56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G) A peronoszpóra – Plasmopara viticola „A gomba micéliumai behatolnak a sztómákon* a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkozik. Ennek következtében a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvező időjárás esetén (meleg, párás, esős) már virágzás előtt (május közepén) is fertőzhet, s nyár végéig veszélyes lehet. Életfeltétele a 13°C feletti hőmérséklet és 10 mm csapadék. Konídiumokkal, illetve az azokból kiszabaduló rajzóspórákkal terjed. Megtámadja a bimbós és kinyílt virágokat, a leveleket, a hajtásokat, a zöldbogyós fürtöket a zsendülés kezdetéig. Kezdeti tünete a leveleken jelentkező "olajfolt". Majd a levél fonákán fehér "kivirágzás" jelenik meg, később a folt beszárad. A bogyók húsa barnul, hosszanti irányban ráncosodik, turgorját elveszti, le is pereghet.” Forrás: http://www.mkk.szie.hu/dep/kerteszet/ta/szolo/novved/peron.htm (2005. július 6.) *sztóma : gázcserenyílás A szöveg alapján és saját ismereteid felhasználásával válaszolj az alábbi kérdésekre! Az év mely szakában fertőz a peronoszpóra? 1. .......................................................................................................... …………………... Milyen időjárási körülmények között fejlődik a peronoszpóra? 2.

.......................................................................................................... …………………...

3. .......................................................................................................... …………………... Mi a micélium? 4. .......................................................................................................... …………………... A cikk alapján mi(k) segítségével terjed a peronoszpóra? 5. .......................................................................................................... …………………... A leírtak alapján milyen kölcsönhatás áll fenn a peronoszpóra és a növény között? 6.

.......................................................................................................... …………………...

Írd az állítás elé a négyzetbe, hogy az állítás igaz-e(I), vagy hamis(H)! 7. A szövegben említett növény lehet valamely Magyarországon termesztett szőlőfajta. 8. A peronoszpóra a valódi gombák közé tartozik. 9. A gombák sejtjei nagy számban tartalmaznak zöld színanyagot. 10. A peronoszpóra elleni védekezés egyik módja a megfelelő időben végzett rendszeres permetezés, a másik a fertőzésnek jobban ellenálló fajták telepítése, termesztése. Mi szól az első és mi a második módszer mellett? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………


57. Nem minden gomba valódi (E) Döntsd el, hogy az állítások mely élőlényekre vonatkoznak! Írd a megfelelő betűjelet a négyzetekbe! A. B. C. D. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

nyálkagombák valódi gombák mindkettő egyik sem

tenyésztestük egysejtű tenyésztestük többnyire többsejtű mind autotrófok mind heterotrófok testüket gombafonal építi fel közéjük tartoznak a kalapos gombák

A táplálkozási piramis mely szintjén foglal helyet a gombák többsége? 7.

......................................................... …………………………….

Milyen életmódot folytat a peronoszpóra? 8. ......................................................... …………………………….. Milyen gyakorlati jelentőséggel bírnak a gombák? Írjon kettőt! 9. ........................................................................................................... 10. ...........................................................................................................


58. Nagyító alatt a mohák (F) Nevezze meg az ábra betűkkel jelölt részeit! 1. A.: ......................................................... 2. B.: ......................................................... 3. C.: ......................................................... 4. D.: ......................................................... 5. E.: ......................................................... Milyen színű az ábrán C-vel jelölt rész? Miért? 6. C képlet színe: …………………………………… 7. Oka: ……………………………………………... Rövid válasz Milyen élőhelyen gyakoriak a mohák? 8.

..............................................................…………

Önálló vizsgálat: Rajzold le a mellékelt téglalapba a kapott mohanövénykét (mikroszkóp!) Emeld ki az egyedi (fajra jellemző) sajátosságait (pl. a levélkék alakját)!


59. Hogyan szaporodnak a mohák (G) „... A ma élő virágtalan szárazföldi növények – például a nyálkás felületű májmohák, egyéb zöld mohák, páfrányok – még mindig az ivaros és ivartalan szaporodási módszert nemzedékenként, felváltva alkalmazzák. A jól ismert zöld moha abba a nemzedékbe tartozik, amely az ivarsejteket hozza létre. Minden nagy petesejtje ott marad a szár csúcsához erősítve, miközben a kisebb, mikroszkopikus méretű spermiumokat vízbe bocsátva odafickándoznak hozzájuk, hogy megtermékenyítsék őket. A petesejt ezután, még mindig a szülőnövényhez kapcsolódva, kicsírázik, és létrehozza a következő, ivartalan nemzedéket – egy vékony száracskát fejleszt, amelynek a csúcsán egy üres kapszula van. Ebben nagyszámú spórát termel. Amikor a levegő száraz, a kapszula falai kitágulnak, aztán hirtelen szétpattannak és kivetik a spórákat a levegőbe, ahonnan aztán a szél szétszórja őket. Azokból a spórákból, amelyek megfelelően nedves helyre hullnak, később új növények fejlődnek ki. A moha szálacskái nem merevek. Egyes fajai úgy érnek el némi szerény magasságot, hogy párnákban, szorosan egymás mellé zsúfolódnak, és így megtámasztják egymást. Puha, vízáteresztő, vízzel teli sejtjeik nem adnak elég erőt a kezdetleges száraknak ahhoz, hogy maguktól egyenesen megálljanak. Nagyon valószínű, hogy a szárazföld nedves partjait elfoglaló legkorábbi növények közt mohák is lehettek. Ebből a korai időszakból semmiféle kétségkívül mohának minősülő fosszília nem került elő. Az első szárazföldi növények, amelyeket ismerünk, körülbelül négyszáz millió évesek. Egyszerű, levél nélküli, szétágazó szárakból állnak, amelyek Közép-Wales kőzeteiben és egyes skóciai kovakőben (csert) elszenesedett formában fordulnak elő. A mohákhoz hasonlóan ezeknek sincs gyökerük. Szárukat gondosan preparálták és mikroszkóp alatt megvizsgálták. Olyan struktúrákat találtak, amelyekkel semmiféle moha nem rendelkezik – a víz szállítására alkalmas hosszú, vastag falú sejtjeik voltak. Ezek a struktúrák erősítették is, és képessé tették arra, hogy néhány centiméter magasságúra nőjenek. Ez talán nem hangzik különösebben figyelemreméltónak, pedig jelentős előrehaladást jelentett. Az efféle növények a primitív mohákkal és májmohákkal együtt zöld, kusza szőnyegeket, miniatűr erdőket alkottak, amelyek a folyótorkolatok és a folyók széléről terjeszkedni kezdtek a szárazföld belseje felé. Ezekbe a növényi szőnyegekbe másztak be az első szárazföldet meghódító állatok. ...” Részlet: David Attenborough: Élet a Földön, Novotrade Rt Budapest, 1989; [66. oldal]. A szövegben olvasottak és saját ismeretei alapján oldja meg az alábbi feladatokat! Rövid válasz Milyen részekből áll a mohák ivartalan nemzedéke? 1.

..............................................................

2.

..............................................................

3.

Milyen körülmények között és hogyan történik a spóraszórás?

…………………………………………………………………………………..………………. 4.

Hogyan tudnak egyes fajok a talajról „felemelkedni”?

………………………………………………………………………………...…………………


5.

Magyarázza meg, hogy miért nem tudták a növények a szárazföldön való megjelenés után „azonnal” meghódítani a kontinensek belsejét!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Igaz – hamis Írja az állítás után a négyzetbe, hogy az állítás igaz-e(I), vagy hamis(H)! 6. A mohák hím- és női ivarsejtjei azonos felépítésűek. 7. A májmohák lemezes teleptestet növesztenek. 8. A lombosmohák zöld színét a táplálékkészítő alapszövet adja.


60. Mohaösszesítő (E) Milyen szerveződésűek a mohák? 1.

………………………………………………

Igaz – hamis Írd az állítás után a négyzetbe, hogy az állítás igaz-e(I), vagy hamis(H)! 2.

A mohák vízfelvétele a teljes testfelületen keresztül történik.

Rövid válasz 3.

Miért nevezzük a mohákat változó vízállapotúaknak?

………………………………………………………………………………………………….. 4.

Hogyan befolyásolják a mohák élőhelyük vízháztartását?

………………………………………………………………………………………………….. Sorba rendezés 5.

Rendezd sorba a mohák életciklusának fázisait! Írja a betűjeleket a négyzetekbe! A. zigóta B. spóratartó nyél és tok C. ivarszervek D. mohanövényke E. előtelep F. ivarsejtek

6.

A mohák törzsfejlődése során miért szabott gátat elterjedésüknek a szaporodás módja?

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

162


61. Örökzöldek (F) Milyen éghajlatú területen alakulnak ki fenyvesek?

3.

1.

.................................................................. ……………………………………….

2.

.................................................................. ………………………………………. A fenyők többsége örökzöld. Mit jelent ez? Magyarázd meg röviden!

…………………………………………………………………………………………………. 4.

Hogyan / mivel védekeznek a fenyőfélék a fagy ellen?

………………………………………………………………………………….……………… 5.

Miért borítja vastag viaszréteg a leveleket?

…………………………………………………………………………………………………. 6.

Magyarországon hol találhatunk őshonos fenyveseket?

……………………………………………………………………………………….………… 7.

Mire használja az ember a fenyőfélék fáját? Említs kettőt!

………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………….…………

163


62. Milyen a „karácsonyfa”? (G) A Növényismeret könyv adatbázisának segítségével jellemezd a lucfenyőt! Töltsd ki a táblázatot! Törzs Osztály Mutató T W R

1. 2. Ökológiai mutatók és értelmezésük Mutató értéke Mutató értékének jelentése 3. 4. 5.

Miért különleges a könyvben felsorolt fenyők közül a vörösfenyő? 6.

.................................................................. ……………………………………………..

Mely fenyőket említi még a könyv? Nevezz meg még kettőt! 7.

.................................................................. ……………………………………………..

8.

.................................................................. ……………………………………………..

9. A lucfenyő természetes élőhelyén a csapadék éves eloszlása viszonylag egyenletes. Miért nem jutnak a téli időszakban mégsem elegendő vízhez a növények? Magyarázd röviden! ...………………………………………………………………………………………………… .………………………………………………………………………………………………….. ...………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………...

164


63. Séta a fenyvesben (E) Mutasd be a tajga szintezettségét a megadott szempontok alapján! 1. Lombkoronaszintek száma:

..............................................

2. Cserje- és gyepszint:

..............................................

3. Mohaszint:

..............................................

Az északi fenyvesek talaja tápanyagokban szegény. Mi ennek az oka? 4.

...............................................................................................

5.

...............................................................................................

Írd az állítások utáni négyzetbe, hogy igazak-e(I), vagy hamisak(H)! 6. A toboz a fenyők termése. 7. A tajgán a savanyú talajt kedvelő nyír is gyakran előfordul. 8. A tajga jellegzetes cserje termetű növénye a vörös áfonya. 9. A déli félgömbön is vannak nagy kiterjedésű tajgaerdők.

165


64. Kétszikűek tetőtől talpig (F) Karikázd be a helyes válasz betűjelét! 1. Hány sziklevéllel csíráznak a kétszikű növények? A) 1

B) 2

C) sok

B) összetett

C) mellékerezetes

2. Milyen a kétszikű növények levele? A) főerezetes 3. Mi jellemző a kétszikűek virágára? A) A virágtakaró csak sziromlevelekből áll. B) Kettős virágtakarója van. C) A virágtakaró csak lepellevelekből áll. 4. Milyen a kétszikű növények gyökérzete? A) gyöktörzsük van

B) mellékgyökérrendszer

C) főgyökérrendszer

5. Hogyan helyezkednek el a szállítónyalábok a kétszikűek szárában? A) párosával

B) szórtan

C) körkörösen

6. Válaszd ki a felsorolt növényfajok közül, melyek kétszikűek és írd nevüket a pontozott vonalra! Erdei fenyő, réti boglárka, tulipán, lombosmoha, kökény, fehér akác, kocsányos tölgy, nád, gyermekláncfű, közönséges búza, kókuszpálma, erdei pajzsika Példa kétszikű növényre: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..

166


65. Ismerkedj a fákkal, bokrokkal! (G) A kapott kép alapján oldjátok meg a következő feladatokat! Ragasszátok a keretbe a képet, amelyet a csoport kapott! 1) Nevezzétek meg a képen látható növényt! ……………………………………………. 2) Melyik növénycsoportba tartozik a növény? ……………………………………………… ……………………………………………… A továbbiakban jellemezzétek a képen látható növényt! Aláhúzással válasszátok ki a megfelelő szót vagy szavakat! 3) Milyen gyökere van ennek a növénynek? főgyökérrendszer, mellékgyökérrendszer 4) Pontosan milyen típusú szára van? fás szár: fa, cserje, pálma, lián lágy szár: dudvaszár, szalmaszár 5) Milyen a levele? főerezetes, mellékerezetes egyszerű, összetett A levél/levélke széle: ép, karéjos, csipkés, hullámos, fogas Plusz pontért: lombhullató, örökzöld 6) Milyen a virága? kétnemű virágtakaró, egynemű virágtakaró A sziromlevél: zöld, fehér, sárga, lilásszürke, rózsaszín Plusz pontért: egyszerű virág, összetett virágzat 7) Milyen a termése? Éretten: piros, kék, barna, fekete Plusz pontért: makk, bogyó, álbogyó, csipkebogyó, tok, csonthéjas Gyűjtsd össze, és írd le a pontozott vonalakra azokat a növényfajokat, amikkel a többi csoport foglalkozott! 1. ……………………………………

5. ……………………………………

2. ……………………………………

6. ……………………………………

3. ……………………………………

7. ……………………………………

4. …………………………………… 167


66. Képről szöveg… (E) Készíts rövid leírást a cseresznyéről az ábra alapján a következő szempontok alapján!

Szempontok: • • • •

Milyen rendszertani csoportba tartozik a cseresznye? Hogyan tudod ezt alátámasztani a kép alapján? Mi jellemző a cseresznye gyökérzetére, szárára, levelére, virágára, termésére? Nevezz meg még 3 növényt, melyek azonos csoportba tartoznak a.) a cseresznyével b.) a kétszikűek közé!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..

163


67. A bab és a tulipán (F) 1. Vizsgáljátok meg szabad szemmel a csírázó, a hajtásos, a virágos és a termést hozó állapotban lévő növényeket! Jellemezzétek a következő szempontok alapján a kapott növényt! A jellemezéshez rajzoljatok is! A feladatokat észszerűen osszátok el! • a csíranövény vizsgálata • a hajtásos növény vizsgálata gyökérzet szár (elágazás alapján) levél (erezet alapján virágtípus (virágtakaró alapján) a termés 2. Tegyétek egymás mellé a bab és a tulipán azonos fejlettségű egyedeit és a róluk készült rajzokat, majd hasonlítsátok össze a két növény szerveit és foglaljátok össze az alábbi táblázatban! bab tulipán Csíranövény sziklevelei a hajtásos növény gyökérzete a hajtásos növény szára a hajtásos növény levélerezete a hajtásos növény virágtakarója a hajtásos növény termése 3. Miben hasonlít egymáshoz a bab és a tulipán? Legalább három hasonlóságot írj le! a.) ……………………………………………………………………………………… b.) ……………………………………………………………………………………… 4. A (1.) ……………………. alapján a bab és a tulipán is a (2.)……………………….. törzsébe sorolható. 5. Az 1. és 2. feladatban bemutatott tulajdonságok alapján a babnövény a (1.) ………………………….. osztályába, a tulipán a (2.) ………………………… osztályába tartozik. 6. Melyik osztályba soroljuk - a mezei zsályát - az angol perjét - a petúniát - a kukoricát

- a búzát - a tölgyfát - a paradicsomot - a vöröshagymát

164


68. Mikroszkóppal a növényekben (G) 1. Szervezzétek úgy a munkát, hogy mikroszkóp segítségével vizsgáljátok meg egy egyszikű és egy kétszikű szár és levél keresztmetszetét, valamint kézi nagyítóval a virágok szerkezetét! Készítsetek rajzot mindegyik megfigyelésről!

2. Tegyétek egymás mellé az azonos szervekről készült rajzokat és az alábbi táblázat kitöltésével hasonlítsátok össze az egy- és kétszikűeket! Egyszikűek

Kétszikűek

Szárszerkezet Levélszerkezet Virágszerkezet 3. A következő feladat megoldásához használjátok a Simon-Seregélyes: Növényismeret – A hazai növényvilág kis határozója című könyvet. Segítségével soroljátok fel az egyszikűek legjelentősebb csoportját, valamint a kétszikűek négy fejlődési vonalába tartozó egy-egy fontos csoportot, egy-egy példafajjal! Osztály

Fejlődési irány

Egyszikűek

Kétszikűek

Sok szabad termőlevél spirálisan helyezkedik el. A termő és takaró levelek körökben állnak Ötkörű virágok - csészelevelek köre - sziromlevelek köre - két porzókör - egy termőkör Négykörű virágok - egy csészelevelek köre - egy sziromlevelek köre - egy porzókör - egy termőkör - Forrtszirmúak 165

Csoportnév

Fajnév


4. A Növényismeret című könyv segítségével töltsétek ki az alábbi táblázatot a 3. feladatban felsorolt fajokra vonatkozóan. Virág Fajnév

jellemzői

Termés megporzási módja

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

166

típusa

terjedése


69. Rajzban és szavakban (E) 1. A csoport minden tagja határozzon meg egy fogalmat! 1. Virág: ________________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 2. Megporzás: ____________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 3. Kettős megtermékenyítés: _________________________________________________ ________________________________________________________________________ 4. Zárvatermő növény: ______________________________________________________ ________________________________________________________________________ 5. Kétlaki növény: _________________________________________________________ ________________________________________________________________________ 6. Meddő virág: ___________________________________________________________ ________________________________________________________________________ A meghatározások után beszéljétek meg a fogalmakat, és piros színnel egészítsétek ki a hiányosságokat, ill. javítsátok ki a hibákat! 2. Gyűjtsétek össze és soroljátok fel azokat a tulajdonságokat, melyek révén a zárvatermő növények mindenféle szárazföldi élőhelyen megtalálhatók! 1. _______________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________ 3. Tanulmányozzátok az ábrákat, rajzoljátok le és nevezzétek meg a részek nevét! a.) b.)

A zárvatermő virág felépítése (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 316. oldal 33/1. ábra)

A termő felépítése (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 319. oldal 33/2. ábra)

167


c.)

d.)

A magkezdemény felépítése (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 319. oldal 33/2. ábra)

A szemtermés hosszmetszete (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 334. oldal 34/4. ábra)

e.)

f.)

A bab magjának hosszmetszete (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 334. oldal 34/4 ábra)

A lomblevél részei (Oláh Zsuzsa Biológia I. NTK, 1999. 307. oldal 32/6 ábra)

4. Helyezzétek el a halmazába megfelelő helyére az alábbi tulajdonságokat! 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Egyszikűek

A szállítónyalábok több körben vannak Szélmegporzású növények is Gázcserenyílás csak a levél fonákán van Egynemű a virágtakarója Zárvatermő növények Öttagú virágtípus jellemzi

168

Kétszikűek


70. Az auxin I. Egészítsd ki a szöveget az alábbiak közül a helyes kifejezésekkel! Nem kell minden kifejezést felhasználnod! A FÉNY FELÉ, AZ ÁRNYÉKOS OLDAL FELÉ, A FÖLD KÖZÉPPONTJA FELÉ, A NEDVESSÉG IRÁNYÁBA, KIHAJTANAK, ERŐSEN FEJLŐDNEK, NEM HAJTANAK KI, ZÖMÖKEBB, NYÚLÁNKABB, BOKROSABB A) A szobanövények egyoldalú megvilágítás esetén (1.) ………………………(merre?) nőnek. B) A növényi gyökerek egyenlő talajnedvesség esetén a (2.) …………………. felé növekednek. C)

Ha

a

kétszikű,

lágyszárú

növény

csúcsrügye

ép,

a

hónaljrügyek

(3.)

………………………… D) Az árnyékban nevelt növények termete (4.) ………………………………….., mint ugyanannak a fajnak a fényen nevelt példányaié. A fenti jelenségeket ingermozgásoknak is nevezzük. Párosítsd az ingermozgások sorszámát a jelenségek betűjelével! Csak két jelenséget kell besorolnod! 5. Pozitív geotropizmus 6. Pozitív fototropizmus 5.

6.

7. Melyik növényi hormon hatásával hozhatók kapcsolatba ezek a jelenségek? ……………………………………………………………………………………………. 8. Ki volt az a magyar kutató, aki ennek a hormonnak a hatásával foglalkozott, és jelentős eredményeket ért el? ………………………………………………………………………………………………….

169


71. Az auxinkoncentráció hatása a növekedésre(G) Az auxin bizonyos koncentrációig serkenti, afelett gátolja a növekedést. Ez a küszöbkoncentráció szervenként különböző, a különböző koncentrációk hatása a növekedésre leolvashatók az alábbi grafikonról.

Az auxin hatása a növényi szervekre Indolecetsav- származék = auxin M = mol/dm3

1. Kb. mekkora auxinkoncentráció gátolja már a szárak növekedését? A) B) C) D) E)

10-6 M 10-2 M 10-5 M 10-9 M és 10-8 M között 10-6 M és 10-4 M között

2. Mit jelent a „szárak” grafikonján a csíkozott sáv? A) B) C) D) E)

Az auxin csak ebben a tartományban serkenti a szár növekedését Az auxin csak ebben a tartományban gátolja a szár növekedését Az auxin ebben a tartományban sem gátolja, sem serkenti a szár növekedését Az auxin ebben a tartományban serkenti legjobban a szár növekedését Az auxin ebben a tartományban gátolja legjobban a szár növekedését

3. Kb. mekkora auxinkoncentráció gátolja már a gyökerek növekedését? A) B) C) D) E)

10-6 M 10-2 M 10-5 M 10-9 M és 10-8 M között 10-6 M és 10-4 M között

4. Hogyan hat a 10-6 M-os auxinkoncentráció a szár és a hónaljrügyek fejlődésére? A) B) C) D)

Mindkettőt serkenti Mindkettőt gátolja A szár növekedését serkenti, a hónaljrügyekét gátolja A hónaljrügyek növekedését serkenti, a szárét gátolja 170


E) Egyiket sem serkenti, sem gátolja Miért nem hajtanak ki a hónaljrügyek, ha a hajtáscsúcs ép? Egészítsd ki a szöveget! Az auxin a növény 5. ……………………………..…-ban termelődik, onnan vándorol lefelé. Az az auxinkoncentráció, amely a hajtáscsúcs növekedését még serkenti, a hónaljrügyekét már 6. …………………………. Ha a hajtáscsúcsot megsérül, akkor az auxin termelődés 7. ………………………, és a hónaljrügyek fejlődésnek indulnak. 8. Melyik szervben a legalacsonyabb az a küszöbkoncentráció, ami felett az auxin már gátolja a növekedést? ………………………………. 9. Hogy nevezzük a gyökerek növekedési mozgását, amellyel a Föld középpontja felé nőnek? A) pozitív geotaxis B) negatív geotaxis C) geonasztia D) pozitív geotropizmus E) negatív geotropizmus Magyarázzuk a jelenséget az auxin hatásával! Egészítsd ki a szöveget! A földön fekvő, kidőlt palánta gyökerének. (10.) .……………………. részébe gyűlik az auxin a nehézségi erő miatt. A gyökérben az auxin már viszonylag kis koncentrációnál (11.) …………………………. a növekedést, ezért a gyökér.(12.) .…………………. része növekszik erősebben. Így a gyökér (13.) ……………………. kanyarodik, amíg helyzete függőleges nem lesz.

171

56. Belépés a gázcserenyílásokon (G)

Recommend Documents