6. Digitális alaptérkép eloállítása

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

6. Digitális alaptérkép eloállítása A fejezet legfontosabb kulcsszavai: v digitális térkép és alaptérkép v DAT szabályzatok v Nemzeti Kataszteri Program v digitális alaptérkép készítése, tartalma v térképszerkeszto rendszerek; ITR, MicroStation A fejezet célja megismertetni a digitális térkép és alaptérkép fogalmát, a kapcsolódó szabványt és szabályzatokat, valamint rövid áttekintést nyújtani a digitális alaptérkép készítésérol és a leggyakrabban használt térképszerkeszto rendszerekrol.

6.1. Digitális térkép és alaptérkép 6.1.1. Fogalma

t

t

Térképeink jelentos része ma még hagyományos grafikus formában áll rendelkezésre. Ezek a térképek különbözo méretarányban készültek, és a felmérés módszerétol, az ábrázolás méretarányától, a készítés idopontjától függoen eltéro pontosságúak. A mai felhasználói igények, a számítógépes technológiák elterjedt alkalmazása nem nélkülözheti a térképi adatok digitális feldolgozását. A digitális térkép olyan adatállomány, amely a terepi objektumok térbeli (geometriai) információit numerikusan kódolva tartalmazza. Ezek az információk elsodlegesen az objektumok töréspontjainak koordinátáit, továbbá egyes térképi elemek méreteit (pl. ívek sugara) jelentik. Emellett kifejezhetok az egyes pontok közötti kapcsolatok, az egyes elemek logikai csoportosítására vonatkozó információk is. A digitális térképek közül kiemelten kell kezelni a digitális földmérési alaptérképeket, amelyeket az élet számos területén használnak, az ingatlan-nyilvántartástól a közmuvekig. A Digitális AlapTérkép (DAT) a földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni és felszínközeli alakzatok alakhuen, esetenkénti általánosítással (generalizálással) és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel történo számítógépes leképzése adatbázisban a szabványban eloírt követelmények szerint. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

61

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA

Összefoglalva: amíg az analóg térkép a felszín grafikusan ábrázolt modellje (nevében nem véletlen a „kép” tag), addig a digitális térkép egy sokkal komplexebb adattárolási módszer (egy térbeli adatbázis). A térképi tartalmat is gyakran adatbázis-kezelokben tárolják (mint pl. a TAKAROS rendszerben), illetve az adatbázis-kezeloket látják el térbeli elemzo és megjeleníto funkciókkal, az objektumorientált rendszerekben pedig a térképkezelo funkciók annyira szerves részei a rendszernek, hogy tole nem is különíthetok el.

analóg és digitá összehasonlítá

6.1.2. DAT szabvány és DAT szabályzatok A digitális alaptérkép (DAT) fogalmi modelljérol az MSZ 7772-1 szabvány rendelkezik, amely 1997-ben lépett életbe. Ez tartalmazza a fogalom-meghatározásokat, a geodéziai alapadatokat, az objektumok és attribútumaik leírását, az objektumok geometriai leírásmódját, a kapcsolatok alapveto formáit, az adatminoségi követelményeket, a megjelenítés modelljét stb. A DAT szabvány és szabályzat sorozat az európai térinformatikai szabványosítással összhangban készült. A digitális alaptérképek tervezésérol, eloállításáról, felújításáról, karbantartásáról, minoségellenorzésérol, hitelesítésérol és állami átvételérol a DAT1. szabályzat rendelkezik. Ehhez kapcsolódva a DAT2. szabályzat foglalkozik az analóg földmérési alaptérképek digitális alaptérképpé történo átalakításával. A szabályzatok mellékletei részletesen leírják pl. a digitális alaptérképi adatbázis adattáblázatainak szerkezetét, tartalmát, formátumát és kezelésük módját, az adatcsere formátumokat, jelkulcsokat, a vetületi transzformációra vonatkozó követelményeket. 6.1.3. Nemzeti Kataszteri Program Az 1995-ben indult Nemzeti Kataszteri Program (NKP) feladata az ingatlan-nyilvántartási térképek felújítása, számítógépen kezelheto digitális földmérési alaptérképek készítése. Az 1990-es évek elején beindult földprivatizáció az ország területének több mint felét, 5,3 millió hektárt érintett. A kárpótlással létrejött új parcellák száma is jelentos, kb. 1,5 millió. Az új parcellákat helyszíni felméréssel kell meghatározni és a térképi adatokat numerikus vagy digitális, számítógéppel kezelheto formában kell rögzíteni. Ez azt jelenti, hogy egy településen belül a kárpótlás miatt felmért rész digitális formában készült, a többi rész pedig analóg formában (papír térképen) áll rendelkezésre. A hatályos jogi szabályozás az ingatlan-nyilvántartási térkép, mint alaptérkép többcélú használatát írja elo. Eszerint az ingatlan-nyilvántartás mellett a közmunyilvántartáshoz, a mérnöki tervezésekhez, az építésügyi igazgatáshoz és városrende-

62

FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

DAT1 és DAT2


zéshez is alapként az ingatlan-nyilvántartási térképet kell használni. A Nemzeti Kataszteri Program feladatainak szervezését és bonyolítását a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társaság végzi, amit a Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alapított. 6.1.4. Digitális topográfiai térképek A topográfiai térképek közül az 1:10 000 méretarányú térképek készítése, felújítása és digitális átalakítása szolgál alapul a különbözo városok környezetére vonatkozó információs rendszerek tervezéséhez. A korszeru topográfiai térképekkel kapcsolatos felhasználói igények egyre nagyobb mértékben jelentkeznek az élet különbözo területein, pl. erdo- és mezogazdaság, vízgazdálkodás, vízügy, környezetvédelem, idegenforgalom, távközlés, honvédelem, bányászat stb. Az ország területén a topográfiai térképek iránti igény eltéro, és a térképtartalom változásának mértéke sem egyforma. Például nagyobb az igény topográfiai térképek iránt a fontosabb üdüloterületeken, vagy Budapest vonzáskörzetében. Ugyanez igaz a nagyobb beruházásokkal (pl. M0 körgyuru építése) vagy birtokrendezéssel érintett területek esetében.

6.2. Digitális alaptérkép készítése A digitális térképkészítés technológiája analóg társáét követi. A pontok felrakásának a méroállomásban tárolt és geodéziai számító programokkal feldolgozott pontok beolvasása felel meg. A vonalzókkal, felrakókkal végzett szerkesztést itt a rajzszerkeszto megfelelo funkciói helyettesítik. A digitális térképek az analóg térképekhez hasonlóan általában csak a síkrajzot ábrázolják, a magassági információkat, ha sor kerül rá, a pontok helyzeti adatai között tárolják. A digitális térképek másik eloállítási módja a meglévo, hagyományos (analóg) térképek digitalizálása, vagyis konvertálása. Csak a digitális térképkezelo szakon tanulóknak kötelezo!

6.2.1. Geodéziai alapok

A digitális alaptérképek geodéziai alapjait – hasonlóan az analóg térképekhez – három fontos tényezo határozza meg: a vetületi, vonatkozási és magassági rendszer. vetület Magyarországon a polgári térképezésben az ún. Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) használatos 1975 óta. A korábban hivatkozott DAT szabvány és DAT szabályzatok is ennek használatát írják elo. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

63


vonatkozási rendszer

A magyar vonatkozási rendszer neve: HD-72 (Hungarian Datum, 1972). Az EOV, valamint a HD-72 vonatkozási rendszer a magyarországi földmérési, térképészeti és térinformatikai tevékenység geometriai egységét szolgálja. magasság Az országos magassági alappontok magasságát jelenleg a balti alapszinthez viszonyítják. A balti alapszint magyarországi foalappontja a Nadap nevu pont, amelynek magassága a 173,1638 m. (1949 elott Magyarországon az adriai alapszintet használták, ez 0,6747 m-el mélyebben fekszik a baltinál.) 6.2.2. Adatnyerési lehetoségek

Csak a digitális térképkezelo szakon tanulóknak kötelezo!

Adataink helyzeti információinak meghatározásával a geodézia foglalkozik, éppen ezért itt csak érintolegesen említjük a különbözo adatnyerési lehetoségeket. Felmérési eljárásait napjainkban két részre osztjuk. Az adatok közvetlen bemérését végzo felmérésre, és a lefényképezett valóság képeinek feldolgozásával foglalkozó fotogrammetriára és távérzékelésre. Az utóbbit máris két részre osztottuk, így járunk el a felméréssel is. A hagyományos felmérést, amely 2+1D-s (dimenziós) koordináta-rendszerben irány- és távolságmérést használ, földi felmérésnek hívjuk, a 3D-ben megvalósított felmérést pedig muholdas helymeghatározásnak; angol rövidítése is közismert: GPS (Global Positioning System). A felmérések elsodleges célja a térképek eloállítása. Napjaelektronikus tahiméter ink legelterjedtebb felmérési eszközei az elektronikus tahiméterek vagy más néven méroállomások. Mind irány-, mind távolságmérésre alkalmasak, beépített számítási programjaik segítségével hibaszurést, elofeldolgozást végezhetünk már a terepen. A poláris vagy ortogonális részletméréssel meghatározott pontjainkat elektronikus úton tárolhatjuk, majd irodai feldolgozáskor a feldolgozó programba tölthetjük az adatokat. pen-computer Újabb technológia a pen-computer használata, amikor egy elektronikus tollal vezérelheto laptop számítógépet viszünk ki a terepre, és a mérési vázlat vezetésének adatait is közvetlenül számítógépben rögzítjük. GPS A globális helymeghatározó rendszer (GPS) célja elsodlegesen navigációs feladatok megoldása, amelyet jól használhatunk a felmérési eljárások során is. Az észlelések feldolgozását

64



irodában végezzük. A vevok koordinátáit a GPS rendszer saját globális, 3D-s koordináta-rendszerében kapjuk meg. A transzformáció 2+1D-s helyi rendszerbe megoldható, hiszen az álló vevo ismert helyi koordinátájú alapponton áll. A számítást és több mérés esetén a kiegyenlítést a feldolgozó program beépített moduljai végzik. A fotogrammetriai módszerekkel az egyes tárgyakról nem közvetlenül, hanem a róluk készített képet felhasználva végezhetjük az adatok gyujtését. Az információszerzés folyamatának lépései: mérofényképek elkészítése, tájékozás (amelynek célja a felvétel készítésének pillanatában fennállt geometriai helyzet visszaállítása), a képek fotogrammetriai kiértékelése. A fotogrammetriai feldolgozásnak különbözo technológiái fejlodtek ki az évek során (pl. egyképes, sztereo, ortofotó stb.). Napjainkban a digitális fotogrammetria hódít. Az egyes eljárások eltéro kiértékelo muszereket alkalmaznak (pl. analóg, analitikus, digitális). Végtermékként ortofotó, digitális terepmodell, vonalas térkép, a terepi pontok koordinátáinak adatbázisa állítható elo. digitalizálás

fotogrammetria

A meglévo térképek manuális digitalizálása a geometriai adatnyerés viszonylag olcsó és gyors módszere. A digitalizálás analóg-digitális átalakítás, amellyel a térkép kiválasztott pontjaihoz számszeru koordinátákat rendelhetünk. digitalizáló tábla A digitalizálás eszköze a digitalizáló tábla, amely egérrel és regisztráló egységgel van ellátva. A digitalizálni kívánt térképet ráhelyezzük és rögzítjük. A tábla saját koordináta rendszerrel rendelkezik, ezért a térképi és tábla koordinátarendszer kapcsolatát kell elso lépésként megteremteni ismert koordinátájú pontok (pl. szelvénykeret pontjai) digitalizálásával. Ezt a további pontok digitalizálása követi. szkennelés A meglévo térképek szkennelése gyors, de eszköz- és szakember igényes eljárás. Elsosorban nagytömegu térképdigitalizálásra használják. A raszteres digitalizálás megfelelo felbontású szkennerrel történik. Csak a digitális térképkezelo szakon tanulóknak kötelezo!

6.2.3. A digitális alaptérkép tartalma

A számítógépes adatbázisban a földrészletek és egyéb alakzatok alakhu leképezése térképi objektumokként történik. A digitális térképeken ábrázolt objektumokat, illetve azok térképi elemeit logikai csoportokba sorolhatjuk. Ilyen csoportok pl. a határvonalak (azon belül részletezhetjük még: ország-, megye-, vagy jogi határ), épületek (lakó-, gazdasági-, FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

fedvény

65


attribútum

DAT osztályozási szintek

ipari épület), közmuvek (víz, gáz, elektromos, csatorna stb.). Ezeket a logikai csoportokat úgynevezett rétegekben, vagy fedvényekben (layer vagy pl. a MicroStation-ben level) ábrázoljuk. Az egyes rétegek külön kezelhetok. Az objektumok osztályba sorolása közös tulajdonságaik alapján történik. Az egyes csoportosítási szintekhez – beleértve ebbe az objektumféleség szintjét is – azonos (vagy közel azonos) attribútumok rendelhetok, amelyek a valós világ tárgyainak, dolgainak a digitális alaptérkép szempontjából lényeges tulajdonságait írják le. A DAT-adatbázisban az osztályozási szintek a következok: objektumosztály, objektumcsoport, objektumféleségek. Minden szint névvel és kóddal rendelkezik. Például: A GEODÉZIAI PONTOK AA VÍZSZINTES ÉS 3D GEODÉZIAI ALAPPONTOK AB MAGASSÁGI GEODÉZIAI ALAPPONTOK AC RÉSZLETPONTOK B HATÁROK BA KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK BB KÖZIGAZGATÁSI ALEGYSÉGEK BC FÖLDRÉSZLETEK I. (KÖZTERÜLETI) ... ... ...

A digitális földmérési alaptérkép az állami alapadatokból áll elo. Tartalmát az objektumtáblázat részletezi. Például: OBJEKTUMOSZTÁLY: A GEODÉZIAI PONTOK OBJEKTUMCSOPORT:A VÍZSZINTES ÉS 3D GEODÉZIAI ALAPPONTOK Hivatkozott attribútumtáblázat: ATTRAA Objektum kódja

AA01 AA02 AA03 AA04 AA05

Alapadat jellege GPS-alappont 1 Felsorendu vízszintes alappont 1 Negyedrendu vízszintes alappont 1 Ötödrendu vízszintes alappont 1 Állandósított felmérési alappont 1 Objektumféleség megnevezése

Objektum kiterjedése 1 1 1 1 1

Általános szabály, hogy minden objektum csak egyetlen objektumosztályhoz, és csak egyetlen objektumcsoporthoz tartozhat. Az adatbázis részei a térképi objektumok kapcsolatai és attribútumai is (jellemzo tulajdonságai), amelyek lehetové teszik a térképi és a leíró adatok együttes kezelését. Az objektumok és attribútumok kapcsolatát a hozzájuk rendelt azonosítók biztosítják. térkép + más adatbázis A komplex számítógépes rendszerek lehetové teszik, hogy az elemekbol létrehozott térképi objektumokhoz más (szöveges, számszeru vagy képi) adatbázisokat is hozzákapcsoljunk.

66



Ennek egyik példája a nyilvántartási térképi tartalom és az ingatlan-nyilvántartás szöveges adatbázisainak egyesítése.

6.3. Digitális térképszerkeszto rendszerek A digitális térképek ún. elemkezelésu, másképpen rétegorientált térképszerkesztokkel (pl. ITR, AutoCAD, MicroStation stb.) készülnek. Mivel az egyes rétegek elkülöníthetoen kezelhetok, ezért külön szín, vonaltípus és egység tulajdonság alkalmazható a különbözo rétegekben. A digitális térképek felhasználhatósága szempontjából fontos, hogy milyen adatformátumot választunk. A megfelelo adatformátum biztosítja, hogy a felhasználó a saját szerkeszto rendszerébe át tudja vinni a máshol megszerkesztett digitális térképet. Erre a gyakorlat ún. kvázi-szabványként az AutoCAD DXF formátumát fogadta el. A következokben a Magyarországon digitális földmérési alaptérkép készítésre leggyakrabban használt két térképszerkeszto rendszerrel, az ITR-rel és a TAKAROS-ban is alkalmazott MicroStation-nel ismerkedünk meg. Jelen keretek között nem lehet célunk, hogy részletes kézikönyvet adjunk az említett programrendszerek használatához, itt csak ízelítot nyújthatunk a programok legfontosabb jellemzoibol. Csak a digitális térképkezelo szakon tanulóknak kötelezo!

adatformátum

6.3.1. Interaktív Térképszerkeszto Rendszer (ITR)

A programrendszer digitális térképek szerkesztésére alkalmas hazai fejlesztésu szoftver (Digicart Geodéziai Szolgáltató és Fejleszto Kft.). Egyszeru használata miatt a földmérok széles körben alkalmazzák. Az ITR elterjedésében nagy szerepet játszott az is, hogy magyar nyelvu, szemben a külföldi (pl. AutoCAD, MicroStation) térképszerkeszto rendszerekkel. jellemzoi Különbözo szolgáltatásai révén biztosítja a földmérési térképekkel szembeni követelmények kielégítését. Szerkeszto funkciói nagymértékben igazodnak a felmérési módszerekhez, teljes mértékben támogatják azok adatainak feldolgozását. A digitális térképek szerkesztésén túl támogatja mindazon muszaki és adminisztratív tevékenységet, amely a földmérési alaptérképek készítéséhez és részben felhasználásához kapcsolódik. Ilyen tevékenységek például a területszámítás és annak dokumentálása, továbbá a különbözo koordinátajegyzékek eloállítása, tematikus térképek készítése stb.


67

INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA DIGICART

* ITR 2.1. (386) *

1 - Térképszerkesztés 2 - Nyomtatás 3 - Területszámítás 4 - Kivágás 5 - Konverzió 1.0 változatból 6 - Konverzió 1.0 változatba 7 - DXF beolvasó 8 - Konverzió DXF-be 9 - Jelkulcs szerkeszto A - Paraméter másoló B - Digitalizáló tájékozás C - Sérült állomány javítása D - Konfigurálás E - DOS szövegszerkeszto Q - Vissza a DOS-hoz Válasszon = 6.1. ábra: A vezérlomenü (I.BAT) beköszöno képe

Az ITR rendszer egyes programjainak elindítása két módon történhet: DOS-ban az adott program nevének beírásával, vagy a vezérloprogram (I.BAT) menüjén keresztül az adott program mellett található szám vagy karakter beírásával. hardverkulcs A program ún. hardverkulccsal muködik, amely eszközt a számítógép kikapcsolt állapotában kell a PC nyomtatókimenetére (port) helyezni. A hardverkulcs biztosítja, hogy a programot csak jogosult felhasználó használhatja, és csak annyi példányban, amennyi hardverkulcsot vásárolt hozzá. Minden géphez, amelyen a programot használni szeretnénk, hardverkulcs szükséges. Ennek hiányában a program "demo" (bemutató) üzemmódba tér át. Ebben az esetben nem engedi meg 100-nál több pont bevitelét, és a területszámító program csak 50 földrészlet feldolgozását engedélyezi. programok vezérlése Az egyes szerkeszto, illetve segédprogramok bejelentkezése egységes képpel történik. Az alapablak felso sora tartalmazza fomenüt, a belso terület a grafikus mezot, míg alul találjuk az információs sort, valamint a parancssort, mely tájékoztat az aktuális, kiválasztott muveletrol és az azon belül érvényes utasításokról. Ezek általában az egér jobb, illetve bal gombjával valamint néhány billentyuvel aktivizálhatók. A program vezérlése alapvetoen menük alapján történik. A me-

68



nük közül a legmagasabb szintu a képernyo felso sorában található. Az ide tartozó menüpontokhoz legördülo menük tartoznak. Mindegyikük több pontból áll. Az egyes menüpontok szerkeszto funkciókat, vagy panelokat indítanak el. A panelok egymásba ágyazottak, ami azt jelenti, hogy bármelyikbol kilépve az elozohöz jutunk vissza. A programban 1:4 és 1:900 000 között fokozatmentesen állítható a méretarány. A fokozatmentesség azt jelenti, hogy nincsenek elore meghatározott méretarányok, a felhasználó a fenti határok között bármilyen értéket beállíthat. A méretarány nem a szerkesztett térkép méretaránya, hanem az aktuális megjelenítésé. Ez azt is jelenti, hogy a szerkesztés pontossága nem függ a képernyon történo kirajzolás méretarányától, az minden esetben azonos (a koordináták 1 cm élességgel kerülnek az adatbázisba). Az ITR-ben három jelkulcstábla használható, egyenként 256 jelkulcsi elemmel. A program használatával mi magunk is szerkeszthetünk jelkulcsi elemeket. A feliratok tekintetében hasonló a helyzet, csak itt két karaktertábla áll rendelkezésre, amelyeket a felhasználó módosíthat. 6.3.2. MicroStation

méretarány

jelkulcs

Csak a digitális térképkezelo szakon tanulóknak kötelezo!

Az Intergraph által kifejlesztett (ma már a Bentley által forgalmazott) MicroStation alapvetoen CAD program. Általános célú hatékony szolgáltatásai alkalmassá teszik arra, hogy a legtöbb mérnöki tevékenység (építészet, gépészet, földmérés stb.) alapveto tervezési feladataira megoldást nyújtson. A bonyolult grafikák magas szintu megjelenítésével, a nagy állományok megbízható kezelésével és a szabványos relációs adatbázisokhoz (Oracle, Informix, dBASE stb.) biztosított csatlakozási felülete miatt a térképészeti és térinformatikai alkalmazások alapszoftverévé vált. Népszeruségét kényelmes felhasználói felületének (ikonmenüs, ablak-orientált) és hatékony fejlesztoi környezetének (fejlesztoi nyelve az MDL = MicroStation Developing Language) is köszönheti. Magyarországon is sokan foglalkoznak térinformatikai jellegu problémák MicroStation alapú megoldásával, bár a programnak még nincs magyar nyelvu változata. Erre legjobb példa a TAKAROS térképészeti rendszere, a KÉKES. A MicroStation további elonye, hogy mind személyi számítógépeken, mind munkaállomásokon futtatható.


69


6.2. ábra: Számítógéppel MicroStation-ben szerkesztett homlokzatrajz részlete

.dgn

alapelvek

70

A program indítása után a MicroStation Manager jelenik meg, amely alapvetoen két feladat elvégzésére szolgál: létezo rajzállományt nyithatunk meg, vagy létrehozhatunk egy újat. A MicroStation meghajtólistája (Directories) segítségével megkereshetjük a betöltendo rajzállományt (design file) tartalmazó könyvtárat és kiválaszthatjuk a keresett állományt. A rendszer alapértelmezésben az ún. design fájlokat listázza ki, amelyek kiterjesztése *.dgn. Elemi (vonalakat, köröket, szövegeket) és összetett (spline, multiline, cell stb.) rajzelemeket helyezhetünk el a rajzon, a meglévo elemeket módosíthatjuk, csoportosíthatjuk, a csoportokat mint rajzelemeket mozgathatjuk, tükrözhetjük, nagyíthatjuk stb. Ezeket a muveleteket Rajzolásnak (Drawing) nevezzük. Akárcsak a szövegszerkesztonél, ahol elore-hátra haladhatunk a szövegben, itt a rajz egy-egy részét külön, kinagyítva is szemlélhetjük, akár többet is egyszerre (pl. a négy részre osztott képernyon a rajz négy különbözo részletét). A képek (rajzrészletek) elforgathatók, mozgathatók, nagyíthatók; ezek a muveletek a Képkezelés (View management) részei. A szövegszerkeszto sorhosszúság, fejléc stb. beállításaival egyenértéku a rajzhatárok, rajzi egységek, színek, vonaltípusok, kitöltési minták beállítása. Ez a Beállítás muveletek (Settings) feladata. Az adatbevitel billentyuzetrol (koordináták), egérrel, képernyo-, illetve papírmenükrol rámutatással lehetséges. Geodéziai alkalmazásoknál különösen fontos adatbeviteli eljárás a Digitalizálás. A képernyon megjeleno rajzot kirajzolhatjuk plotteren (rajzgépen) is, meghatározva a rajz elhelyezkedését, méretét, vonalvastagságokat stb. Természetesen minden



CAD-rendszer rendelkezik állománykezelo, parancsismétlést segíto funkciókkal. A rajzelemeket a MicroStation egy (.dgn kiterjesztésu) rajzállományban tárolja abban a sorrendben, ahogy azokat a rajzban elhelyeztük. Például egy egyenes szakasz esetében a rendszer a rajzállományban tárolja az elem típusát (egyenes szakasz), a kezdo- és végpont koordinátáit, a megjelenítési információkat (rajzelem színe, vonaltípusa, vonalvastagsága) továbbá van-e hozzárendelve még más információ (pl. ha ez a szakasz egy csovezeték rajza, hivatkozás arra az adatbázisrekordra (ha van), amely a vezetékszakasz anyagát, átmérojét, korát stb. tartalmazza). Az egyszerubb elemekbol összetett elemeket is létre lehet hozni. Ebben az esetben eloször az összetett elem tulajdonságai jönnek, majd ezután sorban az összetevok. A MicroStation rajzi adatállományai a számítógép háttértárolóján helyezkednek el. Új rajzelem mentésekor az állomány meghosszabbodik, törléskor viszont csak a törölt rajzelemben állítódik át egy kapcsoló (egy bit, amely ha 0, jelzi a törlést), így az elem késobb helyreállítható. Mivel a sok törölt elem jelentosen növeli az állomány méretét, lehetoség van az állomány "összenyomására" is. Ekkor úgy rendezodik át a rajzi adatállomány, hogy a törölt rajzelemek kimaradnak belole. A rendszer alapveto elemei az egyenes szakasz (line) – a pont itt nulla hosszúságú egyenes, a szakasz kezdo és végpontja azonos –, az ellipszis (ellipse) – a kört (circle) azonos tengelyhosszúságú ellipszisnek tekinti – és a szöveg (text). Az alapveto elemeket összekapcsolhatjuk, az így keletkezett elemsorozat lehet zárt (complex shape) vagy nyitott (complex chain). Tetszoleges, nem kapcsolódó elemet az ún. cell-ek segítségével hozhatunk létre. Szerkesztési célra (összetett elemek másolása, forgatása) célszeru lehet az elemek ideiglenes csoportosítása. Az ilyen jellegu "összefuzés" a group (csoport). szintek

rajzelemek tárolása

alapveto elemek

A rajzelemek különbözo rétegekre, szintekre (levels) helyezhetok. Például más rétegre kerülhet a vízrajz, a domborzat, az úthálózat. A rétegek külön-külön, vagy akár együttesen is megjeleníthetok. felhasználói felület A MicroStation felhasználói felületének is szerves részét képezik a menübol kiválasztható parancsok, illetve a különbözo párbeszédablakok. Ezek kezelése teljesen megegyezik a szokásossal, azaz a Windows koncepciójának megfelelo. A menürendszer és a párbeszéd ablakok is a felhasználó saját igényei szerint módosíthatók. FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

71


ikonpaletta

A parancskiválasztás legfontosabb elemei az ikonpaletták, a parancsokat az ikonpalettáról a bal egérgombbal (adat gomb) választhatjuk ki. Ha egyszer rákattintunk az ikonra, akkor a parancs végrehajtódik, majd továbbra is aktív marad addig, amíg egy másik parancsot nem választunk ki. Ha duplán kattintunk rá egy ikonra, akkor a parancs csak egyszer kerül végrehajtásra, utána a rendszer inaktív állapotba kerül. A programrendszer sajátossága, hogy a palettákról újabb, ún. alpalettákat nyithatunk meg. A MicroStation felhasználói felületének is hasznos része a Help (Súgó). Intelligens keresési lehetoségek, kereszthivatkozások és sokszor szemléletes magyarázó ábrák segítik a könynyebb érthetoséget.

6.4. Ellenorzo kérdések 1. Mi a digitális térkép és digitális alaptérkép? 2. Mirol rendelkeznek a DAT szabályzatok? 3. Melyek a digitális alaptérkép geodéziai alapjai? (csak a digitális térképkezelo szakirány részére) 4. A térképkészítés adatnyerési módszerei és eszközei (csak a digitális térképkezelo szakirány részére) 5. Mi a digitális alaptérkép tartalma (csak a digitális térképkezelo szakirány részére) 6. Milyen digitális térképszerkeszto rendszereket, illetve térképi adatformátumokat ismer? 7. Milyen fobb feladatok hajthatók végre a térképszerkeszto programokkal? 8. Az ITR jellemzoi (csak a digitális térképkezelo szakirány részére) 9. A MicroStation jellemzoi (csak a digitális térképkezelo szakirány részére)

72


6. Digitális alaptérkép eloállítása

Recommend Documents