6. A szövegértelmező kompetenciák (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A 10-12 éves korosztály olvasóvá nevelése a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásával – ismeretszerző és élményszerző olvasás. A
10-12
ÉVES
KORÚ
GYEREKEK
OLVASÁSLÉLEKTANI
SZEMPONTBÓL
ÁTMENETI KORSZAKBAN VANNAK: MÉG BELEÉLŐ OLVASÓK, DE MÁR MEGKEZDHETŐ VELÜK A REFLEKTÍV OLVASTATÁS. A
GYEREKEKT
TANÍTÓ/FEJLESZTŐ
PEDAGÓGUSNAK
PEDIG
NEM
MAGYARTANÁRNAK KELL LENNIE ELSŐSORBAN, HANEM SZÖVEGÉRTÉS- ÉS SZÖVEGALKOTÁS-TANÁRNAK. AZ OLVASÁS MINDKÉT FUNKCIÓJA (KIVEZETŐ/ISMERETSZERZŐ ÉS AZ ÉLMÉNYSZERZŐ
OLVASÁS)
ALAKÍTJA,
FORMÁLJA
AZ
OLVASÓT,
SZEMÉLYISÉGÉT ÉPÍTI, ÁM CSAK ABBAN AZ ESETBEN, HA KÉPES A SZÖVEG ÉRTELMEZÉSÉRE, BEFOGADÁSÁRA. (ITT TÉRJENEK KI A PISA-VIZSGÁLATOK TANULSÁGAIRA.) A
MEGÉRTÉSÉLMÉNYEK
LÉTREJÖTTÉNEK
FELTÉTELE
OLYAN
SZÖVEGÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK BIRTOKLÁSA, AMELYEK ÁLTAL AZ OLVASÓ KÉPES A JELENTÉSTEREMTÉSRE. AZ SZEMÉLYISÉGFORMÁLÓ HATÁS LÉTREJÖTTÉNEK KULCSA A SZÖVEGÉRTELMEZŐ KOMPETENCIÁK KIÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE, AMI AZ ÚJSZERŰ SZÖVEGFELDPLGOZÓ ELJÁRÁSOK (RWCT, DRÁMAJÁTÉK, KREATÍV-PRODUKTÍV SZÖVEGFELDOLG.) ALKALMAZÁSÁVAL BIZTOSÍTHATÓ – OLVASÁSRA MOTIVÁLÓ MÚVEK OLVASÁSRA MOTIVÁLÓ FELDOLGOZÁSA ÁLTAL. Az illiterális környezetből érkező és/vagy nyelvi hátránnyal küzdő gyerekek olvasásra motiválása, kooperatív és differenciált tanulásszervezés. A VALAMILYEN OKNÁL FOGVA NEM-OLVASÓ GYEREKEK OLVASTATÁSÁRA L. CSERHALMI ALKUKÖTÉSEK AZ IRODALOMTANÍTÁSBAN FEJEZETÉT, ILL. ENNEK A
PROBLÁMÁNAK
IS
MEGOLDÁSÁT
JELENTHETI
AZ
ÚJSZERŰ
SZÖVEGFELDOLGOZÓ TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA, AZ ÉLMÉNYKÖZPONTŰ IRODALOMTANÍTÁS.
ENNEK
A
GYEREKCSOPORTNAK
A
SPECIÁLIS
PROBLÉMÁINAK KEZELÉSÉRE HAGSÚLYOZOTTAN FONTOS A FELOLVASÁS MINT A SZÖVEGGEL VALÓ ISMERKEDÉS FORMÁJÁNAK MEGŐRZÉSE, AZAZ A TANÍTÓI/TANÁRI SŐT SZÜLŐI FELOLVASÁS FENNTARTÁSA. A NYELVI HÁTRÁNY KOMPENZÁLÁSA, AZ OLVASÁSHOZ VALÓ POZITÍV ATTITŰD KIALAKÍTÁSA A PEDAGÓGUS ELSŐDLEGES FELADATA. AZ IRODALOMÓRA AZ
2 IRODALOMOLVASÁS
TEREPE
EGYRE
INKÁBB,
NEM
OLVASÓ
GYEREKCSOPORTOK ESETÉBEN PEDIG BIZTOSAN AZ. A GYEREKEK AZ ISMERETEK, JÁRTASSÁGOK, KÉPESSÉGEK TEKINTETÉBEN KÜLÖNBÖZŐEK,
AZ
EGYÉNI
SAJÁTOSSÁGOK
FIGYELEMBEVÉTELÉNEK
BEVÁLT MÓDJA A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS. A KOOPERATÍV TECNNIKÁK (L. IRODALOMJEGYZÉK) ALKALMAZÁSAÁNAK JELENTŐS SZEREPE VAN A GONDOLKODÁS AKTIVIZÁLÁSÁBAN, AZ OLVASÓ VÁLASZOK MEGTEREMTÉSÉBEN. A DIÁK-DIÁK INTERAKCIÓ GYAKORISÁGA CONTRA
FRONTÁLIS
OSZTÁLYMUNKA
LEHET
A
TANULÓK
ÉRDEKELTSÉGÉNEK ZÁLOGA. Az irodalmi és nem irodalmi szöveg sajátosságai. AZ IRODALMI SZÖVEG SAJÁTOSSÁGAIRA L. CS. GYIMESI ÉVA TEREMTETT VILÁG C. MŰVÉT VAGY A KUGLER – TOLCSVAI – FÉLE TANÁRI KÉZIKÖNYNEK A MŰVÉSZI NYELHASZNÁLATRA VONATKOZŐ FEJEZETÉT, ILL. A MEGADOTT LISTÁRÓL A BENCZIK-PUBLIKÁCIÓK VONATKOZÓ FEJEZETEIT. AZ
IRODALMI
SZÖVEG
NYELVILEG
TEREMTETT/MEGALKOTOTT
FIKTÍV/VIRTUÁLIS VILÁG, MELY VILÁG NYELVI MEGALKOTOTTSÁGÁNAK MIKÉNTJE, NYELVHASZNÁLATI MÓDJA ÁLTAL ESZTÉTIKUM HORDOZÓJA. NEM A VALÓSÁG TÜKRE, NOHA ANNAK SAJÁTOS OLVASATA. AZ IRODALMI MŰ
TAGADHATATLAN
VALÓSÁG,
AMELY
VALÓSÁGREFERENCIÁI A
MELLETT
VALÓSÁGELEMEK
EGY
ÚJ/MÁS
SAJÁTOS/KREATÍV
ELRENDEZÉSÉVEL/ELRENDEZŐDÉSÉVEL SZÖVEGESÜL. Az irodalomtanítás alternatívái a korszerű irodalomfogalom kiépítése jegyében. AZ ALTARNATÍVÁKRA L. SIPOS
LAJOS BEVEZETŐ TANULMÁNYÁT A
TANTERVEK ÉS PROGRAMOK…. C. KÖNYV ELEJÉN. AZ IRODALOMFOGALOM KORSZERŰSÉGE A MIMÉZIS ELVŰ ESZTÉTIKA LEVÁLTOTTSÁGÁN MÉRHETŐ ELSŐSORBAN
EGY
TANESZKÖZBEN,
AZ
IRODALOMNAK
MINT
FIKTÍV,
SZÖVEGSZERŰ, NYELVILEG MEGALKOTOTT VILÁGKÉNT VALÓ MEGÉRTÉSÉN. Az irodalomértés esélyeinek megteremtése, az irodalomismeret biztosítása. AZ
ÉRTELMEZŐ
IRODALOMÉRTÉS ÉS/VAGY
KOMPETENCIÁK ESÉLYÉT.
AZ
MÚFAJKÖZPONTÚ
SZÖVEGFELDOLGOZÓ
TECNIKÁK
KIÉPÍTÉSE
ADOTT
BIZTOSÍTHATJA
KOROSZTÁLYNÁL
OLVASTATÁSSAL,
A
ELSAJÁTÍTTATÁSÁVAL,
AZ
TEMATIKUS MODERN KEVÉS
MŰ
ÉLMÉNYSZERŰ BEFOGADÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁVAL TEREMTHETŐ MEG EZ AZ ESÉLY. A MŰVILÁG ÉS AZ OLVASÓI VILÁG TALÁLKOZÁSA JELENTHETI AZ
3 IRODALOMÉRTÉS ESÉLYÉT, EZ PEDIG A GYEREKEKET ÉRDEKLŐ TÉMÁJÚ JELENKORI/KORTÁRS IRODALOM ÉS A NYELVI HUMOR REGISZTERÉBEN SZÖVEGESÜLŐ MŰVEK ÁLTAL BIZTOSÍTHATÓ LEGINKÁBB. Szöveg-megközelítés, modern szövegfeldolgozó eljárások (RWCT, drámajáték, kreatívproduktív gyakorlatok) az olvasói válasz inspirációja, a kreatív befogadás fejlesztése, valamint a szövegtípus specifikumainak szem előtt tartásával. A reflektáló olvasás képességének megalapozása, az esztétikum befogadásának megteremtése. MIDHÁROM TECHNIKÁVAL RÉSZLETESEN FOGLALKOZTUNK AZ IROD.TP KURZUS KERETÉBEN, AZ IRODALOMJEGYZÉKBEN ÚJRA MEGJELÖLTEM A VONATKOZÓ SZAKIRODALMAT. A
BEFOGADÓI
INSPIRÁCIÓJÁRA
ELV
ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE
L.
CSERHALMI
ÉS
ZSUZSA
ÖSSZEFOGLALÓT TALÁLNAK ADAMIK ANNA
AZ
OLVASÓI
MUŰVEIT,
ILL.
VÁLASZ TÖMÖR
ANYANYELVI NEVELÉS AZ
ÁBÉCÉTŐL AZ ÉRETTSÉGIIG KÖNYVÉNEK SZÖVEGELEMZÉSRE VONATKOZÓ FEJEZETEIBEN. A
SZÖVEGTÍPUS
SPECIFIKUMAINAK
SZÉPIRODALMI/NEM
IRODALMI
SZÖVEGFELDOLGOZÁST
FIGYELEMBEVÉTELE
SZÖVEG
JELENTI
KÍVÁNALMAINAK
(SZÉPIRODALMI
EGYRÉSZT
A
MEGFELELŐ
SZÖVEGET
NEM!!!
DOLGOZHATUNK ÚGY FEL, MINTHA ISMERETKÖZLŐ VOLNA!!!), MÁSRÉSZT A SZÉPIRODALMON
BELÜLI
SZÖVEGTÍPUSOK
SAJÁTSÁGAINAK
FIGYELEMBEVÉTELÉT (MÁS FELDOLGOZÁST KÍVÁN A LÍRA/VERS ÉS AZ EPIKA, STB) AZ IRODALOM IRODALOMKÉNT OLVASÁSÁNAK FELTÉTELE AZ IS, HOGY A SZÖVEG ÁLLÍTÁSAIT NEM VONATKOZTATJUK A SZERZŐ KÖZVETLEN ÉLETTÉNYEIRE (NEM FELTÉTELEZZÜK PL., HOGY A KIS TORNAI JÓZSIKA VERSENYEZ A BARÁTAIVAL A KI TUD TOVÁBB LEFELÉ LÓGNI C. SZÖVEGBEN – A SZÖVEG BESZÉLŐJÉT ÉS A SZERZŐT NEM AZONOSÍTJUK, STB. A LÍRÁRÓL NEM BESZÉLHETÜNK EPIKAPOÉTIKAI FOGALMAKKAL, A LÍRAI VERSNEK NEM KERESHETJÜK
A
CSELEKMÉNYÉT,
NEM
ÍRHATUNK
HOZZÁ
CSELEKMÉNYVÁZLATOT, STB. ) Az irodalom és más művészeti ágak kapcsolata, az irodalmi nevelés komplexitása, szintézisteremtő lehetőségek az irodalomtanításban, a műveltségelemek integrációjának megteremtése. L. ELSŐSORBAN AZ ESZTÉTIKAI NEVELÉS KONCEPCIÓRA VONATKOZÓ SZAKIRODALMAT.
4 AZ IRODALOM A MŰVÉSZETI ÁGAK EGYIKE, AZ IRODALOM NYELVILEG MŰALKOTÁS.
LÉTESÜLŐ/LÉTESÍTETT FONTOS
JELENTÉSKÉPZŐ
MEGTAPASZTALTATNI
NYELVISÉGÉNAK
TÉNYEZŐ.
NYELVISÉG
A
ÉS
AKUSZTIKUMA
TANÍTÁSBAN
ZENEISÉG,
A
FONTOS
NYELV
ÉS
A
SZÍNEK/FORMÁK, STB. ÖSSZEFÜGGÉSÉT, A SZÖVEG KÜLÖNBÖZŐ MÓDOKON VALÓ
MEGJELEÍTHETŐSÉGÉT,
EBBEN
A
KÉRDÉSBEN
KITÜNTETTETT
SZEREPET KAPHAT A CSELEKDTETÉS, A DRÁMAJÁTÉK ALKALMAZÁSA. TANULJUK
MEG,
KÉSZÍTSÜNK
MONDOGASSUK,
RITMUSKÍSÉRETET,
HANGOSÍTSUK
ZENEI
A
KÍSÉRETET,
SZÖVEGEKET, ILLUSZTRÁCIÓT,
DRAMATIZÁLJUNK MINÉL GYAKRABBAN. HASZNÁLJUK KI A MEGZENÉSÍTETT VERSEK LÉTÉT AZ ÓRÁKON, DE A JELENTÉSTEREMTÉS UTÁN ALKALMAZZUK, A
ZENEI
ÉRTELMEZÉS
JELENTÉSTEREMTÉS
SAJÁTUNKKAL
ELŐTT,
MERT
AZ
VALÓ
ÖSSZEVETÉSÉRE
BEFOLYÁSOLJA,
(NE
MEGKÖTI
A AZ
ÉRTELMEZÉST.) A tanári eredményesség kontollja. L. CSERHALMI A GYEREKEK SIKERE/KUDARCA A PEDAGÓGUST MINŐSÍTI ELSŐSORBAN. A MŰISMERET FELMÉRÉSE ÉS A KOMPETENCIAMÉRÉSEK AZ Ő TANÍTÁSI STRATÉGIÁJÁT,
AZ
ÁLTALA
ALKAMZOTT
ELJÁRÁSOKAT
MINŐSÍTIK,
TERVETŐKÉPESSÉGÉT, PROBLÉMAELEMZŐ ÉS –MEGOLDÓ KÉPESSÉGÉT. AZ EREDMÉNYESSÉG
VAGY
KUDARC
AZ
EGYÉNI
SAJÁTOSSÁGOK
FIGYELEMBEVÉTELÉNEK MÉRTÉKÉRŐL ÁRULKODIK.
Irodalom Cserhalmi Zsuzsa: Amit az irodalomtanításról tudni kellene. Bp. 2000.; uő: Módszertár. Bp. 2001. Arató László Balatoni Teréz: „Tizenkét évi irodalomtanítás után miért nem válnak tömegesen olvasóvá a mai fiatalok?” Könyv és Nevelés. 2002/4. Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002. Benkes Zsuzsa – Petőfi S. János: Szöveg, szövegtan, műelemzés. Bp. 1990. Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba. Bukarest, 1983. (terminológiai szótárral!) Csákvári József: Alternatív esztétikai tantervi koncepció. ELTE FPI Bp. 1989. Cserhalmi Zsuzsa: Tankönyv és irodalomtanítás. Iskolakultúra. 2001/5. Debreceni Tibor: Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán. Bp. 1999. Dr. Nagy Imre: A mozgókép és a filmalkotás. Pécs. 1988. Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. Iskolakultúra. 2004/3. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon. Bp. 1999.
5 Götz Eszter: Színháznéző PolgArt. Bp. 2001. Győri György: Irodalomtanítás itthon és a nagyvilágban. Köznevelés. 2000/35. A. Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg. Új Pedagógiai Szemle 1996. március Könyves-Tóth Lilla: Információ, könyv, könyvtár. Bp. 1998. Pethőné Nagy Csilla: Kooperatív tanulási módszerek az irodalomtanításban. In: Kooperatív tanulási stratégiák az iskolában (szerk.: Vastagh Zoltán:) I-II. Pécs. 1994. Petrik Lászlóné: Toldi György – Toldi Miklós – drámaóra-tervezet. Drámapedagógiai Magazin. 2000/30-31. Sipos Lajos (szerk.): Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből. ELTE-FPI. Bp. 1989. Sipos Lajos: Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk. 1998. Vagy: Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás Celldömölk, 1994. (a korosztályra vonatkozó publikációk) Sipos Lajos: Tantervek és programok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Celldömölk. 1991. Tóth Beatrix: Konstruktivista szöveg-feldolgozási eljárások. In: Petőcz Éva: (szerk.): Kommunikáció nyelv művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XX. Trezor Kiadó. Bp. 2000. Tóth Beatrix: Olvasási stratégiák és tanításuk. In.: Kommunikáció, nyelv, művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XXVIII. Trezor, Budapest, 2005. Tóth Beatrix (szerk.): A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. Módszertani gyűjtemény tanító szakos hallgatók számára. ELTE TÓFK. Bp. 2003. Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Bp. 1997. TOVÁBBI AJÁNLÁSOK A Csodaszarvas-monda szépirodalmi és ismeretközlő művekben. Irodalomóra 5. évfolyam. In: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. FPI, 2001. 157-166. A többkönyvű oktatás fele! Könyv- és könyvtárhasználati módszerek, példák. OSZK. Bp., 1995. Antalné Szabó Ágnes: Szövegjátékok. Magyartanítás 1994/3–5. Arató László: A Biblia mint kód. Iskolakultúra, 1992/1-2. Bánréti Zoltán: Alternatív program. Veszprém. OTTV. 1991. Balkovitzné Cynolter Magdolna: Versértelmezések. Szeged, 1999. Bariczné Kocsis Éva: Mit olvas a diák? Iskolakultúra 1998/6–7. Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor, 2001. 143-193, 210-220. Benkes Zsuzsa–Petőfi S. János: Alapfeladat-típusok a vers és próza keatív-produktív megközelítéséhez. Bp., 1993. Benkes Zsuzsa–Petőfi S. János: Elkallódni, megkerülni OTTÉV, 1992. Uők: Szövegtani kaleidoszkóp. Bp., 1990. Czene Gyuláné: A könyv világa 10-12 éves tanulók számára. Salgótarján, 1996. Cserhalmi Zsuzsa: Irodalomtanári kézikönyv a 10-11 éves korosztály számára. Korona, 1978. Cserhalmi Zsuzsa: Irodalomtanári kézikönyv a 11-12 éves korosztály számára. Korona, 1978. Gasztner Ferencné: Hermeneutikai elemzés alkalmazása olvasókönyvi szövegeken. Magyartanítás 1997/1. Goda Imre: Az irodalomtanár műhelyében. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Goda Imre: Kép, kompozíció, ritmus. Szombathely, 1991. Hankiss Elemér: A modern műelemző módszerekről, a verskritikáról és a tankönyvekről. Jelenkor 1971/9. 832–841. Hankiss Elemér: Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető, 1985. Hársing Lajos: Irodalmi játékok. Bp., 1984. Homor Tivadar: Önművelés 5-6. évf. Bp. 1996. Hoppál Mihály(…): Jelképtár. Helikon, 1990.
6 A. Jászó Anna: Az anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor, Bp. 2001. (a szövegfeldolgozásra és az olvasásra vonatkozó fejezetek) Kálmán C. György: Az értelmező közösségek elmélete. Bp., 2001. Kamarás István: Olvasó a határon. Bp., 2002. Kelemen Péter: A műelemzés az irodalom tudományában és tanításában. Magyartanítás 1986/4–5. Kulcsár Szabó Ernő: Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen. Bp. 1994. Magassy László: Gondolatok a lírai művek elemzéséről. Magyartanítás, 1993/5. Nagy L. János: Nyelv – szöveg – játék 13 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Pártai Adrienne: Irodalmi játékok szerepe és alkalmazási lehetőségei az 5. osztályos „Mesék, mítoszok, mondák” c. témakörben. In Irodalom és módszertana. ELTE TFK 1994. R. Molnár Emma–Vass László: Stilisztikai ábécé a magyar nyelv és irodalom tanításához. Szeged, 1989. Semsey Katalin: Az Egri csillagok c. regény feldolgozása hatodik osztályban játékos módszerekkel. In: Irodalom és módszertana. ELTE TFK 1994. 227-257. Sipos Lajos: Irodalomtanítás Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Olaszországban, Portugáliában, Szovjetunióban és Magyarországon. Bp. 1991. Sipos Lajos: Műelemzés, műértelmezés. Bp. 1990. Szatmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Szepes Erika: A mai magyar vers I-II. Intera-Tevan, 1996. Széplaki György: Műelemzés, műértés az általános iskolában. In: Irodalomtörténet, irodalomértés. (Szerk: Cs. Varga – Vilcsek). ELTE TFK, é. n. 249-261. Szőke Ferencné: Néhány ötlet az olvasási kedv felkeltéséhez. Módszertani Közlemények 1996/1. H. Tóth István: A stílus. (Szerk. Zsolnai József). Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. uő: Hetedhét határban. Irodalmi feladatgyűjtemény 10–11 éveseknek. Szeged, Mozaik, 1998. uő: Legendák nyomában. Irodalmi feladatgyűjtemény 11–12 éveseknek. Szeged, Mozaik, 1999. Tóth Tibor: Az olvasóvá nevelésről. Iskolakultúra 1999/1. Veres András: Az irodalom értésének fokozatai az oktatási folyamatban. In.: Mű, érték, érték. Bp. 1986. A Magyartanítás, Irodalomismeret, Módszertani Lapok Magyar, stb.) utóbbi évfolyamain megjelent cikkanyag
7. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználati képességek (tovább)fejlesztése 5-6. osztályban A
TÉTEL
KIFEJTÉSE
FOGALMAZÁSTANÍTÁS
A ÉS
BESZÉDNEVELÉS, A
NYELVTAN-
BESZÉDFEJLESZTÉS, HELYESÍRÁSTANÍTÁS
KURZUSOKNAK AZ 5-6. ÉVFOLYAM FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ANYAGA ALAPJÁN TÖRTÉNHET. HASZNÁLJÁK A MINTA TÉMATERVET ÉS A NYELVTANI VÁZLATSOROZATOT.
7 A kommunikációs helyzet és folyamat tényezőire tekintettel lévő szóbeli és írásbeli képességek
nyelvhasználati
továbbfejlesztése
a
funkcionális
nyelvszemlélet
és
a
szövegszemlélet érvényesítésével. L. FERCSIK-RAÁTZ: KOMMUNIKÁCIÓ SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN EGRI JEGYZET KUGLER NÓRA, RAÁTZ JUDIT ÉS ANTALLNÉ PUBLIKÁCÓI Ismeretbővítés, a grammatikai elemző készség, a helyesírási készség, a szóbeli és írásbeli szövegalkotó-képesség fejlesztése a nyelvi kreativitásműködtetésével és a játékosság elvének alkalmazásával az egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodva, a differenciálás és együttműködés szempontjainak figyelembevételével. ISMERTESSE
AZ
ÉS
1-4.
AZ
5-6.
ÉVFOLYAM
EGYMÁSRAÉPÜLÉSÉT
TANANYAGBAN ÉS KOMPETENCIAKÉPZÉSBAN EGYARÁNT. -MIVEL ÉS HOGYAN BŰVÜL A GRAMMATIKAI ÉS A HELYESÍRÁSI ISMERET, MIK A HELYESÍRÁSTANÍTÁS SPECIFIKUMAI AZ 5-6. ÉVFOLYAMON, HOGYAN TÖRTÉNIK A KOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSE, STB. TANULMÁNYOZÁSRA JAVASOLT
TANESZKÖZ:
ANTALLNÉ-
RAÁTZ:
MAGYAR
NYELV
ÉS
KOMMUNIKÁCIÓ TANKÖNYVCSALÁD. A TÉTEL KIFEJTÉSÉHEZ HASZNÁLJÁK SINKÓ JUDIT PUBLIKÁCIÓJÁT A JÁTÉKOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁHOZ, VALAMINT TÓTH BEATRIX ÉLMÉNYKÖZPONTÚ GYŰJTEMÉNYÉT.
ELJÁRÁSOKAT
TÉRJENEK
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
KI
A
MIKÉNTJÉRE.
TARTALMAZÓ
MÓDSZERTANI
DIFFERENCIÁLÁS
JELENTŐSÉGÉRE,
A
KOOPERATÍV
TECHNIKÁK
ALKALMAZHATÓSÁGÁRA. AZ RWCT-s TECHNIKÁK ÉS A DRÁMAJÁTÉK ALKALMAZÁSÁRA AZ ANYANYELVI NEVELÉSBEN (L. SINKÓ-GAJDÓ: A MELLÉKNÉV GYAKORLÁSA). Az anyanyelvi nevelés komplex és integráló jellegének érvényesítése. BESZÉLJENEK
A
KOMPLEXITÁS
MIBENLÉTÉRŐL
(TANTÁRGYI
RÉSZTERÜLETEK) ÉS EZEK INTEGRÁCIÓJÁRÓL A KOMPLEX ANYANYELVI ÓRÁN, AMI EGY DOMINÁNS RÉSZTERÜLET TANÓRAI JELENLÉTE MELLETT, A LOGIKUSAN ÉS SZERVESEN MEGJELENÍTHETŐ EGYÉB RÉSZTERÜLETEK MŰKÖDTETÉSÉT JELENTI. A KOMPLEXITÁS ÉS INTEGRÁCIÓ KÜLÖNÖSEN FONTOS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON, AHOL AZ 1-4. ÉVFOLYAMHOZ KÉPEST DRASZTIKUSAN CSÖKKENŐ ÓRASZÁM ELLENÉRE A MAGYAR NYELV ÉS
8 IRODALOM
MINDEN
RÉSZTERÜLETÉNEK
FOLYAMATOS
TOVÁBBFEJLESZTÉSÉT KELL BIZTOSÍTANUNK. A SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI KOMMUNIKÁCIÓS
KÉPESSÉGEKÉT
SZÖVEGÉRTELMEZŐ
IS!!!
KOMPETENCIÁK
KITÜNTETETT (ANYA)NYELVI
FELADAT
A
ALAPJAINAK
MEGTEREMTÉSE.
Irodalom Dobóné Berencsi Mariann – Zimányi Árpád: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Eger. 2000. Fercsik-Raátz: kommunikáció szóban és írásban. Korona, 2002. Albertné Herbszt Mária: Modern nyelvészet - anyanyelvi oktatás. Tankönyvkiadó. Bp. 1987. Antalné Szabó Ágnes: A szövegszemléletű grammatikatanításról. Magyar Nyelvőr. 1994/4. Antalné Szabó Ágnes: Szövegjátékok. Magyartanítás, 1994/4–5. Antalné Szabó Ágnes: Új utakon az anyanyelvi nevelésben. Módszertani Lapok. Magyar 1997/2. Antalné Szabó Ágnes: A földrajzi nevek helyesírásáról. Magyartanítás 1992/4-5. Antalné Szabó Ágnes: Szemléletek és módszerek a helyesírás tanításában. In: Helyesírásunk elvi és gyakorlati kérdései. (Szerk. Bozsik–V. Raisz) Eger. 1995. Bartha Csilla: Nyelvi hátrány és iskola. Iskolakultúra. 2002/6-7. Chikán Zoltánné: A gondolkodás fejlesztése az anyanyelvi nevelésben. Tankönyvkiadó. Bp. 1978. Cserhalmi Zsuzsa: Írás- és olvasásfejlesztés. In: Amit az irodalomtanításról tudni kellene… Bp. Korona, 2000. 21-29. Fercsik Erzsébet: Ki szavatol a helyesírás biztonságáért? Bp. 1993 Grétsy László: Nyelvi kreativitás, játékosság az anyanyelvi órán. Magyartanítás. 2000/5. Grétsy László: Anyanyelvünk játékai. Rittler-Jajczay Bt. Bp. 1998. Hegedűs Ferencné: Hogyan kérdezzünk a nyelvtanórán? A Tanító 1997/2. Hernádi Sándor: Észtekergető. Helyesírási játékok. Bp. 1993. Kádárné Fülöp Judit: Hogyan írnak a tizenévesek? Bp. 1990. Kiszely Zoltán: The Write Way? Érvek és ellenérvek az eredmény- és a folyamatközpontú írásoktatással kapcsolatban. Modern Nyelvoktatás. 1999/5. Kálmánné Bors Irén: Szövegtani ismeretek tanítása az általános iskolában. Magyartanítás, 1997/4. Kugler Nóra: A magyar nyelv tanításáról. Iskolakultúra. 2002/2. Molnár Edit Katalin: A kognitív pszichológia három fogalmazásmodellje. Magyar Pedagógia 1996/2. Réthey-Prikkel Brigitta: Kreatív írás, interaktív meseszerkesztés gyerekeknek. Új Pedagógiai Szemle 2005/57. Sinkó Judit: Anyanyelvi fejlesztés játékokkal In.: Kommmunikáció, nyelv, művészet. ELTE TÓFK Tudományos Közlemények XXVIII. Trezor, Budapest, 2005. Szűts László: Szójátéktár. Ciceró Könyvkiadó, Bp., 1998. Tóth Istvánné: Nyelvi hátrányok – iskolai kudarcok. II., III., IV. Csengőszó. 2002. május, szeptember, november. Tóth Beatrix (szerk.): A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése. ELTE TÓFK. Bp. 2003. TOVÁBBI AJÁNLÁSOK Adamikné Jászó Anna - Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve Mozaik, Szeged, 1995.
9 Adamikná J. Anna: Anyanyelvi nevelés az ábéctől az érettségiig. Trezor, Bp., 2002. Antalné - Raátz: Magyar nyelv és kommunikáció 6-18 éveseknek. In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában XIII. Anyanyelvoktatási napok II. kötet szerk. V. Raisz - H. Varga Magyar Nyelvtudományi Társaság 1992. Bánréti Zoltán: Az anyanyelvi nevelés modernizációjáról in: A magyar nyelv az informatika korában (szerk. Glatz Ferenc) MTA, 1999. 105-118. Bánréti Zoltán: Egy új nyelvi-kommunikációs rendszer lehetőségei. In: Az anyanyelvoktatás korszerűsítéséért (szerk. Szépe György) Bp. 1976. 53-72. o. Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben. Trezor, 2001. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. Korona, Bp. 1993. Hernádi Sándor: A helyesírási készség fejlesztése. Tankönyvkiadó 1987. Laczkó Krisztina: Tipikus grammatikai hibák általános és középiskolás nyelvtankönyvekben Magyar Nyelvôr 1997/1. Bánréti Zoltán: Nyelvtan - kommunikáció - irodalom tizenéveseknek MTA 1990. vagy Veszprém 1994. Dér-Korponay: Nyelvtan és kommunikációs feladatgyűjtemény I-II. Veszprém, 1994. Hernádi Sándor. A helyesírás tanításának problémái. Bp. 1973. Hernádi Sándor: Írjuk, mondjuk helyesen! Tankönyvkiadó, 1973. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. Gondolat, 1988. Hernádi Sándor: Mondd mondatban! Kifejezési önképző. Bp. Gondolat, 1991. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés és szövegalkotás. Bp. 1982. Hoffmann Ottó: Az anyanyelvi nevelés az általános iskola felsô tagozatában. Bp., 1978. Hoffmann Ottó: A szó alakja és jelentése 5. osztály. Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1989. Hoffmann Ottó: A szófajok 3. csoportja 6. osztály. Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Intézet 1989. Magassy László: Fogalmazástanítás 10–16 éveseknek. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. Sipos Lajos: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításában. Bp. 1991. Szalai Tünde: Gondolatok az idegen nyelvEn írás-komptencia folyamatorientált fejlesztéséről. Iskolakultúra, 2003/3. Tóth Emôke: Ötlettár az Édes anyanyelvünk tankönyvekhez. Dinasztia, Bp. 1998. Varga Balázs: Játsszunk a szóval! Bp. 1980. Zsigmond István: Az oktatástudomány kognitív forradalma. Új Pedagógiai Szemle, 2003. máj.
