határozza meg. A kollégium 2012 második felében az új kollégiumvezető kinevezését követően kiegészítette munkatervét, amely alapján a másodfokú büntető tanácsok elnökei negyedévenként adják át az összegyűjtött tanácselnöki feljegyzéseket, amelyek általánosítható tapasztalatairól a kollégiumi ülések előtt megtartott tanácselnöki értekezleten számolnak be. A tanácselnöki feljegyzéseket írásbeli formában, évente egy alkalommal az érintett kollegák is megkapják azzal, hogy az abban foglaltakra vonatkozólag személyes megbeszélést kérhetnek. A halasztást nem tűrő esetben a tanácselnöki feljegyzésben foglaltak alapján a kollégiumvezető kezdeményezi az érintett bíróval a személyi találkozást. Erre 2012 második félévében egy alkalommal került sor. A törvényszék első és másodfokú bíráit érintő tanácselnöki feljegyzéseket a Debreceni Ítélőtábla készíti el, félévente küldi el és az év végén megtartott kibővített kollégiumi ülés keretében minden érintettnek módjában áll arra észrevételeket tenni, illetőleg személyes megbeszélést kérni. 7.2.2. Polgári ügyszak. 2012. évre vonatkozóan az Országos Igazságszolgáltatási Tanács még hatályos és a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. szabályzatának 23/A. § (1) bekezdése értelmében a törvényszék másodfokú tanácsának elnöke indokolt esetben az első fokú bírák ítélkező tevékenységéről feljegyzést készít, melynek tartalmát a 23/A. § (6) bekezdése határozza meg. 2012. év során az Országos Bírósági Hivatal elkészítette a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzat tervezetét, melynek 24-28. §-ai, valamint a 3. számú melléklete tartalmaz a tanácselnöki feljegyzésekre rendelkezéseket. Ezen tervezet véleményezésében részt vettünk. Figyelemmel arra a körülményre, hogy 2012. második negyedévének elejétől a civilisztikai kollégiumvezető és az addigi négy tanácselnökből kettő tanácselnök a felmentésére tekintettel a tényleges munkavégzést befejezte, a törvényszék vezetése akként rendelkezett, hogy a polgári ügyszakban eltekint a tanácselnöki feljegyzések

88

készítésétől mindaddig, míg az új szabályzat megalkotásra kerül, illetve a tanácselnöki álláshelyek betöltésre nem kerülnek.

2012. második félévétől az új kollégiumvezető a szabályzat szerinti formában a tanácselnöki feljegyzések készítését a tanácselnököktől továbbra sem kérte. Ettől függetlenül azonban a tanácselnökök a kollégiumvezető kérésére figyelemmel kísérték a másodfokú eljárás során az első fokú bírák pervezetését, a határozatok írásba foglalásának időszerűségét, a határozatszerkesztés jellemzőjét, és indokolt esetben jelzéssel éltek a kollégiumvezető felé, aki szükség szerint a helyi bíróságok vezetőit és az érintett bírákat az azonnali intézkedést igénylő jelzésekről értesítette.

7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek.

A bírók ítélkezési tevékenységének értékelésére (mennyiségi és minőségi mutatók) az előző pontokban már részletezett bírósági statisztika, az ügyforgalmi adatok, valamint a bírói egyéni adatszolgáltatásból kigyűjtött adatok alapján a bíró egyéni mutatói összehasonlításra kerülnek a működési helyének bírói átlagával, illetve a törvényszéki átlaggal. Kimutatjuk az időszerűségi mutatókat (befejezett és folyamatban lévő ügyek megoszlása, egy éven túli ügyek alakulása stb.) valamint az érintett bíró fellebbezett ügyeire vonatkozó határozatok mikénti megoszlását. ezen túl a statisztika körében az Országos Bírósági Hivatal által elkészített összesítésből a megyénket érintő adatokat összevetjük az országos mutatókkal, amelyek a Bírósági Közlönyben is rendszeresen megjelennek. Ezekből az adatokból bizonyos következtetések már levonhatóak. A bírák egyéni teljesítményét mérő statisztikai mutatókon túlmenően folyamatosan az igazgatási ellenőrzések és a kollégiumvezetői vizsgálatok. Ezek a kontrolláló eljárások azt mutatták, hogy a bírák többsége a munkáját változatlanul igényesen az eljárási és anyagi, valamint az ügyviteli szabályok betartásával végzi. A vizsgálatok során ugyanakkor továbbra is tapasztaltunk kisebb, nagyobb hiányosságokat, késedelmeket, mulasztásokat. Az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezésének követelményeit leginkább a tárgyalások késői kitűzése, az indokolatlan tárgyalás beállítások, az új határnap megjelölése nélküli kitűzések, a nem körültekintő elhalasztások és a késedelmes, olykor szükségtelen szakértői kirendelések hátráltathatják. A kollégiumvezetők vizsgálatai és az összegző értékelésük eddig feltárta, hogy valamennyi ügyszakban javítani lehet a felkészülést és az ügyek előkészítésének hatékonyságát, valamint törekedni kell arra, hogy a bizonyítási eljárás lefolytatására koncentráltan indokoltan, kellő dinamikával, a szükséges mértéket meg nem haladó mértékben kerüljön sor.

89

A vizsgálatok során változatlanul találkoztunk szinte valamennyi ügyszakban és leginkább a helyi bíróságokon kisebb, nagyobb mértékű mulasztásokkal illetve késedelmekkel, de e mulasztások súlya szerencsére nem érte el azt a küszöböt, amely indokolttá tette volna szankciók alkalmazását.

7.4. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése – közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők – az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.) IV. fejezete alapján.

Az igazságügyi alkalmazottak értékelésére a munkatervben meghatározottak szerint kerül sor minden évben, így 2012. évben is, ahol az első vezetői értekezleten kerül sor az értékelésben érintett igazságügyi dolgozók megnevezésére. Az így eldöntött értékelési rend alapján az igazságügyi alkalmazottak közvetlen felettese, illetve az érintett igazgatási vezető által kijelölt vizsgálók végzik el az értékelést. Az igazságügyi alkalmazottak köréből kiemelendő, hogy 2012. évben 8 bírósági titkár értékelésére került sor a bírói pályázatának elbírálása előtt, e 8 érintett bírósági titkár közül hatan kiválóan alkalmas, ketten alkalmas minősítést kaptak. A bírósági fogalmazók közül titkári kinevezés előtt öt bírósági fogalmazó értékelésére került sor, ennek során mind az öten kiválóan alkalmas minősítést kaptak.

7.5. Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma tárgyév december 31-én.

Címzetes táblabírói címmel a 2011. évi CLXII. törvény 174. § (2) bekezdése alapján a következő törvényszéki bírók rendelkeznek: -

dr. Nánási Illés dr. Sándor Géza dr. Nánásiné dr. Szabó Róza dr. Sándorné dr. Nagy Erika dr. Rakonczai Ilona dr. Kun Erzsébet Hidvéginé dr. Adorján Lívia

90

Címzetes törvényszéki bírói címmel a 2011. évi CLXII. törvény 174. § (2) bekezdése alapján a következő helyi bírók rendelkeznek: -

dr. Andor Magdolna dr. Balla Klára dr. Császár Ida dr. Ecsédi Hajnalka dr. Hegyi László dr. Hendrey Edit dr. Ivanics Erzsébet dr. Ivanov Dömötör dr. Kovács Piroska dr. Szalay Katalin Táborosné dr. Varga Rozália dr. Tóta Erzsébet dr. Tóthné dr. Gyárfás Katalin Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella

Címzetes törvényszéki bírói címmel a 2011. évi CLXII. törvény 174. § (1) bekezdése alapján (adományozással) a következő helyi bírósági bírák rendelkeznek: -

dr. Tolnai Eszter Kissné dr. Szabó Judit dr. Rochlitz Zoltán dr. Karmazin Orsolya

Közülük hárman 2012. évben nyerték el ezt a tisztséget adományozás útján.

7.6. A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma tárgyév december 31-én.

Az igazságügyi alkalmazottaink közül egy fő rendelkezik főtanácsosi, és hat fő tanácsosi címmel. Főtanácsos - Tem Ildikó

91

Tanácsos - Mérey Gyuláné - Pardi Erika - Hegedűsné Nagy Emília - Berta Györgyné - Katona Lászlóné - Nádor Krisztina

7.7. A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben.

A törvényszék önálló elismerés díjat nem alapított, így ilyen megbecsülésben senki nem részesült.

7.8. Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben.

A Szolnoki Törvényszék részéről ilyen megbecsülésben 2012. évben senki nem részesült.

92

8. AZ ÍTÉLKEZÉS HATÉKONYSÁGÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.

8.1. A szakmai munka és a jogegység támogatása (vezetői értekezletek és tanácskozások, állásfoglalásainak, egyéb szakmai anyagainak elfogadásával és közzétételével kapcsolatos a gyakorlat stb.).

Büntető ügyszak: A tárgykörben szükséges megjegyezni, hogy több év lemaradását bepótolva 2012 szeptemberére újra megrendelésre kerültek a Btk. és a Be. papír alapú kommentárok (a Kúria által szerkesztett HVG Orac kiadásában). Ugyanekkortól valamennyi bíró számára elérhetővé tettük a jogkódex online változatát is és elérhetővé tettük az érdeklődők számára az új Btk. hatályba lépését megelőzően kiadott Belovits-féle büntetőjogi tankönyvet. Mindezek a korábban is rendelkezésre álló komplex jogtárral együtt megnyugtató alapot teremtettek arra, hogy a kollégák színvonalas ítélkező munkájához szükséges alapfeltételek rendelkezésre álljanak. A büntető kollégium szoros szakmai kapcsolatban áll a Debreceni Ítélőtábla Büntető Kollégiumával, ennek keretében a kölcsönösen elkészített szakmai anyagok kicserélése zajlik, és azok mindkét kollégium intranetes felületén rendelkezésre álló tárhelyre feltöltésre kerülnek. A szakmai munka támogatását ezek a hozzáférhető tárhelyek is szolgálják. Korábban ezek felhasználására nem került sor. A Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégiumának intranetes oldalán 12 mappa gyűjti és őrzi ezeket a dokumentumokat. Így munkaanyag készült a gyermekközpontú igazságszolgáltatás koncepciójával kapcsolatban, a másod fellebbezés kérdéséről, írásbeli összefoglalók találhatóak a központi és regionális képzésekkel kapcsolatban (gazdasági bűncselekményekről a büntetőeljárás megújítási koncepciójáról, a közérdekű munka büntetésvizsgálatáról, bűnjelkezelésről és az alaptörvény büntető tárgyú rendelkezéseiről). Elhelyeztünk olyan dokumentumokat, amelyek az elsőfokos ítélkezést végző perbíróságok számára nyújtanak segítséget. (Büntető határozatok szerkesztéséről, iratminták és nyomtatványok, jogszabályváltozásokat tartalmazó mappa, valamint az új Btk-val kapcsolatosan készült új munkaanyagok.) Mind a Kúria, mind a Debreceni Ítélőtáblától érkezett elektronikus dokumentumokat a szükséges tájékoztatással együtt írásbeli formában is eljuttatja a kollégiumvezető a kollégium tagjaihoz. Amennyiben az szélesebb érdeklődési körre tarthat számot, a bírósági levelező rendszeren keresztül azt valamennyi kollega megkaphatja. A papír alapú érintkezési forma lecsökkent, míg az elektronikus alapú számottevően megnőtt.

93

Ezzel kapcsolatosan a kollégium segítséget nyújtott azok számára, akik jelezték azt, hogy digitális íráskészségük még nem tökéletes a levelező rendszer beállításával és használatával kapcsolatosan. Összességében az mondható el, hogy majdnem általános napi gyakorlattá vált a bírósági levelező rendszernek és az elektronikus alapú kommentár, illetve jogszabálytárnak a használata. A frissen született kúriai döntésekről közvetlenül a Kúria tájékoztat bennünket. Régebbi döntéseit pedig vagy a jogtárból, vagy a Kúria honlapjáról keresik meg a kollégák. A Jászberényi Járásbíróság kivételével valamennyi helyi bíróságon és a törvényszéken elérhetőek papír alapon is a kúriai döntések (korábbi elnevezés szerint bírósági határozatok). A Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégiuma 2012 szeptemberében új ügyrendet fogadott el és szakmai kérdésekben ajánlásokat tesz és véleményt nyilvánít. Ezek előkészítésével a kollégium egy tagja lett megbízva, majd a kollégium döntése szerint, annak elfogadását követően minden kolléga részére megküldésre került. Az elmúlt félévben a kollégium kettő ajánlást (másodfellebbezés kérdésében és fellebbezett szabálysértési ügyekben), valamint egy kollégiumi véleményt (a büntetés végrehajtásának kizártságát megállapító végzés jogereje tárgyában) fogadott el. A kollégium ezzel felelevenített egy, régi, de gyakorlatban több éve nem működő jogegység biztosítását szolgáló eszközt. Rendszeressé tettük, hogy az Európa jogi szaktanácsadó féléves jelentése eljusson valamennyi büntető ügyszakos kollégához. Ugyanakkor dokumentumai a kollégium intranetes tárhelyén is elhelyezésre kerültek néhány olyan irányelvvel együtt, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Civilisztikai ügyszak: A polgári ügyszakban ítélkező bírák szakmai munkáját 2012. első félévében a PolgáriGazdasági- Közigazgatási Kollégium vezető-helyettese, míg a második félévben a kollégiumvezető segítette. Ez jellemzően valamennyi civilisztikai ügyszakban dolgozó bíró esetében a bírósági levelezőrendszer használatával történt. Egyes igazgatási intézkedéseket is kívánó esetekben a kollégium szakmai vezetői e-mailben a helyi bíróságok elnökeihez fordultak. Bírák ítélkező tevékenységének szakmai támogatását szolgálta az elmúlt év során a legfontosabb jogszabályok megalkotásáról, módosításáról történő tájékoztatás, esetenként a normaszöveg teljes, vagy részleges megküldésével. A kollégiumvezető a jelentősebb eseti döntésekre, jogegységi határozatokra, PK véleményekre hasonló módon hívta fel a bírák figyelmét. Ugyanilyen módon kapták meg a bírák az ítélőtáblai, illetve a kúriai kollégiumvezetői értekezletek szakmai anyagát is. A civilisztikai ügyszakban folytatott ítélkezés egységét támogatta és szolgálta a kollégiumvezető azon intézkedése is, mellyel az Országos Bírósági Hivatal elnökének, szervezeti egységeinek a szakmai ajánlásait, ítélkezéssel kapcsolatos észrevételeit a bírákhoz továbbította. Ilyen módon értesültek a bírák a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

94

elnökének az illetékjogszabályok alkalmazásával kapcsolatos jelzéseiről, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos észrevételeiről.

2012. második félévében a kollégiumvezető a tanácselnökökkel folytatott konzultációs megbeszélések keretében elemezte a járásbíróságok ítélkezési gyakorlatát, a másodfokú tanácsok jogorvoslati eljárásainak jellemzőit.

A polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi ügyszakban folytatott ítélkezés az elmúlt évben is több alkalommal indokolta uniós jogszabály értelmezését, alkalmazását. A bírák szakmai munkáját e téren a kollégiumvezetői – akik egyébként európai jogi szaktanácsadók – rendszeresen segítették.

8.2 Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások.

8.2.1. Az állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának és közzétételének gyakorlata. A korábban részletezettek szerint (8.1. alatt) a Szolnoki Törvényszék Kollégiuma a vitás jogi kérdésekben véleményt nyilvánít, illetve ajánlásokat hoz. Ilyen vitás kérdés előkészítése kapcsán (másodfellebbezés kérdésében) a Debreceni Ítélőtábla kollégiumvezetője igen részletes írásbeli előkészítő szakmai anyagban fejtette ki álláspontját. Ez a munkakapcsolat jellemzi a törvényszék kollégiumának a felsőbb kollégiumokkal kapcsolatos gyakorlatát is. Így a megküldött előkészítő anyagok kapcsán a kollégium tagjainak bevonásával (olykor a kollégiumi tagokon kívüli büntető bírák véleményének ismeretében) a gyakorlati tapasztalatokat tükröző, a formális általánosításokat elkerülni igyekvő kérdések feltevésével járulunk hozzá a szakmai problémák árnyaltabb megfogalmazásához. Ez történt a regionális, valamint az országos kollégiumvezetői értekezletek előkészítéseképpen is. Ezek dokumentumai tükrözik a Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégiumának előkészítő munkáját. Az elmúlt félévben a büntető kollégium két ülést (2012. szeptember 27.-én és december 18.-án), valamint egy konzultatív tanácskozást (2012. július 2. napján) tartott. Valamennyi szakmai anyag közzététele elektronikus formában a bírósági levelező rendszeren lett közzétéve, illetve elérhető formában a büntető kollégium intranetes tárhelyén lett elhelyezve. A kollégium megújított ügyrendje szerint a szakmai anyagokat a tagok az ülés időpontját megelőzően írásban, a napirendhez szükséges felkészülési idő figyelembevételével kapják meg. A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiuma a törvényszék és az általa elfogadott Munkaterve, valamint a kollégium Szervezeti és Működési

95

Szabályzata szerint folytatta tevékenységét. A már jelzett személyi változások miatt a civilisztikai kollégium 2012. évben kettő alkalommal ülésezett. A kollégiumi üléseken szakmai kérdésekben állásfoglalásra nem került sor, szakmai anyag megbeszélésére és annak elfogadására a 2012. decemberi kollégiumi ülésen került sor, amikor a kollégium az európai jogi szaktanácsadók beszámolóját vitatta meg és fogadta el. Ezen szakmai anyagot az ülést megelőzően a kollégiumvezető a törvényszék belső honlapján közzétetette, ezáltal az valamennyi bíró számára olvashatóvá vált. A kollégium működésének rendje szerint, amennyiben szakmai állásfoglalásra, vagy szakmai anyag elfogadására kerül sor, azt a kollégiumvezető az ülést követően a törvényszék valamennyi civilisztikai ügyszakos bírája részére a levelezőrendszeren keresztül küldi meg, és ugyanilyen módon jár el az ítélőtábla és a Kúria vonatkozásában is. 8.2.2. Az egyes tanácsok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések.

A büntető fellebbviteli ügyszakban a 2012. évi személyi változások, különösen a nyugdíjaztatás kérdése kedvezőtlenül érintette az ítélkező munkát. A jelenlegi kollégiumvezető pályázatának megfelelően egy harmadik büntető tanácselnöki hely is kiírásra került. Ezzel együtt kettő, még el nem bírált és betöltetlen tanácselnöki hellyel rendelkezik a fellebbviteli ügyszak. Az ítélkezés folyamatossága és zökkenőmentessé tétele érdekében 2012. évben és a beszámoló készítésének idején is két megbízott tanácselnök intéz 50-50 %-ában egy megüresedett tanácselnöki ügycsoportot. Mellettük két felrendelt előadó bíró vesz részt az ítélkezésben a hosszabb szakmai gyakorlattal rendelkező kolléga mellett. Az elfogadott ügyelosztási rend szerint ezek a másodfokú tanácsok (beleértve az egy állandó, teljes létszámmal működő büntető tanácsot is) automatikus szignálásban végzik a peres és nemperes ügyintézést. Az automatikus rendtől csak abban az esetben történik eltérés, ha elfogultság vagy kizárási ok miatt (amely a tanácsvezetőre is kiterjed) nem járhat el az adott tanács. Ilyen esetben a pillanatnyi időszerűségi mutatók és kitűzési rend figyelembevételével kerül átszignálásra a fellebbviteli ügy. Mivel a felrendelt kollégák még az elsőfokos ügyintézés egy részében is közreműködtek, ezért az átlagnál gyakrabban fordul elő személyi csere a tanácsokon belül kizárási ok miatt. A kialakult gyakorlat „átjárhatóbbá” tette ezeket a másodfokú tanácsokat, a járásbíróságoktól több olyan helyi kolléga is megfordult ezen tanácsokban előadó bíróként, akiknek részvételével a korábbi gyakorlat nem számolt. A visszajelzések szerint mindez a tanácsban résztvevő kölcsönös megelégedésére szolgált. Ezen tanácsok által kitűzött és tárgyalt ügyek száma elérte az országos átlagot. A törvényszék másodfokú tanácsainál a vizsgált időszakban nem volt 2 éven túl folyamatban lévő ügy, egy év feletti is mindössze 2 db. Ezek a következő év első hónapjaiban befejezést nyertek.

96

Az az átmeneti helyzet, amely a be nem töltött tanácselnöki helyek és az állandó előadó bíró hiányára vezethető vissza, némely esetben kihatással volt az ítélkezés egyenletesen magas színvonalára is. Erre nézve a hatályon kívül helyezések vizsgálatából, illetőleg a járásbíróságok időszerűségi vizsgálatából lehetett következtetni. Az egyedi problémákat az érintett tanácselnökökkel a kollégiumvezető megbeszélte, az általánosítható problémákból pedig a kollégium ajánlást fogadott el és véleményt alkotott. A törvényszék büntető elsőfokos ügyekben eljáró tanácsai az ügyelosztási rendbe meghatározott ügycsoportok szerint járnak el. Ettől a hatályos ügyelosztási rend szerint a kollégium vezetője a törvényben szabályozott esetekben (kizárási ok), illetőleg a bíróság működését érintő fontos okból, különösen az arányos munkateher biztosításának érdekében térhet el. A Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégiuma korábbi ügyrendje ezt a körülményt pontatlanul rögzítette, ezért a kollégium első tevékenysége az ügyrend fentiek szerinti kijavítása volt. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy erre csak néhány esetben került sor. A törvényszék büntető ügyszakos elsőfokos peres ügy érkezése alatta marad az országos átlagénak (2012. évben 20 közül a 17. helyen állt). Természetesen közismert az, hogy nem az ügyek darabszáma, hanem a vádlottak és a cselekmények száma, valamint a jogi megítélés összetettsége határozza meg az ítélkezési munka nehézségét. Ezen mutatók alapján a törvényszék elsőfokos peres ügyintézése mindenképpen előkelőbb helyre tarthat számot. A 2012. év végén folyamatban maradt peres ügyek (30) 63,3 %-a kiemelt jelentőségű ügy, ami önmagában soron kívüli ügyintézést igényel. A Szolnoki Törvényszéken nincsen 5 éven túl folyamatban lévő büntető ügy. A 2 éven túli ügyek száma az előző évhez képest 1-gyel nőtt, jelenleg 7 ilyen van. Ezek nagy terjedelmű ügyek, összetett bizonyítás és jogkérdés megítélése mellett. Egyetlenegy ügyben volt tapasztalható munkaszervezésbeli hiányosság. Ezen tapasztalatokat az érintett bíróval a kollégiumvezető megbeszélte, illetve a vizsgálat megállapításait a soron következő kollégiumi ülésen ismertette. Az ítélkezési színvonal minőségét tükrözi, hogy a 2012. évben felülbírált és befejezett peres ügyek (35) közül 2 hatályon kívül helyezésére került sor a Debreceni Ítélőtábla által. Ugyanakkor a tárgyalási napok kihasználtsága és az érkezett ügyek számára is figyelemmel, határozottan állítható, hogy felállítható és hatékonyan működtethető az a tervezett 3. Bf. tanács, amelynek tagjait az elsőfokú ítélkezésben résztvevő kollégák adnák a fellebbviteli ügyek 20 %-a tekintetében. Ugyanakkor elmondható, hogy a kedvező ügyérkezés mellett az első fokon folyamatban lévő ügyek száma 2011. év végéhez viszonyítottan (45 ügy) 2012. év végére csökkent (34 ügyre). További probléma a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának a helyzete. Itt a folyamatban lévő ügyek száma nő. (2011-ből folyamatban maradt 892 ügy, 2012. évben folyamatban maradt 1.001 ügy.) Ezzel együtt a közérdekű munka büntetésvégrehajtását akadályozó körülmények ismeretében az ügyintézést sikerült időszerűvé

97

tenni az év végére. A közérdekű munka büntetés-végrehajtását akadályozó és ítélkező bírói tevékenység során felmerült körülményekről valamennyi kolléga tájékoztatást kapott. Szükséges a büntetés-végrehajtási iroda csoportként történő megszervezése, hogy biztosítható legyen ez az akadálymentes és folyamatos ügyintézés a büntetésvégrehajtási bíró irányítása és ellenőrzése mellett. Ezt a munkát jelenleg ideiglenes megbízással egy kolléga végzi, első- és másodfokú ítélkező munkája mellett. A bv. ügyintézésben résztvevő bírák számát háromra csökkentettük, munkájuk szervezését is ez a kolléga végzi. Meg kell jegyeznem, hogy az új Btk. hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések jelentős változásokat hoztak a Büntetés-végrehajtási törvényben, amely újabb feladatokat ad a büntetés-végrehajtási bíró számára, így várható, hogy a büntetés-végrehajtási ügyek száma jelentősen meg fog emelkedni az új Btk. hatályba lépését követően. Ugyanakkor elmondható, hogy a helyettesítések és felrendelések létszámát figyelembe véve is a 2010. évi létszám kettővel kevesebb, mint az akkori. Valójában egy fő bíró bevonása hiányzik ahhoz, hogy a büntetés-végrehajtási csoport, illetve az elsőfokos ügyintézés, továbbá a harmadik fellebbviteli tanács felállítása gördülékeny és zökkenőmentes legyen. Polgári- Gazdasági- Közigazgatási Kollégium: A 2012. évi, a polgári ügyszakot – különösen a törvényszék jogorvoslati tanácsait – érintő személyi változások következtében 2012. második félévében a civilisztikai kollégiumvezetés számára legfontosabb feladat volt a másodfokú ítélkezés megszervezése, annak folyamatos és zökkenőmentes működése feltételeinek a biztosítása. 2012-ben az ítélkezési szünetet követően a korábbi négy másodfokú tanács helyett kettő tanács folytatta a működését. A törvényszék vezetésének segítségével – egy törvényszéki bíró tanácselnöki megbízásával – három civilisztikai másodfokú tanács jött létre. Mindez új ügyelosztási rend kialakításával járt. A folyamatos másodfokú ítélkezés biztosítása végett az egyes tanácsokba be kellett osztani a törvényszék polgári ügyszakos elnökhelyettesét és a kollégium vezetőit is. Mindezen igazgatási feladatok sikeres elvégzését követően, az elmúlt év utolsó negyedévében sor kerülhetett tanácselnöki értekezletekre, melyek alkalmasak voltak a másodfokú ítélkezés során felmerült szakmai problémák kezelésére, az egységes ítélkezés biztosítására. A kollégium vezetése a tanácselnököket folyamatosan tájékoztatta az egységes joggyakorlatot szolgáló, hivatal által megküldött szakmai anyagokról, így kiemelten a mérsékelt illeték megállapítására és viselésére vonatkozó jogértelmezésről, joggyakorlatról.

98

8.2.3. A kollégiumok működése során az adott évben felmerülő szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések. Büntető ügyszak: A 2012. év második felében a Szolnoki Törvényszék Büntető Kollégiuma megújította az 1996. évi ügyrendjét, kijavította ügyelosztási rendjét és működésében alkalmazkodott ahhoz az átmeneti helyzethez, amely a véglegesen be nem töltött tanácselnöki állások és előadó bírói helyekből adódott. Megteremtette azt az intranetes felületet, ahol a kollégium munkaanyagai elérhetővé váltak más kollégiumok és büntető ügyszakos bírák számára is. Tevékenysége ajánlásokban és vélemények megfogalmazásában is megjelenik. Beilleszkedett a regionális kollégiumok közé, aktivitása az elsők között van. Mindezek biztató kezdetet jelenthetnek arra, hogy tovább szervezze munkáját. Akadályozó tényezőnek tekintem, hogy a kollégium tagjai közül még mindig nem használja mindenki a bírósági levelező rendszert, bár a digitális írástudás fejlesztéséhez a kollégák és az informatikusok is segítséget ajánlottak. A kollégium tagjai közül többen, de a kollégiumon kívüli büntető bírák közül is néhányan közreműködtek a büntetős jegyzők képzéséhez szükséges oktatási anyag összeállításában. Ez az összeállítás még nem teljes körű, bár kiterjed a büntető ügyekkel kapcsolatos ügyintézésre, jegyzőkönyv-vezetési, határozat-szerkesztési ismeretekre és a határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőkre is. A rendelkezésre álló részanyag bemutatásra került a képzési munkabizottságban, illetve a Magyar Igazságügyi Akadémia oktatásszervezőjének is. Ezzel hozzájárultunk ahhoz a képzési tematikához, amely kialakulóban van a MIA és a Széchenyi István Egyetem bírósági ügyintézői szakirányú képzésével kapcsolatban. Célom, hogy a hiányzó oktatási anyag elkészüljön és a törvényszék oktatási programjába bekerülve azt a gyakorlatban is kipróbálhassuk. Civilisztikai ügyszak: 2012. második félévében az ismert személyi változások miatt a civilisztikai kollégium működésében fontos szakmai igazgatási problémát jelentett a közigazgatási ügyek folyamatos és zavartalan intézésének a megszervezése. 2012. július 1-jétől kinevezett kollégiumvezető korábban közigazgatási ügyeket is tárgyalt, amelyeket kinevezését követően a Szolnoki Járásbíróságról kirendelt bíró vett át. Az elmúlt év utolsó negyedévében a kollégiumvezetése a törvényszék vezetésével, a Szolnoki Munkaügyi Bíróság elnökével és a kijelölt munkacsoport tagjaival szorosan együttműködve dolgozott annak érdekében, hogy 2013. január 1-jével a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a működését zökkenőmentesen megkezdhesse.

99

Az elmúlt évben a civilisztikai kollégium – mind a helyi bírósági, mind a törvényszéki – bírái számára jelentős jogszabály értelmezési és döntési nehézséget jelentettek a devizaalapú lakáshitel-szerződések kapcsán indult perek. A kollégiumvezetése a törvényszék oktatásfelelősével együttműködve kiemelt feladatának tekintette e téren a bírák központi képzésben való részvételének az előmozdítását, támogatását.

2012. negyedik negyedévében a kollégiumvezetése az ügyintéző titkárokkal megvitatta a civilszervezetekkel kapcsolatos 2012. évben hatályba lépett törvények kapcsán a nyilvántartásba vétellel, a végelszámolással kapcsolatos vitás jogalkalmazási kérdéseket. A kollégiumvezető az ügyintéző titkárokkal részt vett a Debreceni Ítélőtáblán ezen jogalkalmazási kérdéseket megvitató kollégiumi ülésen, melynek állásfoglalását később a titkárok rendelkezésére bocsátotta.

A 2013. január 1-jét követően lehetővé vált polgári perbeli elektronikus kommunikáció. A kommunikációra történő felkészülés érdekében a kollégiumvezető informatikai oktatáson vett részt, a törvényszék vezetésével egyeztetve, a Hivatal útmutatásának megfelelően kijelölte az elektronikus kommunikációt igénylő per bíráját. A kollégiumvezetése a kijelölt bíróval az ilyen jellegű perekre vonatkozó új jogszabályokat értelmezte, az alkalmazására felkészítette. 8.2.4. A szakmai vezetők tárgyévben kitűzött céljainak és intézkedéseinek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira. Büntető ügyszak: A büntető kollégiumvezető célkitűzéseit és annak már megvalósult részét a 8.1. és a 8.2. alatt részletezettek taglalják. Ennek ismétlése nélkül utalnék a papír alapú és elektronikus joganyag hiányzó részeinek pótlására, a járásbíróságon dolgozók bevonására a másodfokú ítélkezésbe, a papír alapú levelezés helyett a bírósági elektronikus információ áramlással történő áttérésre, a kollégium működési rendjének újraszabályozására és a szakmai kommunikáció beindítására más törvényszékekkel és ítélőtáblával, valamint a Kúria bíráival. Ezek a megvalósult célkitűzések. Ugyanakkor a törvényszék büntető ítélkezésében lényeges kérdés a tanácselnökök és az előadó bírók személye. Az állandóság hiánya miatt ebben a kérdésben hosszabb előrelátás és az ítélkezési színvonal érdemi alakítása nem lehetséges. Annak ismeretében, hogy hány kolléga visszajövetelével kell számolni a jövőben, ehhez igazodóan az ügyelosztási rendet is át kell dolgozni. Nem rendeződött a büntetés-végrehajtási csoport vezetésének és csoporttá szervezésének kérdése sem. Nem sikerült újraindítani az instruktor bírák rendszerét a határozott időre kinevezett kollégák támogatására. Kívánni valókat hagy a jogi és nem jogi beosztású dolgozók informatikai ismerete is. A személyi kérdésekben történő döntés elmaradásával kapcsolatban elhangzó folyamatos érvelés a munkaügyi perek elhúzódása és az érintett kollégák nyilatkozatának hiánya volt. Ezt a kérdést rövid időn belül rendezhetőnek látjuk. Más

100

kérdésekben az idő és energia hiánya akadályozta azok rövid időn belüli megvalósulását. Az új Btk-ra történő felkészülés jelentős energiát és időt igényel valamennyi kollégától, így természetesen racionalizálni kellett az elvégezhető munka mennyiségét is. Civilisztikai ügyszak: A 2012. július 1-jétől kinevezett civilisztikai kollégiumvezető elmúlt év második félévére kitűzött legfontosabb célja a kollégium működésének megszervezése, a másodfokú ítélkezés folyamatos és zavartalan működése feltételeinek a biztosítása volt. Mindezeket akként kellett megvalósítania, hogy ezzel egyidejűleg a kollégium munkájának szakmai színvonala megfelelő legyen, az ítélkezés időszerűségi mutatói javuljanak. A törvényszék vezetése által támogatott igazgatási – szakmai – munka eredményes volt, a törvényszék civilisztikai ügyszakában mind a helyi bíróságok, mind a törvényszék esetében a folyamatos ítélkezés feltételei adottak voltak. Az ítélkezés időszerűségét a kollégiumvezetése a kettő éven túli ügyek év végi elemzésével kísérte figyelemmel és minden hónapban rendelkezésére állt a székhelyi bíróság egy éven túli ügyeiről készített kimutatás, perkivonat, amely alapján a tárgyaláskitűzési gyakorlatot, a pervezetés időszerűségét figyelemmel kísérte. A törvényszék civilisztikai ügyszakát is érintő jelentős személyi változások (bírák nyugdíjazása, pályakezdő bírák munkába állása, bírák kirendelése) ellenére az ítélkezés színvonalas és a korábbi éveknek megfelelő időszerűsége biztosított volt. 2012. második félévében a törvényszék első fokú hatáskörébe tartozó polgári peres ügyek érkezése mérséklődött és ezzel párhuzamosan kismértékben, de nőtt az egy éven túl folyamatban lévő ügyek aránya. Az időszerűségi mutató ezen a területen további kedvező változtatást kíván, a kitűzött célt e körben nem sikerült megvalósítani. Ennek okát a törvényszék és a kollégium vezetése rendszeresen vizsgálja, melyről 2013 februárjában külön jelentés is készült. 8.2.5. A kollégiumok működése, illetve együttműködése során történt egyéb – a tájékoztató szempontjából lényeges – esemény bemutatása.

A törvényszék büntető kollégiumának újjászervezését jelentősen támogatta a Debreceni Ítélőtábla Büntető Kollégiumvezetője, dr. Ficsór Gabriella. Színvonalas szakmai anyaggal segítette a kollégák hasonló irányú ambícióit. A kapcsolattartás folyamatos, az információáramlás minden eszközét felhasználó napi szintű. Képviseltetjük magunkat a Debreceni Ítélőtábla által létrehozott gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó munkabizottságban. Részt vettünk az ehhez kapcsolódó rendezvényeiken. Bekapcsolódtunk az új Btk-val kapcsolatos regionális képzésbe, nemcsak résztvevőként. A szakmai anyagok cseréje tekintetében igen jó a törvényszék kapcsolata a Debreceni és a Tatabányai Törvényszék Büntető Kollégiumával. A kollégium tagjai a regionális és központi

101

képzéseket követően hol írásbeli összefoglalóban, hol szóbeli beszámoló formájában osztják meg ismereteiket a többiekkel. Rendszeres igazgatási jellegű kérdésekben a kapcsolat a büntető és a civilisztikai kollégiumvezetők között, ez esetenként kiterjed a jogszabályi változások figyelésére is. A törvényszék 2012. július 1-jével kinevezett büntető és civilisztikai kollégiumvezetője rendszeres igazgatási kapcsolatot tart fenn, amelynek keretében egymást kölcsönösen tájékoztatják az egyes kollégiumok működéséről, aktuális szakmai, igazgatási feladatokról, az azonos intézkedést kívánó kollégiumvezetői feladatokról.

A civilisztikai kollégiumvezető rendszeresen részt vesz az ítélőtábla polgári kollégiumának tagjaként a kollégiumi üléseken, azokon meghozott igazgatási, szakmai döntésekről, a kollégium tagjait értesíti.

8.3. A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata (a törvényi rendelkezés és elnöki intézkedés alapján, soron kívül intézendő ügyek száma, a különféle szinteken ügyszakokban – szükség szerint az egyéb ügyekhez viszonyított aránya, pl. törvényszéki elsőfokú büntető ügyekben, a soron kívüliség tartalma, az ellenőrzés módja).

A soron kívüli eljárásról a Bírósági szervezeti törvény általános rendelkezésein és az eljárási törvényeken túlmenően alapvetően a Bírósági Ügyvitel Szabályairól szóló 14/2002.(VIII.1.) IM. rendelet 33.§-a, továbbá a 33/A. §. és a 33/B.§.-a rendelkezik. A BÜSZ.33.§.(1) bekezdésének a) pontja értelmében a soron kívüli ügyintézés jogszabály rendelkezésén is alapulhat. Erre vonatkozóan alapvetően az eljárási jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket, mind a peres eljárások, mind a nem peres eljárások vonatkozásában. A jogszabályon alapuló rendelkezések kapcsán a soronkívüliség több irányú értékelése érdekében utalni kell arra, hogy az egyes eljárási szabályok a soron kívüli eljárás kimondása mellett több esetben követelik meg a bíróságoktól a „haladéktalanul”, „három napon belül”, „három munkanapon belül”, stb. eljárást. Ezek a határidők ilyen módon történő megjelölése gyakorlatilag a soron kívüli ügyintézés eljárását jelentik és feltételezik. Hasonló a helyzet a kiemelt ügyek esetében is, amikor a jogszabályalkotó az ügyek kiemelt fontossága és jelentősége miatt kötelezi az eljáró bíróságot, az eljáró bírót meghatározott, a többi jogszabálytól eltérő és szigorúbb határidőn belül történő intézkedések megtételére.

102

Az eljárási törvényeken alapuló értelmezési kérdésekkel kapcsolatban probléma nem merült fel. A 33.§.(1) bekezdés b) pontja értelmében a soronkívüliség alapulhat az OBH elnökének határozatán. Jelenleg ilyen határozatnak tekinthető, az OBH elnökének rendelkezése alapján alkalmazandó 129/2009.(VII.7.) OIT. határozat, amely az un. öt éven túli ügyek esetében a soron kívüli ügyintézést kötelezővé teszi. A 33.§.(1) bekezdés c) pontja végül az adott bíróság elnökének a hatáskörébe utalja a soron kívüli ügyintézés elrendelésének lehetőségét, akár kérelemre, akár hivatalból. A bíróság elnökének döntésén alapuló soron kívüli ügyintézés csak az adott bíróság eljárására terjed ki és nem terjed ki a jogerős határozat meghozatala utáni időszakra. Amennyiben az elsőfokú bíróság elnöke az ügyben soron kívüli ügyintézést rendel el és az ott megfogalmazott vagy egyébként kitűnő indokok továbbra is fennállnak, akkor a másodfokú eljárásra is indokolt a soron kívüli ügyintézés elrendelése, akár hivatalból is. Jogértelmezési kérdés lehet, hogy a törvényszék elnöke hivatalból elrendelhet-e soron kívüli ügyintézést a járásbírósági és ott folyó ügyben. 33.§.(1) bekezdés b) pont: Az OBH elnöke külön egyes ügyre vonatkozó egyedi határozattal nem rendelt el soron kívüli eljárást sem a törvényszék, sem a járásbíróság ügyeiben. Az említett határozaton alapuló soron kívül intézendő un. öt éven túli ügyek száma 2012. évben 4-8 ügy között mozgott, ezért e jogszabályhely alapján elrendelt soron kívüli ügyek száma az említett számú ügyek számában határolható be. A soron kívüli ügyek esetében a legjellemzőbb az, hogy a bíróság elnöke rendel el soron kívüli eljárást illetve ügyintézést. 33.§.(1) bekezdés c) pont: A hivatalból elrendelés tényei: Szolnoki Törvényszék A törvényszék elnökhelyettese 3 polgári ügyben (kártérítés, nem vagyoni kártérítés, egyenlő bánásmód megsértésének megállapítására irányuló per), továbbá 2 gazdasági ügyben (vállalkozói díjjal kapcsolatos követelés és szerződés semmisségének megállapítására irányuló perben), összesen 5 ügyben rendelte el a soron kívüli ügyintézést. Elrendelés indoka: kiemelkedően fontos igazságügyi érdek érvényesítése. Megjegyzendő, hogy ezek az ügyek nagyobb közösségeket érintettek, és fontos szerepe volt a pertartamnak is a hivatalból történő elrendelésben.

103

A Jászberényi Járásbíróságon a bíróság elnöke 16 büntető ügyben, 13 polgári ügyben és 3 gazdasági ügyben, összesen 32 két éven túli pertartamú ügyben rendelt soron kívüli ügyintézést, a kiemelkedően fontos igazságügyi érdek alapján. A Tiszafüredi Járásbíróságon a járásbíróság elnöke 3 polgári ügyben, továbbá 4 büntető ügyben, összesen 7 ügyben rendelt el soron kívüli ügyintézést, alapvetően a kiemelkedően fontos közérdekre hivatkozva. Hivatalból a törvényszék területén összesen tehát 44 ügyben került kiemelkedően fontos igazságügyi vagy közérdek érvényesítése céljából soron kívüli ügyintézés elrendelésre. Megjegyzendő ismét, hogy az egyes ügyekben illetve az ügyek többségében általában más érdek érvényesítése is megjelenik, illetve megjelenhet. 33.§.(2) bekezdés – kérelemre elrendelés: A bíróság elnöke elbírálja a hozzá beérkezett soron kívüli ügyintézés elrendelése iránti kérelmeket. A törvényszékre és a járásbíróságokra beérkező kérelmeket és az azokkal kapcsolatos döntéseket a következő táblázat mutatja.

Bíróságok

Kérelem

Szolnoki Járásbíróság Közig. és Munkaügyi Bíróság Jászberényi Járásbíróság Karcagi Járásbíróság Kunszentmártoni Járásbíróság Mezőtúri Járásbíróság Tiszafüredi Járásbíróság Összesen járásbíróságok: Szolnoki Törvényszék Összesen: tv.szék+jbíróságok

36 0 3 0 0 2 0 41 20 61

Soronkívüliség elrendelése 29 0 1 0 0 0 0 30 13 43

A kérelem elutasítása 7 0 2 0 0 2 0 11 7 18

A táblázat adatai szerint a 61 beérkezett kérelemből 43 ügyben elrendelésre került a soron kívüli ügyintézés, azaz a kérelmek 70 %-a alapos volt. A törvényszékre érkezett 20 ügy közül 13 ügyben került elrendelésre a soronkívüliség, amely a kérelmek 65 %-át jelenti, a járásbíróságok esetében a benyújtott kérelem eredményessége 73 %-os. A kettő között lényegi eltérés nincs. A Szolnoki Törvényszékre vonatkozó adatok: A Szolnoki Törvényszék csak civilisztikai ügyben rendelt el soron kívüli ügyintézést, ebből kérelemre 13 ügyben.

104

Két esetben peres ügyben, 11 esetben nem peres ( 10 civil szervezet bejegyzésével kapcsolatos, 1 végrehajtási) ügyben. Az elrendelés indokai alapvetően a személyi körülményekben meghatározható okok alapján történt. (Köztestület esetében pénzügyi jogszabályokból fakadó lehetőségek esetleges kihasználása, kedvezményezettségi eljárás felfüggesztésének veszélye és igazolt pályázaton történő indulás volt valamennyi esetben a jellemző indok.) A Szolnoki Törvényszéken összességében tehát (5+13)18 ügyben került sor elnöki döntés alapján soron kívüli ügyintézésre. A beérkezett 20 kérelemből 6 ügyben viszont a kérelem elutasítása történt, valamennyi esetben azért, mivel a polgári, közigazgatási ügyekben illetve három nem peres ügyben a keresetlevél beérkezése után a kitűzés haladéktalanul megtörtént, az érintett ügyekben az ügyintézés időszerű és folyamatos volt, a kérelmező olyan általánosságban hivatkozott a társadalmi szervezet leendő érdekeire, amelyre bármelyik társadalmi szervezet hivatkozhatna. A benyújtott kérelmek közül egy továbbításra került az illetékes Szolnoki Járásbíróság elnökéhez. A Szolnoki Járásbíróságon 36 kérelemből 18 polgári ügyben, 9 végrehajtási ügyben és 2 peren kívüli ügyben került elrendelésre soron kívüli ügyintézés, összesen 29 ügyben. A 36 kérelemből 7 polgári ügyben előterjesztett kérelem elutasításra került, mivel a kérelmek megalapozatlanok voltak illetve időközben volt olyan ügy, amelyikben már a kért intézkedés vagy a döntés megszületett. A Jászberényi Járásbíróság elnöke a beérkezett 3 kérelemből, 1 házassági bontóperben került elrendelésre a soron kívüli ügyintézés, 2 ügyben pedig elutasításra került az. A Mezőtúri Járásbíróság elnökéhez érkezett 2 kérelem azért került elutasításra, mivel az ügyintézés időszerű volt, a soron kívüliség elrendelése az eljárás gyorsítását objektíve nem lett volna képes elérni. A Karcagi, a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi Járásbíróságon soron kívüli ügyintézés iránti kérelem nem került előterjesztésre. A járásbíróságokon az elrendelések esetében döntően a kérelmező személyei körülményei alapján történt az elrendelés, két esetben viszont az ügy tárgya indokolta azt. A soron kívüli ügyintézés iránti kérelmeket a járásbíróságok esetében jellemzően a felperes, vagy jogosult, az adós vagy a letevő terjesztette elő. Kettőnél több soron kívüli ügyintézés került előterjesztésre a házasság felbontása, a gyermekelhelyezés megváltoztatása, a gondnokság alá helyezési, a gyermektartásdíj megváltoztatása iránti perekben, a nem peres ügyek közül pedig a végrehajtási ügyekben.

105

33.§.(1) bekezdés – a jogszabály rendelkezésén alapuló soron kívüli ügyek: A törvény által soron kívül intézendő ügyek esetében a polgári ügyszakban a szülői felügyeleti jog és a végrehajtás megszüntetése iránt indított pereket lehetett alapul venni, a büntető ügyszakban a kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekményeket, a hatályon kívül helyezett ügyeket és azokat az ügyeket, amelyekben előzetes letartóztatásban lévők voltak. A törvényszéken nem volt törvény által soron kívüli intézendő ügy, azonban a folyamatban lévő 34 első fokos büntető ügyből 19 ügy „kiemelt” ügy volt. A kiemelt ügyek száma a folyamatos ügyek 55 %-ának megfelelő, amelyekre a kiemelt ügyek soron kívüli ügyintézésének szabályait kellett illetve kell alkalmazni. A törvényszéken a civilisztikai ügyszakban a polgári ügyekben a 122 folyamatban lévő ügyből 3 ügy volt soron kívül ügyintézendő, az ügyek 2,15 %-a, a gazdasági ügyek esetében pedig 3 ügy „kiemelt” ügy volt és 2 ügy soron kívüli. Az utóbbi összesen 5 ügy a folyamatban lévő 55 gazdasági ügy 10 %-át tette ki. A járásbíróságok esetében a polgári és a gazdasági ügyszak területén a soron kívül intézendő ügyek aránya a folyamatban lévő ügyekéhez képest általában nem volt kiemelkedő arányú, 0,37-9 % közötti arány volt az egyes bíróságokon megállapítható. Érdemes megvizsgálni azonban a Szolnoki Járásbíróság ezzel kapcsolatos adatait, mivel a polgári ügyszakban ugyan az 1072 ügyből 29 ügyben került hivatalból vagy kérelemre soron kívüli ügyintézés elrendelésre, azonban ez összességében 51 ügyet jelent. A büntető ügyek esetében a 778 büntető ügyből 41 volt a törvény szerint soron kívüli, amely az ügyek 5,26 %-ának megfelelő. (Ezek az adatok az érkezett ügyek száma alapján kerültek megállapításra illetve a 2012. december 31. helyzet alapján.) A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (az elmúlt évben Szolnoki Munkaügyi Bíróság) esetében 2012. december 31.-ei adatok még csupán a munkaügyi ügyekre vonatkoztak. A bíróság elnöke a korábbi táblázatból kitűnően ugyan nem rendelt el soron kívüli ügyintézést, azonban a törvény erejénél fogva soron kívüli ügyintézést igénylő ügyek száma 81 volt, amely a munkaügyi szakágban folyamatban maradt 324 ügynek a 25 %-a. A tény önmagáért beszél. A soron kívüli ügyintézés az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti, és ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik a soron kívül intézendő ügyben minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esetében igen nagy számú a soron kívül intézendő ügy, ezért a rendes ügymenetből kivétel szerinti ügyintézés fokozott körültekintetést igényel.

106

A soron kívüli ügyintézés elrendelésével kapcsolatosan a törvényszék és a járásbíróságok gyakorlata is általában egységes. A soronkívüliség elrendelése után az elnöki irat nyilvántartásba kerül, és legkésőbb három hónapon belül az ellenőrzés meg kell, hogy történjen. A gyakorlat azonban az, különösen az egy éven túli pertartamú ügyekben, hogy az igazgatási ellenőrzés havonta történik, hiszen a járásbírósági elnökök havonta adnak tájékoztatást ezekről az ügyekről (is) a törvényszék elnökének és elnökhelyettesének illetve a kollégiumvezetőknek.

8.4 Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat

A bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlatot a Polgári perrendtartásnak, illetve a Büntető eljárásnak a kizárásra vonatkozó szabályai alapján, pontosabban mindazon szabályok alapján vizsgáltuk, amelyek esetében az eljáró bíróság kijelölésére kerülhet sor. Ennek oka lehet a Pp. 13. § (1) bekezdésében meghatározott bármelyik ok, illetve a Be. 21. §-ában meghatározott bármelyik ok. Jellemzően azonban mindkét jogszabály esetében egyrészt a törvényszéknek az alperesként megjelölése miatti kizárási ok, illetve az elfogultság okából bekövetkező kizárási ok vizsgálata történt. 2012. évben hatásköri, illetékességi összeütközés miatt történő kijelölések nem voltak. A tájékoztató anyaga külön vizsgálta a Szolnoki Törvényszék, mint első és másodfokú bíróság gyakorlatát és külön az egyes járásbíróságokét. A Szolnoki Törvényszéket érintően 50 ügyben kellett a kizárás kérdése felől dönteni, vagy állást foglalni. Az 50 ügyből 32 ügy a civilisztikai ügyszakba tartozó, 18 ügy a büntető ügyszakba tartozó volt. Kik észlelték a kizárási okot, illetve kik jelentettek be kizárás iránti kérelmet? A 32 ügyből 9 ügyben a Szolnoki Törvényszék ellen indított perről volt szó. Ezekben az ügyekben a kollégiumvezető, illetve adott esetben az eljáró bíró – ha a törvényszéket később vonták perbe – észlelte a Pp. 13. § (1) a.) pontjában foglalt kizárási okot. Ilyen esetekben a kollégiumvezető a megjelölt okkal együtt az ő iratait a törvényszék elnökhelyettesének továbbította, aki az ügyet felterjesztette a Debreceni Ítélőtáblához a kizárási okra hivatkozással. Az ilyen ügyekben az a kérdés merült fel korábban, hogy a Szolnoki Törvényszékhez tartozó valamelyik járásbíróság megnevezése esetén felterjeszthető-e az ügy, alkalmazható-e ilyen esetekben a 13. § (1) bekezdésének a.) pontjában foglalt szabály, amelyre vonatkozó gyakorlatra az „igen” választ adta.

107

A 32 ügyből 9 ügyben az eljáró bíró jelentett be elfogultságot. Az elfogultság bejelentésének leggyakoribb oka, olyan ügyvéd ellen, vagy ügyvéd által indított per, amelyik ügyvéddel több évtizedes munkakapcsolat alakult ki. Az volt a jellemző, hogy a törvényszéki első fokon eljáró bírák mellett a másodfokos ügyeket intéző bírák is elfogultságot jelentettek be. Ilyen ügy volt a 9 ügyből 4 ügy, és hasonló jellegű volt az, amikor a szintén évtizedek óta eljáró szakértők is alperesként kerültek megjelölésre. Ezekben az ügyekben a bíróság az ügy iratait az elfogultság elbírálása céljából a Debreceni Ítélőtáblának felterjesztette. A Debreceni Ítélőtábla ezekben az esetekben a Szolnoki Törvényszék kizártságát megállapította, mint ahogy abban az ügyben is, amelyikben az egyik vezető kolléga rokona volt közvetve érintett az ügyben. Az említett 9 olyan ügyből, amelyben a bíró jelentett be elfogultságot, 1 ügyben átszignálás történt, 8 ügyben a kizárás megállapítását és más törvényszék kijelölését a Debreceni Ítélőtábla foganatosította. A 32 ügyből tehát 9 ügyben volt abszolút kizárási ok, további 9 ügyben elfogultságot bíró jelentett be, amelyből 8 ügyben kellett az iratokat felterjeszteni kijelölés céljából, további 14 ügyben viszont a peres fél jelentett be a Pp. 13. § (1) bekezdésének e.) pontjában meghatározott elfogultsági okot. Az elfogultságok, bejelentések egy része a korábbi, a törvényszék területén folytatott bírósági eljárásokra hivatkozott, vagy azok a bejelentő szerinti megalapozatlanságára, vagy folyamatban lévő ügyben kifogásolt eljárási cselekmény miatt történt a bejelentés, vagy már a per elején arra hivatkozással, hogy a peres félként egyébként nem szereplő, de a kölcsönszerződésben közreműködő közjegyző és az eljáró bíróság is szolnoki illetékességű, míg ő maga más megyében lakik. Elfogultsági okként került megjelölésre az, hogy a bíró a keresetlevél tartalmát nem megfelelően ismertette, és bejelentés történt más eljárási cselekmény foganatosítására is hivatkozva. A bejelentések egy részében a bejelentők más bíróságokon működő bíró, illetve annak rokona és ellenérdekű ügyfél között fennálló ismeretségi kapcsolatra hivatkozott, és előfordult olyan ügy, amelyben, a perben alperesként szereplő önálló bírósági végrehajtó szolnoki székhelye volt a hivatkozási indok. Az egyik igen nagy pertárgyértékű perben a törvényszék ellen az egyik önkormányzat pártatlanság biztosítása és az objektív ítélet meghozatala érdekében kérte másik törvényszék kijelölését. A bejelentések egyik jellemzője az volt, hogy nem csupán az eljáró bíró, hanem a törvényszék valamennyi bírája elleni kizárásra irányult a kizárási kérelem. Az egyes ügyekben a törvényszék bírái az ügyek többségében nem érezték magukat az ügyben elfogultnak és a Debreceni Ítélőtábla a kizárás iránti kérelmet ezért, és mert a Debreceni Ítélőtábla sem találta alaposnak az elfogultsági kifogást a kizárási kérelmet megtagadta. Egy ügyben, amikor az önálló bírósági végrehajtó volt a peres fél az eljáró bírák nyilatkozata megoszlott, azonban a bírák többsége ebben az ügyben sem érezte magát elfogultnak, és ebben az ügyben is a kizárás megtagadására került sor.

108

A 18 büntetőügy közül 6 ügyben észlelte a kizárási okot, illetve jelentette be az elfogultságot bíró. Az elfogultság ezekben az esetekben is általában is rendszeres munkakapcsolatban álló ügyvédek érintettsége, köztük egy polgármesteré, bírósági dolgozóval fennálló, vagy korábban fennálló rokoni, vagy élettársi kapcsolat ténye eredményezte az elfogultság bejelentését, amelyek az ügy felterjesztését követő elbírálás során megalapozottnak minősültek és a Szolnoki Törvényszék kizárását eredményezték. Ezekben az esetekben is az elfogultságot bejelentő ok súlyát mutatja az, hogy valamennyi bíró esetében fennállt az elfogultsági ok. A 18 ügyből 12 ügyben a vádlott, illetve egy esetben a pótmagánvádló jelentett be elfogultságot. A magánvádas ügyben a bejelentéshez a bírák is csatlakoztak, a többi ügyben azonban az elfogultsági kérelmek megalapozatlannak minősültek és a bírák nyilatkozatát is figyelembe véve a Debreceni Ítélőtábla a kizárást megtagadta. Ezekben az ügyekben történt elfogultsági indokok döntő többsége gyakorlatilag érdemi hivatkozást nem tartalmazott, legfeljebb az ügyész ellen indítandó perre, illetve feljelentésre történt hivatkozás, továbbá a rendőrségi eljárás hibáira, távoli ismeretségi kapcsolatokra, több családtag ellen indított korábbi büntetőeljárás miatti más törvényszéki eljárásra történt hivatkozás. A Szolnoki Törvényszék területén működő járásbíróságok, illetve a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot érintően bejelentett elfogultsági kifogásokat a következő táblázat tartalmazza.

Civilisztika

Szolnoki Járásbíróság Jászberényi Járásbíróság Karcagi Járásbíróság Kunszentmártoni Járásbíróság Mezőtúri Járásbíróság Tiszafüredi Járásbíróság Munkaügyi Bíróság Összesen

Büntető

Civilisztika és Büntető összesen Bíró Ügyfél bejelentése bejelentése

Mindösszesen

Bíró bejelentése

Ügyfél bejelentése

Civilisztika Összesen

Bíró bejelentése

Ügyfél bejelentése

Büntető Összesen

28 6 5 1 4 8

16 1 2 1 2 1 3

44 1 8 6 3 5 11

8 2 5 4 2 -

11 2 1 6 2 1

19 2 3 11 6 2 -

36 8 10 5 6 8

27 3 3 7 4 1 3

63 3 11 17 9 7 11

52

26

78

21

22

43

73

48

121

A táblázat adatai azt mutatják, hogy a kizárással és az elfogultsággal kapcsolatos ügyek száma arányos a bíróságra érkezett ügyek számával, az egyes bíróságok közötti érkezések aránytalanságokat nem mutatnak.

109

A járásbíróságokon sem a bíró által tett bejelentések, sem az ügyfél részéről tett bejelentések nem aránytalanul magasak, a bejelentések egyes elemei között sem fedezhető fel aránytalanság. A bírák által bejelentett elfogultságok esetén a törvényszékhez hasonló indokok állapíthatók meg, nevezetesen a bíróság illetékességi területén eljáró ügyvéd, valamelyik fél bírósági dolgozó hozzátartozója, peres fél a bíróság illetékességi területén rendszeresen eljáró szakértő, képezik az elfogultság bejelentését megalapozó okok többségét. Valamennyi bíróság esetében, ha lehetséges, igazgatási úton történik a bírák által bejelentett elfogultság miatti kizárás rendezése, amennyiben erre nincs lehetőség, illetve valamennyi bíró elfogultságot jelent be, felterjesztés történik. A helyi bíróságok nyilvántartásai és a törvényszék megállapítása szerint is a bírók részéről tett elfogultsági kifogások megalapozottak voltak. Nem voltak megalapozottak a felek által egy bíróra bejelentett elfogultsági kifogások sem, amelyet a bíróság másik tanácsa nemperes eljárásban bírált el. Külön megemlítendő, hogy bár esetenként előfordul, hogy egy-egy elfogultsági beadvány tartalma, illetve hangneme kifogásolható, azonban a Szolnoki Járásbíróságon előfordult olyan eset, amikor az ügyfél több esetben nyújtott be kizárás iránti indítványt, akár egy ügyben többször is, amelyek hangneme igen erősen kifogásolható volt. A Szolnoki Járásbíróság elnöksége a jogi képviselő beadványainak tartalma, megfogalmazásai, hangneme miatt az ügyvédi etikai szabályzat több pontjába ütközés miatt, amelyek szerint az ügyvédnek az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást kell tanúsítania és köteles tiszteletben tartani a bíróság méltóságát, a Pécsi Ügyvédi Kamara felé jelzéssel élt. A Pécsi Ügyvédi Kamara elrendelte az eljáró ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást. A járásbíróságokon sem volt illetékességi vagy olyan hatásköri összeütközés, amely az összefoglalóban jelezhető lenne. A másodfokú bíróságok a kijelöléssel kapcsolatos ügyekben soron kívül járnak el, amennyiben valamely bíróság részéről történt elfogultsági bejelentés egyértelműen megalapozott és a többi járásbíróság esetében is felmerül a kizárási ok fennállása, az eljáró tanács valamennyi járásbíróságot soron kívül, az eljárási szabályok megtartásával nyilatkoztat. Megjegyzendő, hogy a másodfokú tanácsok soron kívüli eljárása ezekben az ügyekben mind a járásbírósági, mind a törvényszéki első fokos ügyek esetében megállapítható volt.

110

8.5. A tanúgondozás gyakorlata. A tanúgondozás intézményét a Szolnoki Törvényszék is kiemelkedően fontosnak tartja. Általános felismerés, hogy ahhoz, hogy a tanúk jogait és védelmét biztosító jogszabályi biztosítékok hatékonyan érvényesüljenek, a bíróságnak már a tanú megidézésétől kezdve a jogokról és a kötelezettségekről történő általános felvilágosításon túlmenően megfelelően képzett személyzettel és infrastrukturálisan is gondoskodni kell a tanúk életkorának és egyéb adottságainak megfelelő tájékoztatásról, védelmükről. Ez a cél a tanúgondozás járásbírósági szintig kiépülő korszerű és koncepcionálisan egységes rendszerének kialakításával és működtetésével elősegíthető.

8.6. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések.

A tanúgondozás intézményéhez hasonlóan a gyermekközpontú igazságszolgáltatás programjának a megvalósításával teljes mértékben egyetértünk. Annak bevezetését szükségesnek és indokoltnak tartjuk. A tanúgondozás és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás programjának megvalósításához szükségesek az anyagi, tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Ismeretes, hogy a Szolnoki Törvényszéket, a Szolnoki Járásbíróságot, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot (és jelenleg még a Szolnoki Járási Ügyészséget) is magába foglaló központi épületben olyan mértékű zsúfoltság alakult ki, amely időnként a bíróságok munkáját veszélyezteti, de legalábbis nagymértékben nehezíti. Mindez megnyilvánul a bírák, bírósági dolgozók elhelyezésében, a tárgyalótermek biztosításának nagyfokú nehézségében, az ügyfelek, tanúk részére várakozó épületrészek, folyosók és helyiségek biztosításában. A fentiek miatt a törvényszék épületében, ahol a legindokoltabb és legszükségesebb lenne jelenleg a tanúgondozás és gyermekbarát igazságszolgáltatás infrastrukturális kérdéseit nem tudjuk megoldani tartósan. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy folyamatban van a törvényszék épületének bővítése és teljes körű felújítása. Az engedélyezett tervek már több mint egy éve rendelkezésre állnak, folyamatban van a Szolnoki Járási Ügyészég új épületének kialakítása, majd ezt követően az épületünkből történő elköltözése. Az új épületben a jelenlegi tervek végrehajtásának minimális módosításával teljes körűen meg tudjuk teremteni a tanúgondozást és a gyermekbarát igazságszolgáltatás infrastruktúráját, tárgyi feltételeit. Hosszabb távra vonatkozóan meg kell jegyezni, hogy a Tiszafüredi Járásbíróság és a Jászberényi Járásbíróság esetében a közeljövőben az ügyészségek másik épületbe költöznének, amely ugyancsak lehetővé tenné e bíróságainkon is a tanúgondozás és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek kialakítását.

111

A Kunszentmártoni és a Mezőtúri Járásbíróságon a tárgyi feltételek pedig már jelenleg is adottak, hogy 2013. évben létrehozzuk és megvalósítjuk e programot. A tárgyi feltételek kialakításával a személyi kör is megjelölésre kerül.

8.7. A bírósági mediáció gyakorlata. A Szolnoki Törvényszék illetékességi területén mediátor nem működik. 2012. első félévében négy fő nyugdíjazásra váró bíró vett részt a mediátorok Hivatal által szervezett képzésén. A mediátori feladat végzésére ezen személyek nem jelentkeztek, közülük három fő 2013-ban ismételten bírói kinevezést kapott. Ebben az évben a Hivatal felhívására kettő fő járásbírósági bíró jelentkezett mediátori képzésre. A törvényszéken mediátor-koordinátor megbízást a civilisztikai kollégium vezetője kapott. A koordinátori feladatokat ellátó kollégiumvezető a mediációs eljárásra vonatkozó tájékoztatót a bíróság belső honlapján közzétetette. Az ügyfelek tájékoztatását szolgáló plakátokat a törvényszék épületében és a járásbíróságokon kifüggesztette, feltüntetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez legközelebb működő koordinátorok nevét és elérhetőségét. A kollégiumvezető a civilisztikai ügyszakos bírákat felkérte arra, hogy adott esetben a peres felek figyelmét a mediácós eljárás lehetőségére hívják fel. A törvényszék illetékességi területén bírósági közvetítői eljárás kezdeményezésére – bírói figyelemfelhívás ellenére – nem került sor.

8.8. A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata. Rövid tájékoztatás arról, hogy a törvényszék szervezeti és működési szabályzata miként szabályozza a bíróságon kívüli munkavégzést. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hányan kaptak engedélyt bíróságon kívüli munkavégzésre, sor került-e engedély visszavonásra, ha igen, milyen ok miatt.

A munkarendünk egyik fontos eleme és a bírák többségét megillető jogosultság a bíróságon kívüli munkavégzés lehetőségének a igénybevétele. A 2012. január 1. napján hatályba lépett Bjt. 53. § (1) bekezdése alapján a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök – az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével – kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a

112

bíróságon. A Szolnoki Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített munkarendnek megfelelően törvényszéki szinten a törvényszék elnöke, a helyi bíróságokon az adott bíróság elnöke kérelemre határozott vagy határozatlan időre engedélyezheti, hogy a már egy éves gyakorlattal rendelkező bíró a tárgyalási napok kivételével részben vagy egészben a munkáját a bíróságon kívül végezhesse. Az un. „otthon dolgozás” kedvezményét igénybe vevő bíró köteles bejelenteni a bíróság elnökének, hogy a munkaidő alatt szükség esetén hol érhető el és köteles a bíróság elnökének a kérésére haladéktalanul megjelenni a bíróságon. Az engedély visszavonására a kedvezményt adó bíróság elnöke jogosult, amennyiben megállapítható, hogy az érintett bíró a munkáját nem a kötelezettségének megfelelően látja el. E körben 2012. évben nem észleltünk kirívó visszaéléseket, esetenként előfordult, hogy a bírák bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget és arra is volt példa, hogy a helyi bíróság elnöke azt javasolta a bíró kollégának, hogy a kedvezmény igénybevételét szüneteltesse a hátralék feldolgozása érdekében. Az írásban megadott engedély visszavonására nem került sor és változatlanul az a tapasztalat, hogy a bírák túlnyomó többsége nem is veszi igénybe ezt a kedvezményt, sőt rendszeresen munkaidejét meghaladó mértékben foglalkozik munkahelyén ítélkező munkával, olykor munkaszüneti napokon is. Az igazságügyi alkalmazottakat érintően az Iasz. 2012. július 1-től hatályba lépett 39/A. § (1) bekezdése alapján a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök kérelemre írásban engedélyezheti, hogy meghatározott feladat ellátása érdekében a bírósági titkár a bírósági fogalmazó és a bírósági ügyintéző a munkáját a bíróságon kívül is végezheti. Ez idáig ennek a szükségessége még nem merült fel, így írásbeli engedély kiadására sem került sor.

8.9. Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések).

2012. évben már közismert volt, hogy 2013. január 1. napjától valamennyi törvényszéken létre kell hozni a közigazgatási és munkaügyi bíróságot, a korábbi munkaügyi bíróságok szervezetén belül és arra építve. 2012. év második felében az előkészítő munkálatok elkezdődtek, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében.

113

A személyzeti feltételek biztosítása körében nehézséget okozott az a körülmény, hogy a felső korhatár elérése következtében a Szolnoki Törvényszék érintett tanácsából a munkaügyi ügyeket előadó bíró nyugdíjba vonult. A szakmai színvonal biztosítása érdekében helyére a munkaügyi bíróságról kellett felrendelni egy bíró kollégát. Emiatt az újonnan kinevezett bírák közül egy bírót a munkaügyi bíróságra osztottunk be. Speciálisabb probléma alakult ki a közigazgatási ügyszakban, ahol a törvényszéki szinten közigazgatási ügyeket kizárólag csak az újonnan kinevezett kollégiumvezető, illetve a kollégiumvezető-helyettes tárgyalt. Az ő áthelyezésükre értelemszerűen nem kerülhetett sor, ezért a Szolnoki Városi Bíróságról egy bíró kollégát kirendeltünk a Szolnoki Törvényszékre szakmailag felkészülendő, a közigazgatási ügyek tárgyalására és kezdeményeztük, hogy január 1-től kezdődően álláshellyel együtt kerüljön át az új bíróság közigazgatási ügyszakába. Tekintettel arra, hogy a Szolnoki Törvényszéket érintően két közigazgatási bíró működése szükséges az ilyen jellegű ügyek ellátása érdekében, az előkészítés körében a kollégiumvezető-helyettes urat kértük fel, hogy január 1-jétől kirendeléssel lássa el a közigazgatási ügyszakot az új bíróságon. Ugyancsak az előkészítő eljárás során a kollégiumvezető úrral is megbeszéltük, hogy a nála folyamatban lévő ügyeket kirendeléssel az új bírósági egységen belül tovább viszi. A személyi feltételek körében a szükséges adminisztratív létszámot a Szolnoki Törvényszékről biztosítottuk. A tárgyi feltételek biztosításának előkészítése körében nagy segítséget nyújtott az Országos Bírósági Hivatal, amikor 2012. második félévében felmérte az országos igényeket, ezen belül a Szolnoki Törvényszék igényeit is, és az általunk jelzett költségigény elfogadásával lehetőségünk nyílt, hogy 2013. január 1-jén a közigazgatási és munkaügyi bíróság működését megkezdje. Egyéb hasonló méretű, az ítélkezés hatékonyságát törvényszékünkön nem vált szükségessé az elmúlt évben.

szolgáló

intézkedés

a

114

9.

A BÍRÓSÁGON BELÜLI ÉS AZON KÍVÜLI NYILVÁNOSSÁG.

9.1. Az értekezleti rend gyakorlata A bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú szabályzat 16. és 18. §-ában foglaltak szerint, konkrétan pedig a 2012. évi elnöki munkatervben meghatározottak alapján működött az értekezleti rendszer. Az értekezleti rendszer közül jelentőségénél fogva ki kell emelni az összbírói értekezletet. Az elmúlt évben két ilyen értekezletet is tartottunk. 2012. január 27. napján tartott értekezlet különös jelentősége a Bírói Tanács tagjainak és póttagjainak megválasztása mellett az OBT tagjait megválasztó küldöttértekezlet küldötteinek megválasztása volt. A 2012. április 27. napján tartott összbírói értekezleten a törvényszék elnökének tájékoztatója hangzott el a bíróságok 2011. évi működéséről, az ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetről, a kitűzött célokról, a szükséges igazgatási intézkedésekről, a tervek megvalósításáról. Az összbírói értekezleten hangzott el a törvényszék Bírói Tanácsa elnökének éves beszámolója is a tanács 2011. évi működéséről. Az értekezletei rendszer keretében a Munkaterv szerinti időszakokban került megtartásra a négy vezetői értekezlet. A vezetői értekezleteken részt vett, illetve annak állandó meghívottja a törvényszék elnökén, elnökhelyettesén, kollégiumvezetőin kívül és helyettesén kívül a törvényszék cégbírósági csoportvezetője, a Bírói Tanács elnöke, a járásbírósági elnökök és székhelyi bíróság elnökhelyettese, a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, a gazdasági hivatal főosztályvezetője, és rendszerint az adott témához kapcsolódóan az informatikai osztályvezető, esetenként más személy. Az értekezletre az OBH elnöke minden esetben meghívást kapott. A vezetői értekezletek állandó napirendi pontjai: 1. A bíróságok ügyforgalmi és időszerűségi helyzetének áttekintése 2. A helyi bíróságok elnökeinek tájékoztatója az általuk vezetett bíróság ítélkezésével kapcsolatos feladataik teljesítéséről 3. Az aktuális személyzeti, igazgatási kérdések megbeszélése 4. A bíróságok költségvetési helyzete, a gazdasági kihatású tevékenység áttekintése 5. Az informatikai osztály vezetőjének beszámolója az aktuális informatikai feladatokról 6. Egyebek

115

A vezetői értekezletek is kiemelt szerepet játszanak a bíróságok életében. A törvényszék és annak más vezetői ugyan folyamatos kapcsolatban állnak a bírósági elnökökkel, de az értekezlet egy-egy időszak közös áttekintését, a problémák, a feladatok megbeszélését, döntések előkészítését eredményezik, egyben adott esetben különböző érdekek (igények) ütköztető helye. A törvényszéki vezetés számára fontos eszköz, ugyanakkor az egyes bíróságok vezetői számára is a közös gondolkozás, a problémák a megoldásának fontos bázisa, ugyanakkor az egységes vezetői szemlélet kialakítását is segíti. 2012. évben erre különösen szükség volt. Az említett vezetői értekezletet követően elsősorban a székhelyi bíróságon, de a többi a bíróságon is sor került a bírói értekezletre, amelyeken a helyi elnökök ismertették a vezetői értekezleten elhangzottakat, és aktualizálták azokat az adott bíróságra vonatkozóan. Az értekezleti rendszer részét képezi az ún. szűkebb vezetői értekezlet, amely a 2012. évi munkatervnek megfelelően, általában minden hónap első hétfőjén, illetve szükség szerint került megtartásra. Ez az értekezlet a törvényszéket és a járásbíróságokat általánosan érintő kérdések megvitatását szolgálja általában, amelyen, a törvényszék elnökén és elnökhelyettesén, valamint a kollégium vezetőin és a cégbírósági csoportvezetőn kívül csak külön meghívás esetén vesznek részt más vezetők. Ezeken az értekezleteken a bíróságokat érintő lényeges kérdések kerülnek megbeszélésre, egyben gyakran a törvényszék elnöke részéről adandó tájékoztatás célját szolgálja az, és az új információk alapján a további intézkedésekre vonatkozó vélemények kialakítását, elősegítését. Az értekezletek ismertetése súlyuk, fontosságuk sorrendjében történt, a gyakorlatban azonban ezek egymásra épülő rendszert képeznek úgy, hogy egyes esetekben a rendszer alulról építkezik, más esetekben az összbírói értekezlet döntései a további feladatokat meghatározók, az értekezletek, illetve annak határai közötti „átjárás” tehát fennáll. Kiemelendő, hogy a törvényszék működése keretében megvalósuló értekezleti rendszer szorosan kapcsolódik az OBH elnöke által tartott értekezletekhez, amelyek az OBH elnöki döntéseire is figyelemmel az igazgatást országos szinten segíti elő, a tevékenységet, a döntések végrehajtását egységesíti. Az értekezletei rendszer keretébe tartozónak tekintjük azokat a szakmai értekezleteket, amelyeken egyes speciálisnak mondható törvényszéki beosztásban dolgozók, vagy megbízottak vesznek részt. Sor került az informatikai vezetők értekezletére, a gazdasági vezetők értekezletére, két esetben a sajtószóvivők szakmai megbeszélésére is. E körbe sorolható a 2012. március 8. napján tartott „A bírósági munkaterv mérése” című szakmai konferencia, ahol a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és bíró kollegina vett részt.

116

Az egymásra épülő, a törvényszék rendszerén belül tartott – összbírói, vezetői, szűkebb vezetői értekezletek, titkárok és fogalmazók értekezlete, igazságügyi alkalmazottak értekezlete, ülnökök értekezletének rendszere – egymásra épül és kapcsolódik az említett OBH, illetve annak elnöke, vagy főosztályvezetői által tartott értekezletekhez. Az elmúlt évben a vezetői rendszer működése az adott, nehezebbnek mondható körülmények között is betöltötte feladatát, és nagymértékben segítette a bíróság működésének folyamatosságát és eredményességét.

9.2. A bíróság belső honlapjának működtetése

A belső honlap létrejöttét a bírák és igazságügyi alkalmazottak igényének ismeretében a törvényszék vezetése rendelte el és annak technikai feltételeit az informatikai osztály dolgozói biztosították. A honlap tartalma folyamatosan alakult ki és tartalma fokozatosan bővült. A jelenlegi tartalom kialakítása, a honlap tartalmának meghatározása, „karbantartása” és aktualizálása, továbbá az ott szereplő adatok hatályossága biztosítása érdekében a törvényszék elnöke belső intézkedéssel szabályozta a működtetés jogi és szervezeti kereteit, feltételeit. A 2012.El.XVII.8/3. számú „Elnöki intézkedés a Szolnoki Törvényszék belső portálja használatának rendjéről” című, 2012. április 27. napján kelt dokumentum rögzítette a honlap működtetésének célját: „A törvényszék és a bíróságok dolgozói számára a megfelelő tájékoztatás és annak biztosítása, hogy a közlemények, a munkát segítő dokumentumok rendszerbe foglalva, egyszerűen és gyorsan elérhetővé váljanak.” Az intézkedés kimondja, hogy a belső honlapot a levelező program biztosította lehetőséggel összhangban, indokolt esetben a két tájékoztatási formát együtt kell alkalmazni. A portálra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók e vonatkozásban a levelező program fenti célból történő használatára is. A portál üzemeltetéséért az informatikai osztályvezetője a felelős, az osztály általános tevekénységét a törvényszék felügyeli. A belső honlap közvetlen irányításáért az intézkedés a törvényszék elnökhelyettesét tette meg felelőssé, aki az elnök iránymutatása szerint köteles a feladatot ellátni. Az elnöki intézkedés ezt követően azt szabályozza, hogy kit illet meg a honlapra felhelyezés önálló joga. Így például a kollégiumvezetőket a szakmai anyagok tekintetében, az ítélkezéssel összefüggő dokumentumokra is kiterjedően illeti meg a jog többek között, de ilyen jog illeti meg a Szolnoki Törvényszék Bírói Tanácsát, stb… Azokban a témákban, amelyekben önálló joggal nem rendelkezik külön nevesített beosztású személy, általában a beosztáshoz igazodóan, azokban az elnök, vagy elnökhelyettes jóváhagyásával helyezhető fel dokumentum, vagy más anyag. Az intézkedés az ezzel kapcsolatos kérdéseket tovább részletezi az eljárásra is kiterjedően.

117

A Szolnoki Törvényszék elnökének a 8/2012. (IV.25.) OBH szabályzat alapján a törvényszék és a járásbíróságok tájékoztatási tevékenységéről szóló 2013.El.I.E.2. számú szabályzata a honlapok szerkesztésének felelőseként a sajtószóvivőt jelöli meg, a megjelenítésért pedig az informatikai osztályvezetőt. A szabályzat is utal a korábban részletezett intézkedésre, amelyet a szabályzattal összhangban rendeli alkalmazni. Végül utal a szabályzatok és más elnöki intézkedésekben meghatározott együttműködési kötelezettségre. A belső honlap működtetése viszonylag egyszerű, bár a feladatok újrafelosztása, egyeztetése – a bekövetkezett személyi változások után – még nem történt meg véglegesen, figyelemmel arra is, hogy az OBH egységesítéssel kapcsolatos döntése véglegesen még nem született meg. A honlap sokféle követelménynek kíván megfelelni, és a szerkezete e célnak megfelelően épül fel. Elsőként azokat az információkat kell kiemelni, amelyek biztosítják a honlaphoz hozzáféréssel, informatikai jogosultsággal rendelkező számára azt, hogy az OBH honlapjához és más bírósági honlapokhoz gyorsan biztosítsa. Különböző olyan linkeket rögzít a honlap, amelyek egyéb más fontos, a mindennapi munkavégzéssel is összefüggő szervek elérését teszi lehetővé. A honlap szerkezetének keretében másrészt olyan hasznos információhoz kívánja juttatni a jogalkalmazókat, a törvényszék dolgozóit, amelyeket minden nap használunk az ítélkezéshez, vagy más hivatalos célra. Ezek egy része olyan szakmai anyag lehet, amelyek közlését például a kollégiumvezetők irányítják, másrészt tárgyalási segédletek és más különböző jellegű programokból áll ez, vagy azok elérhetőségét teszi lehetővé. Az elnöki intézkedés törekedett arra, hogy ezek az információk, az aktualizálások gyorsan megjelenhessenek az adott belső honlapon és az a funkcióját ebből a szempontból is betölthesse. A másik kiemelendő és fontos feladata a honlapnak, hogy a legaktuálisabb információkat, feladatokat és egyéb híreket közölje. E tekintetben a már említett intézkedés meghatározza a hírek közzétételének engedélyezők körét, egyébként viszont az informatikai osztályt is több jóváhagyási jogosultsággal hatalmazza fel, éppen az aktuális és időszerű hírek gyors megjelenítése érdekében. Az informatikai osztály közreműködése egyébként is szükséges a honlap üzemeltetéséhez. Kiemelendő, hogy ennek a rovatnak a célja nem csupán információ közlése, hanem az egyes híreken, aktuális témákon belül kiemelés, figyelemfelhívás is. Ez adott esetben a hír, vagy egyéb közlés, vagy feladat híreken belüli elhelyezkedését is befolyásolja. A híreket, illetve az ehhez kapcsolódó egyes kiemelt témákat visszamenőleg is meg lehet tekinteni. A harmadik nagy csoportba azok az adatok tartoznak, amelyek a szabályzatokhoz való hozzáférést biztosítják. A tájékoztatók elérését, tanulmányozásának lehetőségét, adott esetben a pályázati felhívásokat, oktatásokat, konferenciákat külön csoportosítva

118

tartalmazza. Ez a funkció gyakran kapcsolódik a levelezési rendszerhez annyiban, hogy az értesítés a levelező rendszerben is megtörténik, azonban a belső honlapra történő feltöltés – amint már említésre került – a figyelemfelhívást szolgálja, és a téma jelentőségének kiemelését. A belső honlap mindenki által ismert, mégis érdemes röviden a konkrét tartalmat kivonatosan és példaszerűen ismertetni, különös tekintettel a menüpontokra, amelyek a következők: Kezdőlap - Informatikai dokumentumok - Házi telefonkönyv - Bírói gyakorlat Kereshető adatbázisok - Bírósági honlapok - EU joganyagok - Választott testületek Kollégiumok anyagai – Anonimizálás - Tárgyalási segédletek (Útiköltség számítás, Távolságkereső, APEH üzemanyagárak, Jegybanki alapkamat mértéke, A kötelező legkisebb munkabér (az ún. minimálbér), Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, Kamat kalkulátor) - Egyéb jogi kérdések - Hasznos oldalak – Szabályzatok – Dokumentumok – Hirdetmények - Oldaltérkép Az OBH februárban készült összesítő anyaga alapján a belső honlap szerkesztéséért felelős sajtószóvivő megállapítása szerint a kigyűjtött adatok egybevetése és értékelése alapján a honlap tartalma az országos átlagos szintet elérő, azt esetenként meghaladó tartalmú. Más kérdés a kivitel, esztétika kérdése. A központi Intranet tervezete elkészült, ha az elfogadásra kerül, a saját honlapunk fejlesztése is új lendületet kaphat. A honlap addig a jelenlegi formában működik, és a tartalmát tovább bővítve, illetve karbantartva próbáljuk biztosítani, hogy az említett célját minél eredményesebben betölthesse.

9.3. A törvényszék külső honlapjának működtetése

A Szolnoki Törvényszék internet honlapjának címe: www.szolbir.hu A honlapot 2009. évben saját erőből, az informatikusaink közreműködésével hoztuk létre. A honlap létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy az lehetőséget biztosítson különböző jogszabályok által előírt kötelezettségeinknek, amelyek a saját internetes honlap meglétét feltételezik. Szerepet játszott a létrehozásban az is, hogy a Tiszafüredi Járásbíróság akadálymentesítésével kapcsolatos projekt követelményeinek eleget tudjunk tenni, elsősorban a kommunikációs kötelezettségeink keretében. A honlap szerkezete, felépítése alapvetően e célok megvalósításához igazodóan alakult. Ezért is akadálymentesítettük a honlapot, és ezért is biztosítja a közadatok, hirdetmények közzétételének lehetőségét, és egyben bárki, illetve az állampolgárok által történő megismerhetőségét. A későbbi fejlesztések során az előbbi szempontok megtartásával más jellegű és további bővítések is történtek, és egyre inkább előtérbe került az állampolgárok felé történő információ szolgáltatása, egyben az állampolgárok számára a tájékoztatás, a

119

gyakorlati szempontok megismertetése az egyes peres eljárások indításával kapcsolatban. A honlap biztosítja a tájékozódást mindenki számára a törvényszék és az egyes járásbíróságok lényeges adatairól, az illetékességi szabályokról, a megközelíthetőségre térkép segítségével ad tájékoztatást. Ugyanez vonatkozik a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra is. A honlap az állampolgárok számára ma már biztosítja a panasznap ügyintézéssel kapcsolatos tájékoztatást, meghatározott nyomtatványokra, dokumentumokra vonatkozó szakmai leírásokat és lehetővé teszi a nyomtatvány letöltését, illetőleg kitöltési tájékoztatást is ad. A honlap az elmúlt év második felétől kezdődően további fejlesztés alatt áll, a megjelenése, az egyes menüpontok tartalmának teljes mértékű kitöltése a feladat. Ezen a téren az internetes honlapokra is vonatkozik az a már említett tény, hogy az OBH e tekintetben is egy egységesítési folyamatot indított el, és ennek végeredménye alapján történik a saját internetes honlap végső formájának és tartalmának a kialakítása. Megjegyzendő, hogy a továbbfejlesztés során természetes módon merült fel az a kérdés, hogy a megújult és rendkívül tartalmas, szinte mindenre kiterjedő központi honlap mellett az egyes saját honlapok tartalmi követelményei mennyiben tudnak egyéni tartalmat megjeleníteni, illetve és pontosabban, melyek azok a területek, ahol adott esetben mindkét honlapnak biztosítania kell az állampolgárok számára ugyanazon adatoknak a megismerését, és melyek azok, amelyeknek a központi honlapon megjelenítése elégséges. Ennek a kérdésnek az eldöntése feltehetően az egységesítésre vonatkozó döntés meghozatalával lezárul. Addig a saját honlapunk fejlesztése elsősorban az állampolgári tájékoztatásnak a törvényszékhez, illetve a járásbíróságokhoz kapcsolódó felületeihez próbál alkalmazkodni. Folyamatosan bővítjük a nyomtatványok körét, és az ezzel összefüggő és egyéb eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatásokat. Jelenleg pedig több civilszervezettel, illetve azok egyesületével történt egyeztetés alapján a civilszervezetek bejegyzésével összefüggő olyan tájékoztatásokat kívánunk elhelyezni az internetes honlapunkon, amelyek a kérelmezők beadványainak, kérelmeinek megalapozottságát segíthetik elő, és ez által a bejegyzési eljárás további felgyorsítását. A honlapot a GTI Hungary Kft-től, mint tárhely szolgáltatótól béreljük. A tárhely mérete 50 GB. A weblap csak statikus adatokat tud megjeleníteni. Ha lehetőség lesz, szeretnénk integrálni a www.birosag.hu honlapra.

120

9.4. Az elnöki, illetve OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók, stb. belső elosztásának gyakorlata A bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat közvetlenül érintő szabályok, információk és más kérdéskörök általában alapvetően a belső (intranetes) honlapon és hálózaton kerülnek közzétételre. Ezzel kapcsolatban utalok a belső honlappal összefüggésben kifejtettekre, a megjelenítés jellegét, formáját illetően, különösen a téma fontossága szerinti kiemelésekre. Más esetekben a belső intranet felhasználása ugyan nem kizárt, azonban ha kifejezetten közvetlenül kell közölni meghatározott tényt, adatot, vagy kell megküldeni szakmai anyagot, vagy jogszabály-véleményezést kell kérni, vagy adni, abban az esetben a megoldás kettős lehet. A téma jellegétől függően, vagy a kollégiumvezetők és a bírósági elnökök, illetve csoportvezető asszony közvetítésével történik közlés és a visszajelzés megkérése, adott esetben összességében összesítve értékelő jelleggel, vagy – és az utóbbi időben ez egyre gyakrabban előfordult – valamennyi kolléga részére megtörténik a tájékoztatás, a közlés elektronikus úton, ugyanakkor a vezetők említett értékelő feladata is általában megmarad. Esetenként előfordul, hogy a közvetlen értesítés és a közvetlen viszontválasz lehetősége – elektronikus úton – is biztosításra kerül, amely azonban a beérkezett válaszok esetében fokozott körültekintést igényel. Az újabban kialakított gyakorlat szerint a különböző jelentkezések – elsősorban külföldi oktatásra, képzésekre jelentkezésről szóló értesítés – közvetlenül minden érdekelt számára megtörténik, és a visszajelzés, jelentkezés a hivatali út betartásával kell, hogy történjen általában, vagy az anyag által meghatározott felhívásban megadott módon és a megjelölt címzettnek. Az összbírói értekezletre készülő tájékoztató anyag megküldése és más hasonló jellegű, súlyú anyag továbbítása és egyben közlése a bírákkal elektronikus levél útján történik. A sajtószóvivő által kapott információk, ismeretek továbbítása szintén elektronikus levélben történik mindenki számára, illetve az közvetlenül továbbításra kerül. Az előbbiekkel kapcsolatban rögzíteni kell azt, hogy elvárás és közzétett és ismert szabály az, hogy minden jogosultsággal rendelkező kolléga köteles a levelező programját használni, figyelemmel kísérni. E kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányt magának kell viselnie.

121

9.5. A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése. A sajtóval, médiával való kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása. A sajtószervek, szerkesztőségek hogyan kapnak tájékoztatást a közérdeklődésre számot tartható ügyekről. A társhatóságok, közintézmények sajtószóvivőivel való kapcsolat bemutatása.

2012. évi sajtószóvivői tevékenység és a bíróság sajtóval, médiával való kapcsolat tartására a törvényi rendelkezések és a korábbi szabályozások mellett a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal sajtótájékoztatási tevékenységéről, valamint a bíróságok központi honlapjának sajtószolgálatául szóló 8/2012. (IV.25.) szabályzat rendelkezéseit vettük figyelembe. Az elmúlt évi tevékenységünket az év elején az elnöki munkaterv részét képező sajtótervben rögzítettük. E terv tartalmazta a sajtószóvivő és a két sajtóreferens személyét, továbbá a sajtószóvivői rendszer működésük rendjét, az ehhez kapcsolódó vezetői lehetőségeket, jogokat és kötelezettségeket, továbbá mindazokat a legfontosabb és évente általában rendszeresen visszatérő feladatokat, amelyeket a megbízottaknak a tevékenységük során teljesíteni kellett. Ehhez kapcsolódtak folyamatosan azok az aktuális feladatok, amelyeket általános jelleggel az ilyen tevékenységre vonatkozó más szabályzat, illetve a 2012. április 25. napján hatályban lévő OBH Szabályzat rögzített. A sajtószóvivő és a sajtóreferensek, továbbá a sajtótitkár rendszeres kapcsolatban álltak a sajtó különböző képviselőivel. Ennek a kapcsolatnak a legfontosabb pillére az MTI helyi képviselőjével, az Új Néplap, a Szolnok TV szerkesztőivel, és a helyi rádiós csatornák képviselőivel, vezetőivel fennálló rendszeres és személyes kapcsolat. Ez a kapcsolatrendszer az alapja annak, hogy a kölcsönös érdekek és előnyök alapján tudjunk együttműködni. A helyi – szolnoki, de más városbeli – sajtó számára a legfontosabb „hírszerző” hely az igazságszolgáltatás területén, a rendőrség, az ügyészség helyi-megyei szervei mellett a törvényszék, illetve a hozzá tartozó járásbíróságok. A törvényszéknek, a bíróságaink tevékenységének sajtóban megjelentésének legfontosabb színtere pedig a helyi írott sajtó, televízió és rádió. E kölcsönös kapcsolatrendszer keretében fokozottan igyekeztünk eleget tenni a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeinknek, egyben olyan módon is, hogy a közérdeklődésre is, vagy adott esetben a sajtó érdeklődésére számot tartó ügyek keletkezéséről, tárgyalásáról a sajtót értesítettük. Kiemelendő ezzel összefüggésben ugyanakkor az, hogy részünkről is biztosított volt, hogy a bírósági élet eseményei a megfelelőnek tartott formában jelenjenek meg a média helyi szervei által. Ez a korrektnek minősíthető hivatali személyes

122

kapcsolatokból is álló rendszer is biztosította a személyi és a szervezeti változásokról a sajtó és az állampolgárok megfelelő tájékoztatását, a „Nyitott bíróságok” program megismertetését, a „Nyílt nap” rendezvényeiről kiemelt címmel és alcímmel, fényképpel megjelentő részletesebb tudósítást. Folyamatban van az egyes eljárásokkal, régi és új intézményekkel kapcsolatos tájékoztatás sorozat megjelentetése, így pl. ismételten és részletesebben a mediációról, a bírósági előállításról (konkrét ügyekhez kapcsolódóan, statisztikával alátámasztva) és további témák feldolgozását is tervezzük. A kapcsolattartás feltételei gyakran elektronikus levelezési formában történik. Ez a mód a fokozottabb szakmai ellenőrzés biztosítását teszi lehetővé, a kezdeményezés általában a sajtó részéről történik, azonban számunkra is előnyös lehet, mivel a fokozottabb szakmai ellenőrzés biztosítását teszi lehetővé, a készítendő szöveg „kijavítását”, a konkrét egyeztetést. Ezzel kapcsolatban gyakorlati problémák nem merültek fel. Egy esetben fordult csupán elő, hogy a nem tőlünk szerzett információk „egybevágása” minket, mint bíróságot általában is téves eljárási szerepben feltüntető szöveg jelent meg az újság internetes kiadásában. A felelős szerkesztőkkel történt egyeztetés alapján a másnapi írott sajtóban a számunkra nem megfelelő, illetve téves szöveg átdolgozásra került és az írott sajtót olvasó állampolgárok - és előzőleg az internetes olvasók is - már a javított és a megfelelő szöveget olvashatták. (Az ügyész és a bírósági szervezet összekeverésével volt kapcsolatos a kérdéses hibás szöveg.) E példa kapcsán is ki kell emelni a sajtószóvivők, sajtóreferensek és a sajtótitkár tevékenysége és felelőssége mellett az adatokat, tényeket sokszor szolgáltató kollegák munkáját, kedvező és együttműködő hozzáállását, mindamellett ugyanakkor az adatszolgáltatással kapcsolatos pontosság, teljes körűség követelményét és az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Függetlenül attól, hogy a sajtó számára az igénye szerint gyakran gyorsan, „most” kell(ene) az adatokat szolgáltatni, az adatszolgáltatás pontossága, megalapozottsága elsődleges és az ellenőrzés nem mellőzhető. Az országos médiával, illetve azok képviselőivel a kapcsolat az igények szerint alakult, kevésbé mindennapi, a folyamatosság kevésbé egyeztetett, mint a helyi sajtóval, de az igen nagyszámú sajtóval a kapcsolat rendszeresnek és folyamatosnak tekintendő és az együttműködés, az együttdolgozás eddig eredményesnek volt mondható. Sajátossága ennek a kapcsolatnak, hogy túlnyomórészt az egyes peres eljárásokhoz, különösen a büntető eljárásokhoz kapcsolódik, de előfordultak olyan más kérdések is, amelyek az adatszolgáltatás, kigyűjtés területére tartoznak.

123

Az országos média képviselői részéről is gyakran történik elektronikus úton megkeresés, azonban, mint ahogy a helyi sajtó esetében, ebben az esetben is a leggyakoribb a sajtószóvivő mobiltelefonon történő megkeresése, de a sajtótitkárnak is igen sok esetben kell fogadnia a különböző megkereséseket. Ismételten utalni kell arra, hogy a sajtó „kiszolgálása” viszonylag nagy körültekintést, egyben munkaterhet is jelent, másrészt a sajtóval történő együttműködés a bíróság szerepének, tevékenységének megismerését segíti elő akár közvetett úton, akár közvetlen a törvényszék által kért adatok, hírek meghatározott eljárások ismertetésével, leírásával és ezáltal az állampolgárok számára a bíróságok munkája érthetőbb, más igazságügyi szervektől elhatárolhatóbbá válik. Bízunk benne, hogy ez az előnyünkre szolgál. A sajtószóvivői és ezzel összefüggő tevékenység esetében igen jelentős feladat a nagyobb és valóban közérdeklődésre számot tartó büntetőügyek kapcsán olyan adatok közlése, amennyiben lehetséges, amely nemcsak a megfelelő tájékoztatást biztosítja az állampolgárok felé, hanem egyben a szakszerűbb tájékoztatást is, és amely a bírósági sajtószóvivői tevékenységet ezáltal egyben hosszabbtávon elősegíti, megkönnyíti. Az ilyen ügyekben és általában minden ügyben több esetben segíti a sajtószóvivői tevékenységet az, hogy a sajtó már a rendőrségi szakban sok tényt, adatot megismer, és a főügyészség sajtószóvivője is többször ad vádirat benyújtása után, illetve tárgyalás megkezdése előtt olyan tájékoztatást, amely megadására a későbbiekben a bírósági részről már nincs szükség. Ezáltal a sajtó tájékoztatása alapvetően már a bírósági tevékenységre, eljárásra, eseményekre koncentrálódik. Ez azonban nem minden ügyre vonatkozik. Az említett főügyészségi sajtószóvivővel való kapcsolattartás azért is lényeges, mivel elsősorban előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos indítványok esetében a nyomozás érdekeinek bíróság felé továbbítása fontos érdek lehet. A kialakult erre vonatkozó megbeszélés biztosítja ezt az információáramlást és az előzetes letartóztatási indítvánnyal kapcsolatban hozott döntésről szóló törvényszék által adott tájékoztatás már ennek figyelembevételével történhet. A városi és a megyei rendőrkapitányság sajtószóvivőivel olyan rendszeres kapcsolat, mint a főügyészség sajtószóvivőjével nem alakult ki, azonban a bírósági vezetés és a rendőri szervek közötti kapcsolat biztosítja a szükséges információ adását. Kiemelendő, hogy a törvényszék sajtótájékoztatási tevékenységében az említett sajtótervben leírtak szerint, amely utalt a korábbi és utal a jelenlegi sajtótájékoztatási tevékenységről szóló szabályzatra, annak rendelkezéseire, részt vesznek a kollégiumvezetők, a közigazgatási és munkaügyi bíróság vezetője és a járásbíróságok vezetői is, a mindenkori helyzetnek megfelelően.

124

A sajtószóvivő részt vett a képzéseken, a lényeges kérdésekről folyamatosan tájékoztatja a törvényszék elnökét, egyes esetekben konkrét ügyekhez kapcsolódóan, előzetesen egyeztetett vagy tanácsot kért az OBH sajtószóvivőjétől.

9.6. A „Nyitott bíróság” program tárgyévi főbb eseményei

A törvényszékünkön, az egyes helyi bíróságokon – mint ahogy feltehetően más törvényszékeken is – korábban is kialakult az a gyakorlat, amelynek keretében elsősorban középiskolások részt vettek bírósági tárgyalásokon, amelynek során a bírák tájékoztatást adtak részükre a bírósági szervezetről, az ítélkezésről és ezzel összefüggő kérdésekről, nyilván a konkrét ügy tanulságait is levonva. Ennek különböző formái és módozatai voltak. Az elmúlt év tavaszán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Balesetmegelőzési Bizottsággal együttműködve tartott a székhelyi bíróságon tárgyaló bírónő olyan tárgyalásokat, a tárgyalt ügyeket megfelelően kiválasztva, túlnyomórészt közlekedési ügyekről volt szó, amelyeken 5 alkalommal összesen 100 diák vett részt és kapott az említett baleset-megelőzési bizottság szempontjait is figyelembe vevő betekintést és külön tájékoztatást a közlekedés során elkövetett cselekmények, tanúsított gondatlanságok büntetőjogi jogkövetkezményeiről, és az ezzel kapcsolatos igazságügyi bírósági eljárásról. Szintén az elmúlt év tavaszán két alkalommal a jogi asszisztens képzésben résztvevő hallgatók, külön-külön két osztály, 16-16 hallgató részvételével vett részt tárgyalásokon, részben a képzések keretéhez igazodó tárgyalásokon és a tárgyalt ügyhöz kapcsolódó tájékoztatást két bírónő által kapták meg. Azt követően, hogy az OBH Elnöke a „Nyitott bíróság” programot meghirdette, a törvényszék elnöke valamennyi középiskola igazgatóját levélben kereste meg, ismertetve a szűkebb és a komplex programot, annak lehetőségeit, utalva a kölcsönös igényekre, lehetőségekre és az együttműködésre. Valamennyi, a törvényszék és a járásbíróságunk kapcsolódott a „Nyitott bíróság” programhoz, még ha a helyi bíróságok eltérő mértékben és lehetőségek mellett is. Említésre került, hogy egyes járásbíróságokon igen nagy változások és ítélkezéssel kapcsolatos nehézségek merültek fel átmenetileg. A kollegák közül sokan jelentkeztek e program végrehajtásához. A későbbiek során az egyes programok megvalósítása folyamatos volt. Az év első felében 132 diák vett részt a nyitott programban, 3 iskolából és különböző jellegű programok biztosításával. A program meghirdetését követően az előbbi két iskola mellett pedig további 5 további középiskola tanulói vettek részt tárgyalásokon, illetve tartott részükre bíró előadásokat, összesen 273 diák részvételével.

125

Az egész évi ilyen jellegű, a „Nyitott bíróság”-i programokhoz kapcsolódó tevékenységgel összefüggésben tehát 7 középiskolával sikerült rendszeresebb kapcsolatot kialakítani és 405 diák ismerhette meg azokat a tényeket, adatokat, eljárásokat, amelyek a programban kitűzött célhoz kapcsolódtak. Külön érdemes megemlíteni azt a több alapítványi szakközépiskolához is fűzhető többszöri tárgyaláslátogatást és igényelt tájékoztatást, amely úgymond szakmai továbbképzést is jelentett a hallgatók számára, egyben a tananyag mintegy gyakorlati megvalósítását, megismerését, elsajátítását is jelentette. Ezekben az esetekben és más középiskolák esetében is az igazságszolgáltatásról, a bírósági eljárásokról, bíróságok tevékenységéről, működéséről tartott tájékoztatások során, amelyek több alkalommal gyakorlati bemutatókkal is párosult, a hallgatók, illetve a programban résztvevő diákok szükségszerűen megismerték az alaptörvénynek az államszervezetre és azon belül az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit. Az egyes programok közül a számszaki arányokat tekintve és részben a tartalmi jelentőségénél fogva kiemelkedett a 2012. október 24. napján tartott „Nyílt nap” rendezvénye, amelyen 2 iskola 5 csoportja, közel 180 diák vett részt, reggel 8.30 órától 14.30 percig folyamatos beosztással. A nyílt nap rendezvényeinek lebonyolításában a törvényszék elnökhelyettese, tanácselnök, bírók, a résztvevő tanárok, diákok, de az érintett rendezők is bizonyos értelemben is, mint kívülállók és meglepően igen eredményesnek minősítették ezeket a rendezvényeket. A program minden csoport számára lényegében, de az előadótól függően más előadási formában és részben lehetőségek között a bíróság bemutatásából állt, a bíróság épületének bemutatásából, az ezzel kapcsolatos történelmi tények közléséből, tárgyalásokba történő betekintésből, ha lehetőség adódott rá, ha nem, abban esetben tárgyalások szimulálásából, továbbá sor kerülhetett a büntetés-végrehajtási intézet épületének egy részébe, illetve életébe betekintésre és a bírósági tevékenység jellegének, folyamatának megismerésére. A törvényszék sajtószóvivője telefonon interjút adott a programról, annak céljáról és jelentőségéről a Szolnoki Aktív és az Amadeus rádiónak. Az Új Néplap on-line kiadásában is megjelent tájékoztatás az eseményről és a 2012. október 29-i újságban hosszabb cikk méltatta az esemény jelentőségét fénykép közlésével, „Ismerkedés az igazságszolgáltatás” főcímmel, „Nyílt nap, a fiataloknak lehetősége volt „bíróként” a tárgyalótermi szereplésre” alcímmel. A járásbíróságok közül a Szolnoki Járásbíróság, a Tiszafüredi és a Kunszentmártoni Járásbíróság alakította ki a legrendszeresebb kapcsolatot iskolákkal. A Kunszentmártoni Járásbíróság megbízottja több esetben tartott osztályfőnöki órát és sor került teljes program megvalósítására, a Tiszafüredi Járásbíróságon pedig a teljes bírói kar részvételével történt olyan jellegű tájékoztatás, amely az eredeti célkitűzésben szerepelt, egyben perszimulációs jellegű tárgyalótermi gyakorlatra is sor került.

126

A „Nyitott bíróság” program keretében a korábbi hagyományokat megerősítő rendszer alapján azóta is folyamatosan kerül sorra olyan rendezvény, amely az iskolák, elsősorban a középiskolák érdekeit szolgálja, másrészt ugyanakkor a bírósági eljárások megismerését segíti elő, a bíróság érdekeit is szolgálja. A „Nyitott bíróság” program célja az is, hogy az állampolgárok ismereteit gyarapítsa, egyben ez nyilvánvalóan az állampolgárok felé való nyitást jelenti, elsősorban az ifjú állampolgárok számára. Az állampolgárok számára, de az érintett szervek – bíróság, ügyészség, rendőrség – számára is alapvető érdek, hogy az egyes szervek szerepe, szervezete, elkülönültsége, egyben az eljárások egymásra épülése ismert legyen. Különösen fontos ezen belül a bírósággal kapcsolatos szabályok megismertetése, egyben a közvetlen kapcsolatok létesítése a fiatalokkal, felnőttekkel. A tájékoztató évében is arra törekedtünk, hogy az eredeti célkitűzéseknek megfelelően egyben a közös érdekek figyelembevételével kerüljenek sorra a „Nyitott bíróság” program rendezvényei, és a hosszútávra történő megoldások rendszere kerüljön kialakításra, majd megtartásra.

9.7 Az ügyfelek tájékoztatásának, a jogszabályi kötelezettségén túlmenő módozatai (pl. központi ügyfél tájékoztató iroda).

Az ügyfelek tájékoztatása a jogszabályi kötelezettségein túlmenően egyrészt – legalábbis nagyobb részt – a saját honlap működtetésével valósul meg. A honlap saját önálló szolgáltatásaival, amely a korábban kifejtettek szerint többirányú szolgáltatást jelentenek, másrészt azáltal, hogy közvetlen átjárást biztosítanak központi honlapunkra, amely tájékoztatás lényegesen szélesebb körben adja meg. A bírósági épületben részben olyan tájékoztatások is megvalósulnak, amelyek nem kifejezetten a jogszabályi kötelezettség részei. Az épületbe lépéskor két nagy tájékoztató tábla segít tájékozódni a tárgyalások, meghallgatások helyére illetően az eljáró bíró, bírósági titkár nevének és a tárgyalóterem helyének feltüntetésével. Az állampolgároknak a portaszolgálatot és a beléptető rendszer kezelését ellátók szóban is eligazítást nyújtanak a felmerülő kérdésekről és segítenek a szükséges információk megszerzésében. Ez munkaköri kötelezettségük ugyan, de megállapítható, hogy a tényleges végrehajtás általában eredményesnek minősül és az ügyfelek részéről eddig ezzel kapcsolatban probléma, felvetés, panasz nem érkezett.

127

Egyes esetekben nem kifejezetten a tájékoztatás, hanem az ügyfél (panaszos) a bírósági épületbe érkező hivatalos személy vagy más személy esetében az ő felkísérése és a megjelölt személlyel történt egyeztetés szükséges. Az épület jelenlegi földszinti, az épületbe bejutáshoz kapcsolódó része a külön ügyfélfogadó iroda vagy információs központ létrehozását jelenleg nem igazán teszi lehetővé. Ennek feltételeit, anyagi vonzatát és adott esetben a megvalósíthatóság módját folyamatosan vizsgáljuk, figyelemmel az egyéb tényezőkre is.

9.8. A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák.

2012. évben önálló kiadványaink nem voltak.

9.9. A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata

2012. évben négy a törvényszékünket érintő bírósági vezetői pályázat kiírására került sor. A büntető és civilisztikai kollégiumvezetői álláshelyek pályáztatása az Országos Bírósági Hivatal elnökének a hatáskörébe tartozott, a Szolnoki Városi Bíróság és a Jászberényi Városi Bíróság elnöki állásának pályáztatása a törvényszék elnökének a hatáskörébe. A pályázatokat, a pályaműveket és a meghallgatásokról készült jegyzőkönyveket, feljegyzéseket elektronikus úton nyilvánosságra hoztuk.

128

10. A BÍRÓSÁG MÁS SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLATA.

10.1. Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH felé, részvétel a központi igazgatási feladatokban stb.). Az OBH-val, annak vezetőivel és hivatali egységeivel fennálló kapcsolat, együttműködés rövid ismertetése. 2012. évben létrejött a központi igazgatás új rendszere az Országos Bírósági Hivatal elnöke által vezetett Országos Bírósági Hivatal. A Bszi. 76. §-a részletekbe menően szabályozza az OBH elnökének igazgatási feladatait. Amint arra a törvény általános indokolása is utal, az OBH elnökének feladatai felölelik a központi igazgatás teljes spektrumát. E tevékenysége körében segíti igazgatási munkáját az Országos Bírósági Hivatal. A hivatal feladata teljesítése során szinte minden egyes kérdésben kapcsolódik a törvényszékek igazgatási tevékenységéhez. A hivatal eddigi működése során komoly segítséget nyújtott a törvényszék vezetőinek ahhoz, hogy igazgatási feladatait és kötelezettségeit végrehajtsa és teljesítse. A törvényszék elnökének a kapcsolata a hivatal vezetőjével, illetve helyettesével, kabinetjével, egyes főosztályaival, osztályaival rendszeres, emellett kiegyensúlyozott, korrekt és kölcsönös információcserén alapul. A törvényszék egyedi problémáinak megoldásakor a hivatal és munkatársai részéről mindig segítőkészséget tapasztaltunk, lehetőségeik szerint hozzájárultak az általunk jelzett problémák megoldásához. A törvényszékünket érintően az OBH elnökének egyedi döntései közül ki kell emelni, hogy annak ellenére, hogy a törvényszékünk épületének felújítása sajnálatos módon jelenleg prioritást nem élvez, de a jövőbeni felújítás mielőbbi elkezdése érdekében biztosított a törvényszékünk számára 36 millió forintot, amellyel biztosítani tudjuk (fejezetek közötti átutalással), hogy a Szolnoki Városi Ügyészség a közeljövőben az épületből kiköltözzön. Kedvezően érintette a Szolnoki Törvényszék dolgozóit is az Országos Bírósági Hivatal elnökének 42.016-12/2012. OBH számú határozata, amely az elmúlt év végén a bankköltség térítés kifizetéséről szóló rendelkezést tartalmazott. Megítélésem szerint a törvényszék kapcsolata az Országos Bírósági Hivatal szinte valamennyi szervezeti egységével harmonikus és korrekt. E körben ki kell emelnem az Elnöki kabinetet, a Bírósági főosztályt, a Humánpolitikai osztályt, a Magyar Igazságügyi Akadémiát, a Gazdálkodási Főosztályt, az Európai uniós fejlesztések

129

osztályát, a Statisztikai elemző adatgyűjtő osztályt, valamint a Műszaki főosztály vezetőivel és munkatársaival való kapcsolatot. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének új munkamódszerei közül kiemelném a munkacsoportok létrehozását. Az eddig létrehozott munkacsoportokba a törvényszékünk ugyan ténylegesen tagokat nem delegált, de a munkacsoportok működése során érzékelhető közvetlenség elve alapján valamennyi bíró kollégának a szolgálati úton kívül is van lehetősége, hogy álláspontját, véleményét az érintett munkacsoportok által feldolgozott témákhoz kapcsolódóan kifejtse.

10.2. Az OBT-vel fennálló kapcsolat.

Az Országos Bírói Tanács és a törvényszék kapcsolata körében meg kell jegyezni, hogy a Szolnoki Törvényszék elnöke az országos Bírói Tanácsot megalakítandó küldöttértekezlet korelnöki tisztségéből adódóan levezető elnökeként részt vett az Országos Bírói Tanács megalakulásában, amelynek választási technikai feltételeit az Országos Bírósági Hivatal elnöke teljes körűen biztosította. A Szolnoki Törvényszék jelenleg közvetlenül az Országos Bírói Tanácsba nem delegál tagot, de a környező megyék, így Hajdú-Bihar Megye, Csongrád Megye és BácsKiskun Megye bírói tanács tagjai rendszeresen információt adnak munkájukról.

10.3. Más bíróságokkal fennálló kapcsolat. annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren belüli intézményekkel ápol kapcsolatot a törvényszék. A fennálló kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása.

A törvényszéknek a bírósági szervezeten belül kiemelendő szakmai kapcsolatai vannak a Kúriával, amelynek rendezvényein a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és a kollégiumvezetőkön kívül esetenként a bírák is részt vesznek. Rendkívül hatékony a kapcsolat a Debreceni Ítélőtáblával, hiszen a régióba tartozó több megyével együtt rendszeresen részt veszünk az ítélőtábla szakmai rendezvényein. Ezek közül mindenképp kiemelkednek azok a rendezvények, ahol a civilisztikai és büntető ügyszakban dolgozó bírák találkoznak Debrecenben, illetve Hajdúszoboszlón. Az ilyen szakmai találkozó különösen jó megoldás, mert az ítélőtábla kollégiumvezetője és tanácselnökei és bírái itt találkoznak a törvényszékünk első fokos ügyekben eljáró bíráival, fellebbviteli tanácselnökökkel, kollégiumvezetőkkel, s ennek során sort kerítenek a tanácselnöki feljegyzések ismertetésére is.

130

A megyénk nemcsak az Észak-Alföldi Régióhoz tartozó egyes megyék kollégiumaival tart rendszeres kapcsolatot, hanem részt vesz a több más megyéket érintő rendezvényeken is. Így a munkaügyi, illetve gazdasági, cég és felszámolási ügyszakban dolgozó kollégák rendszeresen részt vettek más regionális találkozókon is.

10.4. A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok. Annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren kívüli intézményekkel (pl.: főügyészségek, ügyészségek, ügyvédi kamarák, büntetés-végrehajtási intézetek, rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok) ápol kapcsolatot a törvényszék elnöke. A fennálló kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása, intézményenként.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő társhatóságokkal, így a főügyészséggel, a rendőr-főkapitánysággal, az ügyvédi kamarával és a büntetés-végrehajtási intézettel a törvényszék kapcsolata rendszeres és mindennapos, egyben kiegyensúlyozott is. A bíróságaink működésével kapcsolatosan számtalan olyan igazgatási, de szakmai probléma is felmerül, amelynek során nélkülözhetetlen az említett szervekkel való folyamatos együttműködés. A problémákat igyekszünk gyorsan korrekten megoldani, figyelem bevéve valamennyi szerv eltérő jellegű működéséből adódó sajátosságait és érdekeit. Rendszeres a konzultáció a főügyész úrral a közös épületeink helyzetéről, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokával a törvényszékkel egybeépített büntetésvégrehajtási intézet működésének napi gondjairól, valamint az ügyvédi kamara elnökével kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a hivatásrendünkhöz kapcsolódó közös problémákról. Emellett az ügyvédi kamara szakmai rendezvényein a törvényszékünk bírái rendszeresen adnak elő. A megyében működő közigazgatási szervekkel így elsősorban a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatallal, a Szolnok Megyei Jogú Városi Polgármesteri Hivatalával és vezetésével igyekszünk megfelelő kapcsolatot tartani, miként a városi bíróságainkhoz tartozó önkormányzatokkal is. Próbáljuk a bíróságainkat érintő problémáinkat megbeszélni, mindez ideig az érintett közigazgatási szervek részéről segítőkész hozzáállást tapasztaltunk. A helyi közéletben való részvételünk ugyanakkor – hivatásunkból eredően is – továbbra is visszafogott.

131

10.5. Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok.

Törvényszékünknek az oktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával van évek óta fennálló, szerződésben nem rögzített, de kiegyensúlyozott, jó szakmai kapcsolata. Ennek következtében a kar által rendezett tudományos konferenciák rendszeres résztvevői vagyunk. A helyzetünkből adódóan kapcsolatban állunk a Szolnoki Főiskolával is, amelynek diplomaosztó ünnepségeire a törvényszék elnöke rendszeresen meghívást kap.

10.6. Civil szervezetekkel fennálló kapcsolatok (ideértve a bírósági szervezeten belüli egyesületeket) Jónak ítélhető meg a törvényszék kapcsolata a Magyar Jogász Egylettel és megyei szervezetével. Az elmúlt évben is számos közös rendezvényt szerveztük meg, amelyeken nemcsak a bírák, hanem más jogterületeken dolgozó jogász kollégák is igen nagy számban vettek részt. E rendezvényeknek általában a Szolnoki Törvényszék ad otthont. A bírák különböző érdekképviseleti szerveivel, egyesületeivel kialakított kapcsolatot továbbra is megfelelőnek ítéljük. A Magyar Bírói Egyesület Megyei Szervezetével való együttműködés igényel ebből kiemelést. Támogatjuk az egyesület munkáját, vezetőinek, tagjainak az egyesületben való közreműködését és eljárását biztosítjuk. (Gépkocsi biztosítása stb.) A tartós együttműködésre jó példa, hogy az elmúlt időszakban minden évben megrendezett közös kirándulás, amelyre 2012. év őszén is sor került, amikor a Bírói Egyesület Megyei Szervezete és a törvényszék közösen szervezett több napos kirándulást Szerbiába, ezen belül is a Vajdaságba, amely a résztvevőknek valószínűleg sokáig emlékezetes marad. A Közigazgatási Bírák Egyesületében és a Munkaügyi Bírák Egyesületében érintett bírók is hasonló támogatást kapnak, mint a Magyar Bírói Egyesület tagjai.

132

10.7. Nemzetközi kapcsolatok (állandó vagy eseti kapcsolatok, ezek hasznossága, a részvételi lehetőségek nyitottsága). Annak felsorolása, hogy milyen külföldi szervezetekkel, intézményekkel ápolnak kapcsolatot.

A Szolnoki Törvényszéknek talán földrajzi helyzetéből is eredően állandó kiépített nemzetközi kapcsolata nincs. A korábbi időszakban voltak ilyen próbálkozásaink, pl. a németországi Reutlingen városában lévő körzeti bírósággal, de a kapcsolat felvételen túl nem állandósult az együttműködés. Természetesen eseti kapcsolatok vannak, 2012. évben is két bíró kolléga pályázat elnyerését követően vett részt hosszabb, rövidebb időtartamban külföldi tanulmányúton.

133

11.

A BÍRÓSÁG INTEGRITÁSÁVAL KAPCSOLATOS HELYZET

11.1. Az ügyelosztási rend összefoglaló leírása (az ügyelosztási rend előkészítésének módja, a kialakításnál meghatározó szempontok és módszerek, a törvényes bíróhoz való jog érvényesülése a tartósan vagy eseti jelleggel kieső bírók ügyeiben, az ügykiosztásra – automatikus kiosztástól eltérő kiosztásra – jogosult vezető az egyes szinteken és ügyszakokban, az ügyek átosztásának leggyakoribb okai, a tárgyévben átosztott ügyek becsült száma az egyes bírók által intézendő ügyszakokban). A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról rendelkező 2011. évi CLXI. törvény alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy senki sem vonható el törvényes bírájától. A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. E rendkívüli fontos alapelvnek megfelelően 2012. évben bíróságaink a 2011. december 11. napjáig elfogadott ügyelosztási rend szerint kezdte meg működését. Az ügyelosztási rend valamennyi helyi bíróságot érintően a törvényszékre vonatkozóan is a törvényi előírásoknak megfelelően készült el, miszerint a törvényszék kollégiumvezetői és a városi bíróságok elnökei készítették el az ügyelosztási rend tervezeteit, ezt az érintett kollégiumok megtárgyalták, majd a törvényszék elnöke elé terjesztették. A törvényszék elnöke a kollégiumok javaslatait elfogadva készítette el az ügyelosztási rendet. Az ügyelosztási rendek ennek megfelelően tartalmazták, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, tanácsok, ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is és a törvényben meghatározott ügyben, az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok, melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézzék, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük. Az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történjen. Az ügyelosztási rend magába foglalta, hogy a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek milyen körűek és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magába foglalta. Az ügyelosztási rend kialakításánál figyelembe vettük az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni próbáltunk az arányos munkateher megvalósítására is. Az ügyelosztási rend tartalmazta az ügyek átosztásának mikénti rendjét is.

134

Az ügyelosztási rendet és annak esetleges módosítását, kiegészítését az érintettekkel ismertettük és minden egyes bíróságon a felek által is hozzáférhető helyen kifüggesztettük. Megjelenítettük továbbá a bíróságok központi internetes honlapján, illetve a törvényszék honlapján is. 2012. évben a helyi bíróságok esetében természetesen több esetben előfordult, hogy az időközben beálló objektív események, a bírák tartós távolléte, váratlan betegség, aránytalan munkateher kialakulása stb. miatt az ügyelosztási rendet módosítani kellett. Ezt a törvényi rendelkezéseknek megfelelően tettük meg. Kiemelten kell szólni a Szolnoki Törvényszék ügyelosztási rendjének módosításáról, amelynek oka az volt, hogy 2012. évben a Szolnoki Törvényszék civilisztikai ügyszakából a felső korhatár elérése miatt négyen (köztük a kollégiumvezető, két tanácselnök és egy törvényszéki bíró) a büntető ügyszakából pedig hárman (a kollégiumvezető és két törvényszéki bíró) távozott el. E körülmény hatására mindkét ügyszakban új összetételű fellebbviteli tanácsokat kellett kialakítani, emellett változtatni kellett az első fokú ügyintézésben is. E módosítások tulajdonképpen „csak” személyi változások voltak, mert magát az ügyelosztási rend mikéntjét, annak tartalmi lényegét nem érintette. A módosított ügyelosztási rendet a törvényes rendelkezéseknek megfelelően ismertettük. Az ügyek átosztásának legfőbb oka így a Szolnoki Törvényszéken a fentebb ismertetett személyi változások voltak.

11.2. A bíróság fegyelmi helyzete (bírók, igazságügyi alkalmazottakkal szemben indított / lezárt fegyelmi eljárások / büntető / szabálysértési ügyek száma, a jogerősen lezárt fegyelmi ügyek alapjául szolgáló fegyelmi vétségek és a büntetés jellege).

A tájékoztató egyes részeiben már említésre került, hogy az eljárási határidők ellenőrzése és az ítélkezés időszerűségének vizsgálata során 2012. évben is tapasztaltunk bizonyos mulasztásokat. A késedelmek és a hiányosságok többsége azonban nem érte el azt a szintet, hogy szankciót kelljen alkalmazni, így emiatt fegyelmi eljárás kezdeményezésére sem került sor. Bizonyos esetekben a szóbeli észrevételek, figyelem felhívások és figyelmeztetések sem maradtak el. A fentieken túlmenően, tehát a munkával össze nem függő, olyan más esemény sem fordult elő, amely indokolttá tette volna, hogy a törvényszék, illetve a városi bíróságok bíráival szemben fegyelmi eljárást kellett volna kezdeményezni. 2012. évben a törvényszék elnöke nem értesült olyan eseményről sem, amely miatt valaki ellen büntető eljárás kezdeményezésére került volna sor.

135

Az Országos Bírósági Hivataltól 2012. évben is megkaptuk a bíróságok fegyelmi helyzetéről készült összesítő tájékoztatót, amely valamennyi bíróságon a bírák részére ismertetésre került.

11.3. A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások (a kártérítési, vagy esetleges büntető vagy szabálysértési ügyek száma, egyes peres ügyek száma, a jogerősen lezárt peres ügyekben hozott döntések jellege).

A Szolnoki Törvényszék ellen folyamatban volt ügyek közül 2012. évben 25 polgári ügy fejeződött be. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására került sor 8 ügyben. E perek jellemzője, hogy nem csak a Szolnoki Törvényszék ellen próbált igényt érvényesíteni a felperes, hanem más bíróságok, bírák, hatóságok, szervek ellen is. Öt ügyben az alperesek száma 20 és 69 között mozgott. Egy esetben a keresetlevél lényegében értelmezhetetlen volt, egy másik perben – szintén nagy számú alperes megjelölésével – egy egyesület kívánt pontosan be nem határolható igényt érvényesíteni, egy ügyben un. túlülés miatt terjesztett elő keresetlevelet a felperes. Az eljárás megszüntetésére került sor öt ügyben. Egy esetben nem volt a keresetlevél tartalma megállapítható, tévesen perelte a bíróságot a felperes közjegyzői eljárás miatt, két esetben un. túlüléssel összefüggő perről volt szó, egy esetben pedig büntető ügyben perújításról, illetve feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos téves döntésre hivatkozással indított perről. Szünetel az ügy egy olyan perben, amelynek felperese ellenünk – is – számos pert indított már alaptalanul, és aki ellen korábban cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezési per indult. A tárgyalást felfüggesztette a bíróság a 2009.El.XVI.C.12. szám alatt kezelt és nyilvántartott perben, ahol csupán szükségszerű pertársak vagyunk. A peres felek között tulajdonjog megállapítása iránt folyik per és mivel a törvényszéki végrehajtó az egyik fél ingatlanára végrehajtási jogot jegyzett be, ezért perben állásunk szükséges. Keresetet elutasító döntés született három perben. Az egyik perben a feltételes szabadságra vonatkozó korábbi döntést vitatta a felperes és ezért kért kártérítést, a másik perben 1990-2000 közötti munkaügyi per eljárásaira és döntéseire alapította a kártérítési keresetét a felperes, a harmadik perben pedig velünk szemben, mint LV. rendű alperessel szemben megalapozatlanság miatt utasította el a bíróság a keresetet.

136

A nyugdíjazással érintett bírák öt pert indítottak, amelyek közül négy per befejeződött. Az ötödik perben 8 felperesi kolléga közül egy esetében az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, a másik 7 kolléganő fellebbezést nyújtott be, majd a másodfokú eljárásban a per szünetelését kérték. 2011.El.XVI.C.13. számú elnöki ügy alatt nyilvántartott perben egy magánszemély igénypert indított a Szolnoki Törvényszék és egy részvénytársaság ellen személygépjármű foglalás alóli feloldása iránt. A perben az ellenkérelmünkben nem elleneztük a kereset teljesítését, amennyiben a felperes a tulajdonát vagy egyéb jogcímet bizonyítani tudja. A II.r alperes viszont vitatta a felperes tulajdonának fennállását, illetve, hogy eredményesen követelheti az igényper feloldását. A bíróság az igényperben a lefoglalt gépjárművet a foglalás alól feloldotta. Az ítélet ellen fellebbezést nem nyújtottunk be, mivel a bíróságot hátrány nem érte. A 2011.El.XVI.C.24. számú ügyben a szabadságvesztését töltő felperes a törvényszékünk ellen azért indított kártérítést, mert a bíróság mulasztása miatt a közel 20 év szabadságvesztés büntetés letöltése közben közel két hónapos túlülés következett be, és ez által a személyiségi jogai is sérültek. A felperes keresetlevélben foglalt igénye 400.000 forint nem vagyoni kár volt. Az elsőfokú bíróság arra hivatkozva, hogy a két hónapos szabadságvesztést jogalap nélkül töltötte a felperes és ez által a személyiségében a szabadság elvonással olyan köztudomású sérelem keletkezett, amelyet kompenzálni kellett, a törvényszékünket 150.000 forint megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy tény, hogy a felperes fogva tartását foganatosító fegyház és börtön 2010. szeptember 27. napján vette kézhez az összbüntetésről kiállított bírósági értesítőt, az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést ugyanakkor 2010. július 27. napján már kitöltötte, a további szabadságvesztés büntetésében pedig a túltöltés beszámítására jogszabályi lehetőség nem volt. Az eljáró bíróság jogeseteket, alkotmánybírósági határozatokat idézett és arra a következtetésre jutott, hogy függetlenül az ügy egyéb körülményeitől, mivel a törvényszékünk kimenteni nem tudta magát és mert a felperest ért hátrányt köztudomásúnak tekintette, marasztalta a bíróságunkat nem vagyoni kártérítésben. Mérlegelte ugyanakkor az összes körülményt, amely álláspontunk szerint a kártérítés összegszerűségében megmutatkozott, annak alacsony összegében. Ezeket a körülményeket mérlegelve és mivel a mulasztás egyértelműen megállapítható volt, az ítélet ellen fellebbezést nem nyújtottunk be. Az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A 2010.El.XVI.C.13. szám alatt nyilvántartott perben a volt házastársak között folyt vagyonközösség megosztása, lakáshasználat iránt indított per, amely tekintetében szintén végrehajtási jog volt bejegyezve a bíróságunk részéről és ezen kívül még két gazdálkodó szervezet részére. A perben a védekezésünk azért volt formális, mivel szükségszerűen kellett perben állni és velünk szemben a felperes követelést lényegében nem terjesztett elő.

137

Az ítélet marasztalást ránk vonatkozóan nem tartalmazott, ezért az ellen fellebbezést nem nyújtottunk be. A perrel kapcsolatban költségünk nem merült fel. A folyamatban lévő perekről: A 2012.El.XVI.C.11. szám alatti perben bíróság kijelölése folyik. A per felperese számtalan pert indított a törvényszékünk ellen és más bíróságok, más szervek, Magyar Állam, hivatalok, ügyészségek stb. ellen. Az ügyben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés elleni fellebbezésben a Kúria jelölte ki a Fővárosi Ítélőtáblát a fellebbezések elbírálására. A 2009.El.XVI.C.3. számú perben a per felperese által kártérítés iránt indított perben a korábbi perek miatt indított pert a felperes. A törvényszékünktől kártérítést követel. Az ilyen jellegű igénye más perekben már elutasításra került, jelenleg a tárgyalások folyamatban vannak. A legutóbbi tárgyalás márciusban volt. A 2010.El.XVI.C.14. számú per felperese kártérítés iránt indított pert személyiségi jog megsértésére hivatkozva. A Fővárosi Törvényszék részítéletében velünk szemben a felperes keresetét elutasította, az ügy másodfokú elbírálásra a Fővárosi Ítélőtáblához került. Döntés még nem született. A 2010.El.XVI.C.4. szám alatt nyilvántartott perben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett felperes indított pert. A cselekvőképesség korlátozása a perindításokkal kapcsolatos. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasításra került, azonban annak jogerőre emelkedéséről még nem értesültünk. A 2011.El.XVI.C.1. szám alatti perben, amely végrehajtási igényper, perben állásunk lényegében formális. A perbeli ellenkérelmünkben ennek megfelelő álláspontot foglaltunk, el a valódi jogvita a felperes és az I. rendű alperes között áll fenn. A 2011.El.XVI.C.16. szám alatt iktatott perben a felperes, aki szintén sok pert indított már a törvényszékünk, illetve más bíróságok ellen, kártérítés iránt terjesztett elő keresetet. Az ügy előzménye büntető ügy. A per jelenlegi állásáról nem értesültünk. A 2011.El.XVI.C.24. szám alatt iktatott perben a felperes kártérítés iránt indított ismételten pert, a korábbi munkaügyi vitáival és pereivel kapcsolatban. A felperes 21. sorszám alatti per megszüntető végzés elleni fellebbezését a bíróság hivatalból elutasította, annak jogerőre emelkedéséről azonban értesítést nem kaptunk. A törvényszékünk elleni perek 2012. évi helyzete azt tükrözik, hogy a perek túlnyomó többsége nyilvánvalóan megalapozatlannak minősülnek és minősültek eddig, a perek jelentős részét folyamatosan keresetlevelet benyújtó és az ország több bíróságán pereskedő felperes nyújtja be. Az ismertetett még folyamatban lévő perekben megállapításunk szerint alapos, a bíróság felelősségét megalapozottan felvető kérelem nincs.

138

A perek másik részében a végrehajtási eljárás során alkalmazott foglalással összefüggő perekben vettünk, illetve veszünk részt, ahol eddig a szerepünk általában formális volt és lényeges érdek nem fűződött a per mikénti alakulásához. Ezekben a perekben azt fejtettük ki, hogy az esetleges földhivatali eljárásokban, vagy egyébként semmiféle költséget ne viseljünk. A perek harmadik típusa a korábbi évek pereire figyelemmel, de az ismertetettekből is kitűnően a büntetőeljárással kapcsolatos, elsősorban az összbüntetés esetleges késedelmével, illetve az ebből eredő túlülés következményével. Ilyen ügy miatt – amelynek előzménye egyébként 2006. évben kezdődött – került sor a törvényszékünk marasztalására, amely tény, - a marasztalás - kivételesnek tekinthető volt eddig. A perekből kitűnik továbbá az a negyedik csoport, amelyben a felperes személyiségi jog megsértésére hivatkozik, akár civilisztikai perben, akár büntető perben, nem súlyos eljárási szabálysértésekre vagy egyéb okra hivatkozva. Valamennyi perben - a korábbi gyakorlattól eltérően - magunk képviseljük a törvényszékünket. Az ismertetett ügyek jellege ennek indokoltságát alátámasztja. Az Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztályát a 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b.) pontja alapján nem bíztuk meg ezekben az ügyekben. Megjegyzem, hogy korábban, amikor ilyen megbízást rendszeresen adtunk, a képviseleti főosztály részére részletes és önállóan kialakított tényállást állapítottunk meg, illetve jogi álláspontot, továbbá igyekeztünk biztosítani az összes ezzel kapcsolatos bizonyítékot. Ennek érdekében a bíróság kijelölése iránti felterjesztések után haladéktalanul áttanulmányozzuk a rendelkezésre álló iratokat és kialakítjuk az illetékes kollégiumvezető bevonásával az álláspontunkat. A korábbi együttműködésünk a képviseleti főosztállyal, illetve képviseleti osztállyal eredményes volt. A törvényszékünk ellen indított perek kapcsán ismételten az emelendő ki, hogy az állampolgárok, a peres felek a törvényszék, vagy a járásbíróság bármelyik sérelmesnek vélt eljárása vagy döntése alapján egyre többször próbált kártérítési igényt érvényesíteni és egyre inkább a személyiségi jog megsértésére alapítva.

11.4. A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének a gyakorlata (alapos / alaptalan panaszok száma, az alapos panaszok jellemző tárgya és következményük, az elintézések átlagos tartam, az OBHE vonatkozó szabályzatának gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok).

A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata során – értékelve a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-aiban meghatározott szabályokat is – az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI.15.) OBH utasítását a közérdekű

139

bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló szabályzat rendelkezéseit kellett figyelembe venni. A szabályzat 2. §-a értelmében a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszűntetése a közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. A szabályzat 3. §-a pedig a panasz fogalmát határozza meg. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog-, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá, és elbírálására a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A panaszok vizsgálatánál célszerű a panaszügyek és a közérdekű bejelentések elkülönített vizsgálata a törvényszékre és külön a járásbíróságokra, illetve a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra – 2012. évben még Szolnoki Munkaügyi Bíróság – vonatkozóan vizsgálni. Ennek indoka elsősorban a törvényszék elnökének a szervezeti törvényben rögzített többirányú jogosultsága, amely érinti a központi szervvel, ugyanakkor a törvényszék területén lévő járásbíróságok vezetőivel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, másrészt a törvényszék, mint működő bíróság első és másodfokú ügyeket is tárgyal. Közérdekű bejelentés a törvényszék elnökéhez 2012. évben nem érkezett. A panaszokról (ilyen jellegű kérelmekről) és azok tartalmára vonatkozóan általánosságban a következő táblázat tartalmaz adatokat: Összes kérelem száma Az ügy érdemére vonatkozó Más hatóság tevékenységét érintő Ebből Más bíróság tevékenységét érintő Az adott bíróság tevékenységét érintő közérdekű bejelentés Az adott bíróság tevékenységét érintő panasz

45 7 2 20 14

A törvényszék elnökéhez érkezett 45 kérelemből 14 esetben a felperes, 8 esetben az alperes, 9 esetben a vádlott, 3 esetben a jogi képviselő, 11 esetben pedig más személy, vagy szerv nyújtott be panaszbejelentésnek minősülő, illetve iktatott kérelmet. A bejelentésekből 1 volt eljárásjogi jellegű, 9 panasz anyagi jogi jellegű, bírói magatartással összefüggő kérelem 2 volt, a bírói elfogultságot bejelentő 7 db volt, a keresetlevél, fellebbezés, fülvizsgálati kérelem, perújítás körébe tartozó 3, a más bíró, bíróság kijelölését kérő, illetve azt megemlítő, arra hivatkozó kérelem 7 db volt, 5 kérelem tájékoztatás adására irányult, és 11 panasz (kérelem) egyéb jellegű tartalmúnak minősíthető volt. A panaszok közel fele (22 db) postán érkezett, az e-mailen érkezettek száma 6 db volt, a bírósági panaszok gyűjtőládája útján (személyesen behozva) 4 db érkezett, az OBH elnökétől 12 db érkezett, és telefonon történt egy olyan bejelentés, amelynek rögzítését indokoltnak találtuk.

140

Az ügyek intézése az említett szabályzat alapján történt. Ennek keretében figyelemmel kellett lenni arra, hogy gyakran első fokos üggyel, más bíróság előtt keletkezett üggyel volt összefüggésbe hozható, ezért 20 esetben tájékoztatást kellett kérni a válasz megadása előtt az adott bíróság elnökétől, négy esetben pedig már volt előzménye az ügynek. A következő táblázat szintén hasonló módon tartalmazza az egyes kérelmek irányultságát és annak az ügynek az állását, amellyel kapcsolatban a panasz beérkezett.

Perek elhúzódása

Elfogultság

Téves bírói Intézkedés

Bírósági határozat ellen

Bírák Tárgyalás-vezetése ellen

Elnöki igazgatási tevékenységgel összefüggő ügyek (tájékoztatás)

Végrehajtás bírósági ügyintézése

Nem volt megállapítható a panasz tárgya

Összesen

Szolnoki Törvényszék Panaszok megoszlása az ügy állása és a kérelem iránya szerint Polgári, gazdasági, munkaügyi, bírósági végrehajtási ügyek Folyamatban lévő Befejezett ügy ügy

1

6

2

8

1

6

4

6

34

Büntető ügyek

Elfogultság

Téves bírói Intézkedés

Bírósági határozat ellen

Bírák Tárgyalás vezetése ellen

Elnöki igazgatási tevékenységgel összefüggő ügyek (tájékoztatás)

Egyéb (előzetes letart. megsz. enyhébb vh. szab. eng.)

Összesen

Befejezett ügy

Perek elhúzódása

Folyamatban lévő ügy

-

1

-

1

-

7

2

11

Polgári … és büntető ügyek összesen 1

7

2

9

1

13

12

45

A táblázat adatai hasonló módon kerültek kitöltésre, mint a fentiek. A panaszok gyakran többirányú kérelmet tartalmaznak. Adott esetben kifejezetten csak panaszt, de más esetben egyéb kérelmet, elfogultsági kifogást, intézkedés kérését, tájékoztatás adását, és többek között ezért egy-egy panaszkérelem besorolása valamelyik kategóriába a domináns és az elintézés szempontjából is jellemző szempontok alapján kell, hogy történjen. Ezen elvek figyelembevételével, értékelve a szabályzatban kifejtett rendelkezéseket is, azt lehet megállapítani a fenti táblázatból is megállapítható adatokból, hogy a korábbi évekhez képest a panaszok száma csökkent.

141

A panaszok száma ugyanis 2009. óta a következőképpen alakult: 68-67 és 2011-ben 57, 2012-ben, tehát a vizsgált tárgyévben 45. A panaszok érkezésének a korábbihoz képest kisebb száma és a csökkenő tendencia értékelése kedvezőnek mondható. A civilisztikai ügyszakban a perek elhúzódása és a bírósági határozat ellen beadott panaszok száma csökkent, bár kisebb mértékben, a büntető ügyszakban pedig az elfogultsággal, a téves bírói intézkedéssel és a bírósági határozatok elleni panaszokkal kapcsolatos kérelmek száma is csökkent, az egyébként is alacsony ilyen jellegű kérelmek mellett. A kérelmek tartalmának vizsgálatakor az volt még megállapítható, hogy a civilisztikai területen felére csökkent az elnöki igazgatási tevékenységgel összefüggő ügyek száma, ugyanakkor a büntető ügyszakban az elnöki igazgatási tevékenységgel kapcsolatos ilyen ügyek száma viszont lényegesen nőtt. Összességében statisztikai szempontból a panaszügyek számának alakulása kedvezőnek mondható. Megítélésünk szerint a tényleges panaszok száma sem tekinthető eltúlzottnak, figyelemmel arra is, hogy azok egy jelentős része tájékoztatás kérése, vagy egyéb elnöki tevékenységgel összefüggő, de nem kifejezett, egyes bírósági intézkedéseket kifogásoló kérelem volt. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a törvényszék elnöke, és a járásbírósági elnökök felé az állampolgárok részéről írásbeli kérelmekben és itt fel nem tüntetett, bár kevésbé előforduló szóban történő tájékoztatás kérése történik, illetve meghatározott módon bizonyos jogorvoslattal kapcsolatos kérelmeket is megfogalmaznak. Ezzel kapcsolatban a panasz intézése során – amely a törvényszéken az SZMSZ szerint elsősorban a törvényszék elnökhelyettesének a feladata, büntetőügyben az elnök és a kollégiumvezetőé – kellő körültekintéssel járjunk el. Úgy gondoljuk, hogy akár az igazgatási, vagy szakmai vezetésnek igazgatási teendői keretében, akár a külső panaszt tevő, kérelmet előterjesztő személye felé, akár a bírák és más érdemi ügyintéző felé tett tájékozódás a „tényállás megállapítása” és érdemi intézkedés, egyrészt a pártatlanság és a bírói függetlenség megsértése nélkül, annak látszatának elkerülésével történjen, másrészt ugyanakkor, ha mulasztás tapasztalható, abban az esetben kell, hogy a szükséges intézkedés a megfelelő formában megtörténjen. Ennek formája elsősorban az adott mulasztás, késedelem orvoslása, a szükséges intézkedés megtétele, ha ez nem lehetséges, az egyéb módon történő szakmai intézkedés, adott esetben pedig igazgatási jellegű intézkedés megtétele. A fenti megállapításokat nem teszi megalapozatlanná az a tény, hogy a bejelentések és panaszok közül 12 az OBH elnökétől érkezett. Az ilyen jellegű bejelentések döntő többsége egyébként olyan jellegű ügyekhez kapcsolódtak, amelyeknek hosszabb időszakra visszanyúló, általában civilisztikai jellegű jogvita volt az előzménye és több bírósági eljárás folyt le, adott esetben a panasztevő számára nem kedvező módon.

142

Hasonló a helyzet, amikor a végrehajtással összefüggő jogkövetkezmények kapcsán vitatja az érdekelt a korábbi döntéseket, vagy a végrehajtói eljárások helyességét és indokoltságát. Összességében azonban a más szervtől, adott esetben az OBH-tól érkező panaszok kivizsgálása hasonló módon történik a többi panaszéhoz. Tény az is, hogy a 2012. évben benyújtott panaszok közül három panasz (kérelem) megalapozott, illetve részben megalapozott volt. A 2012.El.XV.A.7. elnöki számon érkeztetett beadvány azt kifogásolta, hogy a bírósági eljárás miatt – a bíróság késedelme és mulasztása miatt – a panaszos elítéltnek a szabadságvesztés büntetés tényleges letöltése 15 nappal több lett, mint amennyi a törvényes mértékű volt. A kérelemnek ez a része panasz jellegűnek minősült. A korábbi kollégiumvezető asszony megállapítása szerint „Az elítélt által említett 15 napos „túlülés” azért következhetett be, mert az első eljárásban eljáró elsőfokú bíróság az összbüntetésbe foglalásra vonatkozó szabályokat megsértette, a határozatot hatályon kívül helyező másodfokú bíróság pedig nem függesztette fel az alapügyek végrehajtását. Ugyancsak nem tette ezt a második eljárásban eljáró elsőfokú bíróság sem. Az összbüntetés végül jogerősen kiszabásra került, a további büntetés végrehajtására nem került sor a Bv. bíró rendelkezése alapján.” A kérelem panasz jellegén túlmenően kártérítési igény iránti követelést is tartalmazott. A kérelmező napi 100.000,- forint alapulvételével összesen 1.500.000,- forintot jelölt meg kártérítési igényként. A panaszt azért is kellett megemlíteni, mivel hasonló jellegű okból a törvényszéket kártérítés fizetésére egy esetben kötelezték, még ha a lehetséges legminimálisabb összegben is. Az összbüntetési eljárással összefüggő és az ehhez kacsolódó eljárások kollégiumi ülésen is megbeszélésre kerültek, és igazgatási szinten is felhívtuk a figyelmet az ilyen jellegű eljárások pontosságára, és adott esetben a várható jogkövetkezményekre. A kérelmező kérelmét igen nagymértékben eltúlzottnak találtuk, és erre hivatkozva a kérelmet elutasítottuk, megfelelő és indokoltnak tartott formában. A 2012.El.XV.A.16. elnöki számon iktatott, az OBH által a törvényszék elnökéhez továbbított kérelem, panasz szintén – legalábbis részben – alaposnak tekinthető. A kérelmezőnek korábban is volt panaszügye, és az egyik járásbíróság 2006-ban indult ügyéhez kapcsolódó volt, a jelenlegi kérelem alapja is az az ügy, illetve az azzal összefüggő perújítási kérelmével függött össze. Az ügy korábbi és mostani elintézését az nehezítette, hogy a járásbíróságon a vizsgálat szerint a perújítási kérelem nem volt fellelhető, illetve nem volt olyan irat, amelyet annak kellett tekinteni. A korábbi megállapítás, és az intézkedés elmaradása, az adott bíróság elnökéhez intézett megkeresés alapján az iratok távolléte miatt maradt el, illetve történt téves megállapítás.

143

Az újabb panasz folytán megállapítható volt, hogy a panaszos perújítási kérelmet nyújtott be és a perújítási kérelem elintézetlen maradt. A törvényszék elnökhelyettese ezért az ügy iratait az illetékes járásbírósági elnöknek azzal küldte vissza, hogy a perújítási kérelem alapján az eljárás lefolytatásáról intézkedjen. Az ismertetett körülmények miatt az egyéb intézkedés megtételére – a már említett figyelemfelhíváson kívül – nem került sor. Önmagában a késedelem miatt a kérelmezőt joghátrány nem érte, a perújítási kérelem elbírálásra került. A 2012.El.XV.A.34. számon a Debreceni Ítélőtábla által továbbított panasz szintén perújítási kérelemmel kapcsolatos volt. A határozat megküldését kérte a kérelmező, mivel megállapítása szerint az elmaradt. Megjegyzendő, hogy olyan perújítási kérelemről volt szó, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított, a panaszos fellebbezést nyújtott be, egyben elfogultsági kifogást jelentett be. Ez utóbbit a bíróság elutasította, és elutasította a később meghozott perújítást elutasító végzést is. Ez utóbbi végzés nem került megküldésre a panaszosnak sem első fokon, sem a másodfokú bíróság részéről. Az ügyben eljáró kollégiumvezető a panasz intézése során az említett határozatot az érintettnek megküldte. A panaszos az ezzel kapcsolatos választ elfogadta, egyéb jellegű intézkedést nem kért. Az illetékes kollégiumvezető az ügyben eljáró bírákat az értesítés kiadásával és szóban értesítette az említett tényekről. A panaszok ügyintézésével kapcsolatban általános tapasztalat az, hogy a kellő időben és megfelelő formában megtett intézkedést, a választ, illetve az ehhez kapcsolódó megfelelő tájékoztatást a panasztevő általában elfogadja és további intézkedést nem kér. Természetesen ez a megállapítás nem minden esetre igaz. Megjegyzendő, hogy 2012. évben részben csökkent a panaszosok részéről benyújtott, szinte naponta érkező olyan beadványok száma, amelyek intézése korábban rendkívül nehéz volt, és nagy terhet jelentett. Egy rendszeres kérelmező cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre került, amely az ügy beadványainak intézését megkönnyítette. Mások esetében ilyen jellegű ítélet nem született, bár volt olyan állampolgár, akinek eljárásaival kapcsolatban a gyámhatóság pert indított a cselekvőképességet korlátozó bírói döntés céljából. Ez azonban a szakértői vélemények hiánya miatt nem volt eredményes. Általános tapasztalat ugyanakkor az, hogy egyes kérelmezők, peres felek a beadványaikban, és a panaszbeadványokban is számos más lényegtelen, és nyilvánvalóan megalapozatlan tényállítások mellett olyan kérelmeket is előterjesztenek, amelyeknek eljárásjogi, vagy más intézkedést igénylő tartalmuk van. Ilyen jellegű beadványok ebből a szempontból történő tanulmányozása aránytalanul nagy terhet jelent. Az egyes eljárási mulasztások, adott esetben a legkisebbek is, akár igazgatási szinten, akár a bírósági eljárásban, számos esetben polgári per indítására készteti az ügyfelet. Az ilyen jellegű veszély a személyiségi jog megsértésére hivatkozva és a Pp. 2. illetve 3. §-ában foglaltakra hivatkozva, egyre inkább fennáll.

144

Más bíróságok esetében előforduló ilyen ügyekre figyelemmel a mi bíróságainkon is fokozottan kell figyelmet fordítani a látszólag egyszerűnek tűnő panaszbeadványok intézésére is. A másik fontos indok, a már említett állampolgárokkal kapcsolatos tájékoztatási és intézkedési kötelezettség megfelelő megtétele, amely a bíróságokkal szembeni bizalom megőrzését és adott esetben erősítését célozza és eredményezi. A panaszbeadványokra vonatkozó 2012. évi adatok a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon és a járásbíróságokon: A panaszbeadványok érkezését és tárgyuk szerinti megoszlását összesítve a következő táblázat tartalmazza:

4 1 2 7

1 1

5 1 6

3 3

3 1 4

9 1 10

-

Összesen

1 3 4

Önálló vh. ellen

4 4

Végrehajtás Bírósági ügyintéző ellen

Téves bírói intézkedés

Szolnoki VB. Jászberényi VB Karcagi VB KunszentmártoniVB Mezőtúri VB Tiszafüredi VB Munkaügyi Bíróság Összesen:

Bírósági határozat ellen Bírák tárgy.vezetése ellen


Elfogultság

Befejezett ügyek

Perek elhúzódása

Folyamatos ügyek

Igazgatási tevékenységgel összefüggő Nem volt megállapítható a panasz tárgya

A helyi bíróságok elnökeihez intézett panaszok (Polgári, büntető ügyek együtt)

30 7 0 0 0 2 0 39

A táblázatban foglalt adatok alapján összehasonlítva azokat a korábbi évekével, az állapítható meg, hogy a korábbi évi érkezésekhez képest a 2012. évi érkezések csökkentek, a korábbi 52-61-54 érkezéssel szemben 2012. évi érkezés 39 ügy volt. A csökkenés azonban nagyobb mértékben az igazgatási tevékenységgel összefüggő ügyek csökkenéséből származik a Szolnoki Járásbíróságot illetően. A többi területen alapvető és lényeges változás nem következett be, bár meg kell említeni a bírák tárgyalásvezetése ellen benyújtott 6 panaszt, figyelemmel arra, hogy a tavalyi évben ilyen jellegű panasz nem érkezett. A többi adatsor nagyságrendileg a 2011. évi adatokkal lényegében egyező. A Kunszentmártoni, a Mezőtúri és a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság adataival kapcsolatban azt kell ismerni, hogy ezeken a bíróságokon a korábbi években sem voltak panaszok, vagy csak egy-két kérelem volt. A Karcagi Járásbíróságon a

145

csökkenés viszont lényeges. Megjegyzendő, hogy ez a csökkenés az önálló bírósági végrehajtók ellen, a bírósági végrehajtók ellen, és a „nem volt megállapítható” panaszok megszűnéséből adódik. A Szolnoki Járásbíróság esetében általánosságban rögzíteni kell, hogy a bíróság 2012. évi leterheltsége a korábbihoz képest lényegesen nagyobb volt, relatíve és abszolút mértékben is nagyszámú bíró esett ki az ítélkezésből hosszabb időre, a helyükbe lépő új kollégák határozott időre kinevezett bírák. A benyújtott panaszok esetében az volt megállapítható, hogy azok többségében megalapozatlanok, és az elfogultsági, vagy más bejelentéssel kapcsolatban rögzíteni kell azt is, hogy nem volt olyan bíró, aki ellen bármilyen okból nagyobb számú, vagy több panasz érkezett volna. A benyújtott panaszok közül azonban két büntető üggyel kapcsolatos panasz alapos volt. A 2012.El.XV.A.13. számú elnöki iratban benyújtott panasz kapcsán az volt megállapítható, hogy a bíróság az első fokú ítéletben a vádlottat – akinek vezetői engedélyét a nyomozás során bevonták – nem tiltotta el a közúti járművezetéstől. A vádlott védője ezt követően kérte, hogy a bíróság rendelkezzen a vezetői engedély ideiglenes visszaadásáról a másodfokú eljárás befejezéséig, a bíróság azonban a kérelem tárgyában nem intézkedett. A székhelyi bíróság elnökhelyettesének a panasz nyomán tett felhívására az eljáró bíró a szükséges intézkedést haladéktalanul megtette. Az általános figyelemfelhíváson kívül egyéb jellegű igazgatási intézkedés nem történt. Az ügy a szakmai jellege került ismertetésre a bíró kollégák körében. A panaszt bejelentőnek olyan hátránya nem keletkezett, amely eljárás indítását vonta volna maga után. A 2012.El.XV.A.32. elnöki ügyben az elsőfokú bíróságként eljáró bíróság az igazságügyi szakértő részére csak több hónapos késéssel és a szakértő sürgetése alapján intézkedett a szakértői díj megállapítása iránt. Az eljáró bíró az említett szakértői sürgetés, és az erre történő igazgatási jellegű felhívás alapján tette meg a szükséges intézkedést., Az utóbbi intézkedés keretében a hasonló jellegű mulasztástól való tartózkodásra felhívásra került. Megjegyzendő, hogy az adott ügyben a szakértő a késedelem időszakára kamatfizetésének igényét is bejelentette, amelyet a Szolnoki Járásbíróság a törvényszék elnökhelyetteséhez továbbított. A szakértővel történő szóbeli megbeszélés nyomán a szakértő a kérelmétől elállt utalva arra, hogy az igénye részben jelzés értékű volt. A Szolnoki Járásbíróságon és a többi járásbíróságon sem volt olyan bejelentés, amely a közérdekű bejelentések körébe lett volna sorolható. A Tiszafüredi Járásbíróságon csupán két panaszbeadvány benyújtására került sor 2012. évben. Ezek közül a polgári ügyben benyújtott panasz – amely kézbesítéssel volt

146

kapcsolatos – alaptalan volt, az ügyben a kézbesítések szabályosan megtörténtek, a kifogásolt esetekben is. A 2012.El.XV.A.1/5. szám alatti Bny. számú büntetőügyben jogi képviselő részéről érkezett panasz. A bíróság elnöke a panasz kivizsgálása során megállapította, hogy az ügyben több eljárási jogszabálysértés történt és felhívta az eljáró bíró figyelmét arra, hogy a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően az ügyben haladéktalanul járjon el a törvények betartásával és az intézkedéseiről folyamatosan adjon számot az elnöknek. Az eljáró jogi képviselő részéről később benyújtott kérelem alapján, figyelemmel a korábbi eljárási jogszabálysértésekre, az ügy másik bíróra történő átszignálására került sor. Az ügyben további intézkedés megtétele nem volt indokolt. A Szolnoki Törvényszékhez összesen 45 bejelentés érkezett, a helyi bíróságokhoz pedig 39. A megye területén működő bíróságokhoz tehát összesen 45+39=84 panaszbejelentés érkezett, amelyből a Szolnoki Törvényszék esetében 3, a Szolnoki Járásbíróság esetében 2, a Tiszafüredi Járásbíróság esetében 1, összesen 6 panasz volt alapos. Ez a bejelentett panaszok 7 %-ának felel meg. Az alapos panaszok között súlyos eljárásjogi, vagy anyagi jogi, vagy egyéb jellegű mulasztás nem történt, szigorú igazgatási eljárás lefolytatását nem tette indokolttá, figyelemmel arra, hogy a mulasztások, vagy tévedések súlyosabb jogkövetkezményekkel nem jártak, illetve mert a panaszbejelentés és a tett igazgatási intézkedés eredményét a panaszos elfogadta.

11.5. Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata.

2012. évben a bíróságaink működéséhez kapcsolódó igazgatási ellenőrzés rendszerét az OBH elnöke által hatályában fenntartott a bíróságok igazgatásáról szóló 1999. évi 9. számú szabályzat 14-19. §-ai szerint működtettük. 2012. évre vonatkozóan is a törvényszék elnöke elkészítette munkatervét, amelyben meghatározta azokat az aktuális igazgatási ellenőrzési feladatokat, amelyeket a legszükségesebbnek ítélte meg a tárgyévre vonatkozóan. Munkatervéhez kapcsolódóan a helyi bíróságok elnökei is hasonló munkatervet készítettek. A munkatervben meghatározott időpontokban vezetői értekezletekre került sor, amelynek során állandó napirendi pontként a vezetői értekezlet minden alkalommal áttekinti: 1.) A törvényszék és a helyi bíróságok ügyforgalmi időszerűségi helyzetét. 2.) A helyi bíróság elnökei tájékoztatást adnak az általuk vezetett bíróság működéséről, igazgatási tevékenységükről és az ezzel kapcsolatos feladataik teljesítéséről.

147

3.) Megbeszélésre kerülnek az aktuális személyzeti és igazgatási kérdések és az elrendelt igazgatási ellenőrzések eredményeinek a kiértékelése. 4.) Elemezzük a bíróságok költségvetésének helyzetét és gazdasági kihatású tevékenységünket, erről a Bírósági Gazdasági Hivatal vezetője számol be. 5.) Az informatikai osztály vezetője pedig beszámol az aktuális informatikai feladatokról. 2012. évben a központi helyi bíróság elnökének vezetői vizsgálatára került sor, amelynek során megvizsgáltuk az igazgatási tevékenységét. Megjegyzendő a bírósági vezetők 2012. évben is úgy látták el igazgatási tevékenységüket, hogy emellett eleget tudtak tenni a Szervezeti és Működési Szabályzatunk 90. és 91. §-ában meghatározott annak a követelményének, hogy részt vegyenek az ítélkező munkában. 11.6. A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek (száma, mentesség).

Az Országos Bírói Tanács 2012. november 19-én vizsgálta felül a korábban adott együtt alkalmazási tilalom alól adott felmentéseket. A Szolnoki Törvényszéket érintően is úgy döntött, a 94/2012. számú határozatában, hogy a törvényszék elnöke és elnökhelyettese esetében az összeférhetetlenségi ok megszüntetése a vezetői kinevezés idejének lejártáig nem indokolt. 2012. évben összeférhetetlenségi eset nem merült fel.

11.7. A közadatok kezelésének rendje.

A Szolnoki Törvényszék elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságáról szóló 2011. évi CXII. törvény alkalmazásáról szóló 19/2012. (X.18.) OBH utasítás alapján hatályában 2005. El .II. B. 5. elnöki számon fenntartott korábbi közzétételi szabályzatát. 2012. évben közadat kiadása iránti igényt nem terjesztettek elő.

148

11.8. A belső ellenőrzés (a tárgyévben lefolytatott vizsgálatok tárgya az annak alapján megtett esetleges intézkedések). A törvényszék elnökének ellenőrzési kötelezettségét az elmúlt évben is nagymértékben segítette a függetlenített belső ellenőr. A függetlenített belső ellenőr ezen tevékenységét a Szolnoki Törvényszék alkalmazásában teljes munkaidőben foglalkoztatva látja el. Rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal, az államháztartásért felelős miniszter engedélyével, amely a belső ellenőrzési tevékenység folytatásáról szól. Feladatát függetlenségének biztosítása mellett, a törvényszék elnökének közvetlenül alárendelve végzi. Tevékenysége a belső kontrollrendszer hatékony része. Rendszeresen, kötelező és ajánlott szakmai továbbképzéseken vesz részt. Szakmai tudásának fejlesztése érdekében pl. részt vesz a Magyar Igazságügyi Akadémián megvalósuló központi oktatási programokon, valamint a belső ellenőrök részére szervezett konferenciákon, továbbképzéseket. A 2012. évi feladatát is az éves ellenőrzési terv alapján teljesítette. Az éves ellenőrzési tervet, az ellenőrzési programot, az ellenőrzés módszereit, valamint az ellenőrzési jelentéseket önállóan készíti, illetve választja ki a törvényszék elnökének jóváhagyásával. A 2012. évi belső ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzéseket maradéktalanul teljesítette, amelyről nyilvántartást is vezetett. Jelentéseit a törvényszék elnöke részére továbbította. Az ellenőrzési tervhez képest meg nem valósult ellenőrzés nem volt, terven felüli vagy soron kívüli ellenőrzésre az elmúlt évben nem került sor. A 2012. évi ellenőrzési jelentéseiben foglaltak, intézkedést nem igényeltek, mivel az ellenőrzés ideje alatt a feltárt hiányosságok rendeződtek. A 2012. évre vonatkozó ellenőrzési terv alapján az alábbi ellenőrzések teljesültek és az azokkal kapcsolatos főbb megállapítások rögzültek: 1.) A Szolnoki Törvényszék 2011. évi költségvetési tervezése, végrehajtása, beszámolás. 2.) A Szolnoki Törvényszék 2009., 2010., 2011. évi kincstári kártya használata a helyi bíróságokon (Jászberény, Karcag, Tiszafüred, Mezőtúr, Kunszentmárton). Az ellenőrzések főbb megállapításai a következők voltak: A vonatkozó évekre a bíróság rendelkezett aktuális szabályzatokkal, a gazdálkodás szabályozott, az ellenőrzött szervezeti egységek munkatársai a feladataik végzése során a szabályzatokban foglaltaknak megfelelően jártak el.

149

Az ellenőrzés során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság nem volt.

11.9. A bírósági épületek biztonsági helyzete (a bíróság által használt épületenként annak összefoglaló leírása, hogy a vagyon- és személyi védelmet mekkora és milyen jogviszonyban foglalkoztatott őrszemélyzet látja el, az épületek milyen technikai biztonsági eszközökkel felszereltek, a tárgyévben milyen jellegű és hány eszköz elvételére került sor és ez ügyben indítottak-e hivatalból eljárást, történt-e és hány alkalommal rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény a bíróságon és ez ügyben indítottak-e eljárást, minősített adatkezelésre szolgáló helyiség).

A Szolnoki Törvényszéken és a hozzá tartozó városi bíróságokon eltérő lehetőségek mellett, eltérő módon próbáljuk az épületek biztonságát és főleg az ott dolgozó bírósági alkalmazottak biztonságát megvalósítani. A Szolnoki Törvényszéknek, a központi helyi bíróságnak és a munkaügyi bíróságnak is helyt adó (és a Szolnoki Városi Ügyészségnek) Szolnok, Kossuth L. u. 1. szám alatti épületben a bíróság őrzés-védelmét, valamint a bírák és bírósági dolgozók biztonságát az épületen belül egy külső szervezet, egy biztonsággal kapcsolatos feladatokat ellátó személy- és vagyonvédelmi szolgáltató kft. biztosítja. A beléptetésnél fém detektoros kapu üzemel, emellett kézi fémkeresőt is használnak. A megyében itt működik egyesül csomag átvizsgáló berendezés. A beléptető szolgálat eseménynaplót vezet, ebben feltünteti az esetleges rendkívülinek minősülő eseményeket és minden egyéb intézkedést. Az eseménynapló vezetése kiterjed a hétvégékre és a munkaszüneti napokra is, amikor is tételesen rögzítik, hogy ki mikor lépett be az épületbe és mikor távozik onnan. Egyben azt is, hogy milyen céllal tartózkodik bent, vagyis ebben az épületben is a Szolnoki Törvényszék elnöke által 2012.El.II.B.7. szám alatt kiadott szabályzata alapján járnak el, amely a bírósági épületekben tartózkodás és a bírósági épületek rendjének fenntartási szabályait tartalmazza. A beléptető szolgálat egy átlagos tárgyalásokat tartalmazó hétköznapon kb. 500-600 személyt léptet be, ennek során átlagosan kb. 300 személyt vizsgál át. Ez a szám természetesen emelkedik, amikor több 20-30 vádlottas személy büntető tárgyalására kerül sor. A beléptető szolgálat napi szinten találkozik behozni kívánt tilalmazott eszközökkel, ezek közül a biztonsági szolgálat, amelyek szabványosak átveszi a belépés időtartamára az ügyféltől és a távozáskor az elismervény ellenében visszaadja. Azokat

150

az eszközöket, amelyek nem szabványosak vagy veszélyesek megtiltja behozni és az ügyfél belépését is megtagadja. Egy átlagos napon pl. 2012. január 10-én, amikor 650 személy beléptetésére került sor, akik közül 360 személyt vizsgáltak át, 8 db. manikűr készlet, 10 db. zsebkés, 1 db. pumpa, 1 db. gázspray, 1 db. üveg, és 1 db. önvédelmi fegyver átvizsgálást követő elvételére került sor. Kisebb-nagyobb eltérésekkel minden egyes munkanapon hasonló számadatok jönnek ki. A törvényszék másik épületében a Szolnok, Baross u. 1. szám alatti épület két felső emeleti részén (ahol a Bírósági Gazdasági Hivatal, illetve a cég, csők és felszámolási csoport van elhelyezve) a személy és vagyonvédelmi szolgáltató kft. alkalmazottja látja el a biztonsági őri teendőket fél műszakban. A Jászberényi Városi Bíróságon a korábban kiépített biztonsági rendszer már elavult és itt saját igazságügyi alkalmazottal látjuk el a biztonsági őri teendőket. A Karcagi Városi Bíróság esetében és a Tiszafüredi Városi Bíróság esetében is hasonló megállapítások tehetők. A Mezőtúri Városi Bíróságon, illetve a Kunszentmártoni Városi Bíróságon, mivel ezen épületet felújítására már a közelmúltban sor került, új biztonsági technikai rendszerek kialakítására került sor és az épületbe való akadálymentes bejutás is biztosítva van, a biztonsági őri teendőket pedig saját igazságügyi alkalmazottakkal látjuk el.

11.10. Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések (belső szabályzatok, elnöki utasítások a tárgyévben).

A bírósági épületekben tartózkodás és a bírósági épületek rendjének fenntartási szabályait tartalmazó 2012. El. II. B. 7. számú szabályzaton túlmenően ebben a körben meg kell említeni - a Szolnoki Törvényszék 2009. El. II. B. 2/5. számú informatikai biztonsági szabályzatát, - a Szolnoki Törvényszék 2010. El. II. B. 4. számú munkahelyi sugárvédelmi szabályzatát, - a Szolnoki Törvényszék, a Szolnoki Városi Bíróság és a Szolnoki Munkaügyi Bíróság 2012. El. II. B. 4. számú bombariadó tervét, - a Szolnoki Törvényszék elnökének 2011. El. II. B. 5/14. számú szabályzatát a minősített adatok védelmére és - a Szolnoki Törvényszék kockázatelemzési módszertanát, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi és a kockázatelemzés során felmérte és megállapította a költségvetési szervek tevékenységében gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

151

12.

A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI A bíróságok kiegyensúlyozott működéséhez a személyi feltételek mellett biztosítani kell a megfelelő tárgyi feltételeket is. A bírósági épületek helyzete, a technikai eszközök állapota és azok korszerűsége jelentősen befolyásolja a bírák ítélkező tevékenységét és az igazságügyi alkalmazottak munkáját.

12.1. A bírósági épületek (a bíróság által használt épülete, az épületekben elhelyezett szervezeti egységek, az épületek állaga, az épületek energetikai állapota, irodatechnikai jellemzője, az esetlegesen bérelt ingatlanok és költségük jelzése, a más szervekkel közösen használt ingatlanok esetében ennek jelzése, a bírók és alkalmazottak elhelyezésének jellemzői, a dolgozószobák és tárgyalók számának elégségessége). Országszerte a bíróságok összesen kb. 150 épületben működnek, amelyek közül a megyénkben 7 épület van a bíróság kezelésében. Négy épületünkre még az a jellemző, hogy annak egy jelentős részét jelenleg az ügyészségek is igénybe veszik. A Szolnoki Törvényszék használatában lévő bírósági épületek általános leírását az épületek állagát, energetikai állapotát a bírák és igazságügyi dolgozók alkalmazottak elhelyezésére vonatkozó adatokat, a dolgozószobák, tárgyalótermek elegendőségét a tájékoztató mellékletéhez tartozó 44. számú táblázat összesíti. A Szolnoki Törvényszék, a Szolnoki Járásbíróság és a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Szolnok, Kossuth u. 1. szám alatti épületével kapcsolatosan a tájékoztató részletezően a központi intézkedést igénylő javaslatok körében tesz említést. (A Szolnok Baross út 1. szám alatti épülettel együtt.) A bírósági épületeink közül megemlítendő, mint ahogy az a már jelzett mellékletben X. számú táblázat is tartalmazza, hogy a Tiszafüredi Járásbíróság teljes felújítása is szükségessé vált, felújításra és bővítésre szorul a Karcagi Járásbíróság, ugyanakkor mindenképpen korszerűsíteni kell a Jászberényi Járásbíróságot. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészséggel olyan konszenzus körvonalazódik, amely szerint a Tiszafüredi Járásbíróság és a Jászberényi Járásbíróság épületét a nem a közeljövőben (2013, 2014) elhagyják. A Tiszafüredi Járásbíróság esetén egy ingatlanrész átadásával kompenzációra sem tartanának igényt. A fentiek teljesülése esetén úgy a Jászberényi Járásbíróság, mint a Tiszafüredi Járásbíróság igen komoly bővítésére lenne lehetőség.

152

A törvényszék elnöke a megoldások aktualizálódása esetén a megvalósítás érdekében előterjesztést tesz az Országos Bírósági Hivatal elnöke felé. Meg kell jegyezni, hogy a Karcagi Járásbíróság és a Mezőtúri Járásbíróság is önkormányzati tulajdonú épület, amelyre a törvényszék mindkét épületre ingyenes használati engedélyt kapott.

12.2. A bírósági épületek tárgyi felszereltsége (bútorzatának állapota). A bírósági épületek tárgyi felszereltségére (bútorzat, irodatechnika stb.) a beszámoló mellékletét képező 44. és 45. számú táblázat tartalmaz adatokat. A mellékletből kiderül, hogy különösen az irodatechnikai berendezések átlagos állapota és korszerűsége a legtöbb helyen nem megfelelő.

12.3. A bírósági irattárak helyzete.

A Mezőtúri és a Kunszentmártoni Járásbíróság kivételével valamennyi bíróságon túlzsúfoltak az irattárak, egyes bíróságokon már kezelhetetlen helyzet alakult ki. Az iratok biztonságos tárolása nem megoldott a Szolnok, Kossuth úti épületben a napi iratok tárolása is gondot jelent. Ez a helyzet annak ellenére tartósan fennáll, hogy minden bíróságnál kiemelten fontos a selejtezésre vonatkozó jogszabályok által előírt időpontokban történő selejtezés megtartása, és a kiselejtezett iratok megsemmisítése. Ez a helyzet áll fenn annak ellenére, hogy a levéltár nem él azzal a lehetőségével, hogy a selejtezés után a levéltárnak átadandó iratokat az átadó szervek így a bíróságok is kötelesek meghatározott hosszabb ideig tárolni. Különösen problémát jelent a cégiratok kezelése, hiszen a cég ügyszakban való selejtezés rendkívüli mértékben korlátozott. Az irattáraink általában az adott épület pince szintjén helyezkednek el, ebből eredően a tárolás körülményei rendkívül rosszak.

12.4. A bűnjelkezelési raktárak helyzete.

Az irattározáshoz hasonlóan a Kunszentmártoni Járásbíróság kivételével valamennyi bíróságon a bűnjelek elhelyezése gondot jelent. Nagyobb tárgyakat, illetve gépjárműveket kénytelen vagyunk bérelt helyen tárolni. Az előbb felsorolt probléma halmaz megoldását nagyon előremozdítaná a Szolnoki Törvényszék épületének mielőbbi felújítása illetve bővítése.

153

13. A BÍRÓSÁGI INFORMATIKAI HELYZET

13.1 A személyi feltételek.

Az Informatikai Osztály szervezetén belül 6 fő informatikus látja el a bíróság informatika rendszerének működtetését. Mivel osztályunk feladatai szerteágazóak, (szerverek, átfogó programrendszerek üzemeltetése, felhasználók informatikai támogatása, tárgyalások multimédiás támogatása… ) egyes területeket más-más kolléga támogat. Ezen feladatmegosztások a munkaköri leírásokban is rögzítésre kerültek, oly módon, hogy minden területnek legalább két felelőse van. A felhasználók támogatását mindenki egyetemlegesen végzi. A feladatok felosztását az is indokolja, hogy a Gazdasági Hivatal, a Cégbírósággal együtt nem a Törvényszék épületében került elhelyezésre, ezét két informatikus szolgálati helye a Baross úti épületben található. Ezen túl a 1 informatikus a Jászberényi Járásbíróságon heti 3 nap lát el informatikusi teendőket. Ez a széttagoltság szükséges, de az egyenletes feladatmegosztást megnehezíti.

13.2 Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése a tárgyévben.

A Szolnoki Törvényszék érvényes Informatikai Szabályzattal rendelkezik. Ezt minden új dolgozóval megismertetjük, és betartásáról írásban nyilatkoztatjuk. Az IBSZ felhasználói előírásai megtalálhatóak az intranet oldalunkon. Évente – általában a tűzvédelmi, és balesetvédelmi oktatás idején- oktatást tartunk az aktuális problémáktól. A legtipikusabb probléma a „gyenge” jelszavak használata, amely az országosan hamarosan bevezetésre kerülő Universal Passsword programmal kiküszöbölhető lesz.

154

13.3 A informatikai eszközállomány Az alábbi táblázat a számítógépek és szerverek bíróságok közötti eloszlását mutatja. Bíróság

Megyei Törvényszék +Cégbíróság+ Bíróság Gazdasági Hivatala Szolnoki Városi Bíróság Jászberényi Városi Bíróság Karcagi Városi Bíróság Kunszentmártoni Városi Bíróság Mezőtúri Városi Bíróság Tiszafüredi Városi Bíróság Számítógépek összesen

Munkaállomáso k száma

Kiszolgáló számítógépek száma

130

9

96 32 20 13 12 19 322

0 1 1 1 1 1 14

2012 évben próbáltuk megőrizni az alapjában elavult gépparkunk működőképességét. Az elavultságot az alábbi táblázat érzékelteti: Létszám fizikai állomány nélkül (fő) PC állomány 2005. évi, és régebbi PC (db) 2006. évi PC (db) 2007. évi PC (db) Összes PC (db) Terminál (db) Szerver állomány 2005. évi, és régebbi szerver (db) 2006. évi, szerver (db) 2007. évi, szerver (db) Összes szerver (db) Összes számítógép (PC+Terminal+Szerver) (db) 2012. évi avultsági mutató a teljes számítógép állományon 2007. évi és régebbi eszközök figyelembe vételével (%)

287 150 32 89 322 5 5 1 14 341 81%

155

Ez az állapot főként az elmúlt évek 0-hoz közeli fejlesztésének eredménye. Tárgyévben a Csőd-Civil projekt keretében kaptunk: 1 nagyteljesítményű szervert, 10 munkaállomást 14 db monitort 2 db nagyteljesítményű scannert, 2 db hálózati switchet Kialakítunk a Baross úti épületben egy új szerverszobát amelybe korszerű redundáns klímaberendezés került. Központi célkeretből (Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felállítása) sikerült még beszerezni 5 számítógép konfigurációt és 5 diktafont. A meghibásodott eszközök pótlására saját forrásból beszereztünk 7 db LCD monitort és 3 db asztali nyomtatót.

13.4 A központilag biztosított alkalmazások működése.

A törvényszék, kommunikációs, és ügyviteli rendszerei országos rendszerekbe beágyazva működnek. A problémamegoldások kapcsán szoros együttműködés szükséges a központi üzemeltetés (helpdesk ), és a helyi informatikusok között. A Helpdesk munkatársakkal szoros és jó kapcsolatunk van, különösen Novell, BIIR, és a TSZA rendszergazdákkal. A Novell szerverek, és a levelező rendszer, kielégítően működnek, az országos rendelkezésre állás jó, csak a járásbíróságok elavult szerverei miatt van néhol üzemzavar. Kiesések lassulások főképpen a INTERNET forgalomban tapasztalhatók, ami a cégbíróság munkáját esetenként órákra megbénítja. A Symantec Endpoint Protection vírusvédelmi rendszer minden munkaállomáson feltelepítésre került. A hálózatban vírusfertőzést ez idáig nem észleltünk, de úgy véljük, hogy a szoftver működése az elavult munkaállomásokon jelentős erőforrást leköt, és a vírusinformációk frissítése túl nagy hálózati forgalmat generál, így javasoljuk a rendszer üzemeltetésének átgondolását. A kommunikáció alapját képező Egységes Kormányzati Gerinc üzemeltetésében változás történt, az átállás idején (~2 hónapig, a névleges sávszélesség 10%) jelentős lassulás volt érezhető az országos összeköttetésben. A 2012-es évben a BIR-O rendszerben jelentős fejlesztések történtek, a rendszer képessé vált elektronikus dokumentumok fogadására, kiépült a központi dokumentumtár, és az anonimizáló modul is korszerűsítésre került. Ezen fejlesztéseket törvényszékünkön implementáltuk. Az új funkciókról egyszerűsített ismertetőket helyeztünk el a belső web lapunkra, oktatásokat tartottunk, így elértük, hogy a dokumentum tárba minden ügy dokumentumai kötelezően feltöltésre kerüljenek. A Gazdasági rendszerek üzemeltetésében ( GIIR, Nexon Bér ) változás, fennakadás nem volt. A központi frissítéseket a saját rendszerünkbe átvezetjük.

156

A cégbíróság rendszer programjának a központi támogatása véleményünk szerint nem megoldott, a segítség nem helpdesk szerű (a problémákat e-mailben jelezzük és hosszú az átfutás), sok segítséget kapunk a Fővárosi Törvényszék informatikusától, Erdélyi Gábortól. A jogszabálykereső alkalmazásként általánosan a központilag biztosított Complex Jogtárat használjuk, amely jól használható, bár az alkalmazás elindítása sok időt vesz igénybe. Saját erőből még beszereztünk a HVG Orac Jogkódex alkalmazását amelyet szűkös anyagi lehetőségeink miatt egyszerre csak 12 bíró tud csak használni.

13.5 Az informatikai stratégia Az egész informatikai rendszer működését behatárolja az eszközpark elavultsága, ezért a fő feladatunk ennek megszüntetése, sajnos nem tudjuk, hogy erre akár a közeljövőben is milyen helyi, és központi forrásaink lesznek. Fontos a költséghatékonyabb működés erősítése, főként a nyomtatási költségek csökkentésével, amely egyrészt a nyomtatási feladatok kisebb lapköltségű nagyteljesítményű bérnyomtatókra való koncentrálásával, másrészt a tényleges nyomatszámok csökkentésével (körlevél helyett e-mail, egyéb „piszkozati” nyomtátások csökkentése; dokumentumok elektronikus publikálása INTRANET). Egyre fontosabb szerepet tölt be munkánkban a tárgyalások informatikai, multimédiás támogatása, amelyhez nem rendelkezünk megfelelő műszaki háttérrel főként hangfelvételek, és a videofelvételek rögzítése terén. A felhasználók képzése is kiemelt feladat, a jelenlegi gyakorlatunk, hogy minden jelentősebb felhasználókat érintő informatikai változásról ismertetőt helyezünk el az INTRANETEN, amelyet az érintettek nem mindig tanulmányoznak, ezért a munkakörhöz kapcsolódó követelményrendszer felállításával, és számonkéréssel (erre jó szolgálatot tehet a központi e-learning rendszer) ösztönözhetnék a munkatársakat a szükséges ismeretek elsajátítására.

13.6 A saját alkalmazások A felhasználó munkájának könnyítése érdekében, számos kisalkalmazást készítettek informatikusaink pl: Borítékcímző, címkenyomtató, útiköltség-számító, nyomtatványkészítő programok. Ezt a gyakorlatot folytatni akarjuk, és szeretnénk bekapcsolódni abba a „börzébe” melyben az egyes bíróságokon kifejlesztet programokat, módszereket megismerünk, honosítjuk, saját programjainkat is közkincsé tesszük. Hozzá kell tennünk, hogy ennek a fejlesztésnek van egy méretbeli határa , mert az informatikai osztály feladata elsősorban üzemeltetés, és a összetettebb programok fejlesztésére nincs meg sem a fejlesztőkörnyezet, sem a munkaköri leírásban függetlenített szoftverfejlesztési feladat. Ezért inkább a központi fejlesztésekben való részvételt látnánk hatékonyabbnak, amelyben hozzá tudnánk járulni nagyobb volumenű programok létrejöttéhez.

157

13.7 Részvétel központi informatika fejlesztésekben

Mintegy két évvel ezelőtt kollégánk által bekapcsolódtunk a felszámolók gépi kijelölésére szolgáló program kifejlesztésére létrejött projektbe, az akkor időlegesnek gondolt feladat még ma is tart, de továbbra is nyitottak vagyunk a központi feladatokban való részvételre.

13.8 Informatikai képzések

A fentebb kifejtett oktatási tevékenységeken túl, az informatikusok is részt vettek oktatásokon, így könyvtár-informatikai képzéseken, és két kolléga részt vett a MIA-n tartott 2* 5 napos LINUX rendszergazda képzése, mely ismeretek a Csőd-Civil Projekt keretében kapott szerver üzemeltetésében lesznek hasznosak.

158

14.

A BÍRÓSÁG PÉNZÜGYI HELYZETE ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSA

A korábbi évek tájékoztatója arról számolt be, hogy évről-évre kedvezőtlenebb körülmények között kellett gazdálkodnia a bíróságoknak. 2012. évben e körben változás bizonyos stabilitás következett be, az eredeti előirányzat előző évi adatokhoz képesti növekedése mellett évközben folyamatosan az Országos Bírósági Hivatal elnöke az előirányzat emelő módosításaival és a törvényszék szigorú gazdálkodásának eredményeként 2012. évben évközi likviditási problémák nem jelentkeztek, a rendelkezésre álló és folyamatosan változó előirányzat fedezetet nyújtott a kiadásokra. A Szolnoki Törvényszék 2012. évben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. Korm. rendelet rögzítettek és a törvényszék belső szabályzatai alapján működött.

14.1. A tárgyévi költségvetési előirányzat (főbb számok és évközi változások, kiadások és bevételek összessége, utalás a következő év költségvetésére). Eredeti előirányzatok alakulása (eFt)

Megnevezés

Kiadások összesen ebből:

2011 (előző év)

2012 (tárgy év)

2013 (következő év)

2012/2011 (%) 2013/2012 (%)

1 940 148

2 105 033

2 130 800

108,5

101,2

Személyi juttatás 1 350 315 Munkaadói járulékok és szociális hj.adó 331 321

1 487 331

1 442 000

110,1

97,0

368 202

358 000

111,1

97,2

256 012

247 000

325 000

96,5

131,6

2 500

2 500

5 800

100,0

232,0

205 000

84 000

84 000

41,0

100,0

1 735 148

2 021 033

2 046 800

116,5

101,3

1 732 648

2 018 533

2 041 000

116,5

101,1

2 500

2 500

5 800

100,0

232,0

324

324

326

100,0

100,6

Dologi kiadások Intézményi beruházási kiadások Bevételek összesen Támogatások összesen ebből: Működési támogatás Felhalmozási támogatás Foglalkoztatottak száma

159

Az eredeti előirányzat 2012-ben 164.885 e Ft-tal növekedett az előző évhez képest, a 2013. évben ez a növekedés 25.767 e Ft. Ezen belül a személyi juttatás eredeti előirányzata 2012. évben 137.016 e Ft-tal emelkedett, ez a 10 %-os illetményalap emelés hatása. Az engedélyezett létszám 2012-ben július 1-től 2 fővel növekedett. A 2013-as évben az engedélyezett rendszeres személyi juttatás csökkenését az okozta, hogy a 11 üres bírói állások 7. fizetési fokozattal kerültek besorolásra. (2012-ben 14-es fokozat volt a tényleges besorolási illetmény). A Munkaadókat terhelő járulékok a személyi juttatás függvényében változtak meg. A dologi kiadások eredeti előirányzata 9.012 ezer Ft-tal csökkent, a várható kiadások fedezetét a zárolt személyi juttatás, illetve a személyi juttatás megtakarításának átcsoportosítása biztosítja. A bevételek előirányzatának 121.000 e Ft-os csökkenését - Az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.tv. 42.§.(1). bek. alapján - a központi költségvetést megillető un. bírság bevételek támogatással történő kiváltása eredményezte. A 2012 évi előirányzat-módosítások az év folyamán 147.636eFt (7,01%) növekedést eredményeztek. Évközi előirányzat-módosítások: 2012 évi előirányzat-módosítások hatásköri kimutatása Hatáskör

Személyi Járulék Dologi

Eredeti

1.487.331 368.202 247.000

Int.felh. Felújítás Összes 2.500

0 2.105.033

eFt

Támogatás Bevétel Pénzmar. Összesen 2.021.033

84.000

2.105.033

Irányító szerv

26.483

7.151

35.512

36.961

0

106.107

106.107

0

106.107

Kormányzati

19.368

5.230

0

0

0

24.598

24.598

0

24.598

-71.716

4.567

86.471

-2.753

362

16.931

0

0

1.461.466 385.150 368.983

36.708

362 2.252.669

2.151.738

0

Intézményi Módosított ei:

16.931

16.931 2.252.669

Irányító szervi előirányzat módosítások jogcímei: • 41.055/2012/5 OBH „címzetes törvényszéki bíró” cím adományozása (személyi:6970eFt, járulék:1882eF, támogatás:8852eFt) • 44.012/2012/25 OBH álláshelyek létesítéséhez kapcsolódó működési és felhalmozás kiadások átcsoportosítása (személyi:3290eFt, járulék:888eFt, dologi:500eFt, beruházás: 600eFt, támogatás:5.278eFt) • 41.022/2012/4 OBH a városi ügyészség kiköltözése fejében fizetendő megváltási díj 2012.évi összege (beruházás:36045eFt, támogatás:36045eFt)

160

• 41.055/2012/10 OBH „címzetes törvényszéki bíró” cím adományozása (személyi: 744eFt, járulék: 201eFt, támogatás:945eFt) • 42.016/2012/4 OBH pénzügyi helyzet rendezésére a zárolás feloldása (zárolt személyi juttatás:49300eFt) • 41.064/2012/3 OBH Berényi Péter informatikus céljutalma (személyi:180eFt, járulék:49eFt, támogatás: 229eFt) • 42.016/2012/10 OBH a várható dologi hiány finanszírozásához pótelőirányzat (dologi: 35012eFt, támogatás:35012eFt) • 42.016/2012/12 OBH bírák és igazságügyi alkalmazottak bankszámla költség térítése (személyi: 15299eFt,járulék: 4131eFt, támogatás:19430eFt) • 44.109/2012/3 OBH e-Szolgálati Jegy Rendszer tárgyi feltételének biztosítása (int.beruházás: 316eFt, támogatás: 316eFt Kormányzati hatáskörű előirányzat-módosítás jogcíme: • 44.032/2012/10 OBH foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának finanszírozása ( személyi: 20366eFt, járulék: 4888eFt, támogatás: 25254eFt) • 44.032/2012/42 OBH kompenzáció elszámolása (személy: -998eFt, járulék:342eFt, támogatás: -656eFt) Intézményi saját hatáskörű előirányzat-módosítások jogcímei: • EG-031 1/2012 Előző évi előirányzat-maradvány (személyi: 10093eFt, járulék: 835eFt, dologi: 6003eFt) • EG-031 2/2012 cafetéria adójának átvezetése:személyiről dologira:13777eFt • EG-031 3/2012 dologi hiányra átcsoportosítás személyiről: 49300eFt • EG-031 4/2012 cafetéria járulékának átvezetése személyiről járulékra:3732eFt • G-031 5/2012 intézményi működési bevételről átvezetés közhatalmi bevételre: 75000eFt • EG-031 6/2012 dologi hiányra átcsoportosítás személyiről: 15000eFt • EG-031 7/2013 Int. beruházásról átcsoportosítás dologi hiányra: 2391eFt felújításra: 362eFt 2012 évi előirányzat (eFt) Megnevezés

Eredeti ei.

Változás

Módosított ei.

Személyi j.

1487331

-25865

1461466

Járulék

368202

16948

385150

Dologi k.

247000

121983

368983

Int.beruh.

2500

34208

36708

Felújítás

0

362

362

Kiadás össz.:

2105033

147636

2252669

Bevétel

84000

0

84000

Támogatás

2021033

130705

2151738

Előző évi ei.m. Összesen:

0 2105033

16931 147636

16931 2252669

161

14.2. A kiadások

14.2.1. A személyi juttatások

14.2.1.1. Rendszeres személyi juttatások (engedélyezett és átlagos statisztikai létszám és rendszeres személyi juttatásként kifizetett összeg, a keresetek átlagos alakulása az egyes foglalkozási csoportokban (törvényszéki bíró, helyi bíró, titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnok, fizikai alkalmazott) és viszonyítása az előző évhez – a kezdő bírók fizetési fokozatba sorolásának gyakorlata – esetleges átcsoportosítás.) adatok ezer Ft-ban 2011.tény

Megnevezés

2012. engedélyezett

1főre jutó éves rendszeres létszám rendszeres törvényszéki bíró helyi bíró titkár fogalmazó tisztviselő és írnok fizikai összesen

279.357 377.147 38.469 22.603

32 53 12 11

381.550 39.120 1.138.246

165 31 304

8.730 7.116 3.206 2.055

rendszeres

1 főre jutó éves létszám rendsz.

309.192 431.289 65.784 27.360

32 55 16 12

2.312 454.056 1.262 47.328 3.744 1.335.009

170 33 318

9.662 7.842 4.112 2.280

2012. tényletes 1 főre jutó éves rendszeres létszám rensz.

Változás % (2012tény/ 2011tény)

257.167 414.102 49.147 19.590

27 54 13 9

9.525 7.669 3.781 2.177

109,1 107,8 117,9 105,9

2.671 416.715 1.434 42.842 4.198 1.199.563

167 30 300

2.495 1.428 3.999

107,9 113,2 106,8

2012. évben a rendszeres személyi juttatás valamennyi állománycsoportban növekedett, átlagosan 6,8 %-kal azaz 255 ezer Ft-tal, elsősorban a kezdő bírói alapilletmény 10%-os változása miatt (2011. évben 356.000.- Ft, 2012. évben 391.600.- Ft)

162

14.2.1.2. Nem rendszeres személyi juttatás

Juttatásban Teljesítés (Ft) részesülők száma (fő)

Eredeti előirányzat (Ft)

Módosított előirányzat (Ft)

4 021 000

32 363 100

32 157 725

Teljesítményhez kötött jutalom

816 000

815 620

8

Túlóra, túlszolgálat

1 250 000

1 230 417

4

5 821 000

5 756 397

8

Ügyeleti díj

3 800 000

3 774 825

8

Bírák,ig,alk. Táv.díj kül.(VH prémium)

1 500 000

1 423 547

2

Szabadságmegváltás

700 000

681 019

3

Bírák, ig.alk.kompenzációja

18 476 100

18 475 900

156

40 285 000

54 685 000

54 269 513

40 285 000

45 955 000

45 868 867

33

Napidíj

500 000

472 330

30

Egyéb sajátos juttatás

580 000

350 851

3

Önkéntes biztosító pénztárakba történő befizetés

3 050 000

3 016 643

36

Betegszabadság SZEMÉLYHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

4 600 000

4 560 822

69

74 973 250

74 563 718

1 700 000

1 691 066

23

8 910 000

8 900 366

58

Személygépkocsival munkába járás költsége

1 700 000

1 614 699

13

Munkába járáshoz helyi közlekedés

1 280 000

1 270 960

19

34 420 000

34 242 704

274

SZÉP kártya - vendéglátás

9 050 000

9 026 686

127

Bankkártya használatának költsége

14 990 250

14 990 250

313

2 300 000

2 291 385

61

623 000

535 602

8

2 279 000

2 279 000

Temetési segély (40 000 Ft/fő )

80 000

80 000

2

Iskolakezdéshez adott munkáltatói támogatás

2 199 000

2 199 000

64

164 300 350

163 269 956

Megnevezés

MUNKAVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK ebből:

Normatív jutalom

Készenléti díj

FOGLALKOZTATOTTAK SAJÁTOS JUTTATÁSAI

4 021 000

ebből: Jubileumi jutalom

72 800 000

ebből: SZÉP kártya Üdülési hozzájárulás Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Étkezési (Erzsébet ) utalvány

8 000 000

1 200 000

Egészségügyi költségtérítés (szemüveg) SZÉP kártya - szabadidő Egyéb költségtérítés

63 600 000

SZOCIÁLIS JELLEGŰ JUTTATÁSOK ebből:

TELJES MI.FOGL.KÜLÖNFÉLE NEM R. JUTTATÁS Tiszteletdíj, szerzői díj, honorárium NEM RENDSZERES SZEMÉLYI JUTTATÁS ÖSSZESEN

117 106 000

163

41.064/2012/3 OBH Berényi Péter informatikus céljutalma 180 ezer Ft, 42.016/2012/12 OBH bírák és igazságügyi alkalmazottak bankszámla költség térítése 15.299 ezer Ft, (nettó 30.000.- Ft/fő/év került kifizetésre) 44.032/2012/10 OBH foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjának finanszírozása 20.366 ezer Ft, 44.032/2012/42 OBH kompenzáció elszámolása - 998 ezer Ft. EG-031 2/2012 cafetéria adójának átvezetése:személyiről dologira:13777eFt EG-031 4/2012 cafetéria járulékának átvezetése személyiről járulékra:3732eFt Saját hatáskörben, a rendszeres személyi juttatás megtakarítás terhére magasabb adózású Erzsébet utalvány kifizetése történt november hónapban 6.504.500.- Ft értékben. (nettó 22.000.- Ft/fő)

14.2.1.3. Külső személyi juttatás Adatok ezer Ft

Megnevezés Áll.ba nem tart.megbízási díj Ülnöki tiszteletdíj Áll.ba nem tart.tisztelet díja Szakértői díj büntető ügyben szakértői díj költségmentes ügyben szakértői díj szabálysértési ügyben tolmács díjak tanúdíjak Áll-ba nem tartozók utalv.és ktg.tér. Felmentett munkaváll. Áll-ba tartozók nem munkavégzés összesen

2011. év módosított ei.

teljesítés

3.300 9.860 5 2.500 20.669 100 140 10.350 740 11.500 2.300 61.464

3.285 9.270 1 2.466 20.662 100 133 10.332 726 11.428 2.292 60.695

2012. év

2013.

Változás teljesítésre

eredeti ei

2012/2011

eredeti ei.

mód.ei.

telj.

3.408 10.170

16.828

3.500 10.170 10 7.685 17.802

7.685 17.802

22.000

20 10.900 100 26.000 2.300 78.487

12 9.897 99 25.313 2.031 76.417

22.000

10.000 26.828

103,7 109,7 0,0 311,6 86,2 0,0 9,0 95,8 13,6 221,5 88,6 125,9

Ülnöki tiszteletdíjak emelkedését az illetményalap emelése indokolja. 2011. évben 204 fő részére, 2012. évben 162 fő részére került számfejtésre tiszteletdíj. 2012. évben jelentősen változott a szakértői díjak kifizetése. Jelentősen emelkedett a büntető ügyben kifizetett szakértői díjak összege, mely nagyobb összegű kifizetéseket tartalmaz, könyv és írásszakértők. A felmentett munkavállalók illetménye a jogszabályi változás miatt 11 fő törvényszéki és helyi bíró illetményét tartalmazza.

164

14.2.1.4. Munkaadókat terhelő járulékok Adatok ezer Ft-ban

Megnevezés

2011. év módosított ei.

Nyugdíjbizt. Járulék Egészségbizt.járulék Munkaerőpiaci járulék

teljesítés

296.251 24.702 12.420

295.726 24.586 12.318

9.100 2.200 344.673

9.078 2.130 343.838

368.202

szoc.hozzájárulási adó Egészségügyi hozzájárulás Táppénz-hozzájárulás összesen

2012. év eredeti előir.

368.202

mód.ei.

22.835 2.502 1.000 346.213 11.000 1.600 385.150

2013. teljesítés

22.560 1.880 940 342.911 10.776 1.581 380.648

eredeti ei.

358.000

358.000

A munkaadókat terhelő járulék mértéke mindhárom évben 27 %, belső megnevezésük változott 2012. évben. Előirányzat-módosítás: Bérkompenzációra 5.230 e Ft, Cafetéria járulék 3.732 e Ft, Címpótlék, informatikus jutalom, 2.132 e Ft, Bankszámlaktg.térítésre 4.131 e Ft, 2011. évi maradvány 835 e Ft, 2 fő létszámbőv. Járuléka 888 e Ft. Összesen 16.948 e Ft. A módosított előirányzat fedezetet nyújtott a 2012. évi kiadások teljesítésére.

165

14.2.2. Dologi kiadások (előirányzat, esetleges átcsoportosítás, tételek szerinti bontásban az éves összegek, jelezve az előző évhez viszonyított lényegi változásokat és annak okait.) Dologi kiadások elemzése (eFt) Megnevezés

2011. év Teljesítés

Dologi kiadások összesen Készlet összesen Vegyszerbeszerzés Irodaszer, nyomtatvány Könyv Folyóirat Egyéb információhordozó Hajtó és kenőanyag Kisértékű tárgyi eszközök Munkaruha, formaruha Egyéb anyag Kommunikációs szolg. Ö Nem adatátviteli Egyéb kommunkiációs Szolgáltatási kiadások ö Bérleti és lízing díjak Szállítás Gázenergia Villamosenergia Víz- és csatorna Karbantartás,kisjavítás Egyéb üzemeltetés Továbbszámlázott szolg. Pénzügyi szolg. Vásárolt közszolgáltatások Müködési célú áfa kiadások Vásárolt term.és szolg.áfa-ja Kiszámlázott áfa Kiküldetés,repi,reklám Belföldi kiküldetés Reprezentáció Adók,díjak,egyéb befiz. Munkált.ált.fiz.szja. Rehabilitációs hj. Helyi adók(cégautó) Díjak egyéb befiz.(gk.bizt.) Egyéb dologi kiadás

1. 337126 22614 4 7333 0 2898 115 3095 3370 148 5651 6208 5935 273 183801 7941 7480 19947 15329 1120 6262 122288 3396 38 52825 42916 41294 1622 3408 1935 1473 24855 10781 12948 444 682 499

2012. év Eredeti ei. 2. 247000 23500 0 8000 300 3000 200 3000 3000 6000 7000 6500 500 122888 5000 4500 14500 11000 900 6000 78988 2000 0 50500 24109 22000 2109 3000 1300 1700 15003 4003 10000 500 500 1000

Módosított ei. 3. 368983 25646 10 7620 20 2440 205 3680 4180 420 7071 6150 5300 850 198381 7035 15010 21925 12250 1336 7260 128962 3622 981 52345 50398 48212 2186 4181 2481 1700 29380 15734 12540 606 500 2502

2013.év Teljesítés 4. 359552 25248 5 7502 15 2428 204 3673 4156 330 6935 6077 5273 804 197795 7033 15008 21912 12242 1336 7194 128472 3619 979 52131 49262 48023 1239 3887 2470 1417 24168 10586 12540 606 436 984

Eredeti ei. 5. 325000 20000 0 6400 0 2400 0 2800 2800 0 5600 5600 5360 240 169400 6000 8000 23000 12800 1200 6400 107600 3600 800 65000 42400 41600 800 2400 1000 1400 20000 5700 13500 400 400 200

2012.mód.ei/ 2012.telj./ 2013.eredeti 2012.telj 2011.telj. ei/ 2012 telj. (%) (%) (%) 6. 102,6 101,6 200,0 101,6 133,3 100,5 100,5 100,2 100,6 127,3 102,0 101,2 100,5 105,7 100,3 100,0 100,0 100,1 100,1 100,0 100,9 100,4 100,1 100,2 100,4 102,3 100,4 176,4 107,6 100,4 120,0 121,6 148,6 100,0 100,0 114,7 254,3

7. 106,7 111,6 125,0 102,3 0,0 83,8 177,4 118,7 123,3 223,0 122,7 97,9 88,8 294,5 107,6 88,6 200,6 109,9 79,9 119,3 114,9 105,1 106,6 2576,3 98,7 114,8 116,3 76,4 114,1 127,6 96,2 97,2 98,2 96,8 136,5 63,9 197,2

Az OBH által megállapított 2012. évi eredeti előirányzat a 2011. évi tényleges kiadásnál kevesebb (90.000 ezer Ft-tal). Ezért a már korábban megkezdett

8. 90,4 79,2 0,0 85,3 0,0 98,8 0,0 76,2 67,4 0,0 80,7 92,2 101,6 29,9 85,6 85,3 53,3 105,0 104,6 89,8 89,0 83,8 99,5 81,7 124,7 86,1 86,6 64,6 61,7 40,5 98,8 82,8 53,8 107,7 66,0 91,7 20,3

166

takarékossági intézkedéseket ebben az évben is folytattuk. A dologi kiadások fedezetére most is a zárolt személyi juttatás, a rendszeres személyi juttatásból történő átcsoportosítás, valamint a fejezeti pótelőirányzat szolgált. Az egyéb kommunikációs szolgáltatások között fizettük ki a HVG-ORAC KFT-nek az on-line hozzáférést a büntető kommentárokhoz.(518 ezer Ft) Jelentősen megemelkedett a szállítási szolgáltatás kiadása. Itt került elszámolása a törvényszéki végrehajtó által lefoglalt ingóságok bértárolása, elszállítása, valamint az idegen helyen tárolt bűnjelek tárolási díjai is. Az egyéb üzemeltetési kiadások között számoltuk el a Szolnok, Baross úti épületrész üzemeltetési költségeit, ami 28.304 ezer Ft. Itt kerül elszámolásra a Szolnok, Kossuth úti épületben az őrzést biztosító KFT éves díja 11.750 ezer Ft, amely nem változott 2011. évhez képest. A karbantartás, kisjavítás 7.194 ezer Ft-os kiadása közel 15 %-kal növekedett. A Szolnok, Kossuth úti épületben a fűtési rendszer meghibásodása (irodahelyiségek beázása) miatt a tetőtérben lévő tágulási tartály teljes javítását, a dolgozó szobák, folyosórész javítását, festését el kellett végeztetni. Valamint ugyanezen épület esővíz csatorna rendszerének részleges javítását is el kellett végeztetni a beázások megszüntetése végett. A belföldi kiküldetés 27,6 %-os emelkedését a szolnoki törvényszéki végrehajtó kiküldetési költségemelkedése is eredményezte, mivel a végrehajtó havi engedélyezett km-re emelkedett a területi elosztások változása miatt.

14.2.3. Felhalmozási kiadások

Felhalmozási kiadások elemzése (eFt) Megnevezés


Felhalmozási kiadások ö. Felújítás összesen Ingatlan felújítás Felújítás áfa Intézményi beruházás ö. Gép, berendezés besz. Beruházás áfa Központi beruházás ö. Központi beruh. Kp.-i beruh.áfa

1. 9782 1877 1502 375 0 0 0 7905 6324 1581

2012. év Eredeti ei. 2. 2500 0 0 0 2500 1969 531 0 0 0

Módosított ei. Teljesítés 3. 37070 362 285 77 36708 28904 7804 0 0 0

4. 709 362 285 77 347 273 74 0 0 0

2013.év Eredeti ei. 5. 5800 0 0 0 5800 5269 531 0 0 0

2012.mód.ei/ 2012.telj./ 2013.eredeti 2012.telj 2011.telj. ei/ 2012 telj. (%) (%) (%) 6. 5228,5 100,0 100,0 100,0 10578,7 10587,5 10545,9 0,0 0,0 0,0

7. 7,2 19,3 19,0 20,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

8. 818,1 0,0 0,0 0,0 1671,5 1930,0 717,6 0,0 0,0 0,0

167

2012. évi felhalmozási kiadások részletezése (709 ezer Ft): • Tiszafüredi bíróság akadálymentesítéséhez beszerzett felvonó működtetéséhez szükséges felújítás értéke: 362 ezer Ft • Vonalkódos leltározáshoz szükséges notebook és program beszerzési értéke:167 ezer Ft • Szolnok, Baross úti szerverszobában felszerelt klíma beszerzés értéke: 180 ezer Ft. A felhalmozási kiadásoknál jelentkező maradvány összege: 36.361 e Ft 1. 2012. December 12.-én a 44.109/2012/3 OBH határozata szerint az eSzolgálati Jegy Rendszer tárgyi feltételeinek (kártyaolvasók beszerzésére) megteremtésére kapott támogatás összege: 316 e Ft 2. 41.022/2012/4 OBH határozata szerint a 2010/67.(XII.7.) OIT belső határozatában a Szolnoki Törvényszék részére 40.000 e Ft központi beruházási előirányzatot biztosított. 2011.07.08.-ai megállapodás alapján kifizetésre került 3.955 e Ft tervezési költségek fedezésére. A fennmaradó 36.045 e Ft megváltási díjként kerül majd átutalásra az Ügyészség részére.

14.3. Bevételek 14.3.1. Működési bevételek Működési bevételek elemzése (eFt) Megnevezés


Működési bevételek ö: Áru és készlet értékesítés Egyéb sajátos bevétel Továbbszámlázott szol.ért. Bérleti díj bev. Intézményi ellátási díjak Alkalmazottak térítése Kártérítés bevétele Áfa bevételek

1. 12699 2877 1713 4713 1928 260 8 24 1176

2012. év Eredeti ei. 2. 84000 0 3000 2000 2000 500 75000 0 1500

Módosított ei. Teljesítés 3. 9000 192 1572 3150 2096 712 0 26 1252

4. 10502 192 1572 4652 2096 712 0 26 1252

2013.év Eredeti ei. 5. 9000 0 3000 2000 2000 500 0 0 1500

2012.mód.ei/ 2012.telj./ 2013.eredeti 2012.telj 2011.telj. ei/ 2012 telj. (%) (%) (%) 6. 85,7 100,0 100,0 67,7 100,0 100,0 0,0 100,0 100,0

7. 82,7 6,7 91,8 98,7 108,7 273,8 0,0 108,3 106,5

A működési bevétel csökkenését az eredményezte, hogy 2011-ben egyszeri bűnjelértékesítés történt 2.000 ezer Ft összegben.

8. 85,7 0,0 190,8 43,0 95,4 70,2 0,0 0,0 119,8

168

14.3.2. Igazgatási szolgáltatási díjak, bírságból származó bevételek

Közhatalmi bevételek elemzése 2012.telj./ 2011.telj. (%)

2011. év

2012. év

Teljesítés

Teljesítés

1.

2.

Igazgatási szol.díjbevétel

73 498 379

61 948 510

84,3

Bűnügyi ktsg

63 180 634

50 666 660

80,2

892 672

842 732

94,4

VH kapcs.ktsg.

5 020 241

4 702 373

93,7

Állam ált.előlegezett ktsg.

4 404 832

5 736 745

130,2

Megnevezés

Elővezetés

3.

14.3.2. Költségvetési támogatás

Költségvetési támogatás

Megnevezés

2011.év Telj.

Működési támogatás Felhalmozási támogatás Kormányzati felh.tám Támogatás összesen

eFt 2012.telj/ 2011.telj. (%)

2012.év Eredeti ei.

Mód.ei.

Telj.

2012.M.ei./ 2012.e.ei. (%)

1788458

2018533

2114668

2114668

118,2

104,8

1000

2500

37070

37070

3707,0

1482,8

205

0

0

0

0,0

0,0

1789663

2021033

2151738

2151738

120,2

106,5

2012-ben a támogatás előirányzata az eredetihez képest 130.705 eFt-tal nőtt. Módosítások jogcímei: Kormányzati hatáskörben történő 24. 598 eFt előirányzat-módosítás: • 44.032/2012/10 OBH foglalkoztatottak 2012. finanszírozása (támogatás: 25.254eFt) • 44.032/2012/42 OBH kompenzáció elszámolása (támogatás: -656eFt)

évi

kompenzációjának

169

Irányító szervi hatáskörben történő 106.107 eFt előirányzat-módosítás: • 41.055/2012/5 OBH „címzetes törvényszéki bíró” cím adományozása (támogatás:8.852eFt) • 44.012/2012/25 OBH álláshelyek létesítéséhez kapcsolódó működési és felhalmozás kiadások finanszírozása (támogatás 5.278eFt) • 41.022/2012/4 OBH a városi ügyészség kiköltözése fejében fizetendő megváltási díj 2012.évi összege (támogatás:36.045eFt) • 41.055/2012/10 OBH „címzetes törvényszéki bíró” cím adományozása (támogatás:945eFt) Péter céljutalom • 41.064/2012/3 OBH Berényi (támogatás: 229eFt) • 42.016/2012/10 OBH a várható dologi hiány finanszírozásához pótelőirányzat (támogatás:35.012eFt) • 42.016/2012/12 OBH bírák és igazságügyi alkalmazottak bankszámla költség térítése (támogatás:19.430eFt) • 44.109/2012/3 OBH e-Szolgálati Jegy Rendszer tárgyi feltételének biztosítása (támogatás: 316eFt

14.3.4. Előirányzat-maradvány Előirányzat-maradvány alakulása (eFt) Megnevezés

2011

2012

Kiadási előirányzat összesen Működési kiadások ei. Felhalmozási kiadások ei. Kiadási előirányzat teljesítése Kiadási megtakarítás Bevételi előirányzat összesen Mőködési bevételi ei. Felhalmozási bevételi ei. Bevételi előirányzat teljesítés Bevételi lemaradás Előirányzat-maradvány összesen Kötelezettségvállalással terhelt mar. Működési célú ei.maradvány Felhalmozási célú ei.maradvány

2043686 2022203 9782 2031985 11701 2043686 2040011 8905 2048916 5230 16931 16931 16931 0

2252669 2187793 709 2188502 64167 2252669 2204049 37070 2241119 -11550 52617 52617 16256 36361

2012/2012 (%) 110,2 108,2 7,2 107,7 548,4 110,2 108,0 416,3 109,4 -220,8 310,8 310,8 96,0 0,0

170

Előirányzat maradvány jogcímei Felhalmozási célú maradvány (36.361 eFt) -2012. december 12.-én a 44.109/2012/3 OBH határozata szerint az e-Szolgálati Jegy Rendszer tárgyi feltételeinek (kártyaolvasók beszerzésére) megteremtésére kapott támogatás összege: 316eFt -41.022/2012/4 OBH határozata szerint a 2010/67.(XII.7.) OIT belső határozatában a Szolnoki Törvényszék részére 40.000eFt központi beruházási előirányzatot biztosított. 2011.07.08.-ai megállapodás alapján kifizetésre került 3.955eFt tervezési költségek fedezésére került kifizetésre. A fennmaradó 36.045 e Ft megváltási díjként kerül átutalásra az Ügyészség részére. Működési célú maradvány (16.256eFt) - Személyi juttatás maradványa: 2012. dec. havi hóközi kifizetések 4.479 eFt, - Madói járulékok maradványa: 2012.dec. havi kifizetések járulékai 2.346 eFt, - Dologi kiadások maradványa (9.431 eFt): 2012. IV. évi rehabilitációs hj. összege 3.857 eFt, 2012. IV. évi áfabevallás összege 292 eFt, 2012. évre vonatkozó kiutalatlan öbvh.előleg összege 5.282 eFt.

14.4. A követelésállomány (alakulása, viszonyítása az előző évhez, a behajthatatlan követelésállomány nagysága, behajtási problémák, a behajtás érdekében tett intézkedések és javaslatok.)

2012. évi követelések állományának alakulása (eFt)

Megnevezés Követelések

Előző évi Állomán köv.h elyes y tárgy év elején bítése 275054

3121

Folyó évi előírás

Előző évek értékel és

142099 380831

Tárgy évi értékel és

Összes követel és

-76319

724786

Pénforgalo Előző évi Tárgy évi Előző m nélküli köv.befizeté köv.befizeté évi tranzakció se se köv.záró -547389

32195

41268

626811

Tárgy évi záró -522877

Követelés összesen 103934

171

Jogcímenkénti és bevételi mozgásnemenként összesített kimutatás (Ft)

Jogcímek Nyitó

Előírás

Befizetés

Törlés

Behajthatatlan törlés Átkönyvelés Kiutalás

Záró

Állam ál.e.ktsg. 11 106 121

18 699 252

-5 576 870

-35 000

-737 718

0

0

12 349 664

Bűnügyi ktsg. 532 932 184

644 007 263

-50 693 447

-270 207

-1 516 564

-102 001

128 788

591 553 832

Gyt állam.á.e. 14 380 861

0

-12 206

0

0

0

14 368 655

Önálló bír.vh. 54 904 474

0

-1 129 281

0

0

0

5 184 092 58 959 285

62 191 557

-2 104 356

-31 100

-256 996

-2 450

724 898 072

-59 516 160

-336 307

-2 511 278

-104 451

5 312 880 737 028 091

24 308 549

-1 417 914

-10 000

-415 000

-10 000

10 000

10 733 000

-5 803 000

-650 000

68 243 648

-624 230

297 396 182

-146 676 203 -20 322 840

3 136 000

-1 119 000

-305 000

Vagyon elkobzás 328 010 400

929 049 774

-5 325 819

-238 000

Vagyoni előny 962 038

962 038

Rendőri elővez. 54 458 641 Igazgatási szolg.díj. Bev.Összesen: 667 782 281 Pénz és rendbír. 19 966 549 Pénzmellék bünt. 7 821 000 Cégbír.-i pénzbír. 61 503 648 Pénzbüntetés 125 409 012 Átváltható rendbír. 1 205 000

Bírság bev.Össz: 544 877 647 Adósok össz: 1 212 659 928

22 465 635 4 280 000

-36.705.000

30 914 418 -123 450

456 500

130 730 189 1 712 000

-63 812

218 250

923 640 393 962 038

1 333 829 191

-160 966 166 -21 525 840

-37.120.000

-197 262

684 750

2 058 727 263

-220 482 326 -21 862 147

-39 631 278

-301 713

5 997 630 1 851 732 764

Megnevezés Adósok

59 796 655

2012. évi adósok értékvesztésének alakulása (eFt) Nyitó Tévben Tévben Záró Értékvesztés bekerülési elszámolt visszaírt bekerülési nyitó érték érték év. év. érték 1212660

937606

2428092 2732604

737028

Értékvesztés záró érték 633094

1 114 704 673

172 Minősítés szempontjai (forint) Bevételi jogcím

hatályos jogszabályok alapján elévült

Bűnügyi költség

15 500

Állam által előlegezett költség

költségek nincsenek arányban a megtérüléssel (kis összegű)

végrehajtás során nincs fedezet

98 330 5 911

721 807

bíróság előtt érvényesíteni nem lehet

1 402 734

1 516 564

10 000

737 718

Előlegezett Gyermektartásdíj

0

Pénzbírság

35 000

Pénz és Rendbírság Rendőri elővezetés

4 800

36 705 000

36 705 000

380 000

415 000

2 504

249 692

Szabálysérési ügy elövezetési költsége

Összesen (forint)

Összesen (forint)

256 996 0

20 300

141 745

37 806 807

1 662 426

39 631 278

Behajthatatlan követelésként tartjuk nyilván: - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével ( a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget) illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, - amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült, - ha az adós elhalálozott. Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni, a behajthatatlanság megállapítását követően azt hitelezési veszteségként le kell írni a saját tőkével szemben. A követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének. Az adósok analitikus nyilvántartásában változatlanul kezelni kell. Behajthatatlan követelésként 2012. évben 39.631.278 Ft került elszámolásra, ebből előző évi behajthatatlan követelés 39.230.778.-Ft, tárgy évi behajthatatlan követelés pedig 400.500.-Ft. Az analitikus kimutatás és a főkönyvi kivonatban szereplő 596131 főkönyvi számla és a 00936 főkönyvi számla egyenlege egyezőséget mutat.

173

A Szolnoki Törvényszék az alábbi esetekben törli az adóssal szemben fennálló követeléseket: -

-

-

-

a pénzbüntetés ( és 2010.május 1. előtti állapotra tekintettel a pénzmellékbüntetés) a Btk. (törvényi előírás, vagyis lemondhat a követelésről a bíróság) 66.§-a alapján törölhető, ha az adós kegyelmet kapott illetve ha a helyébe lépő szabadságvesztést végrehajtották. ha a pénzbüntetésből (és 2010. május 1. előtti állapotra tekintettel a pénzmellékbüntetésből) meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget. az átváltoztatható rendbírság törölhető, ha a helyébe lépő szabadságvesztést végrehajtották. azon jogcímek esetében, amely vonatkozásában a köztársasági elnök kegyelemből enyhébb büntetést állapít meg, az IM rendelet 107 § előírása szerint a kegyelmi határozatban elengedett követelés törölhető. technikai törlés (pl. egységes értesítés téves kiállítása esetén)

Törlésre 2012. évben 21.862.147.-Ft került. A törlések a 412-es tőkeváltozás és a megfelelő 28-as és 0032-es számlacsoport számláin kerültek elszámolásra.

14.5. A takarékossági intézkedések.

A Szolnoki Törvényszék már a megelőző években is folyamatosan visszafogott pénzügyi gazdálkodást folytatott. A működéshez szükséges feltételek biztosításához a fedezetet pótelőirányzatból illetve a személyi juttatás megtakarításának, zárolt előirányzat feloldásának átcsoportosításából tudtuk csak megoldani. A beszerzések elmaradása miatt tárgyi eszközeink pótlását nehezen tudjuk megoldani, egyes épületeink állapota tovább romlik, csak a legszükségesebb (balesetveszély esetén) karbantartásokat tudjuk elvégeztetni. Ezzel együtt 2013. évben működőképességünk fenntartásához változatlanul szükséges, hogy a bírósági tevékenység minden szakaszában a munkáját mindenki átgondoltan figyelmesen és gazdasági szempontból rendkívül takarékosan végezze.

174

15. A TÁRGYÉVBEN KITŰZÖTT CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK, VALAMINT AZ ELNÖKI PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ – ADOTT IDŐSZAKRA VONATKOZÓ – TERVEK MEGVALÓSULÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE. 15.1. A A helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok felsorolása, azok teljesítésével kapcsolatos rövid tájékoztatásadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira. A helyi bírósági vezetők igazgatási tevékenységét, ugyancsak a hatályos igazgatási jogszabályok, az OBH elnöke által hatályában fenntartott szabályzatok, illetőleg a törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata foglalja keretbe. A helyi bíróságok vezetői az elmúlt évben a munkatervben rögzített feladatokat ellátták, a törvényszék vezetése által meghatározott feladatokat teljesítették, az eseti célvizsgálatokat elvégezték. Az ellenőrzési kötelezettségüknek eleget tettek, az írásba foglalási késedelmeket figyelemmel kísérték és esetenként megtették a kellően szükséges intézkedéseket. A helyi bíróságok elnökei a vezetői értekezleteken rendszeresen tájékoztatót adtak az általuk vezetett bíróság igazgatásával kapcsolatos feladatok teljesítéséről. 2012. évben kiemelt helyi bírósági igazgatási feladat volt az időszerű munkavégzés figyelemmel kísérése az eljárások gyorsításával kapcsolatos új rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése, az egy és két éven túli ügyek alakulása és lehetőség szerinti csökkentése, valamint vizsgálni kellett az esetleges írásba foglalási késedelmeket. Ennek során valamennyi helyi bíróság vezetője megtette a szükséges intézkedéseket. A helyi bíróságok közül a Szolnoki Városi Bíróságon tevékenykedik elnökhelyettes. A vezetők az igazgatási teendőket akként osztották meg, hogy a civilisztikai ügyszakkal kapcsolatos igazgatási munkát a bíróság elnöke, a büntető ügyszak igazgatási teendőit pedig az elnökhelyettes látta el. Mindketten részt vesznek az ítélkező munkában, emellett az elnökhelyettes úr részt vesz a törvényszék másodfokú ügyszakának ítélkező munkájában kirendeléssel. A többi helyi bíróság tekintetében az elnökök végezték el a teljes körű igazgatási munkát és esetenként helyettesítőként az általuk megbízott illetve felkért bíró járt el. Valamennyi helyi bíróság elnöke szinte teljes körűen (vagy azt egy kissé meghaladó mértékben) részt vesz az ítélkezésben is.

175

15.2. A törvényszék elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és megvalósulásuk, intézkedések rövid felsorolása, azok eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira. 2012. január 1. napjától kezdődően jelentős változások következtek be az igazságszolgáltatási rendszerben. 2012. január 1. napjától hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései, a 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról. E jogszabályban rögzített változások közül kiemelendő, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyére a Kúria lépett, a megyei bíróságok elnevezése pedig törvényszékekre változott, amelyek eredményeképpen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnevezése 2012. január 1-jétől Szolnoki Törvényszék. Komoly változás következett be a bíróság igazgatási rendszerében, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és annak Hivatala megszűnt, létrejött ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal és 2012. március 23-án megalakult az Országos Bírói Tanács. Az Országgyűlés 2012. január 1. napjától a Kúria elnökévé dr. Darák Péter urat a Legfelsőbb Bíróság korábbi bíráját, az Országos Bírósági Hivatal elnökévé dr. Handó Tünde asszonyt, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábbi elnökét választotta meg. Ezzel a bíróságok szakmai felügyelete és igazgatási irányítása elkülönült egymástól. Az elmúlt év folyamán kialakult egy teljesen új igazgatási struktúra, melyhez kapcsolódóan az Országos Bírósági Hivatal elnöke folyamatosan áttekintette a korábbi központi igazgatási szerv szabályzatait, határozatait és ajánlásait, ennek teljes körű megtörténtéig az Országos Bírósági Hivatal elnöke meghozta az utasítását, amelyben döntött, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatai, ajánlásai és határozatai közül melyeket kell átmenetileg alkalmazni. A fentieken túl már több munkacsoport is megalakult, amely az elmúlt évben folyamatosan végezte a munkáját. A munkacsoportok tevékenységéről teljes körű tájékoztatást kaptunk. Hasonlóan feszített tempó volt érzékelhető az új kúriai elnök munkájában, hiszen már számtalan olyan szakmai vizsgálatot kezdeményezett 2012. évben amelyek a bíróságok működését segítette elő. Emellett kezdeményezte, hogy egy-egy megyét érintően a bírák hosszabb, rövidebb időszakot töltsenek el gyakorlatnak a Kúrián, amely kezdeményezést a megyénk is támogatta.

176

2012. első félévében a törvényszék vezetésének kiemelkedő igazgatási feladata volt, hogy a döntéseivel biztosítsa a törvényszék és a személyzeti változással érintett többi helyi bíróság működését is. A beszámoló 2.1. számú fejezete részletesen tartalmazza a bíróság létszámhelyzetének mikénti alakulását, azt a körülményt, hogy a felső korhatára elérése és más okból hány bíró kolléga távozott el, és mikortól nem végeztek már bírói munkát. Ugyancsak részletezi e fejezet azokat az igazgatási intézkedéseket, amelyekkel megpróbáltuk pótolni a kiesett bíró kollégák munkáját. A helyi bírák törvényszékre történő felrendelésével sikerült a törvényszék fellebbviteli tanácsainak a működését biztosítani és az új bírák kinevezésével (6 fő) pótolni a központi helyi bíróság felrendelések miatti létszámveszteségét. Emellett kirendelésekkel a többi helyi bíróság működőképességét is fenntartottuk. Az ügyforgalmi adatokból is kitűnően a személyi döntések következtében a törvényszék esetében pl. kedvezőbben alakultak a statisztikai mutatók, mint a korábbi évben, a helyi bíróságoknál lényegében nem változott, de a központi helyi bíróság a felrendelések következtében kétségtelenül nehezebb helyzetbe került. A törvényszék esetében a 2011. év végén kialakított ügyelosztási rendet épp az igen nagyszámú létszámváltozásra évközben módosítani kellett. 2012. második félév igazgatási intézkedései közül kiemelkedik az újonnan létrejött Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működésének előkészítése, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása. Bár bizonyos teendők 2013. január hónapjára is áthúzódtak, de 2013. január 1-jén az új helyi bíróságunk elkezdte a működését. 15.3. Az OBH elnöki határozatok teljesítése. Rövid összegzés arról hogyan alakult az OBHE határozatokban kitűzött célok és intézkedések megvalósulása, teljesítése, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira. A törvényszék vezetése kiemelt figyelmet fordított az elmúlt évben arra, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének szabályzatait, utasításait, határozatait az abban foglaltak maradéktalan betartásával teljesítse. A 7/2012. OBH utasítás alapján a törvényszék elkészítette a beléptetési szabályzatot, a 10/2012. OBH utasítás alapján a közérdekű bejelentések kezeléséről és intézéséről szóló belső szabályzatot, a 21/2012. OBH utasítás alapján elkészítette a törvényszék készenléti és ügyeleti tervét, a 19/2012. számú OBH utasítás alapján elkészítette a közadatok szolgáltatásának rendjéről szóló szabályzatát..

177

Az OBH elnöke 115/2012. számú határozatával 2012-ben egy bírósági titkári és egy bírósági ügyintézői álláshelyet részesített, amelyet a törvényszékünk betöltött. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 180/2012. (VII.12.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszék elnökének a bíróság 2011. évi tevékenységére vonatkozó tájékoztatóját elfogadta, kiemelt tennivalót a törvényszék számára nem határozott meg. 15.4. Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira. A tájékoztató a bíróságaink 2012. évi működését elemezte. Megpróbálta tényszerűen bemutatni a megyénk helyzetét, melynek során nemcsak a pozitív elemeket regisztrálta, hanem igyekezett feltárni a javításra szoruló hiányosságokat és azokat az eseti működési zavarokat, amelyek kiküszöbölésével a bíróságaink működése még hatékonyabbá tehető. A tájékoztató igyekezett bemutatni a törvényszék elnökének 2008. évben elkészített pályázatban szereplő tervek megvalósulását is, amely tulajdonképpen összességében azt jelenti, hogy sikerült elérni a törvényszék időszerűen, kiegyensúlyozottan , vállalható munkateher mellett végezze munkáját. A megyénk legnagyobb vállalkozása a megyei bíróság épületének felújítása lenne. A beszámolóból is kiderül, hogy minden egyes előkészületi munka lezárult és megnyílt a lehetőség a felújítás elkezdésére. Erről bővebben a központi intézkedést igénylő feladatok körében lesz majd szó. A bíróságok tevékenysége természetesen nem feltétlenül kötődik csak egy beszámolási időszakhoz pl. egy évhez, hanem sok olyan folyamatos tennivalót jelent az igazgatás számára, amely átnyúlik a következő évre, vagy évekre is.

178

16. A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÁLTL A KÖVETKEZŐ NAPTÁRI ÉVRE KITŰZÖTT CÉLOK ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ IGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE. 16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések. Rövid, összegző felsorolás a helyi vezetők részére meghatározott következő évi célkitűzésekről, kitérve arra miért ezeket a célokat tartja elérendőnek. A Szolnoki Törvényszék 2013. évre szóló munkatervéhez igazodóan a helyi bírósági elnököknek munkatervet kell készíteniük, amelyekben lebontják és meghatározzák azokat a legfontosabb tennivalóikat, amely a Szolnoki Törvényszék munkatervének végrehajtásához kapcsolódik. Általánosságban 2013. évben is kiemelt helyi bírósági igazgatási feladat az időszerű munkavégzés figyelemmel kísérése, az eljárások gyorsításával kapcsolatos új rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése, az egy és két éven túli ügyek arányának alakulása és lehetőség szerinti csökkentése, valamint vizsgálni kell az esetleges írásba foglalási és egyéb késedelmeket. Törekedni kell, hogy a szabálysértési ügyintézés terén az ügyérkezéshez alakuló hatékonyabb ügyintézés alakuljon ki. A Szolnoki Járásbíróság esetén kiemelendő a civilisztikai ügyszakban a munkateher általános csökkentése, a büntető ügyszakban pedig az egy és két éven túli ügyek csökkentése. A Jászberényi Járásbíróságon a civilisztikai ügyszakban a munkateher csökkentése, a büntető ügyszakban az egy éven túli ügyek mérséklése. A Karcagi Városi Bíróságon a büntető ügyszak elnehezülésének megakadályozása és az elfogadható munkateher kialakítása. A Tiszafüredi Járásbíróságon, a Kunszentmártoni Járásbíróságon és Mezőtúri Járásbíróságon az eddigi konszolidált helyzet fenntartása. A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az új szervezeti keretek között a működés zökkenőmentes biztosítása.

179

16.2. A törvényszék elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok témák szerint csoportosított felsorolása, kitérve arra miért ezeket a célokat tartja elérendőnek és azok megvalósulása hogyan, milyen igazgatási intézkedésekkel lehetséges (a megvalósítás módjának és eszközének bemutatása). Az előző ponthoz kapcsolódóan a Szolnoki Törvényszék vezetésének a feladata, hogy hatékony segítséget nyújtson a helyi bírósági vezetőknek az esetükben kitűzött célok és megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében. E körben a törvényszék vezetésének elsőrendű feladata 2013. első félévében, hogy törvényszéki szinten, valamint a központi helyi bíróság és a Karcagi Járásbíróság esetében is stabilizálja a létszámhelyzetet, állandósítva ezzel e bíróságok működésének biztosítását. 2013. év első félévében, ismerve az ezzel kapcsolatos jogszabályváltozásokat és az abban rejlő lehetőségeket, vélhetően véglegesen eldől az, hogy a felső korhatár miatt nyugdíjba vonult bíró kollégák közül kik állnak a jövőben a rendelkezésünkre, ennek ismeretében lehetőség nyílik a személyzeti kérdések újbóli áttekintésére. Ennek megoldási lehetőségeként felmerül, hogy a korábban kiírt, de elbírálásában felfüggesztett pályázatok esetleges eredménytelenné nyilvánításával új pályázatokat írjunk ki a megmaradó bírósági vezetői helyekre így a Karcagi Járásbíróság elnöki pályázata, a Szolnoki Törvényszéken rendelkezésünkre álló tanácselnöki álláshelyeire, a megüresedő törvényszéki bírói álláshelyekre és a Szolnoki Járásbíróság civilisztikai ügyszakában, valamint a Karcagi Járásbíróságon helyi bírósági álláshelyekre. Amennyiben a fenti személyzeti stabilitással az Országos Bírósági Hivatal elnöke is egyetért, vagy azt részben elfogadja, úgy 2013. első félévében kialakítható lenne a jelzett bíróságokon a bíróságok működésének a személyi feltételei. A személyi feltételeken túl természetesen a tárgyi feltételeket is biztosítani kell, ahol a legégetőbb feladatok egyike központi intézkedést igényel, ezért ennek kifejtésére ott kerül sor. A másik a számítástechnikai és irodatechnikai eszközállomány szinte teljes körű cseréje, mivel ezen a téren a elmúlt években rendkívüli lemaradás alakult ki a számítástechnikai és irodatechnikai eszközállományunk elavult, állandó javításra szorul és nem áll kellő számban a rendelkezésünkre. A szakmai képzés terén az új Polgári törvénykönyv, illetve a Büntető törvénykönyv új rendelkezéseinek oktatása a 2013. év legfontosabb feladatai közé tartozik. A

180

központilag megszervezett képzésen túl, ennek a regionális és helyi formáit is meg kell találnunk. A tárgyi feltételek hiányában is részt kell vennünk a tanúgondozás és a gyermekbarát igazságszolgáltatás, a bírósági mediáció rendszerének kialakításában és működtetésében, és a „Nyitott bíróság” program folytatásában. Törvényszéki szinten törekednünk kell az eddigi eredményeink megtartásában a büntető, a civilisztikai ügyszakban első fokon és fellebbviteli ügyszakban egyaránt, az eddigi igen magas színvonalú, időszerű munkát kell folytatni, javuló időszerűségi mutatókkal, lehetőség szerint csökkenteni kell a felszámolási eljárások számát, a cégügyeknél biztosítani kell az ügyfeldolgozás időszerűségét és folyamatosságát. E kitűzött célok eléréséhez szükséges feltételeket kell biztosítani a törvényszék vezetésének.

181

17. KÖZPONTI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ JAVASLATOK. TEMATIKUS, A TÁJÉKOZTATÓ BESZÁMOLÓ STRUKTÚRÁJÁVAL ÖSSZHANGBAN: A PROBLÉMÁK RÖVID ISMERTETÉSE, A PROBLÉMÁKRA ALKALMAZOTT SAJÁT MEGOLDÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA, A KÖZPONTI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ JAVASLATOK PONTOS MEGHATÁROZÁSA, INDOKLÁSA.

Az előzőekben felvázolt legfontosabb feladatok áttételesen bizonyos tekintetben központi intézkedést is igényelnek. Fontosságánál és súlyánál fogva három problémakört azonban kiemelnék. Egyet a személyi feltételek körében, kettőt a tárgyi feltételek biztosításához kapcsolódóan . A személyi feltételek körében a bírói létszámhelyzet alakulásánál már feltárt problémák megoldása érdekében szükség van a törvényszék bírói létszámhelyzetének változatlanságára, azaz a 87 bírói státusz biztosítására. Ez lehetővé tenné a Szolnoki Törvényszék, a központi helyi bíróság és a Karcagi Járásbíróság létszám problémájának végleges és tartós megoldását. Tehát a kérésünk itt tulajdonképpen fordított, mégpedig az, hogy ne kerüljön sor olyan központi intézkedésre, amely törvényszékünk esetében a bírói létszám csökkenését eredményezné. A titkári létszámhelyzetnél pedig, a már említett három helyi bíróság, Tiszafüredi Járásbíróság, Mezőtúri Járásbíróság és a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság esetében három titkári állás kialakítására lenne szükség. A tárgyi feltételek körében ismételten ki kell emelni a törvényszék Szolnok, Kossuth L. út 1. szám alatti épület helyzetét. Az elmúlt évek elnöki tájékoztatója mindannyiszor részletesen kitért arra, hogy mennyire tarthatatlan a helyzet a három bíróságnak helyt adó épületben. A korábbi évek minden egyes tájékoztatója arról számolt be, hogy a bíróság által használt részen olyan zsúfoltság alakult ki, amely már veszélyezteti a napi munkavégzést, és különösen a tárgyalótermek hiánya okoz olykor megoldhatatlan problémát, úgymond akadálya a bírósági munkavégzésnek. A zsúfoltság az épületben működő valamennyi bíróságot egyaránt sújtja, de különösen a Szolnoki Járásbíróság helyzete vált már teljesen tarthatatlanná a tekintetben, hogy nagyon kevés a tárgyalóterem. Az épület fűtési rendszere teljes mértékben elavult, minden évben jelentkeznek különböző problémák (kazánok megrepedése, radiátorok kilyukadása). Hasonlóan teljesen korszerűtlen az épület energetikai rendszere. Az épületünk külső állaga évről, évre romlik, egyre siralmasabb képet mutat.

182

Sajnálatos módon hasonló képet mutat a Szolnoki Törvényszék másik épülete, a Szolnok, Baross út 1. szám alatti épület is, ahol a Bírósági Gazdasági Hivatal, illetve a cégbíróságunk van elhelyezve. Ismeretes, hogy az épület bővítésére és felújítására vonatkozó kiviteli tervek 2010. évben elkészültek és a Szolnok Megyei Jogú Város jegyzője, mint építésügyi hatóság határozatában 2010. december 21-én az épületre vonatkozó építési engedélyt megadta. A kiviteli tervek ehhez kapcsolódóan 2011. novemberére teljes körűen minden egyes részletre kiterjedően elkészültek oly módon, hogy a Szolnoki Törvényszék, a Szolnoki Járásbíróság, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mellett az épületben kerülne elhelyezésre a Szolnoki Bírósági Gazdasági Hivatal, valamint a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága is. 2012. évben végleges megállapodás született a Szolnoki Városi Ügyészség elhelyezésével kapcsolatban is, amely szerint a már említett pénzeszköz átadással a Szolnoki Városi Ügyészség kiköltözne az épületből egy új ügyészségi épületbe (amelyre feltehetően 2014. évben kerül sor). Ezáltal minden egyes akadály elhárult és megindulhatna a Szolnoki Törvényszék épületének bővítése, illetve felújítása egy kivitelezői pályázat kiírásával. Természetesen ismerjük az ország bíróságainak helyzetét, és a költségvetésünk lehetőségeit is, de az előbb felsorolt nyomós érvek és indokok alapján kiemelten kérném az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatékony segítségét ahhoz, hogy 2014. évben a Szolnoki Törvényszék épületének rekonstrukciója ténylegesen is elkezdődhessen. A tájékoztató kitért a tárgyi feltételek körében a számítástechnikai és irodatechnikai eszközök elavultságára. Az elavultság olyan mértéket ért már el, amely csak központi intézkedés keretében orvosolható. Ezért kérném ebben is az Országos Bírósági Hivatal elnökének a segítségét.

183

18. EGYEBEK.

A tájékoztató befejezéseként szeretném megköszönni valamennyi bíró kollégának, a törvényszék és minden járásbíróság dolgozójának a 2012. évben végzett felelősségteljes, színvonalas, lelkiismeretes munkáját és tisztes helytállását, valamint szeretném megköszönni az Országos Bírósági Hivatal elnökének és munkatársainak a törvényszékünk munkájához nyújtott segítségüket és támogatásukat. Mindenkinek kiegyensúlyozott életkörülményeket és jó egészséget kívánok.

S z o l n o k, 2012. április 16.

Dr. Nánási Illés a törvényszék elnöke

184

Mellékletek tartalomjegyzéke:

1.

A Szolnoki Törvényszék és bíróságai engedélyezett tényleges/dolgozó bírói, titkári, fogalmazói, tisztviselői-írnoki, fizikai alkalmazotti létszámhelyzete 2012. január 01. napján

2.

A Szolnoki Törvényszék és bíróságai engedélyezett (tényleges/dolgozó) bírói, titkári, fogalmazói, tisztviselői-írnoki, fizikai alkalmazotti létszámhelyzete 2012. december 31. napján

3.

A Szolnoki Törvényszék és bíróságai tényleges bírói, titkári, fogalmazói, tisztviselőiírnoki, létszáma 2012. december 31. napján ügyszak szerinti bontásban

4.

A Szolnoki Törvényszéken a bírákra eső titkári és igazságügyi alkalmazotti létszám 2012. december 31. napján

5.

Vezetői létszám 2012. december 31. napján

6.

Egy bírósági vezetőre jutó engedélyezett tényleges/dolgozó bírák száma 2012 évben

7.

A törvényszéken és bíróságain 2012. december 31. napján betöltött álláshelyek gyakorlati idő és nemek szerinti megoszlása

8.

Bírósági titkárok, bírák kor és nem szerinti megoszlása a törvényszéken és bíróságain 2012. december 31. napján (a bírák számához is viszonyítva)

9.

Bírósági titkárok létszáma 2012 évben havi bontásban

10.

Bírósági fogalmazók kor és nem szerinti megoszlása a törvényszéken és bíróságain 2012. december 31. napján

11.

A Szolnoki Törvényszéken és bíróságain betöltött bírósági ügyintézői álláshelyek gyakorlati idő és nemek szerinti megoszlása 2012. január 1. napján és december 31. napján

12.

Igazságügyi alkalmazottak tényleges létszámának nemek szerinti megoszlása 2012. december 31. napján

13.

A Szolnoki Törvényszék, valamint a felügyelete alá tartozó helyi bíróságok ügyforgalma 2010-2011-2012. évben

14.

Ügyforgalmi adatok 2012. évben érkezett, befejezett, folyamatban maradt ügyek száma összesen a törvényszék és valamennyi helyi bírósága adatai országos összehasonlításban

15.

A Szolnoki Törvényszék megosztásban 2012 évben

16.

Ügyforgalmi adatok 2012. évben (érkezett, befejezett, folyamatban maradt ügyek száma) a törvényszék valamennyi helyi bírósága adatai országos összehasonlításban

helyi

bíróságainak

ügyforgalma

ügyszakonkénti

185 17.

A Szolnoki Törvényszék ügyforgalma – elsőfokú ügyek 2010-2011-2012. évben

18.

A törvényszék ügyforgalma (elsőfokú ügyek) 2012. (évben érkezett, befejezett, folyamatban maradt ügyek száma csőd- felszámolási és érdemi cégadatokkal együtt) országos összehasonlításban

19.

A törvényszék első- és másodfokú peres (büntető, civilisztikai) ügyforgalma 2012. évben

20.

A Szolnoki Törvényszék ügyforgalma – fellebbezett ügyek 2010-2011-2012. évben

21.

A törvényszék ügyforgalma (fellebbezett ügyek) 2012. évben (érkezett, befejezett, folyamatban maradt ügyek száma) országos összehasonlításban

22.

A helyi bíróságoknál 2012. december 31-én folyamatban maradt ügyek időtartamának alakulása bíróságonként

23

A helyi bíróságoknál 2011. december 31-én folyamatban maradt ügyek időtartamának alakulása bíróságonként

24.

Befejezett, ill. folyamatban maradt peres ügy pertartamának alakulása 2012. évben a Szolnoki Törvényszéken

25.

Befejezett, ill. folyamatban maradt ügyek pertartamának alakulása 2011 évben a JászNagykun-Szolnok Megyei Bíróságon

26.

Szabálysértési ügyforgalom a Szolnoki Törvényszék felügyelete alá tartozó helyi bíróságoknál 2011-2012. évben

27.

2010-2011-2012. évi ügyforgalom szabadságvesztés végrehajtási, büntetés-végrehajtási bírói ügyeknél

28.

Egy polgári tanácsra eső havi átlagos érkezés és a tanácsok sorszámának változása a helyi bíróságnál 2012. év folyamán

29.

Egy polgári tanácsra eső havi átlagos befejezés és a tanácsok sorszámának változása a helyi bíróságnál 2012. év folyamán

30.

Egy büntető tanácsra eső havi átlagos érkezés és a tanácsok sorszámának változása a helyi bíróságnál (Bny. ügyek nélkül) 2012. év folyamán

31.

Egy büntető tanácsra eső havi átlagos befejezés és a tanácsok sorszámának változása a helyi bíróságnál (Bny. ügyek nélkül) 2012. év folyamán

32.

A Szolnoki Törvényszék által büntető ügyekben hozott másodfokú határozatai az elbírálás módja szerint helyi bíróságonként 2012. évben

33.

A Szolnoki Törvényszék által büntető ügyekben másodfokon hozott határozatok az elbírálás eredménye szerint, helyi bíróságonként és bíránként 2012. évben

34.

2012. évben a Kúriáról visszaérkezett másodfokú határozatok büntető ügyszakban

186 35.

2012. évben Ítélőtábláktól visszaérkezett másodfokú határozatok büntető ügyszakban

36.

2012. évben a Szolnoki Törvényszék által polgári, gazdasági, munkaügyi ügyekben hozott másodfokú határozatok az elbírálás módja szerint, helyi bíróságonként

37.

A Szolnoki Törvényszék polgári, gazdasági, munkaügyi tanácsok által hozott másodfokú határozatok az elbírálás módja szerint, helyi bíróságonként 2012. évben.

38.

2012. évben a Kúriáról visszaérkezett másodfokú határozatok polgári-, gazdasági ügyszakban

39.

2012. évben ítélőtáblákról visszaérkezett másodfokú határozatok polgári-, gazdasági ügyszakban

40.

A Szolnoki Törvényszékről és bíróságairól a központi képzéseken való részvétel 2012. évben (bírák, titkárok)

41.

Bírák munkájának értékelése és eredménye 2012 évben

42.

A Szolnoki Törvényszéken a „Nyitott bíróságok” program alakulása 2012 évben

43.

A Szolnoki Törvényszék és illetékességi területéhez tartozó bírósági épületek biztonsági helyzete

44.

A Szolnoki Törvényszék és illetékességi területéhez tartozó bírósági épületek bemutatása

45.

A Szolnoki Törvényszék és illetékességi területéhez tartozó bírósági épületek bútorzatának állapota

46

A bírák és titkárok nyelvismerete

6

Recommend Documents