6

A BGF KVIK kulturális – tudományos folyóirata 2010/6

Az Az

az Alma Mater folyóirat jogutódjaként jött létre. a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

Főszerkesztő: Dr. Hamar Farkas PhD Szerkesztőbizottság: Dr. Gundel János CSc Dr. Hámori Antal PhD Dr. Kéri András Dr. Kovácsné Dr. Székely Ilona Somogyiné Förgeteg Katalin Dr. Szőllős Péter PhD Dr. Török Hilda CSc Szerkesztőség: 1054 Budapest, Alkotmány u. 9-11. Tel: +36-1/374-62-40 Felelős kiadó: Dr. Zimányi Krisztina PhD BGF-KVIK dékán

Borító és lapterv: Czeizel Balázs Tördelés: Tóth Katalin Nyomda: BGF-KKK Házinyomdája Felelős vezető: Tóth Imre Példányszám: 500 pld Ívszám: 16,2 a/5 ív ISSN: 1789-2643

Tartalomjegyzék Tudományos eredmények Dr. Aszódi Ilona CSc: Operálunk vagy boncolunk? Felszámolás vagy reorganizáció? Csongrádi Gyöngyi: A válság hatása a nonprofit szektorra Dr. Jármai Erzsébet Mária PhD: Az oktatás potenciális perspektívái a munkaerő-piac versenyképességének javításában és a humán erőforrás értéknövelése terén Szontagh Istvánné: A kompetenciaalapú képzéshez vezető út Hallgatói kutatások Ebaugh Anna: Jól bevált szállodai tréningmódszerek az Egyesült Államokból Panka Zoltán: Áruhamisítás – fogyasztóvédelem történeti megközelítésben

CIVILIZÁCIÓ Dr. Kéri András: Az ismeretlen új olajhatalom: Egyenlítői-Guinea I.

14 24 33

43 56

ÉRZÉK-VILÁG Mai maja költők: Indián költemények (Kéri András fordításai) NÉZŐPONT Medvéné dr. Szabad Katalin CSc: A BGF 2010. évi felvételi eredményei a számok tükrében Dr. Hámori Antal PhD: A hivatás-választás etikai jelentősége

7

67

72 87

93

Szerzőink Dr. Aszódi Ilona CSc, főiskolai docens BGF KKK Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, osztályvezető Csongrádi Gyöngyi adjunktus BGF PSZK Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Ebaugh Anna BGF KVIK Idegenforgalmi- és Szálloda szakirány volt hallgatója Dr. Hámori Antal PhD, főiskolai docens BGF KVIK Vendéglátás Intézeti Tanszék Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának köztestületi tagja Dr. Jármai Erzsébet Mária PhD, főiskolai docens BGF KVIK Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Dr. Kéri András főiskolai docens BGF KVIK Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék Medvéné dr. Szabad Katalin CSc, főiskolai tanár BGF rektorhelyettes Dr. Panka Zoltán Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalának kiemelt főnyomozója, megbízott csoportvezető BGF KVIF újabb diplomás képzésének volt hallgatója Szontagh Istvánné adjunktus, PhD hallgató BGF KVIK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

Aszódi Ilona OPERÁLUNK VAGY BONCOLUNK? Felszámolás vagy reorganizáció?

v Történeti áttekintés

A liberálkapitalizmusban találkozunk először a hitelezőknek különféle szempontok szerinti osztályokra való bontásával.

Az árutermelő társadalmak kialakulása természetesen magában hordozza a csődjog kialakulásának csíráit is. Már a római jogban jelentkeznek azok az elvek, amelyek később az egységes csődjogi rendszer kialakulásához vezetnek, de az „adós fizess!” elvnél a döntő momentum még a büntetés volt, és nem az, hogy a hitelező valamilyen módon visszakapja a pénzét. A hitelezői érdek kielégítése a XVI. században, a német jogban került előtérbe. Ennek oka a liberálkapitalizmus kibontakozása és a tengeri kereskedelem megindítása. A XIX. századtól pedig mind a mai napig az elsőrendű cél az, hogy a hitelezőt hozzájuttassa a jogos követeléséhez. A kialakulás időszakában az egyes országok jogrendjében eltérések mutatkoznak. A francia típusú jogrendszerekben a csődeljárás alanyává csak kereskedő válhatott, a német jogban mindenki lehet alany, de a kereskedőre szigorúbb jogszabály vonatkozik. Így például köteles volt csődöt kérni a kereskedő maga ellen, ha tartozásainak nem tudott eleget tenni. Az úgynevezett „csalárd csőd” pedig mindenhol büntetőjogi konzekvenciát vont maga után. Aki könyvét, vagyonmérlegét meghamisította, nem lehetett tagja a részvénytársaságnak sem.

A Magyarországon megjelent első magyar nyelven publikált törvények között említhető éppen a csődeljárást szabályozó 1840: XXII. tv. is. Az 1825-1848 közötti reformkorszakot megelőzően a törvények nyelve a latin volt. Az ezt követő 1881. évi XVII. tc., amely már a kiegyezés után jött létre, hosszú életűnek bizonyult. Nem mondhatjuk tehát azt, hogy hazánk minden előzmény nélkül alkotta meg a kelet-közép-európai országok közül a felszámolási eljárás szabályozását. Bár Magyarországon is elterjedt az a nézet, hogy a „csőd az értékmegsemmisítés legros�szabb fajtája, és ráadásul a legdrágább adósságtörlesztő eljárás, mert veszendőbe megy a gazdálkodó szervezet kapcsolatrendszere, ismeretei” (Apáthy István), a XIX. század első felében hazánkban is kialakult, és tért kapott az osztrák mintán alapuló csődeljárás. Hazánk a liberálkapitalista modellt vette át, amelyben a csődeljárás főszereplői az adós és a hitelezők voltak, és a csőd megnyitása bármilyen összegű követelésnél lehetséges volt. Ez azt jelentette, hogy az adós elvesztette rendelkezési és kezelési jogát a csődtömeggel

7

TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

egyszerűen más vállalatokkal vonták össze. A termelőszövetkezetek esetén kényszerfelszámolás elvileg is csak akkor jöhetett szóba, ha a törvényességi felügyeleti szerv a veszteséges gazdálkodás miatt a szövetkezetet feloszlatta. A szanálás is lehetőséget adott volna átszervezésre, hiszen már maga a neve is „vérátömlesztést” jelent szabad fordításban. A hozzá fűzött reményeket azonban nem tölthette be, részben a szabályozás, részben a tapasztalat hiánya miatt. Ez előrevetítette egy új, egységes, magas szintű jogszabály létrehozását, kibocsátásra került egy törvényerejű rendelet. Az 1986. évi 11. tvr. hatálya valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjedt, és csak a felszámolási eljárás megindítását megelőző kötelező egyeztetési eljárást, az állami szanálási eljárást és a felszámolási eljárást foglalta magában. Legfontosabb elvének a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztonságának elősegítését, illetőleg a tartós fizetésképtelenség bekövetkezésének megelőzését tartotta. Alapvető szempontként emelte ki a hitelezők érdekeinek védelmét és a döntés pártatlanságának biztosítását. Nem engedte meg azonban azt, hogy a gazdálkodó szervezet maga kísérelje meg önmaga megmentését, csődeljárás útján. A csődeljárást is magában foglaló szabályozásra csak a rendszerváltoztatás után került sor. Az 1991. évi IL. (helyesen: XLIX.) törvény a címében foglaltak szerint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szól. Egyértelmű, hogy egyetlen ország esetén is mennyi jogalkalmazási probléma merül fel, és milyen nehéz olyan jogszabály megalkotása, amely nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével készül, és a felmerülő számtalan gyakorlati probléma megoldásához nyújt segítséget.

szemben, viszont joga volt az eljárásban részt venni. A vagyonfelügyelőt a bíróság nevezte ki, és a hitelezők igénybejelentéseiket 90 napon belül voltak kötelesek megtenni. A vagyonfelügyelő vagyonfelosztási javaslatot készített, amelyben a követeléseket jogcím és összeg tekintetében megrostálták, és a peren kívüli egyezség létrehozására törekedtek. A II. világháborút követően kialakult direkt tervutasításos gazdaságirányítási rendszernek a csőd intézményére nem volt szüksége, hiszen a gazdálkodó szerveknek nem volt élő kapcsolatuk a piaccal. Eredményességük nem a tényleges üzleti sikereiken, hanem központilag előírt mutatók el-, vagy el nem érésén múlik. Az úgynevezett új gazdaságirányítási mechanizmus 1968-as bevezetésével megváltozott a közgazdasági kép, és ma már egyre inkább kialakul az az álláspont, hogy ha az 1968-as reform elképzeléseit konzekvensen végrehajtjuk, elengedhetetlen lett volna a fizetésképtelenségi eljárás jogszabállyal történő rendezése. Ez azonban elmaradt. Azt viszont el lehet mondani, hogy a pénzügyi nehézségek rendezésére történtek kísérletek, hiszen először az állami vállalatok veszteségének rendezéséről jelent meg rendelet, majd a termelőszövetkezetek vonatkozásában is megjelent egy hasonló tartalmú és célú jogszabály. Ezeknek az volt a közös jellemzője, hogy a gazdálkodó szervek felszámolását szanálás előzte meg, amely lényegében egy pénzügyi-gazdasági rendezési kísérletnek volt tekinthető. Természetesen ezek a rendeletek a szanálás kérdésével foglalkoztak elsődlegesen. Ez lényegében azt jelentette, hogy a vállalatokról magának a gazdálkodó szervezetnek a megkérdezése nélkül, mintegy a feje felett született meg a döntés. Így nem volt csoda, hogy formailag minden szanálás sikeresen végződött, a megmenthetetlen cégeket pedig

8

Aszódi Ilona · OPERÁLUNK VAGY BONCOLUNK? felszámolás vagy reorganizáció?

latosan minden intézkedés megtételére a felszámoló jogosult. A szervezet volt vezetőjének jogköre a felszámolási eljárás során egyszer újul meg: ha az adós a felszámolási eljárás során egyezséget kíván kötni a hitelezőkkel és az egyezség körében vonandó vagyon meghatározására, illetve a különböző hitelezői csoportok kielégítésére tehet javaslatot. Az egyezségi tárgyaláson a felszámoló ugyan részt vesz, de ott az egyezség – a bíróság előtt – a volt vezető és a hitelezők között jöhet létre. Természetesen, ez az egyik formája lehet a reorganizációnak, bár az esetek legnagyobb részében csak fizetési halasztást, átütemezést vagy részletfizetést jelent. A felszámoló elláthatja a törvényben előírt „boncnoki” feladatot, felméri az adós vagyonát, a lehető legmagasabb piaci áron értékesíti azt pályázat vagy árverés útján, a dolgozókat pedig „szélnek ereszti”, erejéhez mérten kifizeti a végkielégítést vagy sem. Ma még ritka eset, de azért előfordul a reorganizáció: azaz az átszervezés. Több formáját alkalmazzák a gyakorlatban: legtöbbször az történik, hogy a nyereséges tevékenységet kiszervezik a vagyonból. A megvalósítás egyszerű: gazdasági társaságo(ka)t alapítanak ezekre a tevékenységre, ellátják őket minimális vagyonnal és „sorsukra hagyják őket”, ússzanak, ha tudnak. Lehetséges a karcsúsítás: ekkor fennmarad a teljes entitás és csak csekély módosításokat végeznek a gyógyítására, mint orvosok. Remélik, hogy a konzervatív kezelés is elegendő, de ha nem, akkor „felnyitják” a beteg testét és kioperálják a beteg gócot. Ennek nagy az előnye, de fennállnak a veszélyei is: részben kevés dolgozót és egzisztenciát érint, de könnyen hozhat halálos eredményt és korboncnoki feladatot.

Az UNCITRAL, az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Szervezete több mint egy évtizedes ülésezés után megalkotta azt a Model Law-t, amely eljárási kérdéseket szabályoz azokban az esetekben, amikor a fizetésképtelen adós vagyona több ország területén található. Az Európai Unió Tanácsa pedig 2000. május 29-én 1346/2000 EK rendeletével megkísérelte a több államra kiterjedő fizetésképtelenségi eljárások egységes, megfelelő és hatékony működésének szabályozását. Az itt felsorolt jogszabályok eljárásjogi jellegűek, a felszámoló és a bíróság eljárása a hitelezők érdekeit védi. A 70 ország részvételével működő, az ENSZ és az EU jogalkotó szerveiben tanácskozó, véleményező státusszal rendelkező INSOL International (és európai szerve az INSOLEurope) viszont Apáthy István fent idézett elvét vallva több ajánlást dolgozott ki. Ezek az anyagi jog terén kínálnak lehetőségeket bármilyen szabályozású és fejlettségű ország számára ahhoz, hogy a bajba került cégek fizetésképtelensége elkerülhető legyen, illetve, ha már azzá váltak, úgy lehessen a válságot kezelni, hogy abból reorganizáció, restruktúrálás vagy egyéb értékmentő megoldás útján életképes és a gazdasági életet élénkítő vállalkozássá váljanak.

Mi a különbség a felszámolás és a reorganizáció között? A felszámolási eljárást az adós fizetésképtelensége esetén a bíróság állapítja meg, és az erről szóló, a fizetésképtelenség tényét megállapító végzésében felszámolót rendel ki. Ezzel egyidejűleg az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a vagyonnal kapcsolatos minden rendelkezési joga megszűnik és azzal kapcso-

9


Mit ajánl a nemzetközi tapasztalat? Az INSOLEurope (korábban European Insolvency Practitioners Association – EIPA) azokat az európai szakembereket tömöríti, akik a fizetésképtelenségre, csődeljárásra és vállalkozások talpra állítására és reorganizációjára szakosodtak. A szervezetet 1981-ben alapították. Az INSOLEurope céljai és stratégiája: • a fizetésképtelenséggel, csődeljárással és a vállalkozások talpra állításával foglalkozó törvények és gyakorlat tanulmányozásának és értékelésének irányítása Európában, • a fizetésképtelenséggel, csődeljárással és a vállalkozások talpra állításával kapcsolatos technikai módszerek és információk terjesztése.

Az INSOLEurope 8 alapelve Az elmúlt 30 év során a pénzügyi intézmények egyre inkább felismerték, hogy – mint hitelezők – nagyobb mértékben számíthatnak kihelyezett pénzeik megtérülésére, ha a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokat tervezett módon támogatják, és megfelelő intézkedésekkel igyekeznek megmenteni, ahelyett, hogy a hivatalos csődeljárásba kényszerítenék őket. Ez a felismerés egybeesett egyes szabályozó és hatósági szervek erőfeszítéseivel, amelyekkel arra kívánták ösztönözni a pénzügyi intézményeket, hogy működjenek együtt egymással, amikor olyan adósokkal foglalkoznak, amelyek mindannyiuknak tartoznak, különösen, amikor nagy összegű adósságokról van szó. A világ egyes részein a jogi szabályozások szívesen támogatták azokat a kezdeményezéseket, amelyeket abból a célból vezettek be, hogy bátorítsák a hitelezőket a nehézségek-

10

kel küszködő adósok közös támogatására. Ezek kiterjednek – amennyiben életképes alternatívák is lehetségesek – a súlyos üzleti kudarcok társadalmi és gazdasági hatásainak elkerülésére, a pénzintézetek olyan kárainak csökkentésére, amelyeket az adósok váratlan és jelentős kudarcai okoznak, valamint a még szélesebb körű gazdasági károk elkerülésére. Bár a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósokkal való összehangolt foglalkozásból származó előnyök a gazdasági recessziók idején a leginkább szembetűnőek, az alkalmazott módszerek általánosabban is elfogadást nyertek. Az összehangolt reakció, ha semmi mást nem, legalább időt biztosít az adós mulasztásainak kezeléséhez, de legfőképpen arról van szó, hogy az ilyen megközelítések lehetővé teszik azoknak a lehetőségeknek a feltárását és értékelését, amelyek biztosíthatják a formális fizetésképtelenségi eljárás lebonyolítása helyett a konszenzuson alapuló megállapodások megkötését. Első alapelv: „minden jelentős hitelező” számbavétele és igényének kielégítése Amikor az adós nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, minden jelentős hitelezőnek fel kell készülnie a többiekkel való együttműködésre, hogy elegendő időt biztosítsanak az adósra vonatkozó információk beszerzéséhez, értékeléséhez és a pénzügyi problémák leküzdésére vonatkozó ajánlatok elkészítéséhez, értékeléséhez. Kivéve persze azt az esetet, amikor az események ilyen lefolyása nem biztosítható. Bár a fő érdek és mozgatóerő a több hitelező segítségével történő átszervezések globális megközelítésére a pénzügyi szakma és más hivatalos testületek felől indult ki, az alapelvek által hangsúlyozott megközelítés megfe-


lelő esetekben olyan hitelezőkre is alkalmazható, amelyek nem pénzintézetek, hanem fontosabb vevők vagy beszállítók.

folyamat alatt – a jelentős hitelezőket.

Második alapelv: „a fizetési haladék kezdete”

A fizetési haladék időszakában az adósnak időben és az ésszerűen szükséges mértékben biztosítania kell a jelentős hitelezők, illetve szakmai tanácsadóik számára a hozzáférést minden, az adós eszközeire, forrásaira, üzleti tevékenységére és kilátásaira vonatkozó szükséges információhoz, hogy lehetővé tegye a hitelezők számára pénzügyi helyzetük megfelelő értékelését, az adós számára pedig ajánlatok tételét a fő hitelezők számára.

Az egyik problematikus terület az időszak kezdetének meghatározása, amikor az alapelvek és a fizetési haladék időszakra vonatkozó intézkedések életbe lépnek, vagyis a fizetési haladék kezdete. Általános gyakorlat, hogy a hitelezők azt a napot választják a fizetési haladék kezdetéül, amikor őket együttesen az adós vagy egy másik pénzügyi hitelező először értesíti arról, hogy gyűlést hívott össze. A fizetési haladék ideje alatt minden fontos hitelezőnek vállalnia kell, hogy az adóstól való függés csökkentése érdekében tartózkodik attól, hogy intézkedéseket tegyen követelései érvényesítésére. Joggal várja el viszont, hogy a fizetési haladék ideje alatt más hitelezőkhöz képest ő se kerüljön hátrányos helyzetbe. Harmadik alapelv: Az adósi magatartás A fizetési haladék időszaka alatt az adós nem tehet semmi olyat, ami kedvezőtlenül érintheti a fő hitelezők várható kielégítését a haladék időszak kezdő időpontjában fennálló állapothoz képest. Negyedik alapelv: „a jelentős hitelezők” A jelentős hitelezők érdekeit az szolgálja legjobban, ha a pénzügyi nehézségekkel küszködő adósnak összehangolt választ adnak. Ezt a koordinációt egy vagy több kiválasztott koordinációs bizottság felállításával és olyan szakmai tanácsadók megbízásával lehet megkönnyíteni, akik támogatják és tanáccsal látják el a bizottságokat, valamint – az egész

Ötödik alapelv: „hozzáférés biztosítása”

Hatodik alapelv: „a jogszabályok betartása” Az adós pénzügyi problémáinak megoldására vonatkozó ajánlatoknak, és amen�nyire lehetséges, a fizetési haladékot biztosító egyezségeknek a jelentős hitelezők között meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak és a jelentős hitelezők között a fizetési haladék kezdetekor fennálló relatív pozíciónak is. Hetedik alapelv: „a bizalmi elv” Az adós eszközeire, forrásaira és üzleti tevékenységére nézve a beszerzett információkat és az adós pénzügyi problémáinak megoldására vonatkozó ajánlatokat minden jelentős hitelező rendelkezésére kell bocsátani, azt azonban nekik – hacsak már nem nyilvánosan hozzáférhetőek – bizalmasan kell kezelniük. Nyolcadik alapelv: új pénz Ha a fizetési haladék ideje alatt vagy valamilyen szanálási vagy átszervezési ajánlat

11


egyúttal a vagyonfelügyelő intézményét vezették be. Ugyanakkor az „önkéntes” csődök száma az előző évihez képest drasztikusan csökkent, s mind a mai napig nem éri el a kívánt számot. • A felszámolási eljárás során – bár a sok-sok módosítás egyike lehetőséget adott a vagyonfelügyelő alkalmazására – az adósnak minden lehetősége megvan a vagyon kimentésére. A felszámolónak az „elveszett” vagyon visszaszerzésére szinte semmi lehetősége nincs. • A felszámolási eljárásban kötendő egyezség csaknem megoldhatatlan. Szinte mindenki ellenzi: a hitelezők, a felszámoló és kellő tapasztalat híján gyakran a bíróság is. • A hitelező által indított felszámolási eljárásokban az adósok gyakran meg sem találhatóak, sem a cég, sem a cégvezetés. Segítséget a felszámoló nem kaphat: a cégnyilvántartás nem naprakész, a rendőrség nem foglalkozik a feljelentésekkel. • A felszámoló vagyon hiányában az esetek legalább 70%-ában nem jut hozzá a díjához, a vagyon még erre sem elegendő.

keretében kiegészítő pénzösszegeket folyósítanak az adósnak, akkor az ilyen összegek visszafizetésének – amennyire ez kivitelezhető –, elsőbbséget kell biztosítani a jelentős hitelezőkkel szembeni egyéb adósságok, illetve követelések kiegyenlítésével szemben.

A nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével hogyan kell eredményesen végrehajtani a reorganizációt? A rendszerváltónak nevezett 1990-es év hatalmas gazdasági változásai, a privatizáció, a gazdaságtalanul működő egységek gyors tönkremenetele, a tartósan veszteséget termelő formációk gazdasági életből történő mielőbbi kiiktatása érdekében új szabályozás született: az 1991. évi IL. tv. (helyesen XLIX. tv) A parlament alkotta törvény címe „A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról”. E jogszabály vonatkozásában ismét elsők lettünk nemcsak Európában, hanem az egész világon, hiszen ez a törvény az évek során több mint 40 módosításon ment keresztül. A törvény első helyen említette a csődeljárást, azaz a lehetőséget az adós részére, hogy hitelezőivel a 90 napos fizetési moratórium idején egyezséget köthessen: fizetési haladékkal, átütemezéssel, a kötelezettség csökkentésével. Alapvető hibája volt, hogy az adóssal szemben előírta a kötelező csődbejelentést hosszabb ideje fennálló tartozás esetén. A jogszabály hibáját kihasználva sok-sok cég „tett eleget kötelezettségének”, és élvezte a 90, esetleg 120 napos fizetési moratóriumot. A körbetartozások miatt rengeteg hitelező került – önhibáján kívül – adósi pozícióba, és az ország teljes gazdasági csődje fenyegetett. • 1993-ban a kötelező csődbejelentés intézményét törölték a jogszabályból, és

12

Magyarországon a sikeres reorganizációkat a felszámolási eljáráson kívül, bírósági közreműködés nélkül hajtják végre. A válságba került vállalkozás négy alapvetően meghatározó termelési tényezővel, a termékkel, a piaccal, a termelési kultúrával és a managementtel kell rendelkezzen. Ezek azok az alapvető tényezők, amitől egy gyár, egy cég, egy vállalkozás híres vagy sikeres lehet. A minimális követelmény, hogy ebből legalább hárommal rendelkezzék a cég ahhoz, hogy érdemes legyen egyáltalán foglalkozni vele. Ha mondjuk nincs a cégnek megfelelő managementje, az pótolható, illetve segíthető ezen a téren.


Ha nincs piaca, akkor megnézzük, hogy létezik-e olyan stratégia, amivel egyértelműen jövedelemtermelő képessé, tehát forgalomnövelővé tehetjük a cég stratégiáját. Ha nincs a cégnek piacképes terméke, akkor gyakorlatilag nem érdemes egy zöldmezős beruházásba kezdeni. Elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag két elégséges és három szükséges feltétele van a tényleges reorganizáció potenciális meglétének. A következő nagyon fontos szempont a kiválasztásnál, hogy a cégnél a reorganizátor számára megszerezhető tulajdonrész legalább 51% legyen. Ez teljesen egyértelmű mindenki számára, hiszen a reorganizáció egy olyan tulajdonos által irányított lépéssorozat, ami általában a management érdekeivel ellentétes, és olyan hatalmi pozícióban lehet csak ezt végezni, amivel igazából egyszemélyi irányítást kell betölteni. Az előre meghatározható kilépési lehetőség az ilyen jellegű vállalkozásokból döntő fontosságú a pénzügyi befektetők számára. Nem szakmai befektetőkről van szó, akik évekig, évtizedekig a saját meglévő szakmai, illetve termelési kapacitásukat egymást követően, vállalkozások sokaságával, új cégekkel kibővítik, hanem a rendbetételt követően egy viszonylag gyors átfutási idővel, tehát a cég életében gyors reorganizáció után értékesíteni kívánják a rendbetett, prosperáló cégeket, természetesen az elérhető legnagyobb árfolyamnyereséggel. Ez utóbbi akciót a sajátos szakmai nyelven a „reorganizációs exit” fogalomnak nevezzük. Az elhatározott reorganizációs stratégia általában egy három éves reorganizációs terv, amelynek fő megállapítása az, hogy a vállalkozás összességében egy életképes cég és megvan a lehetősége arra, hogy egy nyereséges

13

és pénzügyileg erős vállalkozássá váljék. Erősségei között említhető meg a reorgpotenciál: a különleges szakértelem, a termelési kultúra, a piacon való megfelelő jelenlét és a magas reputációjú márkaneves termékek. A gyengeségek egy részéből úgyszintén reorganizációs potenciálok lehetnek, hiszen ha ezeket kijavítják, akkor előbb-utóbb ezek is profitot termelhetnek. Helyenként a termelési szűk keresztmetszet, az ingatlanon történő terjeszkedés, a magas termelési költségszint, a logisztikai rendszer nem megfelelő volta, a termékfejlesztés és a marketing módszerek átalakításának hiánya, a vezetési információs rendszerek hiánya tekinthetők ilyennek. A reorganizációs tapasztalatok fontosabb vezérelveként az fogalmazható meg, hogy folyamatosan felül kell vizsgálni azt a stratégiát, amely elfogadható a tulajdonos számára is, aminek érdekében az eszközöket alárendelik és adott esetben végre kell hajtani a szükséges változtatásokat. Lehet, hogy a második év végén szükségessé válik az eredeti koncepció felülvizsgálata, módosítása. A stratégia kivitelezhetőségének időhorizontja mindig arányban kell álljon a kitűzött célokkal és az elhatározott feladatokkal. Ez azt jelenti, hogyha az adott fejlesztésnél kétéves stratégiát határoznak meg, és a második év végén kívánnak a vállalkozásból kiszállni, akkor ténylegesen olyan feladatokat kell kitűzni, amelyek két év alatt teljesíthetők és hozzák az elvárt eredményeket. A harmadik sarkalatos pont az emberi tényező kérdésköre, amely az egyik legkényesebb, leglassabban változtatható termelési erőforrás. A menedzsment tapasztalatai és tudása hozzájárulhat ahhoz, hogy az operáció ne váljon boncolássá, hanem állítsa helyre a cég egészséges működését.

Csongrádi Gyöngyi A VÁLSÁG HATÁSA A NONPROFIT SZEKTORRA

v A nonprofit szektor vizsgálata, ennek is elsősorban a marketing és menedzsment oldala, egyre népszerűbb a közgazdasági kutatás témakörében. Nem is kérdés, hogy miért. Ezek a szervezetek bevételeiket elsősorban támogatásokból, szponzoroktól szerzik, de ma már egyre jellemzőbb a saját tevékenységből származó bevételi források megjelenése is. Elsődlegesen azonban az állam az, ami meghatározza a nonprofitok működését, mind jogalkotóként, mind pedig legfőbb támogatóként. A jelen gazdasági helyzetben, amikor a túlélés érdekében a profitorientált szféra is állami támogatásra szorul, és a gazdaság minden rétege érzi a visszaesést, a nonprofit szektor különlegesen nehéz helyzetbe kerül. Itt elsősorban az Egyesült Államokban végzett felmérések eredményeire támaszkodva próbálom bemutatni, hogy hogyan is érzékelhető mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon a gazdasági válság, és milyen következményei lehetnek, illetve hogyan birkóznak meg ezekkel a feladatokkal az amerikai szervezetek. Majd az amerikai példából kiindulva a magyar helyzetet is megvizsgálva a megpróbálom összefoglalni, hogy a nonprofit szféra működését meghatározó különféle tényezőkre hogyan hat a válság.

Végül pedig bemutatom, hogy milyen kilábalást segítő stratégiákat alkalmaztak már sikerrel, illetve lehet alkalmazni a nehéz helyzetbe került szervezeteknek. Az amerikai minta bizonyára tanulságként szolgálhat számunkra is, bár azt tudni kell, hogy a két ország nonprofit szektora eltér egymástól.1 Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a nonprofit menedzsmentnek az óceán túlpartján sokkal nagyobb hagyománya és presztízse van, mint hazánkban.

A gazdasági válság és az azzal összefüggő gazdasági változások A gazdasági visszaesésnek kettős hatása van a nonprofitokra. Egyszerre csökken jelentősen a bevételi oldal és növekszik a közösség igénye. Az alábbiakban bemutatok néhány felmérést, amelyeket az Egyesült Államokban végeztek. Ezen kérdőívezések egyike sem fedi le teljesen a nonprofit szférát, sőt legtöbbjük nem is reprezentatív, de egybehangzóságuk miatt úgy tűnik, eredményeik nem állnak messze a valóságtól, legfeljebb a százalékos arányok nem tükrözik azt hűen. A GiudeStar felmérése szerint az adományok csökkenése a szervezetek 35%-ánál volt megfigyelhető 2008 első 9 hónapjában,

14

Csongrádi GyöNgyi · A VÁLSÁG HATÁSA A NONPROFIT SZEKTORRA

míg egy évvel korábban ez az arány mind- optimizmustól, mivel ezt az ütemet a gazdaössze 19% volt. Ezzel egyidejűleg a csalá- ság jelenlegi állapotában nem tekintik fenndok részéről megnőtt az igény a nonprofit tarthatónak. szervezetek által nyújtott támogatásokra, Magyarországon több tényezőt is figyeamelynek oka a munkanélküliség, az alul- lembe kell venni a szektor helyzetének elemfoglalkoztatottság, valamint a megtakarítá- zésekor. Az 1%-os bevételeket illetően pozisok értékvesztése volt. A felmérés szerint a tív, hogy tovább egyszerűsödött a felajánlás kereslet növekedéséről a nonprofitok 64%-a módja, valamint a nyilatkozatokat azonos számolt be 2008-ban. időben kell leadni, amely könnyít a szerveEgy másik szervezet, a Nonprofit Finance zetek helyzetén, hiszen nem kell hónapokig Fund2 felmérése szerint csak a szervezetek kampányolniuk az esetleges bevételek megkis hányada (12%) tudta pozitív egyenleg- szerzése érdekében. Továbbá lépéseket tett a gel zárni a 2008-as évet, és ennél nem sokkal kormány a Nemzeti Civil Alapprogram átláttöbben (16%) vannak azok, akik nem vártak hatóvá tétele érdekében azzal, hogy bevezették veszteséget a 2009 és 2010-es évre. Ezen a kifogás lehetőségét a törvénysértőnek vélt felül az is kiderült, hogy a nonprofitok 31%- határozatok ellen. Ezzel egyidejűleg azonban nak még annyi pénze sincs, hogy egynél több tovább szigorodtak a közcélú adományozás hónapot fedezni tudjon belőle, és ezt azért is után járó adókedvezmények, amely tovább tartják aggasztónak, mert a válaszadók 52%-a csökkentheti a szektor finanszírozásában a szerint a recesszió 2 évnél tovább fog tartani. lakossági arányt. Azaz a szektor bevételeinek Ez ma már szinte biztosra vehető, hiszen a egyre nagyobb részét az állami támogatások felmérés óta már több mint 1 év telt el. Bár jelentik, amelyek egy gazdasági recesszió és a 2009 harmadik negyedévében az amerikai költségvetési megszorítások együttes hatásaGDP növekedése meghaladta a várakozáso- ként kiszámíthatatlanná válhatnak, főleg úgy, kat, sőt az elmúlt 2 év legmagasabb értéké- hogy az összes állami támogatás közel fele nek számít, az elemzők óva intenek a túlzott nem normatív módon lett meghatározva.3 1. ábra A GDP és az adományok alakulása az USA-ban

Forrás: www.bea.gov (Bureau of Economic Analysis), és The Foundation Center, Foundation Yearbook, 2008 és 2009.

15


Az 1. ábrán az Egyesült Államok GDPjének alakulása látható az előző évekhez viszonyítva, valamint az adományok alakulása, szintén az előző évekhez viszonyítva. A grafikonon látható, hogy egy válság hatására, mint az megfigyelhető a 2001-es évben, az adományozás növekedési üteme is csökken, sőt a későbbi években nominális értéken is csökkenő tendenciát is mutat (2002-ben és 2003-ban). Ugyanakkor az is kivehető, hogy az adományok nagysága sokkal érzékenyebben reagál a gazdasági hatásokra, mint a GDP.4 Ráadásul a negatív sokk nem is feltétlenül azonnal érezteti hatását, hanem sokkal tovább, akár 2-3 évig is eltarthat, mire egy gazdasági sokk után az adományozási kedv ismét helyreáll. A Nonprofit Finance Found korábbi felmérése5 – amelyben a 2001-es recesszió során 6500 közepes méretű nonprofit szervezetet vizsgált – hasonló következtetésre jutott, mint az ábrából leolvasható. Elemzésükben azt is kimutatták, hogy a szervezetek már a kérdéses időszak előtt is deficitről számoltak be, ami később is fennmaradt. Még 2005ben is több volt a veszteségesen működő szervezet, mint 2001 előtt. Ezen felül összefoglalták, hogy a jelenlegi válságnak milyen hatása van a szervezetekre: • az állami-, jótékonysági-, valamint alkalomszerű magánbevételek azonnal csökkennek; • a hitelek drágulnak és korlátozottak; • az alap- és kritikus humán szolgáltatások iránti igény megnövekszik. Az amerikai adatokat bemutató ábrán nem szerepeltek az állami támogatások, amelyek a két ország közti szerkezeti eltérésekből adódóan kisebb arányt képviselnek a szektor bevételi szerkezetében. Ugyanakkor a válság hatását jobban érzékelteti az adomá-

16

nyok nagyságának változása, mert mint azt később látni fogjuk, a kormányzati intézkedéseknek ilyenkor anticiklikus hatás elérése a célja. Másik különbségként azt is meg kell említeni, hogy a bevételi szerkezet eltérése abból is adódik, hogy az Egyesült Államokban inkább a szociális szervezetek vannak túlsúlyban, nálunk inkább az európai szerkezet a jellemző, azaz nagy, és egyre növekszik a szolgáltató és érdekképviseleti szervezetek súlya a szektoron belül. A következő ábrán látható, hogy a magyar idősor nem mutatja ki a gazdasági visszaesés elhúzódó hatását a nonprofit bevételekre vonatkozóan. Ennek oka többek közt az, hogy 2001-ben itt nem volt gazdasági visszaesés, mint az USA-ban (a GDP alakulását irányadónak véve). Másrészt befolyással bírhat az is, hogy az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal nem azonos módon vette. Míg 2001 előtt teljes mintán alapultak a vizsgálatai, 2001 és 2002-re vonatkozóan csak becslések állnak rendelkezésre. A tendenciát az is befolyásolhatja, hogy 2000 és 2003 között az állami támogatások részaránya megnőtt, ami nominálértéken nézve jelentős tényező. De ami talán a leglényegesebb a kérdés tekintetében az az, hogy a 2000-2002 közötti időszakban a jogi szabályozásnak köszönhetően megváltozott a hazai szervezetek környezete. Ide tartozik a támogatók adókedvezményének megváltoztatása, mind a vállalatok, mind pedig a magánszemélyek esetében. De azt a tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon a harmadik szektor még mindig viszonylag fiatal tényező a gazdaságban, és ezért a külső hatások befolyása a szektor működésére jelentősen eltérhet a várakozásoktól. Ezért is lesz érdekes megfigyelni, hogy a jelenlegi válság milyen hatással bír.


2. ábra A GDP és a nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása Magyarországon (1996-2007)

Forrás: KSH * A 2001 és 2002 évi adatok a nonprofit bevételekre vonatkozóan becslések.

A válság hatása a nonprofit szektor finanszírozására A New York-i Foundation Center megfigyelése szerint is csökkent a nonprofitok támogatása a nagyvárosokban, mint például New York, Los Angeles vagy Chicago. Sokuk létét is veszélybe sodorta a pénzügyi válság, mivel ezen szervezetek 85%-a kevesebb mint 3 millió dolláros éves költségvetéssel rendelkezik, és nincs jelentős készpénztartalékuk a működés fenntartására. A jó hír azonban az, hogy ezek a szervezetek az ínséges időkben nagyobb hatással vannak az adományozókra és ennek hatására intenzívebb fundraisinggel – John L. Fisher tapasztalatai szerint – sikerül összegyűjteni a forrásokat. A Donors Forum 2008 őszén végzett felmérést a nonprofit szervezetek széles körében (művészeti-, kulturális-, oktatási-, egészségügyi szervezeteknél) valamint támogató szervezeteknél (alapítványok, közalapítványok és vállalati adományozói programok). Az ered-

17

mények azt mutatják, hogy nem kizárólag a nonprofitok bevételei csökkentek, hanem az alapítványok vagyona is. Az alapítványok 70%-ának tevékenységét jelentős mértékben befolyásolja a letétek nagysága, ugyanakkor a nonprofitok 45%-ának egyáltalán nincs, vagy csökkent a működésre fordítható megtakarítása. A nonprofit szervezetek a kormányzati és a vállalati adományok csökkenését érzik jelentősnek. 29%-uknál csökkentek a kormányzati támogatások, míg 26%-nál nem változtak. Néhányan ugyan azt nyilatkozták, hogy a rendezvények eredményessége csökkent a krízis hatására, de 38% esetében ezen bevételek nőttek. Említést tettek olyan esetekről is, hogy a látogatottság növekedése ellenére, a bevételek csökkentek. A Johns Hopkins Egyetem kutatásában6 a válaszadók 83%-a tapasztalt 2008 szeptembere és 2009 márciusa között pénzügyi problémát. Közel 40%-uk értékelte ezt súlyosnak illetve nagyon súlyosnak. A válaszadók közül


főként színházak és zenekarok, valamint gyermekeket és időseket támogató szervezetek érezték meg ezt a válságot. A válság legfőbb hatásait az alábbiakban foglalták össze: • csökkenő bevételek (a válaszadó szervezetek 51%-a tapasztalt bevétel csökkenést, 35%-uknál csökkentek az állami támogatások). • megemelkedett költségek (elsősorban egészségügyi költségek, amelyek a szervezetek 53%-át érintik, ennek mértéke több mint kétharmaduk esetén meghaladja a 20%-ot) • csökkenő adományok (az esetek 80%ában) • csökkenő cash-flow a késedelmes kormányzati kifizetések (37%-nál) és a hitelezési megszorítások miatt. A válaszadók jelentős többsége az elkövetkezendő hónapokra is csökkenő bevételekkel számol, elsősorban a magánadományok és a kormányzati támogatások terén. De ezzel együtt is a szervezetek több mint fele nyilatkozta, hogy cash-flow problémával küzd.

A harmadik szektor kínálati oldalának változása A Donors Forum kutatása során a kereslet növekedéséről a nonprofitok kétharmada számolt be. A Johns Hopkins Egyetem felmérésében résztvevők körében a gyermekekkel, idősekkel, szegényekkel és fogyatékosokkal foglalkozó szervezetek bővítették elsősorban a támogatottaik körét. Ez teljes mértékben egybeesik korábbi kutatásaik eredményeivel. Ugyanakkor a recesszió és az ebből következő pénzügyi nyomás ellenére az Egyesült Államokban a nonprofitok széles köre fenntartotta pénzügyi stabilitását és szinten tartotta vagy növelte az általa támogatottak körét,

elsősorban az ügy vonatkozásában sebezhető népesség körében. A keresleti oldal bővülését jelzi az is, hogy a nonprofit vezetők körében7 végzett kutatás kimutatta: a szűkös költségvetések ellenére, a nonprofit területen 24.000 betöltetlen állás van olyan területeken, mint a fundraising és a pénzügy. Ennek oka többek közt a menedzsment fejlődése, valamint a baby-boom-generáció nyugdíjba vonulása. Tapasztalatok szerint azonban nehéz lesz betölteni ezeket a helyeket, mivel általában speciális készségeket igényelnek, nehézséget okoz a szervezetek számára a megfelelő honorálás és nagy a verseny a legjobb jelöltekért. Ugyanakkor korlátozott karrierlehetőségekkel kell a jelölteknek számolniuk. A mikroökonómiai elemzéshez Brown és Johnson (lásd 3. ábra) modelljéből kiindulva, feltételezve a konstans határköltséget, a lineráris keresleti függvényt, valamint Z-t mint kapacitáskorlátot, az alábbi következtetésekre juthatunk, ha a szektor saját tevékenységének bevételeit illetve annak lehetséges változását kívánjuk elemezni. A kereslet növekedésének hatására a keresleti görbe (D) jobbra, felfelé tolódik. Ugyanakkor feltesszük azt is, hogy a nonprofit szektor célja nem a profit maximalizálása, hanem a jólét minél magasabb szintre való juttatása. Ahhoz pedig, hogy megkapjuk a jólét nagyságát, a fogyasztói többlet és a teljes bevétel összegét csökkenteni kell a termeléshez felhasznált erőforrások költségével. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a jólét akkor lesz maximális az eredeti keresleti függvényt nézve, ha a termelés nagysága Q, az ár pedig P lesz, amely megegyezik a határköltség nagyságával. (Abban az esetben, ha Q nagyobb lenne a kapacitás korlátjánál, akkor csak a kapacitás korlátnak megfelelő mennyiséget tud csak előállítani a szervezet.)

18


3. ábra A nonprofit szervezetek jólét maximalizálása növekvő kereslet esetén

Az eltolódott keresleti függvény esetén, ha korábban a termelés (Q) kisebb volt, mint a kapacitás maximuma (Z), akkor a jólét maximalizáló termelés megnő, ennek határa ebben az esetben is megegyezik a kapacitás maximumával (Z). Azaz egyre valószínűbb, hogy a szervezet elér teljesítőképességének határára. Ha már eddig is ennyit termelt a nonprofit vállalat, akkor a termelés a megnövekedett kereslet ellenére sem fog változni. Az árat pedig továbbra is a határköltség nagysága fogja meghatározni. Viszont a válság hatásaként felmerülhet, hogy nem csak a kereslet, hanem a költségek is megnőnek. Ebben az esetben azonban azt a fogyasztókra kell hárítani, magasabb árakat alkalmazva. A jólét ebben az esetben csökkenhet is.

Lehetséges stratégiák a civil szféra számára A túlélésért folytatott harcban a szervezetek többféle stratégiát is alkalmaznak egy-

szerre, ugyanakkor többen összeolvadást fontolgatnak, mint a költségcsökkentés egyik módja. A bevételek növekedését elősegítő tényezőként említik a Donors Forum felmérésében a jó kommunikációt, a rendezvények hangsúlyozását, a marketing növelését, a vezetőség motiválását, újabb adományozók meggyőzését és a szélesebb közönség bevonásának forszírozását. A Johns Hopkins Egyetem hasonló kutatása szerint a pénzügyi feszültséggel szembenéző nonprofit szervezetek jelentős alkalmazkodóképességet mutatnak. Ezt támasztja alá, hogy azon szervezetek 37 illetve 51%-a szerint, amelyek szerint ez a pénzügyi válság súlyos illetve nagyon súlyos, ez a visszaesés kisebb, mint a 2001. szeptember 11-e utáni. A művészeti szervezetek jelentős többsége szerint a jelenlegi pénzügyi problémák minimálisak, vagy mérsékeltek. A korábbi recessziós tapasztalatokkal egybevág az is, hogy míg a forprofit vállalkozások csökkentették az alkalmazottak

19


számát, addig a nonprofit szervezetek növelték azt. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a nonprofit szervezetek a gazdaság anticiklikus szereplői. Ezt a felvetést támasztja alá, hogy az anticiklikus kormányzati intézkedések hatására például 2007 és 2008 között a válaszadó szervezetek teljes működési bevétele 5,9%-kal nőtt. A válaszadók kétharmada ítélte sikeresnek vagy nagyon sikeresnek a pénzügyi válság kezelését. Következtetésként a szervezetek közel háromnegyede képes fenntartani vagy még növelni is azoknak számát, akiket kiszolgálnak, és ez különösképpen igaz a legsebezhetőbb rétegeket megcélzókra. Ahhoz, hogy a nonprofitok eredményesek legyenek egy ilyen gazdasági változással szemben, a szokásostól eltérő megoldásokat is alkalmaznak. Jóval több, mint a szervezetek fele kiemelt figyelmet fordít a forrásszerzésre, legyen az magánszemély, állami, helyi vagy szövetségi kormányzat vagy akár alapítvány. Így megkeresnek új támogatókat is, vagy a régiekkel próbálják mélyíteni a viszonyt.

A szervezetek jelentős része tovább csökkenti a kiadásait, amely elsősorban az adminisztratív kiadások lefaragását jelenti, azaz más szervezetekkel is megpróbálnak együttműködni, befagyasztják a béreket, elhalasztják az új alkalmazottak felvételét, és egyre inkább az önkéntesekre támaszkodnak. Végül pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nonprofitok jelentős része fejleszti marketingjét és képviseletét. A legsikeresebben alkalmazható intézkedések a felmérések szerint: • az intenzívebb fundraising (lásd 4. ábra) • a költségcsökkentés (lásd 5. ábra) • a vállalkozási tevékenység kiterjesztése. A nonprofit menedzserek optimistának tűnnek a jövőt illetően. A válaszadók jelentős része (49%) úgy érzi, hogy az intézkedéseik hatására átvészelik a válságot, 21%-uk szerint a válság jó lehetőség volt arra, hogy a hosszú távú átszervezéseket véghezvigyék, ezért jövőjük biztosított. További 5% véli úgy, hogy a következő évben a feltételek javulni

4. ábra A nonprofitok által alkalmazott bevételnövelô stratégiák a válság alatt

Forrás: Johns Hopkins Nonprofit Listening Post Project Economic Dowturn Sounding, 2009

20


5. ábra A nonprofit vállalatok által alkalmazott költségcsökkentô stratégiák a válság idején

Forrás: Johns Hopkins Nonprofit Listening Post Project Economic Dowturn Sounding, 2009

fognak, ezért nem kell a jelenlegi helyzet miatt aggódni. Nonprofit menedzsereknek, a kuratóriumi tagoknak és a tanácsadóknak három kritikus nézőpontból kell optimalizálniuk a nonprofitok pénzügyi eszközeit: • betéti kockázat: biztosítsák a bankba tett pénzt vagy több bankba helyezzék a pénzt • befektetési kockázat: a befektetés legyen jól diverzifikált és változatos • bevételi kockázat: nem szabad egy bevételi forrástól függeni.

ges legyen likvid pénzeszközünk a rugalmasság érdekében. Ha egy korábbi biztosnak ítélt bevételi forrás bizonytalanná válik, próbáljuk meg a létező piacokon pótolni azt, de ne fogjunk új tevékenységbe, mivel az növeli a kockázatot és a költségeket. Ha olyan szolgáltatásokkal foglalkozunk, amelyek enyhítik a recesszió hatásait, fokozottabban lépjünk fel az állami alapoknál támogatásért.

Uraljuk a bevételeket és a kiadásokat, értékeljük újra a bevételi előrejelzéseket, és ezek alapján tervezzük meg a kiadásokat. Állapodjunk meg előre, hogy hogyan reagálunk a megnövekedett keresletre. A cél az, hogy fenntartsuk a közösség szolgálatát. Ez az is jelentheti, hogy olyan szervezetekkel működjünk együtt, melyek kiegészítik tevékenységünket. Ne ruházzunk be nagy összeget eszközökbe illetve infrastruktúrába. Amennyire lehetsé-

21

Művészeti csoportok költségkímélő bartere A Detroit-i művészeti intézmények összefogtak, hogy kisegítsék egymást. Mivel az adományok csökkentek, kreatív megoldáshoz folyamodtak: megosztották amilyük van. Egy Online program segítségével elcserélik a meglévő erőforrásaikat a szükségesekre, mint például buszok, múzeumi vezetés, előadás vagy irodai hely, de még az olyan értékes immateriális javakat is mint a marketinges szakértelem. (The Detroit News, 2009. április 25.)


a most elköltött dollár határértéke sokkal nagyobb, mint a piacon megtakarítotté, amely a belátható jövőn belül ráadásul jelentős kockázatnak van kitéve.

Tudomásul vesszük-e vagy sem, a gazdasági válság meg fogja változtatni a nonprofit szektort, valamint a teljes gazdaságpolitikáját a nonprofit, vállalat, kormányzat kapcsolatrendszert. A válság hatására, ha egyszer már olyan hatékonnyá tettük a szervezetünket, amennyire lehetséges, át kell gondolnunk, hogyan tudjuk átstrukturálni a szektor munkáját. Nézzünk egy újabb rövid listát, hogyan tudja például a népszerűtlen intézkedés biztonságosabbá tenni a küldetésünket. • A nonprofit szervezeteknek nem szabad, hogy az legyen a fő szerepe hogy megszervezze a szociális küldetést. Inkább közös célokat kell meghatározni az alszektorokon belül. Minden hálózati tagnak a saját területére kell összpontosítani és nem belefolyni mindenbe. Az infrastruktúra nagyban segítheti a kommunikációt és ezen keresztül a hálózatok munkáját. • Sok szervezet be fog zárni. Ideiglenesen mások vehetik át a szerepet, mindaddig, amíg egy új szervezet, vagy hálózat ki nem alakul. A fiatal vezetőkre pedig jelentős szerep vár a kapcsolattartás terén. Ugyanakkor minden szervezetnek ebben a nehéz helyzetben is saját küldetését kell elsősorban szem előtt tartania, és nem árt a Stephen Rockwell által megfogalmazott közgazdasági alapigazságot is megfontolni:

Összegzés Összességében tehát elmondható, hogy a pénzügyi válság, és annak hatásai elérik a nonprofit szektor szereplőit is, de itt más hatásai vannak, mint a vállalati és pénzügyi szférában. Bár a bevételi oldalon hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint a forprofit szervezetek esetében, a szektor termékei, illetve szolgáltatásai iránti kereslet a válság hatására megnő. Ugyanakkor megfelelő irányítás mellett a harmadik szektor szereplői sikeresen túljuthatnak a most felmerülő problémákon, melyben sokat segíthet a korábbi tapasztalatok felhasználása. Legjobb stratégiának az tűnik, hogy a szervezet működését a lehető legtakarékosabbra kell módosítani, melynek eszköze lehet az adminisztratív költségek csökkentésén túl a szervezetek közti együttműködés fejlesztése is. Másrészről pedig a nonprofit szereplőknek be kell látniuk, hogy ugyan nem kell nyereséget termelniük, de tevékenységüknek van határa, és ezt a technikai feltételek mellett elsősorban a bevételi oldal szabja meg, melyre természetesen ők is befolyással vannak.

v

22


HIVATKOZÁSOk Az amerikai nonprofit szektorban inkább a szociális, segélyező szervezetek vannak túlsúlyban, és főként az adományokra támaszkodnak a bevételek területén. Magyarországon ezzel szemben nagyobb a sporttal és oktatással foglalkozó szervezetek aránya, és az állami támogatások jelentik a főbb bevételi forrást. 2 Nonprofit Finance Fund Survey: America’s Nonprofits in Danger 3 Ezzel a témával, valamint a lehetséges következményekkel részletesebben foglalkozik a Civil Szemle 2009. 1-2. számában Bartal Anna Mária. 4 Itt ismét felmerülhet az a probléma, hogy a GDP mennyiben méri egy ország teljesítményét, és mennyiben tükrözi hűen az ott uralkodó állapotokat. Itt is látható, hogy ha olyan mutatót használnánk, mely a jólétet is mutatja, az más képet mutatna, feltéve, hogy az adományok alakulása meghatározza a nonprofit szervezetek, és ezen keresztül az alapítványok működését. 5 A Guide to Navigating the Recession 6 Nem teljeskörűen reprezentatív felmérés. 7 Cohen, T. 1

FELHASZNÁLT IRODALOM BARTAL A. M. (2009): A válság elején. Civil Szemle. VI. évf. 1–2. sz. BROWN, G. JR – JOHNSON, M.B.(1969): Public Utility Pricing and Output Under Risk. The American Economic Review, Vol. 59. No. 1. COHEN, T. (2009): Giving sector needs to adapt to economic crisis In: Inside Philanthropy - philanthropyjournal.blogspot.com/2009 (letöltve: 2009.04.27.) DONORS FORUM (2009): Economic Crisis Weights on Nonprofit Sector, Economic Outlook 2009, www.donorsforum.org FISCHER, J. L.: Economic Crisis Reaches Non-Profit Sector. creditfyi.com A Guide to Navigating the Recession - http://www.nonprofitfinancefund.org NONPROFIT FINANCE FUND SURVEY: America’s Nonprofits in Danger. http:// www.nonprofitfinancefund.org ROCKWELL, S.: How the Economic Crisis Will and Maybe Should Change the Nonprofit Sector. http://www.managementconsultingservices.org/node/167 (letöltve: 2009.01.29.) SALAMON, L. M. – GELLER S. L. – SPENCE K. L.: Impact of the 2007-09 Economic Recession on Nonprofit Organizations. Johns Hopkins University, Communiqué No. 14 SEVENTH ANNUAL GUIDESTAR NONPROFIT SURVEY: Charitable Organizations and the Economy. http://www.guidestar.org/news/features/2008_survey.pdf THE FOUNDATION CENTER: Foundation Yearbook, 2008 és 2009. The Detroit News, 2009. április 25.

23

Jármai Erzsébet Mária AZ OKTATÁS POTENCIÁLIS PERSPEKTÍVÁI A MUNKAERŐ-PIAC VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN ÉS A HUMÁN ERŐFORRÁS ÉRTÉKNÖVELÉSE TERÉN v Az elmúlt 15 évben a munkaerő-piacot érintő változások és a részben ezekből előre látható tendenciák az oktatáspolitikusokat és az autonómiát „élvező” felsőoktatást nyilvánvalóan új irányokba való elmozdulásra, új megoldások keresésére, valamint az eddigitől eltérő gondolkodásmódra késztetik. Ami az oktatás-képzés területét is érinti, az elkövetkezendő években először a demográfiai helyzetből adódó tényekkel kell szembesülni. Olyan mértékű hatást gyakorolnak e tények a gazdaságra, amit már nem lehet a szociálpolitika, illetve a szociális ellátórendszer eszközeivel kezelni; a józan, fejlődésre áhítozó törekvések mindenképpen ki fogják kényszeríteni az oktatáspolitika és a foglalkoztatáspolitika érdemi, egymás felé történő közeledését. A sajnálatos hazai demográfiai adatokból is tükröződő helyzeten nem tud enyhíteni az országot övező környezet sem, mert egész Európát sújtják a lakosság elöregedéséből fakadó gazdasági problémák. 2030-ra a 15 és 64 év közöttiek száma 20,8 millióval csökken.1 A rövidebb távlatok előrejelzései sem derűlátók. A 2018-ig jelzett európai társadalmi struktúraváltozás adatai: a 15-19 évesek száma 1 millióval csökken, a 20-29 évesek száma 9 millióval csökken, az 50-59 évesek száma 5,5 millióval nő.

A magyarországi helyzet az európaiéhoz hasonló: a népességben az idősek2 hányada 2000 és 2020 között 15,1%-ról 20,4%-ra nő, így gazdasági szerepük növekedése fordítottan arányos a fiatal korosztály drámai csökkenésével. A jelentősebb iskolázottsággal, magasabb szakképzettséggel rendelkező fiatal korosztály sem lesz képes a kieső tudástőkét pótolni.3 Az OM becslései szerint is 6-7 éven belül csökken az érettségizők száma.4 Az Európai Unió több fórumon küzdött és küzd a demográfiai folyamatok következményeivel, és kitűzött céljai összhangban vannak a növekedésre, a munkahelyteremtésre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó ún. Lisszaboni Stratégiával. Az aktív munkaerő csökkenése azonban komoly versenyhátrányt okoz, és ebben közrejátszik az idősek alacsony foglalkoztatási aránya is. Figyelemre méltó összehasonlító adat, hogy például a 284 millió lakosú USA-ban 10%-kal magasabb a foglalkoztatási ráta, mint a 455 millió lakosú Európai Unióban. Így az EU tagállamai gazdasága számára létkérdés, hogy az 55 év feletti munkavállalókat a munkaerőpiacon tartsa, és ez által a foglalkoztatottság szintjét növelje. Ez a növekedés záloga és a versenyképesség feltétele. E cél elérésének egyik hatékony eszközét az egész életen át

24

Jármai Erzsébet Mária · AZ OKTATÁS POTENCIÁLIS PERSPEKTÍVÁI...

tartó tanulás (LLL) megvalósítása jelentené, amelyhez a tagállamok 2007 és 2013 közötti időszakra integrált akciótervek kivitelezésére kaptak és kapnak támogatást (Enyedi, 2007). Magyarországon 2003-ban a munkavállaló korú (14-64 év) népesség5 közel 40%-a volt inaktív, ebből 20% ismeretlen okból. A 2008-as hivatalos adatok szerint6 a munkaképes lakosság mindössze 57%-a dolgozott hazánkban. A 45 év felettiek alacsony aktivitása három fő oknak tulajdonítható: • az alacsony iskolázottság • a rokkantnyugdíjasok magas száma • a nyugdíjba vonulás alacsony kora (átlagosan 58 év). Jelen tanulmány az alacsony iskolázottsági szint kihatásait hangsúlyozza, annál is inkább, mert a további két ok is – a későbbiekben látni fogjuk – részben erre vezethető vissza. A felmérések szerint mind az idősek munkában tartása, mind nyugdíj melletti munkavállalása nagymértékben függ a munkavállaló képzettségi szintjétől, tehát az aktív öregedés lehetőségének egyik módja az iskolázottsági szint növelése. Azért nevezzük csak lehetőségnek, mert a foglalkoztatás alapfeltétele a mindenkori hasznosítható tudás, és nem a szakképesítésről kiállított „papír”. Míg a munkaerő-kínálat volumene a demográfiai változások függvénye, szakmai összetétele a szakképzés és a felsőoktatás hatékonyságával, és a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás sikerességével függ össze. Akár arra is következtethetnénk ebből, hogy ha az iskolázottsági szint a foglalkoztatás egyik kulcskérdése, akkor az oktatás expanziójával megoldódott a fiatal korosztály munkaerő-piacra való bejutása. Sajnos ez nem így alakult, mert az 50 év felettiek mellett a fiatal munkavállalók körében a pályakezdők

25

a munkanélküliség szempontjából veszélyeztetett másik csoport, bár a magasabb iskolai végzettségűek létszámaránya közöttük is kisebb. Az IBM által támogatott kutatások eredményeiről a magyar munkaerővel foglalkozó, tavaly megrendezett konferencián – amely a felszólalók egybehangzó üzenetének is tekinthető az oktatás felé – kivétel nélkül minden előadó utalt az iskolai felkészítés hiányosságaira, a szakma- és képzési struktúra korszerűsítésének szükségességére, az élethosszig tartó tanulás formáinak bővítésére (felzárkóztató, át- és továbbképzések stb.). Felszólalásaikban több ízben és különösen hangsúlyozták a nyelvtudás és képességfejlesztés elégtelen voltát. A nyelvismereti statisztikában Magyarország a 27 ország között egy hellyel előzte meg az utolsó előtti országot. A magyar lakosság 70%-a nem beszél idegen nyelvet, 2 idegen nyelvet csak 6%-uk beszél. A nyelvtudás nem csak a munkavégzés eszközéül szolgál, hanem attitűdbefolyásoló tényező is. Ezen a területen is észlelhetők hiányosságok. Az oktatási rendszer a fiatalokat nem készíti fel eléggé, az idősek előtt pedig nem voltak olyan kihívások régebben, mint ma, ami az ismeretelsajátító tanulás eredményességét kétségbe vonta volna. Az oktatásnak tulajdonított hibák7 helytállóak, hiszen a reformok általában felülről jött kezdeményezések, a szemléletváltás pedig a „fejekben” megy végbe. Ma jórészt ugyanazok tanítanak, akik 20-25 éve, és a fiatalok is a régi tanáraik mintáján szocializálódtak. Az oktatást ma még mindig nem jellemzi – eltekintve egy-két kivételtől – az, hogy szükségletelemzést végez és kiszolgálja a vállalatok, a munkaadók, a társadalom igényeit. Az új munkahelyek 80-90%-ához megújuló ismeretek és képességek szükségesek.


A „kékgallérosok” körében például – akik rendkívül keresettek bizonyos ágazatokban – gondot jelent az alkalmazkodó képesség és nyitottság az új technológiák iránt. A felnőtt lakosság több mint 50%-a nem tudja kezelni a számítógépet. E hiányosság jelentőségét mutatja, hogy a gazdaságilag aktívak 36%nak a munkavégzéséhez szükséges a számítógép és az Internet-használat. A pályázatírás lehetőségét sem tudják kellőképpen kihasználni, és a menedzsment-kultúra fejlesztése területén is van tennivaló. A magyar munkakultúra sajátosságai nincsenek összhangban a szervezeti kultúra nemzetközi elvárásaival. Nehézkes az együttműködés és a rugalmas döntések útjában áll a bürokrácia, az adminisztráció és a többlépcsős vezetési hierarchia. A 2009. október 27-én megrendezett Personal Hungary kiállításon hasonló helyzetről számoltak be a HR szakma képviselői: ma a szervezet sokkal jobban fókuszál az emberre és a társas készségekre, mint korábban. A fejlett érzelmi intelligencia alapelvárás, tehát kívánatos lenne, hogy a munkavállaló használja tudatosan képességeit, építse társas kapcsolatait. A csapatépítés mellett szakszerűen kell bánni a belső kommunikációval is, a vezető kommunikációja soha nem lehet esetleges, tudnia kell kezelni a kapcsolatrendszereket, tudnia kell döntéseket delegálni. Bár az oktatás-képzést érintik ezek az észrevételek is, sajnálatos, hogy a konferencia közel 90 résztvevőjéből mindössze ketten képviselték a felsőoktatást. Évek óta kívánatos cél, hogy érdemi együttműködés jöjjön létre a munkaadók és az oktató- képzőintézmények között. 2007-es adatok szerint8 majdnem minden 4. cég kapcsolatban áll a felsőoktatással, ennek a pozitív jelei azonban kevéssé érezhetőek és a mostani válság bizonyára még rontott a helyzeten. A

képzési szerkezet jellege nem követi a hazai munkaerő-piaci kívánalmakat, egyre többen mennek külföldre, bizonyos területeken az előző évek 10%-os tudás-exportjának mértéke9 tovább nő. Érzékelhető az üzleti szférában az a tendencia, hogy kis- vagy közepes vállalkozások kínálnak fel rövid távú tanfolyamokat egyegy kompetencia-csoport vagy részkompetencia fejlesztésére, mintegy „gyorstalpalón” pótolva az iskolai szocializáció során elmulasztott pedagógiai fejlesztések hiányosságait. Ezek a cégek – már méretüknél fogva is – rugalmasan reagálnak a munkaerő-piac változásaira, újabb és újabb igényeire. Gyors alkalmazkodással versenytársként lépnek fel a gazdasági felsőoktatás hasonló „fizetős” kínálata mellett. Élelmes, tehetős nagyvállalatok saját dolgozóik továbbképzésein kiművelt oktatási részlegeiket duzzasztják fel oktatási központokká – felismerve az igény támasztotta piaci rést, és kiélvezve a munkaerő-piacon szerzett hiteles tapasztalat általi fölényüket –, majd lassan elveszik az oktatási és szakképző intézmények „kenyerét”. A gigantikus méretű felsőoktatási intézmények az állami finanszírozás béklyóiban, a nehézkes döntési hierarchia hálójában képtelenek optimális gyorsasággal anticipálni a munkaerő-piac változásait, és ehhez mérten versenyképessé tenni magukat úgy, hogy a minőségi oktatást biztosító oktatói állományt megfelelően motiválják, és elkötelezetté tegyék. Így fordulhat elő, hogy lassanként ugyanez az oktatói gárda adja a bázisát és szakértelmét az üzleti szféra oktatási vállalkozásainak és a feltörekvő, (részben) nem állami finanszírozású felsőoktatási intézményeknek. Mivel a felsőoktatási intézmények széles képzési kínálattal rendelkeznek, és egyre több ágazat munkaerő-ellátottságát biztosít-

26


ják, nemcsak egymás versenytársaivá váltak a tanulókért folyó küzdelemben, hanem a cégek oktatási központjaival, és az oktatási tevékenységre szakosodott KKV-kal is konkurálnak. Nincsenek könnyű helyzetben, amikor maguk a felelős irányítók is kritikával illetik: „… a mai felsőoktatás meglehetősen eltorzult szerkezete a fiatalok tízezreit juttatja piacképtelen felsőfokú végzettséghez. (...) Néhány szigetként működő intézménytől eltekintve sem az oktatás, sem a kutatás nem felel meg az európai elvárásoknak. (...) ..elaprózott a szerkezete, ma több mint 70 intézmény működik Magyarországon. Az egyetemek és főiskolák számának csökkenése indokolt.” 10 Az ilyen és hasonló véleményekkel lehet vitatkozni vagy egyetérteni, de egyet nem lehet tenni: önelégülten figyelni a jelentkezők sokaságának pozitív görbéjét. A munkaerő-piaci jelzések11 nap mint nap eljutnak az intézményekhez, amelyekre olyan színvonalú oktatással kell válaszolni, amely képes megakadályozni azt, hogy végbemenjen a magyar szaktudás értékvesztése. Melyek még azok a társadalmi rétegek, amelyek a felsőoktatás különböző képzéseinek potenciális célcsoportjai lehetnek? Néhány általános adat12 iránymutatóul szolgálhat, illetve további kutatás alapját kínálhatja. A statisztika szerint a magyar munkavállalók 18%-a vesz részt szakképzésben, az EU-s átlag: 32%. A magyar vállalatok 31%-a nyújt valamilyen képzést, az EU25 átlaga: 60%. A vonatkozó vizsgálat megkérdezettjeinek 48%-a szívesen venne részt szakmai továbbképzésen, az idegen nyelvi képzések iránt 78%-uk komolyan érdeklődik. Ami a képességfejlesztést illeti, e téren a közoktatás hiányosságaiból fakadó fogyaté-

kosságokat cipeli a hátán a leendő munkaerő. A pályakezdőkre vonatkozóan megállapították, hogy nem csak a kulcsképességeik alacsony szintje miatt szenvednek hátrányokat, de a felnőtt munka világáról is hiányosak az elképzeléseik. Kevés ismeretük van arról, hogy a különböző munkavégzések során milyen időbeosztással, milyen körülményekkel és munkakörnyezettel kell számolniuk. Mind a mai napig érvényesek olyan 50-60 évvel ezelőtti megállapítások,13 amelyeket a fiatalok elégtelen pályaismerete, téves vagy naiv önismerete miatt hozott helytelen szakmaválasztásáról jegyeztek fel. Tömegesen hagyják el úgy az iskolapadot, hogy még saját érdeklődési körükkel sincsenek tisztában. Egy erre vonatkozó vizsgálat szerint a fiatalok kevésbé részesítik előnyben azokat a szakmákat, ahol szerszámokkal, gépekkel kell dolgozniuk, sokkal inkább olyan munkát szeretnének, ahol döntéseket hozhatnak, függetlenek, önállóak a munkavégzés során. Ugyanakkor éppen az önálló munkavégzés képessége az, amivel kevésbé rendelkeznek, de nehézséget jelent nekik a munkafegyelem és a munkakultúra területén való járatlanságuk is. A munkaügyi központokban jelentkező munkanélküliek sokszor ott találkoznak először az önéletrajz-írás mikéntjével, az állásinterjúkra való felkészülés technikáival, és egyáltalán azzal, hogy képességeiket feltérképezzék és elgondolkozzanak érdeklődési irányaikról. Még a felsőoktatási intézmények kiválasztásakor is domináns motiváció az iskolai osztályzat általi szelekció és a családi ráhatás. Jól látható tehát, hogy a felsőoktatás alapképzésében és a felnőttképzésben résztvevő fiataloknak egyaránt milyen alapképességek fejlesztését kellene pótolniuk a személyes kompetencia-kört illetően a szakmai elméleti

27


alapok tanulása mellett. Mindezeken túlmenően a fejlesztési feladatok fókuszába kerülnek a szociális kompetencia-körből olyan további képességek, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés és a kommunikáció, amelyeknek alacsony szintjét a munkaadók szintén az oktatásnak róják fel. A pedagógiai gyakorlatból szerzett tapasztalatok alátámasztják azt, hogy ezen képességek fejlesztésére az ismeretközlő módszerek alkalmazása nem elegendő. Nyilvánvalóan financiális oka van az eltömegesített felsőoktatásban preferált nagycsoportos ismeretátadó munkaformáknak,14 azonban ez a fajta személytelenné vált oktatás csak tovább generálja a képességhiányos munkaerő-piaci felkészítést. A vonatkozó vizsgálatok eredményei szerint a munkavállalók körében van némi pozitív elmozdulás a felelősség és elkötelezettség terén, de sokkal inkább a szabálykövető magatartás a jellemző, és ezen keresztül a biztonság keresése. Amíg a személyes kompetenciáknak ezen elemeit a félelem befolyásolja, addig nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cég iránti lojalitás-vizsgálatok eredményeinek hátterében sejthető okokat: a fővárosi munkavállalóknak 78%-a áldozná fel hétvégéjét, míg a sokkal kiszolgáltatottabb vidékiek 90%-a. Eközben a megkérdezetteknek csak 46%-a nyilatkozott úgy, hogy élvezi a munkáját, 35%-uknak pusztán megélhetési forrás. A munkájukban élvezetet találó dolgozók nyilvánvalóan nagyobb odaadással végzik feladatukat, mint akik feszültek vagy unatkoznak. Ilyen adatokat látva szintén kétségeink támadhatnak afelől, hogy az adott munkaerő a neki leginkább megfelelő területen dolgozik-e, ami a képességeihez, érdeklődéséhez illeszkedik. Ma már bizonyított tény, hogy pusztán az anyagi ösztönzőkkel nem

lehet hosszú távon hatékony munkavégzést elérni. A pályakezdők egyébként sokkal kevésbé lojálisak, mint az idősebbek, gyorsan váltogatják munkahelyeiket – sokszor kudarcélménnyel –, amit nem tekintenek a szakmai kibontakozás színterének, illetve a fejlődés lehetőségének, és legfőbb motivációjuk a pénz. Ami viszont a formális oktatásnak kedvez, hogy ők oktatási intézményen keresztül képzelik el a tudásszint növelését, az új kompetenciák megszerzését, új tudásterületek elsajátítását. Az oktatási szféra másik potenciális célcsoportja – a fentiekben említettük – az idős munkavállalók köre. Volumenében növekvő, és ezért a foglalkoztatási ráta javítása szempontjából is számottevő réteg. Mindazonáltal, sajnos a rendszerváltozással megjelent munkanélküliség egyik legveszélyeztetettebb csoportja. A szakirodalom15 szerint többféle magyarázat is napvilágot látott, hogy miért éppen az idősek inaktivitása vezeti le a munkanélküliség feszültségét. Ilyenek például hogy: a technológiai változásokkal kevésbé tudnak lépést tartani, kevesebbet ruháznak be tudásuk fejlesztésébe, egészségi problémáik felszaporodnak, bizonyos szakmákban fizikai korlátok akadályozzák a további munkavégzésüket, az idősekkel szemben létezik bizonyos diszkrimináció, az önmagukról alkotott kép eléggé negatív stb. A magyarázatok másik köre szerint az idősek számára a nyugdíjrendszer szívó hatása jelent egyfajta menekülési lehetőséget a munkanélküliség elől. Ha ezek az elméletek relevánsnak is tekinthetők a hazai idősödő korosztály munkaaktivitását illetően, a csoportjellemzőkön túl az egyéni sajátosságok meglehetősen differenciálják e csoport munkaerő-piaci magatartását. A részletek felsorolásának mel-

28


lőzésével a felmérésekből leszűrt legfontosabb tényezőt emeljük ki, amely a többit is befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben. Ez pedig az iskolai végzettség. Akár személyes döntéssel,16 akár külső kényszerrel történik a nyugdíjba vonulás, a magasabb iskolai végzettség a leghatékonyabb megtartó erő. (Egyéb kényszer lehet az egészségi állapot, például a komoly fizikai igénybevételnél hamarabb elhasználódik a szervezet. Ugyanakkor a szellemi munkával foglalkozóknál is – főleg a férfiaknál – gyorsabb egészségi romlás következhet be a munkaerő-piacról való kilépéskor, hiszen az inaktivitás rontja az egészségi állapotot.) Az Európai Uniós elképzelések érvényesítése érdekében végzett összehasonlító kutatások17 pozitív megerősítést adnak az idősek foglalkoztatásához: • ebben az időben teljesedik ki az életük, • korspecifikus családi események ekkorra lecsengenek, • hatékonyságuk nem alacsonyabb, mint a fiataloké, • elegendő tapasztalatuk van szakmailag és emberileg, • kevesebb balesetet okoznak, • kevésbé hajlamosak a munkahely elhagyására, • megbízhatóak, teljesítményük jobban tervezhető, • nem kerülnek többe, mint a fiatalok, • nem vesztegetik energiájukat pozícióharcokkal. Az időskorú munkavállalók erősségei a szervezetre nézve is előnyökkel járnak. • nagy szerepük van/lehet a fiatalok betanításában, • szerepük van a munkaerőhiány megoldásában,

• a szervezetnek előnyös a széthúzottabb korösszetételű munkaerő-állomány, • a korai nyugdíjazás a tapasztalatok és az élőmunka-beruházások elvesztésével jár, • a korhatárok felállítása akadályozza az optimális munkaerő-felvételt. Az említett, gazdasági szempontból is megfontolandó érvek tehát az idősebb munkaerő megtartása és újraalkalmazása mellett szólnak. A 45 év felettiek át- és továbbképzésének egyéb pozitív hatása18 van a munkaerő-piaci helyzetre: a munkavállalónak nő az önbizalma, ami jobb munkateljesítményt von maga után; megelégszik kis előrelépéssel, de nem keres új munkahelyet, mert a biztonság fontosabb számára. Mindezek és az Európai Uniós törekvések ellenére a magyar munkaerő-piacon nem növekedni, hanem csökkenni fog az időskorú munkavállalók aránya. Ennek több oka van. Egyrészt a társadalmi védőháló szerepe jelentős, ezért sokan19 végleg kilépnek a munkaerő-piacról. Másrészt a jogszabályváltozásokkal megszűnt a nyugdíjasok foglalkoztatásának vonzereje mind az érintett, mind pedig a munkaadók számára. Ahogyan a jogszabályi környezet megtartó erőként nem funkcionál az idősek esetében, úgy a jelenlegi gazdasági helyzet pedig a munkahelyi képzések előmozdítását nem ösztönzi. A válság a magyar KKV-k figyelmét a mindennapi túlélésre összpontosította és nem a jövőre, ugyanakkor a munkaerő-piac 75%-át ők foglalkoztatják20 hazánkban. Jelenleg tehát ebben a szférában financiális akadályok vannak elsősorban.

Összefoglalás Összességében elmondható, hogy a fiatalok és az idősebb munkavállalók egyaránt

29


Az Európai Unió sok fórumán hasonló kinyilatkoztatások példázzák azt a szemléletváltást, amely az oktatás jelentőségének újragondolása kapcsán terjedőben van. Az Európai Bizottság EU 2020 Stratégia nevű dokumentumának három célkitűzése közül az első a „tudás révén történő értelmezést” fogalmazza meg. Leszögezi, hogy „a termelékenység növelése, a veszélyeztetett csoportok támogatása, valamint az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelem érdekében fejleszteni kell Európában az oktatást az iskola előtti neveléstől a felsőoktatásig.” Végezetül, de nem utolsó sorban az új kormányzat23 legsürgősebb intézkedései között szintén szerepel a „tudás – oktatás – szakképzés” hármasának reformterve. A foglalkoztatással kapcsolatos információk közül figyelemre méltóak azok a tervek, amelyek az új turisztikai programok keretében az ágazaton belül több százezer munkahely teremtését tűzték ki célul. Láthatjuk, hogy sokféle fórumon, különböző szinteken és területeken foglalkoznak az oktatás megújításával. Mindezek felülről jövő törekvések. A tartalomhoz megadják az elveket, célokat, terveket, szólamokat. A továbbiakban az oktatás napi szereplőinek egyéni hozzáállásán múlik, hogy kinek-kinek mit jelent a tartalom: a humán műveltség tiszteletét, a tisztességes szakmai munkát, a hivatás felelősségét, a becsületet, az egyetemes és morális alapú értékállandóságot a tudásteremtésben. Vagy a látszatot a diplomagyártásban.

nélkülözik nemcsak a munkaerő-piaci boldoguláshoz nélkülözhetetlen ismereteket és kompetenciákat, amelyek megszerezhetőségének színhelye az alap- és közoktatás kellett volna hogy legyen, hanem az egész életen át tartó tanulás megvalósításához szükséges jártasságot is. A közeljövő hazai munkaerőpiaci helyzetének javításában – a mulasztások tükrében is – az oktatás, és ezen belül a felsőoktatás szerepe felértékelődik. Az elemzők21 szerint a szolgáltató ágazatok gazdasági előretörésével a tudásszektor húzóágazatként fog a gazdasági-társadalmi fejlődéshez hozzájárulni, ugyanis a munkaerő-piac a tudásintenzitás mentén hozható mozgásba. Az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) Prágai Nyilatkozatában22 lefektette azon alapvetéseit, amelyek egyrészt a globális válságból való kilábalásra, másrészt a sikeres jövő feltételeire vonatkoznak. Íme, néhány mondat a részletes dokumentumból: „Az egyetemek Európa szempontjából döntő fontosságúak: a tudás megteremtésén keresztül, az innováció, a kritikai gondolkodás, a tolerancia és a nyitott értelem segítségével az állampolgárokat felkészítjük a társadalomban és a gazdaságban betöltendő szerepükre, és válaszolunk elvárásaikra, hogy lehetőséget nyújtsunk az egyéni és személyes fejlődésre. (...) Valamennyi szinten a kutatáson alapuló oktatáson keresztül azt a fajta magas színvonalú szakértelmet és innovatív gondolkodást nyújtjuk, amelyre a modern társadalomnak szüksége van.”

v

30


HIVATKOZÁSOk 3 4 5 6 7

v.ö. Fekete, B. írása A foglalkoztatás szempontjából a 45 év feletti munkavállaló idősnek minősül. Adler, 2004. Vezetői összefoglaló Heti Válasz IX. évf. 41. sz. (Felsőoktatási rangsor) KSH 2004 IBM Konferencia 2009. június 26. Számos hazai pedagógiai konferencia témája egy mélyreható, érdemi változás megvalósítása a köz- és felsőoktatásban. (szerző) 8 Selmeczy I. (2007): Munkaügyi Szemle 11-12. sz. 9 Lásd, BME állásbörze 2009. 10 A tudásról és napjaink oktatáspolitikájáról. Heti Válasz. IX. évf. 41. sz. 11 Konferenciák, szükségletelemzések, munkaügyi központok üzenetei, állásbörzék, napi aktualitások stb. 12 IBM Konferencia, 2009. június 26. 13 vö.: Noszlopi L. (1939) A fővárosi tanulóifjúság pályaválasztása 1938-ban a nevelés problémái szempontjából. Magyar Pedagógia. 254 –266. o. 14 Szemináriumok: 35-40 fővel; előadások: százas létszámokkal 15 Monostori, 2008 16 Azok lépnek ki előbb a munkaerő-piacról, akiknél a helyettesítési ráta magas, azaz kisebb lesz a jövedelem-kiesés; ez általában igaz az alacsony keresetűekre, akik többnyire alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. 17 Monostori, 2008; Barakonyi, 2007. 18 IBM Konferencia 2009. június 26. 19 lásd rokkantnyugdíjasok nagy száma 20 Pataky Péter MSZOSZ, az IBM Konferencián, 2009. június 26. 21 Az IBM Konferencia előadói 22 Az európai egyetemek képviselői 2009. március 18. és 21. között Prágában tartották meg találkozójukat. A Nyilatkozat 2. része az egyetemek számára hosszú távú stratégiai napirendet tartalmaz, 10 olyan tényezőt jelölnek meg a következő 10 évre, amelyek meghatározzák az egyetemek jövőbeli sikerét. 23 Magyarország EU-s elnökségi felkészítő konferencia, 2009. szeptember 19. Budapest 1 2

31


FELHASZNÁLT IRODALOM ADLER J. (2004): A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete. Vezetői összefoglaló. GKI Gazdaságkutató Rt. Budapest. www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WeblntRedirect&WG... BARAKONYI ESZTER (2007): A képzés, mint a munkavállalói aktív életkor kitolásának egyik lehetséges eszköze. Humánpolitikai Szemle, 12. sz. 23-33. o. CSEHNÉ DR. PAPP I. (2007): Az oktatás és a munkaerőpiac állapota közötti kapcsolat Magyarországon. Gazdálkodás, 1. sz. CSÍKSZENTMIHÁLYI M. (2009): A fejlődés útján. A harmadik évezred pszichológiája. Nyitott Könyvműhely, Budapest ENYEDI I. (2007) A népesség öregedéséből adódó problémák kezelése az Európai Unióban. Euroabstracts. Humánpolitikai Szemle, 11. sz. 77-78. ENYEDI I. (2007) Az 50 felettiek munkaképességének megőrzése és a különböző generációk egymás mellett élése egy svájci biztosítótársaságnál. Io New Management. Humánpolitikai Szemle, 12. sz. 93-96. o. FEKETE B. (2004): Munka és karrier – „egy bizonyos koron túl…” http://www.cons.hu/ index.php?menu=cikk&id=466 JURASITS J. (2006): Fiatalok és idősek. Personal. Humánpolitikai Szemle, 2006/10. sz. 74-77. MOHÁCSI GY. (2007): Kulcskérdés az idősek foglalkoztatása. HR Portal http://www. hrportal.hu/article_print.phtml?id=67876 MONOSTORI J. (2008): Korai nyugdíjba vonulás. Okok és következmények. Műhelytanulmányok 7. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest SOMFAI G. (2008): Az idősödő munkaerő-állomány kezelése. Munkaügyi Szemle, 52. évf. 1. sz. 97-99. A magyar munkaerőpiac jelen és jövője című IBM Konferencia (2009. június 26 Corinthia Grand Hotel Royal, Budapest) anyagai Prágai Nyilatkozat http://www.mrk.hu/?id=6&from=10 EU 2020 Stratégia – Nemzetközi Konferencia 2010. március 8. http://ec.europa.eu/ magyarorszag/pdf/draft_program_strategy_conference.pdf , EU 2020 Stratégia http:// ec.europa.eu/cgi-bin/etal.pl

32

Szontagh Istvánné A KOMPETENCIAALAPÚ KÉPZÉSHEZ VEZETŐ ÚT

v A fejlett országokban Európa szerte jó pár éve a figyelem középpontjában van már a kompetencia alapú képzés, tanárképzés fogalma, problematikája. Az oktatással kapcsolatos tanulmányok, cikkek – nemzetközi kitekintésben is –, szinte kivétel nélkül mind valamilyen módon említik e területeket. Vajon miért ilyen fontos e fogalom és a mögötte meghúzódó szerkezeti változás? Mik generálták, generálják e képzésben végbemenő változásokat? E tanulmányban megkísérlem bizonyos összefüggések felvázolását, kapcsolódási pontok kiemelését látszólag nem túl közeli területek között, úgy mint: a Bolognai Folyamat (előzményei, jelenlegi helyzete, tervei), a tanárképzés tendenciái (európai, alapelvei) és a kompetenciaalapú képzés (pozitívumai, kulcskompetenciák, tanári). Első lépésként az egyes folyamatok vázlatos leírásával, főbb jellemzőinek kiemelésével kezdem, majd próbálok kapcsolódási pontokat, esetleg ok-okozati viszonyokat feltárni az egyes témakörök között. Ezen kapcsolati szálak a teljesség igénye nélkül kerülnek felvázolásra a dolgozat keretein belül.

A Bolognai Folyamat A Bolognai Nyilatkozatot 1999 júliusában 29 ország képviselői írták alá. Célul tűzte ki, hogy 2010-re közösen létrehozzák az Európai Felsőoktatási Térséget (EFT), amelyben kötelezettséget vállalnak a nemzeti felsőoktatás-politikák harmonizációjára. A javasolt közös együttműködés hátterében gazdasági indok állt, nevezetesen Európa gazdasági versenyképességének egyre jobban érezhető gyengülése, amely például az Egyesült Államokkal szemben egyre erőteljesebben volt érzékelhető. Ezt akkoriban javarészt az „öreg” kontinens közös munkaerő-piacának hiányának számlájára írták. Okait a képzési rendszerek rugalmatlanságára, átláthatatlanságára, a kiadott oklevelek elismerése közötti bonyodalmakra, és a mobilitás hiányára vezették vissza. Nyilvánvalóvá vált addigra, hogy a globalizáció következtében létrejövő gazdasági és társadalmi változásokra az európai felsőoktatásnak is késlekedés nélkül reagálnia kell. A nyilatkozat létrejöttének sajátossága, hogy a politikai és a szűk szakmai keretekből kilépve, nagy nyilvánosságnak örvendve, fontos nemzetközi szervezetek (Európa Tanács, UNESCO) és felsőoktatási intéz-

33


2003-ban Berlinben a képesítési keretrendszerek nemzeti szintű kidolgozásra kérték a tagokat, míg 2005-ben Bergenben a minőségbiztosítási sztenderdek bemutatására került sor. 2009-ben Leuvenben a megelőző tíz év munkáját tették mérlegre.

mények, oktatók és hallgatók részvételével, mondhatni európai össztársadalmi kérdéssé vált. Azt is tegyük hozzá, hogy hamarosan társadalmi viták generálója is lett. Az elmúlt pár évtized legtöbbet megkérdőjelezett, állandó kételyekkel terhelt folyamata, de egyben a XX. század legjelentősebb felsőoktatási reformfolyamata.

A Bolognai Nyilatkozat főbb célkitűzései • Könnyen értelmezhető, összehasonlítható végzettségek rendszerének kialakítása • Két fő, egymásra épülő képzési szakasz bevezetése • Egységes kreditátviteli rendszer kialakítása • Széleskörű hallgatói, oktatói, kutatói, intézmény dolgozói mobilitás elősegítése • Együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosítás terén • A felsőoktatás európai dimenziójának támogatása Fontos kiemelni, hogy a bolognai folyamatban az imént felsorolt alap célkitűzések mindvégig megmaradtak. Igaz ugyan, hogy a kétévente megrendezésre kerülő miniszteri találkozók alkalmával új célok is megfogalmazódtak, illetve hangsúlyeltolódások, prioritás váltások is bekövetkeztek. Az első miniszteri találkozó alkalmával (2001, Prága) kiemelt figyelmet szenteltek az élethosszig tartó tanulásnak, továbbá célul tűzték ki az EFT vonzerejének növelését. Megfogalmazódott az az igény is, hogy az intézmények és hallgatóik szorosabban működjenek közre a bolognai folyamatban. Ezen találkozó alkalmával jelent meg először a szociális dimenzió kérdése is, amely a későbbiekben önálló munkaterületté nőtte ki magát.

A Bolognai Folyamat eredményei Az alábbiakban az elmúlt tíz év változásai kerülnek összefoglalásra a teljesség igénye nélkül. A kezdetektől kiemelt feladatként kezelték az egységes minőségbiztosítást, amely a felsőoktatás magas színvonalának, de az országok közötti kölcsönös bizalom kiépülésének, illetve a hallgatói mobilitásnak is az alapja lett. A Bolognai Folyamat eredményeként elkészült a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderjei és irányelvei (ESG). Korábban komoly versenyképességbeli hátrányt jelentett a valódi közös munkaerőpiac hiánya, amely többek között a már korábban is említett, egységes tanulmányi teljesítmények, kiadott oklevelek elismerésének problémájára vezethető vissza. Megszületett az oklevél melléklet és az egységes kreditrendszer (ECTS), melyet ma már széles körben használnak. Fontos megjegyezni, hogy hazánk a kreditkialakítás értékelésében nem kapott fényes minősítést. A probléma gyökere ugyanis ott keresendő – több más országgal együtt –, hogy a magyarországi tantervek nem tanulási kimenetekben vannak meghatározva, és ennek megfelelően az ECTS sem tanulási eredményeken alapul. Az élethosszig tartó tanulás megvalósításában sikerült eredményeket elérni, de e téren a felsőoktatásra a következő években is komoly feladat hárul még. Az élethos�szig tartó tanulás mindennapi gyakorlattá

34

Szontagh Istvánné · A KOMPETENCIAALAPÚ KÉPZÉSHEZ VEZETŐ ÚT

válásához elengedhetetlen a rugalmas tanulási utak kialakítása éppúgy, mint ahogyan az előzetesen szerzett ismeretek beszámítása is. E téren főleg az észak- és nyugat-európai országok jeleskednek, a többiekre még komoly munka vár. Köztudott, hogy a Bolognai Folyamatot megelőző időszakban az egyes országok saját belátásuk szerint alakították a felsőoktatásukat. Számos, későbbi Bologna-országban, így hazánkban is a duális képzési modell terjedt el, s ezeknek az országoknak sokkal nehezebb feladata volt a 3+2-es rendszerre való átállásban, míg a lineáris felsőoktatással rendelkező országoknak könnyedebben ment a kétszintű képzésre való áthangolódás. Mára elmondható, hogy a lineáris rendszerre történő átállás minden Bologna-országban megvalósult, azonban az ehhez szükséges szemléletbeli átállás, és sok más összetevő még erőteljes hiányt szenved. A képesítési keretrendszerek kidolgozásának előkészítésében is jelentős előrelépések történtek. A képzési sokféleségek átláthatóságának, besorolásának és konvertálhatóságának létrehozása lesz a képesítési keretrendszer nem egyszerű feladata. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) ismeretében, legkésőbb 2012-ig minden egyes országnak a saját országos képesítési keretrendszerét (OKKR) kell megalkotnia, és minden ország országos képesítési keretrendszerének harmonizálnia kell az európai keretrendszerrel, hiszen ezáltal biztosítható a rugalmas átjárhatóság, az elfogadás az európai régión belül. Hazánkban is ennek a feladatnak a kidolgozása zajlik napjainkban. Nevezetesen a meglévő nyolc európai szinthez illeszteni a hazai kialakulófélben lévő rendszert, mindezt úgy megalkotni, hogy ekvivalencia kapcsola-

tok létesüljenek az EKKR és OKKR szintek között. Ezen feladat kialakítása nem megy egyik napról a másikra, hiszen egy alaposan átgondolt, összetett feladatról van szó. Jelenleg például nehézségbe ütközik a felsőfokú szakképzés beillesztése a rendszerbe, amelyre egy lehetséges megoldás, egy szintnek a több részre osztása, az úgynevezett 5A és 5B rendszer kialakítása. A Bolognai Folyamatot és a mobilitást bizonyos értelemben akár szinonimaként is használhatnánk, hiszen megszületése pillanatától kezdve annyira szoros velejárója e folyamatnak. Valóban komoly eredmények születtek e téren az elmúlt tíz évben. A képzési rendszer reformja, a képesítési keretrendszer megszületése, a minőségbiztosítás bevezetése, az ösztöndíjak, hitelek hordozhatósága mind e célt is szolgálják. Az is igaz, hogy e folyamat kialakítása kapcsán is hiányosságokat lehet észlelni, például az állások nemzetközi megpályáztatásának száma elenyésző. A szociális munkaterület – ellentétben az előbbiekben említett mobilitással – új terület, a hivatalos bolognai célkitűzésekben még nem szerepelt, mégis fel tud mutatni már eredményeket. A célja minden egyes országban, hogy a társadalmi összetételbeli arányok tükröződjenek a felsőoktatásban is. Másképpen fogalmazva, az alulreprezentált csoportok felsőoktatásba való bejutásának támogatása. Ezen területtel való foglalkozás országonként nézve igen nagy szórást mutat. Vannak, akik már komoly stratégiákat dolgoztak ki e probléma kezelésére, és vannak, akik még a probléma beazonosításáig sem jutottak el. Fontos újdonsága a Bolognai Folyamatnak, a stakeholder process, azaz valamennyi érintett és érdekelt fél bevonása a folyamatba.

35


A Bolognai Folyamat jövőbeni tervei

Kapcsolódási pontok

2009 tavaszán dőlt el, hogy a bolognai folyamat folytatódni fog 2010 után is. Az Európai Felsőoktatási Térség a sikeres együttműködéshez továbbra is igényli az összehangoló tevékenységet, a koordinációt. Leuvenben a miniszterek meghatározták a következő évtized prioritásait. Legfontosabb igényként fogalmazódott meg az, hogy minden európai polgár tehetségéből a legtöbbet sikerüljön kihozni. További hangsúlyos elemek a következő tíz évben az alulreprezentált csoportok felsőoktatásban való megjelenése, a rugalmas tanulási útvonalak további alakítása, a nem hagyományos bekerülési utak hálózatának bővítése, a nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozása, amelyre két év haladékot kaptak az országok. Hangsúlyozták, hogy az ismeretátadás középpontjában a tanuló kell álljon mindhárom ciklusban. Kiemelt projektként kezelik a következő évtizedben, hogy a modern oktatásnak folyamatosan a legfrissebb kutatási eredmények bázisán kell nyugodni. A tudományos pályát vonzóvá kívánják tenni Európában is,hogy ezáltal ne folytatódjon az agyelszívás folyamata. Fontos momentum, a Bolognán kívüli világgal is a folyamatos kapcsolattartás. A mobilitási cél 2020-ig már számszerűsített: 20%-os arányt tűztek ki célul a végzős hallgatók külföldi tanulmányútjaival kapcsolatban. Nem utolsó sorban kitértek a finanszírozás kérdésére is, amely szoros kapcsolatban áll a szociális dimenzióval, és alapelvként fektették le, hogy a felsőoktatás a köz felelőssége, és a felsőoktatásért a köz anyagi felelősséget is vállal a források megfontolt diverzifikációja mellett.

Sokan kritizálják, sőt ellenzik a Bolognai Folyamatot, mert számos probléma okozójának tartják, így például a tömegesedés hatásait, a minőségromlást, a nem megfelelő képzettségek megszerzését mind a számlájára írják.Vajon valóban a Bolognai Folyamat okolható ezekkel a vádakkal? Amennyiben ezen kérdésre megpróbáljuk a választ megadni,ezáltal egyben talán képet kapunk a képzéshez, tanárképzéshez vezető kapcsolódási pontokról is. A látens és tényleges vita, kritika a kereskedelmi alapon szerveződő felsőoktatással folyik, azaz az úgynevezett diplomagyárakkal, amik üzleti alapon szerveződve egyre inkább átfogják a világot. Ezek a nem állami alapon szerveződő felsőoktatási intézmények azzal fenyegetnek, hogy lassacskán bekebelezik a nemzeti felsőoktatásokat, mindeközben hallgatóikat nemzetközi diplomákkal, tanáraikat nemzetközi fizetésekkel árasztják el. Ez a „támadás” az európai felsőoktatást többszörös válságában érte. Egyrészt Európa ma jelenleg a világ demográfiailag legdepres�sziósabb területe, így – ezt kompenzálandó – versengés folyik a nagy népességeket kibocsátani tudó országok hallgatóiért, például a délkelet-ázsiai, a kínai tanulókért. Másodsorban, felsőoktatási expanzió jellemzi az európai felsőoktatást, gazdasági, politikai és kulturális okokból, ahol egyre inkább a felhasználók igényei, a kereslet határozza meg az oktatási jellemzőket. Harmadsorban, a válságot az elmúlt 30 év neoliberális gazdasági és politikai ideológiának a térnyerése okozta, ahol teret engedtek a felsőoktatás elüzletiesedésének, elpiacosodásának.

36


sok sok esetben ugyanis egy egész életen át hatással vannak a tanítványaikra. Másképpen megfogalmazva: egy egész ember (testestül lelkestül) tanít egy egész embert (testestül lelkestül). Ezért kell folyamatosan képezni, megbecsülni a tanári társadalmat, mind erkölcsileg mind anyagilag, hiszen kulcsfontosságú szerepük van a jövő generációjának szakmai és mentális fejlődésében. Az is vitathatatlan, hogy a tanárképzés képezi a hazai felsőoktatás egyik fő vonulatát (az agrárképzés mellett). Természeténél fogva igaz, hogy az oktatás minden reformja kapcsolatban van a tanárképzéssel, akár bemeneti, akár kimeneti oldalán nézzük. Tehát ebből következik, hogy Bolognai folyamat minden rezdülése lecsapódik benne.

A Bolognai Folyamat közös megoldás próbál lenni az imént vázolt közös problémákra. A megtett intézkedések, lépések eredményességének hatásfokát lehet kritizálni, de a problémákra való megoldás keresésének szándékát nem lehet megkérdőjelezni. Igaz, hogy a kitűzendő célok, sok esetben még nem valósultak meg, sőt vannak területek, ahol a folyamatok még be sem indultak, de a csapásirány, a feladat adott. Fontos megemlíteni, hogy a fentiekben vázolt válság nemcsak az európai felsőoktatásra jellemző, hanem az európai oktatás egészére is. A tanárképzés pedig tükörképe az oktatási rendszer egészének, mint kibocsátó és mint alkalmazó egyaránt. Azaz az oktatás egészében lezajló folyamatokat nyomon követhetjük a tanárképzésben. Egyfelől, mert az adott oktatási rendszer képezi ki a hallgatókat a maga szerkezetében, tantervi felosztásában, értékelési módjában, másfelől mert speciálisan ezen hallgatók fogják oktatni az elkövetkező évtizedekben, diplomájuk megszerzése után a felnövekvő új generációt. Tehát ezen logika mentén haladva, aki az oktatás egészét kívánja átalakítani, annak át kell alakítani a tanárképzést is, nélküle nem megy. A fentiekben említett Bolognai Folyamat előtt álló feladatok, tehát egyben a tanárképzés előtt álló megoldandó feladatokat is jelentik. Tanárt képezni azonban nemcsak oktatáspolitikai ügy, hanem politikai, gazdasági és kulturális is, valójában tehát ténylegesen egy társadalmi ügy. Ekkor még nem is beszéltünk a tanári személyiség meghatározó voltáról sem, amely a felnövekvő nemzedékekre oly nagy hatással van, amit a tanári kompetenciáknál is külön kiemelnek. A szakmai felkészültség mellett, a tanár személyisége döntően meghatározó a tanulók későbbi életét tekintve, a pedagógu-

A tanárképzés Elsőként a tanárképzés európai tendenciáit vázolom, majd egyes folyamatokhoz kapcsolódó változások egy-egy mozzanata kerül kiemelésre.

37

A tanárképzés Európában Az elmúlt évtizedekben egyre inkább a figyelem középpontjába került Európa-szerte a tanárképzés, a tanári kompetenciák. Mely okok voltak amelyek a figyelem felerősödéséhez vezettek? Elsőként említem azt a tényt, hogy a tanári szakma az egész kontinensen elöregedő félben van, a tanárok nagy százaléka hamarosan nyugdíjkorú (van ahol ez az arány tíz év távlatában 50%). Ez óriási problémát jelent, hiszen nagy űrt hagynak maguk után a nyugdíjba vonuló kollégák, a tapasztalatok, a szaktudás, és a létszám tekintetében is.


Másfelől nézve azonban, egy óriási lehetőség a jövő nemzedéke számára, egy új generációval, új technikákkal, új módszertani lehetőségek használatával. Egy másik ok a tanári munka minősége és a tanulás eredményessége közötti összefüggésre vonatkozó tudásunk növekedése. Mint azt sejteni lehetett, a tudományos kutatások is azt bizonyítják, hogy a tanulmányi eredményességre legnagyobb hatással a családi háttér milyensége van, majd közvetlen utána pedig a tanári munka minősége áll. Fontos kiemelni továbbá, hogy az iskola szervezeti környezetének is meghatározó szerepe van. Harmadikként említhető azon tapasztalás, amelyet egyes országoktól lehet „ellesni”, nevezetesen hogy az aktív munkaerő-politikát folytató országokban tanuló diákok teszt eredményei látványos emelkedést mutatnak. Ezen országokban (Anglia, Egyesült Államok) új eszközöket vezettek be az oktatáspolitikába, a tanári kompetenciákra vonatkozó sztenderdeket, amelyek hatása várhatóan az uniós oktatáspolitikában is hamarosan meg fog jelenni. Következő okként említhető a tanári munkával kapcsolatos új igények megfogalmazása. Ilyen igény az egész életen át tanulásra való felkészítés, az egyre heterogénebb társadalmi környezetben történő oktatásra való felkészülés. A tanári együttműködésben szokatlan forma a csoportmunka, amely várhatóan egyre hangsúlyosabb lesz a jövőben. Utolsóként említem a tanári szakmára való felkészülés hagyományos modelljének a megkérdőjelezését. Ennek kapcsán alapjaiban kérdőjeleződik meg a tanárképzés, a tanártovábbképzés szerkezete, jelenlegi struktúrája. Napjainkban a gyakorlati tudás felértékelődésének lehetünk tanúi. Az európai szakképzés egyik formája a Leonardo program,

amelyben kiemelt hangsúlyt kap a gyakorlatban történő tanulás elve, s amely szemlélet kezd hatással lenni a tanárképzésre is. Az iménti kapcsolatot erősíti, ha a tanárképzést is a szakképzés egy formájának fogjuk fel. Ezt a szemléletet képviseli a Bolognai Folyamat is, amely szintén a használható, munkaerőpiaci igényekre visszacsatoló képzéseket tart a jövőben kívánatosnak. A tanárképzés változásaiba, folyamataiba, – és ezáltal közvetetten az oktatási folyamatokban zajló változásokba – enged bepillantást a 2002 és 2005 közötti átfogó tanárpolitikai elemzés, amelyet az OECD készített. Ez nem csak egy nemzetközi felmérés (mint például a diákok teljesítményét mérő PISA felmérés), hanem egyben az egyes országok számára megfontolandó ajánlásokat, javaslatokat is tartalmazó dokumentum. Az EU keretein belül az Euridyce foglalkozik folyamatosan hasonló felmérések, elemzések készítésével és közzétételével.

A tanárképzés európai tendenciái Az OECD imént említett tanulmányának köszönhetően fény derült különböző tendenciákra, folyamatokra. Az alábbiakban ezekről esik szó vázlatosan. • A tanári munkaerőpiaci szabályozást csak komplex, sokváltozós modellként lehet leírni. • Az alkalmazás és a foglalkoztatás rugalmasabb feltételei biztosításának igénye (pl: Svédországban nincs kötelező óraszám a tanárok számára). • Új alternatív megoldások a tanári pályára kerülésben. Lehetőség megteremtése a felnőtt, a már más szakterületen tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak a tanári pályára való bejutásra.

38


A formálódó közös tanárpolitikának a közös európai alapelvek lefektetése az első lépése. Ezen alapelvek fontosabb elemei: tantárgyi tudás, pedagógiai készségek, a tanulás támogatásához szükséges kompetenciák, az egész életen át tartó tanulás perspektívájából történő kompetenciák meghatározása, a folyamatos reflexió megjelenése, illetve a mobilitás biztosítása. Az ajánlások tervezete a következő kulcskompetenciákat is megfogalmazza: a) a másokkal együtt dolgozás képessége; b) a tudással és technikával, információkkal való dolgozás képessége; c) a társadalomban dolgozni tudás képessége.

• A pedagógus munka minőségének fejlesztésének szükségessége, a kezdő, betanító és pályát végigkövető szakasszal. Az iskolákban történő gyakorlati tanulás felértékelődése, az egyetemek és iskolák közötti kapcsolat megerősödése figyelhető meg.

Közös európai alapelvek Az EU közös pedagógus politikája napjainkban is alakulóban van. Két jelentős folyamatról azonban említést kell tennünk, hiszen ezek alapvetően meghatározták a tanárképzéshez való viszonyulást. Az egyik ilyen a Lisszaboni Folyamat, amelynek áttételesen az oktatás általános felértékelődését köszönhetjük. A munkaprogramjában 13 stratégiai célt határoz meg, amelyek között a tanárok képzése áll az első helyen. Ennek a munkacsoportnak köszönhetően születtek meg a tanárok képzésére, a tanári képesítésre és kompetenciákra vonatkozó közös európai alapelvek is. Ezen elvek kidolgozására azonban egy másik folyamat, az úgynevezett Koppenhágai Folyamat is hatással volt, amely a közös szakképzési politika mozgatórugója. Amint az már korábban is említésre került, a közös szakképzés-politika és a közös tanár politika elkerülhetetlenül hat egymásra, hiszen a szakképzésben dolgozókra hatással van a pedagóguspolitika, és viszont. Ez utóbbi irány korábban nem jutott érvényre, pedig ha sikerül létrehozni a szemléletváltást, miszerint a tanárképzés is szakképzés, akkor az imént említett viszont folyamatok is természetessé válnak számunkra. Ekkor pedig a közös szakképzés-politika legfontosabb eszközében a Leonardo programban is megtaláljuk a tanárképzésre vonatkozó passzusokat.

39

Kapcsolódási pontok Észrevehető, hogy az említett európai tendenciák többé-kevésbé besorolhatóak a Bolognai Folyamatban lefektett alapelvek valamelyikébe. Például: „az alkalmazás és a foglalkoztatás rugalmasabb feltételeinek biztosításának igénye”, teljes mértékben besorolható „a széleskörű hallgatói, oktatói, kutatói, intézmény dolgozói mobilitás elősegítése” alapelvbe. Hasonlóan: „a pedagógus munka minőségének fejlesztésének szükségessége” kapcsolatba hozható a :”az európai felsoktatási minőségbiztosításban együttműködés kialakítása” alapelvvel. Ezen kapcsolódási pontok megtalálása pedig bizakodásra adnak okot, bizakodásra, hogy a Bolognai Folyamatban megfogalmazott alapelvek célkitűzések jó irányba mutatnak. Az OECD vizsgálat által egyfajta visszaigazolást is kapunk, miszerint a oktatási igények és célok konvergálnak egymáshoz. További felvehető szálak, hogy a Koppenhágai Folyamattal megerősített szakképzés-politika számos előremutató elemet


tartalmaz, amelyek a tanárképzés és a tanár továbbképzés megújításában is segítségünkre lehetnek. Ilyen például a képesítések kompetencia alapú meghatározása, azaz a kimeneti pontok kompetencia alapú leírása. Nagyon hasznos kulcseleme továbbá a Koppenhágai Folyamatnak a képesítések átláthatósága, amelyre a tanárképzésnek is oly nagy szüksége lenne. Hasonló a helyzet a moduláris építkezéssel, a képzések gyakorlati oldalának kiemelt kezelésével és az innovatív pedagógiai módszerek alkalmazásával. Mindezek a szakképzés-politika olyan elemei, amelyek direkt módon átemelhetőek a tanárképzésbe. Szakértők további lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködéseket javasolnak. Így például a Leonardo program kiválóan felhasználható a partnerség vonatkozásában is, a képzésben résztvevő iskolák és egyetemek között, a moduláris programtervezést is be lehetne vezetni a tanárképzés területére. A kompetencia alapú képesítési rendszer átvétele annál is inkább fontos lenne, hiszen az EKKR-hez az OKKR-t is kompetencia alapú szemléletben szükséges majd kialakítanunk, konvertálnunk. Végezetül, de nem utolsó sorban a Leonardo programot fel lehetne használni pedagógiai innováció támogatására is. A közös képzési politikának ugyanis egyik kiemelt célja éppen a pedagógiai innovációk támogatása. A tanárképzés érdekes módon jellemzően innovációban szegény övezetnek számít a képzési területek között, így itt kulcsfontosságú lenne az újitás.

A pedagógus kompetenciák közös európai elvei Az Európai Bizottság Közleménye (2004) a pedagógusképzést illetően az alábbiakat hangsúlyozza: • A pedagógus végzettség felsőfokú, a lehető legmagasabb végzettség legyen. • Multidiszciplináris legyen, azaz a pedagógus rendelkezzen szaktárgya ismeretével, pedagógiai ismeretekkel, a tanulók irányításához, támogatásához szükséges készségekkel, kompetenciákkal. Rendelkezzen az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióinak értésével. • A pedagógus szakma feleljen meg az egész életen át tartó tanulás követelményeinek, illetve járuljon hozzá ahhoz a folyamathoz, amelyben a tanulók autonóm, egész életen át tanuló állampolgárokká válnak. • A mobilitás legyen a pedagógusképzés szerves része. • A partnerségi kapcsolat fontossága az iskolák, gazdaság, munkahelyi képzés, kutatás között.

Kompetencia alapú képzés

A pedagógusképzés közös európai kulcskompetenciái

Elsőként néhány gondolat erejéig tekintsünk ki a kontinensre, milyen irányelveket fektettek le ott.

40

• Szakmai készségeinkkel meg kell felelni a tudás, a technológia, és az információ menedzselésére. Képesnek kell lenni az ismeretek megszerzésére, elemzésére, értékelésére és átadására. • Az együttműködés képességének fejlesztése, a társadalom aktív tagjaivá nevelni a tanítványokat • A társadalommal és a társadalomban képes legyen együttműködni nemzeti, európai és globális szinten.


A hazai kompetenciaalapú tanárképzés

A kompetencia tartalmi elemei hármas egységben jelennek meg, úgy mint ismeret, attitűd és képesség. A kompetenciák részletes kidolgozásánál alkalom adódik egyben a képzési sztenderek/követelmények meghatározására is, amelyek nagyon fontos „melléktermékek”. Fontos és okos passzus, hogy a kompetenciák tartalmának részletes kidolgozását a saját intézmény feladatkörébe helyezik, hiszen az adott viszonyokhoz azok tudják legjobban „megformázni az agyagot”, amely azután a helyi tanterv kidolgozás alapjául is szolgálhat.

Hazánkban a 15/2006. (IV.3) OM rendelet írja elő a tanári kompetenciákat, amely által megszülettek a tanárképzési és kimeneti követelmények. Ezt követően lehetőség nyílik az egyes tanári szakképzettségek követelményeinek átgondolására, kidolgozására. Ezen OM rendelet logikus és várva várt következménye a közoktatásban már évekkel ezelőtt megjelent kompetencia alapú fejlesztésnek, mérésnek. Szerencsés lett volna a felsőoktatásra vonatkozó rendelet megszületése előtt a közoktatásban szerzett tapasztalatokat, tanulságokat elsőként összegyűjteni és kiértékelni. Nézzük azonban milyen pozitívumok fogalmazhatók meg a kompetenciákra épülő tanárképzés területén! Milyen előnyökkel jár a kompetenciákon alapuló tanárképzés? A kompetenciaalapú képzésben a cél- és követelményrendszer a tanárok gyakorlati tevékenységének, szakmai feladatkörének figyelembe vételével kerül megfogalmazásra. Kiépült az út, és létrejött az egyensúly a pedagógiai elmélet és gyakorlat között. Segítségképpen kidolgozásra kerültek alkalmazási megoldások, útmutatások a mindennapi pedagógus munkához. Szintén hasznos előrelépést jelent, hogy a kompetenciákban együttesen jelennek meg különböző szakterületekhez tartozó elemek, így a szaktárgyi, a pedagógiai és a pszichológiai elemek. Ez azért olyan fontos, mert az oktatás során sem választhatóak külön, így az oktatás előszobájában sem célszerű szétszedni őket.

Kapcsolódási pontok A kompetenciák tartalmi kidolgozásánál említett tudás, attitűd és nézet teljes mértékben összecseng az országos képesítési keretrendszer nyolc szintjének vertikális tagozódásával. A kompetenciák részletes kidolgozása pedig a bolognai keretrendszerekhez kapcsolódóan a képzési követelmények, sztenderek meghatározását teszik lehetővé, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez a szakképzésben is történik. E rövid tanulmányból – reményeim szerint – kiolvasható, hogy a Bolognai Folyamat, a tanárképzés, és a kompetencia számos ponton mélyen kapcsolódik egymáshoz. E kapcsolati háló várhatóan a jövőben egyre sűrűbben átszőtt, ám átlátható rendszert fog alkotni.

v

41


FELHASZNÁLT IRODALOM CSEKEI L. (2010): Közös európai válasz a közös európai problémákra: a bolognai folyamat és az Európai Felsőoktatási Térség. Felsőoktatási Műhely, 2010/1 sz. FALUS I. – KOTSCHY B. (2009): Kompetenciaalapú tanárképzés: Divatos jelszó vagy a megújulás eszköze? Pedagógusképzés, 2006/3-4 sz. HALÁSZ G. (2005): A tanárképzés és tanártovábbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban. A 2005. december 8-i konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Forrás: www.oki.hu/halasz/download/Leonardo Letöltés ideje: 2010. márc.10. KNAUSZ I. (2009): A kompetencia szerkezete és a kompetencia alapú oktatás. Iskolakultúra, 2009/7-8 sz. KOZMA T. (2009): Tanárképzés a Bologna folyamatban. Educatio, 2009/3 NAGY M. (2009): Tanárképzés és a Bologna-folyamat. Educatio, 2009/3 VASS V. (2009): Az attitűdök forradalma. Iskolakultúra, 2009/7-8 sz.

42

Ebaugh Anna JÓL BEVÁLT SZÁLLODAI TRÉNINGMÓDSZEREK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL

v 2004-től 2009-ig a Broadmoor szállodában dolgoztam, Colorado Springs-ben. Ez az ötcsillagos, ötgyémántos szálloda Amerika-szerte méltán híres a vendégszeretetéről és a kiváló kiszolgálásról. A vendégek sokszor írnak elismerően arról, milyen kedvesek az alkalmazottak, illetve hogy minden eddigi szállodai tartózkodásukat felülmúlta a Broadmoorban eltöltött idő, és ez az ott dolgozók érdeme. Az első munkanapomon már tudtam, hogyan lehetséges ez: az orientációt és a többi képzést, tréninget is végtelenül komolyan veszi a szálloda humán erőforrás részlege, a vezetősége és az összes alkalmazottja. Én már az első napon elhivatott dolgozója lettem a Broadmoornak, és ez az érzés csak fokozódott az idők során. Az alábbiakban a szállodában folytatott képzés, a dolgozók munkamorálja, munkájuk színvonala és a vendégek megelégedettsége közötti ok-okozati viszonyt szeretném bemutatni. Meggyőződésem, hogy a hazai szállodák, és más, vendéglátásban, szolgáltatásban érdekelt cégek hasznosíthatnák a Broadmoor szálloda módszereit. A Broadmoor filozófiája az, hogy lehet szép egy szálloda, lehet gyönyörű a parkja, lehet akármilyen finom a konyhája, nem a

43

külsőségektől és a fizikai jellegzetességektől lesz ötcsillagos, ötgyémántos a minősítése. A Broadmoor vezetése és vendégei szerint az alkalmazottak teszik a szállodát sikeressé, az ott töltött időt a vendégek számára felejthetetlenné. Pontosabban az alkalmazottak munkája, a kiszolgálás színvonala. Mi is a jó kiszolgálás? A „jó” kiszolgálás, mint olyan, szubjektív; mindenkinek mást és mást jelent. A Broadmoor azonban nemcsak jó, hanem kiváló kiszolgálásra törekszik. A szálloda mottója: vendégeink elvárásait mindig felülmúlni, pozitív hozzáállás, kiváló kiszolgálás és osztályon felüli ellátás biztosításával. A Broadmoor vezetősége és dolgozói számára ez annyit tesz, hogy minden egyes alkalommal a vendég elvárásai felett akarnak teljesíteni. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a visszatérő vendégek esetében a már megütött mércét is túl kell szárnyalni. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni. A teljesítményt csak és kizárólag folyamatos képzéssel lehet növelni. Ezzel a Broadmoor vezetősége tisztában van. Ezért hajlandóak arra, hogy a szálloda költségvetéséből jelentős összeget áldozzanak a humán erőforrás menedzselésére. Ez egy befektetés, amelyet a szálloda vezetősége komolyan vesz. Ezen nézet helyességét, a befektetés sike-

HALLGATÓI KUTATÁSOK

rét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Broadmoor világszerte ismert és elismert szálloda, illetve az, hogy a gazdasági válság idején is képes profitot termelni.

Forbes és AAA A Broadmoor az egyetlen szálloda, amely mind az ötcsillagos, mind pedig az ötgyémántos minősítést azóta magáénak tudhatja, mióta ez a két minősítési rendszer fennáll. Az öt csillag esetében ez 2010-ben az 50. év, az öt gyémánt esetében pedig a 34. év. A Broadmoor nagy hangsúlyt fektet ezen minősítések megtartására. Az ötödik csillagot és az ötödik gyémántot ugyanis nem nehéz elveszíteni, és minden évben, az év minden napján, a szálloda minden dolgozójának meg kell felelnie az ezzel járó elvárásoknak. A vendégek maximális kiszolgálása és elégedettsége mellett ez az oka annak, hogy a képzés elengedhetetlen, elsődleges fontosságú a Broadmoorban. Megfelelő ismeretek és betanítás nélkül az alkalmazottak nem képesek az elvárt szintet elérni, sőt túlszárnyalni, a vendégeket az ötcsillagos, ötgyémántos nívón ellátni. A Broadmoor standardjai mind a Forbes, mind pedig a AAA elvárásainak, előírásainak megfelelnek. Az alábbi 16 standardot a szálloda minden dolgozójának betéve tudnia kell, és természetesen be is kell tartaniuk mindet. 1. Teremts szemkontaktust, mosolyogj, majd üdvözöld a vendéget/kollégát (ha már 3 méter távolságba értél)! 2. Használd a vendég vagy kolléga nevét! 3. Kísérd el a vendéget vagy kollégát oda, ahova menni szeretne! 4. Ha egy vendég vagy kolléga elveszettnek tűnik, azonnal menj oda hozzá és ajánld fel a segítségedet!

44

5. Tanuld meg a részlegeddel szemben támasztott elvárásokat, hogy kitalálhasd az általad kiszolgált vendégek és kollégák igényeit! 6. Teljesítsd a kéréseket, akkor is, ha nem a te részleged hatáskörébe tartoznak! 7. Sohase mondd azt, hogy „Nem tudom.”, mondd azt, hogy „Megérdeklődöm”! 8. Sohase tűnjön úgy, hogy sietsz, akkor sem, ha éppen nagyon sok dolgod van! 9. Ha nem tudod a vendég kívánságát teljesíteni, ajánlj fel alternatívákat! Mellőzd az olyan negatív kijelentéseket, mint „Ez a szálloda szabályzatával ellenkezik.” vagy „Ez nem az én hatásköröm.”! 10. Őrizd a Broadmoor tisztaságát! Ha szemetet látsz, vedd fel! Ne feledd: mindannyian a „Tegyük szebbé a Broadmoort” bizottság tagjai vagyunk! 11. A vendégtérben mindig professzionálisan viselkedj! Állj egyenesen, ne támaszkodj a falnak vagy bútoroknak! 12. Mindig a Broadmoor éttermeit és boltjait ajánld először a vendégeknek, mielőtt más alternatívát javasolsz! 13. Tedd magadévá a vendég problémáját! Bizonyosodj meg arról, hogy a probléma megoldódott és a vendég elégedett a megoldással! 14. 10 percen belül teljesítsd a vendég kérését! 15. Ismerd a szálloda szolgáltatásait, valamint a rendezvénytermek és konferenciatermek helyét! 16. Tégy extra lépéseket, igényen felül teljesíts! Ez a 16 elvárás azonban csak a minimum. Ezeken kívül minden egyes részleg dolgozójának meg kell tanulnia a saját részle-

Ebaugh Anna · JÓL BEVÁLT SZÁLLODAI TRÉNINGMÓDSZEREK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL

nyesen végezni tevékenységét, ha a részlegmenedzserek tudásukkal, saját részlegükön belül szerzett tréning-tapasztalattal segítik a tréningmenedzserek munkáját. A Broadmoor-beli képzés nem lenne az, ami, ha tréningcsapata nem lenne egyedülálló. Az elért eredmények a csapat odaadó és lelkes tagjai nélkül megvalósíthatatlanok lennének. A Broadmoor alkalmazottai nap mint nap megtesznek mindent, hogy a vendégeket elégedettnek, boldognak tudják, és ez a pozitív hozzáállás nagyban a képzésnek, tréningnek köszönhető. Ezért elengedhetetlen, hogy pár szó essen a tréningcsapat felépítéséről, a csapat tagjairól, feladatkörükről, felelősségeikről. Tagok, feladatkörök, felelősségek

gére jellemző elvárásokat, kritériumokat is. A Front Desk-nek például 23 standardja van, köztük a következők: „Mindig ajánld fel a londíner segítségét!”, „Köszönd meg kijelentkezés után, hogy a vendég itt volt és invitáld vissza!”, „Mindent helyezz a vendég kezébe!” – és ezekhez hasonló, minden részletre kiterjedő előírásoknak kell megfelelniük a Front Desk-en dolgozó recepciósoknak. Ilyen aprólékos elvárásoknak nem könnyű megfelelni. A feladatok teljesítéséhez, az elvárt színvonal biztosításához minőségi alkalmazottakra van szükség. Habár a minőség a kiválasztással kezdődik (hiszen csak a Broadmoor nívójának megfelelő jelentkezőket vesznek fel), a képzésnek nagy szerepe van a dolgozók sikerében. Természetesen nem az a tréningcsapat-tagok feladata, hogy az alkalmazottakkal bebifláztassa a standardokat. Elsősorban a Broadmoor filozófiáját kell átadniuk és megértetniük az alkalmazottakkal, majd abból kiindulva tanítják meg a dolgozókkal, hogy az egyes részlegeken milyen elvárásoknak kell megfelelniük.

A tréningcsapat bemutatása A Broadmoor humán erőforrás részlegén közel húsz személy dolgozik. Ez a szám egy 700 szobás, éves szinten 1600 főt foglalkoztató luxusszállodához mérten is figyelemre méltó. A tréningcsapat munkáját a HR-en belül integráltan végzi. Teljesítménye azonban nemcsak a HR egyes alrészlegeinek teljesítményétől, hanem a szálloda többi részlegének munkájától is függ. Ezért nagyon fontos a szoros kapcsolat a tréningcsapat és a HR többi alrészlege, valamint a szálloda más részlegei között. A személyes, közeli munkakapcsolat sokat jelent a siker szempontjából. A tréningcsapat csak akkor tudja eredmé-

45

A tréningcsapat öt főből áll: az igazgató, három tréningmenedzser és az asszisztens. A tréningcsapatot az alrészleg igazgatója vezeti. Az ő feladata a tréningcsapat többi tagjának menedzselése, az alrészleg költségvetésének elkészítése, nyomon követése és betarttatása. Ezeken a feladatokon kívül legfőbb szerepe, hogy ő a stratégiai tervező. Közép- és hosszútávú terveket készít a szálloda tréningjének jövőjéről, amelyet a HR igazgatónak, esetenként a szálloda vezérigazgatójának rendelkezésére bocsát, velük megvitat. A tréning-menedzserek különböző részlegekért felelősek: egyikük az F&B területek alkalmazottaiért, a másik a frontvonalon dolgozó alkalmazottakért, a harmadik a többi részleg alkalmazottaiért felelős. Az asszisztens nem pusztán titkárnői feladatokat lát el. Ő az, aki minden képzéssel kapcsolatos információt megoszt a szálloda dolgozóival, adminisztrálja a tantermek foglaltságát, intézi a tréningcsapat számára a


beszerzést, a HR többi részével hivatalos kommunikációt folytat, illetve némely órát ő oktat. A szállodaipari- és képzési trendek állandó változása szükségessé teszi azt, hogy a tréningmenedzserek folyamatosan képezzék magukat. Ez hol azzal jár, hogy konferenciákra járnak, továbbképzésen vesznek részt, hol pedig felkészülnek arra, hogy letegyenek egy vizsgát. Ebben segítségükre van az a tény, hogy az Egyesült Államokban a trendek követését számos intézmény és szervezet könnyíti meg. Tréning A tréning Broadmoor-szerte elsődleges fontosságú, hiszen minden menedzser belátja, hogy a csapata csak akkor lehet sikeres, ha jól képzett, megfelelően betanított alkalmazottakból áll. A Broadmoorban a készségfejlesztés alapvetően a részlegeken belüli tréningek során valósul meg. Ezen kívül azonban vannak gyakorlati órák, melyeken szintén lehetőség van a készségek fejlesztésére. A gyakorlati órákon jelenlévők száma attól függ, hányan voltak az adott héten az adott részlegről orientáción. Ez a szám általában 5-10 fő között mozog, tehát ezek a gyakorlati órák valóban kiscsoportos foglalkozások. A tantermi tréning általában rövid előadással kezdődik, amelynek során az oktató leadja a gyakorlati képzéshez szükséges elméleti ismeretanyagot. A résztvevők nyomtatott formában is megkapják a tudnivalókat. Ezek után következik a gyakorlati rész szemléltetése, végül pedig az új alkalmazottak is kipróbálják az addig tanultakat, látottakat a gyakorlatban is. A részlegeken belüli tréning általában úgy zajlik, hogy egy tréner egyszerre csak egy, maximum két új alkalmazottat oktat.

46

Az elméletben megtanult, majd szimuláció során begyakorolt készségeket élesben is gyakorolják, betanulják az új dolgozók. A vendégekkel foglalkozó pozíciókban ez a munka alatti tréning általában két-három hétig tart, a BOH (back of the house) pozícióban dolgozók egy-két hétig gyakorolnak a trénerük mellett. Ezalatt az idő alatt a tréner és az új alkalmazott egymás mellett dolgozik. A tréner eleinte gyakrabban, később egyre kevesebbszer segít az újoncnak, egyre ritkábban avatkozik bele a munkájába. A tréning egyre inkább „laissez-faire” típusúvá válik, ahol a tréner teljes mértékben átveszi a megfigyelő szerepét és hagyja, hogy a „diák” maga találja meg a megoldást az esetleges problémákra. Ezért a Broadmoor trénerei is olyan módszereket részesítenek előnyben, amelyek segítségével a tanulók cselekvéssel történő tudás- és gyakorlatszerzését ösztönzik. Az előadás, frontális tanítási módszerek ezért korlátozottak, ritkán használják az oktatók. A gyakorlati órát általában az egyes részlegek főtrénerei tartják, a részlegen belüli tréninget pedig a másodlagos trénerek. Minden egyes trénernek részt kell vennie a „Train the Trainer” képzésen, mielőtt oktathatna. A Train the Trainer órán tréningmódszereket sajátítanak el a saját munkakörükön belül már megfelelő gyakorlati tudással rendelkező alkalmazottak. Ahhoz, hogy valaki tréner lehessen, nemcsak nagyfokú elméleti tudásra és gyakorlatra van szükség, de az egyénnek megfelelő személyiséggel is rendelkeznie kell. Ezért a Train the Trainer képzésen csak a részlegmenedzser előterjesztésére vehetnek részt az alkalmazottak. Ha ugyanis a részlegmenedzser az alkalmazottat nem találja megfelelőnek (mert a többi alkalmazott számára nem követendő példa), akkor az adott alkalmazottnak nem áll módjában ezen az órán részt


és más tréningeken, tantermi órákon, képzéseken kell részt vennie. Mindemellett – mint az alábbiakból kiderül – minden ismeretátadó és készségfejlesztő oktatási fórum elsődleges feladata az, hogy a dolgozót a munkájához szükséges ismeretanyaggal és gyakorlati tudással ellássa, annak érdekében, hogy a vendéget az elvárt színvonalon – vagyon azon felül – kiszolgálhassa. Az így szerzett ismeretés készségbázis magabiztosságot ad az alkalmazottnak, mely valószínűsíti, hogy szeretni fogja a munkáját, ezáltal biztosítva az ahhoz való pozitív hozzáállást. A pozitív hozzáállás belső motivációt szül, amely arra ösztönzi az alkalmazottat, hogy jól teljesítse a munkáját, továbbá arra, hogy ennek érdekében további tudásanyagra tegyen szert. A kezdeti élmény, amelyet az orientáció során él át a dolgozó, ilyen módon meghatározó szerepet tölt be, nem pusztán a munkahelyi szereplés és motiváltság, hanem a későbbiekben esedékes tréning szempontjából is. Ha az orientáció nem éri el a kívánt célt (úgymint ismeret átadása, a szállodához való kötődés megteremtése és a jó munka elvégzésére irányuló belső motiváció felkeltése), az alkalmazott egyrészt nem érez majd megfelelő elhivatottságot a munkája iránt, másrészt nem rendelkezik majd az elvárt szintű tudásanyaggal ahhoz, hogy a részlegen belüli tréning során a munkájához szükséges gyakorlati tudásra, készségekre szert tegyen. Orientáció

venni. Ezen túl, egy részlegen annyi tréner lehet, ahány alkalmazottnak kedve van elvégezni a Train the Trainer tanfolyamot, de nem minden trénerré vált alkalmazottnak nyílik lehetősége arra, hogy valóban tréningeljen is. Ez a részleg menedzserétől függ. Egyes menedzserek fontosnak tartják, hogy minél több bejáratott tréner legyen a részlegükön, mások azt szeretik, ha csak egy-két személy tréningel, mert úgy a tréning egységesebb. A tréning a Broadmoorban a képzés szerves, ha nem a legfontosabb része. Ezért a tréninget minden részleg komolyan kezeli, elsődleges fontosságúnak tartja. A tréning eredményességén múlik az egyes részlegek, s ily módon a szálloda egészének sikere is.

Képzés a Broadmoorban A fejlett gazdaságokban a különböző ágazatokban dolgozók számára fontos a továbbképzés, máskülönben a vállalat a konkurenciához képest lemarad a gazdasági versenyben. A szállodaiparban dolgozók fejlesztése különösen fontos, hiszen lemaradásuk, tudatlanságuk, járatlanságuk látványos lehet a vendégek számára. A humán erőforrás részleg feladata az alkalmazottak szolgálata. Ezt komolyan is veszik a HR dolgozói. Céljuk, hogy a szállodában dolgozók érezzék, megbecsülik őket, munkájukat elismerik, közérzetüket fontosnak tartják, ezzel biztosítva a pozitív munkamorált. A HR részleg széleskörű feladatokat lát el, amelyek közül csak egy a képzés. Ez azonban talán az egyik, ha nem a legfontosabb HR feladatkör. A képzés az orientációval kezdődik és az alkalmazott Broadmoor-beli pályafutása végéig tart. Attól függően, hogy milyen pozícióban, mely részlegen dolgozik valaki, más

47

Az orientáció a Broadmoor-beli munka első mérföldköve. A HR részleg és a szálloda menedzsmentje rendkívül fontosnak érzi, hogy az újonnan jöttek azonnal lelkesedjenek a Broadmoorért. Az érzelmi kötődés megfelelő munkamorált eredményez. Men�-


Az orientáció első napján a General Manager is meglátogatja a csoportot, ezzel is hangsúlyozva, milyen fontos minden egyes alkalmazott munkája, példákat hozva arra, hogy az alkalmazottak miként tehetik a vendégek ott-tartózkodását felejthetetlenné. A GM ilyenkor felolvas egy-két vendégvisszajelzést vagy vendégkérdőívet is. A harmadik nap végén az „osztály” szétválik, és mindenki a saját részlegének, pozíciójának megfelelő órákon vesz részt a hét hátralévő részében. Ezután kerül sor például a külföldi diákok és a külföldi idénymunkások orientációs órájára is, amelyen az amerikai szokásokról és kultúráról, alapvető ügyintézési kérdésekről is szó esik. Évente körülbelül ezer alkalmazottat oktatnak az orientációs órákon. Ha egy dolgozó valamilyen oknál fogva elhagyja a szállodát, majd visszajön, ismét részt kell vennie az orientáción. Ez alól csak az kivétel, aki egy évnél rövidebb ideig volt távol (így például az idénymunkások, vagy a visszatérő, új vízummal rendelkező külföldi diákok). Erre azért van szükség, mert a tréningcsapat, ahogyan a szálloda vezetősége is, biztos akar lenni abban, hogy az ismételten belépők is rendelkeznek minden, a szállodával kapcsolatos friss információval.

nyivel jobb az, ha az alkalmazottak azért teljesítenek jól, mert belülről jön a motiváció, mintha csak azért teljesítenék a munkaköri leírásban foglaltakat, hogy ne marasztalják el őket! Ráadásul az a dolgozó, aki elhivatott, az elvárt minimumnál általában többet tesz, mind minőségileg, mind mennyiségileg, mint az, akit csak a pénzkereset motivál. Az orientáció mindig hétfőn kezdődik, mivel egész héten át tart. Az orientációt minden héten más tréningmenedzser tartja. Ezzel a menedzserrel tölti az orientációs csoport ideje nagy részét. Neki és a többi „tanárnak” is az az elsődleges célja, hogy az „újoncok” érezzék, tudják, mennyire örülnek annak, hogy a Broadmoort választották új munkahelyükként. A délelőtt a Broadmoor történetének elmesélésével kezdődik. Ezt követi a Broadmoor megtekintése, amely körülbelül két órát vesz igénybe. Fontos a szállodával kapcsolatos ismeretek elsajátítása érdekében, hogy az új dolgozók lássák, mi hol van a 25 km² kiterjedésű területen. De természetesen a Broadmoor megtekintése ahhoz is hozzájárul, hogy a dolgozók magukénak érezzék a szállodát, de legalábbis ne érezzék idegennek az új munkahelyüket. Az orientáció során több menedzser beszédet mond; köszöntik az új alkalmazottakat és különböző információkat osztanak meg velük az alábbi területeken: • előlépési lehetőségek • dolgozói juttatások • kockázatmenedzsment (mire kell figyelni, hogy biztonságos legyen a munka) • fegyelmezés módjai • öltözködésre vonatkozó szabályok • Broadmoor standardok • gyakorlati tudnivalók (pl. menza, parkolás, egyenruha leadása a mosodába, ki kicsoda a Broadmoor-ban, stb.)

48

Részlegen belüli tréning Az orientációt követően, az általános, szállodával kapcsolatos ismeretek megszerzése után, minden egyes alkalmazott tantermi keretek között megszerzi a saját munkájához szükséges elméleti tudást. Ezeket az órákat már nem a HR csapata tartja. Minden részlegről egy betanított tréner veszi át innentől a képzést. Ezek az oktatók előzetesen a már említett trénerképzésen (Train the Trainer)


vesznek részt, ahol megtanulják a hatékony oktatási módszereket. Az elméleti oktatást követően az új alkalmazottak gyakorlati tréningben részesülnek. A tréning hossza attól függ, hogy melyik részlegre kerül az alkalmazott. Azokon a részlegeken, ahol az elsajátítandó készségek száma limitált, a tréning mindössze 2 hétig tart. Ott, ahol sokkal több készséget kell elsajátítani, a tréning 3-4 hetet is igénybe vehet. Ebben a fázisban az új alkalmazottak egy piros szalagot viselnek, amelyet még az orientáció első napján kapnak. A szalagra rá van írva, hogy aki viseli, betanítás alatt áll, annak érdekében, hogy a vendégeket maximálisan kiszolgálhassa. Ha valaki ezt a szalagot viseli, a vendégek általában türelmesebbek vele szemben. Amint a tréningidő lejár és a részleg vezetője úgy gondolja, hogy az új alkalmazott önállóan is képes teljesíteni a munkaköri leírásban foglaltakat, a szalag lekerül az alkalmazottról. Minden egyes részleg rendelkezik egy tréning-kézikönyvvel, amely részletesen kidolgozott képzési terv, mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás idejére. A kézikönyvet a részleg trénere(i) és a részlegért felelős tréningmenedzser dolgozták ki. A kézikönyv kidolgozásának alapja a Broadmoor standardjai és a részlegspecifikus standardok voltak. Egy back of the house részleg dolgozójának (például egy mosogatónak) egyértelműen nem kell annyi standardot megtanulnia, mint egy front of the house részleg dolgozójának (pl. portás). Ebből adódóan a tréningjük sem annyira részletes, annyira sokrétű, mint azoknak, akik munkájuk során folyamatosan vendégekkel foglalkoznak. A kézikönyvben megtalálható mindazon információ, mely az adott munka elvégzéséhez szükséges, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos gyakor-

lati tanácsok, előírások. Mivel a szállodában folyamatosan változnak az előírások, a szálloda folyamatosan bővül, új szabályzatok lépnek életbe, a képzési- és tréninganyagokat is folyamatosan átírni, frissíteni kell, hiszen a kiadott és használatban lévő anyag csak akkor hasznos, ha naprakész. A gyakorlati tréning kezdődhet szimulációval is, ott, ahol ennek értelme, jelentősége van. A szobafoglalás részleg dolgozói például számítógépen, a rezervációs programot használva, de nem a szálloda tényleges rezervációs rendszerében tanulják meg a foglalások készítését. A recepció dolgozói ugyanígy, szimulációval tanulják meg, hogyan kell a vendégeket ki- és bejelentkeztetni a szállodába. E fázist követően a tréning az alkalmazott részlegén folytatódik, ahol testközelben megtapasztalhatja a dolgozó, hogyan folyik „élesben” a munkája. Először még csak megfigyel, meghallgatja a magyarázatokat, majd maga is megpróbálja elvégezni a feladatokat. A tréner rövid időn belül csak megfigyelővé válik, aki folyamatosan ellenőrzi, hogy az új alkalmazott elsajátította-e már a munkavégzéshez szükséges ismereteket, készségeket. Emellett az új dolgozó segítségére van, amennyiben a dolgozó elbizonytalanodik, vagy valamivel még nincs tisztában. Minden egyes részlegen belül főtrénert és másodlagos tréner(eke)t választanak. Ez egyrészről a részlegért felelős tréningmenedzser hatásköre, másrészt maga a részleg menedzsere hozza meg a végleges döntést. A főtréner az, aki a részlegért felelős tréningmenedzserrel együttműködésben kidolgozza a tréning-kézikönyvet és ezzel egyetemben a részlegen belüli tréning menetét. A főtréner felelős a részleg tréningprogramjának hatékonyságáért, a másodlagos trénerek munkájáért. Általában a főtréner az, aki a szimu-

49


esetenként 31 tantárgyat kell kötelező jelleggel felvenniük. A kötelező jelleggel bíró képzés és tréning feladata (a kezdeti betanítási szakaszt kivéve) az, hogy kövesse a Forbes és a AAA által esetlegesen újonnan bevezetett előírásokat, standardokat. Az alkalmazottak a fakultatív órákon belső motivációtól indíttatva vesznek részt. A motiváltság fakadhat abból, hogy szeretnének előlépni, szeretnének több pénzt keresni, esetleg szeretnének többet tudni a szállodáról, a szálloda működéséről. Habár a fakultatív képzés is pozitív hatással van a szálloda sikerére, a vendégélményre és a szálloda minősítésére, mégsem fizeti a szálloda a dolgozói részvételt, mivel a Broadmoor effektív és színvonalas működése szempontjából ez a képzés nem elengedhetetlen. A tréning-adminisztrátor ennek ellenére számon tartja, hogy ki mely órákon vett részt, így nyoma marad minden dolgozó minden egyes felvett órájának. Ha egy dolgozó átkerül egyik részlegről a másikra, az előzőleg önszorgalomból felvett, új munkaköréhez kötelező órákon általában már nem kell ismételten megjelennie. A Broadmoorban felvehető tantárgyak közül néhányat egy-két amerikai felsőoktatási intézmény is elismer és kredittel honorál. Ezek az órák a diák felsőoktatási tanulmányaiba beleszámítanak, habár jegyet nem kap rá a tanuló.

lációs gyakorlatokat vezeti. A másodlagos trénerek akkor veszik át a tréninget, amikor az új alkalmazottak már készen állnak arra, hogy „élesben” is kipróbálják, amit addig tanultak. A másodlagos tréner az, aki általában már csak a megfigyelő-segítő szerepét tölti be. A tréning akkor ér véget, amikor a tréner és a részleg menedzsere úgy dönt, hogy az új alkalmazott minden tekintetben megfelel az elvárásoknak. A legelemibb kérdés, amit a menedzser feltesz a trénernek és saját magának is: Ha egy Forbes vagy egy AAA ellenőr jönne, megfelelne-e az új alkalmazott az ellenőrök elvárásainak? Amennyiben a válasz igen, akkor a tréning véget ért, az új dolgozó önállóan végezheti a munkáját.

Kötelező és fakultatív órák A Broadmoor több mint 70, tantermi- és gyakorlati órát, tréninget kínál az alkalmazottak számára. Néhány órát évente csak egyszer tartanak, másokat havonta többször is. Azért, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az órabeosztással és el tudjanak kéredzkedni a menedzserüktől, a tréningcsapat minden negyedév kezdete előtt kiküld egy tréningkatalógust. Minden egyes alkalmazott számára kötelező bizonyos órák látogatása. Ilyen az orientáció, a Keeping the Stars (amely egyfajta szinten tartó óra a szálloda standardjaiból), valamint az egyén pozíciójához elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzését biztosító órák. A beosztott státuszban lévő alkalmazottak közül azoknak kell a legnagyobb számú kötelező órán részt venniük, akik az F&B-n dolgoznak. Az ő kötelező óráik száma 12. A menedzsment tagjainak még ennél is több,

50

Tárgyi feltételek, felszerelések, eszközök A tréningcsapat négy, egymásba nyitható tantermet mondhat magáénak, amelyek Broadmoor színvonalon biztosítják az oktatás színterét. A tréningcsapat igyekszik minél több szemléltetőeszközt használni, hogy az órákat érdekesebbé tegyék. Manapság a leg-


alapvetőbb módja a prezentációk szemléltetésének a számítógép használata. A szemléltetés egyik, a Broadmoorban újabban használatos formája a hanganyagok lejátszása. A hanganyagok segítségével a tréningcsapat általában vendégszituációkat mutat be, amelyekben a kommunikáció telefonon történik. Minden egyes órán a résztvevők nyomtatott formában is megkapják az óra anyagát, hogy azt hazavihessék és tanulmányozhassák. Egyes órákon a nyomtatott anyag a képzés/ tréning integrált része: feladatokat tartalmazhat, amelyeket az óra során végre kell hajtani. Bizonyos órákon az aktív részvételért, kérdésekre adott helyes válaszokért, vagy csoportverseny nyerteseként ajándékot kapnak a képzésben résztvevők. Az ajándékként, nyereményként megszerezhető apróságok plusz motivációt jelentenek az alkalmazottak számára, ösztönzik a feladatok megoldásánál a részvételt.

Folyamatos képzés A szálloda minden egyes dolgozójának lehetősége van arra, hogy részt vegyen a folyamatos képzésben. Ez egyrészt a kötelező órák látogatásával valósul meg, másrészt az önképzés során. A folyamatos képzésben való részvétel elengedhetetlen a megfelelő színvonal fenntartásához. A felső vezetés ezzel egyértelműen tisztában van, ezért a tréningrészleg javára minden évben jelentős összeget hagy jóvá, ezen kívül pedig a szálloda a kötelező órákon való részvételt fizeti. Ez jelentős összeg is lehet, különösen az órabérben dolgozók esetében, akiknél a túlórát másfélszeresen fizeti a Broadmoor. Mivel a felső vezetés számára fontos a folyamatos képzés, a középvezetők is azonosulnak

51

ezzel a mentalitással. Középvezetői szinten a hozzájárulás elsősorban a beosztás rugalmas elkészítésével valósul meg. Emellett azonban az egyes részlegek költségvetéséhez tartozik az a bérköltség is, amelyet a kötelező tanórákon való részvétel termel. Ezért a bérköltségért a részlegmenedzser felel, így minden egyes év végi költségvetés-készítéskor bele kell kalkulálnia a tanórákon, tréningeken történő részvétel bérköltségét is a kiadásokba. A „Quest for Excellence” és a „7 Minute Safety Trainer” szintén a folyamatos képzést, a szintentartást szolgálják. A tréningcsoport felelős ezek elkészítéséért és szétküldéséért. A szálloda minden egyes menedzsere hetente megkapja ezeket a fájlokat, hogy használja a mindennapos, műszakok előtti értekezleteken. Ezek az értekezletek elsősorban azért vannak, hogy a műszak kezdete előtt az alkalmazottakat felvilágosítsa a menedzserük, mire kell ügyelniük az adott napon, mely vendégnek van esetlegesen extra kívánsága, stb. A Quest for Excellence egy sablon, amelyen csak egyes részeket tölt ki előre a HR részleg. Minden nap felelevenítenek egy-egy standardot a szállodai dolgozók számára, azért, hogy ezeket soha senki ne felejtse el. Részlegenként változó, hogy milyen más információt tartanak fontosnak a menedzserek. A recepción például említést nyer, hogy mely csoportnak milyen számlázási igénye van, vagy hogy mely csoport milyen szobatípust foglalt le előre, illetve minden nap egy-egy számítógépes rendszerrel kapcsolatos általános tudnivalót is felelevenítenek a recepció alkalmazottai. A 7 Minute Safety Trainer az alkalmazottak munkahelyi és munkahelyen kívüli biztonságát segíti elő, közérdekű információközlés által. Hetente egy témát érint. Mindkét eszközzel a dolgozók ismeretanyagát kívánja a tréningcsapat növelni, illetve feleleveníteni.


Egyéb lehetőségek („cross-training” és „shadowing”) Az ismeretek és a készségek elsajátítására nemcsak az órákon van lehetőség. A gyakorlati oktatás, mint az a fentiekben már kiderült, fontos eleme a szállodai tréningnek. Azonban ez nem kizárólag az egyén saját pozíciójára vonatkozik. Amennyiben egy alkalmazott kíváncsi más részlegek munkájára, azok megismerésére is lehetősége van. Két módon ismerheti meg egy alkalmazott a többi részleg munkáját. A cross-training általában a népszerűbb és szélesebb körben elterjedt módja az „áthallgatásnak”, ugyanis ezzel fizetés is jár. A cross-training gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alkalmazott más részlegen plusz órákat vesz fel. Ehhez általában az extra órákat adó részleg elvárja az előképzettséget, amely fakultatív, tantermi órák látogatásával szerezhető meg. Amennyiben az alkalmazott elsajátította a minimálisan elvárt elméleti tudást, jelentkezhet az extra óráért. Az elméleti tudáson kívül fontos, hogy az alkalmazott egyeztesse a felvenni kívánt extra órákat a saját beosztásával. Minden részleg hetente egyszer (általában csütörtökön vagy pénteken) adja ki a dolgozók következő heti beosztását. Az extra órát értelemszerűen csak olyan időpontokban lehet felvenni, amikor az illető nincs beosztva a saját részlegére. A cross-traininggel az alkalmazott gyakorlatban is elsajátítja egy másik részleg munkájához szükséges készségeket. Ez segítheti a saját munkakörében is. Például, ha egy recepciós extra órákat vállal a housekeeping-en, azzal nemcsak plusz pénzt keres, hanem megtanulja, mivel jár egy szobát kitakarítani. Így amikor a szállodába bejelentkezik egy vendég és a szobája még nincs kész, a recepciós tapasztalatból tudja, mennyi idő alatt lehet

52

kitakarítani egy szobát, mit lehet elvárni a takarítószemélyzettől, és mi az, ami ésszerűtlen kívánságnak bizonyulna az ott dolgozókkal szemben. Az áthallgatást bizonyos részlegek kötelezővé teszik egymás között. A recepció például a vendégfoglalással közösen dolgozott ki egy cross-training programot. Ez segíti a recepciósokat abban is, hogy az éjszakai műszak alatt ellássák a vendégfoglalás feladatait. A „shadowing”, amint azt a szó jelentése is mutatja, követést jelent.Az alkalmazott ebben az esetben úgy ismeri meg a másik részleg munkáját, hogy csak odaáll egy másik részleg alkalmazottja mellé és nézi, hogy az mit csinál. Ebben az esetben, mivel a dolgozó ténylegesen nem végzi a munkát, nincs meg az a fokú ismeret- és készségszerzés, mint a cross-training alkalmával, ám a shadowing is előnyösebb, mint a pusztán tantermi ismeretszerzés. A nagymennyiségű információ-, tudás- és ismeretanyag miatt, valamint a számítógépprogram használatának hosszú ideig tartó elsajátítása miatt a portán vagy a recepción nincs mód a cross-trainingre. Ezeken a részlegeken csak shadowingra van lehetőség. Az „árnyékként követő” alkalmazott első kézből láthatja, hogyan működnek ezek a részlegek, megtapasztalhatja, hogy az ott dolgozóknak milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk. Személyesen átélni egy-egy szituációt egyértelműen hatékonyabb, mint tantermi óra keretében hallani róla. Azokon a részlegeken, ahol stratégiai vagy bizalmi munka folyik, nincs mód sem cross-trainingre, sem pedig shadowingra. A Broadmoor azonban lehetőséget biztosít ezen részlegek megismerésére is. Az érdeklődő alkalmazottnak módjában áll egy kérdéssort összeállítani, és a kérdéseit az általa felkeresett részleg képviselőjének feltenni. Ilyen részleg


például a marketing és PR osztály, a számlázás, a HR, vagy maga a General Manager. Mindössze annyi az alkalmazott teendője, hogy megkeresi a részlegért felelős tréningmenedzsert, aki a részleg egyik képviselőjével időpontot egyeztet és „beprotezsálja” az informálódni vágyó dolgozót. A megbeszélés akár 2-3 órás is lehet, attól függően, hogy a kérdezett milyen hosszú ideig ér rá, illetve attól, hogy a kérdezőnek mire van igénye. Különösen a diplomájukat író végzős, gyakorlaton lévő (általában külföldi) diákok ilyen irányú erőfeszítéseit támogatja szívesen a tréningcsapat és a szálloda menedzsmentje.

Személyes törődés Mint az fentebb már kiderült, a Broadmoor vezetése számára rendkívül fontos a dolgozók jó közérzete, az, hogy az alkalmazottak érezzék, számítanak a szálloda menedzsmentjének. Ez, attól kezdve, hogy az alkalmazott felvételt nyer, számtalan módon megnyilvánul. Az orientáció első pillanatától minden egyes menedzser, vendégelőadó, oktató azzal kezdi a mondandóját, hogy megköszöni az új alkalmazottaknak, hogy a Broadmoort választották új munkahelyükként. Ez csak egy apróság, de mégis jól esik az alkalmazottaknak. Csupán ez az egy mondat is mutatja, hogy a Broadmoor nem veszi természetesnek, hogy mindenki ott akar dolgozni, hanem kitüntetésnek érzi, ha minőségi munkaerőt foglalkoztathat. Emiatt az alkalmazottak is kitüntetésnek érzik, hogy a Broadmoorban dolgozhatnak. Ez a kölcsönösség az alkalmazottakban lojalitást gerjeszt, mely motivációt szül arra, hogy a dolgozók minél jobban teljesítsenek munkájukban. A motiváció pedig kedvezően hat a tanórai, tréningen való részvételre, hiszen az alkalmazottak fejlődni

53

akarnak azért, hogy a munkájukban jobban teljesítsenek. Ennek a fejlődésnek pedig a legkézenfekvőbb módja az új ismeretek, készségek megszerzése. A tréning során a tréningmenedzserek, a trénerek és a részlegek menedzserei több alkalommal visszacsatolást várnak az alkalmazottaktól, ezzel is jelezve azt, hogy fontos a véleményük. Amennyiben egy új alkalmazott úgy érzi, nem megfelelő a képzése vagy a betanítása, a tréningcsapat utánajár a problémának, kideríti, miért nem effektív a tréning. Természetesen megesik, hogy ez nem a HR vagy a részleg hibája, hanem az alkalmazotté, de minden esetre ezzel is mutatja a tréningcsapat, hogy fontos számára az alkalmazottak véleménye. Annak a tudata, hogy őt fontosnak tartják, a dolgozóra a legtöbb esetben kedvező hatást gyakorol. Ezt elérni legtöbbször nem kerül sem sok pénzbe, sem sok energiába. Ha a munkavállaló úgy érzi, nem csupán munkahelye a szálloda, akkor sokkal jobb teljesítményre képes, sokkal színvonalasabban tudja kiszolgálni a vendéget. Családias légkör jellemzi a Broadmoort, ahol mindenki törődik a másikkal, és próbál segíteni annak, aki segítségre szorul. Ez jellemzi nemcsak az azonos részlegen dolgozókat, hanem a szálloda felső vezetését is. Jóleső tudat olyan helyen dolgozni, ahol a general managerről keringő történetek nem ijesztőek, hanem arról szólnak, miként segítette a GM egyik vagy másik dolgozót egy természeti katasztrófa, családi tragédia vagy személyes probléma után. Ahol a menedzsment odaadó az alkalmazottak iránt, ott az alkalmazottak is odaadóak lesznek a menedzsmenttel és a szállodával szemben. A személyes törődés sokszorosan megtérül. Ez természetesen nem megy megrendelésre. A kiválasztás alrészleg


ségű legyen, tehát hogy a munkaerő kiválasztás alrészlege olyan alkalmazottakat vegyen fel, akik bizonyos mennyiségű képzés és tréning után hajlandóak és képesek a Broadmoor színvonalának megfelelő munkát végezni. A HR alrészlegei szorosan együttműködnek a szálloda sikere érdekében. A siker kulcsa a tréningben rejlik, de fontos, hogy megfelelő alkalmazottakat vegyen fel a szálloda.

feladata ebből a szempontból is fontos: a jelentkezők őszinte törődésről, empátiáról, segítőkészségről és mások iránti érzékenységről is bizonyságot kell, hogy tegyenek a felvételi procedúra során. Menedzseri pozícióban ezek a tulajdonságok még hangsúlyosabbak.

Összhang a szállodán belül a cél érdekében A szálloda minden egyes beosztottja, középvezetője, a felsővezetőség és a tulajdonosok is az ötcsillagos, ötgyémántos minősítést tartják szem előtt. De még ennél is fontosabb mindenki számára a vendégek elégedettsége. Ennek érdekében dolgozik mindenki együtt. A tréningcsapat ebben a tevékenységben csak közvetve vállal szerepet, de ilyen szerepkörben annál nagyobb munkájának fontossága. Mivel a vendég elégedettsége a szálloda szinte minden részlegén, minden dolgozóján múlik, a képzésnek és tréningnek nagy, elementáris szerepe van. A tény, hogy egy cél vezérel mindenkit, megkönnyíti a tréningcsapat munkáját. Hiszen a szállodán belüli (és nagyritkán szállodán kívüli) tréning sikere nagyban múlik a szálloda többi részlegének segítségén, közreműködésén. Fontos, hogy a menedzserek rugalmasak legyenek, hogy a beosztást hajlandóak legyenek úgy elkészíteni, hogy az alkalmazottak a kötelező tantermi órákon mindenképpen, de lehetőség szerint a választható órákon is részt vehessenek. Fontos, hogy a szálloda vezetése a tréning finanszírozása mellett döntsön. Éves szinten ugyanis a tréning részleg költségvetése, nem számítva az órákon résztvevők órabérét, körülbelül 250 000 dollárra rúg. Végül, de nem utolsó sorban pedig fontos, hogy a „bemeneti tényező” megfelelő minő-

54

Az eredményesség mércéje: a vendégek véleménye Minden vendégnek lehetősége nyílik arra, hogy leírja a Broadmoorral, az ott-tartózkodásával, a Broadmoor alkalmazottaival kapcsolatos pozitív vagy negatív élményeit és véleményét. Szemben az általánosan elterjedt vendégkérdőívvel (ahol előre megírt kérdésekre előre megadott válaszok közül választhat a vendég), a Broadmoorban a comment card egy üres lap, amelynek a tetején mindössze egy mondat áll, amely arra kéri a vendéget, hogy írja le véleményét. Habár ez nem olyan egyszerű, mintha előre megadott válaszok közül kellene egyet beikszelnie, a vendégek közül sokan veszik a fáradságot és leírják, mit tapasztaltak a Broadmoorban. Némely vis�szajelzés általánosságban beszél a szállodáról, mások viszont konkrétan említenek egy-egy alkalmazottat. Ilyenkor az adott alkalmazott kap egy másolatot a róla írt véleményről, egy másik másolat megy a menedzserének, egy harmadik pedig belekerül a HR-en tárolt aktájába. A vendégvisszajelzéseket tehát nagyon komolyan veszi a Broadmoor. Mindegyiket egytől egyig elolvassa a szálloda igazgatója, majd irodai adminisztrátora összesíti a pozitív és negatív visszajelzéseket. A hónap végén minden menedzser megkapja a szál-


Végszó

lodai részlegekkel kapcsolatos vélemények megoszlási százalékait, év végén pedig az éves összesítést. A vendégek sokszor dicsérik a szálloda parkját, berendezését, dekorációját, ám magasan a legtöbb megjegyzést, a legtöbb bókot a szállodai dolgozók kapják. Számtalan vendég ír arról, hogy milyen figyelmesek az alkalmazottak, mennyire jól esik nekik, hogy a nevükön szólítják őket, hogy az a benyomásuk, minden kérésüket megpróbálják teljesíteni, hogy mindig azt érzik, ők a legfontosabb személyek a szállodában. Ez a törődés természetesen az alkalmazottak személyiségéből fakad, ám a „kivitelezés” a szállodai képzésnek, tréningnek köszönhető. A Broadmoorban a fluktuáció 5,78%, amelybe a szezonális (tehát tervezett) fluktuáció is beletartozik. Ez, egy éves szinten 1600 (szezonban 1900) főt foglalkoztató szállodában igen alacsony. Egy 2007-es adat szerint az amerikai szállodaiparban az átlagos fluktuáció 21,3% volt, tehát az országos átlaghoz képest is alacsony a Broadmoor-beli fluktuáció.

Személyes tapasztalat és magyarországi szállodaipari alkalmazottakkal folytatott elbeszélgetés eredményeként valószínűsíthető, hogy a hazai szállodákban és szolgáltatásban dolgozó alkalmazottak nagy részének előnyös lenne a Broadmooréhoz hasonló képzésben, tréningben való részvétel. Általában a hazai szolgáltatóipari mentalitás hagy némi kívánnivalót maga után. A sokszor rendszerváltás előtti múlttal rendelkező, vagy a rendszerváltás előtti kiszolgálási kultúrához szokott szolgáltatóiparban és vendéglátásban dolgozó alkalmazottak felfogásmódja egészen más, mint a nyugati, sokéves múltra visszatekintő fogyasztói társadalmak azonos iparágaiban dolgozók felfogásmódja. A mentalitás megváltoztatása sok évig is eltarthat. Ahhoz, hogy a hazai gondolkodásmód gyökeresen átalakuljon, tudatos lépéseket kell tenni. Ebben megoldást jelenthetne a megfelelő motiváció és a megfelelő képzés/tréning megteremtése. A jelenlegi képzési módok ötvözésével, a mostani alapok megerősítésével ez az elképzelés realitássá válhat.

v

55

Panka Zoltán ÁRUHAMISÍTÁS – FOGYASZTÓVÉDELEM TÖRTÉNETI MEGKÖZELÍTÉSBEN

v Bevezető gondolatok Szinte már közhelyszerű a kijelentés, amely szerint a „fogyasztó egészségének és biztonságának garantálása a megkérdőjelezhetetlen fogyasztói alapjogok egyike.”1 Mégis időről - időre piacra kerülnek tömegek biztonságát vagy életét, egészségét veszélyeztető termékek.2 A hamisítást sokan tartják a modern, kapitalista gazdaság és foglalkoztatás pestisének. Valamennyi szerző (fogyasztóvédő) egyetért abban, hogy a hamisítás fékezi a gazdasági és társadalmi fejlődést, csökkenti az innovációt, sérti a társadalmi biztonságot, és bizonytalanságot vált ki a fogyasztóban. A hamisított áruk nem nyújtják ugyanazt a minőséget és biztonságot, mint az eredeti javak. Ez nemcsak a kereskedelmet ássa alá azzal, hogy a fogyasztók között hiteltelenné teszi a terméket, hanem sok esetben (például élelmiszerek, kozmetikumok vagy játékok esetében) tényleges baleseti vagy közegészségügyi veszélyt is jelenthet.

Áruhamisítás – fogyasztóvédelem a történelmi korszakok tükrében A történelmi síkon haladva a „fogyasztóvédelemre” hajazó törvényi tilalom rögzítése

az ókori Róma kései köztársaságának jogrendszerében fedezhető fel. A preklasszikus „jog” a közüldözés alá eső bűncselekmények (crimina) között szabályozta a hamisítás valamennyi válfaját, amikor a lex Cornelia de falsis (Kr. e. 67.) bűncselekménynek minősítette a hamisítások minden faját (crimina falsi), elkövetőiket pedig száműzetéssel sújtotta. A császári kor Rómája a korábban létező crimenek körét kitágította, újabb elkövetési magatartásokat határozott meg. Erre figyelemmel a crimen falsi a végrendelet, a pénz, a súly- és hosszmértékek meghamisításán túl magában foglalta a hamis percselekményeket, valamint a jogosulatlan név- és címhasználatot. Nem ritka azonban, hogy a hamisítás valamint az áruhamisítás fogalmi körébe eső jogesetek kitalált történetek, fikciók, amely történetek pusztán példázatként szolgálnak a társadalom tagjai számára. A gall-római háború mondavilágából ismert az a történet, amely szerint Brennus gall vezér 1000 aranyat követelt a rómaiaktól a távozás fejében. Mikor lemérték a váltságdíjat, egy római észrevette, hogy hamis súlyokat használtak. Amikor ezt szóvá tette, Brennus a súlyok közé dobta a kardját ezekkel a szavakkal: Vae victis! (Jaj a legyőzötteknek!).

56

Panka Zoltán · ÁRUHAMISÍTÁS – FOGYASZTÓVÉDELEM TÖRTÉNETI MEGKÖZELÍTÉSBEN

Az arany mérésére vonatkozó hamisítások tárháza indokolja, hogy Arkhimédész egyik legnagyszerűbb felfedezése is tárgyalásra kerüljön. A történet szerint az uralkodó megbízásából azt kellett tisztáznia, hogy tiszta aranyból van-e annak koronája. A tudós Arkhimédész (a kádban ülve) rájött, hogy ha vízbe mártja a koronát, akkor a víz szintje annyival emelkedik, amennyi a korona térfogata. A koronát, valamint a vele azonos súlyú arany- illetve ezüsttömböt vízbe merítve a térfogatok különbözőségéből meg tudta állapítani, mennyi ezüstöt kevert az ötvös a koronához.3 Az ókori görög, római, valamint bibliai példák felsorakoztatása nem lehet önkényes válogatás következménye, nem lehet csupán történelmi villongásként értelmezni. A példák sora Theodor Heuss-t4 igazolják, akinek megállapítása szerint a római jog a Bibliával és a görög filozófiával együtt az európai kultúra három meghatározó pillérének egyikét képezi. Tényként kijelenthető, hogy az erkölcsi intelmek mellett az ókori és feudális jogok is tartalmaztak a piac illetve a vevők védelmét szolgáló szabályokat. A római jog törvényei mellett, illetve azt megelőzően Hammurapi törvényei is jogkövetkezményekkel sújtotta a csalárd kereskedőket. „Hammurapi törvénykönyve az igazságszolgáltatás rendjének biztosítására törekszik, … különös súllyal védi a köz érdekét, vagyonát, a csatornarendszert, a megfelelő földművelést, a kereskedelmi mértéket, a templomi és állami vagyont.”5 Ismereteink szerint az első áruhamisításról szóló, fogyasztó- és kereskedő védő könyv a XII. századi Damaszkuszban született meg (Al Dimiski: A kereskedelem szépségeire, a jó és a rossz áruk ismeretére s a csalók hamisítványaira rámutató könyv.)6

A feudális középkorban az egyházi felügyelet alatt álló piacokon a királyi ediktumok, mint közösség elleni rossztevést tiltották az igazságos és tisztességes ártól, és a jó minőségtől való eltérést, a mértékkel való csalást. A középkori céh vagy ipartestületi szabályok közös jellemzőjére mutat rá Fazekas Judit, amikor kifejti, hogy „a piaci szabálysértéseket közjogi szankciókkal sújtották, úgy, mint a kereskedői jogok megvonása, közszemlére tétel vagy egyéb nyilvános megaláztatás, ami a kereskedő jó hírnevének elvesztésével járt.”7 Az a körülmény, hogy az idézett normák egyszerre tartalmaznak közjogi, magánjogi, valamint büntetőjogi normákat, kizárólag azon jogtörténeti tényből következik, amely szerint a közjog és a magánjog éles szétválasztása – annak ellenére, hogy ezen fogalmak elhatárolását az ókori római jogtudósok is ismerték – kizárólag a francia forradalmat követő napóleoni konszolidáció idejére tehető, amely konszolidáció – a jogtudományban – a klasszikus-liberális jogfelfogás talaján állt. Az önálló fogyasztóvédelmi jog kialakulása – közvetve egy hosszú folyamat eredményeként – a XX. század második felére tehető. Szinte valamennyi írót és költőt megihlette a csalás, a hamisítás szelleme, előszeretettel alkalmazták a cselekmények izgalmassá, bonyolulttá, tanulságossá tételének elősegítése érdekében a csalárd magatartások által szült konfliktusos helyzeteket. Kétség kívül nem a legismertebb irodalmi példa, azonban Ibsen Babaszobájának Nórája maga is „bűnös útra tért”, amikor is, hogy a férje életét mentse, és megszerezze Krogstad-tól azon összeget, amely a férje betegsége miatt szükséges kellemes éghajlatú és klímájú déli utazás összegét állta, adóslevélen aláírást hamisított.

57


Természetesen nem csak irodalmi példák szolgálják a hamisítás változatos fajainak bemutatását, szép számmal található a valós életben megtörtént, magyar vonatkozású csalárd magatartás. Hágában a rendőrség 1925. december 14-én letartóztatta Jankovich Arisztid magyar diplomáciai futárt, aki egy hamis ezerfrankost akart beváltani. A detektívek az illető pog�gyászában egy teljes bőröndnyi hamis bankjegyet találtak. Az ügyről a Magyar Távirati Iroda a francia Havas-hírügynökség nyomán még a magyar rendőrséget megelőzve számolt be, ezzel kirobbant a kínos nemzetközi frankhamisítási botrány. A hamisítások között érdekes színfolt a többnyire szecessziós stílusban festő IványiGrünwald Béla élete és munkássága.8 IványiGrünwald Béla már a Nagybányán töltött éveiben is szinte állandó pénzzavarban volt. A nagyvilági életet élő, mindig pénzügyi gondokkal küszködő festő saját műveinek hamisításába kezdett, tanítványai: Belányi Viktor és Záhonyi Géza közreműködésével. Iványi-Grünwald rajzvázlatokban adta meg az instrukciókat, a színezésre vonatkozó utasításokat, valamint azt is, hogy egy-egy képből hány példány készüljön. Ezen hamisítás leleplezése kapcsán 1932-ben A képzőművészet című folyóiratban megjelent egy cikk, amelynek ez volt a címe: „Képekről, amelyeken csak az aláírás valódi.” A termékfelelősség jogintézményének igazi „őse” egy ásványhoz köthető, az azbeszthez. Az azbeszt rostos, szilikáttartalmú ásvány, amely a cementtől finomabb porként kerül kitermelésre, és körülbelül 3.000 féle termék alap- vagy segédanyaga. Jellemző tulajdonsága a hőszigetelés. A légkondicionálás feltétele a hőszigetelés, ezért az ’50-es évek kezdetén széles körben alkalmazták az azbesztet

középületek, iskolák bélelésére, hőszigetelésére. Amikor az USA-ban Clauda J. Tomplaitnál 1961-ben orvosa tüdődaganatot diagnosztizált és megállapította, hogy az azbesztpor belégzéséből származik, amely a beteget közel 20 évvel korábban károsította, akkor Tomplait kártérítési keresetet nyújtott be volt munkáltatója ellen – de vesztett. A bíróság megállapította, hogy az azbeszt rákkeltő hatása az 1940-es években még ismeretlen volt, így a volt munkáltató az egészségben okozott kárért nem felel.9 Tomplait ügyvédhez fordult, és Stephenson nevű ügyvédje a következő felkiáltással indított pert a munkáltatót akkoriban azbeszttel ellátó, az azbesztet kitermelő, gyártó vállalat ellen: „Jackie, we’re not done with this case yet. We’re going to sue the manifactures. Let’s go! – és nyert!10 Ezen ítélet alanyi jogként ismeri el az azbesztkárosultak kártérítési követelését az azbesztgyártókkal szemben a termékfelelősség (product liability) – elsőként ugyancsak a bíróságok által kimunkált – jogi konstrukciója alapján (a gyártó perelhetőségét hívta életre, szemben a kereskedővel, forgalmazóval, munkáltatóval, stb). Az azbeszt-ügyet követően robbanásszerűen megnőnek a kártérítési perek az Amerikai Egyesült Államokban, tekintettel arra, hogy a tudomány fejlődésével újabb és újabb termékről bizonyosodik be, hogy károkozó hatású. „2005-ben a mellrákkal diagnosztizált amerikai nők számát 211 240-re becsülték és 40 410-en haltak bele a betegségbe. Az emlőrákos megbetegedések száma majdnem megháromszorozódott az Egyesült Államokban az elmúlt 60 év során, ezzel a második leggyakrabban előforduló rákfajtává vált a nők körében. Annak az esélye, hogy egy nő élete során mellrákos lesz, 1940-ben egy volt

58


A fogyasztóvédelem hazai fejlődése

a huszonkettőhöz. 2006-ban ez az arány már egy a nyolchoz volt – és az esély egyre csak növekszik. Az Egyesült Államokban annak a valószínűsége, hogy egy nőnél valamilyen rákos megbetegedést diagnosztizáljanak – megdöbbentő módon – egy a háromhoz.”11 A szintén Amerikai Egyesült Államokbeli DES-ügy alapja egy ösztrogént erősítő hormonkészítmény. Az Egyesült Államokban 1938 és 1971 között körülbelül 5-10 millió terhes nőnek ajánlották, hogy szedjen DES-t (Diethylstilbestrol), egy szintetikus ösztrogént, amelyet eredetileg olyan nőknek írtak fel az orvosok, akiknél felmerült a vetélés kockázata. 1970-ben példátlanul sok fiatal nőnél diagnosztizáltak egy ritka rákfajtát, az adenokarcinómát (CCA), amely betegség okozójának a DES-t nevezték meg. A kutatások azt is kimutatták, hogy a DES-t szedő nőknél negyvenszer gyakoribb a vaginát megtámadó rák és a méhnyakrák, mint azoknál a nőknél, akik nem voltak kitéve a szer hatásának. Fél évszázad telt el azóta, hogy a német Grünenthal gyógyszergyár piacra dobta a többek között nyugtató hatású, várandós anyáknak is ajánlott szerét, a Contergant. A készítmény hatóanyaga a thalidomid, egy úgynevezett királis molekulapár, amelyek közül – mint később kiderült – csak az egyik hatásos fájdalomcsillapító és nyugtató, a másik súlyos születési rendellenességeket okozhat. A készítmény tragédiát okozott: világszerte körülbelül 10 000 gyermek született különböző rendellenességekkel, hiányzó, vagy csak részben kifejlett karokkal és lábakkal, vakon, siketen vagy szellemi fogyatékosként.12 Az itt felsorolt példák sora igazolja az emberiség mindenkori azon igényét, hogy a kiszolgáltatottsággal szemben az állami/központi szervek megfelelő védelmet biztosítsanak a számukra.

A „fogyasztóvédelem” helyzete a rendszerváltás előtt A II. világháborút követő időszakban Magyarország társadalmi, gazdasági berendezkedése megváltozott, kialakult az egypártrendszer, a gazdaságot .tervutasításos alapon szervezték. Magyarországon nyugati értelemben vett fogyasztóvédelmi jogi szabályozás egészen az 1990-es évekig nem létezett. A fejlődés legfontosabb gazdasági akadálya a hiánygazdaság volt, ideológiai akadálya pedig a konzumerizmusnak, valamint a piacgazdaság által indukált fogyasztói társadalomnak a szocialista világkép által történő végletes elutasítása volt. A fogyasztókat is érintő legfontosabb garanciális szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazta. Szintén a minőségvédelmet volt hivatott megerősíteni a Magyar Szabványügyi Testület jogelődjeként meghatározott Magyar Szabványügyi Hivatal „szabványosítási” eljárása, tekintettel arra, hogy kereskedelmi és gazdaságpolitikai – közvetve minőségvédelmi és fogyasztói érdekeket védő – szempontból kizárólag azon termék kerülhetett forgalomba, amely megfelelt a szabványoknak (az ún. MSZ szabványnak).13 A fogyasztó védelmét szolgálta a rendszerváltozást megelőzően a KERMI intézménye, amely intézmény laboratóriumai nemzetközi viszonylatban is elfogadottak voltak.14

59

A fogyasztóvédelem fejlődése a rendszerváltást követő időszakban Az 1989. évi gazdasági, politikai átalakulás előfeltétele volt, hogy az Országgyűlés a gazdasági és politikai élet alapjait meghatá-


Ezen irányelvek az alábbi két csoportba oszthatóak:

rozó kulcsfontosságú törvényeket minél rövidebb idő alatt elfogadja. A fogyasztóvédelem területére eső jogszabályalkotás nem történt, azonban az 1989-90-ben bekövetkező rendszerváltással a fogyasztóvédelem iránti igény már intenzívebben jelentkezett. A fogyasztói társadalom, illetve a tömegfogyasztás társadalmának kialakulása, a progresszív (egyre emelkedő) reklám és a tömegkultúra segítségével kívülről irányított fogyasztás szinte alapjaiban „megrázkódtatja a klasszikus magánjogot.”15 Nagyon erőteljes társadalmi igényként kialakult a fogyasztóvédelem, amely sok vonatkozásban alapvetően alakította át a klasszikus szerződési és felelősségi szabályokat.

• a termékek minőségi és biztonsági követelményeit szabályozó alapvető irányelvek, • a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmével kapcsolatos irányelvek. A Fehér Könyv a kulcsfontosságú irányelvek felsorolása mellett meghatározta a fogyasztóvédelmi kodifikáció – alább felsorolt – fontosabb alapkövetelményeit is:

A jogharmonizáció (integrációs törekvések)

• kodifikáció során a fogyasztók számára biztosítani kell az ún. alapjogokat, • a fogyasztóvédelemért felelős, megfelelő intézményi, szervezeti struktúra kialakítása, • fogyasztók tájékoztatását és nevelését szolgáló programok kifejlesztése („a fogyasztók előrelátásának, megfontolt, tudatos piaci döntések meghozatalára való alkalmasságának elérése érdekében”), • hatékony jogérvényesítési rendszer biztosítása.

A rendszerváltás és az Európai Unióhoz történő csatlakozás között eltelt 14 év minden tekintetben a felkészülés időszaka volt, felkészülés egy politikai-gazdasági szupranacionális szervezethez történő csatlakozásra. Ennek jegyében a magyar törvényhozás előtt jelentős feladatok álltak. Az Európai Közösség és Magyarország között 1991. december 16-án megkötött Európai Megállapodásban (közismert néven Társulási Megállapodásban) Magyarország jogharmonizációs kötelezettséget vállalt. Az Európai Tanács 1995. év júniusában megtartott cannes-i gyűlésén elfogadta a kelet-közép európai országok csatlakozását elősegítő un. Fehér Könyvet. A Fehér Könyv 23. fejezete foglalta össze a fogyasztóvédelmi jogharmonizáció követelményeit, felsorolva azokat a közösségi irányelveket – összesen 13 irányelvet -, amelyekhez feltétlenül közelíteni kell a magyar szabályozást.

Az Európai Unió Bizottsága 1997. évben elkészítette az AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumot, amely dokumentum egyértelmű elvárásként fogalmazta meg a fogyasztóvédelmi törvény, egy egységes fogyasztóvédelmi politika, és egy hatékony intézményi struktúra szükségességét.16

60

Fogyasztóvédelem a társadalomban – áruhamisítás a gazdaságban Sajnálatos módon az áruhamisítás egyre nagyobb teret ölt Magyarországon, valamint jószerivel az egész világon, ebből kifolyólag kijelenthető, hogy az áruhamisítás nem csupán nemzetgazdasági kérdés, az áruha-


mísítás, mint problematikus esetkör határon átnyúlva, nemzetközi szinten is vizsgálandó. Az áruhamisítás gazdaságban betöltött szerepének vizsgálata egyrészről statisztikai adatok közlésével határozza meg a csalárd magatartás gazdaságban betöltött szerepét. A másik megközelítési módszer esetében a gazdaság, mint – Katz György szavait kölcsönözve - „objektív valóságot” meghatározó keretek között kerül bemutatásra az áruhamisítás. Nyilvánvalóan a két módszer ötvözete adhatja talán a legteljesebb képet a vizsgálódás tárgyáról.

Az áruhamisítás és a gazdaság kapcsolata A gazdaság a termékek körforgásával foglalkozó objektív valóság, amely valóságnak a belső szabályai a szűkösség elvéből kifolyólag alakultak ki, azaz a szükségleteket korlátlannak, a termékeket és szolgáltatásokat korlátozottnak tekinthetjük. A termékek körforgásának alábbi „elemeit” különböztethetjük meg: • előállítás, • elosztás, • forgalmazás, • értékesítés, • fogyasztás. A gazdaság – a termék-körforgás meghatározásakor a kereslet és kínálat függvényében – három kérdésre keresi a választ, nevezetesen hogy mit, hogyan és kinek termeljen a vállalkozás. Ezen kérdések megválaszolásával az áruhamisítás „természetrajza” is felvázolható. A mit kérdésre vonatkozóan kijelenthető, hogy manapság szinte nincs olyan termék, vagy akár komplett termékkör, amelyik ne esne áldozatul az áruhamisításnak. Elektronikai, ruházati termékek, élelmiszerek, egyéb háztartási eszközök stb. hamisítására

„komplett iparágak,” „cégcsoportok” jöttek létre. Beszédesek a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Bendzsel Miklós által közölt számadatok, azaz „a felmérések szerint a dohánytermékek ötöde, az illatszerek fele, a hanghordozók 70%-a hamisítvány.”17 Hozzávetőlegesen 1 milliárd forint adóbevétel-kiesést okoz a jogellenesen előállított termékek kereskedelme. Szinte valamennyi hamisított termék a Távol-Kelet valamelyik országából származik, jellemzően Kínából és Vietnámból érkeznek hazánkba és az Európai Unióba. A Vám- és Pénzügyőrség „áru hamis megjelölése” bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozásai alapján megállapítható, hogy az elkövetés tárgyát képező termékek 98%-ban a Távol-Keletről érkeznek, az elkövetői kör pedig 95%-ban szintén valamely távol-keleti ország állampolgára. Lakonikus egyszerűséggel kijelenthető, hogy a gazdaság lényegét meghatározó hogyan kérdésre az áruhamisítás esetköre az alábbi két, egymással szorosan összefüggő dioszkuroszt határozza meg: • az áruhamisítás jogszabályok megkerülésével történik, • a minél nagyobb haszon elérése érdekében az előállítás költségeinek a minimalizálása a célja a bűnelkövetőknek. A távol-keleti országok gazdasága, foglalkoztatási politikája, valamint társadalma lehetővé teszi a rendkívül alacsony előállítási költségek alapján az olcsó alapanyag (áru) tömegtermelését, és a nyugati országokba történő értékesítését. Ami pedig a kinek kérdést illeti, az áruhamisítás által előállított termékek kifejezett célpontja az alacsony jövedelmű, kiskeresetű emberek, akik a fizetésükből nem képesek megvenni a legális, eredeti árut, vagy termé-

61


Év

2004

2005

Esetszám

240

698

1. táblázat 2006 2007 640 480

2008

2009

Összesen:

660

370

3088

Kárérték 5 m Ft 2,4 md Ft 6,5 md Ft 4,4 md Ft 2,8 md Ft 3,35 md Ft

keket. A statisztikai adatok ismeretében kijelenthető, hogy Magyarországon a kereslet és a kínálat találkozott az áruhamisítás esetében.18 Azon tény illetve körülmény, hogy az áruhamisítás elemei a gazdaságban három meghatározott kérdés köré csoportosítva kerültek bemutatásra, semmiképp sem legalizálja a gazdaságban elfoglalt helyét. Az, hogy ezen cselekmény a gazdaság elemei alapján került bemutatásra, kizárólag a probléma valós létét, gazdaságban betöltött szerepét kívánja igazolni.

Áruhamisítás a számok tükrében Az ausztriai Welsben tartott konferencián elhangzott, hogy évente hozzávetőlegesen 300 ezer munkahely esik áldozatul Európában a „kalóztermékek” forgalmának köszönhetően.19 Az SCWP nemzetközi jogi iroda20 szakértője úgy becsülte, hogy az eredeti termékek árát alapul véve a hamisítás évente 8-10%-os pénzügyi veszteséget idéz elő a világkereskedelemben. A RAPEX 2009. évben kiadott jelentése alapján megállapítható, hogy 2008. évben a 2007. évhez viszonyítva 16%-kal nőtt az uniós piacról kivont veszélyes termékek száma. Emellett a RAPEX-hez történt bejelentések száma mintegy 200-zal (1605-ről 1866-ra), a kínai eredetű termékekre vonatkozó, a RAPEX-en keresztül tett bejelentések száma nőtt (a 2007-es 52%-os arány 2008ban 59%-ra emelkedett).

20,4505 md Ft

Az áruhamisítás elleni harc a RAPEX jelentésből is láthatóan kiemelt területe az Unió gazdaságpolitikájának, amely biztosi szinten is megfogalmazást nyert.21 Az 1. táblázat az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban a Vám- és Pénzügyőrség által felderített, áruhamisításokkal kapcsolatos bűncselekmények esetszámát, valamint elkövetési értékét rögzíti. Mint már korábban is kifejtésre került, a hamisított termékek egyik alapvető ismérve azok olcsósága, és ez teszi lehetővé, hogy a hamisított termékek kereslete és kínálata a hazai piacokon találkozik. A HVG 2010. június 19. számában döbbenetes statisztikai adatok kerültek közlésre, amely szerint ma Magyarországon 1,5 millió fő létminimumon, 3 millió fő pedig létminimum alatt él.

62

Áruhamisítás a társadalomban (avagy a fogyasztók tájékoztatása) A fogyasztó és a kereskedő közötti kapcsolat egyensúlyhiányának egyik alapvető oka az információ birtoklásának egyenlőtlenségéből akad. A fogyasztói szervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa, oktassa a fogyasztókat, hogy mit, hol, mennyiért, és milyen minőségben tud beszerezni. A Fazekas Judittól származó feladatmeghatározásból következik, hogy a civil szervezetek is részesei a fogyasztók tájékoztatásának, oktatásnak. A fogyasztók tájékoztatása két esetkör alapján vizsgálandó:


témában megjelenő, jelentős számú internetes weboldal, folyóirat, konferencia stb.

• a törvényben rögzített tájékoztatási formák, • a civil szervezetek által történő tájékoztatás.

A törvényben rögzített tájékoztatási formák

A fogyasztói jogok érvényesítése, felelősségi szabályok Az Ftv. értelmében a gyártó felel a használati és kezelési útmutatóra, a csomagolásra, valamint a megfelelőség értékelésére vonatkozó rendelkezések megtartásáért, az árfeltüntetésre vonatkozó felelősség a forgalmazót terheli.23 Az Ftv. ismeri azon – fogyasztót védő – kisegítő szabályt, amely szerint, amennyiben a gyártó nem tesz eleget a fenti bekezdésben említett kötelezettségeinek, a forgalmazó köteles azt pótolni.24 Az Ftv. fogyasztói jogérvényesítési rendszere három pillére épül:

A magyar jogban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó általános rendelkezéseket a fogyasztóvédelmi törvény (Ftv.) tartalmazza, emellett a Ptk. vonatkozó rendelkezései is tartalmaznak fogyasztót védő rendelkezéseket. Az Ftv. az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a fogyasztók tájékoztatása védelmében: • a jelenleg hatályos Ftv. nem tartalmaz a címkézésre vonatkozó rendelkezéseket, • a külön jogszabályban meghatározott termékek csak használati és kezelési útmutatóval együtt hozhatóak forgalomba, • a megfelelőség tanúsítása, • árfeltüntetés, • a csomagolás.

• panaszkezelés, ügyfélszolgálat, • békéltető testület, • keresetindítás. Az áruhamisítással kapcsolatosan megjegyzendő, hogy a fogyasztók érdekeit védő jogok illetve jogérvényesítési eszközök csak korlátozottan, vagy sehogy nem tudnak érvényesülni, figyelemmel arra, hogy az esetek többségében Magyarországon bejegyzett, azonban távol-keleti személyek tulajdonosi körébe tartozó, a hatóságok és fogyasztók számára elérhetetlen cégek állnak a hamisított áruk kereskedelme és forgalmazása mögött.

A civil szervezetek által történő tájékoztatás – a fogyasztók oktatása Az Ftv. 17. §-a rögzíti, hogy a fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. A fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat, azonban „a hatékony fogyasztói érdekvédelemhez a fogyasztók aktivitására is szükség van. Fontos tehát, hogy a fogyasztókat megtanítsák a fogyasztói magatartás, a piaci viselkedés legfontosabb szabályaira, illetőleg tájékozódhassanak a jogérvényesítéshez szükséges jogszabályokról.” 22 A civil szervezetek szerepe a fogyasztóvédelmi tájékoztatás, illetve oktatás területén jelentősen megnövekedett, ezt igazolja a

63

Záró gondolatok A helyzet, amit Madách Imre főművében említ, hogy ugyanis „Be van fejezve a nagy mű, igen. /A gép forog, az alkotó pihen” – csak egyetlen egyszer volt így, a világ teremtésekor, azóta szüntelen változtatni akarás


vezérli a szabad akarattal megajándékozott embert. A Teremtés óta egyszerre világhódító, világteremtő és világfelfordító hadjáratra indult „a társadalmi létezés.” Legyőzni az akadályokat, kijátszani a társadalom többsége által felépített korlátokat; mindig új és új megújulásra készteti az emberiséget. Az áruhamisítással kapcsolatosan az alábbi területek érdemelnek fokozott figyelmet, és igényelnek egyben intézkedési, cselekvési programot: • hatóságok (VPOP, rendőrség) együttműködése (nemzetközi szinten is), • távol-keleti országokkal nemzetközi szerződések megkötése, együttműködés fokozása, • a fogyasztóvédelemre történő tudatos oktatás, nevelés, • civil szervezetek további erősítése.

Problémaként merül fel napjainkban a felgyorsult világunk által eszközölt változások: a technika rohamos fejlődése lehetővé teszi az egyre gyorsabb, rafináltabb és bújtatott módon történő bűnelkövetést, ezáltal „a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol.” Ez a fölfeslés még akkor sem elfogadható, ha elfogadjuk azt a tételt, hogy az élet teremti a jogot és nem a jog az életet (Dr. Lábady Tamás: „A jog az élet után lohol”). Felgyorsult világunkban az eddig bevált szabályozás új meg új kihívással találkozik. Márai Sándor ezt írja: „Igen, lassan kellene élni. Nemcsak azért, mert a lassan legtöbbször – nem mindig –, tovább is. Lassan kellene élni, mert a lassan annyi is, mint figyelmesen, mint közelebbről, mint igazibban, mint emberibben élni.”

v

HIVATKOZÁSOk Fazekas (2004:105). Rendkívül találó (vitaindító, emlékeztető) Szádvári Lídia élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, 2010. március havában megjelent tanulmányának nyitó gondolata: „Emlékeznek még a tömeges megbetegedéséket okozó eperleves botrányra? És a mérgező, aflatoxinos fűszerpaprikára? A dioxinnal szennyezett guár-gumit tartalmazó élelmiszerek kiváltotta pánikra? A mézről pedig kiderült, hogy túlnyomó többségében cukorral hamisítják.” Szádvári (2010:2). 3 A legenda szerint a tudós a felhajtóerő felfedezésének örömére kiugrott a kádból és meztelenül rohant végig a palotáig, azt kiáltozva, hogy „heuréka” (megtaláltam). 4 Theodor Heuss (1884 – 1963) a Német Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. 5 Egyetemes jogtörténet I., szerk.: dr. Horváth Pál (2001:33). 6 Papp-Váry Árpád a márkák történetének vizsgálatával kapcsolatos monográfiájában a márka-szakirodalom kezdetét a 9. századra teszi, ugyanis ekkor írta meg a damaszkuszi Abu al-Fadl Dzsafar Ibn Ali „Nagy tudáskönyv a kereskedelem szépségeiről, a jó és rossz reklám hatásáról és a termékhamisításról” című művét. Dr. Papp-Váry (2008:12). 7 Fazekas (2004:12). 1 2

64


Iványi-Grünwald Béla (1867 – 1940) A bíróság szerint az 1940-es években ismert volt ugyan az azbeszt károsító hatása, a tudomány akkori állása szerint a következmény, az azbesztózis, a tüdőtágulat, de a rákkeltő hatás nem. A state of the art (csúcstechnológia), a tudomány és technika akkori állása nem ismerte. 10 „Tomplait vs. Johns-Manville Products Corp.”, 1966. idézi Lábady (2002:259). 11 Dr. Garret Wdowin, E/The Environmental Magazine: Környezeti hatások is felelősek a mellrák kialakulásáért. www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/850, 2008.03.04., letöltés ideje: 2010. április 6. 12 A Contergan áldozatai közül ma nagyjából 3 500-an vannak még életben, akik egyre nehezebben tudják eltartani magukat. Az ő képviseletükre jött létre nemrég a Nemzetközi Contergan Thalidomid Szövetség (ICTA), amely újra kívánja tárgyalni a ’70-es években kötött kártalanítási megállapodást. 13 A szabványok egységesülése, és szinte már törvényi szintre történő előretörése az 1960-as évektől nemzetközi szinten is megfigyelhető. A szabványosítást az ISO szervezet létrehozása is nagymértékben segítette. 14 A több mint 100 éves múltra visszatekintő Kermi elődjét, a Technológiai Iparmúzeumot 1883-ban Trefort Ágoston alapította. Ebből alakult ki az 1920-as években a Magyar Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet, majd 1952-ben jött létre a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. 15 Lábady (2004:107). 16 „A Kormány a jogharmonizációs „kényszer” ösztönzésére … 1997. december 15-én elfogadta a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt.” Fazekas (2004:40). 17 Forrás: http://www.lhp.hu/hirek_olvas.php?a=24247 18 A számadatok ezúttal is beszédesek: Magyarországon az aktívak és az inaktívak aránya 36%/64 %. A 36% aktív népességből hozzávetőlegesen 560 ezer fő nem fizet adót, 860 ezer fő a közigazgatásban dolgozik, 900 ezer fő minimálbérre van bejelentve az Apeh és az OEP felé. 19 Susanne Fürst idézi a tudósítás (://hvg.hu/karrier/20090130_termekhamisitas_aru_munkahely_ kieses, letöltés ideje: 2010. április 7.). 20 SCWP: Saxinger Chalupsky & Partner Rechtsanwälte Gmbh (osztrák alapítású, nemzetközi ügyvédi iroda, a Welsben tartott konferencia egyik meghívott vendége volt). 21 Kovács László, adó- és vámpolitikáért felelős uniós biztos kijelentette, hogy kiemelten fontos a biztonság garantálása, és ez két esetkörre terjed ki: a terrorizmus valamint az áruhamisítás elleni küzdelemre. Kovács L.: Az eva megtartható. http://gazdasag.ma.hu/tart/ prcikk/c/0/113528/1, letöltés ideje: 2010. április 7. 22 Fazekas (2004:103). 23 Ftv. 16. §-ának (1) bekezdése. 24 Ftv. 16. §-ának (2) bekezdése. 8 9

65


FELHASZNÁLT IRODALOM BÁRTFAI J. – NÉMETH A. – WALLACHER L. (2004): A fogyasztóvédelem magánjogi eszköztára. Európai Tükör, Különszám. CSAJÁGI É. – ANDRÁSSY I. (2004): Élelmiszerbiztonság az Európai Unióban és Magyarországon. Európai Tükör, Különszám. FAZEKAS J. (2004): Fogyasztóvédelmi jog. Novotni Kiadó, Miskolc. FEKETE O. (2009): A fogyasztóvédelem néhány problémájáról a közigazgatási jog és a büntetőjog szemüvegén keresztül. Jogtudományi Közlöny, 54. évfolyam, 9. sz. FÖLDI A. - HAMZA G. (1906): A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. HÁMORI A. (2009): A „fogyasztó”-fogalom dilemmái különös tekintettel az Fgytv módosításában és az új Ptk. javaslatban foglaltakra. Magyar Jog, 56. évf. 2. sz. HORVÁTH P.(1999) (szerk.): Egyetemes jogtörténet I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. HUBERT J. (2007): Homályzónák, hatékony módszer a feketegazdaság ellen. Hetek, 11. évf. 44. sz. KARSAI K. (2008): A büntetőjogi fogyasztóvédelem egyes általános kérdéseiről. Jogtudományi Közlöny, 63. évf. LÁBADY T. (2002): A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. PAPP-VÁRY Á. (2008): Marketing a gyakorlatban. BKF Fenntartói Kft., Budapest. SZÁDVÁRI L. (2010): Terítéken az élelmiszerbiztonság. Kontroll, 7. évf,, március. SZABÓ M. (2010): Villáminterjúk munka közben. Kontroll, 7. évf., március. WARVASOVSZKY T. (2010): Civilek nélkül nem megy. Kontroll, 7. évf., március.

66

Mai maja költők1 Indián költemények

v Humberto Ak’abal (kicsé költő, 1952, Momostenango, Totonicapán, Guatemala)

van azon költők esetében, akik anyanyelvükön (is) írnak. A maja költészetben ma is visszatérő elemek többek között az égbolt, a csillagok, a virág, a levegő, az ének, az elődök, melyek világuk sokféle jelentéssel, tartalommal bíró „beszédes szavai”.

Egy jel Kövek között, fákon és fakérgekben, csillagos éjszakákon, szurdok mélyén, utakon, madarak énekében, a szélben, a vízben… Régi idők valamely jelét keresem, valamit, ami elvezet engem elődeim elveszett hangjához… A mai indián költők számos versében – Mexikótól Chiléig – keverednek napjaink modern és a népük múltjához, kultúrájához köthető elemek, melyeket leginkább csak akkor érthetünk, ha ismerjük történelmüket. Bármely témával is foglalkoznak, az ilyen alkotásokban semmi sem direkt, a lényeg a sorok mögött értendő. Ez még inkább így

67

ÉRZÉK-VILÁG

A falu

Auldárico Hernández Gerónimo (csontal költő, 1964, Mazateupa, Tabasco, Mexikó)

Nagy az én falum.

Ezek az árnyas árnyak

Kézben kell a földet szétmorzsolnunk.

Ezek az árnyak a szén éhes nyelvei körbeveszik félig alvó fáimat (az üregek öreg tudora) a tecolote2 szárnyainak csapkodása és a vadon titokzatossága közepette, és az az eső mossa a csontokat a csönd háza felől jövet attól a helytől ahol a föld kitárja gyomrát azon fiainak visszatérte előtt akik utat vágtak rajta…

Erdeiben fának kell éreznünk magunk. Tisztelnünk kell szertartásait… Mókusként kell barangolnunk útjain és ösvényein, hogy érezzük ízét, nagyságának egyszerűségét. Csillagok órája ez. Elkésni nem tudok. A nap és a hold pontosak. Csillagok órájában érkezem meg szívedbe. Nem tegnap, nem holnap; egyszerűen csak ma.

68

Mai maja költők · Indián költemények

Hernández Isidro (csontal költő, 1966, Mazateupa, Nacajuca, Tabasco, Mexikó) A tenger dühös asszonyától Egy macsete csapást érez a lelkem amikor a hajnal elválaszt tőlem.

Dob hangjára mellemben felforr a vérem és a tenger dühös asszonyától azt kérdezi: Ez lenne a szerelem?

Önző órák melyek borotvaéllel sebzik meg az ember nyugalmát. Ezer démonnal körbevéve pórusaim parazsat izzadnak, fogolyként, lángok között érted kiáltok… Leheleted akarok lenni, hogy közel legyek hozzád és együtt utazhassunk, pontos úti cél és aggodalom nélkül. Levegő akarok lenni, madár, mely a rózsát megcsókolja és továbbáll… Hogy ne érezzük ezt a vigasztalanságot… Szemeidre gondolok miközben kérdésekkel és vággyal telve az enyémeket dörzsölöm, csend idején tiltott dolgokról beszélek és fellobbantom testünk lángját.

69

ÉRZÉK-VILÁG

Margarita Ku’ Xool (jukaték költő, 1978, Santa Cruz, Campeche, Mexikó)

Gerardo Can Pat (jukaték költő, 1957-1994, Tibolón, Yucatán, Mexikó)

Az éj és a szél

A te szépségednek

Az éj nyugodtan alszik. Kedvvel telve horkol. Élvezettel öleli át a szél nyakát. Örömmel szorítja magához. A szél ellenáll neki, mert még nem alszik, mert ásítozik, mert zokog. Az éj nagyon hűvösnek érzi bőrén a szelet, ezért öleli át nyakánál élvezettel, ezért szorítja magához oly örömmel, ezért nem engedi el.

A világ minden szépségéről írni egy kis költeményt akartam. De nem tudtam, hogyan csináljam; szívemben nem voltak gondolatok. Emlékeim az ég dolgaival kezdtem: a szép holddal és a csillagokkal. A gyönyörű falvakkal és hegyekkel, a mindennapok hajnalával. Aztán a virágokra gondoltam, a végtelen tengernek szóló énekekre, a szivárvány színeire. De semmire sem emlékeztettek engem. A gondolatot a te emléked hozta el nekem: semmi sincs oly gyönyörű, mint a te személyed, te vagy a világon a tökéletes szépség, csakis te annyi sok nő közül. Csodálatos szemeid miatt, mint a méhek méze oly édes szád miatt nem alszom és álmokkal töltesz el, s élvezettel kerít hatalmába szépséged. Épp ezért írom neked e költeményt: gondolatom és szívem neked adom s ezekből megismerheted a szerelmet, melyet neked átadok. Ó, ha az volna, amit rólad gondolok: hogy úgy szeretsz engem ahogy én téged! Te lennél életem, szívem úrnője, irántad érzett szerelmem asszonya.

70

Mai maja költők · Indián költemények

Alberto Gómez Pérez (tzotzil költő, 1966, Santa Catarina las Palmas, Chiapas, Mexikó) Szemlélődő Hirtelen feltűnsz lelkiismeretem ablakában várván azt, hogy átkelni látlak égboltomon a csillagok között de csak itt látlak az utcámban. Az egem a sarkcsillagba mélyíti körmeit és elmúlsz a bársonyos fa ágai között. Ez egy heves alkony s az idő szemlélőjeként magam kavartam fel port homokot és vizet. Kéri András fordításai

HIVATKOZÁSOk 1 2

A maja nyelvcsaládba 24 nyelv tartozik. bagolyféle

71

Medvéné Szabad Katalin A BGF 2010. ÉVI FELVÉTELI EREDMÉNYEI A SZÁMOK TÜKRÉBEN

v Országos tendenciák A 2010. júliusi felvételi eljárás során a jelentkezettek száma 140 303 fő volt, a felvettek száma pedig 97 743 fő (ebből 68 216 államilag támogatott hallgató, további közel 1500 fő hitéleti képzésre nyert felvételt, valamint a határon túli képzések és a jogorvoslati eljárás létszámkerete). Több mint 40 000 jelentkező nem nyert felvételt, így jelentősnek tekinthető a pótfelvételiken potenciálisan résztvevők száma. A BGF az összes jelentkezők száma szerinti statisztikák alapján az előkelő 6. helyen szerepel, megelőzve a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Szent István-, a Semmelweis- és a Nyugat-magyarországi Egyetemet is, azaz bizonyítottan változatlanul óriási népszerűséggel rendelkezik. Ha az első helyen jelentkezők számát vizsgáljuk, akkor az egyetemek

Összesen 140 303

vonzereje lényegesen nagyobb (hiszen ez esetben az alapképzésen szerzett diplomára is az egyetem pecsétje kerül, valamint intézményen belül szerezhető meg a mesterfokozat), így ezen rangsorban a BGF a 7. helyen szerepel. A legnépszerűbb szakok (top 10) listája jelentősen nem változott a tavalyi adatokkal összehasonlítva. Az országos népszerűségi listát a nappali tagozatra jelentkezők körében az elmúlt évekhez hasonlóan változatlanul a turizmus-vendéglátás alapszak vezette, bár az idén összességében kevesebben jelentkeztek első helyen, mint tavaly. A Budapesti Corvinus Egyetemre a felvételi ponthatár (ANA) 446 volt, amely a legmagasabb volt, s amelyet a BGF KVIK (ANA) 418 pontot elért hallgatói követtek országosan a második helyen. A Heller Farkas Gazdaságtudományi és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolán (ANA) 409 volt a felvételi ponthatár, míg

1. táblázat Jelentkezők és felvettek (adatok a feldolgozottság 2010.07.28-i állása alapján) Jelentkezők Felvettek A,O N MesterÁllami Össze- A,O N Mesterképzés sen képzés 84 592 24 796 125 977 97 743 50 425 16 119

72

Állami 68 216

Medvéné Szabad Katalin · A BGF 2010. évi felvételi eredményei a számok tükrében

2. táblázat A legnépszerűbb intézmények a jelentkezők száma szerint 2010-ben Jelentkezők Jelentkezők Felvettek* Helyezés Intézmény száma száma első száma összesen helyen összesen 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem 17 020 8 672 4 947 2. Debreceni Egyetem 12 249 6 356 3 795 3. Szegedi Tudományegyetem 12 050 6 174 3 653 4. Pécsi Tudományegyetem 10 529 4 791 2 902 5. Budapesti Műszaki és 9 994 5 613 3 819 Gazdaságtudományi Egyetem 6. Budapesti Gazdasági Főiskola 9 502 4 155 2 132 7. Budapesti Corvinus Egyetem 8 726 4 993 1 947 8. Szent István Egyetem 7 177 2 903 1 366 9. Semmelweis Egyetem 5 739 3 715 1 384 10. Nyugat-magyarországi Egyetem 5 182 2 432 1 190 * Alap és egységes osztatlan nappali (ANA), államilag támogatott képzésekre felvett hallgatók száma

a sort a Kodolányi János Főiskola folytatta, ahol (ANA) 400 pont volt a ponthatár. Ezt a szakot országosan 23 helyen hirdették meg, és a költségtérítéses felvételi ponthatár 200 pont volt a távoktatási tagozaton. A népszerűségi lista második helyén a jelentkezéseket figyelembe véve a gazdálkodási és menedzsment alapszak szerepelt, ahova közel 4 000 nappali tagozatra jelentkező adta be felvételi kérelmét. A BCE pontszámai voltak a legmagasabbak (ANA 453, ANK [költségtérítéses] 431), továbbá a BMGE Gazdálkodási Karra is magas pontszámmal lehetett bekerülni (ANA 437), Szegedi Tudományegyetem (ANA 412, ANK 406), a PSZK Budapest 485 főt vett fel (ANA 399, ANK 202). Az országos lista ötödik helyén szerepel a pénzügy és számvitel alapszak, ahová a BCE (ANA) 448 pontos jelentkezői kerülhettek be (ANK 404) és a vidéki tudomány-

egyetemek esetén is legalább 400 pontot kellett elérni. A PSZK BP 587 főt vett fel (ANA 385, ANK 279). Jelentős felvételi keretszámot töltött be a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Szolnoki és a Zsigmond Király Főiskola is. A nemzetközi gazdálkodás alapszak tavaly nem szerepelt a nappali alapképzésre jelentkezettek top 10-es rangsorában, 2010ben azonban a lista 7. helyén található. A BCE ezen szakra ANA 462, ANK 449 pont esetén vett fel, és hasonlóan más alapszakokhoz a vidéki egyetemek (mint például a Debreceni Egyetem) 400 pont felett vettek fel jelentős létszámú hallgatót, A BGF KKK országosan a harmadik legmagasabb pontszámmal vett fel 480 főt (ANA 403, ANK 379). További sorrend: BKF (ANA 398) Pannon Egyetem (ANA 386), Miskolci Egyetem és Szolnoki Főiskola (ANA 385),

73

NÉZŐPONT

MÜTF, ZSKF, NYÜFE-KTK (ANA 384), míg a sort a Tomori Pál Főiskola zárja, ahol ANA 379 volt a felvételi ponthatár. A korábbi évek hagyományait követve a kommunikáció és médiatudomány alapszak volt a legvonzóbb a jelentkezők körében a társadalomtudományi képzési területen, a bejutáshoz 400 pont feletti teljesítmény kellett. A legmagasabb pontszám az ELTE Bölcsészettudományi Karára kellett (ANA 452), majd a BCE és a BME Társadalomtudományi Karán (mindkét esetben ANA 441), a BKE-n és a ZSKF-n (ANA 425). A BGF KKK 136 főt vett fel (ANA 408, ANK 213). Összességében 29 képzőhelyen került a szak meghirdetésre, és valamennyi esetben az ANA esetében 400 pont feletti felvételi ponthatár került meghatározásra, míg ANK esetében 200 ponttal is felvételt lehetett nyerni levelező tagozaton.

A korábbi évek hagyományait követve a top 10 utolsó helyezettje a kereskedelem és marketing alapszak volt, amelyre a BGF KKK 430 főt vett fel (ANA 413, ANK 264). A BCE-re történő sikeres felvételhez országosan a legmagasabb felvételi pontszám volt szükséges (ANA 453), ahová 61 fő nyert felvételt, továbbá ANK esetén 420 ponttal 56 fő nyert felvételt. Így összesen a BCE ezen szakra 117 főt vett fel, ami magyarázza a magas pontszámot.

Mesterképzés top 10 2010-ben már több mint kétszáz féle mesterképzésre lehetett jelentkezni, országosan összesen 24.796 fő jelentkezett, közülük 16 119 hallgató nyert felvételt államilag támogatott, és 2 521 fő költségtérítéses kép-

3. táblázat Alapképzés top 10 országos jelentkezés szerint (nappali tagozat magyar nyelvű képzések esetén) Országos BGF Sorszám Alapszakok jelentkezések jelentkezések Turizmus-vendéglátás 1 4 393 1 287 (magyar nyelven) Gazdálkodási 2 3 918 646 és menedzsment 3 Jogász 2 805 4 Mérnök informatikus 2 752 5 Pénzügy és számvitel 2 735 898 6 Gépészmérnöki 2 403 7 Nemzetközi gazdálkodás 2 350 605 Kommunikáció 8 2 281 134 és médiatudomány 9 Általános orvos 2 129 Kereskedelem és marketing 10 1 956 529 (magyar nyelven)

74

BGF-re felvettek 430 485

587 480 136

430


1. ábra Mesterképzésre jelentkezettek és felvettek száma (2008-2010)

zésre (míg 8 718 jelentkező nem nyert felvételt mesterképzésre). A 2010. januárban felvett 2 000 hallgatóval együtt a 2010. naptári évben húsz ezren tanulnak első évfolyamos hallgatóként mesterképzésen. Kiemelten fontos megemlíteni, hogy jelentős mértékben nőtt a mesterképzésre jelentkezett és felvettek száma, és prognózisok szerint a növekedés folytatódása várható. A mesterképzések top 10 listája először készült el, amelyet a tanár szakra jelentkezők toronymagasan vezetnek (összesen 1725 fő). Sajnálatos módon, érdeklődés hiányában a

KVIK-en nappali közgazdásztanár képzés nem indult, erre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A BGF-re a top 10 mesterszakok nappali tagozatára összesen 80 főt vettünk fel. A következő táblázat tartalmazza a mesterképzésre jelentkezett és felvett hallgatók számát, amelyben a BGF hat mesterszakjának megfelelő képzési területet vastagon jelöltük. Különösen fontos, hogy ezen területeken magas a felvettek aránya, ami a BGF mesterképzési kínálatainak további bővítési alapját képezheti.

75

NÉZŐPONT

Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

4. táblázat Mesterképzés top 10 országos jelentkezés szerint (nappali tagozat, államilag támogatott) BGF Országos jeMesterszakok 1.helyes jelentkezések lentkezések Tanár 1 725 12 Nemzetközi tanulmányok 490 27 Kommunikáció 446 és médiatudomány Vezetés és szervezés 386 Pszichológia 360 Pénzügy 306 37 Geográfus 290 Fordító és tolmács 275 Biológus 270 Marketing 252 0

BGF-re felvettek n.i. 38

42

n.i.

5. táblázat A legtöbb mesterképzésre felvett ÁT nappali tagozatos hallgatók száma Képzési terület Jelentkezők (fő) Felvettek (fő) agrár képzési terület 407 163 bölcsészettudomány képzési terület 3 205 1 711 gazdaságtudományok képzési terület 2 420 1 224 Informatikai képzési terület 576 332 jogi és igazgatási képzési terület 469 218 műszaki képzési terület 1 311 649 Művészeti képzési terület 630 264 orvos- és egészségtudomány képzési terület 271 100 pedagógusképzés képzési terület 2 456 970 sporttudomány képzési terület 243 126 társadalomtudomány képzési terület 2 135 1 080 természettudomány képzési terület 1 594 928

76


FSZ képzés top 10 A felvi jelentkezési adatok bizonyítják, hogy az idén először kemény verseny volt a piacképes, gyakorlatorientált és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő államilag támogatott FSz képzések területén az államilag támogatott helyekért. Az 6. táblázat tartalmazza az FSZ top 20 országos listát, amelyből

11 FSZ képzés a BGF kínálatában is szerepel (lásd a táblázatban vastagon), amely biztonságot ad az FSZ képzés jövőjét tekintve. Megfontolandó azonban a további FSZ képzési kínálati bővítés is, amelynél célszerű figyelembe venni a munkaerő piaci igényeket és az alábbi listában szereplő jelentkezők által preferált szakokat (pl.: web-programozó, ifjúságsegítő, stb.).

6. táblázat FSZ top 20 első helyes országos jelentkezések az államilag támogatott képzésekre Jelentkezők első Szak neve helyen (fő) 1. idegenforgalmi szakmenedzser 896 2. csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó 745 3. vendéglátó szakmenedzser 391 4. nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 366 5. Ifjúságsegítő 360 6. web-programozó 350 7. banki szakügyintéző 341 8. reklámszervező szakmenedzser 266 9. hulladékgazdálkodási technológus 255 10. intézményi kommunikátor 254 11. pénzügyi szakügyintéző 235 12. jogi asszisztens 212 13. logisztikai műszaki menedzserasszisztens 201 14. kereskedelmi szakmenedzser 194 15. sportkommunikátor 175 16. általános rendszergazda 167 17. számviteli szakügyintéző 166 18. médiatechnológus asszisztens 124 19. idegennyelvi kommunikátor 123 20. adóigazgatási szakügyintéző 117

77

NÉZŐPONT

7. táblázat BGF felvételi adatok összesen (2010. július 22-i állapot szerint a 2009/2010. eredmények összehasonlítása) Felvett 2009. létszám 2010. július Be nem tölKépzőhely Irányszám júliusban különbség 22. felvett tött létszám felvett (20102009) KKK 1 943 1 734 1 707 27 209 KVIK 2 624 1 817 1 796 21 807 PSZK-BP 2 540 2 241 2 108 133 299 PSZK-SA 561 117 115 2 444 PSZK-ZA 745 176 203 -27 569 BGF 8 413 6 085 5 929 156 2 328

A BGF felvételi eredményei Jelentős eredménynek tekinthető, hogy a 2010. júliusi felvételi eljárás során a BGF-en összesen 6 085 hallgató nyert felvételt, ebből 4 305 fő államilag támogatott (70,75%), és 1 780 fő költségtérítéses (29,25%). Örvendetes tény, hogy a budapesti képzőhelyek kis mértékben növelni tudták a felvett hallgatói létszámot, sajnálatos tény azonban, hogy Salgótarján és Zalaegerszeg esetén a korábbi évek felvételi problémái megismétlődtek, a felvételi keretszámok a tavalyi alacsony értéket alig érik el (Salgótarján esetében), illetve további visszaesés tapasztalható (Zalaegerszeg esetében). Az adatok a pótfelvételi eljárás eredményeként kismértékben módosultak, hiszen

78

összesen országosan 40 000 jelentkező nem nyert felvételt és a BGF valamennyi képzőhelye esetén rendelkezésre áll szabad kapacitás a pótfelvételi eljárásban résztvevőknek. A 8. táblázat képzési szintenként tartalmazza a BGF eredményeit, amely szerint növekedés tapasztalható az FSZ nappali államilag támogatott képzés esetében, ahová 179 fővel többet vettünk fel, továbbá a mesterképzés nappali államilag támogatott létszáma 69 fővel növekedett. Legjelentősebb visszaesés a távoktatásra felvettek között volt (117 fővel csökkent a létszám), valamint az alapképzés levelező tagozatra 48 fővel és a felsőfokú szakképzés levelező tagozatra 25 fővel kevesebbet vettünk fel 2010-ben, mint tavaly.


8. táblázat A BGF felvételi eredményei képzési szintenként (2010. júliusi állapot szerint) 2010. július 2009. július Változás Képzés ÁT K Összesen ÁT K Összesen (2010-2009) AN AL AT A összesen FN FL F összesen MN ML M összesen Teljes összesen

2 132 936 15 245 0 513 2 147 1 694 1 652 22 75 22 1 727 44 132 1 299 41 431 42 4 305 1 780

3 068 260 513 3 841 1 674 97 1 771 133 340 473 6 085

A magas felvett hallgatói létszám mellett különösen értékesek azon szakok, ahol 400

Kar KKK KVIK PSZK

2 242 735 5 303 0 630 2 247 1 668 1 478 17 111 11 1 589 28 62 2 309 24 371 26 4 207 1 722

2 977 308 630 3 915 1 495 122 1 617 64 333 397 5 929

91 -48 -117 -74 179 -25 154 69 7 76 156

pont feletti volt a BGF-re kerülés feltétele, amelyet részletesen az alábbi táblázat tartalmaz.

9. táblázat A BGF-en a 400 pont feletti szakok (nappali alapképzés) Szak Felvi pontszám Kereskedelem és marketing (magyar nyelven) 413 Kommunikáció és médiatudomány 408 Nemzetközi gazdálkodás 403 Kereskedelem és marketing (angol nyelven) 412 Turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) 418 Emberi erőforrások 410

A 10. táblázat tartalmazza a nappali alapképzésre felvett államilag támogatott és költségtérítéses hallgatók top 20 listáját, amely szakok közül hat alapszak a BGF kínálatában is szerepel. A jövőre vonatkozóan esetleg megfontolandó a nemzetközi tanulmányok

alapszak indításának kérdése. Ha az államilag támogatott képzésre felvett top 20 listát vizsgáljuk, akkor ebben a gazdaságinformatika alapszak a 17. helyen szerepel, 730 fő államilag támogatott képzésre felvett nappali tagozatos létszámmal.

79

NÉZŐPONT

10. táblázat Alap- és egységes, osztatlan szakok, nappali munkarendű, államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre felvett hallgatók képzésenként, 2010 (az első húsz alapképzés) Alapszak / egységes, osztatlan szak neve Felvettek (fő) 1. gazdálkodási és menedzsment 2629 2. mérnök informatikus 2571 3. turizmus-vendéglátás 2232 4. gépészmérnöki 2004 5. jogász 1871 6. villamosmérnöki 1733 7. pénzügy és számvitel 1570 8. nemzetközi gazdálkodás 1406 9. kommunikáció és médiatudomány 1336 10. programtervező informatikus 1231 11. kereskedelem és marketing 1172 12. műszaki menedzser 1055 13. általános orvos 1041 14. biológia 1018 15. építőmérnöki 975 16. ápolás és betegellátás 950 17. anglisztika 885 18. nemzetközi tanulmányok 797 19. földrajz 786 20. andragógia 751 A BGF-nek 473 főt sikerült felvenni mesterképzésre, akikből 133 fő nappali és 340 fő levelező tagozaton kezdhette meg tanulmányait 2010. szeptemberében (ebből 431 fő államilag támogatott és 42 fő költségtérítéses). Sajnálatos módon a nappali keretszámot nem sikerült

80

betölteni, azonban a pótfelvételi eljárásban ezen a téren még javulás várható. A jelentkezések azt igazolják, hogy lényegesen keresettebbek a levelező tagozatú mesterképzéseink, mely tendenciát a 2011/2012. tanévi képzési keretek kialakításánál célszerű figyelembe venni.

81

Társadalomtudományi Összesen

Pedagógus

Gazdaságtudományi

Képzési terület

Pénzügy Számvitel Turizmusmenedzsment Összesen Közgazdásztanár (kereskedelem és marketing) Közgazdásztanár (turizmusvendéglátás) Összesen Nemzetközi tanulmányok

Szak

132

275

0

50 37

0

25

45

95 0

42 15 38

ÁT

180 25

Felvi keretszám 65 65 50

1

1

0

0

0 0

0 0 0

K

Nappali

133

38

0

0

95 0

290

100

50

25

140 25

Felvi Össz. keretszám 42 45 15 45 38 50

299

55

55

35

189 20

56 88 45

ÁT

41

17

8

2

16 6

10 4 2

K

Levelező

11. táblázat A BGF mesterképzés felvételi eredmények (2010. július 22.)

340

72

63

37

205 26

66 92 47

Össz.

431

92

55

35

284 20

98 103 83

444

82

61

301

Összes Felvehető ÁT ÁT max. létszám

13

-10

6

17

Szabad kapacitás


NÉZŐPONT

A BGF-en összesen 41 féle képzés került meghirdetésre a pótfelvételi során, melyekre augusztus 10-ig lehetett jelentkezni, így a

pótfelvételi eljárással a felvételi eredmények még tovább javultak, amely főként a vidéki területi intézetek esetén létfontosságú!

A 12. táblázat részletesen tartalmazza a teljes felvételi létszámot (2010. júliusban és augusztusban felvettek összesen) A BGF-re felvett hallgatók száma képzőhelyenként a pótfelvételivel együtt Képzőhely Irányszám 2010. 2010. Összes Be nem töltött július 22. augusztus 27. felvett létszám felvett felvett KKK 1 943 1 734 83 1 817 126 KVIK 2 624 1 817 123 1 940 684 PSZK-BP 2 540 2 241 105 2 348 192 PSZK-SA 561 117 32 149 412 PSZK-ZA 745 176 32 208 537 BGF 8 413 6 085 375 6 462 1 953

A kitekintés a versenytársakra A BGF elsődleges versenytársai a gazdaság-, és társadalomtudományi, valamint a pedagógus képzéseket meghirdető budapesti és vidéki egyetemek, amelyeknek a felvételi eredményeit a 13. táblázat részletesen tartalmazza. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a BCE, amelynek Gazdaságtudományi Kara szinte valamennyi sza-

kára országosan a legmagasabb felvételi pontszámmal lehetett bekerülni. Ennek az elsődleges oka, hogy a felvételi létszámok az alapszakok esetén kevéssel haladták meg a 100 főt, szemben a BGF alapszak felvételi létszámaival, amelyek szinte valamennyi esetben 400 fő fölöttiek voltak. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre statisztikák, amelyek a felvett hallgatók létszámát is tartalmazzák.

82

DE ELTE KE KEE ME NYME PE PTE SZE SZIE SZTE

BME

BCE

ANNYE

Int. kód

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Közép-európai Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem

Intézmény név

7326

8086

21

10313

9092

0

19037 10906 12549 26856 15220 17723 2842 1280 1803 47 30 0 8358 4531 4910 9528 5291 5279 7577 3857 4511 17308 9139 10775 7028 3726 4205 13553 6684 7440 19202 11031 12337

12708

13541

32

3294 5238 40 47 1327 1240 1225 3059 959 2220 3284

2345

3098

32

16906 23777 2590 0 7182 8705 7080 15098 6389 12017 17131

12130

11494

0

13. táblázat Konkurens egyetemek felvételi adatai Jelentkezők MesterÖssz. Első A,O N Állami képzés

8247 9993 935 14 3325 3961 3009 7384 3125 4464 8199

5193

4698

15

Össz.

4784 5768 378 1692 1650 1362 3621 1645 2038 4577

4182

2625

-

1670 2342 17 14 627 611 531 1401 524 706 1469

982

1376

15

5881 7515 582 2201 2585 2189 5434 2453 2508 6214

4711

3160

-

Felvettek MesterA,O N Állami képzés


83

84

SZF

NYF

KRF

KF

Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Kecskeméti Főiskola Károly Róbert Főiskola Nyíregyházi Főiskola Szolnoki Főiskola

Intézmény név

2236

6066

2462

2681

7183

3039

9412

14818

993

3212

1035

1315

3613

1483

4207

6768

1210

2767

969

1584

3214

1212

6656

9934

0

871

165

67

1625

52

585

1158

1874

5616

2142

2434

6531

2791

8463

13021

665

2344

727

1035

2588

1204

3649

6085

159

698

137

506

725

337

2307

3068

-

392

70

41

794

31

240

473

343

1633

468

797

1916

884

2971

4305

Az állami finanszírozású főiskolák közül csupán a Budapesti Műszaki Főiskola (2010tól Óbudai Egyetem) Gazdaságtudományi Karán folyik konkurens képzés, míg a további főiskolák vidéki székhelyűek, azonban az

EKF

DF

BMF

BGF

Int. kód

14. táblázat Konkurens állami főiskolák felvételi adatai Jelentkezők Felvettek MesterMesterÖssz. Első A,O N Állami Össz. A,O N Állami képzés képzés

NÉZŐPONT

utóbbi években jelentős képzési kínálat bővítést hajtottak végre (pl.: nyíregyházi és egri főiskolák). Pontosabb képet akkor kapunk, ha ezen főiskolák felvett hallgatói létszámait karokra bontottan vizsgáljuk.

15. táblázat Konkurens nem állami főiskolák felvételi adatai Jelentkezők Felvettek Int. Intézmény név MesterMesterkód Állami Össz. A,O N Állami Össz. Első A,O N képzés képzés Általános Vállalkozási ÁVF 2755 885 1178 175 2385 811 244 34 476 Főiskola Budapesti Kommuniká5957 2033 4588 0 5277 1256 614 647 BKF ciós és Üzleti Főiskola GDF Gábor Dénes Főiskola 1444 422 837 0 1097 561 244 406 Heller Farkas Gazdasági HFF és Turisztikai Szolgálta- 2395 651 1771 156 2061 535 326 43 227 tások Főiskolája HJF Harsányi János Főiskola 1816 395 1322 0 1642 199 122 86 IBS Nemzetközi IBS 145 70 145 0 0 76 76 Üzleti Főiskola Kodolányi János KJF 5690 1939 3884 156 4239 1591 727 58 562 Főiskola Modern Üzleti MÜTF 1970 587 1316 153 1568 475 151 34 218 Tudományok Főiskolája TPF Tomori Pál Főiskola 1021 400 301 0 907 314 41 163 Wekerle Sándor WSUF 254 96 8 0 0 77 Üzleti Főiskola Zsigmond Király ZSKF 4811 1324 2766 234 4171 832 305 63 324 Főiskola


Jelentős a nem állami konkurens főiskolák száma, ami 11 intézményt jelent, közülük igazi versenytársnak tekinthető a Kodolányi János Főiskola (1591 fő), és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (1256 fő), valamint a Zsigmond Király Főiskola (832 fő) első éves létszámkerete További problémát jelent, hogy néhány esetben ezen intézmények budapesti kihelyezett tagozati képzéssel is rendelkeznek, amelyek létszáma szinte valamennyi esetben meghaladja a székhelyen tanulmányokat folytatók létszámát (pl.: MÜTF budapesti tagozat).

85

NÉZŐPONT

Javaslatok

Összefoglalva megállapítható, hogy a BGF változatlanul sokkal több hallgatót vett fel, mint a konkurens főiskolák (felvételi létszám összesen: BMF 3 649 fő, EKF 2 588 fő, NyF 2 344 fő, Kodolányi 1591 fő, BKF 1256 fő), azonban a biztos jövő érdekében a képzési struktúra újragondolása, új bővítési stratégia kialakítása megfontolandó.

• Kapacitások hatékonyabb kihasználásának biztosítása, átcsoportosítások képzőhelyen belül (pl távoktatás szabad kapacitás áthelyezés más képzésekre) • Azon FSZ képzések törlése, melyek több éve érdeklődés hiányában nem indulnak • Vidéki területi intézetek hallgató bázisának kiszélesítése

v

FELHASZNÁLT IRODALOM www.felvi.hu 2010. júliusi felvételi statisztikák www.nefmi.gov.hu www.nepszabadsag.hu/belfold 2010. július 29.

86

Hámori Antal A HIVATÁS-VÁLASZTÁS ETIKAI JELENTŐSÉGE

v A hivatásválasztás etikai alapvetése Szabadság és felelősség Az ember, ahogy a gyerekkorból felnő, azon (is) gondolkodik, hogy „Mi leszek, ha nagy leszek?” Ehhez nyilvánvalóan jelentékeny mértékben hozzájárulnak a környezetében található példák, mint például a családi, az iskolai, a baráti minták. A gyermekek olykor – tán nem is olyan ritkán – alig várják, hogy felnőttek legyenek. A „felnőttség”, a fokozatos felnövés, a helyes értelemben vett szabadság felelősséggel jár. Az ember annyiban, amennyiben az értelem és a szabad akarat birtokában van, felelős magatartásáért. A szabadság és a felelősség elválaszthatatlan egymástól. A szabadság, sajátosan emberi magatartások jellemzőjeként, az értelemben és az akaratban gyökerező hatalom: cselekedni vagy nem cselekedni, ezt vagy azt tenni, megfontolt magatartásokat önállóan tanúsítani. Az ember szabadsága az igazságban és a jóságban való növekedés és érlelődés ereje, ami tökéletességét akkor éri el, amikor a legfőbb jóra, boldogságra, az Igazságra irányul. Ez az irányultság hozza el az ember igaz sza-

badságát, a szív békéjét, nyugalmát, amelyre valójában minden ember vágyik. A rossz választása visszaélés a szabadsággal. A rosszra valójában (erkölcsileg) nincsen szabadság, mert azzal voltaképpen elveszítjük magát a szabadságot. A szabadság gyakorlása nem foglalja magában a „bármit-mondás” és a „bármit-tevés” „jogát”. Igaz szabadság csak a jó, az igazság és az igazságosság szolgálatában lehetséges. Az ember minél inkább teszi a jót jól, annál szabadabbá válik. Az igazság tesz szabaddá bennünket; csak az a szabadság vezet el az igaz jóhoz, amely aláveti magát az Igazságnak. Az ember java: az Igazságban lenni és tenni az Igazságot. Szabad az az ember, az él felelős életet, aki a rész-javakat nem végső célnak, hanem eszköznek tekinti a legfőbb jó eléréséhez; úgy használja a mulandó javakat, hogy el ne veszítse közben az örökkévalókat. A szabadság teszi felelőssé az embert magatartásaiért (cselekményéért vagy mulasztásáért) olyan mértékben, amennyire szándékosak. A magatartás beszámíthatósága és az érte való felelősség csökkenhet vagy megszűnhet például a tudatlanság, a figyelmetlenség, a tévedés, a súlyos szenvedély, a kényszer, fenyegetés, a súlyos félelem következtében.

87

NÉZŐPONT

Szabadság és méltóság A szabadságot az emberek közötti kapcsolatokban gyakoroljuk, az ehhez való jog elválaszthatatlan az ember méltóságától. Az emberi méltóság az emberhez méltó létezők összessége, az igazi emberi lét, valóság a maga képességével és aktivitásával, a teljes és boldog tökéletességre jutásra szóló meghívásban nyerve el beteljesedését. Az emberhez az erkölcsi értelemben vett, igaz jó a méltó, az, ami objektíve kibontakoztatja, tökéletesíti, boldogítja. Ez a transzcendens irányultság, rendeltség a közösségi kapcsolatokban áll fenn; vagyis az emberi méltóság nemcsak személyes, hanem közösségi érték is. Az ember a létezése első pillanatától közösségi valóság: szülei kapcsolatából fogan e világra, nem önmagától való, nem elszigetelt. Fejlődése, kiteljesedése, boldogsága másokkal együtt, társasan valósul meg (ez az ember természetéhez tartozik). Az ember mindezért hálával is tartozik, kötelességei is vannak. Az ember ingyenesen, ajándékként – szeretetből – teremtetett a világra, nem tett ezért semmit, hisz nem is létezett. Ezt az életadó, örök szeretetet meg kell becsülnie, viszonoznia is kell: szeretni és szeretetből tenni a jót jól, pusztán önmagáért (a jóért, a legfőbb Jóért), kerülni a rosszat, s szemlélni a szépet; teljes, tiszta életet kell élni, olyat, ami méltó hozzá, szabadságának megfelelően felelősségteljeset; küzdeni kell a rendetlen kívánság ellen, a lelkiismeret tévedéseitől meg kell szabadulni; ezt az életet védeni, kiteljesíteni, szolgálni kell – az igazságban, a szeretet által. Ez az út biztosítja az igazságosság érvényesülését, a szabadság növekedését, hogy abban napról napra emberibb egyensúlyt találjunk. Az önmagáért akart emberi személy szabadságát, értel-

88

mét és akaratát is ingyen, ajándékként kapja, s minél inkább növekszik ebben, felelőssége is annál nagyobb. Ez alapozza meg, hogy az ember elég gondot fordítson az igaz és a jó keresésére, tökéletességét a jó és az igaz keresésében és szeretetében találja meg. Az ember természete szerint az igazságra törekszik. A megelőző, teremtői szeretet képessé tesz minket arra, hogy e szeretetre – szívünket felemelve – szabadon, szeretettel válaszoljunk. A másokkal való kapcsolatok, a kölcsönös szolgálatok és a testvéries párbeszéd által bontakoztatja ki az ember a maga képességeit, és így tudja teljesíteni sajátos hivatását. Az ember a tökéletességre hivatott, ami a szeretetben, az önátadásban valósul meg. Az erkölcsi élet gyakorlata tanúskodik az ember méltóságáról, boldogsága a tökéletes érték, a jó zavartalan, el nem múló birtoklása, a Jóra, az Igazság megismerésére való törekvés, irányultság és szeretésének állapota, mások boldoggá tétele – a kölcsönös, igaz, önzetlen, önajándékozó szeretetben. Az ember – szíve mélyén – vágyódik erre a boldogságra, s minél inkább megízleli ennek örömét, minden csábító kísértés ellenére annál jobban vágyik rá. Az emberi méltósághoz tartozik, hogy a férfi és a nő kezdettől fogva ugyanazzal a méltósággal együtt, kölcsönösen egymásért, személyes szeretetközösségre, egyenlőnek teremtetett: nem jó az embernek egyedül lennie; férfiúi és női mivoltuk kölcsönösen kiegészíti egymást – házasságban „egy testet” alkotnak, különleges módon együttműködnek a teremtésben, gyermekük a legszebb ajándék, a legnagyobb kincs.

Lelkiismeret és igazság Az erkölcsi jó igazságát, amit az értelem törvénye kinyilvánít, konkrétan és gyakorlatilag

Hámori Antal · A HIVATÁS-VÁLASZTÁS ETIKAI JELENTŐSÉGE

a lelkiismeret okos ítéletében ismerjük el. Az e szerint az ítélet szerint választó embert nevezzük okosnak. Az erkölcsi lelkiismeret az értelem ítélete, aminek segítségével az ember felismeri egy konkrét – következő, folyamatban lévő vagy már tanúsított – magatartás erkölcsi minőségét. Az ember szívében élő erkölcsi lelkiismeret az embernek a kellő pillanatban parancsolja, hogy tegye a jót jól, és kerülje a rosszat; megítéli a konkrét választásokat is, jóváhagyván a jókat és elítélvén a rosszakat. A lelkiismeret tanúsítja az igazság tekintélyét, hivatkozva a legfőbb Jóra, akinek vonzását érzi az emberi személy, és elfogadja parancsait. Az embernek mindenben, amit mond és tesz, hűségesen követnie kell azt, amit igaznak és helyesnek tud. Az ember méltósága magában foglalja és megköveteli az erkölcsi lelkiismeret helyességét. Ehhez az embernek vizsgálnia, nevelnie is kell lelkiismeretét, ami az egész emberi élet nélkülözhetetlen feladata (vö. pl. bűnre való hajlam, bűnös kísértések). Az okos nevelés erényre tanít, szabadságot ad és meghozza a szív békéjét. A lelkiismeretnek biztosnak, az erkölcsi ítéletnek világosnak kell lennie. A helyesen formált lelkiismeret igaz és igazmondó; ítéleteit az értelmet követve hozza meg, összhangban a Teremtő bölcsessége által akart igaz jóval. A lelkiismeret teszi lehetővé a felelősség vállalását a tanúsított magatartásokért. Ha az ember rosszat tesz, a lelkiismeret helyes ítélete tanúja maradhat a jó egyetemes igazságának és részleges választása rosszaságának. A lelkiismereti ítélet állásfoglalása a remény és a megtérés záloga; tanúsítva az elkövetett bűnt, bocsánatkérésre, további jótettekre és kegyelemmel az erények szüntelen gyakorlására késztet.

89

Az embernek mindig azt kell keresnie, ami helyes és jó, olyan körülmények között is, amelyek bizonytalanná teszik az erkölcsi ítéletet és megnehezítik a döntést. Az ember az okosság erényével, okos személyek tanácsaival és egyéb segítséggel próbálja értelmezni a tapasztalt tényeket és az idők jeleit. Vannak szabályok, amelyeket minden esetben alkalmazni kell; például: soha nem szabad rosszat tenni azért, hogy abból jó származzék (a jót nem szabad a rosszon keresztül elérni, a jó cél nem szentesíti a rossz eszközt); „amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük”; a szeretet mindig tiszteletben tartja a felebarátot és annak lelkiismeretét. Az embernek mindig engedelmeskednie kell lelkiismerete biztos ítéletének; ha tudva és akarva ellene cselekednék, önmagát ítélné el. Az embernek joga van ahhoz, hogy lelkiismerete alapján és szabadon cselekedjék, hogy személyesen hozza meg erkölcsi döntéseit; nem szabad arra kényszeríteni, hogy lelkiismerete ellen cselekedjék, s azt sem szabad megakadályozni, hogy kövesse lelkiismeretét. Ám megtörténik, hogy az erkölcsi lelkiismeret a tudatlanság állapotában van, és téves ítéleteket hoz tanúsítandó vagy már tanúsított magatartásokról. Ez a tudatlanság gyakran beszámítható a személyi felelősségnek; például akkor, amikor az ember nem fordít elég gondot az igaz és a jó keresésére, és a lelkiismeret a bűn megszokása következtében lassanként szinte megvakul. Ilyen esetekben az ember felelős a rosszért; a lelkiismeret elveszíti méltóságát, mert vétkesen téves. Az erkölcsi ítéletek eltévelyedésének forrása például mások rossz példája, a szenvedélyek uralma, a lelkiismeret rosszul értelmezett autonómiájának követelése, a megtérés és a szeretet hiánya.

NÉZŐPONT

Ha a tudatlanság leküzdhetetlen, illetve a téves ítéletért az erkölcsi alany nem felelős, a személynek nem számítható be az általa elkövetett rossz; de ennek ellenére a magatartás még rossz, hiány, rendetlenség marad, ezért nem engedhető meg. Hangsúlyozandó: az erkölcsi lelkiismeretnek a tévedéseitől való megszabadulásáért akkor is fáradozni kell, ha az illetőnek nem számítható be az általa elkövetett rossz. A lelkiismeret szabadsága ugyanis soha nem az igazságtól, hanem mindig az igazságban való szabadság. Az embert az igazság keresése, annak megismerése, hitben való elfogadása, tetteivel való megmutatása és kimondása, hirdetése, valamint védelmezése kell hogy vezérelje; a megismert igazsághoz ragaszkodnia kell, és egész életét az igazság követelményei szerint kell berendeznie. A választás olykor nehéz, s megkövetelheti az embertől, hogy feláldozzon bizonyos állást vagy lemondjon az őt törvényesen megillető előmenetelről. Minden jóakaratú ember súlyos lelkiismereti kötelezettséggel arra hivatott, hogy ne működjön együtt olyan cselekményekben, amelyek – bár a világi szabályozás engedélyezi – ellenkeznek Isten törvényével. Erkölcsileg ugyanis soha nem szabad tudva és akarva együttműködni a rosszal. A jó és tiszta lelkiismeretet megvilágosítja az őszinte hit, mert a szeretet egyszerre fakad tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből. Minél inkább érvényesül a helyes lelkiismeret, annál inkább tartózkodnak az egyének is, a közösségek is az önkényes döntésektől, s törekszenek arra, hogy az erkölcsiség objektív normáihoz alkalmazkodjanak.

teszi a jót. Az erények könnyedséget, önuralmat és örömet biztosítanak az erkölcsileg jó élethez. Az okosság erénye a gyakorlati értelmet felkészíti arra, hogy minden helyzetben felismerje igazi javunkat, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket. Az igazságosság erénye erőssé és állhatatossá teszi az akaratot abban, hogy megadja mindenkinek azt, amivel tartozik, az igazság szerintit. A bátorság erénye a nehézségek közepette biztosítja az erőt és állhatatosságot a jó keresésében, az Igazság tanúsításában; megerősíti az elhatározást, hogy az ember az erkölcsi életben ellenáll a kísértéseknek és legyőzi az akadályokat. A mértékletesség erénye mérsékli az élvezetek vonzását, és készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában; biztosítja az akarat uralmát az ösztönök felett, és a tisztesség határai között tartja a vágyakat.

Erény és igazság

A hivatásválasztás felelőssége

Az erényes ember minden testi és lelki erejével a jó felé törekszik. Erényes az, aki szabadon

90

Ezen etikai alapvetést követően lehet látni, hogy az ember – az említettek szerint – felelős hivatás-választással kapcsolatos döntéséért is. A hivatás-választáshoz is az emberből kell kiindulni; az embernek ismernie kell magát, amennyire csak lehet. E nélkül az emberi magatartások erkölcsi és jogi értékelése tekintetében is az ember könnyen tévedésbe esik, amely akár vétkes formában is jelentkezik. Az embernek hivatása mellett kell döntenie. Ehhez ismernie kell azt. Miként láttuk, az ember hivatása a teljes és boldog tökéletességre jutás, az, ami objektíve kibontakoztatja, tökéletesíti, boldogítja, az erkölcsileg jó, szeretetteljes, önajándékozó élet. Ez az, ami valóban boldogít.

Hámori Antal · A HIVATÁS-VÁLASZTÁS ETIKAI JELENTŐSÉGE

Az embernek ismernie kell képességeit ahhoz, hogy a kölcsönös szolgálatok és a testvéries párbeszéd által jól bontakoztassa ki azokat. E kibontakoztatás különböző formákban, szűkebb értelemben vett hivatások útján valósul meg. Az ember közösségi mivoltából, sajátos méltóságából adatik akár a házassági, akár a papi vagy éppen a szerzetesi hivatás, netán egyéb, tisztaságban megvalósuló életállapot. Mindezeken túl, további értelemben vett hivatásokról is beszélünk, mint például orvosi, jogászi, mérnöki, közgazdászi, pedagógusi, művészi hivatásokról. Mindegyik esetében annyiban van szó valóban hivatásról, amennyiben az említettek szerinti, etikai értékrend alapján áll; tehát nem önző, hanem szeretetteljes – az embereket szolgálja. A harmadik évezred elején, látván a sok problémát, amelyek etikai reflexiót kívánnak, kiemelten, súlyos lelkiismereti kötelességgel kell szólnunk a gazdaság etikai aspektusáról, annak jelentőségéről, fontosságáról. Napjainkban, amikor óriási igazságtalanságok tanúi vagyunk – tapasztaljuk például, hogy nagyon sokan, rengetegen nélkülözik a legszükségesebbeket is, míg mások dúskálva élnek és tékozolják a javakat, azaz egymás mellett él a fényűzés és a nyomor –, igen nagy szükség van az etikára és a helyes erkölcsi nevelésre. A gazdaság etikai megvilágítása terén is hangsúlyozni kell, hogy a középpontban az ember áll. Ennek megfelelően a gazdasági termelés feladata, hogy biztosítsa az embernek mindazon javakat, amelyekre természetes igényeinek kielégítése céljából szüksége van. Tehát nem az ember van a gazdaságért, a termelésért, az egyre nagyobb volumenű termelésért, az egyre csábítóbb termékek előállításáért, hanem fordítva: minden az emberért van; a gazdaság rendeltetése az egész ember

91

és az egész emberi közösség szolgálata. Ez következik az ember egyedülálló méltóságából, teljes hivatásából. A gazdasági élet célja az ember, az emberiség életkörülményeinek jobbá tétele, az, hogy az ember az általa termelt javak felhasználásával szellemi téren is egyre jobban kiteljesítse önmagát, végső soron: a teljes és boldog tökéletességre jutás. A gazdasági tevékenységet saját módszerei és törvényei szerint az erkölcsi rend határain belül kell végezni; az ember nem válhat a termelés rabszolgájává, nem veszhet el a gazdaságban. „Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért?”1 Nyilvánvaló, hogy ha valaki jobb eredményeket ér el a matematika művelésében, mint más tantárgy tanulásában, akkor valószínű, hogy a gazdasági pálya területén jobban ki tudja bontakoztatni képességeit. Az is nyilvánvaló, hogy ha valaki úgymond rosszul van a vér látványától, akkor valószínűleg nem a sebészi pályára célszerű orientálódnia. Ha viszont az igazság szerinti élet, az igazságosság különösen is a „szenvedélye”, akkor a jogászi hivatásra ebből a szempontból alkalmas lehet. A fokozottan veszélyes, idegi, fizikai megterhelést bíró emberek– amennyiben egyéb szempontból is megfelelnek – az ezzel járó szolgálatokat (mint például a bűnüldözés) vállalhatják. Aki pedig sajátos szellemi és szívbéli adottságokkal, nagyon gondos felkészülési, állandó megújulási és alkalmazkodási készséggel rendelkezik, a szülők segítőjeként és a társadalom megbízottjaként a szép és felelősségteljes pedagógusi hivatást (is) választhatja. Érdemes hangsúlyozni, hogy „az állam nem kényszeríthet egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyőződését elhallgassa.” 2

NÉZŐPONT

járulás). Ha pedig esetleg megbotlik, sikertelenség éri, a küzdelmet nem adja fel: tisztességesen folytatja tovább. Mert bármely hivatást válassza bárki is, e „választás” akkor lesz valóban hivatásbeli, ha a rész-javakat nem végső célnak, hanem eszköznek tekintjük a legfőbb jó eléréséhez; vagyis úgy használjuk a mulandó javakat, hogy el ne veszítsük közben az örökkévalókat! Ennek fényében kívánok szívből sikeres választást, hivatást!3

Előfordul, hogy az ember nehezebben dönt, később foglal állást, utóbb nyer felvételt, vagy több hivatást választ. Fontos, hogy idejét a fentieknek megfelelően értékesen, valóban szolgálattal töltse ki, a javakkal gondos sáfárként, erényesen gazdálkodjon, azaz ne tékozoljon (például helyes lelkiismerettel készüljön és tanuljon), képességeinek megfelelő hivatást válasszon. Így hivatását szeretni fogja, örömét leli benne, boldogítja. Ezzel mind személyes, mind közösségi mivolta okán tartozik (vö. szülői, társadalmi hozzá-

v

HIVATKOZÁSOk Mt 16,26 lásd például 4/1993. (II. 12.) AB határozat, Indokolás A) I. 2. b) pont. 3 Hámori A. (2010): Bevezetés az etikába (gazdaságetikai kitekintéssel), Budapest, 101.o. (és irodalma). 1 2

92

Kéri András AZ ISMERETLEN ÚJ OLAJHATALOM: EGYENLÍTŐI-GUINEA I.

v Nem hinném, hogy bárkinek is eszébe jutna turistaként az 5 000 kilométerre lévő Egyenlítői-Guineába utazni. De miért is mennénk oda? Még a földrajzi atlaszokban sem könnyű megtalálni, s a néhány „beavatott” kivételével, semmit sem tudunk e néhány magyarországnyi megyét elfoglaló ismeretlen országról (28.051 km², 617 ezer lakos 2008-ban). Az egyetlen spanyol nyelvű afrikai állam mostoha sorsának is köszönheti, hogy látnivalókban nem bővelkedik, sőt kifejezetten szegényes. Azonban magyar vonatkozással a világ ezen eldugott szegletében is találkozhatunk, de erről később. Ha valaki a ’90-es években akart eljutni Európából a Guineai-öbölben fekvő egykori spanyol gyarmatra, akkor Madridba kellett utaznia, mivel ez volt az ország egyetlen kapcsolata az öreg kontinenssel, és még aggódnia sem kellett, hogy nem lesz hely a repülőgépen. Pedig 2001-ig csak heti egyetlen járat volt. Mára a helyzet alapvetően megváltozott, akár naponta is indulhatunk. A spanyol főváros mellett Párizsból, Zürichből és Londonból is repülhetünk oda, s bizonyos időszakokban ajánlatos jó előre helyet foglaltatni. A változás az ország óriási kőolajkészleteinek és az egyre növekvő kitermelésnek köszönhető. Egyenlítői-Guinea 1995-2005

93

közötti évi átlagos növekedési ütemével (20%) a világ leggyorsabban fejlődő országa lett. A növekvő „olaj turizmus” már nemcsak a nemzetközi szállodaláncok megtelepedését (pl. Hilton, Sofitel) eredményezte, hanem már jut pénz hazai idegenforgalmi stratégiai tervek kidolgozására, beruházásokra és fejlesztésekre is, amelyekhez nemzetközivé bővült, kubai és spanyol szakemberek vezette küldöttség segítségét kérték. A turizmus igazi kezdetét a kőolaj hozta el. A parányi Egyenlítői-Guinea különleges – mesterséges – politikai alakulat. Két szigetből (Bioko, Annobón) és egy Kamerun és Gabon között fekvő szárazföldi enklávéból áll. A szigetek egymástól jelentős távolságra helyezkednek el úgy, hogy közöttük egy független szigetállam – São Tomé és Príncipe – terül el. A Guineai-öböl négy vulkanikus eredetű szigete az ősi, víz alá került kameruni hegylánc folytatása. A 72 km hosszú, 35 km széles Bioko szigetének – amelynek neve 1979-ig Fernando Poo volt – parányi, de annál modernebb repülőtere az első meglepetés, a 8 órás repülőút után. Nyüzsgő életét több parkoló gép és a tengeri kőolajkutak közötti helikopterforgalom jelzi. A 7 kilométerre fekvő fővárosba, Malabóba (az egykori Santa Isabelbe)

civilizáci ó

kakaóültetvények között vezet az út, ahol ma már 15 szálloda várja a turistákat. A függetlenség elnyerésével (1969) és a spanyolok kivonulásával, a szakemberek és ültetvényesek távoztával nagy gazdasági visszaesés és véres diktatúra vette kezdetét. Megfordult az a trend, hogy a szomszédos országokból – többnyire az európaiak – átjöttek hétvégenként vásárolni. Sőt, a politikai és gazdasági káosz miatt megindult a kivándorlás. 1976-ban a nigériai munkások nagy része is távozott a munkáskézben szűkölködő országból. A 80-as évekre olyan ellátási nehézségek léptek fel, hogy a tehetősebbek Gabonba jártak át például ebédelni. Francisco Macías Nguema Biyono diktatúrája (1968-1979) alatt, 1972 és 1979 között 80 000 embert gyilkoltatott meg, és a lakosság harmada, 150 000 fő menekült el az országból. Jelentős részüket megfosztották útleveleiktől és állampolgárságuktól is. A nemzetközi szervezetek becslése szerint további kb. 20 000 főt kényszermunkára ítéltek, amit a kakaóültetvényeken és egyéb termények betakarításakor kellett ledolgozniuk. Az ország azzal dicsekedhetett, hogy világelső a menekültek, a hontalanok és a jogvédelemtől megfosztottak aránya alapján. Az anyaország sokukat befogadta. A diktátor kezében összpontosult minden politikai és gazdasági hatalom. Amikor információs minisztere, Mba Oyono Ayingono 1976ban nem neki tetsző módon nyilatkozott a Kanári-szigeteken, hazatértekor az ország repülőterén valódi pofonokkal várta. Macías Nguema uralkodása alatt a sziget is az ő nevét viselte, s örökös elnöknek, legfőbb tábornoknak, az oktatás, a tudomány és a kultúra nagymesterének és az egyetlen párt, a Munkások Egyetlen Nemzeti Pártja elnökének, Egyenlítői-Guinea fáradhatatlan és egyedüli csodájá-

nak neveztette magát. S mindezt jól látható módon mindenütt ki kellett függeszteni. A függetlenség kikiáltása után pénzre volt szüksége, amit a volt gyarmatosítóktól kért. A feltételekről folyó tárgyalások azonban olyan lassan mentek, hogy elveszítette türelmét és féktelen spanyolellenességbe kezdett. Még azt is megtiltotta, hogy a helyiek használják spanyol neveiket. Az ültetvények tönkrementek, a gyárak bezártak, éhínség és járványok pusztítottak. Az ország gazdasága csőd szélére jutott. A lakosság éhezett, hiány volt például sóból, szappanból, kenyérből, ruhafélékből. Teodoro Obiang Nguema (1979) puccsa vetett véget nagybátyja ámokfutásának, akit tetteiért bíróság elé állíttatott és kivégeztetett, de a rendszer nem sokat változott. Saját hadseregében sem bízott, ezért marokkói katonákkal vetette magát körül. A volt gyarmatosítókkal való állandó nézeteltérés oda vezetett, hogy franciabarátsága révén kijelentette, Egyenlítői-Guinea a francia világ része akar lenni. 1983-ban csatlakozott a frankofon országokhoz, majd 1985-ben a frankövezethez és a helyi valutát, az epkwelét felváltotta a CFA-frank. Az országot azóta is családi vállalkozásban vezeti. Az 50 miniszter közül 21 családtag. Elsőszülött fia, Teodorin mezőgazdasági és erdészeti miniszter. A kőolaj után a fa az ország legfontosabb természeti kincse. Kisebbik fia, Gabriel kőolajügyi miniszter. A kívülálló számára mókás látvány, amikor testőreik kíséretében méregdrága luxus sportkocsikkal közlekednek a sziget gyér úthálózatán. A diktátor-elnök az ellenzéket brutális módon elhallgattatta, az értelmiséget száműzetésbe kényszerítette. Erre a sorsra jutott legismertebb írójuk, Donato Ndongo is 1994-ben. Egyenlítői-Guinea a 80-as évek elején még Afrika negyedik legszegényebb országa volt,

94

Kéri András · AZ ISMERETLEN ÚJ OLAJHATALOM: EGYENLÍTŐI-GUINEA I.

amelyen az évtized végére – a fa-, a kávé- és a kakaóexport növekedésével – jelentősen javított, de ebből semmi sem látszott. Pedig a világpiacon az innen származó kakaót tartották a legjobb minőségűnek. A ’90-es évekre olyannyira megromlott az egykori anyaországgal való kapcsolat a politikai menekültek befogadása miatt, hogy az ország diktátora bejelentette (1997), Egyenlítői-Guinea hivatalos nyelve a francia lesz (bár ezt a nyelvet, a bevándorlókon kívül a politikai elit sem beszéli). Ma az egyenlítői-guineaiak 10%-a külföldön él, közülük mintegy 10 000 Spanyolországban. A hivatalos nyelv a spanyol és a francia, de emellett kreol portugált, kreol angolt és a törzsi nyelveket is használják: a fangot 82,9%, a bubit 9,6%, a ndowét 3,8% – mind bantu nyelv – és az annobónit 1,5%. 1997-ben jó üzlet volt a tiszteletbeli konzuli és a követségi tanácsosi kinevezések árusítása, amivel diplomata útlevelek is jártak, darabonként 200 000 dollárért. A kőolaj felfedezésének hivatalos éve 1995. Ekkor vált bizonyossá, hogy óriási készletek találhatók az ország területén, tengeri övezetében. Ma az ország a kőolajnak és a nemzetközi olajtársaságok megjelenésének (pl. ExxonMobil, Chevron, Shell) köszönheti gyors felvirágzását. A Nigériától Angola északi részéig húzódó kőolajövezet közepén fekvő országban a nagy nemzetközi cégek és befektetők is egymásnak adják a kilincset. A változást jelentő gazdagság jelei már itt-ott láthatók. Nagy építkezésekbe kezdtek. Mégis, mindenhol azt érezni, hogy mindenből hiány van. 1996-tól, a kitermelés kezdetétől nagyarányú a fejlődés. A Nemzetközi Valutaalap1 adatai szerint 1997-ben a GDP növekedése 71,2%, 2001-ben 72,5% volt, ami világrekord. Válsággal sújtott világunkban a 2008-as

95

12,44%-os növekedést 2009-ben is tartani tudja. Ma a világ 35. kőolajtermelője. 2001-ben létrehozták a Nemzeti Kőolajtársaságot (GePetrol), amelynek modern tornya a főváros közepén hivalkodik, majd 2005-ben az állami gáztársaságot, a SONEGAS-t. 2008 a földgáz éve: megnyitották a földgáz- cseppfolyósítót. Mára a GDP több mint 90%-a az energetikai szektorból származik, miközben a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás gyakorlatilag stagnál. A kőolaj felbukkanásának lehetősége a gaboni határvidék rendezését is szükségessé tette, amelynek során Mbañe és Cocotero szigeteket még 1993-ban a szomszédos országhoz csatolták. Malabo külvárosában családi házas övezet épült (Buena Esperanza), új stadion (Bouygues), repülőterét modernizálták, kikötőjét kibővítették, hidakat, utakat, iskolákat, kórházakat építenek, csatornáznak. Szállodák épültek, s a hazai légitársaság, a Ceiba Intercontinental is lábra kapott, bár még csak négy gépe van. Mongomóban, a gaboni határnál felépült az első vízmű, amely ivóvízzel látja el a várost. S hogy miért az esőerdő e távoli városban? Mert innen származik az ország mindkét elnöke, akik a többségi fang népcsoporthoz tartoznak. Ma a fejlesztések legnagyobb gátja a hazai szakképzetlen munkaerő, ezért van szükség a bevándorlókra, s ha ez így folytatódik, az ország bennszülött népessége középtávon akár kisebbségbe is szorulhat. Ez a helyzet az egészségügyben, az oktatásban, az idegenforgalomban, a szállodaiparban és az élet szinte minden területén. A szakemberhiány pótlására szakképzési programokba kezdtek, ahol villanyszerelőket, asztalosokat stb. képeznek ki. A Nigéria és Észak-Angola között húzódó övezetben koncentrálódik a világ ismert kőolajkészleteinek 10%-a, ezért nem csoda,

civilizáci ó

hogy a Guineai-öböl felértékelődött. Az Egyesült Államok olajimportjának közel egynegyedét innen szerzi be, ami már több, mint amit a Közel-Keletről vásárol. Könnyen kitermelhető és szállítható az itteni olaj. Az olajbevételeket az infrastruktúra fejlesztésére és a gazdaság diverzifikálására kellene fordítani, de a korrupció miatt mindebből a lakosság keveset lát. Földünk egyik igen jómódú országa lehetne az egy főre jutó GDP-ben számolva. A CIA Tények Könyve2 szerint 2008-ban a 41. volt a világon és olyan országokat előzött meg, mint Olaszország, Új-Zéland, Izrael. A vagyon alapja az 1,77 mrd hordóra becsült mesés olajkészlet. Az amerikai olajtársaságok dollár milliárdokat fektettek be. És az olaj teszi szalonképessé az Amerika által is kleptomán és brutális diktátorként ismert elnököt, akit néhány éve Condoleezza Rice külügyminiszter is fogadott. Sőt, a demokrácia és az emberi jogok védelmét oly fontosnak tartó Egyesült Államok az afrikai ország szociális és területfejlesztési minisztériumának szerepét is eljátssza. Egy megállapodás szerint Obiang 15 millió dollárt fizet az USA nemzetközi fejlesztési alapjába, s ezt Washington Egyenlítői-Guinea alapvető infrastruktúrájának fejlesztésére fordítja. Zafiro lelőhely felfedezése óta (1995) a kitermelés megtízszereződött. A kontinensen lévő Ceiba a harmadik legjelentősebb olajmező. Campo Albával együtt mindhárom amerikai kézben van. Ez utóbbinál épített feldolgozó és cseppfolyósító napi 19 000 hordó metanolt állít elő exportra. 1996-ban Corisco öblében is olajra leltek, ami a sziget turisztikai központtá válását veszélyezteti. A kitermelésről nincsenek pontos adatok, de azt tudjuk, hogy az amerikai olajvállalatok napi 400 000 hordót hoznak a felszínre.

No, meg azt is, hogy igen jó üzletet kötöttek, mert az átlagosnál lényegesen nagyobb profitra tesznek szert. Már ma arról beszélnek, hogy a kőolajfinomító és a vízerőmű felépítése után a kőolaj szerepét mindenáron csökkenteni kell az ország gazdasági életében, a földgáz – amelyben a Ruhrgas, az E.on és a spanyol Unión Ferosa Gas érdekelt –, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a turizmus súlyának növelésével. A fekete arany megmozgatta a világ fantáziáját. Feltehető, hogy egy olyan üzleti csoport szeretett volna az olajhoz férni, amelyik valamilyen okból most nem tud, legalábbis ez valószínűsíthető a 2004-es sikertelen puccskísérlet után. Simon Manu, egy volt brit katonatiszt több mint 60 dél-afrikai zsoldos élén készült az ország elnökének elmozdítására. A puccsot a zimbabwei hatóságok akadályozták meg, amikor 2004 márciusában Harare repülőterén őrizetbe vették az összeesküvőket. Állítólag a spanyol száműzetésben lévő ellenzéki vezető, Severo Moto visszatértét készítették elő. A még ma is homályos események egyik résztvevője Mark Thatcher volt, az egykori brit kormányfő fia, aki maga is a finanszírozók között volt. 2009. február 17-én hajnalban, egy újabb akció során fegyveres csoport rohamozta meg az elnöki palotát, de ez a kísérlet is csődöt mondott. Ma itt lehetne Afrikában a legmagasabb az életszínvonal. Miközben az egy főre eső nemzeti jövedelem 44 000 dollár (2007), a lakosság 60%-a szegény. Különös ország ez, ahol két azonos adatot sehol sem találni. Nem lehet tudni pontosan felfedezésének időpontját, nincsenek megbízható népességadatok. Az a benyomása az embernek, hogy a tényleges lakosságszám és a hivatalos adatok között jelentős az eltérés. Bata, vagy a főváros látszólag fele sincs Eger-

96


nek, pedig a hivatalos adatok ehhez közelítenek. A kőolajkitermelés és -bevételek, valamint a halászat és a fakitermelés adatai titkosak, vagy ha vannak is adatok, azok megbízhatatlanok. A fejlődést még nem tükrözik a népesség adatai (2007)3: a várható élettartam a férfiaknák 48, a nőknél 51 év, a csecsemőhalandóság 87 ezrelék, s 30 orvos jut 100 000 lakosra. Az analfabéták aránya 15%. A Bioko körüli tengeri talpazaton talált olajkincs hatására felerősödtek a sziget elszakadási törekvései, de a mára kisebbségbe került bubi szeparatistákat a fang kormány már korábban, 1974 és 1986 között fokozatosan lefegyverezte. A szomszédok is szemet vetettek az országra, mintha sejtették volna, mekkora kincs rejtőzik alatta. Kamerun és Gabon a kontinentális részen szeretett volna osztozkodni, míg Nigéria Biokót akarta bekebelezni.

Bioko, magyarországi Szent Izabella képével A sziget földrajzi helyzetére való tekintettel a Guineai-öböl kulcsa elnevezést kapta. Bioko (2017 km², 200 ezer lakos) mindössze 30 km-re fekszik Afrika partjaitól, s kiváló lehetőséget nyújtott a biztonságos rabszolga-kereskedelemhez. Felfedezője, a portugál Fernão do Póo „Isla Formosá”-nak (Gyönyörű sziget) nevezte el, amelyet valószínűleg 1471-72-ben fedezett fel – a São Tomé és Príncipe szigetekkel együtt -, s mely szent hegyének (Pico Basilé) csúcsán székel a sziget teremtője és szelleme. Biokót három, 2 000 métert meghaladó hegység építi fel. Meredek sziklás partvidékén kevés a fürdésre alkalmas partszakasz, amely vulkáni eredete miatt feketehomokú. A sziget két részből áll. Északon a Pico (de) Basilé (3011 m) Nemzeti Park öleli körbe az óriás vulkánt. Délen a

97

Gan Caldera (Caldera de Luba, 2261 m) és a Pico (de) Biaó (2009 m) tűzhányók emelkednek. A sziget déli részén lévő sűrű monszunerdőt tartják földünk egyik legcsapadékosabb pontjának évi 11 000 mm-rel (Ureka). (Az abszolút maximum 14 451 mm.) Három „évszak” van, kettő száraz, egy csapadékos. December és január hónapokban gyakorta tör be a hármatan, a Szaharából érkező sivatagi por. Biokót majomszigetnek is nevezik. Több ízben is összekapcsolódott Afrikával, legutóbb az utolsó jégkorszak idején. A kontinenstől kb. 12 000 évvel ezelőtt szakadt el, s különös állatvilág alakult ki a fajokban rendkívül gazdag szigeten, ahol egyre fogynak a főemlősök, mert a piacon közkedvelt vadhús a majom, köztük a vörösfülű cerkóf és a drill, a legnagyobb testű főemlős. De itt él a legveszélyeztetebbek közé tartozó fekete és vörös kolobusz is. Sok olyan alfajnak is otthont nyújt, amelyek a kontinensen élő társaiktól elszakadva elszigetelt környezetben fejlődtek. A többi vulkáni sziget – São Tomé, Príncipe és Annobón – több tízmillió évvel ezelőtt keletkezett, s a kontinensről odasodródó növények és állatok népesítették be. Biokón hét majomfaj és négy fülesmaki (galágo) csak itt él, akárcsak két kistestű antilopféle (duiker), kék bóbitásantilop, egy tarajos sül, bojtosfarkú sül, fakúszó szirti borz, hörcsögpatkány, tobzoska, piton és három pikkelyes mókus. Egykor erdei bivaly is előfordult, de kiirtották. A 200 000 hektárnyi sziget felét természetvédelmi területté nyilvánították, de még mindig sok az orvvadász, annak ellenére, hogy egy 2007-es törvény már tiltja a főemlősök vadászatát, kereskedelmét és fogyasztását. Bioko 1492 előtti történelme alig ismert. Az El Prado-i szerződésben a spanyolok

civilizáci ó

1778-ban visszaadták a Brazília déli határvidékén fekvő Santa Catalina szigetét a portugáloknak, míg ennek fejében Fernando Poot kapták. 1778-ban spanyol rabszolga-kereskedelmi központ lett, de alig törődtek vele. 1817-ben szerződést írtak alá az angolokkal a rabszolga-kereskedelem eltörléséről, amelynek következtében 1823-ban Sierra Leonéből Bioko szigetére került át a rabszolga-kereskedelem elleni bíróság, s a XIX. század elején a kontinensről menekülő felszabadult feketék befogadó helye lett. 1827-ben a spanyol nagykövet – az angolok hathatós befolyásával – a két szigetet felajánlotta megvételre a briteknek 500 000 fontért, amit végül 60 000-re mérsékeltek. Azonban e terv olyan felháborodást váltott ki a spanyol udvarban, hogy kénytelenek voltak lemondani az üzletről. Az angolok azonban nem törődtek bele a sikertelen vállalkozásba, és végleg el akarták foglalni a szigetet. Egy William Owen nevű kapitányt küldtek oda, hogy megalapítsa Port Clarencet, a mai Malabót, Moteé település helyén, ahol a helyi király, Ricuese uralkodott. A spanyolok csak akkor eszméltek, amikor Biokót 1827-ben egy brit hajóraj elfoglalta, s a rabszolga-kereskedelem elleni bázisául kezdte használni. Kiűzésükre hajót küldtek Don José de Lerena y Barry vezetésével (1842), s a sziget székhelyének nevét Santa Isabelre változtatták. Még ugyanebben az évben engedélyezték a franciáknak, hogy a rabszolga-kereskedelem ellenőrzésére tengerészeti bázist hozzanak létre. A franciák Gabont elfoglalva (1849) terjeszkedni kezdtek a partvidéken és telepeket létesítettek, ami spanyol területeket is érintett. Ez utóbbiak hiába tiltakoztak (1870), a területi vitát a dán király döntötte el (1892), s a párizsi szerződésben meghatározták Egyenlítői-Guinea szárazföldi határát.

Valójában a keleti és a déli határ pontos kijelölésére csak 1926-27-ben került sor. Bioko a kapcsolatot Európával kizárólag angol hajókkal tartotta. Még postahajó sem közlekedett a többi szigetre. Az első kormányzó, Don Carlos Chacón csak 1858-ban érkezett. A bennszülöttek száma, akiket a gyarmatosítók bumiknak neveztek, ekkoriban 35-40 000 lakosa lehetett, amelyen 45 független „királyság” (cocoroco) osztozott 10 000 fegyveressel. Csak néha fordult elő, hogy vitás kérdésekben a legfőbb cocoroco, azaz a spanyol kormányzó döntött. A század közepétől haladó gondolkodású spanyol értelmiségiek és forradalmárok száműzetésének színhelye lett, majd kubai politikai foglyok börtöneként szolgált. A spanyol kormány rendeletére 1869-ben 250 karibit deportáltak Malabóba. A század vége felé világszerte megnőtt a kereslet a kakaó iránt, s rájöttek, hogy termesztésére Bioko földje kiválóan alkalmas. A kakaóültetvények létesítésére tapasztalt feketéket hoztak São Toméról, ahol már évszázadok óta termesztették. Árutermelő gazdálkodás csak a vulkáni málladéktakarón kialakult ültetvényeken folyik jelentősebb mértékben, amelyek megművelésére kevés a helyi munkaerő, ezért nigériai munkásokat toboroztak. Nyugaton kakaó, banán és kávéültetvények, délebbre kókusz, olajpálma és kaucsukfaligetek találhatók. Emellett rizs, gyapot, ananász, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió és cukornádtermesztés is folyik. Kiszámolták, hogy 100 hektárnyi kakaóültetvényhez 45, a dohányhoz 210, a gyapothoz 215, a kávéhoz 70, a fahéjhoz pedig 130 munkáskézre van szükség. Belső fogyasztásra édesburgonyát, maniókát, tököt, boniatót, paprikát (tokolo), mangót, papaját, avokadót, kubaiak által behozott dohányt termesz-

98


a főnök (muchuku) mellett volt egy „pálma főnök” (muema) is, akinek kunyhójában az elődöknek mutattak be áldozatot. A pálmából (palmiste, Elaeis guineensis) olajat (bantá) sajtoltak, szappant és pálmabort (bahú, topé) készítettek. Bioko változatos etnikai összetétele a viharos történelem nyomát viseli. A „legfelső kasztot” a helyiekkel keveredő külföldi bevándorlók, a fernandinók alkotják. Egy részüket az angolok hozták a szigetre a XIX. században. Ma is beszélik kreol angol nyelvüket. Számuk elenyésző. Főként a kereskedelemben dolgoznak. A yaundék mezőgazdaságból élnek és Kamerunból jöttek. Szudáni és bantu törzsek keveredéséből alakult ki e népcsoport. A nigériai a legnépesebb kis népcsoport. A kameruniak többsége 1914ben jött át, amikor Franciaország elfoglalta országukat. A muzulmán hausák a kameruni német intervenció idején, 1916-ban telepedtek át. A portugálok zöme São Toméról és a Zöldfoki-szigetekről jött, s finca tulajdonosok, azaz földbirtokosok. Kubaiak ma már alig vannak.

tenek. Cukornádból készül a malamba, az alacsony alkoholtartalmú italuk. A legfőbb termény a ñame (jamszgyökér): 15 változata ismert, amelyet sütve fogyasztanak és júliusban (bubi nyelven abomamote, azaz betakarítás havában) szüretelik. A földet feltörik (ribemba vagy ujabaho), majd egy enyhén görbülő ültetőfával (siete) készített lyukakba ültetik, s mellé karókat szúrnak, hogy felfussanak, majd kötelet kötnek rájuk (obelá). A „ñame ünnepén” Rupé nevű istenüknek ajánlják fel. A nők Bisilia istennőjük áldozati tányérja, míg a férfiak Rupé tányérja körül gyűlnek össze. A malangát csak akkor ették, ha nem volt elég ñame, mert női éteknek tartották. A bubi malanga (táró, Colocasia antiquorum) kedveltebb, mint a kubai (Xanthosoma violaceum), mert puhább és a leveleit is megehetik. A legenda szerint miközben egy asszony fürdött a folyóban, megjelent előtte Bisilia teljes szépségében, égi ragyogással körbevéve, s kinyújtotta felé a kezét, hogy átadja neki a malangát. Ő tanácsolta a bubiknak, hogy termesszék és fogyasszák, mert tápláló és egészséges. Az asszony megfogadta a tanácsát, s ettől kezdve a nők terménye lett. Az olajpálma olyan fontos volt számukra, hogy

(Befejezés az AGORA következő számában.)

v

99

civilizáci ó

HIVATKOZÁSOk A statisztikai adatok forrásai: Almanaque Mundial 2009 és www.guinea-eqatorial.com U.o. 3 U.o. 1 2

FELHASZNÁLT IRODALOM Almanaque Mundial 2009 - Ed. Televisa, México. 2008. BALOGH J. (1992): Érdekes szigetek. RTV-Minerva, Budapest. CASTRO ANTOLÍN, M- L. de – CALLE MUÑOZ, M. Luisa de la (1985): Geografía de Guinea Ecuatoria.lMinisterio de Educación Ciencia, Madrid. DÍEZ VILAS, J. (1994): Guinea Ecuatorial. Ediciones Júcar, Madrid. ELA ABEME, F. J. E.(1985): La razón de ser de nuestro nacionalismo. Revista del Oeste de África, 3-7. Especial Guinea Ecuatorial. Cambio, 16. 2009. február 23. FERNÁNDEZ, R. (1976): Guinea: Materia reservada. Sedmey, Madrid. FUENTES, J. (1985): Cuentos de Fangs y de Bubis. Ed. Gente Nueva, La Habana. GREEN, L. G. (1964): Ahol megállt az idő. Táncsics Könyvkiadó, Budapest. Guinea: Timón de la manta. Blanco y Negro, 1976. okt. 30. KŐMŰVES A. (2009): Versenyfutás indult Afrika olajáért. Népszabadság, szeptember 1. MARTÍNEZ ALCÁZAR, J.– MORAGRIEGA ALCALÁ, F. (1982): Geografía e historia de Guinea Ecuatorial. Universidad Nacional de Educación a Distancia, Madrid. O.C.G.E. (1985): Guinea Ecuatorial – Cooperación Española en Guinea Ecuatorial. Malabo. ORTUTAY L. Gy. – SZŐCS L. (2009): Banánköztársaságok (banánnal és anélkül) – Népszabadság, szeptember 5. TÓTH P. P. (szerk)(1993): Etnikumok enciklopédiája, Kossuth, Budapest. ZAMORA LOBOCH, F. (1986): El prisionero de la Gran Vía. Revista del Oeste de África, 8. www.guinea-equatorial.com www.africanet.com/countries/eqguinee.htm www.guineaecuatorial.net

100

6

Recommend Documents