6. Földmérési alaptérkép...6-2

Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek

6.

Földmérési alaptérkép...................................................................6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása................................................................... 6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...............6-2 6.1.2. Országos Kataszteri Felmérés....................6-3 6.1.3. Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal..6-4 6.1.4. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal.6-4 6.1.5. 6.1.5.1. 6.1.5.2. 6.1.5.3. 6.1.5.4.

A földügyi szakigazgatás jelenlegi szervezete6-5 Földmérési Intézet.......................................6-5 Földhivatalok..............................................6-6 Körzeti földhivatalok...................................6-6 Megyei földhivatalok...................................6-7

6.2. Földmérési alaptérkép....................................... 6-7 6.2.1. Földmérési alaptérkép tartalma ..................6-7 6.2.2.. A digitalis alaptérkép.................................6-8 6.2.3. 6.2.3.1. 6.2.3.2. 6.2.3.3. 6.3.

Földmérési alaptérkép megjelenítése..........6-9 Térképi vonalak..........................................6-9 Megírások az alaptérképen .........................6-9 Szelvénykereten belüli megírások...............6-10

Helyrajzi számozás .......................................... 6-10 6.3.1. Helyrajzi számozás elve ...........................6-10

6.3.2. Helyrajziszámozás a földrészletek változásakor6-11 6.3.2.1. Helyrajziszámozás földrészletek megosztásakor6-12 6.3.2.2. Vonalas létesítmények megvalósítása esetén6-12 6.4. Egységes országos térképrendszer................. 6-13 6.4.1. Egységes Országos Vetület......................6-13 6.4.2. Az egységes országos térképrendszer alapszámozása ....................................................6-13 6.4.3. Topográfiai térképek számozása.............6-14 6.4.4. A földmérési térképek számozása............6-15 6.4.4.1. Országos szelvényszámok.........................6-15 6.4.4.2. A földmérési térképek községi számozása .6-15 Ellenorzo kérdések a 6. fejezethez:...............................6-1

NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

6-1

Geodéziai hálózatok

6. Földmérési alaptérkép 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása 6.1.1.

A földügyi szakigazgatás kezdetei

Magyarország területén az elso, egész országra kiterjedo felmérést Mária Terézia rendelte el 1764-ben. Ez a felmérés katonai céllal készült, méretaránya 1:28 800 volt. A felmérési munkálatok 1787-ig elhúzódtak. Ezt nevezzük I. katonai felmérésnek. A kataszteri felmérést II. József császár rendelte el 1786ban. Elsodleges célja az volt, hogy az adó kivetéséhez megfelelo alapot szolgáltasson. Az adókat a telkek nagysága és jövedelme alapján kívánták kivetni. A felmérések példáját a milánói kataszter adta. Itt végezték az elso kataszteri felmérést. A térképek méretaránya 1:2 000 volt. Elotte nem végeztek háromszögelést, így az egyes községek térképei nem csatlakoztak egymáshoz. Az egyes parcellákat tulajdonosok és muvelés alapján határolták el. Ezeket külön-külön parcellaszámmal lá tták el. A mérések méroasztallal történtek, községenként. A földek értékét becsléssel állapították meg. Minden muvelheto földet három minoségi osztályba soroltak. Jó, közepes és gyenge csoportokat használtak. Ezen kívül a termelésre alkalmatlan területeket hasznavehetetlennek minosítettek. A felmérést 1718-ban kezdték meg. Elsodleges célja az volt, hogy minden területrol ki lehessen mutatni tulajdonosát, muvelési ágát és jövedelmét, elsosorban az adók valóságnak megfelelo kivetéséhez. Ezt a felmérést tekintették minden késobbi kataszteri felmérés mintájának. A munkálatok azonban elhúzódtak és megszakítás után csak 1760-ban lépett életbe a milánói kataszter.

II. József által elrendelt felméréseket azok a mérnökök (inzsellérek) vezették, akik katonai felmérés során gyakorlatot szereztek, a bonyolultabb területeket ok mérték. A munkálatok nagy többségét a ”paraszti bizottságok” végezték Az egyes földrészleteket hosszuk és szélességük megmérésével határozták meg. Bonyolultabb idomokat háromszögekre bontották és ezek oldalait mérték meg. Egyes nehezebben mérheto területeken méroasztallal is mértek. A munkálatokat nagyon gyorsan hajtották végre. Példaként Veszprém felmérését 1786-ban 4 hónap alatt végezték el, ez alatt több mint 2000 parcellát mértek fel.

6-2



Ez a felmérés sok tekintetben sértette a nemesség érdekeit, ezért ott akadályozták ahol tudták. II. József császár ezt a rendeletét is visszavonta halálakor, 1790-ben. Azonban úgy rendelte el, hogy az késobb még felhasználható legyen. 6.1.2.

Országos Kataszteri Felmérés

1849-ben császári parancsot adtak ki a Magyarország területének felmérésére. A háromszögelési munkálatok 1853-ban indultak meg. Az ország területén egy, akkor korszeru, hálózatot hoztak létre, és a felmérési munkálatok már ezekre az alappontokra támaszkodtak. Az elkészített térképek méretaránya 1:2 880 volt (a térképen 1 hüvelyk a természetben 40 ölnek felel meg, 1 öl = 6 láb és 1 láb = 12 hüvelyk, így 40 * 6 * 12 = 2 880). A felmérés elrendelését – mivel nem egyezett a 49-es magyar alkotmánynyal - ezért Magyarországon ellenszenvvel fogadták. A kiegyezés után a felmérések irányítását átvette a Magyar Pénzügyminisztérium, de a felmérés szervezete változatlan maradt,. Elnevezése elobb Állandó Kataszter, késobb Országos Kataszteri Felmérés volt, de hétköznapokon egyszeruen csak kataszteri felmérésnek nevezték. A Pénzügyminisztérium. irányítása alá tartozott a Háromszögelo Hivatal és a 13 Felmérési Felügyeloség. Ezek száma gyakran változott. Az elso világháború után a trianoni békeszerzodés következtében 9 felügyeloség maradt meg az új Csonka-Magyarországon, Egerben, Szegeden, Pécsett, Debrecenben, Szombathelyen, Gyorött és Pápán. Megmaradt a Budapesten lévo Háromszögelo Hivatal és a Földmérési Térképtár. A telekkönyvre vonatkozó rendeletet 1885-ben adták ki a tulajdonjogok nyilvántartása és a hitelfedezetre vonatkozó jogok nyilvántartására. Ekkor rendelték el, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztésének alapja - telekkönyvi térkép - a kataszteri (földmérési) térkép másolata legyen. A telekkönyv tartotta nyilván a földek tulajdonjogaira és használatára vonatkozó adatokat. Ezzel megindultak a telekkönyvi betétszerkesztések. Ahol nem állt rendelkezésre megfelelo térkép, ott más felmérések eredményét használták; telekjegyzokönyveket készítettek. A területeket bevallások alapján irták be (vallományi munkák). Ezzel alakult ki a két állami nyilvántartás. A földmérési muszaki nyilvántartás a Pénzügyminisztériumhoz tartozott, a tulajdonjogokat vezeto telekkönyvi nyilvántartást az Igazságügy-minisztérium felügyelete alá rendelték. Ez a szervezet maradt meg – kisebb változtatásokkal – a II. világháború végéig, de sok tekinteben még utána is.


6-3


6.1.3.

Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal

A háború után többször átalakitották a földmérés szervezetét. 1952-ben hozták létre az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt (ÁFTH). A földmérési felügyeloségek helyett, Megyei Földmérési Kirendeltségeket alakitottak ki. Az ÁFTH nem tartozott közvetlenül egyetlen minisztérium alá, hanem önálló országos szervezetként muködött. A kataszteri térképeket számos szakterület felhasználta, ezek jelentosége folyamatosan nott. Alapul szolgáltak a vasúti, közúti, városrendezési tervezéshez. Nagy szerepe volt a vízrendezési, - csatornázási munkáknál. Fontos szerepe volt a földosztás és szövetkezet-szervezési munkáknál is. Ezek indokolták a szervezet Pénzügyminisztériumtól való elszakadását. Az ingatlanok jogi nyilvántartása, a telekkönyv továbbra is a bíróságoknál maradt. Késobb ismét átszervezték a földmérés központi szervezetét, és a Földmuvelésügyi Minisztériumhoz csatolták Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal néven. Ehhez a hivatalhoz csatolták 1972-ben a telekkönyvet is. Ezzel létrejött egyegységes földügyi szervezet. 6.1.4.

Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal

Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalon (OFTH) belül öt foosztályt alakitottak ki. A Földhasználati Foosztály látja el a földtulajdon és földhasználat szabályozását. Ellenorzi a mezo és erdogazdasági rendeltetésu területek forgalmát, hasznosítását. Ellátja a földek védelmével és a földrendezéssel kapcsolatos feladatok irányítását. A Földmérési Foosztály végzi a földmérési térképek tartalmának, kialakításának elvi meghatározását a különbözo ágazatok igényeinek megfeleloen. Irányítja az alaptérképek tartalmának kialakítását, a térképi tartalom folyamatos felújításának korszerusítésével kapcsolatos feladatokat. Végzi az országban folyó légifényképezési feladatok irányítását. A földmérési szakfelügyelet keretében irányítja a földhivatalok munkáit. Kialakitja az országban folyó földmérési munkák, alaptérképek és alapadatok felhasználásának követelményeit és ellenorzi a felmérések átvételét, az alapadatok kötelezo felhasználását. A földmérési munkák minoségi követelményeirol utasítások, szabályzatok, szabványok kiadásával gondoskodik. Intézkedik az alappontok és a földmérési alaptérkép folyamatos karbantartásáról, felújításáról, az újramérendo területek kijelölésérol. Ellenorzi a földmérési alapadatok megorzését, a folyamatos karbantartását. A Földnyilvántartási Foosztály az ingatlan-nyilvántartás a földminosítés és adatfelhasználás elveirol, biztonságáról és az adatok nyilvánosságának, közhitelességének érvényesítésérol; az adatok

6-4



jogszabályokban eloírt felhasználásáról és nyilvántartásáról. Meghatározza a földminosítés elveit és azok felhasználásának jogi- és egyéb következményeit. A Térképészeti Foosztály feladata a teljes földrajzi térképészetre terjed ki. Kialakitja a a földrajzi alap és tematikus térképrendszert, meghatározza térképkiadás irányelveit, meghatározza a földrajzi neveket, és azok nyilvántartását. Fontos feladata szakterület fejlesztési és kutatási munkáinak irányitása, a nemzetközi tudományos szervezetekben hazánk képviselete, és az ebbol következo feladatok végre hajtása. A Katonai Foosztály feladata elsosorban a polgári és a katonai térképészet közötti kapcsolatok egyeztetése. A Foosztályok müködését még két osztály segitette. 6.1.5. te

A földügyi szakigazgatás jelenlegi szerveze-

A Földmuvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium keretében – államtitkár felügyelete alatt – muködik a Földügyi és Térképészeti Foosztály. Élén a foosztályvezeto áll. Munkáját három osztály segiti. Földmérési és informatikai osztály Ingatlan nyilvántartási osztály Földvédelmi és földértékelési osztály

6.1.5.1. Földmérési Intézet Az FTF közvetlen felügyelete és irányítása alatt muködik a Földmérési Intézet (FÖMI), melyet 1967-ben alakitottak meg. Hatásköre több esetben bovült és jelentos szerepe lett a földmérési és térképészeti ágazat szakmai és tudományos tevékenységének irányítása és annak végzése. A FÖMI intézményére hárul a földmérés területén szükséges utasítások, szabályzatok és szabványok kidolgozása és átadása az FTF részére. A FÖMI az egyes feladatokat osztályra bontva végzi. A FÖMI fontos feladata a hazai kutatások szervezése és irányítása. Kapcsolatot tart a külföldi kutató intézetekkel. Kezeli a szakkönyvtárat. A penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium látja el a muholdas helymeghatározásokat. Az országos GPS hálózatok kialakítását és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. Az adattár orzi az országos vizszintes és magassági alaphálózatok munkarészeit. Átnézi és ellenorzi az országos alappont meghatározásokat, pótlásokat. Adatokat szolgáltat az alappontokról.


6-5


A FÖMI keretében muködik az Ingatlanrendezoi Szakbizottság, amelynek feladata az egyetemi és foiskolai végzettségu földmérok munkájának ellenorzése. Megfelelo gyakorlat után kiadja az ingatlanrendezo minosítést. Ez jogositja fel a földmérot, hogy a földmérési alaptérkép tartalmát érinto munkákat végezhessen, és ezt aláírásával szakmailag és minoségileg is igazolhassa. A földhivatalok folyamatosan ellenorzik az ingatlanrendezo minosítéssel rendelkezo földméroket és etikailag, vagy szakmailag hibás muködésük esetén engedélyüket a szak bizottság megvonja. 6.1.5.2. Földhivatalok A földhivatalok a földügyi szakigazgatás helyi hatósági szervei is. Feladatait két szinten, megyei és körzeti szinten végzi. Elsofokon a körzeti, másodfokon a megyei földhivatalok látják el hatósági feladataikat államigazgatási szervezetként. A földhivatalok feladatait általánosan miniszteri rendelet és a Földhivatalok Szervezeti és Muködési szabályzata határozza meg. A földméréssel és térképészettel, az ingatlan-nyilvántartással és földminosítéssel, valamint a földtulajdoni és használati viszonyainak rendezésével kapcsolatos hatósági és szolgáltató tevékenységet látnak el. Ezeket a feladatokat földmérési, ingatlan-nyilvántartási, földminosítési és földvédelmi részlegekre bontva látják el. A földmérési feladatuk keretében gondoskodnak az alaphálózati pontok nyilvántartásáról, karbantartásáról, polgári jogi védelmérol. Orzik a földmérési alaptérképeket és vezetik a változásokat. Végzik az új és a felújított térképek állami átvételét, a területükön folyó földmérési munkák szakfelügyeletét és koordinálását, adatokat szolgáltatnak más államigazgatási szervezetek, intézmények és a lakosság részére. 6.1.5.3. Körzeti földhivatalok Feladatuk a nyilvántartási térképek és az azokhoz tartozó munkarészek kezelése, tárolása, orzése. Ezekrol a lakosság részére másolatok, adatok szolgáltatása. A térkép tartalmában bekövetkezo változások folyamatos vezetése. Határozatot hoz elso fokon a földrészletek területével és határvonalával kapcsolatos ügyekben. Vizsgálja a kisebb alappontsurítéssel kapcsolatos munkákat. Ellenorzi, vizsgálja a területszámítást és a helyrajzi számozás helyességét az ingatlanok megosztási, épületfeltüntetési és földrészlet határok kituzésével kapcsolatban. Folyamatosan vezeti az ingatlannyilvántartást, annak müszaki és jogi vonatkozásait együtesen. Az irattárban kezeli és orzi az azokat megalapozó okiratokat.

6-6



Adatokat szolgáltat a területére eso földrészletekrol, ingatlanokról a lakosság és közületek részére. 6.1.5.4. Megyei földhivatalok A megyei földhivatalok feladata a közeti földhivatalok irányítása és ellenorzése. Itt bírálják el az elsofokú határozatok fellebbezéseit. Ide tartozik a megye területére eso alappontok nyilvántartása, idoszakonkénti helyszínelése, karbantartása, adatainak szolgáltatása és kötelezo felhasználásának ellenorzése. Elpusztulásuk esetén pótlásukat kezdeményezi a FÖMInél. Feladata a földmérési alaptérképek kezelése és a változások idoszakonkénti vezetése, a térképek orzése, ezekrol másolatok, nyomatok megrendelése. A felmérések (újfelmérések és felújítások) muszaki tervének véleményezése, az elkészült térképek átvétele, minosítése. Feladatuk a földméréssel kapcsolatos munkák nyilvántartásba vétele, az állami alapadatok kötelezo felhasználásának ellenorzése, és az adatok szolgáltatása, az új alappontok és a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változások ellenorzése. Az állami alapadatok kötelezo felhasználásának és az ezek létrehozásával, megváltoztatásával kapcsolatos munkák bejelentésének, vizsgálatának és átvételük minoségének ellenorzése. A földmérési alaptérképek kezelésérol, orzésérol és a változások folyamatos vezetésérol való gondoskodás. E térképekrol másolatok és nyomatok megrendelése. Szakfelügyelet vonatkozásában a megyei földhivatalok látják el a megye területére vonatkozó földmérési munkák szakmai felügyeletének, a munkák koordinációjának irányítását. Az o feladatuk a bejelentett munkák nyilvántartása, véleményezése, a beérkezett munkarészek vizsgálata záradékolása. A bírósági szakértoket - kik a bíróságok munkáját segítik a földméréssel kapcsolatos peres eljárások során - a megye területén dolgozó földmérok közül választják ki a földhivatallal egyetértésben. A megyei földhivatalok folyamatosan figyelemmel kísérik az ingatlanrendezoi minosítéssel rendelkezo földmérok munkáját.

6.2.

Földmérési alaptérkép

6.2.1. Földmérési alaptérkép tartalma A földmérési alaptérkép ábrázolja a részletes felmérés során méréssel meghatározott tereptárgyakat. Az alaptérkép tartalmát a készítésekor érvényben lévo eloírások, szabályzatok határozák


6-7


meg. Ezek szabályozzák, hogy az alaptérkép milyen adatokat tartalmaz és azokat milyen módon jelenítsék meg. Az ábrázolás formája a térkép fejlodésével folyamatosan változott. A múlt században a térképek - a felmérés módszerének megfeleloen - csak grafikus ábrázolásukban orizték az adatokat. Tehát egyetlen lehetoség volt a térképrol lemért adatok, távolságok, területek kezelése. A térképeket általában papírra készítették. A század eleje óta - egyre több esetben - a térképi adatokat már számszeru numerikus adatok is orizték. Ez fejlodött tovább, amikor a számszeru adatok fontosabbá váltak, mint a térképi ábrázolás. Ez a várostérképek esetén már általánossá vált. A digitális technológia elterjedése ezt fejlesztette tovább azzal, hogy a térképi adatok már elsodlegesen digitális formában szerepelnek. A digitális alaptérképek a MSZ67272 jelu szabvány szerint készülnek. A szabvány tárgya a földmérési alaptérképek céljait öszszesíto jelleggel szolgáló digitális alaptérkép (DAT) fogalmi modelljének leírása. E szabvány határozza meg fogalmi szinten a DAT tartalmát, geometriai jellemzoit, adatminoségét. 6.2.2.. A digitalis alaptérkép A digitalis alaptérkép (DAT) az Egységes Országos Térképrendszer része. Megfelel a korábbi M = 1:1 000 - 1:4 000 méretarányú térképeknek, azonban annál többet tartalmaz. A digitális térképek korlátozzottan méretarány függetlenek. A DAT alapul szolgál önkormányzati, közmu, közlekedési, vízügyi és más szakági felmérésekhez, nyilvántartásokhoz. A DAT szabvány kétféle alapadatot különböztet meg: Állami alapadatnak nevezzük azokat az adatokat, melyek hitelességét és folyamatos változásvezetését az állam jogszabályban biztosítja. Az alaptérkép állami alapadatokon kívül még több adatot tartalmaz. Ezeket alapadatoknak nevezzük. Az alapadatok teszik lehetové, hogy a térképeket, (az adatbázisokat) szélesebb körben fel lehessen használni. Az állami alapadatok és az alapadatok vonatkozási rendszere , vetületi rendszere szigorúan és szabatosan meghatározott. A tartalmát a jól meghatározható, széles felhasználói kör határozza meg. Az alaptérképeken ábrázolt adatok az adatminoség és pontosság szempontjából a muszakilag és gazdaságilag megalapozott legmagasabb szintu igényekhez igazodnak. A DAT szabványt szakmai szempontból a DAT szabályzatok egészítik ki. Ezek részletesen szabályozzák a digitális alaptérkép készitését és megjelenítésének formáját.

6-8



6.2.3. Földmérési alaptérkép megjelenítése 6.2.3.1. Térképi vonalak A megjelenítés alapveto formája, amikor a DAT adatbázist hagyományos szerkezetu EOTR térképen jelenítjük meg. A térképlapokon folytonos vonallal rajzolják ki a térképlap keretvonalait, földrészletek határvonalait, épületek talajszintet metszo vonalait, épitmények határvonalát, hidakat, vasutak tengelyvonalát, távvezetékek nyomvonalát, folyók, csatornák partvonalát, külterületen a burkolt utak szélét. Pontozott vonallal rajzoljuk ki az alrészletek határvonalait, árkok, utak, nyiladékok határvonalait, nem burkolt utak szélét, szegélyárkokat, járdaburkolatokat és egyéb szegélyvonalakat, töltések, bevágások láb és koronavonalait, muemlékromok határvonalait, védett fasorokat. Szaggatott vonallal ábrázoljuk a földalatti létesítmények határvonalait, vezetékek nyomvonalát, terepszintre levetített épület falsíkokat, védett területek határvonalát, természetben nem látható jogi-elméleti határvonalakat. A térképen egyes alapterülettel nem ábrázolható pontszeru tereptárgyakat jelkulcscsal rajzoljuk ki, pl. kutakat, szobrokat, kereszteket stb. 6.2.3.2. Megírások az alaptérképen Kereten kívül írjuk meg az északi keretvonal fölött a térkép vetületét, magassági alapszintet, méretarányt. Az M=1:2 000 és 1:1000 méretarányú térképeknél megírjuk a község nevét, csatlakozószelvény számát és községbeni sorszámát. Itt kerül megírásra az ábrázolt fekvése neve (belterület, külterület zártkert) is. A déli keretvonal alatt írjuk meg a tulajdonos, az állami földmérés megnevezését, a térképlap országos szelvényszámát és településen belüli sorszámát, csatlakozó szelvények számát, a technológiára vonatkozó adatokat. A terepmunka lezárásának idopontját, digitális átalakítás esetén az eredeti felmérés idopontját. Megírjuk az észak-keleti és délnyugati sarokpont koordinátáit. Az 1 : 4 000 méretarányú térképeknél a déli keretvonal alatt 4 kis rajzot helyezünk el, ezeket a gyámrajzoknak nevezzük. Az elso gyámrajz a közigazgatási egységek határát mutatja. A második gyámrajz a településen belüli fekvéshatár vonalakat, a belterület és külterület határát jelzi. A harmadik gyámrajz a domborzat ábrázolásával kapcsolatos adatokat tartalmazza. A negyedik gyámrajz a szelvényszámot és a csatlakozó szelvényszámokat tartalmazza.


6-9


6.2.3.3. Szelvénykereten belüli megírások A térképen a megírásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne fedjenek térképi elemeket, azokat ne keresztezzék és hovatartozásuk egyértelmu legyen. A muvelési ágakat betuvel, illetve jelkulccsal jelöljük. Megírjuk az utcák nevét, házszámot. Megirjuk az egyes födrészletek helyrajzi számát. Közigazgatási helyneveket mindig a hivatalos helységnévtár alapján írjuk meg. A dulok, településrészek nevét a közhasználatnak megfeleloen írjuk meg. Megírjuk a patakok, folyók, csatornák nevét. Több szelvényre átnyúló területek nevét minden szelvényen megírjuk. A muvelés alól kivett területeket - ha van nevük, azt kell megírni, ha nincs, akkor a rendeltetésüket írjuk meg: arborétum, játszótér stb. Vasútállomás, kikötok nevét akkor írjuk meg, ha nem egyezik a település neveivel. A közúti, vízügyi, hírközlési létesítmények nevét a közhasználatnak megfeleloen írjuk meg, ezt a helyi önkormányzattal egyeztetni kell. Megírjuk az üzemek, középületek és egyéb tájékoztató jellegu építmények megnevezését és rendeltetését. A térképen szükség esetén rövidítéseket is alkalmazunk. Ezeket a rövidítések jegyzéke foglalja össze.

6.3.

Helyrajzi számozás

6.3.1. Helyrajzi számozás elve A földrészleteket - az egyértelmu azonosítás érdekében - megszámozzuk. A helyrajzi szám biztosítja a kapcsolatot a térkép és a különbözo nyilvántartások között. A helyrajzi számozást közigazgatási egységenként végezzük. Az egyértelmu azonosításhoz szükséges, hogy egy közigazgatási egységben nem lehet két azonos helyrajzi szám. A helyrajzi számozást fekvésenként külön végezzük. Jelenleg háromféle fekvést különböztetünk meg: Külterület a község külso területe, mely elsosorban mezo- és erdogazdasági muvelésre szolgál. A belterület, mely lakóépületekkel beépített része a községnek. Ezenkívül megkülönböztetünk még egy fekvési egységet a különleges külterületet. Ebbe a csoportba tartoznak az üdüloövezetek. A különbözo fekvések határvonalát a helyi építési hatóságok határozzák meg és ezt a részletes rendezési tervben szabályozzák. Egy városon belül több össze nem függo belterület és különleges rendeltetésu külterület is lehet.

6-10



A helyrajzi számozás során ezekben a fekvési egységek helyrajziszámozási egységeket is jelentenek. Eloször a belterületi földrészleteket számozzák meg, sorban, folyamatosan. A számozás a belterület középpontjánál kezdodik és halad folyamatosan. Ha több belterület van, akkor a következo belterület helyrajzi számozását az elozo folytatásaként végezzük, csak kihagyunk legalább ötven számot és az azt követo kerek százassal folytatjuk. A belterületek helyrajziszámozása után a különleges külterületeket számozzuk végig. Ezeket korábban zártkerteknek neveztük. Ezek helyrajziszámozása is ugyanúgy történik, mint a belterületeké. A külterületek helyrajziszámozásában jelentos változást hozott a DAT szabvány bevezetése. Korábban a külterületek helyrajziszámozását nullás helyrajzi számokkal végeztük. Ez azt jelentette, hogy minden külterületi helyrajzi szám elott egy 0 jegy volt. A 01 számot a belterület egésze kapta.. A belterület után számoztuk végig a külterület egyes földrészleteit. A külterületi földrészleteket a föbb utak által határolt táblák szerint számozzuk. A DAT szabvány bevezetésével megszunt a nullás helyrajziszám alkalmazása. A szabvány szerint a külterületi földrészleteket a belterületekhez és a különleges külterületekhez hasonlóan számozzuk, tehát az utolsó felhasznált helyrajzi szám után következo kerek százas helyrajzi számmal, de legalább ötven szám kihagyásával kezdjük a külterületi földrészletek helyrajzi számozását. A földrészleteken belül még külön jelöljük az egyes alrészleteket is. Az egyes alrészleteken - a földrészleten belül fekvo különbözo muvelési ágakat értjük. A muvelési ágakat csak akkor jelöljük, ha annak területe eléri a minimális területi értéket. Az alrészleteket az abc kisbetuivel jelöljük. A magánhangzók közül csak azt a betut használjuk, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyueket. A földrészletek kialakitásánál a belterület határvonalánál az átmeno utakat is lezárjuk és külön helyrajzi számmal jelöljük. Utcák keresztezésekor a keskenyebbeket lezárjuk le. Új térképek készitésekor a földrészletek helyrajzi számát csak indokolt esetben szabad megváltoztatni. 6.3.2. kor

Helyrajziszámozás a földrészletek változása-

A földrészletek eredeti helyrajziszámozása, amikor minden földrészletet egész számmal jelölünk meg, csak az eredeti felmérés után van meg. A késobbiekben az egyes földrészletek megváltoznak, egyes földrészleteket megosztanak és két tulajdonosa lesz, külterületi területe-


6-11


ket belterülethez csatolnak, új községek alakulnak. 6.3.2.1. Helyrajziszámozás földrészletek megosztásakor A földrészletek megosztása az egyik leggyakoribb feladat. Ha egész helyrajziszámú földrészletekre osztunk meg, akkor a keletkezo új földrészleteket a helyrajziszám alátörésével jelöljük. A keletkezo új földrészletek olyan Helyrajziszámozás földrészletek helyrajziszámot kapnak, memegosztásakor lyek az eredeti helyrajziszám alátörésével keletkeznek. Az alátörést úgy végezzük, hogy a kialakuló új földrészletek helyrajzi számának alátörése egyezzen meg az eredeti számozás irányával. Új földrészletek keletkezésekor alapelv az, hogy az új földrészletek helyrajziszáma ne egyezzen meg az eredeti földrészlet helyrajzi számával. Megoszthatunk olyan földrészleteket is, melynek a helyrajziszáma már törtszám. Ekkor az új földrészletek helyrajzi száma szintén tört szám lesz. A számláló egyezik a korábbi helyrajzi szám számlálójával és a nevezot az eddigi legnagyobb alátörést követo számtól kezdve számozzuk tovább. Ha csak a földrészletek közötti határvonalat módosítjuk, akkor a helyrajzi számokat változatlanul hagyjuk és csak a területeket módosítjuk az új helyzetnek megfeleloen. Ha egy földrészletet kevesebb, mint 50 részre osztunk fel, akkor az elozoekben megismert módon helyrajzi számozzuk az új földrészleteket. Ha a kialakuló új földrészletek száma az 50-et meghaladja, akkor a helyrajzi számozást a tartalékolt helyrajzi számok felhasználásával kell végezni. 6.3.2.2. Vonalas létesítmények megvalósítása esetén Vonalas létesítmények megvalósítása esetén az új vonalas létesitmény földrészlete sok korábbi földrészletet metsz át, keresztez. Ekkor a vonalas létesítményt a legkisebb egész helyrajzi számú megosztott földrészlet alátörésével számozzuk. A meg nem osztott földrészletek helyrajzi számát nem változtatjuk meg, hanem csak területét módosítjuk. A többi földrészletet a korábbiak szerint számozzuk. A földrészletek helyrajzi száHelyrajziszámozás utcanyitásakor 6-12



mozása nagy figyelmet és a szabályok pontos ismeretét kívánja meg. A különbözo változások esetén a földrészletek helyrajzi számozását ma a DAT Szabvány és a DAT1 Szabályzat szabályozza. Minden helyrajzi számozás aesetén ezt kell figyelembe venni.

6.4. Egységes országos térképrendszer 6.4.1. Egységes Országos Vetület Az egységes országos térképrendszer alapja az Egységes Országos Vetület (EOV). A képfelületi koordináta rendszer pozitív x tengelye észak felé mutat. Az óramutató járásának megfelelo pozitív forgásiránnyal egyezoen a pozitív y tengely iránya kelet felé mutat. A koordináta rendszert a tengellyel párhuzamosan eltolták azért, hogy a koordináták az ország területén mindenhol pozitívak legyenek. Az eltolás mértéke y irányban 650 km és x irányban 200 km. Emmiatt az x koordináták mindig kisebbek mint az 400 km és az y koordináták mindig nagyobbak ennél. Ezzel a koordináta számértékébol mindig eldöntheto, hogy a koordináta x vagy y. Az EOV-hez egységes országos térképrendszer tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ország területén egységes: a vetület és a koordináta rendszer; a vízszintes és magassági alaphálózat; a térképek méretarány rendszere és azok szelvényezése. 6.4.2. Az egységes országos térképrendszer alapszámozása A térképrendszer alapja az M = 1 : 100 000 méretarányú térkép. Ez alapján az ország területét a koordináta tengelyekkel párhuzamosan, x irányban, észak-déli irányban 32 km magasságú, és y irányban 48 km szélességu téglalapokra bontja. Ezeket a téglalapokat az M = 1:100 000 méretaránynak megfeleloen 32*48 cm méretu térképlapokon jelenítjük meg. A térképlapokat megszámozzuk a soroknak és oszlopoknak megfeleloen. A sorokat a déltol észak felé haladva 0; 1; 2 ... számokkal jelöljük. Az oszlopokat nyugatról kelet felé haladva 0; 1;


EOTR

6-13

M=1:100 000 szelvényeinek számozása


2 ,,, számokkal határozzuk meg. Így az ország területére eso térképlapok száma egy kétjegyu szám. Az elso jegy a sor száma, a második jegy az oszlop sorszáma. Ettol csak az ország keleti és északi részén térünk el kis mértékben. Ott a térképlapokat háromjegyu számokkal jelöljük, az elv megtartásával. A további nagyobb méretarányú szelvényeket az M=1:100000 szelvény számából vezetjük le, mindig az elozo szelvény negyed részre bontásával. 6.4.3. Topográfiai térképek számozása Az M = 1 : 50 000 méretarányú szelvények jelölésére az M = 1 : 100 000 szelvényt 4 részre bontjuk és az egyes negyedeket sorszámozzuk. Az egyes számot az eredeti szelvény észak-keleti része, a kettest, az észak-nyugati negyede, majd a délkeleti negyed kapja a hármas számot, a négyes szám a dél-nyugati negyedé. Ezeket a számokat kötojellel írjuk a százezres szelvényszám után. A további nagyobb méretarányú szelvényeket is mindig negyedeléssel hozzuk létre. E számozás szerinti térképlapok méretét és számozását az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Méretarány

Szelvényszám

1:100 000 1:50 000 1:25 000 1:10 000

54 54-3 54-32 54-324

Szelvényméret a Szelvényméret a vetületen (km) térképen 48x32 48x32 24x16 48x32 12x8 48x32 6x4 60x40

Topgráfiai térképek szelvényszámozása Ez a szelvényszámozás a topográfiai térképekre vonatkozik, melyek közül az M = 1:10 000 méretarányú térképek származnak eredeti

6-14


A földmérési térképek számozása


terepi felmérésbol. A kisebb méretarányúakat ezekbol vezetik kicsinyítéssel és a tartalom átszerkesztésével. 6.4.4. A földmérési térképek számozása 6.4.4.1. Országos szelvényszámok A földmérési térképek számozása ennek továbbfolytatásával történik. A számozás a továbbiakban is az elozo szelvény negyedelésével történik. A földmérési térképek szelvényszámát kötojellel irjuk a topográfiai szelvényszám után. Méretarány

Szelvényszám

1:10 000 1:4 000 1:2 000 1:1 000 1:500

54-324 54-324-1 54-324-14 54-324-142 54-324-1423

Szelvényméret Szelvényméret a vetületen (m) a térképen (cm) 6000x4000 60x40 3000x2000 75x50 1500x1000 75x50 750x500 75x50 375x250 75x50

Az 1:4 000 méretarányú térképek a külterületek ábrázolását szolgálják, de ezt a méretarányt használjuk a községek átnézeti térképeként belterületeknél is. Ezek a térképek szelvényhatáros ábrázolással készülnek. Az Egységes Országos Térképrendszer Térképei (EOTR) egymás mellé illeszthetok. Az 1:4 000 méretarányú térképek lefedik az egész ország területét. 6.4.4.2. A földmérési térképek községi számozása A térképlapok számozásánál használunk egy másik számozást is. Ez a községenkénti folyamatos számozás. A városok, községek felmérésénél a felmérendo területet, a város, község területét lefedo térképeket folyamatosan végig számozzuk. Az egyes térképlapokat az EOTR szelvények határvonalainak megfeleloen választjuk. Az egyes lapokat az M=1:4 000 méretarányú térképeknek megfeleloen 1-tol kezdodoen végig számozzuk. A számozást a legészakibb sorban kezdjük, majd a következo délre lévo sorban számozzuk az egyes szelvényeket. Az M=1:4 000 méretarányúnál A földmérési térképek községi számozása nagyobb méretarányú szelvényeket az ábrázolás érdekében ugyanúgy törjük alá, mint az országos számozás során tettük. Ekkor azonban az alátörése-


6-15


ket az M=1:4 000 méretarányú szelvényeknek megfeleloen a szelvény negyedelésével hozzuk létre az M= 1:2 000 és további negyedeléssel az M=1:1 000 méretarányú szelvényeket. Ezeket az M=1:4 000 méretarányú szelvény alátörésével jelöljük. Az eredeti sorszám utáni tizedes törttel kiírva. Az ábrázolás gazdaságossága érdekében itt eltolt szelvényeket is használunk. Ezeket a szám után kiírt a betuvel jelöljük.

6-16



Ellenorzo kérdések a 6. fejezethez: 1. Mikor indult meg az elso katonai felmérés? 2. Mikor indult meg az elso kataszteri felmérés? 3. Hogyan hagyták abba a kataszteri felmérést? 4. Mi volt a célja a kataszteri felmérésnek? 5. Mi volt a milánói kataszter? 6. Milyen méretarányban végezték az országos kataszteri felmérést? 7. Hogyan nevezték a felmérés szervezetét? 8. Milyen szervezeti egységekre bomlott a kataszteri felmérés? 9. Mi volt a telekkönyv? 10. Mikor egyesítették az állami földmérést és a telekkönyvet? 11. A II. világháború után milyen szervezeti egységet hoztak létre a földmérés irányítására? 12. Mikor alakították meg az ÁFTH-t és az OFTH-t? 13. Mi Földügyi és Térképészeti Foosztály feladata? 14. Mi a Földmérési Intézet feladata? 15. Mi a Megyei Földhivatalok feladata? 16. Mi a Körzeti Földhivatalok feladata? 17. Mit tartalmaz a földmérési alaptérkép? 18. Mit nevezünk állami alapadatnak és alapadatnak? 19. Milyen vonalakat használunk a térképeken és mit ábrázolunk velük? 20. Az alaptérképen belül milyen megírásokat teszünk? 21. A szelvénykereten kívül milyen megírások vannak? 22. Mit nevezünk gyámrajznak? 23. Miért helyrajzi számozzuk az egyes földrészleteket? 24. Milyen fekvéseket ismer? 25. Hogyan helyrajzi számozzuk az egyes fekvéseken belül a földrészleteket? 26. Mik azok a tartalék helyrajziszámok? 27. Mi az a 0-s helyrajzi szám és hol használták? 28. A DAT Szabvány bevezetése milyen változást hozott a külterület helyrajzi számozásával? 29. Hogyan jelöljük a földrészleten belül az egyes alrészleteket? 30. Melyik az a 20 betu, amelyet az alrészletek megjelölésére használunk? 31. Mikor változtatjuk meg a földrészletek helyrajzi számát? 32. A földrészletek megosztásakor hogyan végezzük az új földrészletek helyrajzi számozását?


6-1


33. Milyen koordináta rendszert használunk az Egységes Országos Térképrendszer esetében? 34. Hogyan számozzuk az 1:100 000 ma. térképeket? 35. Az 1:100 000-nél nagyobb méretarányú szelvényeket milyen elv alapján számozzuk? 36. Milyen méretuek a különbözo méretarányú topográfiai térképek a vetületen és a térképlapon? 37. Hogyan számozzuk a földmérési alaptérképeket? 38. Milyen méretuek a földmérési alaptérképek egyes lapjai? 39. Milyen méretarányú térképekkel fedheto le az egész ország területe? 40. A községen belül hogyan számozzuk az egyes térképlapokat?

6-2


6. Földmérési alaptérkép...6-2

Recommend Documents